! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* 23345* 0(0'

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* 23345* 0(0'"

Átírás

1 ! "!#!$%& %'%(%)* '+,(* %- % (-./%& %'%(%)* *!0""01/ 23345* 0(0'

2 Bevezetés BEVEZET Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elektronikus információszabadság törvénybe iktatásáról szóló háttértanulmányai és az errl szóló törvény szabályozási koncepciója alapján az Igazságügyi Minisztériumban és az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban megkezddött kodifikációs folyamat során felmerült, hogy a szabályozást ki kell egészíteni a bírói jogértelmezés eredményének megismerhetségét szolgáló rendelkezésekkel. A két minisztérium azzal bízta meg az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet, hogy vizsgálja meg e szabályozás lehetséges irányait, készítse el a szabályozás koncepcióját és tegyen javaslatot a kitzött célt megvalósító rendelkezések szövegére. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet a megbízásnak e dokumentum elkészítésével tesz eleget. A szakmai munkát az intézet elnöke, Majtényi László vezette. A koncepció elkészítésében az intézet által felkért következ szakértk vettek részt: Bártfai Zsolt Kovács András Somody Bernadette Szabó Máté. A koncepció elkészítésében Szoboszlai Judit által készített háttértanulmányra is támaszkodtunk. Eötvös Károly Intézet,

3 Tartalom TARTALOM I. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés 1.2. A bírósági határozatok megismerhetségének igénye, a közzététel indokai Alkotmányos indokok Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és elreláthatósága Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája A bíróság eltti egyenlség és az egységes jogalkalmazás A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások 1.3. A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája A bírósági határozatok nyilvánossága A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok A határozatokba való betekintés szabályai 1.4. A bírósági határozatok megismerhetségével kapcsolatos bírósági gyakorlat 1.5. A bírósági határozatok közzététele egyes külföldi országokban A közzétett határozatok köre A közzétételre kerül határozatok szerkesztésének elvei, anonimizálás A közzététel terjedelme, formái Technikai részletek 1.6. A bírósági határozatok közzétételét elíró jogszabály 1.7. A bírósági határozatok közzététele és az elektronikus információszabadság 1.8. A bírósági határozatok és a hagyományos információszabadság 2. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ SZABÁLYOK ISMERTETÉSE 2.1. A bírósági határozatok általános közzététele és annak korlátai A közzéteend határozatok köre [2.-3. ] A közzéteend határozatok tartalma, a határozatok kivonatolása [4. ] A határozatok anonimizálása Személyiségi jogok és titkok védelmére vonatkozó kisegít szabály 2.2. A bírósági határozatok közzétételének módja, a Bírósági Határozatok Gyjteménye [1. ] 2.3. A közzétételért felels szervek, a közzététellel kapcsolatos feladatok telepítése [5. ] 2.4. Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések Eötvös Károly Intézet,

4 Vezeti összefoglaló I. VEZETI ÖSSZEFOGLALÓ A jog elreláthatóságának és kiszámíthatóságának, a bíróságok mködése átláthatóságának és a jogegyenlségnek az alkotmányos követelményei megkövetelik azt, hogy a bírósági határozatok széles körben megismerhetek legyenek. A hatályos jog a bírósági határozatok megismerhetségével kapcsolatban csak részleges, st több elemében alkotmányellenes szabályozást tartalmaz. A bírósági határozatok mint közérdek adatot tartalmazó dokumentumok kérelemre történ megismerése elé a jogszabályok számos alkotmányosan kifogásolható akadályt gördítenek, a határozatok közzétételére pedig csak igen részleges módon, megszrt és átszerkesztett formában kerül sor. E koncepció arra tesz javaslatot, hogy a bírósági határozatokat egy országosan egységes, az interneten bárki számára ingyenesen hozzáférhet adatbázisban (a Bírósági Határozatok Gyjteményében) elektronikus és kereshet módon tegyék közzé. Ezáltal a bírói joggyakorlat a jogkeres közönség számára széles kören és könnyen megismerhetvé válik, a bíróságok mködése átláthatóbb, az ítélkezési gyakorlat kiszámíthatóbb lesz. A közzététel továbbá hozzájárul a törvény eltti egyenlség elvének minél teljesebb érvényesüléséhez, a joggyakorlat egységesüléséhez is. A koncepció az általános közzététel elvébl indul ki: a bírósági határozatokat válogatás nélkül, szerkesztetlen formában kell közzétenni. A közzététel alóli kivételeket az információs önrendelkezési jogra, a titokvédelmi megfontolásokra, valamint célszerségi szempontokra figyelemmel kell meghatározni. Ennek megfelelen olyan szabályokat kell alkotni, amelyek alapján az egyszerbb megítélés, tömegesen jelentkez ügyekben szület határozatokat nem kell közzétenni, illetve amelyek alapján a közzéteend határozatokból ki kell iktatni az érzékeny adatokat. A közzététellel kapcsolatos feladatok a bírósági szervezetrendszeren belül az eljáró bíróságok, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács között kerülnek megosztásra. Eötvös Károly Intézet,

5 Vezeti összefoglaló A koncepció felhívja a figyelmet arra, hogy a bírósági határozatok elektronikus közzététele sem pótolhatja az egyes bírósági határozatokba való betekintés alkotmányosan elfogadhatatlan szabályozásának felülvizsgálatát, és javaslatot tesz a szükséges jogszabály-módosítások fbb elveire. Eötvös Károly Intézet,

6 Megalkotandó rendelkezések II. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGE ÉRDEKÉBEN MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYI RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Bírósági Határozatok Gyjteménye (a továbbiakban: gyjtemény) olyan országosan egységes adatbázis, amely elektronikus és kereshet formában tartalmazza a okban meghatározott bírósági határozatokat. A gyjtemény az interneten bárki számára azonosítás nélkül és ingyenesen hozzáférhet. (2) A bírósági határozatoknak az (1) bekezdés szerinti közzététele a határozatok megismerésére irányuló igények teljesítését nem érinti. 2. (1) A gyjteményben közzé kell tenni a Legfelsbb Bíróság, az ítéltáblák, és a megyei (fvárosi) bíróságok a) polgári peres és nemperes eljárásokban hozott jogers ítéleteit beleértve a közbens és részítéletet, az ügy érdemében hozott jogers végzéseit, továbbá másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált bírósági ítéletet vagy az ügy érdemében hozott jogers végzést hatályon kívül helyez, és az elsfokú bíróságot új eljárásra utasító végzéseit, b) büntetügyekben hozott jogers ügydönt határozatait, továbbá a másodfokú eljárásban vagy felülvizsgálati eljárásban hozott, a felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait, valamint c) szabálysértési ügyekben hozott jogers ügydönt határozatait, továbbá a felülbírált ügydönt határozatot hatályon kívül helyez és új eljárásra utasító határozatait. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl közzé kell tenni a helyi bíróságok által hozott olyan jogers ítéleteket, vagy az ügy érdemében hozott jogers végzéseket, illetve szabálysértési ügyben hozott jogers határozatokat, amelyekkel szemben jogorvoslatnak nincs helye. (3) A közzétett bírósági határozattal egyidejleg közzé kell tenni mindazon bírósági határozatokat is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak. A közzététel során a gyjteményben e határozatok közötti kapcsolatot jelezni kell. 3. (1) Nem kell közzétenni a) a fizetési meghagyásos, Eötvös Károly Intézet,

7 Vezeti összefoglaló b) a végrehajtási, c) a cégbírósági, d) a csd- és felszámolási, e) a bírósági letéttel kapcsolatos, f) a holtnak nyilvánítási, illetve halál tényének megállapítása iránti, valamint g) a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatokat. (2) A 2. -ban meghatározott határozatok közül nem kell továbbá közzétenni a) a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásával kapcsolatos, valamint közhasznúsági nyilvántartásba vételre, átsorolásra, nyilvántartásból való törlésre vonatkozó végzéseket, kivéve a másodfokú vagy felülvizsgálati eljárásban hozott érdemi ügyet lezáró végzéseket, b) a bírósági meghagyást, c) az egyezséget jóváhagyó végzést, d) a kiegészít ítéletet, illetve az ügy érdemében hozott jogers végzést kiegészít végzést, e) a tárgyalás mellzésével hozott végzést, f) a Be. XXV. fejezete (Lemondás a tárgyalásról) szerinti eljárásban hozott ítéletet, valamint g) az egyszersített ítéletet. (3) Nem tehetk közzé a Pp. XV-XVII. fejezete szerinti eljárásokban hozott határozatok, ha valamelyik fél kérte a közzététel mellzését. 4. (1) A közzéteend határozatból a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel törölni kell az eljárásban részt vev és más személyeket, szervezeteket és intézményeket azonosító adatokat. A határozatból törölni kell továbbá a tényállásban szerepl helységneveket és címeket is. Az egységes anonimizálás során a résztvevket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelen kell megjelölni. (2) A közzétett határozat szövege tartalmazza a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy azonosító adatait; b) a meghatalmazottként vagy védként eljárt ügyvéd azonosító adatait; Eötvös Károly Intézet,

8 Vezeti összefoglaló c) az alperesként pervesztes jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet azonosító adatait, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdek igényérvényesítésnek helye van; d) a társadalmi szervezet vagy alapítvány azonosító adatait a nyilvántartásba vételével kapcsolatos, illetve közhasznúsági nyilvántartásba vételére, átsorolására és közhasznúsági nyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozat esetén. (3) Amennyiben a nyilvánosságnak a tárgyalás egészérl vagy részérl való kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek ezt indokolja, az érintett a határozatot hozó bíróságtól kérheti, hogy a határozat részének vagy egészének a gyjteményben való megjelentetését mellzzék, illetve a megjelentetett határozat részét vagy egészét a gyjteménybl töröljék, ha az azonosító adatoknak az (1) bekezdés szerinti törlése ezen érdekek védelmét nem biztosítja. (4) Az állam- és a szolgálati titok védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell. (5) Az adatok törlését úgy kell elvégezni, hogy az a tényállás lehet legkisebb sérelmével járjon. A határozat szövegében az e -ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhet. 5. (1) Az ügyben els fokon eljárt bíróság elnöke gondoskodik a közzétételi kötelezettség alá es határozatnak az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak való megküldésérl a jogerre emelkedésétl, illetve ha felülvizsgálatát kérték, a felülvizsgálat során hozott határozat kézbesítésétl számított 15 napon belül, de az esetleges felülvizsgálati határid lejárta után. (2) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezi és ellátja a bírósági határozatok közzétételével kapcsolatos feladatokat, e feladatkörében gondoskodik a határozatok 4. szerinti kivonatolásáról. A határozatot a beérkezésétl számított 30 napon belül közzéteszi. (4) Amennyiben utóbb a már közzétételre megküldött vagy közzétett határozat kijavításra kerül, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, illetve ha a 4. (3) bekezdése alapján a bíróság döntése következtében a határozat egy részét vagy egészét törölni kell, az ezekrl szóló határozatot az (1) bekezdésben meghatározott határidn belül kell megküldeni az Országos Eötvös Károly Intézet,

9 Vezeti összefoglaló Igazságszolgáltatási Tanácsnak, amely a határozat beérkezésétl számított 30 napon belül a kijavítást, kiegészítést átvezeti, illetve a határozat részét vagy egészét haladéktalanul, de legkésbb 15 napon belül törli. Eötvös Károly Intézet,

10 III. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT SZOLGÁLÓ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ RÉSZLETES ISMERTETÉSE 1. A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK MEGISMERHETSÉGÉT BIZTOSÍTÓ SZABÁLYOZÁS IGÉNYE, A SZABÁLYOZÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.1. A nyilvánosság, a közzététel és a betekintés A bírósági határozatok közzététel útján történ megismerhetségét szolgáló szabályozás koncepciójában mindenekeltt az alkotmányos igény jellegét, valamint a megismerhetséget szolgáló jogintézmények tartalmát szükséges tisztázni, illetleg azokat egymástól el kell határolni. Tekintettel arra, hogy e fogalmak ha nem is kizárólag, de elssorban az információszabadság alkotmányos jogával állnak kapcsolatban, szükséges az utóbbihoz való viszonyuk tisztázása is. A bírósági határozatok megismerhetségét e koncepció szerint a határozatok nyilvánossága biztosítja. A nyilvánosság a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) értelmez rendelkezése nyomán valaminek a bárki számára hozzáférhetségét jelenti, tehát azt, hogy a megismerés elé a jog nem gördít akadályokat; ami nyilvános, ahhoz bárki hozzáférhet. [Az Avtv pontja szerint nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetvé teszik. ] A bírósági határozatok nyilvános volta álláspontunk szerint nem kétséges: az Avtv. alapján ugyanis ezek tartalma a személyes adatok törlése, anonimizálása után közérdek adat, amely a törvényben meghatározott kivételektl eltekintve nyilvános, bárki számára hozzáférhet. A határozatokat a bíróság ugyanis hatáskörében eljárva hozza meg, a határozatot tartalmazó dokumentum az, amibl a bíróság döntése, illetve a döntésig vezet út, az érvelés megismerhet. Így van ez annak ellenére is, hogy az alacsonyabb szint szabályozás és a gyakorlat errl nem vesz tudomást. A bírósági határozatok megismerhetsége tekintetében a nyilvánosság törvényi deklarálása elégtelen. Bár az információszabadság-szabályozás alapján a határozatok mint közérdek adatok nyilvánossága fszabályként kétségtelenül Eötvös Károly Intézet,

11 alapvet jogként illet meg bárkit, nem igaz, hogy a jog nem gördít akadályokat a hozzáférés elé, a határozatok megismerhetségének számos részben indokolatlan korlátját találjuk a hatályos jogrendszerben. Ezek részletes ismertetésére a késbbiekben kitérünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e jogszabályi korlátozások hiányában sem lennének ténylegesen megismerhetek a bírósági határozatok. A nyilvánossá minsítés önmagában nem elegend ahhoz, hogy a bírósági határozatok valóban eljussanak a nyilvánossághoz, a hozzáférés korlátozásának hiánya önmagában nem elég: a megismerhetség érdekében pozitív intézkedések is szükségesek. Az általános hozzáférést e koncepció szerint a bírósági határozatok közzététele útján kell biztosítani. A közzététel olyan pozitív cselekvés, amely azt biztosítja, hogy a közérdek adatokhoz bárki, különösebb nehézség nélkül, egyszeren hozzáférhessen. A közzétett adatok közül a polgár az t érdeklt bármikor megismerheti, ahhoz nem szükséges az adat megismerését kérnie, igényelnie. Ezzel szemben a betekintési jog (ideértve a másolatkérés jogát is) azt jelenti, hogy a rendszerint meghatározott jogosult számára kérésére biztosított az adatok megismerése, függetlenül attól, hogy az adatot már közzétették-e vagy sem. Az így megismerni kívánt adat is nyilvános, ám a megismerés igényének megfogalmazása után egy további aktus, a hozzáférhetvé tétel (a betekintés engedése, másolat kiadása) is szükséges a tényleges megismeréshez. Ez utóbbi a közérdek adatok kérelemre történ szolgáltatásával mutat rokonságot (adatigénylés). A bírósági határozatokba való betekintést el kell határolnunk az iratbetekintéstl. Míg az elbbi a jogbiztonságot és az információszabadságot szolgálja, annak egyik biztosítéka, addig az utóbbi a bírósági eljárásban a tisztességes eljárást, a fegyverek egyenlségének elvét hivatott szolgálni, és mivel az ítéleten túl az egész akta megtekintésére vonatkozik, nem csupán közérdek adatokra terjed ki. Eötvös Károly Intézet,

12 1.2. A bírósági határozatok megismerhetségének igénye, a közzététel indokai Alkotmányos indokok Jogbiztonság: a jog kiszámíthatósága és elreláthatósága A bírósági határozatok megismerhetségének igénye legáltalánosabb szinten az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szerepl jogállamiság-jogbiztonság alkotmányos elvébl ered. A jogállamiság alapvet követelménye, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelmek, mködésüket tekintve kiszámíthatóak és elreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára [9/1992. (I. 30.) AB határozat]. A jog bárki által történ megismerhetsége útján biztosítható csak az állampolgárok számára, hogy magatartásukat a jog elírásainak megfelelen tudják alakítani. A jogszabályok érvényességének elengedhetetlen feltétele, hogy azokat kihirdessék, kihirdetésük nélkül nem várható el a címzettektl a jogkövet magatartás. A jog egésze mködésének megismerhetségét és kiszámíthatóságát azonban nem lehet csupán a jogszabályok kihirdetése útján biztosítani. A bíróságok bár funkciójuk nem a jogalkotás, hanem a jogalkalmazás jogértelmez-jogfejleszt szerepet is betöltenek, a jogot alakítják, fejlesztik. Ez következik a jogi normák természetébl, vagyis abból, hogy a jogszabályi rendelkezéseket absztrakt módon fogalmazzák meg, az absztrakt norma tartalma az egyes esetekre történ alkalmazásuk során konkretizálódik. A jogi normák bírói értelmezését ismernünk különösen fontos, ha a jogi szabályozás hiányos, homályos, és ezáltal ellentétes értelmezésekre is lehetséget ad. Más esetekben maga a jogszabály biztosít a bíróságnak széleskör mérlegelési jogkört valamely norma értelmezésére, a jogszabály ilyenkor teret enged arra, hogy részletes tartalmát a bírósági joggyakorlat határozza meg. Ez történik például a generálklauzulák alkalmazásakor vagy a büntetések és a kártérítések mértékének meghatározásakor is. Eötvös Károly Intézet,

13 A jogi norma tartalma tehát a jogesetekben formálódik, az elvontan megfogalmazott jogi normákat a bírói gyakorlat tölti meg tartalommal. A jogi norma tartalmának pontos megállapításához ezért a legtöbb jogszabály esetében szükséges a kialakult bírói gyakorlat ismerete is. A jog kiszámíthatósága és elreláthatósága a bírói gyakorlat megismerhetsége nélkül nem biztosított. A jogbiztonság alkotmányos követelménye tehát magában foglalja a jogszabályok alapján hozott bírósági határozatok megismerhetségének lehetségét is Az információszabadság, mint a bírói hatalom átláthatóságának garanciája A bírói hatalmat bens sajátosságai miatt az alkotmányos jogállamban szinte csak a nyilvánosság korlátozza és ellenrzi. A hatalom átláthatóságának és ellenrizhetségének fontos biztosítéka a közérdek adatok nyilvánosságához fzd alkotmányos alapjog, amelybl következik, hogy a bírói határozatoknak megismerhetnek kell lenniük. A bíróság határozataira nem csupán úgy tekinthetünk, mint a jogszabályok tartalmát konkretizáló, a jog mködését demonstráló dokumentumokra. Az érintettek információs önrendelkezési jogát tiszteletben tartó és a törvényben meghatározott titkokra tekintettel kivonatolt bírósági határozatok az információszabadság alkotmányos szabályai szerint közérdek adatoknak minsülnek [Avtv pont]. Erre tekintettel a bíróságok egyrészt a határozatok (illetve azok közérdek adattartalmának) megismerésére irányuló kérelemnek kötelesek eleget tenni, másrészt azokat saját döntésük alapján kérelem hiányában is közzétehetik. Az Avtv. illetve a megalkotandó, elektronikus információszabadságról szóló törvény bizonyos adatfajták tekintetében kifejezetten kötelezvé teszi, hogy a közérdek adatokat kezel szervek az ott megjelölt adatokat rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetvé tegyék. A közérdek adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog ezen aktív oldalának fokozott biztosítását a bíróságok sem mellzhetik. Eötvös Károly Intézet,

14 A bíróság eltti egyenlség és az egységes jogalkalmazás A bíróság eltti egyenlség [Alkotmány 57. (1) bekezdés] követelménye indokolja, hogy a bírói jogalkalmazás bárki számára megismerhet legyen, mert egyenl és pártatlan jogszolgáltatás annak tényleges megismerhetsége hiányában nem képzelhet el. A bírói gyakorlat megismerhetsége továbbá nagyban hozzájárulhat a joggyakorlat egységesítéséhez. Önmagában a bírósági határozatok hozzáférhetvé tétele jelents hatással lehet a jogalkalmazás alakulására, hiszen a bírói döntések meghozatalakor a kialakult gyakorlat rendszerint normaként mködik A bírósági határozatok közzétételét szorgalmazó Európa Tanácsi ajánlások Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának szeptember 11-én elfogadott, a bírói döntéseknek elektronikus feldolgozását és hozzáférhetvé tételét javasló ajánlása [Recommendation No. R (95) 11 of the Committee of Ministers to member states concerning the selection, processing, presentation and archiving of court decisions in legal information retrieval systems] szerint szükséges valamennyi bíróság joggyakorlatának teljes ismerete, továbbá a nagyközönségnek és különösen a jogászoknak van szükségük ezekre az új információs eszközökre. Az ajánlás szövege olyan bírósági nyilvántartások bevezetését irányozza el, amelyek lehetvé teszik az ügyvédek, állampolgárok és kutatók számára a bírósági joggyakorlat lehet legszélesebb körének megismerését. Ezt megújítja és kiegészíti az új technológiák alkalmazását nyomatékkal ajánló, február 28-án elfogadott ajánlás [Recommendation Rec(2001)3 of the Committee of Ministers to member states on the delivery of court and other legal services to the citizen through the use of new technologies]. Az ajánlás egységesíteni szeretné a tagállamok joggyakorlatát az új technológiák alkalmazása tekintetében. Leszögezi, hogy a modern információs technológiák alkalmazásával fejleszthet az európai államok igazságügyi és bírósági igazgatása, ezek szükséges eszközei az állampolgári részvételnek, a jól mköd demokráciának. A joghoz ide értve a bírói jogot való hozzáférés az ajánlás szerint az Európai Emberi Jogi Eötvös Károly Intézet,

15 Egyezménybl levezethet követelmény. A jogi információkat (jogszabályszövegeket, az államot kötelez nemzetközi egyezményeket, a fontos bírói döntéseket) tartalmazó adatbázisokat ingyenesen hozzáférhetvé kellene tenni a polgárok számára. A bírósági információs rendszerek ugyancsak hozzáférhetvé teendek, akárcsak az eljárási szabályok (törvények, esetjog, valamint bírósági eljárások, amelyek ismeretén mind a tényleges eljárási szabályokat, mind a bíróságok bels szabályait, eset-ismeretet, valamint a bírósággal való kommunikációra vonatkozó ismeretet kell érteni). A szükséges biztonsági és magánélet-védelmi követelmények figyelembe vételével az országos nyilvános adatbázisokat, valamint ezek lelhelyeit célszer elektronikusan hozzáférhetvé tenni. Lehetvé kell tenni persze biztonsági és privacy-szempontok mérlegelésével az interakció lehetségét a bíróságokkal. Ez magában foglalja azt, hogy elektronikus úton eljárást lehessen kezdeményezni, illetleg eljárási cselekményeket lehessen foganatosítani. Az ajánlás utal arra, hogy az eljárásokban az autentikus jelleg megfelel biztosítéka a digitális aláírás alkalmazása (ez azonban az elektronikus ügyintézésnek a feltétele, nem a bírói gyakorlatban megtestesül közérdek adatok megismerésének). Az ajánlás szerint a bíróságokról szóló általános, hivatalos, megbízható információkat és esetjogukat is elérhetvé kell tenni elektronikus formában, amelynek eszköze az internet A hatályos szabályozás bemutatása és kritikája A bírósági határozatok nyilvánossága Az Avtv a szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elsegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E szerveknek (amelyek közé tartoznak kétségkívül a bíróságok is) lehetvé kell tenniük, hogy a kezelésükben lév közérdek adatot a törvényben meghatározott korlátoktól eltekintve bárki megismerhesse. Az Avtv pontja szerint közérdek adat az ilyen szerv kezelésében lév, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem es adat. A bírósági határozatok olyan dokumentumok, amelyek tartalmaznak ugyan személyes adatokat, Eötvös Károly Intézet,

16 az azokon túli tartalom, így különösen a bírói érvelés, jogértelmezés azonban az Avtv. e definíciója alapján közérdek adat, amely fszabály szerint nyilvános, az érdekld ell eltitkolni törvény eltér rendelkezése hiányában nem lehet. A határozatok nyilvánosságával kapcsolatban mindenképpen számításba veend az eljárási kódexek (Pp., Be.) azon szabálya, miszerint a bíróság a tárgyalás során hozott határozatait nyilvánosan hirdeti ki, akkor is, ha zárt tárgyaláson hozta [Pp. 5. (3) bekezdés, Be (2) bekezdés]. A határozat nyilvános kihirdetése a döntés nyilvánosságra kerülését jelenti ugyan, de némileg paradox módon általános megismerhetségét nem biztosítja. St, a határozat nem is teljes terjedelmében kerül nyilvánosan kihirdetésre, hiszen a törvény szerint a határozat kihirdetése a rendelkez rész felolvasásából és az indokok rövid ismertetésébl áll [Pp (3) bekezdés, Be (3) bekezdés] A bírósági határozatok közzétételére vonatkozó hatályos szabályok A bírósági határozatok általános közzétételét jogszabály nem írja el. Az Avtv. szabályából az egyes határozatok kötelez közzététele nem következik. Az egyetlen erre vonatkozó szabály inkább felhatalmazást ad a határozatok közzétételére: a bíróságok szervezetérl és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) a bírói jogalkalmazás egységessége szolgálatában a Legfelsbb Bíróság feladatává teszi az úgynevezett elvi bírósági határozatok közzétételét [27. (2) bekezdés]. Az elvi bírósági határozatokról a Legfelsbb Bíróság maguktól az azokat meghozó tanácsoktól, illetve a bírósági vezetktl értesül. A törvény szerint ha az ítéltábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerre emelkedett, köteles az elvi jelentség határozatot a bíróság elnökének bemutatni. Az ítéltábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetje, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az elvi jelentség határozatból, a bíróság által elintézett ügyekbl, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogers határozatokat Eötvös Károly Intézet,

17 hoztak, errl köteles a magasabb szint bíróság elnökét a határozatok, illetleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével tájékoztatni [Bsz. 28. ]. A Legfelsbb Bíróság az így megismert határozatok alapján dönthet úgy, hogy jogegységi eljárást indít, de válogat is a megismert és a Legfelsbb Bíróságon meghozott elvi jelentség határozatokból; ha valamely jogegységi tanácsa közlésre érdemesnek tartja valamelyiket, azt a hivatalos gyjteményében közzéteszi [Bsz. 32. (5) bekezdés]. A fenti szabályozás azonban nem szolgálja megfelelen a korábban megjelölt alkotmányos célokat. A bírósági határozatok között ugyanis több szinten is válogatnak: egyrészt a határozatot a Legfelsbb Bíróság részére megküld bíróságon történik szelekció, amikor azt vizsgálják, hogy a határozat elvi jelentség kérdésben hozott döntést tartalmaz-e. A Legfelsbb Bíróság jogegységi tanácsán történik a második szrés, amikor a megküldött határozatok közül válogatják ki a megjelentetendket. Ennek eredményeképpen a bírósági határozatok elenyész része, évente mindössze körülbelül határozat kerül közzétételre. Ezek dönt többsége olyan határozat, amelyet a Legfelsbb Bíróságon hoztak meg. Hozzávetlegesen az összes bírósági határozat 1-2 ezreléke kerül a Bírósági Határozatokban közzétételre. A közzé nem tett határozatokat pedig lényegében csak a felek, az érdekeltek, valamint az azt meghozó bírói szerv ismeri. Az összes döntés töredékét jelent válogatott határozatok közzététele egy másik ok miatt sem alkalmas a jogállami cél elérésére: a határozatokat ugyanis a Legfelsbb Bíróság rövidítve, szerkesztés után jelenteti meg, nemcsak a tényállás, de a jogi érvelés sem teljes szövegével jelenik meg. A szerkesztés egyben kiemelést, rendszerezést és válogatást is jelent, ezek szempontjai azonban nem ismertek. További nyilvánosságkorlátozó körülmény, hogy egyes ügytípusokba tartozó egyébként tömegesen elforduló ügyek hatásköri szabályok miatt szinte soha nem kerülnek a felsbíróságok elé, így közzétételükre minimális az esély. A bírósági határozatoknak a Bsz. szabályai alapján kialakult közzététele így nem felel meg annak a követelménynek, hogy az állampolgár számára valamennyi, a jog tartalmának, mködésének megismeréséhez szükséges bírósági határozat elérhet Eötvös Károly Intézet,

18 legyen, mivel a közzététel részleges mind a határozatok típusai, mind azok tartalma tekintetében A határozatokba való betekintés szabályai A bírósági határozatok közzététel útján történ megismerhetvé tételének hiányában a megismerhetséget csak az azokba való betekintés szolgálhatná. Korábban már jeleztük, hogy a határozatokba való betekintési jog e koncepcióban elhatárolandó az iratbetekintéstl. A határozat megismerhetsége nem jelenti az ügy többi iratának megismerhetségét, ez utóbbi szigorúan az eljárási jogokat érint kérdés, amely az eljárás résztvevi jogainak érvényesülését szolgálja, míg az utóbbi a jogbiztonságot és az információszabadság érvényesülését. A nyilvánossággal összefügg alkotmányos jogokból és érdekekbl nem következik a bíróságok ítélkezésijogszolgáltatási tevékenysége körében a teljes aktanyilvánosság, ez ugyanis súlyos jogsérelmeket okozna. Az Avtv. szabályai alapján a közérdek adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezel szerv a kérelem tudomására jutását követ legrövidebb id alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthet formában tesz eleget. Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészrl annak tárolási módjától függetlenül költségtérítés ellenében a kérelmez másolatot kérhet. E rendelkezések szerint a bírósági határozatok anonimizált (tehát személyes adatoktól megfosztott) formában bárki által megismerhetk, és azokról másolatot is lehet kérni. Ezt az igényt a joggyakorlat mégsem teljesíti, aminek oka az, hogy a közérdek adatok megismerésének alkotmányos és törvényi szabályait számos alacsonyabb szint jogszabály többször alkotmányellenes szabályozással és a bírósági gyakorlat is lerontja. A hatályos szabályozás nem tesz különbséget az iratbetekintés és a bírósági határozatokba való betekintés között, utóbbit az elbbi részeként szabályozza. Ennek az az eredménye, hogy az indokoltan szkebb alanyi kört megillet iratbetekintési jog sorsát osztja a bárkit megilletend határozat-megismerés joga is. Bár a koncepció szerint e kett elkülönítend, szükséges az iratbetekintés hatályos Eötvös Károly Intézet,

19 szabályainak áttekintése is. Ezeket a szabályokat elssorban az eljárási törvényekben, másodsorban az ügyviteli szabályok között [a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.), illetve az 1/1994. Legfelsbb Bírósági Elnöki utasítás], valamint az igazságügyi tájékoztatás szabályai [10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet] között találjuk. A polgári eljárásokban (a peres és a nemperes eljárásokban is) az irat megtekintésére, illetve a másolat készítésére az ügyész, a fél és a perben részt vev egyéb személy, valamint ezek képviselje jogosult. A perben részt vev egyéb személy a beavatkozó, de a törvény külön rendelkezése alapján a perben kirendelt igazságügyi szakértnek is joga van arra, hogy a feladata ellátásához szükséges körben az iratokba betekintsen [Pp (1) bekezdés]. Nincs tehát alanyi joga például a tanúnak, a tolmácsnak, vagy a szemletárgy birtokosának arra, hogy az iratokba betekintsen, arról másolatot kérjen, vagy feljegyzést készítsen, és különösen nincs annak, aki semmilyen minségben nem vett részt az eljárásban. Nincs is azonban kizárva ezen személyek iratbetekintése. A bünteteljárásban ezzel szemben szigorúbb a szabályozás: a törvényben meghatározottakon kívüli személyek számára a törvény nem enged betekintést. A Be. 74/B. (3) bekezdése szerint ha törvény kivételt nem tesz a befejezett büntetügy irataiba csak a Be.-ben erre feljogosított személy (terhelt, véd, sértett, a sértett örököseként fellép magánfél, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél és ezek képviseli, valamint korlátozottan az egyéb érdekeltek, a segítk és akiknek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez igazolt jogi érdeke fzdik) tekinthetnek be. A csak szó kizárja a más személy betekintési jogát. Az irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérl szóló törvény közlevéltári anyagban történ kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi id letelte eltt is kutatható [Be. 74/B. (4) bekezdés]. A perbíróság elnökének engedélyéhez kötötten további személyek esetében is lehetség van arra, hogy az arra egyébként nem jogosult az iratokba betekintsen. A Büsz. 10. (1) bekezdése szerint az iratok megtekintését, másolatok vagy jegyzetek készítését az eljárásban részt nem vev személy részére a bíróság elnöke Eötvös Károly Intézet,

20 engedélyezheti, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy azt törvény egyébként lehetvé teszi. A 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet 9. (1) bekezdése is a bíróság elnökének engedélye alapján ad lehetséget az újságíróknak az iratbetekintésre. Az engedély csak akkor adható meg, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményes lefolyását, a tárgyilagos döntést, az állampolgárok személyhez fzd jogait, és ha az ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot nem zárták ki. Amennyiben a jogvita magánszemélyek között volt vagy van folyamatban, a perben részt vev valamennyi fél (beavatkozó) hozzájárulásának beszerzése az engedély kiadása eltt nem mellzhet. A betekintésre a bíróság kezelirodájában, és ügyfélfogadási id alatt kerülhet sor. Kivétel ez alól, ha az arra jogosult fogva van. Ebben az esetben ugyanis e jogával a büntetés-végrehajtási intézetben is élhet [Büsz. 11. (2) bekezdés]. Az arra jogosult az iratról kézírással, kép-, illetve hangrögzít berendezéssel másolatot készíthet, vagy annak elkészítését a bíróságtól megrendelheti. A bíróság az iratról írásban egyszer vagy hiteles másolatot adhat. Az iratmásolat után az Itv. 37. (3) bekezdésében meghatározott mérték illetéket kell fizetni. E szabályok nem elfogadhatóak, de nem is állnák ki az alkotmányosság próbáját. A szabályozás hibáinak egy része adatvédelmi természet (az iratbetekintés jogosultját, amennyiben személyes adatokat tartalmazó iratról van szó, csak törvény jelölhetné meg, tekintettel arra, hogy az adattovábbításra való felhatalmazás egyben alapvet jog korlátozását valósítja meg), de ezekkel itt nem foglalkozunk. Információszabadság-szempontból a szabályozás legnagyobb hibája, hogy nem tesz különbséget a bírósági határozatok megtekinthetsége (tartalmi másolat igénylése) és az iratbetekintés között, ezzel olymódon korlátozza a közérdek adatok megismerhetségét, hogy egyúttal ellentétes az Avtv.-nek az információszabadság korlátozhatóságára vonatkozó rendelkezéseivel. Ezek szerint ugyanis a közérdek adatok nyilvánosságát törvény is csak honvédelmi, nemzetbiztonsági, bnüldözési vagy bnmegelzési, központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekbl, külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra, illetve bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja. A közérdek adatok nyilvánosságát korlátozhatja Eötvös Károly Intézet,

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉRŐL SZÓLÓ SZABÁLYZAT A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon (továbbiakban: Igazgatóság) a közérdekű adatok megismerésére irányuló

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás

Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárás Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt:

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról

A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról A Magyar Nemzeti Levéltár megyei tagintézményeiben őrzött állami anyakönyvek kutatásáról 2014. július 1-jén hatályba lép az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.), amely

Részletesebben

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés

A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés A közbeszerzési jogorvoslat egy másik útja (vázlat) Bevezetés Dr. Gadó Gábor szakállamtitkár úr felkérésének eleget téve röviden felvázolom a bírósági út, mint elvi modell egy lehetséges változatát, ami

Részletesebben

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése

1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1. A közérdekű adatok megismerésére irányuló igény benyújtása és teljesítése 1.1. A közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 1.2. A kérelmek előterjesztése

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata

Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet (Österreich Werbung Marketing Kft.) adatvédelmi szabályzata Az Österreich Werbung Marketing Kft., mint Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviselet feladatai ellátásához

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

Szabályzat. I. Általános rendelkezések

Szabályzat. I. Általános rendelkezések Szabályzat a Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvény 30.. /6/ bekezdése

Részletesebben

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4.

Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 237-21/2013/SzIO Kazincbarcika Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3700 Kazincbarcika,Fő tér 4. 21/2013. számú polgármesteri-jegyzői együttes rendelkezés SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE

Részletesebben

A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1

A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1 A Polgári perrendtartás 2008. évi XXX. törvénnyel módosított, a bírósági eljárás nyilvánosságával összefüggő egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról 1 I. A bírósági eljárás nyilvánosságát mint alkotmányos

Részletesebben

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL

SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Iktatószám: VI-B-001/2777-1/2012. CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSI RENDJÉRŐL Hatályos: 2012. január 01. teljesítési rendjéről szóló

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A SOCIAL STEPS ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Általános rendelkezés A Social Steps az alábbiakban ismerteti adatkezelési elveit, bemutatja azokat az elvárásokat, melyeket saját magával, mint adatkezelővel

Részletesebben

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT

Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT Az Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal SZABÁLYZAT A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL Hatályos:

Részletesebben

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004.

A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL. Budapest, 2004. A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG TÁJÉKOZTATÓJA A BÜNTETJOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI PROGRAMRÓL Budapest, 2004. Mirl szól a Büntetjogi Segítségnyújtási Program? A Büntetjogi Segítségnyújtási Program keretében a Magyar

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a

T/17968/10. szám. Az Országgyűlés. a j á n l á s a T/17968/10. szám Az Országgyűlés Kulturális és sajtó bizottságának Alkotmány- és igazságügyi bizottságának Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának Önkormányzati bizottságának a j á n l á s

Részletesebben

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint

HATÁROZAT. 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint Ügyiratszám. NAIH-5990-6/2012/H Tárgy: helyi adóra vonatkozó adatok közzététele HATÁROZAT Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló CXII. törvény 61. -ának (1) bekezdés f/

Részletesebben

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ

ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ ÉSZREVÉTELEK A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁS 2003. JANUÁR 31-ÉN LEZÁRT KONCEPCIÓJÁHOZ Programjában a Kormány meghirdette a nép ügyvédje intézményének létrehozását. A jelen Koncepcióban kibontott

Részletesebben

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai

III.FEJEZET A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSE. 20. A közérdekű adatok megismerésének általános szabályai 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezet 26. -31. 2. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének19/2012. (X. 18.) OBH utasítása az információs

Részletesebben

NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL

NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL NAGYOROSZI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATALÁNAK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések

255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról. A rendelet hatálya. Általános rendelkezések Hatályos:2011.01.01-255/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelmérl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

Részletesebben

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat

HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat HÉTFORRÁS KISTÉRSÉGI VÍZMŰ KFT. Közérdekű adatkérések rendjét rögzítő szabályzat 2 Az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű

Részletesebben

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély

Villamos energia termelés szüneteltetésére vonatkozó engedély 1081 BUDAPEST, KÖZTÁRSASÁG TÉR 7. ÜGYSZÁM: ES-2189/1/2005 ÜGYINTÉZŐ: Horváth Károly TELEFON: 06-1-459-7777; 06-1-459-7774 TELEFAX: 06-1-459-7766; 06-1-459-7764 E-MAIL: eh@eh.gov.hu; horvathk@eh.gov.hu

Részletesebben

Érintett jogszabály szövege

Érintett jogszabály szövege Érintett jogszabály szövege Smtv. 13. A tájékoztatási tevékenységet végz lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdekldésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr!

,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Tisztelt Elnök Úr! r -,- ű F~.~ iva la MAGYARORSZÁG KORMÁNYA,.,, : 14440rJe2 p Érkezet : C1 i Á~ i. Zárószavazás el őtti módosító javasla t Kövér László ú r az Országgy űlés Elnöke részér e Budapest Tisztelt Elnök Úr! A

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje

Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje Közérdekű adatok megismerése iránti igények teljesítésének rendje kivonat a Bács-Kiskun Megyei Intézményfenntartó Központ MIK 373-20/2012. számú A közérdekű adatok közzétételének és a közérdekű adatok

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK KÖZZÉTÉTELÉNEK, MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNY ÉS TELJESÍTÉSNEK SZABÁLYZATA VIGU 1/2014

KÖZÉRDEKŰ ADATOK KÖZZÉTÉTELÉNEK, MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNY ÉS TELJESÍTÉSNEK SZABÁLYZATA VIGU 1/2014 1. oldal (11) Nyilvántartási szám: Elosztotta: Riba Attila Előkészítette: Dr. Nikolov Péter Járműüzemeltetési osztályvezető Ellenőrizte: Amrein Károly Operatív igazgató Jóváhagyta: Jóváhagyás dátuma: Bebics

Részletesebben

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják: Az igazságszolgáltatás alapelvei: 1) Hatalom megosztás elve: a hatalmi ágakat felosztják. A bírói hatalmi ág nincs alávetve sem végrehajtó sem trv alkotó hatalomnak. 2) Az igazságszolgáltatás monopóliuma:

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát:

II. Az Adatvédelmi tv. 1. -ának 4.a) pontja határozza meg az adatkezelés fogalmát: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet elnökének 2/2003 számú ajánlása a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók, az árutőzsdei szolgáltatók és a biztosítók adatkezelési szabályairól A hitelintézet,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 197-06 Bevezetés a jogtudományba A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A jogi alapfogalmak, a közigazgatási

Részletesebben

I. fejezet. II. fejezet

I. fejezet. II. fejezet SÁGÚJFALUI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL KISHARTYÁNI KIRENDELTSÉGÉNEK A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ IGÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJÉT RÖGZÍTŐ SZABÁLYZATRÓL 15/2013. (IV.29.) határozat Az információs

Részletesebben

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján.

Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT Szocio-Produkt Kft. Az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CII. törvény, valamint az Alaptörvény IV. cikke alapján. Kiadva:

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. (...) GKM rendelete. a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. (...) GKM rendelete a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezéséről A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. -a (2) bekezdésének c) pontjában

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hatályos: 2013. május 29. ArteusCredit Zrt. 1134 Budapest, Róbert K. krt. 59., Telefon: 06/1 814 2179 1 Az ArteusCredit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar

Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszék W e s s e l é n y i - s o r o z a t Írta: Dr. Hegedűs Bulcsú Előadásvázlatok az adatvédelmi jog általános részéből

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Biztosítások.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére I. BEVEZETÉS A Biztositasok.hu Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. (továbbiakban: Alkusz) a tevékenységére,

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:...

TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS. amely létrejött egyrészről. cégszerű megnevezés:... (székhelye: nyilvántartást vezető cégbíróság neve:... TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről cégszerű megnevezés:.......... (székhelye:........., nyilvántartást vezető cégbíróság neve:......., cégjegyzék száma:........., adószám:......, képviselő

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Page 1 of 6 CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Jogszabály keresés A jogszabály mai napon

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról

/2013. (..) Korm. rendelet. egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról 1 /2013. (..) Korm. rendelet egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról A Kormány az 1., valamint a 6. és 8. tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Tisztelt Bíróság! keresetet

Tisztelt Bíróság! keresetet 1 városi Törvényszék Budapest Tisztelt Bíróság! Kívüljegyzett dr. Sepsi Tibor Lajos egyéni ügyvéd ( ) az F/1. szám alatt csatolt meghatalmazás alapján Kovács Ildikó felperes ( ) képviseletében eljárva

Részletesebben

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT ADATVÉDELMI NYILATKOZAT 1. AZ ADATKEZELŐ A szolgáltató neve: Piroska Gyula Tréning Kft. A szolgáltató székhelye: 1139 Budapest, Lomb u. 31/B. A szolgáltató elérhetősége, az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei

Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjéről

Részletesebben

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT

ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT A "Találd meg az elveszett EFOTT jegyeket!" NYEREMÉNYJÁTÉK Adatvédelmi szabályzata I. Bevezetés A 2015. 07. 08. 00:01 perctől 2015. 07. 13. 23:59 percig tartó "Találd meg az elveszett

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről

Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Öttevény Község Önkormányzata Szabályzat a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.

Részletesebben

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató

Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Frog Media Kft. Adatkezelési tájékoztató Készült: 2015. március 2. Preambulum A Frog Media Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő) célja, hogy a személyes adatok védelme érdekében megtegyen minden olyan szükséges

Részletesebben

1989. évi II. TÖRVÉNY. az egyesülési jogról 1

1989. évi II. TÖRVÉNY. az egyesülési jogról 1 1989. évi II. TÖRVÉNY az egyesülési jogról 1 Az Országgylés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről

354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet. a munkabiztonsági szakértői tevékenységről 354/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a munkabiztonsági szakértői tevékenységről A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. (2) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az

Részletesebben

Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata

Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata Az L.M.N. Bróker Kft. panaszkezelési szabályzata Jelen panaszkezelési szabályzat (a továbbiakban szabályzat ) a pénzügyi vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérl és a közérdek adatok nyilvánosságáról Az Országgylés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét, valamint

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról. I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Page 1 of 11 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról Az Országgyûlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I. 28.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú, behajtási tilalommal érintett közterületekre gépjárművel történő behajtás engedélyezésének

Részletesebben

KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2015. (X. 13.) önkormányzati rendelete

KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 11/2015. (X. 13.) önkormányzati rendelete KÉKKÚT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2015. (X. 13.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2013.(X.4.) önkormányzati rendelete módosításáról

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

SZENTBÉKKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 10/2015. (X. 06.) önkormányzati rendelete

SZENTBÉKKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE. 10/2015. (X. 06.) önkormányzati rendelete SZENTBÉKKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 10/2015. (X. 06.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2013. (X. 1.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Kivonat. 2009. evi LVI. torveny

Kivonat. 2009. evi LVI. torveny 2009. evi LVI. torveny (a kozigazgatasi hatosagi eljaras es szolgaltatas altalanos szabalyairol szolo 2004. evi CXL. torveny modositasarol szolo 2008. evi CXI. torveny hatalybalepesevel es a belso piaci

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM. Igazságügyi szakértők jogi oktatása KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM Igazságügyi szakértők jogi oktatása Tisztelt Érdeklődő! Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 18. (1)

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A.

A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. JOGI INFORMATIKA A Z E L E K T R O N I K U S A L Á Í R Á S J O G I S Z A B Á L Y O Z Á S A. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve

Részletesebben

ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELI ÉS ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZDÉS

ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELI ÉS ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZDÉS ÜZLETRÉSZ ADÁSVÉTELI ÉS ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZDÉS amely létrejött alulírott napon és helyen egyrészrl - az Öresund Holding Vagyonkezel Korlátolt Felelsség Társaság (2000 Szentendre, Bartók Béla út 18., Cg.

Részletesebben

Adatkezelési Nyilatkozat

Adatkezelési Nyilatkozat Adatkezelési Nyilatkozat Ezennel hozzájárulok, hogy a regisztráció, illetve a megbízási szerződés során megadott személyes adataimat a TRIMEX TRADE Kft. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr!

Miniszterelnöki Hivatal. Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére. Budapest. Tisztelt Szakállamtitkár Úr! Miniszterelnöki Hivatal Dr. Tordai Csaba Szakállamtitkár Úr részére Budapest Tisztelt Szakállamtitkár Úr! A Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége ezúton szeretné szíves állásfoglalását

Részletesebben

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére

PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT a Willis Magyarország Biztosítási Alkusz és Tanácsadó Kft. Ügyfelei részére Melléklet: Panaszbejelentõ lap Budapest, 2013. április 10. Hatályos: 2013. április 10. Jóváhagyta:

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet

39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet Lezárva: 200. december 31. Hatály: 2000.VI.1. - Hatályos - 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet - a nukleáris anyagok nyilvántartási 1. oldal 39/199. (VII. 1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási

Részletesebben

Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről

Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről Nyilvántartás a 2013. évben beérkező és elutasított közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelmekről Sorszám 1. 2013. évi Közérdekű adatigénylésre vonatkozó kérelem tárgya Dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZ DÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI. 1. A Szerz dés határozott id tartamra, 1, vagy 2 évre köt dik

JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZ DÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI. 1. A Szerz dés határozott id tartamra, 1, vagy 2 évre köt dik JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZDÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI 1. A Szerzdés határozott idtartamra, 1, vagy 2 évre kötdik 2. A gépek bérleti díja: a JM Xpress italautomatákra: havi 4.000,- Ft + ÁFA a JM 40-es

Részletesebben