Bács-Kiskun. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft
|
|
- Lilla Hegedűs
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 55/2016. (IX.30.) Kgy. sz. határozat melléklete Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Cím Verzió Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 3.0 Terület- és Településfejlesztési Operatív (TOP) Bács-Kiskun megye 63,23 Mrd Ft Program ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kicsiny László, ügyvezető igazgató Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. kicsinylaszlo@bacskiskun2020.hu, 30/ ITP felelős szervezet címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Kecskemét, szeptember
2 Tartalom 1. BEVEZETÉS A MEGYE ÁLTAL ALKALMAZOTT TERÜLETI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLTAL ELVÁRT KRITÉRIUMOK SAJÁT HATÁSKÖRBEN MEGHATÁROZHATÓ KRITÉRIUMOK AZ ITP CÉLRENDSZERE ÉS INTEGRÁLTSÁGA AZ ITP CÉLKITŰZÉSEK VISZONYA A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAIHOZ AZ ITP KÜLSŐ ÉS BELSŐ TERÜLETI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA AZ ITP FORRÁSALLOKÁCIÓJA A MEGYEI KERET TEMATIKUS FELOSZTÁSA A MEGYEI TOP FORRÁSKERET FELHASZNÁLÁSI MÓDOK SZERINTI MEGOSZTÁSA AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKEN BELÜL Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglakoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés AZ ITP INDIKÁTORVÁLLALÁSAI A MEGYE INDIKÁTORVÁLLALÁSAI AZ INDIKÁTORVÁLLALÁSOK INDOKLÁSA AZ ITP ÜTEMEZÉSE MELLÉKLETEK
3 1. Bevezetés között a megyék integrált területi programjainak megvalósítására szolgáló forrást a TOP biztosítja. A kevésbé fejlett régiókban elhelyezkedő 18 megyében megvalósuló megyei decentralizált fejlesztések tervezésére rendelkezésre álló területi szintű indikatív forrásallokációt a 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat tartalmazza, mely szerint Bács-Kiskun megyében 63,23 Mrd Ft áll rendelkezésre. A tervezés körülményeit meghatározó jogszabályok, hatályos dokumentumok: évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának előfeltételeiként meghatározott ex-ante kondicionalitások teljesítésével összefüggő feladatokról 1143/2013. (III. 21.) Korm. határozat a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok indikatív prioritásairól 1545/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat az európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának módjáról 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 2018/2013. (XII. 29.) Korm. határozat a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről 1058/2014. (II. 11.) Korm. határozat a Társadalmi és gazdasági felzárkózás által vezérelt térségi integrált program megtervezéséhez kapcsolódó feladatokról 1085/2014. (II. 28.) Korm. határozat a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatokkal kapcsolatos egyes koncepcionális kérdésekről 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról A Kormány 1831/2013. (XI. 14.) Korm. határozata a közötti időszakban a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú 3
4 városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozat módosításáról. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata Útmutató a megyék integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához (Nemzetgazdasági Minisztérium, február 2.) 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről. Az ITP-t megalapozó megyei önkormányzat által elfogadott területfejlesztési dokumentumok a következők: Elfogadott dokumentum Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója I. Helyzetelemzési fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója II. Javaslattevő fázis Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának stratégiai környezeti vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának Natura 2000 vizsgálata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programja 1.0 Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Programjának egyeztetési változata Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye 2020 Integrált Területi Program végső változata (utolsó közgyűlésen fogadták el) Közgyűlési határozatszám 60/2013. (XI.29.) Kgy. 60/2013. (XI.29.) Kgy. 54/2014. (IX.26.) Kgy. 56/2014. (IX.26.) Kgy. 55/2014. (IX.26.) Kgy. 57/2014. (IX.26.) Kgy. 17/2015. (III.27.) Kgy. 25/2015. (IV.30.) Kgy. Bács-Kiskun Megye Területi Integrált Programjának tartalmát alapvetően meghatározza a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program elfogadott változata, melynek fő beavatkozási irányai: Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztésén belül a megyében elsősorban iparterületi és logisztikai központ fejlesztésekre jelentkezik igény. A turisztikai fejlesztések terén a hálózatos fejlesztések önkormányzati elemei számítanak támogatásra. A hálózatos fejlesztés a TOP és a sikeres működtetés egyik legfontosabb feltétele. Ugyanakkor szoros a kapcsolódás a GINOP-ba javasolt országos jelentőségi turisztikai fejlesztési programokhoz is. 4
5 A turisztikai célú kerékpárutak kiépítése elősegíti az attrakciók megközelítését valamint az országos hálózathoz való kapcsolódást is. A TOP elősegíti a munkába állást óvodai, illetve bölcsődei kapacitások kiépítésével, korszerűsítésével. Megyénkben a csökkenő születésszámok miatt a korszerűsítés áll az előtérben. A foglalkoztatás növeléséhez járul hozzá a megyei foglalkoztatási együttműködések rendszere megyei és térségi szinten egyaránt. Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A népességmegtartás szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások rendelkezésre álljanak. Kiemelt fontosságú az energiafelhasználás racionalizálása, mely a településüzemeltetés költségeit csökkenti és hozzájárul a széndioxid kibocsátás csökkentéséhez is. A leromlott városi területek rehabilitációja néhány járásközpontban jelenthet lehetőséget a településfejlesztésre. A helyi közösségek sok helyen kulcsszerepet játszanak a települések életében, miközben nagyon erős lakosságmegtartó erőt képviselnek. A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció tartalmazta a partnerségi tervünket, melynek megfelelően minden járásban megszerveztük a helyi fejlesztési munkacsoportokat. A tervezési együttműködésre a megyei és a települési önkormányzatok együttműködési megállapodást kötöttek. A program kidolgozását egyaránt segítették a megyei szintű tematikus munkacsoportok a következő területeken: turizmus; megújuló energia energiahatékonyság; élelmiszergazdaság; gazdaságfejlesztés. A tervezési munkát a Bács- Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. munkatársai koordinálták és az ITP dokumentum tényleges írásos anyagát is ők készítették el. A területfejlesztési program, majd az ITP is széleskörű igényfelmérésen alapul, mely során a megye 118 településének polgármesterei a járási munkacsoportokon keresztül mondták el a véleményüket. Kecskemét Megyei Jogú Várossal szakmai szinten számos egyeztetés történt, de a megyei területfejlesztési koordinációs fórum is tárgyalta az ITP-t. A tematikus munkacsoportokon keresztül a civil és egyházi szektor javaslatait lehetett beépíteni a tervekbe. A formális társadalmi egyeztetés a programozás során volt előírás, melyet akkor lebonyolítottunk és a jelenlegi tervnél ragaszkodtunk a programban foglaltakhoz. 5
6 2. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok Az Bács-Kiskun Megyei Integrált Területi Program a költségvetési időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forráskeret felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a helyi igényekkel összhangban. Az ITP-n belül rögzíteni szükséges a Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert, melyet a Kormány a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) rendelet 57. (1) bekezdése rögzít. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer olyan kritériumokat tartalmaz, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektkiválasztásnak. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság (IH) által rögzített kötelező kritériumok, másrészt az adott megyei önkormányzat (területi szereplő) által választott elvárások Az Irányító Hatóság által elvárt kritériumok Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Megalapozottság Kockázatok Projekt komplexitása Hatás Integrált megközelítés Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy a fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága milyen mértékben megítélhető a rendelkezésre álló információk, és a benyújtásra került dokumentumok alapján. A szempont ennek megfelelően garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához. A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Az ágazati OP-k projektjeihez, illetve a TOP más intézkedéseinek projektjeihez való kapcsolódás, a tervezett fejlesztések egymáshoz való illeszkedése, szinergikus hatása. 6
7 I.9. I.8. Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága, az erőforráshatékonyság, az alacsony károsanyag-kibocsátás és környezetterhelés, a környezettudatosság (pl. a fejlesztésekben az energiahatékonysági szempontok érvényesítése, megújuló energiaforrások, a kedvezőbb környezeti hatásokkal járó megoldások előnyben részesítése). A tervezett fejlesztés az ÜHG kibocsátást a lehető legkisebb mértékben növelje, lehetőleg csökkentse. A fejlesztés pénzügyileg megalapozott, a projekt megvalósításához és működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak, többlet fenntartási támogatást nem igényelnek. A kiválasztási kritérium a fejlesztés azon aspektusát vizsgálja, hogy az semmilyen módon ne legyen kirekesztő egyetlen társadalmi csoport számára sem. I.10. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett. I.11. Eredményesség A fejlesztési elképzelés reálisan járul hozzá a releváns indikátorteljesítéshez. 7
8 2.2. Saját hatáskörben meghatározható kritériumok Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 54/2014 (IX. 26.) Kgy. határozatával elfogadta Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját, mely dokumentum széleskörű, területi és tematikus módon egyaránt szerveződő partnerségen, illetve a megye Területfejlesztési Koncepcióján alapulva foglalja össze a megye fejlesztési elképzeléseit. Az ITP illeszkedése a megyei programhoz biztosítja az ágazati, a TOP-os és egyéb forrásokból megvalósuló fejlesztések összhangját. II.1. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz A kiválasztás kritériuma, a megye területfejlesztési programjához és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 8
9 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Alaphelyzet: II.3. Hozzájárulás a belső területi kiegyenlítődéshez A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. Bács-Kiskun megye gazdaságilag különböző fejlettségű kisebb területi egységekből áll, és a társadalmi mutatók a megyén belüli helyzettől függően is meglehetősen eltérőek. A megyeszékhely gazdasági és társadalmi mutatói (az országos városi rangsorban) korábban is viszonylag jók voltak, az elmúlt évek nagy volumenű beruházásainak és fejlesztéseinek köszönhetően pedig Kecskemét hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő városává vált, és ez a fejlődés valamelyes a Kecskeméti járás többi településére is továbbterjedt. Ezzel szemben a megye többi 10 járása a 290/2014 Korm.rendelet értelmében kedvezményezettnek számít, közülük is a Bácsalmási és Jánoshalmai járások komplex programmal fejlesztendőnek, míg a Kiskunmajsai és Kunszentmiklósi járások fejlesztendőnek minősülnek. Illeszkedő megyei program célok: Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) Alaphelyzet: II.6. Hozzájárulás munkahelyteremtéshez a A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. Az ezredfordulót követő időszakban a foglalkoztatási rátát illetően az országos szinten jellemző fokozatosan javuló trendtől elszakadva a megye lassú visszaesést mutat. A válság következtében megjelenő foglalkoztatás-csökkenés e fejlettebb területekhez képest kissé időben késve és kevésbé drasztikusan jelenik meg, de így is súlyos munka-erőpiaci krízist eredményezve, majd az adatok 2010-től emelkednek ismét, szinte egy év alatt elérve a válság előtti szintet, de még mindig az országos átlag alatt maradva. Foglalkoztatási szempontból a legrosszabb helyzetben a hátrányos helyzetű, a közép- és nagyobb városoktól, illetve a közlekedési folyosóktól távol lévő térségek alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalói vannak. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) 9
