Budai Sas-hegy TVT a Főváros Közepén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budai Sas-hegy TVT a Főváros Közepén"

Átírás

1 Budai Sas-hegy TVT a Főváros Közepén A Déri Claudia ökológus alapítvány pályázata Készítette: Dániel András Biológus (BSC) hallgató 3 évfolyam Budapest, 2009

2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 2 Budai hegység kialakulása... 2 Domborzati viszonyok... 5 Geológiai viszonyok... 6 Szerkezeti viszonyok... 8 Hidrogeológiai viszonyok... 8 Dolomitjelenség... 8 A növénytakaró történeti áttekintése Az emberi hatások a vegetációra A szőlőművelés kora a Sas-hegyen A szőlőművelés utáni élet a Sas-hegyen A Sas-hegy flórája A Sas-hegy klasszikus cönológia szemszögéből Mészkedvelő nyílt sziklagyepek Zárt sziklagyepek Dolomit sziklafüves lejtől A Sas-hegy adventív flórája A Sas-hegy faunája A déli lejtő Déli oldal szerepe Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom Összegzés/Summary Mellékletek Képek

3 Bevezetés: Szakdolgozatom elején szeretném bemutatni azokat a folyamatokat, amelyek a Budaihegység jelenlegi formáját kialakították és lehetővé tették a dolomit vonulatokra jellemző geológiaformák kialakulását. A természetben minden mindennel összefügg. Általános geológiai események bemutatása után, majd kicsit közelebbről a Budai-hegység geológiai folyamatai ismeretében szeretném Sas-hegyen kialakult domborzati viszonyokat is ismertetni. A domborzati viszonyok sok mindent determinálnak, számos speciális jelenség tartozik egy adott geológiai formációhoz. A dolomit mészköveken a dolomitjelenség járul hozzá ahhoz, hogy ezen a területen egyedi vegetáció kép alakuljon ki. A körülmények ismeretében szeretném a vegetációtípusokat, majd az azon kialakul élővilágot ismertetni. Budai-hegység kialakulása A Budai-hegység a hasonló típusú Dunántúli-középhegység része, közepes magasságú ( m), árkos medencékkel és töréses völgyekkel határolt, kisebb sasbércek sorozatából álló, tetőszintjében elegyengetett, tönkösödött röghegység. Ide tartozik a Budai-hegység legfiatalabb tagjaként a Sas-hegy is. A budai hegyekben a legfontosabb kőzet a mészkő, és a dolomit, ezen üledékes kőzetek kialakulása a földtörténeti középkor triász időszakára tehetők. A hegység mai arculatát, alakját az üledékes kőzetképződésen kívül a lemez tektonikai mozgások is jelentősen befolyásolták. A triász időszakában a Thetisz egyik melléknyúlványában, a Parathetisz süllyedő tengervályúban halmozódott fel a dolomit és a mészkő nagyon nagy mennyiségben helyenként 2500 m-nél is nagyobb vastagságban. A dolomit a sekély lagúnákban és tengerek peremterületein alakulhatott ki speciális körülmények között. Legnagyobb tömege a késő triászban alakult ki, ezért is nevezik ebben a korban keletkezet dolomitot fődolomitnak. Ez a sekélytengerekben illetve a tengerparti síkságokban felhalmozott mésziszap dolomitosodásával keletkezett akkor mikor a tenger visszahúzódásával a terület (dagály feletti) síksággá vált, ezáltal a tengeri üledék felszínre került. Ezek a folyamatok periodikusan megismétlődtek, és a felszínen egy nagy kiterjedésű egységes dolomitosodási övet hoztak létre. A dolomit a mészkőből jön létre a magnéziumos tengervíz hatására, a mészkő vagy mésziszap Ca-ionokat a tengervízben lévő Mg-ionok helyettesítik. Mivel a Mg ion nagyobb méretű, a 2

4 helyettesítés rácsfeszültséget okoz, ami a dolomit majdani könnyebb repedezését eredményezi. A fődolomit sajátosságait legjobban a Budai-hegységben megnyitott kőfejtőkben lehet tanulmányozni. Azt tapasztaljuk, hogy milliméteres vastagságból álló hullámos lemezek váltakozva vannak a Megalodus szív alakú kagyló maradványainak tömegét tartalmazó rétegekkel. Fődolomit keletkezése parttól távoli, de nagyon sekély vízzel borított platóhoz köthető, ami időnként szárazra került. A sekély vízben algák tenyésztek, a mélyebb vizű lagúnákban Megalodus kagylók éltek nagy tömegben. Mivel a dolomit csak később, utólagos hatásra keletkezett a mészkőből, így mindkét kőzetnek ismerjük algasávos és megaloduszos változatát. A triász végére a dolomit és a mészkő a budai hegységben kiemelkedett a tengerből (dachsteini mészkő kialakulása után). A jura és a kréta korszakok alatt a felszínük szárazulat volt, további üledékképződés nem történt, más tengeri üledékek maradványát nem találták a területen ebből a korból. A triásztól a krétáig a területen jelentős lemeztektonikai aktivitás nem volt, ez kedvezett a Budai-hegységnek, és környezetének mészkő illetve dolomit felszínén lezajlódó laterális mállási, ill. bauxit- és kúpkarsztképződési folyamatoknak. Ezek a folyamatok hosszan tartó tektonikai nyugalmat igényelnek. Mindez megváltozott mintegy 70 millió évvel ezelőtt. A tangenciális erők hatására ÉNY-DK irányba megtört a Budai-hegység eredeti DNY-ÉK csapású egységes tömbje. Az eocénban az egységes tömbön a sasbércek kiemelkedése és ezzel párhuzamosan az árkok lesüllyedése volt tapasztalható. (lamáriai és illír hegységképző mozgások). Az eocén közepéig a felszín lepusztulás a jellemző, a meredekebb lejtőkről lehordott hordalék a medencék peremén halmozódik fel. A területet kétszer fedte be még üledéktakaró, először a felső eocén táján, majd az egységes megsüllyedés következtében az egész terület megint tengervíz alá került. A budai hegység mezozoóás tömege fedett tönké vált, mert az újonnan keletkezet tenger hol vékonyabb, hol vastagabb üledéktakarója borította be a korábban kiemelkedett domborzat igen jelentős részét. Ez az eocén legvége felé megváltozott, és kiemelkedett a tengerből a terület, de a sasbércek és domborulatok és árkok szintje közel sem emelkedtek olyan magasra, mint az őket körülvevő Északi- (és Déli-kárpátok) kristályos hegységvonulatok tetőfelszíne. Ezekről a magasabban fekvő területekről kavicsos homok folyóvízi hordalék telepítődött a budai hegyek felszínére. A terület másodízben temetődik be üledékkel, de most nem a tengerei üledékképződés a folyamat mozgatórugója a lerakódott anyag forrása, hanem a magashegységekből származó kristályos kavicsos üledék temeti be a felszínt eltérő vastagságban, és intenzitással. (Ebből a hordalékból képződik többek között a Hárs-hegyi 3

5 homokkő konglomeráció is). Ahol ez az üledék csak vékony rétegben rakódik le a további lemeztektonikai folyamatok, és mállási folyamatok során teljesen lekopik. Az eredeti kőzet megint a felszínre kerül, ezeket nevezzük exhumált tönköknek. Ahol meg véglegesen megmarad az üledék borítottsága azok fedett tönkök maradnak. Az exhumált rögök, ill. a János-hegyi Hármashatár-hegyi csoportjának központi kiemelkedése következett, ezek peremei, és az árkos medencék viszont váltózó intenzitással megsüllyedtek, a peremi rögökre nagy vastagságban kiscelli agyag épült. Az oligocén végétől a Budai-hegység rögeit erős tektonikai mozgások háborgatták, a felső miocénban a peremterületeken tengerpart közeli mésztakaró rakódott le, ami a szarmata és a lajtai mészkő kialakulásához vezetett. A miocén végén kialakult szarmata elemek alatt lassú süllyedés indult. Majd rövid nyugalmi szakasz után a süllyedés általánossá vált, ennek következtében alakulhatott ki egy csekély sótartalmú sekély Pannon beltenger, ami nagyobb rögtetők környékét is elborította. A Szabadság-hegy Szécsényi-hegy akkori helyén nem hegyek, hanem mocsaras tavak voltak ezeket, területeket nem borította el a beltenger. Itt indult meg a hévforrások által táplált édesvízi mészkő kialakulása, a Tétényi-fennsík és a Zsámbéki-medence pannon homok üledéke ekkor rakódott le. Fontos megemlíteni, hogy a negyedidőszak végére a Pesti-síkságon megjelent a Duna, és hatalmas hordalékkúpot kezdett el építeni, így a Duna vált a Budai-hegység lepusztulásának helyi erózióbázisává. A pleisztocénben a Budai-hegység gyors kiemelkedését megközelítőleg jól jelzik a Szabadság-hegyi 430 m-es és ezeknél jóval fiatalabb egymás alatti lépcsőkben lerakódott édesvízi mészkőszintek helyzete. A domborzat ilyen fiatal és fokozatos emelkedése külső lepusztító erők, a lejtős törmelékmozgások, és a folyóvízi erózió felélénkülését vonta maga után. A pleisztocénre a hegység arculata sokat változott a harmadidőszaki állapotokhoz képest, ez főleg a jégkorszak idején igen intenzívnek mondható talajkifagyásoknak, és kőzetek kifagyásos aprózódásának köszönhető. A glaciálisok alatt jelentős volt a fagy és a kevés csapadék, ekkor erős volt a kőzetaprózódás és a talajkifúvódás. Az interglaciálisokban meg a csapadék mennyisége volt számottevő. Az intenzív törmelékképződést a csapadékvíz a völgytalpakról, és a szelek a lejtőkről nem tudták elszállítani. Ma a budai hegység nagy részét, lösz és a rajtuk kialakult talaj, burkolja be kivéve a meredek sziklalejtőket és a mészköves fennsíkokat. Hegytípusok: a budai hegység a kialakulása során több rögre darabolódott, és ezek eltérő fejlődésen mentek keresztül: 4

6 a. Tetőhelyzetben kiemelt fedett tönkhegyek: ide tartoznak azok a rögtípusok, amik a jurakréta időszak alatt trópusi tönkösödést szenvedtek, kétszer is betakarta őket üledék az eocénban és az oligocénban, s csak az új harmadidőszakban, ill. és negyedidőszakban emelkedtek, ki tetőhelyzetbe, emiatt a homokkő és márgatakaró egy részét megőrizték. (Nagy-Szénás, Kutya-hegy, János hegy). b. Kiemelt helyzetű fedett tönkhegyek: olyan kiemelt blokkok, amelyek az alsójura tömbösödés után paleogén és neogén időszakban ismételten eltemetődtek és csak a negyedidőszak után kerültek tetőhelyzetbe c. Hegységelőtéri vagy hegylábi helyzetbe került sasbércek: ezeknek a kis rögöknek három fajtáját különböztetjük meg: fiatalabb üledéktakaróval fedettek (Rózsa-domb), félig exhumálódott rögök (Gellért-hegy) és teljesen exhumálódott rögök (Sas-hegy). d. Eltemetett tönkrögök: un. kriptotönkök, csak ott láthatók, ahol az árkos medencék nem túl mélyre süllyedtek) Domborzati viszonyok: A Sas-hegy a Budai-hegység dél-budai láncának a egyik tagja, amely a Németvölgyiárok és a Farkas-völgy között széles lapos nyereggel (Farkasréti temető) kapcsolódik a Széchenyi-hegy megsüllyedt délkeleti nyúlványához. A János-hegy és a Szabadság-hegy rögének hegységelőtéri sasbérce. A főváros belső területén helyezkedik el, teljesen körbeépítve, déli irányban a hegytől Őrmező fekszik, majd innen haladva délnyugat felé Gazdagrét terül el, nyugati irányból Sasad, észak-nyugati szomszédságában meg Farkas-völgy fekszik, északra Németvölgy, észak-északkeletre kis Gellért-hegy kelet-délkeletre meg Kelenföld határolja. Dolomitképződményei Kelenföldi sík átlagosan 120 tsz feletti magasságából emelkednek ki, ezek a földtörténeti triász karni emeletében keletkeztek. A hegy két szabályos kúpban végződik a kopasz csúcs. Azokhoz a hegységelőtéri helyzetbe került sasbércekhez sorolható, ahol a későbbi időszakokban rárakódott üledéktakaró nem maradt meg, a felszínéről lemosódott, elszállítódott, ezek az exhumált rönkök. 5

7 A Kis Gellért-hegy irányából Sasad felé elindulva nyolc elkülönülő egységre tagolódik a sasbérceket alakító szilárd kőzet. délnyugat-északkelet felől a dolomit egybefüggő tömegére tektonikai mozgások voltak hatással. Ennek következtében. A Tétényi út területén végzett kísérleti fúrás 525 m-en érte el a harmadidőszakbeli dolomitot. Tehát a Gellért hegy felől (délkelet) ilyen mértékben zökkent le a hegy. Ennyire erős törések nem tagolták a 8 röggel egybefüggő dolomit tengelyt északnyugat-délkelet felől. A kérdéses mozgások északnyugat felé csillapodni látszódtak, így a triászi dolomit egyenetlenségeit elfedik enyhítve ezzel a délkelet-délilejtők meredekségét (SCHAFRAZIK ET AL 1964). A hegy tetejének, a sasbérctetőnek átlagos szélessége nem haladja meg az 50 métert és hosszúsága sem nagyobb 1000 méternél. A tetőhöz kapcsolódik közvetlenül a sasbérclejtői szilárd kőzet, ennek meredeksége hozzávetőlegesen északkelet-délnyugat irányban a legmeredekebb, Ez a meredekség mind a talajképzésre mind a rajta kialakuló vegetációra nagy hatással van. A törmelékképződés mennyisége a dolomit sajátos mállása miatt viszont nagyon jelentős, de meredeksége miatt itt nem halmozódhat fel a keletkező törmelék. Ez málladék a hegylábi lejtőkön halmozódik fel, ezért itt a hegylábi lejtők meredeksége mérsékeltebb, os és még lejjebb 2,5-5-os a meredekség. A felhalmozott törmelékén a talajképződés i folyamatok jóval kedvezőbbek, mint a meredekebb szakaszokon. Geológiai viszonyok. Az üledékes kőzet felszínét lemeztektonikai mozgások alakították, formálták. Budapest környékén a Gellért- és Sas-hegy dolomitját is fődolomitnak tekintik, de találtak benne Megalodus-szos magvat és néhány egyéb kövületet is. A hegy rétegsorába a laza szemcsés Megalodus-szos dolomit települt legalulra. A mésziszapba annak ülepedése közben gyakran kovavázú élőlények, főleg Radiolaria és különféle szivacsok maradványai is keverednek: a diagenezis során ezekből tűzkőgumók, illetve lencsék alakulnak ki: az olyan mészkövet, illetve dolomitot, amelyben ezek aránya >10%, tűzkövesnek nevezzük. (BALOGH ET AL 1991). Legfelül ez a réteg található. dél-délkelet, és nyugat felé fehér lazaszemcsés dolomit található, mellet kelet felé tűzköves és a Farkasréti oldalon délen sávos kovasavas dolomit váltja fel. Néhol a dolomit nagyon feltűnően és könnyen porlódik, ennek oka a hévforrások hatására történő átkristályosodásban keresendő. A hévforrásokból eredetileg 6

8 aragonit válik ki, ami lehűlés után kalcittá alakul át. Az aragonit sűrűsége D= 2,95 a kalcité D= 2,27, tehát az aragoit kalcittá való átalakulása térfogat növekedéssel jár, és ez a folyamat idézi elő a porlódást. A dolomitosodás a leülepedés utáni, de még a kőzetté szilárdulás előtti diagenetikus folyamat, ami a lágy iszapban ment végbe. A leülepedett rétegek elmozdulhattak egymástól több vetődés is elmozdította, az oligocén-eocén és kréta során. Az igen könnyen porlódó dolomit nem mindenhol pusztult le, mert harmadidőszak tektonikai mozgásainak következtében a terület kiemelkedése több helyen vulkanikus tevékenységhez köthető hévforrások a dolomit egyes részeit kipreparálták, kovasavval átitatták. Ezek a részek sokkal ellenállóbbak lettek az aprózódás- mállási folyamatokkal szemben. Sas-hegy számos híres geológiai formakincse alakult így ki (Medve-szikla). Eocén idején a Sas-hegy még nem emelkedett ki a tengerből, mikor a budai márga kialakulóban volt, ezért veszi ma körül a hegyet övszerűen márgatakaró. (SCHAFRAZIK ET AL 1964) szerint a csúcs felszínre kerülése márgaképződési folyamatok után történt meg, ami alátámasztja azt a feltételezést is, hogy a Sas-hegy a hegység egyik legfiatalabb képződménye. Néhol a márga felett is dolomitrétegek vannak. Kifejlődése sem egységes mindenhol mm vékonypados, néhol lemezes darabos. Helyenként a hévforrások vizétől kovásodott, ritkán a márga is porlódó lisztes. A csapása a legtöbb helyen a dolomittal azonos, hajlásszöge azonban eltérő. A budai márga elnevezés a műszaki kőzettan szerint olyan kőzetet jelent, amiben a mészanyag mellet jelentős mennyiségű agyag is jelen van. A márga normálsósvízi, sekélybathiális kifejlődésű, az agyagnak és a szénsavas mésznek igen különböző arányú keverékéből áll. Mélyebb részeken mészmárga, a sekélyebb részeken agyagmárga alakult ki. Az eocén-oligocén idején erre ülepedet rá a kiscelli agyag formáció, mely jelentős mennyiségben a hegy D és Ny oldali lankásabb alsóbb hegylábi területein helyezkedik el. Az eróziótól laposabbra mosott dombhátakon pannon kvarckavics és levantai forrásvízi mészkő törmeléke is megtalálható (SCHAFRAZIK ET AL 1964). Az egész Budai-hegységben nagyon elterjedt, az óbudai téglagyárak ebből égetik a téglát. Az agyagásványokon kívül a kőzet jelentős mennyiségű kvarcszemcsét és iszapot is tartalmaz, és előfordulhatnak benne teljesen homokos rétegek is. A Sas-hegy nyugati felén a gerinc mentén csekély mennyiségű pannon alapkonglomerátum is található, a Széchenyi-hegyről kiinduló torrens patakok vize és törmeléke ezt a területet is elérte. 7

9 Lösz felhalmozódása a keleit oldalakon történ meg leginkább, Bod Péter és Dajka Gábor utca közötti vízmosásokban a legerőteljesebb, vastagsága meghaladhatja a 3-4 m is, de jelentős magasabbról származó törmelék keveri ezt is. Szerkezeti viszonyok Kelet-nyugat irányú peremtörések hozták létre az egyenes vonalú, meredek hegygerincet, ezt egyébként északnyugat-délkeleti harántörések tagolják alatt dőlnek meg a dolomit rétegek délnyugat felé. A Sas-hegy keleti részén északkelet felé dőlnek alatt, de sok helyen a délnyugati dőlés figyelhető meg. délről a dolomit tömegre kissé rátolódott a budai márga. a hegy déli oldalán gyakoriak az egymással párhuzamos déldélnyugati törések, a rétegek meg meredeken dőlnek 60. Ezek a törések nyitottak utat a karsztvizeknek a felső krétában (SCHAFRAZIK ET AL 1964). Hidrogeológiai viszonyok: Ahogy az elmúlt fejezetben láttuk, a hegy létrejöttében a víz szerepe fontos szerepet játszott, (üledékképződés), ami mára már háttérbe szorult. Az eocén végtől a pliocénig élénk hévforrás tevékenység volt a területen. A talajvíz a kiscelli agyagban 4-6 m mélyen található meg, ez a talajvíz kemény, mert a lösz rétegeken keresztül szivárog, és van alkalma kioldani a CaCO 3 -at. A 67 m mélyen egy magánházban a felszín alatt 14,2 C hőmérsékletű karsztvizet találtak egy fúrás alkalmával (SCHAFRAZIK ET AL 1964). Dolomitjelenség: Dolomitterületek vegetációja merőben eltér más mész, ill. szilikáttartalmú kőzetek vegetációjától. A dolomitsziklagyepek sokkal nagyobb fajdiverzitással rendelkeznek (ZÓLYOMI 1942). Az elmúlt korok meleg, ill. hideg időszaki hírmondói is nagyobb számban képviseltetik magukat a dolomit kopáron mit bármelyik másik mészkő kőzeten. Ez a lényeges különbség már sok vegetációkutatónak feltűnt. PLANCHON már 1854-ben rámutattak arra a tényre, hogy külön mész- és dolomitnövények vannak. A két élőhelytípus geomorfológiája is jelentősen eltér. Az első földrajzi-morfológiai irományok még a szél és a defláció jelentőségét hangsúlyozták, de a valódi különbségek nem erre vezethetők vissza. A hazai szakirodalomban a dolomit jelenségre ZÓLYOMI BÁLINT mutatott rá es sokat idézett művében feltárja 8

10 dolomit és a vegetáció közötti szoros összefüggéseket. Arra a tényre is felhívja a figyelmet, hogy a dolomit sajátos aprózódási mállási folyamataira vezethető vissza sok minden. Szintén a triászban keletkezett dachsteini mészkő rétegzett szerkezetű, gyakran nagytisztaságú CaCO 3, Ennek következtében a dachsteini mészkő kiválóan oldódik, és karsztosodik. A jól oldódó mészkő kevesebb, de nagyobb törmeléket képez a felszínen, ami a talajképző folyamatoknak ez sokkal jobban kedvez. A dolomit a kőzettani fejezetben részletesebben kifejtett okok miatt nagyobb Mg-tartalommal rendelkezik. A dolomit többnyire monomineralisztikus kőzet, összetételében csak 0,5-1,5 %-ban szerepelnek agyagásványok, tehát teljesen egységes, más alkotó résztől mentes. A Mg-tartalom miatt a dolomit a mészköveknél nehezebben és lassabban oldódik, egyenes arányosság mutatható ki a Mg tartalom és az oldódási folyamatok intenzitása között. Viszont nem hanyagolható el, hogy ridegsége miatt a kőzet erősen repedezik, és apróra töredezik, ez a törmelék sarkos szögletes, és ez a málladék a kialakulandó talaj humusztartalmát folyamatosan gazdagítja. (KUN ET AL. 2005). Az intenzív fizikai mállás miatt a felszín folyamatosan pusztul, és a meredek lejtőről a finomszemcsés törmeléket a csapadék folyamatosan lehordja, a dolomithegyek profilja domború és meredekségük főleg a pusztuló csúcs felé igen számottevő! (1. ábra). A lehordott törmelék miatt a hegylábak már lankásabbak, jelentősen javulnak itt a talajképződési adottságok. Ezzel szemben a belső geológiai erőktől kiemelt mészkő nem mállik ilyen fizikailag ilyen intenzíven, és nagyon sokáig megőrzi alakját. A lapos tömbfelszín plató alakban marad és meredeken a mélyebb részekbe egy sziklafelszínnel szakad le. A plató tetején jelentős mennyiségű humusz felhalmozódás lehetséges, mert intenzív törmelék felhalmozódás mélybe szakadó meredek sziklafelszíneken történik meg. A növényzet elrothadásával bőven halmozódik fel annyi humusz, amely karbonátokkal telített, viszont kőzettörmeléktől mentes, itt ebben a talajban zavartalanul kialakulhat a klimax társulás. A pusztuló felszínt jelző domború dolomitlejtőnél az inflexiós sáv (normális lejtők homorú és domború részét elválasztó részek) a domborulat alsó harmadában van. Ilyen esetben a lejtő legalján és a legtetején találhatunk zonális növénytársulásokat, a domborulat közepén pedig az extrazonális növénytársulás a domináló (JAKUCS 1962). Mivel a domború lejtők gyorsan erodálódó felszínek, számolni kell a kitettség adta mikroklíma alakulásokon kívül itt még a termőréteg nagymértékű elvékonyodásával is, ezért még a dombtetőkön is nagyméretű edafikus stresszel kell számolni. A tetők mindig extrém élőhelyeknek számítanak, különösen igaz ez a dél-délnyugati oldalakra, ahol a mikroklíma szélsőségesen is száraz lehet, mert a nap beesési szöge majdhogy nem merőleges hatását még a szelek kiszárító hatása még jobban fokozza. Ezért sem alakul ki a zonális 9

11 társulás dombtetőkön. Mindezekből azt a következtetést vonatjuk le, hogy ugyanazon felszínformáló erők ( ugyanannyi csapadék mennyiség és hőmérséklet) az eltérő szerkezet miatt más és más geológiai formákat hoz létre, és ez által más és más élőhely kialakulásának kedvez, a természetes szukcessziós állapotok különböző szinten lesznek. (1. ábra) 1 ábra: a dolomit és a mészkő sajátos aprózódási tulajdonságaiból adódóan kialakuló hegyformák: a mészkő (1) lankásabb felszínén a körülények kevésbé mostohák, talajképződés és felhalmozódás a lankásabb tetőkön kedvezőbb, ezért a tető erdősülhet. (2) A dolomiton domború felszinű hegytetők jönnek létre, a nagy edafikus stessz miatt záró erdős vegetáció nem alakulhat ki, ezér kopár a felszínük (ZÓLYOMI 1942) Felmerült még az elsődleges fizikai aprózódási tényező mellet, hogy kiegészítheti ezt a hatást a dolomit eltérő összetételéből adódó emelkedett Mg-szint növényzetre gyakorolt közvetlen hatása is. Valószínűsíthető azonban, hogy a Mg tartalomnak kevesebb és alárendelt szerepe van, mert vannak olyan lajta és szarmata mészkőtípusok, ahol a dolomitvegetációra kísértetiesen hasonló növénytársulási foltok jegyeztek fel (KUN 1996). Ezek a mészkövek a miocénban keletkezetek, és dachsteini fődolomitnál sokkal lazább szerkezetűek, könnyebben porlódnak. Ahol kibukkannak a szarmata mészkövek padkái, e kőzetfajtának könnyen morzsálódó anyagai folyamatosan mozogásba vannak, és a lejtés irányába mozognak (KUN ÉS ITTZÉS 1994). Itt a mészkőpadfejeken, vagy azok málladékán szintén jelentős a törmelék felhalmozódás, tehát kialakulhatott foltokban a dolomitterületekre emlékeztető dolomitnövényzetre emlékeztető társulás. Ilyen jellemző társulásokat találhatunka Tétényfennsíkon is a déli kitettségű os lajtamészkő meredélyein ahol a Bromo-Festuco 10

12 csoport fajainak dolomithoz hasonlóan magas borítottsága kimutatható KUN (1995). Jellemző Viszont itt hiányoznak a dolomittól eltérően az északias előfordulású refugiális fajok (KUN 1995). Ha dolomitjelenség okát keresvén részletesebben összehasonlítjuk a négy kőzettípust a lajtai szarmata, dachsteini és dolomit kőzeteket, KOVÁCSNÉ LÁNG (1966) és KUN ET AL (2005) vizsgálatai alapján indulhatunk ki. Különbségeket mutattak ki a dolomit és a mészkövek talajai között: A mészkő sziklagyepből vett minta talajában a humusztarlatom sokkal magasabb értéket mutatott (10-25%), és a hozzá tartozó ph is magasabb (7,3-7,7pH) volt. A dolomit sziklagyepekből 3-5 %-os humusztartalom, és 7,1-7,3 ph volt kimutatható. Viszont a mészkő sziklagyepekben volt az ingadozás mértéke nagyobb. Ami fontos tényező, mert a talajban lévő tápanyagok felvehetőségét és magát a tápanyag ellátottságot e kettő tényező befolyásolja leginkább (KOVÁCSNÉ LÁNG 1966). Természetesen a nagyobb humusztartalom a jobb talajképződési folyamatokkal magyarázható, a mészköveknek van jobb N szolgáltató képessége is, ez kapcsolatba hozható jobb talaj erősebb mikrobiális tevékenységével. A humuszanyagok fontos feladata az is egyben, hogy a tápanyagellátás szélsőségeit mérséklik, kiegyenlítik, amely a jelen vizsgált kőzethatású talajokban különösen kiemelt fontosságú. A Kőzetek Ca- és a Mg-tartalmát vizsgálták savas illetve vizes kivonatban, és mind a mészkövön, mind a dolomiton a Ca-tartalom dominál (savas kivonat mindkét helyen két nagyságrenddel nagyobb értéket mutat). Második helyen a leggyakrabban előforduló elemek közül a savas, ill. vizes kivonatokban a Mg volt, de ez mészkő vizes kivonatából nem volt kimutatható, (érték a dolomiton 2-4 mg % volt). Savas kivonatban ez az érték megközelítőleg a 100 szorosára emelkedett. A Mg a dolomit talajokban tehát jelentős ökológiai, ill. kémiai tényező! Ezeket a vizsgálatokat ismételték meg KUN ET AL (2005) és hasonló eredményekre jutottak, ebben a vizsgálatban részletesen a négy mészkőtípusra végezték el a kísérleteket. 11

13 2 ábra: Négy mésztartalmú kőzettípus (dachsteini, szarmata, lajta és dolomit) részletes összehasonlító vizsgálata (KUN ET AL 2005) A dolomiton adódott a legalacsonyabb Ca-tartalom (2. ábra), ez szoros összefüggésben van, viszont a magas Mg tartalmával. Itt kapták az összes többihez képest a legalacsonyabb P és K tartalmat. A talajok összehasonlító vizsgálatai során, a Mg-tartalom még mindig a dolomiton volt a legmagasabb, a többi elem folyamatos kiegyenlítődése figyelhető meg, az élettevékenységek következtében emelkedett a P és K szintje a kőzetekhez képest, és a talajképződés további velejárója a Fe-Al feldúsulás. Az általános következtetés vonható le, hogy a kőzetekben jelen lévő elemtartalom eltérések, a talajban majd a növényekben egyre jobban mérséklődnek, kiegyenlítődnek. Idáig nem sikerült találni olyan erős kapcsolatot a növények Mg tartalma, felhalmozódása és a dolomit sziklagyepek Mgtartalma között, ami meghatározná, és felelne a dolomitjelenségért. Bár a Mg növeli a talaj vízmegkötő képességét, mert a talajkolloidokon adszorbeált Mg hat a talaj szerkezetére is, ezáltal megemeli a talaj holt víztartalmát, ami a növények számára nem felvehető. De azt sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a víz soha sem tud itt sokáig időzni, mert a meredek oldalakról gyorsan lezuhog a csapadék, ill. vizeket elnyelik hegység hasadozott dolomitsziklái és a hegy feküjében levő kőzetekig szállítódik. A kőzetek, talajok növények elemtartalom összefüggése során a legszorosabb korrelációt (3. ábra), a talaj királyvizes oldata (AR), és a talaj felvehető elemtartalom (LE) között tapasztalták (KUN ET AL 2005). 12

14 3. ábra: A kőzet talaj kristályvizes oldata, a talaj felvehető elemtartalma, és a növényi elem tartalom közötti összefüggések (KUN ET AL. 2005) Ha a keletkező kőzettörmelék mennyisége alapján hasonlítjuk össze a területeket, a lajta szarmata és dolomit mészkövek törmelék-anyaga jócskán 90% felett van, ami azt jelenti, hogy tápanyag ellátottság szempontjából igen csak szélsőségesek a viszonyok. Azon a helyen ahol a legnagyobb a humuszmennyiség, a talaj felső szintjében (A szint), a 2mm-nél finomabb frakciók zömét a kőzettörmelékek szolgáltatják. (4. ábra) Ez pedig azt jelenti, hogy rendkívül szűkös a tápanyagok elérhetősége, ami korlátozó tényező az anyagok felvétele szempontjából. A dolomiton 7,1 % a szarmata mészkövön 4,8%a lajta mészkövön meg 2,9 % az a rész, ami a kőzetanyagon kívüli. A 5. ábrán nagyon jól látszódik, ekkora mennyiségű folyamatos törmelék, és szemcseképződés mellet, maximum csak váztalajok alakulhatnak ki ilyen körülmények között. 5. ábra: A kőzettörmelék mennyiség a négy mészkőtípusban (KUN ET AL 2005). 13

15 Fontos, hogy a dolomiton, mind a talajon, mind a felette való légrétegben nagyobb a hőingadozás mértéke, mint a karsztosodó, nem aprózódó mészkövön. A mészkő sziklagyepek mikroklimatológiai vizsgálataik alapján megalapították, hogy a dolomit talaja jobban hővezető, nyílt dolomit sziklagyepeknek és nincs önálló növényi klímája (KUN ET AL 2005). Az állandó lejtő irányába történő törmelékmozgásos helyeken történő intenzív mikrogeomorfológiai mintázat változással jellemezhető területek, tulajdonképpen nem mások, mint edafikus sivatagok (állandó és szélsőségese szárazság, és vízhiány). Fontos a jelenség szempontjából a sekély talaj megmaradása, mert azokon a területeken, ahol magasabb talajtakaró kialakulhat, elveszíti a speciális mikroklímatikus adottságát a hely. Ezeken a területeken a vegetáció az intrazonális jellegét is fokozatosan elveszíti és az általános elterjedésű zonális fajok terjednek el. Tehát e területek olyan területek is lehetnek, ahol az éppen aktuális makroklimatikus helyen a terület rendelkezik, egy sajátságos folytonos (mikro) klimatikus-rezisztenciával. Ez a rezisztencia teszi lehetővé, hogy ezeken a helyeken csak olyan társulások tagjai verjenek gyökeret, amelyek az itt kialakult abiotikus stressznek ellen tudnak állni, ill. tolerálják azt. Ugyanakkor itt a mindenkori zonálisan elterjedt vegetáció képviselői csak korlátozott mértékben, alárendelt szerepben jelenhetnek meg. Ezek a helyek a reliktum fajoknak gyűjtőhelyei, nevezik is ezeket, ezért refugiális helyeknek is (KUN 1998). Ezeken a helyeken maradhatnak meg korábbi korok képviselői. A dolomit sajátos növényzetének kialakulásában tehát jelentős szerepe van a domborzati és ezzel kapcsolatos mezo- és mikroklimatikus viszonyoknak, a kőzet fizikai sajátosságának, tehát a dolomitjelenséggel összefüggésben kialakuló populáció kollektívumokat, növényzeti típusokat nevezzük összefoglalóan dolomit növényzetnek, vegetációnak (ZÓLYOMI 1942). A növénytakaró történeti áttekintése A földfelszínt jelenleg borító növénytakaró mai pillanatnyi állapotát, és összetételét, területi elterjedését a reliktumok, és endemizmusok kialakulását és annak okát, nem érthetjük meg csupán a jelenleg működő erők és környezeti tényezők figyelembevételével. A növénytársulások kialakulását és elterjedését a környezet és a növényzet közötti dinamikus egyensúly határozza meg. A külső környezet időben nem állandó, folyamatosan változik, ha e dinamikus kölcsönhatás megbomlik, a növénytársulás annak megfelelően átalakul, megváltozik. Ismernünk kell tehát a növénytakaró fejlődési menetét és az azt kiváltó 14

16 tényezőket. Az események a régmúltban kezdődtek és hatással vannak még mindig a jelenre. Ezen folyamatok még most is zajlanak, de a természetes tényezők mellet mára már egyre meghatározóbb szerepet játszik az antropogén beavatkozás, tájátalakítás is. Jelenleg a növénytakaróban a leggyorsabb, és legintenzívebb változást az emberi tevékenység okozza. Lokálisan a Sas-hegyre lebontani az eseményeket lehetetlennek tűnő vállalkozás, egyrészt a globális nagy kiterjedésű folyamatok nem szűkíthetők le egy 30 ha-os területre, másrészt egy szűkebb terület növénytakarójának kialakulását csak egy tágabb területre vonatkozható adatok figyelembevételével vázolható fel. Azok a globális folyamatok, amiket ismertetni szeretnék, a területen is érvényesek voltak és szerepet játszottak a táj kialakulásában. De nem szabad elfelejteni, hogy a terület növényvegetációjának végleges képét, annak tarka mintázatát, a domborzati, felszíni viszonyok, az alapkőzet, és rajta kialakuló talajadottságok, speciális mikroklimatikus viszonyok változásai határozzák meg végül, illetve azzal kölcsönhatásban alakul ki. Az elmúlt korok vegetációs képe, uralkodó növénytakarójának megállapításához pollenanalitikai vizsgálatok és őstörténeti telephelyek tűzhelyeinek faszén maradványainak hathatós anatómiai elvégzése után következtettek (ZÓLYOMI 1958). Legpontosabban az egykor virágzó vegetáció rekonstrukciójához mikrofossziliák hívhatók leginkább segítségül. A legpontosabb képet az egykori vegetációról, pollenanalitikai és pollenstatisztikai vizsgálatok, és relative C14-es kormeghatározó módszerek elvégzése után kapták. A nagyobb kiterjedésű lápokban és a nagy állóvízfelülettel rendelkező tavak (Balaton) üledékében végzett fúrások elemzése lehetővé teszi az egykori fás vegetáció viszonylagosan pontos meghatározását (KUN 1991). A pleisztocénben Budai-hegység területét, de egész Magyarországot nem fedte jégtakaró, un. pszeudoperiglaciális terület volt. A mai növénytakaró kialakulása és eloszlása az utolsó jégkorszak után következhetett be. A természetes vegetációban a harmadkor végétől, vagy az interglaciálisoktól kezdve a jelenig folytonosan őshonos meleget kedvelő elemek számaránya bizonyára alacsony. De hasonlóan a pleisztocén glaciálisokban a pszeudoperiglaciális területeken kialakult növénytakaró jellemzően hideget kedvelő fajai is csak, mint reliktumok maradhattak fenn a jégkor utáni klímaváltozások folytán (ZÓLYOMI 1958). A glaciális és periglaciális, illetve a lösztájakon a uralkodó növénytakaró a kontinentális hideg sztyep volt. Ez a löszpuszta a magyar középhegységekben 400 m terjedt fel, utána alhavasi gyepekkel megszakított cirbolyafenyő-vörösfenyő alkotta szubartikus tajgaöv követte. A würm III periglaciális idején Ősmátrán, mind a Budai-Pilis-hegységben az előző melegebb korok, a risz-würm interglaciális és a későbbi stadiálisokból származó reliktum karszt elemei maradhattak fenn a védett déli meredek oldalak mikrokilmatikus 15

17 zugaiban. Elsősorban megőrizni a reliktum növényeket, társulásokat hideg elől a középhegységi dolomitlejtőink tudták, dolomit ezen speciális tulajdonságára később térek ki. Az ilyen megmaradt elemek pl mint a Festuca glauca, Carex humilis, C. alba, Linum dolomiticum, Daphne cneorum, Seseli leucospermum és egyes szubmediterán elemek, mint a Fumana csatlakoztak az Alpokból az alpesi jégpáncél miatt leszoruló dealpin nyúlfarkfüves (Sesleria) sziklagyepeihez. Tipikus dealpin elemek: Festuca amethystina, Calamagrostis varia, Primula auricula, Carduus glaucus (ZÓLYOMI 1958). A késő glaciális során a löszpuszta beerősödési folyamata elkezdődik. A pleisztocén és holocén között a fokozatos felmelegedéssel kezdetét vette a preboreális fenyő-nyír fázis. Az éghajlata sokkal humidabb. A középhegységről az említett dealpin sziklagyepekből, és a délkelet-kelet felől bevándorló elemek komplexet alkotnak a fenyő-nyíres elegyeivel. Megindul a középhegységi reliktum területekről a levándorlás az alföldi területekre, ez természetesen azt jelenti, hogy a felmelegedéssel már nem csak a reflúgiumokban voltak növények számára alkalmas klimatikus helyek. Ehhez csatlakozott az igen csak kontinentális igényű elemek Dk bevándorlása. A holocén elején kialakulnak a lombos erdők, a fenyvesek háttérbe szorulnak, legtovább a dolomit hegyek északi oldalán maradnak fenn, majd innen is eltűnnek. A jégkor utáni erdőfejlődésnek ez az egyik legjellemzőbb és legszembetűnőbb szakasza. A mainál szárazabb és kontinentális éghajlat alakul ki. Fő jellegzetességei: nagy napi és éves hőmérsékletingadozás, zord telek és meleg nyarak jellemzik. Évi mm között ingadozik a csapadékmennyiség, ennek nagyobb része nyáron hullik le. Ezen az éghajlaton a Középhegységeken, tehát a Budai hegységben is a lejtősztyeppek teret hódítanak. A megelőző időszakban már vándorlásnak indult meleg kontinentális reliktumok térnyerése is rendkívül fokozódott. Ezekkel együtt lehúzódnak az alföldre a K-DK-ről bevándorolt rokon jövevény fajok csoportja is, de ezek egy része a lejtősztyeppek vegetációját is gazdagítja. (Sternbergia colchiciflora, Ajuga laxmanni). A jégkorszaki reliktumok menedéket megint csak a dolomitokon találnak, de most az északi oldalak őrzik az elmúlt vegetáció képviselőit. A dolomit sziklák igaz könnyen felmelegednek, de könnyen le is hűlnek, egy északi domborzati sajátosságból adódóan kevésbé sütött sziklafelszín így hamarabb hűl le. Itt a hideget sugárzó mikroklimatikus sziklafelszínen lehetett a mogyoró fázistól eltérő speciális klíma. A mainál melegebb időszak a tölgy fázisban is tartott, csak a kontinentalitás csökkent, a mainál is fokozottabb mértékben jelentkezett a szubmediterrán jelleg. A mediterrán téli csapadékmaximummal rendelkező éghajlata és a kontinentális nyári csapadék maximummal jellemezhető éghajlata között van átmeneti sáv, amiben a csapadéknak kettős egy őszi és egy tavaszi maximuma van ez a szubmediterrán, azaz aequinoctiális régió. Ez volt a zártabb 16

18 kevert tölgyesek, és a szubmediterrán fajok virágkora, az erdős sztyeppek alakultak ki a sztyeppek helyén. Ez a fázis a szubmediterán elemek, így a molyhos tölgy és csertölgy (Quercus pubescens, Qu. cerris) az ezüsthárs (Tilia argenta) bevándorlásának és kiterjedésének fő időszaka. Főként a Dunántúli-középhegység dolomitja a közvetítője a dél felől előretörő szubmediterrán karsztgyep. (Festuco-Brometum Festucetum glaucae) és karsztbokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) növénytársulások elemeinek (Fraxinus ornus, Carpinus orientalis, Vicia sparsiflora) (ZÓLYOMI 1958). A vegetáció zonális eloszlása nem változott, az előzőekhez hasonló, viszont az megemlítendő, hogy mind a pannon, mind a pontusi vegetáció a Kaukázus és a Balkán felől rengeteg szubmediterrán molyhos tölgyes zónába tartozó fajjal gazdagodott. A bükk fázist két részre lehet osztani, az első fázisban az éghajlat kontinetalitása továbbra is csökken, de a klíma jellege szubatlantiba hajlik át, tehát a hőmérséklet szélsőségei csökkennek a csapadék meg emelkedik. Ez kedvez a legzártabb erdők kialakulásához, kialakulnak a bükkösök, az alföld egész övén leváltódnak a sztyepprétek, erdős puszták övébe kezdett beterjedni. A Bükk-hegység újholocén rétegeinek pollenelemzése is a bükk előretörését igazolja, a másik uralkodó fafaj a gyertyán volt. A középhegységekben kiterjedtek a gyertyánosok-tölgyesek (Querceto-carpinetum) és a bükkösök (Fagetum), az utóbbiak még az Alföldre is lehúzódtak. A Hársas kőrises (Tilio- Fraxinetum) társulások a törmeléklejtős kőzetekre szorultak vissza az előzőek térnyerés miatt. A szubatlantikus klíma miatt a szubmediterán elemek térnyerése megakad, a tipikusan szubmediterrán karsztbokoredő menhelyei a délies meredek kitett lejtők válnak, ahol más zonális társulás nem alakulhat ki. Történik mind ez a természetes sziklagyepek és lejtősztyeppek rovására. A bükk fázis kiteljesedése pusztai és szubmediterrán karsztelemek tekintélyes visszaszorulását okozta, ezért több olyan növény, ami a mogyoró és tölgy fázisban elterjedt volt, a bükk fázis végére reliktummá válik, vagy rosszabb esetben kipusztult innen. A klímaváltozással során nem csak a fajkészlet cserélődött, hanem az abundancia viszonyok és a dominancia viszonyok is erősen átalakultak (KUN 1991). A történeti idők vegetáció fejlődését nyomon követve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fajgazdag magyar flóra kialakulását a középhegységek sajátos tulajdonságainak köszönhetjük, nagyobb szerepe volt a reliktumok megőrzésében majd onnan azoknak visszatelepedésében a síksággal határolt középhegységeknek, mint maguknak a síkságoknak. Az állandóan pusztuló meredek lejtőkön találjuk azokat a területeket, amik a zonális növénytársulás expanzióját megakadályozzák, mert ezek a területek az adott zonális mély talajok kialakulását akadályozó exponált kitettségű sziklás lejtők. Ráadásul speciális 17

19 mikroklimatikus viszonyokkal (sőt olykor mezoklímatikus) megakadályozza az uralkodó éghajlathoz szokott társulás térfoglalását, menedéket biztosítva ezzel a letűnt korok, régebbi éghajlatok növényfajainak. A legfontosabb tényező, ahogy a növény rövid vándorlással jut el a neki megfelelő mikrolkímatikus szegletbe a klímaváltozás esetén. Közel vannak egymáshoz a szöges mikroklíma ellentétet jelentő északi és déli lejtők, ehhez járul hozzá még a dolomit speciális tulajdonsága. Az aprózódó meredek felszínen, soha nem alakulhat ki záró társulás, a szukcesszió nem éri el a klimax jelleget, a sztyepp és erdőssztyepp számára soha nem alakulhat ki a kedvezőtlen zárterdős vegetáció. A síkságon viszont a növények a klímaváltozás elől legtöbbször nem tudnak elmenekülni, éghajlatváltozás elől nagy távolságokat kell megtenniük, míg a természetes éghajlat kedvezővé válik. Mi sem bizonyítja jobban ezt, mint ha megnézzük, hogy az Budai-hegységben vagy akár a Sas-hegyen 6 árvalányhaj is előfordul (Stipa capillata, S. eriocaulis, S. tirsa, S. pulcherrima, S. joannis, S. dasyphylla addig az alföldön ebből csak kettő (PAPP 1977). Az emberi hatások a vegetációra. Az antropogén hatások napjainkra nagyon felerősödtek, míg a természetes vegetációt ismertetni csak nagy léptékben tudtam, itt lehetőség adódig már csak a területre korlátozó emberi tevékenységeket ismertetnem. A táj arculatának formálásába már régóta beleszól az emberi tevékenység, Szőlőművelés kora a Sas-hegyen A budai bor eredete nagyon régi időkbe nyúlik vissza, már II Géza vagy III Béla idejében elkezdték irtani a Buda környéki erdőségeket, hogy azokat mezőgazdasági művelés alá vonják. A XIII. századról már szőlőbirtokról szóló adománylevelek is fennmaradtak, amelyek legtöbbször Budán felül a hévízi a szentjakabi és az óbudai promontoriumokat emlegetik. Feltehető ezeken a területeken már akkor is sok szőlőültetvény volt. A budai szőlőkultúra területe a Sas-hegy és Óbuda felső határáig terjedt ki. Budavár török bevétele után a budai hegyekben nem szakadt meg a bortermelés, sőt igen intenzíven emelkedett, tekintve a török híres kertésztudományát valószínűleg nemesedett és terjeszkedett. A török kiűzése után a budai szőlőhegyek pusztán terültek el a főváros körül, a polgárság számára újra 18

20 meg kellet hódítani ezeket a területeket. Leggyakrabban a török elől ide menekült rác telepesek fogta újra kapát, és metszőollót. A felhagyott területeket ohen gewöhrt (kiváltás nélkül) fogták művelésbe, amint a területen a tőkék termőre fordultak, a városi tanács a polgár nevére assignálta a területet, tehát a tulajdonába került. Ilyen eset a Gellért-hegy és a Sashegy, s majdnem minden szőlőt termő helyen előfordult. A növekedés mértékét mutatják, hogy a Sas-hegyre 1704-ben 15 telket assignáltak, 1705-ben újabb telkek kerültek művelés alá. A évre a szőlőhegyek közül a legtöbbet már megműveltnek tekinthetünk. De a beültetettség mértékéről úgyis kaphatunk egy képet, ha megnézzük a kerülők számát. A kerülők fizetési jegyzékéből kiderül, hogy 1705-ben csak egy ember vigyázta a Sas-hegy Naphegy Wiesenberg környékét, mi bizonyítja kis mértékben volt még csak beültetve. A 1711-es évben a Sas-hegy már három kerületre oszlott és 6 ember feladata volt a terült őrzése ban a Sas-hegyen 148 telek területe kb. 324 negyed volt. (1 melléklet) Az 1789-es összeírás szerint Sas-hegy több dűlőre is kiterjedt: a 21. dűlő Adlerberg, azaz Sas-hegy. Buda leghíresebb bortermő hegye, határai Burgerberg, Stressenweingarthen (a mai Sasad része), a Németvölgy é Budaörsi-út. Tiszta szőlőtermő terület, ami azt jelentette a területet nem hasznosították más célokra, itt kizárólag szőlőművelés folyt. Nagysága hol 9 öl, de még számos dűlővel voltak közös részei vagy volt határos (7. dűlő Polgber, 22 dűlő Strassenweingarthen, 20 Teütschenthall 23 Burgerberg.) A Budai- sas hegyi borvidéken eleinte fehér,(mézesfehér olaszrizling sárfehér juhfark budai zöld rakszőlő de a rác vincellérek betelepülésével a mediterrán jellegű vörös borok termelése terjedt el, (kadarka nagyburgundi cabernet merlot). A virágzó budai borkulturának a filoxéra vész vetett véget ben még kivalló szüretről tudósítanak, de 1884-re. a filoxéra eléri, és elpusztítja a területen lévő szőlők nagy mennyiségét, először, a gellért-hegyi és sas-hegyi területek fertőződnek, majd innen terjed tovább a gyökértetű. A bortermelés visszaesését reprezentálja az, hogy 1884-ben akkori I. kerületben (ma XI. ker) 66,477 hektoliter, a következő évben már csak 23, 742 hektóliter a bortermelés. A évi kataszter szerint a Sas-hegyen már csak 12 katasztrális (~5755 m 2 ) holdnyi szőlő van, és 1933-ra ezek a területek még jelentékenyebben csökkentek (6. ábra) a kipusztult területet helyére fokozatosan gyümölcsösöket ültettek (BODOR 1933). 19

21 6. ábra: Budapest térképe 1933-ban, a hajdani nagy múltú szőlőterületeknek már csak igen csekély hányada látható a térképen (BODOR 1933). A szőlőművelés utáni élet a Sas-hegyen: A szőlőkultúra vesztével, és a város növekedésével, ez a terület, is mint, megannyi Buda környéki terület egyre jobban felértékelődött, mit potenciális lakóhely. A kietlen kopárok, beépíthetetlen csúcsok egyedüli hasznosságát abba látták a kor emberei, ha fenyvesekkel hasznos termő területté alakítják. Kopárok feketefenyővel való telepítését, a Sas-hegy sem kerülhette, el 1933-ban a Sas-hegyen legfelső részét fekete fenyők borítják, ebből 45 katasztrális holdnyi magánerdő Haggenmacher Oszkáré a területen. (BODOR 1933) Budapest székesfőváros várostelepítési programjában, mint közkert van beleillesztve, valós az a veszély, hogy beerdősítik, PÉNZES ANTAL feketefenyő csemete elültetését írja le, és felhívja a terület természeti kincseire a figyelmet (PÉNZES 1942). A második világégés kemény telei alatt a város lakossága, szükségből kivágta ezeket az fenyveserdőket, ezzel a dolomit vegetáció lélegzethez jutott. Az alatta való térség még ritkán lakott nyaraló övezet 20

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Leél-Őssy Szabolcs 2014. Célkitűzés Bemutatni: A területről

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok

Részletesebben

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Száraz sziklagyep társulások főbb növény- és állatfajai, veszélyeztetettsége, természetvédelmi szempontú kezelésük főbb kérdései. A száraz sziklagyepek általános jellemzői Hegységeink

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE RÁCZ RÉKA ELTE TTK KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: DR. JÓZSA SÁNDOR ELTE TTK KŐZETTAN-GEOKÉMIAI TSZ. 2012.06.27. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/89/alpen_01.jpg

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok

Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok Mérsékelt övezet Elhelyezkedés Négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszak jellemzi Évi középhőmérséklet: 0-20 oc között mozog Évi közepes hőingása: A legmelegebb hónapok középhőmérséklete: 15-25 oc,

Részletesebben

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015

Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában. Budai Zsófia Georgina 2015 Hidrotermális tevékenység nyomai a Budai-hegység János-hegy Hárs-hegy vonulatában Budai Zsófia Georgina 2015 Célkitűzés A Budai-hegységben tapasztalható jellegzetes kőzetelváltozások genetikájának értelmezése

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK

Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK

NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉKEK Fekete-tenger Vörös-tenger Nem konszolidált üledékek Az elsődleges kőzetek a felszínen mállásnak indulnak. Nem konszolidált üledékek: a mállási folyamatok és a kőzettéválás közötti

Részletesebben

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ A dolgozat felépítése *Bevezetés *A mélyföldtani viszonyok vázlatos ismertetése *Süllyedés történet *Hő történet *Szervesanyag érés- történet *Diszkusszió

Részletesebben

Fontos társulástani fogalmak

Fontos társulástani fogalmak Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják!

A negyedidőszak jelentősége. Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak jelentősége Az ország felszínének 80%-át negyedidőszaki képződmények borítják! A negyedidőszak tagolása 10 200 éve (1,8-2,2) 2,4 millió éve Pleisztocén 2,4 millió éve gyors, jelentős lehűlés

Részletesebben

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Domborzat jellemzése A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella Osztályozási rendszer elemei Domborzati jelleg Domborzati helyzet/fekvés Völgyforma Lejtőszakasz

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András

Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András 1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya

Részletesebben

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE

A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE A DÉL-BUDAI KESERŰVIZEK ÉS A VEGETÁCIÓS MINTÁZAT ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ ELEMZÉSE Dallos Emília Bernadett Környezettudomány szak Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék Témavezető: Mádlné

Részletesebben

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel

Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Náfrádi Katalin Erdőfejlődés rekonstrukció régészeti geológiai módszerekkel Szeged, 2016. december 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Harvard Forest Fulbright kutatói ösztöndíj, 3 hónap www.meetthescientist.hu

Részletesebben

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők

Részletesebben

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési

Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési A Forró övezet Ha a Föld csupán egy egynemű anyagból álló síkfelület lenne, ahol nem lennének hegyek és tengerek, akkor az éghajlatot csak a napsugarak beesési szöge, vagyis a felszínnel bezárt szöge határozná

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei Magyarország Műszaki Földtana MSc Magyarország nagyszerkezeti egységei https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1d58/a-karpat-pannon-terseg-lemeztektonikai-ertelmezese-1ed3/az-europaikontinens-kialakulasa-karatson-david-1f1d/foldtorteneti-vazlat-os-europatol-uj-europaig-1f26/

Részletesebben

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő. 1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

EURÓPA ÉGHAJLATA I. Az Európa éghajlatát meghatározó tényezők a kontinens helyzete, fekvése és ennek éghajlati következményei. Kiterjedése: K-Ny-i irányban ~11 000km (Nyh. 31, Azori-szk.-Kh. 67, Ural;

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Tanítási tervezet. Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7. Tanítási tervezet Az óra időpontja: 2017. november 20. 1. óra Iskola, osztály: Sashalmi Tanoda Általános Iskola, 8. a Iskola neve és címe: Sashalmi Tanoda Általános Iskola 1163 Budapest, Metró u. 3-7.

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő

Versenyző iskola neve:. Település:... Csapat neve:... Csapattagok nevei:... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Versenyző

Részletesebben

A Kárpát medence kialakulása

A Kárpát medence kialakulása A Kárpát -medence A Kárpát medence kialakulása Az 1200 km hosszúságú félköríves hegykoszorú és a közbezárt, mintegy 330 000 km2-nyi területű Kárpátmedence egymással szoros összefüggésben és az Alpok vonulataihoz

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

1. feladatsor megoldása

1. feladatsor megoldása megoldása 1. feladat I. Atlasz használata nélkül a) 1. Popocatépetl A: Mexikóváros 2. Vezúv B: Róma 3. Fuji C: Tokió 6 pont b) rétegvulkán/sztratovulkán c) közeledő/ütköző 2. feladat a) városok folyók

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605

Részletesebben

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások Dr. Gombos Béla SZENT ISTVÁN EGYETEM Agrár- és Gazdaságtudományi Kar MMT Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése

Részletesebben

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén

Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Geológiai képződmények az egri vár elpusztult Dobó-bástyájának a területén Mint ismeretes, a Dobó-bástya 1976 júliusában leomlott, ezt követően a megmaradt részt balesetvédelmi okok miatt lerobbantották.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. augusztus - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK

FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK Geomorfológia 18. előadás FELSZÍNFEJŐDÉSI ELMÉLETEK A Föld felszíne a belső és külső erők összjátékaként alakul. A jelenlegi állapot a pillanatnyi eredményt mutatja elegyengetett felszínek. Geomorfológiai

Részletesebben

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett. 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010.

Készítette: Czinege Dóra Márta. Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010. Készítette: Czinege Dóra Márta Témavezető: Prof. Mindszenty Andrea 2010. Bevezetés, Célkitűzések Módszertani megfontolások Hogyan ismertem meg a terület földtani felépítését? Milyen saját megfigyeléseket/vizsgálatokat

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció

II. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves

Részletesebben

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban

Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban K ö z l e m é n y e k Hévforrás-nyomok a Pilis-Budai-hegység triász időszaki dolomitjaiban DR. VITÁLIS GYÖRGY A miocén-kori vulkánosság utóhatásait követően, de főleg a negyedidőszakban a Kápát-medence

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. február - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Karsztosodás Karsztosodás Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben. Az elnevezés a szlovéniai Karszt-hegységből származik. A karsztosodás

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért

Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Klímaváltozás a kő magnószalag Földtudományok a társadalomért Bevezető a kő magnószalag Földünk éghajlati rendszerében történt ősi változások kőbe vannak vésve. A por és jég felhalmozódásai, tavak és tengeri

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában

Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában Környezeti és fitoremediációs mentesítés a Mátrában A Zagyva- Tarna vízgyűjtője A két folyó között a Mátra Hol vagyunk? Gyöngyösoroszi 0 A Mátra földrajza A Mátra az Északi-középhegység része Európa legnagyobb

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK

BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK BOTANIKAI KÖZLEMÉNYEK 92. kötet 1 2. füzet 2005. A DOLOMITJELENSÉG: KÕZETTANI, TALAJTANI ÉS NÖVÉNYZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK (KÕZET-, TALAJ- ÉS NÖVÉNY ELEMZÉSEK MAGYARORSZÁGI MÉSZKÕ- ÉS DOLOMIT SZIKLAGYEPEKBEN)

Részletesebben

Magyarország földtörténete

Magyarország földtörténete Magyarország földtörténete Magyarország területét a DNY-ÉK irányú Zágráb-Hernád nagyszerkezeti vonal két fő szerkezeti egységre osztja. E vonaltól északra eső lemezdarab az Afrikai-lemez peremén, a délre

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások 1 VIZSGÁLATOK 1 A projekt témájának megfelelően a vizsgálatok tárgya azoknak a paramétereknek (természeti, természetföldrajzi, tulajdonosi, használati, szabályozási, stb.) a meghatározása, amelyekkel jellemezhető

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata

Dr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.

15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. 15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus

Részletesebben