Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930"

Átírás

1 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) Fax: (06-92) FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzi és egyéb jogok a dokumentum szerzjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerz vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak a felels azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzi jogait. Az archívum üzemelteti fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetségét illeten, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthet, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerz/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzje a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély-nyilatkozatot tette: Alulírott, a Budapesti Gazdasági Fiskola Pénzügyi és Számviteli Fiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete végzs hallgatója kijelentem, hogy fent nevezett oktatási intézmény, oktatási és tudományos, non-profit célokra számítógépes hálózaton (pl. interneten) vagy egyéb számítógépes adathordozón közzéteheti az intézménynél benyújtott szakdolgozatomat. Jelen nyilatkozat a hatályos szerzi jogszabályok értelmében nem kizárólagos, idtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. A felhasználás, terjesztés a kutatást végz felhasználók számára, magáncélra ideértve a másolatkészítés lehetségét is - történhet úgy, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem-kereskedelmi jelleg alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül és a forrásra való megfelel hivatkozással használható. A szerzi és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetségek továbbra is fent nevezett szerzt illetik. Hozzájárulok, hogy azonos feltételekkel a fenti felhasználási, terjesztési jogokat az oktatási intézmény harmadik személyre elssorban az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárára ruházhassa át. Kijelentem, hogy nyilatkozatommal csak saját valós jogaimat gyakoroltam, így ez a gesztusom mások jogviszonyát és érdekeit nem csorbítja szakdolgozatommal kapcsolatban.

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FISKOLAI KAR SZAKDOLGOZAT Kiss Ferenc Nappali Számvitel Vállalkozási 2003

3 BUDAPESTI GAZDASÁGI FISKOLA PÉNZÜGYI SZÁMVITELI FISKOLAI KAR Küzdelem a talponmaradásért, avagy a Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata Kft Küls szakmai konzulens: Helt István Operatív konzulens: Némethné dr. Gergics Márta Kiss Ferenc Nappali Számvitel Vállalkozási 2003

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 4 2. Kiskereskedelem, nagykereskedelem Kiskereskedelem Nagykereskedelem Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja A belkereskedelem alakulása az ötvenes évek elejétl Az élelmiszer-kereskedelem szervezete A közértprivatizáció A vidéki élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja A füszértek privatizációja Hálózatok versenye A külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozások a 90-es évek közepén A közép-kelet európai országok külföldi befektetéseire vonatkozó szabályozásai a 90-es évek közepén Magyarország A SZÉL Kft. alapításának elzményei A SZÉL Kft. alapítása és fejldése Alapítás Együttm>ködés más üzletláncokkal Napsugár-üzletlánc A SZÉL Kft. célkit>zése A partnerek megkeresése Közvetlen és közvetett partnerek A szerzdés tartalma, vállalt kötelezettségek A kedvezmények eljutása a kiskereskedkhöz Az akciók Csendes akció Újságos akció Az újságos akcióval kapcsolatos problémák Változások a kereskedelemben A kereskedelmi láncok terjeszkedésének fbb trendjei Magyarországon és a világon

5 A jelenlegi követelményrendszer elemei A SZÉL Kft. gazdálkodása A HACCP-rendszer és a vele kapcsolatos teendk Mi a HACCP? Fogalom meghatározások Alapelvek A HACCP-rendszer alapelveinek alkalmazása Alkalmazás A HACCP alkalmazásának logikai sorrendje A jelenlegi helyzet a kereskedelemben A SZÉL Kft. feladatai a HACCP-rendszerrel kapcsolatban Utószó Irodalomjegyzék sz. melléklet: Tagi keretszerzdés sz. melléklet: Szállítói szerzdés sz. melléklet: Akciós újság. 62 3

6 1. Bevezetés Dolgozatom témájául egy már évek óta aktuális problémát választottam, s megpróbáltam e probléma okait megkeresni, s az egyik lehetséges megoldást képvisel céget bemutatni, hogy vezeti és tagjai miképpen próbálják meg orvosolni ezeket a napi gondokat. A probléma a következ: Az utóbbi években, amikor gombamód szaporodnak a városokban és környékükön a hatalmas hipermarketek sokkolóan alacsony akciós áraikkal és széles kínálatukkal, nagyon nehéz a mégoly hangulatos és barátságos kis családi vállalkozásoknak megtartani fogyasztóikat. Nem képesek felvenni a versenyt a multikkal, akik mivel hatalmas mennyiségeket forgalmaznak jelents engedményeket tudnak kiharcolni a szállítóktól. Ezt a kis üzletek nem tehetik meg. Egy lehetség kínálkozik csupán a számukra. Összefogni, és egységesen fellépni a szállítókkal szemben, egységes arculatot mutatni a fogyasztók és partnerek felé egyaránt. Ezt a lehetséges alternatívát, mellyel a kiskereskedk a túlélésüket biztosíthatják, az elmúlt években több szakember is nyilatkozatában kifejtette: Így például 1997-ben Imre István a Skála-Coop Rt. elnök-vezérigazgatója a Piactükörben megjelent cikkben: Fontos a vevkör igényeinek felmérése, de még fontosabb, hogy a vállalkozók ne sajnálják feladni önállóságukat. Ma a kisboltok tulajdonosai és a vendéglsök nagy része a cash and carry üzletekben gyakorlatilag kiskereskedelmi áron vásárolnak. Ha a beszerzésben együttm>ködnének, lényegesen jobb pozíciót harcolhatnának ki maguknak a szállítóknál és a termelknél., vagy 1998-ban Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség ftitkára a Kereskedelmi Élet cím> folyóiratban: A kisüzletek hátránya az árubeszerzésben az áraknál jelentkezik. Számukra a lehetséges túlélési stratégiák egyike a kereskedelmi láncokhoz, illetve a közös beszerzési társulásokhoz való csatlakozás. 4

7 Nos a Szervezett Élelmiszerboltok Láncolata Kft. is egy ilyen beszerzési társulás, melynek alapítói is hasonló gondokkal küszködtek az üzletlánc alapításának idején. 2. Kiskereskedelem, nagykereskedelem A témával kapcsolatos két igen fontos fogalomról van szó, mit is jelentenek ezek? 2.1. Kiskereskedelem A kiskereskedelem mindazon tevékenységeket foglalja magában, amelyek az áru vagy szolgáltatás közvetlen, személyes, tehát nem üzleti célú felhasználására szolgáló értékesítését jelentik a végs fogyasztónak. A kiskeresked vagy a kiskereskedelmi bolt olyan üzleti vállalkozás, amelynek forgalma alapveten a kiskereskedelembl származik Bármely szervezet, amely ilyen irányú tevékenységet végez függetlenül attól, hogy termel, nagykeresked vagy kiskeresked kiskereskedelmi feladatot lát el. Nem számít, hogy milyen úton árusítja a termékeket vagy szolgáltatásokat (személyesen, postán keresztül, telefonon vagy automatával), vagy hol kerülnek azok értékesítésre (boltban, utcán vagy a fogyasztó lakásán). A keresked8k típusai: A kiskereskedelmi szervezetek nagyon változatosak és egyre újabb formák t>nnek fel. Sokféle osztályozásukat ajánlják. Így beszélhetünk bolti kiskereskedelemrl, bolt nélküli kiskereskedelemrl valamint kereskedelmi szervezetekrl: Bolti kiskereskedelem: a fogyasztók ma a termékhez és szolgáltatásokhoz az üzletek széles választékában juthatnak hozzá. A legfontosabb és a legtöbb országban megtalálható kiskereskedelmi bolttípusok nyolc kategóriába sorolhatók: szaküzletek, áruházak, szupermarketek, kényelmicikk-boltok, diszkontboltok, árengedményes kiskereskedk, szuperáruházak és katalógus-áruházak bemutatótermei. Talán a legjobban ismert kiskereskedelmi típus az áruház. 5

8 Bolt nélküli kiskereskedelem: az áruk és szolgáltatások többsége az üzletekben talál vevre, a bolt nélküli kiskereskedelem a hagyományosnál gyorsabban növekszik. A bolt nélküli kiskereskedelem négy kategóriába osztható: közvetlen értékesítés, direkt marketing, automaták és beszerzési szolgáltatások. Kereskedelmi szervezetek sok kiskereskedelmi egység független vállalkozó tulajdonában van, mégis a boltok egyre nagyobb száma tartozik valamilyen szervezethez. A kiskereskedelmi vállalatok a mennyiségi hatékonyságra törekszenek. Kihasználják a nagy mennyiségben történ beszerzés, márkáik széles kör> ismertsége és a jobban képzett alkalmazottak nyújtotta elnyöket. A szervezeti kiskereskedelem legfontosabb változatai: a társas csatornák, az önkéntes csatornák, a kiskereskedelmi szövetkezetek, a fogyasztási szövetkezetek, a franchiseszervezetek és az értékesít konglomerátumok Nagykereskedelem A nagykereskedelem minden olyan termék- vagy szolgáltatásértékesítési tevékenységet magában foglal, amelyek során viszonteladóknak vagy üzleti felhasználóknak értékesítünk. A nagykereskedelembe nem tartoznak az alapveten termeléssel foglalkozó gyártók és kiskereskedk. A nagykereskedk (más szóval disztribútorok) több szempontból különböznek a kiskereskedelemtl. Elször, a nagykereskedk kevesebb figyelmet fordítanak a promócióra, a légkörre és az üzlet helyére, mert fként üzleti partnerekkel és végs fogyasztóval foglalkoznak. Másodszor, a nagykereskedelmi tranzakciók rendszerint nagyobb volumen>ek, és szélesebb üzleti területet fednek le mint a kiskereskedelmiek. 3. Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja 3.1. A belkereskedelem alakulása az ötvenes évek elejét8l A szocialista belkereskedelem ötvenes évek elejére kialakult szervezeti rendszere f vonásaiban egészen a rendszerváltásig fennmaradt. Ennek lényege az egy szervezet-egy 6

9 feladat elv következetes megvalósítása. A szervezetek elkülönülésének alapelvei a következk voltak: A hierarchia elve: a gazdasági tevékenységek egészét feladatokra, majd újabb és újabb részfeladatokra bontó irányítási elvnek megfelelen a szervezetek egy piramisszer>en felépül hierarchikus rendszer részei. Tevékenységi elv: a termel-, kül-, nagy- és kiskereskedelmi tevékenység el van különítve egymástól. Profilelv: a vállalatok és boltjaik profilja a forgalmazható termékek köre központilag rögzített. Területi elv: a vállalatok meghatározott közigazgatási területen m>ködnek, de ott a tevékenységi körükbe tartozó más tevékenységgel nem foglalkozhatnak. A kivételek elve: a kivételek valamilyen gyakorlati megfontolás következményei. Ezek többnyire nem sértik az egy feladat-egy szervezet elvet; például amikor a gyorsan romló termékeknél a termel látja el a nagykereskedelmi funkciót, vagy valamilyen speciális funkciójú vállalatra vonatkoznak, amikor az átfedés elkerülhetetlen, de jelentéktelen. A változások elve: a szervezeti rendszerben a változások például összevonások nem érintik az egy feladat-egy szervezet elvet. Az ellátási felel8sség elve: az új gazdasági mechanizmus évi meghirdetése után lehetségesség vált a verseny; így a hierarchikus szintek, a profilok, a területi határok és tevékenységi körök átlépése. A kormányzati és tanácsi irányítás azonban mindenekeltt az eredeti feladat ellátását kívánta meg a tle függ szervezetektl. Ezért a versenyben vesztésre álló szervezetek védelmében fellépve, a szabályozórendszert azok érdekeihez igazítva, a vállalatvezetk politikaiszemélyi függését is saját ellátási szempontjaik szolgálatába állítva, viszonylag sz>k, bár egyre tágabb keretek közé szorította a versenyt. Az új gazdasági mechanizmus bevezetése, majd hatókörének korlátozása után a nyolcvanas évek vállalati önállóságot növel, kisvállalkozásokat engedélyez, a nemzetközi kapcsolatokat bátorító gazdaságpolitikája ismét jelentsen javította a rendszer rugalmasságát. A vállalatok adottságai azaz felépítésük mennyire volt távol a piacgazdasági körülmények között szokásostól azonban meglehetsen különböz lehetséget teremtett a piaci alkalmazkodásra, s így a vállalatokat igen eltér pozícióban 7

10 érte a rendszerváltás. A kiskereskedelemben a nyolcvanas évek elején bevezetett úgynevezett új üzemeltetési formák egyes vállalatokat (pontosabban vállalati központokat) már létükben fenyegettek, hiszen ezeknek a központoknak piacgazdasági viszonyok között szinte semmiféle reális funkciója nem volt. Ahol viszont a kiskereskedelmi vállalatok, illetve központjaik jelents közvetlen (vagyis nem a nagykereskedelemtl történ) beszerzést alakítottak ki, a piacgazdasági átmenet sokkal zökkenmentesebbnek ígérkezett. A változások által legkevésbé érintett, a központi elosztás logikáját szervezetében leginkább megrz nagykereskedelem esetében igencsak kérdéses volt, hogyan lesznek képesek megfelelni a piacgazdaság követelményeinek. A közvélemény számára azonban egyáltalán nem volt nyilvánvaló, hogy a piacgazdasági átalakulás mennyire leértékelheti az ellátás korábbi tartópilléreinek jelentségét, s ezzel piaci értékét. Míg 1989-ben a kiskereskedelmi forgalom 60 százalékát állami vállalatok, 30 százalékát szövetkezetek és 10 százalékát magánkereskedk látták el, 1998-ra az állami kereskedelem gyakorlatilag megsz>nt, az áfészek forgalmi részaránya pedig 5 százalék körülire csökkent. A privatizáció 1998-ra gyakorlatilag befejezdött, egy a Gazdasági Minisztériumban 1998 novemberében készített tájékoztató szerint már csak a Ravill végelszámolása és az észak-magyarországi Piért értékesítése nem ért véget Az élelmiszer-kereskedelem szervezete A magyarországi élelmiszer-kereskedelem tervgazdaságban kialakult rendszerének merevsége az iparcikk-kereskedelemnél is jóval lassabban oldódott. A kiskereskedelemre vidéken a megyei elkülönültség volt jellemz, a megye városaiban egy tanácsi alapítású, többnyire csak élelmiszerrel és vegyi cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi vállalat, a községekben pedig a területen m>köd áfész üzemeltette a boltokat. Csak a Csemege volt országos kiskereskedelmi vállalat. Budapesten 11 közért m>ködött, egy a Budapesti Közért kivételével szigorúan meghatározott két-három kerületben. Emellett egyes, fleg küls kerületekben áfész boltok is voltak, s speciális profiljában választási lehetséget jelentett a Budapesti Édességbolt Vállalat is. Az élelmiszer és vegyi áru nagykereskedelmével 10 úgynevezett füszért vállalat foglalkozott, ugyancsak területileg elkülönülten. Emellett néhány speciális profilú hallal, baromfival, déligyümölccsel foglalkozó élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat is m>ködött. A nyolcvanas években ez az elkülönültség már oldódott, de továbbra is jellemz volt. 8

11 Az élelmiszer-kiskereskedelem üzleteinek jelents része, mint tíz fnél kevesebb ft foglalkoztató egység az 1990 szeptemberében elfogadott elprivatizációs törvény hatálya alá tartozott. Ezeket a vállalatokat versenytárgyalás keretében egyenként kellett értékesíteniük. A vállalatok természetesen ellenérdekeltek voltak az elprivatizáció lebonyolításában, hiszen ezzel maguk alól szervezték ki a vállalatot. Sárközy Tamás megfogalmazása szerint: A törvény azt szándékolta, hogy elbb a piszkos munkát elvégezteti a vállalatokkal, utána pedig a feleslegessé vált vállalati központokat megsz>nteti. A baj csak az volt, hogy ez az elgondolás az érintett vállalati vezetk eltt is teljesen világos volt. Ez megmutatkozott a bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésében, a felmentési kérelmekben, a nem egyértelm> esetekkel kapcsolatos viták elhúzásában. A törvény szerint a kikiáltási árat az ÁVÜ szakérti elemzések alapján állapította meg, s ezekre az elemzésekre részben a vev megtalálásában való ellenérdekeltség, valamint az esetleges visszaélési vád elkerülése érdekében az érintett vállalat esetenként olyan hatást gyakorolt, hogy az irreálisan magasan lett megállapítva, így a versenytárgyalás eredménytelen maradt. (A magas ár egyébként a nagyobb bevétel miatt az ÁVÜ-nek is érdeke volt, a kudarcban pedig egyéb szempontoknak, például egyes üzletek profilkötöttségének is szerepe lehetett.) Emellett a boltok mintegy egyharmadáról kiderült, hogy legalábbis rögtön nem lehet privatizálni ket, hiszen például a szerzdés és bérleti rendszerben m>köd boltvezetk nem voltak kötelezhetk a szerzdésük lejárt eltti privatizációra. Az árverések meghirdetését hosszú hónapokig késleltette a vállalkozók számára szükséges hitelek körüli huzavona. Így 1991 végéig az üzleteknek csak töredéke kelt el. Ezt viszont már a folyamat felgyorsulása követte, s az üzletek túlnyomó többségének privatizációja 1993 végére befejezdött. Néhány jogilag bonyolult ügy azonban még 1999-ben is lezáratlan maradt A közértprivatizáció Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1990 végén, mintegy az elprivatizáció folytatásaként kezdeményezte az élelmiszer-kiskereskedelem, ezen belül is fleg a budapesti közértvállalatok decentralizációval és reorganizációval összekötött privatizációját. A minisztériumi elgondolás szerint Budapesten három, külföldi tke bevonására és vidéki terjeszkedésre, más boltok magához kapcsolására is alkalmas áruházi lánc 9

12 alakulhatna ki a Budapesti Közért, a Csemege, valamint esetleg a Skála-Coop körül. A közértprivatizáció az elprivatizációhoz hasonlóan sokáig elhúzódott. A minisztérium és az ÁVÜ ellentétes nézeteik után meghatározták a célt, mely alapján elkezdték a közértprivatizációt. Mi szerint lehetvé kell tenni, hogy akár hazai vagy külföldi befektetk ajánlatot tehessenek az akkori vállalati keretektl eltér, lehetség szerint a fváros egész területét átfogó közepes vagy nagyobb méret> élelmiszer-kereskedelmi társaságok kialakítására ben a Csemege a Meinl tulajdonába került, 1992-ben már hálózat kialakítására alkalmas boltok többségét a Tengelmann-érdekeltség> Plus, az osztrák Spar, a belga érdekeltség> Duna Füszért késbb Profi néven szervezd üzletlánca és a magyar CBA Egyesülete szerezte meg, majd 1993 végéig a többi is a felsorolt csoportok kezébe került ben került sor a Budapesti Közért privatizációjára, s 1996-ban befejezdött a közértprivatizáció A vidéki élelmiszer-kiskereskedelem privatizációja A kilencvenes évek elején a privatizáció jellegzetes formája a megyei élelmiszerkiskereskedelmi vállalatok egy az egyben történ, vagyis a korábbi monopolhelyzetüket nem érint eladása volt külföldi befektetk részére. Ilyen módon került a vas megyei Nyugat Rt. a Csemege-Julis Meinl, a komárom megyei Generál Rt. az osztrák Spar, a gyrsopron megyei DLK és Sopker vállalatokból alakult Globál TH Rt. pedig a Tesco kezébe. Természetesen új vállalkozások megjelenése, a privatizált vállalatokon belül végrehajtott racionalizálás a gazdaságtalannak minsített vagy a profilba nem ill boltok eladása révén a verseny a korábbinál jóval ersebb lett, de nem, vagy csak lassan változott a korábbi monopolhelyzet> cégek dominanciája. A tények azt mutatják, hogy a kereskedelemben idközben a verseny részben az elprivatizáció, részben a sok új magánkereskedés, a lassan kialakuló nagyméret> kis- és nagykereskedelmi láncok, a hipermarketek és bevásárlóközpontok terjedése következtében a korábbitól egészen eltér intenzitású lett. A minisztérium által képvisel álláspont ebben a helyzetben már a reorganizáció esetében kifejezetten a piac iránti bizalmatlanságot tükrözte, hiszen arra a vállalatok saját maguk is rákényszerültek. A decentralizációs törekvések indokoltnak, de kisség megkésettnek, és a gyakorlatban csak korlátozottan érvényesíthetnek bizonyult. Ugyanakkor éppen a verseny már kialakult ereje következtében ez összességében nem okozott korrigálhatatlan károkat. Például a kialakuló üzletláncok többnyire fokozatosan megszabadultak a tevékenységi körükhöz nem 10

13 illeszked, számukra gazdaságtalan egységektl aminek következtében területi monopolhelyzetük csökkent -, miközben 1994, vagyis a privatizáció nagy részének lezárulása után teljesen új, nagy alapterület> hipermarketeket és bevásárlóközpontokat épít piaci szereplk jelentek meg a piacon A füszértek privatizációja A kilencvenes évek elejére de már a nyolcvanas évek végétl a füszért vállalatok (élelmiszer- és vegyi áru nagykereskedelmi vállalatok) többsége nehéz helyzetbe került, a kiskereskedelemért, a növekv számú mozgékony magánkereskedért egymással kezddött meg a harc mindinkább kiegészült a kiskereskedelemmel folytatott versenyfutással is. A kiskereskedelem ugyanis, ahol lehetett, megkerülte a nagykereskedelmet, a kialakuló láncok mindinkább a termelktl közvetlenül, lehetleg saját központi raktárukon keresztül szervezték be az árut. (Ehhez gyakran a korábbinál jobb partnert találtak az értékesítési nehézségekkel küzd, illetve már privatizált termelcégek egy részében is.) Válaszképpen a füszértek már a nyolcvanas évektl kezdve esetenként némi minisztériumi ösztökélésre hozzákezdtek saját kiskereskedelmi hálózatuk kialakításához, majd a megnövekedett számú nagykeresked gyors kiszolgálására alkalma C+C (Cash & Carry fizess és vidd) áruházakat hoztak létre. A nagy, külföldi érdekeltség>, tkeers kereskedelmi láncok központi beszerzése azonban kivédhetetlen csapást mért e vállalatcsoportra. A minisztérium már idézett elterjesztésének megállapítása szerint a C+C és az ugyancsak terjed lakossági diszkontértékesítés a füszért vállalatok forgalmában általában 5 százalék alatt van, mivel nincs pénzügyi forrásuk az alkalmazkodásra. Ráadásul az átalakulások jellemzen egy az egyben vagyis decentralizáció nélkül történtek, s a kiskereskedelemmel közös átalakulásra sem történt kezdeményezés. A privatizált cégek egy része racionalizálta tevékenységét: a profiljába nem ill, feleslegessé vált, veszteséget okozó egységeket értékesítette, illetve ha erre idejében nem volt képes, akkor erre felszámolás keretében került sor. A hagyományos úgynevezett túrajáratokon, a bolti rendelést egy-két héttel követ szállításokon alapuló nagykereskedelmi tevékenység szinte teljesen megsz>nt. Az önállóan megmaradt nagykereskedelmi cégek általában csak a magánkereskedk kiszolgálására alakalma C+C áruházaikat, illetve nagy alapterület> kiskereskedelmi egységeiket tartották meg. E cégek többnyire tkeszegények, kisméret>ek voltak miközben nagykereskedelmi profiljuk 11

14 korszer>nek mondható C+C egységei számára is versenytársként jelent meg a rendkívüli tkeers és agresszív üzletpolitikát követ Metro. Ezért e cégek piaci helyzete bizonytalanná vált. Eladott, illetve felszámolt raktáraik a nagy külföldi, magyar és áfész tulajdonban lev kereskedelmi üzletláncok központi raktáraiként, illetve termel és külkeresked cégek lerakataiként m>ködnek. A tkeersek saját maguk is törekednek üzletlánc kialakítására ezt a leglátványosabban talán a Duna Füszért Rt. Profi üzlethálózata illusztrálja, de ide sorolható az Alfa Mi családunk nev>, franchise-jelleg> próbálkozása is. A privatizáció kapcsán jól megfigyelhet a külföldi és hazai tulajdonba került cégek láncosodása, vagyis a többé-kevésbé önálló arculatú, saját központi beszerzésre támaszkodó üzlethálózat kialakítása. Az önálló boltok a C+C rendszer> nagykereskedelmi lerakatokhoz kötdnek, az egységesülés jelei körükben is tapasztalhatók. Erre a növekv, a kilencvenes évek elején még csak kevesek által elképzelhetnek tartott ersség> verseny kényszeríti ket, mivel csak így van mód a versenyképes értékesítési és beszerzési árakhoz szükséges méretnagyság elérésére Hálózatok versenye A privatizáció kezdettl csak az egyik útja volt a kereskedelem m>ködési mechanizmusa átalakításának, a verseny ersítésének, a piaci szereplk száma növelésének. Az élelmiszer-kereskedelemben helyesebben napicikk-kereskedelemben a privatizációs folyamat mellett kezdettl versenyt bvít hatása volt a sok új, önálló kisbolt megnyitásának. Ezek ugyan gyakran tkeszegény, kényszervállalkozás jelleg>ek voltak, de szolgáltatásaikkal például a lakóhelyhez való közelségükkel, nyitva tartásuk idejével, esetenként a legalitás határán mozgó módszereikbl is következ olcsó áraikkal mégiscsak versenyt jelentettek. Számukat korábban a statisztika ugyan jelentsen túlbecsülte, elszaporodásuk azonban mindenki számára nyilvánvaló tény volt. Már a kilencvenes évek elejétl néhány nagy, külföldi tulajdonú kereskedelmi cég nem, vagy nem elssorban a privatizáció, hanem új áruházak építése révén kezdte meg országos fiókhálózatának kiépítését. Kezdetben a Tengelmann, a Delhaize, a Julius Meinl vagy a Tesco elssorban a privatizációban vett részt, míg a Spar és a Penny Market áruházakat üzemeltet Rewe inkább új üzleteket épített. 12

15 A nyugati kereskedelmi hálózatok miként késbb hipermarketek és bevásárlóközpontok is elször dönten Budapesten és környékén, illetve Észak- Dunántúlon, majd fokozatosan a többi nagy lehetleg bevásárló turizmus vonzására alkalmas településen vetik meg a lábukat, s fokozatosan haladnak a fejletlenebb, illetve kisebb vásárlóerej> keleti országrészek, illetve közép- és kisvárosok felé. Ezekben mint az elzekben is láttuk a privatizáció során inkább a hazai tke szerzett pozíciókat, azonban jelenleg már itt is terjeszkednek a külföldi cégek. Penny Market már évek óta számos közepes méret> városban m>ködik, de kelet felé nyomulnak a többiek is. Az igazi sokkhatást azonban a külföldi tke által finanszírozott, nagy alapterület>, zöldmezs beruházások formájában létrejött hipermarketek és bevásárlóközpontok megjelenése okozta. E folyamat lényegében 1994-ben kezddött meg, amikor a Metro egyszerre két áruházát nyitotta meg Budapesten, majd 1996-ban az els bevásárlóközpontok átadásával kapott új lendületet ben a Metro már kilencedik eddigi legnagyobb és egyben jellemz módon immár az ország keleti részén, Nyíregyházán felépült C+C áruházát adta át. A Metro Nagykereskedelmi Kft. elvben nem tartozik a kiskereskedelemhez, mivel elvileg csak vállalkozók látogathatják, a csomagolás és az árak a nagybani vásárlást ösztönzik. Ennek ellenére többek között a társkártyák révén a Metro vásárlói között nagyon sok a házastárs, az áruházak funkciójukat tekintve hipermarketeknek tekinthetk. A verseny a legnagyobb kereskedelmi szervezeteket is terjeszkedésre és növekedésre, st a szállítókkal való kedvezbb pozíció elérése érdekében erik más partnerekkel való egyesítésére készteti. Listázási ár, polcpénz, árengedményes akciók és megnyújtott fizetési határid ezek azok a többnyire külföldi tkével alakult élelmiszer-kereskedelmi hálózatok által meghonosított fogalmak, amelyekrl az ezeket kikényszerít kereskedk, de az árut szállító cégek sem beszélnek szívesen. Ez érthet is, hiszen az üzletláncok között éppúgy óriási a konkurenciaharc, mint a szállítókkal, ezért a megállapodások feltételei féltve rzött titkok. Jól megfigyelhet, hogy a kiskereskedelmi láncok a piacon igyekeznek megvásárolni immár a másodlagos privatizáció keretében azokat a vállalatokat vagy legalább azokhoz hasonlókat, amelyeket a privatizáció során nem sikerült. Emellett saját maguk is végrehajtják, csak immár saját elhatározásból, azokat a racionalizálási lépéseket a nagy- és kiskereskedelmi funkció integrálását, a hálózat arculatába nem ill egységek eladását -, amelyeket korábban a minisztériumi koncepció is szükségesnek tartott. Idközben a Spar megkezdte franchise-rendszerének kialakítását is. A beszerzési piacon pedig nagyságrendi változást hozott, hogy a nagyobb beszerzési méret érdekében a 13

16 Metro és a Spar Metspa néven már 1995-ben beszerzési társaságot hozott létre. Ugyanakkor párhuzamosan a Metro és a Spar együttm>ködésével a hasonló beszerzési nagyságrend érdekében a Csemege-Julis Meinl, a Profi és a Cora 1998-ben ugyancsak beszerzési társaság létrehozását jelentette be. Ennek tényleges létrehozatala eltt, 1999 során azonban a Csemege-Meinl a Profi belga tulajdonosainak érdekeltségébe is került. A Penny Market tulajdonosa a Rewe Ausztriában megvásárolta a magyar áruházi lánccal is rendelkez Billát. A Skála és a Centrum egyesülése révén a közös tulajdonos érdekeltségébe tartozó Plus és Kaiser s hálózat egyaránt bvült. A verseny az egyenként kisebb forgalmú boltokat, illetve boltcsoportokat, st az azok kiszolgálására szakosodott kisebb nagykereskedelmi szervezeteket is tulajdonosi egyesülésre, de legalább beszerzési társulások létrehozására ösztönzi, vagy inkább kényszeríti. Az egyes városok igen eltéren ítélik meg a bevásárlóközpontok jelentkezését. Például a miskolci és a pécsi polgármester az egészséges, összességében a lakosság érdekét szolgáló verseny velejárójának és a befektetk kockázatvállalásának tartja, ha esetleg túlzott fejlesztésekre kerülne sor. A szegedi városi vezetés viszont igaz itt már több nagy létesítmény m>ködik, illetve van épülben arról döntött, hogy nem enged több multinacionális céget a városba. Mint az alpolgármester kijelentette: számukra a belvárosi kiskereskedk fontosabbak, mint a hipermarketek, és azt is el szeretnék kerülni, hogy a nagy cégek leverjék az árakat, és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a termelket. A megváltozott helyzetet az alkalmazkodni kényszerül kis- és középvállalkozó kereskedk valóban gyakran méltánytalannak és versenyellenesnek tartják, s a Gazdasági Versenyhivatal beavatkozását igényli. A versenyhivatal álláspontja szerint azonban: Amíg nincs a láncok között káros összejátszás, termelvel kötött versenyt korlátozó megállapodás, addig a térnyerés a verseny természetébl fakad, és nem a hatékony résztvevk rovására érvényesül, vagyis addig a verseny pozitív hatásait érzékeljük (például az alacsonyabb árakban). A GVH kiindulópontja a verseny védelme, s nem a gyengébb, esetleg kevésbé hatékony versenytársak védelme, különösen nem olyan (korlátozó, megköt) szabályozás által, amely éppen a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához f>zd közérdeket sérti. Ugyanakkor a versenyhivatal szerint: A külföldi tapasztalatok azokat a hazai fejleményeket is alátámasztják, hogy a kiskereskedelmi koncentráció növekedésével, a bevásárlóközpontok és multinacionális láncok terjedésével gyakran komoly társadalmi 14

17 problémák bukkannak fel: az élezd versenyben a kisméret> kiskereskedk akik között sok az eredenden kényszervállalkozó tke- és kereskedelmi szakismeret hiányában tönkremehetnek: változás történt mind a fogyasztási, mind a vásárlási, mind szórakozási szokásokban, az utóbbi kett gyakran összekapcsolódott; a városképre, a közlekedésre, tágabb környezetre, városrendezésre az üzletláncok, bevásárlóközpontok építés kétes hatást gyakorol; az üzlethelyiségek nyitvatartási idejével és az ezzel összefügg foglalkoztatási problémával kapcsolatban számos kérdés és panasz merül fel a szakszervezetek és civil szervezetek részérl; a multinacionális láncok m>ködésére vonatkozóan több etikai kérdés is felvetdött. Mindezekkel a problémákkal, bár nem vitatjuk, hogy ezek valós és megfontolandó társadalmi aggályok, a gazdasági verseny szemszögébl nézve a GVH nem foglalkozhat. 4. A külföldi befektetésekre vonatkozó szabályozások a 90-es évek közepén 4.1. A közép-kelet európai országok külföldi befektetéseire vonatkozó szabályozásai a 90-es évek közepén Míg az OECD-országokban a külföldi m>ködtke-befektetéseket elssorban mint a másik ország gazdaságágba való behatolás és kereskedelmi térnyerés eszközeként tekintik, s ezért a meghirdetett alapelvek ellenére inkább a tkeexportot könnyítik meg a tkeimporttal szemben. (OECD a világ legfejlettebb országait tömörít gazdasági együttm>ködési szervezet, melynek tagjai többek között: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Írország, Kanada, Norvégia, Svédország, Spanyolország, Új- Zéland, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Hollandia stb.) A fejletlenebb, elmaradottabb periféria országok a külföldi m>ködtke-befektetésektl az országukat sújtó tkehiány mérséklését és a fejlett technológiához való hozzájárulást reméli, s ezért napjainkban rendszerint igyekeznek elmozdítani az országukba irányuló külföldi m>ködtöké-beruházásokat. A fejlett és elmaradott országok között megfigyelhet különbségek a külföldi m>ködtöké-beruházások megítélését illeten tükrözdnek az ezekre vonatkozó engedélyezési eljárások közötti eltérésekben is. Ennek megfelelen az elmaradottabb térségek országaiban, így a közép-kelet-európai országokban is, a külföldi beruházások 15

18 esetében általában nincs szükség engedélyeztetési eljárásra, hanem csak egyszer> bejelentési kötelezettség van érvényben. Ugyanakkor a közép-kelet-európai országokban, akárcsak az OECD-országokban is, egyes ágazatok többé-kevésbé zártak a külföldi beruházások ell. Így több helyütt korlátozások érvényesek például a bankszektorban, valamint az ingatlanszerzést és a termföld megvásárlását illeten. E rendszabályok azonban ezekben az országokban rendszerint sokkal kisebb kört ölelnek fel, mint az OECD-országokban, s fontos eltérés az is, hogy ezek az ágazati szabályozások igen gyorsan változnak még ma is. További sajátossága a közép-kelet-európai térségben érvényes szabályozásnak, hogy a külföldi beruházások becsalogatása érdekében sok esetben jelents adókedvezményeket adnak a külföldi beruházóknak. Ilyen kedvezményeket a fejlett ipari országokban természetesen nem találunk sehol sem. A közép-kelet-európai országok által a külföldi beruházóknak biztosított kedvezmények 1990 és 1991 után igen nagyvonalúak voltak, s jelents adóelkerülésre adtak lehetséget már viszonylag csekély érték> külföldi beruházás esetében is. Késbb az adózás intézményesített elkerülésének csökkentése érdekében egyre inkább sz>kítették a külföldi beruházóknak adott kedvezményeket és a hazai termelk védelmét összekapcsolják. Ezt a két célt például egyidej>leg szolgálják Csehországban és Lengyelországban alkalmazott személygépkocsi-vámok, amelyek a Skoda-Volkswagen, illetve a lengyelországi Fiat céget védik, illetve Magyarországon a Suzuki és az Opel összeszerel üzemet véd személygépkocsi behozatali kvóták. A közép-kelet-európai országokban a külföldi beruházók becsalogatása mellett fontos cél a helyi vállalkozói réteg kialakítása is, s ezért gyakran elfordul, hogy a külföldi beruházók, illetve a vegyes vállalatok nem juthatnak ugyanolyan feltételekkel bizonyos vállalkozói hitelekhez, mint a hazai termelk. Magyarországon például a privatizáció elmozdítását szolgáló Egzisztencia hitel, illetve a kezd vállalkozóknak nyújtott Start hitel kizárólag a hazai beruházók számára van fenntartva. Ugyanakkor egyes országokban léteznek olyan kedvezményes külföldi kormányhitelek, amelyek csak bizonyos országokból származó vegyes vállalatok számára állnak rendelkezésre. Így például a francia kormány kedvezményes hitelt nyújt a magyar-francia vegyesvállalatok finanszírozására. Hasonló hiteleket más kormányok is nyújtanak a térséggel való gazdasági kapcsolatok elmozdítására. Ugyanakkor egyes országokban bizonyos privatizációs módszerek csak a hazai beruházók számára elérhetk. A lengyel, a cseh, a szlovák és román tömeges (kuponos) privatizációk kifejezetten a hazai állampolgárok tulajdonhoz 16

19 juttatását célozzák és így abból természetszer>en a külföldiek (legalábbis a privatizáció els szakaszában) ki vannak zárva. Míg az OECD-országokban a m>ködtke-kivitelt rendszerint sokkal kisebb mértékben korlátozzák, mint a tkebevitelt, addig a közép-kelet-európai országokban éppen ellenkezleg, a külföldre történ tkekivitelt általában engedélyeztetési eljárás alá esik. Ennek következtében ezen országokban a nemzeti valuták a folyó fizetésimérlegm>veletekre nézve konvertibilisnek tekinthetk, a tkem>veletek esetében azonban ez a konvertibilitás korlátozott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy belföldi természetes és jogi személyek külföldi tulajdonszerzése (ingatlan, kötvény, részvény stb. vásárlása) a 90-es évek közepén még mindig elzetes engedélyezéshez van kötve ezen országokban Magyarország Általában nincs szükség engedélyre, csupán néhány ágazatban való befektetés engedély-köteles. A külföldi beruházásokra bejelentési kötelezettség áll fen. Magyarországon többek között a hadiipar, a bankszektor és a biztosítók esetében a külföldi beruházások elzetes engedélykötelesek. Külön engedély kell szerencsejátékok m>ködtetéséhez is. A külföldi érdekeltség> társaságok kezdetben meglehetsen nagyvonalú nyereségadó-, majd késbb társaságiadó-kedvezményben részesültek a Magyarországon, s 1993-ig adókedvezményt kaptak a magyarországi nyereség újrabefektetése esetén is. Az 1993 végéig megalakult, az 50 millió Ft, illetve a 30%-os külföldi részesedést meghaladó azon külföldi érdekeltség> vállalatok, amelyek árbevételének legalább 50%-a a termelésbl származik az els 5 évre 60%-os, majd az azt követ öt évre 40%-os, kiemelt fontosságú tevékenységek esetén az els öt évben 100%-os, a második tíz évben 60%-os társaságiadókedvezményt vehetnek igénybe. Erre a kedvezményre a jövben csak az 1993 végéig megalakult külföldi részvétel> vállalatok lesznek jogosultak. A kedvezmény igénybevételének utolsó éve E szabályozás helyébe január 1-tl egységes befektetési és adókedvezmény lépett, amelyért bármely belföldi székhely> adóalany, így a vegyes vállalat is folyamodhat. Ennek értelmében a kormány egyedileg adó-, illetve befektetési kedvezményt állapíthatott meg. Az adókedvezmény olyan vállalatnak volt adható, amelynek alapítói vagyona legalább 500 millió forint, amely legalább 200 millió forint érték> beruházást kezd el, s amely az exportárbevételt vagy a foglalkoztatást növeli, illetve olyan terméket állít el, 17

20 amelynek gyártásához korszer> technológiát vagy magas szint> tudományos kutatási eredményt hasznosít. Ez az adókedvezmény legfeljebb 10 évre volt adható, s maximális mértéke 5 évig 100%, további 5 évig 60%. A befektetési kedvezményt azok a vállalatok kérhették, amelyekben a tulajdonosok az ket megillet osztalék egy részét az alapítói vagyon emelésére fordították. Feltétel volt, hogy a vállalkozás alapítói vagyona legalább 100 millió forint legyen. Az adókedvezmény összege legfeljebb a visszaforgatott osztalékra jutó társasági adó összegéig terjedhet. Ez a rendelkezés meglehetsen vegyes visszhangot váltott ki, mivel gyakorlatilag a kormányra bízta, hogy mikor mely vállalatnak biztosít adókedvezményt tl ez a szabályozás megsz>nt. A magyarok külföldi beruházásai a kilencvenes évek els felében elzetes engedélykötelesek voltak. A magyarországi jogi személyek külföldi beruházásaihoz a Pénzügyminisztérium elzetes engedélye, természetes személyek esetében a Pénzügyminisztérium devizapolitikai fosztályának az engedélye volt szükséges. Bankok és pénzintézetek külföldi beruházásaihoz a Bankfelügyelet engedélye volt szükséges. Mindegyik esetben vizsgálták a beruházás célját, eszközeit, az említett hatóságoknak az engedélyek megadását illeten. Az új devizatörvény 1995 közepén jelentsen liberalizálja e szabályozást a társaságok körében. 5. A SZÉL Kft. alapításának el8zményei A komárom-esztergom megyei kiskereskedk közül páran a 90-es évek elején, még a multik megjelenése eltt, hogy minél jobb áron tudják biztosítani vásárlóik számára termékeiket, így magától a gyártótól vásárolták meg. Az alapgondolat az volt, hogy kinél lehetne megvásárolni a legolcsóbban a terméket, ha nem a gyártótól. Ezáltal nem ment át a termék a nagykereskedkön, s így sikerült az alacsonyabb árat elérni. Ilyen termékek voltak például a cukor vagy a liszt. A cukrot be lehetett szerezni az ácsi cukorgyártól közvetlenül, a lisztet pedig a komáromi malomtól. Ezzel a lehetséggel akár akciókat tudtak szervezni az üzleteikben, s úgy becsalogatni a lehet legtöbb vevt, vagy tartósan alacsonyabban tudták adni ezen termékeket, mint a konkurens kereskedk. Ez az út járható is volt mindaddig, míg meg nem jelent a megyében, s esetünkben Tatabányán is, egy két multinacionális cég, s megnyíltak az els nagy alapterületen üzemel szupermarketek. Tatabányán ezen elsk közé a Profi és a Plus tartozott. A probléma a megjelenésükkel 18

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

A DUNA HOUSE CSOPORT BEMUTATÁSA. 2015. november

A DUNA HOUSE CSOPORT BEMUTATÁSA. 2015. november A DUNA HOUSE CSOPORT BEMUTATÁSA 2015. november 1 Tartalomjegyzék 3-7 Bevezetés 8-9 A tranzakció és a bevétek felhasználása 10-11 A befektetési sztori 12-13 Lakás és lakáshitel piac 14-20 Szegmensek bemutatása

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl

Letenye Város Önkormányzatának. 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete. az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl Letenye Város Önkormányzatának 11/1995. (VI. 21.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonban lév lakások elidegenítésérl (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Letenye Város Önkormányzata a lakások és

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Borpiaci információk. II. évfolyam / 22. szám 2004. november 23. 45-46. A K I Borpiaci információk II. évfolyam / 22. szám 24. november 23. 45- Bor piaci jelentés 1-4. táblázat, 1-3. ábra: Belföldi értékesítési-árak és mennyiségi adatok 2-5. oldal 5. táblázat: Fogyasztói árak

Részletesebben

Értékesítésmenedzsment és még valami más

Értékesítésmenedzsment és még valami más Értékesítésmenedzsment és még valami más Dr. Veres István Egyetemi adjunktus E-mail: veres@mvt.bme.hu Értékesítésmenedzsment és még valami más Miért is vagyok itt? Hogyan kezdődött? Mi motivált? Mottó:

Részletesebben

EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat

EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat EZERMESTER a magyar barkácsbolt hálózat EZERMESTER Magyar Barkács Kereskedelmi, Szolgáltatói és Ügynöki Kft. A multik szorításában A magyar barkácspiac bő felét a 4 + 1 multinacionális áruházlánc uralja

Részletesebben

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar A MAGYARORSZÁGI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK ÁLTAL ALKALMAZOTT KISKERESKEDELMI STRATÉGIÁK ÉS A POTENCIÁLIS FOGYASZTÓK ELVÁRÁSAI Doktori (PhD)

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860

VERSENYTANÁCS. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 1 VERSENYTANÁCS 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. 472-8864 Fax: 472-8860 Vj 58/2005/13. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a CBA Kereskedelmi Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen

Részletesebben

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz.

Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű. 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához. készített Összevont Alaptájékoztatójának. 5. sz. FHB Jelzálogbank Nyrt. Az FHB Nyrt. 200.000.000.000,- Ft keretösszegű 2013-2014. évi Kibocsátási Programjához készített Összevont Alaptájékoztatójának 5. sz. Kiegészítése Jelen dokumentum alapjául szolgáló

Részletesebben

INTERSPORT HÁTTÉRANYAG. 2007. március 7.

INTERSPORT HÁTTÉRANYAG. 2007. március 7. INTERSPORT HÁTTÉRANYAG 2007. március 7. INTERSPORT Magyarországon Az INTERSPORT sporttermék-kereskedelmi hálózat célja, hogy 2010-re piacvezet legyen Magyarországon. A magyarországi tevékenység irányításával

Részletesebben

eredményeinek összesítése

eredményeinek összesítése Burgenland és Nyugat-Magyarország kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásai körében végzett rejtett értékelési tesztek eredményeinek összesítése 2012. július A viszgálat CÉLKITŰZÉSE Az infrastruktúra,

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak).

A cég telephelye. A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A cég telephelye 1. Székhely és telephely közötti különbség A vállalkozás alapításakor meg kell jelölni a cég székhelyét (és a telephelyeket ha vannak). A székhely az a földrajzi hely, ahol a cég, vagy

Részletesebben

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.)

3. A záró bevallás benyújtásának oka: ( A megfelel négyzetbe tegyen egy x-et.) HELYI IPARZÉSI ADÓBEVALLÁS 2004. adóévrl... önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jelleg0 ipar0zési tevékenység utáni adókötelezettségrl Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás

Részletesebben

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere

AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere AZ IPARI PARKOK EGYESÜLET szolgáltatási és támogatási rendszere (Az IPE 1997. és 1999. évi rendes közgyléseinek állásfoglalásai szerint) 1. A szolgáltatási és támogatási rendszer továbbfejlesztésének indokoltsága

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

Kkv problémák: eltér hangsúlyok

Kkv problémák: eltér hangsúlyok Kisvállalati- és vállalkozáspolitika: vonzások és választások Dr. Habil. Szerb László Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar 2010.03.28. Dr. Szerb László 1 Kkv problémák: eltér hangsúlyok Vállalkozói

Részletesebben

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Megbízó: Eger MJV Önkormányzata 3300 Eger Dobó tér 2. Tervez: Rosivall Tervez Iroda Kft. 1065 Budapest Nagymez u. 37-39. EGER MJV 184/2003. (V. 29.) SZÁMÚ KÖZGYLÉSI HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I.

PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. OTP Kockázati Tőke Alap I. OTP Kockázati Tőke Alap I. BEFEKTETÉSI ELŐMINŐSÍTŐ ADATLAP I. A társaság adatai: 1. Alapadatok Teljes név: Székhely: Iparág: A fő tevékenység és TEÁOR kódja: Alapítás dátuma: Kapcsolattartó személy neve:

Részletesebben

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface SAJTÓKÖZLEMÉNY Azonnal közölhető Budapest, 2009. január 14. Kapcsolattartó: Bellon Julianna Marketing vezető (36-1) 299 2066 vagy (36-30) 914 4042 E-mail: julianna.bellon@coface.hu 2008 a tömeges bedőlések

Részletesebben

épületek energia sa ETE-Telep

épületek energia sa ETE-Telep Az els lépések, avagy az épületek energia tanúsítása sa Nagy Péter P energia tanúsító ETE-Telep Települési Energiagazdálkod lkodási Szakosztály 1 EU Tények Az EU végs energia-felhasználásának 40%-át az

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZ DÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI. 1. A Szerz dés határozott id tartamra, 1, vagy 2 évre köt dik

JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZ DÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI. 1. A Szerz dés határozott id tartamra, 1, vagy 2 évre köt dik JEDE ITALAUTOMATÁK BÉRLETI SZERZDÉSÉNEK LEGFONTOSABB ELEMEI 1. A Szerzdés határozott idtartamra, 1, vagy 2 évre kötdik 2. A gépek bérleti díja: a JM Xpress italautomatákra: havi 4.000,- Ft + ÁFA a JM 40-es

Részletesebben

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép

Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban. Felsoktatási minségtérkép Minségfejlesztési szolgáltatások a felsoktatásban Felsoktatási minségtérkép 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. április 26-27., Gödöll Hegyi-Halmos Nóra ELTE PPK OFI Felsoktatási

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparzési adóról állandó jelleg iparzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparzési adóról állandó jelleg iparzési tevékenység esetén BEVALLÁS a helyi iparzési adóról állandó jelleg iparzési tevékenység esetén Flap 2010. adóévben SÁROSD önkormányzat illetékességi területén folytatott tevékenység utáni adókötelezettségrl (Benyújtandó

Részletesebben

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete

16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete 16/2000. (III. 30.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képvisel - testületének rendelete Szentgotthárd Város Önkormányzatának tulajdonában lév lakások elidegenítésének szabályairól Módosítva: a 4/2002.

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISEL-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAM TERVEZETE 2015-2019 1 !" # $ % & & '($) # $) ) *+, -.. /0 1!. # '$+00 '20 '20!00' '3' 3# "- 45#% * & " )0*%!",-6! %4,-6! 004,2004.7!! &

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Konszolidált pénzügyi beszámoló

Konszolidált pénzügyi beszámoló Konszolidált pénzügyi beszámoló (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Üzleti jelentés a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1997. évi magyar számviteli szabályok szerint készített konszolidált

Részletesebben

Kiskereskedők titkos fegyvere - A társulások - Előadó: Poller Roland

Kiskereskedők titkos fegyvere - A társulások - Előadó: Poller Roland Előadó: Poller Roland Két gazdasági probléma létezik csak Kevés a bevételed Nagyok költségeid Ha nem tudod emelni a bevételeidet, csökkentsd a költségeidet! Ez a konferencia az árubeszerzési költségek

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája

Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Kérdőív A kiskereskedelmi vállalkozások üzletpolitikája Tisztelt Kiskereskedő! A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Marketing Tanszéke egy olyan nagyszabású, az egyetem által finanszírozott kutatáshoz

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi 123-16/2014. Némethy Tímea igazgató Helyben Tárgy: 2014. évi integritás jelentés Melléklet: 1 db Tisztelt Igazgató Asszony! Az államigazgatási szervek

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS Vj 185/2006/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

Értékesítési csatornák

Értékesítési csatornák 9. A marketingcsatorna definíciója Értékesítési csatornák A marketingcsatornák önálló szervezetek olyan csoportjai, amelyek abban a folyamatban vesznek részt, amelynek eredményeképpen a termék vagy a szolgáltatás

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE

A 2013. ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE SZEGEDITUDOMÁNYEGYETEM A2013.ÉVIBESZÁMOLÓ SZÖVEGESÉRTÉKELÉSE SZEGED PIRtörzsszám:329815 Honlapcíme:www.uszeged.hu I. Általános indoklás (feladatkör, tevékenység bemutatása) I.1 Az intézmény feladatkörének,

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

Update1 Franchise ismertető

Update1 Franchise ismertető Update1 Franchise ismertető Tartalom - Update életmód rendszer - Cég bemutatása - Franchise jelentése, előnyei, elvárásai - Update1 főbb termékcsoportok - Update1 franchise előnyei - Üzlettípusok - Csatlakozás

Részletesebben

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások

Ügyfelünk a Grundfos. Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Ügyfelünk a Grundfos Központi raktár, egy helyre összpontosított erőforrások Összefoglalás A Grundfos globális viszonylatban vezető szerepet tölt be a szivattyúágazatban. A dán vállalat jelenléte Magyarországon

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag

QUAESTOR. Fundamentális elemzés Segédanyag QUAESTOR Fundamentális elemzés Segédanyag A vállalat számviteli elemzése A fundamentális értékeléshez minden esetben a pénzügyi adatok, számviteli kimutatások jelentik az alapot Az éves jelentésbl és a

Részletesebben

Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése

Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése Ipari Parkok Egyesület 2003.évi közhasznú jelentése 1.sz. melléklet: számviteli beszámoló 2.sz. melléklet: költségvetési felhasználás elszámolása 3.sz. melléklet: vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás

Részletesebben

A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG

A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG A TÁVOKTATÁSBAN REJL ESÉLYEGYENLSÉG Kriskó Edina GDF, krisko@gdf.hu Muhari Csilla GDF, muhari@gdf.hu Kivonat: A Szerzk mindenekeltt bemutatják az esélyteremt informatika és informatikai eszközökkel támogatott

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében

Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Mővelıdéstudományi Program Kihívások a Székelyudvarhelyi MÜTF életében Esettanulmány Készítette: Ábrahám Katalin-Barabási

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP

A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP A KÉRELEM mellékletét képezi az ADATLAP Cím: DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE ADÓÜGYI OSZTÁLY 4001 Debrecen, Pf. 110. Kálvin tér 11. www.debrecen.hu Tel. : 52/517-700 Fax : 52/517-712 Ügyiratszám:

Részletesebben

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A REKTORI HIVATAL ÜGYRENDJE SOPRON 2006 1. Általános rendelkezések (1) A Rektori Hivatal az egyetemen mköd önálló átfogó szervezeti egység, mely ellátja az egyetem igazgatási

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON SZENT ISTVÁN EGYETEM FENNTARTHATÓ FÖLDHASZNÁLATI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Doktori értekezés T A R F E R E N C GÖDÖLL! 2008 1 A doktori iskola megnevezése: tudományága: tudományági részterülete:

Részletesebben

SOPRON BANK BURGENLAND ZRT.

SOPRON BANK BURGENLAND ZRT. H-9400 Sopron H-9400 Sopron Kossuth Lajos u. 19, Pf. 154 Tel.: 0036/99/513-000 Fax: 0036/99/513-038 E-mail: sopronbank@sopronbank.hu Adósz.: 12951659-1-44 Bankkapcsolat MNB 19017004-00201768 www.sopronbank.hu

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához

ADATLAP. Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához Ügyiratszám: /20. Érkezett: Ügyintéző: ADATLAP Egyéni vállalkozó fizetési könnyítésre (fizetési halasztás, részletfizetés) és mérséklésre irányuló kérelmének elbírálásához 1. Adózó azonosító adatai: a)

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

2007. Augusztus. Általános vélemény

2007. Augusztus. Általános vélemény Az Energia Klub véleménye és javaslatai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott Magyarország megújuló energia felhasználás növelésének stratégiájához 2007. Augusztus Általános vélemény

Részletesebben

Települési Önellátó Rendszer

Települési Önellátó Rendszer Települési Önellátó Rendszer Üzleti és pénzügyi terv Szeged, 2003. július 28. Készítette: dr. Halász József jogász, számítástechnikai szakrevizor, rendszerszervező, számítógép programozó Tartalomjegyzék

Részletesebben

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ. a KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓ. a KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Ez a Tájékoztató a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény ( Tpt. ), a 2003/71/EK irányelvnek a tájékoztatóban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Versenyjogi megfelelés

Versenyjogi megfelelés Versenyjogi megfelelés Versenykorlátozó megállapodások Martinovic Boris Vizsgáló Főtanácsos, GVH Székesfehérvár, 2013.05.23. Disclaimer Az elhangzottak az előadó személyes véleményét tükrözik, és nem tekintendők

Részletesebben