10 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) Alaphelyzet: A szárazodás, az aszály, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának megnövekedése (viharok, rövid idő alatt hulló nagy mennyiségű csapadék, jégesők), a térség hidrológiai egyensúlyának megbomlása, valamint a változások előre nem látható következményei jelentős terheket jelentenek az itt élő társadalmi közösségek számára, ráadásul a prognózisok szerint a jövőben ez a fajta kiszámíthatatlanság csak fokozódni fog. II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. A napsütéses órák magas számából, a rendelkezésre álló termálvíz- és biomassza-mennyiségből adódóan a megye jelentős potenciállal bír a megújuló energiatermelés terén. Ezen potenciál fokozottabb kihasználása eszköze lehet a fajlagos széndioxid-kibocsátás csökkentésének és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemnek. Illeszkedő megyei program célok: Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Alaphelyzet: II.8. Egyéb: Hozzájárulás integrált fejlesztési programok megvalósításához Több szakmai és/vagy földrajzi terület fejlesztési rendszerébe illeszkedő kezdeményezések. Az integrált szemléletű tervezés és megvalósítás egyértelműen növeli a forrásfelhasználás hatékonyságát, hozzájárul a szinergiák kiaknázásához, csökkenti a párhuzamosságokat és a beruházások káros egymásrahatásait, továbbá teljes mértékben kihasználja a széleskörű partnerség által nyújtott előnyöket. Ennek megfelelően a Terület- és Településfejlesztési Program is lehetőséget kínál, sőt bizonyos területeken el is várja az integrált megközelítést. Az integráltság a TOP keretein belül értelmezve jelentheti az ERFA- és ESZA-források együttes felhasználását, ez jellemző például a városrehabilitációs projektekre, vagy a foglalkoztatási 10
11 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat paktum azon támogatásaira, melyek konkrét, 1.1 intézkedés keretében megvalósult gazdaságfejlesztési projektet egészítenek ki. További szempont, hogy ne a pontszerű, elszigetelt fejlesztések legyenek túlsúlyban, hanem több települést érintő, összehangolt projektekben, hálózatokban gondolkodjunk. Jellemzően ilyen terület a turizmus és a közlekedés. A szükséges települések közötti egyeztetések színterei lehetnek a tervezés során hatékonyan működő járási területfejlesztési munkacsoportok a települési polgármesterek részvételével. Fontos, hogy az integráltság ne csak a TOP-on belül legyen értelmezhető. A kritérium lefektetésének célja az is, hogy előnyt élvezhessenek azok a fejlesztési elképzelések, melyek egy nagyobb, több ágazatot vagy területet érintő program TOP-ból finanszírozható, fontos elemét képezik, ez az eset állhat fenn például egy önkormányzati iparterületi vagy ipari parki fejlesztésnél, ahol a betelepülők GINOP-ból juthatnak telephely-fejlesztési vagy K+F+I támogatáshoz. Illeszkedő megyei program célok: A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén (átfogó cél) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése (átfogó cél) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése (átfogó cél) Egészséges és megújuló társadalom (átfogó cél) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével (Tem1) Élhető és életképes vidék (Tem2) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések (Tem3) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra (Ter1) Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések 11
12 Sorszám Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Szöveges magyarázat (Ter4) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések (Ter5) 12
13 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Az ITP célrendszere és integráltsága 3.1. Az ITP célkitűzések viszonya a területfejlesztési program céljaihoz 1. ábra: Bács-Kiskun megye területfejlesztési célrendszere A megyei integrált területi program a Bács-Kiskun 2020 operatív program TOP-ból támogatható fejlesztéseit foglalja keretbe. A Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével tematikus cél megvalósulását szolgálják A helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése a Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása valamint a Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása. Részben ide, részben pedig az Élhető és életképes vidék célhoz kötődik a turizmusfejlesztés, illetve azon belül a települési vonzerőfejlesztés. A településfejlesztési jellegű projektcsomagok az Élhető és életképes vidék valamint a Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése célok megvalósításához egyaránt hozzájárulnak. A Bács-Kiskun 2020 programban a tematikus célok mellett kiemelt szerepet kaptak a területi célok is. A Homokhátság, a Duna-mente, a határhoz közeli térségek valamint Kecskemét gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból is olyan jellegzetes területek, melyek fejlesztését a Bács-Kiskun 2020 ITP egyes intézkedései másképpen tudják szolgálni. 13
14 Bács-Kiskun 2020 célrendszere ITP célok A megye társadalmigazdasági súlyának növelése Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A megyén belüli jelentős térségi különbségek csökkentése Egészséges és megújuló társadalom Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor erősítésével Élhető és életképes vidék Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása Leromlott városi területek rehabilitációja A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Helyi identitás és kohézió erősítése 2. ábra: Bács-Kiskun 2020 és az ITP célok kapcsolatrendszere Az ITP célkitűzések hozzájárulása a Terület és Településfejlesztési Operatív Program stratégiai célkitűzéseihez A TOP elsődleges célja a térségi (decentralizált) gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás növelése. Nyolc ITP cél került meghatározása, melyek közvetlenül, illetve közvetve szolgálják a fenti célok elérését az alábbiak szerint: 14
15 ITP1 cél: Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése A helyi gazdaság fejlesztése cél keretében tervezzük a lokális üzleti környezetből hiányzó gazdasági szolgáltatások, valamint a hiányzó infrastruktúra fejlesztését. A fejlesztett gazdasági környezet lehetőséget biztosít a vállalkozások számára a termelő és szolgáltató tevékenység helyszínének biztosítására. A tevékenységüket megindító vállalkozások hatékonyan járulnak hozzá a foglalkoztatás növeléséhez. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése hozzájárul a már működő vállalkozások bővüléséhez, hiszen lehetőséget biztosít a termelő kapacitások bővítéséhez szükséges helyszínek eléréséhez. A termelő kapacitások bővítése további munkaerő igényt fog generálni. A cél keretében tehát a vállalkozások munkahelyteremtő képességét kívánjuk növelni a helyi gazdaság működését segítő helyitérségi feltételek javításával. A célkitűzés keretében válik lehetőség a munkahelyek elérhetőségének javítására és a munkavállalók mobilitásának segítésére. Több település tekintetében a település mérete vagy a település szerkezete nem nyújt lehetőséget a hiányzó üzleti infrastruktúra településen belüli fejlesztésére, ezért szükséges a már meglévő munkaerő-piaci vonzásközpontok elérhetőségének javítása, a települések gazdasági területeinek gyorsabb megközelíthetővé tétele, valamint az új térségi közlekedési kapcsolatok kiépítése. A cél megvalósítása során tehát olyan településeken is javul a lakosság foglalkoztatása, ahol közvetlenül gazdaságfejlesztési intézkedésekre nincsen lehetőség. A gyermekjóléti alapszolgáltatások fejlesztésével (bölcsődék, családi napközik), valamint a óvodai ellátáshoz való hozzáférés fejlesztésével javulni fog elsősorban a nők munkavállalása, javítva ezzel a foglalkoztatást. ITP2 cél: Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása A kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosításával a gazdaság diverzifikációja mentén új vállalkozások, ezáltal új munkahelyek jönnek létre. A turistaforgalom növekedésével várható, hogy a fejlesztett kulturális és természeti értékek mellett további kiegészítő szolgáltatást kínáló vállalkozások jelennek meg, tovább növelve a foglalkoztatás arányát. ITP3 cél: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása A települési környezet fejlesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a városközpontok gazdasági funkciója erősödjön, melynek mentén a városközpontok kereskedelmi és szolgáltatásai funkciói bővülnek a működő vállalkozások gazdasági tevékenységének bővülésével. A gazdaságfejlesztés mellett a lakosság számára is szükséges megteremteni az élhető városi környezetet, amely a munkavállaláshoz szükséges térszerkezetet és rekreációs lehetőségeket biztosítja. A rendezett városi környezet és városközponti szolgáltatások teszik vonzóbbá a települést az aktív munkavállalók számára. 15
16 A gazdaságfejlesztés mellett fontosak a lakossági igényekhez illeszkedő, hatékonyabb településüzemeltetést biztosító környezetvédelmi beruházások és az ehhez kapcsolódó környezetvédelmi szemléletformálási akciók. ITP4 cél: Települési közszolgáltatások fejlesztése A gazdasági fejlesztések hatásával az aktív lakosság magasabb igényeket támaszt, és bővebb kapacitást vár el a közszolgáltatásoktól. Ezen igény kielégítése érdekében szükséges a gazdaságfejlesztéssel arányosan fejleszteni az egészségügyi alapellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokat biztosító infrastruktúrát. A nappali szociális ellátások fejlesztése akár közvetlen módon is szolgálhatja a foglalkoztatás bővítését, hiszen a szakszerű nappali ellátás lehetőséget nyújt az otthoni ápolásban tevékenykedők részére a munka világába történő visszatérésre. ITP5 cél: Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés A közlekedésfejlesztési intézkedések hozzájárulnak az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás mérsékléséhez. Bács-Kiskun megye déli fekvése, a homokhátságra jellemző táji jellege, valamint az extenzív mezőgazdasági tevékenysége miatt különösen érintett az éghajlatváltozás hatásai tekintetében. A vízhiány, az elsivatagosodás nemcsak a lakosság élhető környezet hatásfokát rontja, hanem negatívan hat a vállalkozások tevékenységére, ami akár a területről való kivonulásukhoz is vezethet. Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátás, melyek egyébként fokozzák az éghajlatváltozást. ITP6 cél: Leromlott városi területek rehabilitációja A lakosság életkörülményeinek javítása mellett a célkitűzés lényeges és várt eredménye, hogy az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt a munka világából kiszakítottak ismételten megtalálják az aktív munkavállalási lehetőségeiket. A cél megvalósításával tehát nemcsak a városkép javul, hanem a térség foglalkoztatottsága is. ITP7 cél: Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése A foglalkoztatási paktum és a helyi identitás és kohézió erősítése ITP célok kivételével a többi cél elérését elsősorban infrastrukturális jellegű fejlesztések megvalósításától várjuk. A gazdaságfejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. 16
17 ITP8 cél: Helyi identitás és kohézió erősítése Bács-Kiskun megyében jelentős fejlesztés fog megvalósulni az elkövetkezendő időszakban. A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, hogy a mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele legyen biztosítva. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével Az ITP külső és belső területi kapcsolatrendszerének vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszere Tematikus célok Versenyképes, innovatív gazdaság (TC1) Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság (TC2) Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás (TC3) Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I (TC4) Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom (TC5) Jó állam: szolgáltató állam és biztonság (TC6) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme (TC7) (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) TC1 TC2 TC3 TC4 TC5 TC6 TC7 SC1 SC2 SC3 17
18 (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) SC4 SC5 SC6 Specifikus célok Az ország makroregionális szerepének erősítése (SC1) A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat (SC2) Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése (SC3) Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése (SC4) Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés (SC5) Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása (SC6) Bács-Kiskun 2020 ITP célok Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása (ITP3) Települési közszolgáltatások fejlesztése (ITP4) Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITP5) Leromlott városi területek rehabilitációja (ITP6) Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése (ITP7) Helyi identitás és kohézió erősítése (ITP8) ITP célok közötti kapcsolatrendszer bemutatása A TOP elsődleges célja a gazdaságfejlesztés és ezen keresztül a foglalkoztatás bővítés, ezért az ITP célok közötti kapcsolatrendszert és integráltságot is ezen stratégiai cél mentén vizsgáljuk. Az ITP1 cél fogalmazza meg a gazdaságfejlesztés célját, ezért ezen ITP cél aspektusából vizsgáljuk a többi ITP cél kapcsolatát. ITP1 ITP2: A turisztikai értékek fejlesztése hosszú távon csak akkor válhat sikeressé, ha a fejlesztések mentén a gazdaság diverzifikációja is követi. A turisztikai célú fejlesztések és a diverzifikációs folyamatok egyik alappillére a helyi, decentralizált gazdaságfejlesztés. ITP1 ITP3: a gazdaságfejlesztés mellett szükséges a fejlesztéssel érintett település funkció szerinti, térszerkezeti és környezetvédelmi fejlesztése. A két cél között erőteljes szinergia hatás várható, tekintettel arra, hogy az ITP3 cél megvalósítása érdekében lehetőség nyílik a városközpontok gazdasági, kereskedelmi és szolgáltatás funkcióinak bővítésére. Ezen fejlesztések kiegészítik és erősítik az ITP1 célnál megfogalmazott eredményeket. ITP1 ITP4: Az ITP1 cél egyértelműen a gazdaságfejlesztésre és a foglalkoztatás bővítésre 18
19 fókuszál. A munkavállalásban aktív lakosság részéről az egészségügyi alapszolgáltatások iránti igény növekszik. A foglalkoztatás hatékonysága növelhető, ha települési szinten a lehető legtöbb egészségügyi alapszolgáltatás érhető el minél magasabb színvonalon. Így a munkavégzést terhelő tört időszakok csökkenhetnek. A szociális szolgáltatások fejlesztésével pedig azon személyek számára is megnyílik a munka világa, akik korábban otthoni betegápolásban vettek részt. Az ápolt szakszerű ellátásban részesülhet, míg az ápolását végző hozzátartozó egy magasabb jövedelmi szintet tud elérni a munkaerő piacon. ITP1 ITP5: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése globális feladat. Az ITP1 cél eredményeként bővülni fog megye ipari termelése. A legmodernebb környezetkímélő technológiák alkalmazása mellett is növekedni fog a termelő szektor által kibocsátott üvegházhatású gázok mértéke. Ez a hatást ellensúlyozandó és a globális cél elérését erősítendő szükséges a lakosság részéről is az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenését célzó intézkedéséket megtenni. A tömegközlekedés és a hivatásforgalmi kerékpárút fejlesztések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mellett hozzájárulnak a munkaerő mobilitás növeléséhez is, hozzájárulva az ITP1 cél keretén megvalósított fejlesztések sikeréhez. ITP1 ITP6: A leromlott városterületen élő aktív korú lakosság közül többen az életkörülmények hiányosságai, a mentális állapot, valamint az alapképzések hiánya miatt nem tudnak megjelenni a munkaerő piacon. Az ITP6 cél keretében ezen hiányosságokat kívánjuk kezelni, mérsékelni, ezáltal a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés eredményesebb lehet a város rehabilitációval érintett településeken. ITP1 ITP7: A gazdaság fejlődése és a foglalkoztatás bővülése csak abban az esetben lehet sikeres, ha az eszközök mellett a humán erőforrás fejlesztésére is lehetőség nyílik. A foglalkoztatási paktum előnye és hatékonysága abban rejlik, hogy a területi alapon végrehajtott infrastrukturális fejlesztések által elvárt humán erőforrás fejlesztések illeszthetővé válnak, ezzel is erősítve a fejlesztések sikerességét. ITP1 ITP8: A gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás bővítés célja akkor valósítható meg sikeresen, ha a megvalósuló fejlesztések minden társadalmi réteget érintenek és annak eredményeiből mindenki részesül. Ezen hatás elérése érdekében szükséges, mind a projekttervezésben, mind a megvalósításban, mind pedig az üzemeltetésben a társadalmi együttműködések révén a lakosság minél szélesebb rétegének részvétele. Lakosság eredményes bevonása történhet a térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, valamint kulturális és környezeti örökség megőrzésére irányuló programok megvalósításával, a településfejlesztés kérdéseiben aktív civil szervezetek és személyek partnerségével. 19
20 Nemzeti fejlesztés ábra: A Bács-Kiskun Megyei ITP és az országos, illetve EU célok közötti kapcsolatrendszer Bács-Kiskun ITP EU 2020 Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme Versenyképes, innovatív gazdaság Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom Jó állam: szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és környezetünk védelme Az ország makroregionális szerepének erősítése Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési közszolgáltatások fejlesztése Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés Leromlott városi területek rehabilitációja Fenntartható növekedés Intelligens növekedés Inkluzív növekedés KKV-k versenyképességének növelése, valamint a mezőgazdasági, halászati és vízgazdálkodási szektorok fejlesztése Az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés A kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása Az alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés és menedzsment elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Bács-Kiskun 2020 megyei foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése Szociális felzárkóztatás elősegítése és szegénység leküzdése Vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése Helyi identitás és kohézió erősítése Foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Intézményi kapacitás és hatékony közadminisztráció elősegítése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása 20
21 Bács-Kiskun megye és Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljainak kapcsolódása Kecskemét Megyei Jogú Város ITP céljai: - A gazdasági környezet fejlesztése, foglalkoztatás bővítése és élhető-vonzó, népesség megtartó város kialakítása (ITPc1) - Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (ITPc2) - A városi közszolgáltatások fejlesztése (ITPc3) - Leromlott városi területek rehabilitációja, együttműködő helyi társadalom kialakításának elősegítése (ITPc4) Bács-Kiskun Megye ITP céljai: KMJV településfejlesztési céljai ITP1 ITP2 ITP3 ITP4 ITP5 ITP6 ITP7 ITP8 ITPc1 X X X X X ITPc2 X X ITPc3 X X ITPc4 X X X A fenti táblázatból kiderül, hogy Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programjában megfogalmazott célkitűzések valamilyen mértékben szinte mindenhol kapcsolódnak Kecskemét Megyei Jogú Város által leírt ITP célokhoz. Az alapvető cél a fejlesztési elképzelésekben azonos, a gazdaság fejlesztése, a versenyképesség növelése, ezen keresztül a foglalkoztatottság bővítése, a közszolgáltatások fejlesztése, egy élhető az emberek számára vonzó környezet kialakítása valamint a társadalmi kohézió erősítése. Integráltság a szomszédos megyék fejlesztési irányaival Bács-Kiskun megye földrajzi helyzetéből adódóan sokirányú kapcsolatrendszer jellemzi a szomszédos megyékkel (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Fejér, Tolna és Baranya). A Bács-Kiskun megyei ITP célkitűzései a szomszédos megyék területfejlesztési programjainak számos célkitűzésével, prioritásával szoros kapcsolatban vannak. A megyehatáron átnyúló fejlesztések közül kiemelten fontos az integrált várostérségi és infrastrukturális fejlesztések a Homokhátságon és a Tisza mentén, a Duna menti megyékkel és az Európai Unió Dunastratégiájával összhangban, amely többek között a dunai hajózás újbóli felfejlesztését tartja egyik fő céljának összhangban a természeti és logisztikai potenciál kiaknázása, továbbá a határmenti megyékkel egyetértésben a határokon átívelő együttműködések erősítése a gazdaság és a közlekedés terén Magyarország-Horvátország valamint Magyarország-Szerbia közt. Jász-Nagykun-Szolnok megyével a kapcsolatot egyrészt a Szolnok-Kecskemét tengely által meghatározott fejlesztési övezet jelenti, mely Jász-Nagykun-Szolnok megye Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése (JNSZM1) ITP cél, Bács-kiskun megye 21
22 esetében a Helyi gazdasági és közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ITP1) célok szolgálják. A másik fontos fejlesztési tengely a Tisza és a hozzá kötődő turisztikai fejlesztések. Jász- Nagykun-Szolnok megye Térségi turizmusfejlesztés (JNSZM2), Bács-Kiskun megye Kulturális és természeti értékek turisztikai hasznosítása (ITP2) amihez kapcsolódik még Csongrád megye Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben (T2). A Homokhátság komplex fejlesztése nemcsak Csongrád megyében jelenik meg, hanem Bács- Kiskun megyében is, különösen az ITP1, ITP2 és ITP3 céloknál. Ehhez csatlakoznak Pest megye gazdaságfejlesztési céljai. Baranya, Tolna és Fejér megyékkel a Duna menti összehangolt gazdaság és közlekedésfejlesztés a legfontosabb közös nevező. Baranya megyében az Elérhetőség és mobilitás javítása, Tolna megyében a Fenntartható gazdaságés turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés, Fejér megyében a Helyi és térségi gazdaságfejlesztés célokkal a legerősebb megyénk kapcsolódása. Tolna megyével a közlekedésfejlesztési szempontból a leendő paksi Duna híd és a felhordó úthálózat jelentheti a legfontosabb kapcsolatot, melyhez az ITP gazdagfejlesztési projektjei is szervesen illeszkednek. A táblázatban használt színkódok magyarázata: Erős kapcsolat Közvetlen kapcsolat Közvetett kapcsolat Nincs kapcsolat Megyék ITP céljai Csongrád megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) T.1. Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése T.2. Komplex tájgazdálkodás és integrált várostérségek kiépítése a Homokhátságon és a Tisza térségben T.3. Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása Tiszántúlon S.1. Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S.2. A teljes agrárvertikum együttműködésre, innovációra és alkalmazkodásra épülő megerősítése S.3. Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S.4. A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság- és vállalk.fejl. 22
23 Megyék ITP céljai JNSZM1 Munkahelyteremtés és a munkába állás segítése JNSZM2 Térségi turizmusfejlesztés JNSZM3 Élhető, vonzó települési környezet JNSZM4 Energiatudatos önkormányzatok Jász-Nagykun-Szolnok megye Bács-Kiskun megye ITP célja (ITP1) (ITP2) (ITP3) (ITP4) (ITP5) (ITP6) (ITP7) (ITP8) JNSZM5 Egészséges, együttműködő helyi társadalom Pest megye Vállalkozások növekedési potenciáljának erősödése Pest megyében Fenntartható multimodális mobilitás elősegítése Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése A leromlott településrészeken élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítása, társadalmi és fizikai rehabilitációja Helyi és térségi gazdaságfejlesztés Fejér megye A települések élhetőségének és népességmegtartó képességének erősítése, a települési környezet fenntartható megújítása Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások használatának elősegítése A helyi közszolgáltatások fejlesztése a térségi gazdaság és a népességmegtartó-képesség megerősítése érdekében A helyi társadalmi kohézió erősítése a leszakadó térségek megújítása és közösségi programok révén Térségi foglalkoztatás-ösztönző programok megvalósítása Fenntartható gazdaság- és turizmusfejlesztés, munkahelyteremtés Közlekedésfejlesztés A környezeti fenntarthatóság elősegítése Egészségügyi, a szociális és az oktatási szolgáltatások (közszolgáltatások) színvonalának növelése Élhető települések Tolna megye Lakossági együttműködések, civil kezdeményezések elősegítése Baranya megye Helyi gazdaságok fejlesztése Tartós növekedésre képes gazdaság megteremtése Piaci igényekre reagálni képes emberi erőforrás fejlesztés Társadalmi felzárkózás elősegítése Stratégiai erőforrások fenntartható használata Elérhetőség és mobilitás javítása Nagytérségi csomóponttá válás 23
24 Bács-Kiskun megye és a Vajdaság fejlesztési tervei közti kapcsolat Bács-Kiskun megye számára nagyon fontos a Vajdasággal való gazdasági és társadalmi kapcsolat. Ezért a két térség fejlesztési terveit folyamatosan egyeztettük. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritásaihoz való kapcsolódás a következők szerint alakul. A magyar-szerb IPA II határon átnyúló együttműködési program prioritása A környezet védelme és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, kockázat megelőzés és menedzsment A fenntartható közlekedés támogatása és a közinfrastruktúra fejlesztése A turizmus és a kulturális, természeti örökség erősítése Az üzleti környezet versenyképességének erősítése, kis- és középvállalkozások, kereskedelem és befektetések fejlesztése ITP kapcsolódás Az Bács-Kiskun Megyei ITP-nek egyik legfontosabb eleme a megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéscsomag. Az ITP kiemelt célterülete a Homokhátság, mely a Vajdaságba is áthúzódik és így a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb térsége. A határtérség fejlesztésében a gazdasági célú alsóbb rendű utak fejlesztése, valamint a kerékpárút fejlesztések összehangolása megtörténik mindkét programban. Az ITP turisztikai fejlesztéseinek fókuszában is a kulturális, illetve természeti értékek vannak. Bács-Kiskun megye határtérségének jelentős része egyben hátrányos helyzetű terület, szabad vállalkozási zóna. Az ITP külön pénzügyi keretet tartalmaz a térség fejlesztéseinek támogatásához. 24
25 4. Az ITP forrásallokációja Az ITP forrásallokációját a területfejlesztési tervezés során létrehozott járási és tematikus munkacsoportok segítségével végzett igényfelmérésre alapoztuk. Ezen igényfelmérések és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban tervezett intézkedések figyelembevételével terveztük a megyei támogatási kereteket. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedéseit a 4. ábra szemlélteti. 4. ábra: A TOP intézkedéseinek rendszere A következő táblázatban az intézkedések és a prioritások közötti, saját igényeken alapuló, évek közötti bontásban szereplő forrásmegosztást láthatjuk. 25
26 TOP prioritások Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP prioritások intézkedései Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése TOP prioritások közötti forrásmegosztás (Mrd Ft) A megye forráskeretének megoszlása TOP prioritások között (Mrd Ft) Ellenőrzés ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA ESZA ESZA 298, , ,986 61,769 89, ,68 23,626 11,699 15,910 4,890 7,100 63,23 26
27 TOP prioritások Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2. Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP prioritások intézkedései Az egyes TOP prioritásokon belüli intézkedések közötti forrásmegoszlás (Mrd Ft) A megye TOP forráskeretének megosztása prioritásonként és intézkedésenként a TOP belső arányok szerint (Mrd Ft) Ellenőrzés 114,354 71,328 51,126 61, ,785 75, ,710 21,510 17,089 23,170 66,271 8,622 14, ,68 9,053 5,646 4,047 4,880 11,699 5,959 9,951 1,703 1,353 1,834 5,246 0,683 1,171 63,23 27
Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenBács-Kiskun. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenBács-Kiskun Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja ,23 Mrd Ft
70/2016. (XI.25.) Kgy. sz. határozat melléklete Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 4.0 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP
RészletesebbenK I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés április 22-i ülése jegyzőkönyvéből
BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 1047-3/2016. K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2016. április 22-i ülése jegyzőkönyvéből 22/2016. (IV.22.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenFORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.
FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenCsongrád Megye Integrált Területi Programja
Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenK I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés szeptember 25-i ülése jegyzőkönyvéből
BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS 5087-5/2015. K I V O N A T a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2015. szeptember 25-i ülése jegyzőkönyvéből 43/2015. (IX.25.) Kgy. H a t á r o z a t A közgyűlés ülésének napirendje
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenA BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 2014-2020-BAN
RészletesebbenKépes György Területfejlesztési és Területrendezési Osztály Békés Megyei Önkormányzat
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM BÉKÉS MEGYEI INDIKATÍV FORRÁSKERETBŐL MEGVALÓSÍTHATÓ FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK GINOP MEGYEJÁRÁS - Sarkad 2015. május. 29. Képes György Területfejlesztési
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)
TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,
RészletesebbenFORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.
1. melléklet - allokáció I. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Prioritás Intézkedések Eltérés magyarázata 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra Elvárt fomátum: pl. 13,23 Megye
RészletesebbenNagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei
Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi
RészletesebbenTERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN
TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN HORVÁTH CSILLA településfejlesztési programmenedzser NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság
RészletesebbenTOLNA MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK JELENE, JÖVŐJE
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOLNA MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK JELENE, JÖVŐJE NASZVADI BALÁZS TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL OSZTÁLYVEZETŐJE 2016. NOVEMBER 17. TOLNA MEGYEI ITP TOLNA MEGYEI TOP BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK
RészletesebbenMAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Széchenyi Programiroda Országos Konferenciasorozat Győr, 2016. november 18. SIMON RÓBERT BALÁZS
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált
RészletesebbenBács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft
Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.0 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált
RészletesebbenA Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai
A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK
NÓGRÁD MEGYEI TOP FEJLESZTÉSEK Skuczi Nándor Nógrád megyei közgyűlés elnöke KÖZEL A SEGÍTSÉG ORSZÁGOS KONFERENCIASOROZAT Széchenyi Programiroda Salgótarján, 2016. november 24. ÁTTEKINTÉS Néhány fontosabb
RészletesebbenA Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 7. szám A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról A Kormány
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenTERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN
TERÜLETI TERVEZÉS A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN RÁKOSSY BALÁZS Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A TERÜLETI OPERATÍV PROGRAMOK A 2014-2020 PROGRAMOZÁSI
RészletesebbenMiskolc, október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Miskolc, 2014. október 16. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN megye 2014-2020 CÉLPONTban a gazdaságfejlesztés TOP GAZDASÁGFEJLESZTÉS AMIRŐL SZÓ LESZ 1. A 2014-2020-as tervezési időszak 2. A Terület- és Településfejlesztési
RészletesebbenA Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról
422 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2016. évi 7. szám A Kormány 1005/2016. (I. 18.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról A Kormány
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra
Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenHELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE
HELYI GAZDASÁGI ÜZLETI INFRASTRUKTÚRA ÉS KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE BODOR NORBERT Programirányító referens RFP Stratégiai Tervezési és Értékelési Főosztály NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TERÜLET-
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható
RészletesebbenTerületi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP)
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AZ ELŐADÁS TARTALMA 1. A TOP STRATÉGIAI CÉLJA, HATÁSKÖRE, TERÜLETI FUNKCIÓJA 2. A TOP FORRÁSKERETE 3. A TOP PRIORITÁSTENGELYEI 4. A TOP VÉGREHAJTÁSI
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai
Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai
Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY
A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY TÉMÁK TÉMÁK I. Célok, célkitűzések, prioritások, műveletek II. Régiótípusok, alapok III. Elvek, fogalmak IV. Éves fejlesztési
RészletesebbenA megyei önkormányzat szerepe a TOP források felhasználásában. Pajna Zoltán, elnök Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés február 25.
A megyei önkormányzat szerepe a TOP források felhasználásában Pajna Zoltán, elnök Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. február 25. A megyei önkormányzat feladata 19. A területi szereplő a) kidolgozza az
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenA megyeszékhely fejlesztési elképzelései
A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenHajdúhadház Város Polgármesterétől
Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont /2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 2-102/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József BESZÁMOLÓ Nógrád Megye Integrált Területi Programjához (2014-2020)
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.
RészletesebbenA kormányzati és a helyi tervek konvergenciája
A kormányzati és a helyi tervek konvergenciája Tipold Ferenc főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály Hagyomány. Természet. Modernitás. Tokaj - Hegyalja fejlesztési
Részletesebbenmegyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember
megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenMagyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra
Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenA megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése
A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdasági felzárkózást támogató intézkedései
A társadalmi-gazdasági fejlődés jövőképe a helyi esélyegyenlőségi programokban projekt záró konferencia Budapest, 2014. december 8. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdasági felzárkózást
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 63/2016. (IX. 29.) MÖK határozat Tárgy: Veszprém Megye Integrált Területi Programjának módosítása A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta
RészletesebbenA strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon
A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség
RészletesebbenA Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat
A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai
Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati
RészletesebbenPartnerségi Megállapodás
Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november
RészletesebbenUNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN
UNIÓS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A 2014-2020-AS EURÓPAI UNIÓS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN VITÁLYOS ESZTER EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG MINISZTERELNÖKSÉG 1 Áttekintés 1. 2017. évi fejlesztéspolitikai
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenTelepülési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.
Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA
VESZPRÉM MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2017. június (Elfogadásra került a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2017. július 20-i ülésén.) Veszprém Megyei Önkormányzat Cím: 8200 Veszprém, Megyeház
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenVersenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenStratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire
Stratégiai és programozási felkészülés a 2014-20-as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tafferner Bálint támogatáspolitikai referens NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály 2015. május 5. CO-POWER - MTVSz
RészletesebbenHelyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben
Helyi foglalkoztatási paktumok szerepe a gazdaságfejlesztésben Halasi István Programirányító referens Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága fejlesztési
RészletesebbenSOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA KÉSZÍTETTE: 1 SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 2015. ÁPRILIS FELÜLVIZSGÁLVA: 2016. JÚNIUS Cím Verzió Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenNyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS
NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 269/2016. (IX.22.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2014-2020. EU költségvetési időszakra készített Integrált Területi Program módosításának
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenTájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről
Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozható fejlesztési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) finanszírozható fejlesztési lehetőségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Tervezési Szakmai Nap Szolnok, Megyeháza, 2014. május 15. Lakatos István
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Németh Tamás Fejlesztési tanácsadó Tartalom TOP 1. körös felhívások összegzése 2016. II. félévben megjelenő Felhívások Terület- és Településfejlesztési
RészletesebbenNyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 4.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenMiskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.
Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!
Részletesebben