BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK DIPLOMÁS LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
|
|
- Ervin Benjámin Kocsis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK DIPLOMÁS LEVELEZŐ TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY A FELSZÁMOLÁSRÓL Készítette: Sári Hanna Budapest, 2009.
2 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ GONDOLATOK... 5 II. VISSZATEKINTÉS... 7 A CSŐDJOG KORSZAKOLÁSA... 7 A MAGYAR CSŐDJOG FEJLŐDÉSE... 9 III. A HATÁLYOS FELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÁS SZABÁLYOZÁSA Országhatáron belüli eljárások Európai Unión belüli eljárások Európai Unió határain átnyúló eljárások FELSZÁMOLÁS FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE A FIZETÉSKÉPTELENSÉG VIZSGÁLATA AZ IDEIGLENES VAGYONFELÜGYELŐ A FIZETÉSKÉPTELENSÉG MEGFELLEBBEZÉSE A FELSZÁMOLÓ - FELSZÁMOLÓBIZTOS KIJELÖLÉSE A FELSZÁMOLÁS KEZDETE A FELSZÁMOLÁS LEFOLYTATÁSA Iratanyag-átadás A hitelezői igénybejelentések A FELSZÁMOLÓ TEVÉKENYSÉGE Kintlévőségek behajtása Vagyonértékesítés Keresetindítás A felszámoló felelőssége A felszámoló díjazása KÖZBENSŐ MÉRLEG A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS BEFEJEZÉSE EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS EGYEZSÉG A FELSZÁMOLÁS SORÁN HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY KIFOGÁS
3 III. JÖVŐKÉP...46 IV. FELSZÁMOLÁSOK A SZÁMOK TÜKRÉBEN V. ESETTANULMÁNY VI. ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK FELHASZNÁLT IRODALOM
4 I. Bevezető gondolatok A csőd szélén áll a vállalkozás, felszámolás alatt áll a Zrt., csődbe jutott a cég az ilyen és ehhez hasonló kifejezések a gazdasági válságnak köszönhetően hétköznapiakká váltak, bekerültek a mindennapos szóhasználatunkba. Ennek ellenére csak kevesen tudják, hogy mit is takarnak a csőd, csődeljárás, felszámolás, végelszámolás fogalmak. Munkám során azt tapasztalom, hogy gyakran az érintett vállalkozások vezetői sem tudják, mit is jelent, és hogyan történhetett, hogy cégük kényszer-végelszámolás alá került vagy éppen felszámolás alatt áll. Pedig egy vállalkozás vezetőjének nemcsak létrehozni, hanem megszüntetni is tudnia kell(ene) a cégét. Ehhez pedig elengedhetetlen a mai magyar jogi terminológia minimális ismerete. A fogalmak tisztázását már csak azért is elengedhetetlennek tartom, mert hatályos jogunk szóhasználata eltér a nyugat-európaitól, és a történeti hagyományoktól is. (Ezért gyakran még a magyar jogi műnyelv ismeretében sem biztos, hogy egyértelmű egy külföldi tudósítás tartalma.) A régi magyar jogi műnyelv ugyanis csődeljárásnak nevezte a mai felszámolást, és felszámolásnak a mai végelszámolást. A csődeljárás jogintézménye pedig korábban nem volt nevesítve, célját tekintve a csődön kívüli kényszeregyezségi eljárással társítható. A vállalkozások megszűnése történhet jogutódlással és jogutód nélkül. 1 Jogutód nélküli megszűnés esetén - főszabály szerint - végelszámolás indul. A végelszámolásra sor kerülhet a cég legfőbb szervének elhatározása vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján. Utóbbi esetben a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a céget, és elrendeli annak kényszer-végelszámolását. Végelszámolás esetén a cég képviselője - a legfőbb szerv vagy a bíróság által kijelölt végelszámoló. A végelszámoló eljárása során felméri a cég vagyoni helyzetét, érvényesíti jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ennek során behajtja a cég követeléseit, szükség esetén értékesíti a cég vagyoni eszközeit és kielégíti a hitelezőket. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között felosztja és a cég működését megszünteti. Amennyiben a cég évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (a továbbiakban Gt.)
5 vagyona nem elegendő a hitelezői igények kielégítésére, a végelszámoló tájékoztatja erről a cégbíróságot és a cégbíróság kezdeményezi a felszámolást. A cégek jogutód nélküli megszűnésének másik útja a felszámolás, amikor a cég képviselője a felszámoló. A felszámolási eljárás célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése során a hitelezők a lehető legnagyobb mértékben - kielégítést nyerjenek. Ennek érdekében a felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét, felkutatja az adós vagyontárgyait, behajtja kintlévőségeit, vagyonát értékesíti. A felszámolás során az adós és a hitelező egyezséget köthet, ez esetben a cég tovább folytathatja működését. Ellenkező esetben a cég megszűnik, és törlik a cégjegyzékből. A csődeljárás célja az előzőekkel ellentétben nem a gazdálkodó szervezet megszüntetése, hanem éppen ellenkezőleg, továbbműködtetése. Az eljárás az adós gazdálkodó szervezet kérelmére indul, célja, hogy az adós haladékot kapjon fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. A jogszabályi feltételek fennállása esetén a bíróság végzésével moratóriumot rendel el. A moratórium 90 napja alatt az adósnak fizetőképessége helyreállítását célzó reorganizációs tervet kell kidolgoznia. Az eredményes eljárás csődegyezséggel zárul és az gazdálkodó szervezet tovább folytathatja tevékenységét. Dolgozatom célja a felszámolás jogszabályi háttérrel alátámasztott, ám mégis gyakorlatias ismertetése. az eljárással kapcsolatos problémák feltárása, és javaslat azok megoldására. A felszámolás rövid történeti bemutatását követően részletesen kitérek a hatályos szabályozásra. Az eljárás gyakorlatias megközelítésben 6
6 II. Visszatekintés A csődjog korszakolása A csődjog egyik lehetséges korszakolásának kiindulópontja, hogy a jogalkotás az eljárás mely szereplőjére helyezi a hangsúlyt. A szabályozás középpontjában a római jog korától egészen a kora középkorig az adós állt. A XIII. századi olasz, majd a XVII. századi német csődjog a hitelezőkre helyezte a hangsúlyt, végül, a XX. századtól az államé lett a főszerep. Az intézmény megjelenése a római jog korára tehető: a végrehajtás egy nemeként szabályozták az adós és a hitelező érdekkörében felmerült csődjogot. A római hitelező kezét adósára téve elfoghatta adósát, 60 napig fogságban tarthatta, majd ha senki sem fizette ki a tartozást szabad belátása szerint megölte, vagy trans Tiberin rabszolgának eladta 2 A rabszolgának eladást az i.e. IV. században a lex Poetelia Papiria ugyan megtiltja, de a fizikai erőszak, a magánfogság még a praetori perrendben is legális, és csak a császári korban váltja fel az állami fogság. Emellett természetesen megjelent a vagyoni végrehajtás is. A praetori perrendben még az adós teljes vagyonát elárverezték, a császárkorban azonban már az egyes vagyontárgyakra folyt a végrehajtás mindaddig, míg a tartozás kiegyenlítésre került. A középkorban ugyan továbbra is az adós és a hitelező magánjogi viszonyának tekintették a csődjog intézményét, ám az adós helyett a hitelezők és érdekeik kerültek a szabályozás középpontjába. A fokozatosan egyre erőteljesebbé váló gazdasági élet szétfeszítette a jogi kereteket és arra kényszerítette a törvényhozókat, hogy a csődjogi megoldások jobban kifejezésre juttassák a gazdaság érdekeit. A közvetítő közeg a kereskedelem volt. 3 Így történhetett, hogy a XIII. századi észak-itáliai városállamokban jött létre elsőként a csődjog, azaz a banco rotto, majd a XVII. században a közönséges német csődjog, a XIX. században pedig szinte minden jelentős európai állam jogalkotásában megjelent a jogintézmény. 2 A civilisztika fejlődéstörténete, Szerk. MISKOLCZI BODNÁR Péter, Miskolc, Bíbor Kiadó, old. 3 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor, A magyar csődjog alapjai, Budapest, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., old. 7
7 A csődjog Apáthy István szerint azon jogszabályok összességét jelenti, amely egyrészt a csődnyitásból eredő jogviszonyokra, másrészt a hitelezők csődtömegből való kielégítésének a szabályaira vonatkozik. Közgazdasági nézőpontból csőd az, midőn az adós több hitelezőjét nem képes teljesen kielégíteni, akkor vagyonát bírói közbenjárással a hitelezők közt követeléseik arányában kell felosztani. Ezt az eljárást nevezik csődeljárásnak, magát az intézményt csődnek, a jogot pedig, amely azt szabályozza, csődjognak. Ez az ijesztően egyszerű és lényegre törő meghatározás a csőd nyers közgazdasági valóságát fejezi ki: a tönkrement adós könyörtelen hitelezői markába kerül, akik bírói segédlettel módszeresen kiforgatják vagyonából, majd megosztoznak az így szerzett javakon. A jogi szabályozás ugyan javít valamit az adós helyzetén a saját és családja megélhetési költségeinek egyre fokozottabb biztosításával -, de az alaphelyzet változatlan marad: az adós-hitelező viszony magánjellegű. 4 Török Gábor szerint éppen ez a magánjelleg okozta, hogy a csődjog a XX. század 70-es éveiben válságba került. A világgazdaság bonyolult fejlődési tendenciái, a két olajárrobbanás okozta sokk olyan helyzetet idézett elő, hogy a tőkés világ kormányainak többsége erőteljesen beavatkozott a gazdasági életbe. A nyílt kapcsolódás viszont egyet jelentett volna a klasszikus csődjog egész intézményrendszerének gyökeres átalakításával, az állam gazdasági szerepének ideológiai-politikai szintre emelésével, s így ezt érthető módon egyik kormány sem vállalta. Maradt tehát az igen is nem is felemás állapota, direkt vagy csak áttételes megoldásokkal. 5 A korszakban példaértékű a francia és az osztrák jogalkotás, melyek az adóshitelező magánjogviszonyát a leginkább kitágították. E két országban még a fizetésképtelenség bekövetkezte előtt lehetővé tették az adós számára egy reorganizációs terv készítését. Franciaországban a moratórium ideje alatt csődtömeggondnok jóváhagyása szükséges a szerződésekhez. Az adós és a bíróság által kinevezett gondnok készítik el a reorganizációs tervet, melyet előbb a bíróság, majd a privilegizált hitelezők vizsgáltak meg. Jóváhagyásuk esetén a hitelezők gyűlése döntött az elfogadásáról. Ausztriában viszonylag rövid idő (6 hét) állt az adós rendelkezésére a reorganizációs terv elkészítéséhez. Az állami szerepvállalás megnyilvánulása, hogy a szabályozás a csődeljárás előfeltételeként írja elő az egyezségkötés megkísérlését. 4 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor i.m. 24. old. 5 MISKOLCZI BODNÁR Péter TÖRÖK Gábor i.m. 25. old. 8
8 A magyar csődjog fejlődése A magyar jogrendszerben az évi XII. tc. volt az első csődjogi tárgyú törvény, mely tolvajként rendelte büntetni azt a bukottat, aki vagyonát elrejti, vagy hitelezői elől másként elvonja vagy tékozló életmódja által könnyelműen csökkentette. 6 Az évi CVII. tc. meghatározta a hitelezői követelések kielégítésének sorrendjét tól hazánk a német csődjogot követte: Magyarországra is kiterjesztették ugyanis az osztrák csődrendtartás hatályát. A csődületről alkotott évi XXII. tc. a közönséges német csődjog szabályaihoz hasonlóan még egyaránt vonatkozott kereskedőkre és nem kereskedőre is. Az eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá válását tette lehetővé az évi VII. tc. azáltal, hogy bevezette a kisebb csődöknél alkalmazható, periratok nélküli sommás eljárást. Az és közötti időszak során ismételten az osztrák csődjog volt hatályban, majd az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok IV. fejezete alapján - némileg módosult változatban - az és évi jogszabályok kerültek alkalmazásra. Az évi XVII. tc. jelentős reformokat vezetett be a csődeljárás terén. Elsősorban azért, mert osztrák mintára - különbséget tett a közönséges csőd és a kereskedelmi csőd között, másrészt pedig a francia szabályozáshoz hasonlóan - bevezette a csődbiztos intézményét. A csődbiztos önállóan vezette a tárgyalásokat és a bíróságnak fenntartott intézkedések és határozatok kivételével mindent megtehetett. 7 Harmadrészt pedig ez a jogszabály lehetőséget nyújtott az eljárás kényszeregyezség útján történő befejezésére. Ezáltal adott volt a lehetőség az adós és hitelezők között fennálló konfliktus csődön belüli megoldására. Az és közötti időszakban a csődjog intézményét pénzügyminisztériumi utasításokban és leiratokban, azaz nem publikus szabályokban rendezték, melyek kutatása napjainkban is folyamatban van után a csődeljárás helyett - megjelent a kényszerfelszámolás jogintézménye. Az eljárás nemcsak elnevezésében különbözött: változott a 6 A civilisztika fejlődéstörténete i.m old. 7 A civilisztika fejlődéstörténete. i.m old. 9
9 kezdeményezésre jogosultak köre - többnyire a törvényességi felügyeletet ellátó szerv kezdeményezésére indult - és maga az eljárás melynek szabályozása meglehetősen hézagos volt államigazgatási jogkörben zajlott. A kényszerfelszámolás előzményeként lehetőség volt reorganizációs célú eljárásra. Ezzel a jogalkotó a felszámolás során sokszor egymásnak feszülő adós hitelező közérdek hármasából egyértelműen a közérdek érvényesülését támogatta. Ekkor vezették be az állami szanálás jogintézményét. Az eljárás célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő cégek megmentése volt, melyhez a pénzügyi forrást a központi költségevetés jelentette. Külön rendeletek tartalmazták az állami vállalatra, a szövetkezetre és a mezőgazdasági termelő szövetkezetre vonatkozó eljárásokat. A szanálás az adós tartozásának elengedésével, vagy az adós beolvasztásával zárulhatott. Utóbbi esetben a beolvasztó cégnek mint a beolvadó vállalat általános jogutódjának meg kellett fizetni az adós tartozását tól külön jogszabály rendelkezett a szövetkezetek és gazdasági társulások, valamint az állami vállalatok felszámolásáról. A szövetkezetek kényszerfelszámolásának kezdeményezésére az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, valamint a szövetkezet tagjai voltak jogosultak. Az utóbbi esetben, azaz önfelszámolás esetén az adós szövetkezet közgyűlése, illetve az adós társulás igazgatótanácsa volt jogosult a felszámoló bizottság megválasztására, maga az eljárás pedig a korábbi csődeljáráshoz hasonlóan zajlott. Az alapító szerv rendelte el az állami vállalatok felszámolását, majd nevezte ki a felszámolót, melynek hatásköre a csődtömeggondnokhoz hasonló volt. Az 1987-ben hatályba lépő évi 11. tvr. révén az állami vállalatokra is a szövetkezetekhez hasonló szabályozás vonatkozott, a felszámolás megindítására ugyanis jogosult volt maga az állami vállalat is. Az egységes felszámolási eljárás a továbbiakban nem közigazgatási, hanem bírósági eljárásként zajlott, mely eljárás a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességi körébe tartozott. Az adós fizetésképtelenségének megállapítása előtt a felszámoló köteles volt megkeresni az állami szanálásra jogosult szervet. Az eljárás főszabály szerint három hónapig tartott, célja olyan tartalmú megállapodás megkötése volt, mely elősegítette a fizetőképesség helyreállítását és a gazdaságos működés megteremtését, továbbá rögzítette 10
10 ezek finanszírozását. Amennyiben a vállalat nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat előre rögzített következményekkel kellett számolnia. A pénzügyi hátteret a Szanálási Alap biztosította, míg a megállapodásban foglaltak folyamatos ellenőrzése a Szanáló Szervezet feladata volt. A szanálás ezen változatát tekinthetjük egyfajta reorganizációs eljárásnak, mely nem csupán a köz érdekében, hanem annak aktív - pénzügyi - részvételével történt. A törvényerejű rendelet lehetővé tette az előzetes egyeztetési eljárást, melynek célja az adós reorganizációja volt. Az eljárást, melynek időtartama 30 nap volt, mind a felszámolási, mind a szanálási eljárás előtt alkalmazták. Jelentős újítást jelentett továbbá a kényszeregyezség intézményének bevezetése is. Az egyezség létrehozásához a részvételre jogosult hitelezők 2/3-ára volt szükség, akik az összes követelés értékének legalább a felét képviselték. A következő jelentős változást a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló évi IL. törvény, azaz a ma is hatályban lévő, sokat bírált Cstv. jelentette. Az eljárás már majdnem olyan, mint a liberálkapitalizmus csődeljárása 8, a törvényt azonban a gyakorlatban folyamatosan felmerülő problémák megoldása érdekében már több mint 30 alkalommal kellett módosítani. Mivel a felszámolás bemutatása során részletesen ismertetem majd a hatályban lévő Cstv-t, ezúttal csak néhány részletet emelek ki. A felszámolás kezdeményezésére jogosultak köre a jogi-gazdasági élet követelményeinek megfelelően bővült. A Cstv. továbbra is lehetővé teszi a csődön belüli, illetve kívüli egyezségkötést. Az előbbi feltétele, hogy a regisztrált hitelezők legalább fele, akik egyúttal a követelés értékének felét is képviselik, hozzájáruljon. Utóbbinál, azaz csődeljárás során az adósnak a moratórium ideje alatt reorganizációs tervet kell készítenie Az adós és a hitelezők között akkor jöhet létre megállapodás, ha ahhoz a lejárt követeléssel rendelkező hitelezők fele, a még le nem járt követelések hitelezőinek egynegyede hozzájárul, és ők képviselik a követelés összegének 2/3-át. A ki nem elégített hitelezői követelésekkel kapcsolatban a Cstv. szabályozza a mögöttes felelősség jogintézményét, kizárja azonban mögöttes állami felelősséget. 9 Ez alól 8 A civilisztika fejlődéstörténete. i.m old. 9 Cstv
11 kivételt képeznek a törvényben meghatározott járadék jellegű követelések, valamint a felszámolásba nem vonható, illetve forgalomképtelen vagyontárgyak. 12
12 III. A hatályos felszámolás A felszámolás szabályozása A felszámolásokat és az azokra vonatkozó jogszabályokat három csoportba sorolhatjuk: - országhatáron belüli, - az Európai Unió határain belüli, - az Európai Unió határain átnyúló eljárások. Országhatáron belüli eljárások A fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás útján való megszüntetése érdekében született meg az évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (a továbbiakban: Csődtörvény, Cstv.). A törvény hatálya mindazon jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található. Az eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. 10 A magyar jogrendszer tehát törvényi szinten szabályozza a felszámolási eljárás legfontosabb lépéseit: megindítását, lefolytatását, zárását, az eljárás szereplőit és jogállását. Európai Unión belüli eljárások A magyar jogszabályok mellett május 1. óta, azaz Magyarország uniós taggá válása óta, az uniós jogszabályokat is ismerni és alkalmazni kell. A felszámolások kapcsán az uniós szintű szabályozás a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EKrendelete. A rendelet a több uniós tagállamhoz kapcsolódó fizetésképtelenségi eljárások lefolytatását szabályozza. Ha van külföldi elem, úgy a külföldi elemmel kapcsolatos jogvitában alkalmazandó a rendelet, míg az eljárásban részt vevő többi szereplővel 10 Cstv. 3. (1) a) ás 6. (1) 13
13 szemben nem a rendelet speciális szabályait, hanem a nemzeti jogi szabályokat kell figyelembe venni. 11 Amennyiben nincs külföldi elem, automatikusan csak és kizárólag a nemzeti jogszabályok rendelkezései alkalmazandók. Európai Unió határain átnyúló eljárások Az Európai Unió határain átnyúló fizetésképtelenségi eljárások joga a nemzetközi magánjog része. Ez azt jelenti, hogy az egyes országok nemzetközi magánjoga határozza meg, hogy az érintett országok közül melyik jogosult eljárni az adott ügyben. Hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet határozza meg a joghatóság szabályait. A tvr. a magyar bíróságok kizárólagos joghatóságát állapítja meg azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyek székhelye Magyarországon található, ellenkező esetben pedig kizárja azt. Felszámolás felszámolási eljárás Hasonló ugyan a két kifejezés, mégsem szinonimák. Nem mindegy ugyanis, hogy egy cég felszámolás alatt áll vagy csak felszámolási eljárás indult ellene. A felszámolási eljárás fogalmát a Cstv. a következőképpen definiálja: A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. 12 A felszámolási eljárás a bírósági eljárás egész időtartamát magában foglalja. Kezdő időpontja - amit a jogalkotó nem határoz meg egyértelműen - az a nap, mikor az első felszámolási kérelem megérkezik a bírósághoz. A bíróság először formai, majd tartalmi szempontból veszi górcső alá a kérelmet: amennyiben a formai követelményeknek megfelel, következhet a fizetésképtelenség érdemi vizsgálata. Ha beigazolódik a gyanú, 11 Dr. CSŐKE Andrea, A határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., old. 12 Cstv
14 a bíróság végzéssel állapítja meg a fizetésképtelenséget, ekkor kezdődik maga a felszámolás. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. 13 Ettől az időponttól az adós tulajdonosának és vezetőjének megszűnnek a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos jogai, e jogok a továbbiakban a felszámolóbiztost illetik. A statisztikai adatok szerint a felszámolási eljárásoknak csak mintegy harmada jut el a felszámolás szakaszába. A gazdálkodó szervezetet nem érheti joghátrány pusztán azért, mert felszámolási eljárást indítottak ellene. Legalábbis addig nem, amíg a felszámolást elrendelő végzés jogerőre nem emelkedik. Erre az álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság is, amikor megállapította a jó hírnév sérelmét olyan gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekről egy újságcikkben azt a látszatot keltették, hogy felszámolás alá kerültek. 14 A felszámolási eljárás kezdeményezése A felszámolási eljárást kezdeményezheti maga az adós gazdálkodó szervezet, illetve annak valamely hitelezője, valamint a végelszámoló. 15 Ezen túlmenően törvényességi felügyeleti eljárás keretében a cégbíróság és a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján is megindulhat az eljárás. Napjainkban a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében egyre többször állapítja meg a cégek megszűnését, és rendeli el kényszer-végelszámolásukat. Ilyenkor a kijelölt végelszámoló feladata, hogy amennyiben a cég vagyona nem elegendő a hitelezők kielégítésére, vagy a végelszámoló díjára, indítványozza a cégbíróságnak a 13 Cstv. 27. (1) 14 Dr. CSŐKE Andrea, Csőd, felszámolás, végelszámolás, Budapest, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., old. 15 A Cstv. szerint a végelszámoló kérheti a Cégbíróságot, hogy kezdeményezze a felszámolási eljárás megindítását, aki ezt gyakorlatilag az adós képviselőjeként teszi meg. 15
15 felszámolás megindítását. Ennek ellenére azonban a mai napig a hitelezők kezdeményezik a legtöbb felszámolást. A hitelezői kérelem benyújtásának formai és tartalmi kellékei vannak. Formai követelmény, hogy mind a kérelmet, mind a mellékleteket három példányban kell benyújtani az adós gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes azaz eljárásra jogosult megyei, illetve fővárosi bíróságon. Csatolni kell továbbá a Cégközlönyben való közzétételi költség és az eljárási illeték megfizetésének igazolását. A közzétételi költség valamennyi gazdálkodó szervezet esetén egységesen ,- Ft, 16 az eljárási illeték mértéke azonban változó. Jogi személyiségű gazdasági társaságok esetén ,- Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetén pedig ,- Ft összeg megfizetése szükséges. 17 A kérelemnek tartalmaznia kell az eljáró bíróság megnevezését, a hitelező és képviselője pontos nevét, valamint az adós beazonosításához és a bíróság illetékességének megállapításához szükséges adatokat. Ezek elsősorban: a cég pontos neve, cégformája, cégjegyzékszáma, székhelye, illetve lehetőség szerint adószámát, számláját vezető pénzintézet nevét, címét, telephelyét, fióktelepét, képviselőjének nevét, címét, két éven belüli jogutódlás esetén a jogelőd adatait. 18 Utóbbi adatok nem kötelező tartalmi kellékei a kérelemnek, ám ezek birtokában gyorsítani lehet az eljárást. Mivel a cégnév, illetve cégjegyzékszám ismeretében a céginformációk bárki számára ingyenesen hozzáférhetők a oldalon, véleményem szerint érdemes megkeresni a céget. Ez főként azért lényeges, mert ezáltal tudomást szerezhetünk az esetlegesen már folyamatban lévő felszámolási, illetve végelszámolási eljárásról. 19 Az előzőeken túl a felszámolási kérelemnek tartalmaznia kell az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját, és annak rövid leírását, hogy a hitelező mire alapozza a fizetésképtelenséget. Az ezeket alátámasztó dokumentumok mellékletként csatolandók /2006. (V.18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről évi XCIII. törvény az illetékekről. (a továbbiakban Itv.) évi III. törvény a polgári perrendtartásról (a továbbiakban Pp.) 93. és A cégnév a fenti esetekben F.a. illetve V.a. toldatokkal bővül. 16
16 A fizetésképtelenség vizsgálata A bíróság először a formailag vizsgálja meg a benyújtott kérelmet, és érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, amennyiben - nem az arra jogosult terjesztette elő - a moratórium ideje alatt terjesztették elő - a hiánypótlás miatt elutasított kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan nyújtotta be, hogy az nem bírálható el - az adós a kérelmező és a Cstv. 8. (1) bekezdésében megjelölt szervek egyetértése hiányzik - az adós ellen az Európai Unió más tagállamában a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján már folyamatban van fizetésképtelenségi főeljárás - az adós által korábban nem vitatott, vagy elismert tartozás esetén az adós írásbeli felszólítása a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig nem történt meg - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el. 20 Amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, haladéktalanul értesíti az adóst, akinek 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e az abban foglaltakat. Ha elismeri, be kell jelentenie a számláit vezető pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát, valamint haladékot kérhet a tartozás kiegyenlítésére. 21 Amennyiben az adós vitatja a követelést, az ezt alátámasztó iratokat csatolnia kell nyilatkozatához. Ha az adós határidőn belül nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. Ezt követően az adós fizetésképtelenségét vizsgálja a bíróság. A vizsgálat melyre minden esetben sor kerül, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte a felszámolást gyakorlatilag arra terjed ki, hogy fennáll-e a fizetésképtelenség Cstv-ben szabályozott valamelyik feltétele, nevezetesen, hogy a gazdálkodó szervezet 20 Cstv. 25. (1) 21 A haladék időtartama maximum 30 nap lehet, mely határidő eltelte előtt a bíróság nem állapíthatja meg a fizetésképtelenséget. 17
17 - a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki és nem is vitatta, és ezt követően a hitelező által küldött írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem teljesítette, vagy - a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül nem egyenlítette ki tartozását, vagy - a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy - a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette. 22 A bíróság ekkor kizárólag a tényeket vizsgálja: van-e esedékessé vált tartozás, illetve eredménytelen volt-e a behajtás. Vitás ténykérdés lehet például, hogy az adós valójában már teljesített, vagy nem kapta meg a felszólító levelet, netán még nem indult meg a végrehajtási eljárás. A tartozás egyértelmű megállapítása akkor lehetséges, ha - az adós nem reagál a hitelezői kérelemre, vagy - kifejezetten elismeri, illetve - a követelés jogerős és végrehajtható határozaton alapul, melyet az adós nem teljesített. Amennyiben a bíróság megállapítja a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenségét, végzéssel elrendeli annak felszámolását. Az ideiglenes vagyonfelügyelő A hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolás kezdő időpontjáig kezdeményezheti, hogy a bíróság az adós gazdálkodásának felügyeletére a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendeljen ki. 23 Az ideiglenes vagyonfelügyelő alkalmazására a felszámolási kérelem benyújtását követően, de még a felszámolás jogerős elrendelése előtt van lehetőség. Célja az adós 22 Cstv. 27. (2) 23 Cstv. 24/A. (1) 18
18 gazdálkodó szervezet vagyonának megóvása oly módon, hogy az adós cég nem köthet a rendes gazdálkodás körén kívül eső, azt meghaladó értékű szerződést, nem tehet ilyen jognyilatkozatot. A bíróság haladéktalanul kirendeli az ideiglenes vagyonfelügyelőt 24, amennyiben a kérelmező - valószínűsíti, hogy követelésének későbbi kielégítése veszélyben van, és - a követelés létrejöttét, nagyságát és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, valamint - a kérelem benyújtásával egyidejűleg bírósági letétbe helyezi az ideiglenes vagyonfelügyelő díját, ami jogi személyiség nélküli adós esetén ,- Ft, jogi személyiségű adós esetén pedig ,- Ft összeg. Az ideiglenes vagyonfelügyelő amennyiben nem áll fenn vele szemben kizárási ok 25 - a kirendeléséről szóló végzés kézhez vételét követő napon megkezdi tevékenységét. Ennek során felveszi a kapcsolatot az adós vezetőivel, tájékozódik az adós vagyoni, pénzügyi helyzetéről, figyelemmel kíséri annak tevékenységét. Megbízatása a felszámolás kezdő időpontjáig vagy a felszámolási eljárás megszüntetéséig tart, a bíróság azonban korábban is megszüntetheti kirendelését, ha az adós megfelelő biztosítékot nyújt. A fizetésképtelenség megfellebbezése A felszámolási eljárás az adós székhelye szerint illetékes megyei, illetve fővárosi bíróság hatáskörébe tartozó nem peres eljárás. Az eljárás során a Cstv. rendelkezéseit kell alkalmazni, a nem szabályozott kérdések esetén pedig a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni a polgári nem peres eljárásokra vonatkozó eltérésekkel. 26 Ennek megfelelően a végzés ellen annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az illetékességgel rendelkező ítélőtáblához címzett, de a megyei bíróságnál három 24 Cstv. 24/A. (2) 25 A feltételek megegyeznek a felszámolóra vonatkozóakkal. 26 Cstv. 6. (1) és (3) 19
19 példányban benyújtott illetékköteles fellebbezésnek van helye. A jogorvoslat lehetőségére, annak szabályaira vonatkozó figyelmeztetést természetesen maga a végzés is részletesen tartalmazza. A felszámolást elrendelő végzés több rendelkezést tartalmaz: megállapítja a fizetésképtelenséget és egyúttal elrendeli a felszámolást, továbbá kijelöli a felszámolót. A Cstv. értelmében a végzés felszámolót kijelölő rendelkezése ellen nincs helye fellebbezésnek, 27 míg a fizetésképtelenséget megállapító és a felszámolást elrendelő rendelkezések esetén a Pp. vonatkozó szabályai az irányadóak, mely szerint: Az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. Fellebbezéssel élhet a fél, a beavatkozó, végül az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz, a rendelkezés reá vonatkozó része ellen. 28 A felszámolási eljárás során az adós, a hitelező és a felszámoló tekinthetők félnek. 29 Beavatkozó az lehet, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per hogyan dől el. 30 A végzés az adósra és a felszámolóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, az utóbbi esetén azonban kizárt a fellebbezés. Az előzőek ismeretében egyértelmű, hogy a felszámolás megfellebbezésére az adós gazdálkodó szervezet részéről lehet számítani, méghozzá a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül. 31 A fellebbezésnek halasztó hatálya van a végzés jogerőre emelkedésére. 32 A bíróság megvizsgálja azt, és amennyiben megfelel a jogszabályi feltételeknek, végzést hoz arról, hogy a fellebbezés folytán a fizetésképtelenséget megállapító végzés még nem jogerős. Annak ellenére, hogy az adós a felszámolás elrendelése előtt is köteles nyilatkozni attól, hogy elismeri-e a felszámolási kérelemben foglaltakat, nem túl gyakran ugyan, de akad példa a felszámolás megfellebbezésére. Elsősorban olyan esetekben fordul elő, mikor az első bírósági értesítést nem vették komolyan, adminisztrációs hiba folytán elkallódott stb. 27 Cstv. 27./A. (5) 28 Pp (1) 29 Cstv. 6. (4) 30 Pp. 54. (1) 31 Pp (1) 32 Pp (3) 20
20 A felszámoló - felszámolóbiztos kijelölése A felszámoló kijelölésének és jogállásának szabályozása Csőke Andrea szerint a felszámolás legkritikusabb, legrosszabbul szabályozott és ezért legtöbb vitát kiváltó területe. 33 A felszámolóként kijelölhető gazdasági társaságokkal szembeni követelményeket a Csődtörvény 27/C. (2) szakasza, valamint a felszámolók névjegyzékéről szóló114/2006. (V.12.) Kormány rendelet tartalmazza. A gazdasági társaságok listáját, azaz a felszámolók névjegyzékét pedig a pénzügyminiszter vezeti. A kritériumok közül kiemelendőnek tartom, hogy csak korlátolt felelősségű társaság, illetve zárkörűen működő részvénytársaság végezhet felszámolói tevékenységet, mely társaság nem rendelkezhet köztartozással. A Csődtörvény nevesíti továbbá a felszámolással összeférhetetlen tevékenységeket is. Ennek megfelelően a felszámoló nem folytathat ingatlanközvetítő, kölcsön- és faktoringtevékenységet, nem rendelkezhet többségi befolyással összeférhetetlen tevékenységet folytató más jogi személyiségű gazdasági társaságnál, illetve nem tanúsíthat olyan magatartást, nem folytathat más olyan tevékenységet sem, mely megzavarja a feladata ellátásához szükséges közbizalmat. Nem jelölhető ki felszámolónak a gazdasági társaság, ha - a társaság, illetve annak tulajdonosa az adós tulajdonosa vagy hitelezője, - a társaság vezető tisztségviselője vagy közeli hozzátartozója többségi befolyással rendelkezik az adós gazdálkodó szervezetben, vagy azzal összeférhetetlen tevékenységet folytató más szervezetben. 34 További feltétel, hogy a felszámolónak alkalmaznia kell legalább két-két büntetlen előéletű közgazdászt, jogi szakvizsgát tett jogászt, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálót Dr. CSŐKE Andrea i.m old. 34 Cstv. 27/A (4) a) /2006. (V.12.) Korm. Rend
II. Felszámolási eljárás megindítása
1 II. Felszámolási eljárás megindítása Mint említettük, a felszámolás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnésére irányuló eljárás. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége
RészletesebbenIII. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék
1 III. Felszámoló kijelölése, felelőssége, felmentése. A felszámolói névjegyzék 1. A felszámoló kijelölése A bíróság az adós felszámolását elrendelő jogerős végzés közzétételét követően, külön jogszabályban
RészletesebbenX. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek
1 X. A végelszámolási eljárást szabályzó főbb jogszabályok, irányelvek 1) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Cstv)
RészletesebbenFelszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, január 25-i ülésére. Az előterjesztést készítette: ügyvezető
550-1/2017. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének, 2017. január 25-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft megszüntetése Az előterjesztést készítette:
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Advoco Kft. (cégjegyzékszám: 08-09-003091, székhely: 9022 Győr, Liszt F. utca 37.., levelezési cím: 9022 Győr, Liszt F. utca 37..), mint a(z) Acélárugyár Zrt. f.a (cégjegyzékszám:
Részletesebben1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések
1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás
RészletesebbenAZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006.
RészletesebbenA biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea
A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) CUNAJ Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenHÍRLEVÉL 2009. III. NEGYEDÉV
S Z E C S K A Y Ü g y v é d i I r o d a - A t t o r n e y s a t L a w H-1055 BUDAPEST, KOSSUTH TÉR 16-17 (MAIL: H-1245 BUDAPEST PF/POB 1228) HUNGARY --------------------------------- Tel: +36 (1) 472 3000
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Modix Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-064045, székhely: 1027 Budapest, Vitéz utca 9.., levelezési cím: 1027 Budapest, Vitéz utca 9..), mint a(z) Révai Nyomda Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.
MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
RészletesebbenÁttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz
Áttekintő táblázat a rendeletmódosításhoz Az előterjesztés 2. sz. melléklete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 7/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:
Részletesebben7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat
7. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) GAUDIUM CAPITAL Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-171607, székhely: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 8-10.., levelezési cím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 8-10..), mint a(z) Sky Realty
RészletesebbenVII. A felszámolás befejezése
1 VII. A felszámolás befejezése 1. A felszámolás befejezésének dokumentumai A felszámoló a felszámolás befejezésekor - felszámolási zárómérleget - a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást - záró
RészletesebbenA/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Yplon Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-461424, székhely: 1025 Budapest, Csévi út 11.., levelezési cím: 1025 Budapest, Csévi út 11..), mint a(z) Terra Zebra Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenKi kezdeményezhet felszámolási eljárást?
http://gyorugyved.hu FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A Cstv. 1. (3) bekezdése alapján a felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenTájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról
1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói
RészletesebbenCivil szervezetek megszűnése. Egyesület
Civil szervezetek megszűnése Egyesület I. Végelszámolás A.) Végelszámolás elrendelése iránti kérelem A 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 9. (2) bekezdése szerint: amennyiben az egyesület
Részletesebben2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása A megszűnés okai
2. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK JOGI SZABÁLYOZÁSA 2.8. A gazdasági társaságok megszűnése, átalakulása 2.8.1. A megszűnés okai A gazdasági társaságok az alább felsorolt okok valamelyike miatt szűnnek meg: a társasági
Részletesebbenv é g z é s t: Az alapítvány neve: törölve: Szászbereki Római Katolikus Alapítvány megszűnt bejegyezve: Szászbereki Római Katolikus Alapítvány v. a.
Szolnoki Törvényszék Pk.61.126/1992/34. szám A Szolnoki Törvényszék, a Szászbereki Római Katolikus Alapítvány megszűnt (5053 Szászberek, Kossuth út 197.) elnevezésű civil szervezet nyilvántartott adataiban
RészletesebbenA végelszámolási eljárás
A végelszámolási eljárás A pénztár - a felszámolás esetét kivéve - csak végelszámolást követően szűnhet meg (Öpt. 45. (1) bekezdés). A pénztár végelszámolási eljárására az e törvényben meghatározott eltérésekkel
RészletesebbenHIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN
ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről
Részletesebbena Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában
A Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2016. számú utasítása a Pénzügyi Békéltető Testület Elnökének 2/2014. számú utasítása módosításának tárgyában Alkalmazását 2017. január hó 01. napjától elrendelem
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Keszau-Solder-Serec-L Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-077793, székhely: 1125 Budapest, Istenhegyi út 58.., levelezési cím: 1125 Budapest, Istenhegyi út 58..), mint a(z) HU-CO Kft.
RészletesebbenPÁLYÁZAT Cégközlöny 2010. július 01-jei szám
PÁLYÁZAT Cégközlöny 2010. július 01-jei szám Cégközlöny 26/2010-i szám I. A MÁTRAHOLDING Gazdasági és Tanácsadó ZRt. (1146 Budapest, Cházár András u.9; Cg.sz.: 01-10-043926), mint a TIGA ÉPKER Kereskedelmi
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Kossuth Holding Zrt. (cégjegyzékszám: 01-10-044789, székhely: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 15/B., levelezési cím: 1075 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 15/B.), mint a(z)
RészletesebbenPÁLYÁZAT. emelkedésének napja:2009.04.21., Cégközlönyi közzététel napja: 2009.04.27.)
PÁLYÁZAT A Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt. (1146 Budapest XIV. ker., Cházár András utca 9.; Cg.sz.: 01-10-043926), mint az Energiahíd Kereskedelmi Kft f.a. 1097 Budapest, Kén u. 8., adószám:11163266-2-43,
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Tizek Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-729062, székhely: 1211 Budapest,, Rézmű utca 2.-4.., levelezési cím: 1211 Budapest,, Rézmű utca 2.-4..), mint a(z) AUTÓ-BRILL Kereskedelmi és
Részletesebben2017. évi törvény. 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló évi V. törvény módosítása
Jelen tervezet közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során a tervezet koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért a tervezet jelen formájában nem
Részletesebben40 Országos sportági szakszövetség változásbejegyzése iránti kérelem PK-105V 41 Országos sportági szakszövetség nyilvántartásból való törlése iránti
Dokumentum neve Dokumentum kódja Polgári peres elektronikus formanyomtatványok 1 Személyi adat-, lakcímváltozás bejelentése KÍTMV-KPMG-12-12-01 2 Polgári keresetlevélhez tartozó formanyomtatvány T-P-12-02-01
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Advoco Kft. (cégjegyzékszám: 08-09-003091, székhely: 9022 Győr, Liszt F. utca 37.., levelezési cím: 9022 Győr, Liszt F. utca 37..), mint a(z) Tóparti Lakópark Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenElőterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről
Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere j(; t. Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről I. Tartalmi összefoglaló Budapest
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Mudis Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-920370, székhely: 1024 Budapest, Ady Endre út 19.., levelezési cím: 1024 Budapest, Ady Endre út 19..), mint a(z) DEGA FB Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL
TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409
RészletesebbenMagyar joganyagok - 22/2006. (V. 18.) IM rendelet - a Cégközlönyben megjelenő közl 2. oldal (4)1 Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem visszaut
Magyar joganyagok - 22/2006. (V. 18.) IM rendelet - a Cégközlönyben megjelenő közl 1. oldal 22/2006. (V. 18.) IM rendelet a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről A cégnyilvánosságról,
RészletesebbenEGYSÉGES SZERKEZETBEN. Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az önkormányzati biztosról
EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 9/2005. (v.18.), az 1/2009. (I.30.) és a 11/2011. (III.25.) sz. rendeletekkel módosítva!) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1/1997. (II.10.) ör. sz. rendelete az
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Mudis Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-920370, székhely: 1024 Budapest, Ady Endre út 19.., levelezési cím: 1024 Budapest, Ady Endre út 19..), mint a(z) OLIMPET Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenAZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, szerződésminta 1 alkalmazásával, a következők szerint állapítja meg az alábbi korlátolt felelősségű
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
RészletesebbenÁrverési Hirdetmény. nyilvános árverés
Árverési Hirdetmény A(z) Alexander & Co Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-709122, székhely: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59.., levelezési cím: 1042 Budapest, Árpád utca 57-59..), mint a(z) TRIS Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Advoco Kft. (cégjegyzékszám: 08-09-003091, székhely: 9022 Győr, Liszt F. utca 37.., levelezési cím: 9022 Győr, Liszt F. utca 37..), mint a(z) KŐSZEGI ÚTI INVEST Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenA BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét
RészletesebbenA gazdasági társaságok
A gazdasági társaságok Gazdasági társaságok (társas vállalkozások): olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagyonukat a tagok bocsájtják a társaság rendelkezésére,
RészletesebbenPályázati Hirdetmény
Pályázati Hirdetmény A(z) KERSZI Zrt. (cégjegyzékszám: 01-10-041640, székhely: 1143 Budapest, Besnyői utca 13.., levelezési cím: 1143 Budapest, Besnyői utca 13..), mint a(z) SVG-Hungary Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
RészletesebbenPÁLYÁZAT. n y i l v á n o s p á l y á z a t. útján értékesíti adós társaság kizárólagos tulajdonában lévő, alábbi vagyonelemeket:
PÁLYÁZAT A Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt. (1146 Budapest XIV. ker., Cházár András utca 9.; Cg.sz.: 01-10-043926), mint a Cydonia Kutatási és Botanikai Bt f.a. (8425 Zirc-Lókút, Bem u. 109. cégjegyzékszám:
RészletesebbenA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.)
RészletesebbenA BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A BETÉTI TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét
RészletesebbenA csődeljárás. P a t r o c i n i u m. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Prof. Dr. Miskolczi Bodnár Péter tanszékvezető, egyetemi tanár
RészletesebbenLakossági tájékoztató az összevont engedélyezési eljárás szabályairól
Lakossági tájékoztató az összevont engedélyezési eljárás szabályairól 1.) Milyen esetben lehet összevont engedélyt kérni? Ha az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a telek beépítésére vonatkozó
Részletesebben73/2011. (IV. 28.) MÖK
73/2011. (IV. 28.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megye Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja, hogy a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. a mellékelt Alapító Okirat szerint megalapítsa
RészletesebbenPÁLYÁZAT. I/2. Sport eszközök Irányára: 400.000,-Ft. I/3. Sportcipők. Raktárdíj 2011.05.31-ig:
PÁLYÁZAT A Mátraholding Gazdasági Tanácsadó Zrt. (1146 Budapest XIV. ker., Cházár András utca 9.; Cg.sz.: 01-10-043926), mint a "KUTI-SPORT" Kereskedelmi Bt.. fa" (8000 Székesfehérvár,Tapolcsányi u. 9.,
Részletesebbendr. Száldobágyi Zsigmond Csongor ügyvéd ingatlanforgalmi szakjogász AZ EGYSZEMÉLYES KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA
Tisztelt érdeklődő! Ezt a dokumentumot tájékoztatásul tesszük közzé. Célja, hogy Ön előzetesen átlássa a társaság alapításával járó egyes adminisztratív kötelezettségeit. Magyarázó szövegeket az egyes
RészletesebbenA közigazgatási határozatok végrehajtása
A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Kvantál Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-364827, székhely: 1122 Budapest, Városmajor utca 74.., levelezési cím: 1122 Budapest, Városmajor utca 74..), mint a(z) OKNOPLUSZ Kft f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenAlapszabály. 1. A társaság neve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
Alapszabály Alulírott alapítók (részvényesek), a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta
Részletesebben2011. évi CLXXV. törvény. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 1 E szöveggel a kivonat hatályos: 2015.I.01- Elérhetőség e formában: www.maconka.hu
RészletesebbenAz IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje
Az IPA Magyar Szekció Számvizsgáló Bizottságának Ügyrendje I. A Számvizsgáló Bizottság és tagjai 1. Az IPA Magyar Szekció (a továbbiakban: Magyar Szekció) Számvizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság)
RészletesebbenKözbeszerzési Hatóság közleménye
Közbeszerzési Hatóság közleménye A Közbeszerzési Hatóság - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 187. (2) bekezdésének ab) alpontjával, valamint az r) ponttal összhangban
RészletesebbenA gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése
A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése 1. Bevezetés A gazdasági társaságok jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság jogai és kötelezettségei nem szállnak át más szervezetre. A jogutód nélküli
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG
KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.915/5/2016. A Közbeszerzési
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS nyilvános pályázati felhívást tesz közzé Vagyontárgy adatai, műszaki állapota: II. III.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ábrahámhegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (8256 Ábrahámhegy, Badacsonyi út 13.) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, valamint az önkormányzat vagyonáról
RészletesebbenTársasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁFI Zrt. (cégjegyzékszám: 01-10-042854, székhely: 1055 Budapest, Szent István körút 1.., levelezési cím: 1055 Budapest, Szent István körút 1..), mint a(z) Dombori Agrárlogisztikai
RészletesebbenA KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA. Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)
A KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERZŐDÉSMINTÁJA Társasági szerződés 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) 1.1. A társaság cégneve:... Korlátolt Felelősségű Társaság A társaság
RészletesebbenA felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelességei
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelességei Mindazok a vezetők kapják meg a jelen tájékoztatónkat, akik vezetői azoknak a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteknek, amelyek
RészletesebbenA végelszám olás szám viteli feladatai
szám viteli feladatai E lőadó: dr. A dorján Csaba 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 72/2006. (IV. 3) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól
RészletesebbenTársasági szerződés módosítása
Társasági szerződés módosítása A kiemelten közhasznú Bárka Józsefvárosi Színházi- és Kulturális Nonprofit Gazdasági Társaság (1082 Budapest, Üllői út 82.), a taggyűlés.. sz. határozata értelmében, a gazdasági
RészletesebbenÚtmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez
Útmutató befektetési alapok nyilvántartásból törléséhez Tartalom Irányadó jogszabályok... 3 A Felügyelet engedélyezési hatásköre... 3 Egyéb jogszabályi rendelkezések... 3 A Felügyelethez benyújtandó dokumentumok...
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ásotthalom Béke u. 10/A sz. alatti volt Őzike Presszó,
1. számú melléklet PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ásotthalom Község Önkormányzata pályázatot hirdet a kizárólagos tulajdonában lévő, 6783 Ásotthalom Béke u. 10/A sz. alatti volt Őzike Presszó, összesen 113 m 2 alapterületű
RészletesebbenPályázati felhívás m ,- Ft ,- Ft. A pályázatokat 15465/9 hrsz jeligével, zárt borítékban lehet benyújtani.
Pályázati felhívás 1. melléklet Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános pályáztatás útján építési telekként kívánja értékesíteni az alábbi ingatlant: Megnevezés a zalaegerszegi 15465/9 hrsz-ú,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Bányaszolgalommal kapcsolatos eljárások
TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Válságmendzser Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-164088, székhely: 1039 Budapest, Petőfi utca 3.., levelezési cím: 1039 Budapest, Petőfi utca 3..), mint a(z) NOVUS TRIBULUS Kft f.a
RészletesebbenKépviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T
50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
Részletesebben~ m. számú előterjesztés
~ m. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Média és Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
RészletesebbenENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉS
SZT-. ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről Pér Község Önkormányzata mint engedményező (cím: 9099 Pér, Szent Imre utca 1.; törzsszám: 727837; adószáma: 15727835-2-08; képviseletében eljár:
RészletesebbenA csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok. jogalkalmazási problémái
A csőd- és felszámolási eljárás során felmerülő cégeljárási feladatok jogalkalmazási problémái Szerző: dr. Bori Beáta Pécs 2014. május I. Bevezetés A magyar fizetésképtelenségi és jogutód nélküli megszűnéssel
RészletesebbenBBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport. Budapest, V., Erzsébet tér 4.
BBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat PPolgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály Adócsoport Budapest, V., Erzsébet tér 4. ADATLAP gazdasági társaságok, a Ptk., vagy egyéb jogszabály
RészletesebbenA nem közhasznú civil szervezetek
A nem közhasznú civil szervezetek Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény nem közhasznú szervezetek számára
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) Dr. Felső Kft. (cégjegyzékszám: 01-09-679649, székhely: 1072 Budapest,, Dob utca 52.., levelezési cím: 1072 Budapest,, Dob utca 52..), mint a(z) SZEGA-BAU Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenA kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók
A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a
Részletesebben2-7/ június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról
2-7/2011. 2011. június 9. I. Jogalkalmazási iránytű 1. Az adósságrendezési eljárásról A helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására vonatkozóan a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról
Részletesebben7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1
7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat az irodagondnokról 1 A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) az Üttv. 158. (1) bekezdés
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere. Javaslat a salgótarjáni 6225/14 és 6225/15 helyrajzi számú, Ipari Parkban lévő területek megszerzésére
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 13253/2013. Javaslat a salgótarjáni 6225/14 és 6225/15 helyrajzi számú, Ipari Parkban lévő területek megszerzésére Tisztelt Közgyűlés! A Salgó Vagyon Kft
Részletesebben2. A határidőn túl érkező pályázatok nem kerülnek elbírálásra. 3. A pályázatok érvényességi feltételei:
PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ 1. A pályázók az ajánlatukat a www.jogazdabank.hu honlapról letölthető dokumentumok alapján (tulajdoni lap, vagyonértékelés stb.), továbbá a vagyontárgyak az informatikai eszközök kivételével
RészletesebbenNyílt PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Budakalász Város Képviselő-testületének 44/2008 (XII.1) rendelete alapján
Nyílt PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Budakalász Város Képviselő-testületének 44/2008 (XII.1) rendelete alapján A Budakalász, 0184/4 hrsz kivett agyagbánya önkormányzati tulajdonban lévő tó felület értékesítésére KIÍRÓ:
Részletesebben