Magyarország jelentése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország jelentése"

Átírás

1 NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Magyarország jelentése az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekről, a 2010/40. sz. ITS Direktíva 17. cikk (2) bekezdés előírásának megfelelően, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kiemelt alkalmazási területeire vonatkozóan Budapest 2012

2

3 NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Magyarország jelentése az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekről, a 2010/40. sz. ITS Direktíva 17. cikk (2) bekezdés előírásának megfelelően, az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kiemelt alkalmazási területeire vonatkozóan Budapest 2012

4 Szakmai tanácsadó: Dr.-habil. Lindenbach Ágnes, tanszékvezető egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, PMMIK 2

5 dr. Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár Schváb Zoltán közlekedési helyettes államtitkár Szűcs Lajos főosztályvezető 3

6 1. BEVEZETÉS 1.1. A jelentési kötelezettség Az Európai Bizottság és a Tanács Az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről című, július 7-i, 2010/40. számú, ún. ITS Direktívája 17. cikkelye előírja az alábbi kötelezettségeket a tagállamok számára: (1) bekezdés: A tagállamok augusztus 27-ig benyújtják a Bizottságnak a kiemelt alkalmazási területekre vonatkozó nemzeti tevékenységeikről és projektjeikről szóló jelentésüket. (2) bekezdés: A tagállamok augusztus 27-ig ismertetik a Bizottsággal az elkövetkezendő ötéves időszakra szóló nemzeti ITS-intézkedésekre vonatkozó terveiket. (3) bekezdés: Az első jelentést követően a tagállamok háromévente jelentést tesznek az (1) bekezdésben említett intézkedések végrehajtásában elért haladásról. Ezen jelentés a 2010/40/EU számú ITS Direktíva 17. cikkelyének (2) bekezdésére vonatkozik. A következő fejezetek a magyarországi kiemelt jelentőségű tervezett tevékenységeket/projekteket mutatják be. A tervezett időszak a jelentési kötelezettségnek megfelelően öt év (időhorizont: 2017.), azonban több esetben a projektek folytatódnak 2017 után is. Kiemelt jelentőségű és a folytonosságot biztosítja az EU Bizottság tervezett, következő hétéves költségvetési periódusa. Magyarország számára döntő fontosságú az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások területén a jelenlegi európai együttműködés folytatása az EasyWay projekt következő fázisának keretében, így projektek indítása a várt őszi ITS call indításának függvénye is A 2010/40/EU számú ITS Direktíva kiemelt alkalmazási területei és intézkedései Az Európai Parlament és Tanács a 2010/40/EU irányelv 2. és 3. cikkelyében meghatározta az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásához kapcsolódó kiemelt területeket és intézkedéseket. A kiemelt területek alkalmazási területének részletezése a 2010/40/EU irányelv 1-es számú mellékletében található. Az 2010/40/EU irányelv 2. cikkely szerinti négy kiemelt területe és az irányelv 3. cikkely szerinti hat kiemelt intézkedése az alábbiakban láthatóak: I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása a) az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások; b) az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások; c) a valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos általános közlekedési információk biztosítása; II. III. IV. A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITS-szolgáltatások folyamatossága; A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások d) a kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás; e) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás; f) a tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása; A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával 4

7 2. AZ INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREKRE/SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA JELENLEGI HELYZETE 2.1. Bevezetés Az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások intézkedései pozitív hatással vannak a forgalomlefolyásra, a közlekedésbiztonságra és a környezetre. Az intelligens közlekedési rendszerek segítségével a forgalom lefolyása egyenletesebbé válik, a kapacitás nő, csökkennek a torlódások, kedvező módon befolyásolható a közlekedésbiztonság helyzete, továbbá jelentős mértékben csökkenthető a közlekedés okozta környezeti terhelés. Az utóbbi években az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén felgyorsult a fejlődés Magyarországon is erről adott áttekintést a 2011 augusztusában elkészült, Magyarország jelentése a 2010/40. számú ITS Direktíva előírásainak megfelelően az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások kiemelt alkalmazási területeiről c. dokumentum. Jellemző tendencia Magyarországon is, hogy az intelligens közlekedési rendszereket használók köre kibővül, a közlekedési/utazási információk nemcsak az úthasználók/járművezetők, hanem a közösségi közlekedést használók, a gyalogosok, a kerékpárosok számára is rendelkezésre állnak Vízió a harmonizált európai ITS-alkalmazások érdekében A közúti közlekedési rendszer kívánatosnak elképzelt jövőbeli állapotát, a jövő harmonizált ITSalkalmazásait az átfogó EasyWay-vízió mutatja be az alábbiak szerint: A fenntartható közlekedési rendszer lehetővé teszi az európai közúti személy- és áruforgalomban részt vevők számára a biztonságos (balesetmentesség), hatékony (késések elkerülése) és tiszta (környezetbarát) utazást. A felhasználókat mindenhol és mindenkor segítik az összehangolt és akadálymentes ITS-szolgáltatások az utazás valamennyi fázisában (utazás előtt, utazás közben). Az átfogó EasyWay-vízió részei a jól informált utas (utazási információs szolgáltatások) víziója, a jól üzemeltetett úthálózat (forgalmi menedzsment rendszerek) víziója, a hatékony és biztonságos áruszállítás, valamint a kapcsolódó kiváló minőségű ICT-infrastruktúra víziója. Ez utóbbi kiemelt jelentőségű, mivel a kiváló minőségű ICT-infrastruktúra biztosítja az európai útüzemeltetők/forgalomirányítók és rendszerszolgáltatók számára a jó minőségű, valós idejű közúti és forgalmi adatok/információk folyamatos gyűjtését, feldolgozását, átfogó adatbázisok létrehozását, valamint az adatok/információk továbbítását/cseréjét. Az európai ITS-fejlesztéseknek keretet adó projektben/konzorciumban közreműködő Magyarország ITS-vízióját egyértelműen lefedi az EasyWay-konzorcium megfogalmazása Célkitűzések operatív célok Az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások területéhez kapcsolódó hazai stratégiai dokumentumok ITS szempontjából releváns fő célterületei az alábbiakban összegezhetők: A közlekedés hatékonysága: a közlekedési szolgáltatásrendszer (nemzet)gazdaságilag költséghatékony, színvonalas létrehozása és fenntartása, a kapacitások optimális kihasználása; A biztonság: a közlekedési balesetekből származó társadalmi veszteség minimalizálása; A fenntarthatóság: a környezeti- és életminőségi szempontok figyelembevétele a rendszerfejlesztés és üzemeltetés során; A versenyképesség/gazdaság: az ország helytállása a nemzetközi gazdasági versenyben megfelelő közlekedési szolgáltatások biztosításával. 5

8 Az egyes stratégiai főcélokhoz a következő operatív célok kapcsolhatók: A közlekedés hatékonyságához (stratégiai főcél) kapcsolódó operatív célok: városok közötti közlekedés hatékonysága/torlódások csökkentése, városi mobilitás biztosítása, teherszállítás (határon átmenő forgalom is), elérhetőség. A biztonsághoz (stratégiai főcél) kapcsolódó operatív célok: közlekedésbiztonság, veszélyes áruk és teherszállítás biztonsága, közösségi közlekedés biztonsága. A fenntarthatósághoz (stratégiai főcél) kapcsolódó operatív célok: környezeti hatások, energiahatékonyság. A versenyképességhez/gazdasághoz (stratégiai főcél) kapcsolódó operatív célok: külső költségek internalizálása, telekommunikáció és ITS-ipar fejlesztése. Kiemelendő, hogy az ITS-eszközök fel/kihasználása hatásosan és az alternatív megoldásokhoz (extenzív kapacitásbővítésekhez) képest általában alacsonyabb költséggel járulhat hozzá az azonosított stratégiai célterületeken a gyors és kézzelfogható eredmény eléréséhez. A hazai megvalósításokra vonatkozó célkitűzésnek természetesen kapcsolódniuk kell a Fehér Könyvben (COM 2011/144) felsorolt célkitűzésekhez, amely közül az alábbi célok megvalósításához kapcsolódik az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások szerepe, ill. ezen a területeken várható az EasyWay projekt év utáni fázisának kedvező hatása: (3) 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb közúti teherfuvarozás 30%-ának át kell tevődnie más módozatokra: Forgalmi és infrastrukturális információkat szolgáltat az utakról és azokról az interfészekről, amelyek a más közlekedési módokra történő váltás helyszínéül szolgálhatnak. Ez lehetővé teszi a piac számára, hogy a multimodalitást jobban tervezhesse és megvalósítsa. (5) Egy teljes mértékben funkcionális, EU-szintű multimodális hálózat, a megfelelő információs szolgáltatásokkal: Közúti információs szolgáltatások, működtetése, valamint a multimodális felhasználást támogató interfészek működtetése. (7) Forgalmi menedzsment rendszerek alkalmazása (a közutakra vonatkozóan, összhangban az EasyWay II munkaprogramjával, 2010/9675. sz. Európai Bizottsági döntés): A TEN-T úthálózaton forgalmi menedzsment rendszerek működtetése, emellett együttműködés az egyéb utak és a városi úthálózat forgalmi menedzsment rendszereinek üzemeltetőivel. (8) 2020-ra megteremteni egy európai multimodális közlekedési információs és menedzsment rendszer kereteit: A TEN-T utakra vonatkozó forgalmi menedzsment rendszerek és forgalmi információs szolgáltatások, az interfészek és együttműködés az egyéb utakkal és a városi forgalmi menedzsmenttel, valamint folytonos/akadály nélküli szolgáltatásokat a felhasználók számára. Az interfészek és a más közlekedési módokkal való együttműködés az európai multimodális információs rendszerek kiemelt részeit jelentik. (9) 2020-ra a felére csökkenteni a halálos áldozatok számát és célul tűzni ki a nullához való közelítést 2050-re: Cél az ITS-eszközökkel/megoldásokkal jelentős mértékben közreműködni ennek a célnak az elérésében oly módon, hogy ezen lehetőség segítségével mintegy 25%-kal legyen csökkenthető a közúti balesetben elhunyt áldozatok száma 2020-ig Áttekintés az intelligens közlekedési rendszerek stratégiai hátteréről Magyarországon Ma Magyarországon a közúti közlekedés területén az ITS-alkalmazások legjellemzőbb példái az autópályák forgalmi menedzsmentje, az autópályák forgalomszabályozó rendszerei, az elektronikus útdíjgyűjtés és az útvonalajánlás/navigáció, de emellett lényeges alkalmazási terület a városi forgalmi menedzsment is. 6

9 A közúti alágazatban használatos intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások igen sokfélék, és azokban igen sok szereplő érintett, így hálózatüzemeltetők, rendszerszolgáltatók, tartalomszolgáltatók és természetesen a közlekedésben résztvevők (járművezetők, közösségi közlekedést használók, gyalogosok stb.). Nagyon fontos lesz a jövőben, hogy az önkormányzatok elsősorban a nagyobb városokban is foglalkozzanak az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területével, meghatározva azokat az alkalmazásokat, amelyek támogatják a saját célkitűzéseik megvalósítását a helyi mobilitás biztosítása érdekében. A évben elkészült Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területét horizontális témaként kezeli, a közlekedésbiztonság javítása, a környezetterhelés csökkentése, illetve a közlekedés energiahatékonyságának javítása mellett. A évben munkaanyagként elkészült a Stratégia az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások hazai fejlesztéséhez c. dokumentum, mely elsősorban a közúti közlekedéshez kapcsolódó rendszerekre és szolgáltatásokra fókuszált. A hazai úthálózaton a jelenlegi helyzetet figyelembe véve, az európai és a hazai tendenciák elemzésével, a stratégiai jellegű aktuális EU-dokumentumokkal, valamint hazai dokumentumokkal összhangban rögzíthetők az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén a legfontosabb alkalmazási területek, prioritások, amelyek a következők voltak: ITS alkalmazása a modern útüzemeltetésben forgalmi menedzsment; az autópálya-hálózat forgalomszabályozó és információs rendszerei; forgalomirányító központok; multimodális közlekedési információk: valós idejű információs rendszerek; elektronikus útdíjszedés; az egységes személyközlekedési elektronikus fizetési rendszer (e-ticketing); teherszállítás/logisztika ITS-alkalmazásai; közlekedésbiztonságot támogató esafety-rendszerek; ecall integrált európai segélyhívó szolgáltatás. A dokumentum széles körű szakmai vitát és szakmai egyeztetéseket követően, az érintett szereplők teljes konszenzusa mellett került megfogalmazásra. Kiemelendő, hogy ezen stratégia előtt a szakma nem rendelkezett átfogó, egységes keretrendszerrel a közúti alágazat ITS-alkalmazásaira vonatkozóan. Sürgetően szükséges a hazai ITS stratégia mielőbbi elkészítése (a közúti alágazat mellett a többi alágazatra vonatkozóan is). A stratégia rögzített prioritásaihoz természetesen Intézkedési tervnek is kapcsolódnia kell, a stratégiai főcéloknak és az operatív céloknak megfelelően, prioritások megjelölésével. Az intelligens közlekedési rendszerekhez számos egyéb feladat is kapcsolódik, melyek minden jellegű intelligens közlekedési rendszer és szolgáltatás tervezésénél, megvalósításánál, üzemeltetésénél egyaránt fontos szerepet játszanak, ezek a horizontális témák, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: rendszerfelépítés: egységes keret az egyes önálló rendszerek/szolgáltatások egymáshoz kapcsolódásának és együttműködési módjának rögzítésére; az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások értékelése; az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások szabványosításának kérdései. 7

10 Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások tekintetében nem csak műszaki feladatok merülnek fel, hanem nem műszaki jellegű feladatok is, az alábbiak szerint: együttműködés a PPP keretében a tervezés, a finanszírozás és az üzemeltetés területén; jogi/jogszabályi feltételek megteremtése, intézményi háttér biztosítása; a fejlesztésekhez, alkalmazásokhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztés koordinálása; finanszírozás biztosítása, finanszírozási modellek létrehozása; az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások megvalósításához kapcsolódó tudatformálás, oktatás. Az ITS-stratégiának illeszkednie kell a kidolgozás alatt álló, átfogó Nemzeti Közlekedési Stratégiához (NKS), annak szerves részét kell képeznie. Egy új Nemzeti Közlekedési Stratégia elkészítését az alábbiak teszik szükségessé: A 2008 óta bekövetkezett változások miatt a korábbi Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKFS) nem reprezentálja megfelelően a 2020-ig elérendő stratégiai célokat és intézkedéseket. Az EKFS elsősorban a közút és a vasút, továbbá a városi-elővárosi közlekedési alágazatokra koncentrált, a vízi és a légi közlekedést marginálisan érintette, így az összközlekedési megközelítés nem biztosított. A január 14-én elindult Új Széchenyi Terv kormányzati gazdaságfejlesztési program hetedik, Közlekedésfejlesztési programfejezet ágazati alprogramjának céljai, eszközei, és közlekedésfejlesztési elemei jelentősen kibővítették a közlekedéspolitika stratégiájával, céljaival kapcsolatos politikai, társadalmi elvárásokat. Az Európai Unió közép- és hosszú távú stratégiája, és közlekedéspolitikája (Fehér Könyv 2020) tekintetében markáns hangsúlyeltolódás figyelhető meg a környezetbarát(abb) közlekedési módok, elsősorban a vasúti fejlesztések irányába; illetve a TEN-T hálózati politikában is változás várható, amely a következő hétéves közösségi költségvetési ciklusban jelentős cél-módosulásokat eredményezhet. Az EKFS távolabbi időhorizontú kitekintést 2030., ill távlatában nem tartalmaz. Egyre inkább igény jelentkezik a nagy és hosszú távú összehangolt ágazati stratégia kidolgozására. A készülő új Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) már az egyes alágazatok aktualizált önálló stratégiáinak egymásra hatását is vizsgálja, rendszerszemléletű megközelítésben. Az összközlekedési rendszerben kiemelt cél az alágazatok együttműködése, az utazási, szállítási lánc egészének koordinálása, folytonosságának, megbízhatóságának javítása. Az ágazaton belüli integrációt előtérbe helyező összközlekedési tervezés a közlekedési szektor egészével szemben azonosítja a gazdasági, társadalmi elvárásokat, amelyekből kiindulva a személyszállítás és az áruszállítás alágazati feladatait (munkamegosztását) annak figyelembevételével határozza meg, hogy mely alágazat, vagy mely alágazati együttműködések képesek az elvárások legkedvezőbb teljesítésére. A készülő ITS-stratégia készítésénél szem előtt tartandó az ún. négylépcsős piramis elv, amely a megoldandó problémát egytől négyig nevezett szűrőn át osztályozza, a forrásokat hatékony módon allokálja, a felhasználó/úthasználó központú közlekedési hálózat üzemeltetését és fenntarthatóságát helyezve a központba (ld. ábra). 8

11 4. lépcső: új közlekedési beruházások 3. lépcső: alacsony ráfordítási igényű fejlesztések alkalmazása 2. lépcső: a meglévő közlekedési infrastruktúra hatékonyabb kihasználása intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások alkalmazásával 1. lépcső: a közlekedési igények, és a közlekedési mód megválasztásának befolyásolása (Forrás: Közlekedési és Hírközlési Minisztérium: Finnország stratégiája az intelligens közlekedés területén, 2009.) Az első lépcső annak a vizsgálata, hogy megoldhatók-e a közlekedési problémák a közlekedési igények befolyásolásával; a második lépcső azt elemzi, hogy a problémák megoldhatók-e az adott hálózat hatékonyságának/teljesítőképességének növelésével, az intelligens közlekedési rendszerek/szolgáltatások eszközeinek alkalmazásával. A harmadik lépcső az alacsony ráfordítású fejlesztések lehetőségét kutatja, míg az utolsó, negyedik lépcső -ig eljutás azt jelenti, hogy a fenntartási kiadásokat jelentősen növelő infrastruktúra-építések/beruházások tudnak megoldást nyújtani a problémára Összefoglalás a jövő feladatai az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén Az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások alkalmazásának területén a hazai közúti közlekedésben kapcsolódva az egyéb közlekedési alágazatokhoz, illetve közlekedési módokhoz lehetőség van kitörésre, ezt tükrözik az utóbbi években az euroregionális ill. az európai együttműködés keretében megkezdett átfogó fejlesztések (CONNECT és az EasyWay projektek keretében), amelyek remélhetőleg az EU Bizottság rendelkezésre álló forrásainak felhasználásával a következő években (a Bizottságnak mind a jelenlegi, mind pedig a évtől induló új költségvetési periódusában) is folytatódnak. Ezt a kitörési lehetőséget egyértelműen támogatják összefoglalóan a következők: a jelenlegi európai tendenciák, az európai közlekedéspolitika, illetve az EU Bizottság Intézkedési Terve és ITS Direktívája az ITS-rendszerek gyorsabb az általános közlekedéspolitikai célok megvalósítását segítő elterjesztésére; a 2013-ig elérhető és várhatóan a évtől is rendelkezésre álló EU pénzügyi támogatások az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások területén, elsősorban az EasyWayprojektben való közreműködéssel; az egyre erősödő kormányzati/főhatósági szándék, a magánszolgáltatók érdekeltsége és növekvő érdeklődése, valamint a hálózatüzemeltetők, illetve az úthasználók igényei. 9

12 A készülő magyarországi ITS-stratégia is a jelenleg készülő, átfogó Nemzeti Közlekedési Stratégia szerves részeként ezt a kitörési lehetőséget fogja támogatni. A CONNECT és az EasyWay projekt I. fázisában elkészült hazai fejlesztések (ill. a II. fázisban készülő fejlesztések) egyedülállóak, hiszen korábban sohasem került sor átfogó, széleskörű, egy átfogó stratégiához illeszkedő fejlesztésekre (eddig csupán szigetszerű megoldások születtek, különböző időszakokban megvalósított, egymással nem kompatibilis fejlesztések keretében). Magyarország számára kiemelt jelentőségű a nemzetközi kontextusban megkezdett munka folytatása, mivel a jövő európai ITS-fejlesztéseinek egyértelműen az EasyWay ad keretet, a projektben való közreműködéssel olyan hazai fejlesztések valósíthatók meg, amelyek európai kontextusban interoperábilis szolgáltatásokat/rendszereket biztosítanak a közlekedők számára a hazai úthálózaton. A következő években döntő fontosságú lenne Magyarország számára, hogy magasabb arányú támogatást érjenek el az ITS-projektek. A jövőben a TEN-T forrásokon kívül más európai költségforrás feltárása szükséges, így a következő évek feladata lesz a rendelkezésre álló EU-források (TEN-T támogatás, kohéziós, strukturális alapok és egyéb források) optimalizált felhasználása az ITS Intézkedési Terv és az ITS Direktíva hazai megvalósításához, figyelembe véve az ország közlekedéspolitikai célkitűzéseit /40/EU SZÁMÚ ITS DIREKTÍVA KIEMELT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI ÉS INTÉZKEDÉSEI: I. PRIORITÁSI TERÜLET: A KÖZÚTI, A FORGALMI ÉS AZ UTAZÁSI ADATOK OPTIMÁLIS KIHASZNÁLÁSA UTAZÁSI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK (TIS) 3.1. Az utazási információs szolgáltatások jövőképe A helyi és a hazai szolgáltatások mellett több (versenyhelyzetet teremtő) páneurópai szolgáltatás kínál forgalmi és komodális információkat, multimodális, több nyelven elérhető, folyamatos/folytonos, háztólházig vezető útvonal-/utazási ajánlatokat utazás előtt és utazás közben, kombinálva a multimodális navigációs rendszerekkel. Aktuális, részletes és előrejelző információk (beleértve az utazási időt is) lesznek elérhetők az úthálózaton. A TIS-szolgáltatások a közútkezelők és a magánszolgáltatók közötti szoros együttműködésen alapulnak majd. A forgalmi és egyéb adatok mind a közútkezelőktől, mind pedig a magánszolgáltatóktól is érkeznek, emiatt megváltozott jellegű kapcsolatok szükségesek. A forgalmi információs szolgáltatások területén gyorsan nő a kereskedelmi/nem-állami szolgáltatók szerepe az állami hivatalok/közútkezelők szabályozó szerepe ezzel párhuzamosan növekszik. Az útüzemeltetők megbízható, aktuális adatokat/információkat szolgáltatnak a hálózaton történtekről, ezeket az információkat adatportálokon/adattárházakon keresztül rendelkezésre bocsátják (megfelelő üzleti modell alapján). A harmonizált adatok/információk a megfelelő hozzáférés olyan közlekedési módoktól független, (üzemeltetési) határokon átnyúló alkalmazások és szolgáltatások kiépítését jelenthetik, amelyek az utazók/úthasználók igényeit szolgálják Utazási információs szolgáltatások alapszolgáltatások Az előrejelzésen és a valós idejű tájékoztatáson alapuló utazási információs szolgáltatások információkat biztosítanak az utazás előtt és az utazás alatt a járművezetőknek/úthasználóknak az úthálózaton fennálló és bekövetkező veszélyes helyzetekről/jelenségekről (úton folyó munkák, rendkívüli esemé- 10

13 nyek/rendezvények), az úthálózat valós idejű eseményeiről (balesetek, útlezárások, kapcsolódó közlekedési eszközök menetrendjéről stb.); ill. információkat adnak az utazás során a megfelelő közlekedési magatartás, közlekedési mód, a megfelelőbb útvonal és utazási időpont megválasztásához. Az EasyWay projekt keretében kidolgozott alkalmazási útmutatókban az utazási információs szolgáltatásokon belül mint alapszolgáltatások az eseményekre vonatkozó információs szolgáltatás (előrejelzés és valós idejű) ; a forgalmi információs szolgáltatás ; a sebességszabályozásra vonatkozó információs szolgáltatások, a várható utazási időkre vonatkozó információs szolgáltatások ; az időjárási információs szolgáltatások, valamint a komodális utazási információs szolgáltatások definiáltak. Az Alkalmazási Útmutatókban rögzített követelmények, ill. az üzemeltetési környezetnek megfelelő harmonizált szolgáltatási színvonal egyértelműen támogatják a jövő interoperábilis, kompatibilis, és folytonos/folyamatos utazási információs szolgáltatásait a TEN-T hálózat részét képező magyar úthálózaton is Magyarországi kapcsolódó feladatok/projektek Jelenleg megvalósítás alatt álló hazai projektek A projektek megvalósítása jelenleg az EasyWay projekt II. fázisa keretében történik, az alábbiak szerint: Adatportál megvalósítása és professzionális adatportál hozzáférésének biztosítása a szolgáltatók számára a projekt keretében kidolgozandó üzleti modell szerint (EW projekt: A4.2.1.a; megvalósítója: Magyar Közút Nonprofit Zrt.); Központi forgalmi adatbázis továbbfejlesztése (EW projekt: A4.1.5.; megvalósítója: Magyar Közút Nonprofit Zrt.); Adatmegjelenítő portál (a közlekedési ágazat egészét, közigazgatási szerveket, valamint az utazóközönséget kiszolgáló adat- és térképmegjelenítő portál) kifejlesztése (EW projekt: A1.2.3.; megvalósítója: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ); Közlekedési hálózatok egységes adatnyilvántartását biztosító rendszer kifejlesztése (EW projekt: A4.2.4.; megvalósítója: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ); Szakrendszerek publikációs felületének létrehozása (EW projekt: A1.1.5.; megvalósítója: BKK- Közút Zrt.); Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. weboldalának információs szolgáltatásokra vonatkozó fejlesztése, és dinamikus adatátviteli csatorna kidolgozása az úthasználók számára (EW projekt: A1.1.2.; megvalósítója: Állami Autópálya Kezelő Zrt.); Műszinfo rendszer továbbfejlesztése, kapcsolatainak kialakítása a FIR és az ÁAK honlapja, valamint külső fogadórendszerek irányába (EW projekt: A1.1.6.; megvalósítója: Állami Autópálya Kezelő Zrt.) Tervezett projekt az utazási információs szolgáltatások területén Projekt: Közlekedési adattárház létrehozása adatportállal az utazási/közlekedési információs szolgáltatások felépítéséhez A projekt célja/leírása: A közlekedési adattárház az állami szervezetek/hatóságok és az üzleti szféra olyan közös megoldása/szolgáltatása, mely az állami fél által előállított statikus és valós idejű közlekedési információkat (nem csak forgalmi és időjárási információk, de multimodális, komodális információk) az üzleti szféra rendelkezésére bocsátja. A megfelelő szabályozások, valamint az adatszolgáltatóknak a megfelelő adatokkal való ellátása biztosítja az intelligens közlekedési szolgáltatások létrehozásához a kedvező működési környezetet. 11

14 Az átfogó közlekedési/forgalmi adatbázis nyitottá tétele a felelősségek/kompetenciák rögzítését követeli meg, a hozzáférési lehetőségek (állami vagy privát szervezetek részéről) egyértelmű szabályozásával vagy jogi szabályozással vagy pedig a kidolgozott üzleti modellek alapján. Az üzleti modellek az utazási információs szolgáltatások széles körének létrehozását és különböző üzleti lehetőségeket engednek meg. Közreműködő partnerek/felelős: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (felelős), Magyar Közút Nonprofit Zrt., BKK-Közút Zrt., Állami Autópálya Kezelő Zrt., egyéb autópálya-üzemeltetők, magán rendszerszolgáltatók. Megvalósítási időszak: Értékelési szempontok: Az adattárban gyűjtött adatok/információk alapján felépített/nyújtott utazási és közlekedési információs szolgáltatások száma, ill. az adattár állami felhasználási lehetőségeinek száma. Becsült költségek: A több ütemű beruházás költsége összesen mintegy 4 milliárd forint a következő öt évben. A fenntartási 1 költségek 200 millió Ft összeget tesznek ki évente átlagosan a közötti időszakban. Finanszírozás: A beruházás EU-támogatott költségvetési forrásból történik (TEN-T forrás: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-től elérhető regionális ill. kohéziós alapok). A fenntartást a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) intézményi költségvetése biztosítja. Projekt: Utazási időket meghatározó/kijelző rendszerek telepítése az M0 és fővárosi bevezető útszakaszok (korábbi fejlesztések folytatása, különböző adatforrásokat felhasználó és üzemeltetők együttműködésén alapuló rendszer fejlesztése Budapest térségében) A projekt célja/leírása: A várható utazási idők meghatározásával az utazók magasabb szintű informálása az útvonaluk tervezéséhez a Budapest-környéki és a belső városi úthálózaton. A rendszer létrehozásával várhatóan csökkennek a torlódások és rövidülnek a menetidők. Közreműködő partnerek/felelős: Magyar Közút Nonprofit Zrt., BKK-Közút Zrt., Állami Autópálya Kezelő Zrt. (felelős), egyéb autópálya-üzemeltetők, magán rendszerszolgáltatók. Megvalósítási időszak: Értékelési szempontok: Jobb forgalomlefolyás a hálózaton (kevesebb torlódás), kedvezőbb forgalombiztonsági helyzet (jobb baleseti mutatók), kevesebb üzemanyag-fogyasztás, kisebb környezetszenynyezés (kevesebb károsanyag-kibocsátás). Becsült költségek: Az eljutási időket kijelző rendszerek teljes beruházási költsége összesen mintegy egymilliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A beruházás fenntartási költségei kb. 40 millió Ft összeget jelentenek évente átlagosan a közötti időszakban. Finanszírozás: A beruházás EU-támogatott költségvetési forrásból történik (TEN-T forrás: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-ig elérhető regionális ill. kohéziós alapok). 1 A becsült fenntartási költség a beruházás értékcsökkenését (attól elvonatkoztatva, hogy társasági vagy állami vagyon jön létre), a hardver-szoftver fenntartás költségeit (licence díjakkal) és a működtető személyzet költségeit foglalja magába. 12

15 /40/EU SZÁMÚ ITS DIREKTÍVA KIEMELT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI ÉS INTÉZKEDÉSEI: II. PRIORITÁSI TERÜLET: A FORGALMI ÉS TEHERSZÁLLÍTÁSI IRÁNYÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ITS-SZOLGÁLTATÁSOK FOLYAMATOSSÁGA FORGALMI MENEDZSMENT SZOLGÁLTATÁSOK (TMS) 4.1. A forgalmi menedzsment szolgáltatások jövőképe A forgalmi menedzsmenthez kapcsolódó rendszerek/szolgáltatások (mint például a dinamikus sávszabályozás, az autópálya-felhajtás szabályozása, a sebességmenedzsment, a változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák stb.) egy adott/ meghatározott helyen (adott szakaszon, adott csomópontban) működnek. A következő években mind tartalmuk, mind pedig megjelenésük harmonizált lesz, így az európai úthálózaton közlekedők amennyire csak lehetséges, azonos szolgáltatásokkal fognak találkozni (a harmonizált rendszerek egyben költséghatékonyak is). Ahol szükséges, ott az adott információk többnyelvűek vagy pedig nyelvfüggetlenek lesznek. A különböző forgalmi menedzsment rendszereket/szolgáltatásokat ill. a lehetséges beavatkozásokat az ún. forgalmi menedzsment tervek fogják (TMP) össze, amelyek a különböző lehetséges szcenáriókra nyújtanak megoldást. Ebben a munkában TEN-T hálózatok üzemeltetői együttműködnek a többi út, valamint a (közösségi) közlekedési rendszerek üzemeltetőivel is. Átfogó TMP alkalmazása elsősorban a kiemelt európai közlekedési folyosókon szükséges ezek a folyosók általában több országon keresztül futnak, fontos közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, és gyakran több közlekedési módot (pl. közút, vasút és/vagy vízi közlekedés) is magukban foglalnak a fuvarozás terén (komodalitás szerepe). A jövőben így a teljes TEN-T úthálózatra készül átfogó forgalmi menedzsment terv, ahol az érintett országokban megfelelő (hasonló) szolgáltatási színvonalú forgalmi menedzsment működik. A homogenitás elérése érdekében az adott közlekedési folyosón a közlekedők rendelkezésére álló szolgáltatáscsomagnak harmonizáltnak kell lennie, ami a kapott információk tartalmát, hozzáférhetőséget és elérhetőséget jelenti. A forgalmi menedzsment szolgáltatások területén a jövőben kiemelt szerepe lesz a városi úthálózattal történő kapcsolatnak és a multimodális megközelítésnek Forgalmi menedzsment szolgáltatások alapszolgáltatások Az átfogó forgalmi menedzsment számos rendszert/szolgáltatást, ill. beavatkozást foglal magába. Az EasyWay projekt keretében kidolgozott Alkalmazási Útmutatókban a forgalmi menedzsment rendszereken belül mint alapszolgáltatások a dinamikus sávhasználatot lehetővé tevő forgalomszabályozó rendszerek ; a sebességszabályozó rendszerek ; a felhajtásszabályozás ; a leállósávhasználatot szabályozó rendszerek, a veszélyre figyelmeztető rendszerek, a nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszerek, a közlekedési folyosók és hálózatok stratégiai forgalmi menedzsmentje, valamint a vészhelyzet menedzsment definiáltak. Az Alkalmazási Útmutatókban rögzített követelmények, ill. az üzemeltetési környezetnek megfelelő harmonizált szolgáltatási színvonal egyértelműen támogatják a jövő interoperábilis, kompatibilis és folytonos/folyamatos forgalmi menedzsment szolgáltatásait a TEN-T hálózat részét képező magyar úthálózaton is. 13

16 4.3. Magyarországi kapcsolódó feladatok/projektek Jelenleg megvalósítás alatt álló hazai projektek A projektek megvalósítása jelenleg az EasyWay projekt II. fázisa keretében történik, az alábbiak szerint: Érzékeny útszakaszok forgalmi menedzsmentje, véletlenesemény-kezelés és informálás a gyorsforgalmi hálózat kijelölt szakaszain (EW projekt: A2.1.1.; megvalósító: Állami Autópálya Kezelő Zrt.); Határon átnyúló TMP, a szomszédos CONNECT-partnerek bevonásával (AT, SLO, SI), DATEX II. alapú adatcserével (EW projekt: A2.2.1.; megvalósító: Állami Autópálya Kezelő Zrt.); Határátkelőhelyek várakozási időit kijelző pilot rendszer telepítése az ukrán magyar határszakaszon (EW projekt: A2.2.5.; megvalósító: Állami Autópálya Kezelő Zrt.); A budapesti forgalomirányító központ fejlesztése és az általa felügyelt terület kibővítése adaptív forgalomirányítás megvalósításával, speciális információ tartalmú VJT-k elhelyezésére útvonal- és utazásimód-választás elősegítésére (EW projekt: A2.2.2.; megvalósító: BKK-Közút Zrt.); A budapesti integrált közúti és tömegközlekedési, 2020-ig tartó ITS-koncepció (EW projekt: A2.2.4.; megvalósító: BKK-Közút Zrt.). A fenti projektek közül kiemelkedő jelentőségűek, és jövőbe mutatóak a városi forgalmi menedzsmenttel való együttműködés, ill. a határon átnyúló forgalmi menedzsment témája Tervezett projektek a forgalmi menedzsment területén Projekt: Átfogó forgalmi menedzsment megvalósítása/forgalmi menedzsment tervek elkészítése a teljes autópálya-hálózatra vonatkozóan (beleértve a határon átnyúló forgalmi menedzsment megoldásokkal, kapcsolódással a városi forgalmi menedzsmenthez) az autópályák hatékony, biztonságos üzemeltetése érdekében A teljes autópálya-hálózat hatékony, biztonságos és magas színvonalú üzemeltetésének biztosítása érdekében minden lehetséges forgalmi helyzetre forgalmi menedzsment tervek elkészítése (együttműködve a kapcsolódó/mellék-, ill. városi úthálózat üzemeltetőjével), figyelembe véve az országhatárokon átnyúló forgalmi menedzsment igényét a szomszédos országokkal, ill. egyes határtérségekben a forgalom kezelését (elsősorban a nem schengeni határok térségében). A tervek részletesen és idősorrendben vázolják, hogy a forgalomirányító központ személyzetének és a külső, együttműködő partnereknek mit kell tenniük az egyes adott forgalmi helyzetekben. Kiemelt jelentőségű a budapesti forgalomirányító központtal való együttműködés az agglomeráció forgalmának hatékony lebonyolítása érdekében. A forgalmi menedzsment számos forgalomszabályozó intézkedést/alapszolgáltatást foglal majd magába. A teljes munka felöleli a jelenlegi monitoring, ill. a forgalomirányító központok közötti adat-kapcsolat továbbfejlesztését, a kommunikációs eszközök (VJT) kihelyezését. 1. részprojekt: Autópálya-hálózat forgalmi menedzsmentje, országhatárokon átnyúló forgalmi menedzsment autópálya-korridorokon forgalmi menedzsment, beleértve a határátkelőhelyek térségének forgalmi menedzsmentjét (nem schengeni határok esetében) Javasolt autópálya-folyosók: M7 M70 (Budapest Ljubljana); M3 (Budapest ukrán határ). 14

17 A projekt célja/leírása: A közös forgalmi menedzsment tervek elkészítése és üzemeltetése a bevont úthálózat-üzemeltetőkkel (hazai és külföldi partnerekkel). Az átfogó forgalmi menedzsment feladatainak elvégzése elengedhetetlen a jövő autópálya-hálózatának az európai TERN-hálózattal azonos szolgáltatási és műszaki színvonalú, interoperábilis forgalomszabályozó és információs rendszerek megvalósításához. Megvalósítási időszak: Közreműködő partnerek/felelős: Állami Autópálya Kezelő Zrt. (felelős), Magyar Közút Nonprofit Zrt., az autópálya-korridorok csatlakozó szakaszainak külföldi üzemeltetői. Értékelési szempontok: Jobb forgalomlefolyás a hálózaton (kevesebb torlódás), kedvezőbb forgalombiztonsági helyzet (jobb baleseti mutatók), kevesebb üzemanyag-fogyasztás, kisebb környezetszenynyezés (kevesebb károsanyag-kibocsátás), útüzemeltetés csökkenő költségei. Becsült költségek: A forgalomszabályozó rendszerek teljes beruházási költsége összesen mintegy 2 milliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A beruházás fenntartási költségei kb. 80 millió Ft összeget jelentenek évente átlagosan a közötti időszakban. Finanszírozás: A beruházás EU-támogatott költségvetési forrásból történik (2014 előtt: a KözOP Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések részeként, 2014 után: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-től elérhető regionális, ill. kohéziós alapok). A fenntartást a társaságnak a KKK-val kötendő O&M (üzemeltetési & fenntartási) szerződése biztosítja. 2. részprojekt: Üzemeltetési, határokon átnyúló forgalmi menedzsment városi kapcsolódással közös forgalmi menedzsment tervek a budapesti agglomeráció térségében az autópályák bevezető szakaszain Projekt célja/leírása: A budapesti agglomerációs terület forgalmi problémáinak (autópálya-bevezető szakaszok, városi autópálya-szakaszok) közös kezelése az autópálya- és a városi úthálózat üzemeltetői által, az autópálya- és a városi forgalomirányító központok együttműködése mellett, közös forgalmi menedzsment tervek üzemeltetésével. Megvalósítási időszak: Közreműködő partnerek/felelős: Állami Autópálya Kezelő Zrt., BKK-Közút Zrt. (közös felelősség). Értékelési szempontok: Jobb forgalomlefolyás a hálózaton (kevesebb torlódás), kedvezőbb forgalombiztonsági helyzet (jobb baleseti mutatók), kevesebb üzemanyag-fogyasztás, kisebb környezetszenynyezés (kevesebb károsanyag-kibocsátás), útüzemeltetés csökkenő költségei. Becsült költségek: A forgalomszabályozó rendszerek beruházási költsége mintegy 25 milliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A fenntartási költségek kb. 2 milliárd Ft összeget jelentenek évente átlagosan a közötti időszakban. A beruházó, ill. az üzemeltetés költségeinek viselője az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és a BKK-Közút Zrt. megosztva, a rendszer tulajdonosi/kezelői hányadai mentén. Finanszírozás: A beruházás EU-támogatott költségvetési forrásból történik (TEN-T forrás: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-től elérhető regionális, ill. kohéziós alapok). A fenntartást az ÁAK Zrt.-nek a KKK-val kötendő O&M (üzemeltetési & fenntartási) szerződése, illetve a BKK-Közút Zrt.-nek a BKK Zrt.-vel kötött szerződése biztosítja. 3. részprojekt: Autópálya forgalmi menedzsment rendszerek fejlesztése A projekt leírása/célja: Az autópálya forgalmi menedzsment eszközparkjának fejlesztése, az autópálya forgalomirányító központ (TCC) fizikai megvalósítása: információs kijelzők telepítése/cseréje; monitoring eszközök telepítése/cseréje, érzékeny szakaszok lefedése (M70, M19, M4); 15

18 M0 forgalmi menedzsment rendszerek megvalósítása (leállósávhasználat (pilot), átfogó sebességszabályozó rendszer, illetve nehéz tehergépjárművek előzési tilalmát szabályozó rendszer megvalósítása); autópálya forgalomirányító központ (és a szükséges nagy sávszélességű átviteli rendszerek) továbbfejlesztése. Megvalósítási időszak: Közreműködő partnerek/felelős: Állami Autópálya kezelő Zrt. (felelős); BKK-Közút Zrt., Magyar Közút Nzrt. Értékelési szempontok: Jobb forgalomlefolyás a hálózaton (kevesebb torlódás), kedvezőbb forgalombiztonsági helyzet (jobb baleseti mutatók), kevesebb üzemanyag-fogyasztás, kisebb környezetszenynyezés (kevesebb károsanyag-kibocsátás), útüzemeltetés csökkenő költségei. Becsült költségek: A tervezett beruházások teljes költsége összesen mintegy 7 milliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A fenntartási költségek 400 millió Ft körüli összeget jelentenek évente átlagosan a közötti időszakban. Finanszírozás: A beruházás az elképzelések szerint EU-támogatott költségvetési forrásból történik (2014 előtt: KözOP Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések c. projekt, illetve Közúti forgalombefolyásolás ITS-eszközökkel a fővárosi és főváros környéki gyorsforgalmi és sugárirányú útszakaszokon c. támogatási kérelemre benyújtás előtt álló projekt; 2014 után: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-től elérhető regionális, ill. kohéziós alapok). A fenntartást a társaságnak a KKKval kötendő O&M (üzemeltetési & fenntartási) szerződése biztosítja. Projekt: A közhasznú közlekedés nyílt, egységesített adatbázisának létrehozása (városi területek, közösségi hálózat főbb útvonalai mentén) magas színvonalú utastájékoztató szolgáltatások létrehozása érdekében A projekt leírása/célja: A közhasznú közlekedéssel utazók megbízható, könnyen használható és valós idejű utastájékoztató szolgáltatásokat kapjanak az utazási lánc során, mely szolgáltatások egy közös adatbázison alapulnak. Legalább a városi területeken és a tömegközlekedési hálózat főbb útvonalai mentén az utasok mobiltelefonjukon és egyéb, már meglévő berendezéseiken keresztül kapják a (kereskedelmi) utazási információs szolgáltatások által rendelkezésre bocsátott menetrendi és valós idejű tömegközlekedési információkat. Megvalósítási időszak: Közreműködő partnerek/felelős: BKK-Közút Zrt. (felelős); Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal stb. Értékelési szempontok: Az adatbázisban gyűjtött adatok/információk alapján felépített/nyújtott utazási és közlekedési információs szolgáltatások száma, ill. az adattár állami felhasználási lehetőségeinek száma. Becsült költségek: A közhasznú közlekedéshez kapcsolódó integrált adatbázis létrehozásának teljes költsége összesen mintegy 5 milliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A fenntartási költségek 200 millió Ft körüli összeget jelentenek évente átlagosan a közötti időszakban. Finanszírozás: A beruházás EU-támogatott költségvetési forrásból történik (TEN-T forrás: EasyWay III. fázisa keretében, valamint a 2014-től elérhető regionális, ill. kohéziós alapok). A beruházás üzemeltetési költségeinek viselője a BKK-Közút Zrt. a működési költségei forrásának a terhére. 16

19 /40/EU SZÁMÚ ITS DIREKTÍVA KIEMELT ALKALMAZÁSI TERÜLETEI ÉS INTÉZKEDÉSEI: III. PRIORITÁSI TERÜLET: A KÖZÚTI BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ITS-ALKALMAZÁSOK D) JELŰ KIEMELT INTÉZKEDÉS: A KÖLCSÖNÖSEN ÁTJÁRHATÓ, AZ EU EGÉSZÉRE KITERJEDŐ INTELLIGENS SEGÉLYHÍVÓ SZOLGÁLTATÁS 5.1. Az ecall-szolgáltatás jövője Az ecall alapja az egységes európai 112-es segélyhívószám, a szolgáltatás az EU határain belül és azon kívül folytonos szolgáltatást tesz lehetővé. A gépjárművön belüli ecall segélyhívó rendszer lehetővé teszi, hogy baleset esetén vagy automatikusan a gépkocsin belüli szenzorok által működésbe léptetve vagy pedig a vezető illetve utasa által manuálisan vészhívás legyen kezdeményezhető. A rendszer alapjai a pontos műholdas helymeghatározás és a súlyos balesetben érintett járművekre vonatkozó egyéb információk (pl. a pontos hely, az idő, a jármű azonosítása), az ún. minimális adategység továbbítása. Az ecall aktiválása esetén a rendszer hanghívást kezdeményez a segélyhívó központtal (PSAP Public Safety Answering Point). A PSAP lehet állami szervezet által üzemeltetett központ vagy pedig olyan magán érdekeltségű központ, mely állami felügyelet alatt működik. Az ecall-lal kapcsolatos európai célkitűzés az, hogy harmonizált európai szolgáltatássá váljon. Az ecall-szolgáltatásnak mint interoperábilis szolgáltatásnak a jövőben egész Európában működnie kell. Az Európai Bizottság szándéka szerint 2015-től valamennyi új személyautót és könnyű haszongépjárművet fel kell majd szerelni az életmentő e-call vészhívó rendszerrel. Ez a közúti közlekedésbiztonság növekedéséhez vezet, mivel az ecall vészhívó rendszer az esafetyintézkedések közül az egyik legígéretesebb közúti biztonsági rendszer, úgy, ahogyan korábban a biztonsági öv, az ABS (Antilock-Braking System) vagy az elektronikus menetstabilizátor (ESP Electronic Stability Control) volt Magyarországi kapcsolódó előkészítés/projektek Előkészítés alatti projekt az ecall-szolgáltatáshoz kapcsolódóan HeERO A 2011 óta folyó, és az EU Bizottság által támogatott HeERO-projekt általános célja, hogy előkészítse a páneurópai, járműfedélzeti vészhelyzeti segélyhívó szolgáltatás az ecall alkalmazáshoz szükséges infrastruktúrát. A HeERO-projekt hatására a résztvevő országok számára, a nemzeti ecall-alkalmazások kialakításához rendelkezésre fog állni számos implementációs ajánlás és útmutató. Ezen dokumentumok minden olyan európai ország számára rendelkezésre fognak állni, amelyek érdekeltek az ecall alkalmazásában. A projekt kibővítéséről, új országok bekapcsolódásáról a HeERO2 projekt indításáról jelenleg folynak tárgyalások az EU Bizottsággal, ennek a projektnek Magyarország társult tagként szintén tagja lesz. A társult tagság a projektben való EU-támogatás nélküli közreműködést tesz lehetővé. A projektben tervezett témák a nomád berendezések, az ecall veszélyes áruk/túlméretes áruszállítmányok számára, ecall kétkerekű járművek számára, a teljes 112/eCall-lánc jóváhagyása, a fenti új típusú berendezések figyelembevételével. A hazai munkaprogramban egy hazai szervezet teszteli és validálja az ecall-technológiát. A magyar fél tervez néhány, a projekttel kapcsolatos munkacsomagot, ezek a következők: menedzsment, implementáció (finn vállalatok és a potenciális magyar ipari partner), értékelés. 17

20 ecall egységes európai vészhívó rendszer hazai ütemezett megvalósítása Kiemelt jelentőségű és komplex módon kezelendő Magyarországon a jövőben az ecall integrált segélyhívó szolgáltatás, melynek hazai megvalósítására irányulóan készültek már előkészítő tanulmányok. Az európai ecall-ra vonatkozó Megegyezési Nyilatkozat (ecall Memorandum of Understanding) aláírására 2011 júniusban került sor, a dokumentum aláírója Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium). Mivel az ecall-rendszer működésének alapja az egységes európai 112-es segélyhívószám, a magyarországi elsődleges feladat a segélyhívószám működtetésének biztosítása. Projekt: ecall hazai megvalósítása Projekt leírása/célja: Az ESR 112 projekt során megvalósul két hívásfogadó központ (PSAP), melyek a 112-es hívószámon, valamint a nemzeti hívószámokon valamennyi távközlési hálózatból elérhetők lesznek. A hívásfogadó központok Szombathelyen és Miskolcon épülnek ki, és , magas színvonalon felszerelt, korszerű informatikai háttérrel rendelkező munkaállomással 850 fő operátornak biztosítanak korszerű munkahelyet. A kialakításra kerülő informatikai rendszer georedundáns kialakítása biztosítja, hogy a különböző kommunikációs csatornán (telefon, ecall, SMS, MMS, stb.) érkező segélykérések mindig gyors és segítőkész beavatkozást indíthassanak a készenléti szervek ugyanezen időszakban megújuló tevékenységirányítási rendszerén (Computer Aided Dispatch, CAD) keresztül. A fejlesztés eredményeként olyan korszerű infokommunikációs környezet alakul ki a készenléti szerveknél, amely biztosítja, hogy a segélykérések professzionális kiszolgálást kapjanak, miközben kiszűrésre kerülnek a fals, rosszindulatú hívások. A szétválasztott hívásfogadás és tevékenységirányítás lehetővé teszi, hogy a készenléti szervek diszpécserei csak az érdemi beavatkozást igénylő segélykérésekkel foglalkozhassanak. Közreműködő partnerek/felelős: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (felelős), Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség mint projektgazda, Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Belügyminisztérium, Rendőrség, Katasztrófavédelem, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Országos Mentőszolgálat. Megvalósítási időszak: Értékelési szempontok: Halálos kimenetelű balesetek számának csökkenése, a baleset észlelési idejének csökkenése, készenléti szolgálatok helyszínre érkezési idejének csökkenése, torlódások idejének csökkenése. További szempontok a járműflotta ecall beltéri egységgel való felszereltségi aránya, a segélyhívások fogadási aránya, ill. a helyes helymeghatározás. Becsült költségek: A két segélyhívó központ teljes beruházási költsége összesen mintegy 2 milliárd forintot tesz ki a következő öt évben. A fenntartási költségek 1 milliárd Ft körüli összeget jelentenek évente átlagosan, a közötti időszakban. A beruházás finanszírozója az Európai Unió kohéziós alapjára épülő EKOP (Elektronikus Közigazgatás Operatív Program), ill. az üzemeltetés költségeinek viselője a Belügyminisztérium. Finanszírozás: A beruházás mintegy 10 milliárd forint forrásból történik (beleértve az ESR 112 projekt, valamint az OMSZ MIR projekt európai uniós és hazai kormányzati forrását). 18

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások

Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások Nemzeti Közlekedési Napok Siófok, 2013. november 7. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár, PTE PMMIK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt.

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton. Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám Tomaschek Tamás Magyar Közút Nonprofit Zrt. Időutazás (2005.) MARABU Kiindulási helyzet - Heterogén, többnyire elöregedett, korszerűtlen eszközpark

Részletesebben

Az ITS európai térnyerése

Az ITS európai térnyerése Az ITS európai térnyerése - aktualitások 2012. május 17. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár, PTE PMMK Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési rendszerek /szolgáltatások (ITS) információs

Részletesebben

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár

Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében. ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Hazai ITS stratégia az európai ITS Intézkedési Terv tükrében ITS Hungary Egyesület 2009. december 3. Dr.- habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár Az ITS stratégia szükségessége Az ITS rendszerek/szolgáltatások

Részletesebben

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton

ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton ITS fejlesztések az állami gyorsforgalmi hálózaton Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ÁAK Zrt. 2013.06.26. ITS alkalmazása a stratégiai célok elérése érdekében Közlekedésbiztonság növelése Forgalom

Részletesebben

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11.

EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport. ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. EASYWAY ESG2: európai léptékű hálózati forgalmi menedzsment és ko-modalitás munkacsoport Nagy Ádám forgalomszabályozási mérnök ITS Hungary Egyesület Szakmai programja 2011.07.11. Általános információk

Részletesebben

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu

Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Tehergépjármű parkolás a hazai gyorsforgalmi úthálózaton Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági

Részletesebben

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire

Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Megoldások a tehergépjárműpihenők parkolóhely előrejelző rendszereire Sándor Zsolt zsolt.sandor@mail.bme.hu Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár

ITS alkalmazások. és s a. motorkerékp. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár ITS alkalmazások és s a közlekedésbiztonság, különös k s tekintettel a motorkerékp kpárosokra, mint sérülékeny s úthasználókra Budapest, 2014. március 5. Dr. Lindenbach Ágnes intézetigazgató egyetemi tanár

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN

TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN 1 TÉRINFORMATIKA ÉS INTELLIGENS KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSE A FŐVÁROS KÖZÚTHÁLÓZATÁN Dr. Almássy Kornél BKK Közút Zrt. OKOS JÖVŐ KONFERENCIA / SMART FUTURE FORUM - GYŐR 2015. október 1-2. KARESZ

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért

Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Új évtized, új kihívások a közlekedésbiztonságban közúti közlekedésbiztonsági konferencia Intelligens közlekedési rendszer alkalmazásokkal a közlekedésbiztonság javításáért Szűcs Lajos elnök ITS Hungary

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

Stratégia az Intelligens

Stratégia az Intelligens Stratégia az Intelligens Közlekedési Rendszerek és Szolgáltatások Hazai Fejlesztéséhez VITAANYAG Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Budapest, 2009. január A vitaanyag hátteréül szolgáló

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Az EasyWayII projekt

Az EasyWayII projekt Az EasyWayII projekt fővárosi eredményei Varga Attila forgalomtechnikai igazgató BKK Közút Zrt. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ITS Hungary Egyesület EasyWay Workshop Az EWII projekt keretei Előkészítési

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL A KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL Fleischer Tamás Magyar Közlekedési Klub http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu Zöld és civil fejlesztések

Részletesebben

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében

ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 Pécs, 2013. május 23. ITS fejlesztések Pécs közösségi közlekedésében 1 / Tartalom Az előadás során érintett témakörök: 1. Az ITS Master Plan szerepe a városoknál 2. BRT Bus Rapid Transit, közösségi közlekedés

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A kerékpározás jelene és jövője

A kerékpározás jelene és jövője A kerékpározás jelene és jövője Marasztó Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közúti Infrastruktúra Főosztály Közúti Osztály Halálos kimenetelű kerékpáros balesetek száma Ország Év Fő Ausztália 2009

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében

Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési szabályok megtartása érdekében Óberling József r. ezredes rendőrségi főtanácsos ORFK Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője Közlekedésbiztonsági célok és eredmények, egy hatékonyabb és korszerűbb ellenőrzési rendszer a közúti közlekedési

Részletesebben

ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért

ATTAC: Arac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért ATTAC: A"rac&ve Urban Public Transport for Accessible Ci&es Vonzó közösségi közlekedés az elérhető városokért 2011. Január 2013. december Az Európai Unió Délkelet- Európai Transznacionális EgyüMműködési

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton

A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton EasyWay Alkalmazási Útmutatók A harmonizált ITS szolgáltatások támogatása a TEN-T hálózaton MUNKAPÉLDÁNY 2. verzió EasyWay is a trans-european project co-financed by the European Commission (DG MOVE) www.easyway-its.eu

Részletesebben

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29.

A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben. Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. A mobilitás menedzsment alkalmazásai a flottakezelésben előad adó: Princz Flottamenedzsment konferencia 2010.01.29. : Princz-Jakovics Tibor (PhD tudományos munkatárs PhD) okl. építőmérnök Budapesti Műszaki

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása

Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Elektronikus Közigazgatás megvalósítása Út a digitális társadalom felé Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Elektronikus kormányzati szolgáltatások biztonsági szint emelése Cél: A üzembiztosan

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Közösségi közlekedésfejlesztési igények

Közösségi közlekedésfejlesztési igények Közlekedési Projekt Előkészítési Napok Visegrád, 2013. november 26. Közösségi közlekedésfejlesztési igények Kerényi László Sándor közlekedésstratégia szakterületi vezető BKK Budapesti Közlekedési Központ

Részletesebben

egyetemi adjunktus, Ph.D.

egyetemi adjunktus, Ph.D. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Közlekedésüzemi Tanszék TELEMATIKAI RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉSI IGÉNYEK MENEDZSELÉSÉBEN Dr. Csiszár Csaba egyetemi adjunktus,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19.

Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén. Szombathely, 2013.09.19. Jó példák fenntartható közösségi közlekedésre a Nyugat-dunántúli Régió területén Szombathely, 2013.09.19. A fejlesztési ügynökség tevékenységei Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatainak kezelése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása

Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Az ESR 112 komplex informatikai támogató rendszerének működését biztosító IP alapú hálózat megvalósítása Csillag Imre ORFK GF Informatikai Főosztály ESR 112 projekt hálózati munkacsoport vezető Új közszolgálati

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP

4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás fejlesztése & MITS e-önkormányzat KKP Microsoft Magyarország 2004. szeptember 21. kedd Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. Prioritás: Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 4.3. intézkedés: Az e-közigazgatás

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia

A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia A magyar közlekedéspolitika: Nemzeti Közlekedési Stratégia Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2013. február 21. XVII. A magyar közlekedés helyzete az EU-ban (Változó körülmények,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele az NKS-ben

Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele az NKS-ben BME Közlekedésüzemi Tanszék Az európai fejlesztési tendenciák figyelembe vétele az NKS-ben Dr. Tóth János 1 Közlekedéspolitika I. Kezdetben a gazdaság igényeit elégíti ki, manapság a társadalom és környezet

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői

Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 0,75-1 Futásidő [óra/nap] 6-8 Car-sharing rendszerek üzemeltetési jellemzői 1. Bevezetés 2. A car sharing általános jellemzői 3. A telematikai rendszer szerkezete és működése a hozzáférés fontosabb mint

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2010.8.6. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 207/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2010/40/EU IRÁNYELVE (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti

Részletesebben

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei

A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei A BKK jövőbeli az integrált közlekedésszervezést támogató térinformatikai tervei Strausz György Gábor informatikai igazgató Budapesti Közlekedési Központ HUNAGI Konferencia 2012. március 21. Tartalom Új

Részletesebben

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009.

Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Útépítési szerződések magyarországi filozófiája Szilágyi András beruházási vezérigazgató helyettes 2009. Honnan indultunk... A Nemzeti Autópálya Rt. létrehozásáról a 2117/1999 (V.26.) Kormányhatározat

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója

Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI SZEMPONTOK A VÁROSI MOBILITÁS TUDÁS ÉS INNOVÁCIÓS KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSÁHOZ

VÁLLALKOZÓI SZEMPONTOK A VÁROSI MOBILITÁS TUDÁS ÉS INNOVÁCIÓS KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSÁHOZ VÁLLALKOZÓI SZEMPONTOK A VÁROSI MOBILITÁS TUDÁS ÉS INNOVÁCIÓS KÖZÖSSÉG KIALAKÍTÁSÁHOZ ELŐADÓ EMŐRI GÁBOR tudományos ülése 1 AZ I-CELL KFT. BEMUTATÁSA tudományos ülése 2 EREDMÉNYEK ALAPÍTÁS 1998 1999: GPS/GSM

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011)

EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) Esztergom, 2015. szeptember hó Molnár László EU közlekedéspolitika, Fehér Könyv (2011) A következő évtizedben az a cél, hogy a közlekedési módok és az országok között még meglevő akadályok leépítésével,

Részletesebben

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT

HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT HIDÁSZ NAPOK VISEGRÁD, 2014. NOVEMBER 26-27. MEGNYITÓ SZABÓ ZOLTÁN FŐIGAZGATÓ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT Mi az a TEN-T hálózat? A TEN-T hálózat az Európai Unió azon közlekedési hálózata,

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tevékenysége és az intelligens közlekedési rendszerek szerepe feladatai ellátásában

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tevékenysége és az intelligens közlekedési rendszerek szerepe feladatai ellátásában Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tevékenysége és az intelligens közlekedési rendszerek szerepe feladatai ellátásában A 2000. augusztus 29-én, három cég összevonásával létrejött Állami Autópálya Kezelő Zrt.

Részletesebben

A TakarNet24 projekt

A TakarNet24 projekt országos földhivatali hálózat A TakarNet24 projekt Zalaba Piroska főtanácsos Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztály Jogi keretek Eljárások TAKAROS koncepción

Részletesebben

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN

FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN FEJLESZTÉSEK AZ AUTÓPÁLYA ÜZEMELTETÉSBEN JÁKLI ZOLTÁN MŰSZAKI VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES Közlekedésfejlesztés Magyarországon Konferencia Balatonföldvár, 2011. május 11-13. ÁAK zrt. kezelés- üzemeltetés tevékenységi

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK

zlekedésben Dr.-habil egyetemi tanár PTE MIK Intelligens járművek / esafety rendszerek a közúti közlekedk zlekedésben Dr.-habil habil. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE MIK 2015. október AZ INTELLIGENS JÁRMJ RMŰ esafety rendszerek 2 Az intelligens

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA

A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA A VÁROSELLÁTÁS KOMPLEX LOGISZTIKAI PROBLÉMÁI CITY LOGISZTIKA MKTLSZ workshop Kalocsa, 2011.05.18. Bakos András PhD hallgató Foltin Szilvia hallgató Tulajdonképpen mi is az a city-logisztika? Hol hibáztunk

Részletesebben

KIRA. Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis. Dr. Havas Gergely Forrainé Hernádi Veronika

KIRA. Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis. Dr. Havas Gergely Forrainé Hernádi Veronika KIRA Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis Dr. Havas Gergely Forrainé Hernádi Veronika 2 Intézményrendszer 3 GIS adatkapcsolatok Hogyan működik ez a rendszer? Általában kétoldali megállapodások

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben