! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* 23345* 0(0'

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* 23345* 0(0'"

Átírás

1 ! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* *!0""01/ 23345* 0(0'

2 Bevezetés BEVEZET Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elektronikus információszabadság törvénybe iktatásáról szóló háttértanulmányai és az errl szóló törvény szabályozási koncepciója alapján az Igazságügyi Minisztériumban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban megkezddött kodifikációs folyamat során felmerült, hogy a szabályozást ki kell egészíteni a bírói jogértelmezés eredményének megismerhetségét szolgáló rendelkezésekkel. A két minisztérium azzal bízta meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, hogy vizsgálja meg e szabályozás lehetséges irányait, készítse el a szabályozás koncepcióját és tegyen javaslatot a kitzött célt megvalósító rendelkezések szövegére. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a megbízásnak e dokumentum elkészítésével tesz eleget. A szakmai munkát az intézet elnöke, Majtényi László vezette. A koncepció elkészítésében az intézet által felkért következ szakértk vettek részt: Bártfai Zsolt Kovács András Somody Bernadette Szabó Máté. A koncepció elkészítésében Szoboszlai Judit által készített háttértanulmányra is támaszkodtunk. Eötvös Károly Intézet,

3 Tartalom TARTALOM I. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés 1.2. A bírósági határozatok megismerhetségének igénye, a közzététel indokai Alkotmányos indokok Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és elreláthatósága Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája A bíróság eltti egyenlség és az egységes jogalkalmazás A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások 1.3. A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája A bírósági határozatok nyilvánossága A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok A határozatokba való betekintés szabályai 1.4. A bírósági határozatok megismerhetségével kapcsolatos bírósági gyakorlat 1.5. A bírósági határozatok közzététele egyes külföldi országokban A közzétett határozatok köre A közzétételre kerül határozatok szerkesztésének elvei, anonimizálás A közzététel terjedelme, formái Technikai részletek 1.6. A bírósági határozatok közzétételét elíró jogszabály 1.7. A bírósági határozatok közzététele és az elektronikus információszabadság 1.8. A bírósági határozatok és a hagyományos információszabadság 2. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ SZABÁLYOK ISMERTETÉSE 2.1. A bírósági határozatok általános közzététele és annak korlátai A közzéteend határozatok köre [2.-3. ] A közzéteend határozatok tartalma, a határozatok kivonatolása [4. ] A határozatok anonimizálása Személyiségi jogok és titkok védelmére vonatkozó kisegít szabály 2.2. A bírósági határozatok közzétételének módja, a Bírósági Határozatok Gyjteménye [1. ] 2.3. A közzétételért felels szervek, a közzététellel kapcsolatos feladatok telepítése [5. ] 2.4. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések Eötvös Károly Intézet,

4 Vezeti összefoglaló I. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ A jog elreláthatóságának és kiszámíthatóságának, a bíróságok mködése átláthatóságának és a jogegyenlségnek az alkotmányos követelményei megkövetelik azt, hogy a bírósági határozatok széles körben megismerhetek legyenek. A hatályos jog a bírósági határozatok megismerhetségével kapcsolatban csak részleges, st több elemében alkotmányellenes szabályozást tartalmaz. A bírósági határozatok mint közérdek adatot tartalmazó dokumentumok kérelemre történ megismerése elé a jogszabályok számos alkotmányosan kifogásolható akadályt gördítenek, a határozatok közzétételére pedig csak igen részleges módon, megszrt és átszerkesztett formában kerül sor. E koncepció arra tesz javaslatot, hogy a bírósági határozatokat egy országosan egységes, az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhet adatbázisban (a Bírósági Határozatok Gyjteményében) elektronikus és kereshet módon tegyék közzé. Ezáltal a bírói joggyakorlat a jogkeres közönség számára széles kören és könnyen megismerhetvé válik, a bíróságok mködése átláthatóbb, az ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóbb lesz. A közzététel továbbá hozzájárul a törvény eltti egyenlség elvének minél teljesebb érvényesüléséhez, a joggyakorlat egységesüléséhez is. A koncepció az általános közzététel elvébl indul ki: a bírósági határozatokat válogatás nélkül, szerkesztetlen formában kell közzétenni. A közzététel alóli kivételeket az információs önrendelkezési jogra, a titokvédelmi megfontolásokra, valamint célszerségi szempontokra figyelemmel kell meghatározni. Ennek megfelelen olyan szabályokat kell alkotni, amelyek alapján az egyszerbb megítélés, tömegesen jelentkez ügyekben szület határozatokat nem kell közzétenni, illetve amelyek alapján a közzéteend határozatokból ki kell iktatni az érzékeny adatokat. A közzététellel kapcsolatos feladatok a bírósági szervezetrendszeren belül az eljáró bíróságok, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács között kerülnek megosztásra. Eötvös Károly Intézet,

5 Vezeti összefoglaló A koncepció felhívja a figyelmet arra, hogy a bírósági határozatok elektronikus közzététele sem pótolhatja az egyes bírósági határozatokba való betekintés alkotmányosan elfogadhatatlan szabályozásának felülvizsgálatát, és javaslatot tesz a szükséges jogszabály-módosítások fbb elveire. Eötvös Károly Intézet,

6 Megalkotandó rendelkezések II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Bírósági Határozatok Gyjteménye (a továbbiakban: gyjtemény) olyan országosan egységes adatbázis, amely elektronikus és kereshet formában tartalmazza a okban meghatározott bírósági határozatokat. A gyjtemény az interneten bárki számára azonosítás nélkül és ingyenesen hozzáférhet. (2) A bírósági határozatoknak az (1) bekezdés szerinti közzététele a határozatok megismerésére irányuló igények teljesítését nem érinti. 2. (1) A gyjteményben közzé kell tenni a Legfelsbb Bíróság, az ítéltáblák, és a megyei (fvárosi) bíróságok a) polgári peres és nemperes eljárásokban hozott jogers ítéleteit beleértve a közbens és részítéletet, az ügy érdemében hozott jogers végzéseit, továbbá másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált bírósági ítéletet vagy az ügy érdemében hozott jogers végzést hatályon kívül helyez, és az elsfokú bíróságot új eljárásra utasító végzéseit, b) büntetügyekben hozott jogers ügydönt határozatait, továbbá a másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait, valamint c) szabálysértési ügyekben hozott jogers ügydönt határozatait, továbbá a felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közzé kell tenni a helyi bíróságok által hozott olyan jogers ítéleteket, vagy az ügy érdemében hozott jogers végzéseket, illetve szabálysértési ügyben hozott jogers határozatokat, amelyekkel szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A közzétett bírósági határozattal egyidejleg közzé kell tenni mindazon bírósági határozatokat is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak. A közzététel során a gyjteményben e határozatok közötti kapcsolatot jelezni kell. 3. (1) Nem kell közzétenni a) a fizetési meghagyásos, Eötvös Károly Intézet,

7 Vezeti összefoglaló b) a végrehajtási, c) a cégbírósági, d) a csd- és felszámolási, e) a bírósági letéttel kapcsolatos, f) a holtnak nyilvánítási, illetve halál tényének megállapítása iránti, valamint g) a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat. (2) A 2. -ban meghatározott határozatok közül nem kell továbbá közzétenni a) a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos, valamint közhasznúsági nyilvántartásba vételre, átsorolásra, nyilvántartásból való törlésre vonatkozó végzéseket, kivéve a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi ügyet lezáró végzéseket, b) a bírósági meghagyást, c) az egyezséget jóváhagyó végzést, d) a kiegészít ítéletet, illetve az ügy érdemében hozott jogers végzést kiegészít végzést, e) a tárgyalás mellzésével hozott végzést, f) a Be. XXV. fejezete (Lemondás a tárgyalásról) szerinti eljárásban hozott ítéletet, valamint g) az egyszersített ítéletet. (3) Nem tehetk közzé a Pp. XV-XVII. fejezete szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mellzését. 4. (1) A közzéteend határozatból a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel törölni kell az eljárásban részt vev és más személyeket, szervezeteket és intézményeket azonosító adatokat. A határozatból törölni kell továbbá a tényállásban szerepl helységneveket és címeket is. Az egységes anonimizálás során a résztvevket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelen kell megjelölni. (2) A közzétett határozat szövege tartalmazza a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy azonosító adatait; b) a meghatalmazottként vagy védként eljárt ügyvéd azonosító adatait; Eötvös Károly Intézet,

8 Vezeti összefoglaló c) az alperesként pervesztes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet azonosító adatait, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek igényérvényesítésnek helye van; d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány azonosító adatait a nyilvántartásba vételével kapcsolatos, illetve közhasznúsági nyilvántartásba vételére, átsorolására és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat esetén. (3) Amennyiben a nyilvánosságnak a tárgyalás egészérl vagy részérl való kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek ezt indokolja, az érintett a határozatot hozó bíróságtól kérheti, hogy a határozat részének vagy egészének a gyjteményben való megjelentetését mellzzék, illetve a megjelentetett határozat részét vagy egészét a gyjteménybl töröljék, ha az azonosító adatoknak az (1) bekezdés szerinti törlése ezen érdekek védelmét nem biztosítja. (4) Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (5) Az adatok törlését úgy kell elvégezni, hogy az a tényállás lehet legkisebb sérelmével járjon. A határozat szövegében az e -ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhet. 5. (1) Az ügyben els fokon eljárt bíróság elnöke gondoskodik a közzétételi kötelezettség alá es határozatnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak való megküldésérl a jogerre emelkedésétl, illetve ha felülvizsgálatát kérték, a felülvizsgálat során hozott határozat kézbesítésétl számított 15 napon belül, de az esetleges felülvizsgálati határid lejárta után. (2) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezi és ellátja a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatokat, e feladatkörében gondoskodik a határozatok 4. szerinti kivonatolásáról. A határozatot a beérkezésétl számított 30 napon belül közzéteszi. (4) Amennyiben utóbb a már közzétételre megküldött vagy közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, illetve ha a 4. (3) bekezdése alapján a bíróság döntése következtében a határozat egy részét vagy egészét törölni kell, az ezekrl szóló határozatot az (1) bekezdésben meghatározott határidn belül kell megküldeni az Országos Eötvös Károly Intézet,

9 Vezeti összefoglaló Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amely a határozat beérkezésétl számított 30 napon belül a kijavítást, kiegészítést átvezeti, illetve a határozat részét vagy egészét haladéktalanul, de legkésbb 15 napon belül törli. Eötvös Károly Intézet,

10 III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés A bírósági határozatok közzététel útján történ megismerhetségét szolgáló szabályozás koncepciójában mindenekeltt az alkotmányos igény jellegét, valamint a megismerhetséget szolgáló jogintézmények tartalmát szükséges tisztázni, illetleg azokat egymástól el kell határolni. Tekintettel arra, hogy e fogalmak ha nem is kizárólag, de elssorban az információszabadság alkotmányos jogával állnak kapcsolatban, szükséges az utóbbihoz való viszonyuk tisztázása is. A bírósági határozatok megismerhetségét e koncepció szerint a határozatok nyilvánossága biztosítja. A nyilvánosság a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) értelmez rendelkezése nyomán valaminek a bárki számára hozzáférhetségét jelenti, tehát azt, hogy a megismerés elé a jog nem gördít akadályokat; ami nyilvános, ahhoz bárki hozzáférhet. [Az Avtv pontja szerint nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetvé teszik. ] A bírósági határozatok nyilvános volta álláspontunk szerint nem kétséges: az Avtv. alapján ugyanis ezek tartalma a személyes adatok törlése, anonimizálása után közérdek adat, amely a törvényben meghatározott kivételektl eltekintve nyilvános, bárki számára hozzáférhet. A határozatokat a bíróság ugyanis hatáskörében eljárva hozza meg, a határozatot tartalmazó dokumentum az, amibl a bíróság döntése, illetve a döntésig vezet út, az érvelés megismerhet. Így van ez annak ellenére is, hogy az alacsonyabb szint szabályozás és a gyakorlat errl nem vesz tudomást. A bírósági határozatok megismerhetsége tekintetében a nyilvánosság törvényi deklarálása elégtelen. Bár az információszabadság-szabályozás alapján a határozatok mint közérdek adatok nyilvánossága fszabályként kétségtelenül Eötvös Károly Intézet,

11 alapvet jogként illet meg bárkit, nem igaz, hogy a jog nem gördít akadályokat a hozzáférés elé, a határozatok megismerhetségének számos részben indokolatlan korlátját találjuk a hatályos jogrendszerben. Ezek részletes ismertetésére a késbbiekben kitérünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e jogszabályi korlátozások hiányában sem lennének ténylegesen megismerhetek a bírósági határozatok. A nyilvánossá minsítés önmagában nem elegend ahhoz, hogy a bírósági határozatok valóban eljussanak a nyilvánossághoz, a hozzáférés korlátozásának hiánya önmagában nem elég: a megismerhetség érdekében pozitív intézkedések is szükségesek. Az általános hozzáférést e koncepció szerint a bírósági határozatok közzététele útján kell biztosítani. A közzététel olyan pozitív cselekvés, amely azt biztosítja, hogy a közérdek adatokhoz bárki, különösebb nehézség nélkül, egyszeren hozzáférhessen. A közzétett adatok közül a polgár az t érdeklt bármikor megismerheti, ahhoz nem szükséges az adat megismerését kérnie, igényelnie. Ezzel szemben a betekintési jog (ideértve a másolatkérés jogát is) azt jelenti, hogy a rendszerint meghatározott jogosult számára kérésére biztosított az adatok megismerése, függetlenül attól, hogy az adatot már közzétették-e vagy sem. Az így megismerni kívánt adat is nyilvános, ám a megismerés igényének megfogalmazása után egy további aktus, a hozzáférhetvé tétel (a betekintés engedése, másolat kiadása) is szükséges a tényleges megismeréshez. Ez utóbbi a közérdek adatok kérelemre történ szolgáltatásával mutat rokonságot (adatigénylés). A bírósági határozatokba való betekintést el kell határolnunk az iratbetekintéstl. Míg az elbbi a jogbiztonságot és az információszabadságot szolgálja, annak egyik biztosítéka, addig az utóbbi a bírósági eljárásban a tisztességes eljárást, a fegyverek egyenlségének elvét hivatott szolgálni, és mivel az ítéleten túl az egész akta megtekintésére vonatkozik, nem csupán közérdek adatokra terjed ki. Eötvös Károly Intézet,

12 1.2. A bírósági határozatok megismerhetségének igénye, a közzététel indokai Alkotmányos indokok Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és elreláthatósága A bírósági határozatok megismerhetségének igénye legáltalánosabb szinten az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szerepl jogállamiság-jogbiztonság alkotmányos elvébl ered. A jogállamiság alapvet követelménye, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmek, mködésüket tekintve kiszámíthatóak és elreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára [9/1992. (I. 30.) AB határozat]. A jog bárki által történ megismerhetsége útján biztosítható csak az állampolgárok számára, hogy magatartásukat a jog elírásainak megfelelen tudják alakítani. A jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy azokat kihirdessék, kihirdetésük nélkül nem várható el a címzettektl a jogkövet magatartás. A jog egésze mködésének megismerhetségét és kiszámíthatóságát azonban nem lehet csupán a jogszabályok kihirdetése útján biztosítani. A bíróságok bár funkciójuk nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás jogértelmez-jogfejleszt szerepet is betöltenek, a jogot alakítják, fejlesztik. Ez következik a jogi normák természetébl, vagyis abból, hogy a jogszabályi rendelkezéseket absztrakt módon fogalmazzák meg, az absztrakt norma tartalma az egyes esetekre történ alkalmazásuk során konkretizálódik. A jogi normák bírói értelmezését ismernünk különösen fontos, ha a jogi szabályozás hiányos, homályos, és ezáltal ellentétes értelmezésekre is lehetséget ad. Más esetekben maga a jogszabály biztosít a bíróságnak széleskör mérlegelési jogkört valamely norma értelmezésére, a jogszabály ilyenkor teret enged arra, hogy részletes tartalmát a bírósági joggyakorlat határozza meg. Ez történik például a generálklauzulák alkalmazásakor vagy a büntetések és a kártérítések mértékének meghatározásakor is. Eötvös Károly Intézet,

13 A jogi norma tartalma tehát a jogesetekben formálódik, az elvontan megfogalmazott jogi normákat a bírói gyakorlat tölti meg tartalommal. A jogi norma tartalmának pontos megállapításához ezért a legtöbb jogszabály esetében szükséges a kialakult bírói gyakorlat ismerete is. A jog kiszámíthatósága és elreláthatósága a bírói gyakorlat megismerhetsége nélkül nem biztosított. A jogbiztonság alkotmányos követelménye tehát magában foglalja a jogszabályok alapján hozott bírósági határozatok megismerhetségének lehetségét is Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája A bírói hatalmat bens sajátosságai miatt az alkotmányos jogállamban szinte csak a nyilvánosság korlátozza és ellenrzi. A hatalom átláthatóságának és ellenrizhetségének fontos biztosítéka a közérdek adatok nyilvánosságához fzd alkotmányos alapjog, amelybl következik, hogy a bírói határozatoknak megismerhetnek kell lenniük. A bíróság határozataira nem csupán úgy tekinthetünk, mint a jogszabályok tartalmát konkretizáló, a jog mködését demonstráló dokumentumokra. Az érintettek információs önrendelkezési jogát tiszteletben tartó és a törvényben meghatározott titkokra tekintettel kivonatolt bírósági határozatok az információszabadság alkotmányos szabályai szerint közérdek adatoknak minsülnek [Avtv pont]. Erre tekintettel a bíróságok egyrészt a határozatok (illetve azok közérdek adattartalmának) megismerésére irányuló kérelemnek kötelesek eleget tenni, másrészt azokat saját döntésük alapján kérelem hiányában is közzétehetik. Az Avtv. illetve a megalkotandó, elektronikus információszabadságról szóló törvény bizonyos adatfajták tekintetében kifejezetten kötelezvé teszi, hogy a közérdek adatokat kezel szervek az ott megjelölt adatokat rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetvé tegyék. A közérdek adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog ezen aktív oldalának fokozott biztosítását a bíróságok sem mellzhetik. Eötvös Károly Intézet,

14 A bíróság eltti egyenlség és az egységes jogalkalmazás A bíróság eltti egyenlség [Alkotmány 57. (1) bekezdés] követelménye indokolja, hogy a bírói jogalkalmazás bárki számára megismerhet legyen, mert egyenl és pártatlan jogszolgáltatás annak tényleges megismerhetsége hiányában nem képzelhet el. A bírói gyakorlat megismerhetsége továbbá nagyban hozzájárulhat a joggyakorlat egységesítéséhez. Önmagában a bírósági határozatok hozzáférhetvé tétele jelents hatással lehet a jogalkalmazás alakulására, hiszen a bírói döntések meghozatalakor a kialakult gyakorlat rendszerint normaként mködik A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának szeptember 11-én elfogadott, a bírói döntéseknek elektronikus feldolgozását és hozzáférhetvé tételét javasló ajánlása [Recommendation No. R (95) 11 of the Committee of Ministers to member states concerning the selection, processing, presentation and archiving of court decisions in legal information retrieval systems] szerint szükséges valamennyi bíróság joggyakorlatának teljes ismerete, továbbá a nagyközönségnek és különösen a jogászoknak van szükségük ezekre az új információs eszközökre. Az ajánlás szövege olyan bírósági nyilvántartások bevezetését irányozza el, amelyek lehetvé teszik az ügyvédek, állampolgárok és kutatók számára a bírósági joggyakorlat lehet legszélesebb körének megismerését. Ezt megújítja és kiegészíti az új technológiák alkalmazását nyomatékkal ajánló, február 28-án elfogadott ajánlás [Recommendation Rec(2001)3 of the Committee of Ministers to member states on the delivery of court and other legal services to the citizen through the use of new technologies]. Az ajánlás egységesíteni szeretné a tagállamok joggyakorlatát az új technológiák alkalmazása tekintetében. Leszögezi, hogy a modern információs technológiák alkalmazásával fejleszthet az európai államok igazságügyi és bírósági igazgatása, ezek szükséges eszközei az állampolgári részvételnek, a jól mköd demokráciának. A joghoz ide értve a bírói jogot való hozzáférés az ajánlás szerint az Európai Emberi Jogi Eötvös Károly Intézet,

15 Egyezménybl levezethet követelmény. A jogi információkat (jogszabályszövegeket, az államot kötelez nemzetközi egyezményeket, a fontos bírói döntéseket) tartalmazó adatbázisokat ingyenesen hozzáférhetvé kellene tenni a polgárok számára. A bírósági információs rendszerek ugyancsak hozzáférhetvé teendek, akárcsak az eljárási szabályok (törvények, esetjog, valamint bírósági eljárások, amelyek ismeretén mind a tényleges eljárási szabályokat, mind a bíróságok bels szabályait, eset-ismeretet, valamint a bírósággal való kommunikációra vonatkozó ismeretet kell érteni). A szükséges biztonsági és magánélet-védelmi követelmények figyelembe vételével az országos nyilvános adatbázisokat, valamint ezek lelhelyeit célszer elektronikusan hozzáférhetvé tenni. Lehetvé kell tenni persze biztonsági és privacy-szempontok mérlegelésével az interakció lehetségét a bíróságokkal. Ez magában foglalja azt, hogy elektronikus úton eljárást lehessen kezdeményezni, illetleg eljárási cselekményeket lehessen foganatosítani. Az ajánlás utal arra, hogy az eljárásokban az autentikus jelleg megfelel biztosítéka a digitális aláírás alkalmazása (ez azonban az elektronikus ügyintézésnek a feltétele, nem a bírói gyakorlatban megtestesül közérdek adatok megismerésének). Az ajánlás szerint a bíróságokról szóló általános, hivatalos, megbízható információkat és esetjogukat is elérhetvé kell tenni elektronikus formában, amelynek eszköze az internet A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája A bírósági határozatok nyilvánossága Az Avtv a szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elsegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E szerveknek (amelyek közé tartoznak kétségkívül a bíróságok is) lehetvé kell tenniük, hogy a kezelésükben lév közérdek adatot a törvényben meghatározott korlátoktól eltekintve bárki megismerhesse. Az Avtv pontja szerint közérdek adat az ilyen szerv kezelésében lév, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem es adat. A bírósági határozatok olyan dokumentumok, amelyek tartalmaznak ugyan személyes adatokat, Eötvös Károly Intézet,

16 az azokon túli tartalom, így különösen a bírói érvelés, jogértelmezés azonban az Avtv. e definíciója alapján közérdek adat, amely fszabály szerint nyilvános, az érdekld ell eltitkolni törvény eltér rendelkezése hiányában nem lehet. A határozatok nyilvánosságával kapcsolatban mindenképpen számításba veend az eljárási kódexek (Pp., Be.) azon szabálya, miszerint a bíróság a tárgyalás során hozott határozatait nyilvánosan hirdeti ki, akkor is, ha zárt tárgyaláson hozta [Pp. 5. (3) bekezdés, Be (2) bekezdés]. A határozat nyilvános kihirdetése a döntés nyilvánosságra kerülését jelenti ugyan, de némileg paradox módon általános megismerhetségét nem biztosítja. St, a határozat nem is teljes terjedelmében kerül nyilvánosan kihirdetésre, hiszen a törvény szerint a határozat kihirdetése a rendelkez rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetésébl áll [Pp (3) bekezdés, Be (3) bekezdés] A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok A bírósági határozatok általános közzétételét jogszabály nem írja el. Az Avtv. szabályából az egyes határozatok kötelez közzététele nem következik. Az egyetlen erre vonatkozó szabály inkább felhatalmazást ad a határozatok közzétételére: a bíróságok szervezetérl és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) a bírói jogalkalmazás egységessége szolgálatában a Legfelsbb Bíróság feladatává teszi az úgynevezett elvi bírósági határozatok közzétételét [27. (2) bekezdés]. Az elvi bírósági határozatokról a Legfelsbb Bíróság maguktól az azokat meghozó tanácsoktól, illetve a bírósági vezetktl értesül. A törvény szerint ha az ítéltábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerre emelkedett, köteles az elvi jelentség határozatot a bíróság elnökének bemutatni. Az ítéltábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetje, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az elvi jelentség határozatból, a bíróság által elintézett ügyekbl, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogers határozatokat Eötvös Károly Intézet,

17 hoztak, errl köteles a magasabb szint bíróság elnökét a határozatok, illetleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével tájékoztatni [Bsz. 28. ]. A Legfelsbb Bíróság az így megismert határozatok alapján dönthet úgy, hogy jogegységi eljárást indít, de válogat is a megismert és a Legfelsbb Bíróságon meghozott elvi jelentség határozatokból; ha valamely jogegységi tanácsa közlésre érdemesnek tartja valamelyiket, azt a hivatalos gyjteményében közzéteszi [Bsz. 32. (5) bekezdés]. A fenti szabályozás azonban nem szolgálja megfelelen a korábban megjelölt alkotmányos célokat. A bírósági határozatok között ugyanis több szinten is válogatnak: egyrészt a határozatot a Legfelsbb Bíróság részére megküld bíróságon történik szelekció, amikor azt vizsgálják, hogy a határozat elvi jelentség kérdésben hozott döntést tartalmaz-e. A Legfelsbb Bíróság jogegységi tanácsán történik a második szrés, amikor a megküldött határozatok közül válogatják ki a megjelentetendket. Ennek eredményeképpen a bírósági határozatok elenyész része, évente mindössze körülbelül határozat kerül közzétételre. Ezek dönt többsége olyan határozat, amelyet a Legfelsbb Bíróságon hoztak meg. Hozzávetlegesen az összes bírósági határozat 1-2 ezreléke kerül a Bírósági Határozatokban közzétételre. A közzé nem tett határozatokat pedig lényegében csak a felek, az érdekeltek, valamint az azt meghozó bírói szerv ismeri. Az összes döntés töredékét jelent válogatott határozatok közzététele egy másik ok miatt sem alkalmas a jogállami cél elérésére: a határozatokat ugyanis a Legfelsbb Bíróság rövidítve, szerkesztés után jelenteti meg, nemcsak a tényállás, de a jogi érvelés sem teljes szövegével jelenik meg. A szerkesztés egyben kiemelést, rendszerezést és válogatást is jelent, ezek szempontjai azonban nem ismertek. További nyilvánosságkorlátozó körülmény, hogy egyes ügytípusokba tartozó egyébként tömegesen elforduló ügyek hatásköri szabályok miatt szinte soha nem kerülnek a felsbíróságok elé, így közzétételükre minimális az esély. A bírósági határozatoknak a Bsz. szabályai alapján kialakult közzététele így nem felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgár számára valamennyi, a jog tartalmának, mködésének megismeréséhez szükséges bírósági határozat elérhet Eötvös Károly Intézet,

18 legyen, mivel a közzététel részleges mind a határozatok típusai, mind azok tartalma tekintetében A határozatokba való betekintés szabályai A bírósági határozatok közzététel útján történ megismerhetvé tételének hiányában a megismerhetséget csak az azokba való betekintés szolgálhatná. Korábban már jeleztük, hogy a határozatokba való betekintési jog e koncepcióban elhatárolandó az iratbetekintéstl. A határozat megismerhetsége nem jelenti az ügy többi iratának megismerhetségét, ez utóbbi szigorúan az eljárási jogokat érint kérdés, amely az eljárás résztvevi jogainak érvényesülését szolgálja, míg az utóbbi a jogbiztonságot és az információszabadság érvényesülését. A nyilvánossággal összefügg alkotmányos jogokból és érdekekbl nem következik a bíróságok ítélkezésijogszolgáltatási tevékenysége körében a teljes aktanyilvánosság, ez ugyanis súlyos jogsérelmeket okozna. Az Avtv. szabályai alapján a közérdek adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezel szerv a kérelem tudomására jutását követ legrövidebb id alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthet formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrl annak tárolási módjától függetlenül költségtérítés ellenében a kérelmez másolatot kérhet. E rendelkezések szerint a bírósági határozatok anonimizált (tehát személyes adatoktól megfosztott) formában bárki által megismerhetk, és azokról másolatot is lehet kérni. Ezt az igényt a joggyakorlat mégsem teljesíti, aminek oka az, hogy a közérdek adatok megismerésének alkotmányos és törvényi szabályait számos alacsonyabb szint jogszabály többször alkotmányellenes szabályozással és a bírósági gyakorlat is lerontja. A hatályos szabályozás nem tesz különbséget az iratbetekintés és a bírósági határozatokba való betekintés között, utóbbit az elbbi részeként szabályozza. Ennek az az eredménye, hogy az indokoltan szkebb alanyi kört megillet iratbetekintési jog sorsát osztja a bárkit megilletend határozat-megismerés joga is. Bár a koncepció szerint e kett elkülönítend, szükséges az iratbetekintés hatályos Eötvös Károly Intézet,

19 szabályainak áttekintése is. Ezeket a szabályokat elssorban az eljárási törvényekben, másodsorban az ügyviteli szabályok között [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.), illetve az 1/1994. Legfelsbb Bírósági Elnöki utasítás], valamint az igazságügyi tájékoztatás szabályai [10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet] között találjuk. A polgári eljárásokban (a peres és a nemperes eljárásokban is) az irat megtekintésére, illetve a másolat készítésére az ügyész, a fél és a perben részt vev egyéb személy, valamint ezek képviselje jogosult. A perben részt vev egyéb személy a beavatkozó, de a törvény külön rendelkezése alapján a perben kirendelt igazságügyi szakértnek is joga van arra, hogy a feladata ellátásához szükséges körben az iratokba betekintsen [Pp (1) bekezdés]. Nincs tehát alanyi joga például a tanúnak, a tolmácsnak, vagy a szemletárgy birtokosának arra, hogy az iratokba betekintsen, arról másolatot kérjen, vagy feljegyzést készítsen, és különösen nincs annak, aki semmilyen minségben nem vett részt az eljárásban. Nincs is azonban kizárva ezen személyek iratbetekintése. A bünteteljárásban ezzel szemben szigorúbb a szabályozás: a törvényben meghatározottakon kívüli személyek számára a törvény nem enged betekintést. A Be. 74/B. (3) bekezdése szerint ha törvény kivételt nem tesz a befejezett büntetügy irataiba csak a Be.-ben erre feljogosított személy (terhelt, véd, sértett, a sértett örököseként fellép magánfél, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél és ezek képviseli, valamint korlátozottan az egyéb érdekeltek, a segítk és akiknek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez igazolt jogi érdeke fzdik) tekinthetnek be. A csak szó kizárja a más személy betekintési jogát. Az irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérl szóló törvény közlevéltári anyagban történ kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi id letelte eltt is kutatható [Be. 74/B. (4) bekezdés]. A perbíróság elnökének engedélyéhez kötötten további személyek esetében is lehetség van arra, hogy az arra egyébként nem jogosult az iratokba betekintsen. A Büsz. 10. (1) bekezdése szerint az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését az eljárásban részt nem vev személy részére a bíróság elnöke Eötvös Károly Intézet,

20 engedélyezheti, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetvé teszi. A 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet 9. (1) bekezdése is a bíróság elnökének engedélye alapján ad lehetséget az újságíróknak az iratbetekintésre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményes lefolyását, a tárgyilagos döntést, az állampolgárok személyhez fzd jogait, és ha az ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot nem zárták ki. Amennyiben a jogvita magánszemélyek között volt vagy van folyamatban, a perben részt vev valamennyi fél (beavatkozó) hozzájárulásának beszerzése az engedély kiadása eltt nem mellzhet. A betekintésre a bíróság kezelirodájában, és ügyfélfogadási id alatt kerülhet sor. Kivétel ez alól, ha az arra jogosult fogva van. Ebben az esetben ugyanis e jogával a büntetés-végrehajtási intézetben is élhet [Büsz. 11. (2) bekezdés]. Az arra jogosult az iratról kézírással, kép-, illetve hangrögzít berendezéssel másolatot készíthet, vagy annak elkészítését a bíróságtól megrendelheti. A bíróság az iratról írásban egyszer vagy hiteles másolatot adhat. Az iratmásolat után az Itv. 37. (3) bekezdésében meghatározott mérték illetéket kell fizetni. E szabályok nem elfogadhatóak, de nem is állnák ki az alkotmányosság próbáját. A szabályozás hibáinak egy része adatvédelmi természet (az iratbetekintés jogosultját, amennyiben személyes adatokat tartalmazó iratról van szó, csak törvény jelölhetné meg, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra való felhatalmazás egyben alapvet jog korlátozását valósítja meg), de ezekkel itt nem foglalkozunk. Információszabadság-szempontból a szabályozás legnagyobb hibája, hogy nem tesz különbséget a bírósági határozatok megtekinthetsége (tartalmi másolat igénylése) és az iratbetekintés között, ezzel olymódon korlátozza a közérdek adatok megismerhetségét, hogy egyúttal ellentétes az Avtv.-nek az információszabadság korlátozhatóságára vonatkozó rendelkezéseivel. Ezek szerint ugyanis a közérdek adatok nyilvánosságát törvény is csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, bnüldözési vagy bnmegelzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbl, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, illetve bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. A közérdek adatok nyilvánosságát korlátozhatja Eötvös Károly Intézet,

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata

A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közérdekű adatok megismerésére irányuló szabályzata A Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének

Részletesebben

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. Tel/ Fax: 06-66/441-351 Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Közérdekű adatok nyilvánosságának rendje Érvényes: 2014. év január hó 1. naptól

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató az Alkotmánybíróság honlapján található ügyfélkapun megadott adatok kezeléséhez május 25.

Adatkezelési tájékoztató az Alkotmánybíróság honlapján található ügyfélkapun megadott adatok kezeléséhez május 25. Adatkezelési tájékoztató az Alkotmánybíróság honlapján található ügyfélkapun megadott adatok kezeléséhez 2018. május 25. 1. Az adatkezelő Név: Alkotmánybíróság Hivatala Székhely: 1015 Budapest, Donáti

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

Az ERDŐKERTESI POLGÁRMESTERI HIVATAL. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA

Az ERDŐKERTESI POLGÁRMESTERI HIVATAL. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Az ERDŐKERTESI POLGÁRMESTERI HIVATAL a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS

1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS JEGYZŐJE 1/2017. (I.19.) SZÁMÚ POLGÁRMESTERI ÉS JEGYZŐI EGYÜTTES UTASÍTÁS SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÉS POLGÁRMESTERI

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Levéltári Kutatási Szabályzata A BCKT 2014.05.14-ei ülésén a 16/2014.(V.14.) számú határozatával támogatta a Szabályzat elfogadását. Ezzel egyidejűleg a tárgyban

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZAT Érvényes: 2016. január 1-től visszavonásig.. Dr. Horváthné Németh Klára ügyvezető igazgató Az információs önrendelkezési

Részletesebben

Tisztelt Törvényszék!

Tisztelt Törvényszék! 1 Fővárosi Törvényszék Budapest Tisztelt Törvényszék! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd ( ) az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felperes (székhelye: 1084 Budapest, Déri Miksa

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA. a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZABÁLYZATA a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról1 Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,

Részletesebben

TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat

TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat TATAI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a

Részletesebben

e-post Hungary Szolgáltató Kft. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

e-post Hungary Szolgáltató Kft. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ e-post Hungary Szolgáltató Kft. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az adatkezelő adatai: Az adatkezelő neve: Az adatkezelő hivatalos címe: e-post Hungary Szolgáltató Kft. 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 47. VIII.em.

Részletesebben

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l

2013. évi... törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény módosításáró l (r«:ráczg'?,-'ii!cs Hivatala IX t y'..irn : 2013. évi... törvény 1050h Érkezett : 2C13 APR 2 C. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáró

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

Euronet Magyarország Informatika Zrt. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Euronet Magyarország Informatika Zrt. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Euronet Magyarország Informatika Zrt. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ 1. Az adatkezelő adatai: Az adatkezelő neve: Euronet Magyarország Informatika Zrt. Az adatkezelő hivatalos címe: 1138 Budapest, Váci út 188.

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben

Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA

Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Gyevitur Nonprofit Kft-nek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Gyevitur Nonprofit Kft (a továbbiakban: Kft) vonatkozásában a közérdekű adatok megismerésére

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

EU jogrendszere október 11.

EU jogrendszere október 11. EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós

Részletesebben

SZABÁLYZATOT. I.rész. A szabályzat célja

SZABÁLYZATOT. I.rész. A szabályzat célja Miskolci Törvényszék Elnöke 2012.El.II.B.1.68.szám A Miskolci Törvényszék elnöke az Országos Bírósági Hivatal elnökének az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi

Részletesebben

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 1.2. A kérelmek előterjesztése

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az érintettek és adatkezelők tájékoztatásával, illetve az adatkezelésre vonatkozó szabályozás véleményezésével összefüggő

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata. 1. Általános rendelkezések

Az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata. 1. Általános rendelkezések XXV-1/2040-0/2016. Az Alkotmánybíróság Hivatalának adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzata 1. Általános rendelkezések 1.1. Az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat célja, hatálya 1.1.1. Az adatvédelmi

Részletesebben

Tárgy: Az ABI /2011/H. számú határozat módosítása HATÁROZAT

Tárgy: Az ABI /2011/H. számú határozat módosítása HATÁROZAT Ügyszám: NAIH-4638-1/2012/H. Kérjük, válaszában hi vatkozzon iktatószámunkra! Tárgy: Az ABI-1642-9/2011/H. számú határozat módosítása HATÁROZAT A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Iktatószám: VI-B-001/2777-1/2012. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Hatályos: 2012. január 01. teljesítési rendjéről szóló

Részletesebben

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzata A Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt. Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzatának fő hivatkozási pontját a 2011. évi

Részletesebben

3/2014. számú SZABÁLYZATA

3/2014. számú SZABÁLYZATA Tárnok Nagyközség Önkormányzatának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő 3/2014. számú SZABÁLYZATA Tárnok Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban együtt: közfeladatot

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK SZABÁLYZATA SOPRON 2010 TARTALOMJEGYZÉK A szabályzat célja... 3 A szabályzat hatálya... 3 Közérdekű adatok köre...

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató A Honvédelmi Sportszövetség által kiírt támogatási felhívásokkal és pályázati, támogatási kérelmek benyújtásával összefüggésben történő személyes adatok kezeléséről Bevezetés A

Részletesebben

A Belügyminisztérium, mint adatkezelő (a továbbiakban: Adatkezelő) az Ön által a regisztráció során megadott adatokat, azaz az Ön

A Belügyminisztérium, mint adatkezelő (a továbbiakban: Adatkezelő) az Ön által a regisztráció során megadott adatokat, azaz az Ön Adatkezelési tájékoztató A biztonság sokszínű arca című nemzetközi tudományos-szakmai konferencia regisztrált előadóinak és résztvevőinek nyilvántartásához 1. Előzetes tájékoztatás az adatkezelés megkezdése

Részletesebben

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004.

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004. A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL Budapest, 2004. Mirl szól a Büntetjogi Segítségnyújtási Program? A Büntetjogi Segítségnyújtási Program keretében a Magyar

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK KEZELÉSÉRŐL

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK KEZELÉSÉRŐL Kerekegyháza Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK KEZELÉSÉRŐL Készült az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény előírásai szerint Hatályos:

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 6 CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Jogszabály keresés A jogszabály mai napon

Részletesebben

Szabályzat. I. Általános rendelkezések

Szabályzat. I. Általános rendelkezések Szabályzat a Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény 30.. /6/ bekezdése

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: ) kötelezem

H A T Á R O Z A T. Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma: ) kötelezem Iktatószám: Tárgy: FE/FO/00833-0027/2016 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T Az Auchan Magyarország Kft-t (székhelye: 2040 Budaörs, Sport u. 2-4., adószáma:13338037-2-44) kötelezem

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJÉRŐL. Tartalomjegyzék

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK RENDJÉRŐL. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. A Szabályzat célja... 2 2. A Szabályzat hatálya... 2 3. Értelmező rendelkezések... 2 4. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény és intézése... 3 4.1. Az igény benyújtása... 3

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4.

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 237-21/2013/SzIO Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 21/2013. számú polgármesteri-jegyzői együttes rendelkezés SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

Érintett jogszabály szövege

Érintett jogszabály szövege Érintett jogszabály szövege Smtv. 13. A tájékoztatási tevékenységet végz lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdekldésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató. a Hivatal hangfelvétel készítésének az alkalmazásáról a telefonos ügyfélszolgálat során

Adatkezelési tájékoztató. a Hivatal hangfelvétel készítésének az alkalmazásáról a telefonos ügyfélszolgálat során BUDAPEST FŐVÁROS I. KERÜLET BUDAVÁRI POLGÁRMESTERI HIVATAL Víziváros Vár Krisztinaváros Tabán Gellérthegy JEGYZŐ Adatkezelési tájékoztató a Hivatal hangfelvétel készítésének az alkalmazásáról a telefonos

Részletesebben

Adatvédelmi tájékoztató

Adatvédelmi tájékoztató Adatvédelmi tájékoztató Dvorszky Éva egyéni vállalkozó, reflexológus és masszőr egyéni vállalkozó (a továbbiakban Dvorszky Éva), mint adatkezelő az üzleti tevékenysége során vele kapcsolatba kerülő természetes

Részletesebben

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő Hajdú-Bihar Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat elnevezésű intézménynél

Részletesebben

III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE

III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE III. FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 26. (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1

A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1 A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1 I. A bírósági eljárás nyilvánosságát mint alkotmányos

Részletesebben

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjére vonatkozó

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjére vonatkozó Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítési rendjére vonatkozó SZ A B Á L Y Z A T A Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Adatvédelmi nyilatkozat

Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat A Tengerjáró Kft. csak azokat a személyes adatokat gyűjti össze és dolgozza fel, amelyeket Ön kifejezetten, önként szabad akaratából bocsát rendelkezésére. Tengerjáró kiemelten

Részletesebben

A közérdekű adat megismerése iránti igények kezeléséről

A közérdekű adat megismerése iránti igények kezeléséről Tájékoztató A közérdekű adat megismerése iránti igények kezeléséről Az Adatkezelő kezelésében lévő közérdekű adatok: A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (továbbiakban: Adatkezelő)

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról,

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Hatályos:

Részletesebben

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány

Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű

Részletesebben

Ügyszám: NAIH/2015/1563/2/V Ügyintéző: dr. Osztopáni Krisztián. részére. Tisztelt Asszonyom!

Ügyszám: NAIH/2015/1563/2/V Ügyintéző: dr. Osztopáni Krisztián. részére. Tisztelt Asszonyom! Ügyszám: NAIH/2015/1563/2/V Ügyintéző: dr. Osztopáni Krisztián [ ] részére [ ] Tisztelt Asszonyom! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (a továbbiakban: Hatóság) címzett levelében előadta,

Részletesebben

Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk

Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk. A Rendelet 13. cikke szerinti információk és kiegészítő információk Személyes adatok kezelésére vonatkozó információk Jelen tájékoztató az Artisjus Irodalmi Alapítványhoz (a továbbiakban: Alapítvány) benyújtott pályázatával összefüggő adatkezelésre vonatkozó információkat

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Hatályos:2011.01.01-255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

Í T É L E T E T : A le nem rótt (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli.

Í T É L E T E T : A le nem rótt (huszonegyezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli. 1 Az Dr. Szegedi Zsolt ügyvéd (4400 Nyíregyháza, Iskola u. 3/b. 1/3.) által képviselt Nagy Róbert (3200 Gyöngyös, Zöldhíd u. 11. 1/2/1.) felperesnek Dr. Szabó Attila ügyvéd (3200 Gyöngyös, Bugát Pál tér

Részletesebben

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában

a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A

Részletesebben

Adatkezelési tájékoztató

Adatkezelési tájékoztató Adatkezelési tájékoztató 1. Adatkezelő megnevezése BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: BVH Zrt.) Székhely: 1052 Budapest, Városház u. 9-11. Telefon:

Részletesebben

TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat

TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat TESTNEVELÉSI EGYETEM Közérdekű adatigénylésről szóló szabályzat 1 Tartalomjegyzék I. FEJEZET: Bevezető rendelkezések... 3 1. Szabályozás célja... 3 2. Szabályozás személyi és tárgyi hatálya... 3 3. Alapfogalmak...

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata./2009. ( ) rendelete a fenntartásában mköd közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítésérl Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgylése a közoktatásról

Részletesebben

v é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám

v é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám dr. Takács Norbert ügyvéd (..) által képviselt I.r. kérelmező neve és címe szám alatti I.r., II.r. kérelmező neve és címe szám alatti II.r., III.r. kérelmező neve és címe szám alatti III.r., IV.r. kérelmező

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. október 3. 2014. 24. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 28/2014. (IX. 29.) AB határozat a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének

Részletesebben

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezet 26. -31. 2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének19/2012. (X. 18.) OBH utasítása az információs

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal TÁJÉKOZTATÓ SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRŐL A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) működése során, az előtte folyamatban lévő

Részletesebben

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A VARGA+SONS WEBOLDALALÁN KAPCSOLATFELVÉTEL SORÁN MEGADOTT ADATOK VONATKOZÁSÁBAN HATÁLYA: MÁJUS 25.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A VARGA+SONS WEBOLDALALÁN KAPCSOLATFELVÉTEL SORÁN MEGADOTT ADATOK VONATKOZÁSÁBAN HATÁLYA: MÁJUS 25. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A VARGA+SONS WEBOLDALALÁN KAPCSOLATFELVÉTEL SORÁN MEGADOTT ADATOK VONATKOZÁSÁBAN HATÁLYA: 2018. MÁJUS 25. A jelen Adatkezelési Szabályzat a VARGA+SONS Korlátolt Felelősségű Társasággal

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT NEMZETKÖZI ZOMÁNCMŰVÉSZETI ALKOTÓMŰHELYE Iktatószám: 16 /2010. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZAT Érvényes 2010.

Részletesebben

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE. SZEGED 6701 Szeged, Pf Telefon/fax: 06/

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE. SZEGED 6701 Szeged, Pf Telefon/fax: 06/ SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE SZEGED 6701 Szeged, Pf. 408. Telefon/fax: 06/62-549-484 2017.El.II.B.44. A SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK - ÉS AZ ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉN MŰKÖDŐ BÍRÓSÁGOK - SZABÁLYZATA (az I. számú módosítások

Részletesebben

SZABÁLYZAT. Tura Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő

SZABÁLYZAT. Tura Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő Tura Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZAT Készítette: Horkai István informatikus Jóváhagyta: Dolányi

Részletesebben

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében

A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME. Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME Adatvédelem és adatkezelés a cégek mindennapi ügyvitelében Érintett területek Az adatkezeléssel érintett területek: A munkavállalók személyes adatainak kezelése Üzleti partnerek

Részletesebben

(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

(az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA (az egyesület nevét beírni!) EGYESÜLET BELSŐ ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA 1 I. Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya kiterjed a/az...egyesületre (a továbbiakban: Adatkezelő). 2. A

Részletesebben

Galgagyörk község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA

Galgagyörk község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA Galgagyörk község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítő SZABÁLYZATA A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai

Részletesebben

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról TERVEZET A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM rendelete 2011. 02. 02. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. (2)

Részletesebben

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ BEVEZETÉS A Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület vagy Adatkezelő ) elkötelezett az ügyfelei, partnerei, az önkéntesei és a munkavállalói személyes

Részletesebben

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:

Részletesebben

2017. évi CLI. törvény tartalma

2017. évi CLI. törvény tartalma 2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás

Részletesebben

Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja

Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. A jogorvoslati rendszer alapjai Előzetes megjegyzések Törvényesség követelménye megfeleljen a meghozatalra vonatkozó valamennyi anyagi és eljárási szabálynak Egy aktus

Részletesebben