MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI

Átírás

1 Székhely : 2316 Tököl, Csépi út 144. ; Levelezési cím : 1093 Budapest, Lónyay u. 22. Telefon : , fax: MONOR ÉS TÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET STARTÉGIAI PROGRAM 2001.

2 Megbízó Monor és Térsége Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Megbízott Hazai Térségfejlesztő Kft. Vezető tervező: Regionális tervező: Tervező: Szakértők: Veres Lajos Saftics Ákos Hargitai Judit Gál Benedek Kis-Törő Marianna Horváth Attila Csáki Miklós Schuchman Gábor Hégely Péter Program menedzser: Csáki Miklós Szerkesztő: Sütő Csilla Készült a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával. 2

3 Tartalomjegyzék I. Stratégiai program 4 1 Térségi intézményi rendszer kialakulása A térségfejlesztést koordináló intézményrendszer bővítése 6 2. A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása A gazdálkodás feltételeinek javítása Hagyományokkal rendelkező termelés támogatás Termékfeldolgozás szélesítése A kistérség gazdaságfejlesztésének megalapozása A gazdaságfejlesztés eszközrendszerének kidolgozása Humán erőforrás fejlesztése Környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás modernizálása A hulladékgazdálkodás összehangolt, hosszútávú fejlesztése A természet értékeinek megóvása A lakosság szociális, kulturális helyzetének javítása A lakosság szociális, kulturális helyzetének javítása Sportolási, rekreációs lehetőségek növelése A térség társadalmi aktivitásának növelése A lakosság kulturális életének javítása Az idegenforgalmi potenciál növelése Idegenforgalmi célpontok számának összehangolt növelése Idegenforgalmi létesítményhálózat fejlesztése 55 Operatív programok 64 Költségösszesítő 68 3

4 I. Stratégiai program A tervezés során a legalapvetőbb szempontként lett figyelembe véve, hogy a programozás egy olyan jövőkép felvázolását segítse elő, melynek lényege a kiszámítható és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, a helyi közösségek jólétének kiteljesítése. A Monori Kistérség adottságai kedvezőek a dinamikus és stabil fejlődésre, ami azonban önmagában kevés. Tudatos tervezés és a folyamatok megfelelő menedzselése és állandó kontrollja, monitoringja nélkül a relatív versenyelőny könnyen szerte tud foszlani. Bibó István írja egy helyütt: Nem hiszek a történelem százszázalékos szükségszerűségeiben, hanem hiszek bizonyos nagy vonalakon belül több-kevesebb lehetőségben, melyet lehet elpuskázni és lehet szerencsés vágányokra állítani. A világ gazdasági és társadalmi folyamatainak globalizálódásával a bibói idézet fokozottan is igaznak tekinthető. Ma amikor a világon minden mindennel összefügg, a helyi, lokális cselekvések erősítése elengedhetetlen a kiszámíthatóság fokozása érdekében. A gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan elve talán még sosem volt ilyen fontos és követendő mint manapság. A Monori Kistérség települései és lakosai ezer szállal kötődnek a fővároshoz. A munkavállalók többsége naponta ingázik budapesti munkahelyére, viszont érthetően a polgárok bevételeinek jelentős része is a fővárosban költődik el. A térségi szolgáltatási és szórakozási lehetőségek legtöbbször alig versenyezhetnek Budapest kínálatával. Ez az egyoldalú függés számos veszélyforrást rejt magában, melyek oldása és kezelése stratégiai szemléletet és tudatos tervezést feltételez. A térségi munkahelyek hiánya egyúttal önkormányzati adóbevétel kiesést, a közszolgáltatás színvonalának alacsonyabb szintjét eredményezi. Ez maga után vonja a helyi lakók közömbösségét, településük fejlődésével szembeni passzivitását, ami pedig az egyik leginkább elkerülendő, ill. kezelendő problémakör. Egy világváros árnyékában nem könnyű feladat a saját erőforrásokkal és lehetőségekkel számoló fejlesztési program végigvitele, a külső tényezők szerepe az ilyen térségek esetében mindig fokozottan jelentkeznek. Ennek megfelelően a programozás sikere nagyban függ attól, hogy az mennyire találkozik a helyi lakosság elvárásával, ill. hogy a milyen erős a helyiek kötődése településükhöz, térségükhöz. Optimális esetben a helyi identitás nagysága, ill. a kis- és középvállalkozások száma és ereje közt is szignifikáns kapcsolat alakul ki. Az ilyen vállalkozások telephelyválasztása nem pusztán az üzleti racionalitás (pl. olcsó munkaerő, adómentesség stb.), hanem az érzelmi kötődések (hiszen a vállalkozó ott született és ott is él) függvénye is. Ezeket is figyelembe véve elengedhetetlen, hogy a program sikeres megvalósulása érdekében kialakuljon a megfelelő párbeszéd és összhang a térségi szereplők, a döntéshozók, vállalkozók és egyéb szervezetek képviselői között. Szükséges, hogy a konfrontáció helyett a kooperáció, a rögtönzések helyett a koordináció határozza meg az egyes fejlesztési területeket. A gazdasági fejlődés erősítése és az innováció elősegítése mellett szükséges az épített értékek megőrzése, a településszerkezet és települési környezet 4

5 javítása is. Az általános életnívó javításához elengedhetetlen továbbá a természetvédelmi területek és egyéb zöldfelületek megőrzése, ezzel együtt a rekreációs lehetőségek bővítése is. A középtávú területfejlesztési stratégiai program a fejlesztési koncepcióra épül. Időhorizontja a következő EU-s tervezési időszakhoz igazodóan ig tart. Feladata a koncepció fejlesztési irányai alapján a Monori kistérség stratégiai programjának kialakítása. A program tartalmazza a szükséges alprogramok leírását, eredménymutatóit, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásmechanizmusait, a szükséges intézkedéseket, azok ütemezését, forrásigényét, a végrehajtó és közreműködő szervezeteket, feladataikat, az együttműködés formáit, a kedvezményezettek körét, az alprogram működési, megvalósítási területét, forrástérképét, illetve a monitoring rendszert. A fejlesztési programban foglaltak megvalósulásával a térség elérkezik ahhoz a jövőhöz amit a tervezés során maga elé vázolt. A jövő nyilvánvalóan nem lesz pont olyan ahogy azt a jelenben elképzeljük, ugyanakkor, hogy a koncepció- és programalkotás mennyire volt megfelelő azt az elképzelt és a realizált jövő közti eltérés, ill. összhang fogja megmutatni. 5

6 1. Térségi intézményi rendszer kialakítása 1.1. A térségfejlesztést koordináló intézményrendszer bővítése A Térségfejlesztési Iroda bővítése, működtetése Térségi marketing és kommunikáció erősítése 6

7 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása Térségi koordináló, szervező iroda létrehozása, amely képes a kistérség működésének anyagi hátterét hosszú távra biztosítani (pályázatok önrészei, kisebb térségi rendezvények finanszírozása, stb.) Az irodában feladatkörönként egy-egy személy foglalkozik a szervezéssel (idegenforgalom, Kht. pénzügyek, térségmarketing, PR, stb.). Az iroda fokozatosan teleház jellegű szolgáltatások nyújtására is alkalmassá tétele. Olyan térségi információs rendszer létrehozása, amellyel a vállalkozásfejlesztés hatékonyan segíthető Az Iroda munkáját támogatva, minden településen egy-egy megbízott térségi referens alkalmazása, a közvetlen kapcsolattartásra és a helyi szervezési feladatokra. Szükségességének indoklása A jelenlegi területfejlesztési társulás hatékonyságát nagyban gátolja a nem megfelelő belső információáramlás. Még mindig jellemző az eseményekre való spontán reagálás, a napi problémák miatt a térségi gondolkodás hiányzik, vagy csak egyes esetekre koncentrálódik. A térségi fórumokon gyakran felmerült ennek mielőbbi rendezése. A térségfejlesztésben jelenleg közreműködő személyek nagyon leterheltek (az alkalmazottak és a polgármesterek is), a szükséges gyors cselekvést az önkormányzati döntési és legitimációs rendszerek hátráltatják (mindent a testületekkel is el kell fogadtatni). Sajnos az önkormányzati bürokrácia sincs felkészülve az új feladatokra, lassú a reakcióidő minden döntési és válaszadási helyzetben. Ezért ki kell alakítani a térségfejlesztés irányítására alkalmas szervezetet, amely horizontális és vertikális irányban is képes stratégiai döntéseket hozni. Eredménymutatók Nő a területfejlesztési társulás létszáma (a program végére 7 főre bővül), Térségi referens -ek munkába állítása (a program végére 14 fő), Javul a Társulás vagyoni helyzete, A megnyert pályázatok száma növekszik, a pályázatokon nyert források összege növekszik, Hatékony, kiegyenlített munka, Javul a térségen belüli kommunikáció. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás Áttételes hatások figyelhetők meg. A települési önkormányzatok elégedettek a Térségfejlesztési Iroda munkájával, valószínűsíthetően a települések lakosai is elégedettek. Tulajdonképpeni gazdasági hatás is várható akkor, mikor a befizetett költségek visszatérülnek, pl. pályázatok vagy gazdasági tevékenység útján. Hosszú távú hatás akkor lesz, amikor az iroda munkájának nyomán a térségen belüli vállalkozásfejlesztés sikeres lesz. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Anyagi, technikai feltételek biztosítása, munkatársi hálózat létrehozása Térségi információs rendszer megteremtése Összesen 2.1 7

8 Végrehajtásért felelős szervezet Monor és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás Közreműködő szervezetek Térségfejlesztési Iroda Társult települések hivatalai Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Civil szervezetek Feladatai Koordináció, motiválás Feladataik Koordináció, motiválás, szakmai támogatás, fórumok szervezése, kapcsolattartás Helyi érdekképviselet, támogatás Anyagi és szakmai támogatás Anyagi és szakmai támogatás Anyagi és szakmai támogatás Fórumok szervezése Az együttműködés formái A Térségfejlesztési Iroda bővül, de bővül a Társulás is, melynek tagjai a települési önkormányzatok, a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács. Az együttműködés önkéntességi és kölcsönös bizalmi alapokra épül, melynek célja a térség összehangolt, hosszú távú fejlesztése. Kedvezményezettek köre A települési önkormányzatok, a kistérség lakossága. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő 30 0,63 Hitel Decentralizált támogatás 60 1,26 Központi támogatás EU támogatás Egyéb 10 0,21 Összesen 100 2,10 Potenciális források Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Pest Megyei Területfejlesztési Tanács,, Pest Megyei Munkaügyi Központ pályázatai. Monitoring rendszer A Társulás Felügyelő Bizottsága ellenőrzi a Térségfejlesztési Iroda munkáját. Az éves tervet a Társulási Tanács fogadja el. A vagyoni gazdálkodást a Társulás Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi. 8

9 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása A Térségfejlesztési Iroda egyik feladata a pénzügyi gazdálkodás, a megszerzett eszközökkel való gazdálkodás. A kistérség ismertebbé tételéhez erőteljes marketing munka és kommunikáció szükséges, ezen keresztül javul a kistérség és a Térségfejlesztési Iroda gazdasági helyzete. A program célja a térség marketing szemléletű fejlesztése, hatékony belső és külső kommunikáció megteremtése. Szükségességének indoklása A marketing szemléletű fejlesztésen a piaci igényekhez alkalmazkodó tevékenységeket értjük (a Térségfejlesztési Iroda esetében szolgáltatások, tanácsadás, stb.). A marketingen tehát nem csak az ismertté tételt értjük, hanem a kistérségi promóciót, a térség arculat teremtését is. Ehhez kapcsolódik a kommunikáció, mind térségen belül, mind térségen kívül, melynek szerves része a médiával való párbeszéd helyi, régiós és országos szinten. Korszerű marketing és kommunikáció segítségével a szabad helyszínválasztás erősen befolyásolható, az imázs ugyanis gyakran erősebb tényező a döntéshozásban, mint a tulajdonképpeni erőforrások vagy adottságok. A kistérséget csak így lehet igazán vonzóvá tenni, a helyi lakosság, az idelátogatók és a befektetők számára egyaránt. Eredménymutatók Növekszik a helyben maradók és letelepülők száma, Erősödik a térség gazdasága, szolgáltatási funkciója, Csökken a különbség a környező térségekkel és a fővárossal, A kistérség ismertebb lesz, Javul a települések megítélése, Költségcsökkentés minőségjavítás valósul meg. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás Markáns változást csak összehangolt fejlesztéssel érhetünk el, a társadalom egyéni próbálkozásai erre nem alkalmasak. Egy jól kitalált és összehangolt marketinggel és kommunikációval a kistérség még ki nem aknázott tartalékaira hívhatjuk fel a figyelmet, ami egyértelmű általános gazdasági növekedést eredményez, ezáltal az "összelégedettség" nagyobb lesz. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Térségi marketing stratégia kidolgozása Arculatteremtés, PR Térségi hírlevél kiadása Összesen 3.6 9

10 Végrehajtásért felelős szervezet Feladatai Monor és Térsége Területfejlesztési Koordináció, motiváció, stratégiai terv megrendelése Önkormányzati Társulás Közreműködő szervezetek Feladataik Térségfejlesztési Iroda Térségi hírlevél kiadása, PR, kapcsolattartás az érintettekkel Társult települések Információk szolgáltatása Helyi sajtó Információk közlése Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Anyagi és szakmai támogatás CEBA Kiadó Kommunikáció, internet szolgáltatások Civil szervezetek Fórumok szervezése Szakértők Tanácsadás Az együttműködés formái Folyamatos kapcsolattartás a PR és a marketing munkában, A térségi hírlevél szerkesztő bizottságának létrehozása, Rendszeres sajtótájékoztató a kistérségi eseményekről, Közös kiadványok a közreműködő szervezetekkel. Kedvezményezettek köre Társult települések lakói, vállalkozói, a közreműködő szervezetek. (A kistérség teljes lakossága). Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség területe, illetve innen indulva a régió és az egész ország (hosszú távon természetesen a nemzetközi párbeszéd). Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő 30 1,08 Hitel Decentralizált támogatás 60 2,16 Központi támogatás EU támogatás Egyéb 10 0,36 Összesen 100 3,60 Potenciális források: Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, pályázatai, vállalkozói támogatások. Monitoring rendszer: A gazdasági eredményeket a KSH-nál bevezetett mutatókkal mérhetjük. A tények és trendek alapján a Térségfejlesztési Iroda és a kistérségi hírlevél szerkesztő bizottsága évente két alkalommal összegzi és minősíti az elvégzett munkát, esetleg szakértőket bíz meg az értékeléssel. 10

11 2. A mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása 2.1. A gazdálkodás feltételeinek javítása A termőterületek agro-ökológiai potenciáljának kihasználása Szövetkezetek, egyesülések, társulások segítése, újak alapításának támogatás 2.2 Hagyományokkal rendelkező termelés támogatása Gyümölcs és zöldségtermelés fejlesztése Szántóföldi növénytermelés jövedelmezőségének javítása Állattenyésztés újjáélesztése 2.3 Termékfeldolgozás szélesítése Gyümölcs- és zöldségfeldolgozás és értékesítés korszerűsítése Állattenyésztésből származó termékfeldolgozás erősítése 11

12 Az alprogram megnevezése: Az alprogram leírása: A gazdálkodás fizikai feltételeinek megteremtése után lehet a művelt területeken a szakmailag és gazdaságilag is oda illő növényeket termeszteni. A program végrehajtásához alapvetően a mezőgazdasági termelés fizikai feltételek megteremtése illetve javítása a cél, úgymint a belvíz elvezetés megoldása, erózió, defláció elleni védelem erdőtelepítéssel, fásítással. Szükségességének indoklása: A fizikai feltételek romlásán a nagy területeket érintő talajdegradációkat értjük. Jelen esetben óriási problémát okoz a belvíz elvezetése. Ennek megoldásához összehangolt térségi tervezés és tevékenység szükséges, hiszen a termőterületek határosak egymással. A belvíz és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítésével együtt megépíthetők a külterületi mezőgazdasági bekötőutak. Ezzel szoros összefüggésben kezelendő a lejtős területek erózió elleni védelme, hiszen ez is utak és útárkok építésével segíthető elő. A defláció elleni védelem elsősorban a kitett területek fásításával, a dűlőutak menti véderdők vagy fasorok telepítésével oldható meg. A telepítések további előnye, hogy az utak mentén húzódó másfajta mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területeket ki lehet használni, mely egyben véd az utak por- és zajártalma ellen is. Eredménymutatók: Csökken a belvízzel borított területek nagysága, Nő az újra és tartósan használható területek nagysága, Nő a kiépített vízelvezető rendszerek (és utak) hossza, Telepített erdők nagysága, fasorok hossza növekszik, Csökken az erodált területek nagysága, Csökken a defláció miatti kár, Javul a területek agro-ökológiai potenciálja, A gazdaságossági mutatók is javulnak. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A program végrehajtásával csökken a belvízzel borított területek nagysága, így nő a művelhető terület nagysága. A helyreállított vízgazdálkodású talajokon gazdaságosabb lesz a termelés (pl. kisebb üzemanyag felhasználás), értékesebb növényeket lehet termelni, javul a tápanyag gazdálkodás, a termés minősége, nő a termés mennyisége. A belvíz és csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítésével együtt megépíthetők a külterületi mezőgazdasági bekötőutak, így javítható a mezőgazdasági területek megközelíthetősége a be- és kiszállításoknál. A fásítással nem csak a talajok defláció elleni védelme megoldott, hanem a kedvezőtlen adottságú területek hasznosítása is. Járulékos haszon még a levegőtisztaság és zajvédelem, a biodiverzitás megőrzése, jóléti használat, a kistérség vonzerejének növekedése. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Térségi tervek a belvíz elvezetésre, erdőtelepítésre Vízelvezető rendszerek (és utak) építése Erdők, fasorok telepítése Összesen

13 Végrehajtásért felelős szervezet Feladatai Belvízvédelmi Bizottság (létrehozandó) Koordináció Erdőtelepítők Köre (létrehozandó) Koordináció Közreműködő szervezetek Feladataik Az érintett területek Védelmi Bizottságai, Helyi koordináció, operatív intézkedések önkormányzatok műszaki és településüzemeltető csoportjai Monor és Térsége Területfejlesztési Tervek megrendelése Önkormányzati Társulás Pest Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei koordináció Térségfejlesztési Iroda Technikai segítség, szervezési feladatok Megyei vízügyi szervek Technikai segítség, engedélyezések, vízügyi koordináció Vállalkozók Tervezési és kivitelezési munkák Erdőrendészeti Szolgálat Erdőtelepítés felügyelete Erdőbirtokossági társulások Erdőtelepítés Természetvédelmi hivatal Szakmai segítségnyújtás Az együttműködés formái Mivel a belvíz elvezetés nagy területet érint, operatív munkacsapat (pl.: Belvízvédelmi Bizottság) felállítása lenne indokolt az önkormányzatok, az illetékes vízügyi szervek valamint szakértők (tervezői és gazdasági) bevonásával. Az erdőtelepítések összehangolására szakértői csoport (pl.: Erdőtelepítők Köre) alapítása indokolt, a tervezési és kivitelezési munkákkal szakértőket, illetve vállalkozókat célszerű megbízni. Kedvezményezettek köre Az érintett területeken gazdálkodók, földtulajdonosok, a velük kapcsolatban álló vállalkozások. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő 25 98,75 Hitel 5 19,75 Decentralizált támogatás Központi támogatás EU támogatás ,5 Egyéb Összesen Potenciális források: SAPARD, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium, Közép Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, Pest Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatai, banki hitelek. Monitoring rendszer: A monitoringot a Térségfejlesztési Iroda szervezi meg a közreműködők bevonásával: Belvízvédelmi Bizottság, Erdőtelepítők Köre valamint az érintett területek Védelmi Bizottságai, önkormányzatok műszaki és településüzemeltető csoportjai; megyei szervek: Pest Megyei Területfejlesztési Tanács, a megyei vízügyi szervek, Erdőrendészeti Szolgálat közreműködésével. Az eredményekről a Térségfejlesztési Iroda évente ad tájékoztatást az érintett vállalkozóknak, földtulajdonosoknak. 13

14 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása A gazdálkodók érdekei azt kívánják, hogy egységesen lépjenek fel a piacon, úgy termelőként, mint értékesítőként. A program célja a több gazdálkodót tömörítő csoportok támogatása, úgymint új típusú szövetkezetek alapításának segítése, erdőtársulások alapítása, hegyközségek segítése. Szükségességének indoklása A térségben elkezdődött a mezőgazdasági termelők párbeszéde az új típusú szövetkezetek alapításáról. A hagyományokkal is rendelkező termelés nem feltétlenül oldható meg egyéni gazdálkodással, ezért van igény a szövetkezésekre, társulásokra (gépkörök, feldolgozók, hűtőházak, értékesítés). Szükség lenne tehát egy átfogó szervezetépítési tanulmányra is, amelyben szakáganként megjelennének az érdekcsoportok. A készülő tanulmányban javaslatot kell tenni egy térségi mezőgazdasági koordinációs bizottság létrehozására, amely szervezet hosszú távon működteti a kistérség mezőgazdasági fejlesztését. Eredménymutatók Új szövetkezetek, társulások száma nő, Új és már működő szövetkezetek, társulások gazdasági eredményei nőnek. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás Ebben a programban olyan különböző csoportok képviselői tudnak együtt gondolkozni és tevékenykedni a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, akik eddig egymástól térben ugyan nem, de elszigetelten gazdálkodtak. A programban való részvétel javítja az egyes gazdálkodók piaci helyzetét, esélyeit, javítja a termelés hatékonyságát és gazdaságosságát. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Szervezetépítési tanulmány kidolgozása , Új típusú szövetkezetek alapításának segítése , Erdőtársulások alapítása , Hegyközségek segítése ,0 Összesen 512,5 Végrehajtásért felelős szervezet Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság Közreműködő szervezetek Térségfejlesztési Iroda A kistérség gazdálkodói, szövetkezetei Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Falugazdászok Gazdakörök Hegyközségek Erdőtársulások Feladatai Szervezés, érdekképviselet, monitoring Feladataik Technikai segítség, szervezési feladatok, pályázati segítségnyújtás Termelés, értékesítés Pályázati tanácsadás, mikrohitel Szaktanácsadás, támogatási tanácsadás Érdekképviselet Érdekképviselet, termelés, értékesítés Érdekképviselet, termelés, értékesítés 14

15 Az együttműködés formái A Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság a térségben tevékenykedő gazdálkodók (gazdakörök, hegyközségek), feldolgozók, értékesítők és szolgáltatók modell értékű fóruma, ahol párbeszéd folytatható a kamarai és minisztériumi megbízottakkal, falugazdászokkal. Résztvevők lehetnek még a települések mezőgazdasági bizottságainak tagjai, mezőgazdasági tanácsadók, illetve integrátorok, nagyvállalatok (multik) képviselői, valamint a Térségfejlesztési Iroda. Kedvezményezettek köre A térségben tevékenykedő gazdálkodók, földtulajdonosok, gazdakörök, hegyközségek, erdőtársulások. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő ,125 Hitel 5 25,625 Decentralizált támogatás Központi támogatás ,500 EU támogatás ,250 Egyéb Összesen ,500 Potenciális források SAPARD, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium pályázatai, banki hitelek. Monitoring rendszer A Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság modellként végezné az összes térségi mezőgazdasági tevékenység monitorozását. Ehhez ki kell dolgozni egy használható értékelő rendszert. 15

16 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása A térségben hagyományai vannak (voltak) a szőlő-, gyümölcs- és zöldség termesztésnek. Programszerűen meg kell tervezni a telepítéseket, megfogalmazni a mennyiségi és minőségi követelményeket. Cél a szőlő-, gyümölcs- és zöldség termelés támogatása, ezen belül a gyümölcs- és szőlőtelepítések szorgalmazása, zöldségtermelés mennyiségi és minőségi növelése. Szükségességének indoklása A mezőgazdaságban tapasztalható átalakulások a hagyományokkal rendelkező termelést visszaszorították. A mezőgazdák központi támogatása nem megfelelő. Hiányoznak a helyi támogatási formák, amik a termelési kedvet stabilizálják, vagy fokozzák. Eredménymutatók A telepített gyümölcs és szőlő területek nagyságának és arányának növekedése, Az új telepítésű területekről származó jövedelem nagysága és arányának változása az összes jövedelemhez viszonyítva, A zöldségtermelő területek nagyságának és arányának növekedése, A zöldségfélék minőségének javulása (beltartalom, tárolhatóság, stb.), A zöldség és gyümölcstermelők jövedelemviszonyai stabilizálódása. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A helyi támogatás erősíti a termelési kedvet. Biztos háttérrel stabil termelés, fokozatos fejlesztés valósítható meg úgy, hogy a termelők munkakultúrája és életszínvonala egyaránt javul. Telepítéskor a korszerű fajtaválasztékból biztosítható a piaci igényeknek megfelelő termék, várható a minőség javulása, ami többlet árbevételt eredményez. A fajták igényeihez igazodó integrált növényvédelemmel csökkenthető a környezetbe kijuttatott vegyszerek mennyisége. Távlati hatásként az így előállított termékek javítják a társadalom egészségi állapotát. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Program a gyümölcs- és ,5 zöldségtermelés fejlesztésére Gyümölcstelepítések szorgalmazása , Zöldségtermelés mennyiségi és ,0 minőségi növelése Összesen 772,5 16

17 Végrehajtásért felelős szervezet Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság Közreműködő szervezetek A térségben tevékenykedő szövetkezetek, vállalkozások, gazdálkodók A létrehozandó új szövetkezetek Gazdakörök Hegyközségek Falugazdászok Gépkörök Térségfejlesztési Iroda Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Feladatai Szervezés, érdekképviselet Feladataik Telepítések, termelés, értékesítés Telepítések, termelés, értékesítés Érdekképviselet Érdekképviselet Érdekképviselet, szervezés Szolgáltatás Technikai segítség, szervezési feladatok, pályázati segítségnyújtás Pályázati tanácsadás, mikrohitel Az együttműködés formái Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság alakul a szövetkezetek (új típusú is!), társulások, egyesületek, gazdakörök, hegyközségek, és a Térségfejlesztési Iroda részvételével. Szakmai és időbeli ütemezést készítenek a gyümölcstelepítésekre és a zöldségtermelésre. Közös stratégiai döntéseket hoznak, a programokról az eredményekről tájékoztatják egymást, érdekképviseletet gyakorolnak. Kedvezményezettek köre A térségben működő régi és új szövetkezetek, vállalkozások, gazdálkodók. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő ,125 Hitel 5 38,625 Decentralizált támogatás Központi támogatás ,500 EU támogatás ,250 Egyéb Összesen ,500 Potenciális források: SAPARD, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium pályázatai, banki hitelek. Monitoring rendszer: A térségi programokat megrendelő és véleményező Térségfejlesztési Iroda évente meghallgatja a Koordinációs Bizottság beszámolóját. 17

18 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása A térségben a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége nem megfelelő. Az alprogramban ennek javítására a következő intézkedéseket javasoljuk támogatásra: vetőmag ellátás és szaktanácsadás fejlesztése, vetőmagtermelés kiszélesítése. Szükségességének indoklása A térségben a szántóföldi gazdálkodás szinte minden településen jellemző, ez teszi ki a mezőgazdasági termelés legnagyobb részét. A piaci és támogatási viszonyok miatt a gazdálkodás jövedelmezősége alacsony, nem biztosítja a termelő gazdaságok tartós fennmaradását. Hiányosak a termelési és forrásmegszerzési ismeretek, ami ugyancsak termelési bizonytalanságot okoz. Probléma a jó minőségű vetőmag használatának elmaradása. Hiányoznak az integrátorok. A vetőmagtermelés a technológiai fegyelem betartásával biztos jövedelmet jelent. A program célja a szaktanácsadással és helyi termeléssel javítani a vetőmagellátást, javítani a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét. Eredménymutatók A vetőmagtermelésben részt vevő gazdaságok számának növekedése, Csökkenteni a saját előállítású (beltenyésztett) és bizonytalan eredetű vetőmaghasználatot, A vetőmagot termelő gazdaságok jövedelmének növekedése, Integrátorok térségbe telepedése, Helyi tanácsadói hálózat létrehozása. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás Az ellenőrzött minőségű és származású vetőmag használatával a fajták leromlása visszaszorul, növekszik a termés mennyisége, javul a minősége. Mezőgazdasági támogatás is csak ilyen vetőmag használatával vehető igénybe, így javul a növénytermesztés jövedelmezősége. A minőségi vetőmagtermesztés kiugróan magas jövedelmet jelent, amivel a gazdaságok megerősödhetnek, fejleszthetnek. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Vetőmag ellátás és szaktanácsadás fejlesztése , Vetőmagtermelés kiszélesítése ,0 Összesen 158,5 18

19 Végrehajtásért felelős szervezet Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság Közreműködő szervezetek A kistérség gazdálkodói OMMI területi vetőmag-felügyelősége, (Monor) Biokultúra Egyesület (Budapest) Szent István Egyetem, (Gödöllő) GITR Agrárfejlesztési és Kereskedelmi Központ Rt. (Cegléd) Dél-Pest Megyei M Rt. (Cegléd) Gödöllői Tangazdaság Rt Vetőmag Terméktanács Térségfejlesztési Iroda Feladatai Szervezés, érdekképviselet Feladataik Termelés, értékesítés Szakmai, minőségi felügyelet Szaktanácsadás Tanácsadás Integrátor Integrátor Integrátor Érdekképviselet Technikai segítség, szervezési feladatok, pályázati segítségnyújtás Az együttműködés formái A Térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság összehangolja a növénytermesztők és vetőmagtermelők tevékenységét, bevonja az integrátorokat és a tanácsadó szervezeteket. Kedvezményezettek köre A kistérség gazdálkodói, mezőgazdasági szolgáltatói, földtulajdonosok. Az alprogram működési, megvalósítási területe A kistérség teljes területe a szomszédos kistérségek. Forrástérkép Forrás megnevezése %-os megoszlás Millió Ft Saját erő 25 39,625 Hitel 5 7,925 Decentralizált támogatás Központi támogatás 20 31,700 EU támogatás 50 79,250 Egyéb Összesen ,500 Potenciális források SAPARD, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Gazdasági Minisztérium pályázatai, banki hitelek. Monitoring rendszer Működésben a hatályos törvények és gazdasági szabályzók figyelembevételével, a térségi Mezőgazdasági Koordinációs Bizottság a szakmai kérdésekben az integrátorok, tanácsadók működtetik a monitoring rendszert. A kistérségi programokat megrendelő és véleményező Térségfejlesztési Iroda évente meghallgatja a Koordinációs Bizottság beszámolóját. 19

20 Az alprogram megnevezése Az alprogram leírása A kistérségben programot kell kidolgozni a hagyományokkal rendelkező állattenyésztés újjáélesztésére. Ebben javaslatot kell tenni a termelés alapjaira, összetételére és értékesítésére, környezetbarát technológiákra. Az alprogram célja a hagyományokkal rendelkező állattenyésztés támogatása, amelyben kiemelt helyen szerepel a kisállattenyésztés feltételrendszerének javítása és a génbankok (genetikai háttér) létrehozása. Szükségességének indoklása A kistérségben hagyományos állattenyésztés a mezőgazdaságban tapasztalható átalakulások miatt nagymértékben visszaszorult. Az állattenyésztésből élők támogatása sem központilag, sem helyileg nem megfelelő. A stabil mezőgazdaságból nem hiányozhatnak a gazdaságosan termelő állattartó (családi) gazdaságok. A térségben minden tenyésztett haszonállat megtalálható ugyan, de a lehetőségek nagyon alacsony kihasználtságúak. A családi gazdálkodásra a kisállattenyésztés a gyorsabb megtérülés miatt kedvezőbb lehetőségeket kínál. Az állattartáshoz és tenyésztéshez nemcsak a gazdasági, hanem a technológiai összefüggések alapos ismerete, illetve a megbízható genetikai háttér is szükséges. Eredménymutatók Az állattenyésztésből élő gazdaságok számának növekedése, Az állattenyésztésből élő gazdaságok jövedelmének növekedése, A már működő gazdaságok jövedelmezőségének javulása, A tenyésztett és tartott állatok darabszámának növekedése, A kisállattenyésztés arányának növekedése, A genetikai háttér térségi megteremtése. Társadalmi, gazdasági és környezeti hatás A kistérségben megerősödnek az állattartó gazdaságok. Nő a termelés volumene. A genetikai háttér megteremtésével stabilizálódik a termelés. A kisállattenyésztéssel foglalkozók száma is növekszik. Ezek együttes hatására az állattartók jövedelemviszonyai javulnak. Sorszám Operatív programok Ütemezés Forrásigény (MFt) Program a hagyományokkal rendelkező ,5 állattenyésztés újjáélesztésére A kisállattenyésztés feltételrendszerének javítása , Génbank(ok) (genetikai háttér) létrehozása ,0 Összesen 423,5 20