TARTALOMJEGYZÉK DÖNTSÜNK EGYÜTT AZ ÉLETÜNKRŐL
|
|
- Alíz Csonka
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A JELENBEN A JÖVŐÉRT POLITIKAI PROGRAM
2 TARTALOMJEGYZÉK DÖNTSÜNK EGYÜTT AZ ÉLETÜNKRŐL 3 TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK VÉDELME 5 TÁJVÉDŐ MEZŐGAZDASÁG, TÁJGAZDÁLKODÁS 7 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK 10 MIÉRT ALACSONYAK A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGOK ÉS BÜNTETÉSEK? 12 FÁK, VIRÁGOK, FÉNYEK 13 A KÖRNYEZETVÉDELEMRE BEFIZETETT ÖSSZEGEK SORSA 14 SZEMÉTGYŰJTÉS, HULLADÉKKEZELÉS 15 A KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK HELYE A GAZDASÁGBAN 17 GÉNTECHNOLÓGIA, KLÓNOZÁS 19 KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN 20 EGÉSZSÉGÜGY 21 ÉLELMISZERPOLITIKA 22 ENERGIAPOLITIKA 23 GAZDASÁGPOLITIKA 24 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 25 TÁMOGATÁSPOLITIKA 26 KÖZLEKEDÉS 27 MEZŐGAZDASÁG, FÖLDTULAJDON 28 OKTATÁS 29 SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 30 TERMÉSZETVÉDELEM 32 KÜLPOLITIKA 33 KULTÚRPOLITIKA 34 VÁROS, VIDÉK, BUDAPEST 35
3 DÖNTSÜNK EGYÜTT AZ ÉLETÜNKRŐL KÖRNYEZETI ÉRDEKEK KÉPVISELETE A környezetvédelem van olyan fontos, hogy elkötelezetten, az elvekből nem engedve, de ne szemellenzősen kezeljük. Megtalálva az egyensúlyt, a civilizációs kompromisszumot. A zöldmegóvás álarca mögé bújó, mindenre a másokkal való értelmes párbeszédre is nemet mondó ellenkezés és tagadás eredménye, hogy a zöld gondolat nem kap támogatást sem a politika, sem a gazdaság, sem a társadalom részéről. Az értelmes párbeszéd hiánya indította arra a Zöldek Pártját, hogy elinduljon a parlamenti választáson. Örülünk, ha jelöltjeinket, tagjainkat olyan tisztességes, szakmailag elkötelezett emberekként ismerik meg, akikre oda kell figyelni. Az emberek életének minőségét meghatározza a környezet. Erről szeretnénk beszélni mindig, mindenkor és mindenhol. Senki nem állítja, hogy a környezet védelme nem fontos, sőt! Természetes, hogy nem biztatjuk egymást a fák, a virágok elpusztítására, a levegő és a víz szennyezésére, az állatfajok kiirtására. Azonban ki kell mondanunk: a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatban a politikai vezetés színétől függetlenül sokkal több a szó, mint a valódi eredmény. Ez a döntési helyzetben lévők felelőssége. Semmi sem mutatja jobban a politika kétszínűségét, mint a környezetvédelmi ombudsman pozíciója körüli huzavona. A jövő nemzedékek ombudsmanja tisztséget 2007-ben hozták létre. Később ezt a tisztséget alárendelték az alapvető jogok biztosának, azonban a zöldombudsman nem sokkal később lemondott, mivel úgy érezte, hogy pozíciója súlytalan, és minden alkalommal alárendelik a környezet érdekeit a gazdaság érdekeinek. A környezetkárosítás a jelen egyik legégetőbb problémája. A környezetvédelem alapelveit ma figyelmen kívül hagyják, ahelyett, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanának rájuk. Az ombudsman helyettese súlytalan pozíció a probléma jelentőségéhez képest. Ezért szeretnénk, ha a környezetvédelem ügye önálló minisztériumot és jelentős költségvetési támogatást kapna. Programunk az értelmes tettek programja, nem elvakult, szektás program és nem frázisok gyűjteménye. Politikától független szakértők jegyzik, akik felkérésünkre szívesen vállalták a feladatot, mert egyöntetűen vallották: ha ezzel segítenek abban, hogy a zöld ügy szakmailag 3
4 hiteles parlamenti képviseletet kaphasson, számíthatunk rájuk. Programunk természetesen elsősorban környezeti és ahhoz kapcsolódó kérdésekről szól, de ha megkapjuk a bizalmat a választóktól a humánum, a társadalmi jóérzés és az életminőség szem előtt tartásával fel fogunk szólalni minden ügyben, amely az országgyűlés elé kerül. A környezetvédelem érintkezik életünk összes színterével, kapcsolatba kerül a gazdaság minden egyes ágazatával, érdekelt benne a társadalom minden tagja. A reggeli felkeléstől a nap közben végzett munkán át az esti lefekvésig bár tudatosan nem gondolunk rá hatnak ránk a környezeti feltételek, hatások, a levegő, a víz, a talaj, a zaj, a hulladékok, a környezethigiénia. A környezet és az egészség szinonimák: a jó környezet a jó egészség záloga. A jó környezet ráadásul demokratikus, mivel mindenki ugyanúgy élvezheti a gyümölcseit. A környezettel harmonizáló társadalom, gazdaság jóval hatékonyabban működik, így kevesebb felesleges munkát és kisebb környezeti terhelést jelent. A valódi környezetvédelem tehát nem költség, hanem kiemelkedő gazdasági, fejlődési lehetőség. A másfélszeresen túlterhelt, lecsökkent megújuló képességű bolygónkon a fejlődést a tömegtermelés és fogyasztás további növelésében értelmezni már rövid távon is fenntarthatatlan. A természeti törvények alapján a továbbfejlődést kizárólag a harmónia növelése biztosíthatja. Ráadásul ez nem kerül egyetlen forintba sem, sőt a meglevő források felszabadításával végtelen lehetőségeket teremt. De ezért a jó környezetért tennünk kell. Öntsünk tiszta vizet a pohárban már most, és ismerjük el: a környezetvédelem mindig és mindenhol fék és ellensúly. Érdekeket sért. Főként gazdasági, vagy inkább és elsősorban gazdagodási, bizonyos esetekben politikai, s néha egyéni érdeket. Egyet nem sérthet soha: a társadalom érdekeit, az emberek érdekeit, a mi érdekeinket. Kivéve, ha visszaélnek a környezetvédelem, a természetvédelem jelszavával a nagy többség kárára egy törpe kisebbség nevében. A kisebbség terrorjával nem érthetünk egyet. A választók bizalmáért versengünk, és felhívjuk a figyelmet: nem az teszi a legtöbbet a környezet és a természet védelméért, aki kiabál, aki hivatásszerűen tüntetni jár, akinek a feltűnés a célja, aki elvtelenül ellenez mindent, és azért hallgat meg másokat, hogy aztán ellentmondhasson. A zöldek elhivatottsága és tenni akarása bennünk él, de igazi súlya annak van, aki értelmesen cselekszik és ki tudja vívni a tiszteletet az általa képviselt ügynek. Támogassák a tervünket, hogy legyen méltó képviselete a zöld gondolatnak a politikában is. Együtt elég erősek vagyunk! 4
5 TERMÉSZETI ÉRTÉKEINK VÉDELME Általában mi irigykedünk a fejlett Nyugatra, noha ők is irigykedhetnének ránk. Büszkék lehetünk hazánkra: Magyarország földrajzi fekvésének köszönhetően változatos élőhelyekkel rendelkezik. Sok olyan faj talál nálunk menedékre, amelyek tőlünk nyugatabbra már csak állatkertekben vagy a tankönyvek lapjain láthatók. Magyarországon a társadalom mást vár a természetvédelemtől, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt. Korábban egyedi természeti ritkaságok és rezervátumok megóvására összpontosítottunk, míg ma a szakmailag megalapozott, nagyobb területekre kiterjedő, a természet egészét védelemben részesítő és a biodiverzitást oltalmazó elvárások kerültek a közgondolkodás fókuszába. Programunk ennek a fokozott társadalmi elvárásnak megfelelően kíván választ adni a hazai természetvédelem főbb nehézségeire, és bemutatja azokat a lépéseket, amelyekkel hazánk képes lesz már a közeljövőben megóvni a Kárpát-medence különleges természeti értékeit. A különböző klimatikus hatások és a domborzati viszonyok miatt hazánk természeti képe igen változatos, országunk természeti értékekben gazdag, biológiai sokfélesége kiemelkedő. Az ország élővilágának gazdagsága a Kárpát-medence különleges helyzetével, az egyes flóra- és faunaterületek átfedésével függ össze. Így jött létre egy sajátosan kárpát-medencei biorégió a Pannon régió (Pannonicum). E régiót önálló biogeográfiai régióként ismerte el az Európai Unió. Különös fajgazdaságnak örvendenek moháink, edényes növényeink, gombáink és állatfajaink. A Kárpát-medence medence jellegének köszönhetően sok a bennszülött (endemikus) és a jégkorszakokat átvészelő (reliktum) fajok száma. Sok közülük kizárólag a Kárpát-medencében fordul elő, ezért megőrzésével nem csupán hazánknak, hanem Európának, sőt az egész világnak kell elszámolnunk. Magyarországon a természetvédelem tárgyát képezik azok a természeti értékek, amelyek megőrzése tudományos vagy gazdasági, esetleg esztétikai szempontból fontos, továbbá ritkaságuk, különlegességük miatt értékesek, vagy amelyeket károsodás vagy kipusztulás fenyeget az emberi tevékenység miatt. Magyarország területének ma közel 9,3%-a védett természeti terület. A Natura 2000-es területek kiterjedése pedig közel 21%. Körülbelül 700 növényfajunk és majdnem ezer állatfajunk élvez védelmet. Az EU-jogharmonizáció kapcsán összesen 1066 faj kapott törvényes védelmet (az állatfajok közül hét halfaj, hetven hüllőfaj, háromszázharminc madárfaj és hetvenhat emlős). Élettelen természeti értékeink közül vé- 5
6 delem alatt áll közel 3700 barlang. A védelem alatt álló források, víznyelők, kunhalmok és földvárak száma négyezernél is több. A Kárpát-medence fajgazdagságának kialakulásához hozzájárult, hogy a jégkorszak idején hazánk területe az eljegesedés szélén volt. Az ország élővilága az ember intenzív természetátalakító tevékenysége ellenére viszonylag jól vészelte át az évszázadokat, így természeti értékeinket tekintve nincs szégyenkezni valónk. Ugyanakkor ismernünk kell az ezekre az értékekre leselkedő veszélyeket is. Veszélyt jelent, Magyarország sűrűn lakott, nagy kiterjedésben beépített agrárország. Emiatt a gazdag élőhelyek így a védett természeti területek is mozaikos elrendezésűek és kisebb kiterjedésűek. Emiatt könnyebben sebezhetők vagyis csak jóval nagyobb erőfeszítéssel lehet gondoskodni a védelmükről. Ilyen téren vannak elmaradásaink, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a jó irányba tett lépéseket. Aláírtuk a minket érintő természetvédelmi egyezményeket, több cselekvési programban veszünk részt, és biztosítjuk az előírt védelmi követelményeket. Fontos, hogy a táj- és a természetvédelem beépüljön a természeti erőforrásokat hasznosító ágazatok működésébe, és az erőforrásokat a fenntarthatóság követelményeinek megfelelően hasznosítsuk. A természetvédelem szemléletét modern, dinamikus természetvédelmi megközelítésnek kell felváltania. Mind a területi védelem, mind az ágazati programok segítségével el kell érni, hogy a számottevően mérséklődjön, illetve megálljon a fajok és az élőhelyek diverzitásának csökkenése. 6
7 TÁJVÉDŐ MEZŐGAZDASÁG, TÁJGAZDÁLKODÁS Magyarország területének nagy része nem lakott település, hanem vidéki táj. A tájépítés a vidéki környezet fő alakítója, és hat az ott élő emberek mindennapjaira. A tájvédelem kulcsa a környezet- és természetkímélő mezőgazdaság! Ezt az EU kiemelten támogatja. A támogatások nyertese nem lehet a nagyüzemi gazdálkodó réteg, inkább azoknak kell megkapniuk, akiknek nincs más lehetőségük a tisztességes megélhetésre. Vagyis a kis táblákon, a kevésbé értékes területeken gazdálkodókat kell segítenünk, mert ők helyben meg tudnak élni, és az ő munkájuk révén alakulhat ki az ember keze nyomát magán viselő, de természetes állapotú táj. A magyar mezőgazdaságban struktúraváltásra van szükség részint gazdasági kényszerűségből, részint a természet megóvása miatt is. A hazai birtokszerkezet kétpólusú: egyik oldalon a több ezer hektáros gazdálkodókat és szövetkezeteket, a másikon az átlagosan egy hektár földterülettel rendelkező gazdálkodókat találjuk. A nagygazdaságok versenyképessége nem kérdéses. További támogatásuk a nekik is járó, terület alapú támogatásokon túlmenően nem kiemelt cél. Hazánkban gazdasági szükségszerűségek miatt mintegy egymillió hektárt kell kivonni az intenzív mezőgazdasági művelésből. A figyelmet ezekre a kis gazdaságokra kell fordítani, amelyek birtokméretüknél fogva alkalmasak a táj sokféleségének megőrzésére. A több mint hétszázezer ilyen gazdálkodónak meg kell teremtenünk azokat a feltételeket, amelyek mellett folytathatják a gazdálkodást. Így biztosíthatjuk, hogy gyermekeink láthassanak túzokot, gyönyörködhessenek hegyi kaszálóink szépségében, ihassanak házi tejet, fogyaszthassák kiváló alma- vagy szilvafajtáinkat, és megszállhassanak a falusi turizmus felkínálta szállásokon. Ezzel elkerülhető a monokultúrás mezőgazdaság elterjedése, és megakadályozható, hogy Magyarországon végtelen kukoricatáblák terpeszkedjenek. Termőföldjeink jó része kiválóan alkalmas gabona- és egyéb haszonnövények termesztésére. Nem biztos ugyanakkor, hogy a tömegárukra a jövőben is lesz kereslet, mivel a világpiac teljes liberalizálásával jóval olcsóbban lehet hozzájutni ezekhez a terményekhez a világ távoli vidékeiről: Dél-Amerikából, Kelet-Ázsiából. Ahogyan az iparban nem versenyezhetünk a kínai munkaerő igénytelenségével és keresetével, úgy a magyar mezőgazdaságot nem szabad a tömegáru termelésére beállítani. Adottságaink miatt olyan gazdálkodási formákat kell követnünk, amelyek változatosabbá teszik a tájat, és biztonságos élelmiszert képesek előállítani. 7
8 Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta a mezőgazdaság, de legfőképpen a vidékfejlesztés rendszerét hétéves tervidőszakokra osztják. A ciklusokban a tájgazdálkodást előnyben részesítő politikának kell dominálnia a vidékstratégiában. Biztosítanunk kell, hogy a falvak ne ürüljenek ki (ez több évtizedes folyamat, amely egyre gyorsul), a gazdálkodók meg tudjanak élni a megtermelt javakból de a környezet állapota sem romolhat. Ehhez figyelembe kell venni a társadalom akaratát is, tehát be kell vonni minden érintettet a tervek kialakításába. Törekedni kell a minél kisebb egységekben való tervezésre, a kistérségeknek fontos szerepet kell szánni. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni a környezeti hatásokat. Természetesen ütközni fognak a különböző érdekek, de a hosszú távú cél a táj adottságaihoz alkalmazkodó mezőgazdaság. A tömegtermelést szolgáló fejlesztések nem haladhatnak ezzel a fő csapásiránnyal szemben. Támogatni kell azokat, akik új utakat keresnek, új (vagy elfelejtett) növény- és állatfajtákkal foglalkoznak, vagy új piacra akarnak betörni. Támogathatjuk a biomassza termelését is, melynek a fosszilis tüzelőanyagok hanyatlásával egyre növekvő szerep jut természetesen anélkül, hogy felborulna az egyensúly, és több területen termelnénk biomasszát, mint élelmezési célú növényeket. A nagy erőművek fejlesztése mellett támogatni kell a kis léptékű megoldásokat is. Ezek sokkal jobb megoldást kínálnak a helyben megtermelt, változatos mezőgazdasági melléktermékek eltüzelésére. Külön segítség jár azoknak, akik szövetkezeti formában keresik az új utakat. Magyarországon a történelmünk miatt a mezőgazdasági szövetkezet valóságos szitokszó, miközben Nyugaton valós érdekek mentén hoznak létre kiválóan működő szövetkezeteket az ugyanazon vagy hasonló, esetleg egymást kiegészítő termékeket előállító gazdák. Közös tőkével könnyebben szerezhetők be a szükséges gépek. Ezek kihasználtsága nagyobb, a gazdálkodás fajlagos költségei csökkennek. További lépés a feldolgozás szövetkezeti irányítása. Végül az értékesítéskor is megéri szövetkezni: egy szövetkezés garantálni tudja a folyamatos ellátást, az értékesítési költségek szétoszlanak, a kereskedők pedig nem tudják leverni az árakat a termelőket egymás ellen kijátszva. Az árutermelők közös védjegyet, címkézést választhatnak, mellyel a vásárlók bizalmát is elnyerik. Mindezekhez megvannak a megfelelő, európai uniós támogatások. Elengedhetetlen a nagy múltra visszatekintő hazai állattenyésztés felélesztése. A megtermelt növények jelentős részét ugyanis jelentős hozzáadott értékkel hús formájában értékesíthetnénk. A növénytermesztéshez hasonlóan itt sem a tömegtermelés a cél, a legolcsóbb termékekkel nem lehet versenyezni. Viszont ha a minőségi alapanyagot helyben feldolgozva tudják állattartóink közösen, termelési-értékesítési szövetkezetekben, állandó színvonalon piacra juttatni, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert. Az európai fogyasztók keresik az egészséges, a termelés során a környezeti szempontokat érvényesítő élelmiszereket, és hajlandóak értük többet fizetni. Mindehhez azonban elengedhetetlen a fogyasztók érdekeit szolgáló minőségellenőrzési és -biztosítási rendszer kialakítása. 8
9 Át kell gondolnunk az agráriummal és a környezetvédelemmel foglalkozó, állandóan változó nevű tárcák és államtitkárságok szerepét az újfajta vidékfejlesztésben. Természetesen megfelelő hangsúllyal kell szerepeltetni a természetkímélő gazdálkodási formákat, vagyis az agrár-környezetgazdálkodást. Biztosítani kell, hogy mindenki időben hozzájusson a neki járó támogatásokhoz. Ha ez Nyugaton megtörténik, nálunk viszont nem, akkor gazdálkodóink máris hátrányban lesznek. A gazdálkodóknak széles körű ismeretekkel kell rendelkezniük. Meg kell reformálni a szaktanácsadás rendszerét. A környezeti szempontokat oktatni kell a szaktanácsadóknak. Biztosítani kell, hogy a gazdák ingyenesen hozzájuthassanak azokhoz az ismeretekhez, amelyek jobban megismertetik őket a természeti környezetükkel. Így elérhetjük, hogy a helyben gazdálkodók ismerjék és óvják természeti értékeinket. Egyúttal gazdálkodásuk is hatékonyabbá válik, hiszen a talajjal, a vízzel, a tápanyagokkal való helyes bánásmód mindig is az agrikultúra része volt. A moratórium, amelyet a külföldi személyek hazai termőföld-vásárlására kaptunk, 2014-ben lejár. Ezután a nyugati vállalkozók akár spekulatív céllal is vásárolhatnak földet hazánkban, bérmunkásként alkalmazva azok egy részét, akik azelőtt ugyanazt a földet művelték. A többiek munkahely hiányában a városokba kényszerülnek, tovább gerjesztve a szociális feszültségeket. Nem történhet meg azonban mindez azokkal, akiknek kielégítő jövedelmet biztosít a gazdálkodás. A gyengébb termőképességű területeken a megfelelő támogatások segítségével el kell terjeszteni a természeti értékeket szem előtt tartó gazdálkodási formákat. Ezek képesek megfelelő választ adni a kedvezőtlen folyamatokra, és biztosítják hazai tájaink megőrzését. 9
10 TERMÉSZETI ERŐFORRÁSAINK (ENERGIAHORDOZÓK, IVÓVÍZ) Már a közeljövőnk szempontjából is alapvető fontosságú kérdés, hogy mennyire takarékosan tudunk bánni a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal, vagyis a nem megújuló energiahordozókkal (kőolaj, földgáz, szén), vagy az életfenntartáshoz nélkülözhetetlen ivóvízzel. A takarékoskodás és a kifogyóban levő források kiváltása fontos környezetvédelmi és alapvető gazdasági érdek. Ivóvíz Hazánk szerencsés helyen található, készleteink hosszabb távon is elegendők a létfenntartáshoz. Azonban egyre nagyobb összegekbe kerül az igények kielégítése. Milliárdokat igényel az ivóvíz lelőhelyek védelme, a kinyert víz tisztítása, új források feltárása. Az erőforrásokkal való takarékosságra ösztönözne a fogyasztástól függő, sávosan emelkedő vízdíj bevezetése. Jelenleg mindenki egyforma díjat fizet a fogyasztási szokásaitól és a környezet terhelésétől függetlenül. Az új rendszer bevezetése a takarékos és ésszerű vízhasználat záloga lehet, csökkentheti a keletkező szennyvíz mennyiségét, és csökkentené az alacsonyabb jövedelmű családok kiemelten is a nyugdíjasok költségeit. Energiahordozók Fontos a biodízel és bioüzemanyag, valamint a földgáz elterjedésének támogatása elsősorban a mezőgazdaságban, a tömegközlekedésben és a közúti fuvarozás és közlekedés területén. A kellő mennyiségű nyersanyag biztosítása gazdasági kérdés, hiszen tudjuk, hogy mi kell hozzá, csak ösztönözni kellene a termelését. Ezen üzemanyagok elterjedéséhez elsősorban a beruházások finanszírozásához kell segítséget nyújtani. A cseppfolyósított földgáz széles körű elterjedését hazánkban a szükséges infrastruktúra hiánya gátolja, valamint az is, hogy hosszú távon a fogyasztók nem lehetnek biztosak, hogy a felhasználás feltételei változatlanok maradnak. 10
11 A dízelmotoros járművek esetében a gázolaj jól helyettesíthető, illetve kiegészíthető környezetbarát biodízellel (növényi eredetű olajjal). A feldolgozási folyamat tiszta, a visszamaradó hulladék pedig biotakarmányként felhasználható az állattenyésztésben. Emellett a repce termesztése tisztes megélhetést biztosít a hátrányos helyzetű régiókban. Hasonló a helyzet a bioüzemanyag (vagyis az etanol) tekintetében. A támogatások kiszélesítése sokszor nem is jár többletteherrel a központi költségvetés számára, illetve az EU forrásaiból jelentős eszközökre lehet szert tenni. A nyersanyagként szolgáló növények termesztéséhez nyújtott támogatás uniós forrásból fedezhető. A gyártókapacitások létrejöttét segítheti a beruházási költségek csökkentése, a kedvezményes kamatozású hitelek biztosítása, az áfa-visszatérítés. Ráadásul az új munkahelyek teremetésével minden állami befektetés megtérül. Egy másik fontos feladat a megújuló energiafajták és az újszerű biofűtőanyagok szélesebb körű elterjesztése. A nap, a szél energiájának hasznosítása már mindenki számára ismert lehetőség hazánkban is. Évtizedek óta hasznosítjuk a napenergiát, egyre több szélkerék épül. Hagyományai vannak a termálvíz hasznosításának is. Az utóbbi időben kezdünk ismerkedni a talajhő lehetőségeivel. Ezen technológiák jóval kisebb környezeti terhelés mellett képesek energiát előállítani. Ugyanakkor felelősen gondolkodó zöldekként nem tagadhatjuk, hogy ezek az energiaforrások ( jelenleg még) nem képesek teljes egészében kiváltani a hagyományos energiahordozókat. Tisztában kell lenni azzal, hogy a műszaki-technológiai fejlettség miatt globálisan %-ban helyettesíthetik a kőolajat, a földgázt, a szenet stb. A hasznosítás hatékonysága mindazonáltal javítható a korszerű zöld technológiák kombinált használatával. 11
12 MIÉRT ALACSONYAK A KÖRNYEZETVÉDELMI BÍRSÁGOK ÉS BÜNTETÉSEK? Környezetünk az egészségünk mellett a legértékesebb kincsünk. Úgy illene óvnunk, mint semmi mást, de mintha erre nem lennénk képesek. Mindenki ismeri a nevetséges összegű környezetszennyezési bírságokat és a szúnyogcsípésnél is ártalmatlanabb büntetéseket. A legrosszabb eset, amikor szándékosan okoznak kárt a környezeti, természeti értékekben. Előfordulhat, hogy olcsóbb kifizetni a komolytalan mértékű bírságot, mint pénzt és időt áldozni arra, hogy valamilyen környezetkímélő megoldást találjon a szennyező. Végeredményben ugyanez a helyzet akkor is, ha nem a szándékosság, hanem a gondatlanság vezeti a kezeket. A kár nem lesz kisebb, és az elpusztított értékeket ugyanúgy nem lehet helyreállítani. Rengetegen tesznek azért, hogy környezetünk, természeti értékeink ne sérüljenek. Nem engedhetjük, hogy amire egészségesen gondolkodó emberek az életüket teszik fel, azt mások semmibe vegyék. Az eszközök rendelkezésre állnak, de élni is kell velük! Nevetséges összegű környezetvédelmi bírságokat szabnak ki (ha egyáltalán), környezeti vagy természeti károkozásért pedig senkit nem ítéltek szigorúbb büntetésre. Nem akarjuk, hogy Kolontár és Devecser után kegyeletsértéssel gyanúsítsanak minket, de le kell írnunk: megfelelő szabályozással, elrettentő erejű büntetések lebegtetésével emberek életét menthettük volna meg! A jelenlegi jogszabályok szigorítása elengedhetetlen! Mindenkinek érezni kell, hogy a víz, a levegő, az élővilág, a környezet százszor értékesebb, mint egy ellopott autó, elrabolt pénz az elpusztított emberi életek értéke pedig felbecsülhetetlen és kifejezhetetlen. 12
13 FÁK, VIRÁGOK, FÉNYEK ERDŐVÉDELEM A 20. század végén felbukkantak az erdőgazdálkodás új irányai. Az új irányokat az új társadalmi elvárásoknak megfelelő, új erdészeti koncepció megalkotásával lehet követni. Teljes körűen átértékelendő az ember és az erdő kapcsolata. Egészségi állapotunk megőrzése és javítása megköveteli az erdők szerepének átértékelését az egészségvédelemben, a felüdülésben, a sportban és a gyógyászatban. A téma hazánkban is kiemelt figyelmet érdemel. Valaha Magyarország területének mintegy 82 87%-át borította erdő. Földrajzi fekvésünknek köszönhetően az erdők gazdag fajösszetételűek (döntően lomblevelűek), változatos szerkezetűek és magas biológiai sokféleségűek voltak. A nagyarányú erdőtelepítések eredményeként a mai erdőterület is csupán 19%. Ezzel az EU-ban Magyarország az egyik legkevésbé erdősült ország. Ugyanilyen szomorú a kép, ha az erdők minőségét nézzük. A magyar erdők egészségi állapota határozott romlást mutat az 1980-as évekhez viszonyítva. (Az igazság kedvéért meg kell említenünk, hogy az EU-ban az erdők minősége folyamatosan romlik, míg nálunk ez a folyamat már megállt.) A nagyarányú erdőtelepítések, az erdőszerkezet-átalakítások és a tartamos erdőgazdálkodási gyakorlat következtében erdeink mai fakészlete 350 millió m 3. A fakészlet évente valamivel több mint hárommillió köbméterrel nő. A fenntarthatóság azonban a tartamosságnál többet jelent. Az erdő fenntarthatósága jelenti az erdőtalaj állapotának, az erdők biológiai sokféleségének, szénmegkötő képességének és sok más jellemzőjének fenntarthatóságát is. A hazai erdők egy jelentős része nem képes megőrizni biológiai sokféleségét, ökológiai stabilitását, környezeti változásokkal szembeni egészségi állapotát, megújuló és regeneráló képességét. A hazai erdők minősége és egészségügyi állapota gyenge, amit fokoz a környezeti károsítás, az új típusú erdőpusztulás, az aszálykár és más károk. Kiemelten fontos a károk felmérése, preventív módszerek meghatározása, a károk mérséklése és a károkozás minden eszközzel való visszaszorítása is. 13
14 A KÖRNYEZETVÉDELEMRE BEFIZETETT ÖSSZEGEK SORSA Az ökoadók, bár nem ilyen gyűjtőnévvel, de jelen vannak a mindennapjainkban. Ide tartozik a benzin árába beépített környezeti hányad, a termékdíjak, a víz- és levegőterhelési díjak stb. Ezeket elnyeli a központi költségvetés, és jó részüket valószínűleg nem környezet- és természetvédelemre költi, bár az ökoadókat ezért fizetjük. Ezeket a forrásokat követhető és ellenőrizhető módon kellene elkölteni a környezeti, természeti értékek fokozottabb védelmére. Adófajták A benzin árába be van építve a környezetvédelmi adóhányad, amit elvileg környezetvédelmi célokra kellene fordítani. A gyártók és szolgáltatók több termék után is (pl. csomagolóanyagok, elektronikai termékek, gumiabroncsok stb) termékdíjat fizetnek, mert az adott termék komoly környezeti kockázatot jelent. Sok termelő és szolgáltató fizet vízterhelési díjat. Az elv támogatásra méltó: aki terheli a környezetet, fizessen érte. A fenti, kiragadott példákkal illusztrálni szerettük volna, hogy vannak ökoadók. Ezeket az összegeket mi, állampolgárok fizetjük, hogy tisztább és élhetőbb környezetben élhessünk. Jogot kell formálnunk arra is, hogy beleszólásunk legyen, mikor és mire fordítják. S ami a környezetvédelmi célból befolyt összegek esetén elengedhetetlen: legyen átlátható és ellenőrizhető a pénz útja. Ne legyenek homályos pályázati kifizetések. Legyen minden forint útja teljesen nyilvános, és a pályázatokra ne vetülhessen a gyanú árnyéka. 14
15 SZEMÉTGYŰJTÉS, HULLADÉKKEZELÉS A hulladékgazdálkodásban a legjobb út, ha nincs mivel gazdálkodni. Leginkább arra törekedjünk, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk, és minél többet újra fel tudjunk használni. Támogatjuk a hulladékképződés megelőzését biztosító, hulladékszegény technológiák alkalmazását, a veszélytelenebb hulladékot eredményező anyagfelhasználást, a hulladék anyagés energiatartalmának újrahasznosítását, és a nem hasznosuló hulladék ártalmatlanítását. Az ország számára elemi érdek, hogy az új nyersanyagok kitermelése helyett a hulladékként jelentkező, elhasználódott termékeket a lehető leghosszabb ideig a termelés körforgásában tartsuk. Ezt többféle módszerrel lehet eredményesen megvalósítani, amelyek közül kiemelendő elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés egyre növekvő mértékű bevezetése, továbbá erre szolgál a betétdíjak (letéti díjak) alkalmazása és a termékdíj rendszer üzemeltetése. Szelektív hulladékgyűjtés A szelektív gyűjtés bevezetése ott a legracionálisabb és legkönnyebben megoldható, ahol a szervezett hulladékgyűjtés bázisára építhető fel a rendszer. A szelektív gyűjtés leghatékonyabb módja a házhoz menő gyűjtés. Erre már sok jó példa van hazánkban, de úgy kellene átalakítani a rendszert, hogy a szelektíven gyűjtők kevesebbet fizessenek. Betétdíjrendszer Fel kell kelteni a lakosság részéről az igényt a betétdíjas termékek iránt. Mivel a betétdíjas rendszer nagyságrendekkel kevesebb hulladékképződéssel jár, véleményünk szerint a jelenleginél lényegesen nagyobb támogatást érdemelne. Termékdíj A termékdíjrendszer lehetőséget ad a befizetett díj visszaigénylésére, ha a befizető eleget tesz bizonyos hulladékhasznosítási előírásoknak. Ez támogatandó, de célszerűnek tartanánk az elvárási küszöbök (pl. a kötelező visszagyűjtési arány) lényeges szigorítását. Emellett fon- 15
16 tos lenne a rendszer egyszerűsítése és a termékdíj-fizetési kötelezettség alá eső termékek körének kiterjesztése több környezetterhelő termékre is. Fenti célok érdekében elengedhetetlen a megfelelő hulladékgazdálkodáshoz szükséges feltételek biztosítása, az intézményrendszer fejlesztése, az ismeretterjesztés, a szemléletformálás, az oktatás stb. Végül meg kell oldanunk a közterületek hulladékmentesítését. Ennek elemi feltételeivel is gondok vannak: a megállókban, az utcán stb. nem ritkán nincs szemetes, vagy ha van, megtelt, mivel nem ürítik rendszeresen. Ennek a problémának a megoldása nagyon fontos a szemléletváltoztatás szempontjából. Hiszünk abban, hogy a tiszta környezet tisztaságra csábít, a szemetes pedig szemetelésre. 16
17 A KÖRNYEZETVÉDELMI BERUHÁZÁSOK HELYE A GAZDASÁGBAN A környezetvédelem, a természeti erőforrások megóvása mindenütt hatalmas öszszegeket emészt fel. Számos forgatókönyv készült a környezetvédelemnek a gazdaságban betöltött szerepéről. Kimutatták, hogy mit kell feltétlenül teljesítenünk, mi az, ami várhat, mennyibe kerülnek a fejlesztések és milyen eredményeket várhatunk. Az érdekek ütközése miatt tervezés és a megvalósítás során is ki kell kérni az ipar, az üzleti élet, a tudományosság, az érdekcsoportok és a civil szféra véleményét. Mint arra már a programunk egy korábbi részében kitértünk, mi is tudjuk, hogy a környezetvédelem drágítja a nemzetgazdaság más ágazatainak tevékenységét. Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés vagy a szolgáltatások vagy megdrágulnak, vagy saját profitjuk egy részéről lemondanak, hogy árszínvonaluk megmaradjon, és ne terheljék túl a fogyasztókat. Sajnos az ipari termelés és a piacok globalizációja megnehezíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. Ugyanakkor a környezetünk a legfőbb érték, és a bolygónk egyik területének pusztulása/pusztítása kihathat az egész földre is. Nehezen elképzelhető a növekedésbe hajszolt mutatók és a piacokon folytatott harc összebékítése a környezetvédelemmel, de nem lehetetlen! Bármilyen oldalról közelítjük meg a környezetgazdaság politikájának lehetőségeit és kötelezettségeit, mindenképpen a gazdasági fejlődés és fejlesztés kérdéseivel együtt kell kezelnünk őket. Két szempontot nem hagyhatunk figyelmen kívül. A környezetvédelem nem öncélú, önmagáért létező tevékenység, a gazdaságfejlesztésnek együtt kell járnia a környezetminőséget is javító beruházásokkal. A környezetvédelmi beruházások nagy részét (pl. szennyvíztisztítók, hulladéklerakók-égetők stb. építése) akkor is meg kell valósítani, ha máshonnét kell forrásokat elvonni. Ez nem feltétlenül többletköltség, hiszen főként hosszú távon más ágazatok érdekei is a környezetvédelmi beruházások mellett szólnak. Egyesek szerint a környezetvédelem csökkenti a versenyképességet. Ez nem igaz, több szempontból sem. A környezeti ipar jövedelmet termel és fejlesztést indukál, embereket foglalkoz- 17
18 tat. Emellett igényesebb piacokon ma már nem lehet eladni olyan terméket, amely a környezet károsításával készült, vagy a termék károsítja a környezetet. A környezetvédelmi követelmények egyértelműen a fenntartható technológiai megoldások felé irányítják a fejlődést. Ez teljesen új technológiák és infrastruktúrák bevezetését teszi szükségessé, és óriási hatékonyságnövekedést igényel. Az ilyen technológiák kifejlesztése sajnos sok időbe telik, mivel a kutatásokra nem fordítanak elég pénzt és emberanyagot. A cél olyan kreatív megoldások megtalálása, amelyek mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból kedvezőek. Ennek több alternatívája lehetséges: környezetkímélő struktúraváltás a gazdaság különböző területein környezetkímélő technológiaváltás a különböző folyamatokban környezeti ártalmak csökkentése alapvetően a meglévő technológiák és struktúrák keretein belül, finomításokkal és átalakításokkal. Ebből következik, hogy a piaci mechanizmusok és a környezeti jövőkép összehangolása nemzeti érdek. Elengedhetetlen a korszerű környezetvédelmi ipar kifejlesztése, a környezetbarát termékek elterjesztése, a környezetkímélő szolgáltatások megvalósítása. A gazdasági lehetőségek figyelembe vétele félrevezető, a pillanatnyi költségkímélés a környezetterhelő, de olcsóbb megoldás sokszoros többletkiadáshoz vezethet. Az egészségünkben, a természetben okozott kár idővel sokkal többe kerül majd. Legyen Magyarország Európa egyik környezetvédelmi mintaállama. Támogassuk környezetbarát oktatást, kutatást, műszaki fejlesztést. A gazdasági és társadalmi struktúraváltások részét képezik a környezetbarát fejlesztési folyamatok, s ehhez kellenek a megteremtett források és szürkeállomány, munkaerő és technika. 18
19 GÉNTECHNOLÓGIA, KLÓNOZÁS Ma már képesek vagyunk befolyásolni az élőlények génkészletének módosításával azok tulajdonságait, létrehozni sokkal több hasznot hozó, genetikailag módosított szervezeteket (GMO). Kérdés ugyanakkor, hogy ez az út mennyiben nevezhető fejlődésnek. Az ember kilépett a természet szabta korlátok közül és saját elképzelései szerint kezeli annak törvényeit. Ma már képesek vagyunk szinte minden növény- és állatfaj klónozására, a kevésbé bonyolult szervezetektől a magasan fejlettekig. Emberi sejtek klónozására már sor került és lehet, hogy valamikor engedélyezik majd az ember klónozását is. A genetika fejlődése ingoványos területekre vezet minket. Ide tartozik a genetikailag módosított szervezetek, a GMO-k kifejlesztése. Ez különösen a mezőgazdasági haszonnövények esetében egyre gyakoribb, pl. az USA-ban az ilyen termények aránya az összetermelésből több mint 40%. A fő indok az alkalmazásukra az, hogy számos előnyösebb tulajdonsággal bírnak az átlagos és természetes úton előállított fajtákhoz képest. Az állítás igazságtartalma legalábbis kétes. Nem tudjuk, milyen hatásokkal jár a GMO-k termesztése, elfogyasztása. Egy génmódosított, bizonyos egyedi tulajdonságokkal bíró növény pollenje egy természetes növényt beporozva kiszámíthatatlan populációkat hozhat létre. Kiszoríthatja a hasznos természetes növényeinket, kiszipolyozhatja a talajt stb. Nincsenek még egzakt kísérleti eredmények. De hogy ne legyünk elfogultak s ne csak a természetvédelem, hanem a magyar üzleti érdek oldaláról is nézzük a dolgot: ma a vetőmagpiacon sokkal jobban és kedvezőbb áron lehet eladni a garantáltan génkezeletlen termékeket. Európában mi vagyunk az egyik legnagyobb vetőmag-előállítók. Piaci pozícióink megtartása, bővítése érdekében ki kell rekesztenünk a génkezelt haszonnövényeket és vetőmagokat a hazai termőterületekről. Hazánk jó úton jár, és reméljük, hogy nem is fog letérni erről az útról. 19
20 KÖZGAZDASÁGI ESZKÖZÖK A KÖRNYEZETVÉDELEM SZOLGÁLATÁBAN A környezetvédelmi célok elérését adminisztratív eszközök mellett elsősorban közgazdasági eszközökkel, környezetvédelmi adókkal, járulékokkal, díjakkal és bírságokkal lehet ösztönözni. Ennek a rendszernek a lényege a szennyező fizet elv, vagyis minden környezetszennyező, természetkárosító vállalat vagy akár egyén a zsebén érzi az általa elkövetett kár súlyát. Minden területen akkor tudjuk a legjobb eredményt elérni, ha érdekeltté tesszük az embereket az újítások, szabályok betartásában. A szennyező fizet elv hatékony eszköz a környezet érdekében. A környezetvédelmi biztonság szolgálatában haladéktalanul be kell vezetni a környezeti felelősségbiztos ítás és az egyszeri biztosítékadás intézményét. Ezzel párhuzamosan bővíteni kell a környezetvédelmi támogatások körét. Nyilvánvaló, hogy az adók és a járulékok büntetések. Mértékük arányos a szennyezéssel. A fizetési kötelezettségen keresztül ösztönöznek a takarékos használatra, a környezet terhelésének csökkentésére. Ugyanakkor sem gazdasági, sem pedig társadalmi szempontból nem fogadhatók el azok az ökoadók, amelyek pusztán sarcként funkcionálnak, tehát a költségvetést gyarapítják, de nincs garancia arra, hogy a környezetvédelem ügyét fogják szolgálni. Ehhez viszont az adórendszer teljes újragondolására van szükség, és ki kell jelölni az ökoadók helyét a rendszeren belül. Nem járható út a különböző ökoadók fokozatos bevezetése a meglevő adók és járulékok csökkentése mellett. A mérleg nyelve látszólag egyensúlyban marad ugyan, de a célt így nem lehet megvalósítani. Az egyes ökoadók másként érintik a gazdaság különböző szereplőit, és ezek nem esnek egybe azzal a körrel, amely az új adóforma bevezetését kompenzáló egyéb adó- vagy járulékcsökkenés előnyeit élvezik (vagyis nem ugyanott jelentkezik az előny és a hátrány). A terhelés így bizonyosan aránytalan lesz. Ez feszültséget szít a kedvezményezett szereplők és a büntetéssel sújtott gazdasági tényezők között, ami gazdaságilag és társadalmilag sem fogadható el. Az ökoadók bevezetését nem lehet csereügyletként kezelni, amelynek során valamire kivetünk egy adót, és egy meglévő másikat csökkentünk. Az ökoadók helyes kivetése szemléleti kérdés, amihez kormányzati szándék, akarat és elhatározás szükséges. 20
Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenÉlelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar
Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenŐri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.
Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű
RészletesebbenVidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György
RészletesebbenÚjrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba
Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenLehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában
Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenTurizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés
Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMegelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés
Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenKörnyezetvédelem (KM002_1)
(KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
RészletesebbenFenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum
Fenntartható Kertészet és Versenyképes Zöldségágazati Nemzeti Technológiai Platform Szakmai Fórum Budapest, 2011. június 7. Dr. Bujáki Gábor ügyvezető igazgató Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
RészletesebbenKörnyezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA
Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA
VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN
KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 3. előadás. Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 3. előadás Fenntartható fejlődés Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Fenntartható fejlődés környezetvédelem Környezeti probléma+ gazdasági probléma+ szociális probléma
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenKörnyezeti fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása
RészletesebbenMi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika. Döntéseink alapvető értékeket tükröznek.
Tudatos vásárlás Mi a tudatos vásárlás? Ki a tudatos vásárló? Fogyasztóvédelem Környezet, etika Döntéseink alapvető értékeket tükröznek. Ökológiai lábnyom Egy ember ökológiai lábnyoma hektárban számítva
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák
A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenA környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban
RészletesebbenKörnyezet szennyezés Hulladékgazdálkodás
Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
Részletesebben1. Vegyél vissza a flancból!
www.vegyelvissza.hu 1. Vegyél vissza a flancból! Neked a divat mondja meg, ki vagy? Minden második vásárlás impulzusvásárlás. Hirtelen jött vágy és ötlet eredménye. Kétszer ad, aki gyorsan ad kétszer vesz,
RészletesebbenA8-0392/286. Adina-Ioana Vălean a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság nevében
10.1.2018 A8-0392/286 286 63 a preambulumbekezdés (új) (63a) A fejlett bioüzemanyag-fajták várhatóan fontos szerepet játszanak majd a légi közlekedés üvegházhatásúgázkibocsátásának csökkentésében, ezért
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenErdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve
Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum
RészletesebbenA Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet
A Közösségi vállalkozás szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely Vállalkozni
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke
RészletesebbenNatura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból
Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi
Részletesebben- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Fenntarthatósági szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenAz élelmiszeripar jelene, jövője
Az élelmiszeripar jelene, jövője dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. április 25. Élelmiszergazdaság jelentősége Stratégiai jelentőségű ágazat:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)
RészletesebbenKörforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány
Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges
RészletesebbenKörnyezetvédelem, hulladékgazdálkodás
Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem
RészletesebbenKiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,
RészletesebbenÁtalakuló energiapiac
Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?
RészletesebbenA lehetséges forgatókönyvek
Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.
RészletesebbenBogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.
Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció
RészletesebbenNemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés
Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenÉlelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások
Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
Részletesebben1. melléklet az 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete 6,20 0,00 2,60 1,38 1,66 0,56 0,00
1. melléklet az 1248/20. (V. 18.) Korm. határozathoz A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete neve 1. 2. 3. 4. 5. VP1-1.1.1- VP1-1.2.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- Agrárgazdasági képzések
RészletesebbenK+F lehet bármi szerepe?
Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési
RészletesebbenA vegetarianizmus a jövő útja?
Szupermarketekben egyre több vegán terméket, például tofut tempeht vagy szójajoghutot vásárolhatunk. A vegán és a vegetáriánus élelmiszer fogyasztás, vagyis az új táplálkozási piramis népszerűsítéséhez
RészletesebbenFenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest
Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenAz EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós
Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés
RészletesebbenVÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei
VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,
RészletesebbenJogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA
Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenMi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok
Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június
RészletesebbenKörnyezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban
Környezetvédelmi felfogások a vállalati gyakorlatban Zilahy Gyula Tisztább Termelés Magyarországi Központja Budapest, Hungary http://hcpc.bke.hu Lépések a kibocsátások csökkentésének az irányába 1. Csővégi
Részletesebben20 pontos akcióterv. Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető
20 pontos akcióterv Élelmiszeripari Főosztály Laszlovszky Gábor főosztályvezető 2017.09.14. Az élelmiszeripar helyzete Az élelmiszeripart a Kormány stratégiai ágazattá nyilvánítja. 2015 20 pontos akcióterv
RészletesebbenAz új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár
Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika
RészletesebbenTermelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása
Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása A Magyar Regionális Tudományi Társaság XV. vándorgyűlése Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október
RészletesebbenHulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében
Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2005. június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99 TÁJÉKOZTATÓ FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 9181/05 SAN 67 Tárgy: A Tanács következtetései
RészletesebbenMagyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya
Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika
RészletesebbenA gazdálkodás és részei
A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít
RészletesebbenA Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből
A Közös Agrárpolitika reformja a Lehet Más a Politika szemszögéből Szabó Rebeka LMP, Mezőgazdasági bizottság KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK - VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM A KAP jelentősége
RészletesebbenAz Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság
Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:
RészletesebbenA Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenHiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, március
Hiteles, élő örökség szerepe a vidéki turizmusban Vidéki örökségeink a Kárpát-medencében Budapest, 2014. március 20-21. Kolumbán Gábor Székelyudvarhely Civitas Alapítvány, Élő Szövet Alapítvány, MÜTF www.civitas.ro,
RészletesebbenAz Energia[Forradalom] Magyarországon
Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről
RészletesebbenA Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás
A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete 1. Felhívás azonosító jele 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. A B C D E F G H I J K VP1-1.1.1- VP1-1.2.2- VP1-1.3.1- VP1-2.1.1-2.1.2- VP1-2.3.1-4.1.1.1-4.1.1.2-4.1.1.3-
RészletesebbenA versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt
A versenyképesség és hatékonyság javításának eszközei kormányzati megközelítésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Magyar Közgazdasági Társaság
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.
Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:
Részletesebben