A földfelszíni folyamatok a külső és belső erők hatására a különböző földtörténeti korokban különbözőképpen játszódtak le.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A földfelszíni folyamatok a külső és belső erők hatására a különböző földtörténeti korokban különbözőképpen játszódtak le."

Átírás

1 Biogeográfia

2 A földfelszíni folyamatok a külső és belső erők hatására a különböző földtörténeti korokban különbözőképpen játszódtak le. A mai arculat kialakításában jelentős szerepet játszottak a jégkorszakok (glaciálisok) és a jelenkor (holocén folyamatai). A klíma, a talaj és a rajta kialakult élővilág a a földrajzi zónáknak megfelelően rendeződött el, s csak bizonyos helyi tényezők (domborzat, kőzettípus stb.) változtathatják meg a zóna hatásokat. A biogeográfia az élővilág (növény és állatvilág) földrajzi elterjedésével, illetve az élővilág és a szervetlen szféra kapcsolatának kutatásával foglalkozik. Kutatási objektuma az arearendszer (a fajok elterjedési területének a rendszere).

3 Az élővilág létfeltételei: Levegő Víz Talaj Tápanyag Klíma Fény

4 A fény, mint létfeltétel Az élőlények döntő többsége életfolyamatainak energiaszükségletét - közvetlenül vagy közvetve - a Nap sugárzásából fedezi. A fotoszintézis intenzitása szoros kapcsolatban van a megvilágítás erősségével, időtartamával és a spektrális energia eloszlással. A fény a szárazföldeken általában elegendő mennyiségben áll a növények rendelkezésére, másutt limitáló ökológiai tényező, illetve minimum faktor (pl. tengerek nagyobb mélységei, barlangok stb.).

5 A Földet érő napsugárzás mintegy 55%-ban narancs-vörös fény (látható), 40-44%-ban hő (infravörös), 1-5%-ban ultraibolya sugarakat tartalmaz. A látható narancsvörös fény nm hullámhosszú, az infravörös 720 nm felett, az ultraibolya nm közötti hullámhosszon érkezik a Föld felszínére. A növényi fotoszintézis az 55 % látható fény 1 2,5 %-át hasznosítja (ebből évenként 10,467 x J kerül a felszínre). A fotoszintézisben résztvevő sugárzás évi mennyiségét PAR-nak nevezi a szakirodalom. A fényhez való alkalmazkodás vagy adaptáció alapján megkülönböztetjük a fénykedvelő vagy heliofiton és az ámyéktűrő vagy szkiofiton növényeket.

6 A fénykedvelőknél az erős megvilágítás alapvető igény. Ilyen társulásokat találunk a füves szavannán, sztyeppeken stb. Az árnyéktűrő növények fényigénye alacsony. Általában ide sorolható az erdei aljnövényzet nagy része. A trópusi őserdők több lombkoronaszintjén áthaladó fénynek gyakran csak 1 %-a jut le a talajra. Itt csak ámyéktűrő fajok képesek megélni. Ismerünk helio-szkiofiton fajokat is, amelyek bizonyos életszakaszaikban igénylik a napfényt, de a fényszegény időszakokat is elviselik. Az élőlények közül a zöld növények, a zöldtől eltérő színű moszatok, a cianobaktériumok és egyes baktériumok tudják közvetlenül felhasználni testük felépítéséhez a Nap fényenergiáját. A szórt fénysugarak kedvezőbbek a növények számára, mint a Napból közvetlenül érkező sugarak, mivel több bennük a fotoszintézisben jobban hasznosuló hosszabb hullámhosszú fény aránya.

7 Az élőlények fényigénye mindenekelőtt táplálkozásmódjuk függvénye. Az autotróf, fotoszintetizáló (fotoszintézis folyamata során a növény fényenergia felhasználásával szervetlen anyagokból szerveseket állít elő) szervezetek számára nélkülözhetetlen a fény mint közvetlen energiaforrás, míg a heterotróf szervezetek legföljebb tájékozódásukhoz (információ szerzésükhöz) igénylik azt. A gombák fejlődéséhez nincs szükség fényre. Evolúciójuk során a fotoszintetizáló növények is különböző megvilágítási viszonyokhoz alkalmazkodtak. A Föld felszínének egyes pontjain eltérő a közvetlen és a szórt fény aránya. Az egyenlítőn a legkisebb, a sarkok felé haladva nő

8 Az Egyenlítő vidékén beérkező, merőlegeshez közeli beesési szögű sugarakban sok a közvetlen fény (több benne az ultraibolya). Hasonló a helyzet a fénysugarakat átengedő levegőréteg vékonyodása miatt a magas hegységekben is. A sarkvidékeken viszont a kis beesési szög miatt a napsugarak vastagabb légkörön haladnak át, ami miatt nagyobb mértékben szóródnak (több benne az infravörös). A vizekben a mélység növekedésével egyre nagyobb a szórt sugarak aránya, és a fényerősség is fokozatosan csökken (10 méterig jó, 200 m-ig elviselhető, 400 m-ig derengés figyelhető meg). A különböző élőhelyeken, mindenekelőtt földrajzi szélességüktől függően, a megvilágítás erőssége, színképi összetétele és napi időtartama is jelentős mértékben eltér.

9 A megvilágítás időtartama szerint is két csoportját különböztetjük meg a növényeknek. A trópusi területek rövid nappalos (12 óra nappal és 12 óra éjszaka) növényeit a sarkok felé haladva a hosszú nappalos növények váltják fel. A nappal hosszának a virágképzésben van szerepe. A trópusi növények sötét periódust igényelnek virágzásukhoz, a mérsékelt övi növényeknek nincs szüksége sötét időszakra a virágzás időszakában. A nappal hosszúsága és a sötétperiódus által szabályozott virágképződést fotoperiodizmusnak nevezzük. Rövidnappalos pl. a banán, szója, hosszúnappalos pl. a búza, árpa, lucerna stb. A helyi viszonyok is jelentősen befolyásolhatják a fény mennyiségét. A trópusi területeken rendszeres felhőképződés akadályozza nagy mennyiségű közvetlen napfény felszínre jutását. Az északi féltekén a déli lejtőkre, a sugarak beesési szögének megnövekedése miatt, több napfény jut, mint az ellenkező hatást kiváltó (tehát a beesési szöget csökkentő) északi lejtők területére.

10 A bioszféra hőmérsékletét a Nap sugárzása, valamint a földfelszín és a légkör tulajdonságai befolyásolják. A napsugaraktól nem a levegő, hanem mindenekelőtt a sugarak továbbhaladásának gátat szabó földfelszín melegszik fel. A fölmelegedett felszín azután hőátadással az alsó légrétegek hőmérsékletét is megemeli. A meleg légrétegek fölfelé emelkednek és lehűlnek. Helyükre hidegebb levegő áramlik be. A földfelszínről kisugárzott vagy visszavert hő nem távozhat el szabadon a légkörön keresztül.

11

12 A levegő szén-dioxid- és vízgőztartalma, éppúgy, mint az üvegházak üvegfala, visszatartja a hőt, jelentősen megemelve a bioszféra átlaghőmérsékletét és csökkentve az abban bekövetkező hőmérséklet-ingadozásokat. A jelenséget a fenti összefüggés miatt üvegházhatásnak nevezzük. Az élőlények populációinak hőtűrőképessége jelentősen különbözhet. Melegkedvelő és hidegtűrő, valamint tághőtűrő képességű fajok különböztethetők meg. Szűkhőtűrő képességűek a trópusi esőerdők növényei, mert ebben a biomban a napi és évi hőingadozások nagyon csekélyek.

13 A levegő, mint létfeltétel A levegő az élővilág jelentős részének létezési közege, az autotróf szervezetek számára alapvető széndioxid és a respiratív (légzést végző) heterotróf szervezetek által igényelt oxigén hordozója. A légkör alkotói közül az oxigént, a nitrogént és a széndioxidot a növények élettevékenységükhöz nagy mennyiségben igénylik. Az oxigén mennyisége a levegőben bőségesen elegendő ahhoz, hogy a növények légzéséhez mindig kellő mértékben rendelkezésre álljon. Mivel a nitrogént a növények a talajból veszik föl, ezen elemmel való ellátottságuk a levegő nitrogénjét megkötni képes mikroszervezetek - egyes baktériumok és ciano-baktériumok - tevékenységétől függ. A levegőben csekély mennyiségben jelenlevő széndioxid sok növény fotoszintetikus aktivitásának erős korlátozója.

14 A levegő az élővilágra mindenekelőtt kémiai összetételével és mozgásával hat. A Föld légkörének kémiai összetételét az élővilág az evolúció során nagymértékben alakította. Jelenleg 78%-ban nitrogén, 21%-ban oxigén és mintegy 0,03%-ban szén-dioxid alkotja. A többi nem egészen 1%-ot vízgőz, nemesgázok, hidrogén és különböző szennyező anyagok teszik ki. A levegő összetétele minden földrajzi tájban hat az élővilág fejlődésére, elterjedésére. Jelentős összetételbeli változása az élővilág összetételét is megváltoztatja. A földtörténet során a vulkáni tevékenységből eredő széndioxid feldúsulása a növényzet jelentős elburjánzását eredményezte, ugyanakkor az állatvilágban az oxigén mennyiségének csökkenése a nagyobb test illetve tüdőtérfogat kialakulásához vezetett. A Föld felszínén napjainkban a levegő összetétele csak vertikálisan (függőlegesen) változik, horizontálisan (oldalirányban) csak esetleges a változás.

15

16 A légkör mai összetétele hosszú fejlődés eredménye, ami mar a Föld őslégkörének kialakulásával megkezdődött, s a földtörténet bizonyos pontjain jelentős változások következtek be. Mintegy 4,5 md évvel ezelőtt a földköpeny kialakulásával egyidejűleg létrejött az atmoszféra. A 4,4 és 3,6 md év között a légkörben fotodisszociáció (H 2 szökés és 0 2 felhalmozódás az UV-sugarak hatására a vízgőzből) ment végbe. Ez az oxigénszint (Urey-szint) a mai oxigénszint ezredrésze volt. A széndioxid sok, az oxigén kevés, azonban az abiotikus szintézis, a kémiai evolució szénvegyületek kialakulásához, majd az élet kialakulásához vezet. A prekambrium hosszú időtartama (3,7 md évtől 0,58 md évig) alatt a légkör oxigéntartalma a kőzetek gázleadása és az intenzív fotoszintézis révén jelentősen megnövekedett. 2,7 milliárd évvel ezelőtt elérte azt a szintet (Pasteur-szint) amikor az élőszervezetek egyrésze áttért a fermentációról a légzésre. Ez a mai oxigén szint századrészét jelentette.

17 Az ózonpajzs vastagodása a magasabbszintű légzést segítette elő az élőszervezeteknél. Amikor a mai szint 10 %-át elérte az oxigénszint a vízi szervezetek mellett a szárazföldi élőszervezetek is nagy számban terjedtek el. A földtörténeti ókorban (felső-szilur) a növények kiléptek a szárazföldre, a devonban és karbonban dús erdősvegetáció alakult ki, rohamosan növekedett a légkör oxigéntartalma. Az ókor végére kialakult a mai oxigénszint, amit a szakirodalom PAL megnevezéssel illet (ez azt jelenti, hogy a légkör 21 %-a oxigén). A légkör jelenlegi összetétele a kainozoikumban alakult ki.

18 Az oxigén tehát a levegő 21 %-át teszi ki, mennyisége állandó, a növények asszimilációjának eredménye. Az élőlények számára a légzésben nélkülözhetetlen. A légkör oxigéntartalma a szárazföldön állatok és az ember számára elegendő mennyiségben jelen van, a talajban végbemenő gyökérlégzésre illetve a talajlakó organizmusok számára azonban az oxigén már limitáló tényező, mivel a gyökérlégzés és a mikrobák egy részének (aerob szervezetek) anyagcsere folyamatai oxigént igényelnek. Ugyancsak minimumfaktor az oxigén a tengerek magasabbrendű élővilága számára. Mindkét esetben sokféle alkalmazkodás alakult ki az élővilágban.

19 A széndioxid a növényvilág számára legfontosabb ökológiai tényező. A földtörténet során a devon végén és a karbon elején, majd a mezozoikumban a triász és a kréta közepén emelkedett meg jelentősen a levegő széndioxid tartalma. A kréta második felében csökkenni kezdett, s a pliocén végéig elérte az addig legalacsonyabb szintet. Napjainkban a levegő széndioxidtartalma 0,03 % (330 ppm). A kutatók szerint a légköri széndioxid legnagyobb része (56,1 %) a növényi légzés és lebomlás során keletkezik, de a talajlégzés is tetemes mennyiséget (38 %) juttat a levegőbe. A maradék néhány % az ember és az állatok légzése (1,6 3%), a tüzelőanyagok égetése (3,8 %), erdő és sztyepp tüzek (0,38 %) és csak elenyésző hányadban vulkáni tevékenység útján jut a légkörbe. Felhasználása szárazföldi növények fotoszintézise (40,6 %) mellett a tengerek növényvilágának fotoszintetikus tevékenységében és a tengervíz elnyelésében (59,3 %) realizálódik.

20 Napjainkban a légkör széndioxid tartalma emelkedő tendenciát mutat elsősorban a fokozódó antropogén tüzelőanyag felhasználás miatt. A múlt század közepén 290 ppm volt a széndioxid mennyisége, 1970-ben már 320 ppm értéket érte el. A prognózisok szerint 2300-ban már ppm érték is lehet, ami növeli az üvegházhatást, ezért fokozatosan növekedhet az átlaghőmérséklet. A széndioxid eloszlásában a Föld felszínén nincs számottevő különbség, talán az egyenlítőnél valamivel magasabb, a sarki területeken valamivel alacsonyabb. Évszakosan is csak csekély mértékben változik ez az érték. Nyáron a zöld növényzet intenzív asszimilációja valamivel több széndioxidot használ fel, mint amennyi a disszimiláció illetve a légzés során bekerűl a légkörbe.

21 A nitrogén nagyságrendben a legjelentősebb alkotója a légkörnek (78 %), azonban olyan alapgáz, ami nehezen vehető fel a levegőből. Ebből talán csak a villámlás során a légköri molekuláris nitrogén oxidációját követően a csapadékvízzel talajba mosódó nitrogén érdemel említést (4-10 kg nitrogént jelent ez évenként egy hektáron). Sokkal nagyobb jelentőségű a nitrogénkötő baktériumok (Clostridium és Azotobacter) által a levegőből megkötött nitrogén, amely a baktériumok elpusztulása után hasznosítható nitrogénvegyületek formájában kerül be a talajba. Az ún. Rhizobium baktériumok együtt élnek a pillangós-virágú növényekkel azok gyökérgümőiben, s a növény, valamint a gyökérszféra számára nagymennyiségű molekuláris nitrogént asszimilálnak. Emellett egyes kékalgák és zuzmók képesek a nitrogén megkötésére.

22 Természetesen lokális különbségek vannak. A növényállományokban a lombkorona szintben nagy a széndioxid felhasználás, a talaj közelében viszont magas a széndioxid koncentráció. Az asszimiláció és légzés napszakos és évszakos ritmusa ugyancsak időszakos eltérést eredményez a széndioxid mennyiségében, légköri viszonylatban azonban ezek a különbségek kiegyenlítődnek. A széndioxid hasznosulását a fotoszintézisben a hőmérséklet és a fényerősség is befolyásolja. Erősebb megvilágítás, illetve magasabb hőmérséklet mellett egy bizonyos határig nő a fotoszintézis révén megkötött széndioxid mennyisége. A növények által megkötött széndioxidot a talajlakó mikroorganizmusok (mikrobáknak mindenekelőtt az apró, mikroszkópos méretű vírusokat, baktériumokat, gombákat tekintjük) légzési tevékenysége pótolja, ezzel a légkör széndioxid-tartalma dinamikus egyensúlyban van.

23 A nitrogén körforgásában nagy jelentőségű a nitrifikáló és denitrifikáló baktériumok szerepe. A nitrogén a lebomló szervesanyagok maradványainak anmonifikáció és nitrifikáció útján történő átalakulását követően kerül aminosavak formájában a fehérjeszintézisbe vagy a nitrátokból denitrifikáció útján a légkörbe jut szabad nitrogén formájában. A nitrogén körforgásáról a természetben a későbbiekben lesz szó.

24 Az emberi tevékenység hatására sok olyan anyag is a légkörbe kerül, ami természetes állapotban nem tartozik a levegő összetevői közé. Ezek az anyagok a levegőt szennyezik, ezért jelenlétük többnyire káros. Ilyen anyagok a kéndioxid, ammónia és a különböző halogén elemek. Közülük jelentős mennyiségben a kéndioxid van jelen ott, ahol az ipari létesítmények, mint kibocsátók kis területen nagy sűrűségben helyezkednek. A levegő kéndioxid tartalmának megengedett értéke maximum 0,50 mg m -2 nap, de a védett területeken ennél jóval alacsonyabb. A kéndioxid a csapadékvízzel kénessavvá, illetve kénsavvá alakul és savas ülepedésként (depozícióként) kerül a talajra, majd jut a növényekbe, ahol a klorofill (asszimiláló zöld színtestecskék) elroncsolásával akadályozza az asszimilációt.

25 Természetesen vannak olyan növények, amelyek jól tűrik a kéndioxid károsító hatását (nyír, nyár, platán), mások igen érzékenyek a kéndioxid szennyeződésre (bükk, gyertyán, tölgy, lucfenyő). Legérzékenyebbek talán a zuzmók, ahol nagyon szennyezett a levegő általában zuzmósivatagok alakulnak ki (csak a Lecanora fajok maradnak meg). A zuzmók eltűnése tehát a fokozódó kéndioxid szennyezés indikátora. Az ember tüzelési tevékenysége hatására a levegő kéndioxid gázzal szennyeződik. A kéndioxid a levegő vízgőztartalmával reakcióba lépve kénessavvá alakul, és leülepedik a földfelszínre. A savas ülepedés káros hatású a növényekre, valamint a vizek és a talajok élővilágára. Az erdőpusztulások egy részét is a savas ülepedések hatásainak tulajdonítják.

26 Lecanora zuzmó

27 - arid (száraz) területeken terjedelmes vagy hosszú - az eurihidrikus (euri-típus = tágtűrésű) fajok képesek alacsony és magas ozmotikus értékek kialakítására is, így a A vízfelvétel optimális feltételeinek egyik biztosítéka a megfelelő gyökérrendszer. gyökérzet, - humid (nedves) térszíneken kisebb gyökérzet is biztosítja a megfelelő vízfelvételt. A növény vízfelvételét befolyásolja a növény ozmótikus szívóereje is. Ebből a szempontból is két csoportot különböztetünk meg: - azokat a nővényeket, amelyeknek az ozmótikus szívóereje stabil, csekély eltéréseket visel csak el a vízmennyiség változásában sztenohidrikus (szteno-típus = szűktűrésű) fajoknak nevezzük (a vízi és mocsári növények), vízmennyiség változására nem érzékenyek (sztyepptársulások).

28 A víz, mint létfeltétel A víz a tápanyagok oldószere, az anyagcsere folyamatok közege, a fototoszintézis kiinduló anyaga. Egészében véve elmondható, hogy az élővilág egyik legfontosabb ökológiai tényezője. A vízi élőlények számára természetes adottság, a szárazföldi élőlényeknek elemi létfeltétel. A növényvilágban a víz felvehetőségét a szívóerő szabja meg (szinonim fogalomként szokták használni a vízpotenciál fogalmát, ami azonban nem helyes, mert a valódi vízpotenciál a tiszta víz szívóerejét fejezi ki, ami a természetben jelentősen módosul). A víz nélkülözhetetlen résztvevője és közege az élőlényekben lezajló kémiai folyamatoknak, így minden életfolyamatnak. A hőmérséklet mellett a fajok elterjedésének legfontosabb meghatározója. Az egysejtű és a telepes növények döntő többségének és nem kevés hajtásos növénynek is a víz az élettere.

29 A szárazföldi hajtásos növények vízforgalmában három folyamat játszik jelentős szerepet: -a víz gyökerek általi felvétele, - szállító edénynyalábokban való szállítása, - a gázcserenyílásokon keresztüli elpárologtatása. Az említett növények vízellátottsága ennélfogva leginkább a talaj nedvességtartalmától függ. Párologtatásukat, és így vízellátottságukat azonban a levegő hőmérséklete, páratartalma és mozgása is befolyásolja. A talaj vízutánpótlása többnyire a csapadékból származik. A csapadék és a növényzet kapcsolata korántsem egyoldalú. A növényzet is, vízvisszatartása, illetve párologtatása révén nagy hatást gyakorol az élőhely és környezete éghajlatára, és azon belül csapadékviszonyaira

30 - arid (száraz) területeken terjedelmes vagy hosszú - az eurihidrikus (euri-típus = tágtűrésű) fajok képesek alacsony és magas ozmotikus értékek kialakítására is, így a A vízfelvétel optimális feltételeinek egyik biztosítéka a megfelelő gyökérrendszer. gyökérzet, - humid (nedves) térszíneken kisebb gyökérzet is biztosítja a megfelelő vízfelvételt. A növény vízfelvételét befolyásolja a növény ozmótikus szívóereje is. Ebből a szempontból is két csoportot különböztetünk meg: - azokat a nővényeket, amelyeknek az ozmótikus szívóereje stabil, csekély eltéréseket visel csak el a vízmennyiség változásában sztenohidrikus (szteno-típus = szűktűrésű) fajoknak nevezzük (a vízi és mocsári növények), vízmennyiség változására nem érzékenyek (sztyepptársulások).

31 Welwischia mirabilis karó gyökérrel és Artemisia bolytos gyökérrel

32 A vízellátáshoz való alkalmazkodás (adaptáció) során alakult ki a vízinövények (hidatofiton), a mocsári növények (helofiton), a közepes vízellátottságot igénylő nővények (mezofiton) és a szárazságtűrő (xerofiton) növények csoportja (tavi rózsa, mocsári kosbor, árvalányhaj)

33 Különböző életformák alakultak ki a szárazsághoz való alkalmazkodás során. Ilyen élet-forma: - az efemer egyévesek, képesek több éven keresztül magvaikkal anabiotikus állapotban átvészelni a csapadékmentes éveket, - másik ilyen élet-forma a geofiton növény, amely földalatti raktározó szervei ben felhalmozott nedvességgel képesek a száraz időszakot túlélni (pl. odvas keltike).

34 - a szukkulens vagy pozsgás növények valamely talaj feletti vagy talaj alatti szervükben raktározzák a szükséges nedvességet. Általában ezek a típusok a sivatagi és félsivatagi területeken fordulnak elő. Képviselői a szár-, levél- és törzsszukkulens kaktuszfélék (Mojave sivatag szukkulens növényei).

35 - szklerofil növények párolgás csökkentés révén képesek a szárazságtűrésre (a mediterrán klíma fenyői, olajfái, bükkjei és hanga fajai) (pl. Pinea fenyő). - ott, ahol a csapadékos időszak a vegetációs periódussal egybeesik, a száraz időszak viszonylag rövid, az ún. malakofil növények gyakoriak. A rövid aszályos időszakban kevésbé csökken tik párologtatásukat, leveleik lágyak és szőrösek, hervadásra hajlamosak. Ilyenek az ajakos (Labiatae) és fészkesvirágzatú (Compositae) növények (cickafark).

36 A talaj, mint létfeltétel A talaj a klíma, növényzet, alapkőzet, domborzat és a kor által meghatározott képződmény. A kőzet, fizikai aprózódását követően, (amit a hőmérséklet ingadozása és a megfagyott víz feszítő hatása okoz), kémiai és biológiai málláson megy keresztül. A kémiai mállás során a szemcséződött kőzet kémiai összetétele különböző folyamatok révén (pl. oxidáció, oldódás) megváltozik. Biológiai málláskor is fizikai és kémiai változások következnek be, de ezen folyamatok irányát a bennük közreműködő élőlények szabják meg. Az általuk termelt szerves anyagok reakcióba lépnek a kémiai mállással létrejött talajrészecskékkel.

37 A talaj tápanyagtőkéje, illetve felvehető tápanyagtartalma jelentősen különbözhet. Tápanyagtőkének a tápanyagok teljes mennyiségét, míg felvehető tápanyagtartalomnak a tápanyagtőke növények által hasznosítható részét tekintjük. A tápanyagtőke növekedhet az elhalt élőlények anyagainak felhalmozódása, valamint a víz és a szél általi ráhordás eredményeképpen, illetve csökkenhet a víz és a szél általi elhordás, a csapadék általi kimosás, valamint a növények tápanyagfelvétele következtében. A felvehető tápanyagok aránya a tápanyagtőkéhez képest az egyes elemek esetében igen eltérő lehet.

38 A nitrogénnek mintegy 95%-a szerves kötésben van jelen, és így a növények számára - legalábbis átmenetileg - felvehetetlen. Hasonló a helyzet a foszforral is: ennek az elemnek ugyan nagyobbik része szervetlen formában van jelen a talajban, abból csak nagyon kevés esik a könnyen oldódó hidrogénfoszfátokra. A kálium a talajban olyan formában van jelen, amelyből a növények könnyen felvehetik. A kálium felvételnek tehát csak a tápanyagtőke szabhat határt.

39 A talaj igen fontos tulajdonsága a kémhatása. Mind az erősen savanyú, mind a túlzottan lúgos kémhatás kedvezőtlen hatású az élőlények többségére. A talaj természetes okok - pl. a légzési szén-dioxid vagy a szerves anyagok bomlásából származó humuszsavak felszabadulása - miatt is savanyodhat. Ezek a változások leginkább a fölső, szerves anyagokban gazdag rétegekben zajlanak le. A tápanyag az asszimiláló zöld növényzetnél vízben oldott formában válik felvehetővé. Ezek a tápanyagok a kőzetek mállása során és a lebomló szerves-anyagok alkotóiként jutnak a talajba. A kialakuló talaj tápanyag ellátottsága nagymértékben függ a talajképző kőzet minőségétől, de a szerves világ számára fontos nitrogénellátás szempontjából az elpusztult szervesanyag milyenségétől is. A tápanyagokat aszerint, hogy milyen mennyiségben vannak jelen a növényekben makro-, illetve mikroelemekre osztjuk.

40 Makroelemek a nitrogén, foszfor, kálium, kalcium, magnézium, kén és szilicium. Mikroelemek a bárium, mangán, vas, zink, réz, molibdén és a kobalt. A tápelemek felvétele ionos formában megy végbe abszorbció útján. Meg kell itt említeni LIEBIG minimumtörvényét, miszerint a növények tápanyagfelvételét mindig a relatíve minimumban lévő elem határozza meg. A talajok összes tápelemformáját a talaj tápanyag kapacitásának nevezik. Hosszú idő alatt a talajok teljes tápanyag mennyisége felvehetővé válik, mégis a gyakorlat számára a pillanatnyilag felvehető mennyiség a fontos (Lásd I. táblázat).

41 A felvehető formák mennyisége függ a talaj típusától, a klimatikus tényezőktől, más tápelemek jelenlététől, s nem utolsó sorban a tápelem minőségétől. A tápelemek közül a nitrogén, kalcium, magnézium és a kén sokféle felvehető formában van jelen a talajban. A foszfor és a kálium mindig kisebb mennyiségben található, mint az előbbiek. Változatlan külső feltételek mellett a felvehető és nem felvehető tápanyagok egyensúlyban vannak. Amennyiben megkezdődik a korábban fel nem vehető tápelemek felszívása, rögtön az ellentétes irányú folyamatok is megindulnak.

42 A tápanyagvizsgálatok soktényezős vizsgálatok. Közülük a humusz tartalom vizsgálata igen fontos, mert sok olyan tápelemet tartalmaz, ami felvehető állapotba kerül hosszabb-rövidebb idő alatt. A humusztartalmat a ph és a kötöttség függvényében vizsgálva megállapították, hogy a kötöttség lehet módosító tényező. A foszfor mennyiségénél részben a ph, részben a CaCO 3 tartalom a differenciáló tényező. A kálium felvehető mennyisége a talajok szövetével mutat kapcsolatot, a homokos és vályogos talajokon gyengébb az ellátottság, mint az agyagos talajokon. Magnézium hiány a savanyú, homokos és erősen kilúgozott talajokon léphet fel.

43 Savanyú talajokon mangán, vas, alumínium nagymennyiségű jelenléte is akadályozza a magnézium felvételét. Viszont a savanyú kémhatás növeli, a magas ph és mésztartalom akadályozza a mangán felvételét. Savanyú kémhatású talajokon mangán toxicitás is felléphet. A cink felvételét is akadályozza a magas ph és sok mész, de a túlzott molibdén trágyázás, s egyéb nehéz fémek jelenléte csökkentheti a réz felvehetőségét is. Az előbbiekhez hasonlóan a vas felvételt is akadályozza a magas ph és a nagy mésztartalom, de a kevés magnézium is csökkenti a vasfelvételt. Molibdén hiány alacsony ph és nagyadagú nitrogén trágyázás esetén lép fel. A mikroelemek közül a bór hiány gyakori öntözés következménye lehet. Meszes talajokon a száraz periódusban nem vehető fel a bór.

44 A gyakorlati megfigyelések érzékeltetik, hogy a talajok tápanyag gazdálkodása bonyolult kölcsönhatás eredménye, tanulmányozásuk többtényezős vizsgálattal lehet eredményes. A tápanyag mennyiségéhez adaptálódott növények gyakran indikátorként jelzik egyes tápanyagok mennyiségét. Ilyenek például a csalánfélék, ezek nitrogéngazdag talajokon élnek, de a szikesek növényzete is jó példája a tápanyag indikációnak (sós talajok).

45 Az állatvilágban a tápanyag eredete szerint különböztetjük meg a fajokat. Így beszélünk növényevő (herbivor), húsevő (karnivor) és mindenevő (omnivor) fajokról. Az állatok többsége sokféle tápanyagot fogyaszt, ezeket polifágoknak, azokat amelyek csak egyféle táplálékot fogyasztanak monofágoknak nevezzük. A talaj azért sorolható az elemi létfeltételekhez, mert az autotróf szervezetek, de a heterotróf szervezetek többsége is a talajra támaszkodva él. A növények nem létezhetnének a talaj tápanyagai nélkül. A talajképző kőzetek az ásványi tápanyag ellátottság szempontjából fontosak. Az eruptív kőzetek általában sokféle, jól hasznosítható tápsót juttatnak a talajba. Az üledékes kőzetek közül a szerves, a vulkáni törmelékes és a vegyes üledékes kőzetek általában jó minőségű talajok kialakulását teszik lehetővé. A törmelékes üledékek kedvező fizikai és változatos anyagi minőségi összetételük szerint kedvezményezik a jobb minőségű talajok kialakulását.

46 Trópusi csapadékos klímák Száraz klímák Humid mezotermikus klímák Humid mikrotermikus klímák trópusi nedves esőerdő (Af,Am) trópusi nedves és száraz szavanna (Aw) szemiarid vagy sztepp (BS) trópusi és szubtrópusi sztepp (BSh) száraz vagy sivatagi (BW) sivatagi (BWh) száraz nyár, szubtrópusi mediterrán (Cs) nedves szubtrópusi meleg nyár (Ca) óceáni hűvős nyár (Cb,Cc) nedves kontinentális meleg nyár (Da) nedves kontinentális hideg nyár (Db) szubartikus(dc,dd) Poláris klímák tundra (ET) jég (EF) A Föld Klímaövei. Módosított és egyszerűsített KÖPPEN rendszer (G.T. Trewartha után, 1980) Differenciálatlan magasföldi klímák

47 tundra podzol barna erdei talaj vörös és sárga talaj laterit A Föld felszín talaj zónái csernozjom, csernozjom szerű gesztenyebarna talaj sivatag hegyi talajok

48 Poláris és szubpoláris zóna jégsivatagok tundra és fagytörmelékes zóna Boreális zóna Nedves közepes szélességek Száraz közepes szélességek sivatagok és félsivatagok füves sztyeppék Trópusi és szubtrópusi száraz területek sivatagok és félsivatagok tüskés szavannák tüskés sztyeppék (átmenet a mediterrán felé) Az ökozónák kiterjedése Télen nedves szubtrópusok Nyáron nedves szubtrópusok száraz szavannák nedves szavannák Mindig nedves szubtrópusok Mindig nedves trópusok

49 A biogeográfia a földfelszín különböző területeinek növénytakaróját formációkra bontotta fel. Az azonos típusú, hasonló környezeti feltételek között kialakult vegetáció egységek képezik a Föld növényzeti zónáit, amelyeket a bennük élő állatokkal együtt biomoknak nevezzük. A terület abiotikus elemeivel együtt a biom egy makro régiót alkot.

50 A Földfelszín természetes növénytakarója

51

52 A földfelszín nagy biómjai - trópusi eső és monszunerdők - trópusi és szubtrópusi száraz és tüskés erdők - nedves szavanna, - száraz szavanna - félsivatagok és sivatagok - sztyeppék - keménylombú vegetáció - szubtrópusi nedves erdők - nyáron zöld lombos erdők - boreális tűlevelű erdők - tundra - poláris jégsivatagok - alpi és magasföldi formáció - mangrove erdők.

53 A tundra területek biómja A poláris és szubpoláris területeken a veszteséges hőgazdálkodás szabja meg a felszíni, így a talajszférában lejátszódó folyamatokat is. A Föld felszinének leghidegebb területeit foglalják magukba. A Nap járása miatt itt hiányzik a meleg évszak. A sarkkörökön ugyan a nyári napfordulókor 24 óra a besugárzás, a téli napfordulóig viszont ez az időtartam nullára csökken. A sarkokon fél évig nappal, fél évig éjszaka van. A besugárzási időszakban is nagyon kicsi a hőbevétel, mivel alacsony a napsugarak beesési szöge. A sarkoktól a sarkkörökig kissé nő a hőbevétel. A terület déli határát a legmelegebb hónap l0 o C-os közép-hőmérsékletével lehet kijelölni

54 A tundra összefüggő zónát képez a kontinensek legészakibb részein az északi pólus körül cirkumpoláris övként. Oroszország területének 14,7 %-át teszi ki. Észak-Amerikában is hatalmas területeket foglal el Kanada északi részén. Klimájára jellemző, hogy a nyár igen rövid és hideg. Ahol a legmelegebb hónap közép-hőmérséklete fagypont körül van, a terület már a sarki hideg sivatagok közé sorolható. A hőmérséklet mellett a növények fejlődésére döntő hatással van a vegetációs periódus tartama. A déli tundrában juniustól szeptemberig 3-3,5 hónap, a tundra területek nagyobb részén 2,0-2,5 hónap a vegetációs időszak.

55 A másik jellemzője a tundra klímának a kevés csapadék, évi mennyisége ritkán haladja meg a 300 mm-t, de gyakran csak mm. A hóborítás vastagsága cm, s ez nem szolgálja a növényzet védelmét a hideg ellen. Fontos sajátosság itt a tundrán a napsugárzás tartóssága amit borultság alig zavar meg. Ez azt jelenti, hogy a fotoszintézis folyamatosan megy végbe (a hőmérséklet amplitúdója kicsi). Ez lehetővé teszi azt, hogy a növények megfelelő mennyiségű anyagot raktározzanak el

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma

Bioklimatikus övezetek. Bioklimatické pásma Bioklimatikus övezetek Bioklimatické pásma Az egyenlítőtől való távolság függvényében a Föld felszínén a növény- és állatvilág horizontális tagolódása figyelhető meg. Ennek alapvető oka az eltérő klimatikus

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET VÁZLATOK XXXVI. A mérsékelt éghajlati övezet A MÉRSÉKELT ÖVEZET Általános jellemzők: Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 o C között mozog Évi közepes hőingása:

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK

BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK Dr. Paál Tamásné Natúra sorozat BIOLÓGIA 7. ELLENŐRZŐ FELADATLAPOK (Raktári száma: RE00774/F) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1. A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.

A jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz. A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin

KONTINENSEK ÉGHAJLATA. Dr. Lakotár Katalin KONTINENSEK ÉGHAJLATA Dr. Lakotár Katalin AFRIKA Légnyomás és cirkulációs viszonyok -magas nyomású zóna nyáron 38. szélességig, télen 33-ig É-on, 31-ig nyáron, 27-ig télen a D-i félgömbön felszínközeli

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM)

BME CAMPUS FAFELMÉRÉSI LISTA. Törzs Ø (CM) Sorsz. Latin név Magyar név Első csoport 001 Picea pungens f. glauca Ezüstfenyő 20 4 közepes 002 Syringa Vulgaris Orgona 20 4 szétágazó 003 Tilia Hárs 50 5 jó 004 Aesculus hippocastanum Gesztenye 70 7

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin

Éghajlat a földtörténeti múltban. Dr. Lakotár Katalin Éghajlat a földtörténeti múltban Dr. Lakotár Katalin A Föld légkörének kialakulása Föld kialakulása 4,6 md évvel ezelőtt ősbolygó légköre: hidrogén, hélium, metán, vízgőz, ammónia, kén-hidrogén gázok a

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek)

A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek) A földrajzi övezetesség (Az éghajlati övek) Éghajlat alakító tényezők Éghajlati övek kialakulása főbb okai: A Nap sugárzó energiája és a földrajzi szélesség. A földfelszín anyaga A domborzat és a tengerszint

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Környezetgazdaságtan alapjai

Környezetgazdaságtan alapjai Környezetgazdaságtan alapjai PTE PMMIK Környezetmérnök BSc Dr. Kiss Tibor Tudományos főmunkatárs PTE PMMIK Környezetmérnöki Tanszék kiss.tibor.pmmik@collect.hu A FÖLD HÉJSZERKEZETE Földünk 4,6 milliárd

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

TALAJFÖLDRAJZ ÉS BIOGEOGRÁFIA Meghirdető tanszék(csoport) SZTE Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Felelős oktató:

TALAJFÖLDRAJZ ÉS BIOGEOGRÁFIA Meghirdető tanszék(csoport) SZTE Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Felelős oktató: A tárgy neve TALAJFÖLDRAJZ ÉS BIOGEOGRÁFIA Meghirdető tanszék(csoport) SZTE Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Felelős oktató: Dr. Kevei Ferencné Dr.Bárány Ilona Kredit 3 Heti óraszám 1+2 típus Előadás

Részletesebben

A talajok osztályozása

A talajok osztályozása A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk

Részletesebben

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz

OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz 2 EGYSZERŰ VÁLASZTÁS OKTV 2005/2006 I. forduló földrajz Útmutató: E feladatokban egy kérdés és öt válasz található. Minden ilyen típusú feladatban egy válasz teljesen helyes, ezt kell kiválasztania és

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék

Energia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest A klímav maváltozás s hatása az allergén n növények n nyek megjelenésére mi várhatv rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Apatini Dóra, Novák k Edit, Bobvos János, Páldy Anna Országos Környezetegészségügyigyi

Részletesebben

Növényökológia 8. előadás. Levegő, fény, hő, TŰŰZ!

Növényökológia 8. előadás. Levegő, fény, hő, TŰŰZ! Növényökológia 8. előadás Környezeti tényezők I. Levegő, fény, hő, TŰŰZ! Miről lesz szó? A környezeti tényezők csoportosítása Abiotikus környezeti tényezők A légkör szerepe, a szél hatásai A fény szerepe

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Borászati technológia I.

Borászati technológia I. Borászati technológia I. A borszőlő minőségét befolyásoló tényezők Az alapanyag minősége alapvetően meghatározza a termék minőségét! A szőlész és a borász együttműködése nélkülözhetetlen. A minőségi alapanyag

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.

Megoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők Levegő CO2 tartalma Hőmérséklet Csapadék Levegő páratartalma

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 13. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A. helyszín: Elv:

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ

INTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ 1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország

Részletesebben

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei

lemeztektonika 1. ábra Alfred Wegener 2. ábra Harry Hess A Föld belső övei 3. ábra A Föld belső övei A lemeztektonika elmélet gyökerei Alfred Wegener (1880-1930) német meteorológushoz vezethetők vissza, aki megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét. (1. ábra) A lemezmozgások okait és folyamatát Harry

Részletesebben

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens

Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék. Ökológia. Összeállította: Dávid János. főiskolai docens Pedagógiai Kar Tantárgypedagógiai Tanszék Ökológia Összeállította: Dávid János főiskolai docens ÖKOLÓGIAI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK biológiai rendszerek: az élő egyedek összessége és az élettelen környezet

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET A TALAJ HİMÉRSÉKLETE A talaj jelentısége a hımérséklet alakításában kiemelkedı: a sugárzást elnyelı és felmelegedı talaj hosszúhullámú

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják. Az élettanilag hatékony környezeti tényezõk összessége az ökológiai környezetet alkotják. Fény, hõ, víz, oxigén, széndioxid, ásványi

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás

Éghajlat, klíma az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága légkör besugárzás Éghajlat, klíma Az életközösségekre, szupraindividuális rendszerekre ható kényszerfeltételek egy csoportja WMO def.: az éghajlati rendszer által véges időszak alatt felvett állapotainak statisztikai sokasága

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 26. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Enzimek, katalizátorok

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál

A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fotodegradációs folyamat színváltoztató hatása a bútoriparban felhasználható faanyagoknál Persze László Sopron 2014 Az értekezés Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 1 144/00. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil Kivilágosodó erdők Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil 10-20. szélességi fokok között. Afrika > Ausztrália > India > Dél-Amerika Az esőerdők és a szavanna közötti átmenet:

Részletesebben

Időjárási ismeretek 9. osztály

Időjárási ismeretek 9. osztály Időjárási ismeretek 9. osztály 4. óra AZ ÁLTALÁNOS LÉGKÖRZÉS A légkörben minden mindennel összefügg! Az elmúlt órákon megismerkedtünk az időjárási elemekkel, valamint azzal, hogy a Nap sugárzása hogyan

Részletesebben

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET

VÁZLATOK. XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET VÁZLATOK XXXV. A forró, trópusi éghajlati övezet A FORRÓ ÖVEZET A valós forró éghajlati övezet az északi és déli szélesség 30 o -a között helyezkedik el. - az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda

Üvegházhatás. Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Üvegházhatás Készítők: Bánfi András, Keresztesi Martin, Molos Janka, Kopányi Vanda Amikor a Napból a Föld légkörébe behatoló sugárzás a Föld felszínéről visszaverődik, az energia nem jut vissza maradéktalanul

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG

ÉGHAJLATI ÉS FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG A földrajzi övezetesség kialakulása 7 légköri elem: napsütés, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, felhőzet, csapadék Fogalmak: idő: a 7 légköri elem pillanatnyi állapota időjárás: a 7 légköri elem

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit

A talaj és védelme. Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához. Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj és védelme Óravázlatok életünk alapjainak feltárásához, 10-14 évesek tanításához Készítette: Vásárhelyi Judit A talaj nagyon fontos természeti erőforrása az emberiségnek, és a nemzeteknek is. Bosznia

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

TERMÉSZETTUDOMÁNY. ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Természettudomány középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 23. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Természetvédelem

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben