Összegző tanulmány az almásfüzitői vörösiszaptároló kazetták rekultivációjáról és kockázataikról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Összegző tanulmány az almásfüzitői vörösiszaptároló kazetták rekultivációjáról és kockázataikról"

Átírás

1 Összegző tanulmány az almásfüzitői vörösiszaptároló kazetták rekultivációjáról és kockázataikról Csoma Tamás

2 Bevezetés A Duna jobb partján fekvő Almásfüzitő Komáromtól csupán néhány kilométerre található keletre. Az alig 2000 főt számláló városi vonásokat tükröző település képét alapvetően meghatározta a 19. századi vegyipar kialakulása. Míg a századelőn a kőolaj finomítás, addig 1950-től 1997-ig az a timföld gyártás dominált, amely Közép-Európa legnagyobb timföldgyáraként 2300 embernek adott munkát. A timföldgyártás során keletkező 2002-ig veszélyes hulladékként számon tartott vörösiszapot összesen nyolc darab ún. zagytároló kazettákban helyezték el, melyek közvetlenül a Dunától mintegy 10 méterre találhatóak annak árterén. Ez a zagy 172 hektáron terül el, mennyiségét tekintve pedig 17 millió tonna tömegű., A tárolók közül a legjelentősebb a VII. számú, amely nagyjából annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a többi összesen. További jelentősége a VII.-ik kazettának, hogy a felületén még 2014-ben is folyik a rekultiváció, ami egy újfajta megközelítés szerint annyit tesz, hogy a rekultivációért felelős cég a 90-es évek óta a vörösiszapra veszélyes és nem veszélyes hulladékokat felhígítva komposztál (vegyszerekből, fémekből, szennyezett földből, törmelékből, olaj- és fémiszapokból, hulladékégetői salakokból és pernyékből), és ebből képez ún. mesterséges talajt. A tanulmányban a már meglévő vörösiszap környezetbe jutásának lehetőségét, a jogi és hatósági kiskapuk által a Duna partjára biztosított veszélyes hulladéklerakás elleni harcot illetve a rekultivált tározó másodnyersanyagként történő újrahasznosítását foglalom össze. Továbbá nem hagyhatom szó nélkül az eset magyar bürokrata-politikai aspektusát sem, aminek elégtelen működési mechanizmusa miatt 2013-ban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a tározó rekultivációja kapcsán. Az alumíniumgyártás és a fogyasztói társadalom kapcsolata Mindenek előtt egy rövid betekintést szeretnék nyújtani a környezetszennyező és energiaigényes alumíniumgyártás folyamatáról, és annak pazarló felhasználásáról. Az alumínium nyersanyaga döntően a bauxit, melyből világátlag szerint 1 tonna alumínium előállításához 5,2 tonna szükséges (OECD, 2010). A bauxitnak már a bányászata, feldolgozása is hatalmas energia beruházást kíván, mivel nagy tömegű nyersanyagot kell szállítani, illetve a feldolgozás során többször több mint 100 Celsius fokra kell melegíteni a bauxitot a vegyi reakciók sikerességéhez. Ráadásul a timföldgyártás utolsó fázisában, az ún. kalcinálás során 1100 Celsius fokra kell hevíteni a nyersanyagot. Ezen felül átlagosan kwh elektromos áramra van szükség mire a köztes termékből a timföldből 1 tonna tiszta alumínium nem lesz (OECD, 2010). Ez a mennyiség kb átlagos magyar család egy éves háztartási áramfogyasztásának felel meg.

3 Az alumínium növekvő aránya a nem tartós termékekben döntően a csomagolóiparban- a gyártók szempontjából költséghatékonynak, illetve bizonyos szempontokból környezetbarátnak is tűnhet. De mivel ezeknek az alumínium csomagolóanyagoknak a visszagyűjtése az Európai Unió direktívái ellenére sem eléggé motivált cselekedet, így példának okáért egy-egy eldobott alumínium sörös dobozzal akkora energiát dobunk a kukába, mintha egy 100 Wattos izzóval két és fél órán keresztül világítanánk (a számítás csupán a timföldből való alumíniumgyártás energia befektetését tükrözi, nem az egész termelői folyamatot). Addig a termék újrahasznosításával a befektetett energia mintegy 92%-a spórolhatnánk meg (WEST, L. 2009). Ezek alapján leszögezhetjük, hogyha csökken esetünkben az alumínium csomagolások iránti igény a fogyasztókban, akkor azzal jelentős energiamegtakarítást érhetünk el. Ezen túl egy sor szennyező ipari folyamatot is kiküszöbölhetünk, ami nagy területen és nagy mennyiségben terheli környezetünket, és veszélyezteti mind a helybeli, mind pedig a távolabbi élővilágot, és az embert is. Lássuk hát ezeket a veszélyeket! A vörösiszapról Amikor a bauxitból lúggal kivonják az alumíniumtartalmú anyagokat, a maradék nátronlúggal alkotott oldata az úgynevezett vörösiszap. A nevét az iszapszerű állagáról és a színéről kapta, amit a bauxitban jelenlevő nagy mennyiségű vas-oxid okoz. A legfőbb problémát az eljárás során visszamaradt nátronlúg jelenti, amely 4-5 tömeg százalékot képvisel a vörösiszap anyagából. A nátronlúg az egyik legerősebb bázikus lúg egyike, vizes oldata elérheti a PH 14-et is. Ez a lúg az élővilággal érintkezve jelentősen károsíthatja azt. A takaratlan megszáradt vörösiszap finommá őrölt szemcséit könnyedén felkaphatja a szél, így a finom szemcséjű vörös por több tíz kilométeres távolságokban is kifejtheti negatív hatását. A szélerózió révén a zagy radioaktív sugárzása jelenti a legjelentősebb egészségügyi problémát, ugyanis az a hazai tipikus talajoknál szor magasabb koncentrációt mutat, így azt belélegezve növeli a tüdőrákot kialakulását. A vörösiszap továbbá változó mértékben, de tartalmaz nehézfémeket is, továbbá ólmot, higanyt, arzént, kadmiumot és talliumot. Az almásfüzitői tározókból vett minták azt igazolják, hogy a zagy nehézfémtartalma hétszer magasabb a hazai termőtalajok jellemző értékeinél (Viczián, I. 2009). Az almásfüzítői vörösiszap tározók földtani és mesterséges adottságai A Tatai-Győri teraszvidék keleti részén elhelyezkedő Almásfüzitő jellemzően pannon kori agyagos üledékeire a későbbi süllyedések során a Duna és mellékfolyói több tíz méter vastagságú jó

4 vízvezető képességű kavicsos homokos réteget raktak le. A Duna teraszt ma már tíz kilométeres árvízvédelmi töltés választja el a folyótól, ami sok helyen egyben a zagytározó torlasztó gátja is. A tározó kialakítást a kavics-iszap-homok borította felszínen alakították ki, amelyre nem került vízzáró agyagpaplan réteg, amely a későbbi szennyezőanyagok mobilitását gátolhatta volna. Egyedül a VII. számú tárolónál terítettek fóliát a területre. A védekezés hiánya tehát minden akadály nélkül lehetővé teszi az átnedvesedett iszap talajvízbe, majd a folyóba jutását az év nagyobb részében. További gond, hogy a zagytárolók alatt megfigyelhetőek élő vagy elhagyott patak és folyómedrek, melyek eltemetve is a talajvíz fő áramlási zónái, amelyek a szennyezett talajvizet is összegyűjtik. Ezt bizonyítják a gát Duna felőli oldalain kisvíz idején a vörös színű szennyezett kifakadások is (Viczián I 2001, 2003). Ezekhez a medrekhez köthető talajvízáramlások meggyengítik a gátakat, másrészt az alacsony nyírószilárdságú iszapos felszínen a gátak könnyedén megcsúszhatnak. Az ilyen területeken a gátak kivétel nélkül sérültek, csuszamlások és rogyások alakultak ki akár több tíz méter hosszan is (Viczián, I. 2003). Magyarország legaktívabb földrengésű zónája a Komárom-Mór övezet. A VII. számú kazetta területén egykori templomot az 1763-as rengés olyan szinten károsította, hogy azt le kellett bontani. A Magyar Tudományos Akadémia szerint, a gátak egy esetleges nagyobb rengés során könnyűszerrel megbízhatatlanul szerepelnének, amely során a Dunába jutó vörösiszap elszennyezheti a dunai települések fő ivóvízbázisát (Schweitzer F, 2011). Forrás: MTA

5 A Greenpeace jelentősége Almásfüzitői vörösiszaptározó rekultivációjának kivitelezése kapcsán A kolontári katasztrófa után a Greenpeace 2011-től kiemelt figyelmet fordított az almásfüzitői zagytározókra és az a körüli esetleges visszaélésekre. A zagytározó gát több pontján is független szakértők által hitelesített méréseket végzett bizonyítva a jelenlegi mérőkutak nem elégséges elhelyezkedéséből adódó értékelhetetlen adatait, továbbá erélyesen kifogásolta az alkalmazott komposztálási technológiát, és annak beszüntetésere hívta fel a figyelmet. Lesújtó helyzetfeltáró panaszbejelentésükkel mind a hazai döntéshozóknál és környezetvédelmi igazgatóságoknál, mind pedig uniós biztosoknál éltek. Fotó: Greenpeace A tározók rekultivációja A tározók befedése már a 70-es évektől kezdve folyik különféle technológiákkal. A zagyterekre hordott talaj idővel elszikesedett a vörösiszap hatására, amit csupán néhány igénytelen fűféle volt képes elviselni (Viczián, I. 2001) ben már csak a legnagyobb VII-es számú tárolókazetta kevesebb mint harmada vár befedésre, így az osztrák tulajdonban lévő neszmélyi VIII. számú tároló kivételével 2016-ra valószínűsíthető az összes zagytározó rekultivációjának megvalósulása. A jelenlegi rekultivációt végző cég (későbbiekben hosszabban kitérek annak

6 hátterére) weboldalán egyedüli feladatának és kötelességének a nyitott vörösiszap tározók befedését jelöli meg a helyi lakosokat negatívan érintő kiporzás miatt. Ezt egy általuk szabadalmaztatott ipari komposztálással nyert másfél méter vastagságú mesterséges talajjal, ún. Kemix-szel és Remix-szel valósítják meg. Ennek a fedőterméknek a kialakításához a cég jogosult átvenni évi tonna, 167 fajta veszélyes hulladékot és évi tonna nem veszélyes hulladékot. A biodegradáció folyamata révén ezeket a hulladékokat ártalmatlanítják, és az így veszélytelennek titulált talajjal borítják a tározót, arra a megfelelő növényzetet telepítve. A gond csak az, hogy a cég olyan stabil kötéssel bíró bonyolult veszélyes vegyületeket, és nehézfém tartalmú ipari hulladékokat is kihelyez a területre, melyek nem képesek ártalmatlanabb formában hasznosulni, hanem akár akkumulálódhatnak azon. Ilyen például az ólommal szennyezett talaj, illetve az aerob módon biodegradációra képtelen poliklórozott bifenilek (PCB), policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) illetve feltételezhetően dioxinok ipari komposztálása a területen. Ironikus módon a rekultivációt végző cég honlapján úgy tűnteik fel ezeket a vörösiszapra hordott további hulladékokat, hogy azok talajjavító hatású elismert saját szabadalmukon alapuló termékek. Ipari komposztálás Dr. Bándi Gyula jogi szakvéleménye alapján, ha a tározókra hordott mesterséges talajjal a rekultivációt végző cég célja a biológiai komposztálással történő fedőréteg kialakítása az engedély szerint, akkor ennek a mesterséges terméknek a normál talajhoz hasonlatosnak kell lennie. Továbbá a rekultivációt végző cég jelenlegi gyakorlata, mellyel mesterséges talajt állít elő nem értelmezhető komposztálással történő hasznosításnak, hanem részben ártalmatlanításnak, melyre nincs engedélyük a Duna árterén. A 13/2003. KvVm rendelet értelmében biológia kezelésre, és stabilizálásra nem használhatóak fel a rekultivációt végző cég által a Kemix és Remix hatóságilag szabadalmat nyert fedőtermékeikhez veszélyes hulladékok. A rekultiváció végző cég weboldalán és közleményeiben is arra a Magyar Tudományos Akadémia által végzett komposztálásról szóló tanulmányra hivatkozik, és vesz ki abból féltényeket, amellyel megpróbálja magyarázni saját veszélyes anyag hulladék hígítását. A talaj szilárd fázisa, leszámítva a néhány százalék szerves anyagot, ásványokból áll. A természetes ásványi talajokban a

7 szervesanyag-tartalom 1-5% között változik. Ebből is látható, hogy a talaj kialakulása szempontjából döntő az ásványi háttér jelenléte. Továbbá a biodegradáció során a megfelelően kezelt veszélyes hulladék nagy része képes a mikrobák által ártalmatlanabbá lebomlani (Anton A. 2011). Ugyanakkor nem áll rendelkezésre semmilyen almásfüzitői minta, mely bizonyítaná a rekultivációt végző cég által bőszen lobogtatott általánosan megfogalmazott tényeket. A Greenpeace által vételezett talajmintákból a független osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértő, Karl E. Lorber a loebeni egyetem professzora meghatározta, miszerint nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok a tározóban. A szakértő álláspontja szerint a több mint 160 féle veszélyes hulladék és egyéb hulladékok keverésével, majd a szigeteletlen tározóba való kihelyezésével a környezeti kockázat jelentősen nő. Jogi kiskapuként a képződő ipari komposztot komposzt termékként és nem lerakott veszélyes hulladékként tartják nyilván, holott az európai és a magyar jog szerint is a veszélyes hulladék veszélyessége nem múlik el attól, hogy hígítják. Az a feltétel sem teljesül, hogy a kezelési eljárásra csak akkor adható engedély, ha a legjobb elérhető technológiát alkalmazzák. A szóban forgó hulladékok ártalmatlanítására ugyanis léteznek a tudomány szerint hatékony, kisebb környezeti kockázatú technológiák, de a komposztálás nem tartozik közéjük. Elégtelen monitoring rendszer A monitoring rendszer elégtelen kialakítására mind a Greenpeace, mind a Magyar Tudományos Akadémia felhívta a figyelmet. A legfőbb kritikák a mérések gyakoriságára, a vizsgált anyagok hiányosságára, bizonyos veszélyes hulladékok PAH, PCB bomlástermékeinek határértékeinek hiányára, és a mérőkutak rossz helyzetére irányultak. Három mérőkutat leszámítva az összes tárolónál a szennyezettséget mérőkutakat nem a megfelelő helyeken telepítették, vagyis nem a szennyezett talajvíz fő mozgásirányaiba, hanem a Dunától távol levő magasabb térszínű gátrészekre, így a valós szennyezettséget nem mutatják ki megfelelően.

8 Forrás: FÖMI Az üzemeltető vállalkozás honlapján cinikus módon sokáig az volt olvasható, hogy meg nem nevezett hidrológusok véleménye alapján botorság a. kazetták Duna felőli gátoldalára mérő kutakat építeni, ugyanis azok csak a Duna vízminőségét vizsgálnák árvíz idején. Ez egy újabb elsőre logikusnak tűnő féltényen alapuló csúsztatás, amivel a cég igen gyakran él csak éppen az év meghatározó időszakában a Dunába torkolló szennyezett talajvíz bemosódások nem mérhetőek. Ugyanakkor a rekultivációt folytató részvénytársaság ezt a hatalmas mérőkút telepítési feladatot felvállalta a hozzá nem értő civilek pánikolása miatt. Kialakítása jelen összefoglaló megírásának időpontjában is folyamatban van. A Greenpeace 2011-es független szakértők által hitelesített méréseiből kiderült, hogy a dunai oldalon mért értékek jóval meghaladják az üzemeltető cég nem megfelelően elhelyezett kútjainak szennyezettségi értékeit. Arzén esetében 20-szoros, bróm esetében másfélszeres, molibdén esettében háromszoros, szelén esetében pedig két és félszeresen haladták meg a mért eredmények a törvényben előírt határértékeket (Greenpeace 2011). Az MTA megfutamodása 2012 májusában a Greenpeace közleményében megjelent, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szakértői által szerkesztett almásfüzitői hatástanulmánya amely a A Katasztrófák tanulságai című könyvben jelent meg is pontról pontra igazolta a zöld szervezet kifogásait. A Greenpeace

9 ebből a tanulmányból szó szerint kiragadott releváns mondatokat, melyekre másnap Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke heves magyarázkodásba bocsátkozott, hogy a szervezet túlzó és pánikkeltő következtetéseket vont le a kiragadott mondatok alapján. Az MTA-s közlemény után, a rekultivációt végző cég is hazugnak és pánikkeltőnek titulálta a Greenpeace-t, ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia súlyos állításaira nem reagált. Sőt, meg sem említette azokat. Játék a határértékekkel- a szennyezés jogi éltüntetése A rekultivációt végző cég szerint: A területre érvényesen a hatóságok több szennyező-anyagra úgynevezett egyedi határértékeket állapítottak meg. A vonatkozó jogszabályok ezt olyan helyekre írják elő, ahol korábbról származó, tartós szennyezés van, de bizonyítható a szennyeződés csökkenésének mértéke. Az egyedi határérték megállapítása arra való, hogy nyomon lehessen követni a szennyeződés csökkenésének mértékét. A Tatai Zrt. jogosan kért egyedi határértéket, mert ennek feltételei közül többnek (ismert, régi, csökkenő tendenciájú szennyezettség) is megfelel. Egyedi határérték ugyanis akkor kérhető, ha ismert, régi a szennyezés; eredménytelen a kármentesítés; vagy a komponensek koncentrációja csökkenő tendenciát mutat. A hatóság kötelezheti is az úgynevezett E" határérték megkérését. Tehát ha jogilag el is érhető a szennyezés éltüntetése egy korábbi jelentős forrás okán, az nem menti fel a rekultivációt végző céget a vállalt felelőssége alól, melyet a privatizációs szerződésekben kármentesítés címén vállalt. Ehhez a szerződéshez nem lehet hozzférniá, de sokat elmond, hogy a rekultivációt végző cég honlapján csakis a helyi lakosokat érintő száraz vörös kiporzást említik meg kezelendő problémaként. A hatóságok bukása A zagytározók a Duna-Ipoly Nemzeti Park működési területén találhatóak, a bizonyos Duna és ártere elnevezésű Natura 2000 terület (európai jelentőségű élőhely) közvetlen határvonalán. A szakvélemény szerint súlyos jogsértést követett el a hatóság, amikor nem vizsgálta meg a rekultivációt végző cég tevékenységnek a területre vonatkozó lehetséges hatásait.

10 A vörösiszap másodnyersanyagai Jelen gazdasági körülmények között a vörösiszapban tárolt jelentős mennyiségű visszamaradt nyersanyag kitermelése nem gazdaságos. Ugyanakkor belátható időn belül ez a tendencia megváltozik, és a nagy zagytározókban tárolt vörösiszap újabb fellendülést jelenthet néhány nyersanyagforrás kapcsán. Ezt egy magyar kormányzati program, a 2013-ban kiadott Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv című dokumentum is alátámasztja, melyben a vörösiszapban rejlő másodnyersanyagokról pontos adatokat tárnak fel. Az 50 millió tonna nagyságú hazai vörösiszapban nagyjából ezer tonna teljes ritkaföldfém van, amely a 2013-as világtermelés nagyjából fele (USGS, 2014), és amelyek nélkülözhetetlenek például a szélerőművekhez, elektromos járművekhez, illetve bizonyos akkumulátorokhoz. Említésre méltó, hogy a magyar készletek olyan arányban tartalmazzák ezeket a ritkaföldfémeket, mint amilyen koncentrációban a jelenleg is üzemelő kínai bányák. További fontos másodnyersanyag forrásai a festékipartól a cementgyártásig igen széleskörű felhasználást tesznek lehetővé a vörösiszapnak, mindezt úgy, hogy azt könnyen hozzáférhető centralizált tárolókból lehet feldolgozni. Összegzésül kijelenthető, hogy: A hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanná teszi a hulladéklerakó szennyező hatását, emellett megnehezíti a vörösiszap esetleges későbbi ipari nyersanyagként való hasznosítását. (Viczián, I. 2003) A rekultivációt vézgző Tatai Környezetvédelmi zrt. A Tatai Környezetvédelmi zrt. (továbbiakban TKV zrt.) 1986-tól foglalkozik a területen a tározók kármentesítésével. A 90-es évek végén az állami óriás mamutcéget, a Hungalu rt.-t feldarabolták, és az ÁPV. Zrt privatizációs folyamat keretében az almásfüzitői tárolók csupán néhány millió Forintért a TKV zrt. tulajdonába kerültek, amely cserébe vállalta a terület több milliárd Forintra rúgó rekultivációját. Ahhoz, hogy kizárható legyen a hűtlen kezelés, avagy a privatizációs szerződések be nem tartása meg kell vizsgálni, hogy betartotta-e a TKV zrt. a szerződésben foglaltakat. A TKV zrt. legbefolyásosabb tulajdonosai annak a Bakonyi Árpádnak a családtagjai, barátai és üzletfelei, aki a Horn kormány idejében vezette az ÁPV zrt.-t, és vezérigazgatója is volt korábban a környezetszennyező magyar alumíniumóriás Hungalu rt.-nek privatizációja előtt. Állandó hivatkozás a környezetvédelmi hatóságra. A Tatai Környezetvédelmi zrt. főmérnökének kiszivárgott 1996-os jegyzőkönyve Az interneten elérhetővé vált az a kiszivárgott belső jegyzőkönyv, melyben a Tatai

11 Környezetvédelmi zrt. korábbi főmérnök kifejti őszinte gondolatait cégének tevékenysége kapcsán. Itt megfogalmazza, hogy a részvénytársaságnak: Saját filozófiája van. Mindig a megfelelő időben, a megfelelő megoldást kell megkeresni. Lehet, hogy van ideálisabb ártalmatlanítási megoldás, de az nem működik mert vagy nincs rá pénz, vagy mert nem lehet technikailag megoldani. Ez a kijelentés kapásból ellent mond az EU legjobb rendelkezésre álló technológia által történő hulladék ártalmatlanítási elvének. Mélyebbre ásva a főmérnök olyan technikákat is elmondott, amelyek komoly aggodalomra adhatnak okot: Az alacsony nehézfémtartalmú iszapok ártalmatlanítási eljárása az un. (mikrofon letakarva)»eltemetési«eljárás, bár ezt nem szabad hangosan mondani, mert a felügyelőség idegbajt kap, ha ezt hallja. A lényege az, hogy a vörösiszaptározó rekultiválása közben, a vörösiszappal azonos összetételű, alacsony nehézfémtartalmú hulladékot temetünk el gyakorlatilag ezekben az árkokban a vörösiszap területén. Ráadásul a vörösiszappal közben stabilizáljuk ezeket a nehézfémeket, nem tudnak a vízzel elmenni. Azon a pénzen, amit a nehézfémtartalmú iszap elhelyezéséért fizetnek, lehet rekultiválni, és még egy kevés azért marad is. A vörösiszapba tehát meghatározott cc-jú pld. galvániszapot helyezünk el Esetünkben itt galvániszapokról és festékiszapokról van szó Eddig egy kísérlet 300 t nehézfémtartalmú iszapot tettünk itt le összesen az almásfüzitői timföldgyár területén. Ez egy kísérlet volt, tehát nincs végleges engedélyünk. Az ipari hulladékbeszállítókról a következőt említi meg a korábbi főmérnök: Egy Suzukinak megéri idehozni a hulladékát, mert lerakási áraink harmada az Aszódinak. A Szuzuki 16 országba küldte ki véleményezésre ezt a hulladék ártalmatlanítási eljárást, ahol az autóit forgalmazzák. Mind a 16 országból azt válaszolták, hogy ezt az eljárást elfogadják, és nem fogják ezért a Suzukit megtámadni, hogy a környezetét szennyezi. Erős a kísértése a hulladék termelő cégeknek, hogy az aszódi, rendezett hulladék ártalmatlanítási megoldással szemben a sokkal olcsóbb almásfüzitői félmegoldást válasszák, ha a hulladék elhelyezéséről így is kapnak hivatalos papírt, dokumentumot. Politikai és gazdasági összefonódások A Tatai Környezetvédelmi Zrt. támogatója lett a felcsúti Puskás Fociakadémiának, továbbá hirdetője lett a jobboldali média jelentős részének, így a korábbi támadó hangvételű cikkek és riportok megszűntek ben a Magyar Nemzetben megjelent, A Fenyegető vörösiszaphányók című írásban Huth Gergely így fogalmazott: A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség a közelmúltban hozott határozata alapján úgy tűnik, hogy a Tatai Környezetvédelmi Rt. örökre búcsút mondhat a milliárdos haszonnal kecsegtető, de eddig is több százmilliós extraprofitot hozó almásfüzitői veszélyeshulladék-üzletnek. 11 évvel később, ugyanezen újság decemberi hasábjain a

