J e g y z ő k ö n y v

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésétől, Miskolc III /2013. J e g y z ő k ö n y v Készült: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés február 14. napján 10:00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: Megyeháza Díszterme. Jelen lévő képviselők az ülés megnyitásakor a jelenléti ív szerint: 1. Aros János 2. Baricska Jánosné 3. Bíró László 4. Budai Erzsébet 5. Csabai Gyula 6. Dr. Csiba Gábor 7. Csiger Lajos 8. Farkas Félix 9. Hoczáné Frankó Anna 10. Holcman László 11. Kisgergely András 12. Kolenkó Gábor 13. Kormos Dénes 14. Lukács András 15. Marton Péter 16. Mihályi Helga 17. Miklós Árpád 18. Pasztorniczky István 19. Riz Gábor 20. Szalai Szabolcs 21. Szamosvölgyi Péter 22. Szegedi Judit 23. Szeles András 24. Szitka Péter 25. Tóth Gábor 26. Török Dezső 27. Vadnai Zoltán 28. Vitális István Távol: Dr. Mengyi Roland, Vécsi István Meghívottak: A. Nem közgyűlési tag megjelent megjelent országgyűlési képviselők 1. Balla Gergő nem 2. Balog Zoltán nem 3. Csampa Zsolt nem 4. Csöbör Katalin nem 5. Daher Pierre nem 6. Demeter Zoltán nem 7. Egyed Zsolt nem 8. Endrésik Zsolt nem 9. Ficsor Ádám nem 10. Gúr Nándor nem 11. Hörcsik Richárd nem 12. Iván László nem 13. Káli Sándor nem 14. Koncz Ferenc nem 15. Kovács Tibor nem 16. Mile Lajos nem 17. Molnár Oszkár nem 18. Dr. Nagy Kálmán nem 19. Nyakó István nem 20. Dr. Ódor Ferenc nem 21. Dr. Répássy Róbert nem 22. Sebestyén László nem 23. Dr. Simon Gábor nem 24. Szűcs Erika nem 25. Tállai András nem 26. Tamás Barnabás nem 27. Varga László nem 28. Zsiga Marcell nem

2 2 B. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal megjelent Dr. Lukács Irén főigazgató nem C. Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Dr. Kriza Ákos polgármester nem D. napirend szerint illetékes szervek, szervezetek vezetői 1. Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Északmagyarországi nem, helyette Regionális Marketing Igazgatóság Gulyás István, igazgatója (8. napirend) igazgatóhelyettes 2. Budai Erzsébet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei igen Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet intézményvezetője (9. napirend) 3. Wachter Balázs, a VITAL-PRO Kft. vezető tervezője (12. igen napirend) E. az ágazati jogszabályokban meghatározott szervek képviselői 1. Miskolci Törvényszék, Dr. Sisák Péter nem 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség nem 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Dr. nem Vereckei Csaba rendőr-főkapitány F. a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökei 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Roma Önkormányzat Farkas Félix elnök igen 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat Poros Andrásné elnök nem 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Német Nemzetiségi Önkormányzat Stumpf Andrásné elnök nem 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Ruszin Önkormányzat Minyóczki Bertalan elnök nem 5. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szlovák Területi Nemzetiségi Önkormányzat Kuczik Júlia elnök nem G. a sajtó képviselői 1. Duna TV nem 2. Észak-Magyarország Szaniszló Bálint 3. Európa Rádió nem 4. Hírnök nem 5. Liszkay László, Magyar Nemzet nem 6. Magyar Rádió Miskolc nem 7. Miskolc Városi Kommunikációs Kht. nem 8. MTI nem 9. MTV Miskolci Regionális Szerkesztőség nem 10. Romhányi Tamás, Népszabadság nem 11. Pulzus Info TV nem 12. Putnok Városi TV nem 13. Rádió Ga-Ga nem 14. RTL Klub nem 15. TV2 nem

3 3 16. Udvardy József nem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala részéről jelen vannak: Szombatiné Dr. Sebők Emese, mb. aljegyző, Dr. Sáfrány Borbála, a Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály vezetője, Török Zoltán, a Terület- és Vidékfejlesztési Osztály vezetője, Czeglédiné Vitárius Ágnes, Pénzügyi Csoport vezetője, Simon Gáborné informatikai ügyintéző, Nagy Istvánné jegyzőkönyvvezető. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke levezető elnök: Tisztelt Közgyűlés! A jelenléti ív alapján megállapítom, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés határozatképes, mivel a 30 közgyűlési tagból 28 fő jelen van, az ülést megnyitom. Kérem, szíveskedjenek bekapcsolni szavazógépüket; majd jelenléti szavazást kérek. Szavazott 26 fő, nem szavazott 2 fő, és távol van 2 fő. Ez nekem 26 főt jelent, nem 28-at. Ismételjük meg a szavazást, kérem most szavazzunk. Köszönöm. Megállapítom, hogy 27-en vagyunk. Tájékoztatom a Közgyűlés tagjait, hogy a meghívóban foglaltaknak megfelelően 13,00 órakor közmeghallgatásra kerül sor. Amennyiben a napirendek tárgyalása korábban fejeződik be, kérem, hogy a közmeghallgatásra szíveskedjenek visszajönni. A kiküldött meghívóban foglaltaknak megfelelően teszek javaslatot a közgyűlés napirendjére, azzal a kiegészítéssel, hogy javaslom felvenni napirendi pontként a Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítására című előterjesztést 6. napirendi pontként. A közgyűlés tagjai részéről kérdezem, hogy van-e egyéb napirendi javaslat van-e? Amennyiben van, kérem szíveskedjenek azt megtenni. Miklós Árpád úr, parancsoljon. Miklós Árpád, frakcióvezető: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. A JOBBIK Frakció egy felajánlást tesz, egy ajándékot ad a megyei közgyűlésnek egy székely zászlót, annak a jeléül, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés is vállaljon szolidaritást a székely autonómiai törekvések mellett, mint tudjuk, ez egy országos mozgalom, és ezért mi szeretettel ajándékozzuk a megyei közgyűlésnek ezt a székelyzászlót. Most így mielőtt elfogadjuk a napirendi pontokat, javaslom, hogy majd az épület homlokzatára tűzzük ki.

4 4 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm képviselő úr, úgy gondolom, hogy a székely emberek okkal büszkék a saját zászlójukra, okkal büszkék a saját nemzetiségükre, méghozzá abban a környezetben, ahol jelenleg élnek, és mi is okkal vagyunk büszkék őrájuk, hiszen a legnehezebb időszakban is kitartottak magyarságuk valamennyi formája mellett. Tiszteljük azt a sajátos kultúrát, amelyet velünk együtt ápolnak, és tiszteljük azt, hogy valamennyi hagyományukra igen büszkék. És mindent megteszünk mi is azért, hogy saját kultúrájukat, anyanyelvüket, amely velünk közös, azonos, hosszú-hosszú évszázadokon keresztül velünk együtt tudják gyakorolni. Kérdezem, hogy amennyiben nincs módosító javaslatuk a kiküldött napirendi pontokhoz, a kiegészítéssel együtt, a módosító indítvánnyal elfogadják-e a napirendet. Megállapítom, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a napirendi javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése napirendjének megállapítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése február 14-ei ülésének napirendjét az alábbiak szerint állapítja meg: 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottsága új tagjának megválasztására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés aljegyzőjének kinevezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 4. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 5. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke

5 5 6. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 7. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója 9. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye sportéletének helyzetéről Előterjesztő: Budai Erzsébet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet intézményvezetője 10. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei delegáció Kínai Népköztársaságban tett látogatásáról. Javaslat Jiangxi Tartomány és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közötti partneri kapcsolatok létesítéséről szóló Megállapodás, valamint a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Jiangxi Tartomány Népi Kormányzat közötti Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Megállapodás utólagos jóváhagyására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 11. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat részvételére az Interregionális Fórum munkájában Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 12. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepció javaslattételi részének elfogadására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 13. Javaslat Ózd Város Környezetvédelmi Programjának véleményezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 14. Előterjesztés az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény felülvizsgálatának, módosító javaslatának véleményezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 15. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közbiztonságáért Díj adományozására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 16. Javaslat Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Tűzbiztonságáért Díj adományozására

6 6 Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke 17. Egyebek 1. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottsága új tagjának megválasztására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Mivel az érintettek nem kérték a zárt ülés elrendelését, így az ülés nyilvánosan folytatódik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselőcsoportjának január 3. napján érkezett kezdeményezése alapján javaslatot teszek a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottságban történő személyi változásra, az alábbiak szerint: Molnár Géza, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság nem közgyűlési tagja november 12. napján lemondott bizottsági tagságáról. A Bizottság tagjává Molnár Géza nem közgyűlési tag helyett javaslom megválasztani Badány Lajos nem közgyűlési tagot. A javaslattal Badány Lajos egyetért, a bizottság munkájában való részvételt vállalja. A javaslatot a bizottságok nem tárgyalták. Kérem a képviselő-csoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, azt most tegyék föl. Amennyiben nincs, az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal 1 nem szavazattal 6 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottsága új tagjának megválasztása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottsága új tagjának megválasztására vonatkozó javaslatot, és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 58. (1) bekezdésében foglalt hatáskörében az alábbi döntést hozta:

7 7 A Közgyűlés a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság tagjává Molnár Géza nem közgyűlési tag helyett megválasztja Badány Lajos nem közgyűlési tagot. Felelős: Határidő: Dr. Kovács János főjegyző, a határozat érintettek részére történő megküldéséért azonnal Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Kérem Badány Lajos megválasztott bizottsági tagot, hogy tegye le az esküt. Kérem a Tisztelt Közgyűlés tagjait és a jelenlevőket, hogy álljanak fel, az érintettet pedig, hogy fáradjon ki középre és mondja utánam az eskü szövegét. Én, Badány Lajos becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; a bizottsági tisztségemből eredő feladataimat Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. Isten engem úgy segéljen! Riz Gábor: Gratulálok a megyei közgyűlés nevében a megbízatásához. 2. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés aljegyzőjének kinevezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Mivel az érintettek nem kérték a zárt ülés tartását, így az ülés nyilvánosan folytatódik. Kérem a képviselő-csoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Nincs. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Ennek ismeretében kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II. 14.) határozata

8 8 Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés aljegyzőjének kinevezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta a megyei aljegyző kinevezéséről szóló előterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés március 01. napjától határozatlan időre megyei aljegyzőnek kinevezi Szombatiné dr. Sebők Emesét 2. A Közgyűlés Szombatiné dr. Sebők Emese illetményét havi bruttó Ft összegben állapítja meg. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: február 28. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Felkérem Szombatiné dr. Sebők Emesét, hogy tegye le az esküt. Kérem a Tisztelt Közgyűlés tagjait és a jelenlevőket, hogy álljanak fel, az érintettet pedig, hogy fáradjon ki középre és mondja utánam az eskü szövegét. Én, Szombatiné dr. Sebők Emese becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. Isten engem úgy segéljen! Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Szívből gratulálok a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése nevében a kinevezéséhez. 3. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Én úgy gondolom, hogy az általunk előterjesztett költségvetés, az előző évet figyelembe véve, mint bázis évet, az majdnem teljesen, számszakilag is egyező módon is igazodik. Az önkormányzat új feladatainak ellátásához szükséges források rendelkezésre állnak. Ahogyan a tavalyi évben is, és majd az önök elé kerülő anyagból a későbbiek során jól látható módon kiderül, látható módon változik a költségvetés főösszege, és változik annak tartalma is, de ez már az

9 9 évközi, átvett feladatok és átfutó pénzeszközök ismeretében. Jelenleg a költségvetésünk tervezése során a tavalyi bázis év alaphelyzet szolgál kiinduló pontként, ezzel együtt kérném szépen a költségvetés elfogadását, és kérem a Bizottsági véleményeket. Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnökét kérdezem. Farkas Félix, a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: Tisztelt Alelnök úr, a Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta, 6 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadta, és elfogadásra ajánlja a tisztelt közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm. Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr. A Pénzügyi Bizottság február 11-ei ülésén tárgyalta a évi költségvetésünk tervezetét. A Bizottság a határozati javaslatot és a rendelet-tervezetet 15 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság. Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. Bizottságunk a évi költségvetést megtárgyalta, a bizottság a határozati javaslatot és a rendelet-tervezetet 10 igen, 0 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Lukács András képviselő. Lukács András, frakcióvezető: Tisztelt Közgyűlés, tisztelt Alelnök úr, kedves képviselő társak. Először frakciónk nevében egy minősítő mondattal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, amely az elismerés hangján szól. Az elismerés hangján szól a költségvetés készítőiről, hiszen Magyarország alaptörvényének és az államháztartási törvénynek az egyik fő célja, fő célkitűzése, hogy a költségvetési rendelet átlátható legyen. Ahogy átnéztük ez a költségvetési rendelet valóban átlátható, nagyon sok nullát tartalmaz és kevés konkrét számot, így sok gondot nem okoz az értelmezése. E minősítő mondat után csak néhány kérdést szeretnék föltenni frakciónk nevében. Az első kérdésem úgy szól, milyen költségvetés az,a mely sem 2013-ban, sem a következő 3 évben az előrejelzés szerint saját bevétellel nem számol. Milyen költségvetés az, amely a 102 millió forintos vagyonából, egy megyei önkormányzat szintjén, ami két évvel ezelőtt, vagy alig több, mint egy évvel ezelőtt még könyvszerinti értékben is több, mint 20 milliárd forint volt. Tehát ebből a 102 millió forintos nyilvántartott vagyonából több, mint 45 millió forintot gépjárműben tart

10 10 nyilván. Milyen költségvetés az, amely az amortizáció pótlására, amely a szinten tartást biztosítaná, a minimálisan szükséges 15,5 millióval szemben 3,5 milliót tervez. És a végén, mivel nagyon büszke a megyei önkormányzat arra, hogy területi önkormányzat, és nagyon fontos szerepet tölt be, vagy kell, hogy betöltsön a megye gazdaságfejlesztésében, területfejlesztésében, térségfejlesztésében, milyen területi önkormányzat az, mely a megye szerepében kulcsszerepet kíván betölteni és közben 0 forint forrással rendelkezik. Tisztelt közgyűlés, én úgy hiszem, hogy frakciónk nevében annyit tudok csak mondani, hogy csak emiatt a néhány dolog miatt már természetesen sem a határozatot, sem a rendeletet támogatni nem tudjuk. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, más jelentkezőt nem látok, Főjegyző úrnak adnám meg a szót egy válasz erejéig. Dr. Kovács János, főjegyző: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt frakcióvezető úr, tisztelt közgyűlés. A helyzet az, hogy meg kell ismételjem azt, amit a Pénzügyi Bizottság ülésén is mondtam szintén frakcióvezető úrnak a felvetésére, hogy természetesen, mint ahogy az elmúlt évben is volt a megyei önkormányzatnak és Hivatalának saját bevétele, még ha csekély összegben is, úgy reményeink szerint az idén is számolunk saját bevétellel. Azonban az év elején ennek mi nem látjuk azon a 10 millió forinton kívül a forrását és egyáltalán a körülményeit olyan biztonsággal, hogy azt tudnánk prognosztizálni összegszerűségében és tartalmában, de természetesen a Hivatal is, és az előterjesztések révén majd az Önkormányzat is arra törekszik, hogy ezt a bevételét gyakorlatilag növelje, még ha csak csekély összegben. A Bizottsági ülésen is hoztam példát, hogy az elmúlt évben ilyen saját bevételi forrás lehetősége volt, hogy egyáltalán a Megyei Intézményfenntartó Központtól, és elnézést nem nevesíteni akarom őket, de kénytelen vagyok, mert az ő velük való konstallációban volt egy nem vita, hanem nézetkülönbség arról, hogy a Megyei Önkormányzat által korábban nyújtott lakástámogatási összeg az kinek a számára járna vissza, és a mi kezdeményezésünkre hála Istennek a Minisztérium is úgy találta, hogy az a Megyei Önkormányzatnak a polgárjogi szerződése alapján nyújtott hitele volt, és ennek megfelelően a Megyei Önkormányzatnak járnak ezek a támogatási összegek vissza. Ez a tevékenységünk a továbbiakban is folytatódik természetesen, ezt tudtuk bátran tervezni, hiszen ennek a folyamatát látjuk. Több olyan potenciális forrás is van a költségvetésben reményeink szerint, amelyet később lehet majd beilleszteni, de ahhoz még bizonyos harcokat meg kell vívni. Egy ilyen forrást nevesítettem a Bizottsági ülésen, kb. 40 millió forint értékben, amely nem másról szól, minthogy a Pedagógiai Intézetnek még év végén a Megyei Önkormányzat egy korábban eldöntött pályázathoz előfinanszírozást nyújtott, mi ezt a pénzt szeretnénk visszakapni. Ebben még vitában és nézetkülönbségben vagyunk, és ezért még harcolnunk kell, de természetesen minden egyes olyan forrást meg kívánunk fogni, amely az év folyamán keletkezik. A gépjárművekhez és az amortizációhoz azért nem szólnék hozzá, mert az a költségvetésünk természetéből és egyáltalán a volumenéből adódik, úgyhogy azt gondolom senki nem kérdőjelezi meg, hogy a körülményekhez képest olyan költségvetést készítettünk el, amit a legjobban el lehetett készíteni. Köszönöm szépen.

11 11 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen Főjegyző úr. A magam részéről néhány gondolattal szeretném kiegészíteni. Jól eső érzés a dicséret, még hogyha némi pikirtséggel párosul az MSZP frakció részéről, főleg annak ismeretében, hogy azért nagyjából egy milliárd forint volt az, amit adósságállományként az önkormányzatok összessége maga előtt görgetett és akkor megint jöhet a klasszikus példa a 8 év emlegetésével. Hiszen úgy adtak át feladatokat a települési önkormányzatoknak, hogy ahhoz nem társult normatív támogatás, plusz ezekhez társult a fejlesztésekhez szükséges kiegészítő források biztosításának olyan feltétel rendszere is, amely svájci alapú és egyéb deviza alapú hiteleket kényszerített rá az önkormányzatokra. Én úgy gondolom, hogy meglepő és furcsa, ha azoktól kapunk a költségvetés tervezésekor kioktatást, akik belekergették azokba az adósságcsapdába a magyar önkormányzatiságot, amelyből igen nehezen lehet visszajönni. Úgy gondolom, az első jelentős lépést a kormány megtette, konszolidálta az önkormányzatokat. Az fő alattiakat teljes egészében, az fölöttieket tárgyalástól függően 40-70% közötti arányban. Mi ez, ha nem egy olyan elegáns megoldás, amelyről azt mondjuk, hogy egyrészt a közös adósságállomány kezelése pénzügyi szempontból a bankokkal szemben talán könnyebb, a másik pedig az önkormányzatoknak nem kell legalább maguk előtt görgetni azt, amit össze tudtak lapátolni az elmúlt évek során. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt a kérdés úgy hangzott el, hogy milyen közgyűlés és önkormányzat az, én azt gondolom, hogy takarékos, megfontolt és jó gazda módjára működő testület, közgyűlés és önkormányzat az, amely egy ilyen alapozó költségvetést és a későbbiek során egy változó, a rendelkezésre álló források ismeretében pedig egy kiegészített, módosított költségvetést terjeszt majd a közgyűlés elé. Nyilván az átvett feladatok és átvett egyéb források tekintetében, amelyek sajátos és egyedi célokat segítenek majd megvalósítani. Ezzel együtt kérem a közgyűlés tagjait, hogy szavazzanak az előterjesztésről, amelyhez egy határozati javaslat és egy rendelettervezet kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek először szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal 5 nem szavazattal 7 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 4/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetésével kapcsolatos megállapítások

12 12 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 29. (3) bekezdése alapján a következő megállapításokat teszi: 1. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdése szerinti saját bevételekkel, mint a - helyi adóból származó bevétel, - vagyonértékesítésből származó bevétel, - tárgyi eszköz és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel, - bírság, pótlék, díjbevétel, - kezességvállalással kapcsolatos megtérüléssel a költségvetési évet követő 3 évben nem számol. 2. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény 3. (1) bekezdése szerint pénzintézet felé kötelezettsége nincs és adósságot keletkeztető ügyletet a költségvetési évet követő 3 évben nem vállal. 3. Az értékcsökkenési leírás mértékének megfelelő elhasználódott eszközök pótlására elkülönített keret betervezése nem lehetséges. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó rendelet-tervezet elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal 5 nem szavazattal 7 tartózkodással elfogadta a rendelettervezetet. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat - és hatásköreiről szóló évi XX. törvény 138. (1) bekezdés b) és d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésben, valamint a Magyarország helyi

13 13 önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján figyelemmel a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvényre a Közgyűlés valamennyi bizottsága véleményét kikérve, a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya a megyei közgyűlésre, bizottságaira, az önkormányzati hivatalra terjed ki. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetése 2. (1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzat évi költségvetési bevételi főösszegét e Ft-ban állapítja meg. (1. melléklet) (2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételi főösszeg forrásonkénti megoszlását a 2. melléklet tartalmazza. 3. (1) A Megyei Önkormányzat évi költségvetési kiadási főösszegét a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés e Ft-ban állapítja meg. (1.melléklet) (2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési kiadási főösszeg forrásonkénti megoszlását a 3. melléklet tartalmazza. (3) A költségvetési létszámkeretet e rendelet 4. melléklete szerint hagyja jóvá a közgyűlés. (4) A Megyei Önkormányzat évi költségvetés bevételeinek-kiadásainak előirányzat felhasználási tervét a rendelet 5. melléklete tartalmazza. A Megyei Önkormányzat költségvetése végrehajtásának szabályai 4. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, illetve hivatalát a költségvetésben előírt működési és felhalmozási célú bevételek beszedésére, és a jóváhagyott működési, valamint a felhalmozási célú kiadások teljesítésére.

14 14 5. A 4. -ban megállapított kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást két közgyűlés között 10 millió Ft-ig, illetve a pályázatok saját forrás fedezete előirányzat terhére a pályázati kiírásban előírt saját forrás erejéig a közgyűlés elnöke végrehajthat, melyet a évi költségvetés I. félévi, valamint az I-III. negyedévi végrehajtásáról szóló előterjesztésekben jóváhagyásra a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Ez kiterjed az általános tartalékkal való rendelkezésre is. Ez a hatáskör új feladat vállalására nem terjed ki. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az önkormányzat által benyújtott pályázatokra vonatkozóan nyilatkozatot adjon ki a saját forrás biztosításáról. 6. Az Áht. 23. előírásaira vonatkozóan a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatáskört egy éven belüli hitelművelet esetében a Közgyűlés alnökének, az egy éven túli hitelműveletek esetében a Közgyűlés hatáskörébe utalja. 7. Az Áht a szerint a bevételek beszedésekor, kiadások teljesítésekor készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére a következő esetekben kerülhet sor, illetve igényelhető készpénz felvétel a Magyar Államkincstártól: - a készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, - a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, - egyes kis összegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére. A részletes szabályokat a pénzkezelési szabályzatban kell meghatározni. 8. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét és főjegyzőjét, hogy Magyarország 2013.évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény 4. mellékletében szereplő megyei önkormányzatok által igényelhető kiegészítő támogatásra az év közben jelentkező többletfeladatokra, előre nem tervezhető kiadásokra, pályázatot nyújtson be. 9. Több évre szóló kötelezettségvállalást és közvetett támogatást a költségvetési rendelet nem tartalmaz. Záró rendelkezések

15 E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, de a pénzügyi bevételi és kiadási előirányzat meghatározására irányuló rendelkezéseket január 1-jétől kell alkalmazni. A rendelet mellékletét képező 1., 2., 2.1, 3., 3.1, 4., 5., 6., 7. sz. mellékletek a jegyzőkönyv mellékletét képezik. 4. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet módosítására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Bizottságok az anyagot véleményezték, a következő sorrendben kérném, Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság. Farkas Félix, a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: Alelnök úr, a Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta, 6 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett azt elfogadta, és elfogadásra ajánlja a tisztelt közgyűlésnek. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt közgyűlés. Bizottságunk hasonlóan a évi rendelet-tervezethez, a évi beszámolónál is 15 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett a rendelet-tervezet, illetve a beszámolót elfogadta, elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság. Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés a Bizottságunk megtárgyalta a évi költségvetésről szóló rendelet módosítását, a rendelet-tervezetet 10 igen, 0 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Kérem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztéshez egy rendelet-tervezet kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó rendelet-tervezet elfogadásáról.

16 16 Megállapítom, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal 5 nem szavazattal 7 tartózkodással elfogadta a rendelettervezetet. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II.23.) önkormányzati rendelet módosításáról A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat - és hatásköreiről szóló évi XX. törvény 138. (1) bekezdés b) és d) pontban meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésben, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 143. (4) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Közgyűlés valamennyi bizottsága véleményét kikérve a következőket rendeli el: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat évi költségvetéséről szóló 3/2012. (II. 23.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 2. (1) helyébe a következő rendelkezés lép: 2. (1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzat évi költségvetésének bevételi főösszegét eft összegben állapítja meg. (1. melléklet) 2. Az R. 4. (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek: 4. (1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés a Megyei Önkormányzat évi költségvetésének kiadási főösszegét eFt összegben állapítja meg. (1. melléklet) (2) Az (1) bekezdésben megállapított kiadások főösszegéből (3.melléklet ) Önkormányzat hivatalának kiadásai e Ft 3.

17 17 Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti. A rendelet mellékletét képező 1., 2., 2.1, 3., 3.1, 4., 5. sz. mellékletek a jegyzőkönyv mellékletét képezik. 5. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Előterjesztői módosítást teszek a rendelettervezethez, tekintettel arra, hogy elírás történt, a következők szerint: - a rendelet-tervezet 14. (2) bekezdésének b) pontjában a 100 millió Ft szövegrész helyébe 10 millió Ft szövegrész lépjen, továbbá - a rendelet-tervezet 4. mellékletében néhány helyen XII. 31. került megjelölésre, amely helyesen XII Ennek átvezetését kérem tudomásul vételre. A javaslatunkat Bizottságok véleményezték, Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság. Farkas Félix, a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: Alelnök úr, Bizottságunk ezt az előterjesztést is megtárgyalta 8 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta és elfogadásra ajánlja a tisztelt közgyűlésnek. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr. Tisztelt közgyűlés, Bizottságunk az eredeti rendelet-tervezetet 19 igen, 0 nem 2 tartózkodás mellett elfogadta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság. Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök úr, tisztelt közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta a rendelettervezetet és 10 igen, 0 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, kérem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Lukács András úr, tessék.

18 18 Lukács András, frakcióvezető: Köszönöm a szót. Tisztelt képviselőtársak kaptunk egy 26 oldalas előterjesztést, amely szakmailag korrekt, amennyiben a Megyei Önkormányzatnak vagyona, érdemi vagyona volna, akkor valóban fontos szerepet tölthetne be a vagyongazdálkodás szabályainak, az eljárási rendjének ilyetén szabályozása. Így természetes módon a jogszabályi feltételeknek az előterjesztés megfelel, de a lényeget az utolsó 2 oldal, tehát az a 3 melléklet tartalmazza, amely az 1. számú melléklet A forgalomképtelen törzsvagyonról szól, üres a rubrika; a 2. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról, amely a Megyeháza egy szűk részének az adatait tartalmazza, és a 3., amely ismert mindannyiunk előtt, A gazdasági társaságokban lévő érdekeltségünket, azt az öt érdekeltséget, amelyben a 100%-tól a kisebbségi részesedésig szerepel a dolog, szerepel a saját vagyonunk nyilvántartása. Tisztelt képviselő társak, lehet azt mondani, hogy nekünk egy dolgunk van, olyan rendeletet alkossunk, amely a jogszabályoknak megfelel, mégis úgy hiszem minden ténykedésünk arra kell, hogy szorítkozzon, hogy nemcsak a jogszabályoknak, hanem a saját korábbi elveinknek, értékeinknek, eszmeiségünknek és szellemiségünknek is meg kell feleljünk, hogy a saját lelkiismeretével mindenki el tudjon számolni. Tisztelt képviselő társak, az előző napirendnél szó lehetett volna arról, hogy mit történt mindazzal a vagyonnal, amely korábban a Megyei Önkormányzat tulajdonát tartalmazta. Őszintén mondom, talán legjobban fáj az egészből az a helyzet, amibe mi ma valamennyien, mindannyian benne vagyunk, ez az épület. Ha körbe nézünk az ódon, történelmi falak között, akkor úgy hiszem ez az épület több, mint egy vagyontárgy. Ez egy jelkép, a megye önállóságának, felelős döntéshozatalainak helyszíne, jelképe, szuveneritásának jelképe, és hová kerültünk? Emlékeznek mindannyian, és lehet, hogy furcsa az én számból hallani ezt a mondatot, tudják Önök mikor volt, természetesen tudják, mikor volt állami tulajdon ez az épület? Abban az időszakban, amit önök és a mai magyar történelem államszocializmusnak hív, amit oly megvetően jellemeznek ma nagyon sokan. Higgyék el, sajnos ugyanezt fogják érezni a mai hatalommal szemben, amely államosította ezt az épületet, és oly sok önkormányzati vagyont, elvéve a szuveneritását, elvéve az önállóságát, elvéve mindazt a feladat- és jogkört, hozzárendelt eszközrendszert, amitől megye volt a megye. Én ezért frakciónk nevében sajnos azt tudom mondani, hogy a vagyonrendeletet annak tartalma miatt, nem a szakmaisága miatt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen frakcióvezető úr. A magam részéről csak annyit szeretnék elmondani, hogy szép, veretes mondatok voltak, amik elhangzottak, és én magam tisztelettel is adózom előtte. Ezzel együtt szeretném elmondani, hogy a törvény szabályozza a megyei önkormányzatok feladatait, törvény szabályozza a települési önkormányzatok feladatait, és szabályozza mindazt, amelynek megyei szinten kell megtörténnie. Az a vagyon nem ment el, amely ebben a megyében van, ebben a megyében kerül hasznosításra és a rendelkezés joga is ezen a szinten marad meg, hogy a rendelkezési kompetenciák hogyan alakultak, az nyilván a törvényi háttér ismeretében ön előtt legalább annyira világos, mint előttem. Én úgy gondolom, hogy ahol ma ülünk, a megyei önrendelkezés legfőbb szentélye, ha kinézünk, akkor két

19 19 zászló leng, az egyik a megyei, a másik pedig magyar zászló, talán harmadikként az uniós is. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt kérem képviselőtársaimat, hogy a mély aggodalmon túl szavazzunk a vagyonrendeletről, és a rendelet-tervezet, amely ehhez kapcsolódik szabályozza a jövőben mindazt, ami a megyei önkormányzat vagyonára vonatkozik. Kérem most szavazzunk erről. Bocsánat, Szamosvölgyi Péter. Szamosvölgyi Péter: Köszönöm szépen Elnök úr, tisztelt közgyűlés. Csak nem állt meg bennem az egyébként szépen megfogalmazott hozzászólás kapcsán a véleményem. Még pedig azért nem, mert között, amikor ezt a közgyűlést Gyárfás Ildikó elnök asszony irányította, akkor az első 5 vagy 6 megyei közgyűlésen mindig téma volt, legalábbis ha a nem is napirend szintjén, de tervezés szintjén: hogy valószínűleg az utolsó megyei közgyűlési ciklus következik, mert a régiók veszik át a megye szerepét, mert a megye, mint olyan megszűnik, nem lesz megyei önkormányzat. Most néhány évvel, 8 évvel később elsiratjuk néhány csomag papír zsebkendő felhasználásával a megyét, hát a fene egye meg, ugyanezt akarták a szocialisták, ugyanazt akarták, ami most van, most pedig panaszkodnak. Nem kell panaszkodni képviselő társam, ugyanezt akarták, sőt talán ettől egy kicsit még rosszabb is lett volna a helyzet. Polgármesterként, és nem megyei képviselőként, nekem is vannak aggályaim, hiszen ma a mi településünknél is, mint minden más településnél is komoly aggályok vannak, ami nem biztos, hogy első látásra előnyös, sőt lehet, hogy másodikra sem lesz az. De engedtessék már meg a lehetőség, hogy egy politikai koncepció, egy lehetőség, ami talán az itt élő embereknek most nem a megyéről, hanem az országról beszélek lehet, hogy otthonosabb, frappánsabb, jó értelemben véve kiszolgálást jelentett a közigazgatás egy új beépített lépcsője kapcsán, hogy kipróbálásra kerüljön, és amennyiben jó lesz, 1 vagy 2 vagy 3 év múlva azt mondhassuk, politikai hovatartozástól függetlenül, hogy ez mégis csak jó döntés volt. Most még talán egy kicsit elhamarkodott markáns véleményt megfogalmazni ezzel az átalakítással kapcsolatban, év múlva biztos lehet, és biztos mindenkinek lesz véleménye, gondolom nekem is, természetesen önöknek is. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, Miklós Árpád úr. Miklós Árpád, frakcióvezető: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés, valóban elég furcsa olyanokról beszélni, ami nincs. Tehát a vagyongazdálkodásról, vagyoni helyzetről, amikor valóban a megyének nincs is vagyona. De miért jutottunk el idáig? Azért, mert immár 68 év óta, akárkik voltak hatalmon, mindig a háborúban győztes hatalmaknak az utasításait hajtották végre, és így jutottunk el odáig, hogy mára már a megyének sincs vagyona. Ez számomra azt mutatja, hogy újra kell gombolni a kabátot, mert most már nemcsak a megyének nincsen vagyona, hanem a dolgozó egyéneknek sincs semmi vagyona, mert az az erő, ami itt elprivatizált mindent, az most már az emberek utolsó vagyonát privatizálja el, tehát nekünk újra kell gombolni a kabátot. És nekünk olyan kormány kell, amely a saját nemzetének az érdekeit képviseli, nem pedig a győztes hatalmakat. Köszönöm.

20 20 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, ez már egy kicsit kampány jellegű volt, de belefér a politikai kultúrába. Török Dezső úr. Török Dezső, frakcióvezető: Köszönöm a szót Elnök úr. A Megyei Önkormányzat feladata, hogy a megye lakosságának érdekeit szolgálja, ezt teszi a megyei közgyűlés is, ezt teszik önök is, amikor szavazatukkal bármilyen szinten nyilatkoznak. Már az előző napirendi pontnál is talán meg kellett volna szólalnom, amikor azt hallom, hogy nincs vagyona az önkormányzatnak. Hát miért nincs vagyona, hát csak egy elemet szeretnék megemlíteni, között szocialista önkormányzati vezetése volt a megyei önkormányzatnak, és mondjuk azért nincs vagyona, mert 580 millióért a Borsodkomm-ot fogta és úgy eladta. Ha nem adta volna el akkor, akkor most ez megjelenhetne abban a jegyzékben vagy felsorolásban, amit az elmúlt időszakban megjelent a lapokon. Tehát ezért nincs vagyona, Lukács képviselő úr. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Lukács András úr, viszont válasz megilleti. Lukács András, frakcióvezető: Köszönöm szépen. Én megmondom őszintén, kicsit csodálkoztam, hogy a levezető elnök zárszava után újra nyílt a vita, de természetesen ez szuverén joga a levezető elnöknek, hogy újra szót adjon. Úgy hiszem, ez precedenst teremt és élni fogunk többször ezzel a lehetőséggel. Kedves képviselő társak, én tudom, hogy kényelmetlen hallani azt, ami tény, amit önök írtak le, ez az egyik rész. A másik, kényelmetlen az is, hogy arról nem nagyon beszélünk, amit többször ugyan szóvá tettünk, és lehet, hogy a következő alkalommal megint szóvá teszünk, mert válasz nincs rá, mert akkor, amikor arról beszélünk, hogy az önkormányzatok hitelállományának, adósságának átvállalása fejébe lett átvéve az önkormányzati vagyon, akkor nincs a kettő egymás mellé téve. Csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél, ha megnézzük, hogy mennyi volt a nem piaci, könyvszerinti nyilvántartott érték, mert piaci értékről a mai napig nincs információnk, hogy mindaz a vagyon, ami államosításra került, annak mi lett a sorsa, vagy hogyan, milyen értéken került át, ahhoz képest az átvállalt hitelállomány az jóval alatta van a könyvszerinti értéknek. Ezt az önök által készített, Hivatal által készített szakszerű kimutatás egyértelműen bemutatja. A másik, lehet visszautalni folyamatosan a közötti időszakra, itt már nem is kell a közöttire, mert akkor ugye önök vezették ezt a megyét, és az adósság állomány, ha megnézzük, akkor ugrott meg igazán. Természetesen lehet érvet hozni, hogy mert olyan volt a finanszírozás, az állami költségvetés, ebben is van igazság. De 2011-ben, 2012-ban és 2013-ban az állami költségvetést önök fogadták el, amikor a körülményekre hivatkoznak kedves képviselő társak, akkor kérjék számon saját országgyűlési képviselőiktől, hogy milyen körülményeket teremtettek szavazataikkal, jogszabály alkotásaikkal, döntéshozatalukkal. És én tiszteletben tartom és nagyon nagyra értékelem, amit Szamosvölgyi Péter képviselő társam is elmondott, mert végtelenül korrekt és elismerésre méltó, amit megfogalmazott, és minden szavával egyetértek. Természetesen mindig az utókor fogja megítélni, cselekedeteink, döntéseink, politikai stílusunk és politikai céljaink tartalmát, és helyességét is. Éppen ezért én ma csak a mai véleményt kívántam elmondani, és tessék megengedni, hogy a

21 21 legnagyobb jó szándékkal, és nem bántó szellemben tettem mindezt. Köszönöm szépen a figyelmet. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm frakcióvezető úr, fel nem merült bennünk, hogy bármi bántó szándék lett volna. Ön megfogalmazta a politikai véleményét, ami természetesen korrekt és számunkra megtisztelő, az legfeljebb egy dolog, hogy nem értünk vele egyet. Két dolog, ami számomra nagyon fontos, és önnek az egyikben szeretnék némi kiegészítést adni. Egy optikai hiba az, hogy én nem láttam, hogy van hozzászóló, akkor amikor föltettem kérdésként, hogy van-e több hozzászóló. Igyekszem majd úgy mozgatni a fejem, hogy minden információ eljusson vizuálisan is hozzám. Magam részéről egy dologgal szeretném zárni, és úgy gondolom, ez az alfája, omegája az elmúlt időszak, illetve a jelen kor vizsgálatának. Az elmúlt időszakban a közvagyonból magánvagyon felé mozogtak el a vagyontárgyak, jelen esetben az, hogy állami vagy megyei önkormányzat vagyonkörbe tartozó, ez közvagyonként kezelendő továbbra is. Nem szaladt el a megyéből egyetlenegy intézmény sem, egyetlenegy egészségügyi létesítmény sem, egyetlen közoktatási létesítmény sem, és egyetlen olyan, általunk alapított nonprofit gazdálkodású cég sem, amely változatlanul itt fejti ki áldásos tevékenységét. Még egy dolgot, hogy ki, mit, mikor halmozott föl, önök legalább annyira jól emlékeznek, mint én, mert nekem volt szerencsém akkor már itt ülni, amikor a megyei önkormányzatok önhibáján kívüli települések sorában kértük, hogy segítsen az akkori kormányzat, akkor egy elegáns mosollyal volt elintézve Borsod-Abaúj-Zemplén megye, és hát a sokszorosát kapta, a területét, lakosságát tekintve és rászorultságát tekintve is kisebb szomszéd vármegye, miért? Csak mert színében a kormánypárttal megegyező színű vezetése volt. Én úgy gondolom, ez önmagáért beszél, és nagyjából ennyit szerettem volna zárásként elmondani. Az előterjesztéshez egy rendelet-tervezet kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó rendelet-tervezet elfogadásáról az előterjesztői módosítással együtt. Megállapítom, hogy a közgyűlés 15 igen szavazattal 3 nem szavazattal 9 tartózkodással nem fogadta el a rendelettervezetet az előterjesztői módosítással együtt. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Egy jelenléti szavazást szeretnék kérni most. Megállapítom, hogy 23 fő van jelen van. én új szavazást rendelnék el az előbbi kérdés tekintetében. Ügyrendben Lukács András frakcióvezető úr. Lukács András, frakcióvezető: Tisztelt Elnök úr, tisztelt Főjegyző úr. Azért nem vettünk részt a második szavazásban, mert értelmetlen, és nem is jogszerű az a szavazás. A levezető elnök felhívására egy lebonyolított szavazás volt, amely hozott egy eredményt, ami természetesen a többségnek nem tetszik, ennek ellenére ez jogszerű volt és lebonyolított szavazás, érvényes szavazás volt. Nem hiszem, hogy arra

22 22 hivatkozva, hogy nem volt meg a többség, most új szavazást kell elrendelni. Tehát ezért nem. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Bocsánat, egy dolgot szeretnék Dr. Csiba Gábor gépével gond van, azt kérném szépen most megtekinteni. Ugyan sárgán világít a bekapcsolás jelző, de ezek szerint nem működik. Bocsánat, 2 perc technikai szünetet kérnék. A technikai szünet után Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Mivel technikai problémáról volt szó, ezért egy jelenléti szavazást kérnék szépen. Mindenki kapcsolja be a gépét újra. Én azt hiszem, amíg ez a probléma fönn áll, azt kérném, hogy kézfeltartással szavazzunk. Tehát aki a rendelet-tervezetre igennel szavaz, az kérem most szavazzon kézfeltartással. Kérném a segítőket, hogy hangos bemondással jelezzék. Igen szavazat: 16. Aki nem: 5, és aki tartózkodott: 7. Köszönöm szépen. A közgyűlés elfogadta a rendelet-tervezetet. Tehát 16 igen, 7 tartózkodás és az MSZP frakciója nem vett részt a szavazásban. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendelete a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) ában, 109. (4) bekezdésében, 143. (4) bekezdés i) pontjában, továbbá a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 5. (2) bekezdés b) és c) pontjában, 6. (6) bekezdésében, 18. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: I. fejezet A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja 1.

23 23 A rendelet célja, hogy meghatározza a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonával rendelkezés és vagyongazdálkodás szabályait, az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak eredményes ellátása érdekében. 2. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a) a Közgyűlésre és szerveire aa) a Közgyűlés elnökére, alelnökeire, ab) a Közgyűlés bizottságaira, ac) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), ad) a főjegyzőre. b) vagyonkezelési szerződés vagy kijelölés alapján a vagyonkezelői jog jogosultjára (a továbbiakban: vagyonkezelő szerv), c) az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságra, gazdálkodó szervezetre (a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet), d) a rendelet alkalmazása körében, az Önkormányzat vagyonával, vagyongazdálkodásával összefüggésbe kerülő minden jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre és természetes személyre. (2) A rendeletet kell alkalmazni az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő minden olyan vagyonra, amely a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyon, különösen az a) ingatlan és ingó vagyonra, b) vagyoni értékű jogokra, c) gazdasági társaságban lévő üzletrészre, d) tagsági viszonyt megtestesítő értékpapírra, e) egyéb értékpapírra, (a továbbiakban együtt: vagyon, önkormányzati vagyon), és az önkormányzati vagyonnal való rendelkezésre, a vagyongazdálkodás szabályaira. II. fejezet Az Önkormányzat vagyona, a vagyon nyilvántartása és értékének meghatározása 3. Az Önkormányzat vagyona 3.

24 24 (1) Az Önkormányzat vagyona az Önkormányzat tulajdonából (különösen az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgokból, az Önkormányzat nem kizárólagos tulajdonában lévő dolgokból, az Önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökből, az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekből) és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. (2) E rendelet alkalmazásában a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározott fogalmakat kell érteni. 4. (1) Az Önkormányzat vagyona a nemzeti vagyon része. Az Önkormányzat vagyonába tartozó vagyonelemek körét a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet állapítja meg. (2) Az Önkormányzat vagyona rendeltetése, minősítése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. (3) A törzsvagyon a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek vagy forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek a következők szerint: a) Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet aa) a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak; ab) törvény vagy e rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak (az aa) és ab) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon) minősít. b) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet törvény vagy e rendelet annak minősít. (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a nemzeti vagyonról szóló törvény, és e rendelet értelmében törzsvagyonnak nem minősülő vagyon, az üzleti vagyon körébe tartozik. (5) E rendelet az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nem minősít. (6) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet, az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet, az Önkormányzat üzleti vagyonát a 3. melléklet tartalmazza.

25 25 (7) A vagyonelemeknek a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között önkormányzati törzs- vagy üzleti vagyonként történő minősítése, átminősítése önkormányzati rendelettel a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. 5. (1) A forgalomképtelen törzsvagyon tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. (2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősülő önkormányzati vagyonról törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. (3) Az üzleti vagyon forgalomképes, a vele való rendelkezést e rendelet szabályozza. 4. A vagyon nyilvántartása 6. (1) Az Önkormányzat vagyonát, annak értékét és változásait a mindenkor hatályos pénzügyi, számviteli és egyéb jogszabályok előírásainak megfelelően kell nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmazni kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölést is. (2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő, vagyon hiteles állapot szerinti kimutatása, mely tartalmazza az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. (3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont, törzsvagyon és üzleti vagyon alapján veszi számba, egymástól elkülönítve. A vagyonleltár az egyes vagyontárgyakat, vagyonelemeket a számviteli szabályok szerint tartja nyilván. (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait a vonatkozó jogszabály előírásai szerint ingatlanvagyon-kataszterben is nyilván kell tartani. Az ingatlan jogi helyzetében, állapotában, értékében bekövetkezett változásokat a jogszabályi rendelkezések szerint kell a kataszteren átvezetni. (5) Az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) a költségvetési év zárónapjával az Önkormányzat vagyonállapotának bemutatására vagyonkimutatást kell készíteni.

26 26 (6) Az önkormányzati vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a főjegyző felelős. 5. A vagyon értékelése 7. (1) Az önkormányzati vagyon értékét független szakértő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni. (2) A tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén az értéket, a tőzsdére bevezetett részvényeknél tőzsdei árfolyamon, a tőzsdén nem jegyzett részvények, valamint gazdasági társaságban lévő üzletrész esetén, 3 hónapnál nem régebbi, és bejegyzett könyvvizsgáló által készített értékelés alapján kell meghatározni. (3) Az ingó és ingatlan vagyon elidegenítése vagy cseréje esetén a szakértő által megállapított forgalmi érték az irányadó. Amennyiben 1 évnél nem régebbi értékbecslés áll rendelkezésre, annak aktualizálása is elfogadható a forgalmi érték meghatározásához. (4) Több vagyontárgy együttes értékesítése vagy cseréje esetén az értéket, illetve ellenértéket az (1) - (3) bekezdésben foglaltak szerint együttesen kell meghatározni. (5) Vagyonjog rendezése, tulajdonközösség megszüntetése során egy eljárásban történő csere esetén a vagyonszerzés értékét az ingatlanok és egyéb vagyontárgyak érték különbözete határozza meg. A rendelkezési jog gyakorlásának szempontjából az Önkormányzat vagyonának az értéke a meghatározó. (6) Nem kell vagyonértékelést végezni, ha a vagyon nyilvántartási értéke nem éri el az 500 ezer Ft értékhatárt. (7) Az önkormányzati vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatásánál szakértőként csak független könyvvizsgáló járhat el. III. fejezet A tulajdonost megillető jog gyakorlásának általános szabályai, az önkormányzati vagyonnal rendelkezés 6. A tulajdonost megillető jogok gyakorlása 8.

27 27 (1) Az Önkormányzatot törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. (2) A tulajdonost megillető jogokat (a továbbiakban: tulajdonosi jogok) a Közgyűlés gyakorolja, ezt a jogát szerveire a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet és e rendelet szerint ruházza át. 9. (1) Az Önkormányzat képviseletében a Közgyűlés elnöke jár el, aki a polgári jog szabályainak megfelelően, e jogának gyakorlásával összefüggésben a Közgyűlés alelnökeit, a főjegyzőt, a Hivatal köztisztviselőjét, munkavállalóját, az Önkormányzat munkavállalóját eseti vagy állandó jelleggel meghatalmazhatja. (2) Az önkormányzat vagyonával történő rendelkezés hatásköri megosztását a tartalmazza. (3) Meghatalmazás esetén az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a 17. -ban foglaltak szerint kell alkalmazni. 7. A vagyonszerzés 10. (1) Az Önkormányzat az éves költségvetési előirányzata terhére, illetve a költségvetésen átvezetett hosszú távú tartós kötelezettség vállalása mellett szerezhet vagyont elővásárlási joga gyakorlása, vagyonjog rendezése, közös tulajdon megszüntetése, feladatainak ellátása érdekében, munkahelyteremtéssel összefüggő forgalomképes üzleti vagyona gyarapítása céljából, valamint közérdekből. (2) A vagyongyarapításról a szerinti tulajdonosi jog gyakorlója dönt. (3) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról értékhatárra tekintet nélkül a Közgyűlés dönt. 8. A vagyon megőrzése, kezelése, a vagyonnal való gazdálkodás 11. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő a vagyont megőrizni és védeni, a vagyonnal gazdálkodni, azt kezelni, hasznosítani, a vagyon tulajdonjogát átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény és e rendelet előírásai alapján kell.

28 28 (2) Az önkormányzati vagyongazdálkodás feladata az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az Önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. (3) A Közgyűlés az Önkormányzat vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, a nemzeti vagyonról szóló törvényben és e rendeletben meghatározott rendeltetése biztosítása céljából ciklusonként közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, az üzleti vagyonnal a jogszabályi előírások keretei között a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni. (5) Az Önkormányzat vagyonának hasznosítására, továbbá az Önkormányzat vagyona tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződést kötni csak természetes személlyel vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezettel lehet. (6) A használat joga megszűnik, ha a vagyonhasználó szerv az alapító okiratában megjelölt feladatot melynek ellátását önkormányzati törzsvagyon szolgálta már nem látja el. A vagyonhasználó szerv alapító okiratában meghatározott kötelező önkormányzati feladat ellátásának megszűnésekor a Hivatal közreműködésével köteles kezdeményezni a vagyon átadását. (7) A vagyonhasználó szerv köteles az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátásához már nem szükséges, de még hasznosítható ingó vagyontárgyai Önkormányzat részére történő visszaadását a Hivatal közreműködésével kezdeményezni. (8) Az Önkormányzat vagyonát a) a Hivatal, b) vagyonkezelési szerződés vagy kijelölés alapján arra feljogosított szervezet, c) az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, d) a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szervezet használhatja, hasznosíthatja a tulajdonosi jogokat gyakorlóval kötött megállapodás szerint. 9. Vagyonkezelői jog 12.

29 29 (1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet. A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az Önkormányzat közfeladat ellátásának kötelezettségét. (3) A Közgyűlés kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződést határozott vagy határozatlan időre lehet kötni. (4) Vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető. (5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő műemlékingatlan tekintetében az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez. (6) A vagyonkezelői jog létesítése során rendelkezni kell arról, hogy az ingyenesen vagy visszterhesen történik. Az Önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, az ellátáshoz szükséges mértékben adható vagyonkezelésbe. (7) A vagyonkezelői jog ingyenességéről vagy ellenértékének mértékéről a Közgyűlés esetenként és egyedileg határoz. (8) A vagyonkezelői jog kijelöléssel történő létrejöttére a nemzeti vagyontörvény rendelkezései az irányadók. (9) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog létrejöttéhez az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges. A vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik a vagyonkezelő kötelezettségei. (10) A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,

30 30 d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást. (11) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése során köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket, b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget, a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében, c) elszámolni évente a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról, d) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, illetve jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket, e) gondoskodni az önkormányzati vagyon értékének a megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, f) rendeltetésszerűen, és az általában elvárható gondossággal gazdálkodni a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyonnal, felelősséget vállalni az Önkormányzatnak az e kötelezettség megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint. (12) A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi jogok gyakorlójával megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. (13) A vagyonkezeléssel kapcsolatos további rendelkezéseket (pl. vagyon felújítása; pótlólagos beruházás; bevételek, költsége és ráfordítások nyilvántartása; vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondása, stb.)a Mötv. tartalmaz. (14) A vagyonkezelői jog gyakorlását, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Közgyűlés elnöke a főjegyző útján, a Hivatal közreműködésével jogosult ellenőrizni, melyet vagyonkezelő tűrni köteles. (15) A vagyonkezelés tulajdonosi ellenőrzésének a célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: a) az önkormányzati vagyonnyilvántartás teljességének, hitelességének és helyességének a biztosítása, továbbá

31 31 b) a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása. (16) A vagyonkezelő évente a Közgyűlés munkatervében foglaltak szerint köteles írásban beszámolni a Közgyűlésnek a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodásról. (17) A vagyonkezelés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell. 10. A vagyon elidegenítése, hasznosítása 13. (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon tulajdonjogát átruházni, a vagyon hasznosítás jogát átengedni ha törvény kivételt nem tesz e rendeletben meghatározott értékhatár felett csak versenyeztetés, nyilvános vagy indokolt esetben zártkörű versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Az önkormányzati tulajdon értékesítésére, hasznosítására versenyeztetési eljárás nélkül akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy egyedi bruttó forgalmi értéke nem éri el a) ingatlan esetén a 20 millió Ft-ot, b) ingó esetén az 5 millió Ft-ot, c) gazdasági társaságban lévő üzletrész, részvény esetén a 25 millió Ft-ot. (3) Mellőzhető a versenyeztetés vagyon hasznosítás esetén értékhatártól függetlenül abban az esetben, ha a hasznosítás a) államháztartási körbe tartozó szervezet, b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, vagy c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek javára történik. (4) Nem kell továbbá a vagyon hasznosítása során versenyeztetést alkalmazni, amennyiben természetes személy vagy 100%-ban magántulajdonban álló gazdálkodó szervezet az önkormányzati vagyon használója, és a használatában álló önkormányzati vagyont hasznosítja. (5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

32 32 (6) Önkormányzati tulajdont ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet. Ingyenes tulajdonjog átruházás esetén ki kell kötni a célhoz kötött hasznosítást, nemteljesítési kötbért vagy a szerződéstől való elállás jogát, 15 éves elidegenítési tilalmat. Kivételt ez alól a nemzeti vagyonról szóló törvény állapít meg. (7) Ellenérték fejében történő tulajdonjog átruházás esetén is megfelelően alkalmazandók a szerződés teljesítését biztosító kikötések. (8) Önkormányzati ingatlan értékesítése esetén az államot a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivétellel minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény rögzíti. (9) Versenyeztetési eljárás formái: nyilvános vagy zártkörű versenytárgyalás. (10) Az ajánlattételre felhívást a helyben szokásos módon és elektronikus úton - a megyei önkormányzat hivatalos honlapján - az értékesítésre kijelölt ingatlanok tekintetében azok értékesítéséig és a forgalmi értékbecslések érvényességi ideje alatt folyamatosan közzé kell tenni. A közzétételről a mindenkori aktuális állapotnak megfelelően a Hivatal vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége gondoskodik. A változások átvezetésére szükség szerint, de legkésőbb havonta az adatok frissítésével kerül sor. (11) A vagyon értékesítésére vagy a vagyon hasznosítására irányuló döntés előkészítése a Hivatal vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezeti egységének a feladata, mely gondoskodik az eljárás lefolytatásáról, a versenytárgyalás lebonyolításáról. (12) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján a Közgyűlés Pályázatelbíráló Bizottságot hoz létre. (13) Az értékesítési eljárás rendjét, hirdetés közzétételét, ajánlati felhívás tartalmát és a versenytárgyalás lebonyolításának részletes szabályait és a Pályázatelbíráló Bizottság hatáskörére, szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a VI. fejezet tartalmazza. 11. A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása 14. (1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak önkormányzati törzs- vagy üzleti vagyonként történő minősítése, átminősítése,

33 33 b) ingatlan vagyon vásárlása, c) az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyona átruházása, használatának átengedése, használatának visszavonása, vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelésbe adás megszűntetése, apportálása, biztosítékul adása, vagy jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, szolgalom kivételével egyéb módon való megterhelése, d) gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság alapítása, átalakítása, megszüntetése, e) Önkormányzat részére ellenérték nélkül juttatott vagyon elfogadásáról való döntés, a vagyon értékétől függetlenül, f) az Önkormányzat behajthatatlan követeléséről történő lemondás, törlés kérdésében történő döntés 10 millió Ft feletti értékhatár esetén. (2) A Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság hatáskörébe tartozik: a) az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök kivételével, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok teljes körű gyakorlása 10 millió Ft és 100 millió Ft értékhatár közötti vagyon tekintetében, b) az Önkormányzat behajthatatlan követeléséről lemondás, törlés kérdésében történő döntés 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti értékhatár esetén. (3) A közgyűlés elnökének hatáskörébe tartozik: a) az (1) (2) bekezdésben meghatározott hatáskörök kivételével, az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése 10 millió Ft értékhatárig, b) értékhatárra tekintet nélkül a különböző pályázatokhoz a saját forrás biztosítékul történő megjelöléséhez való hozzájárulás, c) az Önkormányzat behajthatatlan követeléséről történő lemondás, törlés kérdésében történő döntés 1 millió Ft értékhatárig, d) az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről történő döntés. 15. A rendeletben nem szabályozott esetekben, illetve kétség esetén a vagyon feletti rendelkezési jogot a Közgyűlés gyakorolja. IV. fejezet 12. Vállalkozási tevékenység, gazdálkodó szervezetekben való részvétel 16.

34 34 (1) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti a kötelező feladatainak ellátását. (2) Az Önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) Az Önkormányzat csak olyan gazdasági társaságot alapíthat, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja átlátható. (4) Az átláthatósági feltételeket folyamatosan vizsgálni kell és a megfelelés biztosítása érdekében - a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő intézkedést - meg kell tenni. (5) Az Önkormányzat gazdasági társaságokban való részvételét elsősorban a térségi gazdaságszervező és fejlesztő feladatok ellátása, szervezése, a terület- és vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokkal kapcsolatos tevékenység ellátása, a közszolgáltatások hatékonyabb működtetése érdekében meglévő vagyontárgyainak értékmegőrzése indokolhatja. (6) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a Közgyűlés elnöke képviseli. A képviselettel más személyt a Közgyűlés tagját, a Hivatal köztisztviselőjét is meghatalmazhat. (7) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságaiban a Közgyűlés elnöke gyakorolja mindazon tulajdonosi, munkáltatói jogokat, amelyek törvény vagy önkormányzati rendelet alapján nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe, és amelyeket a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet nem ruházott át a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság hatáskörébe. (8) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságaiban a 16. (6) és (7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a korlátolt felelősségű társaság taggyűlésén, illetve a részvénytársaság közgyűlésén a Közgyűlés elnöke képviseli az Önkormányzatot és átruházott hatáskörében alakítja ki az önkormányzati álláspontot. A Közgyűlés elnöke átruházott hatásköreit meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatja. A képviselő kizárólag a Közgyűlés elnökének utasításai szerint járhat el azon napirendek vonatkozásában, amelyeket a taggyűlési/közgyűlési meghívó tartalmazott. A társaság közgyűlését/taggyűlését követően a Közgyűlés elnökét a képviselő az ott meghozott döntésekről haladéktalanul tájékoztatni köteles.

35 35 (9) A meghatalmazásnak a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény meghatalmazásra vonatkozó rendelkezésein túlmenően a képviselet speciális jellegére figyelemmel a következőket is tartalmazni kell: a) a meghatalmazás időtartamát, mely legfeljebb a Közgyűlés mandátuma lejártának időpontjáig terjedhet, b) az önállóan, valamint a Közgyűlés, az illetékes bizottság és a Közgyűlés elnöke által előzetesen meghatározott feltételek szerint gyakorolható tulajdonosi jogosítványok körét, c) azon kötelezettség részletezését, hogy a meghatalmazott kinek, vagy mely szervnek, milyen határidőn belül köteles tevékenységéről számot adni. V. fejezet 13. Összeférhetetlenségi szabályok 17. (1) A rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a döntés előkészítéséből, a döntéshozatalból és az azt követő eljárásból kizárható a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés bizottságának nem közgyűlési tagja, a főjegyző, a Hivatal köztisztviselője, munkavállalója, az Önkormányzat munkavállalója, a vagyonkezelő, vagyonhasználó szerv vezetője, alkalmazottja, aki a) az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, b) az érdekelt gazdálkodó szervezettel szerződéses viszonyban áll, c) akinek a hozzátartozója tekintetében az a) - b) pontokban foglaltak fennállnak, d) aki az ügyben egyéb okból elfogult. (2) Az érintett az összeférhetetlenséget haladéktalanul köteles bejelenteni a főjegyző részére. Ezt követően a) a Közgyűlés tagja, a Közgyűlés elnöke és alelnökei, a bizottság nem közgyűlési tagja, a főjegyző, a vagyonkezelő szerv és vagyonhasználó szerv vezetője összeférhetetlensége ügyében a Közgyűlés, b) a Hivatal köztisztviselője, munkavállalója összeférhetetlensége ügyében a főjegyző, c) az Önkormányzat munkavállalója összeférhetetlensége ügyében a Közgyűlés elnöke, d) a vagyonkezelő és vagyonhasználó szerv alkalmazottja esetében a vagyonkezelő, vagyonhasználó szerv vezetője jár el és dönt az összeférhetetlenséggel érintett kizárásáról vagy a kizárás mellőzéséről. VI. fejezet A versenyeztetési, pályázati eljárás rendje

36 Közös szabályok 18. (1) A versenyeztetési eljárás rendelkezéseinek célja, hogy a) szabályozza a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő értékesítését, illetve a hasznosítás jogának átengedését (a továbbiakban együtt: hasznosítás) szolgáló, megalapozott szerződések létrejöttét, b) szabályozza a hasznosítás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat, c) biztosítsa az ajánlattevők számára a versenyeztetés során az azonos és egyenlő feltételeket, d) érvényesítse a nyilvánosság elvét. (2) E fejezet alkalmazásában a) kiíró, ajánlatkérő: a Közgyűlés és szervei b) ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz. c) nyilvános eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert. d) zártkörű vagy meghívásos eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő tűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot. e) egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, melynek kiírása során a kiíró részletes tájékoztatóban az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését. f) többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes eljárási tájékoztatóban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján kiválasztja a következő forduló résztvevőit, és felhívja őket ajánlataik módosítására. g) ajánlatok egyesítése: ha a kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot. h) versenytárgyalási felhívás: a versenytárgyalási felhívás legfontosabb elemeit tartalmazza. i) részletes tenderfüzet: a versenytárgyalási felhívásban meghatározott helyen és időben titoktartási nyilatkozat és meghatározott ellenérték ellenében lehet megvenni, a kiíró által rendelkezésre bocsátott írásos dokumentum, amely az adott eljárással kapcsolatos részletes kiírást, eljárást és az értékesítendő, hasznosítandó vagyonnal kapcsolatos információt tartalmazza. 15. A pályázat típusai 19.

37 37 (1) A pályázati eljárás nyilvános vagy zártkörű lehet. Az eljárás típusáról a kiíró dönt. a) Fő szabály szerint az eljárások nyilvánosak, csak kivételesen kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. b) Zártkörű eljárás akkor írható ki, ha a vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása az eljáráson előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé, vagy más okból indokolt. (2) Versenyeztetési eljárást egy, kettő vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. (3) A második, vagy azt követő fordulókban a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. (1) A pályázati eljárást a kiíró írhatja ki. 16. A pályázat kiírása, meghirdetése 20. (2) Az ajánlattételi felhívás az értékesítésre kijelölt vagyonnak a helyben szokásos módon történő kihirdetésével, valamint elektronikus hirdetés formájában az Önkormányzat hivatalos honlapján folyamatos megjelentetéssel kerül közzétételre. (3) A nyilvános versenytárgyalás hatálya alá tartozó és a) ingatlan esetén a 20 millió Ft-ot, b) ingó esetén az 5 millió Ft-ot, c) gazdasági társaságban lévő üzletrész és részvény esetén a 25 millió Ft-ot meghaladó vagyonelemek esetén, továbbá d) önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesítése esetén, országos napilapban legalább egyszer közzé kell tenni a felhívást. (4) Zártkörű eljárás esetén a kiíró az érintett ajánlattevőket lehetőség szerint hármat egyidejűleg és közvetlenül értesíti. (5) A felhívásnak tartalmaznia kell: a) a kiíró szerv megnevezését, székhelyét, b) az eljárás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát, c) az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését, összetételét, a lényeges műszaki, jogi, egyéb tényeket, szükség esetén a vagyontárgy értékét,

38 38 d) szükség esetén a kiíró által elfogadható minimálárat, az értékesítés, bérbeadás feltételeit, beleértve az alkalmazható fizetési módot is, e) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét, f) az ajánlati kötöttség időtartamát, g) az eljárásra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését, a helyszíni szemle lehetőségéről való tájékoztatást, h) a pályázati ajánlatok bontási eljárásának helyét, időpontját, módját, i) a hasznosítandó vagyontárgyra vonatkozó - esetlegesen készített - részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátása helyét, idejét és költségét, j) az ajánlati biztosíték, illetve a bánatpénz megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a felhívást visszavonhatja, felfüggesztheti valamint, hogy a pályázati eljárást érvényes ajánlatok esetén is eredménytelennek nyilváníthatja, l) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén jogosult - a döntésre jogosultnak - javaslatot tenni arra vonatkozóan, hogy az a pályázat soron következő helyezettjével kössön szerződést, m) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit. (6) A kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát, biztosítékot nyújtson és a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon. 17. Az ajánlati biztosíték, bánatpénz 21. (1) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték fizetéséhez köthető, melynek mértéke a rendelet szabályai szerint megállapított érték legalább 5 %-a. (2) A ajánlati biztosítékot a kiíró által a tájékoztatóban meghatározott időpontig és módon kell rendelkezésre bocsátani. (3) A ajánlati biztosítékot vissza kell adni a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetve ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg. (4) Nem jár vissza az ajánlati biztosíték, ha a kiírás szerint a szerződéskötésre jogosultságról hozott döntést követően szerződést biztosító mellékkötelezettségként bánatpénzzé alakul át és a vételárba, bérleti díjba beszámításra kerül, továbbá ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés a szerződéskötésre jogosultnak felróható vagy érdekkörében felmerült okból hiúsult meg.

39 39 (5) Az ajánlattevőnek a pályázati feltételek elfogadása során nyilatkoznia kell arról, hogy az ajánlati biztosíték befizetésével egyidejűleg tudomásul veszi a 21. (4) bekezdésben foglaltakat. (6) Ajánlattevőnek kötelezettséget kell vállalnia arra is, hogy a döntéstől számított 30 napon belül a szerződést aláírja. A döntés napja a 30 napba nem számít be. (7) Az elveszett ajánlati biztosíték, illetve bánatpénz az Önkormányzat költségvetését illeti meg. (8) A kiíró az ajánlati biztosíték, illetve a bánatpénz után kamatot nem fizet. 18. Az ajánlat, az ajánlati kötöttség 22. (1) A kiíró felhívására az ajánlattevő köteles az ajánlatában foglaltakat igazolni. (2) Az ajánlattevő ajánlatát zártan, cégjelzés nélküli borítékban, a felhívás szerint, de legalább öt példányban köteles az ajánlat benyújtására nyitva álló időpontig és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani. (3) Ha a kiírás másként nem rendelkezik egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet, illetve egy eljárásban csak egy ajánlattételben vehet részt akár önállóan, akár konzorcium tagjaként. (4) Ha a kiírás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta. (5) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége ha a kiírás másként nem rendelkezik akkor kezdődik, amikor az ajánlat benyújtására nyitva álló határidő lejárt. (6) Az ajánlattevő az ajánlatához, a tulajdonosi jog gyakorlója által hozott döntés időpontjától számított 30 napig, de legfeljebb az ajánlat benyújtási határidejének lejártától számított 90 napig kötve van. A döntés napja, illetve a benyújtási határidő határnapja a 30 és 90 napba nem számít bele. (7) Az ajánlati biztosíték a tulajdonosi jog gyakorlója által hozott döntés időpontját követően a szerződést biztosító mellékkötelezettségnek, bánatpénznek minősül. 19. Az ajánlat érkeztetése, felbontása 23.

40 40 (1) Az ajánlat beérkezése során a kiírót képviselő átvevő rávezeti az átvétel pontos időpontját az ajánlatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét, érkezteti, és nyilvántartásba veszi az ajánlatot. (2) A beérkezett ajánlat felbontása a benyújtási határidőt követően zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. a) Zártkörű a bontás akkor, ha a kiíró, a kiíró képviselője, meghatalmazottja és a Pályázatelbíráló Bizottság tagjai vannak jelen. b) Nyilvános a bontás akkor, ha a 23. (2) bekezdés a) pontban megjelölteken kívül a kiíró által meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek. (3) Az ajánlatok nyilvános felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét vagy lakóhelyét, valamint a kiíró által meghatározott adatokat. Kivételt képeznek azok az adatok, melyeknek ismertetését az ajánlattevő megtiltotta. 20. A Pályázatelbíráló Bizottság, az ajánlatok értékelése és elbírálása 24. (1) A Pályázatelbíráló Bizottság 5 tagból áll. A tagjait a Közgyűlés bizottságainak tagjai közül a Közgyűlés elnöke kéri fel, bízza meg. (2) A Pályázatelbíráló Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és elnökhelyettesét, valamint meghatározza működésének szabályait. (3) A Pályázatelbíráló Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 3 tagja jelen van. A Bizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. (4) A Pályázatelbíráló Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Hivatal vagyonkezelési feladatokat végző szervezeti egysége látja el. (5) A független szakértőre a Pályázatelbíráló Bizottság tehet javaslatot. (6) A Pályázatelbíráló Bizottság véleményezi a felhívásra benyújtott ajánlatokat, és köteles az elbírálásra vonatkozó javaslatot indokolással együtt a döntésre jogosult elé előterjeszteni. (7) A pályázatok értékeléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a) az eljárás rövid ismertetését, b) a beérkezett ajánlatok rövid értékelését, c) az első két helyre javasolt pályázó megjelölését, d) az eljárás eredményének összefoglaló értékelését,

41 41 e) egyéb, a Pályázatelbíráló Bizottság által fontosnak tartott körülményeket, tényeket. (8) Az ajánlatok érvényességéről, valamint az eljárás eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni, figyelemmel a felhívásban és a részletes tájékoztatóban közöltekre, e fejezet előírásaira, valamint a jogszabályok rendelkezéseire. (9) Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati kiírásban foglaltaknak. (10) Eredménytelen az eljárás, ha a) nem nyújtottak be érvényes ajánlatot, b) a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg a kiírásban foglalt feltételeknek, c) a 20. (5) bekezdés k) pontban foglaltak figyelembe vételével a kiíró így határoz. (11) Ha kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Az elbírálásra nyitva álló határidőről az érintetteteket tájékoztatni kell. (12) Az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb feltételeket kínáló, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságát biztosító, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. A döntésben a nyertes ajánlattevőn kívül meg kell jelölni azokat az ajánlattevőket, akikkel a döntésre jogosult szerződést kötne akkor, ha az eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti és ezért a döntésre jogosult a szerződéstől eláll. (13) A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 8 munkanapon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel. 21. A szerződéskötés 25. (1) A tulajdonosi jog gyakorlója által a vagyon elidegenítése vagy megszerzése, hasznosítása tárgyában hozott döntések alapján a szerződések szerkesztése és ellenjegyzése a Hivatal szervezési és jogi feladatokat ellátó szervezeti egységének a feladata, melyet a kijelölt jogtanácsos lát el, esetenként a szerződéskötésre ügyvédi megbízás adható. (2) A szerződés megkötésére a 21. (6) bekezdésben foglaltakkal összhangban a döntést követően 30 nap áll rendelkezésre, mely indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható. (3) A szerződés aláírásával egyidejűleg, de legkésőbb az azt követő 3 munkanapon belül 1 eredeti példány okirat alapján a Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó

42 42 szervezeti egysége gondoskodik a számla kibocsátásáról, illetve vétel esetén az ellenérték határidőben történő megfizetéséről. (4) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonértékesítésből származó bevételéről, a vételár befizetéséről annak beérkezését követő 3 munkanapon belül a Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége igazolást ad ki, a szerződést szerkesztő és ellenjegyző jogtanácsos, illetve ügyvéd, valamint a Hivatal vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezeti egysége részére. (5) A (4) bekezdésben megjelölt igazolás alapján annak átvételétől számított 3 munkanapon belül a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges és ellenjegyzéssel ellátott Nyilatkozat vételár kifizetéséről okirat kiadásra kerül vevő részére, melyet a Hivatal szervezési és jogi feladatokat ellátó szervezeti egysége, vagy a megbízott ügyvéd készít el. (6) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat a tulajdonjogát érintő ügyekben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, törlés iránti kérelem illetékes körzeti földhivatalhoz történő benyújtásáról a vevő gondoskodik, a felek eltérő megállapodása hiányában. VII. fejezet Záró rendelkezések 26. A Közgyűlés felhatalmazza a főjegyzőt, hogy az egyes kategóriákba tartozó vagyontárgyakban - az azt érintő döntések eredményeképpen - bekövetkező változásokat aktualizálva átvezesse. Ezt évente egy alkalommal az Önkormányzat zárszámadásának elfogadásáról szóló önkormányzati rendelettel egyidejűleg és ahhoz kapcsolódóan - a Közgyűlés elé kell terjeszteni. 27. Az Önkormányzatot megillető behajthatatlan követelésről történő lemondás, törlés tárgyában való döntést a vagyonhasználó és a vagyonkezelő szervek kezdeményezhetik megfelelő indokolással, bizonyítási indítvánnyal. 28. E rendeletnek más jogszabályban alkalmazandó rövidítése: Vr (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

43 43 (2) Hatályát veszti a) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet, b) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításról szóló 14/2011. (IX. 28.) önkormányzati rendelet, c) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításról szóló 17/2011. (XI. 28.) önkormányzati rendelet, d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2010. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításról szóló 20/2011. (XII. 18.) önkormányzati rendelet. 1. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletéhez Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona Sorszám A vagyonra vonatkozó adatok Megjegyzés Megnevezés Hrsz. Terület (m2) Cím kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon 2. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletéhez Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona Sorszám A vagyonra vonatkozó adatok (Ingatlan) Megnevezés Hrsz. Terület Tul. Cím (m2) hányad 1. Megyeháza 2542/ / Miskolc, Városház tér 1. Megjegyzés Műemlék A Borsod- Abaúj- Zemplén

44 44 Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását szolgálja. 3. melléklet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletéhez Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat üzleti vagyona Sorszám A vagyonra vonatkozó adatok Ingatlan Megjegyzés Megnevezés Hrsz. Terület Tul. Cím (m2) hányad Gazdasági társaságok Név 1. KULCS-TOUR Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kommunikációs Marketing és Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 3. Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 4. NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság 5. Miskolc-Kassa (Kosice) Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Cégjegyzékszám Cg Cg Cg Cg Cg %-os tulajdoni részesedés 100 %-os tulajdoni részesedés 17,9 %-os tulajdoni részesedés 16,6 %-os tulajdoni részesedés 5,1 %-os tulajdoni részesedés Immateriális javak, tárgyi eszközök - A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat mérlegében szereplő immateriális javak, tárgyi eszközök - A rendelet 4. sz. melléklete a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

45 45 6. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Az előterjesztés a közgyűlés tagjainak megküldésre került. Mivel az érintettek nem kérték a zárt ülés tartását, így az ülés nyilvánosan folytatódik. A bizottságok a javaslatot nem tárgyalták,kérem a képviselő-csoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Bíró László. Bíró László: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. Bár utólagosan kaptuk meg és a bizottságok nem is igen tárgyalhatták ugye ezt a napirendi javaslatot, én egy olyan hozzászólást szeretnék tenni, és azt a kérdést feltenni, hogy nem az lesz-e a sorsa a későbbiekben ugyanennek a rendszernek, mint amilyet a LEADER rendszerben megtapasztalhattunk, hogy amikor nonprofit gazdálkodási formával szemben egy egyesületté kellett majd átalakulni azoknak a társaságoknak, amelyek Európai Uniós vagy egyéb közpénzeket pályáztattak ki. Ezen aggodalmamat szeretném megfogalmazni és erre kérnék egy választ, köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Pasztorniczky úr, tessék parancsoljon. Pasztorniczky István: Köszönöm a szót, elnézést a tétovázásért. Kérdésem az lenne, hogy a Megyei Fejlesztési Ügynökség alapító okiratában, vagyis az előterjesztéshez mellékelt Alapító okiratban benne van az, hogy nyilatkozniuk kell a vezető tisztségviselőnek, illetve a Felügyelő Bizottság tagjainak, egyéb gazdasági társaságokban betöltött funkciójukról megválasztásuk előtt. Kérdésem az lenne, hogy ez a nyilatkozat megtörtént-e mind a három Felügyelő Bizottsági tag vonatkozásában. A másik kérdésem pedig az, hogy a vezető tisztségviselő, illetőleg a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazását nem most kell-e döntenünk, illetőleg ki határoz erről. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Válaszadásra Főjegyző urat kérném meg. Dr. Kovács János főjegyző: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt képviselő úr, tisztelt közgyűlés. A jogszabály által megkövetelt nyilatkozatokat természetesen a jogszabályban megkívánt tartalommal mindenkivel előtte tétettük meg. Tehát a Hivatal nem készíthet el olyan Alapító Okiratot, amely tartalmai és formai szempontból nem felel meg a jogszabálynak. Most azt gondolom, hogy képviselő úr nem azt várja tőlem, hogy tételesen felsoroljam, hogy kinek mit tartalmaz a nyilatkozata, amit a jogszabály megkíván a Felügyelő Bizottsági tagsághoz és az ügyvezetéshez. A kérdés második részére pedig, ugye azt tetszenek látni, hogy itt arról van szó, hogy a decemberi előterjesztés el nem fogadása miatt át kell hidalnunk egyrészről az azóta eltelt időszakot is, másrészt kezelnünk kell azt a helyzete, hogy Némethi Lajos ügyvezető úr azt kérte egészségi állapotára hivatkozással, hogy ne ő folytassa tovább az ügyvezetői

46 46 tevékenységet. A december 31 naptól a mai napig át kell vezetnünk a jogszerű állapotot, egyébként ő ellátta az ügyvezetői tevékenységet mindezek ellenére is, és február 15-től pedig nyilván gondoskodnunk kell az ő kérésének megfelelően egy új ügyvezetőről. Ez történt meg most jelen esetben, határozatlan időre. Elnök úr ugye nem látja egyáltalán most még tisztán azt, hogy gyakorlatilag hosszabb távon a Fejlesztési Ügynökség személyi és belső tartalmi állapota milyen legyen, ezért egy átmeneti állapotra tett előterjesztést azért, hogy ne legyen jogszerűtlen állapot, hogy ne legyen ügyvezető, aki a gazdasági társaságot képviseli. És azt a felhatalmazást kéri a testülettől, hogy a megbízási szerződését, mert megbízási jogviszonyban látná el az ügyvezető, ő írhassa alá és ő írathassa meg a tartalmát, nem árulok különösebben zsákbamacskát, ugyanazokkal a feltételrendszerekkel kívánjuk Köteles Tibor urat megbízni, mint amilyen javadalmazást most kap a gazdasági társaságban, mint alkalmazott. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm Főjegyző úr. Pasztorniczky képviselő úr. Pasztorniczky István: Köszönöm szépen Főjegyző úr, a Felügyelő Bizottsági tagok javadalmazására vonatkozóan nem kaptam választ. Dr. Kovács János főjegyző: Az én ismereteim szerint a Felügyelő Bizottsági tagok nem fognak javadalmazást kapni, ilyen szándékunk van. nyilván a gazdasági társaság abban az állapotban van, hogy most nem vállalhatjuk. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: A kérdés jelen helyzetre vonatkozott, jelen helyzetre vonatkozó válasz is jött rá. További kérdezőt nem látok. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 17 igen szavazattal 0 nem szavazattal 9 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratának módosítása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés) megtárgyalta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg ) Alapító Okiratának módosítására vonatkozó javaslatot és az alábbi határozatot hozta:

47 47 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének megválasztja Dr. Némethi Lajost (szül.:, anyja neve:, lakcíme:, adóazonosító jele: ) megbízási jogviszony keretében január 01. napjától február 14. napjáig határozott idejű megbízással. Nevezett nyilatkozott a megbízás elfogadásáról, illetve arról, hogy vele szemben nem áll fenn a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti összeférhetetlenség, illetve nem áll eltiltás alatt. 2. A Közgyűlés megválasztja Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Felügyelő Bizottság tagjának Szombatiné dr. Sebők Emesét (anyja neve:, lakcíme: ), Pelcz Gábort (anyja neve:, lakcíme: ),.. Vanyó Pált (anyja neve:, lakcíme: ) január 01. napjától december 31. napjáig határozott időre. Nevezett személyek a Gt aiban foglaltak szerint felügyelő bizottsági tagnak választhatók, velük szemben a Gt., a Civil tv. továbbá más vonatkozó jogszabály alapján összeférhetetlenség vagy kizáró ok nem áll fenn. 3. A Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.. törvény 41. (6) bekezdésében és a pontjában biztosított hatáskörében eljárva úgy dönt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratát január 01. napjával módosítja a következők szerint: 3.1. Az Alapító Okirat Preambulum -a az alábbiak szerint módosul: Preambulum A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon (Miskolci Törvényszék Cégbíróságán) Cg cégjegyzék szám alatt bejegyzett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) figyelemmel a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezéseire, a törvény erejénél fogva bekövetkező jogutódlás miatt (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács alapító tag jogutódja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat) az alábbiak szerint működik tovább a gazdasági társaságokról szóló

48 évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény rendelkezései szerint: 3.2. Az Alapító Okirat 4. A társaság célja és tevékenységi köre pontja (1) (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 4. A társaság célja és tevékenységi köre (1) Az Alapító (törvényi) jogelődje a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 12. (4) bekezdése alapján hozta létre a Társaságot. (2) A Társaság célja a Társaság Alapítójának - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben rögzített - területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai, mint közfeladatok ellátásában való közreműködés. Ennek érdekében a Társaság különösen a következő tevékenységeket látja el: Közreműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által meghatározott Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó feladatok ellátásában. Tevékenységével támogatja a térségi fejlesztési programok, a központi ágazati és térségi elképzelések összehangolását. Támogatja a kormányzat, az Észak-magyarországi régió, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását. Ennek keretében vizsgálja és értékeli Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait. A vizsgálatok során felhasznált információkat és az elemzések eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Elősegíti az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban Borsod- Abaúj-Zemplén megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozását, különös tekintettel a koncepció és a területi rendezési terv figyelembe vételével a speciális fejlesztési programokra és alprogramokra. Felkérésre közreműködik a fejlesztési programok megvalósításának költségeire vonatkozó pénzügyi terv készítésben. Segítséget nyújt az elkülönített állami pénzalapok elosztásával kapcsolatos döntés-előkészítés kidolgozásához, a felhasználás érdekében véleményezi az illetékességi területét érintő koncepciókat, programokat, terveket. Közreműködik a rendszeres adatgyűjtésben a nemzetközi, országos jelentőségű, valamint más térségekben megvalósuló területfejlesztési tervezések tapasztalataival kapcsolatban, és felkérésre tanulmányt készít ezek Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén történő felhasználására.

49 49 Elősegíti a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő szervekkel: önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel való együttműködést. Forrásokat gyűjt a Társaság feladatainak ellátásához. Felkérésre közreműködik a támogatott programok ellenőrzésében (monitoring). Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően közreműködik a területfejlesztési programok generálásában. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Alapító megbízza. A fentiek alapján a Társaság közhasznú tevékenységnek minősülő közfeladatok teljesítését szolgálja közvetlenül vagy közvetve, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (3) A Társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szellemében a következő közhasznú tevékenységeket végzi: euroatlanti integráció elősegítése, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. (4) A Társaság közhasznú tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: 63.99' ' ' ' ' ' ' '08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Piac-, közvélemény kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

50 ' ' ' ' ' M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Szakmai középfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (fő tevékenység) (5) A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: Könyvkiadás Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás Hangfelvétel készítése, kiadása Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás; web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Saját tulajdonú,bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Építészmérnöki tevékenység Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Fordítás, tolmácsolás Munkaközvetítés Munkaerőkölcsönzés Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás Építményüzemeltetés Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

51 Az Alapító Okirat 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete pontja (3) (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul. A (7) (17) bekezdés törlésre kerül, helyébe a következő (7) (9) bekezdés lép: 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete (3) A Társaság ügyvezetőjének csak büntetlen előéletű, magyar állampolgár jelölhető ki. Az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el, amelyet a vezető állású munkavállalótól elvárható gondossággal köteles teljesíteni. A megbízási jogviszonyra Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyvezető a vezetői tevékenysége keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. (4) A Társaság ügyvezetője: Dr. Némethi Lajos (szül.:, an.:, lakcím,:, adóazonosító jele: ), akinek a megbízatása január 01. napjától február 14. napjáig határozott időre szól. Az ügyvezető elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy személyével kapcsolatban a Gt. 23. és 25. -ában és Civil tv ában, illetve más jogszabályban, és az alapító okiratban részletezett kizáró vagy összeférhetetlenségi okok a tisztség betöltése kapcsán nem állnak fenn. (7) Az ügyvezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: a) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet vezető tisztségviselő akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet vezető tisztségviselő, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. e) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel

52 52 rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. f) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. g) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a Gt (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. h) A tilalom hatálya a e) g) pont szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. i) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. j) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. k) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. l) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, la) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, lb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, lc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, ld) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

53 53 m) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (8) Az ügyvezető az alapító ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (9) A Társaság ügyvezetője a Társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni Az Alapító Okirat 10. A Társaság felügyelő bizottsága pontja bevezető része, (1), (3) - (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 10. A Társaság felügyelő bizottsága A Társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait január 01. napjától december 31. napjáig terjedő időtartamra választja meg az alapító. (1) A Társaság felügyelő bizottsága: Szombatiné dr. Sebők Emese (an.:, lakcím: ) Pelcz Gábor (an.: ; lakcím: ) Vanyó Pál (an.: ; lakcím: ) (3) A felügyelő bizottság tagjai elfogadó nyilatkozatban írásban rögzítik, hogy személyükkel kapcsolatban a Gt.-ben, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, továbbá más jogszabályokban rögzített tisztségük betöltését kizáró okok nem állnak fenn. (4) Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: a) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet felügyelő bizottsági tag akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki a

54 54 megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. e) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. f) A tilalom hatálya a e) pont szerinti esetben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. g) A felügyelő bizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. h) A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. i) A gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a ügyvezetővé nem választható meg. (5) Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekre: a) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki aa) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló; ab) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; ac) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve ad) az aa) ac) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; ae) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. b) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

55 55 ba) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, bb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, bc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, bd) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (6) A felügyelő bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett gazdasági társaságot, közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (7) A felügyelő bizottság munkáját a tagok a maguk közül választott elnök irányításával, az általuk készített ügyrend alapján végzi. Az ügyrendet az alapító hagyja jóvá Az Alapító Okirat 11. A Társaság könyvvizsgálója pontja (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 11. A Társaság könyvvizsgálója (6) A könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezettel (könyvvizsgáló céggel), illetve a könyvvizsgálói tevékenységet végző személlyel szemben a Gt. 23. és 25. -ában, továbbá a Civil tv ában, valamint más jogszabályokban meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Nem lehet könyvvizsgáló az a személy, aki a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagja; b) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) akinek könyvvizsgálói minőségét egyéb jogszabályok kizárják Az Alapító Okirat 16. Vegyes rendelkezések pontja (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 16. Vegyes rendelkezések

56 56 (7) Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Gt., a Civil tv. és a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. 4. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjének megválasztja Köteles Tibort (szül.:, anyja neve:, lakcíme:, adóazonosító jele: ) megbízási jogviszony keretében február 15. napjától határozatlan idejű megbízással. Nevezett nyilatkozott a megbízás elfogadásáról, illetve arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Gt. és a Civil tv. szerinti összeférhetetlenség, illetve nem áll eltiltás alatt. 5. A Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.. törvény 41. (6) bekezdésében és a pontjában biztosított hatáskörében eljárva úgy dönt, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Alapító Okiratát február 15. napjával módosítja a következők szerint: Az Alapító Okirat 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete pontja (4) bekezdés első mondata az alábbiak szerint módosul: (4) A Társaság ügyvezetője: 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete Köteles Tibor (szül.:, an.:, lakcím:, adóazonosító jele: ), akinek a megbízatása február 15. napjától határozatlan időre szól. 6. Az Alapító Okirat módosítással nem érintett részei változatlan tartalommal érvényben maradnak. 7. A Közgyűlés elfogadja a határozat 1. és 2. melléklete szerint a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát. 8. A Közgyűlés felhatalmazza elnökét a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratok, a cégeljárásban szükséges iratok aláírására, továbbá az ügyvezetők megbízási szerződésének megkötésére és a határozat végrehajtásával kapcsolatban szükséges valamennyi egyéb okirat, szerződés aláírására és intézkedés megtételére. 9. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki Alföldi Lászlónak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Felügyelő Bizottsága elnökeként végzett munkájáért.

57 57 Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Dr. Kovács János főjegyző Dr. Némethi Lajos ügyvezető Köteles Tibor ügyvezető értelem szerint 5/2013. (II.14.) határozat 1. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Preambulum A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon (Miskolci Törvényszék Cégbíróságán) Cg cégjegyzék szám alatt bejegyzett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) figyelemmel a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezéseire, a törvény erejénél fogva bekövetkező jogutódlás miatt (a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács alapító tag jogutódja a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat) az alábbiak szerint működik tovább a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény rendelkezései szerint: 1. A Társaság neve (1) A Társaság cégneve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (2) A Társaság rövidített elnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2. A Társaság székhelye

58 58 A Társaság székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér A Társaság alapítója A Társaság alapító tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Alapító; székhely: 3525 Miskolc, Városház tér 1.; adószám: , képviselő: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés mindenkori elnöke. Jelen alapító okirat módosítása idején: Dr. Mengyi Roland, mint a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.). 4. A társaság célja és tevékenységi köre (1) Az Alapító (törvényi) jogelődje a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 12. (4) bekezdése alapján hozta létre a Társaságot. (2) A Társaság célja a Társaság Alapítójának - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben rögzített - területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai, mint közfeladatok ellátásában való közreműködés. Ennek érdekében a Társaság különösen a következő tevékenységeket látja el: Közreműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által meghatározott Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó feladatok ellátásában. Tevékenységével támogatja a térségi fejlesztési programok, a központi ágazati és térségi elképzelések összehangolását. Támogatja a kormányzat, a regionális fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását. Ennek keretében vizsgálja és értékeli Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait. A vizsgálatok során felhasznált információkat és az elemzések eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Elősegíti az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban Borsod- Abaúj-Zemplén megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozását, különös tekintettel a koncepció és a területi rendezési terv figyelembe vételével a speciális fejlesztési programokra és alprogramokra. Felkérésre közreműködik a fejlesztési programok megvalósításának költségeire vonatkozó pénzügyi terv készítésben.

59 59 Segítséget nyújt az elkülönített állami pénzalapok elosztásával kapcsolatos döntés-előkészítés kidolgozásához, a felhasználás érdekében véleményezi az illetékességi területét érintő koncepciókat, programokat, terveket. Közreműködik a rendszeres adatgyűjtésben a nemzetközi, országos jelentőségű, valamint más térségekben megvalósuló területfejlesztési tervezések tapasztalataival kapcsolatban, és felkérésre tanulmányt készít ezek Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén történő felhasználására. Elősegíti a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő szervekkel: önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel való együttműködést. Forrásokat gyűjt a Társaság feladatainak ellátásához. Felkérésre közreműködik a támogatott programok ellenőrzésében (monitoring). Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően közreműködik a területfejlesztési programok generálásában. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Alapító megbízza. A fentiek alapján a Társaság közhasznú tevékenységnek minősülő közfeladatok teljesítését szolgálja közvetlenül vagy közvetve, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (3) A Társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szellemében a következő közhasznú tevékenységeket végzi: euroatlanti integráció elősegítése, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. (4) A Társaság közhasznú tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: 63.99' '08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás PR, kommunikáció

60 ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' ' Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Piac-, közvélemény kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Szakmai középfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (fő tevékenység) (5) A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: Könyvkiadás Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás Hangfelvétel készítése, kiadása Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás; web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Saját tulajdonú,bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Építészmérnöki tevékenység Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Fordítás, tolmácsolás Munkaközvetítés Munkaerőkölcsönzés Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás Építményüzemeltetés Összetett adminisztratív szolgáltatás

61 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás (6) A Társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységét a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi. (7) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (8) Amennyiben valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti. (9) A Társaság közhasznú tevékenységét és a vállalkozási tevékenységét érintő árbevételt és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. (10) A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban foglalt tevékenységére fordítja. (11) A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait minden gazdasági évben a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. (12) A Társaság alapítója kijelenti, hogy bárki szabadon részesülhet a Társaság közhasznú szolgáltatásaiból akként, hogy információhoz juthat a térség gazdasági potenciáljáról és a lehetséges támogatási forrásokról. 5. A Társaság működésének időtartama (1) A Társaság első gazdasági (üzleti) éve a Társaság cégbejegyzésétől a folyó év december 31. napjáig tart, ezt követően a gazdasági (üzleti) év január 1-től december 31. napjáig tart. (2) A Társaság határozatlan időtartamra jön létre. 6. A Társaság vagyona A Társaság törzstőkéje: Ft, azaz Hárommillió forint. Az Alapító törzsbetétje: Ft, azaz Hárommillió forint.

62 62 Az Alapító pénzbeli betétjét alapító okirat aláírását követően, de a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtása előtt befizette a társaság letéti számlájára. Az Alapító a törzstőkén kívül egyéb vagyoni szolgáltatás teljesítésére nem köteles. 7. A Társaság legfőbb szerve A Társaságnál taggyűlés nem működik, a taggyűlést egyébként megillető jogokat - az egyszemélyes társaságra tekintettel - az Alapító gyakorolja. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, b) a Társaság éves közhasznúsági jelentésének, üzleti tervének elfogadása, c) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, d) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, e) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, f) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk b) pont] köt g) az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, h) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, i) az alapító okirat módosítása, j) a Társaság törzstőkéjének felemelése, leszállítása, k) a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása, l) döntés olyan hitel, kölcsön felvételéről, vagy a vagyon olyan mértékű megterheléséről, amelynek összege az Ft-ot meghaladja, m) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. Az Alapító bármely ügyben jogosult a döntést magához vonni. A jelen alapító okirat 7. pont (2) bekezdésében rögzített kérdésekben a döntéshozatalt megelőzően az Alapító köteles a felügyelő bizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntés tárgyának közlésével, írásban megkeresni, és megfelelő határidő tűzésével különös tekintettel a felügyelő bizottság működési rendjére, írásbeli véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. Az Alapító döntéseiről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni.

63 63 Az Alapító az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása érdekében évente legalább egy alkalommal ülést tart. A Társaság ügyeiben az Alapító üléseit az ügyvezető készíti elő. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, az elhangzott nyilatkozatokat, és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és az Alapító írja alá. Az Alapító haladéktalanul köteles dönteni akkor, ha a Társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a törzstőke felére csökkent, ha a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, továbbá, ha a Társaság a fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. Az ügyvezető az Alapító határozatát: tartalmát, időpontját és hatályát haladéktalanul köteles bevezetni a Határozatok Könyvébe. Amennyiben a határozat tartalma közérdekű, gondoskodik annak a sajtóban való közzétételéről. Amennyiben a határozat harmadik személyt, vagy személyeket érint, őket a határozat tartalmáról postai úton értesíti. A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait minden gazdasági évben a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az egyszemélyes Társaság és az Alapító közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. Az egyszemélyes Társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete (1) A Társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető. Az ügyvezető újraválasztható és az alapító által bármikor visszahívható. (2) Megszűnik az ügyvezetői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben.

64 64 (3) A Társaság ügyvezetőjének csak büntetlen előéletű, magyar állampolgár jelölhető ki. Az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el, amelyet a vezető állásúaktól elvárható gondossággal köteles teljesíteni. A megbízási jogviszonyra a Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyvezető a vezetői tevékenysége keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. (4) A Társaság ügyvezetője: Dr. Némethi Lajos (szül.:, an.:, lakcím:, adóazonosító jele: ), akinek a megbízatása január 01. napjától február 14. napjáig határozott időre szól. Az ügyvezető elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy személyével kapcsolatban a Gt. 23. és 25. -ában és Civil tv ában, illetve más jogszabályban, és az alapító okiratban részletezett kizáró vagy összeférhetetlenségi okok a tisztség betöltése kapcsán nem állnak fenn. A Társaság tevékenységét a jogszabályok és az alapító határozatainak korlátai között az ügyvezető irányítja és szervezi. Feladatkörébe tartozik elsősorban: a Társaság képviselete a bíróság, hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben, szerződések, megállapodások megkötése, a Társaság munkaszervezetének irányítása, a Társaság alkalmazottainak tekintetében munkáltatói jogok gyakorlása, a Társaság tevékenységével kapcsolatos nyilvántartások, könyvek vezetése, az éves gazdálkodási terv, mérleg, eredmény kimutatás, közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése, a Társaság tagjegyzékének és a határozatok könyvének folyamatos vezetése, az Alapító határozatainak végrehajtása, intézkedés minden olyan ügyben, amely nem tartozik az Alapító hatáskörébe, a Társaság belső szabályzatának elkészítése és végrehajtásra kiadása, amelyben rendelkezik: az alapítói határozatok jogszabályban előírt nyilvántartásának és végrehajtásának ellenőrzésének rendjéről, az alapítói határozatoknak és érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintési rendjéről, valamint a Társaság működésének, illetve szolgáltatásának igénybe vétele módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról, és ha a Társaság befektetési tevékenységet végez, úgy ennek rendjéről.

65 65 Az ügyvezető hatáskörét az alapító korlátozhatja, részére utasítást adhat, illetve az ügyvezető képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság alkalmazottaira átruházhatja. Az ügyvezető hatáskörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan, a korlátozás túllépése esetén azonban felelőssége az alapítóval szemben korlátlan. Az ügyvezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: a) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet vezető tisztségviselő akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet vezető tisztségviselő, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. e) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. f) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. g) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a Gt (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. h) A tilalom hatálya a e) g) pont szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. i) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval

66 66 azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. j) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. k) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. l) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, la) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, lb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, lc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, ld) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. m) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az ügyvezető az alapító ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A Társaság ügyvezetője a Társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. 9. A Társaság cégjegyzése (1) A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan aláírja a nevét az aláírási címpéldány szerint.

67 67 (2) Az ügyvezető a Társaság munkavállalóit az ügyek meghatározott csoportjára felhatalmazhatja képviseleti joggal, ez esetben a Társaság cégjegyzékéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező munkavállaló együttes névaláírása szükséges. 10. A Társaság felügyelő bizottsága A Társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait január 01. napjától december 31. napjáig terjedő időtartamra választja meg az alapító. (1) A Társaság felügyelő bizottsága: Szombatiné dr. Sebők Emese (an.:, lakcím: ) Pelcz Gábor (an.:, lakcím: ) Vanyó Pál (an.:, lakcím: ) (2) Megszűnik a felügyelő bizottság tagjainak megbízása a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben. (3) A felügyelő bizottság tagjai elfogadó nyilatkozatban írásban rögzítik, hogy személyükkel kapcsolatban a Gt, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, továbbá más jogszabályokban rögzített tisztségük betöltését kizáró okok nem állnak fenn. (4) Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: a) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet felügyelő bizottsági tag akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban.

68 68 d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. e) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. f) A tilalom hatálya a e) pont szerinti esetben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. g) A felügyelő bizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. h) A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. i) A gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a ügyvezetővé nem választható meg. (5) Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekre: a) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki aa) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló; ab) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; ac) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve ad) az aa) ac) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; ae) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. b) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

69 69 ba) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, bb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, bc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, bd) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (6) A felügyelő bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett gazdasági társaságot, közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (7) A felügyelő bizottság munkáját a tagok a maguk közül választott elnök irányításával, az általuk készített ügyrend alapján végzi. Az ügyrendet az alapító hagyja jóvá. (8) A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze, amelyeken az ügyvezető tanácskozási joggal vesz részt. Az ülésekre a könyvvizsgálót is meg kell hívni. (9) A felügyelő bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (10) A felügyelő bizottság tagjai tisztségüktől elvárható gondossággal kötelesek feladatukat ellátni. Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. (11) A felügyelő bizottság az alapító részére ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, a társaság ügyvezetését. Kiemelten köteles figyelemmel kísérni a közhasznú tevékenység végzésére megkötött szerződések teljesítését. Ellenőrzései során tapasztalt hiányosságokra haladéktalanul fel kell hívnia az alapító figyelmét. Vizsgálataihoz az ügyvezetőtől jelentést, a társaság munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, munkájába könyvvizsgálót, és más szakértőt is bevonhat. (12) A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni az alapító elé beterjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról, és az adózott eredmény felhasználásáról az alapító csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelő bizottság elnöke az alapító jelen okirat 7. pontjában meghatározott ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

70 70 (13) A felügyelő bizottság tagjait az alapító választja meg és díjazását is az alapító határozza meg. (14) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult alapítót tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy: a) A szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (15) Az intézkedésre jogosult alapító vezető szervét a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. (16) Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11. A Társaság könyvvizsgálója (1) A társaságnál könyvvizsgáló választása kötelező. (2) A könyvvizsgáló feladatát tisztségétől elvárható gondossággal köteles ellátni. Kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint a társaságnak kártérítési kötelezettséggel tartozik. (3) A társaság könyvvizsgálója: Lénártné Dobrai Erzsébet (an.: ; lakcím: ; MKVK nyilvántartási száma: ). A társaság könyvvizsgálójának megbízatása május 31. napjáig szól. A könyvvizsgáló újraválasztható. (4) Megszűnik a könyvvizsgáló megbízatása a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben. (5) A könyvvizsgáló díjazásáról az alapító határoz.

71 71 (6) A könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezettel (könyvvizsgáló céggel), illetve a könyvvizsgálói tevékenységet végző személlyel szemben a Gt. 23. és 25. -ában, továbbá a Civil tv ában, valamint más jogszabályokban meghatározott kizáró okok nem állnak fenn. Nem lehet könyvvizsgáló az a személy, aki a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagja; b) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) akinek könyvvizsgálói minőségét egyéb jogszabályok kizárják. (7) A társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közhasznú társaság alapítója nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a társaság alapítója elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. (8) A könyvvizsgáló a társaság mérlegének, vagyonkimutatásának, gazdasági beszámolóinak ellenőrzését végzi. Vizsgálataihoz az ügyvezetőtől, a társaság munkavállalójától felvilágosítást kérhet, betekinthet az üzleti könyvekbe, szerződésekbe, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát megvizsgálhatja, bankszámláját ellenőrizheti, jelen lehet a felügyelő bizottság ülésein. A társaság könyvvizsgálóját az alapítónak a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az alapító ülésén köteles részt venni. (9) Az alapító a könyvvizsgálót az üléseire meghívja, és írásbeli jelentést kér az alábbi ügyekben: a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, valamint a közhasznúsági jelentés jóváhagyása, az éves üzleti terv jóváhagyása. (10) Fentieken túlmenően a könyvvizsgáló a felügyelő bizottság elé kerülő gazdasági beszámolók adatainak valódiságát, jogszerűségét megvizsgálja, valamint az alábbi kérdésekben megállapításait írásba köteles rögzíteni:

72 72 törzstőke felemelése, leszállítása és visszatérítése, olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt, döntés olyan hitel, kölcsön felvételéről vagy a vagyon olyan megterheléséről, amely eléri vagy meghaladja az Ft-ot, döntés olyan szerződésekről, amelyeket a cégbejegyzést megelőzően kötnek. Az alapító az előzőekben említett kérdésekben csak a könyvvizsgálói véleménnyel előterjesztett előterjesztést, beszámolót vizsgál meg, és hoz az ügyben határozatot. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők felelősségét vonja maga után, akkor azt az alapítónak köteles jelenteni. Ha az alapító az ilyen jelzésre szükséges döntéseket haladéktalanul nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről, és megállapításairól köteles értesíteni a cégbíróságot. (11) A könyvvizsgáló a közhasznú társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. (12) A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban és a Gt-ben meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak. 12. A Társaság gazdálkodásának szabályai A társaság működése és gazdálkodása során a hatályos államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva, azoknak megfelelően jár el, tekintettel arra, hogy a társaság önkormányzati tulajdonban van. A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirat 4. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, illetve az a társaság vagyonát gyarapítja. 13. Beszámolási szabályok, közhasznúsági jelentés (1) A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza:

73 73 a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. (2) Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a társaság székhelyén, az ügyvezető, vagy titkárság közreműködésével saját költségére másolatot készíthet. 14. A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendje (1) A jelen alapító okiratban megjelölt a működéssel kapcsolatban keletkezett azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a társaság székhelyén tekinthetik meg. A társaság éves mérlegét az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik. (2) Az érintett kérésére a társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni. 15. A Társaság megszűnése (1) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagja részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő, a jelen társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (közhasznú társaság) részére adja át. (2) A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. 16. Vegyes rendelkezések

74 74 (1) A társaság társadalmi közös szükséglet kielégítéséért (közfeladat ellátásáért) felelős szervvel kötött, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről szóló szerződései írásban érvényesek, ezek nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, illetve ezekről saját költségére másolatot készíthet. (2) A társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egy alkalommal a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. (3) Az alapító kijelenti, hogy ha jelen alapító okirat bármely rendelkezése érvénytelennek minősül vagy hatályát veszti, úgy ez nem érinti az alapító okirat többi rendelkezésének érvényességét. (4) Az alapító rögzíti, hogy az alapító okirat létrejöttével, módosításával kapcsolatos költségeit a társaság költségei között számolja el. (5) A társaság az alapító döntése, és az általa meghatározott feltételek alapján bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. (6) A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, tevékenységéből származó nyereség a társaságtól nem vonható el. (7) Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Gt., a Civil tv. és a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Jelen alapító okirat az alapító, mint akaratával mindenben megegyezőt, ügyvédi ellenjegyzés mellett jóváhagyólag írja alá. Miskolcon, napján... Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja) - Alapító - képviseli: Dr. Mengyi Roland elnök Jelen Alapító Okirat a Társaság egységes szerkezetbe foglalt január 1. napján hatályos szövegét tartalmazza. A módosítások jelen Alapító Okiratban dőlt betűvel szedve. Ellenjegyzem Miskolcon, napján.

75 75 5/2013. (II.14.) határozat 2. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Preambulum A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon, mint Cégbíróságon (Miskolci Törvényszék Cégbíróságán) Cg cégjegyzék szám alatt bejegyzett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság) figyelemmel a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXCVIII. törvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) rendelkezéseire, a törvény erejénél fogva bekövetkező jogutódlás miatt (a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács alapító tag jogutódja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat) az alábbiak szerint működik tovább a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény, valamint az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény rendelkezései szerint: 1. A Társaság neve (1) A Társaság cégneve: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (2) A Társaság rövidített elnevezése: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 2. A Társaság székhelye A Társaság székhelye: 3525 Miskolc, Városház tér 1.

76 76 3. A Társaság alapítója A Társaság alapító tagja a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (a továbbiakban: Alapító; székhely: 3525 Miskolc, Városház tér 1.; adószám: , képviselő: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés mindenkori elnöke. Jelen alapító okirat módosítása idején: Dr. Mengyi Roland, mint a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke.). 4. A társaság célja és tevékenységi köre (1) Az Alapító (törvényi) jogelődje a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 12. (4) bekezdése alapján hozta létre a Társaságot. (2) A Társaság célja a Társaság Alapítójának - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvényben rögzített - területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai, mint közfeladatok ellátásában való közreműködés. Ennek érdekében a Társaság különösen a következő tevékenységeket látja el: Közreműködik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat által meghatározott Borsod-Abaúj-Zemplén megyére vonatkozó feladatok ellátásában. Tevékenységével támogatja a térségi fejlesztési programok, a központi ágazati és térségi elképzelések összehangolását. Támogatja a kormányzat, a regionális fejlesztési tanácsok, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseinek összehangolását. Ennek keretében vizsgálja és értékeli Borsod-Abaúj-Zemplén megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait. A vizsgálatok során felhasznált információkat és az elemzések eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja. Elősegíti az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban Borsod- Abaúj-Zemplén megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának kidolgozását, különös tekintettel a koncepció és a területi rendezési terv figyelembe vételével a speciális fejlesztési programokra és alprogramokra. Felkérésre közreműködik a fejlesztési programok megvalósításának költségeire vonatkozó pénzügyi terv készítésben. Segítséget nyújt az elkülönített állami pénzalapok elosztásával kapcsolatos döntés-előkészítés kidolgozásához, a felhasználás érdekében véleményezi az illetékességi területét érintő koncepciókat, programokat, terveket. Közreműködik a rendszeres adatgyűjtésben a nemzetközi, országos jelentőségű, valamint más térségekben megvalósuló területfejlesztési tervezések

77 77 tapasztalataival kapcsolatban, és felkérésre tanulmányt készít ezek Borsod- Abaúj-Zemplén megye területén történő felhasználására. Elősegíti a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő szervekkel: önkormányzatokkal, területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel, gazdasági szereplőkkel való együttműködést. Forrásokat gyűjt a Társaság feladatainak ellátásához. Felkérésre közreműködik a támogatott programok ellenőrzésében (monitoring). Az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően közreműködik a területfejlesztési programok generálásában. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az Alapító megbízza. A fentiek alapján a Társaság közhasznú tevékenységnek minősülő közfeladatok teljesítését szolgálja közvetlenül vagy közvetve, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. (3) A Társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény szellemében a következő közhasznú tevékenységeket végzi: euroatlanti integráció elősegítése, tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő-kölcsönzést is - és a kapcsolódó szolgáltatások, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység. (4) A Társaság közhasznú tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: 63.99' ' ' ' ' '08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás PR, kommunikáció Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés Piac-, közvélemény kutatás M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

78 ' ' ' ' ' ' ' Immateriális javak kölcsönzése Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti élet szabályozása, hatékonyságának ösztönzése Szakmai középfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység (fő tevékenység) (5) A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységének TEÁOR 2008 szerinti besorolása: Könyvkiadás Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadói tevékenység Egyéb szoftverkiadás Hangfelvétel készítése, kiadása Számítógépes programozás Információ-technológiai szaktanácsadás Számítógép üzemeltetés Egyéb információ-technológiai szolgáltatás Adatfeldolgozás; web-hoszting szolgáltatás Világháló-portál szolgáltatás Saját tulajdonú,bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Ingatlankezelés Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás Építészmérnöki tevékenység Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Reklámügynöki tevékenység Médiareklám Fordítás, tolmácsolás Munkaközvetítés Munkaerőkölcsönzés Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás Építményüzemeltetés Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

79 79 (6) A Társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységét a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi. (7) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem végezhet, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (8) Amennyiben valamely gazdasági tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Társaság e tevékenységét csak az engedély birtokában végezheti. (9) A Társaság közhasznú tevékenységét és a vállalkozási tevékenységét érintő árbevételt és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván. (10) A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen okiratban foglalt tevékenységére fordítja. (11) A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait minden gazdasági évben a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. (12) A Társaság alapítója kijelenti, hogy bárki szabadon részesülhet a Társaság közhasznú szolgáltatásaiból akként, hogy információhoz juthat a térség gazdasági potenciáljáról és a lehetséges támogatási forrásokról. 5. A Társaság működésének időtartama (1) A Társaság első gazdasági (üzleti) éve a Társaság cégbejegyzésétől a folyó év december 31. napjáig tart, ezt követően a gazdasági (üzleti) év január 1-től december 31. napjáig tart. (2) A Társaság határozatlan időtartamra jön létre. 6. A Társaság vagyona (1) A Társaság törzstőkéje: Ft, azaz Hárommillió forint. (2) Az Alapító törzsbetétje: Ft, azaz Hárommillió forint. (3) Az Alapító pénzbeli betétjét alapító okirat aláírását követően, de a cégbejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtása előtt befizette a társaság letéti számlájára.

80 80 (4) Az Alapító a törzstőkén kívül egyéb vagyoni szolgáltatás teljesítésére nem köteles. 7. A Társaság legfőbb szerve (1) A Társaságnál taggyűlés nem működik, a taggyűlést egyébként megillető jogokat - az egyszemélyes társaságra tekintettel - az Alapító gyakorolja. (2) Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: n) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntés, o) a Társaság éves közhasznúsági jelentésének, üzleti tervének elfogadása, p) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, q) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, r) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, s) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk b) pont] köt t) az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, u) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, v) az alapító okirat módosítása, w) a Társaság törzstőkéjének felemelése, leszállítása, x) a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása, y) döntés olyan hitel, kölcsön felvételéről, vagy a vagyon olyan mértékű megterheléséről, amelynek összege az Ft-ot meghaladja, z) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapító okirat a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal. (3) Az Alapító bármely ügyben jogosult a döntést magához vonni. (4) A jelen alapító okirat 7. pont (2) bekezdésében rögzített kérdésekben a döntéshozatalt megelőzően az Alapító köteles a felügyelő bizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntés tárgyának közlésével, írásban megkeresni, és megfelelő határidő tűzésével különös tekintettel a felügyelő bizottság működési rendjére, írásbeli véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. Az Alapító döntéseiről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni. (5) Az Alapító az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása érdekében évente legalább egy alkalommal ülést tart. A Társaság ügyeiben az Alapító üléseit az ügyvezető készíti elő.

81 81 Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, az elhangzott nyilatkozatokat, és a meghozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és az Alapító írja alá. Az Alapító haladéktalanul köteles dönteni akkor, ha a Társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a törzstőke felére csökkent, ha a Társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, továbbá, ha a Társaság a fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. (6) Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. (7) Az ügyvezető az Alapító határozatát: tartalmát, időpontját és hatályát haladéktalanul köteles bevezetni a Határozatok Könyvébe. Amennyiben a határozat tartalma közérdekű, gondoskodik annak a sajtóban való közzétételéről. Amennyiben a határozat harmadik személyt, vagy személyeket érint, őket a határozat tartalmáról postai úton értesíti. (8) A Társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait minden gazdasági évben a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. (9) Az egyszemélyes Társaság és az Alapító közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges. (10) Az egyszemélyes Társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. 8. A Társaság ügyvezetése, törvényes képviselete (1) A Társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető. Az ügyvezető újraválasztható és az alapító által bármikor visszahívható. (2) Megszűnik az ügyvezetői megbízás: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben. (3) A Társaság ügyvezetőjének csak büntetlen előéletű, magyar állampolgár jelölhető ki. Az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el, amelyet a vezető állásúaktól elvárható gondossággal köteles teljesíteni. A megbízási

82 82 jogviszonyra a Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az ügyvezető a vezetői tevékenysége keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel. (4) A Társaság ügyvezetője: Köteles Tibor (szül.:, an.:, lakcím:, adóazonosító jele: ), akinek a megbízatása február 15. napjától határozatlan időre szól. Az ügyvezető elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy személyével kapcsolatban a Gt. 23. és 25. -ában és Civil tv ában, illetve más jogszabályban, és az alapító okiratban részletezett kizáró vagy összeférhetetlenségi okok a tisztség betöltése kapcsán nem állnak fenn. (5) A Társaság tevékenységét a jogszabályok és az alapító határozatainak korlátai között az ügyvezető irányítja és szervezi. Feladatkörébe tartozik elsősorban: a Társaság képviselete a bíróság, hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben, szerződések, megállapodások megkötése, a Társaság munkaszervezetének irányítása, a Társaság alkalmazottainak tekintetében munkáltatói jogok gyakorlása, a Társaság tevékenységével kapcsolatos nyilvántartások, könyvek vezetése, az éves gazdálkodási terv, mérleg, eredmény kimutatás, közhasznúsági jelentés tervezetének elkészítése, a Társaság tagjegyzékének és a határozatok könyvének folyamatos vezetése, az Alapító határozatainak végrehajtása, intézkedés minden olyan ügyben, amely nem tartozik az Alapító hatáskörébe, a Társaság belső szabályzatának elkészítése és végrehajtásra kiadása, amelyben rendelkezik: az alapítói határozatok jogszabályban előírt nyilvántartásának és végrehajtásának ellenőrzésének rendjéről, az alapítói határozatoknak és érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintési rendjéről, valamint a Társaság működésének, illetve szolgáltatásának igénybe vétele módjáról, beszámolói közlésének nyilvánosságáról, és ha a Társaság befektetési tevékenységet végez, úgy ennek rendjéről. (6) Az ügyvezető hatáskörét az alapító korlátozhatja, részére utasítást adhat, illetve az ügyvezető képviseleti jogkörét az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Társaság alkalmazottaira átruházhatja. Az ügyvezető hatáskörének korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan, a korlátozás túllépése esetén azonban felelőssége az alapítóval szemben korlátlan.

83 83 (7) Az ügyvezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok: a) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet vezető tisztségviselő akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet vezető tisztségviselő, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. e) Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. f) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. g) Nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a Gt (1) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. h) A tilalom hatálya a e) g) pont szerinti esetekben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. i) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul.

84 84 j) A vezető tisztségviselő és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság tevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. k) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. l) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-, la) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, lb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, lc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, ld) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. m) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (8) Az ügyvezető az alapító ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (9) A Társaság ügyvezetője a Társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. 9. A Társaság cégjegyzése A Társaság cégjegyzése úgy történik, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy nyomtatott cégneve alá az ügyvezető önállóan aláírja a nevét az aláírási címpéldány szerint. Az ügyvezető a Társaság munkavállalóit az ügyek meghatározott csoportjára felhatalmazhatja képviseleti joggal, ez esetben a Társaság cégjegyzékéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező munkavállaló együttes névaláírása szükséges.

85 A Társaság felügyelő bizottsága A Társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait január 01. napjától december 31. napjáig terjedő időtartamra választja meg az alapító. A Társaság felügyelő bizottsága: Szombatiné dr. Sebők Emese (an.:, lakcím: ) Pelcz Gábor (an.:, lakcím: ) Vanyó Pál (an.:, lakcím: ) Megszűnik a felügyelő bizottság tagjainak megbízása a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben. (3) A felügyelő bizottság tagjai elfogadó nyilatkozatban írásban rögzítik, hogy személyükkel kapcsolatban a Gt, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, továbbá más jogszabályokban rögzített tisztségük betöltését kizáró okok nem állnak fenn. (4) Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: a) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. b) Nem lehet felügyelő bizottsági tag akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. c) Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely más foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató gazdasági társaságban. d) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt.

86 86 e) Nem lehet gazdasági társaság felügyelő bizottsági tagja, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. f) A tilalom hatálya a e) pont szerinti esetben a végrehajtási eljárás időtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. g) A felügyelő bizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést a gazdasági társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben [Ptk c) pont], továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul. h) A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat) kifejezetten megengedi. i) A gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja és közeli hozzátartozója [Ptk b) pont], valamint élettársa ugyanannál a társaságnál a ügyvezetővé nem választható meg. (5) Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekre: a) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki aa) az Alapító tagja, az ügyvezető, a könyvvizsgáló; ab) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; ac) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve ad) az aa) ac) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; ae) akinek felügyelő bizottsági tagságát egyéb jogszabályok kizárják. b) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, ba) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, bb) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, bc) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

87 87 bd) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (6) A felügyelő bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett gazdasági társaságot, közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. (7) A felügyelő bizottság munkáját a tagok a maguk közül választott elnök irányításával, az általuk készített ügyrend alapján végzi. Az ügyrendet az alapító hagyja jóvá. (8) A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze, amelyeken az ügyvezető tanácskozási joggal vesz részt. Az ülésekre a könyvvizsgálót is meg kell hívni. (9) A felügyelő bizottság határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (10) A felügyelő bizottság tagjai tisztségüktől elvárható gondossággal kötelesek feladatukat ellátni. Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a gazdasági társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért. (11) A felügyelő bizottság az alapító részére ellenőrzi a társaság működését és gazdálkodását, a társaság ügyvezetését. Kiemelten köteles figyelemmel kísérni a közhasznú tevékenység végzésére megkötött szerződések teljesítését. Ellenőrzései során tapasztalt hiányosságokra haladéktalanul fel kell hívnia az alapító figyelmét. Vizsgálataihoz az ügyvezetőtől jelentést, a társaság munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, munkájába könyvvizsgálót, és más szakértőt is bevonhat. (12) A felügyelő bizottság köteles megvizsgálni az alapító elé beterjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról, és az adózott eredmény felhasználásáról az alapító csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. A felügyelő bizottság elnöke az alapító jelen okirat 7. pontjában meghatározott ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (13) A felügyelő bizottság tagjait az alapító választja meg és díjazását is az alapító határozza meg. (14) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult alapítót tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

88 88 a) A szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. (15) Az intézkedésre jogosult alapító vezető szervét a felügyelő bizottság indítványára annak megtételétől számított harminc napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. (16) Amennyiben az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. 11. A Társaság könyvvizsgálója A társaságnál könyvvizsgáló választása kötelező. A könyvvizsgáló feladatát tisztségétől elvárható gondossággal köteles ellátni. Kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint a társaságnak kártérítési kötelezettséggel tartozik. A társaság könyvvizsgálója: Lénártné Dobrai Erzsébet ( an.: ; lakcím: ; MKVK nyilvántartási száma: ). A társaság könyvvizsgálójának megbízatása május 31. napjáig szól. A könyvvizsgáló újraválasztható. Megszűnik a könyvvizsgáló megbízatása a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) törvényben szabályozott kizáró okok bekövetkeztével, d) lemondással, e) elhalálozással, f) külön törvényben meghatározott esetben. A könyvvizsgáló díjazásáról az alapító határoz. A könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatban írásban rögzíti, hogy a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezettel (könyvvizsgáló céggel), illetve a könyvvizsgálói tevékenységet végző személlyel szemben a Gt. 23. és 25. -ában, továbbá a Civil tv ában, valamint más jogszabályokban meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

89 89 Nem lehet könyvvizsgáló az a személy, aki a) az Alapító tagja, az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagja; b) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve d) az a) c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója; e) akinek könyvvizsgálói minőségét egyéb jogszabályok kizárják. A társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közhasznú társaság alapítója nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a társaság alapítója elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. A könyvvizsgáló a társaság mérlegének, vagyonkimutatásának, gazdasági beszámolóinak ellenőrzését végzi. Vizsgálataihoz az ügyvezetőtől, a társaság munkavállalójától felvilágosítást kérhet, betekinthet az üzleti könyvekbe, szerződésekbe, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát megvizsgálhatja, bankszámláját ellenőrizheti, jelen lehet a felügyelő bizottság ülésein. A társaság könyvvizsgálóját az alapítónak a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az alapító ülésén köteles részt venni. Az alapító a könyvvizsgálót az üléseire meghívja, és írásbeli jelentést kér az alábbi ügyekben: a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, valamint a közhasznúsági jelentés jóváhagyása, az éves üzleti terv jóváhagyása. Fentieken túlmenően a könyvvizsgáló a felügyelő bizottság elé kerülő gazdasági beszámolók adatainak valódiságát, jogszerűségét megvizsgálja, valamint az alábbi kérdésekben megállapításait írásba köteles rögzíteni: törzstőke felemelése, leszállítása és visszatérítése, olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, vagy azok közeli hozzátartozójával köt, döntés olyan hitel, kölcsön felvételéről vagy a vagyon olyan megterheléséről, amely eléri vagy meghaladja az Ft-ot,

90 90 döntés olyan szerződésekről, amelyeket a cégbejegyzést megelőzően kötnek. Az alapító az előzőekben említett kérdésekben csak a könyvvizsgálói véleménnyel előterjesztett előterjesztést, beszámolót vizsgál meg, és hoz az ügyben határozatot. Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők felelősségét vonja maga után, akkor azt az alapítónak köteles jelenteni. Ha az alapító az ilyen jelzésre szükséges döntéseket haladéktalanul nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről, és megállapításairól köteles értesíteni a cégbíróságot. A könyvvizsgáló a közhasznú társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálói tevékenységre vonatkozó jogszabályokban, illetve a Ptk-ban és a Gt-ben meghatározott felelősségi szabályok az irányadóak. 12. A Társaság gazdálkodásának szabályai A társaság működése és gazdálkodása során a hatályos államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit betartva, azoknak megfelelően jár el, tekintettel arra, hogy a társaság önkormányzati tulajdonban van. A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirat 4. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, illetve az a társaság vagyonát gyarapítja. 13. Beszámolási szabályok, közhasznúsági jelentés A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési

91 91 önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a társaság székhelyén, az ügyvezető, vagy titkárság közreműködésével saját költségére másolatot készíthet. 14. A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendje A jelen alapító okiratban megjelölt a működéssel kapcsolatban keletkezett azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a társaság székhelyén tekinthetik meg. A társaság éves mérlegét az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik. Az érintett kérésére a társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni. 15. A Társaság megszűnése A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagja részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő, a jelen társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (közhasznú társaság) részére adja át. A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. 16. Vegyes rendelkezések A társaság társadalmi közös szükséglet kielégítéséért (közfeladat ellátásáért) felelős szervvel kötött, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről szóló szerződései írásban érvényesek, ezek nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, illetve ezekről saját költségére másolatot készíthet.

92 92 A társaság tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente egy alkalommal a helyi sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az alapító kijelenti, hogy ha jelen alapító okirat bármely rendelkezése érvénytelennek minősül vagy hatályát veszti, úgy ez nem érinti az alapító okirat többi rendelkezésének érvényességét. Az alapító rögzíti, hogy az alapító okirat létrejöttével, módosításával kapcsolatos költségeit a társaság költségei között számolja el. A társaság az alapító döntése, és az általa meghatározott feltételek alapján bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, tevékenységéből származó nyereség a társaságtól nem vonható el. Jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a Gt., a Civil tv. és a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. Jelen alapító okirat az alapító, mint akaratával mindenben megegyezőt, ügyvédi ellenjegyzés mellett jóváhagyólag írja alá. Miskolcon, napján... Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja) - Alapító - képviseli: Dr. Mengyi Roland elnök Jelen Alapító Okirat a Társaság egységes szerkezetbe foglalt február 15. napján hatályos szövegét tartalmazza. A módosítások jelen Alapító Okiratban dőlt betűvel szedve. Ellenjegyzem Miskolcon, napján.

93 93 7. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Korábban már a vagyonra vonatkozó vitát megkezdtük, ez valamennyire kapcsolódik ehhez. Hiszen a vagyonkezelés hosszú távon is gondoskodnia kell a megyei önkormányzatnak, a vagyon mértékére, nagyságára vonatkozóan hangzottak már el pro és kontra vélemények, ezzel együtt szeretném kérdezni a Bizottsági véleményeket. Farkas Félix, a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: Alelnök úr, a Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta 8 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett azt elfogadta és elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt közgyűlés. A Bizottságunk 15 igen, 0 nem és 6 tartózkodás a határozati javaslatot elfogadta, elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, most kérem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 18 igen szavazattal 2 nem szavazattal 7 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 6/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére vonatkozó javaslatot, és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdákodási tervét a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja.

94 94 Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: folyamatos

95 95 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve 2013.

96 96 Bevezetés A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény (továbbiakban:nvtv.) 9.(1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatoknak közép-és hosszú távú vagyongazdákodási tervet kell készíteni. A vagyongazdálkodási koncepció feladata, hogy meghatározza a vagyongazdálkodás különböző területein szükséges intézkedések irányvonalát, valamint hogy a jövőre nézve megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. Az Nvtv. alapján a helyi önkormányzat vagyona egyrészt törzsvagyon, másrészt üzleti vagyon. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terve: Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnal nem rendelkezik. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyonnal nem rendelkezik. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát 794/1671 tulajdoni hányadban a 3525 Miskolc, Városház tér 1. szám (hrsz.: 2542/3) alatt található Megyeháza ingatlana képezi. A Megyeháza épületében található helyiségek a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának helyszínéül szolgálnak. A nagymértékben csökkent önkormányzati tulajdoni hányad következtében ugyanakkor korlátozottá váltak az elhelyezési lehetőségek. Az Önkormányzat tulajdonában maradt ingatlanrészben működik a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Miskolc, Városház tér 1. szám (hrsz.: 2542/3) alatti ingatlan vonatkozásában a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodás javasolt fő célja a Megyeháza Díszterme és a Rákóczi terem rendezvények céljára történő bérbeadása

97 97 útján való hasznosításával a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat saját bevételeinek növelése. A Europe Direct hálózat információs központjait között befogadó szervezetek kiválasztása című pályázat elnyerése esetén információs központ működtetése a Szemere teremben. Kiemelt figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek feltárására, és azok kihasználásával elsődleges cél az ingatlan felújítása, energiagazdálkodási szempontból történő korszerűsítése. Üzleti vagyon A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat üzleti vagyonát képezi az alábbi társaságokban lévő tulajdoni részesedése: KULCS-TOUR Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kommunikációs Marketing és Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( Cg ) A Társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot megillető tulajdoni részesedés: 100% A Társaság jegyzett tőkéje 10 m Ft, saját tőkéje Ft A Társaság fő célja rendezvények szervezése, kiadványok készítése, valamint különböző megyei kommunikációs és marketing feladatok, idegenforgalmi szakfeladatok ellátása, Európai Uniós pályázatok kommunikációja. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( Cg ) A Társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot megillető tulajdoni részesedés: 100% A Társaság jegyzett tőkéje Ft, saját tőkéje Ft. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökséget a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács alapította, amelynek munkaszervezetént működött december 31. napjáig január 01. napjával az alapító személyében változás következett be, megszűnt a Területfejlesztési Tanács, az alapító a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat lett. A Fejlesztési Ügynökség célja az alapító területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatai, mint közfeladatok ellátásában való közreműködés. Észak-magyarországi Idegenforgalmi és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg ) A Társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot megillető tulajdoni részesedés: 17,9% A Társaság december 31.-i állapot szerinti jegyzett tőkéje Ft, saját tőkéje: Ft.

98 98 A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatnak január 01. napjától Ft névértékű részesedése van Társaságban. Az ÉMIG Nonprofit Kft. tevékenysége az Észak-magyarországi régió idegenforgalmi fejlesztését segíti elő. Tanácsadó szervezetként működik közre az önkormányzatok és az idegenforgalom területén működő intézmények, cégek ilyen irányú feladatainak ellátásában. Közreműködő partnerként komplex marketing projektek megvalósítását végzi. NORRIA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság ( Cg ) A Társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot megillető tulajdoni részesedés:16,6% A Társaság december 31-i állapot szerinti jegyzett tőkéje Ft, saját tőkéje Ft. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat törzsbetétje a Társaságban: Ft. A NORRIA Nonprofit Közhasznú Kft. működési célja, hogy a régió gazdaság-és innováció szervezési területének általános, összehangoló szereplőjeként a régióban folyó kutatás-fejlesztés, valamint az innovációs folyamatok középpontba helyezésével elősegítse a régió, és a régióban működő vállalkozások versenyképességét. Miskolc-Kassa (Kosice) Régióért Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (Cg ) A Társaságban a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzatot megillető tulajdoni részesedés: 5,1% A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat törzsbetétje Ft. A Társaság fő célja, hogy Miskolc-Kassa térségben egy, az Európai Unió szakmai elvárásainak megfelelő régió alakuljon ki. A két város között meglévő kapcsolat erősítése, közös projektek kidolgozása érdekében tanulmánytervek, megvalósíthatósági tanulmányok készítése. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó Társaságok tekintetében a javasolt közép-és hosszú távú cél a meglévő társasági üzletrészek megtartása, továbbá a tulajdoni részesedések növelése. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat üzleti vagyonát képezik továbbá a mérlegben szereplő immateriális javak, valamint tárgyi eszközök. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat üzleti vagyonába tartozó immateriális javak és tárgyi eszközök tekintetében javasolt közép-és hosszú távú cél a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás), a vagyon gyarapításának elősegítése fejlesztés, beruházás útján. A feleslegessé vált, selejtezhető vagyontárgyak körének áttekintése, ezen vagyontárgyak értékesítése, illetve selejtezése.

99 99 8. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszöntöm az előterjesztő képviseletében Gulyás István Urat, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgató-helyettesét, és felkérem, hogy mintegy 5 percben, ha szükségesnek találja, egészítse ki a tájékoztatót. Gulyás István: Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt közgyűlés 2 mondatban szeretném csak kiegészíteni az általunk megküldött rövid, de szakmai tájékoztató anyagot. Az Igazgató asszonyt szeretném először kimenteni, Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgató asszonyát, aki éppen Budapesten egy sajtótájékoztatón a miniszter urakat fogadja, így nem tudott jelen lenni, de az ő szavait is tolmácsolnám, miszerint a jövőben is igyekszünk segítő szándékkal a megyei közgyűlés számára biztosítani a turisztikai információkat, háttéranyagokat. A Regionális Marketing Igazgatóságok menedzsmentjében egy változás következett be, miszerint a Tisza-tavi és Észak-magyarországi Igazgatóság menedzsmentjében Molnár Anita lett az új igazgató asszony, ugyanakkor le szeretnénk szögezni, hogy a 4/2000-es kormányrendelet továbbra is érvényben van, tehát a Tiszatavi és Észak-magyarországi Turisztikai régió ugyanúgy szuverén és külön-külön működik, külön büdzsével próbálja a szolgáltatókat piacra segíteni. Ez úgy tűnik a szakmai munkában is jól működik jelen pillanatban. A tájékoztatóhoz egyéb hozzászólást, illetve kiegészítést nem szeretnék tenni, amennyiben kérdés van, állok rendelkezésre. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen igazgató-helyettes úr kiegészítését, és akkor kérdezem a Bizottságok vezetőit először. Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr, Bizottságunk a tájékoztatót megtárgyalta, a Bizottsági ülésen senki nem tudott részt venni a Turizmus Zrt-től, ezért aztán 19 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta, tudomásul vette a tájékoztatót. 2 bizottsági tagunk a tartózkodással azért élt, mert nem képviselte senki az előterjesztést bizottsági ülésen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm frakcióvezető úr. Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság. Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök úr, tisztelt közgyűlés, Bizottságunk megtárgyalta a turisztikai helyzetértékelést, bár mi is hiányoltuk az Igazgató asszonynak a kiegészítését, ennek

100 100 ellenére Bizottságunk 10 igen, 0 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett tudomásul vette és elfogadásra javasolja. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Most szeretném kérdezni képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Szitka polgármester úr, képviselő úr, parancsoljon. Szitka Péter: Alelnök úr, tisztelt képviselők. Nem is igazán Gulyás úrhoz, hanem sokkal inkább az késztetett engem hozzászólásra, hogy az anyag végén ugye a nyertes pályázatok kerültek felsorolásra, és az indíttatott engem, hogy legalább itt a jegyzőkönyvbe, és a közgyűlés előtt is egy-két gondolat hangozzon el. Az elmúlt időszakra vonatkozólag az a balkáni stílus, hogyha valamelyik önkormányzat pályázik és valamiféle baloldali gondolkodás csírája fellelhető abban az önkormányzatban és mint a tököt, elkezdik gyalulni, azt gondolom, hogy nem olyan nagy probléma. De az, hogy egyébként olyan típusú értékeléseknél ahol pusztán matematika, és olyan egzakt, objektív mértékek vannak, amelyeknél ezeknek a pontszámok odaítélésénél egyértelmű dolgok vannak, én azt gondolom, ez már most túllőtt nálunk is bizonyos célon. És nem azért, mert csak Kazincbarcika és vonzáskörzetére vonatkozó pályázatról van szó, ahol egyébként Fideszes országgyűlési képviselő nyert az elmúlt időszakban, tehát nem gondolnám azt, hogy azt a térséget ezzel kapcsolatosan büntetni kellene. Hanem sokkal inkább ez egy kicsit továbbmutató jelzés is most már a számunkra. Nyilvánvalóan kifogással éltünk azoknál a pályázatoknál, tehát az elbírálásnál lévő rendellenességekre, és jogszabály ellenességekre, amit ugye elkövettek, nyilvánvalóan felhívtuk a figyelmet és kifogással éltünk. És van ugye az Európai Bizottságnál a ROPos pályázatokra vonatkozóan Monitoring Bizottság is, amely legfőképpen ilyen balkáni országokban foglalkozik ilyen jellegű problémákkal, amelyek jelen pillanatban most nálunk jelentkeztek. Nagyon várják most ezeket az anyagokat, a jegyzőkönyvbe szeretném mondani és jelezni, hogyha mértékadó és döntéshozó ezeket az üzeneteket veszi, akkor erre vonatkozóan a megfelelő intézkedéseket tegye meg. Mert írtam én ugye egy levelet az önök által ismert, mondom is a nevét, Petykó Zoltán elnök úrnak, még egyenlőre nem méltatott válaszra, de remélem, hogy az elkövetkezendőkben ez a típusú dolog orvoslásra kerül. Ugyanúgy természetesen Elnök úrnak is, Dr. Mengyi Rolandnak és képviselőknek is elküldtem és remélem majd valamilyen szinten orvoslásra kerül, mert eddig bármilyen formában szerettem volna ezt szép halkan lobbi tevékenységgel megoldani, nem sikerült. Így muszáj vagyok a nagy nyilvánosság elé fordulni. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Török Dezső úr. Török Dezső, frakcióvezető: Köszönöm a szót Elnök úr, nekem kérdésem lenne Gulyás úrhoz. Az előterjesztés, illetve a Tájékoztató 6. oldalán, az oldal közepén arról számol be, hogy kiemelt turisztikai termékek és attrakciók, fejlesztések 2 db nyertes pályázatról beszél a tájékoztató Ft összegben, utána két tételben a felsorolás arról, hogy Edelényi kastélysziget ,- Ft, utána Füzéri vár

101 ,- Ft, ezt a kettőt, ha összeadom, akkor az 2,2 milliárd forint, az anomáliát segítsen feloldani. Gulyás István: Igen ez sajnos egy elírást tartalmaz, hogy rossz összeg szerepel a tételben, emiatt lehetett ez a malőr. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Lukács képviselő úr, tessék. Lukács András, frakcióvezető: Köszönöm a szót Elnök úr. Tisztelt képviselő társak azzal szeretném kezdeni, hogy elgondolkodtató az a tény, hogy a megyében nincsen olyan felelős szerv, szervezet, amely a megye turisztikai helyzetéről szóló tájékoztatót összeállíthatta volna, elkészíthette volna. Örülünk, hogy a regionális hatáskörű szervezet ezt fölvállalta, mindenképpen pozitívnak tartjuk, hogy tényszerű, korrekt adatokat tartalmazó előterjesztés, tájékoztató van a kezünkben, amely reálisan mutatja be a valóságos helyzetet, folyamatokat. A hiányérzet abból mutatkozik, hogy következtetések levonására az előterjesztés nem nagyon vállalkozott, lehet, hogy ez volt a koncepció, hogy csak a tényeket mutatja be, ezt el tudjuk fogadni. Elgondolkodtató viszont, hogy megyénk nem büszkélkedhet pozitív eredményekkel az elmúlt időszakban a turizmus adataiban, hiszen az itt eltöltött vendégéjszaka száma csökkent, holott a régióban nőtt, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban viszonylag elég sok pénz jött a megyébe a turizmus, az idegenforgalom fejlesztésére, ez nem mutatkozott meg azokban a számokban amelyek visszatükröznék a vendégek elégedettségét, hogy jól érzik itt magukat, hogy az attrakciók vonzóak és itt tartják a vendégeket. Költői akart lenni a kérdés, hogy mi segíthet ebben a helyzetben. Én csak bízom abban, hogy az előző időszakban elindított és most már az elmúlt egy évben, vagy a következő 1-1,5 évben sorra kerülő fejlesztések lezárása azért generálhat újabb vendégeket. Az edelényi kastélysziget projekt első része, a História völgy projekt, vagy Miskolcon a volt megyei múzeum fejlesztése, de itt van az oly régóta várt és tavalyi évben már átadásra kellett volna kerüljön a selyemréti strand, amely korábban kedvelt célpont volt és még mindig bízunk abban, hogy az ígéretek egy idő után megvalósulnak, és Tapolca fejlesztésére is sor kerül, bár a mostani koncepcióban, elfogadott projektekben ez nem köszön vissza. De bízunk benne, hogy egymást erősítő folyamatok lesznek, és a vendégek jól fogják érezni magukat. Bár tudjuk az elmúlt időszak ezt bebizonyította kevés a kereskedelmi szálláshely bővítése, attrakciók, vonzó rendezvények, programok kellenek, kulturált szolgáltatások kellenek, idegen nyelvet jól ismerő és használó vendéglátók kellenek, és nagyon sok minden más. És kell egy olyan szemlélet, amely az idegenforgalomban szereplők között egy új stílusú együttműködést eredményezhet. Nagyon sokan még ma is, amikor beszélgetünk a különböző szállásadókkal, a különböző projekteket megvalósítókkal úgy érzik, hogy a közelben megvalósuló újabb fejlesztés az vendégeket vihet el tőle, tehát konkurense. Nem látják még nagyon sokan az együttműködő partnert, a potenciális, őket is erősítő társat, akik idehozzák a vendéget és itt is tudják tartani hosszabb időre, nem egy napra, nem fél napra. Aggteleknek szerintem ez az egyik nagy hibája, hogy egy fél napos célpont. Bízunk benne, hogy a História völgy ebben már a világ legnagyobb könyvétől kezdve több olyan kínálatot tud felhozni, amely itt tudja tartani legalább néhány napra

102 102 az embereket. Én azt szeretném a végén mondani, hogy mindazok a rendezvények, programok, amelyek korábban pl. a megyeszékhelyen, Miskolcon jól szolgálták néhány napra az itt tartózkodók komoly, kulturális vonzerőt jelentő kiszolgálását, Operafesztivál, Kocsonyafesztivál, de lehetne az egyéb programokat is. Kockázatos, ha a politika beletenyerel, higgyük el, inkább segíteni, erősíteni kell ezeket, nem pedig rossz magyar szóval lenyúlni, belenyúlni. És a legvégén, mi a megyei közgyűlésnek az a pici szerepe, amiben segíthet? Van nekünk egy 100%-os tulajdonú kft-nk, amelynek a nevében szerepel a turizmus, a Kulcs-Tour. Úgy hiszem a közösségi marketingben sokkal erőteljesebb szerepet kellene, hogy vállaljon, bár ha a nézettségét, látogatottságát nézzük, a heti néhány, alig egy tucatnyi látogatójával bizony, ha minőségben nem fejleszt ezen a területen tud eredményt elérni. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen frakcióvezető úr. Miklós Árpádnak adnám meg a szót. Miklós Árpád, frakcióvezető: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. Valóban, amik elhangzottak, azok igazak, de annyiban szeretném kiegészíteni, hogy a megye turizmusa fejlődjön ahhoz az kéne még, hogy kifele sokkal pozitívabb képet mutassunk a megyéről, mind a sajtóban, az elektronikus és írott sajtó útján, hiszen ha a megyét úgy ismerik, hogy a munkanélküliség terén élen jár, a bűnözés terén is, elég nagy a bűnözés, az utak minősége az utóbbi egy hónap alatt minősíthetetlenné vált. Meg kéne nevezni, hogy kik a felelősek pl azért, hogy úgy néz ki a 37-es út, ahogy kinéz, hogyha ezekben is változás lenne, akkor a turizmusban is pozitív változások lennének. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, Csiger Alelnök úr. Csiger Lajos, a közgyűlés alelnöke: Tisztelt közgyűlés, igazgatóhelyettes úr. Örülök, hogy vita alakul ki a turizmusról, hiszen olyan tájékoztatókat is szoktunk hallani, hallgatni, amelyet utána nem igazán értékelnek a közgyűlés tagjai. Ez a tájékoztató abban is különbözik az eddigiektől, hogy nem olyan nagyon hosszú, tehát el lehetett olvasni, és tényleg sok információt tartalmaz. Mindenkinek van kapcsolata a turizmussal itt a teremben, azt gondolom, és azokkal a szavakkal és fenntartásokkal részben egyet tudok érteni, amit Lukács András elmondott, hogy attrakciókat kell produkálni a megyének és ezek az attrakciók egyébként sokba kerülnek. És az is igaz, hogy a szállásadók és a turizmusból profitálók nem mindig működnek együtt, és nem szánnak erre pénzt. Tehát amikor valamire adni kéne pénzt, már akkor nem is kellene annyira. Mindenképpen foglalkozni kell a megyének is, hogy mi a feladata, az majd az elkövetkező 7 éves tervben fog kiderülni, hiszen abban, amit most fogunk tárgyalni, a javaslattételben a turizmus szerepel, és egy elég fontos iparága a megyének. Én azt gondolom hogy a miskolci dolgokba annyira nem tudunk beleszólni, hiszen Miskolc egy megyei jogú város, hogy a Tapolca projekt, vagy a selyemréti fürdő hogyan áll, ezt inkább odaát, az utca másik oldalán kell feltenni a kérdést, és odaát kell megtárgyalni. De természetesen egyeztetések lesznek, a jövőbeni tervekkel kapcsolatosan közöttünk. Én azért annyi pozitívumot elmondanék, hogy ugyan Miskolcon nem, de a többi

103 103 régióban növekedtek a vendégéjszakák ebben az időszakban, amelyet tárgyal ez a tájékoztató, ha jól látom közötti időszakot foglal magába, épp ezért hiányoltam belőle egy-két fejlesztést, amit 2012-ből tudok, vagy amit most megnyert bizonyos terület vagy térség, és az is lenne a kérdésem az előadóhoz, hogy ebben a 7 éves tervben, ami decemberében lejár milyen fejlesztésekről tud még a megyére szorítkozva, nem az észak-magyarországi régióra. Tehát hogy azok a fejlesztések, amelyek folyamatban vannak, és akár már elbírálás alá kerültek, vagy amelyek még nem kerültek elbírálásra, milyen keretek vannak idén, mi lesz még a turizmus területén, mi fog még fejlődni, erről ha adna még nekünk tájékoztatót. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Igazgató helyettes urat kérem válaszadásra. Gulyás István: Köszönöm szépen. Mi ugye a Magyar Turizmus Zrt Regionális Turisztikai Marketing Szervezete vagyunk, tehát mi a piacra vitelben, marketingben segítjük az attrakciókat, szállásadókat, szolgáltatókat. Az, hogy milyen pályázati lehetőségek, milyen kiírások, milyen fejlesztési folyamatok és azok hol tartanak, azokról a Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tud korrekt információkkal szolgálni. Részünkre is van, amikor szolgáltat információkat, és van, amikor sajnos nem igazán, de ebben az ügyben ők a kompetensek, ebben nem tudnék nyilatkozni. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Nagyon szépen köszönjük Igazgató helyettes úr a megküldött anyagot, és személyes jelenlétét pedig külön köszönjük. Magam részéről annyival szeretném zárni, kiegészíteni, hiszen elhangzott egy pár magjában szakmai, külső héjában politikai észrevétel, hogy ha a Szitka Péter úr szavait idézve balkáni állapotokról beszélünk, akkor remélem, hogy a klasszikus Krétát, görög és római kultúrát a demokráciával együtt próbálja idehozni, mert akkor tökéletesen egyetértünk benne. Elég régi polgármestereket is látok soraikban, akik szelíd mosollyal nyugtázták azt, hogy bizonyos időszakokban a beadott és elnyert pályázatok aránya időnként torzul. Ennek van-e politikai háttere, azt nyilván eldönti majd az utókor. Én úgy gondolom, hogy alapvetésként mondjuk el azt, hogy nem véletlenül van kitalálva az objektív pontozás, ami alapvetően azt a célt szolgálná, hogy a megküldött információ alapján a bírálónak el kell tudni dönteni, hogy az a pályázat helyes, illeszkedik az általános stratégiához, és ha helyes és illeszkedik hozzá, akkor a cél is támogatható, akkor nyilván a bíráló úgy kell, hogy döntsön ebben. A másik, ami szintén fölmerült, a Kulcs-Tournak a szerepe a megye idegenforgalmában. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos elemről beszélünk, amely minden hónapban megjelenő kiadványként számos olyan fontos, kiemelkedő attrakcióra hívta már föl eddig is a figyelmet, hiszen valamennyi megyei lakoshoz eljutva tud olyan információt nyújtani, amelyet olvasmányos jelleggel tudnak olvasni az ott élő lakók, sok-sok olyan információra hívta fel a figyelmet, és látnivalóra, amely méltán, okkal, joggal szolgál célpontként. Ami Lukács András úr további megjegyzését illeti, hogy valóban nincsenek úgy megszervezve a települések, hogy az akár több egymáshoz kapcsolódó projekt elemként, kínálatként hosszabb itt maradásra késztessék a látogatót. Ellenpéldaként

104 104 szeretném felhozni Sárospatak és Sátoraljaújhely együttműködését, ahol a két település szomszédsága szerencsésen kiegészíti egymást, a történelmi városmag, az ott lévő séta, illetve azok a szabadidős programok Újhely kapcsán okkal-joggal kerültek be a köztudatba. Ez úgy gondolom szerencsés együttműködése azoknak a területi lehetőségeknek, amelyek fölerősítették a kettő külön-külön hatását, bízom benne, hogy minél több ilyen fog szerepelni a jövőben a megyében. S valóban az idegenforgalom megyénk egyik lehetséges kitörése, hiszen úgy a természeti, mint az épített örökségünk mellett igen fontos tárgyi és élő kulturális örökségünk is van, amelynek gondozása úgy gondolom pártoktól és ciklusoktól független kell, hogy legyen. Én a magam részéről köszönettel nyugtázom valamennyi észrevételt, amely e tekintetben elhangzott, és szeretném arra biztatni a jelenlévő Igazgató-helyettes urat, hogy továbbra is segítsék azt a munkát, és bízunk abban, hogy valamennyi település önkormányzata ha igénybe veszi szolgáltatásként egyenlőre, de későbbiek során más tekintetben is tudja kamatoztatni az oda betérő turisták apró, de sűrűn guruló fillérjeit, vagy euro centjeit. Köszönöm. A tájékoztatóhoz nem tartozik határozati javaslat, azonban kérem a közgyűlés tagjait, hogy szavazzunk a tájékoztató tudomásulvételéről. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal 0 nem szavazattal 4 tartózkodással a tájékoztatót tudomásul vette. 9. Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye sportéletének helyzetéről Előterjesztő: Budai Erzsébet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet intézményvezetője Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Előterjesztőként kérem Budai Erzsébet közgyűlési tagot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet intézményvezetőjét, hogy amennyiben szükségesnek találja, egészítse ki a tájékoztatót. Nem kívánja kiegészíteni. Akkor a bizottságok véleményét szeretném kérdezni. Elsőként Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság. Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök úr, tisztelt közgyűlés. Bizottságunk megtárgyalta a tájékoztatót, 12 igen, 0 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett tudomásul vette és elfogadásra javasolja. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Kérem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt most fogalmazzák meg. Mihályi Helga képviselő társam.

105 105 Mihályi Helga: Köszönöm Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. Először is mindenek előtt elismerésünket szeretnénk kifejezni azoknak az önkénteseknek, sportbarátoknak, szakembereknek, akik jelen körülmények között ezen a szakterületen dolgoznak, áldozatos munkát végeznek, a nehéz körülmények ellenére is. Ugyanakkor azt mindenféleképpen el kell, hogy mondjam, hogy miközben a tájékoztató is egy idézettel kezdődik, ami arról szól, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és a jogát az állam biztosítja, ennek a tájékoztatóban leírtak és az elmúlt év eseményei tulajdonképpen a megyében teljesen ellent mondanak. A deklarált célok és a valóság ellentmondásban van. a sport, és jelen esetben a Sportintézet hasonló utat jár be, mint az oktatási, szociális vagy kulturális intézmények, szegény árva gyerek sorsára jutva, ide-oda dobálva és teljes bizonytalanságban élve a jövőjével kapcsolatosan ben a Pedagógiai Intézethez került, majd a Megyei Intézményfenntartó Központhoz, majd pedig a Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz. A felére csökkent az ott dolgozók létszáma, költözniük kellett, sokkal kisebb területre. Ezáltal egy nagyonnagyon fontos, a Sporttörténész Társaság által összegyűjtött sportrelikviák sem tudtak megmaradni az intézmény keretei között, a legjobb sportolók hagyományos köszöntését nem tudtuk megtartani. Nem tudtuk kiadni a sportévkönyvet, és talán, ami a legszomorúbb, hogy a diáksport, ahogy a beszámolóban fogalmaz Igazgató asszony, a diáksportról az mondható el, hogy a területi sportirányítás szabályozatlansága éreztette hatását, ami elsősorban tevékenység finanszírozásának feladatellátásában jelentkezett. Az állami támogatás hiánya miatt csak az önkéntesekre lehetett számítani ezen a területen, ez nagyon sajnálatos. És azt gondolom a napi egy testnevelés óra sem tudja ellensúlyozni a diáksportnak ilyen irányú leépülését, leépítését. Összességében azt kell mondjam,a frakció nevében is, hogy a tájékoztató teljesen korrekt, még egyszer hangsúlyozom, hogy akik ezen a területen dolgoznak, tényleg most már hosszú évek óta, gyakorlatilag társadalmi munkában, de szerintem az ő erejük is véges, és nem lehet abban bízni, hogy mindenféle állami és egyéb pénzügyi támogatás nélkül ez a terület működőképes lesz. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Pasztorniczky úr. Pasztorniczky István: Köszönöm. Tisztelt közgyűlés, tisztelt Intézményvezető asszony, köszönjük ezt a beszámolót, amely rávilágít arra, hogy FIDESZ mindenre kiterjedő átszervezési törekvése nem eredmény nélküli, lassan a fürdővízzel együtt kiöntöttük a gyereket is. Ezt mire alapozom, a beszámolóra alapozom és természetesen az egyéb információimra is. Mind jogalkotási, mind feladat ellátási szempontból meglehetős kapkodás és szervezetlenség jellemzi ezt a területet, mint ahogy már előttem felszólaló képviselőtársam elmondta nagyrészt. Jól mutatja ezt, hogy miközben a törvény feladatokat szab a Megyei Önkormányzatra is, a feladatellátást szolgáló intézményt bevonta, államosította, háromszor átszervezte és jelenleg sincs a feladatellátást szolgáló intézményegységnek vezetője. Egy mondatot ragadnék ki a beszámolóból, az intézmény egység év elsődleges feladatának tartotta, hogy az átszervezések, fenntartói változás következtében ne sérüljön a szolgáltatási tevékenysége. Hát nagyon sajnálatos, hogy az elsődleges feladatnak ennek kell lennie, a sportélet, a diáksport és a tömegsport szervezése helyett. Ezzel együtt, hogy sikerült

106 106 azokat a rendezvényeket, amelyekről beszámolt a beszámoló lebonyolítani, ezért elismerés jár elsősorban annak a két munkatársnak, aki a vezető nélküli egységben gondolom a munka oroszlánrészét végzi. Miért nem működik úgy a sport, diáksport, tömegsport, ahogy mi szeretnénk, azt csak egy vonatkozásban világítanám meg, és ebbe némi önkritikát is beleszövök Sátoraljaújhely tekintetében, ahol régen szinte minden évben téli diákolimpiák kerültek lebonyolításra. Nagy sport élet volt, sokkal mostohább körülmények között, most mondhatom azt, hogy egy európai színvonalú síközpontot alakítottak ki a városban, és ragyogóan működik, új műjégpálya, tehát helyi szinten a törekvések meg vannak. Viszont azt nem látjuk, hogy megyei vagy országos rendezvényeket nagy számban telepítenének ki. Azok a rendezvények, amik megtörténtek az elmúlt évben meglehetős szűk körben, Miskolcra és az agglomerációra, esetleg még Tiszaújvárosra terjedtek ki, van egy-két színfolt, mert Sárospatakon is volt ilyen megyei szintű döntő, aminek nagyon örültünk. De jobb lenne, ha a megyének a távolabbi részeibe is eljutnának a sportrendezvények, az országos és megyei rendezvények, és erre azt gondolom, hogy sokkal nagyobb súlyt kell helyezni. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Kolenkó úr. Kolenkó Gábor: Tisztelt Elnök úr, tisztelt közgyűlés. A 2012-es év, mindenki tudja, hogy a változások éve volt, az átszervezéseké és alapjaiban megváltozott a megyei közgyűlés, a központi kormányzat irányításával az egész feladatrendszer. Kijelenthetjük, és igen voltak ilyen gondok, a kórházaknál, az iskoláknál, ennél az intézménynél is. Mint a beszámolóból, tájékoztatóból hallhatjuk rendkívül jól, szakszerűen elkészítették, megoldották a nehézségek ellenére is a problémát. De egyet kijelenthetünk, hogy egyetlenegy kormány sem biztosított utánpótlásra, nevelésre pénzt annyit, mint most, egyetlenegy kormány működése alatt nem épült annyi műfüves pálya, és utánpótlásba nem vontak be a sportegyesületek. Csak két példát mondok, gyerekeket, hogy sportoljanak: Felsőzsolcán 250 gyerek sportol, 150 labdarugó, utánpótlás nevelő edzőikkel, 70 kézilabdázó. Nemcsak ez a két sport van, van a vízilabda és a látványsport. A TAO-n (társasági adó) keresztül pedig a kormány nagyon sok pénzt és támogatást, lehetőséget biztosított arra, pl. a megyében Putnokon 1500 gyerek, a Felvidékről, Gömörből és a környékből odajár labdarúgás, kézilabda és egyéb sportágakban tevékenykedik. Mindent át kellett szervezni, tudjuk azt, hogy miért, mert a válság ezt követelte. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Csiger Alelnök úr. Csiger Lajos, a közgyűlés alelnöke: Tisztelt közgyűlés, azt gondolom, hogy a megye sportját nem kell még temetni. Azt, hogy kevesebb forrás áll rendelkezésre bizonyos események megrendezésére, az előfordul, és ez ellen föl kell lépnünk együttesen, ezt elismerem. De azt, hogy a diáksport területén, ami azt gondolom igazán fontos számunkra, szülők számára, annak a területén nem történt visszaesés. Ez az anyag is leszögezi, hogy a Diákolimpiai felmenő sportágakban megrendezték a versenyeket, ugyan van benne olyan is, hogy a megye sportolóinak az elismerését nem minden

107 107 esetben tudták elvégezni, de én úgy tudom, hogy pl. az úszás tekintetében a gyermekek eredményeit itt a Megyeházán ismerték el, és amelyik sportágnak van elegendő ereje, ott a diáksportnak az elismerése a gyerekek sportolásának az elismerése megtörtént, és meg fog történni ebben az évben is. A megye, hogy mit tud ehhez hozzátenni, hiszen kiszerveződött a megye területéről a sportirányítás, amennyiben van lehetőségünk és reményünkben lesz helybiztosítással, vagy bármi más segítséggel, szervezéssel ezt meg fogjuk tenni a jövőben is, és meg fogjuk tenni 2013-ban is. Én úgy gondolom, hogy lehet még többet tenni és kell is többet tenni, főleg a gyermekeink sportjáért, de amennyit tudunk meg fogunk a jövőben is. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Felkérem Budai Erzsébet Asszonyt a válaszadásra. Budai Erzsébet, igazgató: Köszönöm a szót. Amikor az anyagot összeállítottuk, az elsődleges törekvésem mindenképpen az volt, hogy tényszerűen minden adatot, minden dolgot, amit tudnia kell a megyei önkormányzat képviselőinek, azt leírjuk és őszintén, kendőzetlenül, minden gondot. Mi mindannyian azt képviseljük, hogy úgy tudunk a dolgokról beszélgetni, ha mindenki az adott tények ismeretében van. de azért azt kérem tisztelt képviselő társaimtól, hogyha én próbáltam objektíven, mindent őszintén önök elé tárni, akkor önök is lássák meg a jót is, ne csak a nehézségeket ebben az anyagban. Hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a sport tevékenységnek ilyen fajta koordinációja ami jelenleg is van, egyedülálló az országban. Talán ezt jobban kellet volna hangsúlyoznom, azért nem tettem meg, mert úgy gondoltam ezt önök pontosan tudják. Sehol ilyen szervezett, intézményes keretek között egyetlen megyében sem tevékenykednek a sportot segítő munkatársak, ahogyan ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még mindig meg van, mindazon nehézségek ellenére, amelyek valóban voltak. De minden feladatot el tudtunk látni. És hogy ez elsődleges, persze, hogy elsődleges volt, hogy mindent, ami korábban hagyományosan meg volt, azt igyekeztünk megoldani. Két dolog valóban, ami nem sikerült és Mihályi Helga képviselő asszony utalt rá. Az egyik jutalmazás, ami a szövetségeknél korábban volt, de ez nem is feladat egyébként az intézménynek, mert ezt a szövetségeknek kell tudni valamilyen módon megoldani, arra nem került sor. Diáksport területén azonban igen, sőt a Megyei Közgyűlés Elnöke támogatta is ezt a jutalmazást, tehát a sport területén kimagasló eredményeket elért iskoláknak, illetve a jó tanuló, jó sportoló gyermekeknek a jutalmazására sor került, amit nagyon köszönünk most is Elnök úrnak, hogy támogatta. Ilyen kisebb nehézségek, hogy a kiadványt nem tudtuk megjelentetni, ezek valóban forrás problémák miatt voltak, de továbbra is nagyon sok pályázatban vett részt a segítségünkkel több sportági szakszövetség, mert nagyon fontos, hogy az intézmény dolgozói azt a segítséget nyújtják a szövetségek számára, hogy segítenek pályázni és forrásokat bevonni ezzel a munkával a sport feladatoknak az elvégzésében. A diáksport területén pedig kifejezetten kimagaslók akár az eredményeink, akár a szervezett rendezvényeink. A Magyar Diáksport Szövetség nagyon sok országos döntőt ebbe a megyébe hoz a mai napig is, és ebben részt vesznek gyakorlatilag a megye települései, 2012-ben pl. Ózdot is említhetném, tehát nemcsak Miskolcról van szó és ebben is mind nagy sikerű rendezvényt bonyolítottunk le. Lehet látni a programtervből

108 108 is, hogy 2013-ban is több ilyen feladatot el tudtunk vállalni, és biztos, hogy el is fogjuk tudni végezni, ehhez is pályázatokat nyújtottunk be. Tehát azért a helyzet korántsem olyan nehéz, mint amilyennek talán tűnik, van helye a munkatársaknak, dolgoznak jelen pillanatban is, és segítséget kapnak sok mindenkitől. Nyilván ami nehézség, hogy itt többféle szervezetnek a munkáját kell összefésülni, és többféle területről kell bevonni a támogatásokat, ez egy sok szereplős rendszer. Teljesen új a 2011-es módosítást követően a sport törvényben, hogy megjelent a sportirányításnak a civil szervezete, a MOB-on keresztül, ma a Magyar Olimpiai Bizottságnak nem csak az a feladata, hogy az olimpiákra készüljön, hanem sokkal szélesebb körben végeznek sport tevékenységet, és ez lehet egy nagyon biztató a jövő számára, mert a Magyar Olimpiai Bizottság, hogy egységesebb legyen a ország minden megyéjében a területnek a szervezése, megyei MOB irodákat kíván létrehozni és ezzel ki is egészíteném a leírtakat, mert ez azóta egy fejlemény. És éppen a holnapi napon fog sor kerülni itt a Megyei Önkormányzaton a MOB-bal egy tárgyalásra, hogy milyen módon tudnánk a jövőben a megyei MOB irodának a működéséhez segítséget nyújtani, és ezzel intézményesen is fenntartani a megyei sport szervezésének a kereteit, sőt ezeket a kereteket javítani és bővíteni a jövőre nézve. Tehát ez a munka folyik, és én mindenkit megnyugtatni szeretnék, hogy a jövőben is szervezett keretek között történik mind a szövetség, mind a diáksport munkájának segítésére. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, több jelentkezőt nem látok, magam három gondolattal szeretnék hozzájárulni a témához. Ketten vagyunk itt testnevelők, akik valamikor gyakorló tanárként tudták azt, hogy mit jelent a gyerek számára a napi mozgás, s mit jelent az, valamilyen sportághoz való kötődés. Annyi politikai kitételt megengedhetek magamnak, hogy 2012-ben a Londoni olimpia idején olyan vészjósló huhogás is elhangzott, hogy a magyar sport romokban van, szétverték a szakosztályokat, szétverték azt a magyar fölépített sportrendszert, ami ugye magas szintű, nemzetközi eredményekben is gazdag lehetőséget képez. Ehhez képest az egyik legeredményesebb olimpiát zártuk 2012-ben, ellentétben azzal, amit többen vártak. A másik, ami nagyon fontos, és ez valóban független már a politikától, hogy légző-, mozgásszervi problémával küzdő gyerekek száma ugrásszerűen megnőtt, és erről Csiba főigazgató úr nyilván bővebben tudna és szakszerűbben nyilatkozni, mint én, de ennek egyik lehetséges megoldása az, hogy a mozgáshoz való minél közelebbi helyzet megteremtése az óvodáskortól a kisiskolásokon keresztül kell, hogy meginduljon, hiszen ha ott egy sportágat megszeretne, akkor azt életvitelszerűen fogja űzni. Nem feltétlenül kell kiemelkedően nemzetközi szinten űzze, de sokkal fontosabb, hogy egy életre szóljon számára. Én a magam példáját szoktam ilyenkor mindig mondani, nekem minden péntek kosárlabdával zárul, este 6-tól, igyekszem is minden elfoglaltságomat ehhez igazítani hogy este 6-tól, ugyanazzal a csapattal, akikkel jóformán 25 éve együtt játszom, minden pénteken találkozunk. Nekem ez létkérdés, mert valahol itt tudom a heti gőzt kiereszteni, és azt hiszem nem vagyok egyedül azzal, akinek a heti rendszeres foci vagy úszás ugyanúgy rendszeres az életében. Én azt kívánom mindannyiunk érdekében, hogy ha a diáksportról és annak társadalmi hatásáról beszélünk, akkor legyen része az életének a napirendi testnevelés, és legyen része életének az az öröm, hogy önmagát azon a napon sikerült újra legyőznie a gyereknek, saját teljesítménye

109 109 növelésével. A tájékoztatót nagyon szépen köszönöm Igazgató asszonynak, és köszönöm mindenki hozzászólását is. A sport az egy olyan terület, amihez mindenki ért valamelyest. De minden vélemény a maga nemében alkotó volt, a maga szerény politikai kitételével együtt. Én úgy gondolom, hogy a közgyűlésnek elévülhetetlen érdemei és jövőbeni feladatai vannak a megye sport szervezésében, és a megyei közgyűlés akkor tölti be jól a feladatát, ha a koordinációs, és a háttér segítő szerepét tudja úgy felerősíteni, hogy az intézeten keresztül olyan alkalmakat, lehetőséget teremt a diáksport, a gyermekek számára, ahol megméretkeznek önmaguk és tanáraik örömére, illetve későbbi nemzeti sikerek reményében. Én egy vélemény nyilvánító szavazásra bocsátanám a beküldött anyagot. A tájékoztatóhoz nem tartozik határozati javaslat, azonban kérem a közgyűlés tagjait, hogy szavazzunk a tájékoztató tudomásulvételéről. Megállapítom, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal 0 nem szavazattal 4 tartózkodással a tájékoztatót tudomásul vette. 10. Tájékoztató a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei delegáció Kínai Népköztársaságban tett látogatásáról. Javaslat Jiangxi Tartomány és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közötti partneri kapcsolatok létesítéséről szóló Megállapodás, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Jiangxi Tartomány Népi Kormányzat közötti Gazdaságikereskedelmi Együttműködési Megállapodás utólagos jóváhagyására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor: A magam részéről nem szeretném kiegészíteni a tájékoztatót, majd a vélemények után mondanám el. Előzetesként annyit szeretnék csal elmondani, hogy nem véletlen, hogy a megye közgyűlésének elnöke miniszteri megbízott formájában különös feladatot kapott pontosan azért, hogy segítse elő a megye gazdasági szerkezetének megújulását, tegye lehetővé, hogy a megye gazdaságszerkezete oly módon alakuljon át kormányzati segítséggel, amely be tudja fogadni a külföldi befektetőt, és biztos szerepet tud biztosítani ahhoz, hogy a befektetések révén újabb lehetőséget kapjon részben a külföldi tőke hazai partnerekkel együtt, részben a hazai beszállító kör gazdagodjon azzal, hogy ők tartós, biztos munkahelyet tudnak biztosítani a megyében élők számára. A tájékoztatót véleményezte a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság, kérem a véleményüket. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr. Tisztelt közgyűlés Bizottságunk a határozati javaslatot és a mellékletben szereplő két megállapodást 21 igen, 0 nem és 0 tartózkodással elfogadta, elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek.

110 110 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, kérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Szitka polgármester úr, tessék. Szitka Péter: Alelnök úr, tisztelt közgyűlés, kicsit másabb típusú hozzászólást szeretnék megtenni. Ez azért van, mert nyilván, mint ahogy egyébként maga az előterjesztés is, és maga az utazás kapcsán is tapasztalták ennek van egy elég erőteljes kazincbarcikai vonatkozása is, és nem csak a város és a vonzáskörzetéhez tartozó települések vonatkozásában is, hiszen fontos, hogy az ott székelő BorsodChem igazából foglalkoztatási szempontból stabillá váljon. Egy kínai befektetés és az elmúlt időszakban való megerősödés egyértelműen jelzi azt, hogy magam is támogatom az ilyen típusú együttműködést. Tettük ezt korábban is, azt hiszem 3, 3,5 évvel korábban volt az az első kapcsolatfelvétel nekünk is, mint városnak Kínával, ami hasonló jellegűt indított el. Mi is a gazdasági kapcsolatokat próbáltuk felkutatni és valami olyanféle együttműködést elindítani, ami nyilván kinőheti magát és ki is nőtte, hiszen ugyanabban a tartományban található a mi testvérvárosunk is, ahová Elnök úrék elmentek. Igaz, akkor engem feljelentettek és jártam bíróságra, de azt gondolom megérte azt, hogy igazából elinduljon egy olyan jellegű folyamat, ami hosszabb távon, nyilván azoknak a településeknek is eredményt fog jelenteni, illetőleg a megyének. Úgyhogy jó munkát kívánok ehhez teljes őszinteséggel a frakciónk részéről, és természetesen bármilyen dologban tudunk segíteni, én magam is és Kazincbarcika is és a frakció is áll rendelkezésre. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen képviselő úr, polgármester úr. Több jelentkezőt nem látok, én úgy gondolom, hogy mindenki a helyén kezeli a kínai kapcsolatokat. Valóban a megye sajátos ipar szerkezetének következtében is kialakult ez a fajta együttműködés, és valóban köszönet a Wanhua Csoport tagjainak, akik segítették azt, hogy ez a kapcsolat létrejöjjön, és segítették azt, hogy lehetséges további partnerek jöjjenek el ebbe a megyébe érdeklődőként, és később pedig potenciális befektetőként. Remélem, hogy ez a kapcsolat a pár utazáson túl messzemenően megengedi, hogy tartós, tartalmas együttműködéseket lássunk bele. Az anyaghoz egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei delegáció Kínai Népköztársaságban tett munkalátogatásáról szóló tájékoztató elfogadása, Jiangxi Tartomány (Kínai Népköztársaság) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Magyarország) közötti Partneri

111 111 kapcsolatok létesítéséről szóló Megállapodás, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Magyarország) és Jiangxi Tartomány Népi Kormányzat (Kínai Népköztársaság) közötti Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Megállapodás utólagos jóváhagyása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei delegáció Kínai Népköztársaságban tett látogatásáról szóló tájékoztatót, és a Jiangxi Tartomány (Kínai Népköztársaság) és Borsod-Abaúj- Zemplén megye (Magyarország) közötti Partneri kapcsolatok létesítéséről szóló Megállapodás, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Magyarország) és Jiangxi Tartomány Népi Kormányzat (Kínai Népköztársaság) közötti Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Megállapodás utólagos jóváhagyására vonatkozó javaslatot, és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés a Borsod-Abaúj-Zemplén delegáció Kínai Népköztársaságban tett látogatásáról szóló tájékoztatót elfogadja. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal 2. A Közgyűlés köszönetét fejezi ki Jason Ding úrnak, a Wanhua Ipari Csoport elnökének, a BorsodChem elnök-vezérigazgatójának és munkatársainak az előkészítés, és a látogatás során nyújtott segítségért. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: azonnal 3. A Közgyűlés a Jiangxi Tartomány (Kínai Népköztársaság) és Borsod-Abaúj- Zemplén megye (Magyarország) közötti Partneri kapcsolatok létesítéséről szóló Megállapodást, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat (Magyarország) és Jiangxi Tartomány Népi Kormányzat (Kínai Népköztársaság) közötti Gazdasági-kereskedelmi Együttműködési Megállapodást utólag jóváhagyja. 4. A Közgyűlés felhívja Elnökét, hogy az együttműködő felek által végzett tevékenységről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatairól szóló beszámoló részeként a Közgyűlést évente tájékoztassa. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Határidő: értelem szerint

112 112 1 sz. Melléklet

113 113 2 sz. Melléklet

114 114

115 Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat részvételére az Interregionális Fórum munkájában Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Megint egy olyan állomáshoz értünk el, ami nemzetközi kapcsolataink korábbi, jövőbeni helyzetét befolyásolja. Ez a bizonyos Interregionális Fórum egyértelműen azt tűzte ki célul, hogy segítse a benne lévők együttműködési szándékát, közös forrás kereséssel együtt, az együttműködés további lehetőségeinek föltárásával. Nem szól forrás igényről ez a tájékoztató, egyenlőre a szándéknyilatkoztatás a cél. Véleményezésre került a bizottságok közül a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság véleményét kérdezem. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt közgyűlés Bizottságunk 21 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett támogatta a határozati javaslatot és a fórumban való részvételt. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, jelentkezést kérnék, aki véleményt kíván nyilvánítani. Nem látok jelentkezőt. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat részvétele az Interregionális Fórum munkájában A Közgyűlése megtárgyalta az Interregionális Fórum munkájában való részvételre vonatkozó előterjesztést és a következő határozatot hozta: 1. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés fontosnak tartja a szomszédos országok megyéivel a szorosabb együttműködés létrehozását, és támogatja a Kárpátaljai Megyei Tanács és Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás által előterjesztett kezdeményezést. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat tagja legyen az Interregionális Fórumnak, s egyben felhatalmazza elnökét a csatlakozáshoz szükséges lépések megtételére.

116 A Közgyűlés felkéri elnökét, hogy a Fórum tevékenységéről évente tájékoztassa a közgyűlést. Felelős: Határidő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke. azonnal, illetve értelem szerint 12. Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Koncepció Javaslattételi szakasz munkarészének elfogadására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Az anyag különösen fontos, a Megyei Önkormányzat kiemelt feladata a területfejlesztés, és ez az anyag része annak a munkának, amely meghatározza a megye jövőbeni mozgásterét, lehetőségét, a területfejlesztés sajátos képződményében és szabályozza azokat is, hogy milyen területen, milyen feladatok ellátása mentén valósulhat meg ez a fejlesztő tevékenység. Előterjesztői módosítást szeretnék tenni az anyaghoz, ez konkrétan nevesítve: - a munkaanyag 5.oldalának 5 bekezdésében az energia kibocsátás szövegrész helyébe az energia fogyasztás szövegrész lépjen, - továbbá a munkaanyag 17.oldalán a megújuló energia források felhasználása a következő ponttal egészüljön ki: a föld hő hasznosítása fölszivattyús fűtőrendszerek elterjesztésével hőszivattyú gyártás telepítésével. Úgy gondolom, hogy teljesen okszerű, hiszen a megyénk is, annak bizonyos részei a geotermikus adottságai révén kedvezőek, mi sem természetesebb, hogy használjuk ki azt a lehetőséget, ami a földben rejtőzik a számunkra. Két vendéget üdvözlök, illetve munkatársat, felkérem Török Zoltán urat, a Terület-és vidékfejlesztési Osztály vezetőjét, hogy egészítse ki az anyagot. Török Zoltán osztályvezető: Tisztelt közgyűlés, nagyon rövid kiegészítést szeretnék tenni és 3 dologról szeretnék beszélni, a szakmai részről Wachter Balázs vezető tervező fog beszélni, az első, amiről szeretnék pár mondatot mondani, a folyamat időtervéről. Jelen pillanatban is mi még úgy számolunk, ellenkező információnk nincsen, hogy április 30-a a megyei fejlesztési koncepciók leadási határideje. Ebből kifolyólag ez az anyag még közgyűlés előtt 2 alkalommal fog szerepelni, az egyik a következő közgyűlési időpont, március 28., és a másik időpont pedig az április 25-ei közgyűlés. A holnapi naptól, amennyiben elfogadja a közgyűlés ma ezt az első változatát a munkaanyagnak, megindulna a munkaanyag társadalmasítása, és ahogy önök is tudják, illetve olvashatták a partnerségi tervben, az előző helyzetelemzési részben, részleteiben le van írva, hogy a társadalmasítást hogyan képzeljük el. Mindenkinek lesz lehetősége arra, hogy kiegészítse javaslataival, véleményével a koncepciót, mind a helyzetértékelés részt, mind pedig a második javaslattételi szakasz részt. A partnerségi tervnek az értelmében ugye a társadalmasítást a 218/2009-es kormány rendelet szerint kell, hogy elvégezzük. Ebben ugye le vannak írva, hogy kik a bevonandó célcsoportok, nyilván a területfejlesztés szereplői, az állampolgárok, érdekképviseleti szervezetek gazdasági, üzleti élet szereplői, és természetesen az

117 117 önkormányzatok és társadalmi szervezetek. Természetesen a jogszabályban meg van nevezve a véleményezésre jogosultak köre. Én nem szeretném ezt most felsorolni, egyrészt az Országos Területfejlesztési Tanács, másrészt van egy sor minisztérium, önkormányzati érdekszövetségek, szomszédos önkormányzatok, érintett térségi fejlesztési tanácsok, és a megyei jogú város önkormányzata, illetve mi. Ugye a partnerségi tervben ez szerepel, plusz írásbeli felkérés alapján, amit nyilván ezután a közgyűlés után Elnök úr fog megtenni, ugye a városok között, 26 város van jelen pillanatban a megye területén, nemzetiségi önkormányzatokat, civil szervezeteket, kamarákat: orvosi, mérnök, nemcsak az agrár és kereskedelmi kamarát. És meg fogjuk szólítani, közvetlenül annak érdekében, hogy javítsák, segítsék a fejlesztési koncepciónak a jobbá tételét. Magát a koncepciót tárgyalta a Tervezési Munkacsoport, és szükségesnek tartom elmondani, hogy a koncepció stratégiai, átfogó céljaival egyetértett, részletes javaslatok is voltak, de ezt akkor, azon az ülésen nem tárgyaltuk, ez hétfőn volt, hiszen az egész keretnek a tárgyalása volt a cél, nem az, hogy a részletekbe belemenjünk. A térségi megbeszélések 16 járást érintenek jelen pillanatban, ezt mi logisztikailag úgy osztottuk fel, hogy 8 helyszínre, tehát egy nap két ilyen térségi fórumot szeretnénk megcsinálni, délelőtt egyet és délután egyet. Én azt gondolom, hogy erre az időre ez elegendő lesz, ezekre a fórumokra természetesen meg fogjuk hívni az adott térségekben lévő önkormányzatokat, gazdálkodó és civil szervezeteket, erre már kértünk javaslatot, mármint a gazdálkodó és civil szervezetek tekintetében, mind a régióban lévő civil szervezetektől, illetve a kamarától, hogy kik legyenek azok a szervezetek, akiket szükséges meghívni. Magát az eredményeket egy összesítő lapon, amit majd fel fogunk tenni a honlapra, másrészt pedig ki fogunk küldeni minden képviselőnek elektronikus úton, ezen kívánjuk összesíteni. Gyakorlatilag semmi különleges nincs ebben a táblázatban: dátum, egy kérdés, javaslat megfogalmazása, a felvető szervezet megnevezése van benne, lesz ár egy tervezői válasz megjegyzéssel, a tervezési munkacsoport véleménye lesz rajta, hogy javasolja-e elfogadni vagy ne, lesz egy tervezői munkacsoport javaslat. Mindezek után, ha ez meg van, utána kerül a közgyűlés bizottságai elé és a közgyűlés elé második olvasatra, március 28-án. Köszönöm szépen én ennyit szerettem volna mondani. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen osztályvezető úr. Köszöntöm Wachter Balázs Urat, a VITAL-PRO Kft. vezető tervezőjét, kérem egészítse ki a javaslatot. Wachter Balázs: Tisztelt közgyűlés, tisztelt Alelnök úr, tisztelt Főjegyző úr, tisztelt hallgatóság. Köszönöm szépen a lehetőséget, hogy újra ismertethetem a koncepció helyzetét. December közepén jártam itt a közgyűlésen, akkor fogadta el a helyzetelemzés aktuális változatát, azóta tovább fejlődött a dokumentum, részben vagy milyen módon is készült el ez a javaslattételi szakasz. Tehát elkészült egy helyzetelemzés, tartalmazott egy helyzetértékelést, erősségeket, gyengeségeket és a végén összefoglaltuk a fejlesztési irányokat. Majd ezeket rendeztük be egy célrendszerbe, és nagyon fontos az ábrán lévő vékony, két kis nyíl, ez mutatja a helyzetértékelésben szereplő aktuális információkat felhasználtuk ahhoz, hogy a fejlesztési célokat kiegészítsük, kibővítsük, kidolgozzuk egy kicsit markánsabban. Ez

118 118 még mindig csak egy koncepcionális anyag, ami arról szól, hogy a megyének a helyzete, pozíciója az mi, milyen választ ad a különböző ágazati és nemzeti szintű felvetésekre. Egy álláspontot kell tükrözni. És nagyon fontos a sötéttel látszik a bal alsó sarokban az operatív programoknak a szerepe, illetve azok határozzák meg azt a megvalósítási és finanszírozási keretrendszert, amely között a fejlesztési forrásokat, illetve a fejlesztési célokat, programokat támogatja. Nagyon fontos, hogy legyen egy következő fázisa a tervezésnek, és erre készülnek a megyék a koncepció elfogadása után, hogy részleteiben kidolgozzák azokat a programokat, amelyek tényleg kijelölik a beavatkozásokat a jövő irányaiba. Tehát mi egy folyamat elején állunk, a kereteket jelöljük ki, a főbb irányokat, saját álláspontunkat fogalmazzuk meg, így minden javaslat abszolút üdvözölve van és beépítésre kerülhet a dokumentumba, és ezek a keretek adnak a részleteknek egy bázist, illetve támpontot. Kicsit a stratégiai célokba belemenve, nagyon fontos és nem véletlen, hogy első helyen szerepel a versenyképesség javítás, munkahely teremetés és ide írtuk az innováció megújulás ösztönzését, hiszen nem elég csak egyszerűen munkahelyeket teremteni, azokat fenn is kell tartani, ehhez folyamatosan modernizálni kell, és megújulni kell. Az, hogyha munkahelyek lesznek, oda munkaerőt is kell találni, sajnálatos módon állapítottuk meg azt a tényt, hogy fogy a megye lakónépessége az elmúlt időszakban, ezt a tendenciát meg kell állítani és a jól képzett embereket kell megtartani, illetve az alacsony képzettségi szintről el kell mozdulni, ezért komoly erőfeszítéseket kell tenni. A közlekedés javítás és a belső elérhetőség a megyében még hagy kívánni valót, maga után, tehát további fejlesztési lehetőségek vannak. A megyének komoly egyedi, kulturális, természeti erőforrásokkal rendelkezik, amelynek hasznosítása nem csak turisztikai szempontból kívánatos, hanem a vizeket, ártereket egyebeket célszerűbb a mezőgazdaság fejlesztésére, ösztönzésre is hatékonyabban hasznosítani, mint ahogy az elmúlt években tettük. Illetve külön hangsúlyoznám az energia termelő képességnek a javítását, hisz Borsod megye az országon belül is meghatározó bázisa volt az elmúlt évtizedekben az energia termelésnek, előállításnak, ezt is fenn kell tartani, mind a hagyományos módon, mind a megújuló technikákkal. És kiemelném Alelnök úr hozzászólását, hogy nem csak a megújuló energia forrásokhoz kapcsolódó gépészeti berendezéseket kell ide telepíteni, hanem lehetőleg a gyártást is ide kell hozni. Tehát legyen termelő tevékenység, hiszen mindig azt szoktam mondani, hogy nem szerencsés, ha importból vásároljuk ezeket az eszközöket, hisz az az uniós támogatás, amiket kaptunk ezekre a beruházásokra, gyorsan vissza is áramlik a nyugat-európai országokba. Környezeti állapot és környezet biztonsági javítása az kulcs kérdés, ez egy preferált tématerület az uniós támogatások során. És végül öt olyan térség, amelynek a fejlesztése preferált és kiemelt: Borsodi tengely, az főként ipari beruházások, munkahely teremtés céljából; Tokaj-hegyalja, Zemplén térség a különleges természeti értékek, szőlő, bor; Abaúj-Cserehát térség, ahol a mezőgazdaság, a felzárkóztatás, munkaerő alkalmazkodó készsége kulcskérdés; mezőgazdaság terén Tiszaújváros logisztikai kapcsolata; és Miskolcon a kutatás fejlesztés, a high-tech iparnak a bővítése. Amiket én mondtam ide a sajátos adottságú térségekhez, ezek nem kizárólagos fejlesztési irányokat jelentenek, csak egy preferenciát, szándékokat, amelyek arra utalnak, hogy amely térségnek valamiben van erőssége, azt próbáljuk minél jobban kihasználni és azt ösztönözni. Illetve valamiben nagyobb a lemaradás,

119 119 akkor ezeket a problémákat extra erőforrásokkal orvosolni. Ez nem azt jelenti, hogy egy gépgyártás, vagy autóipar ne lenne kívánatos Tokaj-hegyalján, vagy az Abaúji térségben, ez nagyon is fontos. De arra próbált célozni, hogy amiben erősek vagyunk, abban legyünk még jobbak és azt használjuk ki intenzívebben. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen a kiegészítést. Kérdezném a bizottsági véleményeket. Elsőként a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottságot, amennyiben nincs, akkor a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottságot. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt közgyűlés, Bizottságunk a koncepciót megtárgyalta, élénk vita nem jellemezte a tárgyalást, melynek eredményeként 15 igen, 0 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadtuk, elfogadásra ajánljuk a közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, közben megkerült Bizottsági elnök úr is. Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnökét kérdezem. Farkas Félix, a Foglalkoztatási és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: Igen Alelnök úr, Bizottságunk az előterjesztést megtárgyalta, 8 igen, 0 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta, elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. A téma fontossága nyilván inspirálja a képviselőket, így kérdezem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Mihályi Helga képviselő asszony, tessék. Mihályi Helga: Köszönöm Alelnök úr, tisztelt közgyűlés, amikor az anyagot a kezembe vettem, vagyis először elektronikus úton megnéztem, meg kell, hogy mondjam, hogy amikor A megye jövőképe fejezetet, vagy 1.ponttal jelölt részt megnéztem a döbbenet és az elképedés volt az első reakcióm ezzel kapcsolatosan. Mintha egy gyönyörű szép mesét olvasnék, és nem Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről, még ha csak 2030-ból olvasnék helyzetet. A jövőképben persze benne van, hogy lehet álmodozni és szép dolgokat elképzelni, ugyanakkor a jövőkép mindenféleképpen valami reális adatokon, tényeken kell, hogy alapuljon és ezt magának az anyagnak az 1. oldalán is, az a) pontban szerepel, hogy vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezet állapotát, adottságait, már hogy a fejlesztési terv. A 19. oldalon pedig ennek megfelelően a jövőkép és az átfogó koherenciája biztosított, ez szerepel, de úgy érzem, hogy ez a jövőkép teljesen irreális, illuzórikus, és ellentmond minden jelenlegi adatnak, ténynek, illetve a kormányzati intézkedéseknek is. A teljesség igénye nélkül egy-két dolgot kiemelnék ebből az irreális jövőképből: a lakónépesség csökkenése 2030-ra megáll, ez teljes mértékben ellentmond, éppen az előző közgyűlésen volt a megye egészségügyi állapotáról beszámoló, ahol megtudtuk, hogy 6500 fővel csökkent a 2012-es évben a megye népessége, a születések száma stagnál ez sem igaz, mert hogy ugye csökken. A várható átlagos élettartam növekszik,

120 120 ez kétségtelen igaz, de azt is megtudtuk a múltkor, hogy a születéskor várható élettartamban a megyék között az utolsó helyen szerepelünk, az elvándorlás mértékének megállítása mellett megvalósul ez a népesség csökkenés, ugyancsak elmondható, hogy a népesség csökkenés az elmúlt időszakban drasztikusan növekedett, a gazdaságilag aktív lakosság száma növekszik, ez megint csak a tényeknek teljesen ellentmond, hiszen hosszú évek óta az aktív népesség jelentősen, egészen pontosan 2012-ben 8%-kal csökkent a megyében, a magyarországi 1,5%-os csökkenéshez képest. Az egészségi állapot, az egészségtudatosság javul, gyakorlatilag miután az egészségi állapot az iskolázottság, a foglalkoztatás és a jövedelem hármasától függ, és ez a hármas jelen pillanatban azt lehet mondani, hogy elég kritikus szinten van, főleg a foglalkoztatás és a jövedelem. Nehezen tudom elképzelni, hogy az egészségi állapotban jelentős változás következne be. Talán még egy dolgot mondanék, hogy az oktatás köz-, szak- és felsőoktatással való kapcsolata a munkaerőpiacnak nagyon jelentősen javul és emelkedik a megyében élők képzettségi szintje, ennek sajnos a 16 éves kötelező iskolázottsági kor, illetve a gimnáziumokba, illetve egyetemre bekerülők számának csökkenése mind-mind ellentmond. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Pasztorniczky úr. Pasztorniczky István: Köszönöm szépen, a Bizottságban is elmondtam és most is szeretném elmondani elsősorban a jegyzőkönyv kedvéért. Részletesebb véleményemet majd írásban be fogom nyújtani még a társadalmasítási folyamat során, itt most csak egyetlen konkrét megjegyzést szeretnék tenni a koncepcióhoz. A határmenti települések összekötését szolgáló közúti kapcsolatok felsorolásában a 12. oldalon nem szerepel a Zemplénagárd-Nagytárkány közötti összekötő út, ami a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt fejlesztési tervei között szerepel, és aláírt államközi egyezmény van róla, tehát ennek a beillesztését most is javaslom, és a többi javaslataimat írásban fogom megtenni, köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Lukács András frakcióvezető úr. Lukács András, frakcióvezető: Köszönöm a szót Elnök úr, tisztelt képviselő társak. Bár nem a témához tartozik, egy fél mondatot engedjenek meg, a mai vita is mutatja, éppen Mihályi Helga képviselő társam és Pasztorniczky István képviselő társam hozzászólásából, hogy az SZMSZ-ben ilyen horderejű kérdések rendelkezésre álló időkerete az nevetségesen kevés, tartalmilag nem lehet hozzászólni. Azt folytatnám néhány apró gondolattal, amit Mihályi Helga képviselő társam elmondott. Úgy látszik jelen előterjesztésből, hogy ha a megyei vezetésnek nincs határozott elképzelése, hogy mit szeretne, és nincs egyértelmű keretrendszer a feladatok megvalósításához, akkor a tervezők, a szakma végtelenül nehéz helyzetben van, én megint valóban csak az idővel való takarékosság miatt, bár nagyon sok kérdést megfogalmaztam, csak utalni szeretnék. A lakónépesség csökkenése a kapcsolatban, nem foglalkozik egy súlyos kérdéssel, a demográfiai helyzeten belül a lakosság összetételével. Már pedig ha Borsod-Abaúj-Zemplén megyében úgy csinálunk, mintha nem volna ez kérdés és ügy,

121 121 akkor rossz úton járunk. Ugyancsak valóban megint azt mondom, csak felvetés szintjén mondom, a 4. oldalon szerepel, hogy fenntartható és integrált módon kerüljenek hasznosításra a gazdag természeti és kulturális örökség elemei, kiemelten az energiatermelés, stb. kérdezem én, hogyan lehet a Tokaj-hegyalján a szalmatüzelésű erőművet a világörökségi helyszínnel összehozni, vagy Edelény térségében, ahol a lignit termelés kiaknázására szeretné fölhívni a figyelmet, hogy ott kell kutatásokat folytatni, ahol most hajtottak végre egy sor idegenforgalmi, turisztikai fejlesztést, ahol még az a szlogen járja, hogyan hirdetik magukat a térségben élők idegenforgalmi szakemberek: Ahol a csend még hallható, ez a szlogen. Kérdezem én ezt a bányászattal föl lehet erősíteni, ahol a dübörgés hallható. Aggódom valóban, amikor térség és ágazat specifikus fejlesztésekről beszél, hogy 3 kiemelt jelentős foglalkoztatási potenciált magában foglaló térségről érdemes beszélni, való igaz: borsodi, abaúji, csereháti, bár ez utóbbi inkább illúzió, de akkor miért nem beszélünk Mezőkövesdről és a Bükk-aljáról, amelyik legalább ennyire fontos, és a Bükk-aljáról sehol nem esik szó, sem amikor a borászat, borturizmus, sem Mezőkövesd, Tiszaújváros térségben, amikor a termálvíz kertészeti célú felhasználásáról, vagy zöldségtermesztésben való felhasználásáról beszélünk, de higgyük el, hogy nagyonnagyon sok ilyen kétely merül föl az emberben, szakmai kétely. Amikor a Csereháton arról beszélnek, hogy ott a zöldség termelés, a kertészeti kultúra, kérem akkor nem vették figyelembe, hogy milyen ott a napfényes órák száma, hogy nincs az öntözéshez, vagy fűtéshez termálvíz, hogy milyenek a talajadottságok. Mondjuk ahol rendelkezésre állnak, Mezőkövesd, Bogács térségében, vagy Tiszaújváros térségében, ahol a földterület, a napfényes órák száma, stb. ott ezzel nem foglalkozunk. Higgyük el, ezért vannak ezek a szakmai tévedések benne. Vagy például, amikor a turizmusról beszélünk, kihagyunk egy nagyon fontos további kihasználásra lehetőséget nyújtó dolgot, az egyházi, vallási turizmust, hiszen itt van nekünk Vizsoly, Sárospatak, és még lehetne sorolni. Úgy hiszem már nem nagyon van idő arra, hogy szóljunk a legutolsó részről, bár akkor, amikor a megyei közgyűlés szerepéről, lehetőségeiről beszélünk, arról hogy a majdani fejlesztési intézményrendszerben hol tölti majd be a szerepét, nem tudom, hogy milyen válaszokat kapunk. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Frakcióvezető úr, valóban az extra idő elsősorban a téma fontosságának, nem az ön tiszteletének szólt, úgy gondolom az SZMSZ-ünk szabályozza, hogy témától függetlenül mennyi a hozzászólásra szánt idő. A Bizottsági megbeszélések, egyeztetések egyértelműen azt a célt szolgálják, hogy időkorlát nélkül az adott anyagról bátran és bőven lehessen szólni, valamennyi észrevételt el lehessen mondani. A közgyűlésen azokat a kardinális kérdéseket, a rendelkezésre álló időn belül foglaljuk össze, amelyekre a bizottsági ülésen esetleg nem kaptak választ, vagy pedig akkora horderejűek a koncepció szempontjából, amelyről a teljes közgyűlés valamennyi tagját tájékoztatnunk kell. Hoczáné Frankó Annának adnám meg a szót. Hoczáné Frankó Anna: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés. Én annyit szeretnék a dokumentumhoz fűzni, hogy az ebben szereplő térképeknek a minősége nem a legjobb,

122 122 tehát ha ránagyítunk akkor a jelmagyarázat, vagy akármelyik jel nem olvasható, melyik mit jelent. Ha lehet, akkor ezt orvosolják, köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm, Miklós Árpád úr. Miklós Árpád, frakcióvezető: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés, ami le van írva az előterjesztésben, az mind szép és jó, csak nekünk meg kellene fogalmazni, hogy mi az, amit azonnal meg kell valósítani. Itt nagyon fontos az oktatásnak a kérdése, én maximálisan egyetértek azzal, hogy a tankötelezettséget leszállították 16 évre, hiszen az iskolában tanítok, tapasztalom, hogy nagyon sokan egy évfolyamot többször járnak és csak azért ülnek ott, hogy zavarják az óra rendjét és tönkretegyék az egész ott folyó munkát. Tehát nekünk ki kell dolgoznunk egy olyan koncepciót a megyére, hogy az ilyen alulképzett, se munkára, se tanulásra nem nevelt, egyre növekvő lélekszámmal rendelkező egyedekkel mit kezdjünk. Ezeknek kell munkahelyet teremteni és ha ezt nem oldjuk meg, akkor itt a gyönyörű elképzelésekből semmisem lesz. Az alacsony képzettségű embereknek egyféle munkát tudok elképzelni, a mezőgazdaság, amit hogyha bio-irányba elmozdítunk, akkor igenis ott a szakképzetlen, analfabéta embernek is lenne munkahely, és tudnánk munkát biztosítani, és erre az itt előállított termékekre lenne felvevő piac, mert ha munkát teremtünk az alacsony képzettségűeknek, és munkahelyet teremtünk a többieknek is, akkor nem lesz elvándorlás, és ez az alap dolog. Akkor, ha van munkahely, van egzisztencia, akkor fognak születni olyan gyermekek, akiket a szülei képesek tanulásra és munkára nevelni, és akkor tudjuk a jövőt megalapozni. Ha ez nincs meg, akkor sötét jövő vár ránk. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Csiger Alelnök úr. Csiger Lajos, a közgyűlés alelnöke: Tisztelt közgyűlés, Alelnök úr, néhány mondatot kívánok csak hozzátenni, azért mert ez a beterjesztés, ahogy Török Zoltántól elhangzott az elején, csak egy folyamatnak az eleje. Tehát most is volt lehetőség írásban beküldeni hozzászólást, javaslatot és azután is lesz, a folyamat közben mindig. Tehát azt gondolom, hogy a tervezők mentségére legyen mondva minden egyes részletre kiterjedően ez a terv most nem tudott elkészülni, tehát a nagy célok azok benne vannak, és azokkal azt hiszem mindenki egyet tud érteni. Lehet bírálni is most ezt a tervet, abból is tudunk majd építkezni, ha végül is a bírálatban elhangzik a javaslat is. Én azt gondolom, hogy elhangzott már itt az, hogy a megyét vonzóvá kell tenni, azzal, hogy folyamatosan csak a rosszat mondunk róla, nem biztos, hogy vonzóvá tesszük, politikai hovatartozás nélkül mondom ezt. Stratégiai céljainkat aki esetleg ismeri, mert ahhoz hozzá lehet jutni az országos koncepcióból is tudunk még meríteni. Akár az itt elhangzott falusi, vidéki foglalkoztatásban a kiskert, a kisháztáji újra művelése az egy lehetőség, és ezt mindannyian tudjuk, olyan pályázati rendszert kell megalkotni az elkövetkező 7 éves tervben, hogy tőkét is tudjunk biztosítani a meginduláshoz. Tehát amit mi itt most csinálunk, az arra kell, hogy a pályázati területeket a pályázati témákat meghatározzuk és ebben tényleg mindenki a saját szakterületén vagy a lakókörnyezetében gondolkozzon el, hogy mit szeretne ott, mert a

123 123 cégek sem tudják még mi lesz 10 év múlva, mi sem tudjuk, de azért kell az elképzelés, azért van ez a jövőkép ennyire rózsaszínre festve, hogy legyen mihez felnőnünk, hogy legyen egy kicsit ösztönző, hogy ezeket a folyamatokat nekünk el kell indítani. Elhangzott itt az oktatás is, nagyon fontos tényleg, hisz a szakmai oktatásban, amit a BOKIK elkezdett, illetve Bihall Tamás ennek az országos vezetője is, ez eredményeket hozhat és ezt is bele kell foglaljuk a koncepciónkba. De akár ami itt elhangzott, hogy autógyártó üzemet próbáljunk vonzani ide, hiszen most már van Kecskeméten, a Dunántúlon, háromszög alakult ki és elég komoly húzóerő, nekünk is pályáznunk kellene egy ilyenre. Ezeket szerintem mind bele fogjuk fogalmazni, és az, hogy most minden egyes lehetőség nincsen benne az inkább csak idő és gondolkodási kérdés, de én úgy gondolom, hogy ebből egy jó anyagot tudunk csinálni, ha mindenki úgy hozzáteszi a maga elképzelését, és erre biztatnék minden egyes közgyűlési tagot, hogy javaslatokkal álljon elő. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen Alelnök úr, és én úgy gondolom, hogy más hozzászólót nem látva felkérem Wachter Balázs Urat a válaszadásra. Wachter Balázs: Köszönöm szépen. Először szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem azoknak az anyaga, akik a tollat fogják, hanem ez a közgyűlés és a megye anyaga. Komoly vitáknak kell övezni, hogy bizonyos értékválasztások legyenek, akarunk-e területi preferenciákat és ezen belül akarjuk-e bizonyos ágazatok megerősödését preferálni az adott térségben, vagy nem. Nyilván itt nem lehet kizárólagos fejlesztésekről beszélni, hiszen ha csak mondjuk az elmúlt napok híreit olvassuk, hogy Komáromban leépít a Nokia és irgalmatlan mennyiségű iparűzési adó eltűnik a város költségvetéséből, tehát nem lehetünk úgy, hogy egy teljes térséget kiszolgáltatunk egy települést egy üzemnek, vagy egy gazdasági ágazatnak, mert ha ott baj van, akkor nagyon nagy baj van. Ugyanakkor fontosak, hogy legyenek olyan ágazatok, amelyek erősek és megerősödnek. Ami a jövőképet illeti, lehet hogy ambiciózusnak tűnik, ezen is lehet vitatkozni, hogy mennyire lehetünk ambiciózusak vagy kevésbé, én szakértőként egy kicsit visszafogottabb lennék, hisz a társadalmi folyamatokat nagyon nehéz megfordítani. Csökkenteni lehet, megállítani lehet a tendenciákat, de ezekről is párbeszédet kell folytatni és azt is, hogy hogyan, milyen eszközökkel. Itt többször elhangzott és utalás történt olyan ügyekre, nem csak ennél a napirendi pontnál, hanem a korábbi napirendi pontoknál is, amely elsősorban a központi kormányzat feladata, felelőssége és az ő döntéshozatali mechanizmusából következik. Itt a megyének egy javaslattevő szerepe lehet, hisz azt lájuk, hogy a finanszírozási forrásokról is alapvetően a kormány fog majd megállapodni a brüsszeli Európai Bizottsággal, és az határozza meg azokat a kereteket, hogy milyen módon lehet a fejlesztési forrásokat a térségekben felhasználni és a településeken. Én köszönöm szépen a konkrét javaslatokat és az írásos észrevételeket, és én úgy látom az eddigi beérkezett véleményekből, hogy nagy százalékban ezeket mind be lehet építeni és be lehet dolgozni. Ahol ellentmondás van, arra pedig nyilván meg kell teremteni azt a fórumot kötetlen hozzászólási idővel, hogy ki lehessen beszélni az ellenvéleményeket. Köszönöm szépen.

124 124 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen a tervező úrnak az összefoglalóját, magam részéről két aprósággal szeretnék hozzájárulni. Mihályi Helga képviselő társam valóban, amit elmondott, az tökéletesen igaz, hogy az anyag elemző részében a népesség mozgást, illetve a demográfiai mutatókat nézzük, akkor a rövid idő távlatában tökéletesen igaz, amit elmondott. Az anyagban az szerepel, hogy 2030, én lennék annyira optimista, hogy talán a népesség mozgása 2030-ig egyrészt vagy stagnálhat vagy talán megfordulhat, egy. Kettő azért ebben Szitka polgármester úr megerősített, aki abbeli véleményét fejezte ki a kínai megjelenés tulajdonosként, beruházókét, fejlesztőként igen eredményes Kazincbarcika környékén. Tiszaújváros környékén ugyanezek a hírek jönnek el. De és erre volt egy kitétel, a bányászat terén is némi optimizmusról szeretnék beszámolni, hiszen ha másról nem, de az első 16 bányász képzése 20 év után a megyénkből újra megtörtént, illetve történik napjainkban is. És a következő 32 embernek a beiskolázása is mostanában történik meg. Már tanbánya van a megyében, egy olyan kultúra újraélesztése folyik, amely okkal-joggal aggaszt valamennyi itt ülőt. Szeretném elmondani a mezőgazdaság kapcsán, főként azt, hogy a jövőben hogyan lehetne ez megélhetés vagy nem megélhetés. Tökéletesen egyetértünk, Magyarország területi adottságai kiválóan alkalmasak arra, hiszen kemikáliával még messze nem annyira fertőzött a területünk, mint Európa számtalan más országa, területe. Nem véletlenül veszik számításba, hogy Magyarország a jövő időszakban élelmiszer szempontból az egyik fejlődési pályát befutható ország lesz. Ehhez viszont mi szükséges, az, hogy kicsiben újra szokjunk vissza a mezőgazdaságra, ott ahol korábban a kiskertek műveletlenek voltak, ott ahol az emberek az állattartáshoz hozzászoktak, de elszoktak, és kerüljön vissza napirendi körforgásba az, ami vágópontként az önellátást segítő rendszerként újra kiépítésre kerülne. Csak tájékoztatásul hadd mondjam el két olyan intézkedését a kormánynak a közelmúltból, ami segíti ezt a folyamatot. A közbeszerzési törvény oly módon lett módosítva, hogy aki 30 km-es sugarú körön belül őstermelőként szállít be a közétkeztetésbe alapanyagot, akkor az a közbeszerzési törvény könnyített megoldásával tudja mindezt megtenni. Tehát segíti azokat az őstermelőket a kormány, akik meg tudnak jelenni beszállítóként azokra a közüzemi konyhákra, amelyek ellátják a települések és kistérségek lakóit. A másik, ami nagyon fontos, úgynevezett város környéki ellátórendszer megteremtése, aminek egyik alapja volt ez és újra meg kell találni azokat a kultúrákat, amelyek korábban őshonosak voltak, az legyen akár gyümölcs, zöldség, vagy éppen az állattartásnak azok az ágazatai, amelyek a területi adottságokat optimálisan figyelembe véve, ott növekedési pályát tudnak megfutni. Én úgy gondolom, hogy ezzel együtt nem rossz az az indulás, amelyet a kormányzat képvisel és az sem, hogy ehhez forrásokat biztosít, egyrészt a kiskertek művelésére, másrészt pedig a mezőgazdasági területen az önellátás vagy önfenntartás felé vezető úton. Ennyi kiegészítés után szeretném még egyszer megköszönni mindannyiuk aktív részvételét, és ahogyan elhangzott, ez egy pillanatkép a tervezés során, erről a pillanatképről alkotunk véleményt és mivel a jövőben ez egy újabb pillanatképpel fog kiegészülni minden olyan észrevételt, ahogy Alelnök úr is elmondta, köszönettel és nagy tisztelettel fogadunk, amely konkrét nyelven próbálja megfogalmazni mindazt, ami a lehetséges növekedési pályát jelenti a megye számára. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat

125 125 kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal 0 nem szavazattal 6 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 9/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési koncepció Javaslattételi szakasz munkarészének elfogadása A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció Javaslattételi szakasz munkarészének elfogadására vonatkozó javaslatot és a következő határozatot hozta: 1. A Közgyűlés megismerte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Területfejlesztési Koncepció Javaslattételi szakasz munkarészét és azt a mellékletben foglaltak szerint elfogadja. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a Közgyűlés Elnöke Határidő: azonnal A határozat mellékletét képező Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet Munkaanyag című dokumentum a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen még egyszer a cég képviselőjének a megjelenését, Török Zoltán osztályvezető úrnak a kiegészítését, és az osztály valamennyi dolgozójának a kiegészítő tevékenységet az anyag elkészültéhez. 13. Javaslat Ózd Város Környezetvédelmi Programjának véleményezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Előterjesztői módosítást szeretnék tenni, amely szerint a határozati javaslat utolsó mondata helyébe a következő mondat lép: A közgyűlés tudomásul veszi, hogy Ózd város Környezetvédelmi Programja megvalósításának időintervalluma Amelyre vonatkozóan bírjuk Ózd város Polgármesterének nyilatkozatát. Ennyi kiegészítéssel szerettem volna élni. A Bizottságok közül a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság mond véleményt, Elnök úr.

126 126 Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr. Tisztelt közgyűlés Bizottságunk 17 igen és 4 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Bizottsági ülésen a JOBBIK-os bizottsági tagok voltak, akik tartózkodtak, pont azért, mert hiányzott nekik ez a dátum. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Kérem a képviselőcsoportok vezetőit, a közgyűlés tagjait, amennyiben kérdésük, véleményük van, szíveskedjenek azt megtenni. Pasztorniczky úr tessék parancsolni. Pasztorniczky István: Köszönöm szépen. A Program intervallumát illetően a Bizottságban én tettem fel a kérdést, gondolom ez is motiválta ezt a módosítást, azonban meg kell, hogy jegyezzem a Nemzeti Környezetvédelmi Programnak a jelenleg hatályos ciklusa közötti, tehát 2014-ben telik le. A környezetvédelméről szóló törvény előírja, hogy ehhez a magasabb szintű programhoz kell illeszteni az alacsonyabb szintű programokat, így tehát az említett időintervallum nem illeszkedik hozzá, tehát as vagy a jelenlegi ciklusba illeszkedő programot kéne elfogadni, ezért javasolnám az ennek megfelelő módosítását az utolsó mondatnak. Van még egy észrevételem, az pedig arra vonatkozik, hogy egy olyan anyagot tárgyalunk, egy olyan anyagról döntünk, amit nem látunk, mert a terjedelménél fogva nem lett kiküldve. Számomra ez egy kissé aggályos, bár bizalommal vagyunk a Hivatal apparátusa iránt, aki ezt a véleményt összeállította végül is, de azért én nem szeretném, ha ez lenne a gyakorlat. Megkaptam az információt, hogy CD-n kapta a Hivatal is véleményezésre az anyagot, úgy gondolom, hogy manapság már pár 100 Ftból le lehet másolni egy CD-t, tehát ha ilyen terjedelmű, akkor CD-n kellett volna kiküldeni. Tehát semmiféleképpen nem járható út, hogy nem tudjuk miről döntünk,de döntsünk, szavazzuk meg. Ezzel együtt ózdi képviselő társaimnak külön felhívnám a figyelmét erre, és akkor pedig megköszönném ha tolmácsolnák Ózd felé a kérdésemet, hogy esetleg utólag is kiküldhetnék okulás céljából ezt a programot. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, más jelentkezőt nem látok, így azzal szeretném a magam részéről kiegészíteni, hogy való igaz, hogy van egy tervezési időszak, de én úgy gondolom, hogy a az beleesik, az egy másik kötelezettség, hogy két évente ezt felül kell vizsgálni. Tehát ezzel együtt talán már el lehet fogadni, hogy ő erre az időszakra tervez, és két évente amibe pontosan beleesik, az ön által javasolt időszak is felül fogja vizsgálni a maga környezetvédelmi programját. Az előterjesztéshez egy határozati javaslat kapcsolódik. Kérem, szíveskedjenek szavazni a napirendhez kapcsolódó az előterjesztői módosítással együtt a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítom, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot.

127 127 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 10/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: Ózd Város Környezetvédelmi Programjának véleményezése A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés megtárgyalta Ózd Város Környezetvédelmi Programjának egyeztetésre alkalmas változatát, és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 46. (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, véleményét a következőkben foglalja össze: Ózd Város Környezetvédelmi Programja fő vonalaiban követi a vele szemben támasztott követelményeket. A Program környezeti állapot bemutatását tartalmazó nagy szerkezeti egységében sok információ és adat található. Egyesével tártak fel minden környezeti elemet, hangsúlyt fektetve a város közigazgatási határán belül található ipari park területére, bemutatva a város legfontosabb környezetvédelmi projektjeit. A programalkotó törekedett az adatokon alapuló tényfeltárásra, idősorba rendezte az azonos területről gyűjtött adatokat, melyek elemzésével tendenciákat mutatott be. A jövőre, az elkövetkezendő évekre megfogalmazott, a környezeti elemek terén elérni kívánt célállapot és az ahhoz tartozó feladatok jól átgondoltak és megfogalmazottak. A célok meghatározásánál követi a Törvény által megkövetelt tartalmat; a feladatok az elért környezeti állapot fenntartására, a környezeti ártalmak megelőzésére, a környezeti terhelések csökkentésére, a környezetgazdálkodás fejlesztésére irányulnak. A Program többször felhívja figyelmünket a jövő nemzedék környezettudatos nevelésére, a felnőtt generáció szemléletformálásának fontosságára. A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy Ózd Város Környezetvédelmi Programja megvalósításának időintervalluma Felelős: Dr. Kovács János főjegyező, a határozat megküldéséért Határidő: azonnal 14. Előterjesztés az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény felülvizsgálatának, módosító javaslatának véleményezésére Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy ehhez a napirendi ponthoz meghívtuk a terv készítésre megbízást adó Belügyminisztérium képviselőjét, dr. Hajnóczi Péter urat, a Területrendezési és Településügyi Főosztály vezetőjét. A meghívóhoz csatoltuk az előterjesztés teljes anyagát. Hajnóczi úr Dr. Mengyi Roland Elnök úrnak címzett levelében az alábbiak szerint tájékoztatott:

128 128 Tájékoztatom továbbá a Közgyűlést, hogy Pasztorniczky István képviselőtársunk írásban két módosító indítványt nyújtott be, amelyek a következők: A) Az első indítvány szerint a határozati javaslat az alábbi 11. ponttal egészüljön ki: 11. Az OTrT törvény módosító javaslat 1/6. számú melléklet Országos kerékpárút törzshálózat elemei 2. Északkeleti határmente kerékpárút: 2.A: Pácin Záhony közötti szakaszának módosítását javasoljuk, Pácin [Zemplénagárd (Szlovákia)] Cigánd Kékcse Záhony megnevezésre. Az Országos Szerkezeti Terv-ben eredetileg jelölt nyomvonalat a vélemény mellékletében piros pontozással jelölt nyomvonalra javasoljuk módosítani. Javaslatához mellékelte a módosító javaslatban szereplő tervezett és az általa javasolt kerékpárút nyomvonalának grafikus megjelenítését. Megvizsgálva Pasztorniczky úr javaslatát az alábbiakat állapítottuk meg: Az Országos kerékpárút törzshálózati elemei között jelzett Északkeleti határmente kerékpárút a Pácinból Záhony irányába jelölt nyomvonalnál a Tisza folyón történő átkelést a Zemplénagárd és Tuzsér közt üzemelő komp igénybevételével vették figyelembe. A komp csak a jeges téli időszakban, vagy nagy árvizek idején nem üzemel. Ugyanakkor a javasolt Pácin-Cigánd-Kékcse-Záhony kerékpárút nyomvonal szerepel a jelenleg hatályos Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervben, mint

129 129 térségi jelentőségű kerékpárút, így a településrendezési tervekben ennek jelölése már biztosított. B) A másik javaslat szintén a kerékpárutakhoz kapcsolódóan - a következő: Nem tartalmazza a törvénymódosító javaslat, sem az Országos Szerkezeti Terv az államközi szerződésben biztosított, az EU ERFA (HUSK 0801/2.3.1./0105 projekt) támogatással kivitelezés előtt álló Zemplénagárd- Nagytárkány (Obec Vel ke Trakany) összekötő út magyarországi szakaszát, amelyet Ukrajna (Nagyszelmenc) irányába alternatív határmetsző kerékpárút nyomvonalként szintén javaslok figyelembe venni. Mivel az adott közúti szakasz nem része az Országos kerékpárút törzshálózati elemei között jelzett Északkeleti határmente kerékpárút-nak, ezért javaslatát figyelembe véve - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Terv felülvizsgálata során - a térségi jelentőségű kerékpárutaknál fogjuk megjeleníteni. Fenti indokok alapján a két módosító indítványt nem tartjuk indokoltnak a határozati javaslatban történő megjelenítésre. Az előterjesztést véleményezte a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság, kérem az ő véleményüket. Török Dezső, a Pénzügyi, Terület- és Vidékfejlesztési és Koordinációs Bizottság elnöke: Köszönöm a szót Elnök úr. Bizottságunk a rendezési tervez 15 igen, 6 tartózkodás mellett elfogadta, elfogadásra ajánlja a tisztelt közgyűlésnek. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Lehetőség van a képviselőcsoportok vezetőinek, a közgyűlés tagjainak a véleménynyilvánításra. Bíró László. Bíró László: Köszönöm Alelnök úr. Tisztelt közgyűlés egy rövid véleményt szeretnék én megfogalmazni az Országos Területrendezési Terv kialakításával kapcsolatban. Ugye üdvözlendő tartom azt, hogy egy új kategóriaként a kiemelt jelentőségű vízi létesítmények tekintetében a megyénket érintő duzzasztó művek is szerepelnek, ez a kesznyéteni árvízi kapu. Ez szerintem minden valószínűség szerint turisztikai elemként is jelentős lesz, viszont valahol köszönőviszonyban kellene majd lenni a majdani Wesselényi tervvel, amely tudtuk és hallottuk, kormányzati szándék szerint a meliorációs problémákat a mezőgazdaságban hosszú távon megpróbálná orvosolni, ezeket nem találom az Országos Területrendezési Tervben fölvihetőnek. Ez lenne az egyik meglátásom, a másik pedig az, hogy igazából ez a Mezőkövesd-Mezőkeresztes repülőtér kérdése az 1/5-ös mellékletből kvázi ki van húzva, véleményem szerint ha mi most arra fogunk törekedni, és ez egy nagyon jó keleti nyitási politikája lehet mindenkinek, aki ezt támogatja. Nyilvánvalóan ezeknek a kínaiaknak valahogy ide kellene érkezniük. Az 1/5-ös mellékletből pedig gyakorlatilag ki van húzva ez a repülőtér, nem tudom, ezt valamilyen szinten jelezni kellene. Köszönöm.

130 130 Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Pasztorniczky úr. Pasztorniczky István: Köszönöm szépen én megértettem a választ és el is tudom fogadni, tehát ez a kompos megoldás nem tudtam, hogy részét képezi a kerékpár útvonalnak, így ha igen, akkor okafogyott a módosító indítványom. Tehát tudomásul veszem, köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, mind a kettőt akkor visszavonja? Jó. További jelentkezőt nem látok, így Iván Zoltán főépítész urat kérdezném meg, hogy a feltett kérdésre tudunk-e szakszerű választ most adni, vagy pedig írásban jelezzük tovább a terv készítőinek. Kérem a segítségét. Iván Zoltán: Köszönöm Elnök úr. Tisztelt közgyűlés a Bíró László képviselő úr által felvetettekre, a mezőkövesdi repülőtér kérdése az, ha végig olvassuk a határozati javaslatban szerepel. ugyanis korábban a kereskedelmi repülőterek közt fel volt sorolva Egyebek közt a mezőkövesdi repülőtér, most javasoljuk, mivel a jelenlegi módosító javaslatban csupán a meglévő repülőtereket hozták a tervezők, ezért mi szeretnénk, hogy továbbra is jelenjen meg a mezőkövesdi repülőtér a módosító javaslatban. Hiszen mint azt az előterjesztésben is írtam, a terv tartalmaz következetlenségeket, olyan értelemben, hogy vannak ágazatok, mert végigment ez az Országos Területrendezési Terv egy ágazati, miniszteri egyeztetésen már, és a civil és egyéb szakmai fórumokon, vannak ágazatok, akik ragaszkodtak, hogy csak a meglévő állapot kerüljön rögzítésre, holott véleményünk szerint ez egy tervezet állapotot is kell, hogy tartalmazzon. Ezt kifogásoljuk is, hogy mondjuk az ország szerkezeti tervén nem tesz megkülönböztetést tervezet és meglévő állapot között, ha valaki ránéz erre a tervre, azt hiszi, hogy itt jó néhány műszaki, infrastrukturális elem megjelenik vagy már létező, holott az még csak egy tervezett állapot. Ugyanakkor a repülőterek esetében nem hoz tervezetet, tehát tulajdonképpen ezt mi a határozati javaslatban szerepeltetjük, hogy jelenjen meg továbbra is, hasonlóképpen ehhez kapcsolódóan mondanám a tiszaújvárosi kikötő. A Tiszán egyetlenegy kikötő sem jelenik meg az országos tervben, mi javasoljuk, hogy korábban a szereplő 3 város, tehát Szeged, Szolnok és Tiszaújváros továbbra is maradjon benn, mint egy fejlesztési lehetőség, tehát az mindenféleképpen jelenjen meg. Megmondom őszintén az első kérdést a duzzasztóművekkel kapcsolatosan nem igazából értettem, ez a kesznyéteni duzzasztómű, mert ezek tényként szerepelnek, tehát ott az a Hernádon és Taktán lévő duzzasztómű, illetve árvízi mű, nem tudom hogy ezzel kapcsolatban, amit említett, milyen tervet? Wesselényi tervet? Bíró László: Bocsánat, tévedés volt, a Vásárhelyi terv. Iván Zoltán: Ezért nem értettem, tehát a Vásárhelyi tervhez való illeszkedést majdan a Fejlesztési Koncepcióban kellene vizsgálni, hisz ez a két területi tervezési forma a területrendezés, fejlesztés Elnök úr a két napirendi pontnál említette, hogy kiemelt feladata a megyei önkormányzatnak, hadd legyek szakmailag elfogult, legalább olyan fontos a területrendezés is, és a kettő együtt szimbiózisban van, tehát egymásra épülő

131 131 tervezési kategóriák. Én azt javasolnám, hogy az ott jelenjen meg. Visszatérve még egyszer az említett repülőtérre, az a határozati javaslatunkban szerepel, tehát kérjük, hogy az továbbra is kerüljön megjelenítésre. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. További véleményformálásra nincs lehetőség, az előterjesztéshez volt két módosító indítvány, ezek vissza lettek vonva. Így csak az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatról szavazzunk. Megállapítom, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal 0 nem szavazattal 0 tartózkodással elfogadta a határozati javaslatot. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 11/2013. (II. 14.) határozata Tárgy: Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény felülvizsgálatának, módosító javaslatának véleményezése Borsod-Abaúj-Zemplén megye Közgyűlése megtárgyalta az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény felülvizsgálatát, módosító javaslatát, és az alábbi alkotja: v é l e m é n y t 1. A Közgyűlés fontosnak tartja a felgyorsult területi tervezési folyamatok, a jelentős ágazati koncepcionális változások, az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) tartalmát is érintő új jogszabályok miatt a évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT törvény) elfogadott OTrT felülvizsgálatát, módosítását, a változások aktualizálását. 2. Az OTrT törvény felülvizsgálat eredményeként a térségi területfejlesztési kategóriák és a térségi övezetek besorolása letisztult, az újonnan megjelenő meghatározások kedvezőbben értelmezhetők, beazonosításuk egyértelműbb, használhatóság szempontjából mindenképpen pozitív változást jelentenek. 3. A Közgyűlés kéri, hogy még az OTrT felülvizsgálat módosítások elfogadása előtt biztosítsanak egy további lehetőséget a megyei önkormányzatok számára a rövidesen elkészülő megyei fejlesztési koncepcióban megjelenő, és a területrendezést érintő fontosabb fejlesztési javaslatok beépíthetőségére. 4. A Közgyűlés javasolja, hogy az OTrT törvény az Ország Szerkezeti Tervén a meglévő és tervezett műszaki infrastrukturális elemek eltérő ábrázolással legyenek jelölve, és a szöveges leírásban is legyenek megkülönböztetve.

132 Az 1/5. számú mellékletben - a repülőterek besorolásából - kikerült a Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek kategória. Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében ebbe a kategóriába tartozott a Mezőkövesd - Mezőkeresztes repülőtér. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy ez a kategória megmaradjon a tervben, benne Mezőkövesd - Mezőkeresztes megjelölésével. 6. A Közgyűlés fontosnak tartja, hogy az 1/7. számú melléklet Országos közforgalmú kikötők között továbbra is legyen megjelenítve a 3 tiszai kikötő (Tiszaújváros, Szolnok, Szeged). 7. A 6..(2) bekezdés b) és c) pontjában megjelenő természetközeli terület fogalmának definícióját javasolt a fogalommeghatározások közt megjeleníteni. 8. AZ OTrT törvény 12..(4) bekezdésében a kiemelt térségekhez hasonlóan a megyék számára is legyen lehetőség egyedileg meghatározott övezetek kijelölésére. 9. A Közgyűlés javasolja megvizsgálni az övezetekre vonatkozó szabályoknál az egyes övezetek esetében (pl. világörökségi és világörökségi várományos terület övezete, magterület övezete) a bányatelek létesítésére vonatkozó szabályozást. 10. A területrendezési tervek hierarchikus egymásra épülése miatt az OTrT és a Megyei Területrendezési Tervek felülvizsgálata között akár több éves időeltolódás is lehetséges. Az OTrT törvény végrehajtását szabályozó rendeletekben ki kell térni arra, hogy a településrendezési terveknek a magasabb szintű tervekhez való illeszkedés vizsgálata ilyen esetekben hogyan történjen. Felelős: Dr. Mengyi Roland, a közgyűlés elnöke, Dr. Kovács János, főjegyző Határidő: a Közgyűlés véleményének megküldése azonnal Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen, zárt ülést szeretnék elrendelni, és amíg ennek a feltételeit biztosítjuk, 2 perc technikai szünetet rendelek el. A zárt ülést követően a nyilvános ülés folytatódik. 17. Egyebek Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Pasztorniczky István úr, tessék parancsolni

133 133 Pasztorniczky István: Köszönöm szépen, elnézést, hogy csak késedelmesen jeleztem, de lenne nekem egy hozzászólásom, ami három és kérem, hogy az időkeretben ezt fogadják el. Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés, és mondanám, hogy tisztelt miniszteri biztos úr, hogy ha itt lenne Borsod-Abaúj-Zemplén gazdaságfejlesztéséért felelős miniszteri biztosunk, azaz Dr. Mengyi Roland Elnök úr, ettől függetlenül azért hozzá intézem elsősorban a szavaimat. Elsőként a Tokaj-hegyalja közlekedése ellehetetlenítéséről szól, méghozzá hoztam magammal egy demonstrációs táblát, nem én találtam ki, alakult egy olyan Facebook csoport, akiket felháborít a 37-es út állapota, hát nem kevesen vannak, köztük én is, és azt gondolom, hogy Aros és Szamosvölgyi képviselő társaimat mentesítem attól, hogy ők tegyék szóvá ezt a problémát. Hát ha a megye gazdaságfejlesztéséről van szó, akkor ezt a gazdaságfejlesztést elsősorban azzal kéne kezdeni, hogy nem autópályán, nem autóúton, hanem sima közúton személyautóval megközelíthető legyen Tokaj-hegyalja, köztük Sárospatak, Sátoraljaújhely és a többi Tokaj-hegyaljai város. Tehát nekem az lenne a kérésem a miniszteri biztos úrhoz, és kérem Alelnök urat, Főjegyző urat, hogy tolmácsolják felé, nyilván a jegyzőkönyvben benne lesz, hogy tegyen hatékony intézkedéseket arra, hogy ezt az áldatlan állapotot a 37-es úton olyan kátyúk vannak, hogy vagy az autója biztonságát, vagy a testi épségét veszélyezteti, aki nem nappal, hanem esti sötétségben elindul. Tehát ezt az állapotot egyszer, s mindenkorra próbálja megoldani. És ha ebben tud valamit tenni, akkor azt mondom, hogy tett valamit a megyéért, és a Tokajhegyaljai területért. Ez lett volna az egyik, a másik ehhez a 37-es úthoz kapcsolódó probléma, annak a 2,5 km-es szerencsi átkelési szakasza, amely közel 2 milliárd Ft-ért, közel autópálya áron már 4 vagy 5 éve nem bír elkészülni. De már átadták a forgalomnak azt a 4 sávos szakaszt, amelyen teljesen indokolatlanul 60 km-es sebességkorlátozás van. Hát ha már nem bírják befejezni a beruházást, legalább ne akadályozzák a forgalmat indokolatlan korlátozással, ez egy másik olyan dolog, ahol Mengyi úrnak, miniszteri biztos úrnak oda kéne hatnia, ameddig legalább a megbízatása tart. És a harmadik probléma némileg személyes tapasztalaton alapul, és csak egy picit fogom túllépni az időt. Közelmúltban volt szerencsém külföldről hazatérni, este érkezett a repülőgép, az egy dolog, és önmagában is felháborító, hogy este 8 óra után, mert vonattal mentem oda, Sátoraljaújhelyre nem lehet eljutni, csak Miskolcig lehet, sem Szerencsre, sem Sárospatakra. Ettől sokkal felháborítóbb, hogy azokat az utasokat, akik megváltották a jegyüket és a MÁV menetrendjéből kifolyólag kénytelenek Miskolcon eltölteni a pályaudvaron 4-5 órát, a MÁV kizárja a fűtött váróhelyiségből, ugyanis azt este 11 órától hajnal 4 óráig bezárja, nem tudom milyen okból kifolyólag. Ez egyértelműen utazási szerződésnek a megsértése, felrúgása, de különösen felbátorító, hogy azokat az utasokat, hátrányosan Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Kérem képviselő urat, hogy rövidebben. Pasztorniczky István: Már befejezem, tehát épp azokat a távollévő területeken lakókat sújtják még ezzel az ésszerűtlen intézkedéssel. Ezt is kérem, hogy tolmácsolják dr. Mengyi Roland úr felé, hogy ezt szüntessék meg. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Szegedi Judit.

134 134 Szegedi Judit, a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke: Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés a Társadalmi, Nemzetiségi és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság a beérkezett képviselői vagyonnyilatkozatokat megvizsgálta, és azt rendben találta. 28 képviselő határidőre leadta a nyilatkozatot, és 2 fő teljesítette a leadást határidőn túl, február 4-én, és február 5-én. Köszönöm szépen. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Miklós Árpád úr. Miklós Árpád, frakcióvezető: Köszönöm szépen. Tisztelt Alelnök úr, tisztelt közgyűlés csak azért szólok, hogy keretes legyen ez az ülésnap. Mert napirendi előtti felszólalás nincs, akkor szeretettel átadtuk a székely zászlót, most pedig csak annyit akarok kérni, hogy záros határidőn belül, a szeretettel átvett gondolom szeretettel átvett székely zászlót majd tűzzék ki a Megyeháza homlokzatára. Nyelet nem adtunk, az igaz, úgyhogy vagy az EU-s zászló nyelére, vagy pedig akkor egy új zászlónyelet a Megyeháza költségére vásárolnak, de mindenképpen a székely autonómia melletti kiállásunk jeléül ott lobogjon a székelyzászló, mivel ők rengeteg vért áldoztak az évezred folyamán a magyar hazáért. Köszönöm. Riz Gábor, a közgyűlés alelnöke: Köszönöm szépen. Én úgy gondolom, hogy visszatérve a legutóbbi felvetésre, a megye igyekszik majd megtalálni a lehetséges módját a zászlórúd megtalálásának, én ezzel együtt köszönöm a felajánlását a frakciónak, nyilván a későbbi sorsáról dönt majd bölcsen a megye vezetése. Az Egyebekben további hozzászólást nem látok, a mai közgyűlést ezennel bezárom. A közmeghallgatás következik. Dr. Kovács János főjegyző Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke

135 Mellékletek

136 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2013. (II.15.) sz. önkormányzati rendelete mellékletei

137 I. Működési bevételek II. Önkormányzatok sajátos működési bevételei B E V É T E L E K Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE Előirányzat összesen Megnevezés Megnevezés K I A D Á S O K Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat 1. melléklet Ezer Ft-ban Előirányzat összesen 0 I. Személyi juttatás II. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. Hozzájár. adó III. Az önkorm. általános működésének és ágazati feladatainak támogatása III. Dologi kiadások IV. Központosított előirányzatok V. Önkormányzat kiegészítő támogatásai 0 IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai V. Egyéb működési kiadások VI. Egyéb költségvetési támogatás államháztartáson belülről 0 0 VII. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN 0 VI. Általános tartalék 0 0 VII. Céltartalék A. MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN I. Betétek visszavonása 0 I. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése 0 II. Költségv.-i hiány belső finansz.-ra szolgáló kv.-i, váll.-i maradv. Igénybevét. 0 II. Értékpapír vásárlás 0 III. Irányító szervi támogatása III. Irányító szervi támogatás kiutalása IV. Értékpapír kibocsátás, értékesítés, beváltás 0 IV. Hitel, kölcsön törlesztése 0 V. Hitel, kölcsön felvétele 0 B. Finanszírozási bevételek összesen B. Finanszírozási kiadások összesen C. MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) I. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek I. Beruházási kiadások ÁFÁ-val II. Központi költségvetésből kapott támogatás 0 II. Felújítási kiadások ÁFÁ-val 0 III.Egyéb költségvetési támogatás államházt.belülről 0 0 III. Egyéb felhalmozási kiadások 0 IV. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök 0 D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN I. Betétek visszavonása 0 IV. Általános tartalék 0 0 V. Céltartalék D. FELHALMOZÁSI KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK I. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése 0 II. Költségv.-i hiány belső finansz.-ra szolgáló kv.-i, váll.-i maradv. igénybevétel 0 II. Pénzügyi lízing tőketörlesztése 0 III. Irányító szervi támogatása 0 III. Irányító szervi támogatás kiutalása 0 IV. Értékpapír kibocsátás, értékesítés, beváltás 0 IV. Értékpapír vásárlása 0 V. Hitel, kölcsön felvétel 0 V. Hitel, kölcsön törlesztése 0 E. Finanszírozási bevételek összesen E. Finanszírozási kiadások összesen F. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (D+E) F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGV. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+D) G. KÖLTSÉGV. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D) H. BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (C+F) H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F)

138 BEVÉTELEK JOGCÍMEI A. Működési költségvetés bevételei összesen I. Működési bevételek 1. Közhatalmi bevétel 2. Intézményi működési bevétel 3. Intézmények egyéb sajátos bevételei 4. Kapott kamatok II. Önkormányzatok sajátos működési bevételei 1. Helyi adók 2. Átengedett központi adók 3. Bírságok, pótlékok 4. Talajterhelési díj III. Önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak támogatása 1. Általános működési támogatás 2. Ágazati feladatok támogatása IV. Központosított előirányzatok V. Önkorm.kiegészítő támogatása VI. Egyéb költségvetési támogatás államházt.belülről VII. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz B. Finanszírozási bevételek összesen I. Betétek visszavonása II.. Költségv.-i hiány belső finansz.-ra szolgáló pénzmaradvány igénybevétele III. Irányító szerv támogatása IV. Értékpapír kibocsátás V. Hitel kölcsön felvétel MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B) C. Felhalmozási költségvetési bevételek I. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 2. Önkormányzatok sajátos felhalm.-i és tőkebevételei 3. Pénzügyi befektetések bevételei 4. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek II. Központi költségvetésből kapott támogatás III. Egyéb költségvetési támogatás államháztartáson belülről IV. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszköz D. Finanszírozási fellhalm.bevételek összesen I. Betétek visszavonása II.. Költségv.-i hiány belső finansz.-ra szolgáló pénzmaradvány igénybevétele III. Irányító szervi támogatás IV. Értékpapír kibocsátás V. Hitel kölcsön felvétel E. FELHALMOZÁSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (C+D) F. KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+C) BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (E+F) 2. melléklet Az önkormányzat évi bevételi előirányzatai összesen Ezer Ft-ban Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen Kötelező feladat Önként vállalt Állami feladat Előirányzat összesen Kötelező feladat Önként vállalt Állami feladat Előirányzat összesen Kötelező feladat Önként vállalt Állami feladat Előirányzat összesen

139 2.1. melléklet III/. Önkormányzat ált.működésének és ágazati feladatainak támogatása Önkormányzat Ezer Ft-ban Kötelező feladat Önként Előirányzat vállalt feladat Állami feladat összesen BEVÉTELEK JOGCÍMEI B.A.Z. Megyei Önkormányzat ált.működési támogatása III/5. Önkormányzat egyéb kv.-i támogatása összesen:

140 Az önkormányzat évi kiadási előirányzatai összesen 3. melléklet Ezer Ft-ban Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen KIADÁSOK JOGCÍMEI Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Előirányzat összesen Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Előirányzat összesen Kötelező feladat Önként vállalt feladat Állami feladat Előirányzat összesen A. Működési költségvetés kiadásai összesen I. Személyi juttatás II. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó III. Dologi kiadások IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai V. Egyéb működési kiadások összesen Költségvetési támogatás államháztartáson belülre Pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre Társadalom-, szoc.politikai és egyéb juttatás, támogat. 4. Működési célú kamatkiadás Fejlesztési célú kamatkiadás VI. Általános tartalék VII. Céltartalék B. Finanszírozási működési kiadások összesen I. Szabad pénzeszk.betétként való elhelyezése II. Értékpapírok vásárlása III. Irányító szervi támogatás kiutalása IV. Hitel, kölcsön törlesztése C. MŰKÖDÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+B) D. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen I. Beruházási kiadások ÁFÁ-val II. Felujítási kiadások ÁFÁ-val III. Egyéb felhalmozási kiadások összesen Költségvetési támogatás államháztartáson belülre Pénzeszköz átadás államházt.-on kívülre Pénzügyi befektetésekkel kapcsolatos kiadás IV. Általános tartalék V. Céltartalék E. Finanszírozási felhalmozási kiadások összesen I. Szabad pénzeszk.betétként való elhelyezése II. Pénzügyi lízing tőketörlesztése III. Irányítószervi támogatás kiutalása IV. Értékpapírok vásárlása V. Hitel, kölcsön törlesztése F. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (D+E) G. KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+D) H. KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (C+F)

141 A.V.1. Támogatás értékű működési kiadás 3.1. melléklet eft-ban Megnevezés Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen Elnöki keretből támogatás Összesen

142 4. melléklet Költségvetési szerv engedélyezett létszáma Költségvetési szerv Engedélyezett létszám (fő) B.A.Z. Megyei Önkormányzat Hivatala 36 Összesen 36

143 5. melléklet évi ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI TERV Ezer Ft-ban Hónap Költségvetési Hitel Kötvény Értékpapír Bevétel Kiadás Felvétel Törlesztés Kibocsátás Beváltás Eladás Vétel Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

144 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat és Hivatala évi kiadások feladatonként Ssz. Szakfeladatok megnevezés évi eredeti előirányzat Személyi jellegű kiadás Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadás Támogatás értékű kiadás Felhalmozási kiadás 1. Önkorm.igazg.tevékenységének kiadásai Közgyűlés és bizottságainak kiadásai Önkorm-i képv.választásához kapcsolódó tevékenység kiadásai Hivatal igazgatási tevékenységének kiadásai Területfejl., területrendezési feladatok kiadásai Nemzetközi kapcsolatok kiadásai Egyéb tevékenységek kiadásai (tagdíjak,díjak) Összesen oldal, összesen: 1 6. sz. melléklet

145 7.melléklet évi értékcsökkenés kiszámítása Fők.szám MEGNEVEZÉS Leírási kulcs Bruttó érték Ért.csökkenés Ft Szellemi termékek Ingatlanok Ügyviteltechnikai berend , Egyéb gép, berendezés 14, Járművek ÖSSZESEN:

146 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2/2013. (II.15.) sz. önkormányzati rendelete mellékletei

147 1. melléklet B.A.Z.MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT és HIVATALA ÖSSZEVONT KÖLTSÉGVETÉS MÉRLEGE A. Működési költségvetés bevételei összesen I. Működési bevételek II. Önkormányzatok sajátos működési bevételei III. Központi költségvetésből kapott támogatás IV. Támogatás értékű működési bevételek V. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök III. Támogatás értékű felhalmozási bevételek IV. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközök Bevétel Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat Megnevezés Megnevezés B. Felhalmozási költségvetés bevételei összesen I. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek II. Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatás Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat A. Működési költségvetés kiadásai összesen I. Személyi juttatás II. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó III. Dologi kiadások IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai V. Egyéb működési kiadások B. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen I. Beruházási kiadások ÁFÁ-val III. Egyéb felhalmozási kiadások Támogatásértékű működési kiadás - Műk.célú pénzeszköz átadás államh.kívülre II. Felújítási kiadások ÁFÁ-val Kiadás Ezer Ft-ban C. Kölcsönök C. Kölcsönök I. Kapott kölcsön I. Kölcsönök nyújtása II. Kölcsönök visszatérülése II. Kölcsönök törlesztése D. Tartalékok I. Általános tartalék II. Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+B+C) KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK ÖSSZESEN (A+B+C+D) D. Finanszírozási célú pénzügyi műveletek összesen E. Finanszírozási célú pénzügyi műveletek összesen (I+II+III) (I+II+III) I. Betétek visszavonása I. Szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése II. Költségv.-i hiány belső finaszírozására szolgáló pénzmaradvány, vállalkozási maradvány igénybevétele III. Költségv.-i hiány külső finanaz.-ra szolgáló pü-i műveletek II. Értékpapírok vásárlása III. Hitelek törlesztése és kötvénybeváltás kiadásai BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B+C+D) KIADÁSOK MINDÖSSZESEN (A+ E)

148 BEVÉTELEK JOGCÍMEI A. Működési költségvetés bevételei összesen I. Működési bevételek 1. Közhatalmi bevétel 2. Intézményi működési bevétel 3. Intézmények egyéb sajátos bevételei 4. Kapott kamatok II. Önkormányzatok sajátos működési bevételei 1. Helyi adók 2. Átengedett központi adók 3. Bírságok, pótlékok 4. Talajterhelési díj III. Központi költségvetésből kapott támogatás 1. Normatív állami hozzájárulás 2. Megyei tartalék pályázatból kapott központi támogatás 3. Központosított előirányzatok 4. Megyei önkormányzatok működési kiadásainak támogatása 5. Önkormányzat egyéb költségvetési támogatása IV. Támogatás értékű működési bevétel V. Államháztartáson kívülről átvett működési c. pénzeszköz B. Felhalmozási költségvetés bevételei összesen I. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése 2. Önkormányzatok sajátos felhalm.-i és tőkebevételei 3. Pénzügyi befektetések bevételei 4. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek II. Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatás 1. Címzett és céltámogatások III. Támogatás értékű felhalmozási bevételek IV. Államháztartáson kívülről átvett felhalm.c. pénzeszköz C. Kölcsönök I. Kapott kölcsönök II. Kölcsönök visszatérülése KÖLTSÉGVETÉSI BEVÉTELEK ÖSSZESEN (A+B+C) D. Finszírozási célú pénzügyi műveletek (I+II+III) I. Betétek visszavonása (1+2) 1. Működési célra 2. Felhalmozási célra II. Költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló pénzmar., vállakozási maradvány igénybevétele (1+2) 1. Előző évek pénzmaradv.-nak igénybevétele össz. 1. Működési célra 2. Felhalmozási célra 2. Előző évek vállalk. maradv.-nak igénybevét. össz. 1. Működési célra 2. Felhalmozási célra III. Költségv.-i hiány külső finansz.-ra szolgáló pü.-i műv. (1+2) 1. Értékpapír kibocsátása, értékesítése 1. Működési célra 2. Felhalmozási célra 2. Hitel, kölcsön felvétele 1. Működési célra 2. Felhalmozási célra BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN (A+B+C+D) Irányító szervtől kapott támogatás Önkormányzati Hivatal bevétele mindösszesen 2. melléklet Az önkormányzat évi bevételi előirányzatai összesen Ezer Ft-ban Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat xxxxxxxxxx xxxxxxxxxx

149 2.1.melléklet III. Központi költségvetéstől kapott támogatások részletezése Ezer Ft-ban Önkormányzat BEVÉTELEK JOGCÍMEI Eredeti ei. Módosított ei. Módosításra javasolt ei. Megyei tartalék pályázatból kapott központi támogatás Központosított előirányzatok (bérkompenzáció) B.A.Z. Megyei Önkormányzat működési támogatása Területi Nemzetiségi önkormányzatok támogatása Letéti számláról visszaadott egyéb költsv.támogatás Egyéb költségvetési támogatás III/5. Önkorm. egyéb kv.-i támogatása összesen

150 3. Melléklet Az önkormányzat évi kiadási előirányzatai összesen E Ft-ban Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen KIADÁSOK JOGCÍMEI Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat Eredeti előirányzat Módosított előirányzat Módosításra javasolt előirányzat A. Működési költségvetés kiadásai összesen I. Személyi juttatás II. Munkaadót terhelő járulékok és szoc. hozzájár. adó III. Dologi kiadások IV. Ellátottak pénzbeli juttatásai V. Egyéb működési célú támogatások összesen Támogatás értékű működési kiadás Műk.célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre Társadalom-, szoc.politikai és egyéb juttatás, támogat Előző évi működ. célú pénzmaradvány átadása Működési célú kamatkiadás Fejlesztési célú kamatkiadás B. Felhalmozási költségvetés kiadásai összesen I. Beruházási kiadások ÁFÁ-val II. Felujítási kiadások ÁFÁ-val III. Egyéb felhalmozási kiadások összesen Támogatásértékű felhalm.-i kiadások Pénzeszköz átadás államházt.-on kívülre Előző évi felhalm.-i pénzmaradvány átadás Pénzügyi befektetések C. Kölcsönök Kölcsön nyújtása Kölcsön törlesztése D. Tartalékok összesen I. Általános tartalék II. Céltartalék KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁS ÖSSZESEN (A+B+C+D) E. Finanszír.-i célú pü.-i müv. összesen (I+II+III) I. Szabad pénzeszk.betétként való elhelyezése Működési célú Felhalmozási célú II. Értékpapírok vásárlása III. Hitelek törlesztése, kötvénybeváltás kiadásai Hitelek törlesztése működési célú felhalmozási célú Kötvénybeváltás kiadásai működési célú felhalmozási célú KIADÁS MINDÖSSZESEN (A+ E) Irányitó szerv alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatás xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx Önkormányzat kiadása összesen xxxxxxxx xxxxxxxx xxxxxxxx

151 A.V.1. Támogatás értékű működési kiadás 3.1. melléklet eft-ban Támogatott megnevezése Eredeti előirányzat Módosított ei. Önkormányzat Önkormányzat Hivatala Mindösszesen Módosításra javasolt ei. Eredeti előirányzat Módosított ei. Módosításra javasolt ei. Eredeti előirányzat Módosított ei. Módosításra javasolt ei. Roma Nemzetiségi Területi Önkormányzat Lengyel Nemzetiségi Területi Önkormányzat Ruszin Nemzetiségi Területi Önkormányzat Német Nemzetiségi Területi Önkormányzat Szlovák Nemzetiségi Területi Önkormányzat Térségi Integrált Szakképző Központok Egyéb önkorm-i szervek támogatása Megyei Önkormányzat Hivatala Összesen

152 4. melléklet Költségvetési szervek engedélyezett létszáma Költségvetési szerv Eredeti költségvetésben engedélyezett létszám (fő) Módosított költségvetési létszám (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala B.A.Z. Megyei Önkormányzat Hivatala összesen: 33 34

153 5. melléklet Megyei Önkormányzat évi működési költségvetés támogatásának felhasználása Ezer Ft-ban Költségvetési Hónap Bevétel Kiadás Eredeti ei. Módosított.ei. Mód.jav.ei. Eredeti ei. Módosított.ei. Mód.jav.ei. Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

154 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 3/2013. (II.15.) sz. önkormányzati rendelete 4. sz. melléklete

155

156

157

158

159

160

161

162

163

164

165

166

167

168