Tabajd község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (V.31.) sz. Ök. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Átírás

1 Tabajd község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2002. (V.31.) sz. Ök. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Tabajd község Önkormányzatának Képviselő-testülete az évi LXV. törvény 16. -ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. Törvény 6. (3) bekezdés a) pontjában illetőleg a 7. (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg. I. Fejezet Általános előírások 1. A rendelet hatálya (1.) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére. (2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak e rendelet alkalmazásával szabad. (3.) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed, azaz az előbb említettekre nézve, a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz. (4.) A szabályzathoz tartozó Szabályozási Terv annak szerves részét képezi, a szabályzatot és a tervet együtt kell alkalmazni. 2. A szabályozás kötelező elemei (1.) A Szabályozási Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani a. a szabályozási vonalat b. a különböző övezeteket elválasztó határvonalat c. az építési vonalat d. az övezeti jellemzőket e. az építési hely területét A kötelező erejű elemek módosítása a Szabályozási Terv módosítását vonja maga után TABAJD HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÁPRILIS

2 2 3. Engedélyhez kötött munkák (1) A 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9.. (1) bekezdésében felsorolt építési tevékenységek, valamint az előkertekben bármilyen, földszint feletti építmény elhelyezése csak építési engedély alapján végezhetőek. ( 2) Bontási engedélyhez kötött mindazon építési munka, melyet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9.. (2) bekezdésében meghatároz, valamint ha az az előkertben lévő bármilyen földszint feletti létesítménnyel kapcsolatos. (3) Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzést biztosító stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni. (4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei terület-előkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt - nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható. A feltételek egyedileg is biztosíthatóak. (5) Az engedélyezési tervek tartalmát a 45/1997. (XII.29.) rendelet meghatározza. A szükséges esetekben az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a legalább 15 m 3 -es szennyvíztároló telepítési és közműcsatlakozási terveit, utóbbit oly módon, hogy az igazolja annak biztosítását, hogy a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítése után a hálózatra ráköthető lesz. (6) A évi LXIV. tv. - a műemlékvédelemről - és a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról - értelmében: a.) Műemlékek esetében bármely építési, bontási, felújítási tevékenység, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az első fokú építési hatóság a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. b.) Műemléki hatósági engedélyt kell kérni minden olyan, egyébként nem építési engedélyköteles munka elvégzése céljából, amely a műemlék (külső-belső) jellegét és megjelenését (nyílászárók, tető- és bádogosszerkezetek, tetőhéjalás, homlokzatfelújítás, -színezés, belsőépítészeti munkák, belső burkolatok, válaszfal-elhelyezés és -bontás, kertépítészeti munkák, hirdetőtábla, felirat, cégér, reklám elhelyezése) tartósan érinti. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni továbbá, tudományos vagy műszaki célú kutatás, feltárás elvégzése céljából. c.) Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatságként működik közre. Ezért a szabályozási tervben a rajzokon és a szöveges munkarészben egyaránt - a megadott helyrajzi számú műemléki védettségű ingatlanok műemléki környezeteit - összes csatlakozó szomszédos ingatlan - helyrajzi szám szerint szerepeltetni kell. d.) Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásában a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel.

3 3 II. Fejezet Településszerkezet, területfelhasználás 4. Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása (1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni. (2) A Szerkezeti Tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni. (3) A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető. 5. Igazgatási terület beépítésre szánt területei (1) Lakóterületek a.) Falusias lakóterület (FL) A belterület (hagyományos) beépítése, a térkép szerinti határvonalakkal. (2) Gazdasági területek a.) Kereskedelmi, szolgáltató terület (KG) A mezőgazdasági célú külterületi gazdasági területek, a térkép szerinti határvonalakkal. (3) Különleges területek a.) Temető (KTE) A belterületi köztemetők 321 és 355 hrsz-ú területei b.) Kegyeleti park (KKP) A 353 hrsz. terület c.) Sportterület (KSP) A külterület 065/6, hrsz-ú területének e célra használt része, a térkép szerinti határvonalakkal. d.) Rekreációs park (KRE) A külterületen a 0221/4-5 bányató és környéke (hrsz) e.) Kemping, sátorozóhely (KC) A 027/1 és 027/3 hrsz. területen, a térkép szerinti határvonalakkal.

4 4 6. Igazgatási terület beépítésre nem szánt területei. (1) Közlekedési területek (K) (P) A közigazgatás területén tervezett vasúti terület, országos és helyi utak, üzemanyagtöltő állomások, közterületi parkolók, kerékpár- és gyalogos utak területei a térkép szerinti határvonalakkal. (2) Zöldterületek (KP) A belterületi közterületek állandóan növényzettel fedett parkjai, az igazgatási terület utakat kísérő fasorai (3) Erdőterületek a. Védett turisztikai erdő (E) A Kásafőző területén őshonos fajokkal telepítendő erdőfelületek, a térképen jelzett határvonalakkal b. Véderdő (VE) Környezetvédelmi céllal telepített erdősávok a térképen jelzett területeken 4. Mezőgazdasági terület a.) Mezőgazdasági terület (MG) Külterületi növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termelés célját szolgáló terület, a jelen rendelet egyéb pontjai alatt fel nem sorolt földrészleteken b.) Mezőgazdasági terület 1 (MG-1) Legeltetésre, kaszálónak alkalmas, részben védett gyepes területek c.) Mezőgazdasági terület 2 (MG-2) A külterület korábbi zártkerti területei, amelyen a hagyományos szőlőgazdálkodás építményei helyezkednek el. Elsősorban szőlőtermesztésre, kertgazdálkodásra szolgáló terület, a térkép szerinti határvonalakkal. d.) Belterületi mezőgazdasági területek (MG-3) Azok a belterületen lévő telkek, melyek nem építési telkek, a térkép szerinti határvonalakkal. Kertművelésre, kisállattartásra szolgáló területek. (5) Egyéb terület Vízgazdálkodással kapcsolatos területek (V) Az egyéb területekhez az ingatlannyílvántartásban ekként szereplő, vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek tartoznak, a térkép szerinti határvonalakkal.

5 7. Az építés és a telekalakítás szabályai Az építési övezet megnevezése Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények) Kialakítható legkisebb telekterület/ legkisebb telekszé- lesség m 2 /m Beépítési mód Beépítettség legnagyobb mértéke Épít-ménymagas-ság legnagyobb mértéke Előkert mérete a szabályozási vonaltól Zöldfelület legkisebb mértéke Terep-szint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt) Az építészeti kialakításra vonatkozó egyedi előírások Az építészeti kialakításra vonatkozó általános előírások Beépítés közművesítettségi feltétele LAKÓTERÜLET FL-1 OTÉK 14. (2) bek szerint Általában 1000/14, de ha a környezetben kialakult telekstruktúra már kisebb telkekből áll (pld. a Bátori u. környékén és a Szabadság-hegyen) 600/14 m legkisebb méret megengedett. oldalhatáron álló 30% 4,5 m Építési vonal illeszkedik a szabályozási vonalra. Új építés esetén az utca kialakult beépítéséhez kell alkalmazkodni. 50 % 40 % A történetileg kialakult magastetős épülettípus építhető. A Bátori utca védett szakaszán loggia, erkély vagy más konzolos épületrész, nem építhető az utcára néző homlokzaton. Az utcai homlokzatokon csak álló téglalap alakú nyílás helyezhető el. A tetősík dőlése oromfal esetén csak 45 fok lehet. Kontyolt tető dőlése fokos lehet. Tetőfedés anyaga elsősorban cserép, nád, természetes pala legyen. A cserép színe a piros, barna és sötétszürke árnyalatai. Csak vízszintes ereszvonal, illetve a különböző ereszmagasságok között átmenetet biztosító ferde eresz alkalmazható. Oromfalas homlokzat(rész) legfeljebb 8.0m széles lehet. Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75 %-ban vakolt legyen. Látszótégla homlokzat felület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem használható közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása MEZŐGAZDASÁGI BEÉPÍTÉS MG (külterületi mezőgazdasági területek) MG-2 (külterület, korábbi zártkertek, szőlők, pincék) OTÉK 29. (1) bek. szerint 720m m m 2 Szőlő, gyümölcsös, kert 3000m 2 egyéb művelési ág 6000m 2 szabadonálló - 3% (kivéve: nádas, szántó) 3% 3%, melynek fele lakóépület lehet 4,5m Min. 10 m 90% Beépített terület kétszerese - 1db gazd épület, pince 1db gazd épület, pince lakóépület Tájba illő nyeregtetős épületek építhetők, max. 45 fokos tetőhajlásszöggel. A helyi védelem alá eső borospince-területeken a fedés, ömeg-és homlokzatképzés a védett pincékhez igazodjon (vakolt homlokzat, nádfedés) közműves villamos energia, tartályos gáz, fúrt kút, zárt szennyvíztároló, nyílt árokkal történő csapadékvíz elveze út kialakítása MG-1 Legelő, gyep (kaszáló) MG-3 (belterületi, művelésre alkalmas, nem építési telkek) Nem építhető be. Részben helyi védelemre is javasolt Természeti Terület TABAJD HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÁPRILIS

6 6 Az építési övezet megnevezése KÜLÖNLEGES TERÜLET KTE A belterületi köztemetők 321 és 355 hrsz-ú területei KSP A külterület 065/6, hrsz-ú területének e célra használt része KRE Rekreációs terület (Horgásztó és környéke) KC Kemping, sátorozóhely A 027/1 és 027/3 hrsz. területen, a térkép szerinti határvonalakkal Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények) Kialakítható legkisebb telekterület/ telekszé- lesség m2/m Beépítési mód Beépítettség legnagyobb mértéke Építménymagasság legnagyobb mértéke Zöld felület legkisebb mértéke Terep-szint alatti beépítés legnagyobb mértéke (pincével együtt) Előkert mérete a tervezett szabályozási szélességtől Az építészeti kialakításra vonatkozó egyedi előírások Az építészeti kialakításra vonatkozó általános előírások Ravatalozó, harangláb kialakult szabadonálló 2% 10,0 m Helyi védelemre javasolt terület Torony építése lehetséges sportolással kapcsolatos létesítmények OTÉK 27. (4) bek. a) b) c) szerint Vendéglátás, szórakozás, sportolás, üzemeltetés létesítményei kialakult szabadonálló 10% 7,5 m 80% 20% Az előírás szerinti magastető lapostetős tömegekkel is kombinálható Tetőfedés anyaga cserép és pala Szín a piros, barna és sötétszürke árnyalatai. szabadonálló 2% 4,0 m 90% 5% Tető: fokos dölésszögű cserép, nád, természetes pala Építmény: fa, kő 3000/30 szabadonálló 10% 4,5 m 80% - A tetősík dölése fokos lehet. Teőfedés anyaga csak cserép, nád, természetes pala lehet. Szín:a piros, barna,sötétszürke árnyalatai Fém és műanyag homlokzat-képzés nem használható Torony építése lehetséges Beépítés közművesítettségi feltétele közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történőt csapadékvíz elvezetés út kialakítása közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, nyílt árokkal történőt csapadékvíz elvezetés út kialakítása KKP Kegyeleti park, a 353 hrsz. kialakult szabadonálló, földbe süllyesztett kialakult kialakult 80% Meglévő beépítettség másfélszerese Helyi védelemre javasolt terület

7 7 Az építési övezet megnevezése Az építési övezetben elhelyezhető épületek (építmények) Kialakítható legkisebb telekterület/ telekszé- lesség m2/m Beépítési mód Beépítettség legnagyobb mértéke Építménymagasság legnagyobb mértéke Zöld felület legkisebb mértéke Terep-szint alatti beépítés legna-gyobb mértéke (pincével együtt) Előkert mérete a tervezett szabályozási szélességtől Az építészeti kialakításra vonatkozó egyedi előírások Az építészeti kialakításra vonatkozó általános előírások Beépítés közművesítettségi feltétele GAZDASÁGI TERÜLET KG-1 OTÉK 19. (2) bek szerint. 3000/30 Szabadon álló 20% 7.5m 60% 30% 10,0 m Tetőfedés anyaga cserép, pala bitumenes zsindely, fém lehet. Szín a piros, barna és sötétszürke árnyalatai. Az előírás szerinti magastető enyhe lejtésű vagy lapostetős tömegekkel is kombinálható -közműves villamos energia, ivóvíz szolgáltatás, és szennyvíz- elvezetés, -nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés út kialakítása

8 8. Általános előírások (1) A tervezési területen elvi telekalakítási engedélyt kell kérni: a.) a terven szereplő javasolt telekalakítástól eltérő szándék esetén b.) beépítetlen területen az előírt minimális telekszélességnél kisebb szélességű telkek esetén a telkek átosztására vonatkozóan (2) A kialakult telekstruktúrába illeszkedő telekalakítás esetén geometriai szükségszerűségből az előírt minimális méretektől (telekterület, utcafronton mért telekszélesség) 5% eltérés engedélyezhető. (3) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a a.) különleges területeken b.) gazdasági területeken c.) kialakult telekosztás esetén a szabályozási előírásoknál kedvezőtlenebb adottságú telkeknél a beépítési lehetőség vizsgálatára d.) beépített telek esetén az újabb főfunkciójú épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés vizsgálatára (4) Bármely építés esetén az előírásoknak meg nem felelő épületeket és építményeket meg kell szüntetni, vagy el kell bontani. (5) A tervezett szabályozási szélességekbe beálló épületek állagmegóvása az általános szabályok szerint szükséges, de átalakítása, korszerűsítése, bővítése, emeletráépítése, tetőtérbeépítése azaz építés esetén a szabályozásba belógó épületet, épületrészt el kell bontani. (6) Az épülettel azonos méretű, valamint az övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telken csak állagmegóvás végezhető, építés esetén a szabályos telket ki kell alakítani. (7) Feltöltésre szánt területen és a mellett pince csak a megfelelő műszaki megoldással építhető. (8) Falusias besorolású lakóövezetben újonnan épülő épület utcai és kilátás felöli homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges. (9) Épületet a telek azon oldalhatárára kell építeni, amely az adott utcában már kialakult. Nem egyértelmű helyzetben az északi irányhoz közelebb eső illetve a keleti oldalt kell építési vonalnak tekinteni. Amennyiben saroktelek esetén a beépítendő oldalhatár utcavonalra esik, ezt a homlokzatot is utcai homlokzatszerűen, a keresztutca előkertméretét (előírtat vagy kialakult állapotot) figyelembe véve kell kialakítani. Oldalhatáron min. 60 cm csurgótávolságot kell tartani. (10) Oldalhatáron álló beépítés esetén második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő. (11) Saroktelek esetén a beépítettség 1,3-szeresére növelhető. (12) Lakóterületen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 300 m 2 lehet, az 1000m 2 fölötti területrész 50%-a vehető figyelembe a beépítettség számításakor, kivéve azokat az eseteket, melyekben a részletes Szabályozási Terv másképp intézkedik. TABAJD HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÁPRILIS

9 9 (13) Kereskedelmi-gazdasági (KG) területen egy épület beépített területe 1000 m 2 -nél nagyobb nem lehet. (14) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető. (15) Az FL övezetben tetőfedésre elsősorban természetes cserépfedés, nád, természetes pala használandó. (16) Az FL övezetben csak épített kémény létesíthető. (17) Az épületek homlokzatképzése homlokzatonként legalább 75%-ban vakolt legyen. Látszótégla homlokzatfelület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható. (18) Állattartó épület a szabályozási vonaltól számított 15 m és a hátsókert között helyezhető el. (19) A 9.5m-nél kisebb szabályozási szélességű (meglévő) utcák esetében a főfunkción kívül elhelyezhető egyéb funkciók alapterülete a beépítettség 25%-t foglalhatja el. (20) Előkert mélysége a beépítetlen területeken min. 5 m, már beépített területen a kialakult utcaképhez illeszkedik, illetve az új épület beépítési vonala attól eltérhet 1m-t. (21) Telekalakítás esetén a kialakítható minimális telekszélesség 14 m. (22) Új telkek kialakítása esetén minimális telekszélesség 18 m. (23) Lakóterületen, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél. (24) 700 m2-nél kisebb telken egy épülettömegben kell elhelyezni valamennyi funkciót. Ennél nagyobb telken csak akkor építhető további épület, ha a Szabályozási Terv és Szabályozási Előírások szerinti telekalakítási lehetőségek már kimerültek. (25) Használatbavételi eljárás megkezdése előtt az épület az alábbi készültségi fokon kell legyen: az azokat megelőző munkákon kívül késznek kell lenniük a burkolatoknak, a külső vakolásnak, az ereszcsatornának és az összes közműbekötésnek (víz, villany, csatorna). (26) Az évi LIII trv. 15. szerinti Természeti Területre eső telkek esetében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóság. A természeti területbe tartozó telekrészeken építményt elhelyezni nem lehet.

10 10 9. Közterületek kialakítása, használata. (1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki az általános szabályok és a helyi előírásoknak megfelelő módon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges. (3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. Építmény elhelyezésének feltételeire az OTÉK 39. és 40. paragrafusai vonatkoznak. (4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a.) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b.) mozgó árusítóhely létesítése, c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek) d.) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) e.) szobor, díszkút elhelyezése f.) pihenőhely létesítése g.) távbeszélő fülke elhelyezése, h.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag tárolás (5) A közterületen elhelyezhető építmények esetében az építmény kialakításához (távbeszélő fülke kivételével) csak természetes, tartós építőanyagok használhatók fel. 10. Kerítések (1) Külterületen - ha ahhoz a Környezetvédelmi-, a Természetvédelmi Hatóság, az Erdőfelügyelet, a Földhivatal hozzájárul - csak élősövény, legfeljebb 50 cm magasan szárazon rakott kő vagy faoszlopok közé feszített legfeljebb 2.0 m magas huzalkerítés építhető kivéve a 2, 3 bekezdés alatti eseteket. (2) Külterületi lakóterületen legfeljebb 2.0 m magas tömör kő, vagy fa kerítés is építhető. (3) Külterületi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetekben 2.0 m magas fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is használható. (4) Belterületen legfeljebb 2.0 m magas kerítés építhető, mely tömör kerítés esetén csak természetes anyagból készülhet (fa, kő) 11. Hirdetőtáblák (1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb fél négyzetméter hirdetőtábla. (2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként 1m 2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.

11 11 A hirdetőtáblák elhelyezésénél figyelembe kell venni az évi I.tv. 12. és 42/A., valamint a 20/1984 (XII. 21) rendelet 4. (6) bekezdésének előírásait. (3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60cm kiállású lehet a hirdetőtábla. (4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet. (5) A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem engedélyezhető. (6) Helyi értékvédelmi területen (művi és természeti), műemléki környezetben, csak az 1. pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb negyed m 2 felületű tábla helyezhető el. (7) Az 1/1998. (1.23.) KTM - MKM együttes rendelet (a műemlékeken, a Világörökség Jegyzékben felvett védett területen a reklámok elhelyezésének engedélyezéséről, a fennmaradásuk felülvizsgálatáról) értelmében kell a műemlékeken, illetve műemléki környezetben a hirdetőtáblákat elhelyezni. 12. Utak, közlekedés (1) Az új utcák, utak szabályozási szélességét a Szabályozási Terv tartalmazza. (2) A meglévő utak szabályozási szélessége a terven jelölt helyektől eltekintve - a kialakult helyzetnek megfelelő marad. (3) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében a mozgásukban korlátozottak részére parkolóhelyet kell kialakítani az OTÉK 42. (3) értelmében, kerékpártároló helyet kell biztosítani. (4) A terven feltüntetett közterületi parkolóhelyek fokozatosan kialakítandók. (5) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő. (6) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén tehergépjárművek parkolását és a rakodási területet telken belül kell biztosítani (7) Forgalmi utak:- A jelenlegi 8111.sz. összekötő út jelenlegi nyomvonala, szabályozási szélessége megtartandó. (8) Gyűjtőúthálózat: Dózsa György u., Major u. - A meglévő nyomvonalakon a szabályozási szélesség tűrt állapotként megtartható. (9) A kerékpáros turizmus számára önálló nyomvonal biztosítandó a Váli-víz mentén, ennek szabályozási szélessége 3 m. (10) A 148 hrsz területen buszforduló és parkoló kerül kialakításra (11) A tömegközlekedés és vasút létesítményeinek állandó karbantartásáról gondoskodni kell

12 Közművek (1) A közüzemi hálózatok, így a: - vízellátás - szennyvízelvezetés - csapadékvíz elvezetés - földgázellátás - távközlés létesítményeit közterületen az MSZ 7487/2 előírásai szerint kell megépíteni. (2) Belterületen bármely új építmény csak a kiszolgáló közművek megépítése után helyezhető el. (3) A kialakítandó új helyrajzi számmal rendelkező telkeket önálló közműbekötéssel kell ellátni. (4) A szennyvíz szikkasztása nem engedhető meg. (5) A közcsatornába engedett szennyvíz minősége feleljen meg a 204/2001 (X. 26.) Korm. rendeletben foglalt területi határértékeknek. (6) A határérték betartása érdekében ipari létesítmények technológiai szennyvíz és csapadékvíz kibocsátásakor-amennyiben szükséges- ingatlanon belül előkezelőt kell létesíteni. A befogadóba csak a 3/1984 (II. 7.) OVH rendelkezésben megállapított határértékeknek megfelelő minőségű víz kerülhet. (7) A közcsatornába csapadékvíz nem vezethető. A közterület csapadékvizeit árokban, illetve folyókában kell gyűjteni, és a befogadóba vezetni. (8) A felszíni vízelvezetési rendszert a tulajdonosnak bel- és külterületen egyaránt karbantartani, tisztítani kell. (9) A szennyvízcsatorna megépítését követően az érintett fogyasztók kötelezhetők a csatornára való rákötésre. (10) Az ivóvíz hálózatot körvezetékként kell kialakítani, a külső tüzivíz vételezés céljára 100 m tömlővezetési hossz figyelembevételével föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. (11) Belterületen közműpótló berendezés még ideiglenes jelleggel sem helyezhető el. (12) A településkép szempontjából fontos területeken az új építésű villamosenergia ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával kell biztosítani. (13) A távközlési hálózat (telefon, tv, stb.) ellátó vezetékeit térszín alatt kell kiépíteni. (14) A meglévő légvezetékeket rekonstrukció, csere esetén földkábellel kell kiváltani. (15) Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletekben rögzített tilalmak és korlátozások érvényesek.

13 13 (16) A közmű és egyéb vezetékeket nyomvonalának kijelölésekor épületektől az alábbi védőtávolságokat kell biztosítani: Vízvezeték védőtávolsága épülettől: 300 mm átmérőig 3,0 m Csatorna védőtávolsága épülettől: gravitációs csatornánál Elektromos kábel védőtávolsága épülettől: 3,0 m 0,5 m Gázvezeték védőtávolságai az MSZ 7048 sz. szabvány alapján: Nyomásfokozat I. kategóriájú épülettől II. kategóriájú épülettől Üreges, túlnyomás nélküli műtárgytól Kisnyomás 3m 2m 1m Nagyközépnyomás 7m 5m 2m Az energiaközművek hálózati és szabályozási létesítményeinél a vonatkozó rendeletekben rögzített biztonsági övezetek létesítéséről gondoskodni kell. Az üzemvitel zavartalansága érdekében a biztonsági övezeten belül a rendeletben előírt tilalmakat és korlátozásokat érvényesíteni kell. 14. Zöldfelületek (1) Zöldterületet más rendeltetetésű terület-felhasználási egység területévé átminősíteni csak a Szerkezeti Terv módosításával lehet. (2) A közterület lekerítése, beépítése, vagy azon a közcélú használat bármely korlátozását eredményező munkálatok végzése tilos. (3) Az önálló zöldterületen elhelyezhető, természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények a.) a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, tornapálya, játszótér, öltöző..) b.) vendéglátó épület c.) fenntartáshoz szükséges épület (4) max. beépítettség: 2% (5) megengedett legnagyobb építménymagasság 4.0m (6) A tervezési területen, ahol azt a szabályozási szélesség, és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását, a közlekedésre igénybe nem vett közterületek fásítását. Az újonnan beépített területeket fásítani kell. A fásításhoz honos fajokat vagy gyümölcsfákat kell használni. Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kiváltani. (7) Külterületi utak mentén több fajból álló, diverz, ökológiai folyosónak alkalmas fasort is kell telepíteni.

14 14 (8) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a következő tenyészidőszak végéig gondoskodni kell, legalább az 1m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával (9) Lakóterületen új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300m 2 -e után 1db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő. (10) Gazdasági területek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg fasort kell telepíteni. (11) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell. (12) A külterület természetes strukturáló elemeit, a természetes növény- és állatvilág számára élőhelyet biztosító patakokat és vízfolyásokat védeni kell. (13) A 258 hrsz-ú területen (Szabadság-hegy teteje) kilátó létesíthető természetes anyagokból (fa, kő), a kijelölt építési helyen. 15. Erdőterületek (1) Minden erdőt, fasort, facsoportot, egyes fát érintő esetben Az erdőről és az erdő védelméről szóló évi LIV. Tv. valamint a végrehajtására kiadott 24/1997. (IV.30.) FM.r. előírásai kötelezően betartandóak. (2) Erdőterületen bármely létesítmény csak az erdészeti hetóság engedélyével helyezhető el. A területen az erdő rendeltetésének megfelelő, valamint turisztikai és rekreációs célokat szolgáló, természetes anyagokból (kő, fa) épített létesítmények helyezhetők el. (3) 10 ha-t meghaladó területnagyság esetén a max. beépítettség: 5% (4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4m (5) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el. (6) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m (7) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen. (8) Erdőterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, balesetveszélyes volta esetén, illetve a szemetelő, allergiakeltő fajok esetén egészségügyi okból történhet, az erdészeti hatóság engedélyével, az üzemtervi előírásoknak megfelelően. Tarvágás nem, csak fokozatos fafajcsere engedélyezhető, mielőbbi pótlás előírásával, annak érdekében, hogy az érintett erdőterület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében. (9) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja.

15 Mezőgazdasági terület (1) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet, azokon növénytermesztés, állattenyésztés, illetve azokkal kapcsolatos termékfeldolgozás folytatható, az évi LV.tv alapján. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges. (2) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el. (3) Mezőgazdasági területen építmény csak az Étv. 19. (2) bek. szerinti feltételek teljesülése esetén, és az OTÉK II. fejezet 29. -a szerint lehetséges. (4) Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövénnyel kell megoldani. (5) A területek művelése során tekintettel kell lenni a természeti és táji adottságokra. A termőföld védelmében lejtőirányú művelés nem alkalmazható; a meglévőket lejtővédő műveléssel kell megművelni. (6) Utak, dülőutak mentén fasorok ültetendők honos fafajokkal, gyümölcsfákkal. (7) Légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. (8) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza. Állattartó telep létesítése, üzemeltetése során figyelembe kell venni a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet előírásait. (9) A meglévő, hígtrágyát termelő állattartó telepek a keletkező hígtrágyát zárt tárolóba kötelesek vezetni. Mezőgazdasági területen történő elhelyezése csak az évi LV. Trv nak és a 49/2001 (IV.03) Korm. rendeletnek megfelelően, a talajvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. (10) A trágyakezelést a olyan módon kell folytatni, hogy az környezetszennyezést, talaj- talajvízszennyezést ne okozzon. Ez a nagyüzemi állattartó telepeken a trágya szigetelt tárolóba helyezését jelenti. (11) A nagyüzemi állattartó telepek körül 1000 m távolságon belül új épületet lakó- vagy intézményi használati mód céljára nem lehet létesíteni. Ez a szabály nem vonatkozik a Szabályzat kihirdetésének pillanatában már lakóteleknek minősített telkekre. (12) Nagyüzemi állattartó telepek határán legkésőbb az építéssel egyidejűleg fasort kell telepíteni (13) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. (14) Egyidejű jelentősebb beépítés, illetve nagyobb üzemi méretű gazdasági létesítmény elhelyezése külterületen is csak Szabályozási Terv alapján lehetséges.

16 Egyéb területek (1) A közigazgatási határon belül található ezen területek: a.) b.) c.) patakok medre, partja közcélú nyílt csatornák, árkok medre, partja vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) (2) A területeken elhelyezhető létesítmények: a.) d.) vízkár elhárítási építmények sporthorgászás célját szolgáló létesítmények (3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható 18. Védőterületek (1) Beépítésre nem szánt területeken az országos közutak védősávja méter, melyen belül történő építés esetén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. (2) A vasút szélső vágányától 50 méteres védősávon belüli építéshez a MÁV hozzájárulása szükséges. (3) A nagyüzemi állattartó telep védőtávolsága 1000 m, melyen belül új épületet lakó- vagy közintézményi használati mód céljára nem lehet létesíteni kivéve a telephez tartozó létesítményeket (szolgálati lakás, iroda). Ezen korlátozás a tervkészítés időpontjában meglévő állattartó telepek és a belterületi meglévő telkek vonatkozásában nem alkalmazandó, azonban új telekosztás és a külterület vonatkozásában érvényes. (4) A vízfolyások partjától számított 4-4 méteres sáv vízügyi védőterületként meghagyandó vagy zöldfelületként kialakítandó, ahol biztosítani kell a honos vízi és vízparti fajok elterjedését. (5) Állattartó épületek esetében (az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 3003/98 sz. állásfoglalásával összhangban) a következő legkisebb távolságokat és védőtávolságokat kell figyelembe venni:

17 17 Állattartás Állat szám Legkisebb távolság Védőtávolság fajta egyed saját lakás ásott kút saját vízellátámedence egyéb fürdő- közterület Oldalkert x Hátsókert x Állattartó épület család önellátására Ki Ba Ny Br db 5 m 15 m 10 m 5 m 15 m 10 m 6 m H Se Ju Ke St 1-5 db 10 m 15 m 10 m 10 m 15 m 12 m 6 m N L Sz 1-2 db 0-5 m 15 m 10 m 5 m 15 m 12 m 6 m Kislétszámú állattartó telep Nagylétszámú állattartó telep Ki H N Ki H N Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz Ba Ny Br Se Ju Ke St L Sz < 500 db < 50 db <2000 db < 100 db < 200 db < 200 db < 50 db < 30 db < 50 db > 500 db > 50 db >2000 db > 100 db > 200 db > 200 db > 50 db > 30 db > 50 db 15 m 25 m 15 m -. - Jelmagyarázat: Ki: kis haszonállat Ba: baromfi Se: sertés St: strucc H: haszonállat Ny: nyúl J: juh L: ló N: nagy haszonállat Br: broyler Ke: kecske Sz: szarvasmarha X Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni * Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető - trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől legalább 12 méterre legyen. 25 m 25 m 25 m m 20 m 20 m 50 m 50 m 50 m 20 m 25 m 20 m 50 m 50 m 50 m 30 m 50 m 30 m 1000 m* 1000 m* 1000 m* (6) A 355 hrsz. temető belterületi telekhatáraitól mért 25 m-es sávján belül temetési tilalom rendelendő el. 30 m 50 m 30 m

18 18 III. Fejezet Helyi értékvédelem 19. A település védelem alatt álló művi elemei (1) Országos védelem alatt álló építmények (műemlékek): Sorsz. Megnevezés, törzsszám Cím Hrsz. B-18 Református templom Akácfa utca /III K-30 Garibaldi kúria Bélápa puszta 095/ /III B-6 Nepomuki Szent János szobor 10878/III Petőfi Sándor u. 2. sz. előtt 252 (2) Helyi értékes építmények: a.) Belterület: (ide tartoznak a védendő épületek, útmenti keresztek, régi sírkövek, karos nyomókutak) Sorsz. Megnevezés Cím Hrsz B-1 Polgármesteri Hivatal Dózsa Gy. U B-2 I. világháborús emlékmű Rákóczi tér, PM. Hiv. előtt 381 B-3 Kereszt Petőfi Sándor u B-4 Öntöttvas közkút Szabadsághegy u B-5 Tűzoltószertár Petőfi S. u B-7 Lakóház Petőfi S. u B-8 Lakóház Petőfi S. u B-9 Róm. Kat. plébániatemplom Petőfi S. u B-10 Lakóház Szabadságh. u B-11 Szovjet emlékmű Temető utca 355 B-12 Református temető Temető utca 355 B-13 Katolikus temető Dózsa György utca 321 B-14 Lakóház Temető u B-15 Lakóház Temető u B-16 Volt Rudnyánszky-kúria Petőfi S. u B-17 Egykori kovácsműhely Szabadsághegy. u B-19 Öntöttvas közkút. Iskola utca 410/1 B-20 Lakóház Báthori u B-21 Lakóház Báthori u B-22 Lakóház Báthori u B-23 Lakóház Báthori u B-24 Védendő utcakép Báthori u B-25 Lakóház Kossuth L. u B-26 Lakóház Kossuth L. u B-27 Lakóház Kossuth L. u B-28 Lakóház Kossuth L. u B-29 Öntöttvas közkút Kossuth L. u. 41. előtt 547 B-30 Lakóház Kossuth L. u

19 19 b.) Külterület: (ide tartoznak a védelemre javasolt présházak, istállóépületek): Sorsz. Megnevezés Cím Hrsz K-1 Fűzma tanya Mandulai dűlő 0163/7 K-2 Présház Becse-völgy 2514/3 K-3 Présház Becse-völgy 2930 K-4 Présház Badacsonyi-dűlő 1226 K-5 Présház Badacsonyi-dűlő 1215 K-6 Présház Badacsonyi-dűlő 1213/2 K-7 Présház Mandula-hegy 1036 K-8 Présház Mandula-hegy 1043 K-9 Présház Alsó Mandula-hegy 910/6 K-10 Présház Alsó Mandula-hegy 937 K-11 Présház Alsó Mandula-hegy 1030 K-12 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 1925 K-13 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 2011 K-14 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 2005/2 K-15 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 2004/1 K-16 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 1932 K-17 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 2017 K-18 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 1927 K-19 Présház Öreghegy, Szőllőki-dűlő 2016/1 K-20 Présház, prés Felsőhegy 2602/1 K-21 Présház Felsőhegy 2743/1 K-22 Présház Felsőhegy 2740 K-23 Présház Felsőhegy 2725 K-24 Présház Felsőhegy 2715/4 K-25 Présház Felsőhegy 2709 K-26 Présház Felsőhegy 2710/2 K-27 Présház Felsőhegy 2711 K-28 Présház Felsőhegy 2315 K-29 Istálló Csordakút 065/4 Az itt felsorolt épületek esetében az építészeti örökség helyi védelmének biztosítását a 66/1999. (VII. 13.) FVM rendelet alapján kell elrendelni. (3) Védendő településszerkezeti elemek: A terven jelölt területeken a hagyományos faluszerkezetet, telekstruktúrát, beépítési módot meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni. - a Bátori utca 3-9 sz. épületek közötti szakasza (utcavonalon álló beépítés, régi épületekkel) - a Temető u. 1-9 sz. közötti szakasza - a külterületi borospincék (Mandula-hegy, Felsőhegy, Öreghegy Szőllőki-dűlő, Becse-völgy) (4) Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek: - utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés, - tornácos parasztházak, - nádtető

20 20 - vakolt, festett falfelületek, - függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok, - kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések. (5) Műemléki környezet besorolásúak a térképen jelölt területek. (6) Helyi értékvédelmi besorolásra javasoltak a térképen jelölt területek. (7) A évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről - és a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásokról - értelmében: a.) Műemlékek esetében bármely építési, bontási, felújítási tevékenység, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az első fokú építési hatóság a Kulturális Örökségkvédelmi Hivatal. b.) Műemléki hatósági engedélyt kell kérni minden olyan, egyébként nem építési engedélyköteles munka elvégzése céljából, amely a műemlék (külső-belső) jellegét és megjelenését (nyílászárók, tető- és bádogosszerkezetek, tetőhéjalás, homlokzatfelújítás, -színezés, belsőépítészeti munkák, belső burkolatok, válaszfal-elhelyezés és -bontás, kertépítészeti munkák, hirdetőtábla, felirat, cégér, reklám elhelyezése) tartósan érinti. Műemléki hatósági engedélyt kell kérni továbbá tudományos vagy műszaki célú kutatás, feltárás elvégzése céljából. c.) Műemléki környezetet érintő építési, bontási, felújítási munkák, használatbavétel, telekalakítás, valamint funkcióváltás esetén az építésügyi hatósági eljárásokban a műemléki hatóság szakhatóságként működik közre. Ezért a szabályozási tervben a rajzokon és a szöveges munkarészben egyaránt - a megadott helyrajzi számú műemléki védettségű ingatlanok műemléki környezeteit - összes csatlakozó szomszédos ingatlan - helyrajzi szám szerint szerepeltetni kell. d.) Nyomvonalas létesítmények engedélyezési eljárásában a műemléki hatóság szintén szakhatóságként szerepel. (8) Műemléki környezetben és a helyi értékvédelmi területen az értékeket képviselő meglévő épületek, épületcsoportok, zöldfelületek megtartása mellett szorgalmazni kell az eredeti történeti telekstruktúra, beépítési vonal és magastetős épületkarakter megtartását. (9) Építési hatóság az engedélyezés során elrendelheti: - az épület építéstörténeti kutatását, - az eredeti épületmotívumok (boltozat, tornác, vakolatdíszek, stb.) visszaállítását, - az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújítását, - a főépítész által elfogadott homlokzatszínezést (10) A terület jellege miatt a bejelentés alapján végezhető építési munkák építési engedélyhez, a bejelentés nélkül végezhető munkák pedig bejelentéshez kötötten végezhetők. (11) A helyi védelem alatt álló illetve a helyi művi értékvédelmi területen lévő építményeket a.) nem szabad elbontani, kivéve, ha felújítása gazdaságtalan lenne. Felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni. Elbontott épületet az eredeti formájában kell felépíteni. Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a tornácbejárókhoz hasonlóan nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni. A nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani. Funkcióváltás engedélyezhető.