12 rekultivált tározóra betévedt állatok fotóival győzködik az olvasókat a generációk óta működő cég kiváló tevékenysége kapcsán. A gazdasági összefonódásokat vizsgálva, a híresen a kormánypárt legerősebb gazdasági hátországának tartott Közgép zrt. tulajdonosai is megjelentek a tatai cég tulajdonosi szerkezetében. Forrás: Internet Az Európai Bizottság Kötelezettségszegési eljárása Almásfüzitő kapcsán 2013 novemberében az Európai Bizottság kötelezett szegési eljárást indított Magyarország ellen az Almásfüzitői tárolók kapcsán. A testület a Greenpeace 2012-es állításait megvizsgálva állást foglalt, miszerint Magyarország megszegi a veszélyes hulladékok keverésének uniós tilalmát. A bizottság két hónapot adott Magyarországnak, hogy tisztázza az Unió panaszait, ugyanakkor jelen összefoglaló megírásáig nem történt érdemi reagálás és beavatkozás az ügyben. Összegzés Jelen gazdasági folyamatokból kiindulva, az almásfüzitői 17 millió tonnányi vörösiszap újrafeldolgozása az abban található egyéb nyersanyagok kinyerése kapcsán még évtizedekig nincs remény. Nem volt véletlen az a tendencia az ún. gazdag országokban, hogy a timföldtermelést kiexportálták olyan országokba, ahol a termelés externalikus költségeit nem építik be a gyártás költségeibe, kifizetve a vállalt környezeti kockázatokat. Magyarország ugyan nem piaci alapon,

13 hanem a szocialista tervgazdálkodás racionalitása kapcsán került olyan helyzetbe, hogy fő folyója árterén egy folyamatosan szennyező potenciális ökológiai katasztrófát okozó tározó halmazzal rendelkezzen. Ezt csak tetézi a későbbi kormányok puhány hozzáállása, akik attól függően vették csupán elő a problémát, hogy ellenzékben voltak-e, vagy sem, és hagyták a tározót további veszélyes hulladékokkal szennyezni. Tehát a hosszú távú környezetvédelem mellett elkötelezett felelősségteljes magyar kormányzatok híján a mindenkori magyar kormány sorozatosan hatalmas kompromisszumokat kötött a 80-as évek végétől. Ezek szerint az ország egy profit alapú magáncégre bízta a több milliárd Forintra rúgó rekultivációs feladatot, hogy az a legjelentősebb bizonyított környezeti károkat semlegesítse. For profit cég lévén borítékolható volt a minőségi munka hiánya, és mint ahogy később be is bizonyosodott a visszaélések elkövetése, a meg nem oldott környezetszennyezés elbagatellizálása, sőt további fokozása. Mindez 2014-ben abban is markánsan megjelenik, hogy a magyar hatóságok sokkal elnézőbbek a Tatai Környezetvédelmi zrt.-vel, illetve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kínos magyarázkodásokba, és hárításokba kell, hogy bocsátkozzon amiatt, hogy a Greenpeace az akadémia szakértőinek szabad tudományos anyagára hivatkozott, és azt a médiában a saját maguk által végzett munka jogos beigazolódásaként tüntettek fel. Összegezve az almásfüzitői zagytározók kármentesítését érintő megdöbbentő viszontagságokat, a negatív képet markánsan árnyalja az a tény, hogy a szocializmus során felhalmozódott óriási mennyiségű, nagy területű gyatrán kivitelezett tárolókban elhelyezett vörösiszap legjelentősebb környezeti ártalmait úgy ahogy, de semlegesítették. A Tatai Környezetvédelmi zrt. mindezt úgy érte el, hogy a magyar állam ezt a folyamatot forrás, akarat és szakértelem híján biztosan képtelen lett volna elvégezni. Az eredmény a vörösiszap kiporzása esetében teljes siker, míg a vörösiszapra érkező csapadék okozta gond a vastag mesterséges talajtakaró kedvező vízháztartású adottságaival félsikerként értékelhető. A cég sikereit a helyi önkormányzatok is elismerik, akik több évtizedig szenvedtek a vörösiszap kiporzásától is, így azok a cég végleges munkafolyamatait támogatják. Továbbá a kiszivárgott belső jegyzőkönyvből a főmérnök szájából elhangzott korábbi állítása szerint az eddig illegálisan lerakott veszélyes hulladékok biztonságosabb, bejelentett helyre kerülését jelenti.

14 Hivatkozások Anton Attila: Átlátszó.hu cikkek: Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási Cselekvési Terv, Greenpeace mért eredmények: Holényi l Gerecse útikalauz, Sport kiadó, Bp., pp 7-77 OECD Global Forum On Environment Focusing on Sustainable Materials Management Mechelen, Belgium. 66 p. Schweitzer F. Katasztrófák tanulságai : stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások Magyar Tudományos Akadémia, TKV honlapja: USGS 2014: Vörösiszap összetétele: Viczián István: WEST, L. 2009: The Benefits of Metal Recycling: Why Recycle Metal?

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Környezeti elemek állapota

Környezeti elemek állapota Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások

KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Tatai Környezetvédelmi Zrt. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációja

Tatai Környezetvédelmi Zrt. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációja Tatai Környezetvédelmi Zrt. Az almásfüzitői vörösiszap-tározók rekultivációja. Az Almásfüzitői Timföldgyár 1950 és 1997 között üzemelt Magyarország és Közép-Európa legnagyobb timföldgyára volt Fénykorában

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Város Polgármeste 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu T á j é k o z t a t ó A Páty 0163/4 hrsz.-ú és 0165/2

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari

Részletesebben

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek

Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid

Részletesebben

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával.

ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. ALKÍMIA MA Az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával www.chem.elte.hu/pr Kvíz az előző előadáshoz Programajánlatok október 8. 16:00 ELTE Kémiai Intézet 065-ös terem Észbontogató (www.chem.elte.hu/pr)

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai Hoffer András, Gelencsér András, Kováts Nóra, Turóczi Beatrix, Rostási Ágnes, Imre Kornélia, Nyirő-Kósa Ilona,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-LERAKÓINAK TÉRSÉGI SZINTŰ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMJA

IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-LERAKÓINAK TÉRSÉGI SZINTŰ REKULTIVÁCIÓS PROGRAMJA KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek Izsák Izsák és Térsége Rekultivációs Önkormányzati Társulás IZSÁKI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZER TELEPÜLÉSI

Részletesebben

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Nyári á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Új szervezeteink HU-000016: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. HU-000017:

Részletesebben

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi

Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes

Részletesebben

Felszín alatti közegek kármentesítése

Felszín alatti közegek kármentesítése Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.

Részletesebben

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése

A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése A csomagolások környezetvédelmi megfelelőségének értékelése 2018. február 8. Nagy Miklós főtitkár Az Európai Unió valamennyi tagállama számára a csomagolással kapcsolatos kötelezettségek egységes keretét

Részletesebben

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest

Ürömi gázmassza kármentesítés. 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László Budapest Ürömi gázmassza kármentesítés 20 éves az Országos Környezeti Kármentesítési Program Dr. Jánossy László 2016.11.16. Budapest Herman Ottó Intézet 1 Az FM háttérintézménye 1223 Budapest Park utca 2. Projektek:

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság

Részletesebben

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó

Részletesebben

Alpolgármester. Javaslat

Alpolgármester. Javaslat BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA Alpolgármester Javaslat Csepelen a 210046/70 és 210146/86 hrsz-ú területen a FRIZ KFT. fa tulajdonában lévő 1200 t galvániszap tárolásából eredő környezeti hatásokkal

Részletesebben

A vörösiszap-katasztrófáról radioökológusi szemmel

A vörösiszap-katasztrófáról radioökológusi szemmel A vörösiszap-katasztrófáról radioökológusi szemmel Í 2010. október 4-én, hétfőn átszakadt az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja. A mintegy hétszázezer köbméternyi kiszabadult, erősen lúgos,

Részletesebben

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban

Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban Hulladék, engedélyezés, szankció az uniós jogban 2010. szeptember 9. Budapest dr. Bérczi Anna - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosának irodája Tartalom 1. Az uniós hulladékjog 2. A hulladék fogalmának

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése

Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel

Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 2. oldal D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezel Magyar joganyagok - 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet - a hulladékgazdálkodással kapc 1. oldal 43/2016. (VI. 28.) FM rendelet a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek

Részletesebben

TISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ!

TISZTELT KÖZÖS KÉPVISELŐ! TISZTE LT KÖZÖ S KÉPV ISELŐ Kérjük,e! Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Pécs város területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre (KEHOP-3.2.1-15-2017-00021)

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Hulladékhasznosító Mű bemutatása

Hulladékhasznosító Mű bemutatása Hulladékhasznosító Mű bemutatása Fenntartható Hulladékgazdálkodás GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata Sámson László, igazgató, Hulladékkezelési Igazgatóság, FKF Nonprofit Zrt. Budapest, 2018. április

Részletesebben

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30

Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30 JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK

Részletesebben

A projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30.

A projekt kezdete: január 20. A projekt zárása: június 30. Sajtóközlemény Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó monitoring rendszer korszerűsítés és mérőeszközök beszerzése SH / 3 / 10 Mottó:

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.

Részletesebben

A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens

A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai. Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens A foglalkozás-egészégügyi orvos munkahigiénés feladatai Dr.Balogh Sándor PhD c.egyetemi docens Üzemek telepítése Környezetkárosító hatások kivédése Építkezési típusok Területbeépítés Tájolás Épületek közötti

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

Dr. Horváth Amanda emlékére

Dr. Horváth Amanda emlékére Ez az előadás 1999. szeptemberében ugyanebben a formában hangzott el az OKI Pro Hygiene tudományos ülésén Hangozzék el most újra mentorom Dr. Horváth Amanda emlékére aki inspirálta és segítette azt a munkát,

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-0990/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: MOTIM ZRt. Laboratórium 9200 Mosonmagyaróvár, Timföldgyári u. 9-13. 2) Akkreditálási

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig

Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig Találkozz a Tudóssal! A geológus egy napja. A hard rock-tól a környezetgeokémiáig www.meetthescientist.hu 1 26 ? ÚTKERESÉS?? Merre menjek? bankár fröccsöntő?? politikus? bogarász?? jogász? tudományos kutató

Részletesebben

Szellőző tisztítás TvMI

Szellőző tisztítás TvMI 1 Szellőző tisztítás TvMI A műszaki irányelv legfőbb feladatai: Az alapvető fogalmak tisztázása, biztonságos és ellenőrizhető tisztítási technológia vázolása, a minimálisan szükséges dokumentálás meghatározása.

Részletesebben

PANASZ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA FELÉ A KÖZÖSSÉGI JOG TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA ÜGYÉBEN

PANASZ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA FELÉ A KÖZÖSSÉGI JOG TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA ÜGYÉBEN PANASZ AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA FELÉ A KÖZÖSSÉGI JOG TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA ÜGYÉBEN 1. A panaszos családi és keresztneve: Greenpeace Magyarország Egyesület 2. Képviselője (amennyiben van):

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003

TÁJÉKOZTATÓ. Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 TÁJÉKOZTATÓ Dunaújváros Megyei Jogú Város környezeti állapotváltozásáról 2003 Dunaújváros 2004 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1 Összefoglaló jelentés 2 Részletező jelentés 5 Légszennyezettségi állapot

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

Az elmúlt húsz év eredményei

Az elmúlt húsz év eredményei Az elmúlt húsz év eredményei Dr. Dobi Bálint főosztályvezető KÖRNYEZETMEGŐRZÉSI FŐOSZTÁLY balint.dobi@fm.gov.hu Konferencia a 20 éves az ORSZÁGOS Környezeti Kármentesítési Programról H e rman Ottó Intézet

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja. KEOP 2.3.0/2F/ pályázat

Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja. KEOP 2.3.0/2F/ pályázat Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja KEOP 2.3.0/2F/09-2010-0002 pályázat Karcag Kistérség hulladéklerakóinak rekultivációs programja KEOP 2.3.0/2F/09-2010-0002 pályázat A Karcagi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. A hulladék rövid története. A hulladékkal kapcsolatos problémák. Környezetegészségügyi probléma

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. A hulladék rövid története. A hulladékkal kapcsolatos problémák. Környezetegészségügyi probléma A hulladék rövid története HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 1. előadás: Hulladékos problémák A problémák okai Az elsı állandó településekkel egyidıs Fejlett technikák az ókori görög-római kultúrákban Egyszerő megoldások

Részletesebben