Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Átírás

1 Magyarországi Görögök Országos Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata TARTALOMJEGYZÉK 2007 I. fejezet: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK II. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATKÖRE III. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IV. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE V. fejezet: ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VI. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGAI VII. fejezet: ELNÖK, ELNÖKHELYETTESEK VIII. fejezet: AZ MGOÖ HIVATALA IX. fejezet: AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, VAGYONA X. fejezet: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata MGOÖ/H/11/2007. ( ) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Preambulum: A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata képviseli a Magyarországon élő görög kisebbséget, ápolja az első diaszpóra által Magyarországon meghonosított hagyományokat. Célja a görögség kulturális autonómiájának

2 kiteljesítése, ennek érdekében kapcsolatokat épít és tart fenn a magyar és a görög kormánnyal, magyarországi és görögországi civil szervezetekkel. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) képviselő-testülete a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Nek. tv.) -ben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a évi CXIV. törvény rendelkezéseire, az alábbi szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata a választópolgárok által a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló évi CXIV. Törvényben foglaltaknak megfelelően megválasztott tagokból alakított, önkormányzati testület. 1. Az Önkormányzat megnevezése: magyarul: MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA görögül: Αστοδιοίκηση Ελλήνων Οσγγαρίας Székhelye: 1054 Budapest, Vécsey u (1) Az országos önkormányzat nevéről, jelképeiről, kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól, valamint az általa képviselt görög kisebbség országos ünnepeiről külön határozatot alkot. (2) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője: körbélyegző a következő felirattal: A bélyegző külső részén: Αστοδιοίκηση Ελλήνων Οσγγαρίας alatta szintén köralakban: MAGYARORSZÁGI GÖRÖGÖK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA a kör közepén sorszáma (1,3), található. (A bélyegzők lenyomatát az 1. sz. melléklet tartalmazza.) Az országos önkormányzat 3 db pecsétet használ, melyből kettőn csak neve és címe szerepel. A kör alakú 1. számú pecsét az elnök részére szolgál. A 3. számú kör alakú pecsét a levelezéshez szolgál, míg az önkormányzat címének

3 feltüntetésével rendelkező hosszúkás, az önkormányzat nevét görögül és magyarul, valamint a címet is tartalmazó pecsét a banki ügyintézéshez szolgál. II. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA, FELADATKÖRE 3. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata jogállása: a) A kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják. b) Az Önkormányzat önálló jogi személy, mint ilyen jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Feladatainak ellátásához a magyar állam szervei által biztosított ingatlanvagyonnal és a működéséhez szükséges pénzeszközökkel rendelkezik. c) Az Önkormányzat gazdálkodási jogköre: önálló gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező államháztartási szerv (217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 1.. (2) bek. f) pontja). Az Önkormányzat gazdasági feladatait január 1-től a Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata Hivatala, látja el. d) Az önkormányzati feladatok és hatáskörök az Önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlést az elnök képviseli. e) A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságaira, valamint törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata feladata 4.. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata feladata: A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata ellátja a kisebbségi oktatás, nevelés, a sajtó, a hagyományápolás, a közművelődés területén a kisebbségi feladatokat, érdekképviseletet és érdekvédelmet. Az önként vállalt feladatok terjedelme a rendelkezésére álló források keretei között történik. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata hatásköre 5.. A Magyarországi Görögök Országos Önkormányzata hatásköre:

4 Az országos önkormányzat jogszabályi keretek között határozatban önállóan dönt: a) elnevezéséről, székhelyéről, szervezetéről, szervezetének és működésének részletes szabályairól (SZMSZ) az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról, c) törzsvagyona köréről, a vagyon használatának szabályairól, d) jelképeiről, e) a görög kisebbség országos ünnepeiről, f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól, g) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról, h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről, i) intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, így különösen alap- és középfokú kisebbségi oktatási intézmények, továbbá felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény keretében megvalósítandó képzés alapításáról, fenntartásáról és működtetéséről, illetőleg átvételének kezdeményezéséről, j) gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet létrehozásáról, ezekben való részvételéről, k) színház működtetéséről, l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról, m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról, n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről, o) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, p) működése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról, q) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak az oktatási miniszterrel történő megkötéséről, r) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak a helyi önkormányzattal történő megkötéséről, s) sajtóközlemények közzétételéről, t) a kisebbségi utónévjegyzék összeállításáról, a kisebbségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről, u) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről, 6.. A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át: a) Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása, módosítása, felülvizsgálata, b) a Kormány által az Önkormányzat rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról szóló döntés, c) az Önkormányzat részére elkülönített vagyon használatára vonatkozó döntés,

5 d) intézmény alapítása, megszüntetése és átvétele más szervektől, átadása más szervek részére, illetve átszervezése e) más szervtől az Önkormányzat által átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről szóló döntés f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről szóló döntés g) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, illetve társulásba való belépés, vagy társulásból való kilépés, h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal való együttműködési megállapodás megkötése, i) az elnök, elnökhelyettesek és bizottságok tagjainak megválasztása j) jelképek megalkotása, k) kitüntetéseikre és ezek adományozásának feltételeire és szabályaira vonatkozó döntés meghozatala, l) az önkormányzat költségvetésének és zárszámadásának elfogadása, m) a görög kisebbség jogait sértő gyakorlat, vagy egyedi döntés elleni kifogás kezdeményezése, n) az Önkormányzat intézményvezetőinek kinevezése, felmentése, o) az önkormányzati egyetértési jog gyakorlása, p) az Önkormányzat gazdasági célú szervezetének alapítása, megszüntetése, q) bizottság létrehozása, r) törzsvagyon körének meghatározása. s) a vagyonnyilatkozatokkal, kapcsolatos eljárással kapcsolatos döntés t) az olyan ügyekben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörbe tartozik. 7.. Az Önkormányzat SZMSZ II. fejezet 5.. i), m), valamint n), pontban foglaltak szerint alapított intézményei: a) Magyarországi Görögség Kutató Intézete b) 12 évfolyamos Kiegészítő Görög Nyelvoktató Iskola c) Görög Könyvtár. III. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 8.. (1) A képviselő testület tagjainak száma: 25 fő (a képviselők névsorát a szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza). (2) Az országos önkormányzat képviselőinek megbízatása az új országos önkormányzat megalakulásáig tart. 9.. (1) A közgyűlés szervei:

6 Elnök Elnökhelyettesek (2 fő) Bizottságok Hivatal Pénzügyi Ellenőrző Bizottság Jogi és Etikai Bizottság Kulturális Bizottság Oktatási Bizottság Ifjúsági és Sport Bizottság Mandátumvizsgáló Bizottság Leltározó és Selejtező Bizottság Vagyonkezelő Bizottság Vagyonnyilatkozat Kezelő Bizottság Az MGOÖ bizottságaiba szakértő szavazásra jogosult külsős tagokat választhat. (A bizottságokat és tagjainak névsorát a 3. sz. melléklet tartalmazza.) 10.. (1) Az országos önkormányzat közgyűlése az elnöknek, elnökhelyetteseknek, bizottsági elnököknek, bizottság tagjainak és a képviselőknek illetményt vagy tiszteletdíjat állapít meg, külön határozatban, a Nekt.tv. 39/C. - ban meghatározott keretek között. (2) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíjat legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, illetőleg természetbeni juttatását ugyanilyen időtartamra megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható. IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSE 11. Az Önkormányzat feladatait a közgyűlés, és átruházott hatáskörben annak szervei látják el. 12. (1) Az Önkormányzat alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A közgyűlés üléseit az elnök hívja össze. Az elnök távollétében a kijelölt elnökhelyettes, az elnök és elnökhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze a testület üléseit. 13. Alakuló ülés

7 (1) Az országos önkormányzat megbízatása alakuló ülésével kezdődik. Az alakuló ülést a képviselők megválasztását követő 30 napon belül az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze. (2) Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. (3) Az országos önkormányzati képviselők az alakuló ülésen teszik le az esküt. Az eskü letételéig az országos önkormányzati képviselő nem gyakorolhatja jogait. (Nek.tv.30/D (3) bek.) (4) Az alakuló ülés megválasztja a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot. A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a megválasztott képviselők mandátumát, és a vizsgálat eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek. (5) Az alakuló ülésen az országos önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az országos önkormányzat elnökét, elnökhelyetteseit, a pénzügyi ellenőrző bizottságot. (6) A leköszönő elnök, a hivatalvezető és az új elnök együttesen gondoskodik a szabályszerű átadásról és átvételről. (7) Az országos kisebbségi önkormányzat képviselője a megbízólevél átvételét követő 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. Ennek elmulasztása esetén annak benyújtásáig- a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait és tiszteletdíjra sem jogosult Az elnök, elnökhelyettes megválasztása (1) Az elnök és elnökhelyettesek megválasztása (titkos vagy nyílt) szavazással, minősített többséggel történik. A szavazást addig kell folytatni, míg valamelyik jelölt meg nem kapta a megválasztáshoz szükséges minősített többséget. (2) Az elnök és az elnökhelyettes(ek) személyére az Önkormányzat bármely tagja tehet javaslatot. (3) Az elnök és az elnökhelyettes(ek) megválasztása a testület zárt ülésén történik, ha az érintett a nyilvános választásba nem egyezik bele. Rendes és rendkívüli ülés, a közmeghallgatás 15. (1)Az Önkormányzat évente legalább 6 rendes ülést tart. A nem tárgyalt napirendi pontokat fontosságuk alapján 10 napon belül rendkívüli, ellenkező esetben a következő rendes ülésen kell megtárgyalni. Az Önkormányzat július l. és augusztus 31. között nem tart rendes ülést. (2) Az elnök az Önkormányzat ülését, a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés). (3) Rendkívüli ülést kell összehívni: a) az elnök kezdeményezésére; b) az Önkormányzat bármely bizottságának írásban benyújtott indítványára; c) kilenc képviselő indítványára, halaszthatatlan ügy megtárgyalása érdekében; d) ha az Önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul dönteni kell.

8 e) valamint a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatala vezetőjének indítványára. (4) Az (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti indítványt az elnöknél kell benyújtani. (5) Az elnök a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 8 munkanapon belül, köteles összehívni. (6) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott. Közmeghallgatás 16.. (1) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a görög kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok és szervezeteik képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) Ha legalább 100 választópolgár írásban kezdeményezi a választópolgárok nagy részét érintő kérdéskör megvitatását, a kezdeményezés előterjesztését követő rendes ülésen a Testületi ülésnek a közmeghallgatást el kell rendelnie, és azt a kezdeményezéstől számított 30 (harminc) napon belül meg kell tartani. (3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyszínéről és témájáról a választópolgárokat legalább 7 (hét) nappal előbb a közzétételi helyszíneken, valamint az önkormányzat lapja és önkormányzat honlapja útján értesíteni kell. A munkaterv 17. (1) Az Önkormányzat rendes ülését a féléves munkaterv szerint tartja. A munkaterv tervezetének elkészítéséről az elnök gondoskodik az önkormányzat hivatala útján, és az elnök terjeszti azt a testület elé minden év első testületi üléséig. (2) A munkaterv készítéséhez javaslatot kell kérni: elnökhelyettesektől, az Önkormányzat bizottságaitól, az Önkormányzat többi tagjától, az Önkormányzat intézményvezetőitől; javaslatot tehetnek: a görög kisebbségi egyesületek, szervezetek, a görög kisebbségi önkormányzatok vezetői. (3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

9 a tervezett ülések időpontját, az ülés napirendjét és előadóit, azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be, vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges, az előterjesztések elkészítésének határidejét, a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését. (4) A munkatervet meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek b) a munkatervben érintett előadóknak, c) az önkormányzat érintett intézményeinek, d) azoknak, akik javaslatot tettek az elkészítéshez, e) azoknak, akik részt vettek a munkaterv elkészítésében. Az önkormányzati ülés összehívásának rendje 18. (1) Az Önkormányzat tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval írásban kell összehívni. A testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit, de az ülés más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett. (2) A rendes ülésre szóló meghívót az Önkormányzat ülésének napját megelőzően legalább 8 munkanappal kell kézbesíteni. (3) Az Önkormányzat ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azokat a személyeket, akiknek jelenléte a napirendi pontok tárgyalásához indokolt. (4) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell. A tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő előterjesztést kapják meg írásban. Az ülések nyilvánossága 19. (1) Az Önkormányzat ülései nyilvánosak. A hallgatóság az ülésterem kijelölt részén foglalhat helyet, és az ülés rendjét nem zavarhatja. (1) Az Önkormányzat zárt ülést tart (Nek.tv. 30/E. (3) bek.): 1. választás, 2. kinevezés, 3. felmentés, 4. vezetői megbízás adása, visszavonása, 5. fegyelmi eljárás megindítása, visszavonása, 6. fegyelmi büntetés kiszabása, 7. állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása, ha az érintett nem egyezik bele a nyilvános tárgyalásba,

10 8. összeférhetetlenség és kitüntetési ügy tárgyalását; 9. a nyilvános tárgyalás üzleti érdeke sértene; 10. valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja. 11. zárt ülést rendelhet el: ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (2) Az Önkormányzat a zárt ülés megtartásáról egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. (3) Személyi ügy tárgyalása önmagában nem jogosítja fel a testületet arra, hogy zárt ülést tartson, csak ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele (1) A zárt ülésen részt vesznek a képviselőkön kívül az érintettek és szükség szerint szakértők. (2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ebbe csak a zárt ülésen résztvevő elnök, képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy hivatalos személyek megbízottja valamint a zárt ülés résztvevői tekinthetnek be. (3) A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 20. (1) szerint a közérdekű adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. (3) Az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. Az adatot kezelő szerv kizárólag a másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - állapíthat meg költségtérítést, amelynek összegét az igénylő kérésére előre közölni kell. Testületi előterjesztések 21.. (1) Testületi ülésre előterjesztést tehet: a) az elnök és az elnökhelyettesek b) a testület bizottságai, bizottságok elnökei c) a képviselők d) a hivatalvezető és e) mindazok, akiket a képviselő testület előterjesztés elkészítésére felkér, illetve kötelez. (2) Az Önkormányzat elé az előterjesztést írásban, de kivételesen szóban is meg lehet tenni. Szóban történő előterjesztésre csak kivételes esetben van lehetőség, de a határozati javaslatot ebben az esetben is előzetesen írásba kell foglalni. Az előterjesztések előkészítéséről az előterjesztő gondoskodik. Az írásbeli előterjesztést 20 nappal korábban meg kell küldeni az elnök részére. (3) Írásban kell előterjeszteni:

11 a) az önkormányzati szabályzat tervezeteket, b) intézmény alapítását, megszüntetését, átszervezését, c) az önkormányzati jelképek meghatározását, d) a munkatervet, e) alapítvány létrehozását, f) valamennyi önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyet, g) Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyleteket, h) társulások létrehozását, csatlakozást, i) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, j) az Önkormányzat költségvetését, zárszámadását k) személyekkel kapcsolatos előterjesztéseket. (4) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak az elnök tájékoztatását követően kerülhet az Önkormányzat elé. Önálló indítványok 22.. (1) A napirendre felvett ügyekkel össze nem függő önálló képviselői indítványt, a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 naptári nappal írásban kell az Elnökhöz beterjeszteni. (2) A beterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az előterjesztő nevét, b) az indítvány elnevezését és tárgyát. (3) A testületi ülés napirendjének végleges megállapítása előtt, bármely képviselő egyéb napirendet, indítványt javasolhat, amelyről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel külön vita nélkül dönt. (4) Napirend előtti felszólalást bármely képviselő a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhet maximum 3 perc időtartamban. A kérésről a testület vita nélkül dönt. 23. (1) A felszólalások fajtái: a) felszólalás ügyrendi kérdésben; b) napirendhez kapcsolódó felszólalás; c) napirenden kívüli felszólalás. Kérdés, interpelláció (2) A képviselők kérdéseket szóban, interpellációkat írásban tehetik meg a testületi ülésen a napirendek megtárgyalását követően. A zárt-ülést érintő interpellációt a képviselők a zárt ülésen, a napirendek megtárgyalását követően mondhatják el.

12 Az interpellációt, pontos szöveggel, a testületi ülést megelőzően öt munkanappal írásban kell benyújtani az elnökhöz. Az írásban benyújtott interpelláció szóban nem módosítható. Interpelláció: olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetve valamely az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezetének hatáskörébe tartozik. Kérdés: az önkormányzat hatáskörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. (3) Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt, és a testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben újabb körülmény nem merül fel. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület. (4) Az elnökhöz, bizottságok elnökeihez intézett kérdésre, interpellációra ha azt a testületi ülést megelőző öt munkanappal előbb benyújtották az ülésen érdemben válaszolni kell. (5) A képviselőtestület hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra 15 napon belül írásban adjanak választ, és minden képviselő kapjon másolatot. Elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, az esetleges elutasításról pedig, a képviselő testület dönt a következő rendes ülésen. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, úgy arról a képviselő testület dönt, ha a képviselő testület sem fogadja el, akkor az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. A testület a vizsgálattal megbízhatja az elnököt, vagy az illetékes bizottságot. (7) A testület a kérdés, az interpelláció és a válasz időtartamát esetenként meghatározhatja. Az ülés vezetése 24. (1) A testület ülését az Elnök, akadályoztatás esetén az általa írásban megbízott elnökhelyettes vezeti. Az elnök feladatai: a) megnyitja az ülést, megállapítja a határozatképességet, és folyamatosan figyelemmel kíséri azt, b) előterjeszti a napirendi javaslatot, c) a tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésekben megadja a szót a képviselőknek, d) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra, e) ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, e kérdésben a testület felszólalás és vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal dönt,

13 f) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként az elhangzás sorrendjében szavazásra bocsátja, g) megállapítja a szavazás eredményét, kihirdeti a képviselő testület határozatát, h) biztosítja a képviselők interpellációs jogának gyakorlását, i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, j) berekeszti az ülést. (2) Az elnök a vita lezárása után a személyesen érintettnek lehetőséget ad véleményének elmondására, melyben a sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. (3) Ha a testület a meghirdetett ülés kezdési időpontjában határozatképtelen, akkor a megjelentek napirend előtti hozzászólásokat tehetnek. (4) Ha a testületi ülés a napirend előtti hozzászólások után sem határozatképes, 30 perc szünetet kell elrendelni. Ennek elteltével, ha a testület határozatképtelen, az ülést be kell zárni, és 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni (megismételt közgyűlés). A tanácskozás rendjének fenntartása 25. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek során: a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ, b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, és javasolja a képviselőtestületnek, hogy a képviselőtől a szót az adott témában vonja meg - a képviselő testület erről vita nélkül dönt, (2) Ha a képviselő testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a levezető elnök az ülést határozott időre felfüggeszti. Az előterjesztések vitája 26. (1) Az ülést vezető elnök minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során: a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita során röviden szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti, b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita során válaszolni kell, c) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik. (2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második

14 hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Indokolt esetben a közgyűlés lehetőséget adhat harmadik hozzászólásra, legfeljebb 3 percben. (3) A képviselőtestület esetenként vita nélkül dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít. (4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a levezető elnök lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét, és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc. (5) A levezető elnök, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselőtestület határoz, és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját. (6) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során, a levezető elnök, az előterjesztő, valamint a feladatkörében érintett bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. (7) A képviselőtestület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan, a nem képviselő tagok közül a képviselőtestület külön döntése nélkül szót kapnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint az illetékes közigazgatási hivatal képviselője. A szavazás rendje 27. (1) A képviselőtestület a vita lezárása után határozatot hoz. A levezető elnök az előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja. A szavazás során a testület, előbb a módosító, a kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt. Nyílt szavazás (2) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazni személyesen kell. (3) A nyílt szavazás név szerinti is lehet. (4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az ülés vezetője köteles a szavazatokat megszámláltatni. (5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés vezetője megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát. (6) Az ülés elnöke, név szerinti szavazást köteles elrendelni a közgyűlésen jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. Kötelező név szerinti szavazást tartani a közgyűlés önfeloszlatásának kimondásához. (7) A név szerinti szavazásnál az ülés elnöke egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor IGEN-nel, NEM-mel vagy TARTÓZKODOM-mal szavaznak. Az ülés elnöke a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. (8) Amennyiben a szavazás nem eredményes, e napirendi pontot a közgyűlés a következő ülésen újra tárgyalja. (9) A képviselő testület döntéshozatalából ki lehet zárni azt, akit vagy akinek a

15 hozzátartozóját az ügy személyesen érinti(összeférhetetlenség). Az összeférhetetlenségről az érintett, vagy bármely képviselő tehet javaslatot, s arról a testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Titkos szavazás 28. (1) Titkos szavazást kell tartani: a) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor; b) kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. (2) A titkos-szavazás szavazólapon történik, lebonyolítására a testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot hoz létre. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. (3) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amely megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét. (4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai, és a jegyzőkönyv vezetője írja alá. (5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a közgyűlésnek jelentést tesz. Minősített többség 29. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges. Minősített többség szükséges: a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül, b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról, c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról, d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről, e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről, f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről, g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról, h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról, j) bizottság létrehozásáról,

16 k) a törzsvagyona körének meghatározásáról, l) az ülnökök megválasztásáról, m) az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik. 30. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényben előírtakon kívül minősített többség szükséges: a) képviselő testület hatáskörének átruházásához, b) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához, c) eljárás kezdeményezéséhez az Alkotmány Bíróságnál, d) az SZMSZ elfogadásához és módosításához, e) a bizottságok elnökének és tagjainak megválasztásához és visszahívásához, f) az Országgyűlésben és a központi állami szerveknél az önkormányzatot képviselő személy megválasztásához és visszahívásához, h) szabályzatok elfogadásához, i) a képviselő testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvételekhez, j) emlékmű-állításhoz. 31. A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében az elnök állapítja meg, és ismerteti az Önkormányzat döntését. Jegyzőkönyv 32. (1) A képviselő testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját, b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, c) a határozatképesség megállapítása d) az elnök javaslatát a napirendre, melyet a testület szavazással fogad el; e) a levezető elnök javaslatára a testület jegyzőkönyv-hitelesítőt választ, aki az elnökkel együtt aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet; f) a tárgyalt napirendi pontokat, g) a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntést tartalmazza. (2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az előzőeken túl: a) az ülésről való távolmaradást (jelezte, nem jelezte a képviselő), b) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, c) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat, ill. határozatokat. (3) A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által kijelölt jegyzőkönyvhitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. (4) A képviselők az elnöknél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma, hozzászólása megítélésük szerint nem egyezik meg a testületi ülésen

17 készült hangfelvétellel. Ezt a kérelmet legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül nyújthatják be. 33. (1) A képviselő testület üléséről hangfelvétel készülhet, melyet öt évig kell megőrizni. (2) A képviselő testületi ülésről készített jegyzőkönyvek zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével az MGOÖ irodájában megtekinthetők, kívülállónak is. (3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésről szóló jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak. 34. (1) A képviselő testület ülésének jegyzőkönyvét folyamatos számmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával. (2) A képviselő testület határozatait folyamatos sorszámmal, törve évszámmal, hónap, nap és MGOÖ jelzéssel kell ellátni. Határozatok 35. (1) A képviselő testület határozatairól nyilvántartást kell vezetni. (Határozatok Könyve). (2) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az elnök negyedévenként tájékoztatja a képviselő testületet. Ezt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 36. (1) A határozatokat meg kell küldeni a képviselőknek és a bizottságok külső tagjainak is. A közgyűlési határozatokat a közgyűlés hivatalos lapjában - ELLINIZMOSZ - és az Önkormányzat internetes honlapján kell megjelentetni. (2) A közgyűlési jegyzőkönyvek és határozatok egy példányát, a meghozatalukat követő 30 napon belül az önkormányzat hivatala köteles megküldeni Középmagyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalának is. (3) A zárt ülés dokumentumait a döntés végrehajtásban érintett vagy érdekelt személyek számára szabadon megismerhetővé kell tenni. (4) Az önkormányzat hivatalos lapjában az önkormányzat köteles a határozatokat, pályázatokat megjelentetni. (5) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni, be kell köttetni, egy bekötött példányt a lap főszerkesztője átad az önkormányzat irattárának megőrzésre, ezzel is lehetőséget biztosítva a kisebbség történetét feldolgozó kutató munkákhoz. V. Fejezet ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK

18 37. (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a módosított évi LXXVII. törvény, valamint e szabályzat határozza meg. (2) Az önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg. (3) Az önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét az önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat. (4) A képviselő kötelessége kapcsolatot tartani a területén működő görög kisebbségi önkormányzatokkal, a kisebbségi ügyekben a görög kisebbség érdekeit képviselni. (5) Olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. (6) A képviselő: a) tevékenyen részt vesz a képviselő testület munkájában, b) részt vehet a testület döntésének előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében c) Önkormányzaton kívül csak megbízás alapján képviselheti a testületet. (7) A képviselő tevékenysége során hivatalos személyként jár el. Köteles a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. (8) Köteles bejelenteni a személyes érintettséget, de döntéshozatal kizárásából a testület dönt. (9) A képviselő köteles jelezni az elnöknek, vagy az irodának, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. (10) A képviselőt az elnök, az elnökhelyettesek, az önkormányzat irodájának dolgozói, az Önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt, soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben amennyiben az azonnal lehetséges érdemi választ adni. (11) A képviselő a képviselő testület ülésén az elnöktől, az elnökhelyettesektől, a bizottságok elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (12) A képviselő tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és a tárgyalásra a képviselőt meg kell hívni. (13) Kezdeményezheti, hogy a képviselő testület vizsgálja felül az elnöknek, elnökhelyetteseknek, bizottságnak, a képviselő testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését. (14) A képviselő az MGOÖ hivatalától igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. (15) Az Önkormányzat testülete a képviselőinek viselt tisztségük figyelembe

19 vételével jogosult tiszteletíjat és szükség szerint költségtérítést megállapítani. (16) A képviselő megbízatása a következő esetekben szűnik meg: a) a képviselő megbízatásának megszűnésével; b) írásbeli vagy a testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással; c) a választójog elvesztésével; d) összeférhetetlenség kimondásával; (Ha összeférhetetlenség merül fel, erről a testületnek határozatban kell dönteni.) e) a testület feloszlásával, feloszlatásával; f) ha egy éven át nem vesz részt a testület ülésén g) elhalálozás. (17) Az Önkormányzat közgyűlése a következő tiszteletdíjakat állapítja meg: a) elnök: nem lehet több, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa b) elnökhelyettes: nem lehet több, mint köztisztviselői illetményalap kétszerese c) képviselő: nem lehet több, mint a köztisztviselői illetményalap másfélszerese. VI. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT BIZOTTSÁGAI 38. (1) Az Önkormányzat köteles megválasztani a pénzügyi ellenőrző bizottságot. Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb és eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságokat hozhat létre. Az Önkormányzat ideiglenes bizottságokat is létrehozhat, ha felállítását célszerűnek látja. (2) A bizottságok személyi összetételét és feladatkörét az SZMSZ. 3.sz. melléklete tartalmazza. (3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselő testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a képviselők közül kell választani. Az elnök és elnökhelyettesek nem lehetnek bizottságok elnökei és tagjai. A bizottságok munkájuk segítéséhez esetenként szakértőket is felkérhetnek. (5) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (6) A bizottság elnökét távolléte esetén az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti. (7) A bizottság elnökének feladatai: a) a bizottság munkatervének előkészítése és végrehajtásának szervezése, b) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása, c) a bizottság képviselete. 39. (1) A bizottsági ülésekre az elnök és az érintett elnökhelyettesek kapnak meghívást, tanácskozási jogkörrel. Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság

20 feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet (összevont bizottsági ülés), vagy csak az elnökökkel kiegészülve tárgyalják meg a közös ügyeket. Ezekben az esetekben az együttes ülést kezdeményező bizottság elnöke vezeti az ülést. (2) Összevont bizottsági ülés esetén is a bizottságok önállóságukat megőrizve hozzák meg döntéseiket. 40. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt A bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv elkészítéséért a bizottság elnöke a felelős. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag írja alá. A bizottságok tevékenységükről az elnöknek és a képviselő testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Beszámolásuk tartalmáról és rendjéről az Önkormányzat munkatervének elfogadása, illetőleg testületi ülése során dönt. 42. (1) A képviselőtestület jelentősebb időszakos, vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre. (2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére, az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. (3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik. VII. Fejezet ELNÖK, ELNÖKHELYETTESEK 43. (1) Az Önkormányzat tagjai sorából négy éves időszakra minősített többséggel elnököt választ. (1) Az elnöknek az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai: a) vezeti a képviselő testület üléseit, b) segíti a képviselők munkáját, c) képviseli az Önkormányzatot, d) gondoskodik az önkormányzati ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, e) kapcsolatot tart a Miniszterelnöki Hivatallal, az Országgyűlés Ember Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságával, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosával, a Görögök Világszövetségével, az anyaország intézményeivel,egyéb