Bevezetés. I. A világgazdaság

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. I. A világgazdaság"

Átírás

1 Regionális folyamatok Európában és Magyarországon A vázlatot a szakirodalom alapján összeállította: dr. Mezei István, PhD Tomori Pál Főiskola, Kalocsa 2011/2012. tavaszi félév Bevezetés Leíró, helyzetelemző tudományok: A történelemtudomány az emberi társadalmak változásainak időbeliségét, a földrajztudomány a természeti és társadalmi környezet változásainak térbeliségét, a szociológia az emberi társadalmak változásainak belső mozgását vizsgálja. A regionális tudomány a térben megnyilvánuló eltéréseket elemzi, akárcsak a földrajztudomány, emiatt hangsúlyt fektet a népesség, a települések világa és a gazdaság térbeli változásaira. A valóság leírása mellett azonban foglalkozik a hátrányok feloldásának módozataival, ez a település-, terület- és gazdaságfejlesztés. Cselekvő, gyakorlatias tudományok Szociálpolitika: törekvése a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. A regionális politika: törekvése a területi egyenlőtlenségek mérséklése. I. A világgazdaság A világgazdaság kialakulásának történelmi folyamata A kezdetek: természeti népek kora a földművelés és az állattenyésztés létrejötte a folyamvölgyi civilizációk jelentősége a görög városállamok kora a Római Birodalom kora (a világ = Földközi-tenger és partvidéke) a népvándorlás kora (Eurázsia pusztái, vikingek hódításai) A középkor Európát létrehozó évszázadai a keresztény vallás szerepe a gazdálkodás új módjai o a feudális jogviszony fontossága o a kereskedelem kereskedelem délen: Velence, Genova, a levantei kereskedelem kereskedelem északon: az Északi- és a Balti-tenger partjai mentén, Hanza-városok szövetsége a hollandok, majd az angolok veszik át a főszerepet a kereskedelemben, fő útvonaluk már az Atlanti-óceán partvidéke A Föld megismerése, birtokba vétele a földrajzi fölfedezések és a gyarmatosítás kora (1492-) a kapitalista gazdasági rend megjelenése Németalföldön (Amszterdam) és Angliában (17. század) felvilágosodás és ipari forradalom A klasszikus ipari kapitalizmus kora ( ) 1

2 Anglia a világ műhelye, városodás, népességrobbanás, technikai találmányok (gőzgép, vasút) A kapitalista termelési mód elterjedése Európában. Felzárkózási kísérletek (Közép és Kelet-Európa, Dél-Európa, Balkán) A monopolkapitalizmus korszaka ( ) A kétpólusú világgazdaság ( ) A többpólusú (globális) világgazdaság (1989-) A globális gazdaság jellemzői Egy újabb szakasz kezdete: az 1960/70 évek fordulója. Az állami beavatkozások kora lejárt (nagy válság, állami beavatkozások). Új helyzet: a felesleges dollár kihelyezése a világpiacra (eurodollár) az olajár megemelkedése (hasznát visszaforgatták a fejlett országokba) az elmaradott térségek eladósítása (növelte a fejlett országok árui iránti keresletet) pénzügyi luftballon: az adósságtörlesztés hatalmas nemzetközi jövedelemújraelosztást tett lehetővé a nagy monopóliumok nemzetközi összefonódása: transznacionális társaságok megerősödése a gyáripari tevékenység kihelyezése az olcsóbb bérű országokba bérjövedelmek visszafogása szociális- és jóléti rendszerek megnyirbálása Ideológia: neoliberalizmus. (Teoretikus: Mylton Friedmann.) Következmény: a termelési tényezők nemzetközi áramlásának akadálymentesítése, (1) a tőke, a szolgáltatások, az áruk, a munkaerő áramlásának folyamatos könnyítése, könnyebbedése (2) a gazdasági viszonyok egységesülése: tulajdon, termelés, pénzügyi folyamatok a hitelező országok megegyeztek az adósok fizetési nehézségeinek áthidalásában. Feltételek: piacnyitás, privatizáció, dereguláció gyengül az egyes államok gazdasági cselekvőképessége Ez a transznacionális monopolkapitalizmus korszaka, a globalizáció. A világgazdasági folyamatok egységbe szerveződnek. A Föld legtávolabbi zugai is egy nagy termelési folyamat részei (fogyasztásban fejeződik ki). A globalizáció ereje a földrajzi térségek közötti különbségekben rejlik a legnagyobb tulajdonosok a térségek közti különbségeket használják ki a különbségek lehetnek: o természetföldrajzi feltételekben (természeti kincsek, termőföld minősége) rejlő eltérésekben (komparativitás) o versenyképességben (kompetitivitás) A termelő- és a szolgáltató tőke a bérkülönbségeket, a bérköltségek eltéréseit, a munkapiac rugalmasságát, az adózási szabályokat veszi figyelembe. A spekulációs tőke a valutaárfolyamok, a kamatok, az árak, a tőzsdék mozgásának sajátosságait, eltéréseit figyeli. Cél: a magasabb hozadék elérése. Módszer: vegyes megoldások együttes alkalmazása. A termelő és a pénzügyi tőke egyesült, a termelő cégek a sokkal magasabb hozamú pénzügyi spekulációs tőkéből nyernek hasznot. 2

3 (VW: pénzpiaci nyeresége nagyobb, mint a termelésé). A pénzpiaci befektetők részvényeket vásárolnak, így termelő és szolgáltató tevékenységekben is érdekeltek (géntechnológia amerikai nyugdíjalapok összefonódása) A nemzetközi kereskedelem aránya rohamosan nőtt a GDP-növekedéshez képest. A nemzetközi kereskedelem tartalma megváltozott: I. egyre nagyobb a vállalatokon belüli kereskedelem súlya. Ok: a nemzetközi egyesülések, felvásárlások, leányvállalat-alapítások miatt nő a tulajdon összpontosulása, nemzetköziesedése. Az alkatrészek, részegységek belső kereskedelme nőtt. A vállalaton belüli áramlás a nemzetközi kereskedelem 1/3-át teszi ki. II. a fejlett és a feltörekvő országok esetében a késztermékért készterméket adnak. A természeti és fejlettségi különbségekből adódó munkamegosztást az ipari munkamegosztás váltotta föl. Eltérések, egyenlőtlenségek itt is vannak, mert a kutatófejlesztő központok a nemzetközi vállalatok anyavállalataiban összpontosulnak. Megjegyzés: a lakossági közvetlen igények kiszolgáló termelés és szolgáltatás jelentős hányada mindenhol az adott országhoz kötődik. A nemzetköziesedés elsősorban az ipari termelést érinti. A működő-tőke beruházások (külföldi közvetlen beruházások = FDI) nagy arányban nőnek évről évre. Egész üzemek, iparágak települnek át más országokba az alacsonyabb bér miatt. Nem a munkaerő áramlik a tőkéhez (bevándorlás-kivándorlás), hanem a tőke megy az olcsóbb munkaerőhöz, a kedvezőbb feltételekhez. A már meglévő üzemeket megvásárolják, vagy újakat hoznak létre. Ennél sokkal nagyobb arányú a nemzetközi pénzügyi áramlások növekedési üteme és mérete. Múlt: a nemzetközi pénzügyi fizetések az áruforgalomhoz és az államközi hitelekhez igazodtak es évektől: a nemzetközi kereskedelmet sokszorosan meghaladó mértékben nőnek a pénzügyi áramlások. a valuta- és értékpapír-forgalom évi 25%-kal emelkedett, gyorsabban, mint a GDP. a nemzetközi kötvény- és részvényforgalom hasonló mértékben nőtt a világ tőzsdéin nyilvántartott érték szinte azonos a világ GDP-értékével! ehhez jönnek a spekulációs formák: határidős ügyletek, europapírok forgalma A globális világgazdaság térbeli szerveződése 1990-es évek: a tér újra fölfedezése, a lokalitás, a hely előtérbe kerülése, a globális folyamatok térbelisége A globális világgazdaság paradoxona: addig globális a világ, amíg léteznek lokális különbségek. Tér: vertikális: nagytérségi régió, ország, régió, település horizontális: adott területek, térségek elhatárolása A földrajzi hely a tér egyik eleme. Az 1970-es évekig a világgazdaság: az egyes nemzetgazdaságok összessége Az 1970-es évek óta: az önálló nemzetgazdaságok felől a hangsúly a globális világpiac felé tolódik el. A legfontosabb térségi szint maga a globális gazdaság. Itt szerveződnek a technológiai, kommunikációs technológiai fejlődés, a nemzetközi vállalatok és a nemzetközi termelés, a pénz szerepének felfutása. A területi szerveződés lényegi eleme már nem az egyes 3

4 nemzetállam, hanem a nemzetgazdasági szint alatti regionális és helyi szint, a lokális gazdaság. A globális világgazdaság térbeli szerveződésének legfontosabb elemei: 1. koncentrálódás és dekoncentrálódás a térben 2. nemzetközi függőség és hierarchia: a lokális helyek szerepe a nemzetközi társaságok érdekeltségétől függ 3. a földrajzi helyek relatív értelmezése, az adott földrajzi helyek elérhetősége, de a virtuális térben való kapcsolattartást is jelenti. 4. térbeli áramlások, az áramlások tere az elsődleges (space of flows), a földrajzi terek helye helyett (space of place) 5. a világvárosok, a nagyvárosok elsődleges szerepe 6. a földrajzi elkülönülés sokkal nagyobb, de nem a centrum-periféria viszonyban merül föl, hanem egy összetett térbeli szerkezet van kialakulóban. Állandó változás állapotában lévő egyenlőtlenségek mozaikja, sokszögű rendszer 7. három regionális csoport: (1) Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Övezet, (2) az EU, (3) Kelet- és Délkelet-Ázsia A régiók, a gazdasági körzetek, a kistérségek, a települések kerülnek a nemzetközi üzletpolitika előterébe a lokalitás a virtuális térben a hálózat. Ennek csomópontjai az irányító központok (általában nagy/városok) Országcsoportok: A. Periféria országok: hagyományos munkamegosztásra kényszerült, elmaradott országok. Mezőgazdasági és bányászati nyerstermékek világpiaci szállítói. Olcsó munkaerő. Nem egyetlen ország gyarmatai. Versenyeznek a külföldi befektetésekért. Adókedvezményt nyújtnak, infrastruktúrát fejlesztenek, kiképezik a munkaerőt, leszorítják a munkabéreket a szakszervezetek elfojtásával. A Föld országainak fele tartozik ebbe a csoportba. B. Feltörekvő/felemelkedő országok csoportja, a félperiféria országai: újonnan iparosodó ázsiai országok (India), az amerikai földrészről Brazília, Mexikó, KKEU: volt kommunista országok, Kína. Betagolódtak a nemzetközi ipari munkamegosztásba. Tőkeerejük gyenge. Általános gazdasági fejlettségük alacsony. Versenyeznek a külföldi tőke bevonásáért, az elavult termelőberendezések behozataláért, kedvezményekkel csalogatják a befektetőket. Már vannak közöttük, amely országokban jelentős hazai cégek termelnek a világpiacra (Dél-Korea, India, Brazília) C. Centrum országok. Területük az Atlanti-óceán északi medencéjére korlátozódott a 20. század végéig. A holland dominanciát az angol flotta törte meg több háborúban, átvéve tőlük a tengerek fölötti uralmat. Anglia, majd Nagy-Britannia centrum szerepét erősítette óriásivá nőtt gyarmatbirodalma. A 19. század végén ( ) a függetlenné váló Amerikai Egyesült Államok vált ki ebből a birodalomból és kezdte kiépíteni a maga birodalmát (1823, Monroe-elv: Amerika az amerikaiaké! ). A polgárháború után ( ) az iparosodási hullám óriási tömegű bevándorlót vonzott. Az 1880-as évektől kezdve fokozatosan megelőzte gazdasági teljesítményével Angliát. A gazdasági módszer a fordizmus (futószalagon gyártott gépek). Az európai kontinensen Németország kezdett Anglia fölé nőni. Az ország egységének megteremtésével létrejött birodalom ipari fejlődése rendkívül gyors volt. A 20. század 4

5 elején lehagyta Angliát az acélgyártásban, a gépek és berendezések gyártásában, vegyiparban. (1) Az 1. világháború hozzájárult az erőcentrumok átrendeződéséhez. Az EÁ lett a világ első számú hatalma, de ez csak a 2. világháború után érvényesült ( Pax Americana Amerika által garantált béke). (2) között Japán rendkívül gyorsan fejlődött, a világgazdaság második hatalma lett. Az alacsony nyersanyagigényű, fejlett technológiát alkalmazó ágazatokban lett Amerika vetélytársa. Tőkeexportja révén a termelő kapacitásokat kihelyezte az alacsonyabb bérű országokba. Gazdasági módszerének jelképe a Toyotagyár működése, az un. rugalmas termelési eljárások kidolgozása. (1. csoportmunka, 2. a minőség folyamatos javítása, 3. automatikus hibajelzés a selejt elkerülésére, 4. raktározás helyett épp időben érkező anyagok szállítása, 5. egyedileg azonosított munkadarabok). (3) Az Európai Közösség (1957), az Európai Unió (1993) létrejötte. (1)(2)(3) = a triád, a 3 világgazdasági központ Új jelenségek: Japán helyét új államok foglalhatják el: India, Kína, illetve Dél-Amerikában megerősödik Brazília. Társadalmi és gazdasági feszültségek a globális világrendszerben Globális jövedelmi egyenlőtlenségek 1. A legfejlettebb országokban a globalizáció korában is gyorsan nőtt az egy főre jutó GDP. A bérek azonban itt is stagnáltak, a jövedelmi különbségek nőnek. A felső vezetők bérei nőnek. 2. A többi országtípusban azonban ennél kisebb mértékben. 3. A periférikus országok egy csoportjában alig nőtt. Ez 2 mrd főt jelent. Egy másik csoportjában csökkent, itt 1,5 mrd fő él. Földünk népességgének 78%-a gazdaságilag elmaradott országokban él, miközben az összjövedelemből 20%-kal részesedtek. De: hogyan mérjük, mi a szegénység? Hol hozzuk meg a határt? Egyének? Országok? Mi a szegénységi küszöb értéke EÁ-ba, Afrikában? A szegénység mértéke: a napi 1,5 dollárnál kevesebből élők aránya Hiba: az országok közötti különbségeket vizsgálják, és nem a régiókon belülit. 4. A technikai fejlődés, a termelés-kihelyezés, a munkamegosztás változása miatt nőtt a munkanélküliség. A hivatalos statisztikák csak az aktívan munkát keresők alapján rögzítik a munkanélküliséget. Helyette a foglalkoztatottak arányát mérik: 75%-ról 65%-ra csökkent az elmúlt évtizedekben. A globalizáció jelenlegi szakaszában fokozódtak az egyenlőtlenségek nemzetközi szinten és a társadalmakon belül is. Bevándorlás és idegenellenesség A világgazdaság a munkaerő mozgását is fölerősítette. Gondot elsősorban a képzetlen, alacsony jövedelmű tömegek vándorlása okoz. A szegény országok lakosai a jobb megélhetés, a magasabb életszínvonal elérésének reményében indulnak a gazdagabb országokba. A célországok igyekeznek korlátozni, illetve igényeiknek megfelelően irányítani a bevándorlást. A hazautalások révén bevételt jelent az otthoniaknak. 5

6 A kibocsátó ország fiatal munkaerőt veszít Növekszik az illegális bevándorlás mértéke. A már letelepedett bevándorlók rengeteg gondot okoznak a helyi lakosságnak. Előny: a munkapiacon csökken a munkaerő hiánya javulnak a népesedési mutatók Hátrány: Az alacsonyabb képzettség, a bizonytalanabb nyelvtudás miatt a társadalom peremére sodródnak. Elkülönülten élnek. A többségitől eltérő kultúra, vallás (muszlim) miatt összeütközésbe kerülhetnek a többségi társadalommal. Muszlimok száma, aránya: Ny-Eu: millió fő Fro: 5 m fő Holl: 1 m fő Néo, Dánia, Au, Svájc: 4-6% közötti az arányuk 2009: a svájci népszavazáson úgy döntöttek a polgárok, hogy ne épülhessen több minaret az országban. (A minaretek a politikai iszlám, és az iszlám törvénykezés jelképei) 7,5 millió lakos, 400 ezer muszlim (Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Törökország) Fro: az egész testet takaró női muszlim viseletet, a burkát tiltották be a közintézményekben és a tömegközlekedési eszközökön. A fejlett országokban a bevándorlók 40 %-a munkanélküliségre érzékeny ágazatokban dolgoznak (építőipar, gépipar, vendéglátás). Az állami politikák a helyi munkaerő foglalkoztatását szorgalmazzák. A nagyvállalatok nemzetközivé válásának következményei Az állam szerepét a neoliberális gazdaságpolitika törekszik visszaszorítani a vállalatok javára. A nemzetközi nagyvállalatok gazdasági ereje, politikai súlya sokszor fölébe nő egyes nemzetállamok erejének. Az eltérő érdek az, hogy az állam a társadalom jólétét akarja elérni, a vállalat a hasznot keresi. A posztfordi vállalat térben széttagoltan működik. Emiatt egy-egy egység csak része a vállalat bonyolult rendszerének. Könnyebbé vált a részegységek áthelyezése (munkahelyek elvesztését, bevétel csökkenését jelenti). A széttagoltság az adóterhek könnyítését eredményezi. A részegységek közti kereskedelem vállalaton belüli, azaz adómentes, vagy kedvezményesen adózó kereskedelemnek számít. A munkadarabok értékét a vállalat határozza meg, ez alapján állapítják meg az adó mértékét. A rugalmas telephelyválasztás versenyt hozott létre a telephelyek között a befektetők vonzása érdekében. Kölcsönös fenyegetőzések: lefelé gyűrűző verseny, azaz egymás alá ígérnek a versenyző helyek. Globalizációellenes mozgalmak 1999 Seattle, WTO konferencia idején 2000 Washington 2001 Prága 2001 Genova: WTO, G7 konferencia idején 6

7 a globalizáció vesztesei tiltakoztak a káros következmények ellen a nemzetek fejlődési lehetőségeiért az országokon belül a jövedelmek elosztása miatt a természetet károsító hatások miatt a legfejlettebbek döntési módszerei ellen, mert a kevésbé fejlettek meghallgatása nélkül döntenek a nemzeti piacok további liberalizálásáról Sokféle mozgalom és ideológia találkozik. kapitalizmusellenes mozgalmak o a társadalmi-gazdasági gyakorlat bírálata o a rendszer elutasítása a méltányos kereskedelem hívei Fő témák: a szegénység, a kereskedelmi liberalizáció a pénzügyek az eladósodottság a háborúk, a nemzetközi konfliktusok a környezetvédelem A szervezeti szintek változása: A múltban a tőke-bérmunka ellentét nemzeti szinten jelent meg, a pártok és a szakszervezetek, a mozgalmak nemzeti szinten szerveződtek. Az 1990-es évektől megjelentek a nemzetközi mozgalmak. A többség nem magát a globalizációt, hanem annak jelenlegi megvalósulását utasítja el. A Szociális Világfórum (WSF) jelmondata: Lehet más a világ!. Az egyensúly és a növekedés egymáshoz való viszonyában elmozdulás szükséges. 7

8 Európa jellemzői 1.) Európa éghajlata. Európa klímájának közös jellegzetessége, hogy jóval enyhébb, mint a hasonló szélességi fokokon tapasztalható klíma Észak-Amerikában, vagy Ázsiában. A klimatikus zónák Európában: atlanti (a Golf-áramlat által közvetlenül meghatározott jellegű klíma), az enyhe, kiegyenlített hő- és csapadékeloszlás. Európa atlanti klímájú nyugati partvidéke három alrégióra oszlik: hűvös vidékre (Norvégia, a Brit-szigetek északi fele), az enyhe vidékre (a Brit-szigetek déli fele, Németalföld, Észak- és Nyugat-Franciaország, Baszkföld) és meleg vidékre, amely nevezhető volna csapadékos mediterrán zónának is (Portugália, Délnyugat- Spanyolország). mediterrán (a mérsékeltből a szubtropikus felé átmenetet képező klíma), jellemzője a mérsékelten forró, száraz nyár és az őszi téli tavaszi bő csapadék, igen enyhe téli hőmérséklettel. Az európai kultúra bölcsője a Mediterráneum volt, és a Földközi-tenger vidéke mindaddig egyik nagy centruma maradt, míg a világkereskedelem súlypontja át nem tevődött az Atlantikumra. sztyepi (szélsőséges, száraz, a félsivatagi felé átmenetet képező klíma), jellemzője a szárazság, a zord tél, a természetes közlekedési utak kedvezőtlen volta. erdőövezeti (kontinentális, de csapadékos klíma), magában foglal egy hideg, erősen kontinentális észak-keleti kiterjedésű ( tajga -) övezetet és egy enyhébb, az atlanti klíma által valamelyest érintett ( lomboserdő -) övezetet. Ez utóbbi végignyúlik Európa belsején. Az erdő-övezeti klíma zordabbik fele kelet felé nyúlik el hosszan. szubpoláris klíma, zord éghajlat, emberi kultúra kifejlődéséhez nem kedvező feltételekkel. különböző klímák ütköző övezete. A franciaországi Bourgogne-tól a Felső-Rajna-vidéken és az Alpokon keresztül Németország középső és déli tartományaiig, valamint a Cseh-Morvaés a Kárpát-medencéig húzódó ütközőzóna: nyugati fele az erdő-övezeti és az atlanti hatásoké, keleti fele pedig az atlanti, mediterrán és sztyep-övezeti klímák hatásaié. Különálló egységet képviesel az Alpok masszívumának önálló (leginkább a tajga -övezetihez közel álló, de annál jóval enyhébb) klimatikus hatása. 2.) Európa népsűrűsége. Európa népesedése nagy változatosságot mutat: megalopoliszok, sűrűn lakott körzetek váltakoznak a nagyjából lakos/km 2 körüli, megszokott európai népsűrűséggel, ám vannak kifejezetten ritkán vagy alig benépesült tájak is. A legsűrűbben lakott körzetekben a népsűrűség meghaladja a 300 fő/km 2 -t, a városok, elővárosok és falvak csaknem összefüggő láncolatokat alkotnak. Anglia középső és déli része, beleértve a London környéki agglomerációt, Németalföld, azaz Hollandia és Belgium mindkét országban a népsűrűség fokozatosan nő a két ország közös határa felé közeledve és Brabant területén kulminál, az Alsó-Rajna völgye (Ruhr-vidék) megalopolisza, Franciaország Belgiummal, Luxemburggal és Németországgal határos, mintegy 200 km széle sávja (Artois-tól Lorraine-ig), kivéve az Ardennek déli nyúlványait, a Szajna völgye és a párizsi medence, a Pó völgye. A közepesen sűrűn lakott, a fenti tereket körülölelő Nyugat- és Közép-Európában mintegy fő/km 2 körül van a népsűrűség, beleértve az egymástól nem több mint km-re fekvő nagyvárosok és a közöttük lévő teret elég egyenletesen kitöltő közepes és kisvárosok 8

9 hálózatának népességét is. Itt a lakosság jelentősen megritkul, a nagyvárosi-középvárosi hálózat ritkább, a falvak egymástól távolabb húzódnak meg és gyéren lakottabbak. Ugyanakkor a vidék csaknem teljes egészében kultúrtáj, beleértve az erdőket is. (A sáv északi 1/5-ére ezek a megállapítások nem állnak: e szubpoláris földek alig lakottak.) Jellemző a települések aránytalan megoszlása: több milliós metropoliszok nagyra duzzadt fővárosok és mérsékelten városias, ezres nagyságrendű középvárosok adják a nem falusias települések zömét (egyikük-másikuk az utóbbi évtizedekben hirtelen felduzzadt). A harmadik, kevésbé sűrűn lakott zónában mindez fokozottan érvényes: a nagyváros és ittott, az iparvidékeken létesült város-konglomerátumok (Donyec-medence, Urál, Moszkva környéke stb.) szinte átmenet nélkül folytatódnak tisztán agrár jellegű, ritkán lakott vidékeken, az agrártelepülések között pedig félig vad nem vagy alig művelt területek húzódnak. A felsorolt három körzet földrajzi elhelyezkedése igen erősen egybeesik a modern európai civilizáció keletkezési epicentrumával. Az első körzet az újkor elején már sűrűn lakott volt. A másodiknak említett zóna nem volt az újkor elején sem Európa méhkasa, de erősen városiasodott vidékként lehetett számon tartani. A harmadik övezet kifejezetten ritkán lakott, falusias táj volt és alapjában véve ezt a jellegét mindmáig meg is őrizte. 3.) Európa nyelvi tagolódása. Európa lakosságának túlnyomó része indoeurópai nyelvet beszél. Ebben a többé-kevésbé összefüggő nyelvi világban zárványokként élnek nem indoeurópai nyelvek (finn-ugor, török, ibériai), illetve a legnagyobb indoeurópai nyelvcsaládoktól különböző, mintegy reliktum, azaz hagyatéki-nyelvek (balti, albán, görög, kelta). Az európai nyelvi világot uraló három nyelvcsaládból kettő (a latin és a germán) az indoeurópai nyelv kentum (nyugati) ágához tartozik és latin betűket használ (az indoeurópai k-t változtatás nélkül ejtik), a harmadik (a szláv) a keleti szatem ághoz, és többségük cirill írásmódot használ (az indoeurópai k-t sz-nek ejtik). Kivételt jelentenek a csehek, a szlovákok, a lengyelek, a szlovének és a horvátok, mert valamennyien latin ábécét használnak, és a katolikus/protestáns zónához tartoznak. 4.) Európa kulturális jellemzői Ennek a kultúrafogalomnak a minőségi oldala fontos. Ez a különböző elemek sajátos struktúráját jeleni, amely az adott társadalomnak megadja az őt minden más társadalométól megkülönböztető karakterét, arculatát. A tudomány, ideológia, művészet amennyiben feladata magaslatán áll érzékenyen tükrözi, de alakítja is bizonyos fokig ezt a struktúrát, illetve arculatot: ezért maradt rajta a köznapi szóhasználatban a kultúra megnevezés. Európa alapjában véve egy és ugyanazon kultúrkörhöz tartozik, csak a Balkán déli-középső részein vannak erősebb beszüremlések egy merőben más ti. az iszlám kultúra részéről. a) Kultúránk egységes alapjához tartozik a természetismereti kiindulású racionalizmus, amely kitűnő gondolkodási rendszer a műszaki eredmények elérése és műszaki rendszerek megkonstruálása szempontjából. b) Alapvető kulturális reflexünk az individualizmus. Az európai ember nem olvad fel a közösségben ahogyan a természet részének sem érzi magát, hanem korlátozó közegnek tartja azt, a másik egyedet pedig riválisnak. c) Az európai kultúra sajátos elsőbbségi rendszert is jelent, mind a vágyakban, törekvésekben, mind pedig a javak felosztásában, a döntésekben és a végrehajtási ütemezésekben. E 9

10 sorrendben az egyénnek elsőbbsége van a közösséggel szemben, a materiális javaknak a szellemi javakkal szemben, a gyorsan megvalósítható céloknak a nagyobb kivárási türelmet igénylő célokkal szemben. Az európai, közös kultúra területi szóródásai 1. Nyugatrómai Birodalom, a latin kultúra, a germán típusú feudalizmus, a nyugati kereszténység és a korai kapitalizálódás hatókörében alakult ki: ez a nyugati keresztény kultúrkör. Ennek ismét két alfaja tapintható ki: a katolikus és a protestáns altípus. 2. Keletrómai Birodalom és folytatója Bizánc, a kisázsiai (hellenisztikus) kulturális hagyományokban és a kapitalizálódás kései, következetlen voltában gyökerezik. Ezt keleti keresztény kultúrkörnek nevezhetjük. A nyugati keresztény vallások és az ortodox irányzat közötti eltérések olyannyira jellegzetesek, és milyenségük olyannyira jellemző a két kultúrkör jellegkülönbözőségeire, hogy a nyugati és a keleti keresztény kifejezés jelképesen jól jellemzi a két kultúrkör eltéréseit. Területileg a katolikus-protestáns és ortodox zónák határait ott húzzuk meg, ahol valóban a vallások elterjedései véget érnek. Ezek szerint a nyugati keresztény övezet egy olyan észak déli választóvonaltól nyugatra található, amely a finn orosz határon fut végig (a karélok ortodoxok), továbbhalad a balti államok és Lengyelország keleti határán, a Kárpátok keleti és déli vonulatain (Erdély ugyan vegyes lakosságú, az országrész kulturális összképe azonban inkább a nyugati keresztény hatást hordozza), majd a Duna és a Száva mentén halad tovább, lekanyarodik Dalmáciához, és kb. Kotornál éri el az Adriát (a Vajdaság helyzete hasonló Erdélyéhez). A nyugati keresztény zónán belül a protestáns alváltozat elterjedésének nincs ilyen, többkevesebb pontossággal meghúzódó határa, ugyanakkor lehetetlen nem észrevenni, hogy a protestáns alzónának két sűrűsödési vonatkozása van: az egyik a germán nyelvterület, a másik a korai polgárosodás területei. Mindkettővel kapcsolatban kimutathatók pregnáns kivételek is: Svájcban pl. a protestánsok zöme a francia vidékeken él, ezzel szemben Németország nyugati és déli (gazdaságilag magasan fejlett) vidékei, valamint Ausztria csaknem vegytisztán katolikus, szemben a későn polgárosodó Skandináviával és a Baltikummal, valamint Magyarországgal és Erdéllyel, ahol a protestáns kultúrának igen mély gyökerei vannak, és ahol a protestáns lakosság oroszlánrésze nem germán nyelvet beszél. A nyugati keresztény kultúrkör két övezetre osztható: egy metropolitán és egy vidéki zónára. A vidéki zóna nem feltétlenül periferikus jellegű a metropolitán zónával szemben: kulturális értékei és potenciáljai nem alacsonyabb rendűek, legfeljebb háttérbe, felszín alá szorultak. A két zóna kulturális értelemben egymással szoros kapcsolatban áll, több-kevesebb intenzitású egymásra hatás, kölcsönös termékenyítés tapasztalható, amelyben érezhető vezető szerepe van a metropolitán hatásoknak, de nem elhanyagolhatók a visszacsatolások sem. Összességében ugyanannak a kultúrának egy gazdagabb és egy szegényebb megjelenési változatáról van szó. Ilyen értelemben a nyugati keresztény kultúrkör vidéki változata nem egyéb, mint az alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint hatása a kultúra gazdagságára. Ez a zóna gazdasági értelemben az európai fejlődési centrum perifériájához tartozik. Kulturális tekintetben ez a vidék nem periféria, hanem szerves része a nyugati keresztény zónának, csak egyszerűbb, szegényebb változatban. Az, ami ezt a szegényebb állapotot folyamatosan újratermeli, az a tömegműveltség és -képzettség, valamint életmód alacsonyabb foka: ez egyben állandóan szívja ezt a zónát a kulturális periferizálódás felé is. Mindenesetre az a tény, hogy e gazdaságilag félperiferikus zóna kulturális tekintetben nem érzi magát periferikusnak, óriási feszültséget hoz létre e társadalmakban: mindenekelőtt Kelet-Közép- Európában, vagyis a balti államoktól Horvátországig terjedően. Ez a terület (Észtország, 10

11 Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Erdély, Horvátország, Vajdaság, Szlovénia és Dalmácia) Európa tektonikus törésvonala, folyamatos, olykor hevessé váló társadalmi-politikai vulkanikus tevékenységgel, ami mindaddig fennmarad, amíg ez az övezet vagy fel nem zárkózik gazdaságilag is az európai metropolitán maghoz, vagy bele nem süllyed egy reménytelen mélyperiferikus helyzetbe, és eléri a visszafejlődés olyan stádiumát, amelyből már fel sem csillan a kitörés reménye. Európa gazdasága a 20. században Főbb gazdaságtörténeti szakaszok: 1. A 20. század eleje folytatása a monopolkapitalista szakasznak, viszonylag kiegyensúlyozott gazdasági növekedéssel, de a mélyben növekvő feszültségekkel, amely a világ, és azon belül Európa gazdasági (és politikai) újrafelosztásához vezettek. 2. Az közötti szakasz tele nagy megrázkódtatásokkal. a. a háború utáni helyreállítás zavarok a világkereskedelemben, a befektetések nemzetközi rendszerében, a pénzügyi rendszerben. Általános lett az állam beavatkozása a gazdasági életbe. Megnőtt az EÁ és Japán gazdasági súlya. Nagy-Britannia elvesztette a világ bankára címet. A nemzeti forradalmak következménye lett a sok ország és a vámhatárok megnőtt hossza re állt vissza a gazdaság kibocsátási szintje a háború előttire. b. néhány éves zavartalan fejlődés között. c. gazdasági világválság ( ) A New York-i tőzsde összeomlása miatt az amerikai bankok sorra felmondták kihelyezett hiteleiket Európában is. A visszafizetés kényszere miatt összeomlott a fejlett országok pénzügyi rendszere. A válságból való kilábalás országonként eltérő ütemben és eltérő módszerekkel zajlott. A vámvédő politika leszűkítette a világkereskedelmet. Az államok közmunkák szervezésével és állami megrendelésekkel avatkoztak be a gazdasági folyamatokba (Keynes: keresletösztönző gazdaságpolitika). d. hadigazdálkodás súlyos veszteségek, károk a hadszíntérré vált Európában. Közben az EÁ gazdasági növekedése rendkívül nagy volt től a fejlett világ országaiban: a. újjáépítés a gyors újjáépítés oka a modern eszközök bevitele a beruházásokba, EÁ korlátlan hitelnyújtása, a Marshall-segély rendszere. A fogadó országok alkalmasak voltak az új technológiák használatára (képességek). b. rohamos gazdasági növekedés között ez az un. aranykor. Az egy főre jutó GDP átlagos évi növekedése Ny-Eu-ban 4% körül volt. A gazdaság szerkezeti változása, a munkaerő átcsoportosulása. A jóléti állam kiépítése. A nemzetközi gazdasági együttműködések (intézmények EGK: Európai Gazdasági Közösség) kiszámítható gazdasági környezetet eredményeztek. c. a növekedés lassulása 1973 után újból megjelent a munkanélküliség, de a növekedés nem állt le, csak lassult től Kelet-Európában: a. újjáépítés Lengyelország szenvedte el a legnagyobb károkat. Az újjáépítés mindenütt a piacgazdasági elemek fokozatos visszaszorulása közepette ment végbe. 11

12 b. kényszerű gazdaságpolitikai korszakváltás kétséges eredményekkel központosított tervgazdálkodás, változó ütemű növekedéssel (nehézipari beruházások), süllyedéssel (mezőgazdaság, szolgáltatások, fogyasztás). Elzárkózás a világpiactól. c. lappangó, majd egyre nyilvánvalóbb válság az 1950-es évek második felétől a rugalmasabb központosított irányítás gazdasági fejlődést eredményez. Mérsékeltebb beruházási ütem, növekvő fogyasztási lehetőségek. A politikai és a gazdasági reformok elmaradása miatt elhatalmasodik a válság. d. rendszerváltás A növekedést hosszú távon meghatározó tényezők: Technológiai fejlődés: a gazdasági növekedés legalapvetőbb tényezője, a termelékenység biztosítója. Fő terepei: közlekedés, kommunikáció. Új: a technológiai haladás intézményesült. Tapasztalati út helyett tudományos módszerességgel folytatták a fejlesztést intézetekben. K+F. GB, USA, D. Tőkefelhalmozás: Az új találmányok és eljárások egyre nagyobb hatékonyságú termelés lehetőségét kínálták, de emellett egyre költségesebb gépeket és berendezéseket állítottak elő. Az állótőke-állomány nőtt. A munkaerő képzettsége: szükségessé vált a magasabb képzettség. 1961: Theodor Schultz vezette be a humán tőke fogalmát, amely a lakosság képzettségét jelöli. A tudás termelési tényezővé vált. Nőtt az iskolai oktatás időbeli hossza, tartalmilag egyre többféle képzés jött létre. A műszaki tudás mellé fölzárkózott a szervezeti tudás (a tevékenységek megszervezése), az értékek, normák terjesztése. A gazdaságok közötti kapcsolatok: segíti a találmányok, eljárások terjedését, ezzel a hatékonyság növelését, ellensúlyozza a természeti erőforrások hiányát. Az áruk, a tőke, a tudás, a gondolatok áramlása. A termelés nagysága: egy termék nagy mennyiségben fajlagosan olcsóbban állítható elő. A kisebb nemzetgazdaságok is képesek kihasználni a nagyobb mennyiségű termelésből származó előnyöket a kereskedelem révén. Mérési lehetőség: az átlagos üzemméret, ami hasonló volt USA-ban és NL-ban. Szerkezeti változások: az ágazatok közötti eltolódás oka a termelékenység változása. Ez mozgatja a munkaerőt is. Természeti erőforrások: rendkívül egyenlőtlen megoszlás. A technológiai haladás csökkentette jelentőségét. Társadalmi intézmények: tulajdonjogok rendszere, társadalomszerkezet, a társadalom összetétele, a lakosság vallási és ideológiai beállítottsága (munkaerkölcs, adómorál), az állami szervezetek fejlettsége, az oktatási rendszer jellemzői, a családszerkezet, a gazdasági érdekszervezetek. Folyamatosságot, stabilitást biztosítanak. Az iskolai tudás mellett szükség van a magatartási szabályokra, amelyek az együttműködés alapjai. 12

13 Regionális folyamatok Magyarországon A szocialista örökség 1950-es évek erőltetett iparosítás: energiagazdaság, hagyományos nehézipar, Északi- és Dunántúli középhegység tengelye migráció: Alföldről Bp-re Dunántúlról az ipari tengelyre központi tervezés, de nincs elkülönült területfejlesztési politika 1960-as évek iparosítás: feldolgozóipar terítése (dekoncentráció), körülöttük helyi ingázó körzetek 1959 MSZMP kongresszus: területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés a megyeszékhelyekre, ill. az 5 legnagyobb vidéki városba (Boudeville "növekedési pólus" - elméletének hatása) 1970-es évek alapiparosítás befejeződése, szolgáltató szektor növekedése 1968-as reformcsomag célja az életkörülmények területi közelítése egymáshoz (ipartelepítés önmagában nem elég) gazdasági szerkezetváltás posztindusztriális fejlődés kezdeményezése, de nem kezdődött meg, emiatt beindult az eladósodási folyamat regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források 1971 OTK kiegyenlítő funkciókat szánt a településeknek, de a különbségek erősödtek 1980-as évek ellenmondásos folyamatok: a regionális politika a legelmaradottabb területek felé fordult ("a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása") új regionális folyamatok formálódtak: megindult Bp. újabb kiemelkedése mezőgazdasági jövedelmek csökkenése, az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt) 1982-ben új magánvállalkozási formák jelentek meg (gmk, polgárjogi társaság, kisszövetkezetek) magángazdaságok erős földrajzi koncentrációja következett be (Budapesten 50 %, vidéki nagyvárosokban 25 %) 1986-ban a helyi tanácsok önállóságának erősítése: a helyi fejlesztési adottságok erősebb érvényesülése Összefoglalva: a szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte. a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülményeinek különbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya) befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus), mert a belső piaci hálózatok gyengék, nincs települési-, térbeli koordináció 13

14 a terület- és településfejlesztési politika kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére) Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei: a gazdaság nagyfokú leépülése új folyamatokat indított el: o állami tulajdonú gazdasági szervezetek, mgtsz-ek átalakulása területileg eltérő módon (vidéki részlegek bezárása) ( : 50 %) o az újabb iparszerkezet lassan épül ki (válságrégiók kialakulása "a fejlett ipari vidékekből ) o falusi régiók o területi egyenlőtlenségek az életkörülmények tekintetében fokozódtak o egy dinamikus régió típus határolható el: Budapest-Bécs tengely (Nyugat - Magyarország) néhány nagyváros (a korábbi gazdasági körzetrendszer eltűnése) a magángazdaság elterjedése jóval kevesebb települést tart előnyösnek, mint az állami (Bp., Komárom- Esztergom, Győr-Moson-Sopron megye) okai: kereskedelem + szolgáltatásban jelenik meg külföldi tőkeberuházások is a fővárosban összpontosulnak (50 %) Az európai térfolyamatok megjelenése 1970-es években a világgazdaságban új, hosszú távú technológiai ciklus kezdődött meg új gazdasági terek: - a termelés földrajzi dekoncentrációja - szellemi tevékenységek - döntéshozatal földrajzi koncentrációja jellemző megerősödött a nagyvárosok szerepe megváltozott a város-vidék viszonya megváltozott a gazdasági körzet hagyományos építkezése Ny-i határ nyitottsága: közvetlen kapcsolódás a nyugat-európai térfolyamatokhoz Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: a piacgazdaság tulajdoni, szervezeti, működési viszonyainak átvétele a Ny-on 20 éve kibontakozott gazdasági ciklus követése A fordizmus jellemzői: - szabványosított ipari termelés - állam erőteljes beavatkozása - tőkebefektetések nagy része a nagy ipari ágazatokba - nagy vállalatok uralma - bővülő anyag- és energiafogyasztás - társadalmi szerkezet: nagyüzemi munkásság - kistulajdonosi, nagytőkés, alkalmazotti csoportok elkülönülése, foglalkozási átrétegződés a mg-ból az iparba 14

15 - vállalati vertikális integrációk - nemzeti keretek - területi szervezetek a gazdaságban: földrajzi koncentrációs hajlam, agglomerációs előnyök, nyersanyagforrás, nagy tömegű munkaerő, nagy fogyasztópiac, szállítási útvonalak kombinációjából felépülő gazdasági körzetek, városnövekedés államszocialista tér: a fordizmus / fordista térszerveződés szélsőséges esete A posztfordista gazdaság jellemzői: Ny-on a '70-es évektől - a gazdaság szerkezeti átalakulása (tercier, kvaterner) - a gazdasági tevékenység átalakulása (funkcionális fejlesztés: gyártás - forgalom - elosztás/fogyasztás és a szabályozás) - telephelyválasztás szempontjai megváltoztak: munkaerő minősége települési környezet információs hálózathoz való kapcsolódás - vállalati szervezet átalakulása: transznacionális társaságok horizontális kiterjedése együtt jár egy vertikális dezintegrációval (a szokásos telephelyes nagyvállalat helyébe a sok alvállalkozót foglalkoztató nagyvállalat lép). A vállalati központ a gazdasági kapcsolatok térhálóját alakítja ki maga körül. A kis- és középvállalkozások megerősödésének ez a beszállítói rendszer a fő forrása. - technológia változásai a regionális folyamatra a dekoncentrált telepítést teszi lehetővé dezurbanizációs jelenségeket indított - társadalmi szerkezet: felsőfokú szakember-szükséglet iskolázott, de szakképzetlen munkaerő a hagyományosan képzett szakmunkások iránti kereslet csökkent osztálytagozódás elmosódik: kiszélesedik a középosztály, másfelől erős tőkekoncentráció megy végbe jelentős munkanélküliség, még a növekedési szakaszban is növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek változások: a korábbi gazdasági körzetek átalakultak földrajzi dekoncentráció + (munkaerő + információ) + nagyvárosok megerősödése (transz. vállalati központ, pénzintézeti központ) vesztesek a régi ipari körzetek a térkapcsolatok átlépik az országhatárokat (globalizáció) ugyanakkor a csoportidentitások megerősödése nemzeti terek leértékelődése Az átmenet térszerkezete területi differenciálódás, a regionális különbségek növekedése, jelzőszámokkal mérhető (területi bontás szükséges) a szerkezeti átalakulás úgy megy végbe, hogy közben piacvesztés, recesszió következik be a gazdasági megújulás elemei területileg erősen koncentráltan jelennek meg Ny K-i országrész megosztottsága újjáéled a regionális fejlődés nagy változatosságot mutathat (alaptényezői: emberi tőke, innovációs készség vagy vállalkozási hajlam) 15

16 I. A népesség térszerkezetének változása A regionális fejlődés elemei Cigányok a Kárpát-medencében Földünk cigány népességének harmada a Kárpát-medence lakója, ahol a legutóbbi népszámlálások adatai szerint 579 ezren (2%) vallották magukat cigány nemzetiségűnek, 291 ezren (1%) cigány anyanyelvűnek. Roma nemzetiségűnek legtöbben Erdély (246 ezer), Magyarország (190 ezer) és Szlovákia területén (90 ezer) minősítették magukat. Annak eredményeként, hogy a cigányok túlnyomórészt a helyi többségi nemzethez (pl. románokhoz, magyarokhoz, szlovákokhoz) tartozónak vallják magukat, ez a népességszám messze elmarad azok számától, akiket a nem-cigány környezet (bizonyos antropológiai jegyek, bőrszín, életforma, társadalmi magatartás alapján) cigánynak tekint. Az évi cigányösszeírás adataiból kiindulva és néhány közelmúltbéli szakértői számításra, felmérésre alapozva joggal feltételezhetjük, hogy 2001 körül a cigánynak minősíthetőek száma a Kárpát-medencében 2,6 millió fő, akik közül 1,4-1,5 millió erdélyi, 600 ezer magyarországi, 380 ezer szlovákiai lakos. A fenti becslés alapján a cigányság a Kárpát-medence népességének közel 9%-át, a (magyarok, románok, szlovákok, horvátok után) ötödik legnépesebb etnikumát képezi, akiknek lélekszáma Erdélyben valószínűleg már a magyarokét meghaladja. A cigányok etnikai öntudatának, az arra hatást gyakorló interetnikus kapcsolatok és az állam etno-politikájának térbeli eltéréseiről tanúskodik az a tény, hogy a legutóbbi cenzus időpontjában Magyarországon 32%-uk, Kárpátalján 29%-uk, Szlovákiában 24%-uk, Erdélyben 17%-uk vallotta magát roma nemzetiségűnek. Saját nyelvük (nyelveik) csupán 50,3%-uk (Magyarországon 25,5%-uk) esetében számít anyanyelvnek. Általában a roma nemzetiségi hovatartozást többen vállalják, mint a cigány anyanyelvet. Ez alól csupán a szlovákiai és szlovéniai (muravidéki) cigányok a kivételek, ahol a többségi társadalom szerényebb mértékű etnikai toleranciája miatt kevésbé merik saját nemzetiségüket hivatalosan is felvállalni. A 2001-es magyar népszámlálásnál a romának minősíthetők közül 12,2% beszélte a cigány nyelvet és 21,5% kötődött a cigány kulturális értékekhez, hagyományokhoz. A cigányok térbeli koncentrációja leginkább a Kárpát-medence ÉK-i, K-i, nem magashegységi, alföldperemi, dombvidéki területein figyelhető meg. Kelet-Szlovákiában: Gömör, Szepes, Sáros, Dél-Zemplén, Kassa-vidéke; ÉK-Magyarországon: Nógrád, Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Közép-Tisza-vidék; Erdélyben: Szatmár, Bihar, Arad, Temes megyék többnyire alföldi határvidéke és az Erdélyi-medence. A régió egyéb területein a magyar Dunántúl déli részén (Baranya, Somogy megyékben), a Bánság szerbiai részén, Belgrádban, Budapesten és Pozsonyban számottevő a cigányok lélekszáma. Annak ellenére, hogy kelet-nyugati irányban, illetve a falvak és városok között jelentős mértékű roma migráció zajlott le az elmúlt fél évszázadban, a cigányok legfőbb településterületei ma is azok, mint az 1893-as cigány összeírás idején. A cigányok általában a kevésbé urbanizált, hagyományos rurális területeken, az etnikai-vallási tekintetben leginkább vegyes összetételű népesség lakta régiókban élnek, ott, ahol korábban a legkönnyebben találták meg helyüket a lokális társadalmi munkamegosztásban. Ezeken a területeken található az a 43 falu is, ahol a népesség többsége roma nemzetiségűnek vallja magát (24 az Erdélyimedencében, 9 Borsodban, Abaúj-Tornában, Baranyában, 7 Kelet-Szlovákiában, 3 a romániai Szatmárban). A Kárpát-medencében a cigány nemzetiségűek száma között a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon, a Budapest-régióban (50-70%-kal), az erdélyi Partiumban (34-39%-kal), a dél-szlovákiai magyarlakta járásokban (51%-kal), Bácskában (57%-kal) és a Muraközben (51%-kal) nőtt, mely elsősorban magas természetes szaporodásuknak, gazdasági okokkal összefüggő odavándorlásuknak és nem utolsó sorban az etnikai disszimilációnak 16

17 BORSOD HAJDU BARANYA SOMOGY SZABOLCS BÁCS-KISKUN BÉKÉS CSONGRÁD GYôR-MOSON- SOPRON FEJÉR HEVES JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK KOMÁROM NÓGRÁD TOLNA VESZPRÉM ZALA PEST BUDAPEST VAS köszönhető. Ez utóbbi folyamat alatt azt kell érteni, hogy a cigányság fokozódó öntudatosodása miatt a korábban magát magyarnak valló, egyébként magyar anyanyelvű cigányok egyre nagyobb tömege legutóbb már cigány nemzetiségűnek vallotta magát (főként Dél-Szlovákia, Észak-Magyarország, a romániai Szatmár, Bihar, Szilágy, Arad megyék magyarlakta területein) (Kocsis Bottlik Tátrai 2006). A szociálpolitika és a szülések számának kapcsolata A munkapiaci folyamatok elemzéséből tudjuk, hogy a szakképzetlen rétegnek van a legkisebb esélye bármilyen munkát találni. A fejlett országok példája viszont arra int, hogy a magasabb jövedelműek egyre csökkenő szolidaritással viseltetnek a hátrányos helyzetű csoportok iránt, ami abban jut kifejezésre, hogy igyekeznek jövedelemeltitkolással kitérni az adófizetés kötelezettsége alól, mert nem akarnak hozzájárulni a szociális terhek viseléséhez. Nehezíti a hátrányos helyzetű, alig iskolázott a társadalmi rétegnek a megsegítését az az általános, minden ország szegényeire jellemző jelenség, hogy az említett iskolázatlan réteg pauperizálódik (elnyomorodik) és ezzel együtt a születések gyakorisága miatt sokgyerekessé válik, tehát bővítetten termeli újjá a hátrányos helyzetet. Az közötti évek szegényeire vonatkozóan csak kevés kutatás készült, a téma akkori politikai érzékenysége miatt, viszont a pauperizáció és a sok gyerek összefüggését valószínűleg nem nagy hiba összekapcsolni épp a jelenség általánossága miatt. A vizsgáltunkba bevont kilenc évjárat esetében röviden csak annyit említsünk meg, hogy az 1970/1975/1980-as évek születési adatai alapján az 5., ill. az ennél többedik gyermekek születése évente és országosan 5784 főt jelentett, tehát az összes születések 2.41%-át. A középfokot nem végzettek es számához ez nem mérhető, egyrészt ténylegesen, mert nincs semmi okunk feltételezni, hogy aki ötödikként vagy többedik gyermekként született egy családba, az egyáltalán el sem jutott a középfokra, másrészt pedig az arány is elenyésző. Vagyis az alacsony iskolázottságúak tömegét sokkal szélesebb társadalmi rétegek adják, mint pusztán a sokgyerekes szegények, és így azt kell mondanunk, hogy az alacsonyan iskolázottak összetétele, rétegzettsége, helyzete és kilátásai igen eltérőek. A sokgyerekesek születését illetően álljon itt egy grafikon, amelynek a tanúsága szerint 1970 és 1980 között tetemes mértékben, átlagosan 2,21%-kal csökkent a sokadik születések száma, miközben 1975-ben és körülötte levő években jelentősen nőtt a születések száma. Ennek oka az, hogy a nagy létszámú családok száma a 60-as évektől rohamosan csökkent az életmód megváltozásával, és ezt csak erősítette a munkahelyhez kötött családi támogatások rendszere. 1,00 1. táblázat: A sokadik (5-x) élveszületés arányának változása 1970 és 1980 között 0,00-1,00-2,00-3,00-4,00-5,00-6,00 17

18 A szegénység, a hátrányos helyzet újratermelődésének körforgásából csak külső segítséggel, átgondolt, és hosszantartó programok segítségével lehet (keveseknek) kitörni. Előre láthatóak az ebből eredő társadalmi feszültségek, amelyeknek a megoldásában az oktatásnak és a szociálpolitikának együttesen ki kell vennie a részét. Az oktatást illetően a különböző, az iskola tanulóihoz alkalmazkodó oktatási programok kifejlesztése ezt a segítséget adná meg. Sokkal nehezebb a szociálpolitika dolga, mert az a szegények pártjára állva ez a szerepe a támogatások bővítését igyekszik növelni. A megoldás irányát az jelentené, ha a szociálpolitika, az oktatás és a közművelődés sok szálon összekapcsolódna és összefogna ennek a leszakadó, elkülönülő, társadalmon kívüli osztállyá váló rétegnek a megsegítésében. A mi szociálpolitikai elméletünk még tiltakozik, de gyakorlatunk pénzügyi okokra hivatkozva már lépéseket tett az un. reziduális szociális ellátások általánossá tételére. Azokban az országokban, ahol ezt az elvet követik, ott az iskolába járáshoz, iskolai végzettséghez kötik a szociális juttatások bizonyos körét, vagy azok mértékét, hogy a segélyezés ne ingyen pénz legyen. Említsük meg, hogy a szociális törvény 1993-as parlamenti vitájában ennek az elvnek az érvényesítése nem sikerült a gyermekgondozási díj megítélése vonatkozásában, de parlamenti említése arra utal, hogy a jövőben mint lehetséges variánssal számolnunk kell. Erre azért is szükség lenne, mert a születések vonatkozásában új jelenségeknek lehetünk a tanúi. Egyrészt a születések drasztikus csökkenését tapasztalhatjuk. A KSH-felmérések szerint ez elsősorban az alsó középosztály védekezése a csökkenő életszínvonallal szemben. Másrészt bizonyos - elsősorban szegény - társadalmi csoportoknál a családi pótlék alanyi jogon való juttatása (és a fogamzásgátló szerek magas ára, az abortusz eljárási díjhoz kötése, ill. az abortusz ügyintézésének, a kedvezményes díjszabás megszerzésének bonyolultabbá válása) óta megnövekedett a sokadik gyermekek születése. Ezekben a családokban kitüntetett szerepe lett a rendszeres, havonta megérkező támogatás-típusú jövedelmeknek, közülük elsősorban a gyesnek és a családi pótléknak. Egy sajátos matriarchátus alakult ki az évek során, amelynek az a jellemzője, hogy a férfiak alkalmi, esetleges keresete csak kiegészítője lett az állandó jövedelemmel rendelkező és ezért fölértékelődött szerepű anyáknak. Ismételten csak az mondható, hogy előre láthatóak az ebből eredő társadalmi feszültségek, amelyeknek a megoldásában az oktatásnak, a közművelődésnek és a szociálpolitikának együttesen ki kell vennie a részét. 2. táblázat: A sokadik (5-x.) élveszületés arányának változása 1985 és 1995 között 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5 18

19 Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a gazdaság modernizálódása nem fog belátható időn belül olyan mennyiségű munkahelyet teremteni, ahol ez az évente átlagosan fiatal tömegesen el tudna helyezkedni. Ha csak a legtöbbet emlegetett tömegmunkát, az útépítést említjük, mint a magas munkanélküliség ellenszerét, akkor világossá válik, hogy az ott alkalmazott technológia olyan szintű, a gépek, anyagok olyan drágák, hogy ezeket az iskolázatlan, munkához, fegyelemhez nem szokott fiatalokat még az útépítés közelébe sem engedik. Vagyis pesszimistán arra kell számítani, hogy a hivatalos kozmetikázások ellenére inkább 10% körül marad a tényleges munkanélküliség hosszú éveken át. Ezt a létszámot a szociális jellegű programok jelentős kiterjesztése sem fogja tudni felszívni, csak enyhíteni, illetve színesíteni tudja a munkahelyek rendkívül szűk választékát. A szakmunkásképzés zsákutcája, a kismesterségek és termékeik iránti igények szűkössége csak tovább növeli az utcára kerülők számát. Miért kell akkor ennek ellenére a teljesen fölösleges és drága iskoláztatást, szakmatanulást szorgalmazni, ha úgyis munka nélkül maradnak az abban résztvevők? Nem mindegy, hogy egy állam, egy társadalom milyen civilizatórikus szinten tudja tartani (eltartani?) a tengernyi idővel rendelkező, a fölöslegesség érzetével sebzett, mindennapi kenyérgondokkal küszködő tagjait. Valószínű, hogy a finnek 17%-os munkanélkülisége az orosz gazdaság fizetésképtelensége miatt nemcsak a magasabb életszínvonal miatt viselhető el számukra könnyebben, hanem azért is, mert a szenvedő alanyok, a munkanélküliek viselkedéskultúrája, magatartása, egy régi népművelési szót idézve: szabadidőfölhasználása biztosan differenciáltabb elfoglaltságok keresésére és megtalálására serkenti a munkanélkülieket, mint a mi alig nyolc osztályt végzett fiataljainkat (és idősebbjeinket) (Mezei 1999). A középiskolai végzettség területi különbségei A középiskolai oktatás a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzést jelenti. Ez a két iskolatípus biztosít olyan elméleti tudást, aminek a birtokában már jelentkezhet a végzett tanuló felsőfokú intézménybe. A követéses (longitudinális) vizsgálat során összekapcsoljuk a területi különbségek elemzését az időben is zajló folyamattal. A KSH által kiadott megyei statisztikai táblázatok segítségével bemutatható, hogy egy-egy megszületett korosztály a szokásos iskolai lépcsőfokok igénybevételével milyen pályát fut be. Itt 11 korosztály iskolai, képzési útjából a felsőfokra lépés szempontjából fontos, érettségit adó középiskolai képzés szerepel. Ez a 11 korosztály között született, és között érettségizett. Mivel itt időbeliségről, 11 korosztály iskolai életútjáról van szó, a létszámok növekedéséről vagy csökkenéséről kell értekezni. A létszámok emelkedése egy-egy megye, egy-egy képzési ágazat sikerét jelenti, a nagy számú jelentkezőt, továbbtanulót, a sikeresen érettségizőt, felvételizőt. A csökkenés, az alacsony arányok elsősorban a lemorzsolódást jelentik, a kieső tanulókat, de azt is, hogy sokan a továbbtanuló diákok (és szüleik) közül megyéjüket elhagyva más megyék képző intézményeit választották. A 11 korosztály érettségizett tanulóinak megyénkénti átlaga és a változás dinamizmusa Az érettségizettek aránya magasabb Az érettségizettek aránynövekedése (dinamizmusa) az országos átlagnál nagyobb kisebb Zala, Győr, Heves, Vas, Budapest, Csongrád Hajdú, Szolnok 8 19

20 az országos átlagnál alacsonyabb Baranya, Tolna, Somogy (1.), Békés, Bács (2.), Nógrád, Veszprém (3.), Szabolcs Borsod, Komárom, Fejér, Pest A táblázat segítségével magunk elé tudjuk képzelni a nyugati határ menti karéjt, a határszéli három megyét, amelyeknek a gazdasági élre törését láthatóan nem csak a nyugati fekvés, Ausztria közelsége okozta, hanem a több évszázados képzési, kulturális hagyomány is. A múltat nem lehet végképp eltörölni, kivált kulturális vonatkozásban. A másik tömböt a Heves és Hajdú megyéken át Csongrádig sorakozó alföldi megyék adják, mindegyikük kiemelkedő jelentőségű iskolavárosokkal. Ez a két karéj fogja közre Budapestet. A nyugati megyék kulturális hagyománya, az alföldi felsőfokú intézmények működésével kialakult sáv és a központ szerepét betöltő Budapest adják képzettség szempontjából a három kiemelkedő jelentőségű övezetét az országnak. A felsőfokra lépés területi különbségei Jelen gondjainkat tekintve a szocialista múlt (egyik) nagy hibája volt, hogy nem tudott még tömegesebb oktatást szervezni sem középfokon, és különösen nem felsőfokon. Ezen változtattak a rendszerváltozás kormányai, mert 1990 után jelentősen nőtt a felsőfokra felvett hallgatók száma. Ezt a váltást azonban nem csak az eddig alacsony felvételi keretszámok indokolták, hanem a gazdasági változásokkal párhuzamosan gyorsan növekedésnek indult munkanélküliség is. A fiatalok iskolában tartása az egyik legkifizetődőbb módja az ifjúsági munkanélküliség csökkentésének, vagy legalább alacsonyabb szinten tartásának, de - más oldalról kiindulópontja lehet jövőbeni (politikai) feszültségeknek is, hiszen a sok magasan képzett fiatal munkába állítása nehezen valósítható meg, viszont érdekérvényesítő képességük erős. Az európai tapasztalatok (1968, Párizs) mögöttünk vannak, de ezt a hegyet nekünk magunknak kell megmászni. Egyelőre a gyorsan megnőtt felsőfokon tanulók számának örülünk, a gondok úgyis később jelentkeznek. A 11 korosztály felsőfokra lépő tanulóinak megyénkénti átlaga és a változás dinamizmusa A felsőfokra lépők aránya az országos átlagánál magasabb alacsonyabb A felsőfokra lépők aránynövekedése (dinamizmusa) az országos átlagnál nagyobb kisebb Budapest (1.), Csongrád, Heves, Hajdú Tolna (3.), Nógrád (2.), Veszprém, Fejér Zala, Győr (-3.), Vas, Borsod 8 Szolnok (-2.), Bács, Baranya, Békés, Somogy, Komárom (-1.), Szabolcs, Pest Területileg ugyanazt az eredményt kaptuk, mint az érettségizettek esetében. Egy nyugat-dunántúli karéjt és egy alföldi sávot itt annyi a különbség, hogy Szolnok helyett Borsod megye került jobb pozícióba, ami nem is csoda, mert jelentősebb iskolahálózattal bír és középen maga a főváros. Ez önmagában nem véletlen, hiszen ha ezekben a megyékben mindig is magas volt a középiskolai végzettségűek aránya, akkor abban nincs semmi újdonság, hogy ugyanezek a megyék fogják adni a felsőfokra lépők többségét is. Van azonban a kétféle szempontnak - az érettségizettek és a felvettek számsorainak - egy fontosabb üzenete is. A felvettek köre, az a társadalmi csoport, amiből a felvettek kikerülnek, megyénként nagyon hasonló arányú. Az a feltűnő, hogy sok megyében hiába bővült jelentősen az érettségizettek száma, mégis, mintegy ettől függetlenül, egymáshoz 20

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó

ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY. Szerkesztette HORVÁTH GYULA. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja. Dialóg Campus Kiadó ÉSZAKNYUGAT- ERDÉLY Szerkesztette HORVÁTH GYULA Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Dialóg Campus Kiadó Pécs-Budapest, 2006 Ábrajegyzék 11 Táblázatok jegyzéke 15 Bevezetés 23 I. FEJEZET

Részletesebben

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra

Végrehajtott közúti ellenőrzések száma ábra Veszélyes árúk közúti szállításának ellenőrzése 28-ban A veszélyes áruk szállítása jelentőségének növekedésével, összetett kockázati viszonyaival évek óta egyre preferáltabbá válik az Európai Uniós és

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28.

Berki Márton Halász Levente. MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Berki Márton Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, 2014. november 27-28. Társadalmi konfliktusok Társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A- 11/1/KONV-2012-0069)

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET

A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET A GAZDASÁGI FOLYAMATOK ALAKULÁSA A SZLOVÁKIAI HATÁR MENTI RÉGIÓBAN BARA ZOLTÁN KEMPELEN INTÉZET TARTALOM Makrogazdasági folyamatok Szlovákiában 2008-2014 Gazdasági különbségek a határrégió szlovákiai oldalán

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a

Globalizáció, regionalizáció és világrend. http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Globalizáció, regionalizáció és világrend http://www.youtube.com/watch?v=wqzw1v6lm0a Bevezetés Mi az a globalizáció? Mi a globalizáció? Az áru-, a tőke- és a munkaerőpiacok nemzetközi integrálódása (Bordo

Részletesebben

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO,

Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, Arday Istvan - Rozsa Endre - Üt6ne Visi Judit FOLDRAJZ 11. A közepiskobik 10. evfolyama szamara 1, ' MUSZAKI KÖNYVKIADO, BUDAPEST A vnag VALTOZÖ TARsADALMI-GAZDASAGI KEPE: A GAZDASAGI :tlet SZERKEZETENEK

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben