Az I. világháború évei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az I. világháború évei"

Átírás

1 Az I. világháború évei mikor kitűnt: a pár hónapra tervezett "katonai parádéból" négy éves pokol lett nyarán Pestszentlőrinc lakosságának is szembesülni kellett a szigorú ténnyel: kitört a világháború. Ötödik esztendeje élte településünk önálló életét, és örömmel láthatta a mintegy tízezres lélekszámú polgárságunk, minden a legnagyobb rendben alakul, a lakosság száma növekszik, épülnek az új házak. Az I. világháború Pestszentlőrincre is azokat a megpróbáltatásokat zúdította, melyekkel a főváros és környéke lakosságának kellett szembesülni: a behívásokkal, a hadiipar felgyorsított termelésével, a férfiak helyére állított női munkaerővel, majd az első sebesültek, nyomorékok és harctéri halálhírek megérkezésével, a nélkülözéssel, az egyre nagyobb elkeseredéssel. Mikor az úgynevezett "szent magyar érdekek" hadba szólították Magyarország férfilakosságát, még a lelkesedés is meg-megjelent. Íróink egy része is hitelt adott a háborús szólamoknak. Ha akadt is józan ellenvélemény, azt elnyomta a menetszázadokat búcsúztató rezesbandák hangja. A gyors "villámháború" reménye a "mire a levelek lehullanak, visszatértek diadalmasan" ígérete a semmibe veszett, A háború érdes jelei A helyi katolikus egyház krónikájában olvashatjuk, hogy a katonák mellett a harangok is hadba vonultak. A hadi célra lefoglalt harangokból beolvasztás után ágyúkat öntöttek. "1916. szeptember 4-én öt katona állít be a plébániára azzal az üzenettel, hogy leszerelik a harangokat. Le is szerelik és kidobják a toronyablakból a Szent Erzsébet harangot és a Szent István harangot, amelyek a ledobásnál meg sem csorbultak. Másnap, 5-én a hadba induló harangoktól ünnepélyesen elbúcsúztak a hívők. A leszerelt harangokat a józsefvárosi teherpályaudvarra szállították, és ott hivatalos mérlegelés után a 356 kilogramm súlyú harangokról elismervényt adtak azzal, hogy a megállapított 4 koronás kilogrammonkénti egységár alapján összesen 1408 korona kártérítést fog fizetni a katonai kincstár." (Kubinyi Vilmos: A Pestszentőrinci Római Katolikus Egyházközség története. 28. l.) A helyi üzemek közül a tovább épülő Lipták-gyár tüzérségi lőszerekkel, az Orenstein és Koppel tábori vasutakkal, a Rényi Oszkár Faárugyár lőszeresládákkal, a Kistext ruhaneművel látta el a frontot.

2 A háborús esztendők változásai törvényszerűen eredményezték Pestszentlőrinc lakosságának jelentős növekedését, hiszen üzemeink felemelt munkáslétszámokkal dolgoznak, és a Lipták-gyár lőszergyári részlege is felépült, melynek szintén munkaerőre volt szüksége. Pestszentlőrinc mindennapjaiban nemcsak az jelentett változást, hogy a férfilakosság jelentős része hadba vonult, illetve az újonnan belépő gyári dolgozók közül egyre többen telepednek le községünkben, hanem az is, hogy megjelennek a katonai alakulatok, a kiképzőegységek, az átvonuló csapattestek. A hadi nyomorúság enyhítésére a községi vezetés intézkedéseket hozott. A képviselő-testület február 1-jén felvett jegyzőkönyve rögzítette a település vezetőinek elhatározását: "A mozgósítás folyamán bevonultak tanköteles gyermekeinek leginkább segítésre szoruló részét azzal kívánja segélyezni, hogy részükre cipőt oszt ki....e célra koronát utalványoz... Megállapítja a képviselő-testület, hogy az immár negyedik éve tartó világháborúban a kenyérkereső nélkül maradt családok legnagyobb része a szánalomra legméltóbb nyomorral küzd, legtöbbjének minden forrása kimerült, gyermekeik lerongyolódtak, s emiatt a tanköteles gyermekek iskolába nem járhatnak... Tekintettel arra, hogy a segélyezés halasztást nem tűr, ezen véghatározatnak nyomban leendő végrehajtását rendelik el." A rendelkezés aláírói Annus Sándor községi bíró és Kuszenda Lajos főjegyző. Az első világháború harctéri halottainak száma minden bizonnyal túllépte a háromszáz főt. A későbbiek során 258 halott névsorát állították össze. Neveiket a Kossuth Lajos téren álló hősi emlékmű is megörökítette. A lakosság tiltakozása A kilátástalan helyzetű 1918-as esztendőben községünkben is erősödik a háború elleni tiltakozás. A helyi Szociáldemokrata Párt egyre határozottabban hallatja hangját, majd sztrájkok, politikai demonstrációk robbannak ki üzemeinkben. A sztrájkok vezető ereje a haditermelés szempontjából létfontosságú Lipták-féle lőszergyár munkássága volt. A sztrájkok és megmozdulások közül kettő emelkedett ki májusában - az összeomlás küszöbén -, mikor már csak hetek választanak el attól, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia sorsa mind a harctereken mind a külpolitikában megpecsételődjék, a Lipták-gyár munkássága erőteljesen hallat magáról.

3 Akkor lépnek sztrájkba a lőrinci lőszergyáriak, mikor a katonai parancsnokság hisztérikus idegességgel sürgeti a hadianyag-utánpótlást az összeomló front számára. A megmozdulás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy arról Budapest főügyésze terjedelmes jelentésben referál az igazságügy miniszternek. "A Fővárosi Államrendőrség Főkapitányi Hivatala évi május hó 26-án a Pestvidéki Királyi Ügyészségnél feljelentést tett Antal Erzsébet és társai ellen magánosok elleni erőszak bűntette címén." A beterjesztett nyomozási iratok szerint az ügyben a következő tényállás állapítható meg. A pestlőrinci Magyar Lőszergyárban a munkások között május havában bérmozgalom indult meg. A munkások évi május hó 21-én reggel munkába álltak ugyan, és munkájukat meg is kezdték, de a reggel 9 órai szünet után egyes műhelyek munkásai részben önként, részben más munkások felhívására a munkát abbahagyták, és a gyár udvarán gyülekeztek, hogy bérkövetelésükkel az igazgatósághoz forduljanak, és annak azonnali teljesítését követeljék. Egyes műhelyek munkásai nem akarták a munkát elhagyni. Az udvaron összegyűlt munkások ezen műhelyek elé csoportosultak, és fenyegetésekkel követelték a munkahely elhagyását. A dolgozni akaró munkások kénytelenek voltak engedni, és a munkát beszüntették. Más műhelyekben a munkavezetők szüntették be a munkát, tekintettel az üzem veszélyességére és a munkások fenyegető magatartására. Az összegyűlt, mintegy főből álló munkásság az igazgatósági épület felé tartott. A gyár katonai őrsége kordont vont, és a munkásokat az igazgatósági épületbe nem akarta beereszteni. A munkásság azonban a kordont áttörte, a katonai őrséget bántalmazta, és az igazgatósági épületbe betört, az ott lévő ingókat összetörte és kihajigálta, a gyár vezetőségét pedig szorongatta. Közben elvágták a távbeszélő huzalját, hogy a gyárvezetőség ne fordulhasson segítségért. Végre is a megjelent rendőrség és katonaság a munkásokat a gyártelepről kiszorította. A korabeli hivatalos állásfoglalás szerint: "A Magyar Lőszergyár a hadban álló hadsereg egyik leghatalmasabb éltető szerve, melynek megbénulása a frontra nemcsak károsan, de pótolhatatlanul hat.

4 Ezért a Pestvidéki Királyi Ügyészség a cselekmények szoros összefüggésénél fogva... az ügynek a Budapesti Királyi Büntető Törvényszékhez való áttételét indítványozta." (A magyar munkásmozgalom válogatott dokumentumai. V. k.) Feltűnő, hogy egy hadianyaggyárban, ahol a gépeknél férfiak dolgoznak, a perirat név szerint egyetlen vádlottat említ, Antal Erzsébetet. Ennek az a magyarázata, hogy az előzőekben említett akció a gyárnak úgynevezett asszonyrészlegében robbant ki, így a vizsgálat joggal jutott el Antal Erzsébethez és asszonytársaihoz. Kik voltak ezek az asszonyok, mit csináltak? Jórészt olyan lőrinciek dolgoztak itt, akiknek férjeik a harctérre kerültek, munkakörük pedig az ágyúhoz való muníció lőporral történő töltése volt. Simó Lajos, a gyár főművezetője 1918 nyarának egy másik megmozdulására is emlékezett. "Lukachich városparancsnok nagy kísérettel szállt ki a Liptákba, azzal, hogy a termelés csökkenése miatt tizedelést fog végeztetni, ha nem kap garanciát a termelés fokozására. A gyár dolgozói egy robbanóanyaggal megrakott vagont az iroda elé toltak, gyújtózsinórral szerelték fel. Közölték velem, hogy jelentsem a katonai parancsok polgári titkárának az esetet: ha a tizedelés tárgyalását megkezdik, felrobbantják a vagont, amely maga alá temeti az irodaépületeket is. Perceken belül az egész társaságból egy sem volt a gyár területén. A megszálló katonaság is elvonult." (A 100 éves Kispest) Ki is volt e rettegett Lukachich Géza? február 17-én a kormány a forradalmi mozgalmak komoly veszélyét konstatálva egy sor megtorló intézkedést hozott, majd báró Lukachich altábornagy vezetésével külön karhatalmi parancsnokságot állított fel a forradalmi mozgalmak letörésére nyarán azonban a lőszeres vagon és az általános politikai helyzet Lőrincen meghátrálásra kényszeríti. A gyújtózsinór vége ekkor már a háborútól megcsömörlött, változtatni akaró munkásság kezében volt, és ezt Lukachich Géza bölcsen belátta. Ő volt Pestszentlőrinc "vendége" 1918 nyarán, de a lőszergyáriak nem ijedtek meg tőle. Továbbra is le-leállt a szalag, a hüvelyekbe egyre gyakrabban került lőpor helyett homok. Mikor ezért egy-egy munkásvezetőt "falhoz állítottak", a többiek tiltakozva kiáltották "Magatokkal végeztek, urak, ha ránk mertek lőni." (Mátyás Ferenc: Városszéli szülőföld)

5 A végkifejlet, tanácshatalom Így jut el a magyar történelem az őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság időszakába. A Tanácsköztársaság hónapjaiban jelentős, meghatározó katonai események Pestszentlőrinc területén nem voltak. A helyi változásokról röviden a következőket írja a Pestszentlőrinc krónikája: "A helyi direktórium április 7-én alakult meg Debreczeni Antal elnökletével. Ezt követően megalakult a községi Birtokrendező és Termelést Biztosító Bizottság. Március végétől folyamatos volt a földosztás. Megindult - Nagy Margit tanítónő vezetésével - az analfabéták oktatása. Befejezték a Wlassics utcai iskola új emeletét (5 tanterem), ami községünkben 22,7 százalékos teremfejlesztést jelentett. A Szemere birtok egyik tanyáján a Vyx alezredes vezetésével állomásozó szpáhi ezredet lefegyverezték. Személyi sérülés nem történt. Egyéb jelentős katonai esemény nem volt községünkben. A Tanácsköztársaság hadseregében főleg az Orenstein-Koppel és a Lipták-gyár munkásai szolgáltak." A Tanácsköztársaság után a direktórium tagjainak nagy részét börtönilletve fegyházbüntetésre ítélték. Pedagógus körökben felfüggesztéseket, elbocsátásokat, nyugdíjazásokat foganatosítottak. A pedagógus-periratok anyagát a PIHGY őrzi. Trianon helyi következménye, az Állami-lakótelep kialakulása és élete Az I. világháború magyar részről lényegében az június 4-én kötött trianoni békeszerződéssel zárult, melyet a győztesek, a Szövetséges és Társult Hatalmak kötöttek a vesztes oldalon álló Magyarországgal. Trianon következményeként mintegy félmillió ember menekült az elcsatolt területekről Magyarországra, elsősorban a fővárosba és környékére. Az égető lakásgondok enyhítésére Pestszentlőrincen is lépéseket tettek. Így indul meg az Állami-lakótelep kialakulása. A Trianont követő megrázkódtatást tükrözi otthonunkban az is, hogy lakótelepeinken utcákat neveztek el az elcsatolt területek városairól, így Szemeretelepen, a Szent Imre Kertvárosban és Ganzkertvárosban is. A mintegy 130 holdon felépült Állami-lakótelep élete Pestszentlőrinc történelmének egyik legérdekesebb fejezete.

6 Az 1921 és 1924 közé eső években a Lipták-gyár hajdani lőszergyártó részlegét leszerelték, és az épületeket, műhelyeket lakásokká alakították át. 252 épület lakásában élt a helyi kisvilág társadalma. Az átalakítás után a Belügyminisztérium felügyelete alá került e telep. Hogy bepillanthassunk a sajátos helyi társadalomba, a kiváló író-újságírót, Bajor Nagy Ernőt, és a telep plébánosát, Somogyi Lászlót hívjuk segítségül. "Ha leírtam az Állami-lakótelep nevét, illő, hogy bővebben is emlékezzem az ottaniakról. Vagy a nevezetes helyről. Amit, amikor megismertem, a nép lőszertelepként emlegetett. Mivelhogy az első világháborúban hadiüzemnek épült. Fallal kerítették körül a házak regimentjét. A háború után egy-egy épületben - földszintesekre értem ezt - négy-négy lakást alakítottak ki. Betelepítették oda a nyomorússág legviharvertebb csapatait. Somogyi László, aki a harmincas évektől volt a telep katolikus lelkipásztora, fölmérte a második világháború előtt a teleplakók körülményeit. Vizsgálódása szerint 6500-an éltek a fallal körülvett, este tíz után lezárt kapujú körzetben. Akkor és ott, 15,5 százalékos volt a munkanélküliség. Állandó jövedelemmel csak a családfők egyharmada rendelkezett. A lakásméretek szélsőségei: háromszobás volt 18 otthon, szobakonyhás 389, egyetlen szobát lakott 81, szoba-kamrát 300 család. Érdekes, hogy akkoriban korántsem lakásnyomort jelentő kétszoba-konyhás lakást 569 család bérelt. De az is kiderült Somogyi László helyzetfelméréséből, hogy csak minden ötödik gyermek aludt egyedül az ágyában, s nem volt ünneplő ruhája a kisiskolások több mint felének. Somogyi László, aki a szegények papja volt, s mindenét megosztotta a nélkülözőkkel, méltán lett a rendszerváltás után elsőül Pestszentlőrinc díszpolgára." (Bajor Nagy Ernő: Régi lőrinciek ködfátyolban. Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról I. k. 26. l.) Somogyi László egyik visszaemlékezésében Peremváros tovább árnyalja a képet az Államilakótelepről. Sok volt itt a kitelepített, elesett, a társadalom perifériájára került ember. Sajátos összetétele volt itt a lakosságnak a két háború között. Egy szoba-konyhában tízen-tizenöten is laktak, de élt itt arisztokrata is, mint báró Barkóczy Ilona tanítónő, aki 40 évig tanította a telepi gyerekeket. Működött itt színjátszó csoport, volt focicsapat, cserkész egylet. Kevesen tudják, hogy számos híres szülötte van ennek a környéknek. Színészek, sportolók kerültek ki a telepről." A telep szociális gondjairól a korabeli sajtóban is sok szó esett.

7 A pestszentlőrinci Államilakótelep lakosa közül csaknem a nyomorúságban élő társbérleti lakó, vagyis olyanok, akiket összeköltöztettek, akik konyhában vagy olyan szobában laknak, amelyen még vagy három másik család jár át. De az egész telepen a legszerencsétlenebbek azok a szegény emberek, akiket családostól együtt, lakbérhátralék miatt kitettek a szabad ég alá. (A szabad ég alatt. Népszava július 6.) A kilakoltatási értesítések bizony rövidek és kemények voltak. Lakásfelmondás A M. kir. Belügyminisztérium VIII/C. Értesítem, hogy a lakásfelmondási pört a mai napon folyamatba tettem. Budapest, április hó 24-én A miniszter rendeletéből dr. Hegyi Iván sk. A szociális problémáktól, kilakoltatásoktól viharos évtizedek után érkezett el a telep története az 1944-es esztendőhöz, mikor egyik félreeső zugában a zsidó lakosság szégyenteljes elkülönítésére gettót telepítettek. Városunk humanista polgárai közül sokan próbáltak segíteni lakóin. Budapest ostromát követően, 1945 telén a legnagyobb háborús károkat az Állami-lakótelep jelenti a város vezetésének, hogy a lakások fele lakhatatlan. Ezért is itt a legtevékenyebb az önszerveződésben megnyilvánuló élni akarás. Az áramszolgáltatás megindítása és a lakóterek rendbetétele közös ügy. A telep újjáépült. Majd jött ban az "államitelepi rekonstrukció" néven ismert határozat. Ezt követően lebontják a régi telepet. A modern Havanna-lakótelepen két kis épület őrzi a múltat. Az ban épült, puritán egyszerűségű unitárius templom, Pető István alapító lelkész emlékét is hirdetve, és a régi Államilakótelep 101. számú négylakásos házából alakított római katolikus templom, mely elválaszthatatlanul összeforrt néhai Somogyi László plébános nevével és tevékenységével. Olvas el Bajor Nagy Ernő tanulmányát egészében is! Figyelmedbe ajánlom továbbá Tekes Sándorné: Az Államilakótelep létrejötte és társadalmának kialakulása c. tanulmányát. (Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról I. k l.)

8 Érdeklődők figyelmébe ajánljuk! Gyűjtögess! 1. Nézzetek körül otthon vagy a rokonságban, akad-e még I. világháborús emlék! Dédszüleitek, esetleg nagyszüleitek "emlékdobozaiban" lehetnek régi katonai fényképek, levelezőlapok, igazolások, régi újságcikkek stb. Ha megengedik, mutassátok meg ezeket az értékes kordokumentumokat az osztályban! Lehet tablót is készíteni. Jó lenne lefényképezni őket! Ha tabló készül, feltétlenül helyezzétek rá a fotókat! 4. A trianoni békekötést követően az országban sok helyütt állítottak országzászlót. Alapjaihoz minden hajdani magyar vármegyéből elhelyeztek egy maroknyi földet. - Kerületünkben is több helyen volt országzászló. Idősebbek talán tudják, hol. Mi is mutattunk régi felvételeket. - Áll-e még napjainkban ilyen emlékmű a lakóhelyünkön? Ha igen, hol? Fotózzátok le, helyezzétek el tablótokon! 2. Gyűjtsetek olyan népdalokat, amelyek az I. világháború idején keletkeztek! (Kérjetek segítséget énektanárotoktól és magyartanárotoktól!) - Figyeljétek meg a dallamok hangulatát! - Kimondva vagy a sorok mögé bújtatva mit mondanak nekünk ezek a dalok? - A háborús dalok szövege szerint mely hadszíntéren harcoltak elsősorban magyar katonák? - Ha többen összefogtok, el is énekelhetitek e dalokat, szövegét fel is olvashatjátok a tanórán. A dalok szövege a tablóra is felkerülhet. 5. Nézzetek körül a Szent Imre Kertvárosban és a Szemeretelepen! Utcáik nevei melyik Trianon után elcsatolt terület földrajzi neveit őrzik? (Ha megnézed a nevezett lakótelepek létrejöttének idejét, rájössz, mi motiválta az utcák elnevezését.) 6. Rajztanárotok segítségével valószínűleg hozzájuthattok Vaszary János I. világháborút ábrázoló megrendítő képeihez. 3. Hol vannak lakóhelyünkön az I. világháború áldozataira emlékező emlékművek? (Lásd: Pestszentlőrinc Krónikája l.)

9 Veszélyben az önállóság Az 1920-as évek végén a pestszentlőrinciek büszkén emlegették, hogy a lakosú településük Magyarország legnagyobb községe, melynek "egy fillér adóssága sincs. Ekkor azonban meglepő dolgok történtek. A déli peremvárosok: Pestszenterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc területét egy közösen építendő "főgyűjtőcsatornával kívánta a vármegye bekapcsolni Budapest hálózatába. Ez természetesen anyagilag érintette volna az említett településeket is. Mivel Pestszentlőrinc erre a költséges munkára - Kispest megítélése szerint - "nemtörődöm módon reagált, szomszédaink becsülendő bátorsággal jelentették ki: foglalkozni kell Pestszentlőrincnek Kispesthez történő visszacsatolásának lehetőségével". Az elgondolást 1928 nyarán a kispesti képviselő-testület határozati rangra emelte. Községünk válasza természetesen csak egy lehetett: Pestszentlőrinc sem most, sem a jövőben nem kíván Kispesttel egyesülni. Az ügy hamarosan Agorasztó alispán asztalára került, aki kijelentette: az egyesülést a közterhek csökkentése érdekében fontosnak tartja, de csakis Kispest és Pestszentlőrinc közös megegyezése esetében. A látszólag "demokratikus" határozat mögött is ott volt az alispáni szándék: a visszacsatolás. Jegyezzük meg: Kispest 1922-ben városi rangra emelkedett! Rosszul állt a szénánk. Mint ilyenkor lenni szokott, rémhírek is születtek: "A belügyminiszter már jóvá is hagyta a Kispesttel való egyesülést." A hurokból egy módon bújhat ki Pestszentlőrinc, ha várossá válik. Megindult tehát a harc a megyei városi cím elnyeréséért. Az időpont nem a legalkalmasabb. A gazdasági világválság éveiben a helyi gyáripar is fuldoklik. A munkanélküliség ereszkedőben, mikor kirobban Kuszenda Lajos főjegyző és munkatársai körül a parcellázási botrány, mely végül Kuszenda felmentésével végződött, de a bizonytalanság érzése itt maradt. Ekkor érkezik községünkbe - a zavaros ügyek tisztázására - dr. Balogh Géza főügyész, aki a főjegyzői székbe kerül az önként távozó Kuszenda Lajos után, és hamarosan a várossá válás élharcosa lesz. A kispesti mesterkedések mellett újabb szorító tényezők sodorják Pestszentlőrincet a várossá válás felé. Törvényjavaslat-tervezet született arról, hogy a nagyobb és gazdagabb

10 községek anyagiakkal segítsék a szegényebb vidéki társaik kiadásait. A városi rangon élő közösségeket ez sem sújtotta. A tennivalókat két síkon kellett szervezni. Ki kellett védeni Kispest érveléseit a beolvadás előnyeiről, és bizonyítani kellett - írásos munkákkal is -, hogy községünk elégséges anyagi és szellemi erőkkel rendelkezik ahhoz, hogy városi rangon intézze ügyeit. Miután Kispest látta, hogy Pestszentlőrinc - vélhetően városi rangon - független marad, még egy akcióba kezdett. Mikor 1910-ben szétvált Pestszentlőrinc és Kispest, szomszédunk holdat kapott, mi holdat tudhattunk magunkénak. Kispest számára létkérdés volt, hogy Pestszentlőrinc - megyei várossá alakulása előtt - bizonyos területeket visszaadjon. Ezt a kispesti kérést a főispán is támogatta, természetesen mosván kezeit, a békés megegyezést hangoztatva. Ebből a szorításból már nem lehetett veszteség nélkül kibújni. Nem az volt a kérdés, adunk-e át területet, csak az, hogy mennyit. Kispest holdas követelésére holdas választ adott Pestszentlőrinc. A követelés és az ajánlat megtétele után rövid állóháború alakult ki. Pestszentlőrinc nem engedett ajánlatából, amit végül is a szomszéd kénytelenkelletlen elfogadott. Az átadásra kerülő terület a lakatlan, a község központjától távol eső fővárosi és Szemere birtok volt. Ennek fejében Kispest véglegesen lemondott minden területi igényéről, egyesítési tervéről, mentesítette Pestszentlőrincet a főgyűjtő-csatorna építésének költségeitől. Egyenesben volt Pestszentlőrinc, most már csak a városi rang elérése volt a cél ban dr. Balogh Géza így írt a főispánnak: "Jelentem, hogy a község minden rendű-rangú és pártállású tényezője egyhangúlag a várossá alakulás mellett van." Az örömtüzeket meggyújtani azonban még korai lenne. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter egyaránt ellenjavaslattal él. Szerencsére 1935-ben Preszly Elemér, volt megyei főispán már belügyi államtitkárként tolja Pestszentlőrinc szekerét. Végül megjelent a Belügyi Közlöny 1935 novemberi száma, és benne a rövid közlemény: Pestszentlőrinc nagyközség január elsejével megyei várossá alakulhat. Sikerült! Dr. Balogh Géza immáron polgármesterként veszi kézbe a város ügyeit.

11 *** A fejezetben elmondottakat részletesen dolgozza fel Grünvald Mária a Pestszenntlőrinc Krónikája lapjain. Érdemes megfigyelni, milyen gazdasági megfontolások dönthetnek egy település jövőjéről! 1. Mi robbantotta ki a vitát Kispest és Pestszentlőrinc között? 2. Milyen további ok kényszeríthette Pestszentlőrincet, hogy megpályázza a városi rangot? 3. Hogyan dőlt el a végső alku a két település között? A fiatal város gimnáziumot kap 1936-ban városunk nyomban sikert könyvelhet el óta hasztalan kéri a község a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól gimnázium nyitásának engedélyezését. Ezt a kérést a városnak nyomban teljesítik, és az június 19- én keltezett /1936. VKM számú rendelettel szentesítik az akaratot. A fiatal gimnáziumot már meglévő iskoláink köszöntik. Elemik, polgári iskolák és a felsőkereskedelmi iskola. Büszke a fiatal város új iskolájára. A Pestszentlőrinci Újság vastag betűs címei hirdetik: Pestszentlőrinc iskolaváros. Ünnepi hangulatban nyitotta meg kapuit a gimnázium. Diáksapkaavatás a katolikus kultúrotthonban. Pár perc 126 vidám arcú gyerek között. Az első tanórákat 1936 szeptemberében a Wlassics utcai elemiben tartják a gimnazisták. Ám hamarosan beköltözhetnek a Tündérkertbe. Tündérkert! Úgy hangzik, mintha a mesevilágból lépne ki, pedig ugyancsak világi célt szolgált 1911-ben, mikor megjelent Lőrincen. Zöldvendéglő volt a Gyöngyvirág utca elején. (Ma a Dohnányi Ernő Zeneiskola működik falai között.) Ide költözött 1936-ban rövid időre a gimnázium, majd - kinőve a kis épületet - visszatér a Wlassicsba ban felavatják az I. világháborús hősi emlékművet. A háború áldozatainak tisztelgett Visnyovszky Lajos műve akkor, mikor már egyre fenyegetőbben jelent meg az emberiség életében a II. világháború réme. A város békés éveit nagyon rövidre szabta a történelem őszén már Pestszentlőrincen is légvédelmi gyakorlatokat tartanak novemberétől az élelmiszerekre bevezetik a jegyrendszert, és 1941-től a férfiak mind többen indulnak a frontra.

12 1942 szeptemberében a Pestszentlőrinci Újság is figyelmeztet: Tovább élesedik a helyzet, a hazafias érzelmű nők jelentkezzenek honvédelmi munkára ápolónőnek. Otthonunk honvédelmi munkabizottságait a közéletből ismert lányok, asszonyok vezetik telén már kiürítik a Hősök terén - ma Kossuth Lajos tér - lévő polgári iskolát, hogy 200 ágyas vöröskeresztes kórházat rendezzenek be termeiben. Az igazi megpróbáltatások esztendeje azonban 1944-ben köszönt ránk. Nevezték földrengésnek, világégésnek, az emberiség őrült mészárszékének, ki-ki a maga emlékei, élményei szerint. A második világháború volt az első a háborúk történetében, amely a hátországok korábbi "védettségét" megsemmisítette, hadszíntérré téve minden talpalatnyi földet, amerre elvonult. Pestszentlőrinc is hadszíntérré lett 1944 telén. Pergessük most le otthonunk háborús naplóját! Röviden, keményen, mint amilyen az akkori élet volt. *** Az önállósodások eseményeiről részletesen ír Tomory Lajos a Pestszentlőrinc Krónikája lapjain. Kutatási eredményeit jelen könyv is köszönettel felhasználta. A II. világháború legnehezebb hónapjai Sok kifejezéssel illették már az 1939-től 1945-ig tartó háborút, amely a Föld legtöbb országát magával ragadta, otthonait földúlta, fiait megtizedelte tavasza március 19. Német megszállás. Pestszentlőrinc polgármesteri székébe a nyilas Déry Béla kerül, leváltva az 1936 óta polgármesteri teendőket ellátó Balogh Gézát. A németek kezdik kiszállítani gyáraink nyersanyagát és gépeit nyugatra, ezt a dolgozók több gyárban igyekeznek megakadályozni, késleltetni. Az üzemek élén katonai parancsnokok veszik át az irányítást. A FILTEX-gyár helyén létrehozott PIRT-ben (Pestlőrinci Ipartelepek Rt.), a mai Lőrinci Fonó épületében, Junkers típusú repülőgépeket szerelnek össze német ellenőrzéssel. A lajosmizsei vasút Kispest felőli oldalán lévő Hoffherr-gyárban katonai

13 szállítóeszközök gyártására térnek át. Aki itt dolgozik, azt mentesítik a katonai szolgálattól. Hadiüzem. A gyár katonai parancsnoka élet és halál ura. Sok pestszentlőrinci ember talál itt munkát magának, így a gyárban történt események nem hagyják hidegen a szentlőrinci lakosokat sem. Az 1943/44-es tanévet már március 31-én befejezik. Állandó légoltalmi készültség mindenütt. Este 19 órától kijárási tilalom. Sötétedéstől kezdve szigorúan ellenőrzött elsötétítési parancs. A polgári repülőtérnek épült Budapest-Ferihegy repülőtér kizárólag katonai célokat szolgál. Kígyózó sorok a boltok előtt, jegyre osztott tejért, kenyérért, húsért. A Négyes Számú Hadkiegészítő Parancsnokság állomáshelye Pestszentlőrinc. Állománya munkaszolgálatra behívott fegyvertelen, rosszul öltözött "katonák". Ők a "felesleges emberek" - zsidók vagy baloldaliak - útépítést, aknaszedést, futóárok ásást végeztek hadiövezetben, vagy légitámadás után a halottak összeszedése volt feladatuk. Időnként közülük is elindítottak a frontra egy-egy menetszázadot, azonban nem mindig érkeztek meg úti céljukhoz. A szentlőrinci Neumann László munkaszolgálatosként túlélte a háborút. Személyes vallomása alapján tudjuk, hogy egy ilyen, munkaszolgálatosokat szállító szerelvényt Lavocsne határállomáson aláaknázott vágányra tereltek, ahol a vonat kísérőivel együtt felrobbant. Neumann Lászlót a robbanás ereje kidobta a vonatból. Mikor eszméletét visszanyerte, szökésben keresett menedéket. (Feljegyezte: Tekes Sándorné Zsebők Nelli.) április 3. Budapest első bombázását éli át nyara Sorozatos légitámadások a Budapest-Ferihegy repülőtér ellen. A repülőtér közelsége miatt a kisméretű láncos bombák gyakran hullanak a Ganztelep, Ganzkertváros családi házaira is. Szemtanú vallomása szerint egy bombatámadás után kilenc munkaszolgálatos maradt holtan a repülőtér betonján, mert nem engedték be őket az óvóhelyre. A lakosság közös összefogással légópincéket épít. Nagyobb méretűt sikerült készíteniük az Erzsébettelepen, az Előd utca végében lévő téglagyár agyagbányájában, az Üllői úti téglagyár agyagbányájában, valamint a Vércse utca 19. számú ingatlanon. Bombabiztos, tartották róluk. Budapest első bombázását követően az alispán elrendeli egész Pest megye

14 területén a zsidó lakosság "összeköltöztetését". Pestszentlőrinc háborús naplójában sötét oldalak következnek. Zsidó gettót létesítenek az Állami-lakótelep elkülöníthető, félreeső részén, kőfallal körülvéve. Aki ide belép legszükségesebb batyujával, az a külvilágtól elbúcsúzhat. E zárt területről kijárni csak délelőtt 11-től 12-ig lehet. Hosszabb eltávozási engedélyt csak a városházán adhatnak. De ki tud egy óra alatt oda-vissza utazni, és még ügyet is intézni a városházán? Látogatni őket nem lehet, újságot nem járathatnak, rádiót nem hallgathatnak. Orvos hetente egyszer megy hivatalból hozzájuk. Minden itt élőnek a megkülönböztetés sárga csillagát kell ruháján viselnie. A kőfal mellett elhaladók néha apró csomagocskákat hajítanak be, gyógyszert, cukorkát. Az öregeket és a gyerekeket szánják különösen. A segítők közül Dobrovolni József, Kovács József, Lakatos Gyuláné, Liksay Sándorné Zsebők Nelli, Szabó Ferenc és Worell István nevét őrizte meg az emlékezet június 12. A gettó szerencsétlen lakóit elviszik a telepről. A munkabírókat a vasútállomáson bevagonírozzák, csomagjaikat elszedik, élelem és víz nélkül zsúfolják őket marhavagonokba. A többieket kihajtják a Monor melletti téglagyárhoz a szabad ég alá. Őket halálra szánják. Itt látogatja meg őket - az utolsó segítség reményében - Somogyi László plébános. A közvélemény felháborodására néhány embert pár nap múlva hazaengednek. Megmenekülnek azok is, akik igazolni tudják, nem zsidók, vagy keresztény házastársuk van. Szentlőrinc humanista szellemű papjai sok embert mentettek meg - hamis keresztleveleikkel - ezekben az embert próbáló napokban. Említsük meg Mányoki Sándor református, Pethő István unitárius, Sokoray Károly evangélikus, Somogyi László és Vereczkey Wimmerth Béla katolikus lelkipásztorok nevét. Rövidesen Monorról is továbbszállítják az egykori gettó lakosait. A lőrinci gettóból kb.1500 személyt hurcoltak el, s közülük csak kevesen tértek vissza a háború után. (Tekes Sándorné feljegyzése alapján.) A Szabad Lőrinc1947 október száma emlékezett meg a mártírokról. Pestszentlőrincről az emlékezések szerint 176 személyt hurcoltak el. Emlékük megőrzésére márványtáblát helyeztek el az akkori zsinagóga falára júliusában röplapokat találnak Pestszentlőrincen. "Békét, kenyeret, tüzelőt!" és "Elég volt a Hitler kosztból!" felirattal. A házilag gyártott röplapok 10x23 centiméter nagyságúak, fehér papírcsíkon, fekete, illetve lila színű

15 festékkel, kézzel előállított gumibetűkkel nyomtatva. Egyszerű, de elszánt megnyilvánulásai az elégedetlenségnek és az ellenállásnak október 15. Szálasi és nyilaskeresztes pártja az országban átveszi a hatalmat. Szentlőrincen is felvonulnak a zöld inges, fekete nyakkendős, csizmás nyilasok. Hangoskodnak, isznak, énekelnek, lövöldöznek. Mindenki tudomására hozzák: itt vannak. Csak a légiriadó szirénájának vijjogására rebbenek szét. Másnap tankok dübörögnek az Üllői úton Cegléd felé, rajtuk Árpád-sávos karszalagos katonák. Nyugtalanság lesz úrrá az egész városban. A városháza tisztviselőinek Zsámbékra történő "áttelepítését" szervezik. Közeledik a front. November elején Gyál irányából felvillanó torkolattüzeket és ágyúdörgést lehet észlelni. A nyilasok csomagolni kezdenek. Leszerelik, vagy - ha nem sikerül - összetörik a gyárak gépeit. A hadikórházat nyugat felé indítják. Ugyancsak nyugatra irányítják a serdülő korú leventéket is. A polgári lakosságot futóárok ásására rendelik ki. Az emberek, látva a fejetlenséget, megtagadják az engedelmességet. "A Hoffherr-gyárban, a lajosmizsei vasútnál, a dolgozók abbahagyják a munkát, és a katonai parancsnokhoz mennek. Követelik, hogy engedjék haza az asszonyokat a sáncásásból, mert már hetek óta nem jutottak a férfiak főtt ételhez. Hangoztatják, így nem hajlandók tovább dolgozni, inkább ők mennek sáncot ásni. A katonai parancsnok nehéz helyzetbe kerül, mert ha elengedi sáncot ásni a gyári dolgozókat, a hadiüzemben leáll a termelés. Engedményeket kell tennie. Így azt javasolja: az emberek térjenek vissza a gyári munkájukhoz, az asszonyok pedig, ha akarnak, mennek sáncot ásni hazafias kötelességből, ha nem akarnak ásni, maradjanak otthon. Az akció híre az egész környéken elterjedt. A gyárban ugyanis szép számmal dolgoztak erzsébeti, kispesti, lőrinci, kőbányai lakosok." (A 100 éves Kispest 155. l.) A kispesti polgármester november 22-ei jelentésében kénytelen elismerni: "A pestlőrinci erődítési munkához kivezényelt éves lakosok közül alig 100 jelent meg, annak ellenére, hogy a sáncmunkát elrendelő felhívás büntető szankcióin túl 113 fő csendőr is segédkezett az eredmény biztosításában... Minden odaadásunk ellenére a lakosság kötelességérzete elkopott." (A 100 éves Kispest 162. l. ) November 11. Parancs érkezik a pestszentlőrinci lakosság áttelepítésére.

16 Vitéz Farkas alezredes, az országos elhelyezési kormánybiztos aláírásával a városi vezetés a következő rendelkezést kapja: "A német hadseregcsoport parancsnokság kívánságára a magyar királyi fővezérség 184. (Főv. agit. vmt.: XI.10. sz.) rendeletével az arcvonal közelében fekvő, így a hadműveleteket gátló és amellett a harcok által veszélyeztetett községek lakosságának teljes áttelepítését rendelte el. E községek: Dunaharaszti, Soroksár, Pestszentimre, Pestszentlőrinc, Vecsés, Üllő, Ecser, Péteri és Monor... Az áttelepítést akként kell végrehajtani, hogy a közigazgatási hatóságok, a közellátás, közüzemek, kisipar és kereskedelem szervei - utóbbiak anyagukkal együtt - készletek, áruk - elsősorban a kitérő helyekre - települjenek át, és ott munkásságukat tovább folytassák. Ugyanide kell helyezni a hadiüzemek és egyéb nagyipar munkásait is. Kitérőhelyek: Dunaharaszti és Soroksár részére: Pestszenterzsébet, Pestszentimre részére: Rákoshegy, Pestszentlőrinc részére: Kispest, Vecsés részére: Rákoscsaba. stb. A kitérőhelyek hatóságai a kitelepítendők fogadására és elhelyezésére minden intézkedést haladéktalanul tegyenek meg. (Az őslakosság részére is, de a kitelepítettek részére is családonként csak 1 szoba illetékes, a nőtlenek többen egy szobában; a mellékhelyiségek közösen használandók stb.) Lakóhelyeiket a rendőrség, csendőrség nem hagyhatja el... Egyben felkérem a honvédelmi miniszter urat, a német hatóságokat és a szállítási kormánybiztost, hogy mind a hatóságok, üzemek, ipartelepek és anyagkészletek, mind a lakosság áttelepítésében járművekkel (fogatolt járművekkel is) segítséget nyújtson. Fontos, hogy a hadi fontosságú üzemek és készleteik, valamint a közélelmezési anyagok lehetőleg maradék nélkül hátrakerüljenek. Az anyagszállítás sorrendjét az egyes tárcák miniszterei a szállítási kormánybiztossal egyetértésben állapítják meg. Az áttelepítést folyó hó 15-én 12 óráig be kell fejezni. A végrehajtást lépcsőzetesen és fokozatosan, lehetőleg azonnal meg kell kezdeni. Az üzemet beszűntető ipartelepek munkásságát az I. hadtápparancsnokság gyűjti és felhasználja, illetve a családtagokat, mint érdektelen lakosságot a felvevő területre irányítja. A kitelepítendő községek fel nem sorolt érdektelen lakossága (pl. földművesek, őstermelők, nyugdíjasok stb.) a Komárom megyei gesztesi járásba kerül. Saját járművel rendelkezők (lovas és ökrös kocsik, minél több élelemmel,

17 valamint egyéb lábasjószág) összegyűjtését, az ezres csoportokban való útraindítását a felvevőterületre (gesztesi járás) a helyi hatóságok végzik. (Budapest november hó 11-én)" Továbbá intézkedik a hátravonulás fővárosi és vidéki útvonaláról, valamint felsorolja, kik kapták kézhez a parancsot. A rendelet hatása nem várt. Plakátok előtt álló döbbent emberek. Izgatott, felháborodott hangok. Kis kertes házát senki sem akarja elhagyni. Egyesek a köztiszteletben álló Wimmerth Béla prelátushoz sietnek, lépjen közbe a város érdekében. A küldetés azonban sikertelen marad. Másnap tiltakozó sokadalom a városházánál, makacs, elszánt maradni akarók. Mi történik itt? A vasárnapi szentmisére gyülekező emberek megtudva, hogy tisztes követük, szeretett plébánosuk küldetése eredménytelen volt, együttesen a városháza elé vonulnak. Déry Béla nyilas polgármester riasztja a rendőrséget és a főleg fiatalokból álló "nemzetőrség" nevű nyilas alakulatot. Az egyre növekvő csoporthoz kijön Déry, őt lehurrogják. Visszatér az épületbe. Majd megjelenik a katonai parancsnok, Schäffer százados, s kemény hangon a kiürítési parancs végrehajtására s szétoszlásra szólítja fel a makacskodókat. "Nem megyünk, maradunk!" - kiáltja el magát valaki. A gondolat szárnyra kap, s ütemesen kiabálják: "Nem megyünk, maradunk! Nem megyünk, maradunk!" A város vezető személyei ismét tanácskoznak. Húsz-huszonöt perc múlva újra megjelennek a számban egyre népesebb tiltakozó csoport előtt, s kihirdetik kompromisszumos döntésüket: "A vecsési határtól (Béke tér) a Városház utca vonaláig kell elhagyni a várost." Schäffer százados távozásra szólító szavai után a kivezényelt katonaság puskát szegezve, fenyegetően indul meg az összesereglettek felé. Közülük néhány hangoskodót a parancsnokságra kísérnek. A tömeg a mellékutcákba hátrál. (Tekes Sándorné feljegyzései alapján.) November 17. Elkészül Pest megye alispánjának jelentése a történtekről. "A lakosság hangulata olyan, hogy ellenállástól lehet tartani a kényszerű kiürítés foganatosításánál. A lakosságot megnyugtatni a legnagyobb igyekezet mellett sem lehet." Mint láttuk, a lakosság tiltakozása miatt, a kiürítési parancs módosítására kényszerülnek. Az új kiürítési parancs a lakosságnak egyharmadát kötelezte távozásra lakosból mintegy otthonában maradhatott.

18 Az utcák megbolydult méhkashoz hasonlítanak. Batyus, csomagos, vonuló emberek. Villamosok csak a téglagyárig járnak (Thököly út Városház utca vonala). Szögesdróttal zárják le az Üllői útnak a Szarvas csárdán túli kivezető szakaszát telén január 5. A front már eléri a lajosmizsei vasút vonalát, Kispest határát. Az orosz katonai parancsnokság jelenti: " Csapataink a végső ellenállást leküzdve, birtokukba vették Pestszentlőrinc megyei várost." A Pestszentlőrincen véget ért a háború. A visszavonuló német csapatok "biztosítják" a terepet. December 5-én felrobbantják azokat a Galamb utcai családi házakat, melyek tüzérségük szabad kilátását zavarják Vecsés irányába. Ezen a napon repül levegőbe az 1814-ben épült városi jelképünk, a Gloriett is, amely ekkor már Szent Anna kápolnaként működik. Aláaknázzák a Gyömrői úti felüljáróit is, de a robbanószerkezeteket sikerül Szentirmai László pedagógusnak néhány társával együtt hatástalanítani. Az év utolsó napjaiban bezárul fővárosunk körül az ostromgyűrű. December 29-re virradó éjjel a vecsési frontszakasz peremvonalán hangosbemondó közli, hogy másnap parlamenter érkezik a német frontszakaszra. December 29-én a magyar származású Steinmetz Miklós kapitányt küldik a feladat végrehajtására. A parlamenter - küldetése során - gépkocsivezetőjével együtt meghal. Az I. és II. világháború azonos és eltérő sajátosságainak hatása lakóhelyünkön Dolgozzatok együtt! (Összefoglaláshoz, otthoni előkészülettel ajánljuk) A feladatok Mikor történt? A probléma sikeres közös feltárása érdekében, végezzetek előre otthon "időutazást" a múltba! Ennek eredményét a tanórán egyeztessétek, és a további megbeszélésekhez használjátok fel.

19 Alakuljon külön-külön csoport az I. illetve II. világháború eseményeinek vizsgálatára! Az alább felsorolt információk a világháborúk idejéről készült feljegyzések, és lakóhelyünk életét bemutató ipartestületi jegyzőkönyvek, egyházak eseménynaplói, képviselő-testületi jegyzőkönyvek, visszaemlékezések szólnak arról, hogyan élt a hátország a háborúk sújtotta években. Látni fogjátok, hogy a helyi események országos történések tükrei. A szövegekből az évszámok helyét kipontoztuk, nektek kell otthon eldöntenetek, melyik háború idején írhatták. A sorszámmal ellátott szövegrészekből az I. világháborút figyelők, illetve a II. világháború adatait gyűjtő csoport írja ki magának azt a sorszámjegyet, amelyet saját korába tartozónak ismer fel! (Mindegyik idézetben van olyan név vagy egyéb adat, amelyik segít a meghatározásban. Bízunk abban, hogy a két világháború eseményeit nehézség nélkül fel tudjátok ismerni.) 1. A mai Kossuth Lajos téren lévő polgári iskolában kétszáz ágyas hadikórházat, a Gulner utcai iskolában légoltalmi segélykórházat rendeznek be. Egyes óvodákban és iskolákban katonai munkásszázadokat szállásolnak. 2. szeptember 5-én a Pestszentlőrinci Újság felszólította a nőket, hogy jelentkezzenek vöröskeresztes ápolónőnek. Hírül adta azt is, hogy 11 honvédelmi munkabizottság alakult a településen. 3. november 1-jén az élelmiszerekre bevezették a jegyrendszert. Kezdetben a petróleumot, zsírt, cukrot adták jegyre. Fokozottan figyelmeztettek az anyag- és energiatakarékosságra. Bevezették a hulladékgyűjtési mozgalmat. Csákyligeten (Ganztelep-Ganzkertváros akkori neve) "több mint három héten át nem osztottak ki zsírt, időközben kétheti zsírjegy lejárt, elveszett. Már hajnali két órakor az üzlet elé álltak sorba. Amikor megérkezett a zsír, visszaélések történtek a kiosztás körül. " (PML. Főispáni bizalmas iratok) 4. Egy levéltári adat szerint Soroksárpéterin bevonult katonák közül 326-an tértek vissza a frontról. A Pestszentimrei Hősi Emlékmű 37 hősi halott nevét sorolja fel. 33 hadiözvegy és 17 hadiárva gyászolta hozzátartozóját. (Pándy Tamás: Falu a városban) 5. Pestszentlőrinc megyei városban a sebesültek, a munkaképtelenné válók száma jelentős volt. Pestszentlőrinc 258 hősi halottja nevét véste fel a központ parkjában álló emlékműre november 11- én: "Az arcvonal közelében fekvő, így a hadműveleteket gátló és amellett a harcok által veszélyeztetett községek lakosságának teljes áttelepítését rendelem el... Fontos, hogy a hadi fontosságú üzemek és készleteik, valamint a közélelmezési anyagok lehetőleg maradék nélkül hátrakerüljenek.... A kitelepítendő községek fel nem sorolt érdektelen lakossága (pl.: földművesek, őstermelők, nyugdíjasok stb.) a Komárom megyei gesztesi járásba kerüljenek..."

20 7. szeptember 23-án körlevélben módosította a Pest megyei tanfelügyelő a tanítás időtartamát: "Amennyiben a tanítást megelőző éjszaka 3 órát töltenek óvóhelyen, a tanítást délelőtt 10 órakor kell kezdeni, ha 3 óránál többet, a délelőtti tanítás szünetel. " 12. A katolikus Historia Domus írja: "Nagy az áttérési láz, a zsidók közül sokan akarnak kikeresztelkedni, hogy az üldöztetésektől megmeneküljenek. Mind a katolikus mind a református egyház papjai segítenek, ha lehet." 8. Az egyház működésében is újszerű feladatot jelentett a háború. Nemcsak lelki vigaszt kellett adni, hanem meg kellett oldani az elhagyott családok megsegélyezését. Több mint ezer gyerekről kellett gondoskodni. Ezeket a tehetősebb családok befogadták. Dr. Bókay Árpád egyetemi tanár 17 gyereket fogadott be. (dr. Varjú Imre: Katolikus élet régen és ma Pestszentlőrincen) 9. "Az élelmiszerek hiánya elviselhetetlenné lett.... augusztusát írtuk, mikor a helybeli közélelmezési bizottság felsőbb utasítására csak élelmiszerjegyek mellett szolgáltattak ki élelmet a kereskedők. Nem volt cukor, nem volt petróleum." (Follajtár: Pestszentlőrinc. Magyar városok monográfiája. Bp l.) 10. október 10-én az iskolákhoz a következő leirat érkezett a megyei tanfelügyelőtől: "Kérem az iskola tanítóit, hogy a folyó tanév első felében, legkésőbb december 8-ig rendezzenek minden iskolában egy műsoros előadást, és annak tiszta jövedelmét ajánlják fel a hadba vonultak özvegyeinek, árváinak és rokkantjainak segélyezésére. Karácsonyi segély. Ne érezzék az árvák, hogy apjukat elvesztették, ne érezze a gyermek, hogy apja rokkant." 11. A harangjainknak is hadba kellett vonulni. Anyagukból ágyúk készültek. Két harangunkat dobták le a toronyból (290 és 66 kilogrammosok voltak). (Vereczkey Wimmerth Béla prelátus feljegyzése) 13. A bombázások halálos áldozatai elsősorban a repülőtér közelében álló Csákyligetről voltak.... ápr. 3. és ápr. 13. után írják: "Csákyligeten eddig 24 halálos áldozata van a polgári lakosság köréből a légitámadásoknak, amely számot nagyon növeli a katonai áldozatok nyilvánosságra nem hozott száma." (Pándi János: Budapest Szemeretelepi Református Egyház története). Megjegyzés: Ez ideig a közlésben jelzett világháború áldozatainak száma és névsora országos szinten nincs nyilvánosságra hozva. 14. A lehetőségekhez mérten gyorsították a tanoncok felszabadulását. Nagy becse lett... - ben a szakmunkás-bizonyítványnak. Minél többen törekedtek megszerzésére, hiszen azzal meg lehetett bújni egy-egy hadiüzemben a behívás elől. Akit csak lehet - akár időkedvezménnyel is - felszabadítanak a tanoncok közül. (Pestszentlőrinc krónikája ) 15. A vecsési főjegyző közlése szerint Csákyliget (ma Ganztelep-Ganzkertváros) fős lakosságából fő kijelentkezett. A bombatámadások kiemelten veszélyeztették az itteni lakóházakat. Lakói részben vidéken kerestek menedéket. Meg kell jegyezni, hogy a menekülők közül sokan kijelentkezés nélkül távoztak.

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS

Jó gyakorlatok gyűjteménye helyi foglalkoztatási projektekről TÁMOP-2.6.2-12/1-2013-0041 PÁLMAJOR BEVEZETÉS PÁLMAJOR BEVEZETÉS Pálmajor község Somogy megyében, Kaposvártól 20 kilométerre található. A kistelepülés 3 kilométer hosszan elnyúló főutcája a 61-es főútról nyílik, jelenlegi 377 lakosának 99%-a roma

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t

2. 1. sz. Honvéd Kórház. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t 1. sz. honvéd-kórház parancsnokság Bpest, XII., Királyhágó u. 1. sz. Ksz. 02/[1957.] 2. 1. sz. Honvéd Kórház Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) A bal oldali oszlopban a teljes interjúból kiválasztott részletek és az egyes részletek megértését segítő, vágások közé illesztett feliratok (dőlt betűvel)

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül. Családfa Apai nagyapa Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Apai nagyanya Kohn Simonné (szül.: Smutzer Teréz) 1850-es évek 1890-es évek) Anyai Anyai nagyapa nagyanya Weisz Adolfné Weisz Adolf (szül.: Rosenstock

Részletesebben

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete

Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Virágos vonattól a vöröskeresztesig Az első világháború emlékezete Szakmai beszámoló Forró Katalin Tragor Ignác Múzeum Vác Helyszín Görög Templom Kiállítóterem, Vác, Március 15. tér 19. Időpont 2015. augusztus.

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN?

MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? Matuska Márton, újvidéki újságíró a Délvidéki Mártírium 1944-45. Alapítvány kuratóriumi tagja MIT KELL KUTATNUNK 1944-45 KAPCSÁN? (A Délvidéki Mártírium 1944-45 Alapítvány megalakításának közvetlen előzménye)

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012

100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 1 100 éves a Csillaghegyi Polgári Kör Egyesület 1912-2012 2 A CSILLAGHEGYI POLGÁRI KÖR 1912-1947-IG Még elképzelni is nehéz azt a sok változást, ami az elmúlt 100 év alatt Csillaghegyen végbement. A település

Részletesebben

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1]

Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja Életút: dr. Küry Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja [1] Küry

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947

A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 A MAGYAR KÖZLEKEDÉSI RENDSZERT ÉRT HÁBORÚS KÁROK ÉS A HELYREÁLLÍTÁS TAPASZTALATAI 1944 1947 Horváth Attila 1 Az amerikai és brit légierő tömeges légitámadás sorozata a kiválasztott magyarországi célpontok

Részletesebben

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK

HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK 1 KALOCSA VÁROS ÉRTÉKVÉDELMI RENDELET FOTÓMELLÉKLET Az értékvédelmi rendelet alkalmazása során a fotók alatt lévő megjegyzések szerint kell eljárni!! HELYI VÉDETT ÉPÜLETEK Alkony utca 8. Újvárosi óvoda

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök

M E G H Í V Ó. 4.) Kezdeményezés német nyelvű helységtábla kihelyezésére Előadó: Czinki Ferenc elnök Magyarszentmiklós község Német Kisebbségi Önkormányzat Elnöke M E G H Í V Ó 2009. szeptember 8-án (kedden)17.30 órakor ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Tervezett napirend: 1.) A 2009. I. félévi

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben

A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben A horvátországi vasútvonalak evakuálása 1918-1919-ben (Orning Antal állomásfőnök kálváriája) Az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után mintegy 20 000 vasutas (családtagokkal együtt 70-80 000 fő) menekült

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Községi Önkormányzat Kóspallag

Községi Önkormányzat Kóspallag Községi Önkormányzat Kóspallag J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kóspallag Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 3-án (szerda) 12.00 órakor kezdődő RENDKÍVÜLI testületi üléséről. Az ülés

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

Ezen dokumentum Jászárokszállás Város Önkéntes Tűzoltó Egyesületének 2007. évi jelentősebb eseményeit, beavatkozásait, híreit foglalja magába Készítette: Tekse Csaba parancsnok-helyettes 2007. október

Részletesebben

HELYTÖRTÉNETI GYÜJTEMÉNY

HELYTÖRTÉNETI GYÜJTEMÉNY HELYTÖRTÉNETI GYÜJTEMÉNY LAJSTROM VI/3 Sümegi felső leányiskola, állami, majd romai katolikus polgári leányiskola Terjedelme: 1 doboz Helyrajzi jelzete: 1924-1949 Sorszám Az iratanyag megnevezése Az irat

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén

mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén VÉNEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE JEGYZŐKÖNYV mely készült Vének Községek Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. december 14-én (szerdán) 16,30 órai kezdettel tartott ülésén HATÁROZATOK:

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben

Teendők munkabaleset esetén

Teendők munkabaleset esetén Teendők munkabaleset esetén a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt)

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. 10. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről (zárt) ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 16-án 20.30 órakor kezdődő zárt testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal tanácskozó

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK Az Állam erdészeti Tisztviselők Gyermekeinek Nevelését Segélyező Alap zárószámadása az 1936/1937. évről. I. Zárókimutatás. A számla megnevezése Forgalom Egyenleg M é r 1 e g Eredmény

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

1949. évi III. Genfi Egyezmény

1949. évi III. Genfi Egyezmény 1949. évi III. Genfi Egyezmény http://humanitarius.nemzetkozijog.hu A HADIFOGLYOKKAL VALÓ BÁNÁSMÓDRA VONATKOZÓAN GENFBEN, 1949. AUGUSZTUS 12-ÉN KELT EGYEZMÉNY 1 Alulírottak, az 1929. július 27-én a hadifoglyokkal

Részletesebben

Munkácsy emlékezete Csabán

Munkácsy emlékezete Csabán Munkácsy emlékezete Csabán 2014. március 4. Békéscsaba, Fő tér (Fiume szálloda) 1906-ban. Képeslap fekete-fehér fotója. Levéltári jelzet: XV.9./177. Őrzés helye: Munkácsy Mihály Múzeum, 17 849 Békéscsaba,

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak.

Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. 1 Elnök urak, tisztelt emlékezők! Amikor múltunkra emlékezünk, a saját jövőnknek üzenünk. Szavaink a ma élőkhöz és a holnap nemzedékeihez szólnak. Embertársainkhoz, akik arra születtek, hogy megértésre,

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére

2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére 3. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 26-i rendkívüli ülésére Tárgy: A Hamulyák Közalapítvány tartozásainak rendezése

Részletesebben

Növekvő gyermeklétszámok

Növekvő gyermeklétszámok IX. évf. 5. sz. 2012. augusztus www.kiralyhegyes.hu Növekvő gyermeklétszámok óvodánkban, iskolánkban Palánta ültetvényezések a fóliasátorban Útkarbantartási munkálatok Egészségügyi szűrővizsgálatok Ingyenes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. április 14-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:..

Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. CSEPEL HALÁSZTELEK: SZ.SZENTMIKLÓS: SZIGETHALOM: TÖKÖL: SZIGETCSÉP: SZ.SZENTMÁRTON: SZIGETÚJFALU: RÁCKEVE: SZIGETBECSE: MAKÁD: Név: Lakcím:. Születési év:.. Egyesületi tagság: Teljesítés módja:.. Túrázás

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-152/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tárgy: A 2012/2013. nevelési, ill.

Részletesebben

A 2009. november 3-án a plébános úr kíséretében megtartott helyszíni szemlén a következő tényeket állapítottuk meg:

A 2009. november 3-án a plébános úr kíséretében megtartott helyszíni szemlén a következő tényeket állapítottuk meg: *tu, -< < - «' s \. kerület Kőbányai Budapest Főváros X. kerület ' vi',.' ^tpviseló'-tcsrület ülése. -- Kőbányai Önkormányzat At^l33^30/ 2S)OPí. Polgármestere Budapcsí, Tárgy: A Kőbányai Szent György plébániatemplom

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok

Gyopárt a Hargitáról hozzatok, a székely hősök halhatatlanok VI. IPICS-APACS, CSÍKSZEREDA! HONISMERETI JÁTÉK Szervező: Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre Általános Iskola Támogatók: Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Kerekcsere Egyesület, Nagy Imre

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

JEGYZŐKÖNV. Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete 112/2014.(VI.17.) számú határozata a Képviselő-testület 2014. június 17-i ülés hitelesítőiről

JEGYZŐKÖNV. Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete 112/2014.(VI.17.) számú határozata a Képviselő-testület 2014. június 17-i ülés hitelesítőiről JEGYZŐKÖNV Készült: Vál Község Önkormányzat Képviselő-testület 2014. június 17-i rendkívüli üléséről Az ülés helye: Váli Közös Önkormányzati Hivatal emeleti díszterme Jelen vannak:bechtold Tamás polgármester,

Részletesebben

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek

Polgári védelmi szervezetek alapképzése. Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi szervezetek alapképzése Beosztotti jogok, kötelezettségek Polgári védelmi kötelezettség A polgári védelmi kötelezettség személyes kötelezettség az emberi élet és a létfenntartáshoz szükséges

Részletesebben

Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása

Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása Egy rétsági gyűjtő bemutatkozása Pfaff László vagyok, 65 éves nyugdíjas. 1966-67-ben voltam előfelvételis vegyi- sugárfelderítő Hódmezővásárhelyen. Szakaszparancsnokom Cserhalmi Mihály fhdgy., aki vezérőrnagyként

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. október 26-i ülésére Tárgy: A járási hivatal kialakításához szükséges megállapodás jóváhagyása Sorszám: IV/5. Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Farkas László aljegyző Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében

Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében Erdélyi osztálykirándulás a Határtalanul program keretében (2015.05.21-05.26) 1. nap (2015.05.21) 2015.05.20-án 23.30-kor kezdtünk összegyűlni a suli előtt. Az idő barátságtalanul hűvös volt, előtte nem

Részletesebben

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T

Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T 1 Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Közigazgatás Csengelén

Közigazgatás Csengelén Közigazgatás Csengelén Molnár Mihály Kordás István Csengele területe a 19. század közepéig lakatlan volt, rajta csak pásztorkodással foglalkozó személyek éltek. Földbe vájt viskók voltak a szállásaik.

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. NOVEMBER 29-I NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. NOVEMBER 29-I NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE ÁRTÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. NOVEMBER 29-I NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Rendelet: 13/2012. (XI.30.) A helyi iparűzési adóról szóló 12/2003. (XII. 22.) önkormányzati E4 önkormányzati

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Székhely (Gimnázium): 1183 Budapest, Kossuth Lajos tér 2. Telephely (Általános Iskola): 1185 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21.

Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Kristóf László csendõr törzsõrmester jogi rehabilitációja 2007. február 21. Egy ártatlanul kivégzett ember felmentése. (A dr. Ságvári Endre letartóztatásával összefüggésben koholt vád alapján elítélt Kristóf

Részletesebben

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE

BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE BOJT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2014. JÚNIUS 10-I RENDKÍVÜLI NYILVÁNOS ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE Határozatok: 39/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 40/2014. (VI. 10.) számú BKt. határozat 41/2014.

Részletesebben

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához

A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához A) Meglátások Magyarország II. világháborús részvételének tanításához 1. Didaktikai kérdések a II. világháború tanításánál 2. Szakmai nehézségek a II. világháború tanításában 3. Etikai és szakmai dilemmák

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben