fogyasztói társadalom: vedd meg, használd, dobd el felfogás

Átírás

1

2 Az emberi lét egyik legáltalánosabb kísérő jelensége a hulladék képződése. A használhatatlanná, szükségtelenné vált anyagokat az emberiség eddigi története során egyszerűen visszajuttatta az őt körülvevő természeti környezetbe. fogyasztói társadalom: vedd meg, használd, dobd el felfogás

3 Az emberi tevékenység révén a természetbe került hulladékok hatása hosszú időn keresztül nem haladta meg a környezet és elemeinek tűrőképességét. Ezen hulladékok: minősége hasonló a természeti körfolyamatokban meglévő anyagokhoz; mennyiségük nem akadályozta a természet körfolyamataiba való beépülésüket és ezáltal nem idézte elő e folyamatok megváltozását.

4 A tudományos-technikai forradalom termelésbővülés, újabb és újabb anyagok megjelenése a hulladékok közvetlen visszajuttatását a természeti környezetbe fokozatosan tarthatatlanná tette. A ma már egyre inkább a létünket fenyegető környezetkárosodás jelentős része a hulladékokból származik, amelyeket nehezen vagy egyáltalán nem dolgoz fel a természetes anyagcsere körfolyamat.

5 A nem megfelelően kezelt hulladékok környezetkárosító hatásai különbözőképpen jelentkeznek. egyrészt valamely környezeti elem (víz, levegő, talaj) szennyezését okozzák, ezáltal nagy népességet érintenek, és a káros hatás időben elhúzódó, másrészt a hulladékok egyes alkotói a növényi, állati szervezetekbe beépülnek és a táplálékláncon keresztül végső soron az embereket károsítják.

6

7 Elsősorban a környezetre veszélyes, mérgező hatású anyagok okoznak gondot, a bioakkumláció és a toxicitás miatt. A növényzet és az állatok fejlődését a toxikus hatású anyagok kifejezetten gátolják, egyes anyagok pedig a szervezetben felhalmozódva okoznak elváltozásokat. A nem megfelelő hulladékeltávolítás káros hatásai ritkán jelentkeznek azonnal, sokszor évek, évtizedek telnek el a szennyezés kialakulásáig, felderítéséig.

8 A környezetkárosító hatása mellett a hulladékoknak szerepe van a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban és az anyaggazdálkodásban. Magyarországon a gazdaság méretéhez képest igen sok hulladék keletkezik: káros környezeti hatások az adott társadalmi cél elérése érdekében több anyag felhasználást tesz szükségessé, az indokoltnál nagyobb ütemben apasztja a természeti erőforrásokat,

9 a nagyobb nyersanyagigény drágítja a termelést, rontja a versenyképességet a nagyrészt importból származó nyersanyagok szükségesnél nagyobb mértékű felhasználása súlyosbítja a gazdaság terheit a keletkező hulladékok kezelése indokolatlanul növeli az előállítók a hulladéktermelők és végső fokon a gazdaság kiadásait.

10 A hulladékok káros hatása elleni védelem (hulladékgazdálkodás), mint a környezetvédelem megelőző tevékenysége, kulcsszerepet játszik a környezet minőségének, a természeti erőforrások védelmében, és eredményesen segítheti a gazdaság hatékonyságát.

11 A hulladékgazdálkodás elemei az európai unió követelményeinek megfelelően a következők: a hulladékok keletkezésének és/vagy veszélyességének csökkentése, megelőzése, a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtése és hasznosítása, a nem hasznosítható hulladékok káros környezet-szennyezés nélküli átmeneti tárolása és ártalmatlanítása. Röviden 3R elvnek is nevezzük: Reduce Recyclyng Reuse

12 A hulladékgazdálkodás a hulladékok káros hatása elleni védelem gyakorlati megvalósítása, amely a hulladékok teljes életciklusára vonatkozik. A hulladékok kezelése egységes, összehangolt technológiai rendszer, amely magában foglalja azoknak a keletkezés helyétől való eltávolítását (összegyűjtését,átmeneti tárolását és esetleges helyszíni előkezelését, valamint elszállítását), továbbá alkalmas létesítményben történő feldolgozását, ill. végső elhelyezését.

13

14

15 Hulladékok anyagi jellemzői rendkívül sokfélék A környezetvédelem egyik legfiatalabb és szabályozás alatti területe. Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember: mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkező, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlen fel nem használható, különböző minőségű és halmazállapotú anyag, anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell gondoskodni. Védett környezeti közegbe kerülése: környezetszennyezés.

16 EU direktívákban szereplő meghatározás. Hulladék minden olyan anyag, anyagegyüttes, melytől tulajdonosa valamilyen úton meg akar szabadulni. Amennyiben ezt a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően teszi, akkor további károkat nem okoz. A meghatározás leszűkíti a hulladékfogalmat az anyagi kategóriára, a hulladékgazdálkodáson belül nem beszélhetünk hulladékterületről, hulladék-energiáról stb.

17 A hulladékok az anyagi rendszerek sajátos csoportját alkotják. Az anyagi rendszereknek egyes csoportjai szerkezeti-mechanikai, fizikai, kémiai stb. anyagi jellemzőkkel egyértelműen meghatározhatók. Egy anyag, tárgy stb. hulladéknak minősül e vagy sem, az anyagi jellemzők mellett a társadalmi, gazdasági tényezők is szerepet játszanak. Az, hogy egy adott anyagot, tárgyat, maradványt stb. az ember, a társadalom hulladéknak tartja-e vagy sem, függ: az emberek anyagi helyzetétől, a társadalmi, a műszaki és a gazdasági fejlettség szintjétől.

18 A hulladékok csoportosításának egységesítésére számos törekvés található hulladékkatalógus. Nemzetközileg az OECD, EU katalógus, a bázeli egyezmény melléklete vagy a német Abfallkatalog. A jelenleg érvényes Európai Hulladék Katalógus (European Waste Catalogue, röviden EWC) 2001/118/EK és 2001/119/EK bizottsági, valamint a 2001/573/EK tanácsi határozatokon alapul és január 1. óta van érvényben. A hulladék katalógus kihirdetése hazánkban a 16/2001.(VII.18.)KöM rendelettel történt meg.

19 A jegyzékben a hulladékokat hat számjegyű kóddal jellemzik. A kód első két számjegye a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportra, a második két számjegye a főcsoporton belüli alcsoportra utal. Az Európai Hulladék Katalógusban felsorolt, a nemzetközileg megállapított veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladékok a kódszám mellett található (*)-gal vannak megjelölve.

20 Eredet Halmazállapot Környezeti hatás Hulladékok kezelési osztályba sorolás

21 Legelterjedtebb, legegyszerűbb A legtöbb országban két nagy csoportot különböztetnek meg: a települési (vagy kommunális) és a termelési (vagy ipari, beleértve a szolgáltatások és a mezőgazdaság területén keletkezőket is) hulladékok csoportját, ezeken belül rendszerint rögtön elkülönítik a veszélyesnek, illetve nem veszélyesnek ítélhető hulladékokat is.

22 közvetlen emberi szükségletek kielégítése folytán keletkező, nem ipari vagy egyéb tevékenységből származó, túlnyomórészt a háztartásokban keletkező hulladékok elosztási és fogyasztási tevékenységből származnak; összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól erősen függ

23 Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Inert hulladékok Biohulladékok

24 Különböző méretű és összetételű szerves és szervetlen szilárd halmazállapotú anyag keveréke, amely a települések lakóépületeiben (háztartási hulladék), intézményeiben (intézményi hulladék), valamint közforgalmú és zöldterületein (közterületi hulladék, kerti hulladék) keletkezik Ide tartoznak továbbá az elhasznált, nagyméretű tartós fogyasztási cikkek, elhasznált közlekedési eszközök, gumiabroncsok stb. (ún. nagy darabos hulladék).

25 Különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladék kategóriájába tartozó anyagok: a kórházak és az egészségügyi intézmények fertőző, mérgező hulladékai; a kutató-fejlesztő intézmények fertőző, mérgező hulladékai; a kereskedelem veszélyes hulladékai; a lakossági fogyasztásból visszamaradó veszélyes anyagok, kémiai áramforrások, fáradt olajok, növényvédő szerek, gyógyszerek, háztartási vegyi áruk, szórópalackok, lakkok, festékek

26 az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepeken keresztül a települések területén a közcsatornára nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek, közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerek, szennyvíztisztító berendezések fenntartásából, tisztításából származó hulladék; a települési (kommunális) szennyvíz tisztításából képződő nyers vagy kirothasztott szennyvíziszap, valamint a gazdasági, de nem termelési tevékenységből származó kommunális szennyvíz

27 Az inert hulladék az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzői: vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

28 A biológiailag lebontható hulladék (biohulladék) minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható.

29 Termelési tevékenységek során keletkeznek, az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltatások (közlekedés) területén Fő tevékenységek szerint: technológiai eredetű hulladékok, amortizációs eredetű hulladékok Iparági, szolgáltatási kategóriák szerint: vegyipari, gépipari, könnyűipari, élelmiszeripari (húsipari, növényolaj-ipari stb.) hulladékok

30 szilárd, folyékony, iszapszerű, pasztaszerű hulladékokat A hazai szabályozás szerint a nem gázhalmazállapotú hulladékokról, hanem légszennyező anyagokról beszélünk.

31 A gyakorlatban nem válnak el élesen, a hulladékártalmatlanítás (gyűjtés, szállítás, elhelyezés) során egymás mellett szerepelnek. A települési hulladékok a hazai gyakorlatban halmazállapot szerint a következő csoportra oszthatók: települési szilárd hulladékok (háztartási szemét), települési folyékony hulladékok (közcsatornába nem kerülő, szippantott szennyvizek, melyek nem kerülnek közvetlenül elvezetésre)

32 a környezetre veszélyes, a környezetre (jelen ismereteink szerint) nem veszélyes hulladékok csoportja. A két kategória között átmenet van, hiszen az anyagi tulajdonságok kedvező, vagy kedvezőtlen változása dönti el a tényleges állapotot. Veszélyes hulladéknak tekintjük azt az anyagot (anyagmaradványt) mely önmaga vagy bármelyik bomlásterméke, közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten az emberi életre, egészségre illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki.

33

34 1. mérgező (toxikus), 2. fertőző, 3. tűz-és robbanásveszélyes, 4. mutagén (karcinogén), 5. korrozív, 6. radioaktív hulladékok. A veszélyesség megítélése és a veszélyes hulladékok körének meghatározása nem egységes. Ált. jogszabályokban, előírásokban rögzített határértékhez kötöttek. Magyarországi szabályozás elég széles körre terjeszti ki a veszélyes hulladéknak minősülő anyagokat. Radioaktív hulladékok külön műszaki-jogi kategória Korrozív veszélyes hulladékok mérgező kategória

35 A fejlett ipari országokban már régen törekednek arra, hogy a hulladékokat a kezelési, feldolgozási, ártalmatlanítási igények szemszögéből is csoportosítsák. Hulladékok csoportosítása: egyedi kódszám, eredet, kezelési osztályba sorolás, a hulladék jellegzetességére, kezelésére vonatkozó megjegyzések

36 Veszélyes hulladék a évi CVXXXV. tv. 1. sz. mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. 3/2006. EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről.

37

38 EU követelmények a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájának irányát is meghatározzák. Stratégiai célok: a korszerű települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás kiterjesztése az ország teljes lakosságára, a korszerűtlen, régi hulladéklerakók bezárása és rekultiválása, a szilárd hulladék kezelési rendszerek EU normákhoz igazodó átalakítása, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez, irányításához és ellenőrzéséhez szükséges jogi-szervezeti háttér megteremtése.

39 A települési önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatást szerveznek és tartanak fenn az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére A gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről önállóan nem gondoskodik.

40 A közszolgáltatás kiterjed: gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére.

41 A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektívgyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat.

42 A elmúlt években csökkenés figyelhető meg. részben a gazdasági válság következményeképpen fellépő megváltozott fogyasztási szokásoknak köszönhető mennyisége nagyobb a nyári hónapokban, míg november és február között lecsökken (Budapesten) Ez a tendencia más nagyobb EU-s városokban (pl. Bécs) is hasonlóképpen alakul.

43 A Ht. alapján települési hulladék a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék. A háztartási hulladékhoz tartozik a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint nagydarabos hulladék lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék amely a háztartásokon kívül képződik jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló.

44 55%-a a lakosságtól származik 45% az intézményekben, a szolgáltatói ágazatban, a kereskedelemben és az ipari területeken képződik a háztartási hulladékhoz hasonló, ezért azzal együtt kezelik, hasznosítják A települési hulladék összetétele a 2012-es évben

45 Magyarországon a települési hulladék többsége (2012) mintegy 65,4%-a lerakókra kerül, nem pedig hasznosítókba. Ausztriában kb. 3,7%, Németországban és Hollandiában pedig alig több mint 1%. Magyarországon a települési hulladéknak 25,5%- át hasznosították anyagában Belgiumban kb. 60%, Németországban kb. 65%, Ausztriában kb. 69%

46 25,5%-os mértékben hasznosították anyagában újra termikusan hasznosítják (9,1%) nagyrészt ártalmatlanítják (65,4%)

47 A hulladék legális lerakása Magyarországon a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek által üzemeltetésre engedélyezett létesítményekben 2009 júliusában bezártak azok a lerakók, amelyek nem feleltek meg az Európai Uniós előírásoknak Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázati rendszeren belül, EU-s projektek a régi lerakók rekultivációs programjai, a fejlesztési időszakban is folytatódnak

48 Jelenleg hazánkban 70, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő lerakó üzemel.

49

50

51 A következő években a települési hulladék vonatkozásában a következő teendők fogalmazódtak meg 2020-ig: Hulladékgazdálkodási Navigáció Országos Rendszer (HUNOR) bevezetése és a meglévő rendszerekkel való kapcsolatának megteremtése. A hulladékgazdálkodási életciklus elemzések alkalmazása, és a környezeti szennyezések és a nyersanyag felhasználás csökkentése. A hulladék megelőzésére és az újrafelhasználásra történő felkészülésre vonatkozó célszámokat kell meghatározni minden tagország számára 2020-ig.

52 A házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása. Az újrahasználat növelése, az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése, illetve a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása. A használt cikkek további használata érdekében a szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése. Szemléletformálás.

53 Az italcsomagolásokra tervezett betétdíj bevezetése az egyutas termékek hulladékká válása lecsökkenne elérhetővé válna a 95%-os gyűjtési és hasznosítási arány PET palack, üveg és alumínium dobozok egyéb termékekre is (pl. festékek, lakkok csomagolása) A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások az ország határain belül álljanak rendelkezésre. egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével

54 Komposztáló és biogáz üzemek létesítése a komposztok minőségbiztosítási rendszerének kialakításával Az elkülönített hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság számára december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni

55 A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 40% alá csökkentése. Az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése. A régi, felhagyott, bezárt lerakók folyamatos rekultiválása és monitorozása.

56 Köszönöm a figyelmet!