ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IKT. SZÁM: /2012-EMMI A évi CXII. törvény 27. (5) (7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült július 12-én. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról Budapest, július készítette: látta: jóváhagyta: dr. Tóth Zsófia ( ) Zsofia.Toth@emmi.gov.hu dr. Szalay Éva ( ) Eva.Szalay@emmi.gov.hu dr. Mattenheim Gréta ( ) Greta.Mattenheim@emmi.gov.hu dr. Izsa Szabolcs ( ) Szabolcs.Izsa@emmi.gov.hu dr. Lakatos Hedvig főov-h. Hedvig.Lakatos@emmi.gov.hu Bódiné Pajer Mariann mb. főov. Pajer.Marianna@emmi.gov.hu Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 2 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM észrevétele maradt fenn 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető jogok biztosa nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet egyetért nem ért egyet Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Országos Roma Önkormányzat Nagycsaládosok Országos Egyesülete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 3 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés egyik célja, hogy az Országgyűlés által július 9-én elfogadott, az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7678. számú törvényjavaslatnak (a továbbiakban: T.) a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új rendszerét meghatározó és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébetutalvány formájában történő nyújtását elrendelő rendelkezéseihez szükséges végrehajtási szabályok megszülessenek Az előterjesztés célja fentiek mellett az iskoláskorú gyermekek után járó családi pótlék, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének egyszerűsítése, összhangban a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozattal. A Korm. határozat 1. melléklet 101. pontja előírja az Iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése eljárás egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. melléklete előírta továbbá az alábbi ügyek egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását is. Az ezzel kapcsolatosan elkészült jogszabály-tervezet államigazgatási egyeztetésére májusban már sor került [17.397/2012-NEFMI sz. előterj.], azonban jogtechnikai okokból a két, zömében ugyanazon kormányrendeletet érintő módosítás egybeszerkesztése vált indokolttá. Az egyszerűsítéssel érintett ügyek, a fenti Korm. határozat mellékletének számozása szerint: 13. Anyasági támogatás folyósítása 16. Gyermekgondozási segély folyósítása (GYES) 17. Családi pótlék folyósítása 18. Gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása 26. Kismama bérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítása A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyek szinte a teljes lakosságot érintik. A családok védelméről szóló évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvtv.) preambuluma szerint a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, valamint [a] társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. Az állam támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A Csvtv. 6. (2) bekezdése szerint az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. Az előterjesztés elfogadásával elérni kíván cél, hogy a családtámogatások igénylése, elbírálása a lakosság szempontjából a lehető legkisebb adminisztratív teherrel működjön úgy, hogy mindeközben az eljáró hatóságok részéről felmerülő adminisztrációs terhek elsősorban a folyamatok elektronizáltságának növelése és a rendszerek egymás közötti párbeszédének

4 4 részleges automatizálásából eredően számottevően nem növekednek. Az adminisztratív terhek csökkentésének eredményeképpen az ügyek egyszerűbben, gyorsabban és kevesebb utánajárással lesznek elintézhetők. Jóllehet kormány-előterjesztés benyújtását (miniszteri rendeleti szintű szabályozás okán) nem igényel, a közvetlen tartalmi összefüggésre figyelemmel említést kell tenni arról, hogy a Magyary Program Egyszerűsítési Program 54. pontja szerinti Igazolás kiállítása tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről (családi pótlékhoz) elnevezésű eljárás egyszerűsítési javaslatának kidolgozása szintén folyamatban van. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új végrehajtási szabályai Az iskoláztatási támogatás folyósítása a 2010/2011-es tanévtől rendszeres iskolába járáshoz kötött. A támogatás feltételhez kötése biztosítja, hogy az iskoláztatási támogatás a családtámogatási törvényben foglaltaknak megfelelően valóban a nevelési, oktatási költségekhez nyújtott hozzájárulásként, célhoz kötötten kerüljön felhasználásra. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően az 50 órát igazolatlanul mulasztott tanulók esetén az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a települési önkormányzat családtámogatási folyószámlájára utalja a kincstár. A leginkább rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek családjának a felfüggesztés időtartama alatt is természetben (élelmiszer, cipő, ruha, iskolaszer, gyógyszer stb.) kell nyújtani a támogatást. A jegyzői gyámhatóság a felfüggesztés szükségességét negyedévente felülvizsgálja, és ha megállapítja, hogy a gyermeknek nem volt egyetlen újabb igazolatlan hiányzása sem, akkor a család az összegyűlt pénzt a felfüggesztés időtartamával megegyező időtartam alatt egyenlő részekre elosztva természetben kapja meg január 1-jétől szigorodott a szabályozás. Az 50 órát igazolatlanul mulasztott 16 év feletti gyermek esetén az iskoláztatási támogatás nem felfüggesztésre, hanem szüneteltetésre kerül, azaz a támogatás nem gyűlik a családtámogatási folyószámlán, azt rendszeres iskolába járás esetén sem kapja meg visszamenőleg a család. A T. értelmében szeptember 1-jétől tovább szigorodik a szabályozás. A T. a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény módosításával előírja, hogy szeptember 1-jétől valamennyi tanuló, azaz a 16 év alattiak és fölöttiek esetén is a támogatás szüneteltetésére kerül sor. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez kapcsolódó koncepcionális kérdéseket a törvénymódosítás eldöntötte, jelen előterjesztés a törvényhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat tartalmazza. Az új törvényi rendelkezések végrehajtásához a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet és a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet kell módosítani A gyámhatóságokról, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosítása:

5 5 - A tervezet meghatározza a gyámhatóság (2012. december 31-ig a jegyzői gyámhatóság, azt követően a járási gyámhivatal) feladatait az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggésben: figyelmeztetés, szüneteltetés kezdeményezése, védelembe vétel, szüneteltetés felülvizsgálata. Ebben a tekintetben lényeges változás a szünetelés korábbi szabályozásához képest nincs. - Jelentősen lerövidül a Gyer.-ben az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos gyámhatósági eljárásra vonatkozó szabályozás, hiszen nincs szükség a felfüggesztés, illetve a családtámogatási folyószámlán összegyűlő összeg felhasználásának szabályozására. - A tervezet a szünetelés felülvizsgálatához kapcsolódóan meghatározza a felülvizsgálati időszakok számításának módját. Az első felülvizsgálati időszak kezdő napja a szüneteltetés kezdő napja, amely mindig hónap elseje. Így biztosítható, hogy a felülvizsgálati időszakok teljes tanítási hónapokból álljanak. - Az átmeneti rendelkezések a gyámhatóság számára előírják, hogy levélben tájékoztassák az új jogkövetkezményekről a felfüggesztéssel/szüneteltetéssel érintett jogosultakat, illetve kimondják, hogy a családtámogatási folyószámlákon nyilvántartott iskoláztatási támogatás felhasználására a korábbi szabályokat kell alkalmazni A családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása: - Mivel a szüneteltetéssel összefüggésben a kincstár feladatai nem változnak, a módosítás alapvetően technikai jellegű (a felfüggesztésre és a családtámogatási folyószámlára vonatkozó szabályok kikerülnek a rendeletből). - A tervezet meghatározza a szüneteltetés kezdő napját (a döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napja, illetve szeptember 1-je, ha a szüneteltetés kezdetétől a tanítási év végéig egy hónapnál rövidebb idő lenne hátra, vagy a szüneteltetés kezdete a nyári hónapokra esne). A végrehajtási rendeletek fentiekkel összefüggő módosításai a törvénymódosítás hatályba lépéséhez igazodóan szeptember 1-jén lépnek hatályba A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosítása Az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény meghatározza azokat a szociális célkitűzéseket, melyekre az utalványrendszer működtetéséből fakadó bevételeket fordítani kell. A törvényben meghatározott szociális célok meghatározásának kiindulópontja a gyermekéhezés felszámolását célzó szociális program kiterjesztése, a nehéz anyagi helyzetben lévők üdülésének elősegítése, ugyanakkor a törvény alapot ad egyes szociális célú juttatásoknak Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtására is. A törvény felhatalmazást ad a külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításához szükséges részletszabályok kormányrendeletben történő megalkotására. A T. szerint első ütemben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, jelenleg pénzbeli támogatás esetén kerülhet sor Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításra. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli komponense teljes összegben utalvány formában kerül kifizetésre. A törvényi rendelkezések céljának eléréséhez a Gyer. módosítása is szükséges. A módosítás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalványban történő biztosításának részletszabályait tartalmazza, különös tekintettel az eljárás résztvevőit érintő

6 6 határidők, kötelezettségek meghatározására, illetve a kézbesítésre nem kerülő utalványok visszaváltásának rendjére vonatkozóan. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatást tárgyév augusztus hónapjára, illetve november hónapjára tekintettel annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek kell biztosítani, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-jén, illetve tárgyév november 1-jén fennáll. (A költségvetési törvény alapján a támogatás alkalmankénti összege évben Ft/jogosult.) A támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításához szükséges törvényi szabályozás október 1-jén hatályba lép, így első alkalommal a november hónapban esedékes támogatás kerül Erzsébet-utalvány formájában biztosításra a jogosultak részére. Az alábbi táblázat mutatja a jelenleg hatályos és a módosítást követő szabályozás szerinti folyamatok összehasonlítását a november havi támogatás biztosítása tekintetében. A változásokat (határidő-módosulás, új szereplő, új feladat) kiemeléssel jeleztük. az igénylés folyamata és az abban részt vevő szereplők települési önkormányzat jegyzője Magyar Államkincstár területi szerve (Igazgatóság) és a Magyar Államkincstár (MÁK) Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) MÁK jelenlegi helyzet feladat a támogatási összeg igényléséhez szükséges központi adatlap megküldése az Igazgatóságnak az Igazgatóság az adatokat feldolgozza és a MÁK az összesített adatokat megküldi az EMMI részére rendelkezik a MÁK felé az igényelt támogatásoknak az önkormányzatok részére történő átutalásáról utalja a támogatást az önkormányzatok részére a feladat elvégzésének ütemezése november 10- ig november18- ig november 21- ig november 21- ét követően haladéktalanul a módosítást követően (a támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításakor) az igénylés folyamata és az abban részt vevő szereplők települési önkormányzat jegyzője Magyar Államkincstár területi szerve (Igazgatóság) és a Magyar Államkincstár (MÁK) Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) MÁK feladat a támogatási összeg igényléséhez szükséges központi adatlap megküldése a MÁK Igazgatóságnak - az Igazgatóság az adatokat feldolgozza és a MÁK az összesített adatokat megküldi az EMMI részére - az Igazgatóság megküldi a beérkezett adatlapokat a MNÜA részére rendelkezik a MÁK felé az igényelt támogatási összegnek az MNÜA részére történő átutalásáról utalja a támogatási összeget az MNÜA részére a feladat elvégzésének ütemezése november 7-ig november 13-ig november 17-ig november 21-ig települési kiutalja/kifizeti a november Magyar Nemzeti eljuttatja a települési november

7 7 önkormányzat támogatást a jogosak részére utolsó napjaiban Üdülési Alapítvány (MNÜA) települési önkormányzat jegyzője önkormányzatok részére az utalványokat gondoskodik az utalványok jogosultak részére történő eljuttatásáról (postai úton vagy személyesen) 24-ig november a között 2.3. Az anyasági támogatás, a gyes, a családi pótlék, a gyet folyósítását, valamint a kismama bérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítását érintő egyszerűsítés A MEGVALÓSULÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A gyermek születésekor a szülők gyakran egyidejűleg többféle ellátást, például terhességigyermekágyi segélyt, családi pótlékot és anyasági támogatást is igényelnek. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek egyszerre legyenek intézhetők, a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehet majd nyújtani. Csökken a családtámogatási eljárások dokumentációs igénye. A kérelmek benyújtásához nem lesz szükség a születési anyakönyvi kivonat, a TAJ kártya bemutatására, a lakcím, vagy a tanulói jogviszony igazolására, mivel a döntéshez szükséges adatokat a kincstár számára az azokat kezelő állami szervek elektronikus úton átadják. A kincstár által intézett ügyekben megvalósul a tényleges elektronikus ügyintézés, ami azt jelenti, hogy a kincstár nemcsak fogadni tudja az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmeket, de a döntés elektronikus úton történő közlésére is lehetőség nyílik. Az egyes önkormányzatok döntése alapján adható, központilag nem szabályozott ún. kismamabérlet esetén a jogosult a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon igényelheti az utazási kedvezményhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását is, amennyiben a lakóhelye szerinti településen ilyen kedvezmény igénybe vehető. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyfélnek külön kelljen kérelmet benyújtani hatósági bizonyítvány iránt AZ ÉRINTETT ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA Anyasági támogatás A gyermeket szülő nőt (gyámot, örökbefogadó szülőt) a gyermek születése után egyszeri juttatás, anyasági támogatás illeti meg. Az anyasági támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum 225%-a ( Ft), ikrek esetében 300%-a ( Ft) gyermekenként. Gyermekgondozási segély (GYES) A GYES a családtámogatási törvény szerint járó, nem jövedelemfüggő ellátás. A gyes a gyermek hároméves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életév betöltéséig jár. A gyes összege az öregségi nyugdíjminimumnak felel meg ( Ft), ikrek esetében az öregségi nyugdíjminimum összegének és a gyermekszámnak a szorzata.

8 8 Gyermeknevelési támogatás (GYET) A GYET a gyermekek otthoni gondozásához nyújt pénzbeli segítséget azoknak a családoknak, ahol legalább három gyermek nevelkedik, és a legkisebb 3 évesnél idősebb, és 8 évesnél fiatalabb. A gyermeknevelési támogatás havi összege Ft. Családi pótlék A családi pótlék a gyermek nevelési, iskoláztatás költségeihez nyújtott pénzbeli ellátás, amelynek két formája van: a gyermek megszületésétől a tankötelezettség kezdetéig nevelési ellátást, azt követően iskoláztatási támogatást folyósít a kincstár. Az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség befejezéséig jár, illetve ha a gyermek még közoktatási intézményben tanul, akkor legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amikor a gyermek 20 éves, sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásban nem részesülő személy esetében 23 éves lesz. A családi pótlék gyermekenkénti összege Ft és Ft között mozog. Kismamabérlet Az egyes településeken (pl. Budapest, Debrecen, Kaposvár, Szeged) elérhető kismamabérlet a kisgyermeket nevelő szülő számára a tanuló és a nyugdíjas bérlethez hasonló kedvezményeket biztosít a tömegközlekedésben. A kismamabérlet nem egy központi jogszabály által szabályozott, hanem önkormányzati rendeletek által meghatározott, a helyi szociálpolitikai eszköztárba tartozó támogatás, amely csak az ország egyes településein érhető el, így országos statisztikai adatgyűjtés sem létezik ebben az ügyben. Az egyes családtámogatásokban részesülők számára, illetve az ügyiratforgalomra vonatkozó adatokat a következő oldalon található táblázatok foglalják össze. A táblázatok a fent említettekből eredően a kismamabérletre vonatkozó adatokat nem tartalmaznak ALAPADATOK Az egyes családtámogatásokban részesülők számára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat foglalja össze: anyasági támogatás (családszám) Az egyes családtámogatási ellátásokban részesülők száma (2011) gyermekgondozási segély (GYES) (családszám) gyermeknevelési támogatás (GYET) (családszám) 1. (családszám) 2. (gyermekszám) családi pótlék a 2.-ból a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermekek száma Forrás: MÁK, évi átlaglétszámok, a magasabb összegű családi pótlék esetén áprilisi adatfelvétel adata 1 Ide nem értve a saját jogon, felnőtt korban magasabb összegű családi pótlékra jogosultakat. A felnőtt korú saját jogon jogosu lt személyek számára nem az egyszerűsítéssel érintett 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szerinti igazolás alapján jár a magasabb összegű családi pótlék, hanem a rehabilitációs szakigazgatási szerv által elvégzett komplex minősítés eredményeként kiállított igazol ás alapján. Ez az eljárás az Egyszerűsítési Program önálló pontja (55. a csökkent munkaképesség, egészségkárosodás megállapít ása) amelynek egyszerűsítése nem ennek az előterjesztésnek a tárgya.

9 9 A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyszámok bemutatása ügyszám (db)/év anyasági támogatás GYES GYET családi pótlék Forrás: MÁK 32% 6% 3% Az ügyek megoszlása (2011) 59% anyasági támogatás [6%] gyermekgondozási segély (GYES) [32%] gyermeknevelési támogatás (GYET) [3%] családi pótlék [59%] AZ EGYSZERŰSÍTÉSSEL ÉRINTETT ELLÁTÁSOK SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE Az előterjesztés öt eljárás egyszerűsítését tartalmazza. Ezek közül a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermekgondozási segély (GYES) igénylésére és megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), illetőleg az annak végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstr.) tartalmazzák. A családtámogatásokkal kapcsolatos további két egyszerűsítendő eljárás ( igazolás kiállítása tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről, illetőleg a kismamabérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítása ) kiindulópontja szintén a Cst. és végrehajtási rendelete, habár amint az a fentiekben is megemlítésre került a magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatos szabályozás miniszteri rendeleti szintű, így annak módosítása kormány-előterjesztés benyújtását nem igényli. Az említett ügyek rendszerint a gyakorlatban is összekapcsolódnak, hiszen egy család egyidejűleg igényelhet anyasági támogatást, családi pótlékot (amely a gyermek tartós betegsége esetén lehet magasabb összegű is) és gyermekgondozási segélyt. Az eljárások azonos jogszabályokban történő szabályozására és az eljárások szoros tartalmi összefüggésire tekintettel ezen eljárások egyszerűsítése praktikusan csak együttesen, egy előterjesztésben valósítható meg. Amint az már említésre került, a kismamabérlet esetében nincs egységes, országos szintű szabályozás: az ügyben érintett intézményrendszer és a kismamabérlet kiadásának rendje is alapvetően a települési önkormányzatok döntésétől függ. A szabályozás egységessége és átláthatósága felé mozdítaná a rendszert, ha a kisgyermekes szülők utazási kedvezménye a helyi közlekedésben országos szinten bevezetésre kerülne, azonban ez jelentős forrás bevonását igényelné, ami a jelen előterjesztés keretein túlmutató kérdés. A központi szabályozással tehát az ellátás megállapításához szükséges igazolások kiadásának rendjén lehetséges változtatni.

10 A MEGVALÓSÍTANDÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA: I. Családtámogatási ellátások 1. Az ügyindítás lehetőségének kiterjesztése 2. Automatizált eljárási folyamatok lehetőségének megteremtése 3. Kommunikáció az ügyféllel 4. Az ügy elektronizáltsága 10 családi pótlék anyasági támogatás GYES GYET A családtámogatási ügyekben a kérelmet jelenleg postai úton, vagy személyesen a kincstár ügyfélszolgálatainál vagy a kormányablakokban lehet benyújtani. A járási rendszer kialakításával párhuzamosan indokolt lehetővé tenni, hogy a járási kormányablakoknál is benyújtható legyen a kérelem. A szülők egy része a gyermek születésekor egyidejűleg igényel terhességigyermekágyi segélyt, anyasági támogatást és családi pótlékot. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehessen nyújtani. Így az ügyfél ezt a három ügyet egyidejűleg, egy helyen elindíthatja, amivel az ügyintézésre fordított idő is lecsökken, hiszen az ügyfélnek nem kell a családtámogatási kérelmet postai vagy elektronikus úton, illetőleg személyesen külön benyújtania. Ezen családi ellátások jogosultság feltételei konkrétan meghatározottak, azok teljesülése, illetve hiánya egyértelműen meghatározza a döntési kimenetet, a jogosultság megítélése nem függ a döntéshozó mérlegelésétől vagy méltányosság gyakorlásától. Ezért ez a folyamat jelentős részben automatizálható. Valamennyi szükséges adat informatikai rendszerben történő rögzítése alapján a vonatkozó szabályok ráültetésével automatikusan meghozható a döntés a jogosultságról és annak összegéről, valamint időtartamáról, illetve várható időtartamáról. A folyamatban az igényelbírálás és az ellenőrzés is összeköthető. Az ügyfelek előzetes tájékoztatásának csatornáit bővíti a támogatásvarázsló. A kincstárnál zajló ún. TÉBA-fejlesztés 2 elemeként az ügyfél azonosítását nem igénylő módon megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ügyfélnek módja van kiválasztani egy ellátástípust, ezt követően a rendszer megjeleníti az adott eljáráshoz tartozó összes információt (ügyleírások, nyomtatványok, ügyfél-tájékoztatás, letölthető űrlapok). A Támogatásvarázslót el lehet érni ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után is. Ebben az esetben a rendszer immár azonosított ügyfélként tudja segíteni a felhasználót az adatkitöltésben, mert az adatbázisban tárolt adatokat felhasználja a kérdőív illetve a szükséges dokumentumok kitöltése során is. Jelenleg a családtámogatási ügyekben az ügyintézés történhet postai úton, személyesen a kincstár ügyfélszolgálatainál, vagy a kormányablakokban. Az időpontkérés lehetősége a kincstár ügyfélszolgálatain egyelőre nem adott, azonban megfelelő szervezéssel az időpontkérés lehetősége a későbbiekben megteremthető. Az ügyek elektronizáltsága csak ún. tranzakciós szintű, azaz az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a kitöltött űrlapot be tudják küldeni ( A folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen megvalósul a valódi elektronikus ügyintézés, azaz az ügyfél azonosítóval beléphet, és ügyet intézhet (transzformációs szint). 2 TÉBA Támogatási Életút Bázis Adatok

11 11 5. Az ügy dokumentációs, információs igényének csökkentése Minden releváns adat rögzítésre kerül az ellátást kérelmező, valamint az ellátásra jogosító gyermek (személy) tekintetében egy országos adatbázisban. A rendszer nyilvántartja az adott ellátás jogosultjára, jogosítójára, az ellátáshoz kapcsolódó ügy(ek)re (igénylés, változás, megszüntetés), valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat is. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az Oktatási Hivatallal ún. interfészeken keresztül történik a lakcímadatok, illetve a Társadalombiztosítási Azonosító Jel validálása, ellenőrzése, valamint a gyermekek tanulói jogviszonya fennállására/megszűnésére vonatkozó adatok átadása. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szerint az ügyféltől már ma sem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az interfészen keresztül megvalósított adatkérés ennek a szabálynak az érvényesülését is megkönnyíti. Az országosan egységes nyilvántartás az adatlapok információs igényének csökkentéséhez is hozzájárul: nincs szükség a korábbi családtámogatási ellátást folyósító szervvel kapcsolatos adatok megadására, hiszen ezek az adatok a kincstár saját adatbázisából rendelkezésre állnak majd. Ezen túlmenően a családi pótlék esetén egy adatlap (a saját jogú családi pótlék igénylésére szolgáló) megszűnik, mert adattartalma nagyrészt azonos a családi pótlék igénylésére szolgáló adatlappal, így a szükséges információk ezen az adatlapon is beszerezhetők. Már jelenleg is szerepel a Cstr.-ben, hogy ha az ügyfél egyidejűleg többféle családtámogatási ellátást igényel, akkor az elbíráláshoz szükséges adatokat csak egyszer kell megadni, és az igazolásokat is csak egyszer kell csatolni. Ez a rendelkezés kiegészítésre kerül azzal a szabállyal, hogy a nem egyidejűleg benyújtott kérelmek esetén sem kell megadni azokat az adatokat, amelyek a kincstár számára már rendelkezésre állnak. A mindennapokban gyakran előforduló ilyen eset pl. az, ha a szülő a gyermeke születésekor a családi pótlék mellett egy füst alatt gyermekgondozási segélyt is igényel, azonban azt nem a gyermek születésétől, hanem a gyermekgondozási díj lejártától, azaz jellemzően a gyermek kétéves korától kéri. A fenti intézkedésekkel elsősorban az interfészen keresztül megvalósított adatáramlás lehetőségének megteremtésével csökken az ügyintézési idő, hiszen nem lesz szükség az érintett adatok beszerzése érdekében postai úton belföldi jogsegély kérésére. II. Kismamabérlet 1. Az ügyön belül eljárási lépések számának csökkentése 2. Az ügyindítás lehetőségének kiterjesztése Az ügyfél a kincstár hatáskörébe tartozó gyermekgondozási támogatások (a GYES vagy GYET) iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon igényelhetné az utazási kedvezményhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását is, amennyiben a lakóhelye szerinti településen ilyen kedvezmény igénybe vehető. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyfélnek külön kelljen kérelmet benyújtani hatósági bizonyítvány iránt, ami természetszerűleg az ügyintézési határidő jelentős csökkenését is jelenti. Amennyiben az ügyfélnek az ellátásra való jogosultsága a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvényben rögzített, előre pontosan meghatározható időpont előtt szűnik meg, akkor a kincstár a hatósági bizonyítványt visszavonja. Az így visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát a kincstár honlapján közzéteszi, így a közlekedési társaság újabb igazolás kérése nélkül nyomon tudja követni, hogy kik azok az ügyfelek, akik kismamabérletre nem jogosultak. A későbbiekben javasolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy a kérelmet összhangban a családtámogatási ellátásoknál ismertetett lépésekkel a felállítandó járási kormányablakoknál is be lehessen nyújtani.

12 Az előterjesztésben foglaltak megvalósulását segítő, a jogalkotás körén kívül eső eszközrendszer bemutatása Az ún. TÉBA-rendszer működtetése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008-ban írt ki pályázatot a családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése címmel (EKOP ). A projekt a Magyar Államkincstár részvételével forint uniós, 100%-ban vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A Projekt célja a TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok) országos kiterjedésű, integrált információs rendszer létrehozása. A TÉBA projekt fő célja egyben az EKOP 1. prioritás célja is, amely szerint a kormányzati folyamatok átszervezésével és kapcsolódó elektronikus megoldásával váljon hatékonyabbá az állam működése. A TÉBA támogatja, illetve elektronizálja a családtámogatási és normatív finanszírozási szakterületeken a Kincstár és az érintett ügyfelek munkáját. A TÉBA emellett az országos adatbázis alapján megbízható, pontos és naprakész adatszolgáltatással hatékony támogatást nyújt a nemzetközi és hazai tájékoztatási, elemzési feladatok ellátásához. A TÉBA központi eleme az Életút szemléletű adatbázis, ami az ellátásra jogosító gyermek (személy) adatain alapuló olyan egyéni nyilvántartás, amely a rendszerbe történő bekerüléstől a kikerülésig nyomon kísér minden állapotváltozást, beleértve az esetleges jogszabályi környezet módosulásait is. TÉBA rendszer a családi pótlék, a magasabb összegű családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás, a fiatalok életkezdési támogatása ( babakötvény ), a fogyatékossági támogatás és a migráns munkavállalókhoz kapcsolódó ellátások befogadását, elbírálását és finanszírozását, ellenőrzését támogatja. A TÉBA lehetővé teszi a támogatásokkal kapcsolatos kérelmek, adatok fogadását és bírálatát úgy, hogy az ügyfelek részéről csak a legszükségesebb adatok beszerzésére legyen szükség. A jogosultság megállapítására elsősorban a TÉBA adatbázisában vagy más intézményeknél már rendelkezésre álló adatok felhasználásával kerül sor. A TÉBA rendszer kapcsolatban áll a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, így a rendszerből elérhetőek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint az újszülött gyermek anyakönyvi adatai és adóazonosító jele. A TÉBA fontos funkciója az ütköző (egymást kizáró) támogatások nyilvántartása, az ellátásra való jogosultságok ellenőrzése. E funkció révén lehetővé válik a jogosulatlan támogatások kifizetésének megelőzése, illetve a már folyósított ellátások visszakövetelése. Az egészségbiztosítási szervek által folyósított egészségbiztosítási ellátásokról (terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyújt rendszeres adatszolgáltatást a Kincstár által folyósított családtámogatási ellátásokkal való ütköztetéshez. Az OEP részére egyúttal ellenirányú adatszolgáltatás történik a GYES/GYET ellátások adatairól. Az Oktatási Hivatal és az oktatási intézmények részéről a tanulói jogviszonyra vonatkozó adatok kerülnek megküldésre a TÉBA rendszerbe.

13 13 A TÉBA rendszer fejlesztése révén lehetővé válik a tényleges elektronikus ügyintézés, jelenleg ugyanis az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén is csak postán tudja a kincstár a meghozott döntést kézbesíteni. A TÉBA Támogatásvarázsló elnevezésű felületén az ügyfél azonosítását nem igénylő módon megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ügyfélnek módja van kiválasztani egy ellátástípust, ezt követően a rendszer megjeleníti az adott eljáráshoz tartozó összes információt (ügyleírások, nyomtatványok, ügyfél-tájékoztatás, letölthető űrlapok). A funkció a szükséges, de a felhasználó, illetőleg a gyermek azonosításához nem elegendő személyi adatok (születési idő, gyermekek száma stb.) megadását követően eldöntendő kérdések révén, anonim módon segíti az állampolgárokat annak a kiválasztásában, hogy mely támogatásokra jogosultak. A Támogatásvarázslót el lehet érni ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után is. Ebben az esetben a rendszer immár azonosított ügyfélként tudja segíteni a felhasználót az adatkitöltésben, mert az adatbázisban tárolt adatokat felhasználja a kérdőív illetve a szükséges dokumentumok kitöltése során is. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának az állam újraépítésére vonatkozó célkitűzéseivel. Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat! A demokratikus normák helyreállítása a hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás keretei között az erős és hatékony állam, közigazgatás kiépítése által lehetséges, amelyhez az előterjesztésben foglaltak nagymértékben hozzájárulnak. 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programja elfogadásáról szóló előterjesztést (a Magyary Program 15. számú intézkedésének végrehajtásáról), amely alapján a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. mellékletében meghatározottak szerint 228 ügy felülvizsgálatát kell végrehajtani. Ezen mellékletben szerepelnek az előterjesztés által érintett eljárások is. A Kormány február 22-i ülésén alapelvként rögzítette, hogy a szociális szempontokat és a családi pótlék kérdését élesen el kell választani, ennek érdekében pedig érvényesítendő, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék kifizetésére ne kerülhessen sor. A tankötelezettségüket nem teljesítő gyermekek után járó családi pótlék megvonása vonatkozásában áttekinthetőbb, elvszerűbb és egyszerűbb megoldási javaslatot szükséges kidolgozni. Az egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz alkalmazásával való folyósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1084/2012. (III. 30.) Korm. határozat 1. pont a) alpontja javaslatot fogalmaz meg egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz Erzsébet utalvány alkalmazásával való folyósítására. Az Országgyűlés elfogadta az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7678. számú törvényjavaslatot, valamint az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvényt. Ezen törvények egyes rendelkezéseinek végrehajtását is jelen előterjesztés szolgálja.

14 14 Az előterjesztés melléklete szerinti normaszöveg-tervezet a családtámogatási törvény végrehajtási rendelete tekintetében tartalmazza a települési önkormányzat jegyzőjétől a járások kialakításával összefüggésben elkerülő feladat- és hatáskörök felülvizsgálatának eredményeként szükséges módosításokat is. Az érintett rendelkezéseknek a jelen tervezetbe illesztését elsősorban az indokolja, hogy egyazon jogszabály azonos hatályba lépéssel történő módosítására egyazon rendeletben kerülhessen sor, különös tekintettel arra, hogy a családtámogatási törvény végrehajtási rendelete mellékleteinek a módosítások egyszerű hivatkozását segítő beszámozása éppen az Egyszerűsítési Program szerinti módosítás eredménye. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések

15 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató 3. Fő üzenet: 15 igen/nem igen/nem igen/nem Az előterjesztés fő céljai, hogy a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új rendszeréhez és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtásához szükséges végrehajtási szabályok megszülessenek, valamint a családtámogatási ellátások folyósítása egyszerűsödjön. 1. A családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új végrehajtási szabályai A családtámogatási és gyermekvédelmi törvény folyamatban lévő módosítása szerint szeptember 1- jétől az iskolakerülő gyermek családja nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást. A szabályozás szigorodik, mert míg korábban az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén lehetőség volt visszamenőleg, illetve természetben biztosítani a támogatást, az új tanévtől az iskoláztatási támogatás ez esetben szünetel. A módosításra azért van szükség, hogy a szigorítás jobban ösztönözze a szülőket arra, hogy gyermekeiket rendszeresen iskolába járassák, biztosítva ezzel a megfelelő képzettség megszerzését és a későbbi munkába állást. Az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) folyósításának feltétele a rendszeres iskolába járás, ezért az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre, életkortól és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a szankció vonatkozik. Amennyiben a gyermek kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet nyújtani a juttatást. A módosítás ugyanakkor enyhít is a jelenlegi szabályokon abban a tekintetben, hogy megengedi az iskoláztatási támogatás ismételt folyósítását abban az esetben is, ha a gyermek a felülvizsgálati időszakban hiányzott ugyan, de az igazolatlan órák száma nem haladja meg az ötöt (a jelenleg hatályos szabályok szerint csak akkor jár ismét a családi pótlék, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt). A javaslat a törvénymódosításhoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat tartalmazza. 2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításának végrehajtási szabályai Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, valamint a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége. Az Erzsébet-program alapot ad egyes szociális célú juttatásoknak Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtására is. Ennek célja a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli ellátások célzottabb felhasználásának szavatolása. Az egy évvel ezelőtt tartott szociális konzultáción a válaszadók 89%-a támogatta azt, hogy aki szociális segélyben részesül, azt részben pénzben, részben más formában kapja meg, annak érdekében, hogy az állami támogatás valóban az eredeti célját szolgálja. A gyermekvédelmi törvény módosításának értelmében ezért novembertől a szociálisan rászoruló családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt már Erzsébet-utalványban kapják. A rászoruló gyermekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az iskolakezdéshez és gyermekneveléssel összefüggő egyéb kiadásokhoz nyújt segítséget. Ennek keretében évi két alkalommal gyermekenként 5800 Ft összegű támogatás jár. Az Erzsébet-utalvány formájában nyújtott támogatást élelmiszer mellett ruházatra és tanszerre is fel lehet majd használni. A gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendeletének módosítása az Erzsébet-utalványban történő folyósításhoz kapcsolódó részletszabályokat határozza meg.

16 16 3. A családtámogatási eljárások egyszerűsítése A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programját, amely alapján a családtámogatási ügyek felülvizsgálatára és egyszerűsítésére kerül sor 2012-ben. Az előterjesztés elfogadásával a Magyar Államkincstár által intézett családtámogatási ügyek, azaz az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással elintézhetők. Az előterjesztés hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy a szülők egyszerűbben tudjanak hozzájutni az egyes településeken elérhető, a helyi közlekedésben kedvezményt biztosító kismamabérlethez. A gyermek születésekor a szülők gyakran egyidejűleg többféle ellátást, például terhességi-gyermekágyi segélyt, családi pótlékot és anyasági támogatást is igényelnek. A gyorsabb és párhuzamos ügyintézés érdekében, a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehet majd nyújtani. Így lehetőség nyílik az állampolgárok családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentésére, Csökken a családtámogatási eljárások dokumentációs igénye. A kérelmek benyújtásához nem lesz szükség a születési anyakönyvi kivonat, a TAJ kártya bemutatására, a lakcím, vagy a tanulói jogviszony igazolására, mivel a döntéshez szükséges adatokat a kincstár számára az azokat kezelő állami szervek elektronikus úton átadják. A TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok) országos kiterjedésű, integrált információs rendszer létrehozásával megvalósul a tényleges elektronikus ügyintézés, így a kincstár nemcsak fogadni tudja az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmeket, de a döntés elektronikus úton történő közlésére is lehetőség nyílik. A jogosult a kismamabérlet esetében a GYES és a GYET iránti kérelem benyújtásakor kérheti a helyi utazási kedvezményhez a hatósági bizonyítványt is az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon. Ezt abban az esetben érdemes megtennie, ha a lakóhelyén működő helyi közlekedési vállalatnál élni lehet ezzel a kedvezménnyel. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tel: +36/1/ erika.zupcsan@emmi.gov.hu 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Az 1. és 2. pontban foglaltak tekintetében a tanköteles korú gyermekek és szüleik, szociálisan rászoruló, gyermekes családok; A 3. pontban foglaltak tekintetében szinte a társadalom egésze. Tervezett időtartam: Eszközrendszer: Anyagi ráfordítás: Budapest, július. Balog Zoltán

17 17 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P Az előterjesztéshez az alábbi hatásvizsgálati lapok kerültek csatolásra: - az iskolába járási kötelezettségüket nem teljesítők esetében alkalmazandó egységes jogkövetkezménynek, az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének a bevezetésével összefüggésben elkészített hatásvizsgálati lap, - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításának hatásait bemutató hatásvizsgálati lap, - az egyes családtámogatási ellátások egyszerűsítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálati lap.

18 18 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.

19 19 Melléklet a /2012 számú kormány-előterjesztéshez A Kormány.../2012. (.....) Korm. r e n d e l e t e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 162. (1) bekezdés d), m) és r) pontjában, valamint az Erzsébet-programról szóló évi CIII. törvény 8. (1) bekezdés d) pontjában, a 2. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény 51. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 1. (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 68. -át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: Természetbeni támogatás (2) A Gyer a helyébe a következő rendelkezés lép: 68. (1) A Gyvt. 20/A. -ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni. (2) A települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 7-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 7-éig értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. -a alapján megállapított támogatás összegéről. (3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 13-áig,

20 20 b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 13-áig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban számítógépes hálózaton megküldi a miniszter által vezetett Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). (4) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat településsoros bontásban, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig továbbítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére az Erzsébet-utalványok előállítása érdekében. (5) A Minisztérium a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 17-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 17-éig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére történő átutalásáról. (6) A Magyar Államkincstár a Minisztérium (5) bekezdés szerinti rendelkezése alapján a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 21-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 21-éig intézkedik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére történő átutalásáról. (7) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 24-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 24-éig eljuttatja a települési önkormányzatok részére az Erzsébet-utalványokat. (8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő kézbesítéséről igazolható módon a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. Az utalvány kézbesítése történhet a) postai úton, vagy b) személyes átadással, a települési önkormányzat hivatalos helyiségében. (9) A települési önkormányzat jegyzője a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév szeptember 7-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév december 7-éig pótigényt nyújthat be. Pótigény különösen azon jogosultak tekintetében nyújtható be, akiknek a Gyvt. 20/A. (1) bekezdésében meghatározott időpontban fennálló jogosultsága a (2) bekezdés szerinti időpontot követően került jogerősen megállapításra, illetve akik tekintetében a települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdés szerinti időpontot követően vált illetékessé. (10) A pótigény teljesítésére irányadó a határidők a (3) (7) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.