A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

Átírás

1 A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŐKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.

2 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK... 5 I. 2. A JOGSZABÁLYOK ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVET MEGHATÁROZÓ TARTALMAI:... 6 I A közoktatási törvény módosítása... 6 I A Kormány programja... 7 I A évi költségvetési törvény... 7 I A helyi önkormányzati tervezés... 8 I A közoktatási törvényt módosító évi LXXXVII. tv II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA II. 1. JOGI HÁTTÉR II. 2. MEGALAKULÁSA, ALAPADATOK II. 3. TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSBAN VÁLLALT KÖZOKTATÁSI FELADATOK III. HELYZETELEMZÉS III. 1. A KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE III Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete III Foglalkoztatottság...13 III Munkanélküliség...13 III Mőszaki infrastruktúra...16 III Mezıgazdaság...18 III A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai III Demográfiai tendenciák a kistérségben III. 2. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSA A KISTÉRSÉGBEN III Óvodai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: III Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája...24 III Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és azok körzethatárai...28 III Intézményi struktúra, férıhelyek, csoportlétszámok, kihasználtsági mutatók...29 III Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi...31 III Az óvodás korú sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása...35 III A nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés biztosítása a kistérségben...35 III Bejáró gyermekek ellátása és az utazási feltételek...35 III Általános iskolai feladatellátás intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: III Kötelezı feladatellátás biztosításának módja, formája,...38 III Kötelezı felvételt biztosító intézmények köre és körzethatáraik...42 III Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók...44 III Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi...45 III Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása...48 III Nemzeti és etnikai kisebbségi nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben...50 III Bejáró tanulók ellátása és az utazási feltételek...50 III Középfokú oktatás biztosításának intézményi és szervezeti keretei a kistérségben: III Feladatellátás biztosításának módja, formája...52 (1) II. Rákóczi Ferenc Bölcsıde, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola...52 (2) Lipthay Béla Mezıgazdasági Szakképzı Iskola és Kollégium...52 III Intézményi struktúra, férıhelyek, osztálylétszámok, kihasználtsági mutatók...53 III Az intézmények humánerıforrási, infrastrukturális és tárgyi feltételrendszerének jellemzıi...54 III Az iskoláskorú sajátos nevelési igényő gyermekek nevelése-oktatása...54 III Nemzeti és etnikai nevelés-oktatás biztosítása a kistérségben...54 III Bejáró tanulók és utazási feltételeik...55 III Diákotthon és kollégiumi ellátás III Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás III Pedagógiai szakszolgáltatások biztosítása III Ellátott szakszolgálati feladatok, a feladatellátás módja, formája

3 (1) Nevelési tanácsadás...56 (2) Logopédia...57 III Egyéb a kistérségben ellátott közoktatási feladatok biztosítása: III Pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása...58 III Alapfokú mővészetoktatás biztosításának körülményei...60 III Munkaerı-gazdálkodási rendszer...60 III Helyettesítési-rendszer...60 III Felnıttoktatás és képzés...60 III Iskolabusz-szolgáltatás rendszere...61 III Nem állami, nem önkormányzati fenntartókkal történı együttmőködés módjai III Közoktatási Esélyegyenlıségi Helyzetelemzés III Óvodai helyzetkép...62 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető óvodások...62 (2) Sajátos nevelési igényő óvodások...62 (3) Óvodás korú, óvodába nem járó gyermekek...63 III Általános iskolai helyzetkép...64 (1) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető általános iskolások...64 (2) Sajátos nevelési igényő általános iskolások...64 III Az adatszolgáltatás és a statisztikai adatok pontatlansága...65 III A tanulók várható létszáma a kistérségben...66 III A Szécsényi Modell: Gyermekesély Program...67 (1) Korai képességgondozás...68 (2) Oktatásfejlesztés...68 (3) Ifjúságfejlesztés...69 (4) Információs társadalom...69 (5) Közösségfejlesztés...69 (6) Egészségügy...70 (7) Foglalkoztatás, a szülık munkavállalási esélyeinek javítása...70 (8) A családokat segítı és a gyermekjóléttel foglalkozók együttmőködésének fejlesztése...70 (9) Kiegészítı források keresése...70 III Közoktatási kistérségi térszerkezet III A közoktatási szempontú kistérségi térszerkezet meghatározása...71 III Javasolt kistérségi térszerkezet...71 (1) 1. mikrotérség...71 (2) 2. mikrotérség...71 (3) 3. mikrotérség...72 (4) 4. mikrotérség...72 (5) Migráció...72 III A tanulólétszám településenkénti alakulása az NFT2 fejlesztési periódusban ( )72 III Mikrotérség III Mikrotérség III Mikrotérség III Mikrotérség III Összefoglalás IV. A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TERÉN MEGFOGALMAZOTT SZERVEZÉSI ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK A KISTÉRSÉGBEN IV. 1. FEJLESZTÉSI CÉLOK, IRÁNYOK, PRIORITÁSOK IV. 2. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER MŐKÖDTETÉSÉVEL, FENNTARTÁSÁVAL, FEJLESZTÉSÉVEL (INFRASTRUKTURÁLIS ÉS TARTALMI) ÖSSZEFÜGGİ ELKÉPZELÉSEK IV Célok és feladatok településenkénti bontásban...77 (1) Endrefalva...77 (2) Hollókı...78 (3) Ludányhalászi...79 (4) Magyargéc...80 (5) Nagylóc...81 (6) Nógrádmegyer...83 (7) Nógrádsipek...84 (8) Nógrádszakál...84 (9) Piliny...85 (10) Rimóc

4 (11) Szécsény...87 (12) Szécsényfelfalu...90 (13) Varsány...93 IV Az infrastruktúra-fejlesztés irányai...94 IV Pedagógiai szakszolgálat...95 IV Irányítási munkaszervezeti fejlesztés...95 IV. 3. AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÁTSZERVEZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGİ ELKÉPZELÉSEK Általános szempontok és rendezıelvek:...96 IV. 4. KISTÉRSÉGI PEDAGÓGIAI INNOVÁCIÓ IV Az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) operatív programjai IV Kiemelten fontos törekvések (1) A kompetencia alapú oktatás mind teljesebb elterjesztése, bevezetése a kistérség közoktatási intézményeiben (2) Esélyegyenlıség biztosítása (3) Kulcskompetenciák megerısítése és fejlesztése (4) Átjárhatóság (5) Korszerő információs technológia az oktatásban (6) Pedagógiai kultúraváltás (7) Kistérségi mérés-értékelés (8) Pályázatokon való részvétel IV. 5. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI INTÉZKEDÉSI TERV IV. 6. A FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE, ESZKÖZRENDSZERE V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK: AZ INTÉZKEDÉSI TERV ELFOGADÁSÁVAL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, FELÜLVIZSGÁLATÁVAL, NYILVÁNOSSÁ TÉTELÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK V. 1. AZ INTÉZKEDÉSI TERV ÖSSZHANGJA A HELYI ÉS MEGYEI SZINTŐ TERVEZÉSSEL V. 2. ELFOGADÁS V. 3. ÉRTÉKELÉS, FELÜLVIZSGÁLAT V. 4. MÓDOSÍTÁS V. 5. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK MÓDJA, ELHELYEZÉSE VI. MELLÉKLETEK VI. 1. A LAKÓNÉPESSÉG ALAKULÁSA VI. 2. NÉPSŐRŐSÉG VI. 3. TERMÉSZETES SZAPORODÁS-FOGYÁS VI. 4. NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK VI NAPON TÚL NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK VI. 6. AZ INTÉZMÉNYEK MUTATÓI AZ ESÉLYEGYENLİSÉGI HELYZETELEMZÉSHEZ VI. 7. A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN VI. 8. A KORCSOPORTOK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN VI. 9. A TANULÓK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI A KISTÉRSÉGBEN VI. 10. A TANULÓK NÉPESSÉGELİRESZÁMÍTÁSI MUTATÓI NÓGRÁD MEGYÉBEN

5 I. BEVEZETÉS A Szécsényi Kistérség érvényben lévı közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálatára 2007 tavaszán a Társulás megbízásából került sor. Az intézkedési terv felülvizsgálatát az indokolja, hogy a kistérség közoktatási szerepkörei és feladat-ellátási feladatai folyamatosan növekednek, míg a települési önkormányzatok intézményfenntartó képessége illetve ehhez szükséges forrásai csökkennek. Ez új intézmény mőködtetési megoldások keresésére ösztönöz. Az aktualizált intézkedési terv nem ismételte meg az eredeti intézkedési terv azon részeit, amelyek vonatkozásában érdemi változások nem következtek be, ezekhez csak kiegészítéseket kapcsolt (az aktualizálás az eredeti terv értelemszerő részeivel érvényes). Az intézkedési terv felülvizsgálatának eredményeként készült évi kiegészítés a jogszabályi változásokat és finanszírozási formákat figyelembe vevı kistérségi közoktatási szerkezet formálásához ad alternatívákat. A évi költségvetési törvény értelmében a többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatásának további feltétele, hogy a többcélú kistérségi társulás legkésıbb szeptember 1.-ig fogadja el a Közokt. tv. 85. (4) bekezdése szerinti önálló intézkedési tervét, mely a közoktatási feladatok ellátásában részt vevı településenkénti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ennek okán készített jelen intézkedési terv összefoglalja és aktualizálja a 2006-ban készült eredeti és 2007-ben felülvizsgált intézkedési tervet kiegészítve a megfelelı részeket a települések saját adataival, koncepcióival. I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK A többcélú kistérségi társulások évi normatív mőködési támogatásáról szóló 5/2005. (I. 19.), majd a évi ösztönzésrıl és a modellkísérletek támogatásáról szóló 36/2005. (III. 1.) Korm. rendelet is a közoktatási feladatokra vonatkozó kistérségi intézkedési terv készítését rendelte el a többcélú kistérségi társulásoknak. A Szécsényi Kistérség intézkedési tervének elfogadása óta ugyan csak bı egy év telt el, a célok és feladatok átgondolása, a terv kiegészítése több tényezı miatt is aktuálissá vált: - Az érvényben lévı terv a célok és feladatok megvalósításához nem rendel idıbeni ütemezést. Célszerő a jelen intézkedési tervet 2007 során olyan idıszakban (legkésıbb április 30-ig) ismételten áttekinteni és úgy módosítani, hogy az intézkedési terv végrehajtása során az abban foglaltak a tanévhez igazodó rendben legyenek végrehajthatóak és kiszámíthatóságot, folyamatosságot biztosítsanak a tanévi tervezéshez. - Az intézkedési terv aktualizálását indokolja továbbá, hogy o a október 1-jei önkormányzati választások eredményeként október folyamán valamennyi településen megalakultak az új önkormányzati testületek, amelyek a fentiek tekintetében új elhatározásokat, koncepciókat is megfogalmazhatnak; 5

6 o az eltelt idıszakban érdemi változtatásokat hajtott végre az Országgyőlés a közoktatási törvény (Kt.) jelentıs módosításaival o 2006-ban nyilvánosságra került Kormány programja a korábbiaknál következetesebben érdemi struktúraváltásokat irányoz elı a közoktatás területén is; o a 2006 decemberében kihirdetett évi költségvetési törvény és annak mellékletei pedig olyan finanszírozási formákat jelenítenek meg, amelyek érdemi felülvizsgálatra kényszerítik az önkormányzatokat a közoktatási feladat-ellátásuk tekintetében; o Az Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében folyamatosan új pályázatok íródnak ki a közoktatás számára; 2007 elsı felében már várhatók az Új Magyarország Fejlesztési Terv elsı pályázati kiírásai. Fontos, hogy a pályázati források lehívása a kistérség közoktatási stratégiája mentén megvalósuló koncepcionális fejlesztésekre alapozottan történjen. I. 2. A jogszabályok és kormányzati tendenciák kistérségi közoktatási intézkedési tervet meghatározó tartalmai: I A közoktatási törvény módosítása A Kt. 85. (4) bekezdésének módosítása újrafogalmazta a helyi önkormányzatok intézkedési terve elkészítésével kapcsolatos kötelezettséget. Kt. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni, tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket, az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. 6

7 I A Kormány programja A Kormány programja a jelenlegi kormányzati ciklus idıtartamára tovább pontosítja a fenti intézkedésekkel megcélzott kívánatos tendenciákat. Erısíteni fogjuk a tizenkét évfolyamos, egységes pedagógiai programot megvalósító iskolák elterjedését a kistérségi, illetve a települési iskolák közti együttmőködés, társulás, valamint az egységes iskolák támogatásával Ösztönözzük a többcélú intézmények, így a gimnázium, szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák mőködtetését. Folytatjuk a kistérségi közoktatási feladatellátás további fejlesztését, hogy minden tanuló számára megvalósuljon a színvonalas közoktatáshoz való hozzáférés lehetısége. Kiemelt figyelmet fordítunk a kistérségi közoktatási együttmőködésre, az intézmény-fenntartói társulás kistérségi formában történı megvalósulására. Ennek érdekében támogatjuk, hogy a kistérségi társulások vegyék át a fenntartói jogok gyakorlását. A kistérségi társulásba kerüljenek be a középiskolák és az általános iskolák Ne lehessen támogatni azt a társulást, ahol nem a kistérség a fenntartó. A szolgáltatás igénybevételéhez, ahol ez indokolt, megszervezzük az iskola szolgáltatásainak idırendjéhez illeszkedı regionális szinten szervezett közösségibusz- vagy iskolabusz-hálózatot. I A évi költségvetési törvény A évi költségvetési törvény teljesen új finanszírozási hátteret biztosít a korábbiakhoz képest. A jelenlegi normatívák szerinti közoktatási finanszírozási rendszert a normatívák tulajdonképpeni változatlanul hagyásával mindössze további 8 hónapig, azaz a jelenlegi tanév végéig tartja fent, és a 2007/2008-as tanév kezdetétıl új típusú támogatási rendszert léptet érvénybe, amely önmagában (a többcélú kistérségi és egyéb társulási formák támogatása nélkül) mintegy %-os forráscsökkenéssel járhat az intézmény egyedi adottságaitól, évfolyamai számától, a tanulócsoportok létszámától, az 1 tanulóra jutó pedagógustól, illetve ellátandó óraszámtól függıen (ld. a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 15. pontját /Közoktatási alaphozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítı szabályok 10/f pontját). Több eddig preferált ellátási forma kiemelt támogatása megszőnik (lásd a törvényjavaslat 3. számú mellékletének 16. pontját /Közoktatási kiegészítı hozzájárulások/, valamint az itteni Kiegészítı szabályok 10/f pontját). Növeli a társulásos formák, fıleg a többcélú kistérségi társulási formák kiegészítı és ösztönzı támogatását, illetve ezen 7

8 belül is a létrejövı egységes évfolyamos iskolák támogatását, sıt még fokozottabban támogatja, ha ezek keretében pedagógiai szakszolgálati ellátás is megvalósul (ld. a törvényjavaslat 8. számú melléklete IV. fejezetének pontját). I A helyi önkormányzati tervezés A helyi önkormányzatoknak ciklusprogramjuk és éves költségvetési koncepciójuk megfogalmazásakor további fontos szempontokat kellett figyelembe venniük, ami alapvetıen érintheti közoktatási feladataik ellátását is. A helyi önkormányzatok a évi költségvetési törvény mellékleteibıl levezethetıen a korábbi évekénél számottevıen kisebb központi költségvetési forráshoz jutnak összességében is. A közoktatási feladat-ellátási struktúra változtatása nélkül a ciklus folyamán várhatóan évrıl évre növekednének a változatlan rendszerő ellátás fajlagos és abszolút költségei egyaránt. Az európai uniós pályázati támogatások, a térségi területfejlesztési támogatások, az egyes ellátórendszeri szakmai innovációs pályázati támogatások önerejéhez csökkenı központi költségvetési támogatás mellett is meg kell teremteni az önerı fedezetét. A közoktatási törvény legújabb módosításai (együtt értelmezve a Munka Törvény-könyvével, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel (Kjt-vel) és a mindenkori költségvetési törvénnyel) a közoktatási intézmények irányítását olyan különleges szakértelmet igénylı feladatokkal terhelik meg, amelyekre kis intézmények vezetése nem tud felkészülni, valamint munkaidı-gazdálkodása miatt azok elvégzésérıl jobbára gondoskodni sem tud. Az állampolgári közösségekbıl vélhetıen nagyobb ellenállást vált ki a település egész helyi társadalmát érintı fejlesztések elmaradása, mint az ellátó rendszerek hasznot is hozó átalakítása. I A közoktatási törvényt módosító évi LXXXVII. tv. A Kt. 16. (6)-(8) bekezdéssel egészült ki, melybıl a kistérségi mőködést különösen érinti: (7) A helyi önkormányzat, ill. társulási megállapodás alapján a többcélú kistérségi társulás a fenntartásában lévı közoktatási intézmények tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtet, mely rendszernek részelemei a munkaerı közös foglalkoztatása, meghatározott feladatoknak állandó helyettesítési rendszer útján, ill. utazó szakemberhálózat igénybevételével történı megoldása. (8) A munkaerı-gazdálkodásba bevonhatók a nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. 8

9 A Közoktatási törvény (Kt.) 35. (9) módosítása értelmében a pályaválasztási tanácsadás a munkaerı-piaci tanácsadással közösen is megszervezhetı. A Kt. 53. módosítása lehetıvé teszi, hogy több közoktatási intézmény közösen lásson el napközis ill. tanulószobai feladatokat. A Kt. 82. (6)-(10) szabályozza és részletezi nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények oktatási feladatellátásba bevonásának kereteit. A Kt. 89. (9)-(12) bekezdéssel egészült ki, mely szerint (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggı döntései elıkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggı tevékenységet olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak. (11) A (10) bekezdés kérdéseiben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a kistérségi intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. A Kt. 89/B. (1) törvénymódosítás megteremti a szakképzés regionális szintő megszervezését önkéntes társulások létrehozásával. A fenti szempontokat érvényesítı aktualizálást követıen a kistérségi intézkedési terv hatálya kiterjed közvetlenül a Szécsényi kistérség területén található települési önkormányzatokra, valamint közösen ellátott feladatok esetén a feladatellátást végzı önkormányzati társulásokra és azok munkaszervezetére és intézményeire. Az aktualizált intézkedési tervet egyeztetni szükséges a Nógrád Megyei Önkormányzattal, mint Szécsény városban szakképzı intézményt fenntartó önkormányzattal, valamint esetenként olyan - intézménymőködtetési feladatok átvállalására vállalkozó - nem önkormányzati fenntartókkal is, amelyek a kistérségi intézkedési terv megfelelı végrehajtásában befolyásoló szereppel bírhatnak. 9

10 II. II. 1. A többcélú kistérségi társulás bemutatása Jogi háttér Szécsény kistérség önkormányzatai - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. sz. 41. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. tv. alapján - abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jussanak hozzá, a kistérségi társulás intézményesítése érdekében az önkormányzatok a megállapodás keretében történı együttmőködéssel minél teljesebben, forrásaik célszerő és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb színtő ellátást és szolgáltatást, valamint a kistérségek összehangolt fejlesztésének elımozdítása érdekében, önkormányzati testületeik döntése alapján a február 7-én társulási megállapodást kötöttek. II. 2. Megalakulása, alapadatok. A Szécsényi Kistérségben mőködı települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkezı társulást hoztak létre (a továbbiakban: kistérségi társulás) a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, valamint a településfejlesztés összehangolására. A Társulás neve: Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása (továbbiakban: Társulás). A Társulás határozatlan idıre jön létre. A Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A Társulás székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi u. 84. Alapítás éve: 2005 Alapító, fenntartó és felügyeleti szerve: Szécsény város képviselı-testülete 3170 Szécsény Rákóczi út 84. Endrefalva község képviselı-testülete 3165 Endrefalva Besztercebánya út 53. Hollókı község képviselı-testülete 3176 Hollókı Kossuth út 74. Ludányhalászi község képviselı-testülete 3188 Ludányhalászi Rákóczi út 69. Magyargéc község képviselı-testülete 3133 Magyargéc, Rákóczi út 75. Nagylóc község képviselı-testülete 3175 Nagylóc, Március 15. tér 4. Nógrádmegyer község képviselı-testülete 3132 Nógrádmegyer, Petıfi út 79. Nógrádsipek község képviselı-testülete 3179 Nógrádsipek, Jókai út 4. Nógrádszakál község képviselı-testülete 3187 Nógrádszakál, Madách út 19. Piliny község képviselı-testülete 3134 Piliny, Losonci út 25. Rimóc község képviselı-testülete 3177 Rimóc, Madách I. tér 1. Szécsényfelfalu község képviselı-testülete 3135 Szécsényfelfalu, Kossuth út 30. Varsány község képviselı-testülete 3178 Varsány, Rákóczi út 1. 10

11 II. 3. Társulási megállapodásban vállalt közoktatási feladatok 1. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott feladatok ezen többcélú társulás keretében történı ellátását az önkormányzatok vállalják. 2. A társult önkormányzatok közoktatási intézmény-fenntartási és fenntartóiirányítási feladataival összefüggésben: o összehangolja a közoktatási terveket, o a pedagógiai szakszolgálati tevékenységek közül megszervezi: a nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást. o elıkészíti a közoktatási megállapodásokat, o az óvodai nevelésben a gyermekek ellátási kötelezettségeit is figyelembe vevı megoldásokat dolgoz ki. o a kistérségi oktatási kapacitások hatékonyabb mőködtetése érdekében közös alapfokú oktatási, pedagógiai és nevelési terveket készít a kistérségre vonatkozóan, meghatározva a kistérség oktatási, fejlesztési irányait térségi tervezéssel, a térségi tervek alapján szervezi a térségben a hatékony és a kor követelményeinek megfelelı oktatást. 3. Információs hálózatot mőködtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén mőködı intézményeknek, (fenntartótól függetlenül) a feladatellátás folyamatáról és eredményérıl. 4. A szakmai oktatási feladatok hatékony ellátása érdekében központi eszköztárat hozhat létre, és mőködtetheti az eszköztári szolgáltatást. Az eszköztár is elısegíti a hatékony gazdálkodást és mőködtetést. A központi eszköztár létrejötte esetén összehangolja a térség intézményeinek heti / kétheti óraterveit. 5. A társult önkormányzatok intézményei számára a Közoktatási tv. 3. -ában megjelölt feladatkörben pályázatot írhat ki. 6. Mőködteti a kistérségben az óvoda-vezetıi, iskola-igazgatói, óvodaiskolaközi szakmai munkaközösségeket. 7. Szakmai napokat szervez. 8. Szaktanácsadót biztosít, különösen a nevelési tanácsadás és logopédia területén. 9. Kistérségi tanulmányi és sportversenyeket szervez. 10. Kihelyezett szakmai konferenciákat szervez. 11. Kistérségi minıségbiztosítási, mérési és értékelési rendszert dolgoz ki és mőködtet. 12. Ellátja a társult önkormányzatok esetén a fenntartói törvényességi ellenırzési feladatokat. 13. Szervezi a Társulás tagjai intézményei szakmai tevékenységének mérését, értékelését és ellenırzését. Szakmai tevékenység értékelésére, mérésére közös pályázatokat készít elı és bonyolít le. 14. Közremőködik a kisebbségi nevelés és oktatás iránti igény felmérésében, összehangolja a kisebbségi nevelés és oktatás szervezését és feltételeinek biztosítását. 11

12 15. Egyeztetı fórum szerepét tölti be az iskola-fenntartási megállapodások végrehajtása során a kistérség önkormányzatai közötti esetleges viták elintézésében. 16. Kistérségi közoktatási-nevelési adatbázist hoz létre. 17. Koordinálja és elıkészíti a szükséges intézmény integrációval összefüggı feladatokat, s az ehhez kapcsolódó döntés elıkészítı folyamatokat. 18. Információs hálózatot mőködtet, mellyel a helyben szokásos módon információt nyújt a társult önkormányzatok által fenntartott intézményeknek, illetve a kistérség területén mőködı intézményeknek, a feladatellátás folyamatáról és eredményérıl. 19. A Társulás igény és szükség szerint gondoskodik az óvodai és általános iskolai oktatási intézmények társulási formában történı mőködtetésérıl. 12

13 III. Helyzetelemzés III. 1. A kistérség földrajzi elhelyezkedése A szécsényi kistérség az észak-magyarországi régióban, Nógrád megyében található, a rétsági kistérség kivételével a megye minden statisztikai térségével határos. A kistérség területe 278 km 2, melyen egy város és 12 község található. Ezzel a megye km2-es kiterjedésének 10,9 %-át foglalja magába. A térségközpont Szécsény, mely Salgótarján és Balassagyarmat között, a szlovák magyar határtól és az Ipolytól néhány kilométerre fekszik. Salgótarjántól a megyeszékhelytıl 30, Budapesttıl pedig 100 km-re helyezkedik el a 22-es számú közlekedési út mentén. III III Gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Foglalkoztatottság A régióban alkalmazásban állók szektorok szerinti megoszlásánál jelentıs ipari túlsúlyt tapasztalhatunk, ami a bányászat, nehézipar, gépipar, üvegiparnak az utóbbi tíz évben történt átalakulások következményeként még megmaradt állapotára vezethetı vissza. A megye gazdasági helyzetét és a fejlıdés lehetıségeit alapvetıen befolyásolja gazdaság-földrajzi fekvése, közlekedési infrastruktúrával való ellátottsága. Nógrád megye a fontosabb gazdasági mutatók (nemzeti jövedelem, az ipari termelés értéke, a mőködı gazdasági szervezetek száma) tekintetében a megyék rangsorában az utolsók között van. A társadalmi és gazdasági folyamatok lényeges hatást gyakorolnak a népesség gazdasági aktivitására, a foglalkoztatási szint alakulására. A KSH II. negyedévi munkaerı-felmérése szerint megyénkben az országos átlagnál alig alacsonyabb az aktivitási arány, miközben a foglalkoztatási ráta 1,5%-kal elmarad, a munkanélküliségi ráta pedig 2%-kal meghaladja az országos mutatót. A mezıgazdaságban dolgozók száma az utolsó két év alatt 8,12%-kal csökkent, míg a fizikai/szellemi arány a 2000 évi 59,84%-ról 2002-ben 62,61%-ra növekedett. A fontosabb gazdasági ágak közül az iparban megközelítıleg 9,3%-al, míg a mezıgazdaságban 8,12%-kal kevesebben dolgoztak A szécsényi kistérség a mezı- és erdıgazdálkodásban még mindig több mint 0,6%-kal haladja meg a megyei átlagot, és 4,8%-kal haladja meg az ipariépítıiparban foglalkoztatottakat, de 5,3%-kal kevesebb személy dolgozik a szolgáltatói szektorban. III Munkanélküliség A kistérségi munkanélküliségi aránynál megállapítható, hogy a legkedvezıbb helyzetben a balassagyarmati, rétsági és pásztói térségek vannak (8,2-9,8%), ezzel 13

14 szemben a bátonyterenyei, salgótarjáni és szécsényi kistérségek kénytelenek a legmagasabb munkanélküliségi arányt (17,8-16,6%-os) elviselni. Az elmúlt 15 év gazdasági folyamatainak következtében különösen a mezıgazdaságban foglalkoztatott nık kerültek nehéz helyzetbe, mert szakma nélkül nem tudtak elhelyezkedni. Problémaként jelentkezett, hogy a körzetben nem létesült ipari park, kezdetleges volt az infrastruktúra, ezért nem volt vonzó a letelepedés sem a belföldi, sem a külföldi vállalkozásoknak. Az apró falvas települések bejáró munkásainak helyzetét nehezítette, hogy az üzemek megszüntették a munkásjáratokat, a nagymérvő munkanélküliség miatt a Volán is csökkentette kihasználatlan járatait A munkanélküliek magas száma azzal is indokolható, hogy a munkavállalók nagy része nem vállalta fel az ingázást, a más régióba való áttelepülést. Sokan még most is abban bíznak, hogy a településükön, vagy annak közelében találnak munkát. A körzetben fı között van az ingázók, illetve a megyén kívüli munkahelyeken, idénymunkán foglalkoztatottak száma, akik általában budapesti építkezéseken találnak 4-5 hónapra munkát. Meg kell jegyezni, hogy a statisztikákban kimutatott munkanélküliségi mutatók nem mindig a valós helyzetet takarják. A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Amellett, hogy a munkanélküliség komoly szociális problémát jelent a kistérségben, azt is meg kell jegyezni, hogy a nagy számban rendelkezésre álló, olcsó munkaerı vonzó szempontot jelenthet befektetık számára, így az új turisztikai vállalkozások újra lehetıségeket nyithatnak meg a munkát keresık között. 14

15 15

16 III Mőszaki infrastruktúra 20. Ivóvíz ellátás A kistérség vízi-közmővek szempontjából szinte teljesen ellátott. Vezetékes ivóvízhálózat minden településen kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 84,0 % (KSH, 2005). A vízellátás községi kutakból és regionális hálózaton keresztül a Komra-völgyi tározóból biztosított. Szennyvízelvezetés A kistérség minden településén kiépült a szennyvíz-csatorna hálózat. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70,9 %-os (KSH, 2005.). Szennyvízcsatorna mind a 13 településen az ingatlanok szinte 100 %-nak rendelkezésre áll. A szécsényi regionális tisztító telepen jelenleg a kistérségen túlmenıen további 2 település szennyvizét is tisztítják. Villamosenergia ellátás A villamosenergia ellátás a kistérség minden településén biztosított és minden lakás számára elérhetı. Gázellátás A vezetékes gáz minden községbe eljutott, kivétel Benczúrfalva, Pösténypuszta és Zsunypuszta. A gázt fogyasztó háztartások aránya 54,1% a lakásállomány tekintetében, ami igencsak elmarad a megyei átlagtól, ami 56,8%, de egyetlen kistérség tekintetében sincs 50% alatt. Ezzel szemben az egy háztartásra jutó fogyasztás magasnak mondható megyei viszonylatban, 1766,7 m 3 (KSH, 2005.). 16

17 Vezetékes telefon A telefonhálózat kiépítettségét tekintve minden településre eljutott a vezetékes telefon és az internet összeköttetés. A lakosság lélekszámához viszonyítva Hollókın, Szécsényben és Szécsényfelfaluban található a legtöbb telefon fıállomás. Ebbıl Hollókı, mint 500 fı alatti, tehát aprófalu, kitőnik, de könnyen magyarázható a telefonok magas száma azzal, hogy a falu fontos turisztikai célpont. Hulladékgazdálkodás A térségben a hulladékok kezelése szervezettnek mondható. A hulladékokat az esetek döntı többségében hetente egyszeri alaklommal szállítják el. A lakossági győjtıedények l-esek, amelyek lakossági, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. Az összegyőjtött hulladékot többségében a szécsényi hulladéklerakóba szállítják. A lerakóba érkezı hulladékot tömörítik, réteges takarással fedik. A szécsényi lerakó üzemeltetıje a Rethmann Recycling Hungária Kft. Mőködésére 2008-ig van engedély. A legtöbb településen évente egy-két alkalommal végeznek lomtalanítást. A térségben a szelektív hulladékgyőjtés bevezetés alatt áll. A talajra és a talajvízre potenciálisan legnagyobb veszélyt a térség állattartó telepei jelentik. Legtöbb településen üzemel valamilyen állattartó telep. A legelterjedtebb haszonállat a szarvasmarha és a juh, amiket fıként nagyüzemi keretek között tartanak. Sertés és baromfiállomány található a kisebb családi gazdaságoknál és a háztáji gazdaságokban. A lótartás egyedül Ludányhalásziban jelentıs. Az almozási megoldások (mélyalmozás, szalmás trágya), a keletkezett trágyát földekre kijuttatva a növénytermesztésben hasznosítják. A kistérség legtöbb településén dögkút mőködik. Ugyancsak veszélyt jelent a talajra és a talajvízre a szinte minden település területén megtalálható illegális hulladéklerakók. Ezek komoly problémát jelentenek Hollókın, Ludányhalásziban, Nagylócon. Veszélyes, Varsány területén a víztározó mellett álló, korábban vegyszertárolásra használt épület. Jelenleg elbontását tervezik. Levegıtisztaság-védelem Általánosságban elmondható, hogy a kistérség levegıminısége jó. Egyedül Szécsény területén találunk légszennyezést okozó ipari létesítményeket (gyertyagyár, mechanikai és elektronikai üzem), valamint jelentıs levegıszennyezés okoz Endrefalván a ronggyal történı főtés. A közlekedésbıl eredı légszennyezés általában nem jelentıs. A tranzitforgalmat lebonyolító utak szennyezettsége azonban számottevı. Porszennyezés jellemzi a Zsuny-i kıbányát. A parlagon fekvı területek, gondozatlan közterületek, árokpartok a térségben csak csekély számban fordulnak elı. A főtésbıl eredı légszennyezés a téli idıszakokban jelentısebb, bár a térség minden településén kiépítették a gázhálózatot. 17

18 III Mezıgazdaság A Szécsényi kistérség területén a mezıgazdasági termelésre alkalmas földek általában gyenge, vagy többnyire közepes minıségőek, alacsony korona értékőek, kivéve a szécsényi szántó területeket. A területen említésre méltó a napraforgó, kenyérgabona, burgonya, olajtök és a bogyósgyümölcsök termesztése. Állattartásban a régebbi idıszakhoz képest erıs visszalépés következett be a szarvasmarha tenyésztésben. A természeti adottságoknak megfelelıen, fejlesztési lehetıségként leginkább a bogyós gyümölcsök termesztése kínálkozik, melynek helyben való feldolgozása lenne célszerő. További lehetıség a hagyományos gyümölcsök termesztése, aszalása, minıségi gyümölcspálinka készítése. Az elképzelések megvalósítása érdekében szükség lenne hőtıház fejlesztésre, gyümölcsfeldolgozó-, aszalóüzemre. A kárpótlási folyamat során létrejött mezıgazdasági földterületi tulajdonviszonyok, széttagolt és kismérető parcellák pedig reménytelenné tették a helyzetet abból a szempontból, hogy versenyképes helyi mezıgazdasági vállalkozások kialakulására lehessen számítani, ami a falusi lakosság jelentısebb számú és arányú része számára jelenthetne biztos megélhetést a jövıben. Kedvezıtlenül hat ebbıl a szempontból az is, hogy a szécsényi folyóvölgyi földek kivételével a kistérség termıföldjei hazai viszonylatban kifejezetten rossz minıségőnek számítanak. A helyi lakosság mezıgazdasági megélhetésével kapcsolatos jövıbeli lehetıségek alakulása szempontjából az anyagi körülményekhez hasonló mértékő szerepet játszanak valószínőleg annak a kulturális és életmódbeli átalakulásnak a következményei, amelyen az itt élı családok az elmúlt évszázad során keresztülmentek. Ennek következtében ugyanis nagyon jelentıs hányadban eltőnt a fiatal falusi generáció szintjén az a mesterségbeli tudás, ami ahhoz lenne szükséges, hogy a magyar mezıgazdaság jelenlegi általános problémái mellett a széttagolt és elaprózott parcellákkal, a tıkehiánnyal és a gépek hiányával megküzdve egy helyi fiatal a siker reményében vághasson neki egy EU-ban is versenyképes mezıgazdasági vállalkozás felépítésének. A kistérség falvaiban a mezıgazdasági vállalkozások és a mezıgazdasági vállalkozásokban foglalkoztatottak száma minimális. A nemzetközi összehasonlítás szerint a mezıgazdasági foglalkoztatás jelenlegi aránya a jelenlegi mértékhez képest elvileg kis mértékben növelhetı, ennek a törekvésnek azonban nagyon erıs korlátai vannak és várható kimenetele kétséges. III A kistérség településszerkezete és közlekedési viszonyai A Szécsényi kistérségen és központján, Szécsény városán, nyugat-keleti irányban halad át a 2. számú fıútvonalat a 21-es számú fıútvonallal és Salgótarjánnal Balassagyarmaton át összekötı 22. számú II. rendő fıútvonal. A kistérség mellékúthálózata Szécsény központból kiinduló sugaras rendszerben tárja fel a falvakat. A város a környezı települések közlekedési, gazdasági, kulturális központja. 18

19 A város vonzáskörzetébe tartozó falvak nagy része a középkorban alakult ki és a kistérségen belül a várostól délre, A kistérség úthálózatának sematikus rajza, a települések keletre és északra helyezkednek méreteinek jelölésével (aprófalvak, kisfalvak, el, az Ipoly bal partján: Varsány, közepes falvak, város ) Nógrádsipek, Rimóc, Nagylóc, Hollókı, Magyargéc, Nógrádszakál Nógrádmegyer, Endrefalva, Szécsényfelfalu, Piliny, Ludányhalászi, Nógrádszakál. Szécsényfelfalu A kistérséget érintı Ludányhalászi Piliny vasúthálózat rendkívül alacsony színvonalú, ennek következtében az átlagos menetidı nagy. A Endrefalva térséget egyetlen InterCity járat sem érinti. Magyargéc Légi úton a Budapest Szécsény Ferihegy Repülıtérre érkezve lehet Nógrádmegyer eljutni kistérségbe, onnan további másfél, két óra közúti közlekedéssel érkezhetünk a Varsány területre. Nagylóc A kistérség települései igen Rimóc elszórtan, nem ritkán km-es távolságra fekszenek egymástól, azonban regionális szinten periférikus helyzetben van a Nógrádsipek Hollókı közlekedési viszonyok elégtelensége és a munkahelyek hiánya miatt. III Demográfiai tendenciák a kistérségben A népesség száma szempontjából a Szécsényi kistérség Nógrád megye legkisebb kistérsége. Lakónépessége fı (KSH, 2005.), mely a megye fıs összlétszámának 9,2 %-a. A szécsényi térség a megye hat kistérsége közül a legkisebb területtel és lakosságszámmal, 72 fı/km 2 -es átlag alatti népsőrőségi mutatóval rendelkezik. Népsőrőség vonatkozásában elmarad a szintén átlag alattinak mondható 84 fı/km 2 megyei átlagtól, valamint a 94 fı/km 2 regionális, valamint a 108 fı/km 2- es országos átlagtól is. Szécsény városának népsőrősége 135 fı/km 2. Szécsény (lakónépessége fı) az Ipoly völgyétıl délre húzódó fennsíkra épült. Közigazgatásilag hozzátartozik az Ipoly parton fekvı Pösténypuszta és a várostól 4 km-re elhelyezkedı Benczúrfalva is. A kistérség alacsony lakossági létszámú községekkel rendelkezik, melyek átlagos népességszáma 1151 fı. A településszerkezet pontos megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a kistérség a térségközponton kívül 3000 fınél népesebb településsel nem rendelkezik. Csak Szécsény város lakóinak száma 5000 fı feletti, 19

20 Endrefalva, Ludányhalászi, Nógrádmegyer, Nagylóc, Rimóc és Varsány települések lakossága fı közötti. Hat település lakóinak száma 1000 fı alatt van. A kistérség népessége az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan fogy. Egyrészrıl az elköltözések, másrészrıl az elöregedés eredményezte, hogy a lakosság száma között 89,2%-ra csökkent re az elvándorlás, és ebbıl adódóan a lakosságszám rohamos csökkenése mérséklıdött néhány évig tól kezdve megfigyelhetı újra a népességcsökkenés. 20