B e s z á m o l ó. a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Átírás

1 B e s z á m o l ó a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról I./ Demográfiai adatok: Miskolc város népessége a január 01-i adatok szerint fő volt, ebből a 0-18 éves gyermekek száma fő, a éves fiatal felnőttek száma volt. II./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások: Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése 34/1999. számú rendeletével től a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyintézését az Egészségügyi és Szociális Osztályhoz telepítette. A gyermekvédelmi támogatást felváltó gyermekvédelmi kedvezmény január 01. napjától lépett hatályba. Ennek a kedvezménynek nincs havi rendszeres kifizetési vonzata, az ezen támogatásban részesülő kiskorúak évente két alkalommal kapnak Ft összeget évben 7885 kiskorú részesült gyermekvédelmi kedvezményben. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kifizetésére évben 278 esetben került sor, a kifizetés összértéke Ft volt. A benyújtott kérelmek általános indokaként a nagymérvű munkanélküliség, a családban élő több gyermek ellátásának nehézsége, illetve a családi problémák pl. válás jelentkezett. A 2009-es évben 407 esetben került sor elutasító határozat meghozatalára a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény vonatkozásába, az esetek 90 %-ban az egy főre jutó jövedelem határ túllépése volt az indok. Az önkormányzat a menetrendszerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez 100 % -os támogatást biztosít azon alsó tagozatos oktatási-nevelési intézmény tanulói részére, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, illetve 70 %- os támogatást, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 150 %-át. 1

2 Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az ún. babakötvényhez csatlakozva a miskolci lakos szülők esetében kérelemre további Ft betétben történő elhelyezését engedélyezi. A szociálisan rászoruló gyermekek étkezési támogatásának odaítélése önkormányzati fenntartású intézmények vonatkozásában az oktatási, nevelési intézmények vezetőjének hatáskörébe tartozik, míg az egyházi, alapítványi iskolák esetében az Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztálya állapítja meg az étkezési támogatást, évben 12 gyermek vonatkozásában. III./ Az Önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások: A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások A gyermekjóléti alapellátásokat biztosító intézmények felépítését, jogszabályban megfogalmazott feladataikat, működésük főbb irányait az előző évek beszámolói nagy részletességgel taglalták. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése január 29-i ülésén fogadta el a évre vonatkozó Gyermekvédelmi Fejlesztési Koncepciót, mely meghatározza azokat a továbbiakban elvégzendő alapvetően szükséges feladatokat, melyek megvalósításával Miskolc Megyei Jogú Város jelenlegi gyermekvédelmi rendszere tökéletesedik. Jelen beszámoló az alapvető szakmai feladatok bemutatása mellett a Koncepció 2009 évre vonatkozó feladatainak megvalósítását is tartalmazza. 1./ Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni olyan gyermekek számára, akiknek szülei törvényes képviselői a gyerek napközbeni ellátásáról nem tudnak gondoskodni. A) BÖLCSŐDÉK Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2009-ben is 10 bölcsődében biztosította a Gyermekvédelmi Törvényben előírt módon a gyermekek napközbeni ellátását. A ban előállt férőhely hiány orvoslására hozott VIII.-183/13.806/2008 sz. önkormányzati határozat végrehajtásának eredményeként az ellátó kapacitás 490-ről 540-re nőtt. Az 50 férőhelyet az alábbi három bölcsődében, átmenetileg más célra használt bölcsődei egységek felszabadítása után lehetett viszonylag alacsony beruházási költséggel (19,5 MFt) helyreállítani: Kilián Bölcsőde, Könyves Kálmán út (20 férőhely) Heim Pál Bölcsőde, Kassai út (20 férőhely) Margaréta Bölcsőde, Bokréta utca (10 férőhely) 2

3 A végleges működési engedélyeket 2009 szept.1-től kapta meg az intézmény, miután az Önkormányzat a 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletnek megfelelően további 3 gondozónő alkalmazásának feltételeit is biztosította V-115/31.670/2009. sz. közgyűlési határozatával. A technikai létszámot (3 fő) belső átszervezéssel biztosították. A férőhelybővítéssel megoldódni látszik a lakosság részéről felmerülő gyermekelhelyezési igény. A beíratottak december 31.-i állapot szerinti száma a évi 528 főről 2009-ben 533 főre nőtt. Az 540 férőhelyen jelenleg 558 gyermeket gondoznak. A felvételre várók száma 555 fő. A normatíva alapjául szolgáló létszám, amit a beíratott gyermekek tényleges gondozási napjaiból számítanak ki, az előző évhez képest 18 fővel csökkent a gondozási napok 4,7%-os csökkenése miatt ( nap). A bölcsődei normatíva összege egyidejűleg Ft-ról Ft-ra csökkent. A két tényező együttes hatása miatt az előző évinél 12 MFt-tal kevesebb állami támogatást tudtak realizálni. Saját bevételeik a gondozási napok számának csökkenése és az ingyenes étkezők számának növekedése miatt ugyancsak csökkentek ( eft, -3,6%). A változások okai összetettek: Az új férőhelyek átadása és engedélyezése elhúzódott szeptemberétől 65 férőhellyel új, görög katolikus bölcsőde nyílt. Augusztus 24-től november elejéig a Napsugár és a Dobó Katica bölcsődék összevontan üzemeltek a selyemréti központ átépítése, akadály mentesítése miatt. Az ÁNTSZ 80 főre korlátozta az ellátható gyermekek számát. A szülők közül többen későbbi időpontra halasztották a beszoktatást. A gazdasági válság hatására sokan nem tudtak visszamenni a munkahelyükre dolgozni, emiatt be sem íratták a gyermeküket. Ugyancsak kedvezőtlen volt a H1N1 influenza hatása, a 3 év alatti gyermekek fokozott veszélyeztetettsége, otthon maradása miatt. A szűkre szabott költségvetés és a fegyelmezett gazdálkodás következtében a férőhelybővítést a fajlagos költségek csökkenése mellett hajtották végre (Lásd 1.sz. táblázat). Az önkormányzati támogatás összege eft-tal (5,9%) volt kevesebb. Bölcsődei alapadatok és mutatószámok változása Bölcsődei férőhely ,0 Egy férőhelyre jutó költség Teljesített gondozási napok száma Beíratottak száma (dec.31.-én) Normatíva alapjául szolgáló létszám Egy finanszírozott létszám költsége Bölcsődei normatíva eft/fő 547,00 547,00 540,15 Normatíva csökkenés % 100,0% 100,0% 98,7% 3

4 Normatív támogatás összege Saját bevételek összege Önkormányzati támogatás összege Önkormányzati támogatás aránya 53,5% 58,5% 58,3% 1 gondozási nap költsége 4,68 5,47 4,91 1 teljesített gondozási nap költsége 5,83 6,73 6,66 A feladat bővüléshez a közgyűlés által jóváhagyott előirányzatokat utólag, a évi módosítással kapta meg az intézmény, emiatt a 13 fő többlet létszám és az 50 férőhelyen ellátott gyermekek dologi kiadásait OEP bevételeik terhére tudták csak biztosítani. A májusában a közgyűlés V-81/13.474/2008. sz. határozatával támogatott bölcsődei infrastruktúra fejlesztésre benyújtott ÉMOP pályázat 2009-ben bekerült a támogatásra javasoltak körébe. A 2. és 3. mérföldkövet jelentő feladatok és a mérnöki tervek határidőre elkészültek. A bruttó 95 MFt összegű pályázatból a Kilián és a Heim Pál bölcsődék teljes nyílászáró cseréje, hőszigetelő külső falburkolása, fűtési rendszer korszerűsítése, fürdőszoba felújítása, akadálymentesítése (parkolókkal) valósul meg 2010-ben, illetve mindez a Margaréta Bölcsőde 1/3 részére vonatkozóan. Beruházás nélküli további férőhelybővítésre ad lehetőséget a 31/2009.(XII.22.) SZMM. rendelet, ami az eddigi 10 helyett 12 fővel engedélyezi a csoportok működtetését. Szakmai fejlődés A bölcsődei ellátás minőségének javítása továbbra is kiemelt szakmai cél ben belső pályázat útján új szakmai tanácsadó került kinevezésre, akinek a munkája eredményeként a 2008-ban akkreditált két tréning mellé további két program: egy konferencia és egy tanulmányút került be az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzési jegyzékbe. A saját dolgozóik képzése megtakarítást eredményez, mivel sem a részvételi díjat, sem az útiköltséget nem kell kifizetni.. Jelenlegi akkreditált képzések: Emberi kapcsolatok fejlesztése (kommunikáció, problémamegoldás) (S /2009; 27 pont) Konfliktuskezelés, mint szülői, nevelőszülői hatékonyságot növelő módszer (gondozónői változat) (S /2009; 25 pont) Összefogással az agresszió ellen konferencia (K /2009; 5 pont) Az integrált bölcsődei nevelés során hasznosítható korai fejlesztés módszereinek tanulmányozása (U /2009; 15 pont) 4

5 A képzéseket a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával együttműködve dolgozták ki és valósítják meg. A szakképzések területén együttműködnek még a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményben működő Felnőttképzési és Kisgyermeknevelési Karával valamint több középfokú szakképző intézménnyel is (Ferenczi Sándor Szakközépiskola, Krúdy Oktatási Központ, Karrina Szakképző Iskola). A képzőhelyek folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a városban működő terepgyakorlatra kijelölt bölcsődékkel. A gyakorlatok megfelelő szintű oktatói támogatása érdekében 3 fő szerezte meg a szakképzett tereptanári képesítést. Hagyománnyá vált a szakmai napok továbbképzési céllal való megrendezése, amely során a szülők is elmondhatják a tapasztalataikat. Szükségletfelmérés Az ÉMOP pályázathoz felmérés készült a kisgyermekes szülők bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló szándékairól. A szükségletfelmérés véletlenszerűen, a védőnők két hónapi (július-augusztus) munkája alatt velük kapcsolatba került, bölcsődés korú gyermeket nevelő szülők megkérdezésével történt és a védőnők által gondozottak közel felére (1 330 fő, 43,5 %) terjedt ki. A válaszokat a védőnők anonim módon, gyűjtőíveken rögzítették, feltüntetve a gyermek születési évét és hónapját. Ez lehetővé tette a korcsoportokba sorolást, mind a megkérdezettek korösszetételére, mind a tervezett bölcsődébe adás időpontjára vonatkozóan. Az eredményeket összevetették a bölcsődék júliusi tényleges előjegyzési adataival (606 fő). A megkérdezettek 38%-a (509 fő) tervezte gyermeke bölcsődébe adását, illetve már bölcsődés volt, míg 62%-nak nem állt szándékában. Ez az arány háromszorosa az országos átlag feletti miskolci ellátottságnak, megfelel a nemzetközi tendenciáknak és több mint ami a hazai távlati tervekben szerepel. Az év során vendégül látták Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnökét. Közvetlen hangvételű beszámolójában szólt az egyesület jelenlegi feladatairól, eredményeiről, terveiről. Az egyesületnek a szakmai érdekegyeztetésben betöltött szerepéről, a főiskolai szintű gondozónői képzés elindulásáról és más szakmai kérdésekről. Élelmezés A 2009-es év egyik fontos feladata a Receptúra karbantartása és bővítése volt. A frissítés elsődleges célja, hogy a gyermekek és a dolgozók élelmezése minél jobban megközelítse az egészséges táplálkozás kritériumait, illetve a tápanyag felhasználásban előírt mennyiségeket ne lépjék túl. Ezután került sor a továbbképzésekre. Első körben a szakácsnők és a konyhalányok, majd az élelmezéssel megbízott dolgozók és a bölcsődevezetők tehették fel kérdéseiket, hiszen a megváltozott mennyiségek sok esetben más konyhatechnikai eljárást is igényeltek. Nagyon sok jó ötlet hangzott el, amivel segítették egymás munkáját ben az étlaptervezésnél a bölcsődék is közreműködtek, lehetőség nyílt az adott ház szokásait figyelembe véve változtatni az étlapon. Ez a rendszer azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egyrészt a többi bölcsőde dolgozói nem 5

6 mindig értettek egyet a változtatásokkal, másrészt így kezdett az étlap visszatérni a hagyományos magyar ízlésvilág felé. Nem szolgálta a kitűzött célt, az egészségesebb, korszerűbb ételek étlapra állítását. Ezt alátámasztotta a belső ellenőri vizsgálat is, ami rávilágított, hogy a tápanyag felhasználási mutatók romlottak az előző évihez képest, így ezt a rendszert beszüntették és visszatértek az eredeti módozathoz. Az ellenőrzési ütemtervnek megfelelően minden bölcsődében ellenőrizték az élelmezést, a hozzákapcsolódó dokumentációkat, szúrópróbaszerűen a raktárkészletet, higiénés szabályok betartását, a helyiségek, eszközök és a konyhai dolgozók tisztaságát. Az ellenőrzésekből kitűnt, hogy sok intézményben eltértek az étlaptól, ami magyarázza azt is, hogy miért különböztek az egyes tápanyag felhasználási mutatók. A jövőben erre szeretnének még nagyobb hangsúlyt fektetni, hogy csak nagyon indokolt esetben lehessen változtatni. Az elkövetkezőkben a Receptúra frissítését a reggelire, uzsonnára adható ételek körére terjesztik ki. Új élelmiszerek bevezetését tervezik (zabpehely, zabkorpa, búzacsíra), melyek beszerzésére remélhetőleg a évi helyben központosított közbeszerzési pályázat módot fog adni. Család és gyermekvédelmi feladatok Biztos Kezdet Program Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bölcsődékbe elvétve járnak hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek. Nagyon fontos azonban, hogy minden gyermekes család ismerje a már működő rendszereket, szolgáltatásokat, rendelkezzenek az ezekhez való hozzáférés lehetőségével. A bölcsődei gyermekvédelem első és legfontosabb tevékenysége, hogy a család, mint a társadalom alapvető egysége, minden támogatást, segítséget, védelmet megkaphasson mindenféle megkülönböztetés nélkül. A bölcsődék biztosítják, hogy minden család egyenlő lehetőségekkel élhessen és minden gyermek egyenlő jogokat élvezhessen. Fontosnak tartják, hogy a bölcsődébe érkezés előtt a gondozónők az otthonukban meglátogassák a gyermekeket. Az itt tapasztaltakat mérlegelve megteszik a szükséges jelzéseiket a gyermekvédelmi felelős felé ben ilyen jelzés nem érkezett. Minden gondozónő egyben gyermekvédelmi felelősi feladatokat is ellát, hiszen a szülőkkel való mindennapos szoros kapcsolat sok lehetőséget nyújt a családok megismerésére, segítésére. Tanácsot adnak nevelési helyzetek megoldására, helyes, példamutató magatartással mintát nyújtanak a szülőknek is. Legfontosabbnak a prevenciót tartják, olyan bölcsődei légkört igyekeznek teremteni, melyben a gyermekek képességeiknek megfelelően fejlődhetnek, megkönnyítve azoknak a hátrányoknak a leküzdését, amelyek a családi helyzetből adódnak. Az alapvető problémák feltárását a gondozónők végzik és ezek megszüntetése érdekében mindent megtesznek. Ha olyan probléma merül fel, amit már a csoportban dolgozó gondozónők nem tudnak megoldani, jeleznek a gyermekvédelmi felelősnek, illetve a bölcsőde vezetőjének. Közösen állapítják meg a teendőket, a családnak mire van szüksége: pedagógiai segítségre, más megfelelő szakember útmutatására, anyagi segítségre, legvégső esetben szakhatósági támogatás kérésére. 6

7 A MEBESZ 2009-ben önkormányzati támogatással folytatta Lyukóvölgyben a kora gyermekkori fejlesztésre irányuló, elsősorban prevencióra épülő nevelő-gondozó tevékenységét. A két, korábban ESZA pályázatból szerződéssel alkalmazott klubvezető, egy szociális asszisztens és egy képzett, nagy gyakorlattal és kiemelkedő empátiás készséggel rendelkező gondozónő látta el a feladatokat. Heti 3 alkalommal rendszeresen biztosították a Biztos Kezdet programokon történő részvételt az ott élő kisgyermekes családoknak öt év alatti gyermeket nevelő család rendszeresen járt a programokra, melyek közül a gyermeknap, a nyári szünetet kitöltő, és természetesen a karácsonyi rendezvények voltak a legsikeresebbek. Elmaradt az ígért TÁMOP pályázati kiírás. A folytatás anyagi fedezet hiányában ismét veszélybe került. A Biztos Kezdet program helyét a Fészekrakó családok kiköltöztetése után a Szilvás utcai bölcsődében a védőnők Baba- mama klubja vette át heti 3 alkalommal. A gondozónőkkel közösen kialakított programok sikeresek az érdeklődő kismamák, kisgyermekes anyukák körében. A 3 éven aluli fogyatékkal élő gyermekek ellátása továbbra sem biztosított megfelelően Miskolcon, annak ellenére, hogy a Gyermekvédelmi Koncepció évre elfogadott határozati javaslatában ennek a megoldására a határidő 2009 dec.31.-e volt. A probléma megoldására több közgyűlési javaslatot készítettek, pályázatot írtak. B) VÉDŐNŐK ÉS ISKOLA EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT Miskolcon a védőnői- és iskola-egészségügyi szolgálat területén 2009-ben jelentős átszervezés történt, aminek következtében befejeződött a területi és iskola védőnői szolgáltatás elkülönítése a i V-107/31.661/2009. sz. közgyűlési határozatnak megfelelően. A struktúra módosítás eredményeként a 76 területi védőnői státusz 60-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan megtörtént a körzethatárok módosítása, ami egyben lehetővé tette az igazságosabb feladat megosztást. A felszabaduló állásokat átcsoportosították az iskola-egészségügybe. A 17 főállású iskola védőnő helyett ma már 32-en látják el a feladatokat. Ezáltal a 2009/2010-es tanévtől az általános- és középfokú intézményekben - Pereces, Szirma és Hejőcsaba kivételével - főállású védőnők biztosítják a tanulók iskola-egészségügyi ellátását Egy üres státusz megszüntetésre került. A védőnői szolgálat átszervezését megelőző fontos lépés volt a közalkalmazott orvosi létszám 2 fővel történő emelése (3-ról 5 főre) a II-52/31.274/2009. sz. közgyűlési határozatnak ( ) megfelelően. A védőnői szolgálat struktúra módosítása finanszírozási veszteséggel, a területi védőnők ún. bázis finanszírozásának elvesztésével járt. Ennek ellensúlyozására, valamint az iskolaegészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében újabb 3 orvosi státuszt alakítottak ki. Összességében szeptember 1-től a 32 főállású iskolavédőnő mellett 13 főállású iskolaorvosi státuszon 11 főállású orvos dolgozott. A két betöltetlen státusra %-os arányban 4 részállású orvossal szerződtek. Az óvodákat továbbra is a 7

8 házi gyermekorvosok látják el részállású munkaviszonyban, 40 Ft/fő finanszírozással. A Miskolcon tanuló diákok egységes ellátása érdekében a MEBESZ feladat átvállalási ajánlatot tett az egyházi és alapítványi oktatási intézmények vezetése felé, a IV-46/13.348/2008. sz. közgyűlési határozat ( ) szellemében, ami rajtuk kívül álló okokból nem valósult meg. A védőnői munka évi összesített adatai: évre vonatkozóan csak a várandós és gyermek létszámok állnak rendelkezésre, egyéb, a szakmai munkát tükröző adatokat az ÁNTSZ Kistérségi Intézete nem adta meg az OSZMK-nak történő közvetlen adatszolgáltatásra tekintettel. A rendelkezésre álló adatok és a tapasztalatok alapján a következők állapíthatók meg: Miskolcon a várandós anyák száma 4 %-kal csökkent. A veszélyeztetett várandósok gondozására fokozott figyelmet fordítottak a védőnők. Az elmúlt évben több alkalommal tárgyalás folyt az ÁNTSZ szakfelügyelet és a szülészet-nőgyógyászat szakmai vezetői között az önálló védőnői terhes tanácsadás kérdésében. Megállapodás még nem született. 20 védőnői telephely közül tízben még ma sincs megfelelő tanácsadó helyiség, a területi védőnők 1/3-a (19 fő) olyan munkahelyen kénytelen dolgozni, ahol nem teljesülnek a szakmai minimum feltételek. A jogszabályban foglalt követelmények hiányában az ÁNTSZ félévenként hosszabbítja meg az ideiglenes engedélyeket, de ez a lehetőség 2010-től megszűnik és az OEP finanszírozás is veszélybe kerül. A védőnők családgondozói munkája a várandósgondozáson túl elsősorban a kisgyermekes családokra irányul. A 0-6 éves korú gyermekek száma stagnál (-1,3 %). A családlátogatások számát az előírt protokoll és a családok igénye együttesen határozza meg. A veszélyeztetett családok esetében folyamatos a kapcsolattartás a Családsegítő Szolgálat munkatársaival. Az 5 év alatti gyermekek felzárkóztatása érdekében indított Biztos Kezdet Program még működő részében aktívan részt vesznek a lyukóvölgyi terület védőnői. A minőségi munka javítása, valamint a családok megváltozott igényeinek kielégítése érdekében több telephelyen, rendszeresen tartanak a védőnők klubfoglalkozásokat. A témakörök felölelik a gyermekvállalás, várandósság és a gyermeknevelés kérdéseit. Előadások, gyakorlati bemutatók segítik a minél hatékonyabb információ átadást. Ezt a célt szolgálja a havonta jelentkező Gyöngykagyló című magazinműsoruk a Miskolci Televízióban. A 6-18 éves korosztály ellátása az oktatási intézményekben történik. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolták, hogy a magasabb szintű szakmai munkához főállású védőnőkre van szükség. A 2009-ben végrehajtott átszervezés, ami elsősorban az általános iskolákban tanuló 12 ezer gyermek érdekében történt, a kezdeti nehézségeket leszámítva eredményesnek ítélhető, egyre több a pozitív visszajelzés az új struktúrát tekintve. 8

9 Sajnos 2009-ben az önkormányzati fenntartású intézményekben az iskolás korosztály létszáma újabb 500 fővel csökkent. Városi szinten ez a csökkenés ugyan csak kb. 2 %-ot jelent, de az iskola-egészségügyi szolgálat vonatkozásában ez egy fél védőnői állás. Az iskolavédőnői munka fontos részét képezik az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok. A 2009-es átszervezést követően a legtöbb általános iskolában biztosították az orvosi rendelő számára a helyiségeket. A helyi adottságok miatt az alapterület és/vagy a helyiség kialakítása nem minden esetben felel meg a jogszabályban előírtaknak. A felszereltség javítására az iskolák és a MEBESZ egyaránt tettek lépéseket, együttműködve, egymást segítve igyekeztek a tárgyi feltételeket és a kulturált munkakörülményeket megteremteni. Az egészségnevelési munka az óvodások és iskolások teljes körére kiterjed. A középiskolákban a legintenzívebb, amit a serdülőkorúak gondozása feltétlen megkíván. Egyre nagyobb számban igénylik a diákok az egyéni foglalkozást, ami azt is jelzi, hogy bizalmat éreznek az iskolavédőnők iránt. Az adminisztrációs terhek 2009-ben jelentős mértékben nőttek. A védőnők a várandósok, csecsemők, kisdedek és kisgyermekek számára személyenként két példányos gondozási tervet készítenek. Az említett gondozási csoportokban évente egy vagy több ún. státus lapot töltenek ki és adnak át a szülőknek, amit az ÁNTSZ szakmai felügyelete ellenőriz. Az iskolavédőnőknek és iskolaorvosoknak minden vizsgálat után leletet kell kiadni. A H1N1 influenza járvány ugyancsak növelte a dologi kiadásokat: írásos védőoltási tájékoztatókat és oltási beleegyezési nyilatkozatokat kellett ezrével sokszorosítani, amihez az iskolák szerencsére segítséget nyújtottak. A védőoltások beadása elismerésre érdemes módon zajlott, pedig 2009-ben új rendben, több évfolyamon történt, és a H1N1 pandémia miatt sokkal nagyobb feladatot jelentett, mint korábban ban ismét megrendezésre került a MEBESZ védőnői által kezdeményezett és szervezett Egészségnevelési tudáspróba. A megyéből 29 általános- és 32 középiskola vett részt a vetélkedőn, melynek megyei döntőjét áprilisában Miskolcon rendezték. Az oktatási intézményekkel való jó kapcsolat kialakítására és megtartására törekszenek folyamatosan, mellyel biztosítható a védőnők szakmai elismerése, zavartalan munkavégzése. Tárgyi és személyi feltételek, pályázatok A dolgozók részére folyamatosan biztosítják a továbbképzéseken való részvételt, melynek legfőbb célja az új ismeretek szerzése, a szakmai felkészültség szinten tartása. Védőnők több alkalommal előadóként is képviselték városunkat a regionális ill. országos rendezvényeken. Saját akkreditált képzést indítottak az iskolaorvosok számára, ami országos érdeklődést váltott ki. (Az iskolaegészségügy aktuális kérdései. DEOEC/2009 I./00307) A Debreceni Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karával kialakított együttműködés keretében megtartott két, védőnők számára akkreditált konferencia, 9

10 melyeket először Nyíregyházán, majd fél éven belül Miskolcon is megszerveztek, ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki az egész régióban. ( Felelősséggel az utódokért, febr. 13, Legyen jobb a gyermekeknek, okt. 7.) A területi védőnői szolgálat minimum feltételeinek biztosítása érdekében 2008-ban benyújtott és elnyert, Miskolci védőnők az egészséges boldog családokért című (HÖF-CÉDE) pályázat 2009-ben megvalósult. A támogatás összege eft (60%), az önrész eft (40%) volt. Az orvosi műszerek (vérnyomásmérők, magzati szívhang hallgatók, vércukormérők, csecsemő- és testsúlymérlegek, hosszúság- és magasságmérők, audiométerek, vízus táblák stb.) beszerzésével megoldódott a régi, elavult eszközök cseréje. A számítógépes beruházás keretében 60 védőnő részére 42 számítógépes konfiguráció (asztali számítógépek nyomtatóval, szünetmentes táppal, 5 db notebook projektorral) került beszerzésre. Az internet kapcsolat, amely a védőnői jelentések miatt napjainkban már nélkülözhetetlen, decembere óta működik. Az ingyenes védőnői programmal az Első utcai központi tanácsadóban 4 védőnő rögzítette számítógépre a körzetében élő gondozottak adatait. A számítógépes munka az on-line jelentési kötelezettség teljesítésének alapfeltétele, egyenlőre pluszmunkát jelent és mindenképpen többlet anyagi terhet ró az intézményre. Az Iskolai védőnőprogram megvalósításához szükséges eszközök, felszerelések beszerzése című, újabb HÖF-CÉDE 2009 pályázat elnyeréséről júliusában már értesültek. A támogatás összege eft (65%), az önrész eft (35%). Annak ellenére, hogy a 32 db notebook és az iskolai orvosi szobák minimum felszerelését képező különböző eszközök szállítása, a Stefánia védőnői szoftver telepítése és oktatása csak január-februárban történt meg, a 2009-es év eredményei között feltétlen említésre méltó. Ahhoz, hogy ki lehessen használni a hálózati működésre alkalmas Stefánia szoftver előnyeit, további pályázatra lenne szükség. Ebből az iskolaorvosok felszerelése és az iskola-egészségügyi szolgálat végleges működési engedélyéhez nélkülözhetetlen hiányzó eszközök beszerzése is megtörténhetne végre. 2./ Gyermekjóléti szolgáltatás Miskolc Megyei jogú Városban működő két gyermekjóléti szolgálat /gyermekjóléti központ/ 2009 évi munkáját, tapasztalatait a beérkezett tájékoztató anyaguk alapján intézményenként adjuk közre: A./ Miskolci Családsegítő Szolgálat, Regionális Módszertani Központ és Gyermekjóléti Szolgálat Megyei Módszertani Központ Gyermekjóléti Központ Az intézmény működési területe az előző évi beszámolóban részletesen körülírtakhoz képest nem változott. 10

11 Személyi feltételek humánerőforrás Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Az intézmény létszáma a szakmai munka, a szolgáltatási profil bővülésével, a jogszabály által [1/2000. (I. 7.) Sz. Cs. M. rendelet, 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet] előírt szakmai minimumoknak, valamint az önkormányzat fejlesztési ütemtervének köszönhetően év óta dinamikusan emelkedett. Szakember ellátottság a gyermekjóléti Központ/szolgáltatás vonatkozásában sorszá munkakör létszám m igazgató 1 1. általános igazgatóhelyettes, gyermekjóléti központ 1 vezető 2. családgondozó, vezető (területi szolgáltatási központ 1.5 vezető, 50-50%-ban lát el családsegítő és gyermekjóléti vezetői feladatokat) 3. módszertani szaktanácsadó 1 4. családgondozó ebből kistérségi feladatellátás 7 5. családgondozó asszisztens 6 6. fejlesztő pedagógus 1 pszichológus megbízással, nem teljes munkaidőben 1 foglalkoztatott jogász megbízással, nem teljes munkaidőben foglalkoztatott 1 Összesen: 43,5 A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei: A 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet szerint a gyermekjóléti központokra vonatkozó előírásokkal számolva a szakmai létszám irányszámai és létszámminimum normái az alábbiak lakosonként: vezető 1 fő 11

12 családgondozó 5 fő (ellátotti létszám 45 gyermek v. 25 család) asszisztens 2 fő fejlesztő pedagógus 20 óra/hét jogász 10 óra/hét pszichológus 15 óra/hét + a speciális szolgáltatások létszám és óra száma utcai, lakótelepi szociális munka 2 fő kapcsolattartási ügyelet 2 fő/heti 10 óra kórházi szociális munka 1 fő módszertani feladatot ellátó intézmény: módszertani szaktanácsadó 1 fő Intézményben a gyermekjóléti szolgáltatás területén a szakmai létszám a 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet előírásait alapul véve az alábbi módon alakul: Munkakör Jelenlegi létszám 15/1998. N.M. r. által előírt létszám Hiányzó/többlet létszám vezető 2, családgondozó *20 18 *+2 Családgondozó speciális szolgáltatásban 4 3,5 +0,5 Családgondozó kistérségi feladatellátás gyógyped. v. fejl.ped. 1 1,5-0,5 asszisztens pszichológus 1 megbízással heti 12 óra jogász 1 megbízással heti 6 óra heti 45 óra heti 30 óra - 33 óra - 24 óra módszertani munkatárs Összesen 43,5 fő 41 fő +2,5 fő *A családgondozói létszámból 1 fő Gyeden, 1 fő pedig tartós táppénzen van, így ténylegesen 18 fő látja el a tevékenységet. 12

13 A fenti létszámadatokból kitűnik, hogy megközelítőleg megegyeznek a jogszabályban [15/1998. (IV.30.) N.M. rendelet] meghatározott szakmai létszám irányszámaival. Továbbra is problémát jelent, hogy a számok közel sem mutatnak objektív képet: A gyermekjóléti központ speciális feladatainak ellátására vonatkozó létszám adatok egy központra ( lakos) vonatkoznak, ezzel szemben az intézmény ellátási területén kb. három és félszeres az ellátandó lakosságszám. Az általános szolgáltatásban dolgozó családgondozók esetében 1 főre 25 család v. 45 gyermek ellátását írja elő a jogszabály. Ebben a vonatkozásban a Miskolc város területén dolgozó családgondozók továbbra is többszörös leterheltséggel dolgoznak. A tanácsadói óraszámok továbbra is jelentősen elmaradnak az előírttól, amelynek elsősorban finanszírozási okai vannak. Infrastruktúra tárgyi, működési feltételek 2008-évben lezajlott költözések után változás az elhelyezésben nem történt. Mindhárom gyermekjóléti szolgáltatást biztosító Területi Szolgáltatási Központ (Arany János u., Fazola u, Kassai u.) rendelkezik érvényes működési engedéllyel. Az engedélyek megléte ellenére a Fazola úti épület esetében hangsúlyozni kell, hogy továbbra sem alkalmas a feladatok ellátására, nagyon szűkös és nem az ellátási feladat céljára lett átalakítva. Az Arany János úti és a Kassai úti telephely e feladat céljára lett átalakítva, így megfelel a szakhatósági előírásoknak, ugyanakkor ezeken a helyeken folyamatosan problémát jelent az épület túlzsúfoltsága. Amint már múlt évben jelezték, nagy nehézséget jelent, hogy a csoportszobákban, és a tanácsadó/interjú helyiségekben csak nagy körültekintéssel, szigorú időbeosztással biztosíthatóak a szolgáltatások. Az intézmény dolgozóinak szakmai, mentális támogatása A kollégák havi rendszerességgel esetmegbeszélő csoporton, illetve szakmai stábon vesznek részt, ahol lehetőségük nyílik az eseteikkel kapcsolatos kérdéseik megbeszélésére. A stábok rendszerint alkalmat kínálnak a mindennapokban felmerülő szakmai kérdések megvitatására, egyeztetésére. Lehetőséget adnak a szolgáltatási központok munkájának hatékonyabb megismerésére, a speciális szolgáltatások során szerzett tapasztalatok intézményi szintű megbeszélésére. Az elmúlt években rendszerint meghívott előadó, szervezet képviselője volt részese megbeszéléseinknek (pl. pártfogó felügyelői szolgálat, áldozatsegítő iroda, gyámhivatal, ÉRÁK, civil szervezetek stb.). Indokolt esetben lehetőség nyílik a pszichológussal, jogásszal való konzultációra is. A szakmai továbbképzési rendszer lehetőségeit kihasználva továbbra is nagyon alacsony normatív támogatás mellett a képzési terv alapján, lehetőségeihez mérten biztosítja az intézmény a kollégák képzését. 13

14 Hosszú távú célként meghatározták az intézmény minőségbiztosítási rendszerének kidolgozását. A kiégés megelőzését szolgálja, hogy az intézmény a kollégák számára évente több alkalommal szervez közös programokat, mentális napot, mely lehetőséget ad a szakmai egységek számára közös élmények szerzésére, közösségformálásra stb. A Szociális Munka Hete miskolci rendezvénysorozat aktív szervezőiként, résztvevőiként, igyekeztek kicsit más megvilágításban is felhívni a figyelmet mindennapi tevékenységükre, ami a saját megítélésben is szerepet játszik. Ötlet-elő csoportos szociális munkacsoport szakmai önképzés kollégáktól, kollégáknak. Észbontogató klub munkatársak szakemberek számára, beszélgetés egy-egy érdekes témáról szakemberek között. A Gyermekjóléti szolgálat szakmai feladatainak ellátása A gyermekjóléti szolgáltatás feladatát az 1997.évi XXXI. törvény határozza meg. A munka lényege, hogy a szociális szolgáltatások révén ahol mód van rá a hatósági beavatkozások elkerülhetők legyenek, illetve szükség esetén a hatósági döntéseket körültekintőbb előkészítő munka, alternatív megoldások kipróbálása után hozzák meg. a) Egyéni esetkezelés családgondozás A évi eset- és forgalomszám az elmúlt évekhez hasonlóan ismét emelkedést mutat. Az alapellátásban részesülő, valamint a védelembe vett gyermekek száma is növekedett. Jelentős a kliensekkel és családtagjaikkal való kapcsolattartások száma is, ezt jól mutatja a magas intézményi forgalomszám. Az egy családgondozóra jutó esetszám 2-3 szorosa a jogszabályban foglaltaknak. A leterheltség ellenére igyekeznek a segítő munka követelményeit maximálisan szem előtt tartva feladatunkat ellátni. Az esetek megoszlása a Területi Szolgáltatási Központokban Arany TSzK Kassai TSzK Fazola TSzK Összesen: Alapellátás Védelembe vétel Ideiglenes hat. elhelyezés, átmeneti nevelésbe vétel Utógondozás

15 A szolgálatot önkéntesen megkeresők aránya évek óta alacsony az összes esetszámhoz viszonyítva. Széles körű felvilágosító munkával, anyagokkal, prevenciós programokkal ismertetik meg a szolgáltatásokat a lakossággal. A gyermekjóléti központokhoz kapcsolódó speciális szolgáltatások iránti igény egyre növekszik. Az intézmény a jogszabályban meghatározott négy speciális szolgáltatást kórházi szociális munka, kapcsolattartási ügyelet, utcai és lakótelepi szociális munka és készenléti szolgáltatás lehetőségeihez mérten, a jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja az ellátási területén. A szolgáltatások igénybevétele évről évre növekvő tendenciát mutat. 1. Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyeletet 1 fő koordinátor szervezi, a mediációba és az ügyelet biztosításába több (képzett) munkatárs (12 fő) kapcsolódott be területi szolgáltatási központonként. A szolgáltatás az intézmény házirendje betartásával, belső szakmai protokolljában foglalt feltételekkel vehető igénybe. A munkaidőn túl pénteken , és szombaton között vehető igénybe. A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás munkatársai 2009-évben több mint kétszer annyi kapcsolattartást bonyolítottak le (2008-ban 107 alkalom, 2009-ben 225 alkalom), több mint kétszer akkora forgalomszám mellett (2008-ban 276, 2009-ben 642), mint az előző évben. A számok és az elmúlt év tapasztalatai is azt mutatják, hogy megnőtt az igény a szolgáltatás iránt, mind az önkéntes, mind a bíróság és gyámhatóság általszabályozott esetek tekintetében. A megnőtt esetszám, és az egyre nagyobb energiát igénylő ügyintézési feladatok mellett fontos, hogy magas szakmai színvonalon tudják az eseteket kezelni. Ennek érdekében év második felében életre hívták az esetmegbeszélő csoportot a szolgáltatásban dolgozó kollégák részére. Ennek célja az volt, hogy egyrészt az ügykezelések egységesítése érdekében konzultációs lehetőséget biztosítsanak a három területi szolgáltatási központ dolgozóinak, másrészt a szolgáltatás továbbfejlesztése érdekében folyamatos szakmai tapasztalatcsere valósuljon meg. Az esetmegbeszélők teljes létszámban, aktív közreműködés mellett zajlottak ben is kiemelt hangsúlyt fektettek az illetékes hatóságokkal (Városi Gyámhivatal, Miskolc Városi Bíróság) való együttműködésre. Mára elmondható, hogy a Gyámhivatallal való együttműködés nagyon jó, kivétel nélkül minden az intézményünkben szabályozott kapcsolattartási esetben az időpontokat illetően egyeztetés történik a szolgáltatás koordinátorával. Sőt, több esetben szakmai esetkonzultációra is sor került a hatóság szakembere és a szolgáltatás szakembere között. A bírósággal kapcsolatos együttműködésben is, ha minimálisan is, de történtek pozitív irányú változások. A megfelelő együttműködés kialakítása érdekében előzetes kapcsolatfelvételre került sor, melyet évben személyes egyeztetés fog követni évben az intézményi esetszám 42 volt. Az összes szakmai tevékenység ben: kapcsolattartás: 225, mediáció: 4, szakmai tevékenység: Kórházi szociális munka 15

16 B-A-Z. Megyei Kórház Gyermekegészségügyi Központ osztályain, valamint a kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán végzik a kollégák tevékenységüket ben a kollégák 182 fővel foglalkoztak. Folyamatos kapcsolatot tartottak a kórházban dolgozó kórházi szociális munkásokkal és a Gyermekegészségügyi Központ intézeti védőnőjével évben kiemelt feladat volt a Szülészeti-, Nőgyógyászati Osztályon a szolgáltatás kiépítése, megerősítése. Ennek érdekében először az osztályvezető főorvossal kerültek kapcsolatba a kollégák, majd ezt követően osztályos értekezleten mutatkoztak be és tájékoztatták szolgáltatásunkról az orvosokat, főnővért. A kórházi munkatársakkal való folyamatos és rendszeres egyeztetések eredményeként szoros együttműködés alakult ki az egészségügyi dolgozókkal. Az év folyamán több alkalommal nővérek, orvosok kezdeményeztek kapcsolatot, illetve éltek jelzéssel azon esetekben, ahol meglátásuk szerint szüksége lehet az ellátottnak segítségre. A Szülészeti Osztályon hetente egy alkalommal 2 órában vannak jelen. Az osztály jellegéből adódóan a kismamákkal, betegekkel maximum 1-2 alkalommal találkoznak a kollégák, így a munka túlnyomó részét információnyújtás, segítőbeszélgetés, lelkimentális tanácsadás teszi ki. Új elemként jelentkezett a munkában, hogy azokban az esetekben, ahol a szülés előtt álló kismama anamnézisében gyermekgondozási hiányosságok állnak fenn, előre egyeztetnek a kórházi védőnővel. A tapasztalatok szerint előrelépés történt az információátadás területén, de még mindig vannak hiányosságok a páciensek tájékoztatottságában. A GyEK-ben továbbra sem tartják kielégítőnek jelenlétüket a Fül Orr Gége Osztályon, ez elsődlegesen a szűkös időbeosztás, illetve a műtéti rendek miatt alakult így. Későbbiekben ezen a területen változást akarnak eszközölni, mert igény mutatkozik a szolgáltatásukra. A Rehabilitációs Osztályról továbbra sem kapnak jelzést. Itt a főnővér minden esetben elzárkózik, és azt jelzi, hogy az osztályukon nincs probléma. A legnagyobb esetszám 2009-ben is az Onkohaematológiai Osztályon volt. Itt továbbra is a mentális tanácsadásra, ventilálásra, az információnyújtásra, formanyomtatványok beszerzésére, továbbítására, adományok koordinálására jelentkezett a legnagyobb igény. Főleg a tartósan kezelésre szoruló gyermekek érdekében vált fontossá, hogy az illetékes önkormányzatok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok szakembereivel felvegyék a kapcsolatot. A jövőben kiemelt feladatnak tekintik a bántalmazott gyermekekkel való foglalkozást (felismerés, szükséges intézkedések összehangolt megtétele, gyermek érzelmi támogatása, szakszerű szolgáltatásokhoz való hozzásegítése). 3. Utcai szociális munka A szolgáltatás ezen formájának potenciális kliensei a csellengő gyermekek, gyermekvédelmi intézményből kikerült fiatalok, szenvedélybetegek, egyéni vagy családi krízis miatt utcára kerülők. 16

17 Az utcai szociális munka speciális feladatot 2009-évben is az intézmény legkisebb szakmai egységeként biztosították, szervezetileg immár önállóan, a Miskolci Családsegítő Központ székhelyén ben összesen 153 gyermek került nyilvántartásba, akik közül 149 újként jelent meg az ellátórendszerben, velük az utcai munka során még nem találkoztak. A forgalomszám: 1123 volt. Az esetszám az előző évekhez képes több mint a duplájára, a forgalomszám 8-10 szeresére növekedett. A problématípusok közül 2009-ben csökkent a koldulás megjelenése, ezáltal szabad kapacitásuknak megfelelően tudtak fókuszálni a magatartásukkal fejlődésüket veszélyeztető fiatalokra. Ezen tevékenységek nagyban érintik a éves korosztály tagjait, a tapasztalatok szerint kb. a fiatalok 1/3-a fogyaszt dohányterméket, iskolaidő után gyakran keresik fel a különböző szeszesitalt forgalmazó vendéglátó egységeket, mindezt zömmel iskolaidőben. Nem ritka, hogy több száz órás igazolatlan mulasztása van a fiatalnak, amely esetekben semmiféle gyermekvédelmi intézkedésre felkérés nem történt. Ezen a téren a jelzőrendszer még mindig nem működik hatékonyan. A résztvevők nem látják át a rendszer lényegét, nem ismerik a saját és a többi résztvevő feladatát és felelősségét, a rendszer hiányosságai megjelennek az utcán. A fentiek eredményes kezelése érdekében megvizsgálták a szolgáltatáson belüli szükséges változtatások lehetőségét, valamint a jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés terén történő változások lehetőségét. A belső adminisztrációban minimális változtatással bevezetésre került a helyszíni eseménylap, amely lehetővé teszi a hatékonyabb munkavégzést a terepen. Felvezetésre kerül a gyermek személyazonosító adatain túl az intézkedés időpontja, helyszíne, körülményei, oka, valamint a továbbintézkedés módja. A városban működő középiskolákkal együttműködési megállapodást kötöttek, amelyről írásos anyag készült. A napi terepmunka során visszatérő akadályt jelent a gyermek adatainak ismerete, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Gyvt. előírásainak megfelelően intézkedjenek. A magatartásukkal fejlődésüket veszélyeztető fiatalokkal kapcsolatos intézkedés bizonyos eseteiben kiegészítheti a családsegítő munkáját a rendőri jelenlét. A rendőrség által korábban már működtetett ifjúságvédelmi őrjárat munkájába való bekapcsolódás céljából felvették a kapcsolatot a Miskolc Városi Rendőrkapitánysággal és a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitánysággal. Személyes találkozás keretében bemutatták a szolgáltatásunkat, ismertették az együttműködés lehetőségeit. Az egészségkárosító szerek beszerzésének korlátozása érdekében kapcsolatot építettek ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Területi Felügyelőségével, melynek vezetője szóbeli megállapodás keretében fejezte ki együttműködési hajlandóságát, amely mentén a hatóság vállalta, hogy havi egy alkalommal az ifjúságvédelmi őrjárathoz történő csatlakozást. A nyári szünidőben bentlakásos tábort szerveztek csellengő, kulcsos gyermekek számára. A tábor célja a megelőzés, pozitív példaadás, értékközvetítés volt, ezzel kívánták elérni a gyermekek emberi és társas kapcsolatainak bővítését, kapcsolatteremtő eszközeinek fejlesztését, egészséges életmódra nevelésüket. Információbázist hoztak létre, így naprakész információkkal állnak rendelkezésre a városban lévő szabadidős programokról (klub, koncert stb.). 17

18 Nagy hangsúlyt fektetnek a bevásárlóközpontokban történő jelenlétre, mivel a nyilvántartásba vett esetek több mint a felével a Plázában, Szinvaparkban és a Centrumnál találkoznak. Ennek egyszerű oka az, hogy a két legjelentősebb probléma az iskolakerülés és az egészségkárosító szerek fogyasztása is zömében itt jelenik meg. 4. Készenléti szolgálat A szolgáltatás célja: folyamatos szolgáltatás biztosítása annak érdekében, hogy a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl sem maradjon a krízishelyzetben lévő gyermek megfelelő szakmai ellátás nélkül. A készenléti szolgálat limitált időkeretben működő gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőségének meghosszabbítását jelenti. Szakmai tartalmában nem hordoz többletet a gyermekjóléti szolgáltatáshoz képest, csupán annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl, szükség esetén, a gyermek biztonsága érdekében ezek a szolgáltatások mozgósíthatóak legyenek március 1-től telefonos elérhetőséget biztosítva igyekeznek munkaidőn túl is segítséget nyújtani a krízishelyzetbe került lakosoknak, klienseknek, esetleg társszerveknek a problémák hatékony, jogszerű megoldásának elősegítése érdekében. A szolgáltatás 2009-évi működése alatt a forgalomszám 25 volt. Megkeresések érkeztek a lakosság, valamint a jelzőrendszer tagjainak, a rendőrség és a védőnői szolgálat részéről. A megjelenő problémák tekintetében: családi konfliktus, gyermekbántalmazás, kiskorú veszélyeztetése, lakhatási és egészségügyi problémák, külföldi állampolgárságú gyermek ügye jelent meg. A szolgáltatást ellátó munkája során feljegyzést készít, jelző- és visszajelző lapot használ, munkanapló jelenléti ívet vezet. Megtett intézkedését követő első munkanapon jelez a területileg illetékes családgondozó felé. A készenléti szolgáltatást a feladat súlyához mérten csak gyakorlott, a családgondozásban jártas, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező gyermekjóléti szakember láthatja el. Az elmúlt év tapasztalatai alapján a jelzőrendszer tagjai megismerték a szolgáltatást, több esetben igénybe is vették azt. Az esetek, megkeresések száma azt mutatja, hogy az ún. hivatali nyitvatartási időn túl is szükség lehet gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételére. Veszélyeztetettségi tényezők A leggyakrabban előforduló veszélyeztetettségi tényezők közül kiemelkedően magas számban fordult elő az anyagi, a magatartás, teljesítményzavar és a beilleszkedési nehézség az elmúlt évben. Az ilyen jellegű problémák kapcsán a jelzések többsége az oktatási, nevelési intézményekből érkezik. A lehetséges megoldási alternatívákat közösen kidolgozzák ki a családdal, illetve a jelzőrendszer érintett tagjaival. A nehéz anyagi helyzetbe került kliensek esetében elsősorban rendszeres családgondozással, valamint információnyújtással és tanácsadással segítették elő a 18

19 problémamegoldást. Magas azon családok aránya, ahol a szülői alkalmatlansággal szemben a rossz szociális helyzet idézi elő a veszélyeztetettséget. Emelkedő tendenciát mutat továbbra is a gyermeknevelési probléma továbbá a statisztikai adatokat áttekintve nem elhanyagolható az életviteli és a szülői elhanyagolásból adódó probléma sem. Fontos és nehezen kezelhető problématerület továbbra is a családon belüli bántalmazás, erőszak, annak ellenére, hogy az esetszám csökkenést mutatott 2009-ben. Jelentős az emelkedés a családi konfliktusok számában. Az előző évhez képest több mint kétszeresére emelkedett a kezelt problémák száma. A szolgáltatási központok vizsgálata során megállapítható, hogy az ellátási terület sajátosságaiból adódóan eltérő módon és mértékben jelentek meg a különböző problématípusok. Legjelentősebb mértékben a Fazola úti Területi Szolgáltatási Központ ellátási területén emelkedett a kezelt problémák száma. Kiugró emelkedést mutat a gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség. Különösen jelentős és fertőzött terület a problémák szempontjából Lyukóvölgy és környezete ben az előző évekhez képest több jelzés, bejelentés érkezett a jelzőrendszertől. Egyes jelzőrendszeri tagokkal való együttműködés során továbbra is gondot jelent az írásbeli jelzési kötelezettség teljesítése. Kezelt problémák száma 2009-ben Arany TSzK Kassai TSzK Fazola TSzK Összesen: anyagi gyermeknevelési gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség magatartászavar, teljesítményzavar családi konfliktus szülő, család életvitele szülői elhanyagolás családon belüli bántalmazás fogyatékosság szenvedélybetegségek A jelzőrendszer működése A 15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet bekezdés b. pontjának értelmében, az intézmény területi szolgáltatási központonként rendszeresen szervez (évente minimum 6 alkalommal) a jelzőrendszer tagjai számára szakmaközi megbeszéléseket. A találkozók témája az ellátási területen aktuálisan megjelenő problémákra fókuszál. A megbeszélés lehetőséget ad arra, hogy a szakterületek képviselői megbeszéljék, tisztázzák feladataikat, kompetenciájukat. A jelzőrendszer bizonyos tagjai nem, vagy csak nagyon ritkán kapcsolódnak be a szakmai munkába. E mellett az általános- és középiskolai szaktanácsadókkal egyeztetve a szolgáltatási központok vezetői, valamint a gyermekjóléti központ vezetője havi rendszerességgel részt vesz a Városi Pedagógiai Intézetben szervezett jelzőrendszeri megbeszéléseken. 19

20 Legaktívabb kapcsolat az óvodák és általános iskolák gyermekvédelmi felelőseivel alakult ki. Az elmúlt évhez hasonlóan kiemelkedően sok jelzés érkezett a közoktatási intézményekből. Legfőbb okként általában az iskolai mulasztást, magatartászavart, szülői elhanyagolást vagy személyes higiéniát jelölték meg. A háziorvosoktól továbbra is, a védőnői hálózatból pedig az utóbbi 1-2 évben egyre kevesebb írásbeli jelzés érkezett. Ez azzal magyarázható, hogy a jelzőrendszeri tagok (elsősorban azok a szakemberek, akik személyes kapcsolatban vannak a gondozásba vett családokkal) nem szívesen vállalják fel az észrevételeik írásba foglalását és a gyermekjóléti szolgálathoz való eljuttatását, inkább a személyes vagy telefonos konzultációkat, megbeszéléseket részesítik előnyben, hogy elkerüljék az esetlegesen őket érhető atrocitásokat. Természetesen a családgondozók minden esetben felhívják az érintett szakemberek figyelmét a jelzések időben és írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon való megtételének fontosságára, mely adott esetben elősegítheti a jelzett probléma gyorsabb és hatékonyabb feltárását, megoldását és/vagy a problémák elmélyülésének megakadályozását. Az együttműködés egészére elmondható, hogy a személyes kapcsolatok továbbra is meghatározóak. oktatási intézményekkel való együttműködés tapasztalatai: - az iskolák által lefolytatott fegyelmi tárgyalásokról nem, vagy csak későn érkezik jelzés, holott ezen történéseknek mindig vannak előzményei. A tapasztalatok szerint a problémák mélyülésének elkerülése és a hatékonyabb beavatkozás céljából szükségesek ezek a meghallgatások, illetve a gyermekjóléti szolgálat értesítése. - a középiskolákból továbbra is ritkán érkeznek jelzőlapok, jelzések. Az ifjúságvédelmi felelősök alkalomadtán, inkább telefonon keresik a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálattal. Családgondozók kezdeményezésére azonban mindig segítőkészek, és aktívak a problémamegoldásban. - a családgondozás eredményességét több esetben hátráltatta, hogy az általános iskolák, egy-egy esetben középiskolák a magántanulói státusz megállapításához nem mindig kérik, vagy veszik figyelembe a családgondozó javaslatát. Pozitív mindenképp, hogy azokban az oktatási intézményekben, ahol iskolai szociálismunkát végeznek, ott pozitívan változott együttműködési készség. védőnőkkel, háziorvosokkal történő szakmai együttműködés tapasztalatai: - a védőnőkkel való együttműködést segíti, hogy a gyermekjóléti szolgálathoz hasonló területi felosztottság alapján látják el feladataikat. Gyakoriak a közös családlátogatások, esetkonzultációk. Egyedül a jelzőlap használatával kapcsolatosan merültek fel problémák a fentiekben részletezett okok miatt. - a háziorvosokkal való együttműködés nagyon változó, hiányos. Előfordul, hogy a probléma észlelése esetén sem érkezik jelzés, kedvezőbb esetben a védőnői ellátórendszeren keresztül érkezik jelzés. Egyesek elutasítják jelzési kötelezettségüket, mások azonnali megoldást várnak telefonos jelzésre. Családgondozói kezdeményezés esetén általában segítőkészek, nyitottak a problémamegoldásra. 20