HOGYAN HATOTT A GAZDASÁGI VÁLSÁG A HAZAI TELEVÍZIÓKRA? FÓKUSZBAN AZ MTV ÉS AZ RTL KLUB

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HOGYAN HATOTT A GAZDASÁGI VÁLSÁG A HAZAI TELEVÍZIÓKRA? FÓKUSZBAN AZ MTV ÉS AZ RTL KLUB"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Kommunikáció és média Nappali tagozat PR-szóvivői szakirány HOGYAN HATOTT A GAZDASÁGI VÁLSÁG A HAZAI TELEVÍZIÓKRA? FÓKUSZBAN AZ MTV ÉS AZ RTL KLUB Készítette: Ujvári Máté Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ AZ ELSŐ GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG Röviden a fekete csütörtökről A Dawes-terv NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁJA Az okok Következmények A válság hazai megjelenésének okai Következmények Reklámpiac A TELEVÍZIÓK HELYZETE Általános ismertetők Összehasonlítások Közszolgálat VS. Kereskedelem Székházak, csapatok Bérek AZ MTV HELYZETÉNEK RÉSZLETES ISMERTETÉSE Sajtómegjelenések Összegzés Közszolgálati harcok A Magyar Televízió értékelése KERESKEDELMI TELEVÍZIÓK A két nagy Nézettség műsorstruktúra Az RTL Klub helyzete

3 7. SUMMA SUMMARUM IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLET Kolosi Péter interjú Ábrajegyzék Az 1923-as gazdasági világválság folyamatábrája - 1. ábra... 8 A munkanélküiség alakulása az USA-ban 2. ábra A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak számának alakulása 3. ábra Az országos adók bevételei milliárd forintban 2008-ban 4. ábra Gyártott műsorpercek csatornánként 2008-ban 5. ábra Egy százalékpontnyi nézettség költsége milliárd forintban 6. ábra A közszolgálati televíziók költségvetése 7. ábra A közszolgálati televíziók új műsorai 8. ábra A közszolgálati televíziók nézettsége 9. ábra A televíziózással töltött percek száma Magyarországon 10. ábra

4 1. BEVEZETŐ Gazdasági világválság. Pénzügyi krízis. Recesszió. Megszorítások. Az utóbbi egy-két évben sajnos rengetegszer találkozhattunk ezekkel a kifejezésekkel. Az Amerikai Egyesült Államokból induló események elérték Magyarországot is, és hazánk is szenvedett sőt, még most is szenved a történések miatt. Hogy mit jelent a válság, mik az ismertető jegyei, azt nagyjából legalábbis mindenki tudja. Ez nem is annyira izgalmas, már csak a témáját tekintve sem, ráadásul egy időben mindenki erről beszélt. Azonban ha megkérdezünk egy laikust, a tipikus utca emberét arról, hogy szerinte mit okozott a válság, akkor valószínűleg a következőt fogja nekünk válaszolni: Bajt. Igen, de mekkora bajt? Nagyot. A válsággal is úgy vagyunk kicsit, mint sok minden mással az életben: tudjuk, hogy mit jelent, de ha részletezni kellene, vagy el kellene mondani valakinek, akkor már bajban lennénk. Éppen ezért, dolgozatom első részében részletezni fogom a mostani problémát, de előzményként szintén megemlítem az 1929-es, első nagy gazdasági válságot is. Erre véleményem szerint azért van szükség, mert a jelenleg is zajló folyamatok egy ízben már megtörténtek a világban, éppen ezért nem lennék következetes, ha nem szólnék a 20. században lejátszódó eseményekről. Önmagában azonban a pénzügy krízis számomra nem lenne túl izgalmas. Éppen ezért egy olyan területtel szerettem volna összehozni, ami egyrészt kapcsolódik a tanulmányaimhoz, másrészt pedig érdekel is. Ez a terület természetesen a média, de hogy egy kicsit leszűkítsem a dolgokat, a televíziózás. Dolgozatomban tehát arra a kérdésre keresem a választ, hogy a nagy gazdasági válság hogyan hatott a hazai televíziós csatornákra? Hatott rájuk egyáltalán? Befolyásolta őket valamiben? Mekkora mértékben? Szakdolgozatom két főszereplője a Magyar Televízió, és az RTL Klub lesz, aminek több oka van: A nagyobbik közszolgálati televízió háza táján már a válság előtt sem volt minden rendben, de az események hatására a lappangó problémák is felszínre kerültek. A legtöbb anyagot is róluk találtam, és funkciójukat tekintve talán az ő kérdésük a legizgalmasabb is. Az RTL Klub kiemelt szerepe annak is köszönhető, hogy Magyarország évek óta piacvezető televíziós csatornájáról van szó, emiatt joggal merülhet fel például az a kérdés, hogy vajon a válság után is megtudta-e őrizni vezető pozícióját? Emellett pedig tanulmányaim során volt alkalmam magam kipróbálni gyakornokként az RTL Klubnál, és 4

5 valószínűleg ennek is volt köszönhető az, hogy interjút készíthettem Kolosi Péter programigazgatóval, aki rendkívül jól összefoglalta saját csatornájának helyzetét. Rajtuk és az MTV-n kívül még a TV2, illetve a Duna Televízió fog többet szerepelni a dolgozatban, és főleg a különböző összehasonlításoknál lesznek majd érdekesek. Módszertani szempontból a következőket tudom elmondani. Gyakorlatilag a forrásaim 90%-át az online cikkek teszik ki, így nyugodtan mondhatom, hogy egy igen széleskörű (online) sajtófigyelés előzte meg a szakdolgozat írását. Ezekkel aztán szekunder elemzést végeztem, és kiragadva a lényeget, beleépítettem az aktuális részekbe. Több összehasonlítást is végeztem, ezeknek a megértését majd táblázatok és grafikonok teszik könnyebbé. Igyekszem pontosan megmagyarázni azt, hogy az egyes fejezetekben leírtak hogyan s miként kapcsolódnak szervesen hozzá a dolgozathoz, amelynek végén a már említett Kolosi Péterrel készült interjúnak az elemzése lesz olvasható. Természetesen munkám elején egy hipotézist is felállítottam: Elképzeléseim szerint a pénzügyi krízis erősen érezteti hatását a hazai televíziózásban, s ez főleg létszámcsökkentésben, valamint jelentős műsorstruktúra átalakításban mutatkozik meg. Mindezek mértéke pedig csak és kizárólag az adott televíziós csatorna költségvetésétől, és a válság előtti működésétől függ. Hogy ez valóban így van-e, arra reményeim szerint elegendő választ szolgáltat a következő félszáz oldal. 5

6 2. AZ ELSŐ GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG 2.1 Röviden a fekete csütörtökről Mint azt már a bevezetőben említettem, a jelenleg is zajló gazdasági világválság nem az első ilyen esemény a történelemben. Éppen ezért szükségesnek érzem bizonyos mélységig ismertetni a 20. században lejátszódott eseményeket is, hogy pontos képet kapjunk az előzményekről. Az első világháborút követő időszak döntően befolyásolta a később kirobbanó pénzügyi válságot. A háborúban körülbelül 10 millió katona, és ugyanennyi civil halt meg, de az emiatt bekövetkező éhínségekben és járványokban további 20 millió ember vesztette életét. Emellett jelentős mértékű kár keletkezett az anyagi javakban is: Rengeteg ipartelep, közlekedési eszköz vált használhatatlanná, és addig még soha nem látott munkaerő- és nyersanyag hiány jelentkezett. Az első világháború teljes egészében szétzilálta az előző években, évtizedekben kialakuló világgazdasági rendszert. A nemzetközi kereskedelem összeomlott, miután korlátozták a szabad piac működését, s a korábbi vezető ipari országok elvesztették vezető szerepüket. Már nem Németország, Franciaország vagy Anglia számított a gazdasági nagyhatalomnak, hanem az Amerikai Egyesült Államok. A háború után a hadviselt országokban gazdasági válság jelentkezett: a hadikiadások, a fedezetlen pénzkibocsátás, az eladósodottság és a hadi termelés miatt kialakult áruhiány inflációt gerjesztett. Ráadásul a legtöbb állam már a háború alatt letért az aranyalapról, így a pénz értékét annak vásárlóereje határozta meg. A harcok után pedig csak és kizárólag az Egyesült Államok valutája, a dollár őrizte meg értékét, ami annak volt köszönhető, hogy az USA a világ aranykészletének 44%-ával rendelkezett. A legrosszabb helyzetben egyértelműen a vesztes országok voltak. Nekik ugyanis azon túl, hogy bizonyos területeiket elveszítették, még igen magas jóvátételi kötelezettségeik is voltak. Az 1923-as évre már igen súlyos válság alakult ki, ugyanis Anglia és Franciaország sem tudott talpra állni. A két nemzet ugyanis attól a Németországtól várta jóvátételüket, amelynek több mint 130 milliárd aranymárkát kellett volna kifizetnie, ami kétszerese volt az akkor nemzeti jövedelmüknek. (Dupcsik - Repárszky [2005]) 6

7 2.2. A Dawes-terv Elméletben ugyanakkor egy igen furcsa megoldást dolgozott ki a Jóvátételi Bizottság, hogy helyrehozzák a károkat, és mindenki tudjon törleszteni. A Charles Dawesról, amerikai bankárról elnevezett Dawes-terv a következőképpen szólt: Németország külföldi, elsősorban amerikai hitelekből fog törleszteni. Ezzel pedig az a furcsa helyzet állt elő, hogy Németország a részben USA-tól származó kölcsönből fizette a jóvátételt Angliának és Franciaországnak, akik a kapott összeget azonnal továbbították az Egyesült Államoknak, amely így a világ legnagyobb hitelezőjévé vált. Nekik köszönhetően az as évek közepére a legtöbb országban sikerült megfékezni az inflációt. Gazdasági fellendülés kezdődött nagyon sok országban, ugyanakkor a világgazdaság egészében jelentős aránytalanságok voltak. Kezdetben csupán nyersanyag és élelmiszer túltermelés volt, később azonban már megjelent az olcsó tömegtermelés is. Az ipari termékek ára nagyobb mértékben növekedett, mint a mezőgazdasági termékeké vagy a nyersanyagoké, s ezzel kinyílt az agrárolló. A világkereskedelem üteme lelassult amiatt, hogy rengeteg országban vámokkal védekeztek a külföldi behozatal ellen. A hagyományos ipari országok termelékenysége jóval alul maradt a feltörekvő, és most bekapcsolódó államokkal szemben. Az USA például több területen is megelőzte Nagy-Britanniát, de a vezető országok konkurenciájává vált Japán, India és Kína is. A húszas évek elején tehát az amerikai gazdaság jelentősen megerősödött, és részvénypiacain meredeken emelkedtek az árak. Emiatt sokan döntöttek úgy, hogy tőkéjüket kivonták az európai piacokról, és (általában nem túl alacsony) hitelre vettek részvényt a nagyobb hozam reményében október 24, a fekete csütörtök azonban keresztülhúzta az előbb említett emberek számításait, ugyanis a New York-i tőzsdén sosem látott mértékben kezdtek zuhanni a részvényárak. Az árfolyamesés következtében sokan próbáltak megszabadulni saját részvényeiktől, hogy minél kevesebbet bukjanak, azonban ez nagyon nehezen ment. A helyzet novemberre sem javult, s a bankok emiatt befagyasztották a hitelek folyósítását, amivel további eladásokra kényszerítették a befektetőket. Ennek hatására rengeteg beruházást kellett megszüntetni vagy ideiglenesen leállítani, így a munkanélküliség óriási ütemben növekedett. 7

8 A folyamat hatására az emberek tömegesen próbálták meg kivenni betéteiket, aminek a következménye az lett, hogy bankok ezrei mentek csődbe. (Dupcsik - Repárszky [2005] és B.Mátyus Bori [2006]) Az 1923-as gazdasági világválság folyamatábrája - 1. ábra Forrás: A körforgás úgy nézett ki, hogy a bankok nem tudtak hitelezni az üzemeknek, akik költségcsökkentés címén folyamatosan küldték el alkalmazottaikat, s a munkanélkülivé vált emberek kevesebb terméket voltak képesek vásárolni, ami miatt viszont az üzemek mentek csődbe (banki hitel nélkül), és lett még több munkanélküli. Ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt az árak és a bérek is sokkal lejjebb mentek, s a későbbiekben a válság világméretűvé vált, s szinte az összes országban éreztette hatását. Arra most nem térek, hogy a válságot hogyan, s mint tudták végül megfékezni, mert ez nem tartozik szorosan a dolgozathoz. A válság előzményeit és okait, valamint bizonyos következményeit (pl. munkanélküliség) viszont úgy gondoltam, hogy mindenképpen ismertetnem kell ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a jelenleg zajló globális problémáról, ugyanis vannak hasonlóságok. Ezek után rátérek a 21. századi globális válságra, s itt is ismertetném az előzményeket, valamint az okokat. 8

9 3. NAPJAINK GLOBÁLIS PROBLÉMÁJA Azt már a legelején kijelenthetjük, hogy a mostani, 2008-ban tetőző probléma a fekete csütörtök óta tapasztalt legjelentősebb mértékű válság. Előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság, vagy, ahogy a sajtóban emlegették, az úgynevezett subprime-válság. Utóbbi ismertetése előtt azonban még mindenképpen át kell tekinteni a 21. század eleji globalizációs állapotokat az Amerikai Egyesült Államok szemszögéből Az okok Bizonyos történések miatt az úgynevezett amerikai álom már eltűnőben volt a 2000-es évek elején, ugyanis az Amerikai Egyesült Államok elveszítette egyedülálló vezető szerepét a világban. Ezt támasztják alá a szeptember 11-i tragikus események is, amely egyszer s mind bebizonyította azt is, hogy a világszerte irigyelt USA sem teljesen biztonságos. Ettől kezdve óriási összeget fektettek bele az amúgy sem csekély pénzből gazdálkodó fegyverkezésbe, valamint a katonaságba. Védelmi költségvetésük a 2008-as évre 548, 9 milliárd dollár, ami a világ GDP-jének 3,9 %-a. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak. (http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%e2%80% es_gazdas%c3%a1gi_vil%c3%a1gv%c3%a1ls%c3%a1g) Az ország meggyengülésével párhuzamosan hivatalos fizetőeszközük, a dollár is jelentősen veszített vezető pozíciójából a kínai jüannal szemben. Ráadásul, Kína Indiával együtt sok pénztartalékot szív el Amerika elöl azáltal, hogy a nagy cégek sokkal inkább ezekbe az olcsó munkaerővel bíró országokba helyezik át tőkéjüket, szemben az USA-val. Utóbbi, valamint az általános amerikai gyakorlat miatt is rengetegen vettek fel hitelt, aminek tulajdonképpen több évtizedes hagyománya van. Az amerikai fogyasztói társadalomban jól bevált szokás, hogy az újonnan vásárolt terméknél a vevő egy meglévő tárgya, például autója vagy háza szolgál a hitel fedezeteként. A bankokat az is ösztönözte a hitelnyújtásnál, hogy az ingatlanok értéke folyamatosan nőtt, így ha a hitelfelvevő fizetésképtelenné válik, a bank akkor is jól jár az időközben megemelkedett lakás árával. Hiszen ha a hitelfelvevő nem tud törleszteni, úgy a behajtó elveheti a fedezetet nyújtó tárgyat vagy házat, plusz még további értékeket is lefoglalhat addig, amíg a tartozás ki nem egyenlítődik. Azonban általánosságban elmondható, hogy az a család, mely 9

10 hitelfelvevőként a fedezet átadására kényszerült, sosem tudta teljesen törleszteni az adósságát, s emiatt ők újabb hitelt vettek fel a már meglévő tartozásuk kiegyenlítésére. Emiatt egy óriási hitel kihelyezési verseny alakult ki a bankok között, s a hitelező bankok figyelme a másodrendű, úgynevezett subprime adósok felé fordult. A másodrendű adósok olyan, zömükben hitelképtelen, hátrányos anyagi helyzetű, kellő pénzügyi szaktudással nem rendelkező háztartások voltak, akiknek nem lett volna szabad olyan feltételekkel hitelt adni, amilyenekkel az amerikai bankok ezt tették. A másodrendű adósok a hagyományos hitelezési politika mellett soha nem vettek volna fel hitelt, hiszen ők is jól tudták, hogy idővel képtelenek lesznek a törlesztésre. Ezért új marketing módszerekkel valahogyan rá kellett őket venni arra, hogy vegyenek fel hitelt, hiszen a bank állandó bevételtermelésre van kényszerítve. Ezeket az agresszív, piacszerző, hitelkihelyező módszereket az amerikai jogi nyelv predatory lendingnek, zsákmányszerző, extraprofitra törekvő, hitelezésnek nevezi. A predatory lending tisztességtelen és káros jellege nyilvánvaló volt, de az erőtlen törvényhozási lépések nem tudtak gátat vetni ennek a hitelezési gyakorlatnak, amelyet az is elősegített, hogy a bankok egyre inkább saját alkalmazottak helyett üzletkötőket alkalmaztak, akik a megkötött szerződések arányában kapták fizetésüket. Az egyre komolyabbá és feszültebbé váló pénzpiaci versenyre nagyon rossz hatással volt az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása. Az előző időszakhoz képest jelentősen emelkedett a törlesztésképtelen emberek száma, s a rendszer alappillérének, az ingatlanáraknak a csökkenése felborította a rendszert, ami a szövevényes ügyletek miatt a globális pénzügyi rendszer megroggyanásához vezetett. Az előzőleg felvett rengeteg lakáshitel már az ingatlanpiac beomlásához vezetett, ami beindítva egy láncreakciót, szinte az összes fontosabb iparágat magával rántotta. (http://www.hetek.hu/uzlet/200705/elarverezett_otthonok, és Következmények A külső körülmények romlása, az USA gazdaságának lassulása miatt 2006-tól egyre több hitel dőlt be, ami az ingatlanárakra is hatással volt, hiszen egyre több eladó lakás jelent meg az egyébként is túlfűtött piacon. A lakások árait hiába vitték lejjebb vagy 10

11 akár 40%-kal is, legtöbbjüket így sem lehetett eladni. Ekkor kezdtek csődbe menni az ingatlanirodák, és később a bankok is, amelyek jelzáloghitelezéssel foglalkoztak. Mindez persze hatással van a bankközi piacokra is, hiszen azok befagytak, és a bankok csak magas kockázati felárral voltak hajlandóak egymásnak hitelt nyújtani. A bankcsődökről érkező folyamatos hírek hatására a bankok bizalma is egyre erőteljesebben megrendült, nem szívesen adnak kölcsön egymásnak, sőt, már magánszemélyeknek sem. Utóbbi azért is különösen rossz Amerika számára, mert ebben az országban a fogyasztás az elmúlt években egyre nagyobb mértékben hitelből folyt. Ugyanakkor a bankcsődök és a folyamatosan növekvő rossz hírek hatására a fogyasztás is drasztikusan visszaesett, ami igen csak érzékenyen érintett bizonyos iparágakat. A legrosszabbul talán a járműipar járt, mely soha nem látott mélységekbe zuhant ről 2008-ra az USA-ban az évesített, szezonálisan igazított értékesítések kb. 10 és fél millió darab járműeladásról számolnak be, ami 34%-os csökkenést jelent az előző esztendőhöz képest, s amely az elmúlt harminc év legrosszabb mutatója. Szinte mindegyik autógyár óriási veszteségeket könyvelhetett el a válság kitörése után; a General Motors-nak 45%, a Chrysler-nek 35%, a Volvo-nak 52%, míg a BMW-nek 63%-kal esett a profitja 2008 harmadévében. Ezeknek az autómárkáknak a sorsa napjainkban sem (2009. október-november) sokkal jobb, ugyanakkor zárójelben mindenképpen meg kell említeni a mostani válság elején már szóba került Kínát. A CAAM, vagyis a kínai autógyártók szövetségének októberi közleménye szerint ugyanis elkészült az idei tízmilliomodik autó Kínában, s az ázsiai ország ezzel a világ harmadik olyan gépkocsigyártója lett, amely átlépte ezt a darabszámot. Ez azért is érdekes, mert eddig csupán Japán és az Egyesült Államok volt képest egy adott évben több mint tízmillió autót legyártani. Ráadásul a kínai gépjármű kibocsátás a szeptemberi 1,36 millió darabbal ebben a hónapban 78,85 százalékos növekedést mutatott, s az ugyancsak szeptemberben eladott 1,33 millió darab éves csúcs, 77,88 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ebből is látható, hogy a fejezet elején írtak, miszerint megszűnt az USA vezető pozíciója, s már Kína számít (az egyik) nagyhatalomnak, beigazolódni látszanak. S az előbbi adatokból az is egyértelműen kitűnik, hogy Kínát közel sem érintette meg annyira a pénzügyi válság, mint más országokat. (http://hu.wikipedia.org/wiki/2008%e2%80% es_gazdas%c3%a1gi_vil%c3%a1gv%c3%a1ls%c3%a1g) Az eddig tárgyaltakon túl fontos megemlíteni még a válság talán legfőbb következményét, a fokozatosan emelkedő munkanélküliséget. A rengeteg bedőlt hitel, banki csőd, valamint 11

12 cégmegszűnések előidézték a fekete csütörtök utáni következményeket, és nagyon sok embernek kell új munkahely után néznie. Ezt támasztja alá az alábbi ábra is: A munkanélküiség alakulása az USA-ban 2. ábra Forrás: A grafikon egyértelműen megmutatja azt, hogy az utóbbi évekhez képest óriási ütemben emelkedett az elbocsátások száma. A kék vonal az 1990-es években készült felmérést jelöli, s akkoriban mintegy 1,6 millió amerikai állampolgár maradt állás nélkül. A piros vonal a 2000-es évek tendenciáját mutatja meg, s az ábráról leolvasható, hogy körülbelül 2,7 millió USA-beli lakosnak nem volt munkája. Ami a két adattal megegyezik az az, hogy egy kisebb mélypont után mindegyik erős javulásnak indult. Ez a mostani válságnál minden bizonnyal nem így lesz. A zöld görbe a jelenleg zajló folyamatokat ábrázolja, s drasztikus monoton csökkenése szembetűnő. Az elmúlt másfél esztendőben több mint 13 millió amerikai alkalmazottnak szűnt meg a munkaviszonya, s valószínűleg a későbbiekben már nem lesz ilyen mértékű zuhanás, de a növekedés csak nagyon lassan fog megindulni. Az is biztosra vehető, hogy több évnek, adott esetben évtizednek kell eltelnie ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta ismét az elfogadható számot mutassa. 12

13 3.3. A válság hazai megjelenésének okai Mielőtt rátérnék arra, hogy Magyarországon hogyan alakult az elbocsátások száma a válság óta, azt ismertetném, hogy hazánkban hogyan s mi módon jelentkeztek először a gondok. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a válság sokkal jobban érintette hazánkat, mint az Amerikai Egyesült Államokat. Ennek oka abban keresendő, hogy a hazai pénzügyi és gazdasági piac már a válság megjelenése előtt sem volt stabil, de mindenképpen labilisabb volt, mint az amerikai. A kritikus időszak 2008 októberében kezdődött el, de hogy egyébként is mekkora volt nálunk a baj, azt jól alá támasztja a következő adat: A magyar államadósság 2008 szeptemberében több mint 15 ezermilliárd forintnyi összegre rúgott. (http://hu.wikipedia.org/wiki/magyarorsz%c3%a1g) Emellett ott volt (és jelenleg is ott van) a forint-euró gond. Már régen át kellett volna állnunk az euróra ahhoz, hogy stabilabbá tudjuk tenni a hazai pénzügyi és gazdasági piacot, azonban többek között az előbb írt adósság mellett ez most és valószínűleg még jó ideig lehetetlen. Tovább nehezítették a dolgokat a szinte ész nélkül felvett hitelek és kölcsönök. Az elmúlt években a hazai társadalom elkezdte másolni az amerikai fogyasztói társadalom szokásait, s rengetegen vettek fel (elsősorban lakás) hiteleket, valamint vásároltak különböző elektronikai cikkeket részletre. Sok esetben mint a hírműsorokból kiderült a hitelfelvevő személy nem is volt teljes mértékig tisztában a konstrukciókkal, s a banki alkalmazottak sem nyújtottak teljes körű felvilágosítást. Ezeknek később azért is volt hatalmas jelentősége, mert a hitelek nagy része euró alapú volt, s kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy Magyarországra a forintgyengülésen keresztül vezetett a válság útja Következmények A gazdasági válság Magyarországon sem kímélte a munkaerő piacot. A válság megjelenése után (nálunk kb október) még viszonylag szolidabb intézkedéseket végeztek a különböző cég- és HR-vezetők, viszont a 2009-es évben már valóban tömeges elbocsátások kezdődtek. Hogy pontosan milyen mértékben, az a Központi Statisztikai Hivatal grafikonjáról olvasható le. 13

14 A munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatottak számának alakulása 3. ábra Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Amint látható, 2008 novembere és 2009 januárja között az utóbbi évekhez képest jelentősen, mintegy 8,4 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Ez a szám a következő, februári hónapra is jókora számban, majdnem egy egésszel nőtt, ami már több mint 9 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. Ahogy az ábráról leolvasható, a szignifikáns növekedés a továbbiakban sem állt meg, s napjainkban már a felnőtt lakosság több mint 10 százaléka, vagyis több mint ember nem talál magának munkahelyet. Általánosságban elmondható, hogy a létszámleépítés háromféleképpen játszódik le. Az első csoportban szereplők a legkevésbé szerencsétlenek, őket ugyanis nem bocsátja el a cég, hanem munkaidő csökkentést javasol a dolgozóknak. Ez többnyire azt jelenti, hogy ha az adott alkalmazott nem kívánja elhagyni a céget, akkor felajánlanak neki egy olyan opciót, hogy az eddigi heti negyven órás munkaideje helyett a jövőben heti harminc lesz természetesen így a fizetése is megfelelő százalékban csökken. A második csoportba tehetjük azokat a dolgozókat, akiket a (közel) jövőben fognak elbocsátani. Ez azt jelenti, hogy a cégvezető érzékeli a válságot, tudja, hogy létszámleépítésre van szükség, közli is ezt az érintettekkel, de csupán bizonyos idő után küldi őket el, s nem azonnal. Ez nyilvánvalóan azért előnyös az alkalmazottaknak, mert bár 14

15 jelenlegi munkaviszonyuk megszűnik, van egy kis idejük arra, hogy új állást találjanak maguknak, s így egyik hónapban se essenek el fizetésüktől. A legrosszabbul az utolsó, harmadik csoportban szereplő dolgozók jártak, őket ugyanis teljesen váratlanul, tulajdonképpen egyik napról a másikra rúgták ki, s így esélyük sem volt más megélhetés után nézniük. Ebbe a kategóriába sok olyan alkalmazott tartozik, akik csupán próbaidőn voltak, és / vagy határozatlan idejű szerződéssel rendelkeztek, ugyanis őket különösebb kompenzáció nélkül, lényegében azonnal elküldhették. Az elbocsátott embereket nehéz lenne munkájuk típusa szerint csoportosítani, azonban néhány általános jelenség megfigyelhető. Nagyon sok embert a különböző gyárakból és multinacionális cégektől küldték el, ahol egyébként nagy létszámú munkaerőt foglalkoztattak a tömegtermelés érdekében, de a válság miatt kénytelenek voltak csökkenteni a kiadásokat és ezzel párhuzamosan néhol a termeléseket is. A legtöbb alkalmazottól a Foxconn Hungary Gyártó Kft. (1000 fő), és az Alcoa Köfém két gyára (kb. 750 fő) vált meg, de a General Electric is óriási leépítéseket volt kénytelen alkalmazni: a hagyományos izzó- és fénycsőgyártás területéről két év alatt összesen munkahely, míg konkrétan a nagykanizsai gyárban 1300, Vácott pedig 700 munkahely szűnik meg. A legrosszabbul járt iparág azonban talán nálunk is a járműipar. Már a 2008-as év végén óriási elbocsátások kezdődtek, példának okáért a Magyar Suzuki Zrt. több mint 1200 dolgozójától volt kénytelen megválni, s ez az adat azóta is a legtöbb kirúgott alkalmazottat jelenti (ebben az iparágban). Rajtuk kívül még a Denso Gyártó Magyarország Kft. (800 fő), a Linamar Hungary Zrt. (több mint 700 fő), valamint az Amtek Hungary Precíziós Mérnöki Zrt. (több mint 500 fő) található a legtöbb embert elküldött autóipari nagyvállalatok listájának élén. (http://index.hu/gazdasag/magyar/elbocs/) 3.5. Reklámpiac A válság a munkaerő piacon kívül még egy nagyon fontos üzletágat is érintett, ami a választott témámat tekintve több mint érdekes. Ez a reklámpiac, ami elsősorban a kereskedelemi televíziókat érinti, hiszen Magyarországon ezek a csatornák javarészt a reklámbevételből tartják fenn magukat, így muszáj megvizsgálnunk azt, hogy a válság milyen hatással volt erre a piacágra. 15

16 Már a 2008-as év végén, illetve a 2009-es év elején pedzegették a szakértők, hogy valószínűleg jó ideig a 2008-as év lesz a reklámpiac utolsó jó éve. Abban az évben, az Egyesült Államokban 1,7 %-kal csökkent a reklámra fordított összeg az eggyel korábbi esztendőhöz képest, legalábbis az év első kilenc hónapjában. A felmérést az amerikai TNS Media Intellingence kutatóintézet készítette, akinek vezetője, Dean DeBisae már akkor a következőket jósolta: A legtöbb vállalatnak hosszú és mély recesszióra kell felkészülnie, amely folyamatos kihívást jelent a hirdetési piac és a médiaipar számára. Azt is kiemelte még, hogy nagyon nehéz döntések előtt állnak, de hosszútávon ez majd meghozza a gyümölcsét. A kutatásból egyébként kiderül, hogy a televíziós szektorban ekkor még három szektorral nőtt a reklámköltés, ugyanakkor ez már csak a 2008-as nyári pekingi olimpiának volt köszönhető. (http://www.fn.hu/media/ /reklampiac_ideert_valsag/) Egy 2009-es év eleji visszatekintés szintén hasonló állapotokat fogalmaz meg a válság, és a reklámpiac kapcsolatáról. Ahogy Mihálszki Zsuzsa, a cikk szerzője írja: A reklámköltések médiatípusonkénti elemzése a sajtóban közel 5, köztéren 6, a televízióban 8, a rádióban 16, az interneten pedig 35 százalékos nominális bevételnövekedést mutat. Az egyes médiatípusokon belül tematika-, illetve újság/csatorna szinten azonban eltérő növekedési dinamikákkal és sokszor komoly bevételcsökkenéssel találkozunk. A válság hatása az egyes médiatípusoknál úgy jelentkezik, hogy a megszokott bevétel növekedés helyett egy jóval lassabb emelkedésről beszélhetünk. A kábeltelevízió, amely hosszú évek óta az egyik legerőteljesebben növekvő médiatípusnak számított, a válság előtt átlagban százalék értékű bevétel növekedést produkált. Ehhez képest, 2008 novemberében ez az érték alig érte el a 10 százalékot 2007 azonos hónapjához képest. (http://www.fn.hu/media_print/ /egy_majdnem_jo_ev/?action=nyomtat) Magyarországon a 2008-as év végén még nem tudták megmondani, hogy mekkora kár érte, vagy érheti a hazai hirdetési piacot. Az biztos volt, hogy egy furcsa év elé néznek a hirdetők, és leginkább talán az autógyártók valamint a bankok fognak visszavenni a sok reklámból. Utóbbiak egyébként pontosan azokat az euró hiteleket, és az ezekhez tartozó promóciós anyagokat mondták vissza vagy szűntették meg, amelyek ugyebár szervesen hozzájárultak a válság kitöréséhez, elmélyüléséhez. (http://hvg.hu/gazdasag/ _valsag_hirdetesi_piac) 16

17 Körülbelül fél múlva aztán már pontosabb adatokat és helyzetjelentéseket lehetett olvasni arra vonatkozólag, hogy a magyar reklámpiacot hogyan befolyásolta a nagy globális gazdasági válság. A TNS Media Intelligence szerint a hirdetésre szánt összegek hét százalékkal csökkentek a 2009-es év első felében. A hazai médiapiaccal kapcsolatban az mondható el, hogy az ekkori felmérés szerint a legérzékenyebben a rádiót, valamint a napilapokat érintette a recesszió, előbbinél például húsz százalékos visszaesést adminisztráltak. Palincsár László, a Magna Global Hungary ügyvezető igazgatója a televíziós piacot ért hatásokról ezt nyilatkozta: A televíziós piacot kevésbé viselte meg a válság, mint a napilapokat, vagy a rádiót, a TNS Media Intelligence adatai szerint, a reklámidők 7 százalékkal, a listaáras költések pedig 3 százalékkal csökkentek a televíziókban. A valós visszaesés azonban elérheti a százalékot is. (http://igazmondo.hu/site/hanyatlik-a-magyar-reklampiac-a-valsagban) A válságnak a magyar televíziós piacra gyakorolt hatásáról nem is olyan régen (2010. március) jelent meg egy kiválóan összefoglalt cikk, amiből minden lényeges információ megtudható. Ebben részletezésre kerül a MEME (Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete) által közzétett kutatás, amely a 2009-es évre vonatkozik, és 44 magyar nyelvű csatorna adatai alapján készült el. A MEME egyébként 2005 folyamatosan publikálja az éves reklámbevételeket, de a műsorszolgáltatók eredményeit idén is az Ernst & Young gyűjtötte és összesítette. A 2008-as évhez képest előre becsült bevételek helyett körülbelül 16 százalékkal csökkent a hazai televíziós reklámpiac hozama. Az anno sajtótájékoztató keretében bejelentett információkból kiderül, hogy 2009-ben az országos, földi sugárzású televíziók (RTL Klub, TV2, m1) reklámbevétele pontosan millió forint volt, míg az egyéb televízióké millió forint. További adalék még, hogy a televíziók a különféle reklám szpotoknak köszönhetően összesen forintnyi bevételhez jutottak. A már említett országos, földi sugárzású csatornáknál ez az összes az előző esztendőhöz képest több mint 20 százalékos visszaesést eredményezett az előre várt reklámbevételek alapján. Málnay B. Levente, a MEME elnöke szerint amúgy a visszaesés összességében nem annyira jelentős, tulajdonképpen így a hirdetési piac a 2005-ös szinte ért vissza. Ugyanakkor azt is 17

18 hozzátette, hogy a visszaesés hosszútávon csak akkor fog megszűnni, ha a gazdasági ismét stabilabb lesz, és megkezdődik majd a várva várt fellendülés. (http://www.vg.hu/vallalatok/reklam-es-media/tavaly-16-szazalekkal-esett-a-hazaitelevizios-reklampiac ) 4. A TELEVÍZIÓK HELYZETE 4.1. Általános ismertetők A következőkben röviden ismertetem annak a négy csatornának a főbb paramétereit, amelyek majd többször is előkerülnek a dolgozatban. TV2 A TV2 Magyarország egyik legnagyobb, országosan sugárzó kereskedelmi televíziós csatornája. A TV2 cégcsoport magába foglalja a TV2 kereskedelmi televíziót (MTM-SBS Televízió Zrt.) és a produkciós Interaktív Kft.-t. Tulajdonosa 81.5 százalékban az SBS Broadcasting Europe B.V., 16 százalékban az MTM-TV2 Kft. és 2.5 százalékban a holland Danube Broadcastiing BV. Működését pontosan október 4.-én kezdte meg, és mintegy 90%-os analóg lefedettséggel rendelkezik. A TV júliusától az Európai Unió második legnagyobb média cégcsoportjának, a ProSiebenSat.1 cégcsoportnak a tagja, és június első napjától kezdve a csatorna megkezdte a szabadon fogható digitális földi sugárzását is. A Digi TV által Románia, Szlovákia és Szerbia egész területén fogható a magyar csomag részeként. Elindulás óta a másik nagy kereskedelmi adó, az RTL Klub legfőbb riválisa, és megalakulásuk óta ennek a két csatornának a műsorait nézik a legtöbben. Ugyanakkor a televíziónál az utóbbi pár évben több nagy hibát is vétettek, aminek köszönhetően alig, vagy sokszor egyáltalán nem tudták még megközelíteni sem riválisukat. Jelenlegi vezérigazgató: Várdy Zoltán (http://hu.wikipedia.org/wiki/tv2, RTL Klub Az RTL Klub a TV2 mellett a másik, országos lefedettséggel rendelkező magyarországi kereskedelmi csatorna, amely a magyar televíziós piac és a hazai 18

19 filmgyártás egyik legjelentősebb résztvevője is. A Magyar RTL Televízió Zrt. (M-RTL Zrt.) Magyarországon bejegyzett társaság, amely a luxemburgi székhelyű RTL Group konszern tulajdonában van. A Társaság április 8-án alakult, és az első kísérleti adásra október 8.-án került sor. Hivatalos műsorral október 27. óta jelentkeznek. Lefedettségük száma szinte megegyezik a TV2 hasonló mutatójával (körülbelül 90%), és a Digi TV által az RTL műsorai is foghatóak egész Romániában, Szerbiában és Szlovákiában is. Az RTL Klub nagyon sok amerikai filmstúdióval kötött exkluzív, hosszú távú szerződést, aminek köszönhetően a legnagyobb mozislágerek ezen a csatornán voltak és lesznek láthatóak. A legfontosabb, közötti korosztály körében évek óta az RTL Klub a legnépszerűbb csatorna, sokszor dupla annyi nézőszámmal büszkélkedhet, mint a rivális TV2. Jelenlegi vezérigazgató: Dirk Gerkens (http://hu.wikipedia.org/wiki/rtl_klub, Duna Televízió A Duna Televízió vagy Duna TV a két közszolgálati televíziós csatorna egyike. Első hivatalos adása december 24-én, szenteste volt látható. Hivatalos küldetésüknek tekintik, hogy nem csak a Magyarországon élő, hanem a határon túli magyar embereket is tájékoztassák a világban történő eseményekről. Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete 1992-ben Budapesten, a Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg. A Duna Televízió aztán II. János Pál pápa áldásával meg is kezdte rendszeres adását az Eutelsat II. F3 műholdján. Működését az évi I. törvény, az úgynevezett Médiatörvény szabályozza. Tulajdonosa a Hungária Televízió Közalapítvány, de munkáját több más alapítvány is támogatja április 16-án, húsvét vasárnap kezdte meg működését a Duna II Autonómia, amelynek kiemelt szándéka volt, hogy az Európában élő népeket, kisebbségeket és etnikai csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Az új csatorna egy idő után bőven túlszárnyalta az elképzeléseket, és ma már mind az öt kontinensen, huszonnégy órában láthatóak a műsorai. Tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és központi budapesti stúdióján kívül közvetítenek még romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai és más regionális stúdiókból is. Jelenlegi elnök: Cselényi László (http://hu.wikipedia.org/wiki/duna_telev%c3%adzi%c3%b3, 19

20 Magyar Televízió A Magyar Televízió a Duna TV mellett a másik közszolgálati televíziós intézmény, amely jelenleg két csatornát üzemeltet (m1, m2). Állami finanszírozásból működik, és a Magyar Televízió Közalapítvány tulajdonában van. A Magyar Televízió a 20. század közepén jött létre január 23-án kezdték el kialakítani a szervezeti felépítését, majd 1955-ben hozták létre a Televíziós Osztályt, a Magyar Rádión belül. A különböző próbaadások már ekkor elindultak, de az első hivatalos adására május elsejéig kellett várni. Kezdetben egy héten három nap sugároztak műsort, ebből kétszer filmeket, míg egy egyszer színházi előadást láthattak a televíziónézők. Az MTV-nek az ország öt régiójában van stúdiója, nevezetesen Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Sopronban és Szegeden. Ezekről a helyekről regionális adásokat sugároznak és riportokat készítenek saját régiójukban, míg az elkészített riportokat elküldik a Híradónak. A televízió utolsó elnöke Rudi Zoltán volt, azóta (2008) nem sikerült új elnököt választaniuk. Jelenlegi alelnök: Medveczky Balázs. (http://hu.wikipedia.org/wiki/magyar_telev%c3%adzi%c3%b3) 4.2. Összehasonlítások Közszolgálat VS. Kereskedelem A Magyar Televízió közszolgálati adóként jogosult a nagyszámú állami támogatásokra, ami a 2008-as évben közel 34 milliárd forintot tett ki. Ez úgy jön össze, hogy a kormányzattól kaptak 10,4 milliárdot a televíziós díj átvállalása miatt, 9,5 milliárdot egyéb támogatás címén, míg 1,2 milliárdot úgynevezett koncessziós díjként. Ezen kívül pluszbevételként lehet számolni 5 milliárd forintnyi reklámbevételeket, valamint a majdnem 8 milliárdnyi sugárzási díjat, amit ugyan az MTV nem kap, mégis a közszolgálati televízió működésének költségeit növeli. Ez tehát összesen 35 milliárdnyi anyagi forrást jelent, amiből a televízió a 2008-as évben 166 milliót nem költött el, tehát ennyi volt a nyereségük. A Magyar Televízió jóval több pénzből gazdálkodhat, mint az RTL Klub és a TV2. (http://index.hu/kultur/media/2009/10/07/szorja_a_penzt_az_mtv/) Habár a két kereskedelmi csatorna pontos költségvetése titkos, az árbevételeikből, valamint az adózás utáni nyereségeikből nagyjából meg lehet becsülni, hogy a két legnézettebb országosan 20

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei

REKLÁMTORTA 2014 A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei A 2014. évi televíziós reklámpiaci felmérés eredményei 2015. február 19. Reklámtorta 2014 A Reklámtorta 2014 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. A piac méretének megállapításához az adatokat

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007.

Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. Volksbank Ingatlan Alapok Alapja Éves jelentés 2007. VOLKSBANK INGATLAN ALAPOK ALAPJA ÉVES JELENTÉS 2007. I. A Volksbank Ingatlan Alapok Alapja (VIALA) bemutatása 1. Alapadatok Alap neve: Volksbank Ingatlan

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1 TELEFON +36 84 504100 FAX:+36 84 504 103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő: Siófok, 2014. december 15... Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7.

A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés. 2013. március 7. A 2012. évi televíziós és rádiós reklámpiaci felmérés 2013. március 7. Az előző évekhez hasonlóan elkészítettük a Reklámtortát 2012-re vonatkozóan is. 54 televízió és 111 rádió volt az adatszolgáltatók

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO

A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon. Felfalusi Péter, CEO A nem teljesítő hitelek helyzete a magyar piacon Felfalusi Péter, CEO A lakossági hitelportfolió alakulása Fedezett* 8 000 000 25,00% 7 000 000 6 000 000 20,00% 5 000 000 15,00% 4 000 000 3 000 000 10,00%

Részletesebben

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012.

Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság. A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása. 2012. Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság A központi költségvetés finanszírozása és adósságának alakulása A központi költségvetés finanszírozása A. Állományi adatok 2012. december

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni!

Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! Nem nézni kell, hanem benne kell lenni! A média világa: ahol jó lenni? Ha nekünk fontos Ha az újságírónak fontos A média világa: ahol jó lenni? Mit engedhetnek meg maguknak az újságírók, és mit engedhetünk

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról

Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Összefoglaló elemzés a 2008 során a televíziókban sugárzott reklámokról Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. minden év elején összegzést készít az előző év reklámadatairól. Jelen cikkünkben több szempontból

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről

Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről Összefoglaló a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. évi szakmai tevékenységéről A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Főigazgatója által 2009. március 18-án kiadott szempontok alapján a

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév

Transzparencia Riport. Reklámköltés az auditált lapokban. 2013. I. félév Transzparencia Riport Reklámköltés az auditált lapokban 2013. I. félév A nyomtatott sajtó azon kevés médiatípusok egyike, amelynek a hirdetők számára reklámhordozóként fontos paramétereit nem csak mérik,

Részletesebben

15. Hét 2010. április 13. Kedd

15. Hét 2010. április 13. Kedd Napii Ellemzéss 15. Hét 2010. április 13. Kedd Összegzés A hét első kereskedési napja meglehetősen nyögvenyelősre sikeredett. Az európai mutatók stagnáltak, vagy minimális emelkedéssel vették a napot.

Részletesebben

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban BÁNFALVI GYŐZŐ doktorandusz Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program Bevezetés A relatív szegénység jellemzője

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték

VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték VILÁG VÁLSÁG Az Isteni színjáték Horváth Zoltán Cashflow Mérnök Gazdasági világválság: hisztéria vagy valóság Nos, itt ülünk egy gazdasági világválságnak nevezett helyzet kellős közepén, és a legrosszabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között történt fontosabb

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. január; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése

PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése PANNON-VÁLTÓ Nyrt. 2014. I. félévi konszolidált jelentése A Pannon-Váltó Nyrt. konszolidált mérlegébe a következő társaságok kerültek bevonásra: Pannon Consulting Kft. A Pannon-Váltó Nyrt. részesedése

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség

A híres bónusz. avagy amiről eddig nem akartunk beszélni. Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A híres bónusz avagy amiről eddig nem akartunk beszélni Urbán Zsolt elnök Magyar Reklámszövetség A médiapiac működése Médiaügynökségek hozzáadott értéke a hirdető számára Szakmai támogatás: Speciális szakmai

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget.

Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. KEDVES ÜGYFELEINK, A 2012-es év portfolió jelentése. Kezdhetjük úgy is, hogy a tavalyi év hozott hideget, meleget. Ez így volt az utóbbi években mindig. Mindenki érezte a negatív gazdasági hatásokat, de

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő

Deviza-forrás Finanszírozó Hitelfelvevő Miért érdemes kölcsön felvételkor deviza alapú kölcsönt igényelni? Hazánk lakossági hitelállományának túlnyomó része devizaalapú kölcsönökből áll. Ennek oka, hogy a külföldi fizetőeszközben nyilvántartott

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika

Tárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál

Részletesebben

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27.

TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS. Vörös Csilla 2014. Február 27. TELEVÍZIÓS KÍNÁLAT ÉS FOGYASZTÁS Vörös Csilla 2014. Február 27. ELÉRÉS ÉS KÖZÖNSÉGARÁNY A NAPI TÉVÉNÉZÉSI IDŐ ÉS AZ ELÉRÉS Célcsoportok: Teljes lakosság (9 179 449 fő) és 18+ (7 857 565 fő) Idősáv: 02:00-25:59

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 4 - én tartott nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 4 - én tartott nyílt üléséről 170/20/2014. Z A L A megye P Á K A Község Önkormányzata J E G Y Z Ő K Ö N Y V P Á K A Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 4 - én tartott nyílt üléséről Határozatok: 167/2014. (XII.4.)

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2014. JÚNIUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2014. június; egész nap Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12 13-17

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS TV REKLÁMPIACI KÖRKÉP 2014. ELSŐ FÉLÉV NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS REKLÁMOK NÉZETTSÉGE 2014 I. FÉLÉV Naponta 7,0 millió ember nézett TV-t. Ebből 6,6 millió látott reklámot. A napi TV-nézési idő 294 perc. Ebből

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve?

Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Pulay Gyula Máté János Németh Ildikó Zelei Andrásné Milyen kockázatokat hordoz a monetáris politika az államadósság-szabály teljesülésére nézve? Összefoglaló: Az Állami Számvevőszék hatásköréhez kapcsolódóan

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16.

A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. A MÉDIA- ÉS REKLÁMIPAR TÉNYADATAIRÓL IPARÁGI MEGKÖZELíTÉSBEN AZ EGYKULCSOS REKLÁMADÓ KAPCSÁN WHITEREPORT.HU GYORSJELENTÉS BUDAPEST, 2015. FEBRUÁR 16. WR-MÓDSZERTAN & A GYORSJELENTÉS CÉLJA A Whitereport.hu*

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodás Kar Zalaegerszeg A szociális ellátások formái Kéthely és Balatonújlak Községi Önkormányzatoknál 2007 2012. években Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére 8740-1/2011. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 14-i ülésére Tárgy: A Kerekegyházi Kábelkommunikációs Kft 2012. évi szolgáltatási díjai Az előterjesztést

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

Hírlevél 2012. december

Hírlevél 2012. december Hírlevél 2012. december 1 Hírlevél 2012. december START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2012. december 2 Áldott, békés, meghitt karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag újesztendőt kíván ügyfeleinek és partnereinek

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. FEBRUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. február; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről

Beszámoló. a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Beszámoló a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal 2013. évi tevékenységéről Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország

Részletesebben

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA

DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI TELEVÍZIÓS SZOLGÁLTATÁSOK: JELENTŐSEN EMELKEDŐ NÉPSZERŰSÉG JEAN-FRANCOIS FENECH VEZÉRIGAZGATÓ ANTENNA HUNGÁRIA DIGITÁLIS FÖLDFELSZÍNI SZOLGÁLTATÁSOK: TÉNYADATOK TARTALOMKÍNÁLAT -

Részletesebben

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM!

KÜLÖNSZÁM! B E S Z Á M O L Ó. Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről KÜLÖNSZÁM! A NYÍRLUGOSI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA KÜLÖNSZÁM 2010. szeptember B E S Z Á M O L Ó Nyírlugos Város Önkormányzata 2006 2010. évi tevékenységéről Ismét eltelt négy év. Az 1990. szeptember 30-i első szabad önkormányzati

Részletesebben

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság

Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság Kísérteties hasonlóság: megismétlődhet az 1986-os olajválság 2015.01.13 09:50 Az olajnál nem számít ritkaságnak az árfolyam gyors zuhanása, vagy éppen tetemes emelkedése, ezek a piac természetes velejárói.

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS

HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS HAVI STATISZTIKÁK 2015. JANUÁR NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS A TELEVÍZIÓZÁSRA FORDÍTOTT IDŐ NAPI ÁTLAGA 2015. január; egész nap; Live Teljes népesség Nem Nő Férfi Életkor (3) 4-17 18-49 50+ Életkor (8) 4-7 8-12

Részletesebben

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. március 3. Vezetői összefoglaló Vegyesen zártak a vezető nyugat-európai és amerikai indexek tegnap. Hétfőn gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései 304,5-nél

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló

3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február 2., Vasárnap. Összefoglaló Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft 8000 Székesfehérvár, Károly János Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 3./2014. Terménypiaci előrejelzések 2014. február

Részletesebben

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON

AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK MÉDIAELEMZŐ MŰHELY AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZABADSÁG- KÉPE -BEN MAGYARORSZÁGON MÉRTÉK FÜZETEK. 1 MÉRTÉK FÜZETEK 7. szám 2016. március Szerző: Timár János AZ ÚJSÁGÍRÓK SAJTÓSZA- BADSÁG-KÉPE 2015-BEN MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.26. COM(2015) 85 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANKNAK ÉS AZ EURÓCSOPORTNAK 2015. évi európai szemeszter: A növekedési

Részletesebben

Országos Digitális Átállás Projekt

Országos Digitális Átállás Projekt Országos Digitális Átállás Projekt kommunikáció Zsuppán Attila kommunikációs igazgató 2013. március 28. Célcsoportjaink 1. Aki (földfelszíni) analóg módon tévézik: - támogatott rászorulók - akik önerőből

Részletesebben