Vélemény a Partnerségi Megállapodás tervezetéhez Magyar Természetvédők Szövetsége
|
|
- György Balog
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vélemény a Partnerségi Megállapodás tervezetéhez Magyar Természetvédők Szövetsége A véleményünkben elsősorban a kritikai elemekre térünk ki, tekintettel a tömörség igényére, és, hogy a nyári időszakban kevesebb kapacitásunk van a dokumentum részletes, kiegyensúlyozottabb véleményezésére Átfogó helyzetképhez A környezeti terhek számbavétele hiányzik, csökkentésük nem cél A dokumentum átfogó helyzetképe egyoldalú, csak a gazdasági környezet és folyamatok elemzésére terjed ki. A természeti környezet és társadalmi folyamatok elemzése hiányzik. Ha erre is kiterjedne, láthatóvá válna, hogy Magyarország mint az EU többi országa a megújulás mértékén felül használja a környezetét. Az Unió polgárainak színvonalán 2,5-re nőne a szükséges bolygók száma az emberiség számára, ami elgondolkodtat, hogy kielégíthetők-e a ma fennálló növekedési vágyak. További gond, hogy az erőforrások túlterhelésével a Föld eltartóképessége is csökken, azaz minél később csökkentjük a környezeti terhelést, annál kisebb értékre kell azt visszavenni, késlekedésünk esetén jóval az eredeti eltartóképesség alá. A tervben nem látjuk annak az érdemi szándékát, hogy a környezeti terhek csökkenjenek. Például nem tudjuk elfogadni, hogy a terv a nem ETS szektorra 10% kibocsátás növekedést engedélyez 2020-ig, miközben tudományos tény, hogy a föld lakóinak 2050-re 2 t/évre kell csökkentenie az ÜHG kibocsátásokat, amely a jelenlegi magyarországi szint harmada. Tehát olyan fejlődést kell célul kitűznünk, amely már most az erőforrás felhasználás csökkentésével jár, nem a növekedésével. Megalapozatlan hit a gazdasági és pénzügyi válság elmúlásában A dokumentum helyesen detektálja a magyar gazdaság nyitottságát, illetve a duális szerkezetéből adódó problémákat. A nyitottságot azonban olyan adottságként kezeli, ami nem változtatható, hanem egy növekedési adottság lesz a globális, európai gazdasági válság múltával. Nehéz hinni abban, hogy a jelenlegi globális pénzügyi és gazdasági rendszer akár középtávon fennmaradhat. Ha a környezeti problémáktól el is tekintünk, akkor is nagyon sérülékeny az a rendszer, ahol az államok adósságai szakadatlanul növekednek, a tőzsdei folyamatok rég elszakadtak a valóságos gazdaságtól. Még ha a magyar gazdaságpolitika meg is erősödne, akkor is a dollár vagy az euró nagyobb válsága napok alatt bedönthet egy Magyarország típusú nyitott gazdaságot. Ezért a gazdaság nyitottságával, mint problémával kellene foglalkoznia a tervnek A nemzeti fejlesztési célok összefoglalása fejezethez A fenntartható növekedés helyett a fenntartható fejlődést kell célul kitűzni A terv az állítja, hogy tovább szeretnénk növekedni, ami az ökológiai terhelés további növekedését is garantálja, tekintettel arra, hogy ma sehol sem ismerünk olyan növekedési mintát, ahol képesek 1
2 lettek volna a növekedést abszolút értelemben szétválasztani a környezeti terheléstől. Sőt, a terv a környezeti és társadalmi struktúrákra is úgy tekint, mint a gazdasági növekedés potenciáljaira. Ezzel azt sugallja, hogy a környezetet és a társadalmat tovább fogja terhelni a gazdaság érdekében. A környezeti beruházások általában nem képesek a környezeti kockázatot csökkenteni, csak akkor, ha a környezeti terhelések megelőzését szolgálják. A probléma a fő célkitűzéssel van. A gazdasági növekedés nem lehet célja az emberi közösségnek. Csak az emberi életminőség javítása, úgy, hogy az erőforrásainkat őrizzük meg az utánunk jövők számára. Ezt a gondolatot a fenntartható fejlődés fogalmazza meg legjobban. Javasoljuk, hogy a terv célja a fenntartható fejlődés legyen, ne a fenntartható gazdasági növekedés helyzetértékelés illetve 1.3. fejlesztések és eredmények bemutatása fejezetekhez Fő nemzeti fejlesztési prioritás 1. - Gazdaságfejlesztés A gazdasági, élelmiszer- és energia-önrendelkezés megerősítése legyen domináns gazdaságfejlesztési prioritás A tervben két gazdaságpolitikai megközelítés verseng. Az egyik a kitörést, a duális szerkezet oldását abban látja, hogy a KKV szektort a multinacionális, export orientált szektorral jobban összeköti, a KKV-k beszállítóvá válásával. Emellett a külföldi tőke további vonzását segítené. A másik megközelítés a helyi gazdaság fejlesztésében, a KKV-k közötti kapcsolatok megerősítésében látja a megoldást. Mi egyértelműen a második megoldás mellett törünk lándzsát. Ha a KKV szektort a multinacionális szektorhoz kötjük, fokozzuk az esetleges globális, európai válságok hazai negatív hatásait. Az is nagyon kérdéses, hogy pont olyan környezeti szempontból káros ágazatokat kell-e fejleszteni, mint az autóipar vagy a gyógyszer nagyipar. Örömmel tapasztaljuk, hogy az élelmiszer-önrendelkezés egyes elemei megtalálhatóak a tervben (például a rövid ellátási láncok ügye), az energia-önrendelkezésre is jelentős összeget szán a terv (például a lakossági energiahatékonysági beruházások), illetve a helyi gazdaságfejlesztés is megjelenik, mint támogatható cél, de ezeknek az intézkedéseknek sokkal nagyobb súllyal kellene szerepelniük. Helyi és országos pénzhelyettesítők szerepe A tervnek komolyan meg kellene vizsgálnia, hogy a különböző helyi pénzekkel vagy regionális, országos pénzhelyettesítőkkel hogyan lehetne segíteni a nemzetgazdaság fejlesztését. A kamatos pénz részbeni kiiktatása, a közösségi pénzhelyettesítők használata segíthetné a megtermelt haszon helyben maradását, a helyi gazdaság és társadalom hosszú távú megerősítését. A K+F+I beavatkozásoknak kiemelten törekedniük kell az anyag- és energiatakarékos technológiák fejlesztésére Mivel túlléptük az ökológiai eltartóképességünket, ezért a technológiai innovációnak feltétele kell, hogy legyen, hogy ne fokozzuk tovább a környezeti terhelést. Ezért legyen alapvető feltétele minden K+F+I támogatásnak az anyag- és energiatakarékosság megkövetelése, a jelenlegi túlzott erőforráshasználat kiváltására irányuló fejlesztések elsődlegessé tétele. A rendszerszintű innováció elsőbbsége A hatékonyságnövelő technikai innováció mellett (helyett) a rendszerszintű innovációkat kell előnybe 2
3 részesíteni. Az innovációnak nem lehet az egyetlen nézőpontja a magasabb hatékonyság. A fenntartható fejlődés a környezet és fejlődés kérdéseinek integrációját feltételezi, ezért a rendszerszintű innovációnak erre az integrációra kell irányulnia. Innovációra van szükség az intézmények területén: pénz intézményrendszere, hitelezés, támogatási intézmények, közgazdasági szabályozók, ösztönzők, adók; a termelés és fogyasztás mintázatainak átalakítása területén, pl. termelői-fogyasztói integráció, ipari ökoszisztémák, stb; a fenntartható erőforrás-használat területén; a tájhasználat területén; a közösségi intézmények területén. Fő nemzeti fejlesztési prioritás 2. - Foglalkoztatás Társadalmi célú vállalkozások, szociális gazdaság elsőbbsége Támogatjuk a tervet abban, hogy forrásokat szán a társadalmi célú vállalkozások és a szociális gazdaság fejlesztésére. Ezeket minél nagyobb arányban kellene támogatni. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra áttérés lehetőségei foglalkoztatási szempontból A jelenlegi EU szabályozás szerint ESZA források fordíthatóak a klímaváltozás megelőzése érdekében tett foglalkoztatási célokra. Javasoljuk átgondolni azokat a foglalkoztatási lehetőségeket, amelyek például az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó KKV-k rejtenek és az ilyen irányú KKV fejlesztési programok indítását. Az agrár- és vidékfejlesztés a Nemzeti Vidékstratégián alapuljon Foglalkoztatási szempontból is lényeges, hogy a mezőgazdasági alapokat úgy használjuk fel, hogy a kormány vidékstratégiája szellemiségében a kisebb, helyi, fenntartható módon gazdálkodókat és a kapcsolódó vidékfejlesztési célokat támogassuk, szemben a nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság eszközeinek támogatásával. Fő nemzeti fejlesztési prioritás3 Energia- és erőforráshatékonyság Energiahatékonyság támogatásának növelése Örömmel látjuk az energiahatékonysági beruházások, közte a lakossági beruházások megjelenését a tervben. Mivel ennek a környezeti és energiabiztonsági célok mellett jelentős gazdaságfejlesztési hatásai is lehetnek, javasoljuk, hogy minél nagyobb összeget költsünk lakossági energiahatékonysági beruházásokra. Létre kell hozni ennek az intézményrendszerét! Egyrészt kamatmentes, de visszatérítendő támogatással (visszatérülő alap) hozzá kell juttatni az energiaszegénységben élőket a takarékoskodáshoz, másrészt tanácsokkal, technikai, tervezési segítségnyújtással kell segíteni a lakosságot az energiatudatosságban. Támogatni, ösztönözni kell az energiaszövetkezeteket, társulásokat, amelyek az alternatív energiaforrások felhasználására, a helyi okos hálózatok kiépítésre és ezek integrálására irányulnak. Biomassza felhasználás csak szigorú feltételekkel A terv lehetőségeket lát a biomassza energetikai célú felhasználásában. A túlzott biomassza felhasználással az ökológiai szolgáltatásainkat veszélyeztetjük nemcsak a közvetlen szántóföldi termelés esetén -, közte végsősorban a hosszú távú élelmiszertermelési lehetőségeinket. Ezért csak szigorú mennyiségi és minőségi kritériumok mellett szabad a biomasszát energetikai célokra 3
4 felhasználni. Javasoljuk ezen beruházási célok csökkentését a tervben, és leginkább csak a biogáz felhasználásra fókuszálni. Földhasználati váltás, az ökoszisztéma szolgáltatások javítása, biodiverzitásvédelem A földhasználat szerkezetét az ország ökológiai adottságaihoz kell igazítani, a földhasználatnak meg kell fellelnie a fenntarthatósági kritériumoknak. Jelentősen csökkenteni kell a talajromboló szántóföldi kultúrák kiterjedését, egy időben növelni kell a kertészeti tevékenységeket, és a hozzájuk köthető teljes feldolgozást. A mennyiség helyett a magas minőséget és egészséget kell előtérbe helyezni. Rehabilitálni, rekonstruálni kell a sérült ökoszisztéma szolgáltatásokat. Minden területhasználati vonatkozásban javítani kell az ökoszisztéma szolgáltatásokat. Javítani kell az ország erdősültségét, célként kell kitűzni a 30%-os erdősültséget, és az erdőállományok természetességi mutatóinak javítását, hogy az erdőállományok legalább 70% reprezentálja a hazai fafajokból álló természetközeli erdőtársulásokat. Javítani kell a vizes területek arányát, és a velük való okszerű tájgazdálkodást. Javítani kell a gyepek diverzitását, egyúttal racionalizálni kell az állattartást. Meg kell teremteni az ökológiai hálózatok folytonosságát, kapcsolódva a Unió zöld infrastruktúra terveihez. Különösen javítani kell a városi területek ökoszisztéma szolgáltatásait tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási kényszerre, valamint a városi környezeti stresszek csökkentése érdekében. A természeti értékekkel és a biodiverzitásvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásnak is meg kell jelennie a tervben, tekintettel a hazai szemléleti hiányokra. A téma fontossága miatt a természetvédelemre és a biodiverzitás védelmére szolgáló források arányát növelni kell a tervben. Az öntözés fejlesztése nagy óvatosságot igényel Mind a víz- és energiapazarlás elkerülésre, mind a talajok és a táj fenntartható használata miatt nem javasoljuk a nagy, szántóföldi öntöző rendszerekbe való beruházásokat. Az öntözést elsősorban kertészeti céllal javasoljuk fejleszteni, a szántóföldi termesztést illetően amelynek arányát egyébként is csökkenteni javasoljuk a tájhoz és éghajlati viszonyokhoz illeszkedő növénytermesztésben látjuk a megoldást. Különösen elutasítjuk a Duna-Tisza csatorna koncepcióját, amely komoly környezeti kockázatokat rejt. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése átgondolása szükséges Szükségesnek látjuk a VTT eddigi tapasztalatai alapján a terv újragondolását az egyéb vízvisszatartással, nagyobb területekre szétterülő tározással kapcsolatos megoldások vizsgálatát. Szükséges a mezőgazdasági támogatási rendszert összhangba hozni a VTT eszközeivel, hogy érdemben valósuljon meg a tájgazdálkodás ezeken a területeken. Fenntartható fogyasztás, környezeti tudatosság Olyan szemléletformáló programokat kell indítani, amelyek rámutatnak a jelenlegi nem fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet okaira és felkeltik az új paradigmák iránt a lakosság érdeklődését. Örömmel látjuk, hogy ez megjelenik a tervben. Növelni kell a fenntartható fogyasztási szokások elterjedtségét, erősíteni a fogyasztók tudatosságát. Javasoljuk, hogy a fejlesztési igényekben leírtak szerint, a szemléletformálás támogatható célként jelenjen meg mind környezetvédelmi terület, mind az energiahatékonyság, mind a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás prioritásokban. A mobilitás csökkentése legyen cél A fenntartható fejlődést csak akkor érhetjük el, ha jelentősen csökken a mobilitás, szállítás az európai társadalomban, annak erőforrás és térigényének káros környezeti hatásai miatt. Ezért javasoljuk a 4
5 mobilitás csökkentését célként megfogalmazni, a környezetbarát közlekedés fejlesztése mellett, (örülünk, hogy ez szempontként jelent meg a helyi gazdaságfejlesztésként), és ehhez területfejlesztési eszközöket kapcsolni. Hajózás fejlesztése csak környezeti feltételekkel Támogatjuk, hogy a terv a dunai hajózás fejlesztését környezeti feltételekhez köti, ezt feltétlenül fontosnak tartjuk. Fő nemzeti fejlesztési prioritás 4 A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások fejlesztése, a Jó Állam A helyi közösségek és a civil szektor fejlesztése A társadalmi befogadás nem érhető el úgy, hogy csak egyes társadalmi csoportokban, térségekben növeljük a közösségek összetartó erejét. A civil szektort és a helyi közösségeket általában is fontos fejleszteni, tekintettel arra is, hogy a vállalkozóvá váláshoz, a gazdaság fejlesztéséhez is elengedhetetlen a civil mentalitás, az önkéntesség erősödése. A jelenlegi UMFT TAMOP 5.5. prioritásához több civil szervezet készített javaslatokat, amelyeket most fel lehetne használni. A társadalmi részvétel fejlesztése A Jó Állam csak akkor működik, ha a társadalom, az állampolgárok aktívan vesznek részt a közéletben. Ezért a közigazgatás mellett lényeges a civil oldali érdekérvényesítés és társadalmi érdekképviselet, az európai, nemzeti és helyi döntésekben való aktív állampolgári részvétel támogatása. Ez civil kapacitásfejlesztő és helyi közösségfejlesztő beavatkozásokkal segíthető elő. Környezeti és klímatudatossági nevelés A fenntarthatóság és a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjait integrálni kell az oktatásfejlesztési tervekbe, összhangban az új ESZA szabályokkal. A környezeti nevelési, klímavédelmi szemlélet formálására pályázati programokat javasolunk indítani a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. Fő nemzeti fejlesztési prioritás 5 Helyi és térségi fejlesztések A helyi gazdaságfejlesztés prioritása Fontosnak tartjuk a gazdaságfejlesztési elveknél elírtakat érvényesíteni a TOP-okban. Azaz ne arra törekedjünk, hogy multinacionális vállalatok telepedjenek meg nálunk, amelyeknek KKV hazai beszállítói lesznek, hanem a KKV-k együttműködését, a helyi kapcsolatait kell erősíteni, a helyi erőforrásokon és helyi adottságokon alapuló gazdaságot. A megtermelt jövedelem helyben tartását szolgálhatják a pénzhelyettesítőkön alapuló közösségi gazdasági együttműködések. A helyi tervek kialakítására a CLLD-nek nagyobb szerepet kell szánni, nemcsak a vidékfejlesztési programban, de a TOP-ban is. Látjuk és örvendetesnek tartjuk az ilyen irányú tervezői szándékokat, de ezeket nagyobb hangsúllyal kell szerepeltetni a TOP-oknál. 5
6 Fenntartható városfejlesztés Támogatjuk a fenntartható és integrált városfejlesztési terveket, különösen, ha a zöldfelületek fejlesztését, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a mitigációt is szem előtt tartják. Ezen programok megvalósítását fontosnak tartjuk fejezethez Partnerség és horizontális elvek A környezeti horizontális elveket nem általános vállalásokként, hanem program specifikus szakmai feltételekként kell érvényesíteni Örömmel látjuk, hogy az intézményrendszer szakít a zöldiroda jellegű, általános vállalásokkal, amelyeket diszfunkcionálisnak tartunk. Támogatjuk a környezeti szempontok specifikus megjelenítését az egyes pályázati konstrukciókban, hogy azok hatásaiként a projektek és programok negatív környezeti hatása csökkenjen, a pozitív környezeti hatás nőjön. Törekedni kell például, hogy az egyes beruházások kiváltsák, helyettesítsék a környezetszennyező, energiapazarló létesítményeket, ne újabb bár hatékonyabb beruházások jöjjenek létre, amelyek által az összes energiafogyasztás, szennyezés nő. Partnerség a tervezés és végrehajtás minden szintjén A fejlesztési programok tervezése és végrehajtása során biztosítani kell társadalmi szereplők részvételét. A partnerség nem korlátozódhat a kormányzati kinevezésekkel létrehozott Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra, a különböző partnerségi csoportok önszerveződése alapján kell kiválasztani a fő partnereket. Biztosítani kell, hogy a partnerek érdemben mondhassanak véleményt a tervezés összes fázisában, olyan korai szakaszban, amikor még a különböző alternatívák nyitva állnak. A monitoringban egyenlő lehetőséget kell adni a partnereknek a részvételre és biztosítani kell az akciótervek, pályázati kiírások és pályázati értékelésekben való együttműködés lehetőségét is. A horizontális partnerek kapacitásfejlesztése Az EU alapok hatékony felhasználásához szükséges a partnerség, különös tekintettel a horizontális célok elérésére. A készülő European Code of Conduct pn Partnership elő fogja írni, hogy a technikai segítségnyújtásból támogatni kell a partnerek kapacitásfejlesztését, beleértve a képzéseket, a részvétel költségeit és a partnerek koordinációs és hálózati struktúráit is. Különösen fontos a horizontális elveket képviselő civil szervezetek kapacitásainak építése. OP összesítő pénzügyi táblához A KEHOP forrásainak emelése szükséges A fent leírt elvek alapján következik, hogy szükséges az energiahatékonyságra, a biológiai sokféleség védelmére, a környezeti szemléletformálásra allokált összeg növelése. Ezt csak a KEHOP indikatív kereteinek növelésével tudjuk elképzelni, s nem a KEHOP-on belüli forrásátcsoportosítással. Mivel az energiahatékonyságnak jelentős a gazdaságélénkítő hatása, ezért az erre fordítandó forrásokat javasoljuk beleszámítani a gazdaságfejlesztésre szánt kormányzati indikatív döntés összegébe, így a KEHOP növelhető a GINOP terhére. 6
7 2.5 fejezethez adminisztratív kapacitások megerősítése A horizontális politikák megvalósítására szükséges megfelelő kapacitásokat allokálni Az irányító hatóságoknak legyen elegendő kapacitásuk, hogy a horizontális elveket konstrukció specifikusan tudják érvényesíteni. Szükséges a megfelelő értékelő és végrehajtó kapacitás is ezen célok érvényesítésére. Újra hangsúlyozzuk a horizontális partnerek kapacitásainak erősítését, a hálózataik támogatását. Tudjuk, hogy véleményünket csak dióhéjban tudtuk leírni. Amennyiben a tervezők igénylik, szívesen kifejtjük mélyebben az egyes részeket. A Magyar Természetvédők Szövetsége emellett készen áll arra, hogy a Partnerségi Megállapodás részdokumentumai (operatív programok, intézményrendszer kialakítása) kialakítását szakmai tanácsokkal segítse, illetve részt vegyen a végrehajtási intézményrendszerben, főként mint a környezeti horizontális szempontok érvényesítését szolgáló szervezet. Elérhetőségünk: Farkas István Tamás, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége, 1091 Budapest, Üllői út 91/b. info@mtvsz.hu; tel: 1/ , Budapest, augusztus 13. Farkas István Tamás ügyvezető elnök 7
Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége
EU +10 - regionális politika Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége EU regionális politikája A regionális politika középpontjában az Európai Unió régiói és városai állnak. Célja,
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenOPERATÍV PROGRAMOK
OPERATÍV PROGRAMOK 2014-2020 Magyarország 2020-ig 12 000 milliárd forint fejlesztési forrást használhat fel az Európai Unió és a hazai költségvetés támogatásával. A Kormány által benyújtott és az Európai
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenFenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.
Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum
Részletesebben2014-2020 Pályázatok irányai
2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat
RészletesebbenGazdaságfejlesztési eszközök
Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenHazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.
Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr. Tánczos Katalin A magyar energia- és környezetpolitika összefüggései, új kihívásai MTA
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenKormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.
Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenA természeti erőforrás kvóta
A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenNEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenA fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenHajdú-Bihar megyei tervezés
Hajdú-Bihar megyei tervezés 2014-2020 A megyei program és az országos tervezés kapcsolata Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat SZÉCHÉNYI Magyary PROGRAM MAGYARORSZÁG KORMÁNYA Európai Unió Európai Szociális
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
Részletesebbenletfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók
Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
Részletesebben2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK
ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése kiemelt projekt 2015. ÉVI LEHETŐSÉGEK ÉS KOCKÁZATOK 2015. április Tematikus célkitűzések 1) Kutatás, a technológia fejlesztése
RészletesebbenA Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban
A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenInvestitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020
Investitionen aus den Struktur- und Investitionsfonds der EU im Programmplanungszeitraum 2014-2020 PAs / Ops im Zeitraum 2014-2020 Partnerschaftsvereinbarungen und operationelle Programme Stand der Dinge
RészletesebbenVAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program
VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató,nypjmk Budapest, 2014. november 20. Fejlődési alapok Növekedési tengelyek Verseny-előnyök Hatások
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenA Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december
A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai
RészletesebbenAktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.
Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment
Részletesebben7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)
7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai
Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1
RészletesebbenGazdaságfejlesztés 2014-2020
Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenHelyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban
Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
Részletesebben... 51... 51... 52... 52 2
1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált
RészletesebbenMiskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Miskolc, 2014. október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye 2014-2020 CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A Terület- és Településfejlesztési
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenA NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata
A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat
RészletesebbenÖsszefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenAz éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink
Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,
RészletesebbenA Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai
A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenSEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban
SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenKUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA
KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban
RészletesebbenEurópai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ
Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ Visszatérítendő pénzügyi eszköz támogatás intézményrendszere NGM IRÁNYÍTÓ
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Széchenyi Programiroda Országos Konferenciasorozat Győr, 2016. november 18. SIMON RÓBERT BALÁZS
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE
KÖRNYEZETVÉDELEM A LIFE PÁLYÁZATOKBAN SZIJÁRTÓ ÁGNES LIFE KAPACITÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT KOORDINÁTOR FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM LIFE INFORMÁCIÓS NAP 2017. JÚNIUS 8. KÖRNYEZETVÉDELEM ALPROGRAM A környezetvédelem,
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
RészletesebbenFigyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a as fejlesztési ciklus pályázatainál
Figyelemfelhívás a környezeti fenntarthatóság fontosságára a 2014-2020-as fejlesztési ciklus pályázatainál Tiszta-tó a Tisza-tó szakmai konferencia Kisköre, 2016. május 13. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenJövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság
Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább
RészletesebbenA Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport
RészletesebbenHogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.
Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenA Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében
A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszak pályázati lehetőségei Előadó: Hégely Péter Elycon Tanácsadó és Szolgáltató Kft. www.elycon.hu EcoFact Kft. Monor, Strázsahegy - Kult Pince, 2014. 09. 26. Projekttervezés a gyakorlatban
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
Részletesebben