Emlékezés a csornai zsidóság történetére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Emlékezés a csornai zsidóság történetére"

Átírás

1 Dr. Berecz Endre Emlékezés a csornai zsidóság történetére Javított, kiegészített összeállítás Budapest, 2006

2 TARTALOM Előszó Emlékezés a csornai zsidóság történetére 1. Függelék (fotók) 2. Függelék 1. A deportálásban és a munkaszolgálatban 1941 és 1945 között elpusztult csornai zsidók névsora 2. A csornai zsidóság névsora az 1944 áprilisában elrendelt összeírás szerint 3. A munkaszolgálatban 1941 és 1945 között elpusztult csornai zsidók névsora 3. Függelék 1. A csornai járás községeiben élt zsidók és zsidó származásúak 1941 és 1945 között munkaszolgálatban és deportálásban elpusztult áldozatainak névsora 2. A csornai járás zsidó és zsidó származású lakosságának községenkénti névsora az 1944 áprilisában elrendelt összeírás szerint 2

3 Előszó Ennek az emlékezésnek a szükségessége és megírása akkor kezdett bennem érlelődni, amikor majd 70 éves koromra megint hallani kezdtem bizonyos szájakból az idegenszerűség, az idegen lelkület, a másszívűek, a nem a magyar gondolatvilágnak megfelelő kultúra, stb. kifejezéseket, a ki a magyar és főként a ki a nem magyar kérdését, és ezzel a kirekeszteni akarás rasszista pestisének a végre megszülethetett szólásszabadság talaján és címén történt újbóli megjelenését a médiában és egyes politikusok szájából, ugyanakkor látnom kellett a végre ugyancsak megszülethetett jogállamiság által újból lehetővé vált, ismét újból megjelenő, a korábbi sötét évekre emlékeztető gyalázkodó szövegek, feliratok és tettek egyértelmű visszautasításának (és esetleges szankcionálásának!) a hiányát. Úgy éreztem, hogy érdemes, sőt foglalkoznom kell saját identitásommal, családom több mint 200 évre visszavezethető, biztosan magyarországi, sőt folyamatosan Csornához kötődő múltjával (magam is az egymás után Csornán született 6. generáció tagja vagyok) és ebben, a mind a családi, mind az iskolai neveltetésem következtében mindig hazámnak tekintett országban átélt történetével (és benne végül családom majdnem teljes megsemmisülésével), hogy Ady Endre verse és dühe alapján és saját kiegészítésemmel én is megkérdezhessem, hogy Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig élőknek, habzó szájúaknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött (és itt hozzáteszem, szlávokból, románokból, olaszokból, meg a jó ég tudja még honnan máshonnan jöttekből lett) magyaroknak..., én és mai itt élő sorstársaim kik és mik vagyunk? Mert mindenkiből, az évszázadok óta akárhonnan is különböző céllal idetelepedettekből, ill. idetelepítettekből, korábban akár elnyomóként is szolgáltak utódaiból is lehetnek egyenjogú, másokkal egyenértékűnek tekintett valakik, csak a hazát a többiekhez hasonlóan ugyanúgy tisztességes munkával szolgált és a korábbi háborúkban vérrel is ugyanúgy adózott, századok óta ugyancsak itt élt, de zsidó vallását megtartott, vagy esetleg meg sem tartott polgárok leszármazottjai nem tekintendők velük egyenrangúaknak? Az én tulajdonképpen valójában kettősnek is tekinthető identitásom ellenére azt mondhatom, hogy családi szokásaink, életmódunk, viselkedésünk, a magyar államhoz, néphez és nemzethez, tradícióihoz és törvényeihez való viszonyulásunk, benne saját neveltetésem és gondolatvilágom is, teljes gyerekkorom és diákéletem alapján a szigorú zsidó vallás rigorózus betartása szempontjából valójában alig volt zsidónak tekinthető. A gyakorlatilag teljes asszimiláció, viselkedésmód, gondolkodás, és családi múlt és hagyományok következtében sokkal inkább volt keresztény magyar, mint vallásos zsidó jellegű. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy sohasem fogom tudni elfelejteni a fiatalon átélt zivataros éveket, de arra is jól emlékszem, hogy voltak és vannak is és lesznek is mindig ebben az országban valóban igaz keresztényként viselkedő, tisztességes és rendes emberek, (és én nagyon sok ilyennel találkoztam mind gimnáziumi éveim során, mind munkaszolgálatom alatt, mind későbbi munkahelyeimen, ill. barátaim, jelen családi kapcsolataim és ismerőseim között is, akiknél soha fel sem merült, hogy identitásaink különböztek volna, vagy egyikünk többre tartotta volna a másiknál).. Hiszem, hogy a többség ilyen volt és ma is ilyen. Nem tudok és nem is akarok tehát mindenkire haragudni, mert az élet megy tovább és ilyen megbocsátás nélküli mentalitással nyilván nem lehet nyugodtan és 3

4 másokat tisztelve élni. Úgy érzem, a magam valójában kettős és munkásságom alapján bizton mindkét kultúrkör számára egyaránt hasznot jelentett identitásommal együtt vagyok legalább olyan keresztényi, mint azok, akik folyamatosan ezt szajkózzák és valójában éppen hogy a legkevésbé sem úgy cselekednek. Sőt. (De sajnos ugyanezt érzem érvényesnek az ultra jellegű módon kirekesztő, az évezredes üldöztetésen és megbántottságon felülemelkedni a mai körülmények között sem képes zsidó közösségekre és személyekre vonatkozóan is!) De az értelmes megbocsátás mellett a komor múltat felejteni sem szabad! Ezzel az egész, többéves levéltári történetkutatás és saját emlékeim eredményeképpen született Emlékezéssel... is végeredményben az volt az elképzelésem, hogy egyrészt az utódaimnak bemutassam családjuk történelmét, múltját, hogy igenis tudják meg, honnan jöttek és legyenek tisztában a felderített majd 250 év alatt történtekkel, másrészt hogy teljes pusztulás után emléket állítva láttathassam egy majd két és fél évszázados, a holocaust évében közvetlen családomat is magába foglalt majd 800 lelkes magyar vidéki zsidó közösség történetét és életét, hogy bizonyítékul szolgálhasson bárkinek tisztességes embernek is és a kirekesztőknek is (bár ez utóbbiaknak alighanem úgyis hiába) hogy az ő őseik is e földön születettek, éltek és meghaltak, dolgoztak, alkottak, vettek részt háborúkban, örültek és szenvedtek, mert ez volt, és a ma itt élőknek is ez a hazájuk. Mert, ha nem így gondolkodtam volna, már mindjárt 1945-ben, de 1956-ban elmentem volna, valahová, ahol egyébként nyilván még kevésbé lettem volna tisztában az identitásommal. (Mert gazemberek, kirekesztők, gyűlölködők a világ minden táján, minden nép között legyen az kifelé bármennyire demokratikus is mindig voltak, mindig lesznek, és ma is éppen úgy megtalálhatók!) Úgy gondolom, hogy a volt csornai zsidóságra vonatkozó eme emlékezés még értékesebbé és dokumentatívvá vált azzal, hogy melléje kerültek olyan, a holocaust hatását jellemző szívszorító névszerinti felsorolások is, mint az 1944 áprilisában a zsidó vallásúakra és a zsidónak számító kikeresztelkedett személyekre vonatkozó kötelezővé tett teljes névszerinti összeírás (amit 1945-ben Csornára történt visszatérésem után találtunk meg), valamint az ebben szereplő személyek közül az Auschwitzba történt deportálásból és az 1941 és 1945 között munkaszolgálatra bevonultakból soha vissza nem tértek névsora (amit ugyancsak néhány visszatért társunkkal együtt állítottunk össze, és ami először e mű összeállításakor került pontosításra, majd valamivel későbben a Csorna Fő terén felállított emlékműre felírandó névsor céljából lett több csornai túlélő segítségével véglegesítve).. Legyen ez az Emlékezés... egyben nevük soha el nem felejthető megörökítő emléke is. Összefoglalva: Célom eme Emlékezés a csornai zsidóság történetére c. összeállításommal mint egy még Csornán született, azt hiszem ma már a legöregebb Magyarországon élő csornai zsidónak (aki még ma is, 26 év miskolci és két részletben 21 és 15 éves budapesti lakosként a hova való vagy kérdésre azt feleli: csornai!) egyrészt, az emlékezés kötelezettsége volt a mára már gyakorlatilag teljesen eltűnt csornai zsidóságra, benne családi őseimre, másrészt, a kívánság szükségességességének kényszere volt emlékeztetni az utódokat is és mindenki mást is egy valaha volt világ és benne egy emberi közösség összeomlására, de legalább annyira annak objektív értékelésére is. 4

5 Emlékezés a csornai zsidóság történetére Dr. Berecz Endre A csornai zsidó jelenlétről az első írásos feljegyzés a 17. sz. végéről, 1685-ből származik, amikoris Csorna mezőváros egy május 6-án kelt levelében 1 Bóna István csornai bíró és a tanács bizonyítja, hogy a csornai zsidó mészárosok a Csanakon szerzett ökröket igaz úton, 28 tallérért vásárolták és ezeknek az árát Szak Lőrinc bogyoszlai (az akkori helyesírással bogiszlay-nak írva) mészáros fizette le, mert az mely ökröknek az sidok le nem tehetvén az arrokat. A zsidó mészárosok nevei a feljegyzésben nem szerepelnek, de a levélből nyilvánvaló, hogy voltak. A csornai zsidókra vonatkozóan a levéltári feljegyzések a 18. sz. közepétől számítva kezdenek szaporodni. Az ebből az évszázadból származó első dokumentum 1733-ban német nyelven 2 kelt, amikoris a soproni városi bírói szék meghagyja Zinár Sámuel posztókészítőnek, hogy a Götzl Hirschl kapuvári és Ábrahám Sámuel csornai zsidóktól megvett bor elszállítására és árának kifizetésére nézve 45 napon belül egyezzen meg. Ebből azután a dokumentumok szerint december 3-án per 3, majd december 18-án 4 és 1734 január 15-én újabb tárgyalás 5 lett, majd a bíróság a nevezett két zsidó érdekében végrehajtást rendelt el 6 a soproni posztókészítő ellen. A következő latin nyelvű dokumentum szerint a sopronvármegyei főszolgabíró 1742-ben a nemesi felkelés költségeinek fedezésére megadóztatás céljából összeírja a rábaközi alsó járás iparosait és kereskedőit, köztük a zsidókat is, a herceg Esterházy uradalom alá esők kivételével (akik az Esterházy birtokoknak majd az alábbiakban említésre kerülő ún. hét községében élhettek, ill. ha a hercegség érdekeinek szolgálatában más falukban is laktak, de e hét községhez tartózókként szerepeltek és hercegi védelem alatt álltak, így rájuk ilyen külön adó sem volt kivethető). Eszerint az összeírás szerint 7 Judai mercaturam exercentes:... Isák fornicem quoque possidens in Csorna praepositurae Fl. 7, azaz Isák a csornai prépostsághoz tartozó zsidó lakos, boltosra 7 Ft adó lett kivetve. Három évvel későbbi a következő írásos dokumentum, Sopron vármegye közgyűlésének Nemeskéren kelt 1745 május 10-i határozata, ami ugyancsak a nemesi felkelés szükségletére a megyebeli zsidókra is 238 forint 50 dénár adót vet ki és ennek megfelelően Adam Jacob judaeus ut mercator in Csorna 7.- Fl., azaz Adam Jacob csornai zsidó kereskedőre 7.- Ft adó esett 8. Az írásból nem derül ki, hogy nevezett az Esterházy hercegi, vagy a premontrei prépostsági uradalomhoz tartozott-e. Úgy látszik, Adam Jacob a továbbiakban is Csornán lakott, mert egy 1757-ben kelt bírósági irat 9 szerint nevezett a sopronmegyei főszolgabíró előtt pert indít Nagy János farádi nemes ellen, akitől gyapjút vett és arra 12 arany foglalót adott. Mivel az üzletkötés csak élőszóval történt a megyei törvényszék az alperesnek ítéli meg az esküt, ami ellen a felperes nem emel kifogást ből származik az a latin nyelvű dokumentum, amelyben Sopron vármegye július 3-án tartott közgyűlése a csornai zsidónak (név nem szerepel) azt a 78 forintját, amit hitelben Dugovits József vásárolt tőle különféle árukban, betáblázza, azaz...qua occasione... intabulata quoque sunt...debita...denique haebrei Csornensis fl. 78 den. 29 5/6, quibus eidem antelatus dominus Josephus Dugovits pro diversi mercibus ab eodem erga creditum acceptis restantiarius mansit. 10 Mindezek a dokumentumok egyben értékes adalékok is a zsidók számára nagyon nehéz körülményeket jelentő korra, amelyben, egyrészt, minden tevékenységet csak külön 5

6 engedélyekkel folytathattak, szabad költözködésük nem volt lehetséges, mindenkor az őket befogadó hatóságoktól, ill. földesuraktól függött (Csorna esetében a premontrei préposttól, ill. Esterházy hercegtől), akik megengedték ottani tartózkodásukat, és a különböző időkben és helyekről (a városokból történt többszöri, és pl. az ausztriai országrészből 1671-ben) történt kiűzetésük utáni végleges letelepedésüket, és oltalmat, viszonylagos biztonságot nyújtottak a főként Ausztriából és Morvaországból származó jövevényeknek, jól felhasználva őket saját gazdasági céljaik elérésére és segítésére. Ez a hozzáállás a fenti dokumentumok szerint lehetővé tette a törvény előtti bizonyos jogegyenlőségüket is, mert a nagybirtokos magyar arisztokráciának a legfőbb állami méltóságokat is betöltő tagjai (az Esterházyak, Batthyányok, Zichyek, Pálffyak) befolyásukkal el tudták érni, hogy pl. az 1647 évi királyi dekrétum 9. fejezete 8. -a értelmében judaei... Jurium Regni incapaces, azaz a zsidóságnak, mint jogtalan néposztálynak jusson valami oltalom 11. E családok főurai, esetünkben az Esterházyak, tették már a 16. és 17. században, majd a 18. században azután már szabályos szerződésekkel is lehetővé, hogy Kismarton városban és sopron- és mosonmegyei birtokaik 7 községében (Köpcsény=Kittsee 1692, Nagymarton=Mattersburg 1694, Boldogasszony=Frauenkirchen 1714, Kabold=Kobersdorf 1718, Lajtaujfalu=Neufeld a.d. Leitha 1720, Németkeresztur=Deutschkreuz 1730 és Lakompak=Lackenbach, amelyek ma mind Burgenlandhoz tartoznak) lakhassanak, dolgozhassanak, hitközségük, templomuk, temetőjük és saját önkormányzatuk legyen. E községek zsidói oltalmukért és védelmükért uraiknak meghatározott évi összeget fizettek, az ún. Schutzgeld -et, védelmi pénzt, de ezen felül is minden lehető módon igyekeztek magukat hasznossá tenni számukra a legkülönbözőbb szolgálatokkal. 12/a,12/b Az alábbiakban majd ismertetésre is kerülő adóösszeírások szerint, ha eme hét községből a hercegség céljainak érdekében más falukba is kerültek, a zsidóösszeírásokban, mint extranei, azaz más helyen tartózkodókként szerepeltek, de a hét község egyikéhez tartózóknak tekinttettek A csornai zsidók ennek megfelelően főként Németkeresztur, vagy Lakompak zsidó közösségéhez tartoztak, ill. innen kerültek ki. Sopron vármegye 1725 évi összeírása összesen 398 zsidó családot említ, ebből Kapuvárott és Páliban volt egy-egy család, Kisfaludon kettő. Csornán ezek szerint akkor éppen nem volt zsidó lakos, ugyanígy az 1735-ös összeírás szerint sem, amelyik összesen 429 családot sorol fel 1949 taggal. 13 Természetesen a földesurának fizetett Schutzgeld nem az egyetlen adónem volt, amit a zsidóknak fizetni kellett., hanem fizetniök kellett a királyi kincstár számára a taxa tolerantialis -t, az ún. türelmi adót 14,15 és a taxa accessorialis -t, 16 az ún. járulékos adót. Ezek közül a türelmi adót először 1698-ban vetette ki I. Lipót király, majd ezt Mária Terézia háborús költségei miatt valóban komolyan is vette és a kamara számára a zsidókra is kivetett, fentebb említett állami adó és a megyéknek és földesuraknak fizetett adó, ill. régebben a néha rendszeresen, néha rendszertelenül kivetett porció, országgyűlési, sánc- és követi adó mellett, ill. helyett rendszeressé tette és a kamara számára is számottevő bevétellé tette. (Bár ez a magyar törvényekkel ellentétben, tulajdonképpen törvénytelenül, a magyar országgyűlés hozzájárulása nélkül történt) 15. Az ezzel kapcsolatosan és ennek behajtása érdekében felvett és a II. József korában indult és mind rendszeresebbé vált türelmi adó (ami később, az akkor már megszégyenítőnek tartott eme elnevezés helyett kamarális taksa név alatt is szerepelt és valójában csak 1840-ben került megszüntetésre a magyar országgyűlés határozata alapján, és vált véglegessé V. Ferdinánd megerősítésével 1846-ban) és kamarai adóösszeírások alapján lehet valóban követni a 18. század vége és a magyar reformkor csornai zsidó lakosságának a történetét, létszámát és az ezekben az összeírásokban és az egyéb állami és megyei népösszeírásokban már II. József 1787-ben kiadott vezetéknév felvételi rendelet alapján a németvezetékneveket.( A hatóságok nem 6

7 mindenhol tartottak ezt szigorúan be, ezért is láthatók a függelék 1. ábráján bemutatott adólistáján magyar vezetéknevek is). A későbbi, már a felvetetett német vezetéknevekkel és a továbbiakban mindinkább a magyar lakosság által használt keresztnevekkel rendelkező zsidó lakosság tagjainak korábbi felmenőit egyébként igen nehéz, gyakorlatilag lehetetlen azonosítani, mivel az 1787 évi vezetéknév felvételi kötelezettség előtt főképpen csak a születéskor kapott zsidó nevet és utána az apa zsidó nevét használták lásd pl. majd az alábbiakban Csornára vonatkozóan elsőként említésre kerülő Izrael Lázár esetét, ahol az elől álló név a fiú neve, az utána álló név az apa neve), és az összeírásokban is így voltak feltüntetve, és hivatalos állami, de zsidó egyházi anyakönyvezés sem volt. A zsidóságnak állami és társadalmi szempontból addig teljesen alávetett helyzetét tulajdonképpen a felvilágosodás eszméjének térhódítása kezdte megváltoztatni. Az 1780-ban trónra lépett II. József már a következő évben elrendelte, 17,18,19 hogy a zsidóság az ország nagyobb hasznára váljék, mint eddig volt korlátolt kereskedése és felvilágosodása miatt, a héber nyelvet csak istentiszteleteinél tartsa meg, egyébként az ország nyelvét használja, a zsidók állítsanak fel az ország nyelvén tanító iskolákat, minden nyilvános iskolát látogathassanak, foglalkozhassanak földműveléssel, földbirtokot bérelhessenek, mindenfajta iparos szakmát űzhessenek, gyáripart gyakorolhassanak, teljesítsenek katonai szolgálatot és így a szélesebb körű kereset és karjaik hasznosítása, a gyűlöletes korlátozó törvények és megvetést keltő jelvények eltörlése elő fogja segíteni a sajátos előítéletek kiirtását, úgy, hogy az állam hasznos polgáraivá lesznek. Mindezek után a király 1783-ban kiadott rendelete 19 értelmében akkor ugyan még a bányavárosok kivételével lehetővé vált a szabad költözködés, sőt az egyetemek látogatása is, és minden irányban lehetővé vált közgazdasági tevékenységük is. (Mindez azonban még nem jelentette a teljes polgárjogot, erre csak az 1840-es országgyűlés bizonyos egyenjogúsító rendelkezései és a Szegedre menekült szabadságharcos magyar országgyűlés 1849 július 28-i ülésén köztapssal, lelkesedéssel és minden hozzászólás nélkül elfogadott, de a világosi fegyverletétel következtében életbe lépni már nem tudott törvény adott lehetőséget, ami többek között kimondta, hogy...a magyar álladalom határain belül született, vagy törvényesen megtelepedett mózesvallású lakos, mindazon politikai és polgári jogokkal bír, amelyekkel annak bármely hitű lakosai birnak. 20 A jogegyenlőség teljes megadására valójában a kiegyezés után 1867-ben került sor az akkor már újra megalakult magyar országgyűlés általhozott ún. emancipációs törvénnyel, majd teljes egyenjogúsításként 1895-ben a bevett vallásfelekezetként is történő elismeréssel). A zsidó lakosság folyamatos csornai jelenléte tulajdonképpen a 18. sz. közepétől, harmadik harmadától számítható és követhető hiteles dokumentumok alapján. Kövessük most már a megmaradt és az egyes levéltárakban fellelhető különböző összeírások felvételi éveinek sorrendjében az egyes türelmi adóösszeírások, megyei általános adóösszeírások és országos és megyei zsidóösszeírások és általános népösszeírások alapján Csorna mezőváros (majd jóval később, a közigazgatási reform végrehajtásával és a mezőváros mint megnevezés megszűnésével nagyközséggé vált, ill. ma már megérdemelten újból város) zsidó lakosait és fellelhető és dokumentálható jellemző adataikat. Az 1781/82 és 1782/83 évi megyei adóösszeírásban 21 a következők szerepelnek: Oppidum Csorna, principis (azaz Esterházy hercegi községrész, ún. hercegszer). Izrael Lázár, judaeus, foglalkozás: mercatura (kereskedés), 3. o.,(ami azt jelentette, hogy jövedelme kevesebb volt, mint évi Ft), létszám: 1 család, 1 szolgáló. Minden valószínűség szerint ez az első, az 1787-es névfelvételi rendelet után Berger vezetéknevet kapott ős, amire a következő családi generációkban adott nevek Izrael és Lázár is utalnak. (És akinek 7. generációs egyenes ági, még szintén Csornán született leszármazottja ezen emlékezés összeállítója is, ami talán érthetővé teszi, hogy kissé szubjektív legyen, és mint az egyik első és a holocaustig 7

8 folyamatosan Csornán élt és tevékenykedett zsidó család leszármazottja, részletesebben, főként e család történetén keresztül foglalkozzon legalábbis az 1840-es évekig terjedően, saját családkutatási adataiból kiindulóan az addig még csak két-három családot kitevő csornai zsidóság eme időszakra vonatkozó múltjával.) Ugyanezen évek hercegszeri összeírásában szerepel még Csornán Gregor Bodánszky judaeus, mercatura, 3. o., és Samuel Leitersdorfer judaeus, mercatura, 3. o., a prépostszeri összeírásban pedig Ábrahám Salamon judaeus, mercatura, 3. o. Az 1785-ös összeírás szerint az akkor 2917 fő összlakosságú ami akkor igen tetemes lakosságszám volt Csorna mezőváros zsidó lakossága 27 fő 22/a, ill. 29 fő 4 háztartásban 22/b, amely szám nyilván a fenti családokból adódik ki. Az 1784 és 1807 közötti adóösszeírások 23 közül csak a prépostszeri van meg, a hercegszeri hiányzik. A prépostszeri összeírásokban csakis Salamon Ábrahám judaeus szerepel (ő az az ős, aki 1787 után Gestetner nevet kapott, ami abból látszik, hogy az 1788/89-es összeírásban már mint Leopoldus Gestettner vid. Salamon szerepel, majd utóbb megint csak mint Salamon, majd 1798-tól már mint Levi Stettner. A Gestetner szerepel (ő az az ős, aki 1787 után Gestetner nevet kapott, ami abból látszik, hogy az 1788/89-es összeírásban már mint Leopoldus Gestettner vid. Salamon szerepel, majd utóbb megint csak mint Salamon, majd 1798-tól már mint Levi Stettner. A Gestetner család is végig folyamatosan csornai volt (bár jelenleg, tudomásom szerint, egyetlen leszármazottjuk sem él Magyarországon). Az közötti és 1799-es türelmi adóösszeírásban 24 Markus aus Tschorna, Fl. 15.-, és Marc Kohen aus Sorna, Fl adat szerepel. (E két név a családunkban élt emlékek szerint Izrael Lázár fiának a neve, (tehát az 1787 előtti névhasználattal Marcus Izrael). A család végig ún. kohanita, férfi tagjai kohenek voltak, ezt a melléknevet visel(het)ték. (Ez egy speciálisan zsidó elnevezés, a Mózes testvére Áron törzséből való papi származékokat nevezték így, és mai szóhasználattal talán nemesi, ill. egyházi előnévnek nevezhetjük, amennyiben ez a fogalom, vagy valami hasonló a zsidóságnál egyáltalán létezhetett.) És hogy ezek a Marcus nevek azonos személyt takarnak, azt egyrészt az 1799 és 1804 közötti másik, már sokkal gondosabban végzett és előnyomtatott lapokon és a rovatokba kézírással beirt neveket és adatokat tartalmazó, évek szerinti türelmi adóösszeírások, másrészt az évi országos zsidóösszeírásban és vagyonösszeírásban szereplő vonatkozó adatok mutatják (Függelék 1. ábra). Az 1799 és 1804 közötti éves türelmi adóösszeírásokban 25 (lásd az 1801/2 évre és Németkereszturhoz tartozó extranei -kre vonatkozóan egy jellemző másolatot a függelék 1. ábráján) már végig a következők és Csornára vonatkozóan csak a következők szerepelnek: Marcus Berger, Csorna, Principis, (azaz az Esterházy hercegi uradalomhoz tartozó), és extranei ad Communitatem Kereszturiensem adlecti, azaz a (német)keresztúri zsidó közösséghez tartozó; fizetett évenként 18,45, 24,27, 23,26, 26,19, és 49,45 forintot és 34,80 Ft. restanciát 1802 máj. 21-én befizetett. Ugyanezen éves összeírásokban szerepel még Levi Stettner, Csorna, prepositi (tehát a premontrei prépostsági uradalomhoz tartozó),aki szintén fizette a türelmi adót, és aki, úgy látszik, akkoriban kevésbé módosabb lehetett, mert kevesebbet fizetett, mint Marcus Berger. Az adik évi, zsidókra vonatkozó vagyonösszeírásban 26 ugyancsak szerepelnek ezek az adatok, de ebben már nem csak a családi és kereseti, ill. adóadatok, hanem a vagyonra (ház, szántóföld, rét, legelő, kert) vonatkozóak is szerepelnek. Ebből az összeírásból az derül ki, hogy ekkor Marcus Berger 7,5 Ft. állami adót és a fentebb említett 18,45 Ft. türelmi adót fizetett, Levi Stettner pedig 8 Ft. körüli állami adót, és 19,50 Ft. türelmi adót fizetett, mindkettőnek 200. Ft. volt a kereskedésből származó évi jövedelme és ingatlan jellegű vagyona egyiküknek sem volt. 8

9 Az évekre vonatkozó országos zsidóösszeírásban 27 is fel vannak tüntetve az adófizetési adatok mellett a családtagokra és a kereseti forrásokra vonatkozó adatok. Ebben szerepelnek a következők: Marcus Perger, Csorna, 1 családfő, 1 feleség (uxor), 1 fiú (a filii rovatban), 2 lány (a filiae rovatban), 1 cselédlány (ancilla). Kereset kereskedésből (a questu vel mercatura) Fl , ezért fizetett adók (dicae) Fl. 5.-, bérbeadásból (ab arendis) származó jövedelem Fl , ennek adója (dicae) Fl. 13.-, összes általános adók (summa universiatum dicarum) Fl. 18.-, a türelmi adópénztárhoz fizet (a quibus solvent ad cassam taxae tolerantialis) Fl. 34,80. (amit, mint fentebb láttuk 1802-ben fizetett be). Ebben az összeírásban Csornán ugyancsak szerepel még Samuel Gestetner családja ugyanilyen jellegű adatokkal. Megvannak az 1807 és 1828 közötti latin nyelven nyomott és rovatozott adóösszeírások 28, amelyekben azonban már magyarul is és magyar névírás szerinti sorrendben szerepelnek a nevek. Ennek megfelelően ezekben a csornai zsidókra vonatkozóan a következők vannak feltüntetve: Berger Márton zsidó (ez az epitheton ornans e korban még és előtte is mindig a név után volt írva és csak Hitlernek jutott eszébe ezt újból bevezetni 1933 után!). Az összeíró nyilvánvalóan a Marcust Mártonra magyarította. Ez a név szerepel 1820-ig, ill. ekkortól, halála valószínű évétől kezdve, (mivel a további években az összeírásokban már csak a fia, Berger Lőrinc kétszer Lázárnak írva, majd Lőrincre magyarítva szerepel). Foglalkozás mindkettő esetében mercatura, 3. o., 1808-ban pl. volt 1 tehenük és fizetett 3.- Ft állami és 9,30 Ft. türelmi adót, 1817-ben pedig volt egy kétéves üszője is és a 3.- Ft. állami adó mellett Ft. türelmi adót, ill ben Berger Lőrinc Ft. türelmi adót fizetett. (A fizetett összegek és jövedelmek követése és összehasonlítása, ill. belőlük életkörülmények megítélése nagyon nehéz, mivel a napóleoni háborúk eme éveiben, és tulajdonképpen utánuk is, az infláció és a birodalom pénzügyi helyzete elég változó és nehéz volt!). Ezekben a Csornára vonatkozó összeírásokban szerepel végig még Salamon Stettner zsidó a fentieknek megfelelő adatokkal és teljesen hasonló vagyoni helyzettel és adókkal, valamint egyszer, az es összeírásban Salamon Grosner zsidó neve is vagyoni és adóadatok nélkül. Jellemzésül ezekre az évekre (pl ra vonatkozóan) álljon itt két népszámlálási adat: a lényegében két uradalom, a herceg Esterházy és a premontrei prépostság birtokolta Csorna mezőváros zsidó lakosságának 1828 évi létszáma 28 fő 22, ill. egy másik összeírás szerint 24 fő 29 (ami nyilván a Berger és Gestetner családból és házuk népéből tevődött össze), míg Farád nemesi községben lakó zsidóság létszáma ugyanezen évben 130 volt 22 (!), ill. az olyan, (az akkor még alsó-rábaközinek nevezett csornai) járás központjához, Csornához képest sokkal kisebb községeiben, mint pl. Jobaházán 18, Magyarkereszturon 24, Potyondon 29, Rábaszentandráson 22, Szilban 17, Szilsárkányban 43, Vadosfán 115. ill. a kapuvári (akkor felső-rábaközi) járás Csornához közelebb eső falvaiban, mint pl. Beledben 209 (!), Mihályiban 80, Kisfaludon 39, Cirákon 22 zsidó lakott 22. Mindez arra utal, hogy a II. Józsefi könnyítések következményeként a korábban a letelepedésükre engedélyezett Esterházy hercegi 7 községből mind nagyobb számban kerültek el és kerestek és találtak megélhetést a zsidók először a kisebb falvakban, majd azután, később, az 1860-as években meginduló és felgyorsuló vasútépítés, kereskedelmi, közlekedési, forgalmi és egyéb gazdasági előnyök következtében fejlődésnek induló nagyobb helységekben, mint pl. Csornán is, Kapuváron is, ill. a számukra is már teljesen szabaddá vált városokban. Minderre vonatkozóan a függelék 2. ábráján bemutatjuk Csorna zsidó lakosságának létszámát és növekedési ütemét 1785-től a végzetes 1944 évig. ezzel összehasonlításban pedig ugyanitt bemutatjuk Farád zsidó 9

10 lakosságának az ezzel a folyamattal kapcsolatos változását: azaz, 1828-ban 130, 1880-ban 169, 1930-ban pedig már csak 34 zsidó lakos volt Farádon 22, a többség már a századfordulóra Csornára, vagy máshova költözött. Az 1818 évre vonatkozólag létezik az Esterházy hercegi levéltárnak egy levele 30, amely szerint Marcus und Lorenz Berger (Jude) waren Pächter von Handlungshäusern in Csorna, azaz illetők apa és fia ekkor a hercegség boltbérlői voltak. A következő adat az 1830-as zsidóösszeírásból 31 származik, ami azért is érdekes, mert egy olyan megjegyzést tartalmaz, ami arra mutat, hogy a kereseti viszonyok abban a korban sem voltak mindig olyan biztosak és tartósak. A Csornára vonatkozó összeírás szerint ugyanis Laurentz Berger családjában 1 családfő, 1 feleség, 4 fiú és 5 leány volt és a megjegyzés: penitus depauperatus. Contra judaeum hunc decurrit processus concursualis coram sede duali Kapuváriensis, azaz, nem egészen pontos fordításban, teljesen elszegényedett. A zsidó ellen per folyik a kapuvári kétszemélyes bíróság előtt (nyilvánvalóan azért, mert valószínűleg nem tudott fizetni). Az 1831-es, már magyar nyelven megejtett megyei zsidóösszeírásban 32 az előző megjegyzésben nincs utalás, a foglalkozások sincsenek feltüntetve, viszont ebben már szerepelnek a családtagok nevei és koruk is. Eszerint Perger Lőrintz hercegszeri családfőnek van 1 felesége Theresia (a későbbi adatok szerint Hoffmann leánykori vezetéknevű), 3 fia, Mátyás 20 eszt., Márton 8 eszt. Márkus 6 eszt., és leányai, Eszter, Rosalia, Barbara, Marinka, Sára (a lányoknál nem találták fontosnak a kor feltüntetését!) és a családhoz tartozik 1 tanító, Ábrahám N., 20 eszt. Az itt újból szereplő Márkus név ugyancsak valószínűsíti a nagyapa, Berger Márkus már említett, 1820-ban történt elhalálozását, mivel még élő apáról és nagyapáról éppen a korábbi, évezredes, csak az adott neveken alapuló zsidó névviselési rendszer miatt nem neveztek el gyereket. Ebben a Csorna mezővárosra vonatkozó összeírásban ugyancsak szerepel még a Gestetner család is. Mások még mindig nem. Mindez arra utal, hogy a függelék szerinti népmozgalmi létszámokban (pl ban 36, 1824-ben 40, stb.) valószínűleg mindegyik akkor ott tartózkodó zsidó szerepel, míg az adóösszeírásokban csak az a két fő, a Berger és Gestetner családfő, akik adófizetők is voltak (mert az adóösszeírásokban Csornára vonatkozóan csak ez a két név szerepel). Az 1839-es zsidóösszeírás szerint 33 nincs e két családon kívül más zsidó család Csornán. Az összeírás szerint a Gestetner családon kívül ebben az összeírásban szerepel Berger Lőrintz családja (a vezeték- és keresztnevek azért vannak szinte mindig kissé másképpen írva, mert azok az egyes összeírók helyesírási szokásai és tudása szerinti változékonysággal szerepelnek az egyes összeírásokban), amelyben van 1 családfő, 1 feleség, 4 névvel feltüntetett fiú, Mátyás, Márton, Márkus, Móric, és már csak 2, névvel fel nem tüntetett leány, a többi 3 úgy látszik addigra már férjhez ment valahova máshová. A családfő foglalkozása circumforaneus, ami vásározót jelent, a család évi jövedelme pedig Ftnak volt írva. Az 1840-es országgyűlés XXIX.tc.-e a zsidóságot az ország törvényes lakóinak ismerte el és tárgyalások indultak a türelmi adó, azaz az ún. kamarális taksa megváltására (aminek Ferdinánd király általi szentesítésére azonban csak 1846-ban került sor). Az ország törvényes lakóinak történt elismerés után először az 1844-es zsidóösszeírás 34 adatai szerint jelentek meg hitelt érdemlően már más családok is a csornai zsidóság körében. Az ez évi összeírás szerint Berger Lőrintz 6 tagú családja állt 1 családfőből, feleségéből, 2 fiából és 2 lányából (nevek a családfőén kívül nincsenek megadva), foglalkozása kiskereskedő, évi jövedelme Ft. A Berger családon kívül az összeírásban szereplő csornai zsidó 10

11 családfők: Gestetner Samu (13 fő), Krausz Lipót (5 fő), Strasser Vilmos (8 fő). Csorna zsidó lakosság ekkor 32 fő. Az 1845-ös összeírásban 35 a Berger családból a hercegszeren családfőként már Berger Theresia van feltüntetve, ami arra utal, hogy Berger Lőrinc 1844-ben meghalt (ezt mutatja nevezettnek a farádi zsidó temetőben ma is épségben meglévő héber nyelvű sírkövének felirata is. Hadd emlékeztessek ezzel kapcsolatban itt arra, hogy Csornán akkor még nem volt zsidó temető, csak Farádon, ahol a zsidó lakosság és ennek megfelelően a hitközség létszáma is még jóval nagyobb volt, mint Csornán, ezért is tudtak ott már korábban temetőt nyitni és fenntartani. Csornán csak az 1870-es évek legvégén nyílt meg a temető). Az összeírásban a családfő anya mellett szerepel még 3 fiú (úgy látszik, hogy 1 újból visszakerült) és már csak 1 leány, ill. 1 keresztény szolgáló. A foglalkozás a kalmárok, vagy kereskedők felirat kisebbek rovatában szereplő jelzés szerinti, Ft. évi jövedelemmel. A Berger, Krausz és Strasser családon kívül a hercegszeri összeírásban már szerepel Grüngold Lipót, Lichtschein Samu, Wittmann Miklós és Blum Ábrahám családja is, míg a prépostszeri összeírásban szintén szerepel, mint eddig is, Gestetner Samu családja. Ezektől az évektől kezdve a minden valószínűség szerint a szabadabb mozgás lehetőségei és a szabadabb gazdasági körülmények és viszonyok, majd később a meginduló vasútépítések, ill. ezzel kapcsolatban Csorna közlekedési központtá fejlődésével létrejött jobb kereskedelmi lehetőségek következményeként a lakosságszám általános növekedése mellett (Csorna összlakossági adatai: 1785: /a 1828: /a, 1836: , 1870: , 1873: , 1880: /a) a csornai zsidóság létszáma is rohamosan nőni kezd (lásd a függelék adatait), olyannyira, hogy a továbbiakban e tanulmány keretei között már nincs is mód az egyes családok történeti adatainak külön ismertetésére, csak az általános érdeklődésre tartó jellemző adatok és történések ismertetésére kerülhet sor. Az 1850-es Bach-korszakbeli első népszámláláskor kiderült, hogy a zsidókról addig vagy egyáltalán nem vezettek születési, házassági és halálozási anyakönyveket, vagy nem kielégítő módon 37. Ezért elrendelték, hogy a rabbik, vagy helyetteseik az előírásos anyakönyveket vezessék. Ennek megfelelően indult meg 1850-ben a csornai zsidó anyakönyvezés 38. Álljon itt néhány, legtöbbjét tekintve szinte egészen a vészkorszakig Csornán fennmaradt és tisztes csornai polgárrá vált család újszülöttjeinek neve az első évek születési anyakönyveiből: 1850: Lichtschein, 1851: Kaufmann, Berger, Blum, Gestetner, Singer, Freisler, 1852: Hirsch, Rehberger, Neumann, Weiss, Lichtenstern, Wittmann, Bermann, 1853: Stern, Krausz,, Klein, Strasser, 1854: Kohn, Gold, Löwinger, 1855, Spielmann, Weissmandl, Benedikt, Goldberger, 1856: Heller, Hoffmann, Deutsch, stb. Érdemes itt megemlíteni egy, talán leghíresebbé, igazában világhíressé vált nevet, az ben született Gestetner Dávidét, aki nem más, mint az iratsokszorosítás első és sokáig egyedüli stencilezési módszerének fiatal korától Amerikában és Londonban élt és működött feltalálója, a sokszorosító berendezések gyártásával és fejlesztésével foglalkozó és Angliában ma is működő Gestetner Holding Inc. alapítója, akinek leszármazottai ma is élnek Angliában és a farádi temető teljesen rendbehozott Gestetner sírköveinek tanúsága szerint ma sem felejtették el csornai származásukat A zsidó lakosság létszámának növekedésével 1853-ban létrejött a csornai zsidó hitközség 39, aminek első elnöke a család csornai működését Gyöngyösy Pál premontrei prépost által 1845-ben oklevéllel is elismert Gestetner Sámuel lett 40 és már megalakulása évében rabbit is választottak (néhány név ezek közül: az első volt az országosan is ismert Freuder Náthán, majd mások után később hosszú ideig Kohn Farkas, akinek címe kerületi rabbi volt, mivel a hitközség zsidó anyakönyvi kerületéhez tartoztak a csornai járás községeiben élő zsidó 11

12 lakosok 41 ) ban imaház, majd 1854-ben templom is épült a hívek számára. Ugyanezen évben, amikor mintegy 160-an voltak, már elemi iskolát is nyitottak (majd, mintegy 10 évvel később kéttantermes, kéttanerős, félig osztatlanként működő újat is építettek), ahol elejétől fogva magyar nyelven folyt az oktatás (Ne felejtsük el, 1854-ben még Bach korszak volt Magyarországon!). Ez az iskola egészen 1944-ig fennmaradt, évenként átlagosan fő körüli (az utolsó, 1943/44-es tanévben 84 fő) tanulólétszámmal. Érdemes megemlíteni néhány, hosszabban működött érdemes tanító és iskolaszéki elnök nevét: Sasvári Béla, Krausz Ármin, Goldhammer Samu, Molnár Ignác, Sichermann Miksa, ill. dr. Spatz Adolf ben sor került a templom megnagyobbítására, (ami azután az 1980-as években, a hívek sajnálatosan teljes hiányában, eladásra és lebontásra került és emlékét a helyén épült házon elhelyezett és függelékben látható kis márványtábla őrzi). Hamarosan megalakultak a zsidóság közösségi intézményei, egyesületei, mint az egyik legfontosabb, a Temetkezési Egylet (az ún. Szentegylet= Chevra Kadisa),ami azután 1885-ben megnyitotta a ma is fennálló zsidótemetőt, az Izraelita Nőegylet, a rászorulók segélyezésével foglalkozó Izraelita Filléregylet, kötetes könyvtár létesült, stb. Berényi Pál könyvében 42 e korról többek között a következőket írja: A zsidók könnyen és gyorsan, mert szívesen tanulják a magyar nyelvet, a hol csak módjukban van magyarokkal érintkezni. Még azok is, a kik az ortodox községekhez tartoznak, szívesen csatlakoznak a magyar nyelvűekhez. A csornai ortodoxok, a kik még néhány év előtt zugiskolát (!) tartottak fenn, a legelső felszólításra abbahagyták széthúzó törekvéseiket és nyilvánossá, modernné és magyarrá tették iskoláikat. A zsidó közélet tere az akkori József tér (ma Mártírok tere) sarkán lévő az 1. Függelék 3. ábráján látható, ma már épületekkel teljesen beépített ún. templomudvar volt. Itt állott a templom aminek már az 50-es évekbeli eléggé romos állapotát mutatja be a Függelék 4. ábrája és minden egyéb intézményi helység iskola, rabbilakás, vágóhelység, stb. A templomudvar helyén ma álló ház sarkán van kihelyezve a Függelék 5. ábráján látható és a csornai zsidóság sorsára utaló emléktábla. A zsidó polgárság aktívan részt vett Csorna gazdasági, pénzügyi, ipari és kereskedelmi életében, az egész nagyközség fejlődésében és előrehaladásában. Munkálkodtak mind a nagyközség, mind pedig a megye képviselőtestületében, a községi ipartestületben és kereskedők egyesületében (alapítási év 1894) 40, a kapuvári székhelyű Sopron-megyei Takarékpénztár és a csornai székhelyű Rábaközi Takarékpénztár igazgatóságában és felügyelő bizottságában (egészen az ún. zsidótörvényekig, amikor már innen is törvényileg kizárásra ítéltettek). Az es adatok szerint ebben az időben a zsidóság önálló foglalkozást üző tagjainak foglalkozási megoszlása a következő volt: orvos 2, állatorvos 1, ügyvéd 2, földbérlő 4, földtulajdonos 1, malomtulajdonos 1, téglagyáros 2, állatkereskedő 7, borkereskedő 2, bőrkereskedő 3, cipőkereskedő 1, cukorkakereskedő 1, ecetgyártó 2, edényés üvegkereskedő 2, fakereskedő 3, fűszerkereskedő 3, gabonakereskedő 4, gépkereskedő 1, kávéház és étteremtulajdonos 1, kereskedelmi ügynökök 10, kézimunkakereskedő 1, könyvés papírkereskedő 1, piaci árus 3, ponyva- és zsákkölcsönző 2, rőfös- és rövidáru- és divatárukereskedő 20, szeszkereskedő 1, szénakereskedő 2, tojás- és baromfikereskedő 2, tüzelőanyagkereskedő 2, vegyeskereskedő 16; az iparosok közül: bádogos 3, borbély 1, cipész 11, cipőfelsőrészkészítő 2, fényképész 1, fuvarozó 3, kefekötő 1, kötödés 1, mészáros és hentes 3, női kalapkészítő 1, órás és ékszerész 3, pipaszárgyártó 1, pék 3, férfi- és nőiszabó 9, üveges 1, villanyszerelő 2, magánzó 11. A többi, nem önálló egzisztencia kereskedelmi és egyéb alkalmazott, háztartásbeli, eltartott és sok, nagyon szegény, a jótékonysági egyesületek által segélyezett alkalmi foglalkozású volt, miközben a hitközség lélekszáma (1929-ban) 910, a családok száma 197, az adófizetők száma pedig 171 volt

13 A csornai zsidóság teljesítve a jogegyenlőségből fakadó minden kötelezettségét az első világháborúból is jócskán kivette részét. A zsidó férfilakosság 72 tagja szolgált katonaként a hadseregben 44 (közülük 14 tiszti, ill. tisztjelölti rendfokozattal) és a temetőben lévő márvány emléktábla tanúsága szerint (lásd a Függelék 6. ábráját)) ezek közül 17-en haltak hősi halált (közülük 2 volt tiszt és 1 hadapród őrmester), ill. a 18-adikat, Glaser Ferenc tart. századost Szamuely csapata végezte ki 1919-ben a tanácsköztársaság ellen fellépett csornai ellenforradalom (amelynek szintén volt nem is egy zsidó résztvevője és Szamuely által börtönbüntetésre is ítélt szenvedő alanya) leverése után a csornai főtéren. A csornai zsidóság életében a trianoni békeszerződés ugyanúgy megállította a fejlődést, mint ahogy az az egész országban is történt. Hozzájuk is érkeztek menekültek, az elszakított területekről itt menedéket találók és remélők. A zsidóság ellen a tanácsköztársaság után növekedni kezdtek az ellenérzések és megszülettek bizonyos korlátozó rendelkezések is (pl. az 1920-ban bevezetett ún. numerus clausus törvény, ami az egyetemekre, ill. bizonyos értelmiségi pályákra való bekerülést csak a lakossági arányszámuknak megfelelő mértékben tette lehetővé). Ezeknek hatásai később ugyan csökkenni látszottak, ám az 1929-ben kezdődött nagy gazdasági világválság és főként a Hitler uralomra kerülésével kapcsolatos németországi események következtében a 30-as években eleinte lassabban, de folyamatosan változó közhangulat és a nyomukban járó, a nácizmustól gerjesztett, mindinkább további elszigetelést kívánó követelések 1938-tól kezdődően sajnálatosan meghozták gyümölcsüket, a zsidók állampolgári egyenlőségének előbb (az 1938 évi ún. I. zsidótörvénnyel) a korlátozását, az 1939 évi II. zsidótörvénnyel a nagyon is jelentős korlátozását, gyakorlatilag a teljes elszegényítést és társadalmi deklasszálást, míg a már teljesen a német faji törvények alapján hozott 1941 évi III. zsidótörvény gyakorlatilag megvalósította a teljes jogfosztottságot és a magyar nemzettől való teljes disszimilálást. Ezután zsidók katonai szolgálatot a honvédségben nem teljesíthettek, (de nemcsak azok nem, akik zsidó vallásúak voltak, hanem azok sem, akik már régen megkeresztelkedtek de akár egyetlen nagyszülőjük is zsidónak született), mindenféle katonai rangjuktól megfosztották őket, (hogy kissé személyesebb is legyek, ez fájt az édesapámnak talán a legjobban, aki az első világháborúból 33 havi frontszolgálat után többszörösen kitüntetett főhadnagyként került haza és szerelt le, és akinek a tiszti rangját még Ferenc József és Károly király adta és az akkorra már teljesen jobbra sodródott kormányzat vette el), csak munkaszolgálatosként szolgálhattak (katonasapkában, de egyenruha nélkül, saját ruházatukban!), állami, városi és önkormányzati köztisztviselők és ilyen vállalatok alkalmazottai nem lehettek (akik még néhányan voltak, azokat is el kellett bocsátani), közgazdasági, kulturális, a nyomtatott sajtóval kapcsolatos pályákon semmiféle vezetői tisztséget nem tölthettek be, ezekről a helyekről is teljesen kiszorításra kerültek, stb., stb., stb. De nem érdemes ezt a sort tovább folytatni, sajnos mindezek a törvények Csornára is nyilván vonatkoztak, az eredmény itt is láthatóvá és érezhetővé vált. És ezután, 1944 március 19-e, a németek bejövetele és az általuk kikényszerített új kormány rendelkezései után következett a 18. századig fennállt viszonyokhoz képestinél is nagyobb jogfosztás és vagyonelkobzás, ami már a fizikai létüket is közvetlenül fenyegette (mert a megelőző addigi mintegy kétezer évben a legmegátalkodottabbak sem gondoltak a teljes fizikai megsemmisítésre), és megvalósulni látszott a németek által vezényelt és sajnos magyar csendőri segédlettel megvalósított és majdnem teljesen sikerrel is járt fizikai megsemmisítés. Az akkor Csornán tartózkodó, és a már korábban (a közben még a csornai járás községeiből is ide behozottakkal együtt) a kijelölt gettóba összezsúfolt zsidó és zsidónak számító keresztény vallású lakosságot 1944 június 21-én, személyenként az engedélyezett 20 kg-os csomagot vive magukkal, a Fő téren gyűjtötték össze, innen őket délután gyalogmenetben a csendőrök az állomásra kisérték. (Hogy ezt a lakosság, hogy ítélte 13

14 meg, arra jellemző, hogy a visszatértek elbeszélései szerint 45 az állomásra vezető útvonalon egyetlen ember nem volt látható, egyes helyeken a boltok rolói is le voltak húzva, gyakorlatilag a Fő tér egy erkélyén nevetgélve tanyázó és örvendező néhány, már korábban is ismert szélsőjobboldali beállítottságú személyen kívül senki nem óhajtotta látni a szomorú, meggyalázott menetet). Az állomáson azután személyt egy-egy tehervagonba raktak és a csornai járásból behozottakkal együtt mintegy 750 embert Sárvárra (~ 400) és Sopronba (~ 350) szállították, az utóbbi helyen mindnyájukat egy kollégiumnak épülő, még nem is teljesen kész, padló és ablak nélküli épületbe szállásolták el (ahol az egyik, régen megkeresztelkedett családanya fiával együtt mindjárt öngyilkos is lett). Sopronból 1944 július 2.-án indult el a deportálóvonat Auschwitzba a már említett vagonlétszámokkal, ahova 3 éjszakai út után július 5-én érkeztek meg. Innen tovább sorsuk már sok-sok leírásból általánosan ismert: munkaképesekre és munkaképtelenekre történő szelektálás (az utóbbiak, gyerekek és öregek sorsa gyakorlatilag még aznap, vagy másnap megpecsételődött) 45, mindenüktől történt teljes megfosztás, majd az egyelőre életre ítéltek valamelyik más táborban, vagy ahhoz közeli gyárban végzendő kényszermunkára küldése, stb. Érdemes azt is megemlíteni, hogy még a Sopronba, ill. Sárvárra történt elszállítás előtt volt két sikeres mentési akció is, amennyiben a Weiner családnak Dreisziger Kálmán segítségével 48 sikerült Budapestre jutniuk (amiért D. K.-t utána felelősségre is vonták) és Keszler Hermann (akit az 1941-ben kezdődött háború megindulásakor, mint gépkocsivezetőt behívtak és közben a hadszíntéren elesett) feleségét és 7 éves kislányát 49 is elrejtették a deportálás elől és túl is élték a korszakot. Egyébként nagyon is érdekes tény és ez az egész magyarországi zsidóságra jellemző volt gyakorlatilag alig voltak mentési kísérletek, sőt, de igények is alig, az emberek egyszerűen nem tudták elképzelni, hogy Magyarországon bekövetkezhet az, ami bekövetkezett. Csorna teljes zsidó lakosságának létszáma a németek bejövetele után elrendelt és 1944 áprilisában történt összeírás 46 (amelyben az akkor munkaszolgálatot teljesítők is benne foglaltattak) tanúsága szerint zsidó vallású személy 787, valamely keresztény vallást követő, de zsidónak számító személy pedig 13 volt (akiket persze egyetlen kivétellel, mert a férje nem zsidónak számító keresztény volt, szintén Auschwitzba deportáltak!). Az 1945-ben készített összeállítás szerint (amikor már biztosnak látszott, hogy aki addig nem tért vissza és nem is adott életjelt magáról, vagy eleve már Auschwitzban, vagy valahol Németországban, vagy a Magyarország számára az 1941 júliusában kezdődött háború színhelyein munkaszolgálatosként elpusztult) a csornai zsidóság veszteséglistája 47 : a 787-ből 634 zsidó vallású (80,76 %) és a 13-ból 9 keresztény vallású, korábban megkeresztelkedett (69,23 %) áldozat. És, hogy eme emlékezés összeállítója itt is lehessen kissé szubjektív: közvetlen családjának (ide értendők saját családtagjai, szüleinek akkor még élt felmenői és testvéreinek családjai) 1944-ben Csornán élt 21 tagja közül 1944/45 eseményei következtében 16 (közte édesapja és testvérhúga) soha nem tért vissza. A bekövetkező politikai és gazdasági változások, majd az 1956-os forradalom eseményei folyamatossá tették a deportálásokat és a munkaszolgálatot átvészelt és visszatért zsidó lakosság el- és kivándorlását. Főképpen az időközben megalakult Izrael Állam és az Amerikai Egyesült Államok de más nyugati államok is lettek a migráció főbb állomásai, ahol a visszatért fiatalabb korosztályok megteremtették új életük lehetőségeit és megvalósulását. És hogy akik Csornán születtek és éltek nem felejtették el eredeti hazájukat, gyerekkori emlékeiket, őket segítő barátaikat, arra jó példa, hogy szinte mindegyikük nem is egyszer volt már itthon látogatóban, sőt olyan is van, aki Csornán véve házat, váltakozva, itt is és új hazájában is élte időskori életét. 14

15 A majd 350 éves, de 200 évre visszamenően mint talán láttatnom sikerült biztosan folyamatos csornai zsidó jelenlét, a bekövetkező folyamatos fejlődéssel, majd ugyan némi stagnálással együtt járó, de mégis tisztességes, munkás, a zsidó lakosságnak egész Csorna népe hasznára és fejlődésére is szolgált meghatározó emberi tevékenysége, ill. majd ennek a XX. század közepén történt végleges megszakadása epilógusaként álljon itt az a néhány sor, amit az 1945 végén készített és nemrég fellelt eredeti példány alapján általam végső formában összeállított veszteséglista 47 utószavaiként leírtam: felejteni nem szabad, emlékezni kell, megbocsátani az oktalan gyűlölet okozta veszteséget és fájdalmat nehéz! Talán egyszer mindezt békévé oldja az emlékezés. Legyen a fentebb említett két névsor 46,47, ill. közülük is a veszteséget mutató második felsorolás, örök mementó az ő általuk már soha megismerni nem engedett, remélhetően jobb utókor minden tisztességes emberének! És talán utóiratként: nem történész vagyok, pragmatikus gondolkodású vegyész voltam aktív időmben, ilyen történeti jellegű kutatásokkal soha nem foglalkoztam, (bár a csornai zsidó jelenlét bemutatásának igazolására szolgáló forrásokra történt utalásokat ugyanolyan gondossággal végeztem, mint ahogy azt tudományos közleményeim esetén a kémia területén megszoktam), a legújabb idők bizonyos elgondolkoztató fejleményei indították el bennem a folyamatot! Ezzel az egész, a családommal és Csorna zsidóságával kapcsolatos történetkutatással ugyanis az volt a célom, hogy utódaim (és megmaradt csornai felebarátaim) ne feledkezzenek meg arról és tudatosítsák magukban azt, hogy honnan és mikor jöttek, és legyenek tisztában azzal a dokumentáltan felderített majd 250 év alatt történtekkel és csornai jelenlétükkel, hogy bizonyíthassák bárkinek tisztességes embereknek és a rosszakaratúaknak is (bár azok aligha győzhetők meg) hogy ők is és minden felmenőjük, mint minden más emberé is, e földön született és dolgozott, alkotott, élt és meghalt, örült és szenvedett, ha kellett részt vett a háborúkban (a legutóbbiban is, mert a 2. magyar hadsereg keretében és vele együtt mintegy munkaszolgálatos is elpusztult! 50 ), mert nekik is ez volt és a ma itt élőknek is ez a hazájuk, és a többiekhez hasonlóan, és ha engedték, velük együtt mindig is megcselekedték azt, mit megkövetelt a haza. 15

16 Felhasznált források 1. Szerk.: Scheiber S.: Magyar Zsidó Oklevéltár, A Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) kiadása. V/l k o. Országos Levéltár Batthyány levéltára, Missiles 2. Uo. VI. k. (1961) 546. o Diarium Iudicarium, 51. lap 3. Uo o évi tanácsjegyzőkönyv, o. 4. Uo o évi tanácsjegyzőkönyv o. 5. Uo o évi tanácsjegyzőkönyv, o. 6. Uo o évi tanácsjegyzőkönyv, o. 7. Uo. XII. k. (1969) o. Sopron-megyei Levéltár, 1742 évi közgyűlési iratok 8. Uo o. 9. Uo. XIV. k. (1971) o. Sopron-megyei levéltár, Acta Iuridica Haebrei, Tom Uo o. Sopron-megyei levéltár, évi közgyűlési jegyzőkönyvek o. 11. Uo. VII.k. 8. o. (1963) 12/a. Uo. 9. o. 12. R. Widder: Die Esterházysche Siebengemeinde. Der Katalog der Ausstellung in dem Esterházy Schloss, Eisenstadt. p o. (1995) 13. Magyar Zsidó Oklevéltár VII. k. (1962) 10. o. 14. Felhő I., Vörös A.: A helytartótanácsi levéltár. Akadémiai Kiadó (1961), p Magyar Zsidó Lexikon, (1929), 982. o. 16. Felhő I., Vörös A.: A helytartótanácsi levéltár. Akadémiai kiadó (1961), p Uo o. 18. Haraszti Gy.: Magyar Zsidó Levéltári Repertórium, I. MTA Judaisztikai Kutatócsoport (1993), 82. o. 19. Szerk.:Ujvári P.: Magyar Zsidó Lexikon, (1929), 212. o. 20. U. o o. 21. Sopron vármegyei adóösszeírások, Magyar Országos Levéltár, Mikrofilm: No /a. Thirring G.: Sopron vármegye községeinek népesedési fejlődése az utolsó 150 év alatt.soproni Szemle, II. évf. 4.sz. (1938) 8. és 9. o. 22/b Magyarország történeti helységnévtára, Sopron megye. Bp A KSH Dok. Központ kiadása. Sorsz Magyar Országos Levéltár, Mikrofilm: No , Uo. Mikrofilm: No (A Soproni Levéltár anyaga) 25. Sopron-megyei Levéltár: Conscriptio Facultatum Judaeorum..pro Anno Militari 1801/2 (rajta ceruzás megjegyzés: Ö.134) 27. Uo Uo. Mikrofilm: No A népmozgalom főbb adatai községenként között. Statisztikai adatok a Győri Levéltárban (Kovács Károly úr kigyűjtése) 30. Az Esterházy hercegi levéltár (Eisenstadt) levele a szerző személyes tulajdonában. 31. Magyar Országos Levéltár, Conscriptiones Judaeorum 16

17 32. Sopron-megyei Levéltár, 5-6/4-III. Conscriptiones Judaeorum 33.Magyar Országos Levéltár 34. Uo évi Zsidósági 1. kútfő,38.tétel 35. Uo évi. Zsidósági 1. kútfő, 17.tétel 36. Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal kiadása II. betűrendes rész o. 37. Haraszti Gy.: Magyar Zsidó Levéltári Repertórium, I MTA Judaisztikai Kutatócsoport. (1993) 104. o. 38. Anyakönyvek. Magyar Országos Levéltár, Mikrofilm: No. A Magyar Zsidó Lexikon, (1929) 184. o. 40. A Csornai Múzeum adatai 41. Schweitzer J., Frojimovics K.: Magyarországi Zsidó Hitközségek, 1944 április. I. rész. Adattár. MTA Judaisztikai Kutatócsoport (1994), 840. o. 42. Berényi P.: Sopron megye. Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Bp. 1895, 24. o. 43. Sopron sz. kir. város és Sopron vármegye általános címtára és útmutatója Székely és Tsa. Könyvnyomda kiadása, Sopron 44. Szerk.: Újvári P.: Magyar Zsidó Lexikon (1929) o. 45. A történteket megéltek és még élők személyes elbeszélései 46. Holocaust Füzetek, VIII. évf. 13. kötet. Magyar Auschwitz Alapítvány. Holocaust Dokumentációs Központ kiadása. Budapest. (1999) old. 47. U. o old. 48. Szita Sz.: Embermentés Sopron megyében. Soproni Szemle 32. (1981) 394. o. 49. Nevezett személyes elbeszélése. 50. Stark T.: A zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után bp o. 17

18 1. függelék 1. ábra. Kivonat Sopron vármegye 1801/02 évi türelmi adóösszeírásából 2. ábra. A csornai zsidóság létszámadatai 1785 és 2000 között 3. ábra. A csornai zsidóság I. világháborús hősi halottainak emléktáblája a csornai zsidó temető ravatalozójában 4. ábra. A ma már eltűnt és másképpen beépített zsidó hitközségi terület (a XIX. század közepétől a XX. század 40-es éveiig). 5. ábra. A volt csornai zsidó templomudvar helyszínrajza és épületképei (templom, rabbilakás, iskola) a XX. sz. 30-as éveiből és a temető ravatalozója (ami ma is megvan) 6. ábra. A templomudvar helyén épült házon elhelyezett emléktábla 7. ábra. A terület mai állapota a sarokházon a kis emléktáblával és a 2005 június 26-án felavatott emlékmű a város Fő terén 18

19 19

20 20

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül)

Családfa. Lichtwitz Ferdinándné (szül. Deutsch Jozefin) (1840-es évek- 1918 előtt) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Krausz Márkus (1840-1910 körül) Krausz Márkusné (1840 körül- 1913 körül) Lichtwitz Ferdinánd (1840-es évek- 1918 előtt) Lichtwitz Ferdinándné

Részletesebben

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa.

Családfa. Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958. Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945. Angyalosi??? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Angyalosi??? Angyalosi?-né (szül.? )?? Schultheisz Kálmán 1877 1945 Schultheisz Kálmánné (szül. Weiner Róza) 1880 1958 Apa Angyalosi Béla

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933

Családfa. Werner Károlyné (szül. Pollák Matild) 1858 1860 között 1936. Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Családfa Apai nagyapa Popper Károly 1864 1935 Apai nagyanya Popper Károlyné (szül. Werner Julianna) 1867 vagy 1868 1933 Anyai nagyapa Werner Károly 1850 1916 Anyai nagyanya Werner Károlyné (szül. Pollák

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? 1937. Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel 1925. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Davidovits Mózes? 1890-es évek Apai nagyanya Davidovits Mózesné (szül.? Ráhel)?? Anyai nagyapa Csernovits Efraim? 1937 Anyai nagyanya Csernovits Efraimné (szül.? Eszter? 1888/9 Apa

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Krausz Ábrahám?? Interjúalany. Ozorai Sándorné (szül. Sternberger Ida) 1923. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Krausz Ábrahám?? Interjúalany. Ozorai Sándorné (szül. Sternberger Ida) 1923. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Sternberger Ignác?? Apai nagyanya Sternberger Ignácné (szül. Weisz Mária) 1855 1933 Anyai nagyapa Krausz Ábrahám?? Anyai nagyanya Krausz Ábrahámné (szül. Brandl Teréz)?? Apa Sternberger

Részletesebben

Családfa. Kaufmann Jakabné (szül. Braun Hani) 1840-as évek 1920-as évek. Schöngut Jakabné (szül. Sternberg Jozefin)? 1905. Schöngut Jakab 1845 1931

Családfa. Kaufmann Jakabné (szül. Braun Hani) 1840-as évek 1920-as évek. Schöngut Jakabné (szül. Sternberg Jozefin)? 1905. Schöngut Jakab 1845 1931 Családfa Apai nagyapa Kaufmann Jakab 1830-as évek 1913 Apai nagyanya Kaufmann Jakabné (szül. Braun Hani) 1840-as évek 1920-as évek Anyai nagyapa Schöngut Jakab 1845 1931 Anyai nagyanya Schöngut Jakabné

Részletesebben

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) (1881-1944) Apa Klein Lázár (1878-1944) Házastárs Interjúalany Családfa Apai nagyapa Klein Mendel Wolf?-? Apai nagyanya Klein Mendelné (szül.weiser Aranka)?-1909 Anyai nagyapa Szalpéter??-? Anyai nagyanya Szalpéter?-né (szül. Holder Gizella)?-1944 Apa Klein Lázár

Részletesebben

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944 Családfa Apai nagyapa Preisz Soma 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944 Anyai nagyapa Blum Mór 1868 1944 Anyai nagyanya Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872 1944. Grűnwald Izidor? 1936

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872 1944. Grűnwald Izidor? 1936 Családfa Apai nagyapa Kornfeld Hirsch Lipót?? Apai nagyanya Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Anyai nagyapa Grűnwald Izidor? 1936 Anyai nagyanya Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) 1872

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Családfa. Berger Náthánné (szül. Klein Mária) 1868 1935. Kohn Mórné (szül. Neumann Jozefina) 1861 1903. Kohn Mór 1860 1937. Berger Náthán 1857 1944

Családfa. Berger Náthánné (szül. Klein Mária) 1868 1935. Kohn Mórné (szül. Neumann Jozefina) 1861 1903. Kohn Mór 1860 1937. Berger Náthán 1857 1944 Családfa Apai nagyapa Berger Náthán 1857 1944 Apai nagyanya Berger Náthánné (szül. Klein Mária) 1868 1935 Anyai nagyapa Kohn Mór 1860 1937 Anyai nagyanya Kohn Mórné (szül. Neumann Jozefina) 1861 1903 Apa

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. Schwarz Lipót 1865 1929

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. Schwarz Lipót 1865 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apa Schwarz Lipót 1865 1929 Anya Schwarz Lipótné (szül. Friedmann Regina) 1860-as évek 1944 Testvérek Schwarz Jenő 1891 1944 Markovics Ernőné

Részletesebben

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944. Feldmár József? 1914/18? Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Gross János?? Apa.

Családfa. Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944. Feldmár József? 1914/18? Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Gross János?? Apa. Családfa Apai nagyapa Feldmár József? 1914/18? Apai nagyanya Feldmár Józsefné (szül. Feldmár Johanna) 1860 1944 Anyai nagyapa Gross János?? Anyai nagyanya Gross Jánosné (szül.? Helena)?? Apa Feldmár Miksa

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

Családfa Anyai Apai Apai Anyai nagyanya nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Családfa Anyai Apai Apai Anyai nagyanya nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek Családfa Apai nagyapa Grósz Jakab 1870? Apai nagyanya Grósz Jakabné (szül. Léhner Malvin)?? Anyai nagyapa Schiller Sándor? 1930 előtt Anyai nagyanya Schiller Sándorné (szül. Fischer Netti)? 1930 35 között

Részletesebben

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár A zsidó anyakönyvezés Magyarországon Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár Pre-modern zsidó közösségek Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; Önálló belső

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Apai nagyanya. Anyai nagyanya. Apai nagyapa. Apa. Anya. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Baik Gyula?? Baik Gyuláné (szül. Landsinger Gizella)? 1937? Schischa Ignác 1847 1910 Schischa Ignácné (szül. Österreicher Regina) 1870 1925

Részletesebben

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa.

Családfa. P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931. Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920. P. Ignác 1867 1942/43. Fk. Fülöp? 1920. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fk. Fülöp? 1920 Fk. Fülöpné (szül. Lőwinger Karolina)? 1920 P. Ignác 1867 1942/43 P. Ignácné (szül. Kohn Erzsébet) 1875 1931 Apa F. Hugó

Részletesebben

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920.

Családfa. Neu Adolf 1830-as évek? Interjúalany. Kárpáti Áronné (korábban: Schächter Lászlóné) (szül. Grünberg Klára) 1920. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grünberg?? 1920-as évek Grünberg?-né (szül. Grünberg Berta)? 1930 Neu Adolf 1830-as évek? Neu Adolfné (szül. Kraut Borbála) 1832 1922 Apa

Részletesebben

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39

Családfa. Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina) Ornstein Mór? 1938/39 Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Kohn Jakab? 1930-as évek Kohn Jakabné (szül. Spitz Róza)? 1890 Kohn Jakabné (szül. Ornstein Hermina)? 1930-as évek Anyai nagyapa Ornstein Mór? 1938/39 Anyai nagyanya

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Goldsmann Bernard?? Interjúalany. Greif Ruth (szül. Goldstein Ruth) 1932. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Goldstein??? Apai nagyanya Goldstein?-né (szül.? Rozália) 1874 1949 Anyai nagyapa Goldsmann Bernard?? Anyai nagyanya Goldsmann Bernardné (szül.? Eszter) 1880-as évek 1970- es évek

Részletesebben

Családfa. László (Lőwinger) Nemes Izsákné (szül. Szmuk Czizi /Cili/) 1861 1944. László. Lipótné (szül. Apfel Malvin)? 1943 kb.

Családfa. László (Lőwinger) Nemes Izsákné (szül. Szmuk Czizi /Cili/) 1861 1944. László. Lipótné (szül. Apfel Malvin)? 1943 kb. Családfa Apai nagyapa Nemes Izsák 1859 1937 Apai nagyanya Nemes Izsákné (szül. Szmuk Czizi /Cili/) 1861 1944 Anyai nagyapa László (Lőwinger) Lipót Anyai nagyanya László (Lőwinger) Lipótné (szül. Apfel

Részletesebben

Családfa. Molnár Farkas Vilmosné (szül. Polnauer Róza) 1873 1929. Katz Mórné (szül. Pollák Amália) 1880 1954. Katz Mór 1877 1952

Családfa. Molnár Farkas Vilmosné (szül. Polnauer Róza) 1873 1929. Katz Mórné (szül. Pollák Amália) 1880 1954. Katz Mór 1877 1952 Családfa Apai nagyapa Molnár Farkas Vilmos 1869 1945 Apai nagyanya Molnár Farkas Vilmosné (szül. Polnauer Róza) 1873 1929 Anyai nagyapa Katz Mór 1877 1952 Anyai nagyanya Katz Mórné (szül. Pollák Amália)

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa.

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944. Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Brandl Heinrich? 1928 vagy 1929 Brandl Júlia (szül.? Júlia)? 1944 Mundszer??-? Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Apa Brandl Ferenc 1895

Részletesebben

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek)

Családfa. Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte Rosenfeld) 1846 körül 1926. Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Családfa Apai nagyapa Weisz Farkas (? 1900-as évek) Apai nagyanya Weisz Farkasné (szül.?) (? 1900-as évek) Anyai nagyapa Henrich Oppeneimer (? 1920 előtt) Anyai nagyanya Charlotte Oppenheimer (szül. Charlotte

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897

Családfa. Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931. Zsigmondné (szül. Glazel Berta) 1870-es évek 1944. Brichta. Deutsch Ignác 1841 1897 Családfa Apai nagyapa Deutsch Ignác 1841 1897 Apai nagyanya Deutsch Ignácné (szül. Perl Mária) 1841 1931 Anyai nagyapa Brichta Zsigmond 1860-as évek 1944 Anyai nagyanya Brichta Zsigmondné (szül. Glazel

Részletesebben

A CSALÁD. Következzen tehát a család:

A CSALÁD. Következzen tehát a család: A CSALÁD 2013. február. Eljutottam végre ide is - hogy összeismertessem a rokonokat. A több ezernyi kép közül majdnem mindegyik régi Aputól származik, az újak túlnyomó része pedig tőlem. Igyekeztem őket

Részletesebben

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab.

Családfa. Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944. Klein Izraelné (szül.? Gitta) 1854 1944. Klein Izrael 1852 1944. Hollander Jakab. Családfa Apai nagyapa Hollander Jakab 1850-es évek 1933 Apai nagyanya Hollander Jakabné (szül.? Ella) 1850-es évek 1944 Anyai nagyapa Klein Izrael 1852 1944 Anyai nagyanya Klein Izraelné (szül.? Gitta)

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Családfa. Schosberger. Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944. Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944. Feith Gábor? 1939. Schosberger Adolf.

Családfa. Schosberger. Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944. Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944. Feith Gábor? 1939. Schosberger Adolf. Családfa Apai nagyapa Adolf 1855 1924 Apai nagyanya Adolfné (szül. Feith Gizella) 1868 1944 Anyai nagyapa Feith Gábor? 1939 Anyai nagyanya Feith Gáborné (szül. Weiner Szidónia)? 1944 Apa József 1889 1942

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Családfa. Mermelstein Manóné (szül. Stern Netti)?? Herskovits Jakab kb.1860 kb.1895. Herskovits Jakabné (szül. Stern Júlia) 1861 1944

Családfa. Mermelstein Manóné (szül. Stern Netti)?? Herskovits Jakab kb.1860 kb.1895. Herskovits Jakabné (szül. Stern Júlia) 1861 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mermelstein Manó?? Mermelstein Manóné (szül. Stern Netti)?? Herskovits Jakab kb.1860 kb.1895 Herskovits Jakabné (szül. Stern Júlia) 1861

Részletesebben

Családfa. Reich Adolfné (szül.? Bettina) 1850-es évek 1930-as évek. Weisz?-né (szül.?)?? Reich Adolf 1840-es évek 1930-as évek

Családfa. Reich Adolfné (szül.? Bettina) 1850-es évek 1930-as évek. Weisz?-né (szül.?)?? Reich Adolf 1840-es évek 1930-as évek Családfa Apai nagyapa Weisz?? 1920-as évek vége Apai nagyanya Weisz?-né (szül.?)?? Anyai nagyapa Reich Adolf 1840-es évek 1930-as évek Anyai nagyanya Reich Adolfné (szül.? Bettina) 1850-es évek 1930-as

Részletesebben

Családfa. Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56. Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)? 1944. Fischer Péter 1888 1917

Családfa. Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56. Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)? 1944. Fischer Péter 1888 1917 Családfa Apai nagyapa Kertész (Klein) József 1875 1957 Apai nagyanya Kertész Józsefné (szül. Klein Szeréna)? 1955/56 Anyai nagyapa Fischer Péter 1888 1917 Anyai nagyanya Fischer Péterné (szül Stein Rózsa)?

Részletesebben

Családfa. Anya. nagyapa. Östreicher Izrael 1860-as évek 1925. Interjúalany. Galló (Groszmann) Imréné (szül. Leimsieder Blanka) 1922.

Családfa. Anya. nagyapa. Östreicher Izrael 1860-as évek 1925. Interjúalany. Galló (Groszmann) Imréné (szül. Leimsieder Blanka) 1922. Családfa Apai nagyapa Leimsieder Saul 1858 1944 Apai nagyanya Leimsieder Saulné (szül. Hammerman Taube) 1860-as évek? Anyai nagyapa Östreicher Izrael 1860-as évek 1925 Anyai nagyanya Östreicher Izraelné

Részletesebben

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915

Családfa. László Albertné (szül. Spitz Hermina) 1862 1944. László (Löwinger) Albert 1857 1926. Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Mestitz (Meřticz) Mihály 1830 1909 Mestitz Mihályné (szül. Fischer Anna) 1846 1915 László (Löwinger) Albert 1857 1926 László Albertné (szül.

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Családfa. Kappel Noé ?,??,? 1. Kappel Mihályné (szül. Rosenfeld Róza)? 1906 körül 2. Nincs adat. Kappel Mihály?,??,? Nincs adat. Klein Léb ?,??,?

Családfa. Kappel Noé ?,??,? 1. Kappel Mihályné (szül. Rosenfeld Róza)? 1906 körül 2. Nincs adat. Kappel Mihály?,??,? Nincs adat. Klein Léb ?,??,? Családfa Apai dédnagyapa Kappel Noé?,??,? Apai nagyapa Kappel Mihály?,??,? Apai nagyanya 1. Kappel Mihályné (szül. Rosenfeld Róza)? 1906 körül 2. Anyai nagyapa Klein Léb?,??,? Anyai nagyanya Apa Anya Kappel

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

Családfa. Weinberger?-né (2. házasságban: Buschon?-né) (szül.? Regina)? 1944. Weinberger??? Hoffenreich Simon?? Apa. Anya

Családfa. Weinberger?-né (2. házasságban: Buschon?-né) (szül.? Regina)? 1944. Weinberger??? Hoffenreich Simon?? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Hoffenreich Simon?? Apai nagyanya Hoffenreich Simonné (szül. Spielmann Róza) 1867 körül 1944 Anyai nagyapa Weinberger??? Anyai nagyanya Weinberger?-né (2. házasságban: Buschon?-né)

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

MACSE ADATBÁZISOK. Kónya Zsuzsanna. AKuFF szakmai nap - Zsámbék, 2012.10.20.

MACSE ADATBÁZISOK. Kónya Zsuzsanna. AKuFF szakmai nap - Zsámbék, 2012.10.20. MACSE ADATBÁZISOK Kónya Zsuzsanna AKuFF szakmai nap - Zsámbék, 2012.10.20. MACSE ADATTÁRAK Családfákból (kutatóink által gyűjtött családfák egyesítéséből) Anyakönyv (kutatóink által végzett anyakönyvi

Részletesebben

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913

Családfa. Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia) 1848-1919. Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882. Pollák Jakab 1839-1913 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Friedmann Sámuel 1845-1933 Friedmann Sámuelné (szül. Flaschner Pepi) 1851-1882 Pollák Jakab 1839-1913 Pollák Jakabné (szül. Gajdusek Júlia)

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Családfa. Dembitz Regina 1849. Greiner Adolf 1847. Ziegler Gábor 1848-1944. Anya. Apa. Greiner Mórné (szül. Ziegler Aranka) 1892-1974

Családfa. Dembitz Regina 1849. Greiner Adolf 1847. Ziegler Gábor 1848-1944. Anya. Apa. Greiner Mórné (szül. Ziegler Aranka) 1892-1974 Családfa Apai nagyapa Greiner Adolf 1847 Apai nagyanya Dembitz Regina 1849 Anyai nagyapa Ziegler Gábor 1848-1944 Anyai nagyanya Ziegler Gáborné (szül.katz Fáni) 1864-1900 Weisz Cecilia 1861-1942 Apa Greiner

Részletesebben

Családfa. Jungreis Izsákné (szül.?)?? Bernáth Mórné (szül. Weiss Regina)? 1936. Jungreis Izsák? 1940-es évek eleje. Bernáth Mór?? Apa.

Családfa. Jungreis Izsákné (szül.?)?? Bernáth Mórné (szül. Weiss Regina)? 1936. Jungreis Izsák? 1940-es évek eleje. Bernáth Mór?? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Bernáth Mór?? Bernáth Mórné (szül. Weiss Regina)? 1936 Jungreis Izsák? 1940-es évek eleje Jungreis Izsákné (szül.?)?? Apa Bernáth Adolf

Részletesebben

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Tevan Adolf 1854 1921 Tevan Adolfné (szül. Fischer Teréz) 1863 1944 Deutsch Béla 1850 1936 Deutsch Béláné (szül. Reis Nina) 1866 1944 Apa

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Családfa. Deutsch Gáborné (szül. Brünner Eszter) 1844 1921. Körtner Ferencné (szül. Klein Klára)? 1919. Körtner Ferenc 1850-es évek 1919

Családfa. Deutsch Gáborné (szül. Brünner Eszter) 1844 1921. Körtner Ferencné (szül. Klein Klára)? 1919. Körtner Ferenc 1850-es évek 1919 Családfa Apai nagyapa Deutsch Gábor 1841? Apai nagyanya Deutsch Gáborné (szül. Brünner Eszter) 1844 1921 Anyai nagyapa Körtner Ferenc 1850-es évek 1919 Anyai nagyanya Körtner Ferencné (szül. Klein Klára)?

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919. Interjúalany. Rác (Róth) András 1926. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919. Interjúalany. Rác (Róth) András 1926. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Róth Adolf 1852 1932 Apai nagyanya Róth Adolfné (szül. Hercz Rozália) 1860 körül 1913 Anyai nagyapa Deutsch József 1850 körül 1918 vagy 1919 Anyai nagyanya Deutsch Józsefné (szül.

Részletesebben

A Holokauszt és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci zsidóság kulturális öröksége a történeti és irodalmi kutatások tükrében

A Holokauszt és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci zsidóság kulturális öröksége a történeti és irodalmi kutatások tükrében A Holokauszt és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei és miskolci zsidóság kulturális öröksége a történeti és irodalmi kutatások tükrében II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár Miskolc, 2014. október 15.

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE 1 2. Zsidó szimbólumok a dunacsébi téglatöredékeken (Menore iz Čelareva, 151. p.) 3 4. Ezüstdénárok IV. Béla korából (ZVM Numizmatikai gyűjtemény) 5. Az imaház telke a Halász-birtokkönyvben,

Részletesebben

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19

XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889. 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.56. A SAÁGHY CSALÁD IRATAI 1279-1889 1 doboz 0,12 fm /199 folió + 2 db fénykép/ Raktári hely: 22/403/19 1. Leszármazási táblázat

Részletesebben

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista Publikációs lista A holokauszt témakörben: Vöröskeresztes embermentők. A Wesselényi utcai szükségkórház és a gettókórházak helytállása 1944-1945. Budapest.

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK

SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos

Részletesebben

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908.

Családfa. Klein József 1847/48 1920. Interjúalany Radvaner Vilmosné (korábban: Grósz Tiborné) (szül. Gönczi Erzsébet) 1908. Családfa Apai nagyapa Rosenberg Herman (1830 1908) Apai nagyanya Eosenberg Hermanné (szül. Feuerstein Regina) 1830-as évek 1908 Anyai nagyapa Klein József 1847/48 1920 Anyai nagyanya Klein Józsefné (szül.

Részletesebben

Családfa. Apa Gábor Ignác (szül. Léderer Ignác) 1868 1945. Anya Gábor Ignácné (szül. Raiss Izabella Lucia) 1880 1944

Családfa. Apa Gábor Ignác (szül. Léderer Ignác) 1868 1945. Anya Gábor Ignácné (szül. Raiss Izabella Lucia) 1880 1944 Családfa Apai nagyapa Léderer Gábriel?? Apai nagyanya Léderer Gábrielné (szül.klein Lotti)?? Anyai nagyapa Raiss Moritz 1856? Anyai nagyanya Raiss Moritzné (szül. Rubin Anna) 1858 1892 Apa Gábor Ignác

Részletesebben

Családfa. Anya. nagyapa. Alsó Ferenc. 1880-as évek 1944. Interjúalany. Vári (Weitzenfeld) Pálné (szül. Hochberger Éva) 1924.

Családfa. Anya. nagyapa. Alsó Ferenc. 1880-as évek 1944. Interjúalany. Vári (Weitzenfeld) Pálné (szül. Hochberger Éva) 1924. Családfa Apai nagyapa Hochberger Lipót 1870-es évek 1930-as évek második fele Apai nagyanya Hochberger Lipótné (szül.?) Anyai nagyapa Alsó Ferenc 1880-as évek 1944 Anyai nagyanya Alsó Ferencné (szül. Grünstein

Részletesebben

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya

Családfa. Schlosz Bertalan?? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921. Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926. Schwarz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz??? Schwarz?-né (szül.? Anna)? 1921 Schlosz Bertalan?? Schlosz Bertalanné (szül.?)? 1926 Apa Szántó (Schwarz) Miksa 1880/82 1950

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Dr. Rothauser Lajos 1865 1944. Interjúalany. Menczel János 1926. Gyermekek

Családfa. Anyai nagyapa. Dr. Rothauser Lajos 1865 1944. Interjúalany. Menczel János 1926. Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Menczel Adolf 1852? Menczel Adolfné (szül.krausz Johanna) 1859 1945 Dr. Rothauser Lajos 1865 1944 Dr. Rothauser Lajosné (szül. Lengyel Irma)

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Soós gyökerek kutatása

Soós gyökerek kutatása Soós gyökerek kutatása Lezárva: 2008. szeptember 8. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Bakonyszentlászlói temet0 SOÓS PÁLNÉ szül: KOVÁCS MÁRIA született: 1862. dec.

Részletesebben

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok

Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Címzett: dr. Pál Szilvia Ügyiratszám: BPB/004/00570-3/2013 Tárgy: Bp. XVI. kerület sashalmi öreg temető (HRSZ:103739/2) ügyében kiegészítő adatok Tisztelt dr. Pál Szilvia! Köszönettel vettem a beadványom

Részletesebben

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája

Családtörténeti kutatások. Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája Családtörténeti kutatások Kutatta, összeállította: Gubicza Ilona (1941), Soós Pál (1883) unokája A kutatás célkitőzése megismerni családi múltunkat, m példát t adni gyermekeinknek, unokáinknak a családi

Részletesebben

Családfa. Váradi (Burger) Bauer Manóné (szül. Steiner Fanni) 1852 1937. Bauer Manó?? Salamonné (szül. Frieder Czeczilia) 1932 1859 1945

Családfa. Váradi (Burger) Bauer Manóné (szül. Steiner Fanni) 1852 1937. Bauer Manó?? Salamonné (szül. Frieder Czeczilia) 1932 1859 1945 Családfa Apai nagyapa Bauer Manó?? Apai nagyanya Bauer Manóné (szül. Steiner Fanni) 1852 1937 Anyai nagyapa Váradi (Burger) Salamon kb. 1850 Anyai nagyanya Váradi (Burger) Salamonné (szül. Frieder Czeczilia)

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Családfa. Klein Salamonné (szül.schwartz Fáni)? 1944. Keller??- 1944. Keller? Klein Salamon?- 1941. Anya. Apa. Keller Chájá (Helén) 1889-1976

Családfa. Klein Salamonné (szül.schwartz Fáni)? 1944. Keller??- 1944. Keller? Klein Salamon?- 1941. Anya. Apa. Keller Chájá (Helén) 1889-1976 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Klein Salamon?- 1941 Klein Salamonné (szül.schwartz Fáni)? 1944 Keller??- 1944 Keller??- 1944 Apa Klein Élijahu (Éliás) 1890-1980 Anya Keller

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben