Az e-learning nemzetközi és magyarországi tendenciái

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az e-learning nemzetközi és magyarországi tendenciái"

Átírás

1 Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdálkodástudományi Kar Információrendszerek Tanszék Az e-learning nemzetközi és magyarországi tendenciái Készítette: Főszakirány: Szakcsoport: Szakszeminárium vezető: Információgazdálkodás e-learning Gábor András

2 Tartalomjegyzék Bevezető 4 1. Az e-learning-ről Az e-learning története Mi az e-learning? Miért épp az e-learning? Az elektronikus oktatás legfontosabb összetevői Nemzetközi kitekintés Nemzetközi tendenciák a közép- és felsőoktatásban a munkaerőpiacon Az e-learning szerepe az Európai Unióban Az infrastrukturális feltételek teljesülése az EU-ban (EU) A múlt (EU) A jelen (EU) A jövőbeli várakozások Az e-learning szerepe az Egyesült Államokban Az infrastrukturális feltételek teljesülése az USA-ban (US) A múlt (US) A jelen (US) A jövőbeli várakozások Az infrastrukturális feltételek teljesülése a Magyarországon Az PC-ellátottság Magyarországon Az Internet Magyarországon Az Internet-hozzáférések alakulása Az Internet-használati szokások és az azzal kapcsolatos attitűdök 33

3 3.3. Az állam és az e-learning Az infrastruktúra fejlesztése Az e-learninget ösztönző programok A magyar e-learning gyártó piac Történeti visszatekintés Piacelemzés Iparágelemzés A versenytársak Az új belépők fenyegetése A szállítók alkupozíciója A vevők alkupozíciója A magyar piac meghatározó szereplőinek bemutatása Számalk Informatikai Rt SynEdu (Synergon Education) SABEDU Kft IBM Oktatási Központ Antenna Hungária Rt TopSec Infrmatikai és Oktatás Kft. 56 Összegzés 57 I Melléklet 59 II. Melléklet 60 III. Melléklet 61 IV.Melléklet 62 Irodalomjegyzék 63 3

4 Bevezető A dolgozat következő fejezetei az e-learning témakörével foglalkoznak. Az alternatív képzési módok kérdése az információs társadalom időszakában különös aktualitást élvez, hiszen az információs társadalom egyik alappillére az élethosszig tartó tanulás. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tanulás életformává válik, tehát akár munka mellett is - jelentős időráfordítást igényel. Éppen ezért az új, alternatív oktatási módszerek, ahogy az elektronikus oktatás is - többek között - ezt az időköltséget segítenek kiküszöbölni. A tanulás azonban nem az egyetlen jellemző, amivel az információs társadalom leírható. Szintén alapvetőnek tekinthető tétel, hogy az információs társadalmakban nemcsak a tanulás válik a mindennapok szerves részévé, hanem a számítógép használata is. Már csak ebből adódóan is praktikus megoldásnak tűnhet a kettő összekapcsolása. Az információs társadalomtól elvonatkoztatva szintén említést érdemel az a tény, hogy a harmadik évezredben több világszervezet is stratégiai területként kezeli az elektronikus oktatás kérdését. Tekintsük például Európa meghatározó gazdasági csoportosulását, az Európai Uniót. Ez a szervezet 2000 ben útjára bocsátott egy olyan kezdeményezést, amelynek értelmében az Unió versenyképességének záloga az informatikai infrastruktúra kiépítésében - többek között az e-learning feltételeinek megteremtésében - és az elektronikus oktatás tömeges méretű elterjedésében van. A kulcsszavak ebben az esetben az alacsony költség és a tömegoktatás. Tehát a feladat, hogy minél kevesebb ráfordítással minél több embert érjünk el. Ennek a feltételnek pedig az e- Learning tökéletesen eleget tesz. Az e-learning döntő szerepét a versenyképesség fenntartása, illetve annak növelése érdekében nemcsak a transznacionális szervezetek ismerték fel, 4

5 hanem az országok szintjén is jelentős beruházások tapasztalhatóak a terület feltételeinek megteremtésében, az új oktatási mód elfogadtatásában és a kötelező oktatási szintekbe történő beépítésébe. A nemzeti kormányok ezekre a területekre jelenetős befektetéseket eszközölnek. E dolgozat célja egyrészt, hogy bemutassa magát az e-learninget, illetve azokat az előnyöket, amelyek azt a többi alternatív képzési mód fölé helyezik. Ezek után kerülnek ismertetésre azok a nemzetközi tendenciák, amelyek az elektronikus oktatás igénybevételére ösztönzik a diákokat és a vállalatokat. Ezt követi egy helyzetjelentés az Egyesült Államok és az Európai Unió e-learning piacainak jelenlegi állapotáról, illetve azok várható alakulásáról. A dolgozat kővetkező fejezeteiben alaposan körüljárjuk a magyar helyzetet, rávilágítva azokra a korlátokra, amikkel a magyar piacon megjelenő e-learning vállalatok szembesülnek, illetve kiemelve azokat az intézkedéseket, amelyeket az állam a feltételek megteremtése, a korlátozó tényezők felszámolása érdekében tesz és tett az elmúlt években. Ezeken túlmenően ez a rész tartalmazni fogja még a magyar e-learning ágazat piacelemzését, illetve a magyar piacon meghatározó szerepet betöltő e-learning gyártó cégek bemutatását. 5

6 1. Az e-learning-ről Ebben a fejezetben az e-learning rövid definiálása, értelmezése, illetve a legfontosabb előnyeinek bemutatása következik Az e-learning története1 Az e-learning története több szakaszra bontható aszerint, hogy milyen tömegkommunikációs eszközök alkalmazásával helyettesítették a hagyományos, tantermi körülmények között zajló, közvetlen tanár-diák viszonyra építő oktatási formákat. Ennek megfelelően az első szakasz a levelező oktatás elterjedése volt, aminek gyökerei a 1840-es évekre nyúlnak vissza, ugyanis ekkorra tehető a bélyeg használatának elterjedése. Ez a fajta oktatási forma először Nagy- Britanniában jelent meg, és alkalmazása Isaac Pitman nevéhez fűződik, aki a gyorsírást oktatta ily módon. Az Első Világháborúig a levelező oktatás számos más európai országban (Németország 1856; Franciaország 1877; Svédország 1898), Amerikában (1891), illetve Ausztráliában (1914) is megjelent. A második állomás az oktatott tananyag diákokhoz történő rádión keresztüli eljuttatása volt. Talán nem meglepő, hogy ez szintén Nagy-Britanniában került először alkalmazásra, azonban nem bizonyult olyan úttörőnek, mint a levelező oktatás, és inkább a hagyományos képzési módszerekkel párhuzamosan, azok kiegészítésére használták. Az első kísérletek 1927-re tehetők, amikor is a BBC iskolarádiós műsorok sugárzását tűzte műsorára. Később ez a fajta módszer megjelent más országokban is (Franciaország 1937; Amerikai Egyesült Államok 1939; Ausztrália 1942; Szovjetunió 1920-as évek, egyéb volt szocialista 1 Kovács Ilma: Új út az oktatásban? c. műve alapján 6

7 országok 1950-es évek), de sehol sem tett szert vezető szerepre az alternatív oktatási módszerek között. A következő, és egyben utolsó lépcső az 1980-as évekre tehető, amikor a fejlett országokban megjelenik a számítógéppel támogatott oktatás. (A kevésbé fejlett országok esetében az 1990-es években terjedt el.) Ez a fajta oktatási mód új lehetőségeket nyit meg az oktatás, képzés területén, azáltal, hogy lehetővé teszi az eddig csak elszigetelten alkalmazható eljárások immár együttesen történő felhasználását. Gondoljunk csak arra, hogy a levelező oktatás csupán vizuális úton juttatta el a diákokhoz a tananyagot, más eszközöket nem vett igénybe (azzal együtt, hogy ma már ez a fajta oktatási mód is igyekszik a többi érzékszervre is hatással lenni például kazetta stb. alkalmazásával). A rádió útján történő képzés ezzel szemben éppen, hogy vizuális élményt nem nyújtott, csak a hallásunkra összpontosított. A számítógép alkalmazásával lehetővé vált a többi érzékszervre történő együttes hatásgyakorlás anélkül, hogy ehhez különböző eszközöket kelljen igénybe vennünk. A számítógép ugyanis lehetővé teszi az audiovizuális eszközök egyszerre történő alkalmazását Mi az e-learning? Az e-learning értelmezése a szakemberek körében koránt sem tekinthető egységesnek. Három, különböző értelmezés vált ismertté az utóbbi években. Az első felfogás azt állítja, hogy az e-learning megegyezik a számítógépes oktatás kiterjesztésével, azzal a különbséggel, hogy a képzés ebben az esetben a Weben keresztül zajlik. Másik, szintén népszerű értelmezés esetében az e- Learning távoktatás jellege kerül hangsúlyozásra, kiemelve a tananyag diákokhoz való hatékony eljuttatásának lehetőségét. Végül érdemes megemlíteni 7

8 azt a nézetet, amely az e-learninget a tantermi oktatás olyan On-line változatának tekinti, ahol az oktatás egy virtuális térben történik. 2 Ez a fajta új tanulási mód lehetővé teszi a diákok/felhasználók számára, hogy a tananyagot a saját tempójukban sajátítsák el, azaz előfordulhat, hogy bizonyos feladatok elvégzésére több időt fordít egy tanuló, míg másokra kevesebbet. Ennek eldöntése teljes mértékben a diákon múlik, nem kell senkihez alkalmazkodnia. Az e-learning tehát úgy is definiálható, mint egy egyéni foglalkozás. Ezzel szemben azonban a csoportmunkára is lehetőséget kínál. Ehhez segítséget nyújthatnak például a moderált fórumok, vagy a chat-en keresztüli kommunikáció. Az előbbiekből is látszik, hogy a hagyományos oktatás során alkalmazott módszerek és eszközök nem tűnnek el teljes mértékben, pusztán csak azok alkalmazása módosul valamelyest, illetve kiegészül újabb eszközökkel. Sőt, az is kijelenthető, hogy az e-learning az oktatáson kívül még számos területen alkalmazható, például a szervezetfejlesztés, humán menedzsment stb. területén. Tehát levonható az a következtetés, hogy az e-learning jól használható a gazdasági, az önkormányzati és a civil szféra szervezeteinél egyaránt Miért épp az e-learning? Az új oktatási formák keresésének elsődleges oka az volt, hogy az oktatási intézmények minél alacsonyabb költséggel szerettek volna minél több diákot elérni. Az e-learning esetében, ahol nincs szükség a hagyományos értelemben vett tantermekre, a diákok kollégiumi ellátására stb. az oktatás költségei elsősorban a tananyag megfelelő formátumban történő kifejlesztésére korlátozódnak. A megfelelő formátum ebben az esetben úgy értendő, hogy a tananyagnak már túl kell lépnie az e-book-kal (számítógépen tárolt az e-learning tükrében c. cikk alapján 8

9 könyv/elektronikus könyv) szemben támasztott követelményeken, és multimédiás, audiovizuális részeket is tartalmaznia kell, illetve képesnek kell lennie - akár azonnali - interakcióra, visszajelzésre. Ezek a költségek általában egyszeri költségeknek tekinthetők. (Természetesen szükség van a tananyag létrehozása után is további fejlesztésekre, illetve a tananyagnak az aktualizálására, azonban az ezekre a feladatokra fordított kiadások messze elmaradnak magának a tananyagnak a létrehozásával kapcsolatos költségektől.). Tehát míg az e-learning bevezetése, illetve működtetése egyszeri, nagy összegű kezdeti ráfordítást igényel (a többi költség ennek mértékéhez képest elhanyagolható), addig a hagyományos oktatási forma esetében a jelentkező költségek széthúzva, nem egyszerre, nagy összegben megvalósítandó beruházásként jelennek meg. Az e-learning és a távoktatás közötti egyik legnagyobb hasonlóság, hogy mindkettő segít áthidalni a földrajzi távolságokat. Az e-learning azonban a távoktatással szemben képes a visszacsatolás idejének lerövidítésére. Ez a két új oktatási módszer lehetővé teszi, hogy a diákok minimalizálják az utazással eltöltött idejüket azáltal, hogy nem követelik meg a tanár diák közötti, rendszeresen történő személyes érintkezést. A harmadik lényeges jellemző, ami az e-learning megjelenését, majd elterjedését indokolta az, hogy az új technológia alkalmazása által lényegesen nagyobb tömegek vonhatóak be a képzésbe, mint a hagyományos módszerek felhasználásával. Ez a tény a jelenlegi munkaerőpiaci, illetve az oktatási szférában tapasztalható tendenciák következtében döntő tényezővé válhat abból a tekintetből, hogy melyik képzési fajta tud megélni a piacon. Nem szabad azonban elfelejtkeznünk a modern kommunikációs technológiák megjelenéséről és elterjedéséről sem (az oktatásban is), hiszen enélkül elképzelhetetlen - ami ma már természetes - az elektronikus úton történő 9

10 kommunikáció, tananyag továbbítás stb. Ezek pedig mind az elektronikus úton történő távoktatás előfeltételei. Az e-learning legfontosabb előnyei összefoglalva: a tanulás költséghatékonysága, a tanárral való állandó és közvetlen, egyéni kapcsolat, a csoport többi tagjai, mint szellemi erőforrások, valamint az Internet, mint információforrás 3 igénybevételével. (Az e-learning részletes előnyeit lásd a I.Mellékletben) 1.4. Az elektronikus oktatás legfontosabb összetevői Az e-learningnek az oktatásban történő előtérbe kerüléséhez számos feltétel teljesülésére van szükség. Ezek a feltételek azonban a világ különböző területein eltérő mértékben valósulnak meg, és ennek köszönhetően az e-learning szerepe az egyes területek oktatási rendszereiben nem tekinthető azonos súlyúnak. Az egyik legfontosabb dolog az emberek hozzáállásának megváltozása. Ez azonban nemcsak a diákok, illetve a tanárok részéről követeli meg az új technológiák, új tanulási/tanítási szokások, a tanár-diák kapcsolat átalakulásának, stb. elfogadását, illetve az azokhoz való alkalmazkodást, hanem egyben azt is jelenti, hogy a vállaltoknak is fel kell ismerniük az e-learningben rejlő lehetőségeket. Az ASTD (American Society of Training Directors) 2002-ben elvégzett felmérése szerint az alkalmazottaik e-learninges képzésére legtöbbet fordító vállalatok felső 10 százaléka gyorsabbnak illetve rugalmasabbnak bizonyult versenytársainál. 4 Szintén lényeges kérdés a térség Internet lefedettsége, illetve a PC ellátottság kérdése. Egyértelmű, hogy az USA, az EU, illetve Kelet-, Közép-Európa ebből a 3 E-learning alapok: Az e.learning áttekintő leírása az e-learning tükrében c.cikk alapján 10

11 szempontból sem tekinthető egységesnek. Még az Unión belül is jelentős különbségek tapasztalhatóak ezen a téren. 11

12 2. Nemzetközi kitekintés Ebben a fejezetben az e-learning nemzetközi megítélése, szerepe kerül bemutatásra különös tekintettel az Európai Unióra és az Egyesült Államokra Nemzetközi tendenciák a közép- és felsőoktatásban A Trendek a felsőoktatásban című tanulmány szerzője szerint az oktatás területén az új évezredben két alapvető problémával, kérdéskörrel kerülünk szembe. Az egyik az, hogy a felsőoktatásban az elitképzést egyre inkább felváltja a tömegoktatás, illetve a másik, ami tulajdonképpen az előzőből következik a minőségi oktatás kérdése. Elitképzésről van szó, ha a népesség bizonyos korosztálya (jelen esetben év közötti fiatalok) kevesebb, mint 15%-a tanul tovább valamilyen felsőoktatási intézményben, a tömegképzés esetén ez az arány 15 és 50% közé esik (általános oktatásról akkor beszélhetünk, ha ez a számadat nagyobb, mint 50%). Ez az arány az Európai Unió egyes országaiban, mint például Finnországban, illetve az Egyesült Államokban jóval meghaladja az 50%-ot, sőt néhol még a 60%-ot is eléri a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma. 5 Ha ez a tendencia folytatódik az e-learning szerepe jelentősen növekedhet az oktatásban, hiszen, mint már az első fejezetben említésre került, lehetővé válna tömegek bevonása a felsőfokú képzésbe, anélkül, hogy jelentős ráfordításokat kéne eszközölni új épületek építésére és fenntartására, oktatók és egyéb személyzet felvételére. A tömegoktatás elterjedésének számos előnye mellett (társadalmi tudásalap megnő) annak hátrányaival is számolnunk kell. Az egyik legfőbb hátránya pedig az oktatás területén tapasztalható minőségromlás. Ennek a negatív 5 Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban c. tanulmány adatai alapján 12

13 tendenciának a megállításában segítséget nyújthat például a kreditrendszer, illetve a modularizáció bevezetése, de ami ennél sokkal fontosabb, az az oktatás területén bekövetkező paradigmaváltás. Ez a 90-es években (újra) megjelenő folyamat azonban nem az első az oktatás történetében. A 1960-as években a tanulás területén a tartalomcentrikusság volt a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a hangsúlyt a tananyagra helyezték, ami szigorúan szabályozott volt. Ezt a felfogást a 70-es, 80-as években a képességcentrikusság váltotta fel, ahol a tartalom másodlagossá vált és a gondolkodás fejlesztése került előtérbe. Ezek után következett a harmadik korszak, ami a 90-es évekre tehető. Itt az ismeretalapú oktatás helyébe a kompetencia alapú lépett, ahol elsődleges szemponttá a gyakorlati hasznosság vált. Ez tulajdonképpen az élethosszig tartó tanulás koncepciója. Ebben az esetben a tanulási készségek fejlesztésén van a hangsúly, az önszabályozó tanulás megvalósulásának lehetősége kerül a középpontba. Ez a megközelítés komplex látásmódot, problémamegoldást feltételez, és együttműködést, a tudás átadását, a csoport tagjaként való szellemi munkavégzést igényel. 6 Az előbbiekből is jól látható, hogy az oktatás területén a világban tapasztalt változások további lehetőségeket teremtenek az e-learning számára a munkaerőpiacon A munkaerőpiacon sem rosszabbak az elektronikus alapú oktatás lehetőségei. Ennek okai elsősorban a vállalatok által meghatározott munkaerő-kereslet megváltozásában keresendők. A munkaerő összetételének egyik, Meyer Dietmar és Solt Katalin által alkalmazott megközelítése szerint, egy adott országban a munkanélküliek összetétele nem homogén. A szerzők a munkanélkülieket a munkanélküliséget kiváltó ok szerint kategorizálják. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküli népességen belül 2 nagyobb csoportot különböztethetünk meg: az önkéntes, illetve a 6, Kadocsa László: Trendek a felsőoktatásban 2. oldal 13

14 kényszerű munkanélkülieket. Ezeket a csoportokat, ahogy az a 2.1. ábrán is látszik további két csoportra lehet bontani. Az önkéntes munkanélküliek, akik a definíció szerint nem akarnak változtatni helyzetükön tovább kategorizálhatók a súrlódásos, illetve az egyéb strukturális típusokba. Az első csoportba tartozók munkanélkülisége az önkéntes munkahely-változtatáson alapul. Az ő esetükben szintén szerepet játszhat az e- Learning, mint átképzési lehetőség. Vegyük például azt az esetet, amikor egy alkalmazott lakhelyváltozás miatt kényszerül munkahelye megváltoztatására. Semmi sem garantálja a számára, hogy az új lakhelyén lesz kereslet az olyan munkaerő iránt, amit ő is képvisel. Ezen a problémán átképzéssel segíthet. Ellenben az önkéntes strukturális munkanélküliek nem biztos, hogy hajlandóak, átképzési kurzusokon részt venni, hiszen önként választották a munkaerőkereslet és munkaerő-kínálat eltérése által előidézett munkanélküliséget. Tehát ők azért nem dolgoznak, mert az eredeti szakmájuk iránt nincs kereslet a munkaerőpiacon, viszont ők csak azt hajlandók végezni. Az előzőekkel ellentétben a kényszerű munkanélküliek csoportjába azok az emberek tartoznak, akik ugyan keresnek munkát, de nem találnak. Ez a réteg is tovább bontható konjunkturális, illetve egyéb strukturális munkanélküliekre. Míg az első csoportba tartozók a nemzetgazdaság kibocsátás-ingadozásainak köszönhetően maradtak munka nélkül, addig a második csoportba tartozók a munkaerőpiacon a munkaadók által keresett, illetve a munkavállalók által kínált munkaerő szerkezeti különbségei miatt. Ezek az emberek akár arra is hajlandóak lehetnek, hogy átképzéseken vegyenek részt annak érdekében, hogy munkát vállaljanak, így mindenképpen számolni kell velük, mint az elektronikus oktatási szolgáltatások potenciális igénybevevőivel. 14

15 A munkanélküliek kategorizálása 7 Munkanélküliek önkéntes kényszerű súrlódásos egyéb strukturális konjunkturális 2.1. ábra A munkanélkülieken kívül van még egy terület, ahol az e-learning szolgáltatásai rendszeresen alkalmazásra kerülnek. Ez pedig a vállalati továbbképzés. Az ASTD által végzett kutatások bizonyítják, hogy a folyamatos képzés növeli a vállalatok versenyképességét. A cégek viszont a gyors és költséghatékony módszereket részesítik előnyben az oktatás területén is, márpedig a fent említett követelményeknek az e-learning egyértelműen eleget tesz Az e-learning szerepe az Európai Unióban Az infrastrukturális feltételek teljesülése az EU-ban Az Európai Unióban, ha a közösségi átlagokat nézzük elmondható, hogy az infrastruktúra fejlettsége nem jelenthet akadályt az e-learning tömeges elterjesztésében. A 100 főre jutó PC-k száma ugyanis már 1999-ben elérte a 25 darabot, és azóta ez a szám csak növekedett, hiszen a 2000-es Lisszabonban megrendezett EU csúcson az infrastruktúra fejlesztése - többek között - az egyik legfontosabb stratégiai célkitűzéssé vált. Nem ennyire biztató a helyzet azonban, ha a tagországok szintjén vizsgálódunk. Itt ugyanis jelentős eltérések mutatkoznak. Vegyük csak a 2 végletet: Svédországot, ahol már 1999-ben 45 7 Meyer Dietmar Solt Katalin: Makroökönomia, 76. old az e-learning tükrében című cikk alapján 15

16 személyi számítógép jutott 100 emberre, illetve Görögországot, ahol ez a mutatószám csupán csak 6. 9 (2.2. ábra) Az Internet-hozzáférések számát tekintve is hasonló helyzettel állunk szemben. Az Unió átlaga szerint júliusában a tagállamokban 40%-os volt az Internethozzáféréssel való ellátottság aránya. Itt is érdemes azonban egyenként is megvizsgálni a tagországok mutatóit. Így már egy kicsit árnyaltabb képet kaphatunk. Az élen Dánia és Hollandia áll 65%-os Internet-ellátottsággal, míg a táblázat végén megintcsak Görögország található, ahol az Internet-ellátottságra vonatkozó mutatószám júliusában nem érte el a 10%-ot, mindössze 9% volt. 10 (2. Melléklet) PC-k száma az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban 11 Millió db Növ. (%) 100 főre jutó PC-k száma Ausztria 0,50 1,40 1,90 2,10 10,50 6,00 26,00 Belgium 0,90 2,20 2,90 3,20 10,30 9,00 31,00 Dánia 0,60 1,60 2,00 2,20 10,00 11,00 41,00 Egyesült királyság 6,20 12,70 15,50 18,00 16,10 11,00 30,00 Finnország 0,50 1,40 1,80 1,90 3,30 10,00 36,00 Franciaország 4,00 8,80 12,40 13,00 4,80 7,00 22,00 Görögország 0,20 0,40 0,60 0,60 16,40 2,00 6,00 Hollandia 1,40 3,60 5,00 5,70 14,00 9,00 36,00 Írország 0,30 0,80 1,00 1,20 20,00 8,00 32,00 Luxemburg 0,05 0,20 0,20 0,20 3,00 30,00 40,00 Németország 6,50 19,10 22,90 24,40 6,60 8,00 30,00 Olaszország 2,10 5,30 10,00 11,00 10,00 4,00 19,00 Portugália 0,30 0,70 0,80 0,90 14,80 3,00 9,00 Spanyolország 1,10 4,10 4,30 4,80 11,60 3,00 12,00 Svédország 0,60 2,60 3,50 4,00 14,30 8,00 45,00 összesen EU-15 25,20 64,70 84,70 93,20 10,00 7,00 25,00 USA 54,20 96,60 124,00 141,00 13,70 20,00 52,00 *forrás: Eurostat 2.2. ábra 9 Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról 10 EU: tízből négy háztartás az Interneten 11 Euro Info Service: Statisztikai adatok az információs társadalomról 16

17 Összességében elmondható, hogy a tagországok szintjén az egyes infrastrukturális elemek meglétében mutatkozó különbségek következtében nehéz az Unión belül egységes e-learning piacról beszélni (EU) A múlt Az e-learninget tulajdonképpen az amerikaiak exportálták Európába. Az iparág európai megjelenése ugyanis azzal kezdődött, hogy néhány amerikai e-learning gyártó cég megjelent az angol és az ír piacokon. Céljuk az volt, hogy a szigetországból kiindulva meghódítsák a kontinenst. Ez a folyamat azonban nem maradt egyirányú, hiszen később néhány európai - elsősorban ír - e-learning vállalatok, mint például a SmartForce, illetve a WBT Systems, megjelentek az amerikai piacon. Mindkét említett esetben egyaránt beszélhetünk technológiai és módszertani áramlásról (EU) A jelen Az első, nem angol nyelvű anyagokat a skandináv országokban állították elő. Napjainkban a skandináv térség az európai e-learning piac 25%-át adja. Az Európai Unió tengelyét alkotó Franciaország és Németország kezdetben lemaradt a skandináv és az angol nyelvű térség mögött. Mára azonban ezekben az országokban is jelentős növekedésnek indultak az e-learning piacok. Ez Franciaországban elsősorban a helyi szabályozásnak köszönhető, ugyanis itt a vállalatok számára elő van írva, hogy bevételük meghatározott százalékát továbbképzésre kell fordítaniuk. A Németországban tapasztalt folyamatok jelentősen eltérnek az előbb vázoltaktól. Itt ugyanis 2002-ig a piac átláthatatlansága miatt váratott magára a nagy áttörés. A 2002-ben bekövetkezett Internet-boom válsága következtében a német gazdaság lassulása magával vonta az e-learning piac szereplőinek csökkenését is. Emellett azonban megfigyelhető volt egy másik tendencia is, mégpedig az, hogy 12 Szaniszló László: E-learning: távol és közel újra egy századfordulós magyar esély? alapján 17

18 a nagyvállalatok elkötelezték magukat a stratégiai e-learning bevezetése mellett. 13 A felmérések szerint az Európai Unió tagállamai közül Svédország, az Egyesült Királyság, és Hollandia jár az élen elektronikus oktatás alkalmazásában. Ennek alapvetően két oka van: az Internethasználók (II.Melléklet), illetve az angolul beszélők magas aránya. A tagállamok egyéni erőfeszítésein túl központilag is vannak törekvések az e- Learning felkarolására. Az Unió azonban elsősorban a felsőoktatásra vonatkozóan fogalmaz meg az elektronikus oktatás támogatását is magába foglaló irányelveket. A 2000 márciusában tartott EU-csúcson megfogalmazott lisszaboni stratégiában rögzítésre kerültek az oktatáspolitika célkitűzései. Ezek közül a legfontosabbak: 2010-ig a év közötti fiatalok körében felére csökkenteni azok számát, akik a középiskola után nem folytatják tanulmányaikat; az elektronikus tanulást magába foglaló eeurope akcióterv megvalósítása; az élethosszig tartó oktatás ösztönzése; európai bizonyítvány kifejlesztése az információs technológia terén; a diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának ösztönzése; a foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása. 14 Az eeurope kezdeményezésről érdemes néhány szót külön is szólni, hiszen óriási előrelépésnek tekinthető, hogy egy ilyen átfogó erejű program felkarolta az e-learninget, sőt a fejlődés, illetve ahogy azt a továbbiakban látni fogjuk a nemzetközi versenyképesség zálogának tekinti. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy már nemcsak a tagországok szintjén számolnak ezzel az új oktatási módszerrel, technológiával, hanem közösségi szinten is megjelent egy olyan 13 Szaniszló László: E-learning: távol és közel újra egy századfordulós magyar esély? alapján 14 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról oldal 18

19 kezdeményezés, amely - többek között - fontosságú területként kezeli. az e-learninget is stratégiai Az eeurope kezdeményezésről 15 Az eeurope koncepció előzményének a március között, Lisszabonban megrendezett EU csúcs tekinthető, amin a 15-ök állam- és kormányfői megfogalmazták az EU következő évtizedének célkitűzését. A tagállamok által definiált cél, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon. Az ennek érdekében kidolgozott akcióterv június án eeuropa Akcióterv révén került elfogadásra. Az eeurope kezdeményezés céljainak elérésére kijelölt időszak a közötti periódus. Az eeurope Akcióterv célja, hogy lehetővé tegye Európa számára, hogy kiaknázza erősségeit, illetve, hogy legyőzze azokat a korlátokat, amik hátráltatják a digitális technológia megértésében és átvételében. Szintén irányelvei közé tartozik az információs és kommunikációs technológia területén tapasztalható legújabb fejlesztések alkalmazása. Az eeurope koncepciójának alapfeltevése a következő: az oktatási rendszer eredményessége nagymértékben függ attól, hogy a tanulás, illetve a tanítás területén milyen hatékony megközelítéseket, módszereket alkalmazunk. Ezt a hatékonyságot az Európai Unión belül úgy próbálják elérni, hogy az információs és kommunikációs technológiák bevezetését a tanulási struktúrák mélyreható reorganizációjával párhuzamosan valósítják meg. Az elearning bevezetése és széles körben való elterjesztése az egyik alappillére az eeurope akciótervnek. 15 elearning: Designing Tomorrow s Education, illetve eeurope+ alapján 19

20 Az elearning: A holnap oktatásának megtervezése 16 elnevezésű kezdeményezést május 24-én fogadta el az Európai Bizottság. A program mögötti szándék, hogy a folyamat hajtóerejévé az élethosszig tartó tanulás koncepciója váljon. Az elearninggel kapcsolatos kezdeményezés tehát kiegészíti az eeurope Akciótervet, és a lisszaboni irányelvekkel összhangban lévő meghatározott intézkedéseket egy egységes oktatásorientált keretrendszerbe helyezi. A program alapvető célkitűzései közül a legfontosabbak: (1) Az ésszerű költségek mellett megvalósuló, magas színvonalú infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása. Ennek érdekében olyan célkitűzések megvalósítására van szükség, mint például az összes iskola Internethozzáférésének, illetve multimédiás erőforrásokkal való ellátásának garantálása (ez a határidők alapján teljesített célkitűzésnek tekinthető), valamint annak elérése, hogy 5-15 diákra legalább 1 darab multimédiás számítógép jusson stb. (2) A másik nagyon lényeges eleme a programnak, hogy szeretné a képzési kedvet növelni azáltal, hogy támogatja egy bizonyos szintű univerzálisnak tekinthető digitális műveltség megszerzését, illetve a tanárok és oktatók számára biztosítja a megfelelő képzés elérését beleértve a technológiai oktatást, valamint az egyes technológiai megoldások oktatásban való alkalmazásáról szóló kurzusokat és a változásmenedzsmentet is. Ebben a csomagban például a következő konkrét intézkedések találhatóak: annak biztosítása, hogy 2003 végére az összes végzős diáknak lehetősége legyen arra, hogy az iskolai képzés során digitális műveltségre tegyen szert stb. (3) Szintén a legfontosabb célkitűzések között említendő az a törekvés, aminek célja a tartalom, a szolgáltatás valamint az elearning környezetének 16 elearning: Designing Tomorrow s Education 20

21 fejlesztéséhez szükséges megfelelő feltételek megteremtése. Az egyes szabványok elérhetőségének biztosítása különösen fontos. (4) Végül, az utolsó célkitűzés az együttműködés és a párbeszéd erősítése az oktatás összes szintjén és területén, úgymint: az egyetemek; iskolák; képzési központok; döntéshozók; az eszközök, szoftverek, tartalom, szolgáltatások kiválasztásért felelős adminisztrátorok között, illetve szintjén. Az előbb említetteken kívül ez a célkitűzés magában foglalja még a partneri viszony kialakítását/kiépítését a magán és a közszféra között. Az elearning kezdeményezésnek az eeurope program oktatási irányelveinek eléréséhez és fejlesztéséhez való hozzájárulása abban áll, hogy létrehoz egy olyan keretrendszert és úgynevezett napirendet, ami elősegíti az együttműködést a megfelelő közösségi szervek és a tagállamok között. A fent vázolt koncepció ígért eredményein felbuzdulva a társult tagok is mintegy csatlakozva a kezdeményezéshez létrehoztak egy eeurope-like Action Plan elnevezésű programot, aminek alapvető célkitűzései megegyeztek az EU- 15-ök által megfogalmazottakkal ben az Európai Bizottság kezdeményezésére megindult egy folyamat, aminek célkitűzése a társult tagok által indított program felkarolása és egyben valamiféle - a tagországokkal - közös út keresése. Ez a tervezet pedig az eeurope+ Akcióterv elnevezést kapta, és célja, hogy felgyorsítsa a reformokat és a társult tagsági viszonyban lévő országok gazdaságainak modernizációját. Ebből is látszik, hogy az előző fejezetben vázolt tendenciák jelentkezése, illetve megteremtése az Unió tagországaiban is cselekvésre késztették az illetékeseket. Ezen folyamatok kezelésében pedig jelentős szerepet szánnak az elektronikus távoktatásnak. 21

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

EURACADEMY OBSERVATORY

EURACADEMY OBSERVATORY EURACADEMY OBSERVATORY AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA WP2: Az

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az EU regionális politikája

Az EU regionális politikája Alapvető célkitűzések, fogalom Az EU regionális politikája Előadás vázlat Sonnevend Pál Az EK-n belüli fejlettségi különbségek kiegyenlítése Nem segélyezés, hanem a növekedés feltételeinek megteremtése,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA

SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA 2015. 06. 22. Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola SAJTÓKÖZLEMÉNY CHILI ÉS MANGÓ INNOVATÍV ISKOLA FEJLESZTÉS AZ ÉLELMISZERIPAR JÖVŐBELI SZAKEMBEREI SZÁMÁRA TÁMOP 3.1.4.C 14-2015-0217 jelű projekt

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben

Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben Bodnár Károly, Kristóf Zsolt DE-EK Nyíregyháza Az elearning szerepe és perspektívái az orvos-továbbképzésben 1. Bevezetés téma aktualitása

Részletesebben

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében

Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Infokommunikációs eszközök szerepe a sikeres pályáztatás illetve megvalósítás érdekében Önkormányzati döntéshozók az e-önkormányzatban Konferencia Miskolc - 2004. február 25. Laky Csaba Ügyvezetõ www.municipium.hu

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/0047(COD) 25.6.2008 VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben

Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben GDF ILIAS Gábor Dénes Főiskola Elektronikus TávOktatási Rendszer http://ilias.gdf.hu Az e-learningben rejlő lehetőségek és buktatók a felsőoktatásban és a szakképzésben Szász Antónia Gábor Dénes Főiskola,

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

III. Az emberi erőforrás tervezése

III. Az emberi erőforrás tervezése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség III. Az emberi erőforrás tervezése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia. 2011. június OKTATÁSGAZDASÁGTAN OKTATÁSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3

kompetencia-alap vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alap alapú oktatás bevezetésével vel ZÁRÓKONFERENCIA HEFOP-3.1.3 3.1.3-05/1. 05/1.-2005-10-0421/1.00421/1.0 A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben