ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Utasítások. 102/2011. (IX. 23.) HM utasítás a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról

Átírás

1 LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 9. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, szeptember 30. Tartalom Oldal Utasítások 102/2011. (IX. 23.) HM utasítás a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról Körlevelek 3/2011. (IX. 30.) LÜ körlevél az ügyészség fogyasztóvédelmi tevékenységérõl Személyi hírek Kinevezések Áthelyezés, kinevezés Áthelyezések Kinevezések módosítása Kirendelések és megbízások Szolgálati viszony megszûnések Halálozások Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

2 258 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám Utasítások A honvédelmi miniszter 102/2011. (IX. 23.) HM utasítása a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatokról A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló évi CV. törvény 52. (1) bekezdés f) pontja alapján a Katonai Ügyészség átadásával kapcsolatos egyes feladatok végrehajtására a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének egyetértésével az alábbi utasítást adom ki. 1. Általános rendelkezések 1. (1) Az utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM) és a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe, valamint a Honvéd Vezérkar fõnökének (a továbbiakban: HVKF) szolgálati alárendeltségébe tartozó szervezetekre, valamint a Katonai Ügyészségre (a továbbiakban együtt: érintett szervezetek) terjed ki. (2) A Katonai Ügyészség (a továbbiakban: KÜ), mint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) szervezeti keretébe tartozó kettõs jogállású, a Magyar Köztársaság legfõbb ügyészének irányítása alatt mûködõ szervezet a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló évi CXIII. törvény hatálybalépésével egyidejûleg, december 31-i hatállyal átadásra kerül és január 1-jétõl a Magyar Köztársaság ügyészi szervezetébe a Legfõbb Ügyészségbe (a továbbiakban: LÜ) mint jogutód intézménybe integrálódva mûködik tovább. (3) A (2) bekezdésben foglaltak a jelen utasítás hatálybalépésének napja és február 28-a közötti szervezési idõszakban kerülnek végrehajtásra. A személyügyi feladatok vonatkozásában a szervezési idõszak vége december 31. (4) A KÜ átadásával kapcsolatos tárcaszintû feladatok végrehajtását a HM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: HM KÁT) koordinálja. 2. A szervezési idõszakban végrehajtásra kerülõ feladatok 2. (1) A HM Humánpolitikai Fõosztály (a továbbiakban: HM HPF) fõosztályvezetõje, a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) Személyzeti Csoportfõnökség (a továbbiakban: HVK SZCSF) csoportfõnökével és a katonai fõügyész feladatainak ellátásával megbízott személlyel (a továbbiakban: katonai fõügyész) együttmûködésben szeptember 30-ig az LÜ-n foglalkoztatni tervezett katona állomány személyügyi biztosítására, illetve a KÜ állományából az LÜ-n foglalkoztatni nem tervezett, vagy a továbbfoglalkoztatást nem vállaló katona állomány személyügyi helyzetének rendezésére vonatkozóan javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére. (2) A HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal (a továbbiakban: HM FHH) a HM Hadfelszerelési és Vagyonfelügyeleti Fõosztállyal (a továbbiakban: HM HVF) és a katonai fõügyésszel együttmûködésben október 7-ig a KÜ által használt, a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévõ, valamint a HM által bérelt, és az LÜ részére átadásra kerülõ ingatlanok helyzetét felülvizsgálja. A vizsgálat eredménye alapján a HM HVF november 10-ig a KÜ által használt ingatlanokra vonatkozó javaslatot terjeszt fel a HM KÁT útján a honvédelmi miniszter részére. (3) A HM FHH fõigazgatója a katonai fõügyésszel együttmûködésben november 30-ig intézkedik az ingatlanállománnyal kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási feladatokat szabályozó Szolgáltatási Szerzõdés megfelelõ módosításának vonatkozó rendelkezések szerinti elõkészítésére. (4) A katonai fõügyész november 15-ig javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére a KÜ kezelésében lévõ ingóvagyonnak a HM FHH, az MH Összhaderõnemi Parancsnokság (a továbbiakban: MH ÖHP) és az LÜ közötti elosztására. A javaslat jóváhagyását követõen november 30-ig végrehajtják az átadás-átvételt.

3 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 259 (5) A KÜ ellátásában érintett ellátási-utaltsági rend szerinti közvetlenül ellátó katonai szervezetek a KÜ-vel együttmûködve, szeptember 30-ig az MH központi ellátó szervezeteivel egyeztetik ingóvagyon nyilvántartásaikat, majd az általuk biztosított ingóságokat az MH ÖHP koordinálásával november 10-ig az MH központi ellátó szervezeteinek nyilvántartásába átvezetik. (6) Az ingó és ingatlan vagyon átadás-átvételét, birtokbavételét vagyonfelmérõ, tételes leltárral kell végrehajtani. A leltározás elõkészítési idõszaka november , végrehajtási idõszaka december 1 16., a leltár kiértékelésének és lezárásának idõszaka december közötti számvetéssel kerül végrehajtásra. 3. (1) A HM Tervezési és Koordinációs Fõosztály (a továbbiakban: HM TKF) fõosztályvezetõje a katonai fõügyésszel és a szakmailag illetékes HM szervek és szervezetek vezetõivel együttmûködésben elõkészíti és jóváhagyásra a honvédelmi miniszter, illetve a Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze részére felterjeszti a KÜ megszüntetõ okiratának tervezetét olyan számvetéssel, hogy annak hatálybalépése és a Hivatalos Értesítõben a megszûnés idõpontját megelõzõen legalább 40 nappal történõ közzététele biztosított legyen. (2) A HVK Híradó, Informatikai és Információvédelmi Csoportfõnökség a katonai fõügyésszel együttmûködésben utasítás hatálybalépését követõ második napig felülvizsgálja a KÜ mûködése érdekében biztosított távközlési szolgáltatások elõ- és számlafizetõi jogának az LÜ részére történõ átadás-átvételével, a szolgálati mobiltelefonokkal, az üzemelõ híradástechnikai berendezések, szoftverek és informatikai eszközök igény szerinti átadás-átvételével, valamint a központi és helyi informatikai szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, igényeket és szeptember 30-ig javaslatot terjeszt fel a HM KÁT részére, amelyet jóváhagyás elõtt az LÜ részére megküld. (3) A HVK Logisztikai Csoportfõnökség csoportfõnöke december 31-i fordulónappal törli a KÜ-t az MH ellátási-utaltsági rendjébõl. 3. A évi költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatok 4. (1) A HM Gazdasági Tervezési Fõosztály az LÜ gazdasági fõigazgatóságával együttmûködve elkészíti a KÜ átadásával kapcsolatos báziskorrekcióról szóló országgyûlési módosító indítványt és a Parlamenti Iroda együttmûködésével a honvédelmi miniszter és a legfõbb ügyész egyetértése esetén gondoskodik annak a Házszabály 102. (1) bekezdése szerinti benyújtásáról. (2) A parlament által elfogadott módosító indítványban meghatározottak szerint a HM Gazdasági Tervezési Fõosztály végrehajtja a HM fejezet évi költségvetési javaslatának módosítását. 4. Záró rendelkezések 5. (1) A szervezési idõszakban végrehajtandó személyügyi feladatok tárca szintû szakmai koordinációját a HVK SZCSF csoportfõnökével együttmûködésben ahmhpffõosztályvezetõje látja el. (2) A HM TKF fõosztályvezetõje az érintett HM szervek és szervezetek, valamint a katonai fõügyész szakmai közremûködésével és javaslata alapján október 10-ig elõkészíti, elõzetesen az LÜ részére megküldi és jóváhagyásra felterjeszti a KÜ alárendeltségének változásával összefüggõ szakmai feladatok részletes szabályozásáról szóló HM KÁT HVKF együttes intézkedést. (3) A HVKF a szolgálati alárendeltségébe tartozó, ezen utasításban meghatározott feladatok végrehajtásában érintett MH katonai szervezetek részletes feladatainak szabályozására október 10-ig intézkedik. 6. (1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba. (2) Ez az utasítás március 31-én hatályát veszti. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

4 260 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám Körlevelek A legfõbb ügyész 3/2011. (IX. 30.) LÜ körlevele az ügyészség fogyasztóvédelmi tevékenységérõl A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. (3) bekezdés e) pontja alapján a következõ körlevelet adom ki: I. A fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény (Fgytv.) felhatalmazása alapján indítható ügyészi keresetekrõl: 1. A keresetindítás jogszabályi feltételei: Az Fgytv. 39. (1) bekezdése alapján az ügyész (is) pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetve a jelentõs nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében az ellen, akinek jogszabályba ütközõ tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentõs hátrányt okoz. A közérdekû igényérvényesítés alapjául nem minden, csak a bizonyos tárgyi súlyt elért jogszabálysértés szolgálhat. Az Fgytv. a közérdek fogalmát nem határozza meg, ezért a normaszöveg megfelelõ tartalommal való kitöltése az egyedi eset eldöntésekor a jogalkalmazó feladata. A jogsértés tárgyi súlyát értelmezve a Legfelsõbb Bíróság a Pfv.VIII /2008. számú felülvizsgálati eljárásban hozott döntésében (BH 2009/246.) kifejtette, hogy a jogintézmény tekintélye ellen hatna a jelentéktelen jogsértések miatti igényérvényesítés. A keresetindításnak alternatív feltételei vannak; mind a széleskörû érintettség, mind pedig a jelentõs hátrány okozása külön-külön is megalapozhatja a perindítást. E feltételeket a bírósági gyakorlat rugalmasan értelmezi. A széleskörû érintettség megállapítására szolgáló szempontok különösen, ha: az üzletben lévõ árukészlet mennyisége és értéke jelentõs, nagy a vonzáskörzet, rövid idõn belül több alkalommal követ el az alperes jogsértést, a kereskedés széles körû és intenzív reklámtevékenységet folytat, a perbeli üzlet a település kereskedésre szolgáló központjában helyezkedik el. Az érintett fogyasztók meghatározásánál nem csak a ténylegesen vásárlókat kell figyelembe venni, hanem mindenkit, aki a vételi ajánlattal kapcsolatba kerül. Az elõzõekben felsorolt körülményekre a felperes olyan köztudomású tényként hivatkozzon a keresetében, amelyet a bíróság külön bizonyítás nélkül is valónak fogadhat el és bizonyítékként értékelhet. A jelentõs hátrány okozásának megállapításához sem feltétlenül szükséges a hátrány bekövetkezése, továbbá az sem, hogy az anyagi természetû legyen. Ez a keresetindítási feltétel megvalósul például: tûz- vagy áramütésveszélyes termék forgalmazásával, egészségkárosító áruk értékesítésével, fulladásos kockázatot okozó, balesetveszélyes gyermekjátékok árusításával. Az Fgytv. nem határozza meg, mely jogszabályok megsértése alapozza meg az igényérvényesítést. Ebbõl következik, hogy bármely, a fogyasztókat érintõ jogszabályi rendelkezésbe ütközõ tevékenység esetén mód van a keresetindításra. Jogszabályi rendelkezések, amelyek megsértése alapul szolgálhat a keresetindításra, különösen a Ptk (4) bekezdése, 305. (1) bekezdése, az Fgytv. 3. (1), (3) bekezdései, 4. (2) bekezdése, 12., 15. (1) bekezdése, 16. (1) bekezdése, a kereskedelemrõl szóló évi CLXIV. törvény, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény,

5 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 261 az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény, a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérõl szóló évi XLVI. törvény, az üzletek mûködési rendjérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. r., egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelezõ jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. r., a gyermekjátékszerek biztonságossági követelményeirõl, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998. (IV. 29.) IKIM NM együttes rendelet, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltételeinek részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM SzMM együttes rendelet, egyes villamossági termékek biztonsági követelményérõl és az azoknak való megfelelés értékelésérõl szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet, a lábbelik fogyasztók részére történõ forgalmazásának egyes követelményeirõl szóló 24/2008. (XI. 18.) NFGM rendelet, a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet, az élelmiszerekrõl szóló évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 1/1996. (I. 9.) FM NM IKM együttes rendelet, az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet. Az ügyészi polgári jogi igényérvényesítés nem jelenti ugyanazon jogsértés kétszeres szankcionálását. A fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv a alapján jár el és szab ki bírságot közigazgatási eljárás keretében, az ügyészi keresetindítási jog pedig az Fgytv ában szabályozott önálló jogintézmény, melynek célja a jogszabálysértés polgári jogi szankcionálása. 2. Amennyiben az ügy jellege indokolja, a kötelezettet a keresetindítást megelõzõen fel kell hívni az önkéntes teljesítésre. A per elõtti felhívásban röviden összefoglalandók azok a tények, amelyek az ügyészi keresetnek az alapját képezhetik. A felhívásban foglaltak teljesítésére szabott határidõ eredménytelen eltelte esetére az ügyészi perindítás lehetõségérõl való tájékoztatást is tartalmazza a magánjogi intézkedés. 3. Illetékességi szabályok: a) A fogyasztóvédelmi perekben általános hatáskörû bíróságként a helyi bíróságok járnak el. Az azonos hatáskörû helyi bíróságok közül a jogi személyek elleni perekben az általános illetékességet a jogi személy és az annak képviseletére hivatott szerv székhelye egyaránt megalapítja [Pp. 30. (1) bekezdés]. A jogi személy székhelyének az állandó mûködési helye minõsül, amit a jogi személy létesítõ okiratában kell megállapítani (Ptk. 29. ). A jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy, de jogszabály, vagy annak felhatalmazása alapján az alapító határozat, vagy okirat ettõl eltérõen rendelkezhet. b) Párhuzamos illetékességi szabály [Pp. 36. (2) bekezdése] alapján perelhetõ az alperes, ha a jogvitát létrejött ügyletkötés (pl. próbavásárlás) elõzte meg. Ez az illetékességi ok akkor is fennáll, ha maga a felperes az üzletkötésben nem vett részt. Amennyiben viszont a kereset tárgya közigazgatási hatósági természetû jogszabályi kötelezettségek betartása (pl. próbavásárlás nélküli fogyasztóvédelmi ellenõrzések, mintavételek), a Pp. 36. (2) bekezdése szerinti illetékességi szabály nem alkalmazható. 4. A keresetindítás határideje A fogyasztóvédelmi kereset a jogsértés bekövetkezését követõ egy éven belül nyújtható be [Fgytv. 39. (2) bekezdés]. A jogsértésrõl nem szükségszerûen csak a fogyasztóvédelmi hatóság határozatából értesülhet az ügyész. A határozathozatal dátuma nem a jogsértés bekövetkezésének, hanem a jogkövetkezmények levonásának a napja. Az Fgytv.-ben megállapított határidõ anyagi jogi jellegû, jogvesztõ határidõ, vagyis a jogszabályban megjelölt napon feltétlenül lejár. Számítására a Ptk. hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló évi 11. tvr. (Ptké.) ában írt rendelkezések az irányadók. A jogsértés a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésével bekövetkezik (pl. amikor a csomagolóanyag súlyát belemérik az áru tömegébe).

6 262 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám Folyamatos jogsértéseknél az abból eredõ követelés a perindításra vonatkozó határidõ elévülése a jogsértés megszûnésekor kezdõdik, vagyis nem a próbavásárlás idõpontjában, hanem például akkor, amikor az árut a forgalomból kivonták. II. A fogyasztóvédelmi határozatok törvényességének a vizsgálata Az ügyész jogosult a fogyasztóvédelmi ügyben eljáró bármely hatóság iratait bekérni és megvizsgálni, valamint a törvényességi ellenõrzés eredményétõl függõen intézkedéseket tenni. A fogyasztóvédelmi ügyekben általános hatáskörû fogyasztóvédelmi hatóságként a fõvárosi és a megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a megyei/fõvárosi kormányhivatal fogyasztóvédelmi felügyelõsége jár el. A fogyasztóvédelmi ügyben eljáró hatóságok hatáskörét a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet tételesen felsorolja a vonatkozó ágazati törvényekre utalással azokat a jogsértéseket, amelyek miatti közigazgatási jogi felelõsség érvényesítése az NFH hatáskörébe tartozik. A kormányrendeletben nem nevesített egyéb fogyasztóvédelmi jogsértések miatt az ágazati törvényben megjelölt hatóságok (Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Energia Hivatal, Országos Gyógyszerészeti Intézet stb.) jogosultak eljárni. A fogyasztóvédelmi felügyelõségek fogyasztóvédelmi hatásköre tehát nem kizárólagos jellegû; egyéb állami szervek is rendelkeznek fogyasztóvédelmi jogosítványokkal. A fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását több szerv is felügyelheti. Ezek a szervek az eljárásukat szabályozó ágazati törvények alapulvételével, a következõk: Gazdasági Versenyhivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (eljárása az Fgytv. hatálya alól kivett, a évi CLVIII. törvény a alapján az általa felügyelt tevékenység tekintetében az ügyésznek nincs keresetindítási joga), Országos Gyógyszerészeti Intézet, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal, megyei/fõvárosi kormányhivatal élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi igazgatósága, Magyar Energia Hivatal, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, valamint Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fõfelügyelõség. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hatásköre nem terjed ki a jogszabályban más szervek hatáskörébe utalt fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörre. Az általános hatáskörû fogyasztóvédelmi hatóságok a fogyasztókat érintõ ügyekben fogyasztóvédelmi bírságot szabhatnak ki, kivéve, ha más hatóság azonos tényállás mellett már szabott ki bírságot. Elõfordulhat több, hatáskörrel rendelkezõ szerv párhuzamos eljárása is például a számla/nyugtaadási kötelezettség ellenõrzésekor (felügyelõség, adóhivatal), vagy megtévesztõ jellegû reklám esetén [BH 2009/342.] (felügyelõség, Gazdasági Versenyhivatal). III. Az ügyészi intézkedések felterjesztése a Legfõbb Ügyészségre 1. A fogyasztóvédelmi tárgyú per elõtti felhívásokat, valamint a bírósághoz benyújtott fogyasztóvédelmi kereseteket, a perindítással egyidejûleg, fel kell terjeszteni. 2. Az Fgytv. felhatalmazása alapján indított perekben hozott jogerõs ítéletek felterjesztésének rendjére a TKJ.Sz.6887/2009/1-I. legfõbb ügyészségi intézkedésben írtak az irányadóak.

7 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám A fogyasztóvédelmi hatóságok határozata törvényességének ellenõrzése során készített óvást, felszólalást, jelzést az intézkedés benyújtásának napján kell felterjeszteni. Az 1 3. alatti felterjesztéseket a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Környezetvédelmi Osztálya címére kell eljuttatni. Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész Személyi hírek Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte Czapné dr. Fekete Mariann Heves megyei fõügyészségi ügyészt szolgálati helyén csoportvezetõ ügyésszé; Szabóné dr. Tabajdi Katalin mb. kiskunfélegyházi városi vezetõ ügyészt szolgálati helyén vezetõ ügyésszé; dr. Sirok Katalin címzetes fõügyészségi ügyész, mb. kalocsai városi vezetõhelyettes ügyészt szolgálati helyén vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Ágoston Boglárka és dr. Vermes Róbert egri városi ügyészségi ügyészt szolgálati helyén csoportvezetõ ügyésszé; dr. Nagy Csaba alezredes, szegedi katonai ügyészségi titkárt szolgálati helyén katonai ügyésszé; dr. Bagoly Bettina budapesti VIII., dr. Dékányné dr. Lendvai Milica és dr. Szabó Barbara budapesti XI. és XXII., dr. Sima Péter budapesti XX., XXI. és XXIII., dr. Várhomoki Ambrus budapesti XVIII. és XIX. kerületi ügyészségi titkárt, valamint dr. Sági-Gyõri Melindát változó szolgálati helyre budapesti kerületi ügyészséghez, dr. Kakuja Tamás szegedi, dr. Kovács Milán gyöngyösi, dr. Nagy Péter székesfehérvári városi ügyészségi titkárt szolgálati helyén, dr. Hilyák Barbara Fatimét az Esztergomi Városi Ügyészséghez ügyésszé; dr. Csicsel Attilát a Salgótarjáni Városi Ügyészséghez, dr. Szécsény Tímeát a Pest Megyei Fõügyészség alá rendelt helyi ügyészségre változó szolgálati helyre ügyészségi titkárrá; dr. Tamás Erzsébetet az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársává, dr. Szemere Tímea központi nyomozó fõügyészségi tisztviselõt szolgálati helyén ügyészségi ügyintézõvé.

8 264 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám Áthelyezés, kinevezés A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Pap Viktória tapolcai városi ügyészségi fogalmazót a Veszprémi Városi Ügyészségre és egyidejûleg kinevezte ügyészségi titkárrá. Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Kalla Judit Pest megyei fõügyészségi ügyészt a Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályára, legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Vincze Eszter kecskeméti városi ügyészségi ügyészt a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre, fõügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Verbói Dóra Georgina szolnoki nyomozó ügyészségi ügyészt a Pestvidéki Nyomozó Ügyészséghez. Kinevezések módosítása A legfõbb ügyész dr. Szabados Zsuzsanna címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, fõvárosi fõügyészségi osztályvezetõ ügyész lemondását tudomásul véve, kinevezését akként módosította, hogy szolgálati helyén áthelyezte fõügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Pakusza Vilmos budapesti VI. és VII. kerületi vezetõhelyettes ügyész kinevezését akként módosította, hogy áthelyezte a Fõvárosi Fõügyészségre, fõügyészségi ügyészi munkakörbe. Kirendelések és megbízások A legfõbb ügyész kirendelte dr. Kátai Péter dunakeszi városi vezetõ ügyészt a Váci Városi Ügyészségre, dr. Nagy Krisztina budakörnyéki vezetõhelyettes ügyészt a Dunakeszi Városi Ügyészségre és egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyészi feladatok ellátásával, Babjákné dr. Donkó Rózsa címzetes fõügyészségi ügyész, váci városi vezetõ ügyészt a Budakörnyéki Ügyészségre és egyidejûleg megbízta a vezetõhelyettes ügyészi feladatok ellátásával. Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Kis Éva legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyésznek február 10. napjával, dr. Szamosi Ferenc budapesti X. és XVII. kerületi ügyészségi ügyésznek és

9 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 265 dr. Sándor Lénárd Gergely budapesti VIII. kerületi ügyészségi titkárnak augusztus 31. napjával, Harangozó Csabáné fõtanácsos, legfõbb ügyészségi csoportvezetõnek március 31. napjával, dr. Kobzos László legfõbb ügyészségi tisztviselõnek január 31. napjával, Bolya Gábor Richárd legfõbb ügyészségi gépjármûvezetõnek augusztus 19. napjával, Füzesi Miklós Zoltán legfõbb ügyészségi fizikai alkalmazottnak augusztus 20. napjával. Halálozások Dr. Kardos János ny. Tolna megyei fõügyész életének 74. évében, augusztus 19. napján, dr. Ágai György ny. fõvárosi fõügyészhelyettes életének 75. évében, július 30. napján, Lippai László ny. Bács-Kiskun megyei fõügyészségi pénzügyi osztályvezetõ életének 82. évében, augusztus 15. napján elhunyt. Az ügyészi szervezet mindhármukat saját halottjaként temettette el. Közlemények Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. -ának (1) bekezdése és a 16. -ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára fõosztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztályára fõosztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Gazdasági Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Engedélyezési Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Általános Közigazgatási Jogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya Általános Magánjogi Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztályára osztályvezetõ ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Fõosztálya Szervezett Bûnözés és Korrupciós Ügyek Osztályára legfõbb ügyészségi ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya Személyügyi Osztályára 2 legfõbb ügyészségi ügyészi, a Legfõbb Ügyészség Kabinetjébe 3 legfõbb ügyészségi ügyészi, a Debreceni Fellebbviteli Fõügyészségre fellebbviteli fõügyészi, a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészségre fellebbviteli fõügyészi, a Pest Megyei Fõügyészségre fõügyészi és a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség büntetõbírósági ügyek csoportjába fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi állás betöltésére.

10 266 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv /C. -ai állapítják meg. A Legfõbb Ügyészség fõosztályvezetõ ügyészi, az Adatvédelmi és Biztonsági Önálló Osztály osztályvezetõ ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. Az álláshelyekre való kinevezés további feltétele, hogy a pályázók legalább ötéves ügyészi gyakorlattal, valamint egy idegen nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezzenek. A Legfõbb Ügyészség Közérdekvédelmi Fõosztálya osztályvezetõ ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. A kinevezés további feltétele, hogy a pályázók legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkezzenek. A Legfõbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Fõosztálya legfõbb ügyészségi ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez. A kinevezés további feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen nyomozásfelügyeleti és vádelõkészítési szakterületen szerzett fõügyészségi ügyészi gyakorlattal. A pályázat elbírálásánál elõnyben részesülnek azok, akik angol és német nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával rendelkeznek. A Legfõbb Ügyészség Kabinetje, valamint a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a pályázók rendelkezzenek ügyészi gyakorlattal. A Debreceni és a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség fellebbviteli fõügyészi, valamint a Pest Megyei Fõügyészség fõügyészi álláshelyeire olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik legalább ötéves ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A kinevezés további feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz. A Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a pályázó büntetõjogi szakági ügyészi gyakorlattal rendelkezzen. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal az Üsztv ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, hogy az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak az általa ellátott munkaköröktõl függõen egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az Üsztv. 14/A. -ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv a (7) bekezdésének a) f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló évi CLII. törvény 3. -a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész az 5. (3) bekezdésében írt eset kivételével vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. -a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 6. (2) bekezdésében írt kivétellel kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni.

11 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 267 A pályázat érvénytelen, ha elkésett, kellékhiányos, a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a beérkezésre elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) a Legfõbb Ügyészség álláshelyei, a Debreceni és a Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség fellebbviteli fõügyészi, valamint a Pest Megyei Fõügyészség fõügyészi álláshelye esetében a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.) október 20-án 13 óráig, a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.) október 14-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

12 268 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám A Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette A ma gyar jog tu do mány klasszi ku sai so ro za tá ban Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG cí mû kö te tét Az Ele mi ma gyar köz jog amely az el sõ ma gyar nyel vû köz jogi összeg zés 1846-ban lá tott napvilágot. Két részre tagolódik: Magyarország polgári alkotmányára és közigazgatására, s ezen belül a 104 paragrafus ra tagozódó ins ti tú ci ók vi lá gos szer ke zet ben, ki fe je zõ fo gal mak kal je le ní tik meg az in téz mény rend - szert. Azért is be cses ér té kû e szin té zis, mert a klasszi ku san át me ne ti, pol gá ri át ala ku lás elõt ti mo nar chi át mutatja be a szerzõ, Beöthy Zsigmond ( ), aki kezdetben közigazgatási pályán tevékenykedett, majd pályafutását 1883-ban, nyugállományba vonulásakor királyi táblai tanácselnökként fejezte be. Szak iro dal mi munkásságáért szá mos ki tün te tés ben ré sze sült. E köz jo gi ku ri ó zu mot a ma gyar jog tör té - net, jogi kultúra iránt érdeklõdõk figyelmébe ajánljuk. A kötet 142 oldal terjedelmû, ára 800 fo rint áfá val. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: /233), il let ve megrendelhetõ a ki adó ügyfélszolgálatán (fax: , , e-ma il: meg rendeles@mhk.hu) Meg ren de lem MEGRENDELÉS Beöthy Zsigmond ELEMI MAGYAR KÖZJOG címû, 142 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 800 Ft áfá val)... pél dányban, és kérem, jut tassák el aláb bi cí mem re: A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jel zõszámára vagy pos tai úton a fen ti címre. Kel te zés: cég sze rû alá írás

13 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 269 A Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó meg je len tet te Hack Péter A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE címû kiadványát A könyv a bün te tõ ha ta lom gya kor lá sát ab ból a szem pont ból vizs gál ja, hogy a bí ró ság és az ügyész ség füg get len - sé ge és szá mon kér he tõ sé ge ho gyan be fo lyá sol ja az igaz ság szol gál ta tás te vé keny sé gét. Az író há rom, egy más sal szo ro san össze füg gõ té ma kört dol go z fe l. Az el sõ a bí rói füg get len ség és szá mon kér he tõ ség kér dé se, va la mint ezek szer ve ze ti biz to sí té kai. A má so dik té ma kör az ügyész ség sze re pét és al kot má nyos stá tu sát érin ti. A har ma dik a bün te tõ el já rá si tör vény el ké szül té nek fo lya ma tát re konst ru ál ja ab ból a szem szög bõl, hogy mi ként be fo lyá sol ta a bí rói és ügyé szi szer ve zet a ko di fi ká ci ót. Hack Pé ter eb ben a kö tet ben azt sze ret né bi zo nyí ta ni, hogy a jog al ko tó ál tal meg fo gal ma zott el já rá si sza bá lyok, illetve az igazságszolgáltatás szervezeteit szabályozó joganyag csak részben határozzák meg azt, hogy a büntetõ igaz ság szol gál ta tás ho gyan zaj lik. Annak meg ér té sé hez, hogy mi ho gyan mû kö dik ezen a rend sze ren be lül, tisz tá - ban kell len nünk azok kal a szer ve ze ti ér de kek kel is, ame lyek az el já rás egyes sze rep lõ i nek sze rep fel fo gá sát, dön té - se i nek hát te rét meg ha tá roz zák. Ez a meg kö ze lí tés in do kol ja, hogy a szer zõ mû vé ben azon té nye zõk elem zé sé re kon cent rál jon, ame lyek akadá lyozzák, hogy ezek a szer ve ze tek op ti má li san tel je sít sék fel ada tu kat. A kö tet 382 ol dal ter je del mû, ár a 1000 fo rint áfá val. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: /233), il let ve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) MEGRENDELÉS Meg ren de lem Hack Péter A BÜNTETÕHATALOM FÜGGETLENSÉGE ÉS SZÁMONKÉRHETÕSÉGE cí mû, 382 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 1000 fo rint áfával)... példányban, és ké rem, juttassák el az aláb bi címemre: A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 napon be lül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy postai úton a fen ti címre. Kel te zés: cégszerû aláírás

14 270 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám A Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette Zin ner Ti bor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köz tu dott, hogy Ma gyar or szá gon, a XX. szá zad öt ve nes éve i ben, majd a le vert for ra dal mat kö ve tõ meg tor lás során ki hir de tett tör vény sér tõ íté le te ket, a köz el sem füg get len íté szek ha tá ro za ta it a rend szer vál tás után sem mis sé nyil vá ní tot ták. A ma gyar tár sa da lom vi szont vaj mi ke ve set tu d a kü lön bö zõ jel le gû jog fosz tást szen ve dett jo gá szokon kí vül ar ról, hogy for ra dal mat kö ve tõ meg tor lás vé gé ig a ma gyar bí rói, köz jegy zõi, ügyé szi és ügy vé di kar t, va lamint a mun ká ju kat se gí tõ kol lé gá kat mek ko ra vér vesz te ség érte. Bá rán dy Pé ter, volt igaz ság ügy -m inis zter, 2003 már ci u sá ban bi zott sá got ál lí tott fe l a leg szé le seb ben ér tel mez he tõ har ma dik ha tal mi ág ban te vé keny ke dõ ket ér t sé rel mek fel tá rá sá ra. A Zin ner Ti bor ve zet te ku ta tó cso port, Kah ler Fri gyes, Kocz ka Éva, Pál völ gyi Fe renc és Tóth Bé la két évi ku ta tó mun ká ját összeg zõ je len té sé ben fel tár ja egy fe lõl a Horthy-korszakból a jog sza bá lyi elõz mé nye ket és a ko ra be li sze mély ze ti po li ti ka össze füg gé se it, más fe lõl az 1944 de cem be re óta foly ta tott hu mán po li ti kát, nyo mon kö vet ve a ma gyar or szá gi jo gász ság gal szem be ni in fer nót, az ese ten ként mi nisz ter el nö ki ren de le te ken, tör vé nye ken és kü lön fé le szin tû párt ha tá ro za to kon ala pult, kü lön bö zõ jel le gû at ro ci tá so kat 1962 au gusz tu sá ig. A több ezer jo gász és mun ká ju kat se gí tõ szak ap pa rá tus be li kol lé ga drá mai élet út já nak né hol a leg ap róbb rész letek be me nõ fel tá rá sá val meg írt mo no grá fi á ból ki tû nik, hogy a jo gá szo kat ér t sé rel me ket nem a sztá li ni bi ro da lom, ha nem a ha zai csat ló sai, és az õket ki szol gá ló nagy tu dá sú jo gá szok in du kál ták. Mi ként nem en ged ték a vég re haj tó és törvény hozó ha ta lom le té te mé nye sei a Mon tes qu i eu-fé le el vek meg va ló su lá sát? Ho gyan tor zí tot ták el a magyar or szá gi jo gász ság hi va tás rend je i nek össze té te lét? Mi lyen be le szó lás sal bírt a po li ti kai rend õr ség, majd az Állam vé del mi Ha tó ság nem csu pán a le tar tóz ta tot tak, ha nem a bí rói, ügyé szi és ügy vé di ka r tag ja i nak éle té be? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: /233), il let ve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) Meg ren de lem MEGRENDELÉS Zin ner Ti bor Megfogyva és megtörve cí mû, 680 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ára: 1200 Ft áfával)... példányban, és ké rem, juttassák el alábbi cí memre: A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 napon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy pos tai úton a fen ti címre. Kel te zés: cégszerû aláírás

15 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám 271 TOVÁBBKÉPZÉS A Budapesti CORVINUS Egyetem KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET (ISO 9001:2000 szabvány alapján minõsített intézet) tájékoztatója A BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet felvételt hirdet a februárban induló, másoddiplomát adó közgazdasági szakirányú továbbképzéseire és tanfolyami képzéseire. Általános tudnivalók: Az intézet közgazdasági szakirányú továbbképzésein szerezhetõ oklevelek a felsõoktatási törvényben rögzített felsõfokú szakirányú szakképesítést tanúsítják. Jelentkezési határidõ: október 31. Jelentkezési lapot, tájékoztató füzetet, mely a továbbképzési lehetõségek általános tudnivalói mellett, szakonként részletesen tartalmazza a képzés célját és tantervét, térítésmentesen a BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézetnél (BCE KTI) lehet beszerezni. Címünk: BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet 1085 Budapest VIII., Rigó u. 3. Postacímünk: 1444 Budapest, Pf. 275 KTI Honlapunk: Telefonszámaink: +36 (1) , vagy címünk: kti@uni-corvinus.hu Jelentkezési feltételek: Államilag elismert felsõfokú (alap, mester, illetve korábban egyetem, fõiskola) iskolai végzettség (diploma) és szakképzettség. Jelentkezni a kiadott tájékoztatóban lévõ jelentkezési lapon vagy az interneten letöltött jelentkezési lapon lehet. A tanfolyami képzésekre a Tájékoztató füzetünkben közöltek szerint. Képzési idõ: A szakirányú továbbképzések 2, 4 félévig tartanak. Ettõl való eltérést és a tanfolyamok képzési idejét a Tájékoztató füzetünk tartalmazza. A foglalkozások hetenként általában egy napot vesznek igénybe és óra között kerülnek megtartásra. A felsõfokú szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzésének feltételei: Az elõírt képzési és kimeneti követelmények (az elõírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményes teljesítése, szakdolgozat készítése, záróvizsga eredményes letétele) teljesítése. A kiadható oklevél tartalma az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben elõírtak szerint, az alapképzettségtõl és az elvégzett szaktól függ ben az alábbi közgazdasági szakirányú továbbképzési szakokra hirdetünk felvételt: 1. Elemzõ statisztikus szak 2. Vezetési és szervezési szak 3. Pénzügy szak 4. Agrár-közgazdasági szak 5. Vállalkozási menedzsment szak 6. Értékelemzõ szak 7. Környezeti menedzsment szak 8. Biztosítási szak 9. Személyügyi emberierõforrás-menedzser szak 10. Személyügyi munkaügyi kapcsolatok szak 11. Személyügyi munkaerõ-piaci szak 12. Jövõkutatás, elõrejelzés (stratégiaformálás) szak 13. Egészségügyi menedzsment szak 14. Belügyi gazdasági szak 15. Belügyi gazdaságvédelmi szak 16. Gyógyszerügyi menedzsment szak 17. Ingatlangazdálkodási szak 18. Állami ingatlangazdálkodási szak 19. Védelemgazdasági szak 20. Projektmenedzsment (Fõvállalkozás) szak 21. Közigazgatás gazdálkodása és ellenõrzése szak 22. Közigazgatás gazdálkodás és informatika szak 23. Gazdaságpolitika szak 24. Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak 25. Egészségügyi biztosítási szak 26. Ügyfélkapcsolati szak Engedélyezés alatt álló szakok 27. Gazdasági válságügyi szak 28. IMP Nemzetközi Business Marketing és Innováció szak 29. Nemzetközi fizetésképtelenségi szak Gazdasági, szakképesítést nyújtó és céltanfolyamok Gazdasági tanfolyamaink elsõsorban az aktuális gazdálkodási, pénzügyi, adózási és vezetési tudnivalókat tartalmazzák. Szakképesítést nyújtó tanfolyamaink a rendeletileg elõírt követelményrendszer szerint épülnek fel, szakvizsgára készítenek fel, s eredményes szakvizsga után képesítést tanúsító bizonyítványt adnak. Külön megbízás alapján intézményeknél, gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál új munkakörök, feladatok szakszerû ellátását segítõ céltanfolyamokat szervezünk Alapfokú értékelemzõ tanfolyam intézménynél, gazdasági társaságnál, vállalkozásnál Esélyegyenlõségi szaktanfolyam Direkt marketing tanfolyam 2012-ben az alábbi tanfolyamokra hirdetünk felvételt: Társadalombiztosítási szakmai klub Sikeres önérvényesítés szervezeti irányítás Engedélyezés alatt álló tanfolyam Mikro- és kisvállalkozói képzési modulrendszer BCE KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET

16 272 ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY évi 9. szám A Ma gyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette Dr. Bócz End re KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN cí mû köny vét A kriminalisztika ma már az egyetemek jogi karain kötelezõ tantárgy, de a tematika, amely szerinttanítják, egyetemenként változó. Mindenütt közös jellemzõ azonban, hogy a tananyag alapvetõen a bûnügyi nyomozás kriminalisztikájához igazodik, mondhatni, a Rendõrtiszti Fõiskola kriminalisztikai tananyagának rövidített és egyszerûsített kivonata. A hagyományos jogi pályákon bíró, ügyész, ügyvéd mûködõ jogász számára azonban csaknem feleslegesnek mondható sok olyasmi, aminek a készségszerû ismerete egy nyomozó számára szinte létfontosságú, ugyanakkor létfontosságú sok olyan dolog, amit hasznos ugyan, de nem feltétlenül szükséges egy nyomozónak tudnia. Máshová esnek a hangsúlyok a nyomozásnál, és máshová a hagyományos jogászi pályák gyakorlásának terepén, a bírósági eljárásban. Más szempontok vezérlik a jogalkalmazót annak függvényében is, hogy milyen eljárási funkciót lát el. Ez a könyv több év ti ze des jo gal kal ma zói gya kor lat és a kri mi na lisz ti ka ok ta tá sá ban évek hosszú so rán ki fej tett te vé - keny ség ta pasz ta la ta it összeg zi. Ha szon nal for gat hat ják ügy véd je löl tek, bí ró sá gi és ügyész sé gi fo gal ma zók, de bizo nyá ra ta lál nak ben ne új sze rû is me re te ket már gya kor lot tabb jo gá szok is. A bi zo nyí tás kri mi na lisz ti kai in dít tatású el mé le te, a bün te tõ el já rá si kény szer in téz ke dé sek fel té te le i nek kri mi na lisz ti kai szem lé le tû ér tel me zé se, a per be szédek szer kesz té sé vel, ér ve lé si rend sze ré vel fog lal ko zó gya kor la ti as fej te ge té sek még azok szá má ra is ad hat nak új ötle te ket, akik már ren del kez nek né mi gya kor lat tal. A kö tet 164 ol dal ter je del mû, ár a 800 fo rint áfá val. Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó nál (Bu da pest VIII., So mo gyi Béla u. 6.; tel.: /233), il let ve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: , , megrendeles@mhk.hu) Meg ren de lem MEGRENDELÉS Dr. Bócz End re KRIMINALISZTIKA A TÁRGYALÓTEREMBEN cí mû, 164 ol dal ter je del mû ki ad ványt (ár a: 800 Ft áfával)... példányban, és ké rem, juttassák el alábbi cí memre: A meg ren de lõ (cég) ne ve:... Cí me (vá ros, irá nyí tó szám):... Ut ca, ház szám:... Ügy in té zõ ne ve, te le fon szá ma:... A meg ren de lõ (cég) bank szám la szá ma:... A meg ren delt pél dá nyok el len ér té két a pos ta költ ség gel együtt, a szál lí tást kö ve tõ szám la kéz hez vé te le után, 8 napon belül át utal juk a Ma gyar Köz löny Lap- és Könyv ki adó nak a szám lán fel tün te tett pénz for gal mi jel zõ szá má ra vagy pos tai úton a fen ti címre. Kel te zés: cégszerû aláírás A szerkesztésért felelõs: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., A kiadásért felelõs: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: , , kozlonybolt@mhk.hu) vagy a internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: , /240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: , /245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: /233, kozlonybolt@mhk.hu) évi éves elõfizetési díj: Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 7056 Ft áfával. HU ISSN Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizse