MOME Doktori Iskola. Sportépítészet. Détári György témavezető: Ferencz István DLA 2010/11. tanév 1. félév

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MOME Doktori Iskola. Sportépítészet. Détári György témavezető: Ferencz István DLA 2010/11. tanév 1. félév"

Átírás

1 MOME Doktori Iskola Sportépítészet Détári György témavezető: Ferencz István DLA 2010/11. tanév 1. félév

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A sport 4 A sport mint működtető tartalom 9 A sport mint nevelés 9 A sport mint szolgáltatás 11 A sport mint munkavégzés 12 A sport mint szórakoztatás 13 Zárszó 16 2

3 Bevezetés A korábbi félévek során egy szűk szakmai terület, a sportlétesítmények közlekedőterületeinek és tömegmozgatási feladatainak vizsgálatával foglalkoztam. A témaválasztásban a évi labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogának elnyerésére irányuló pályázat műszaki dokumentációjának készítése során szerzett tapasztalatok és élmények motiváltak. A témát több oldalról szemlélve a mérhető és mérhetetlen határán billegve próbáltam racionális, mérnöki érvek és okfejtés mentén rendezni a már megszerzett és megszerezni vágyott ismereteket. A választott téma idővel beszűkült és elveszítette szabadságát. A doktori képzés szemlélete és tapasztalataim arra indítottak, hogy a témát tágítsam, és új határokat keressek a gondolatok medrének. Az érdeklődésem továbbra is töretlen a sportlétesítmények irányába, ezért a jelen dolgozatban továbbra is velük foglalkozom. A sport építészete önálló területet képvisel az építészeten belül speciális funkciója, semmihez sem mérhető volumenű építményei és a sport mint tartalom nemzeteket hevítő eszménye folytán. A sport nemesít, küzdelemre és önismeretre tanít, közösséget formál. Ezek mind nyomot kell, hogy hagyjanak a befogadó építészeten vagy éppen ellenkezőleg a befogadó építészetnek kell mindezt már önmagában sugallni, irányt mutatni. Célom nem a sportépítészet történeti áttekintése, hanem a jelenkor és a közeljövő sportjának építészeti szükségletét kívánom feltárni. Az újkori olimpiai mozgalomban újjáéledő egyetemes sportélet folyamatosan alakul, érzékenyen reagál a társadalom, a kultúra és a technika változásaira, fejlődésére. A társadalmi berendezkedésünket mozgató gazdaság még ismerkedik a sport adta lehetőségekkel. Sok más területtel ellentétben a sportgazdaságtannak még nincsen önálló, kidolgozott elmélete, jóllehet a nemzetgazdaságokban egyre fajsúlyosabban szereplő sport mindezt megérdemelné. A téma áttekintéséhez a sport fogalmának, történetének és jelenlegi társadalmi szerepének vizsgálatát; a létesítményeket meghatározó közvetlen és kapcsolódó funkciók építészeti, gazdasági és sporttechnológiai szempontok alapján kialakított működési rendjének megismerését tűztem ki célul. 3

4 A sport A sport mindennaposan használt fogalom. A sportcélú létesítmények alaposabb megértésének okán azonban mégis szükséges a mélyreható értelmezés. Négy megközelítési irány kijelölése mellett döntöttem. Elsőként a fogalmakat magyarázó művek szemszögéből, másodikként a sportot művelők és irányítók jellemzésének irányából, harmadikként a társadalmunkat vitathatatlanul működtető gazdaság irányából. Negyedikként a sporttörténeti szakirodalom segítségével a sport eredetét vizsgálva közelítem meg a fogalmat. A különböző enciklopédikus művek látszólag hasonló meghatározásokat adnak a sport szó értelmezésére, azonban a különbségek az értelmezés körüli bizonytalanságokra mutatnak rá. A Britannica Hungarica tizenötödik kiadását idézve a sport: több-kevesebb fizikai erőt vagy ügyességet igénylő időtöltés vagy testedzés céljából, illetve versenyszerűen űzött tevékenységek összefoglaló neve. (Halász György szerk., Britannica Hungarica) 1. A definíció a sportok köréből a szellemi sportokat kizárja, azokat csak a szócikk magyarázó részében említi meg. Az idegen szavak és kifejezések szótára kísérletet sem tesz nemfogalom megadására, pusztán megkülönböztető jegyeket és példákat sorol fel: meghatározott szabályok szerint időtöltésül vagy versenyszerűen űzött futás, ugrás, vívás stb. (Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára) 2. Második értelemként az általánosan megszokott értelmezéstől távol álló meghatározást ad: eredményeket hajszoló szeszély, hóbort (Bakos Ferenc, Idegen szavak és kifejezések szótára) 3. A hétköznapi szóhasználatban ez a jelentés a sportot űzni valamiből kifejezéshez kapcsolható. A Magyar Larousse enciklopédia definíció szerint elkülöníti a szellemi és fizikai teljesítményt igénylő sportokat: Meghatározott szabályok szerint időtöltésül vagy versenyszerűen folytatott testgyakorlás. Némely versenyszerűen is folytatható ügyességet vagy szellemi erőfeszítést kívánó időtöltés (Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár) 4. Az értelmezések között a továbbiakban a sport: virtuskodó öncélú tevékenység, időtöltés (Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár) 5. Szintén ebben a műben a virtuskodik szó jelentése: könnyelműen hősködik, fitogtatja a képességeit (Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár) 6. Ez utóbbi értelmezés vitathatatlanul és számomra érthetetlenül pejoratív értelmet is tulajdonít a szónak. 4

5 A sport fogalmával a sport eszményének zászlóvivője az olimpiai mozgalom látszólag nem foglalkozik. Sem a nemzetközi, sem a Magyar Olimpiai Bizottság nem deklarálja a sport meghatározását. A politikai sportvezetés oldaláról viszont fontos alapvetéseket találunk. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által szeptember 24-én elfogadott és május 16-án átdolgozott Rec(92)13 és Rec(92)14 számú ajánlások, amelyeket együttesen Európai Sport Chartának neveznek az alábbi meghatározást adja: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amelynek célja esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét kifejezése vagy fejlesztése, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése. (Rec(92)13) 7. A társadalmi kapcsolatok teremtése az eddig bemutatott definíciókhoz képest nehezen értelmezhető különbséget jelent, túlmutat a közhasználatú sport-fogalmon. A direktívára hivatkozó magyar sporttörvény adja a legteljesebb meghatározást, ugyan a sporttevékenységre és nem a sportra vonatkozóan: Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. (2004. évi I. törvény a sportról) 8. Emellett a preambulumban az alkotmányra hivatkozva az értelmezést segítő egyértelmű kijelentéseket tesz: A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában. (2004. évi I. törvény a sportról) 9. A sporttörvényben leírtak éles ellentétben állnak a sport súlyának megítélésében az enciklopédikus művek egyes meghatározásaival. Az erőnlét és teljesítőképesség megtartása, a személyiségformálás nem említhető egy síkon eredményeket hajszoló szeszéllyel, öncélú virtuskodással. A sportgazdaság egyre meghatározóbb részesedést követel a nemzetgazdaságokból, elméleti háttere napjainkban alakul. A sport egyre nagyobb területe gazdasági alapon működtetett, kikerül az állami hatáskörből, így a létesítmények megvalósítási és üzemeltetési folyamatait a gazdaság sportról alkotott képe alapján érthetjük meg. A közgazdaságtani megközelítés a sport különböző fajtáit egyrészt a fogyasztás felől (aktív és passzív tevékenység), másrészt a cserekapcsolatok jellemzői felől különíti el. Ez utóbbi esetében beszél informális sportról, melynek esetében nincs szükség piaci tranzakciókra, így ez a tevékenység a megszokott eszközökkel gazdaságilag számba vehetetlen annak ellenére, hogy fontos mind a társadalom, mind annak létszférái számára; és beszélhetünk formális sportról, 5

6 mikor a sport fogyasztásához piaci tranzakciók szükségesek. (András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok) 10. Gazdasági szempontból élesen elkülönül a rekreációs sport valamit a professzionális sport. A sport eredetének kutatásához Walter Umminger A sport krónikája című művének magyar nyelvű változatát használtam fel. A mű természetesen a sport fogalmának tárgyalásával kezdődik, nem a tevékenység jellemzőinek, hanem a tevékenységet végző ember indíttatásának szemszögéből. Nem minden sport, ami játék. Ám minden, amit sportnak nevezünk a játék témakörébe tartozik. Ezzel a megszorítással nagyjából egyenlőségjelet tehetünk a két fogalom közé, melynek tartalma kifejezőbb, mint maga a meghatározás. (Walter Umminger, A sport krónikája) 11. A szerző saját mondatait Friedrich Schiller esztétikai nevelésről szóló leveleinek idézetével nyomatékosítja: Az ember csak akkor játszik, amikor a szó legteljesebb értelmében ember, és csak akkor egészen ember, ha játszik (Friedrich Schiller in Walter Umminger, A sport krónikája) 12. A sport gyökere és forrása a játék, a történelemből megismert dolgozó, alkotó, harcoló ember, másik énje a játékos ember - a homo ludens - aki emberséggel tölti meg a felépített, megalkotott, kiharcolt világot. Mindent összevetve a sport fogalmát a következőképpen határozom meg: A sport fizikai erőt, ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő, kötetlenül vagy szervezett formában, meghatározott szabályok szerint végzett szabadidős, hivatásszerű vagy versenyszerű időtöltés, melynek célja fizikai és szellemi erőnlét kifejezése vagy fejlesztése, eredmények elérése, társadalmi kapcsolatok teremtése, a szabadidő eltöltése. Eredete a szabadidőben végzett egyéni és közösségi játékokra vezethető vissza. Az általános definíción túl a sporttevékenységet négy kategóriába sorolom, ami lefedi és egyben rendezi a különböző fogalmi megközelítéseket. Az egyes kategóriákat a részvétel jellege: kötelező, önkéntes, hivatásszerű; a szabályozás, az elsődleges cél és finanszírozás alapján állítottam fel. A testnevelés oktatás kötelező jellegű, nevelési és társadalmi célú, állami finanszírozású és szabályozású sporttevékenység, ami a közoktatás keretein belül valósul meg. Jellemzően testmozgással járó klasszikus sportágak gyakorlását jelenti. A szabadidősport önkéntes jellegű, öncélú, akár virtuskodással járó, egyéni finanszírozású és nem feltétlenül szabályozott tevékenység. Ebbe a csoportba tartozhat a kocogás, a hegymászás, a grundfoci ez áll legközelebb a sport forrását jelentő játékhoz. Az amatőr versenysport önkéntes jellegű, eredményorientált, elvben egyéni finanszírozású, de sportgazdasági szereplőkhöz kötődő, sportszövetségek által szabályozott tevékenység. 6

7 A professzionális versenysport hivatás jellegű, eredményorientált (sport és gazdasági egyaránt), gazdasági társaságok által finanszírozott, sportszövetségek által szabályozott, tevékenység. Egyik sport-kategória esetében sem feledkezhetünk meg a sport eredetéről, hiszen a fő mozgató rugó az ember oldaláról a játék, a szórakozás. A nevelés nem száműzheti a játékos szellemet, éppen kedvet kell, hogy adjon a mozgáshoz, a sporthoz. Alternatívát kell, hogy kínáljon a felnövekvő fiatalság számára a szabadidő eltöltéséhez. Ez nehéz feladat a számtalan, népszerű, gazdaságilag nyereséges, passzív időtöltést kínáló vállalkozás termékeivel szemben. A feladat nemzetgazdasági felelősség, hiszen a nemzet megtartó erejét jelentő népesség egészségének mindez kulcsa és forrása. Testében és szellemében egészséges közösség képes építeni, önmagát ellátni és fenntartani. Ez a felismerés az állam nem anyagi, hanem nevelő célzatú gondoskodását vetíti előre. A szabadidősport a játékra nevelt fiatalság sajátja. Ennél fogva a sportra nevelés hatékonyságától függ a sport ezen kategóriájának léte. A gazdaság szereplőinek bevonása a szabadidő sportba és segítségükkel a nevelés célzatú sporttevékenység finanszírozása hosszú távon alkalmas lehet a népesség egészségi állapotának javítására. A folyamat András Krisztina sportgazdasági tanulmánya szerint már az 1980-as években megkezdődött világszinten, mihelyt: a pénz már tőkeként kezd a sportba áramlani bizonyos megtérülést remélve. (András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok) 13 A versenysportok az eredettől, a játéktól, talán a legtávolabb állnak. Távolról szemlélve még sejthetjük az önfeledt időtöltést, az öncélú virtust. Valójában hivatásukat űző emberek pattanásig feszített küzdelmét, személyes drámáit láthatjuk, amikor emberi sorsok múlnak egy felfogható pillanat töredékén. A hivatásos sportolók minden percben testi épségüket teszik kockára, hogy a csillapíthatatlan éhségű közönség kedvében járjanak. Sokkal inkább emlékeztetnek ezek az emberek a római idők gladiátoraira, mint az ősidők homo ludensére. Így mind az amatőr mind a professzionális sport találó megnevezése a látványsport, amely fogalmat András Krisztina vezeti be. [ ] a szerzők két vizsgálati területként a professzionális, illetve rekreációs sportot említik. A fogalmak tekintetében mára azonban helyesebbnek tűnik a látványsport és szabadidős sport kifejezés használata (András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok) 14. Az egyes felek győzelmében közvetlenül nem érdekelt idegenek a puszta látványért szemlélik az eseményt. Míg a tevékenység elsődleges célja az eredmények elérése, addig valójában a járulékos, magát a főtevékenységet életben tartó, funkciók célja a puszta szórakoztatás. A látványsport fogalmát 7

8 a továbbiakban következetesen használom a nézőközönség előtt folytatott versenysportok összefoglaló megnevezésére. Érdekes határesetet képez a közösségek között vívott verseny azok számára, akik a sportolót még a közösség tagjának, maguk által választott bajnoknak tudják tekinteni, legyen szó nemzetközi vagy országos bajnokságról, olimpiáról. Ekkor a verseny a szórakoztatáson túlmutatóan a közösséget formálja, identitástudatát erősíti, legyen az eredmény győzelem vagy bukás. A látványsport a szórakoztatás mellett bizonyos források szerint további fontos szerepet tölt be: A modern világban a sport fontos társadalompszichológiai szerepet tölt be, mert módot ad az agresszív energiák és érzelmek békés úton való kiélésére. (Halász György szerk., Britannica Hungarica) 15. A sport és sport-huliganizmus kapcsolatát érdemes lenne alaposabban megvizsgálni, mert a sport által kiváltott felfokozott lelkiállapot - melyet az eseményeket körülvevő hirdetések, látványelemek az eladhatóság okán célzottan fokoznak - átlagos környezetben békésen viselkedő emberekből is váratlan reakciókat válthat ki. Az esemény által felsrófolt fizikai energiák levezetésére pedig lehet, hogy a puszta szurkolás nem elegendő. Ezen a ponton nyilvánul meg a passzív sportolás csapdája, amikor a hideg fejjel képletesen az életükért küzdő csak nevükben játékosok végletekig tüzelt passzív szemlélőket szórakoztatnak ahelyett, hogy a játék hevülete, cselekménye és katarzisa mindenki közös élménye lehetne. 8

9 A sport mint működtető tartalom A sportlétesítmények funkcionális kialakítása jellegzetesen a korábbiakban felsorolt négy sportterület kizárólagos vagy bizonyos esetekben vegyes vagy járulékos funkciókkal kiegészített befogadását követi. Az utóbbi esetben multifunkcionális létesítményekről beszélünk, ha a különböző sport igényeket kiszolgáló tereken túl kulturális, szórakoztató és szolgáltató tartalmakat foglalnak magukba, akár ez utóbbiak túlsúlyával. A továbbiakban áttekintem a lehetséges létesítmény típusokat az elsődleges és kapcsolódó funkciókat építészeti, gazdasági és sporttechnológiai szempontok alapján kialakított működési rendjének vizsgálatával. A sport mint nevelés A korábbiakban vázoltam a sport nemzetgazdasági és társadalmi jelentőségét. A sportra való nevelés létesítményei az oktatási létesítményekbe integrálódnak. Ezek kialakítását korábban az oktatási létesítményekre vonatkozó rendeletek szabályozták, amik hatályon kívül kerültek. Kialakításukra vonatkozó támpontot az aktualizált korábbi nemzeti szabványok jelentenek. Az építtető és fenntartó az állam vagy közvetlenül, vagy az önkormányzati rendszeren keresztül. Az oktatási jogszabályok előírásai értelmében azonban a magán és egyházi kézben lévő iskolák is azonos felszereltségű és kialakítású sportlétesítményeket kell, hogy üzemeltessenek. A túlnyomóan non-profit jellegű intézmények a szükséges minimum feltételek teljesítését célozhatják meg és ez esetben is jellemző, hogy az oktatási létesítmény legnagyobb terét jelentő sportterem egyúttal multifunkcionális közösségi térként is szolgál. Ez a funkcionális társítás kedvező a nevelést és közösség építést célzó testnevelés esetében. Hátránya azonban, hogy a többfunkciós jelleg egyik vagy másik funkció optimális berendezését nem teszi lehetővé. Az oktatás sportlétesítményei létesíthetők gazdasági alapon is a sportgazdasági befektetések ésszerű logikája mentén a szabadidősporttal társítva. A sportoktatás támogatása leendő fogyasztókat jelent a szolgáltatási jellegű létesítményben. Az üzemeltetés pedig a különidejűség miatt zökkenőmentesen megoldható. Az állami és önkormányzati szervek ezért hosszútávú megállapodások keretében be tudják vonni a gazdasági szereplőket az oktatási-nevelési sportlétesítmények létesítésének és üzemeltetésének finanszírozásába. Az elmúlt években és a 9

10 közeljövőben is célzott kormányzati projektek segítik az ilyen jellegű beruházások és megállapodások létrejöttét. A tisztán oktatási sportlétesítmények az egyidejű befogadóképességre méretezett öltözőblokkból, szertárakból, nevelői és orvosi helyiségcsoportból és a sporttérből állnak. A sporttér jellegzetesen a kézilabda vagy futsal pálya 44m x 22m méretéhez igazodik, ami lehetővé teszi a gimnasztika, az atlétikai gyakorlatok és a legtöbb labdajáték gyakorlását, iskolai versenyek rendezését. A terem belmagasságát célszerű a legmagasabb teret igénylő röplabda 7,5 m belmagasságú edzőpálya követelményéhez igazítani. A terem közel 1000 m 2 alapterületével kisebb alap és középfokú oktatási létesítmények közösségi céljaira is alkalmas lehet megfelelő színpad és technikai felszerelés kiépítésével. A nagyobb, több párhuzamos osztályt működtető, vagy összevont alap és középszintű oktatási létesítmények jellegzetesen nagyobb sportteret kívánnak. A párhuzamosan folyó tornaórák több modulból álló öltözőblokkot és osztható játékteret igényelnek. Ezek a sportterek jellegzetesen központi helyzetben kialakított kézilabda pályával és arra merőlegesen kialakított három kosárlabda pályával készülnek. Az így minimálisan 48m x 28m méretű tér 1350 m 2 alapterületével 30%-al nagyobb az egy pályát magába foglaló térnél, viszont oktatási szempontból akár háromszoros kapacitású. A vízi sportok oktatását célzó tanuszodák önálló, kizárólag oktatási célú létesítményben viszonylag ritkán kapnak helyet magas létesítési és üzemeltetési költségük miatt. Egyetlen oktatási egység egy tanuszodát nem tud gazdaságos mértékben kihasználni. A magasabb korosztályok úszásoktatásához, valamint a vízilabda gyakorlásához pedig már 33m vagy 50m hosszú 8 pályás versenymedence szükséges. Ezért célszerű ezeket a központosítva, akár szabadidősport létesítményekben kialakítani. A testnevelés oktatást és sport-nevelést véleményem szerint külön kell kezelni, mert míg a testnevelés az adott korosztályban elvárható fizikai erőnlét és állóképesség elérését és az általános műveltség részét képező sport-kultúra megismerését célozza, addig a sportnevelés feladata morális és közösségi normák tanítása, a személyiségfejlesztés és a testkultúra lehetőségeinek megismertetése és életmód szerinti gyakorlása. Így az oktatási létesítményekben a lehető legtöbb, akár divatos és extrém sportág bemutatása és megismertetése lenne a legfontosabb feladat, hogy mindenki megtalálja az alkatához, habitusához, érdeklődéséhez legközelebb álló sportágat. A testnevelés térigényei jó közelítéssel az összes teremsport szükségletét lefedik, így azok gyakorlása csak szervezési, eszközbeszerzési és tárolási kérdéseket vet fel. 10

11 A sport mint szolgáltatás A szabadidősport bizonyos sportágak és időjárási körülmények esetében létesítményigénnyel jelentkezik. Az igény időben jelentősen változó, erősen függ a sportágakat, létesítményeket vagy konkrét eseményeket népszerűsítő marketingtől, divatoktól. Egy jól sikerült sport témájú mozifilm, egy jelentősebb nemzeti sportsiker átrendezheti a szabadidősport struktúráját. A sportágak gyakorlása sok esetben szűk életkori határokhoz, vagy közösségi jelenléthez kötött. A sportszolgáltatás ezért időben nehezen prognosztizálható kockázatos vállalkozás különösen, ha ritka vagy extrém sportról van szó. Éppen ezért a beruházás megtérülésének biztosítására a divatos sportszolgáltatások mellett a szabadidősport létesítmények általában klasszikus sportágak gyakorlási lehetőségét és egyéb kulturális, vendéglátási és szórakoztató szolgáltatást is kínálnak. Biztosítékot jelenthet egy létesítmény gazdaságos üzemeltetésében és megtérülésében egy hosszú távú oktatás-nevelési megállapodás. Építészeti szempontból a szolgáltató sportlétesítmények jelentik a legváltozatosabb és legösszetettebb feladatokat. A funkcionális flexibilitás, modulrendszerű üzemeltethetőség a gazdaságosság záloga. Az egymásba átalakulni képes különböző sportterek összetett sporttechnológiai feladatot jelentenek, azonban az előírások a verseny célú sportlétesítményekhez képest lényegesen egyszerűbbek, a terek edzőtérként vehetők számításba. A szolgáltatás minősége és a piacképes arculat szintén az építész felelősségét növeli, de egyben alkotó szabadságának ad tág teret. A szabadidő eltöltésének viszonylag új keletű módja a wellness, amit az egészség és szépség szavak együttesével szoktak jellemezni. A wellness alapvetően vízi létesítményhez kapcsolódó szolgáltatáscsoportot jelent és inkább a fürdőkultúra részét képezi, mint a vízi szabadidősportét. A vizes egységet tartalmazó szabadidős sportlétesítménynek azonban minden esetben elengedhetetlen és jövedelmező részét képezik. A szolgáltató sportlétesítmények a szolgáltatások jellege szerint zónákba szerveződnek, amelyeket különböző típusú belépési jogosultsággal, jeggyel vagy bérlettel, lehet megközelíteni. A különböző jellegű szolgáltatások önálló kiszolgáló és öltöző blokkal rendelkeznek. Bizonyos szolgáltatások, például vendéglátás, külső megközelítése is lehetséges. A rendkívül változatos kialakítású létesítményeket sablonszerű leírása a megértés szempontjából értelmetlen célkitűzés. A szabadidősport létesítményeit az aktuális, folyamatosan változó specifikus szolgáltatási piac határozza meg. Ennek felmérése a tanulmány keretein messze túlmutat. 11

12 Törekedni kell azonban arra, hogy a beruházások a térségi, regionális és országos nevelési és versenysport szükségleteivel összhangban valósuljanak meg, az intézmények optimális kihasználtságnak és kedvező területi elosztásának megfelelően. Ennél fogva a sport funkciót befogadó beruházások bizonyos fokú állami ellenőrzése közérdek. A sport mint munkavégzés A sport a látványsportok területén munkavégzéssé válik a sportot űzők részéről. Egyegy látványos eseményen való eredményes szereplést sokévi kitartó munka, edzés előz meg. A sportolók felkészülését összetett szakmai csapat segíti, a sportszakmai, orvosi és pszichológiai szakterületről egyaránt. A sportoló, kiképzésénél fogva is, nagy értékű, rendkívül speciálisan képzett és alakított munkaerő, akinek felépítése a külvilágtól elzártan, az edzőtáborokban és edzőpályákon zajlik. Ezek a létesítmények a sport célú gazdasági társaságok, az egyesületek, a szövetségek és az állam kezelésében működnek a sport amatőr vagy professzionális jellegétől függően. A finanszírozást szponzoráció útján a gazdaság szereplői és az állam látja el. A létesítmények lehetővé kell, hogy tegyék a sportoló és szakmai csapat hatékony együttműködését, akár időszakos bentlakásos formában, amikor minden időtöltés, az életvitel és a táplálkozás is az edzési célnak alárendelt, ellenőrzött módon zajlik. Így az edzést szolgáló komplexumok szállás, szolgáltatás, egészségügyi és sport egységekből épülnek fel az egyes sportágak konkrét igényei szerint. Magyarországon - sajnálatos módon - az edzőtáborok értékes telkeit javarészt értékesítették, azokon üzleti jellegű rekreációs és sport komplexumokat alakítottak ki, amelyek az amatőr versenysport résztvevői számára megfizethetetlenek. A sportolók az egyesületek telepeire és külföldi edzőtáborokba kényszerülnek. Kivételt képeznek ez alól a komoly gazdasági nyereséggel kecsegtető húzó sportágak, amelyek edzési célokra komoly létesítményekkel gazdagodtak. Például, amíg a magyar atléták, súlyemelők és labdajátékosok szinte kizárólag a tatai edzőtábor rossz állapotú létesítményeiben készülhetnek fel, addig a nem sok eredményt felmutató labdarúgók számára a felcsúti labdarúgó akadémia és a telki labdarúgó központ újonnan épült, nyugat-európai színvonalú komplexumai állnak rendelkezésre. A magas színvonalú szolgáltatást nyújtó edzőtáborok létesítése és fenntartása hosszútávon gyümölcsöző beruházás lehet, nem csak a hazai versenysport eredményeinek várható javulása miatt, hanem a külföldi sportolók üzleti alapú táboroztatásának közvetlen 12

13 gazdasági haszna miatt is. A pillanatnyi haszon reményében a meglévő létesítmények cash flow jellegű értékesítése helyett a megfelelő állami szerepvállalással, és finanszírozási konstrukciókkal a gazdaság szereplőinek bevonása a sport ezen területére rendkívül fontos feladat lenne. Az edzőtáborok sportterei a legmagasabb technikai színvonalú felszereléssel kell, hogy rendelkezzenek a sportolók lehető legjobb kiszolgálására, így sporttechnológiai szempontból naprakész ismeretekkel rendelkező szakemberek bevonása szükséges. Építészeti szempontból az edzőterek az elmélyült munkavégzés terei, ahol a lehető legmagasabb komfortfokozat elérése a cél. Lehetőséget kell biztosítani az effektív sporttevékenység önálló, vagy szervezett végzésére, megbeszélésekre, prezentációk szervezésére és orvosi vizsgálatok elvégzésére. A sportoló teljesítményének optimalizálására speciális számítógép vezérelt monitoring berendezések és terek szükségesek. (Például egy súlyemelő mozdulatainak ezerszeres lassítású felvétele a legapróbb izommozgások követésére a technikai hibák korrigálására, a teljesítmény javítására.) A különböző vizsgálati és gyakorlóterek flexibilis kialakítású, üzemi jellegű, technológia vezérelt épületrészeket igényelnek. A különleges felkészülési módszerek és taktikák a riválisok és a nyilvánosság teljes kizárását követelik meg főként a jelentős gazdasági kockázattal járó professzionális versenysportban. A létesítmények a fejlesztési költségek aránya és a befogadott technológia okán is az ipari létesítményekhez hasonlóan burkolatnak tekinthetők, de mivel a termék itt maga a sportoló nagy hangsúlyt kell fektetni a létesítmény környezetpszichológia hatására, esztétikájára és ergonómiájára. A sport mint szórakoztatás A látványsportok a szórakoztatás eszközei. Elsődleges céljuk ugyan eredmények, vagy győzelem elérése, tényleges társadalmi feladatuk mégis a szórakoztatás. A látványsport létesítményeinek minimális területe szolgál a sportolók kiszolgálásra a nézők elhelyezésének, kiszolgálásnak és mozgatásának helyigénye mellett. A látványsport létesítményei legyenek bár állami, önkormányzati vagy magántulajdonú létesítmények, egyértelműen gazdasági és presztízs eredmény elérését szolgálják. A gazdasági érdek olykor a biztonsági és minőségi követelményekkel ellentétben áll, hiszen az adott sportesemény lehető legjobb bemutatása mellett, a lehető legnagyobb nézőszám elérése a cél. A gazdasági eredmények növelésének igénye az esemény megtekintésén túl számos kapcsolódó funkciót vont be ezekbe a létesítményekbe. A 13

14 vendéglátás, a különleges kényelmi szolgáltatások mellett a célzott kereskedelmi tevékenység (a sporteseményhez kapcsolódó sporteszközök, kabalák, díszek, ajándékok árusítása) komoly bevételi forrást jelent. A médiatechnika fejlődésével és a televíziózás világszintű elterjedésével a média részvétele és befolyása az események szervezésére és a létesítmények kialakítására egyre nagyobb. Egy-egy világverseny virtuális nézőinek száma a milliárdos nagyságrendet érheti el, melynek reklám és egyéb kapcsolódó bevételei felmérhetetlenek. A közvetítési jogok, a közvetítői helyek, riport és fotós helyek értékesítése a sportesemény egyik alapvető nyereségforrása lett. A média és az eseményre látogató nézők révén a sportversenyek turisztikai és egyéb nehezen mérhető gazdasági hasznot generálnak a rendező közösség, város vagy ország számára. A labdarúgó stadionok csillagászati építési és üzemeltetési költsége teljesen aránytalannak tűnik a tényleges használati idő és befogadóképesség alapján - egy korszerű stadion építési költsége hozzávetőleg Ft/férőhely - azonban felmérhetetlen gazdasági potenciált jelent a média által. A hosszú távú haszon szinte egyetlen esemény után érzékelhetővé válik. Az amatőr világversenyek rendezésének joga éppen ezért állandó versengés tárgya. A rendezés azonban jelentős gazdasági tartalékot igényel, mivel a kapcsolódó fejlesztések költségei csak hosszú távon és közvetetten térülnek meg. A rendezés így közvetlenül gazdasági társaságok által nem kivitelezhető. Az egyetlen eszköz a bevonásukra a szponzoráció, ami reklámjogok értékesítését jelenti. A professzionális sportlétesítmények üzemeltetése állandó, stabil nézőközönség mellett lehetséges. Ennek ékes példája a gazdasági sikertörténeteket halmozó angol labdarúgó klubok világa. A gazdasági tevékenység az események szervezésén túl kiterjed a játékosok mint sztárok által generált kereskedelmi bevételekre vagy akár a játékosok értékesítésére. A látványsport létesítményei így alapvetően négy területcsoportból állnak. A sportolói területek, a nézői területek beleértve a nézőteret, szolgáltatást, VIP, VVIP területeket is a média területek és üzemeltetési területek. A létesítmények emellett számos olyan funkciót kell, hogy tartalmazzanak, amik az események közötti holt időben rentábilissá teszik az üzemeltetést. A vendéglátóhelyek és kereskedelmi egységek független üzemeltetése, kiállítások, egyéb kulturális és szórakoztató események szervezése. A sportolói területek nem különböznek egy edzést szolgáló létesítmény sportolói területeitől. Öltözők, orvosi, edzői, bírói és egyéb kiszolgáló terek zárt egységben helyezkednek el, önálló megközelítéssel a létesítmény szívében. A nézői területeket a biztonságos tömegmozgatás, optimális látásviszonyok és a lehető leghatékonyabb szolgáltatói kapcsolat alakítja. A területek szükséges nagysága 14

15 eseményenként változó lehet, így előfordul, hogy egy létesítményt egy eseményre ideiglenesen kibővítenek. Például a Margit-szigeten rendezett úszó Európa-bajnokságok alkalmával. A tömegmozgatási feladatok világversenyek esetében a környező települési infrastruktúra átalakítását is megkövetelhetik, vagy alkalmi rendészeti beavatkozást igényelhetnek. A sportágak népszerűsége és az esemény sportszakmai súlya egyértelműen maghatározza az adott esemény hírértékét. Ettől függ a média részvételi igénye egy-egy eseményen. Személyes tapasztalatom, hogy a labdarúgó világversenyek versenytáblázatához igazodóan a döntő felé közeledve a média helyigénye a létesítményekben az átlagos háromszorosára növekedik és eléri a teljes nézői létszám 2,5-3%-át. A média által támasztott speciális igények egy átlagos létesítményben alig teljesíthetőek. Így a jelentősebb események általában ideiglenes kiegészítő építmények és berendezések telepítését igénylik. Emellett a média egyedi különálló közlekedőrendszert igényel, amin keresztül képviselői a sportolók és személyzet zavarása nélkül, a nézőktől védve a létesítmény minden pontjára eljuthatnak. Az üzemeltetés szabadon alakítható területekkel készen kell, hogy álljon a változatos igényekre, amelyek időről időre változnak, felkészülve a speciális biztonsági és szervezési feladatok megoldására. Összességében a látványsport csúcslétesítményei volumenüknél és jelentős kockázatú üzemelésüknél fogva igen összetett épületek, épületegyüttesek, amelyeket élettartamuk alatt a folyamatos változások követésére kell felkészíteni. Az ilyen jellegű létesítmények építése a teljes nemzetgazdaságra kiható, egybehangzó közakaratot igénylő feladat. A létesítmények élettartam alatti gazdaságos üzemeltetése pedig rendkívül körültekintő tervezést igényel mind gazdasági, mind építészeti oldalról egyaránt. Élesen el kell különíteni egymástól a saját környezetében állandóan gazdaságosan üzemeltethető szórakoztató multifunkcionális sportlétesítményeket a lokális energiákat túlnövő eseményorientált sportlétesítményektől. Szinte kijelenthető, hogy az utóbbi épületek csak ideiglenesen, alkalmi jelleggel üzemeltethetőek rendeltetésük szerint. Magyarország esetében az előbbire példaként említhetem az állandóan kihasznált és nyereségesen üzemelő debreceni Főnix Csarnokot, az utóbbira pedig az ábrándként lebegő Puskás Ferenc labdarúgó stadion vízióját. 15

16 A sportéletet és a társadalom sporthoz való viszonyát egy-egy jelentős világverseny szervezése alapvetően formálja, azonban nem szabad azt hinnünk, hogy egy hatalmas súlyú beruházás mindent önmagában megoldhat. A sportéletet és a társadalmat először fel kell készíteni egy ilyen létesítmény befogadásra és érdekeltté kell tenni a hosszú távú, tudatos teherviselésben. Csak ekkor fogalmazódhat meg a közösség építő szándéka, ami meg kell előzze a vezetés döntéseit. Zárszó A magyar sportéletnek, a sportvezetésnek és a politikának okulnia kell a Pekingi Olimpia eredményeiből. Sajnos érvényes Mária Terézia sokat emlegetett kijelentése, miszerint: Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk.. A sport a dicső múlt még talpon maradt létesítményeiben küzdve kitermelte eredményeit, viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy az eredményekért cserébe a sport eszményét folyamatosan életben kell tartani. Beláthatatlan az űr, amit a magyar sport létesítményeiben és társadalmi megítélésében pótolni kell. Talán érdemes az alapoktól indulni, sportot szerető, játszani tudó és akaró embereket nevelni. Az ember csak akkor játszik, amikor a szó legteljesebb értelmében ember, és csak akkor egészen ember, ha játszik. (Friedrich Schiller in Walter Umminger, A sport krónikája) 12 16

17 Jegyzetek 1 Halász György szerk., Britannica Hungarica Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1998, 503.o. 2 Bakos Ferenc szerk., Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai kiadó, Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1974, 774.o. 3 Bakos Ferenc szerk., Idegen szavak és kifejezések szótára Akadémiai kiadó, Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1974, 774.o. 4 Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1994, 627.o. 5 Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1994, 627.o. 6 Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1994, 1098.o. 7 Európa Tanács Miniszteri Bizottság, Rec 92 (13) számú átdolgozott ajánlás a tagállamok számára az Európai Sport Chartáról Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, 2001, 10.o évi I. törvény a sportról, 1. (2) évi I. törvény a sportról, preambulum 10 András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan tanszék, 2003, 9.o. 17

18 11 Walter Umminger, A sport krónikája, Officina Nova, Budapest, 1992, 9.o. 12 Friedrich Schiller in Walter Umminger, A sport krónikája, Officina Nova, Budapest, 1992, 9.o. 13 András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan tanszék, 2003, 10.o. 14 András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan tanszék, 2003, 3.o. 1 5 Halász György szerk., Britannica Hungarica Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1998, 504.o. 18

19 Irodalomjegyzék Halász György szerk., Britannica Hungarica, Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1998 Bakos Ferenc szerk., Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai kiadó, Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1974 Ruzsiczky Éva és Száva János szerk., Magyar Larousse Enciklopédikus szótár, Akadémiai kiadó, Budapest, 1994 Európa Tanács Miniszteri Bizottság, Rec 92 (13) számú átdolgozott ajánlás a tagállamok számára az Európai Sport Chartáról Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központ, Budapest, évi I. törvény a sportról András Krisztina, A sport és az üzlet kapcsolata elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Vállalatgazdaságtan tanszék, 2003 Walter Umminger, A sport krónikája, Officina Nova, Budapest, 1992 Ernst Neufert, Építés- és tervezéstan, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999 Gádoros Lajos, Középületek tervezése, Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest, 1997 John Horne és Wolfram Manzenreiter szerk. Sports Mega-Events: Social Scientific Analyses of a Global Phenomenon, Blackwell Publishing Ltd., Oxford, 2006 Rod Sheard, Sports Architecture Spon Press, New York, 2001 Földes Éva, Kun László, Kutassi László, A magyar testnevelés és sport története, Sport kiadó, Budapest,

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA 2013-2020 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Helyzetelemzés 1. Szabadidősport helyzete 2. Diáksport helyzete 3. Versenysport helyzete 4. Egyesületek helyzete

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1

Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 SPORTÁGVÁLASZTÓ 1-4. évfolyam Évfolyam 1. 2. 3. 4. Óraszám 1 1 1 1 A tantárgy tanulásának legfontosabb feladata és ja, hogy a gyermekeket megismertesse a sportolási kel, bepillantást nyújtson a sport világába,

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

13/2000. (V. 18.) RENDELETE

13/2000. (V. 18.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000. (V. 18.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A HELYI TESTNEVELÉS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata a városi sportlétesítmények Használati Szabályzatának jóváhagyásáról Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről

TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről TÁJÉKOZTATÓ az Ózdi Kézilabda Club tevékenységéről Ó z d, 2014. június 26. Előterjesztő: Ózdi Kézilabda Club Elnöke Az Ózdi Kézilabda Club nevében szeretnénk Önöket tájékoztatni egyesületünk működéséről.

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség

Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben. Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség Az iskola szerepe a szabadidő sportra nevelésben Boronyai Zoltán Magyar Diáksport Szövetség A sport hagyományos szerepe a köznevelésben SPORT ESZKÖZ Testnevelés - testkultúra CÉL Tehetséggondozás élsport

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II.2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban

Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett. Sport a társadalomban A sport funkciói Sportszervezı, menedzser képzés Onyestyák Nikolett Sport a társadalomban Közvita a sport fogalmának meghatározásáról A széles kör vita ténye problémát jelez Hagyományos értelembe vett

Részletesebben

I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok

I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok I. Fejezet A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA Általános szabályok 1. (1) Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez. (2) Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő

Részletesebben

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete a közmuvelodésrol A kulturális javak védelmérol és a muzeális intézményekrol, a nyilvános könyvtári ellátásról és

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása

Szakmai beszámoló. Az Egyesület tevékenységének bemutatása Szakmai beszámoló Községi Sportegyesület Iváncsa 2454 Iváncsa, Arany J. u. 1. Az Egyesület elnöke: Baki Imre Az Egyesület vezetősége: Nagy András (szakosztály vezető), Lestár István (technikai vezető),

Részletesebben

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL

KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL KIMUTATÁS A KULTURÁLIS ÉS SPORT ALAP SPORT PÁLYÁZATAINAK 2012. ÉVI TÁMOGATÁSÁRÓL A tevékenység meghatározása 2012. évben az Oktatási, Kulturális és sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése Sport

Részletesebben

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál A jégkorong bűvöletében! Sebesség, erő, dinamika, kreativitás és egyedülálló hangulat! Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál 1 Előzmények 1989-ben megalakult a Debreceni Amatőr Hoki Klub (DAHK)

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei

A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei A 2024-es Budapesti Olimpia Gazdasági Előnyei 2016. szeptember 16. Közgazdász-vándorgyűlés, Kecskemét Fekete Miklós Tartalomjegyzék 1. Fundamentumok 2. Agenda 2020 3. Az olimpiai terv 4. Gazdasági hatások

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Szakképzett edző, sportszervező, irányító Konferencia és rendezvényszervező

Szakképzett edző, sportszervező, irányító Konferencia és rendezvényszervező 3.1.5. Horgászegyesületi vezető 3.1.6. Kondicionálóterem vezetője 3.1.7. Mozgásstúdió vezető 3.1.8. Sportegyesület vezetője 3.1.9. Sportklub vezetője 3.1.10. Sportlétesítmény vezetője 3.1.11. Sportosztály

Részletesebben

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének 2011.03.30-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete CSÁNY Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011. (III.30.) rendelete a

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete a közművelődésről Kacsóta községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi közművelődési feladatok ellátása érdekében a kulturális javak

Részletesebben

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén

A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén A társadalmi szemléletváltozás szükségessége a fogyatékkal élők sportterületén G Ö M ÖRI Z S O LT, E L N Ö K M AGYA R PA R A L I M P I A I B I Z OT T S ÁG Fogyatékosok sportját érő társadalmi hatások összetevői

Részletesebben

A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket!

A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket! A 10 éves Egri Városi Sportiskola és az 5 éves Agriasport köszönti a megjelenteket! A sport minden férfi és minden nő öröksége, és hiányát soha nem pótolhatja semmi. /Pierre de Coubertin/ 2001. Az EVSI

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2014 1 BEVEZETŐ Ibrány, Nyíregyházától kb. 25 km-re fekvő város, 17 település Kistérségi Társulásának központja. A kistérség lakossága közel 47.000 fő

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag)

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag) EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA (vitaanyag) 2007-10-03 Bevezető A bevezetőben azokat a közösségi anyagokat mutatom be, melyek szabályozzák és rendezik azokat a kérdéseket, mely a sporttal

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Mágocs Város Önkormányzat Sport koncepciója 2015-2017 Mágocs Város Önkormányzat

Részletesebben

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében

A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében A sportrendészeti infrastruktúra fejlesztésének lehetőségei a TAO szerepe a biztonsági infrastruktúra megteremtésében, fejlesztésében Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Biztonsági Bizottság Előadó:

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban!

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! MI IS AZ A RÖPLABDA? A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól

Részletesebben

A Péterfy Sándor Általános Iskola Iskolai Sportkörének Alapszabálya 2009.

A Péterfy Sándor Általános Iskola Iskolai Sportkörének Alapszabálya 2009. IGAZGATÓSÁG PÉLDÁNYA A Péterfy Sándor Általános Iskola Iskolai Sportkörének Alapszabálya 2009. Tartalomjegyzék 1 A sportkör és tagsága... 3 1.1 A sportkör neve: Péterfy Sándor Általános Iskola Sportköre...

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS

A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS INTÉZMÉNYI SPORTSZAKMAI FEJLESZTÉSI PROGRAM A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS ELŐADÓ: H. SZŰCS LÁSZLÓ PROJEKTMENEDZSER 2015.

Részletesebben

PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA Bevezetés: A mindenkori önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciójának érvényesülését segítse: - egészség

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

Versenykiírás. Általános rendelkezések

Versenykiírás. Általános rendelkezések Versenykiírás Általános rendelkezések 1. A Campus Olimpia bemutatása A Campus Olimpia 2010. július 20-22 között megrendezendő sportrendezvény a magyarországi és a határon túli felsőoktatási intézmények

Részletesebben

Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben

Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Szakdolgozati témakörök az osztatlan tanárképzésben A labdarúgás technikai elemeinek oktatása, és mérési lehetőségei testnevelésórán Utánpótlás korú labdarúgók

Részletesebben

A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen

A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen A sport közösségteremtő hatása a Debreceni Egyetemen Készítette: Kovács Klára PhD-hallgató Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program Debrecen, 2010. december 3. Campus-lét Műhelykonferencia Cél A sport

Részletesebben

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat testnevelési és sport feladatainak végrehajtásáról Biharnagybajom Községi Önkormányzat

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök

Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök NEMZETI SPORT INTÉZET Dr. Szabó Tamás a Nemzeti Sport Intézet főigazgatója MOB-alelnök LEZÁRULT EGY KORSZAK A tehetséggondozó programok 9-10 évesek. Új struktúra áll fel. Új források jelennek meg. HÁROM

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója

A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Nemzeti Sport Intézet részére 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tárgy: Szakmai beszámoló 1 (Beadási határidő: 2013. július 30.) A Petőházi Sportegyesület szakmai beszámolója Egyesületünk sportfejlesztési

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 2019 (egységes szerkezetben) Maglód, 2015. április 23. 1 Tartalom I. Bevezetés... 4 II. Jogszabályi környezet... 6 II.1. Az Európai

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2.

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Tel/fax: (30) 502-5478 E-mail: polgardivse@gmail.com www.polgardi.hu I. TÁJÉKOZTATÓ A Polgárdi Városi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztályának

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

A sportrendezvények biztosításának gyakorlati tapasztalatai

A sportrendezvények biztosításának gyakorlati tapasztalatai A sportrendezvények biztosításának gyakorlati tapasztalatai Előadó : BUBÁN LÁSZLÓ Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége Jogszabályi háttér 2004. évi I. törvény a sportról a sportrendezvények biztonságáról

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY SZABÁLYZAT

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY SZABÁLYZAT FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY ISKOLAI SPORTKÖRI SZABÁLYZAT A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 6 sz. függeléke OM azonosító kód: 031198 Elfogadva: 2009. szeptember

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Utánpótlás-nevelési programok

Utánpótlás-nevelési programok Utánpótlás-nevelési programok Héraklész Bajnok program A sportolók kiválasztása, képzése. A felnőtt kor küszöbére a korosztályos nemzetközi színvonalat elérő versenyzők felnevelése Héraklész Csillag Program

Részletesebben

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Az egészséges életre nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015 Az egészséges életre nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés A tanulási idő fokozatos növekedése, a munkahelyeken a szellemi munka túlsúlyba kerülése, a mozgásszegény, ülő életmód egyre többször okoz neurotikus

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013.

NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. NAPKÖZIS MUNKAKÖZÖSSÉGI MUNKATERV 2012/2013. Munkaközösségünk helyzete: 6 napközis csoport működik délutános műszakban. A napközis nevelők munkájába több osztálytanító is bekapcsolódik. Minden napközis

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Az éves helyzetjelentések, valamint a biztonsági ellenőrzések tapasztalatainak értékelése kosárlabda sportágban.

Az éves helyzetjelentések, valamint a biztonsági ellenőrzések tapasztalatainak értékelése kosárlabda sportágban. Az éves helyzetjelentések, valamint a biztonsági ellenőrzések tapasztalatainak értékelése kosárlabda sportágban. Bubán László kosárlabdaszövetség Biztonsági képzés 2016. Magyar Sport Háza 2016. szeptember

Részletesebben

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év

KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év KIMUTATÁS a Kultúrális és Sport Alapra benyújtott pályázatok támogatásáról (Sport) 2010. év A tevékenység meghatározása 2010 évben a Kulturális és Sport sorsz. A pályázó neve és az összeg rendeltetése

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat

Magyar Úszó Szövetség. Képesítési Szabályzat Magyar Úszó Szövetség Képesítési Szabályzat A Magyar Úszó Szövetség (a továbbiakban: Szakszövetség) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. (1) bekezdésének f) pontja, a 77. p) pontja, a sport

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM

A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM A SZERB ANTAL GIMNÁZIUM DIÁKJAINAK ETIKAI KÓDEXE átdolgozása készült: 2011. október Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium nevelőtestülete 2011. október 24-én Elfogadta: a Szerb Antal Gimnázium diákönkormányzata...

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Sportról szóló rendelet megalkotása Mell: 1 db rendelet tervezet Szentes Város Önkormányzatának

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2004.

Részletesebben

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában

Megőrzi, ami jó. A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Megőrzi, ami jó A vállalati kultúra szerepe a munkaerő megtartásában Az összefoglaló célja Komplex vállalati dolgozói program bemutatása Mint a vállalati kultúra szerves eleme Az érdeklődés felkeltése

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben