Műszertechnikai és Automatizálási Intézet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Műszertechnikai és Automatizálási Intézet"

Átírás

1 Név: Kurzus kód:. Mérések napja, időpontja: Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUM MÉRÉSI ÚTMUTATÓ 1/A 2014 Összeállította Markella Zsolt 4. kiadás Budapest, 2014 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról való másolat készítése a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos. A kiadvány másolása és jogosulatlan felhasználása bűncselekményt képez.

2 Tartalomjegyzék Bevezető laboratóriumi mérés 4. oldal 1. sz. laboratóriumi mérés 12. oldal Egyenfeszültségű stabilizált tápegység megismerése és egyenfeszültség mérése I. 2. sz. laboratóriumi mérés 33. oldal Egyenfeszültség és egyenáram mérése II 3. sz. laboratóriumi mérés 50. oldal Egyenfeszültség és egyenáram mérése III 4. sz. laboratóriumi mérés 61. oldal Ellenállás mérés áram és feszültség méréssel + Váltakozó feszültség mérése I. 5. sz. laboratóriumi mérés 70. oldal Generátor és oszcilloszkóp kezelési gyakorlat I. 6. sz. laboratóriumi mérés 88. oldal Generátor és oszcilloszkóp kezelési gyakorlat II. 7. sz. laboratóriumi mérés 95. oldal Generátor és oszcilloszkóp kezelési gyakorlat III.

3 Bevezetés A hallgatók jelentős része most találkozik érdemben először műszerekkel ezért számukra ebben a félévben egy nagyon részletes mérési utasítást készítettünk. Pedagógiai módszerként a vezetett mérés módszerét használjuk. Természetesen a megfelelő előképzettséggel rendelkezők önállóan is elvégezhetik a mérési részfeladatokat. A mérés elvégzéséhez szükséges a mérési utasításokban előírt feladatok előzetes megoldása. A mérés elvégzésének dokumentálása mindig mérési jegyzőkönyvben történik, amelyben különleges gondot kell fordítani a mérés reprodukálhatóságára, ezért abban mindig rögzíteni kell: - a mérési körülményeket - a felhasznált eszközöket - az alkalmazott mérési módszereket - a mérési eredményeket, azok értékelését és az azokból levont következtetéseket Fontosabb jelölések és rövidítések A mérési útmutató kezelhetőségének elősegítésére a továbbiakban az alábbi piktogramokat használjuk: Elsajátítandó ismeretanyag Tankönyvek a felkészüléshez Előre kitöltendő Szerelés megoldandó! Házi feladat előre Számolás Mérésen kitöltendő

4 ratóriumi mé A laboratóriumi mérés célja A gyakrabban használt villamos mérő eszközök műszaki alapadatainak, funkcióinak, méréstechnikai jellemzőinek, használatuk megismerése, alkalmazásuk elsajátítása és a kiválasztás szempontjainak megismerése. A mérés során elvégzendő mérések: 1. Villamos mérőműszerek megismerése. A méréshez szükséges elmélet Irodalom: [1] Méréstechnika jegyzet (Szerk. Dr. Horváth Elek) [2] Műszerkezelési Útmutatók (A labor honlapján) 4 A méréstechnika laboratórium működési rendjének és követelményinek ismertetése A laborfelelős oktató Neve: Markella Zsolt Szobaszáma: C markella.zsolt@kvk.uni-obuda.hu Internet oldal: Fogadó óra:..

5 A kurzust tartó oktató Neve: Szobaszáma: Internet oldal: Fogadó óra: Laboratórium működési rend Házirend elérhetősége: Biztonsági rend (munka-, baleset-, tűzvédelem) elérhetősége: A laboratórium honlapja: Választott csoport: Laboratóriumi gyakorlatok időrendje Mérés száma: Dátum: Konzultációs mérési időpontok:.... 5

6 JEGYZET Tanulmányi követelmények: (lásd honlap) 6

7 Mérés megtervezése (Tényi V. Gusztáv összeállítása) A mérések megtervezése, elvégzése és kiértékelése során általában az alábbi lépéseket célszerű követni. A mérési folyamat főbb elemei és idő-munkaigényük: A mérés megtervezése ~50 % A mérési adatok felvétele (a program végrehajtása)~20-30 % A mérés kiértékelése ~20-30 % A mérés terve ( mérési feladatonként ): 1. A mérés célja: A mérés során megszerzendő információ pontos meghatározása, a szükséges pontossági és egyéb követelményekkel. 2. A mérés elve: A méréshez felhasznált fizikai törvényszerűségek (pl. Ohm törvény, Kirchoff törvények,...). 3. A mérés módszere: (lásd Méréstechnika jegyzet) 4. A mérési eljárás (program) leírása (terve): a) A mérendő objektum azonosítása és a mérési modell (kapcsolási rajz) elkészítése: b) mérendő információ helyének meghatározása, c) a mérendő információ időbeliségének meghatározása (egyszeri statikus, mintavételes, folytonos, ). d) A mérés feltételeinek, határadatainak meghatározása. e) A méréshez szükséges és rendelkezésre álló műszerek, eszközök kiválasztása. f) A mérési pontok kijelölése: A beállítási jellemző helyének meghatározása (pl. karakterisztika mérés, ). A mérés időpontjának v. időtartamának, vagy a mintavételezés időpontjainak konkrét megállapítása. g) A mérési adatok dokumentálásához szükséges forma elkészítése (lista, táblázat) h) A mérés adatainak kiértékeléséhez szükséges számítások, elemzések, szempontok előkészítése (képletek, számítási-, elemzési eljárások,...) Pl. a fogyasztásból származó korrekció kiszámításának menete, 5. A mérési programterv végrehajtása ( műveleti sorrend-terv): A mérés elvégzése, és itt kell elvégezni a mérés során szükséges pontosításokat (pl. újabb mérési pontok beiktatását,...), előre nem tervezhető változtatásokat. 6. A mérés kiértékelése: A mérés során elértük-e a feladatnál megfogalmazott célt? Igen - Nem? Ha nem akkor mi a további teendő a cél elérése érdekében? FIGYELEM! Az esetleges pótlólagos adatoknak is kívánatos helyet biztosítani! Nagyobb mennyiségű adat és számítás esetén célszerű táblázatkezelő programot használni! 7

8 1. Villamos mérőműszerek megismerése Mérés száma: Mérést végezte: Neptun kód: Mérés helye: Mérőhely száma: Mérés ideje: Kiértékelés dátuma: A mérés célja: A feszültség, áram és ellenállás mérésére alkalmas a laboratóriumban található - analóg és digitális mérőműszerek megismerése, a mérőműszerek tulajdonságainak táblázatba történő rögzítése! A mérésnél felhasznált műszerek: A laboratóriumban a hallgatók az alábbi feszültség és árammérőkből választhatnak: analóg mechanikus kézi műszer (GANZUNIV) digitális multiméter (TR1667/B, HM8012, MX ) HAMEG HM8012 TR 1667/.. MX GANZUNIV 4 8

9 A mérőhelyen rendelkezésre álló műszerek: Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. Ajánlás műszerek megismeréséhez: Milyen fizikai jellemzők mérésére alkalmas (feszültség, áram, ellenállás, )? A villamos jellemzők milyen tulajdonságát lehet mérni (egyen, váltó, )? Milyen mérési tartományokban képes mérni és hogyan lehet a mérési tartományokat kiválasztani? Hol lehet csatlakozni a műszerhez, melyik jellemzőnél hova, és milyen feltételekkel? Pontossági jellemzők (pontossági osztály, ), Érzékenység, műszerállandó: Hogyan történik a kijelzés és azt hogyan kell kiértékelni? A mutatós műszereknél azonosítsák, hogy melyik méréshatárhoz melyik skála tartozik, és hogyan kell a mutatott értéket meghatározni! Bemeneti impedancia (fogyasztás, visszahatás a mérendő áramkörre) Referencia feltételek (frekvencia, hőmérséklet, ) Példa egy analóg műszeren mért érték leolvasására: a./ ha Umh = 10 V, akkor az Um = 7,1 V. b./ ha Umh = 3 V, akkor az Um = 2,25 V. 9

10 Bekapcsoló gomb Üzemmód váltó DC/AC árammérő pontok közös pont Méréshatár váltó feszültségmérő ill ellenállásmérő pont árammérő pont közös pont feszültségmérő ill ellenállásmérő pont Üzemmód váltó Méréshatár váltó Bekapcsoló gomb közös pont Üzemmód és méréshatár váltó áram - feszültségmérő pont Üzemmód és méréshatár váltó Túlterhelés védelem árammérő pontok közös pont feszültségmérő ill ellenállásmérő pont DC/AC Polaritás váltó 10

11 A mérés során a mérésvezető útmutatása és a műszerek gépkönyvei alapján kitöltendő adatok: Műszerek Méréstechnikai jellemzők Ganzuniv (3, 4) Digitális multiméter TR 1667 Digitális multiméter HM 8012 Digitális multiméter MX Mit mér, és azt milyen mérési tartományban? Pontossági jellemzők: Érzékenység, műszerállandó (max. érzékenység): Bemeneti impedancia (visszahatás a mérőkörre, fogyasztás): Referencia tartományok (Hőmérséklet): 11

12 A laboratóriumi mérés célja Az egyenfeszültségű stabilizált tápegység kezelésének elsajátítása. Lineáris hálózatokban műszerrel történő feszültségmérés gyakorlása. A mérés folyamán fellépő rendszeres és véletlen hiba nagyságának meghatározása. A mérési eredmények metrológiailag helyes megadása és a mérés értékelése. A műszerből származó véletlen hiba számítása és ábrázolása a mért mennyiség függvényében. A laboratórium során elvégzendő mérések: V / 180 ma beállítása egyenfeszültségű stabilizált kettős tápegységen 1.2. Egyenfeszültségű stabilizált kettős tápegység összeállítása 1.3. Um1 egyenfeszültség mérése: a műszer fogyasztásából származó rendszeres hiba és a műszer bizonytalanságából származó véletlen hiba meghatározása. A méréshez szükséges elmélet Az előadáson elhangzottak és a méréstechnika jegyzet egyenfeszültség mérésről szóló része. Irodalom: [1] Méréstechnika jegyzet (Szerk. Dr. Horváth Elek) [2] Dr. Selmeczi Kálmán, Schnöller Antal: Villamosságtan II , ;Thevenin-Norton 12

13 1. A mérés célja Ismeretes azonban A mérés során arra A helyes érték A mérés hibája Előre kitöltendő! [1] 34. oldal [1] 35. oldal H =. A mérés hiba előjeles Az így meghatározott A mérés hiba negatív Jele: K. Ennek Xh =. 13

14 Amennyiben a [1] 35. oldal százalékos formában megadva: h= H x h 100 A relatív hiba A mérési hiba kiszámítása Ennek figyelembevételével a számításaink során közelítéssel élünk: h= H x h 100 H x m 100 A leggyakoribb az a módszer, [1] 36. oldal 3. A mérési hibákat A rendszeres hibákra A rendszeres hiba a Ha a rendszeres hibák

15 A rendszeres hibák A rendszeres hibákat A korrigált A véletlen hibák sztochasztikus A véletlen jelenségek A mérési eredmények megadása..... Egyetlen műszerrel végzett..... [1] 37. oldal [1] 39. oldal [1] 40. oldal [1] 56. oldal x= x a xm a K a ±ε a 15

16 Egyenfeszültségű stabilizált tápegység megismerése A mérés célja: Az egyenfeszültségű stabilizált tápegység kezelésének elsajátítása! A mérendő objektum: Az alábbi ábrán látható kétcsatornás stabilizált tápegység és főbb kezelőszervei. Feszültség beállító A kimeneti áram és feszültség értéke Áramkorlát beállító DC OFF Csatlakozók Hálózati kapcsoló MCP M10-TP3003L 16

17 A laboratóriumban található tápegységek nem célorientáltak, tehát nem egy adott áram és feszültség értéket szolgáltatnak, hanem bizonyos határokon belül tetszőleges értékek beállítására alkalmasak. Minden egyes áramkörnek más nagyságú tápfeszültségre és az áramkör fogyasztásának megfelelő áramra van szüksége. Amennyiben a szükségesnél magasabb feszültségértéket állít be, akkor az az áramkör tönkremeneteléhez vezethet, ezért állítjuk be a tápfeszültség értékét. Az előírt tápfeszültségnél kisebb érték esetén az áramkörök nem az elvárt módon működnek. Az áramkorlát értékét minden esetben úgy kell beállítani, hogy az áramkör által felvett áramértéknél nagyobb legyen. (Ha az áramkorlát alacsonyabb, akkor nincs elegendő teljesítmény az elvárt működéshez. Az áramkorlát beállítása elsősorban biztonsági megfontolásból szükséges!). A tápegységeknek három kimeneti pontja van: +, - (ezek közt szolgáltatja a kimeneti feszültségét) és a pont. Ez a (föld) pont nincsen galvanikus kapcsolatban a tápegységgel, hanem a készülék házához van kötve, ami a konnektor életvédelmi földpontjára kötött és élet valamint zavarvédelmi célokra használható. A méréseink folyamán csak a + és - csatlakozókat fogjuk használni! A stabilizált tápegység kimeneti feszültségét és a kimenti áramát is egy-egy szabályzó áramkörrel állíthatjuk be. A két szabályzó kör közül a terhelő ellenállás nagyságától függően minden esetben csak az egyik működik. Hálózati stabilizált tápegység kimeneti karakterisztikája különböző nagyságú terhelő ellenálásokkal CV: (Constant Voltage) feszültséggenerátoros üzemmód CC: (Constant Current) áramgenerátoros üzemmód 17

18 Mint az ábrán is látható pl. az R1 nagyságú terhelő ellenállás esetén a tápegység feszültséggenerátoros üzemmódban működik, tehát az általunk beállított Uki0 feszültség mérhető a kimenetén és az általunk beállított Iki0-nál kisebb Iki1 nagyságú áram folyik a terhelő ellenálláson. Ezzel ellentétben az R2 esetén a tápegység áramgenerátoros üzemmódban működik, tehát az általunk beállított Iki0 áram érték folyik ár a terhelő ellenálláson, de a kimeneti feszültség a beállított Uki0-nál kisebb Uki2. Számítsa ki az alábbi példát. A tápegységen beállítható maximális értékek: Ukimax=30V, Ikimax=2A Állítsunk be Uki0=20V-ot és Iki0=2A az első esetben kapcsoljunk R1=20Ω-os terhelő ellenállást a tápegységre. Számítsa ki az ellenálláson folyó áram értékét és rajzolja be az alábbi jelleggörbébe a tápegység beállított kimenti feszültségét, a R1 ellenállást és a R1 ellenálláson folyó áram értékét. Végezze el a számítást és az ábrázolást ismét R2=5 Ω esetén. Uki [V] Iki [A] [A] 18

19 1.1. Feladat: A méréshez szükséges műszerek, eszközök kiválasztása: Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. Állítson be a tápegységen 12V feszültséget, kb. 180mA áramkorláttal! A mérés műveleti sorrendje: A tápegység kikapcsolt állapotában ellenőrizze a következőket: A DC kapcsolók OFF állásban, Az áramkorlátozók nem alsó végállásban. A feszültség beállító kapcsolók, potenciométerek 0 V, vagy az adott feszültségérték állásban. Helyezze feszültség alá a tápegységet a POWER kapcsolóval! Kapcsolja a DC kapcsolót ON állásba! Állítsa be a 12V feszültséget a feszültségbeállító kezelőszervvel - a tápegység ellenőrző műszerén ellenőrizve. Kapcsolja a DC kapcsolót OFF állásba! Pontos feszültség beállításhoz külső feszültségmérő Az áramkorlát beállításához zárja rövidre a tápegység + és - használata javasolt! jelű kimenetét egy minkét végén banándugóval ellátott vezetékkel! Kapcsolja a DC kapcsolót ON állásba! A tápegység ellenőrző műszerét figyelve állítsa be az áramkorlát értéket az árambeállító kezelőszervvel! Kapcsolja a DC kapcsolót OFF állásba! Távolítsa el a rövidzárat létrehozó vezetéket a tápegység + és - jelű kimenetei közül. (A tápegység későbbi használata során célszerű a beállított kimeneti feszültség nagyságának méréssel történő ellenőrzése.) 19

20 Ellenőrizze a beállított feszültséget a rendelkezésre álló feszültségmérőkkel! A műszerek áramkörbe kapcsolásának lépései 1. Ismerkedés a műszerrel: az előlapon a specifikációk rögzítése. 2. Üzemmód beállítása (AC, DC, U, I, Ω, stb) 3. A méréshatár kapcsolót maximális értékre állítsa (digitális mérésnél auto üzemmódot használunk ha van ilyen állás) 4. A műszer megfelelő csatlakoztatása a mérendő körbe. (feszültségmérőt párhuzamosan a mérendő feszültségre. Az árammérőt a kört megszakítva sorosan kell a mérendő körbe kötni) 5. A méréshatár csökkentése olyan mértékben amíg a mutató vagy a kijelzőn látható érték az adott méréshatárt legjobban megközelíti. (Figyelem tilos a méréshatár olyan mértékű csökkentése, melynél a mutató túllendül a méréshatáron, mivel ezzel a műszer tönkremenetelét okozhatjuk! Digitális műszerek esetén a méréshatárt meghaladó bemeneti jelszintet a kijelző villogása szokta jelezni.) A mérés műveleti sorrendje: Állítson be az analóg mérőműszeren (GANZUNIV 3,4) 30V-os méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő üzemmódba, a polaritás-váltót állítsa + állásba. Csatlakoztasson a mérőműszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse a tápegység - csatlakozó pontjához. A feszültségmérő bementi pontját, pedig piros vezetékkel kösse össze a tápegység + csatlakozó pontjával. Kapcsolja a tápegységet DC ON állásba! Jegyezze fel a mért feszültség értékét:.. Kapcsolja a tápegységet DC OFF állásba! Távolítsa el a korábban használt mérőzsinórokat! 20

21 Állítson be a digitális feszültségmérő (TR-1667/..) mérőműszeren 20V-os méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő (DC) üzemmódba! Csatlakoztasson a műszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse a tápegység - csatlakozó pontjához. A mérőműszer feszültségmérő bementi pontját, pedig piros vezetékkel kösse össze a tápegység + csatlakozó pontjával. Kapcsolja a tápegységet DC ON állásba! Jegyezze fel a mért feszültség értékét:.. Kapcsolja a tápegységet DC OFF állásba! Távolítsa el a korábban használt mérőzsinórokat! Állítson be a HM8012 típusú digitális mérőműszeren 50V-os méréshatárt (L3 üzemmód), kapcsolja egyen-feszültség mérő (DC) üzemmódba! Csatlakoztasson a műszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse a tápegység - csatlakozó pontjához. A mérőműszer feszültségmérő bementi pontját, pedig piros vezetékkel kösse össze a tápegység + csatlakozó pontjával. Kapcsolja a tápegységet DC ON állásba! Jegyezze fel a mért feszültség értékét:.. Kapcsolja a tápegységet DC OFF állásba! Távolítsa el a korábban használt mérőzsinórokat! A mért értékeket hasonlítsa össze! 21

22 1.2. Egyenfeszültségű stabilizált kettős tápegység összeállítása A mérés célja: Egyenfeszültségű stabilizált kettőstápegység összeállítása! A mérendő objektum: A mérés során az egyes számú mérőpanelt használja. Feladat: Állítson össze egy ± 12 V tápforrást és ezt kapcsolja rá az 1. sz. mérőpanelre a következők szerint! A mérés műveleti sorrendje: A stabilizált kettős tápegység mindkét felén állítson be 12 V-os tápfeszültséget! (Digitális multiméter segítségével győződjön meg arról, hogy a tápegységek a beállított feszültség értéket szolgáltatják. Ügyeljen arra, hogy az áramkorlát kb. 180 ma legyen) Kapcsolja a tápegység kapcsolóját DC OFF állásba. 22

23 A bal oldali tápegység pozitív csatlakozó pontját kösse össze mindkét végén banándugóval ellátott, fekete színű vezeték segítségével - a jobb oldali tápegység negatív csatlakozó pontját. A szerelést minden esetben feszültségmentes állapotban hajtsa végre! A fekete színű kábel egyik végét kösse össze lehetőség szerint fekete színű vezeték segítségével - a 1. számú mérőpanel alján található COM csatlakozó ponttal! A bal oldali tápegység negatív pontját kösse össze lehetőség szerint kék színű vezeték segítségével a 1. számú mérőpanel alján található -12V csatlakozó ponttal! A vezetékek színét a jobb áttekinthetőség miatt érdemes a leírtaknak megfelelően használni! A jobb oldali tápegység pozitív pontját kösse össze lehetőség szerint piros színű vezeték segítségével a 1. számú mérőpanel alján található +12V csatlakozó ponttal! Kapcsolja a tápegység kapcsolóját DC ON állásba. Külső feszültségmérővel ellenőrizze le, hogy az 1. számú mérőpanelen a COM ponthoz képest a + és a 12 V-os feszültség megjelenik-e. Külső feszültségmérővel mérje le az 1. sz. mérőpanel +12V és a 12V pontok közt megjelenő feszültség értékét. Jegyezze fel a mért feszültség értékét:.. Ne szedje szét a kapcsolást! 23

24 1.3. U m1 egyenfeszültség mérése: a műszer fogyasztásából származó rendszeres hiba és a műszer bizonytalanságából származó véletlen hiba meghatározása. Mérés száma: Mérést végezte: Neptun kód: Mérés helye: Mérőhely száma: Mérés ideje: Kiértékelés dátuma: A mérés célja: Az 1. sz. mérőpanel adott mérési pontjain a feszültség értékének megállapítása, a fogyasztásból származó rendszeres, korrigálható hiba és a bizonytalansági tartomány kiszámítása. A következőkben ismertetjük a mérés elve, illetve a mérés módszere részek kitöltésének menetét. Ezen minta alapján kell otthon a többi mérésnél kitölteni ezeket a részeket. A mérés elve: A mérési elv a mérés alapját képező elv vagy jelenség megnevezése, a mérés tudományos alapja a mérési elv. A kapcsolásnál látható, hogy a Thevenin helyettesítő kép két ismeretlent tartalmaz. Ug1 és Rg1. Ennek meghatározása ezért két független méréssel lehetséges. A két független mérésből felírt egyenletekből Rg1 számítással meghatározható. Mivel Ug1=Um1+URg1 ennek alapján értéke számolható. URg1 értéke a kör áramából (ez megegyezik a műszer áramával) és az R g1 számolt értékéből meghatározható. A mérés módszere: Mérési módszer a mérés elvégzéséhez szükséges műveletek logikai sorrendbe történő leírása. A mérés során az Um1 két feszültségmérővel mérjük meg, melyeknek különböző a belső ellenállása és így az Um1-re felírható két feszültség osztó, melyekből Rg1 kiszámolható. 24

25 A mérendő objektum: Az 1. sz. mérőpanelen található Thevenin helyettesítő kép Um1 kimenettel A mérés feltételei, határadatai: A méréshez szükséges műszerek, eszközök kiválasztása: Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. A mérés műveleti sorrendje: Állítson össze egy ± 12 V tápforrást és ezt adja rá az 1. sz. mérőpanelra! (A részletes műveleti sorrend az 1.2-es mérési feladatában található meg a 22. oldalon.) Állítson be az analóg mérőműszeren (GANZUNIV 3,4) 30V-os méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő üzemmódba, a polaritás-váltót állítsa + állásba. Csatlakoztasson a műszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont alsó pontjához. A műszer feszültségmérő bementi pontját, pedig piros vezetékkel kösse össze az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont felső pontjával. 25

26 A mérőműszeren a méréshatárt csökkentse a lehető legkisebbre - amit a mért feszültség megenged! Töltse ki az alábbi táblázatot: Műszer Um1 Umh Rv A mérőműszerbe bedugott vezeték nincsen feszültség alatt, viszont egy működő áramkörbe csatlakoztatott vezeték feszültség alatt lehet! A mérőműszert az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozóponttal összekötő mérőzsinórokat távolítsa el. (Először a feszültségforrásból jelen esetben Um1-ből húzza ki a mérőzsinórokat!) Állítson be a TR-1667/.. digitális mérőműszeren a korábban lemért Um1 feszültségérték méréséhez alkalmas méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő üzemmódba. Csatlakoztasson a műszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont alsó pontjához. A műszer feszültségmérő bementi pontját, pedig kösse össze az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont felső pontjával. Amennyiben lehetséges mérőműszeren a méréshatárt csökkentse a lehető legkisebbre - amit a mért feszültség megenged! Töltse ki az alábbi táblázatot: Műszer Um1 Umh Rv A mérőműszert az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozóponttal összekötő mérőzsinórokat távolítsa el. (Először a feszültségforrásból jelen esetben Um1-ből húzza ki a mérőzsinórokat!) Állítson be a digitális mérőműszeren (HM8012) a korábban lemért Um1 feszültségérték méréséhez alkalmas méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő üzemmódba. Csatlakoztasson a műszer közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont alsó pontjához. A műszer feszültségmérő bementi pontját, pedig kösse össze az 1. sz. mérőpanelen található Um1 csatlakozópont felső pontjával. 26

27 Amennyiben lehetséges a mérőműszeren a méréshatárt csökkentse a lehető legkisebbre - amit a mért feszültség megenged! Töltse ki az alábbi táblázatot: Műszer Um1 Umh Rv A fogyasztásból származó korrekció (K) meghatározásának menete: A korrekció nagysága a következő képen számítható K = I m R U = R m1 g1 g1 Rv hiszen a műszer által mért Um1 feszültség az Ug1 feszültségnél annyival kisebb, mint amekkora feszültség a generátor Rg1 belső ellenállásán esik. A fenti képletből az Um1-et mértük, az Rv a feszültségmérőnk belső ellenállása, viszont Rg1 ismeretlen. Rg1 meghatározása: Az Ug1 feszültséget az Rg1 és a feszültségmérő bemeneti (A valódi feszültség mérő belső ellenállása párhuzamos az ideális feszültség mérővel) Rv ellenállása osztja, tehát az Um1 feszültség felírható egy feszültségosztás végeredményeként. U m1 =U g1 Rv R + R g1 v 27

28 Ebben az egyenletben az Ug1 és az Rg1 is ismeretlen, de ha két különböző belső ellenállású műszerrel, (vagy ugyan azzal a műszerrel csak különböző méréshatárban amelyekben nem egyezik meg a belső ellenállás értéke) mérve végezzük el a mérést akkor már két egyenlet írható fel és továbbra is csak két ismeretlen lesz. 1. az a műszer eredményéből 2. a b műszer eredményéből U U m1b m1a = U = U g1 g1 Rva R + R g1 g1 Rvb R + R Ezen két ismeretlenes egyenletrendszer megoldásából meghatározható Rg1 és Ug1 értéke. Az 1. egyenletben szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát (Rg1 + Rva) al! =U g Rva Um1a 1 A 2. egyenletben szorozzuk meg az egyenlet mindkét oldalát (Rg1 + Rvb) al! =U g Rvb Um1b 1 Az 1. egyenletből fejezzük ki Ug1 et! U m1a =... R va A kifejezett Ug1 et helyettesítsük be a 2. egyenletbe! U m1a U m1b = Rvb Rva Az egyenlet mindkét oldalát szorozzuk meg: Rva val! m1b va =U m1a... + R vb U R... Végezzük el a szorzásokat és bontsuk fel a zárójeleket! U m1b R va... +U R... =U R... +U R... m1b va m1a vb m1a vb vb va 28

29 Csoportosítsuk, az egyenletben szereplő tagokat, úgy hogy az Rg1 et tartalmazó tagok egy oldalra kerüljenek! U m1b R va... U R... =U R... U R... m1a vb Az egyenlet bal oldalán emeljük ki a két tagból Rg1 et U R U R =U R... U R m1b va m1a vb m1a vb m1a vb m1b va m1b va Az egyenlet mindkét oldalát osszuk el: U... = m1a Rvb... U m1b Rva... U R U R m1b va m1a vb U m1b R va U m1a R vb -vel! Másolja be a fenti táblázatokból az értékeket az alábbi táblázatokba! Mivel három műszerrel mért eredmények állnak rendelkezésünkre ezért páronként kell a számítást elvégezni! Műszer X Um1x [V] Rvx [Ω] 1. Ganzuniv.. a 2. TR1667/.. b Helyettesítse be a mért értékeket és számítsa ki az Rg1 értékét! = R g1 (I. ) =... Műszer X Um1x [V] Rvx [Ω] 2. TR1667/.. a 3. HM8012 b Helyettesítse be a mért értékeket és számítsa ki az Rg1 értékét! = R g1 (II. ) =... 29

30 Műszer X Um1x [V] Rvx [Ω] 1. Ganzuniv.. a 3. HM8012 b Helyettesítse be a mért értékeket és számítsa ki az Rg1 értékét! = R g1 (III. ) =... Helytelen mérés esetén (nem megfelelő méréshatár ill. leolvasás) a számolt ellenállás negatív értékre adódhat. Ebben az esetben ezt a mérési eredményt hagyja figyelmen kívül! Várhatóan a kiszámított Rg1 értékek eltérnek egymástól! Amelynek okai: a mérési eredmény véletlen hibával terhelt! halmozott számítási hibák a hasonló értékeknél! Az eredményeknek képezze számtani átlagát! A továbbiakban ezt az értéket tekintse Rg1 nek! R g 1 = =... A fogyasztásból származó korrekció (K) meghatározása műszerenként: 1. műszer:. K = I m R U = R... = m1 g1 g1 = Rv műszer:. K = I m Um1... Rg1 = Rg1 =... =... R... v2 3. műszer:. Um1... K = Im Rg1 = Rg1 =... =... R... v3 30

31 A mérési bizonytalansági tartomány (±h) meghatározása : Analóg műszerek esetén az általános képlet X ± h = ± hpo X mh m Ennek a kiszámítása minden mérés szerves részét képezi! h a mérés bizonytalansága hpo pontossági osztály gépkönyv alapján xmh aktuális méréshatár xm mért érték A képletet feszültségmérésre adaptálva ± h= ± h A digitális műszerekkel történő mérésre vonatkozó általános képlet ± h = ± h rdg % + h % fs p U U mh m = X fs D digit + 100% X rdg NK h a mérés bizonytalansága hrdg (reading) leolvasott értékre vonatkoztatott hiba gépkönyv alapján hfs (full scale) aktuális méréshatárra vonatkoztatott hiba gépkönyv alapján xfs aktuális méréshatár xrdg mért érték D (digit) bizonytalan jegyek száma gépkönyv alapján Nk a digitális műszeren kijelzett teljes szám értéke a tizedes pont nélkül A digitális műszerek esetén tehát a hiba három részből áll. Azonban az egyes műszerek gyártója általában csak két értéket szokott megadni, ebben az esetben értelemszerűen a harmadik érték nulla (tehát nem kell vele számolni). 31

32 A laborban található kétféle digitális multimétert felhasználva feszültségmérésre adaptálva: a TR1667 esetén ± h = ± h És a HM8012 esetén rdg ± h = ± h D digit % + N rdg K 100 % U = fs % + h % = Végezze el a mért feszültség értékek bizonytalansági sávjának kiszámítását, majd az összes eredményt foglalja táblázatba! (Képlet, behelyettesítés mértékegységgel és végeredmény!!!) fs U rdg Műszer Um1 Umh Rv K műszer bizonytalansága (gépkönyv alapján) Ganzuniv TR1667 HM8012 ±h (számított) Írja fel az eredményeket metrológiailag helyes formában! A mérés értékelése: : 32

33 A laboratóriumi mérés célja Lineáris hálózatokban műszerrel történő feszültség- ill. árammérés gyakorlása. A mérés folyamán fellépő rendszeres és véletlen hiba nagyságának meghatározása. A mérési eredmények metrológiailag helyes megadása és a mérés értékelése. A műszerből származó véletlen hiba számítása és ábrázolása a mért mennyiség függvényében. A laboratórium során elvégzendő mérések: 2.1. Um2 egyenfeszültség mérése: a műszer fogyasztásából származó rendszeres hiba és a műszer bizonytalanságából származó véletlen hiba meghatározása Im áram mérése: a műszer fogyasztásából származó rendszeres hiba és a műszer bizonytalanságából származó véletlen hiba mint bizonytalanság meghatározása A műszerből származó véletlen hiba számítása és ábrázolása a mért mennyiség függvényében. A műszerek kiválasztása véletlen hiba figyelembevételével. A méréshez szükséges elmélet Az előadáson elhangzottak és a méréstechnika jegyzet egyenfeszültség mérésről szóló része. Irodalom: [1] Méréstechnika jegyzet (Szerk. Dr. Horváth Elek) [2] Dr. Selmeczi Kálmán, Schnöller Antal: Villamosságtan II , ;Thevenin-Norton 33

34 2.1 U m2 egyenfeszültség mérése: a műszer fogyasztásából származó rendszeres hiba és a műszer bizonytalanságából származó véletlen hiba meghatározása. A mérés célja: Az 1. sz. mérőpanel adott mérési pontjain a feszültség értékének megállapítása, a fogyasztásból származó rendszeres hiba és a bizonytalansági tartomány kiszámítása. A mérés elve: A mérés módszere:.. A mérendő objektum: Az 1. sz. mérőpanelen található kapcsolás rajza 34

35 A mérés feltételei, határadatai: A méréshez szükséges műszerek, eszközök kiválasztása: Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. Műszer:.. A mérés műveleti sorrendje: Állítson össze egy ± 12 V tápforrást és ezt adja rá az 1. sz. mérőpanelra! (A részletes műveleti sorrend az 1. sz. mérés 2. mérési feladatában található meg a 22. oldalon) Állítson be a GANZUNIV (3,4) analóg mérőműszeren 30V-os méréshatárt, kapcsolja egyen-feszültség mérő üzemmódba, a polaritás-váltót állítsa + állásba. Csatlakoztasson a GANZUNIV (3,4) közös pontjára egy mindkét végén banándugóval ellátott fekete vezetéket, melynek szabad végét kösse az 1. sz. mérőpanelen található Um2 csatlakozópont alsó pontjához. A GANZUNIV (3,4) feszültségmérő bementi pontját, pedig kösse össze az 1. sz. mérőpanelen található Um2 csatlakozópont felső pontjával. A GANZUNIV (3,4) analóg mérőműszeren a méréshatárt csökkentse a lehető legkisebbre - amit a mért feszültség megenged! Töltse ki az alábbi táblázatot: Műszer Um2 Umh Rv 1. A GANZUNIV (3,4) analóg mérőműszert az 1. sz. mérőpanelen található Um2 csatlakozóponttal összekötő mérőzsinórokat távolítsa el. (Először a feszültségforrásból jelen esetben Um2-ből húzza ki a mérőzsinórokat!) 35

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

MEASUREMENT GUIDE 1/A

MEASUREMENT GUIDE 1/A Name: Course code:. Date and time of the measurement: ÓBUDAI UNIVERSITY Kandó Kálmán Faculty of Electrical Engineering Institute of Instrumentation and Automation MEASUREMENT LABORATORY MEASUREMENT GUIDE

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek

Méréselmélet és mérőrendszerek Méréselmélet és mérőrendszerek 6. ELŐADÁS KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba eredete o

Részletesebben

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE

DIÓDÁS ÉS TIRISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE M I S K O C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉNÖKI ÉS INFOMATIKAI KA EEKTOTECHNIKAI ÉS EEKTONIKAI INTÉZET Összeállította D. KOVÁCS ENŐ DIÓDÁS ÉS TIISZTOOS KAPCSOÁSOK MÉÉSE MECHATONIKAI MÉNÖKI BSc alapszak hallgatóinak

Részletesebben

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!

Részletesebben

0 Általános műszer- és eszközismertető

0 Általános műszer- és eszközismertető 0 Általános műszer- és eszközismertető A laborgyakorlatok során előforduló eszközök vázlatos áttekintésében a teljesség igénye nélkül s a célfeladatokra koncentrálva a következő oldalak nyújtanak segítséget.

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

Digitális multiméterek

Digitális multiméterek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKAI INTÉZET Fizikai mérési gyakorlatok Digitális multiméterek Segédlet környezettudományi és kémia szakos hallgatók fizika laboratóriumi mérési gyakorlataihoz)

Részletesebben

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ)

Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) Méréselmélet és mérőrendszerek 2. ELŐADÁS (1. RÉSZ) KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR 2016. 10. Mai témáink o A hiba fogalma o Méréshatár és mérési tartomány M é r é s i h i b a o A hiba megadása o A hiba

Részletesebben

DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató

DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet DTMF Frekvenciák Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: Bevezető A Proto Board 2. mérőkártya olyan

Részletesebben

Mérési hibák 2006.10.04. 1

Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség

Részletesebben

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN.

ELLENÁLLÁSMÉRÉS. A mérés célja. Biztonságtechnikai útmutató. Mérési módszerek ANALÓG UNIVERZÁLIS MŰSZER (MULTIMÉTER) ELLENÁLLÁSMÉRŐ MÓDBAN. ELLENÁLLÁSMÉRÉS A mérés célja Az egyenáramú hidakkal, az ellenállásmérő műszerekkel, az ellenállásmérő módban is használható univerzális műszerekkel végzett ellenállásmérés módszereinek, alkalmazási sajátosságainak

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

Feszültségérzékelők a méréstechnikában

Feszültségérzékelők a méréstechnikában 5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését

Részletesebben

AX-7020 Felhasználói kézikönyv

AX-7020 Felhasználói kézikönyv AX-7020 Felhasználói kézikönyv 1. Áttekintés Az AX-7020 egy nagy pontosságú, analóg multiméter. A nagy mértékben javított biztonsági teljesítmény már a CAT III 600V szabványnak is megfelel. DC feszültség-,

Részletesebben

Elektronikus fekete doboz vizsgálata

Elektronikus fekete doboz vizsgálata Elektronikus fekete doboz vizsgálata 1. Feladatok a) Munkahelyén egy elektronikus fekete dobozt talál, amely egy nem szabványos egyenáramú áramforrást, egy kondenzátort és egy ellenállást tartalmaz. Méréssel

Részletesebben

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.

Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza

Részletesebben

Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.

Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata. El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.

Részletesebben

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3

Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Hármas tápegység Matrix MPS-3005L-3 Általános leírás Az MPS-3005L-3 tápegység egy fix 5V-os, 3A-rel terhelhető és két 0V-30V-között változtatható,legfeljebb 5A-rel terhelhető kimenettel rendelkezik. A

Részletesebben

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei

Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Összefüggő szakmai gyakorlat témakörei Villamosipar és elektronika ágazat Elektrotechnika gyakorlat 10. évfolyam 10 óra Sorszám Tananyag Óraszám Forrasztási gyakorlat 1 1.. 3.. Forrasztott kötés típusai:

Részletesebben

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti

Részletesebben

Elvis általános ismertető

Elvis általános ismertető Elvis általános ismertető Az NI ELVIS rendszer egy oktatási célra fejlesztett különleges LabVIEW alkalmazás. A LabWIEW alapjaival amikor megismerkedtünk, akkor csak virtuális műszereket hoztunk létre.

Részletesebben

E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete

E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete Mérési feladatok: 1. Egyenáramú munkaponti adatok mérése Tápfeszültség beállítása, mérése (UT) Bázisfeszültség

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 760A Digitális multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Általános tulajdonságok... 3 4. Mérési tulajdonságok... 3 5. A Multiméter használata...

Részletesebben

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint)

Wien-hidas oszcillátor mérése (I. szint) Wien-hidas oszcillátor mérése () A Wien-hidas oszcillátor az egyik leggyakrabban alkalmazott szinuszos rezgéskeltő áramkör, melyet egyszerűen kivitelezhető hangolhatóságának, kedvező amplitúdó- és frekvenciastabilitásának

Részletesebben

E1 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék

E1 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék E1 laboratóriumi mérés Fizikai Tanszék Konduktív ellenállás és fémszálas izzó feszültségáram karakterisztikája 1. A mérés célja, elve Az izzólámpa fajlagos ellenállása működés közben nagy mértékben függ

Részletesebben

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások

1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ

Részletesebben

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)

MŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.

* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn. I. Digitális multiméter 1.M 830B Egyenfeszültség 200mV, 2, 20,200, 1000V Egyenáram 200μA, 2, 20, 200mA, 10A *!! Váltófeszültség 200, 750V 200Ω, 2, 20, 200kΩ, 2MΩ Dióda teszter U F [mv] / I F =1.5 ma Tranzisztor

Részletesebben

DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 4100 Digitális Földelési Ellenállás Mérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági figyelmeztetések... 2 3. Műszaki jellemzők... 2 4. Mérési tulajdonságok... 3 5. Előlap és

Részletesebben

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel.

Ohm törvénye. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. A mérés célkitűzései: Ohm törvényének igazolása mérésekkel. Eszközszükséglet: Elektromos áramkör készlet (kapcsolótábla, áramköri elemek) Digitális multiméter Vezetékek, krokodilcsipeszek Tanulói tápegység

Részletesebben

1. Az előlap bemutatása

1. Az előlap bemutatása AX-T2200 1. Az előlap bemutatása 1, 2, 3, 4. Feszültségválasztó kapcsolók (AC750V/500V/250V/1000V) 5. ellenállás tartomány kiválasztása (RANGE) 6. Főkapcsoló: auto-lock főkapcsoló (POWER) 7. Magasfeszültség

Részletesebben

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel

Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel 3. aboratóriumi gyakorlat Áramköri elemek mérése ipari módszerekkel. dolgozat célja oltmérők, ampermérők használata áramköri elemek mérésénél, mérési hibák megállapítása és azok függősége a használt mérőműszerek

Részletesebben

Elektromechanikai rendszerek szimulációja

Elektromechanikai rendszerek szimulációja Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 90D Digitális Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Biztonsági információk... 3 4. Speciális használati figyelmeztetések... 3 5. Általános

Részletesebben

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit!

4. /ÁK Adja meg a villamos áramkör passzív építő elemeit! Áramkörök 1. /ÁK Adja meg a mértékegységek lehetséges prefixumait (20db)! 2. /ÁK Értelmezze az ideális feszültség generátor fogalmát! 3. /ÁK Mit ért valóságos feszültség generátor alatt? 4. /ÁK Adja meg

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 6688F Digitális Szigetelési Ellenállás Mérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági figyelmeztetések... 2 3. Műszaki jellemzők... 2 4. Előlap és kezelőszervek... 3 5. Mérési

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?

Műveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre

Részletesebben

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató

Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:

Részletesebben

M ű veleti erő sítő k I.

M ű veleti erő sítő k I. dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt

Részletesebben

Modulációk vizsgálata

Modulációk vizsgálata Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs

Részletesebben

1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza

1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 1. ábra A PWM-áramkör mérőpanel kapcsolási rajza 2. ábra A PWM-áramkör mérőpanel beültetési rajza SZINUSZOS OSZCILLÁTOROK: SZINTETIZÁLT SZINUSZOS ÁRAMKÖRÖK MÉRÉSI UTASÍTÁS 1/6 Nyomókapcsolók balról jobbra:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 08 ÉETTSÉGI VIZSG 00. október 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIUM Egyszerű, rövid feladatok

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 870F Digitális Lakatfogó Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági figyelmeztetések... 2 3. Előlap és kezelőszervek... 2 4. Műszaki jellemzők... 3 5. Mérési jellemzők...

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos

Részletesebben

Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem

Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! Óbudai Egyetem Elektronika laboratóriumi mérőpanel elab panel NEM VÉGLEGES VÁLTOZAT! 1 Óbudai Egyetem 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 I-A. Beüzemelés.................................. 4 I-B. Változtatható ellenállások...........................

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 760C Digitális multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Általános tulajdonságok... 3 4. Mérési tulajdonságok... 3 5. A Multiméter használata...

Részletesebben

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3.

Házi Feladat. Méréstechnika 1-3. Házi Feladat Méréstechnika 1-3. Tantárgy: Méréstechnika Tanár neve: Tényi V. Gusztáv Készítette: Fazekas István AKYBRR 45. csoport 2010-09-18 1/1. Ismertesse a villamos jelek felosztását, és az egyes csoportokban

Részletesebben

Laboratóriumi tápegység három kimenettel AX-3003D-3 AX-3005D-3. Használati útmutató

Laboratóriumi tápegység három kimenettel AX-3003D-3 AX-3005D-3. Használati útmutató Laboratóriumi tápegység három kimenettel AX-3003D-3 AX-3005D-3 Használati útmutató Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 Kicsomagolás, és a készlet tartalmának ellenőrzése... 4 A biztonságra vonatkozó szabályok...

Részletesebben

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola. GVT-417B AC voltmérő Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Elektronikus anyag a gyakorlati képzéshez GVT-417B AC voltmérő magyar nyelvű használati útmutatója 2010. Budapest Tartalomjegyzék

Részletesebben

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv 33D Digitális multiméter

Felhasználói kézikönyv 33D Digitális multiméter HoldPeak Felhasználói kézikönyv 33D Digitális multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 2 2. ELŐLAP ÉS KEZELŐSZERVEK... 2 3. BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK... 3 4. SPECIÁLIS HASZNÁLATI FIGYELMEZTETÉSEK... 3 5.

Részletesebben

Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások

Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások Nyári gyakorlat teljesítésének igazolása Hiányzások - - Az összefüggő szakmai gyakorlatról hiányozni nem lehet. Rendkívüli, nem tervezhető esemény esetén az igazgatóhelyettest kell értesíteni. - A tanulók

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 990A Digitális SMD Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági megjegyzések... 2 3. A készülék felépítése, kezelőszervek... 2 5. Mérési tulajdonságok... 4 6. Mérési

Részletesebben

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési

Részletesebben

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE

MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 760B Digitális multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Általános tulajdonságok... 3 4. Mérési tulajdonságok... 3 5. A Multiméter használata...

Részletesebben

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez

Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez Kiegészítő tudnivalók a fizikai mérésekhez A mérési gyakorlatokra való felkészüléshez a Fizika Gyakorlatok c. jegyzet használható (Nagy P. Fizika gyakorlatok az általános és gazdasági agrármérnök hallgatók

Részletesebben

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés 1 1. Az analóg oszcilloszkópok általános jellemzői Az oszcilloszkóp egy speciális feszültségmérő. Nagy a bemeneti impedanciája, ezért a voltmérőhöz hasonlóan a mérendővel mindig párhuzamosan kell kötni.

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 990B Digitális SMD Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Biztonsági megjegyzések... 2 3. A készülék felépítése, kezelőszervek... 2 4. Műszaki jellemzők... 3 5. Mérési tulajdonságok...

Részletesebben

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 90A Digitális Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Biztonsági információk... 3 4. Általános tulajdonságok... 3 5. Mérési tulajdonságok...

Részletesebben

3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján.

3 Ellenállás mérés az U és az I összehasonlítása alapján. 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján. 3 Ellenállás mérés az és az I összehasonlítása alapján 3.a mérés: Ellenállás mérése feszültségesések összehasonlítása alapján. A mérés célja: A feszültségesések összehasonlításával történő ellenállás mérési

Részletesebben

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom Alkalmazandó műszerek

Tápegység tervezése. A felkészüléshez szükséges irodalom  Alkalmazandó műszerek Tápegység tervezése Bevezetés Az elektromos berendezések működéséhez szükséges energiát biztosító források paraméterei gyakran különböznek a berendezés részegységeinek követelményeitől. A megfelelő paraméterű

Részletesebben

D/A konverter statikus hibáinak mérése

D/A konverter statikus hibáinak mérése D/A konverter statikus hibáinak mérése Segédlet a Járműfedélzeti rendszerek II. tantárgy laboratóriumi méréshez Dr. Bécsi Tamás, Dr. Aradi Szilárd, Fehér Árpád 2016. szeptember A méréshez szükséges eszközök

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 90B Digitális Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Biztonsági információk... 3 4. Speciális használati figyelmeztetések... 3 5. Általános

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 36G Digitális Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Biztonsági információk... 3 4. Speciális használati figyelmeztetések... 3 5. Általános

Részletesebben

DIGITÁLIS MULTIMÉTER AUTOMATIKUS MÉRÉSHATÁR TARTOMÁNY KIVÁLASZTÁSSAL AX-201

DIGITÁLIS MULTIMÉTER AUTOMATIKUS MÉRÉSHATÁR TARTOMÁNY KIVÁLASZTÁSSAL AX-201 DIGITÁLIS MULTIMÉTER AUTOMATIKUS MÉRÉSHATÁR TARTOMÁNY KIVÁLASZTÁSSAL AX-201 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÉRJÜK FIGYELMESEN OLVASSA EL A JELEN HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT A KÉSZÜLÉK HASZNÁLATA ELŐTT JÓTÁLLÁS Garantáljuk,

Részletesebben

Versenyző kódja: 29 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny

Versenyző kódja: 29 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 54 523 04 1000 00 00-2014 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 04 1000 00 00 SZVK rendelet száma: 32/2011. (VIII. 25.) NGM

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 36T Digitális multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Előlap és kezelőszervek... 2 3. Biztonsági információk... 3 4. Speciális használati figyelmeztetések... 3 5. Általános

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek középszint 4 ÉETTSÉGI VIZSG 06. május 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMTTÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIM Egyszerű, rövid feladatok

Részletesebben

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet Név: Kurzus kód:. Mérések napja, időpontja: Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUM MÉRÉSI ÚTMUTATÓ 1/B 2014 Összeállította

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1 Gingl Zoltán, Szeged, 08. 8 szept. 8 szept. 4 A 5 3 B Csomópontok feszültség Ágak (szomszédos csomópontok között) áram Áramköri elemek 4 Az elemeken eső feszültség Az elemeken átfolyó áram Ezek összefüggenek

Részletesebben

Példaképpen állítsuk be az alábbi értékek eléréséhez szükséges alkatrészértékeket. =40 és =2

Példaképpen állítsuk be az alábbi értékek eléréséhez szükséges alkatrészértékeket. =40 és =2 Pioneer tervei alapján készült, és v2.7.2 verziószámon emlegetett labor-tápegységnél, adott határadatok beállításához szükséges alkatrész értékek meghatározása. 6/1 oldal Igyekeztem figyelembe venni a

Részletesebben

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok

NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS. Mérési feladatok Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék Készítette:... kurzus Elfogadva: Dátum:...év...hó...nap NYOMÁS ÉS NYOMÁSKÜLÖNBSÉG MÉRÉS Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő nyomásveszteségének mérése U-csöves

Részletesebben

Általános mérnöki ismeretek laboratórium Műszerpark útmutató

Általános mérnöki ismeretek laboratórium Műszerpark útmutató Általános mérnöki ismeretek laboratórium Műszerpark útmutató (Mészáros András, Horváth Márk) I. A próbapanelek ismertetése Az Általános mérnöki ismeretek tantárgy laboratóriumi mérésein (illetve később,

Részletesebben

Napelem E2. 2.0 Bevezetés. Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak.

Napelem E2. 2.0 Bevezetés. Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak. 2.0 Bevezetés Ebben a mérésben használt eszközök a 2.1 ábrán láthatóak. 2.1 ábra Az E2 mérésben használt eszközök. Az eszközök listája (lásd: 2.1 ábra): A: napelem B: napelem C: doboz rekeszekkel, melyekbe

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint ÉETTSÉG VZSGA 0. október 5. ELEKTONKA ALAPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladatok Maximális

Részletesebben

BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató

BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató A mérést végezte ( név, neptun kód ): A mérés időpontja: - 1 - A mérés célja, hogy megismerkedjenek a Tina Pro nevű simulációs szoftverrel, és elsajátítsák kezelését.

Részletesebben

PCS-1000I Szigetelt kimenetű nagy pontosságú áram sönt mérő

PCS-1000I Szigetelt kimenetű nagy pontosságú áram sönt mérő GW Instek PCS-1000I Szigetelt kimenetű nagy pontosságú áram sönt mérő Új termék bejelentése A precízen elvégzett mérések nem hibáznak GW Instek kibocsátja az új PCS-1000I szigetelt kimenetű nagypontosságú

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv

Felhasználói kézikönyv Felhasználói kézikönyv 63B Digitális Rezgésmérő TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés... 2 2. Használat előtti ellenőrzés... 2 3. Funkciók... 2 4. Előlap és kezelőszervek... 3 5. LCD Képernyő... 3 6. Műszaki jellemzők...

Részletesebben

Felhasználói kézikönyv 760D Digitális Multiméter

Felhasználói kézikönyv 760D Digitális Multiméter HoldPeak Felhasználói kézikönyv 760D Digitális Multiméter TARTALOMJEGYZÉK 1. BIZTONSÁGI FIGYELMEZTETÉSEK... 1 2. ELŐLAP ÉS KEZELŐSZERVEK... 1 3. NYOMÓGOMBOK MŰKÖDÉSE... 2 4. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK... 2 5.

Részletesebben

Hőelem kalibrátor. Model AX-C830. Használati útmutató

Hőelem kalibrátor. Model AX-C830. Használati útmutató Hőelem kalibrátor Model AX-C830 Használati útmutató A biztonsággal kapcsolatos információk Ahhoz, hogy elkerülje az áramütést vagy a személyi sérülést: - Soha ne kapcsoljon 30V-nál nagyobb feszültséget

Részletesebben

6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A. Használati útmutató

6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A. Használati útmutató 6 az 1-ben digitális multiméter AX-190A Használati útmutató 1. Biztonsági szabályok SOHA ne használjon a mérőműszernél olyan feszültséget, vagy áramerősséget, amely értéke túllépi a megadott maximális

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek középszint 08 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. október 0. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTATÓ OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Az

Részletesebben