FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS I I. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN

Átírás

1 A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI I. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) TERVEZETT LÉTSZÁMVÁLTOZÁS I I. NEGYEDÉV KÖZÖTT A JELENLEGI LÉTSZÁM SZÁZALÉKÁBAN BUDAPEST

2 Országos szakmai koordinátor: Borbély Tibor Bors Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Foglalkoztatási és Képzési Igazgatóság, tanácsadó Statisztikai felelős: Kis Ákos Pénzné Somogyvári Zsuzsanna Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Statisztikai és Elemzési Főosztálya Informatikai fejlesztő: Kiss János Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ, informatikus Kiadásért felel: a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal igazgatója Jóváhagyta: Pirisi Károly 1089 Budapest, Kálvária tér 7. Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 75 Telefon: (1) Fax: (1)

3 TARTALOM BEVEZETÉS...5 A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE...5 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG...6 A MINTA ÖSSZETÉTELE...7 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ADATAI...7 VÁLLALATI MÉRET SZERINT...7 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT...8 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI RÉGIÓNKÉNT...9 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI...10 HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS:...10 TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS...14 A SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE...16 A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 3 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT...19 AZON MUNKÁLTATÓK KÖRÉBEN, AKIK VALAMENNYI FELMÉRÉSBEN RÉSZT VETTEK...19 A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 12 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT...21 AZON MUNKÁLTATÓK KÖRÉBEN, AKIK VALAMENNYI FELMÉRÉSBEN RÉSZT VETTEK A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 12 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA...21 NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT...21 GRAFIKONOK I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA ÁGAZATOK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK ARÁNYA A MUNKÁLTATÓK SZÁMA SZERINT A VÁLASZADÓK SZÁZALÉKÁBAN MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN IV. NEGYEDÉVBEN...26 TÁBLÁZATOK 1. A I. NEGYEDÉVES NMF ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA A I. NEGYEDÉVES NMF ALAPJÁN BECSÜLT ÉVES LÉTSZÁMVÁLTOZÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN, ÁGANKÉNT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FOGLALKOZTATOTTJAINAK SZÁMA ÁGAZATOK, LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT

4 4. A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 MÚLVA ÁGAZATOK ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS 3, ILLETVE 12 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN ÉRINTETTEK SZÁMA ÉS ARÁNYA ÁGAZATOK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN ÉRINTETTEK SZÁMA ÉS ARÁNYA VÁLLALATI MÉRET, RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSAI FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK ÉS TERÜLETI MEGOSZLÁS SZERINT A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A FELVÉTELBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A LÉTSZÁMCSÖKKENÉSBEN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK 3 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMMOZGÁSÁBAN A LÉTSZÁMVÁLTOZÁSBAN LEGINKÁBB ÉRINTETT FOGLALKOZÁSOK A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE NEMZETGAZDASÁGI ÁG, ÁGAZAT SZERINT A VÁLASZT ADÓK SZÁZALÉKÁBAN A VÁLASZOLÓ SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYÉNEK MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁG, ÁGAZAT SZERINT...40 MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI ADATLAP

5 ORSZÁGOS ÉRTÉKELÉS BEVEZETÉS I. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tizenegyedik alkalommal készítette el a 7623 gazdálkodó szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közelíti a tízezret, miközben a választ is adók a foglalkoztatottak (KSH évi adatai alapján) hatodát alkalmazzák. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és az ÁFSZ kirendeltségei közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A megszólított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, igen magas volt (80,3%). A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. Az országos elemzéssel párhuzamosan a hét regionális munkaügyi központ saját elemzéseit is elérhetővé tettük az ÁFSZ honlapján. Az egyes kirendeltségek elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségektől igényelhetik. A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH munkaerő felmérése szerint évben a éves népesség 54,9 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak, közülük 50,9 százalék volt a foglalkoztatottak, 7,4 százalék pedig a munkanélküliek aránya. Az országban összesen közel ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük mintegy ezer volt a vállalkozások száma (93,1%). ORSZÁGOS FOGLALKOZTATÁSI ADATOK Megnevezés év ezer év ezer Népesség száma (15-74 éves) , ,4 Gazdaságilag aktívak száma , ,1 Munkanélküliek száma 1 316,8 311,9 Foglalkoztatottak száma , ,2 Alkalmazásban állók száma , ,0 Inaktívak száma , ,3 Gazdasági szervezetek száma , ,3 ebből vállalkozások száma , ,7 Aktivitási arány 1 55,0% 54,9% Foglalkoztatási ráta 1 50,9% 50,9% Munkanélküliségi ráta 1 7,5% 7,4% 1 KSH Munkaerő-piaci jellemzők Létszám és kereset a nemzetgazdaságban , KSH STADAT A gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint

6 A KSH munkaerő-felmérése szerint a évben országosan a éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 238,1 ezer t tett ki, mely az egy évvel korábbinál 2,4 ezer vel volt kevesebb. A gazdaságilag aktív népesség száma tovább csökkent 8,8 ezer vel. A foglalkoztatottak száma 3 millió 926 ezer volt, 3,9 ezer vel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A munkanélküliek száma 311,9 ezer t tett ki, 4,9 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban, aránya 7,4% volt. A gazdaságilag inaktív éves népesség száma 3 481,3 ezer, 6,4 ezer vel több, mint egy évvel korábban. Az elmúlt év azonos időszakához képest a gazdasági szervezetek száma 49,2 ezerrel, a vállalkozások száma pedig 49,7 ezerrel emelkedett, ami 3,7%-os növekedésnek felel meg. Az országos átlagot messze meghaladó mértékben tapasztalható növekedés elsősorban az egyéni vállalkozások számában a Dél-alföldi (13%-kal) és az Észak-alföldi (5,6%-kal) régióban. VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A évi I. negyedéves felvétel során az országosan mért a tizenegy felvétel átlagával szinte egyenlő közel 80 százalékos válaszadási arány ugyanakkor régiónként meglehetősen egyenetlenül alakult. Míg három régióban 85-90% százalékot is meghaladta (Nyugat- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld), addig egy régió csak 55 százalék körül teljesített. A válaszadási hajlandóság relatív szórása regionális szinten 12 százalék volt. AZ EDDIGI TIZENEGY ADATFELVÉTEL LEGFONTOSABB ADATAI A felvétel időpontja Közreműködő AFSZ kollégák száma () Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezési arány (%-ban) Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, ben) III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né II.né III.né IV.né I.né Átlag ,4% 82,6% 82,3% 80,1% 79,5% 81,1% 80,6% 77,8% 79,0% 80,2% 80,3% 79,9%

7 A MINTA ÖSSZETÉTELE A válaszadó szervezetek legnagyobb része, mintegy 66%-a a mikro- és kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak csak mintegy hetedét foglalkoztatták. A 250 s és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 6,5 százalékát adták, az érintett létszám több mint felét alkalmazták, a mintegy egyötödnyi mikro-vállalkozás viszont csak másfél százalékát. Vállalati méret Válaszadók száma Jelenlegi létszám () Mikro (0-9 ) Kis (10-49 ) Közép ( ) Nagy (250 felett) Összesen A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ADATAI VÁLLALATI MÉRET SZERINT gazdasági szervezetek száma 1,5% foglalkoztatottak száma 12,5% 6,5% 23% 27% 52,5% 43,5 33,5% Mikrovállalkozás Kisvállalat Közepes vállalat Nagyvállalat 7

8 Nemzetgazdasági szinten az NMF-ből összeállított adatbázis a foglalkoztatottak hatodát reprezentálja. Az ágazati arányokat a következő ábra mutatja: A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT gazdasági szervezetek száma NMF 4% 5% 7% 3% 4% 4% 5% 9% 0% 4% 7% 3% 2% 7% 0,1% 1% 6% 8% 36% 17% 6% 3% 4% 1% 16% 8% KSH 30% foglalkoztatottak száma NMF KSH 3% 0,4% 6% 9% 5% 5% 5% 7% 3% 8% 22% 3% 7% 1,6% 6% 9% 8% 2% 15% 8% 4% 8% 49% 3%3% mezőgazd feldolg építőipar vendégl pénzügyi közv. közig.,védelem,köt.társ.bizt. e.ügy bányászat vill.energ. keresk. szállítás ingatlan,gazd.szolg. oktatás egyéb Mindkét vizsgálati szempont szerint jelentős eltérés tapasztalható a nemzetgazdaság és a felmérés ágazati szerkezete között, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar, az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás felülreprezentált. 8

9 A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK ÉS A KSH HASONLÓ ADATAI RÉGIÓNKÉNT gazdasági szervezetek száma NMF KSH 23% 11% 12% 11% 39% 11% foglalkoztatottak száma NMF KSH 14% 11% 13% 17,7% 31% 15% 13% 17% 9% 9,0% 10% 14% 12% 12% 11% 9% 13% 11% 11% 10% 18% Közép-Magyarország KözépDunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyrország Észak-Alföld Dél-Alföld Forrás: KSH A regisztrált gazdasági szervezetek száma február 22. Munkaerőpiaci jellemzők IV. negyedév, február 29. Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt azonban kizárólag Közép- Magyarország valós súlyához képesti kisebb mértékű megjelenése okozza. A KSH adatai szerint ebben a régióban a gazdálkodó szervezetek mintegy kétötöde működik, ahol a munkavállalók közel harmadát foglalkoztatják. Ugyanakkor az önkéntes felmérésben részt vevő gazdálkodó szervezetek és foglalkoztatottak mindössze tizedét reprezentálják az e régióban tevékenykedő munkáltatók. Valamennyi régióban a feldolgozóipar (ezen belül a gépipar), a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás ágazatai tették ki az adatszolgáltatásba bevont munkáltatók legnagyobb hányadát. A régiókban a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). 9

10 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három, illetve 12 hónap múlva. A mintában szereplő gazdasági szervezetek adatai szerint a felmérést követő negyedévben 1,8%-kal növekedhet, egy éven belül pedig 2,2%-kal bővülhet a foglalkoztatottak száma. Rövid távon a mikro vállalkozások erőteljesebb míg a többi vállalkozási formában szerényebb mértékű létszámbővítést jeleztek a munkáltatók. Hosszútávon is valamennyi, a felmérésben részt vevő munkáltató létszámbővítést tervez. A válaszoló szervezetek több mint fele stagnálást, közel harmada növekedést vár mindkét időintervallumban. Mind rövid, mind hosszútávon a mintában szereplő vállalkozások több mint tizede csökkenéssel számol. A KSH évi intézményi adatai és az NMF I. negyedév tényadatai alapján I. negyedévre becsült létszámváltozás a legtöbb nemzetgazdasági ágat pozitívan érintheti, nagyobb létszámbővítést a feldolgozóiparban és ezen belül különösen a gépiparban, az építőiparban, a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás területén terveznek a munkáltatók. Létszámcsökkenést a villamos-energia, gáz, vízellátás valamint a szállítás, raktározás, posta távközlés nemzetgazdasági ágakban prognosztizálnak a vállalatok vezetői. Összességében a várható létszámváltozás, amely a létszámmozgás eredőjeként jött létre, 86,6 ezer, súlyozott értéke 106,5 ezer. A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK MEGOSZLÁSA 3 ÉS 12 HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMNÖVELÉSI ÉS -CSÖKKENTÉSI SZÁNDÉKOK SZERINT Létszámváltozás A következő 12 hónap alatt A következő 3 hónap alatt csökkenő stagnáló növekedő Összesen csökkenő stagnáló növekedő Összesen HÁROM HÓNAPON BELÜLI LÉTSZÁMVÁLTOZÁS: Ha figyelembe vesszük, hogy a három hónapon belüli létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -csökkenés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinti. A kiinduló létszámot alapul véve az előrebecsült átlagos 3,8 százalékos munkaerőnövelés mellett 2,0 százalékos létszámcsökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a teljes 10

11 létszám mintegy 5,8 százalékát érintik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett közel 13 ezer s létszám csökkenés mintegy 25 ezer alkalmazásával, a változások 28 ezer embert érinthetnek. A létszámmozgás eredője rövid távon valamennyi nemzetgazdasági ágakban pozitív. Az átlagot (1,8%) meghaladóan az építőipar (4,6%), a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (4,3%), a bányászat (5,6%) valamint a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (3,7%) nemzetgazdasági ágak munkáltatói várnak létszámbővülést. Régiók szerint vizsgálva, megállapítható, hogy a Közép-magyarországi, a Középdunántúli a Nyugat-dunántúli valamint a Dél-alföldi régióban várható az országos átlagot meghaladó létszámnövekedés. A mikro-vállalkozások jeleztek jelentős (13,2%-os) létszámbővülést, amit az elmúlt évben tapasztalható egyéni vállalkozások számának növekedése is indokolhat. A létszámmozgásban a mikro-vállalkozásokban foglalkoztatottak mintegy 8%-a érintetté válhat. A kis-vállalkozások esetében a létszámváltozás átlagos értéke 3,5% növekedést mutat. A létszámmozgás az átlagot meghaladó mértékben a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (11,5%), a bányászat (10,5%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (8,2%), az építőipar (4,7%), a szálláshely, szolgáltatás (4,7%) ágakba, valamint a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (4,1%) és a nemfém ásványi termékek gyártása (5,1%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban valószínű. A szezonális létszámbővülésen túl meg kell említeni a különböző közmunkák beindítását, amely a közigazgatás létszáma is hatással lesz. Területi bontásban vizsgálva a kisvállalkozások legnagyobb arányban a Nyugatdunántúli régióban, ezen belül Vas megyében (12,4%-os) terveznek létszámbővítést. A következő negyedévben a létszámmozgásban a kis-vállalkozásokban foglalkoztatottak közel 9%-a érintetté válhat. A közép-vállalkozások vezetőinek válaszai alapján a létszámváltozás 1,8%-os növekedést mutat. Legnagyobb mértékben az építőipar (4,6%), a nemfém ásványi termékek gyártása (5,9%), a máshova nem sorolt feldolgozóipar (3,6%), a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (3,5%), nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban tevékenykedő kivállalkozások prognosztizálnak létszámbővítést. Területi bontásban vizsgálva a létszámmozgásokat megállapítható, hogy az átlagot meghaladó mértékben a Közép-dunántúli (ezen belül Komárom-Esztergom megyében 3,7%-os), a Nyugat-Dunántúli (ezen belül Vas megyében), az Észak-magyarországi (különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 3,2%-os) régióban terveznek létszámbővítést a munkáltatók. A létszámmozgásban a középvállalkozásokban munkát vállalók közel 6%-a válhat érintetté. 11

12 A nagy-vállalkozások rövid távon átlagosan 1,1%-os létszámbővítéssel számolnak. Nagyobb létszámbővítést a bányászat (6,6 %), a feldolgozóipar [ezen belül a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység (3,2%), a máshova nem sorolt feldolgozóipar (3,1%)], a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (2,6%), a gépipar (2,3%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban terveznek a következő negyedévben. Jelentősebb létszámcsökkenést az építőipar (-12,6%) nemzetgazdasági ágban jeleztek a munkáltatók. Területi bontásban az átlagot meghaladó mértékben a Közép-dunántúli (Komárom- Esztergom megye 2,5%-os) és a Közép-magyarországi régióban (ezen belül Pest megyében, ahol 2,1%-os) jeleztek a nagyvállalatok vezetői létszámbővítést. A többi régióban a létszámbővítést az átlagos értékkel megegyezik, ill. az alatt marad (Déldunántúli, az Észak-magyarországi valamint a Dél-alföldi régióban). Létszámcsökkenést Baranya (-0,9%) és Tolna (-0,1%) megyében jeleztek a munkáltatók. A létszámmozgásban az itt dolgozók mintegy 4%-a válhat érintetté. A létszámmozgásokat a foglalkozási csoportok és vállalati méret szerint vizsgálva megállapítható, hogy a létszámfelvétel és létszámcsökkenés összesített egyenlege minden vállalati típusnál pozitív. A munkáltatókat vállalati méret szerint vizsgálva megállapítható, hogy a mikrovállalkozásoknál jelentősebb létszámnövekedést az építőipari (306), az egyszerű szolgáltatás jellegű (mezőgazdasági) (303), a kereskedelmi, vendéglátóipari (130) foglalkozások esetében jeleztek. A kis-vállalkozásokban a szociális és munkaerőpiaci szolgáltatási foglalkozások létszámmozgási egyenlege negatív. Nagyobb mértékű létszámnövekedés az egyszerű szolgáltatás jellegű (mezőgazdasági) (877), a vas- és fémipari (269), a feldolgozóipari gépek kezelői (204), az építőipari (198), a mobil gépek kezelői (184), az egyéb helyhez kötött gépek kezelői (158), a kereskedelmi, vendéglátó-ipari (164) valamint a könnyűipari (100) foglalkozások esetében várható. A középvállalkozásban munkát vállalók közül a szakképzett pedagógusok, a háziipari, vegyesipari és raktározási, az ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű valamint az egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásokat végzők létszámmozgásának eredője negatív. Létszámbővítés az egyszerű szolgáltatás jellegű (mezőgazdasági) (1013), a feldolgozóipari gépek kezelői (786), a vas- és fémipari (514), a könnyűipari (406), az élelmiszeripari (230), az építőipari (177), a nem anyagi jellegű szolgáltatási (167), a gazdasági, pénzintézeti ügyintéző (138) valamint a mobil gépek kezelői (133) foglalkozások esetében várható. A nagyvállalkozásoknál az egészségügyi (71), az erdő- és vadgazdálkodás (59), az építőipari (56), a kereskedelmi, vendéglátó-ipari (37) valamint a gazdasági, költségvetési szervek vezetői (34) foglalkozások esetében a létszámváltozás eredője negatív. Jelentősebb létszámbővítést a feldolgozóipari gépek kezelői (1870), a vas- és fémipari (741), a könnyűipari (288), a műszaki és természettudományi (230), az egyszerű 12

13 szolgáltatás jellegű (mezőgazdasági) (224), valamint a gazdasági, jogi és társadalomtudományi (111) foglalkozások esetében terveznek a foglalkoztatók. A létszámmozgásokat a foglalkozási csoportok szerint, területi bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a Közép-magyarországi régióban: az építőipari, a vas- és fémipari, az egyéb helyhez kötött gépek kezelői, a feldolgozóipari gépek kezelői, valamint az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági); Közép-dunántúli régióban: a vas- és fémipari, a feldolgozóipari gépek kezelői és az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági); Nyugat-dunántúli régióban: a vas- és fémipari, a könnyűipari, az egyéb helyhez kötött gépek kezelői, a feldolgozóipar gépek kezelői, az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági), valamint a nem anyagi jellegű szolgáltatási; Dél-dunántúli régióban: a vas- és fémipari, a feldolgozóipar gépek kezelői, valamint az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági); Észak-magyarországi régióban: a vas- és fémipari, a könnyűipari, a feldolgozóipar gépek kezelői, az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági), az egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási; Észak-alföldi régióban: a vas- és fémipari, az élelmiszeripari, a könnyűipari, a feldolgozóipari gépek kezelői, az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági); Dél-alföldi régióban: az építőipari foglalkozások, a vas- és fémipari, az élelmiszeripari, a könnyűipari, a feldolgozóipari gépek kezelői, valamint az egyszerű szolgáltatásjellegű (mezőgazdasági), foglalkozási csoportokban várható néhány száz s létszámnövekedés. A 3 hónapon belüli létszámmozgás egyenlege szinte valamennyi foglalkozási csoportban pozitív. Főcsoportokon belül az egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás), a gyártósori összeszerelő, a szabó, varrónő, modellkészítő a lakatos, az eladó foglalkozások körében találunk komoly bővítési szándékot, az országos szintű mintegy 25 ezres új munkahely-teremtési szándék közel harmada ezen öt területet érinti. Igaz, a közel 13 ezres leépítésből is hasonlóan nagy arányban részesednek. Foglalkoztatási csoportok tekintetében az adatfelvétel szerint a gyártósori összeszerelő foglalkozás iránt lesz a legnagyobb kereslet, közel 3 ezer t alkalmaznának a következő negyedévben, a várható létszámcsökkenés (1,4 ezer ). A nettó növekedés csaknem 1,3 ezer új ilyen munkahely kialakítását jelentheti. Konkrét foglalkoztatási csoportokat tekintve mind a leépítés, mind a felvétel a gyártósori összeszerelő, a szabó, varró, modellkésztő, az egyéb könnyűipari gépek kezelői, az egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelő valamint a lakatos foglalkozási csoportokban a legnagyobb. A leggyakrabban előforduló foglalkozási csoportok között a régiók többségében az előbb említettek is megtalálhatóak. 13

14 TIZENKÉT HÓNAP MÚLVA VÁRHATÓ LÉTSZÁMVÁLTOZÁS Az éves létszámmozgás a munkáltatók előrejelzése szerint kedvezőbb lehet, mint a rövidtávra prognosztizált, ennek eredője 14,5 ezer többlet munkahely teremtését vetíti előre, ami 2,2%-os létszámnövekedésnek felel meg. A munkáltatók létszámnövekedést a bányászat (4,2%), a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység (3,5%), a nemfém ásványi termék gyártása (3,5%), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (5,0%), a gépipar (4,8%), máshova nem sorolt feldolgozóipar (5,3%), a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (5,1%) valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (2,5%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban jeleztek. Létszámcsökkenést a villamos energia, gáz és vízellátás (-2,0%) és a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágakban várható. Területi bontásban vizsgálva az egy éves létszám előrejelzést megállapítható, hogy az átlag feletti a foglalkoztatás növekedése a Közép-dunántúli (3,1%) [különösen Komárom-Esztergom megyében (5,5%)], a Nyugat-dunántúli (3,5%) [két megyében Győr-Moson-Sopron (3,9%), Vas (4,2%)], az Észak-magyarországi [Nógrád (4,5%)] és a Közép-Magyarországi [Pest megye (2,7%) és a város (2,6%)] régióban várható. Több régióban ill. megyében igen csekély mértékű növekedés várható, létszámcsökkenést egyik területen sem jeleztek a munkáltatók. A várakozásoknak megfelelően a mikro vállalkozásoknál tapasztaltuk a leggyorsabb ütemű létszámnövekedést, hiszen esetükben néhány felvétele is relatíve magas arányú változást eredményez. A megkérdezett 10 alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan 14,7 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottak száma I. negyedévig, bár a növekedés döntő része az időszak végére várható. Az átlag (14,7%) feletti létszámnövekedés a nemfém ásványi termékek gyártása (37,0%), az építőipar (27,5%), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (22,6%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (20,5%), a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása (20,1%), a vegyipar (17,9%), a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (17,3%), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (15,1%), nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban várható. Létszámcsökkentést a villamos energia, gáz és vízellátás (-9,1%) nemzetgazdasági ágban jeleztek a mikro vállalkozások vezetői. Területi bontásban az átlagot meghaladó mértékű létszámbővítés Pest (közel 16%), Veszprém (közel 20%), Zala (mintegy 21%), Somogy (közel 26%), Borsod-Abaúj- Zemplén (mintegy 21%), Hajdú-Bihar (több, mint 21%) valamint Jász-Nagykun- Szolnok (25%) megyében várható. A kis-vállalatok éves távon számos nemzetgazdasági ágban létszámnövekedést jeleztek. Az átlag (3,6%) feletti létszámbővítést a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (10,2%), a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (7,8%), a gépipar és az egészségügyi, személyi szolgáltatás (5,1%), a máshova nem sorolt feldolgozóipar és az élelmiszer, ital, dohány gyártása (4,5%), valamint a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység (4,4%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban terveznek. A kis-vállalatoknál a többi területen csekélyebb 14

15 mértékű létszámbővítés várható. Ez alól kivétel a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ahol kisebb mértékű (-0,3%) létszámcsökkenéssel számolnak a munkáltatók. Területi bontásban az átlag feletti létszámbővítést jeleztek a Nyugat-dunántúli (6,0% ) (Vas megye 11,7%), valamint a Közép-magyarországi (4,9%) régióban. A közepes vállalatok éves távlatban az átlagosnál (2,0%) nagyobb mértékű létszámbővítést a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása (5,8%), a bányászat (5,9%) valamint a máshova nem sorolt feldolgozóipar (4,7%) területén, létszámcsökkenést a kereskedelem, javítás (-1,2%) valamint a villamos energia, gáz és vízellátás (-0,5%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban terveznek. Területi bontásban, a legnagyobb létszámbővülés a Közép-magyarországi (3,5%) valamint a Nyugat-dunántúli (3,0%) régióban várható. Létszámcsökkenést csak Szabolcs-Szatmár-Bereg (-1,8%) megyében jeleztek a munkáltatók. A nagyvállalatok esetében létszámcsökkenés az építőipar (-14,4%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (-3,1%), a mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás (- 2,2%) nemzetgazdasági ágakban várható. Csökkenés várható még az élelmiszer, ital, dohány gyártása és a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása nemzetgazdasági ágazatokban, de ezek mértéke néhánytized százalék. Egy éven belüli aggregált foglalkozásnövekedést valószínűsítenek az oktatás (3,9%), a gépipar (5,2%), a máshova nem sorolt feldolgozóipar (6,5%), a fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység (3,1%) valamint a bányászat (2,8%) nemzetgazdasági ágakban, ágazatokban. Területi bontásban egy éves időszakban a nagyvállalatok Komárom-Esztergom megyében 6,0%, a Győr-Moson-Sopron (4,1%), Vas (3,6) megyében terveznek létszámbővülést. Létszámcsökkenést a Dél-dunántúli régió (valamennyi megyében) és Hajdú-Bihar megyében prognosztizálnak a nagyvállalkozások vezetői. Megállapítható, hogy a régiókban tapasztalható létszámmozgások egyik térségben sem jelentkeznek kiegyensúlyozottan, csak megyénként eltérő mértékű, esetenként irányú változások eredőjeként. Annak ellenére, hogy az összegyűjtött információk számos bizonytalansági tényezőt tartalmaznak, az ágazati reprezentációs arányokat figyelembe véve becslést készítettünk az alkalmazásban állók számának változására. Egy éven belül nagyobb létszámváltozást a feldolgozóipar (+31,3 ezer) és ezen belül a gépipar (+14,6 ezer), továbbá a pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás (+18,9 ezer) nemzetgazdasági ágakban várható. A létszámváltozás eredője csak a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (-5,1 ezer) valamint a villamos-energia, gáz és vízellátás (-1,3 ezer) ágazatokban negatív. 15

16 A SZERVEZETEK PÁLYAKEZDŐK ALKALMAZÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYE Ebben a negyedévben ismét megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményükről. A munkáltatók a kérdőíven 10, a pályakezdőkkel kapcsolatos megállapítás közül választhattak. A feltett kérdések közül tetszőleges számú válaszlehetőséget jelölhettek meg, így a megkérdezett munkáltató összesen értékelhető választ adott. Egy évvel ezelőtt vállalati vezető válasz-lehetőséget jelölt meg. A leggyakrabban megjelölt állítások között most is többségben vannak a pályakezdők alkalmazásának pozitívumait kiemelők, ami arra utal, hogy a válaszadók a pályakezdők foglalkoztatására elsősorban kedvező lehetőségként gondolnak, s csak kisebb hányaduk asszociál az ezzel kapcsolatos hátrányokra. A munkáltatók leggyakrabban e réteg után igénybe vehető támogatásokat, a könnyebb betaníthatóságukat, alacsonyabb munkabérüket és friss szakmai tudásukat emelték ki, így az alacsonyabb munkaköltség még mindig igen erőteljes motiváció a pályakezdők foglalkoztatásában. Az egyes kérdésekről a következő bb megállapítást tehetjük: 1. Az állam számos támogatást nyújt utánuk Az elmúlt évhez képest nőtt azon munkáltatók részesedése (3,2%-ponttal), akik a pályakezdőket az állami támogatás igénybevételével alkalmazza, elsősorban a bányászat, a villamos-energia, gáz és vízellátás, az építőipar, a kereskedelem és a szállítás, raktározás, posta, távközlés területén. A támogatással foglalkoztatott pályakezdők száma csökkent a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint az oktatás nemzetgazdasági ágakban. 2. Betanításuk sok időt vesz igénybe Ebben az évben kevesebb munkáltató választotta ezt a választ, ami pozitívumnak tekinthető, hiszen a pályakezdők megítélése e tekintetben javult. A legtöbb munkáltató a vegyiparban ítélte úgy, hogy a pályakezdők betanítása időigényes. A legkevésbé pedig az egészségügyi, szociális ellátásban, az oktatásban, a mezőgazdaságban és a bányászatban látták hátrányosnak a velük történő törődést, foglalkozást. 3. Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő A munkáltatók több csaknem negyede gondolja úgy, hogy a pályakezdők alkalmazása olcsóbb, számuk az elmúlt évhez viszonyítva csekély mértékben emelkedett. Vállalati méret szerint vizsgálva a nagyvállalatok (az összes választ adó egyharmada) vezetői tartották ezt a lehetőséget fontosabbnak. A nemzetgazdasági ágak közül pedig a vegyipar és az oktatás ágazatban lévő munkáltatók választják legnagyobb számban e lehetőséget. 16

17 A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya a munkáltatók száma szerint I. negyedév I. negyedév Mikro Kis Közép Nagy Összesen Mikro Kis Közép Nagy Összesen Feltett kérdések válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % válaszok száma aránya % AZ állam számos támogatást nyújt utánuk ,1% ,3% ,6% ,6% ,4% ,6% ,5% ,6% ,5% ,6% Betanításuk sok időt vesz el ,5% ,0% ,1% 71 14,1% ,2% ,9% ,8% ,6% 56 11,2% ,7% Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő ,9% ,9% ,6% ,2% ,2% ,2% ,8% ,3% ,1% ,6% Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok ,6% ,6% ,3% ,1% ,9% ,1% ,8% ,9% ,2% ,0% Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 142 8,6% 265 7,7% 134 6,3% 14 2,8% 555 7,2% 115 6,6% 240 7,3% 107 5,2% 24 4,8% 486 6,4% Tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük ,3% 332 9,6% 151 7,0% 27 5,4% 681 8,8% ,9% ,6% 161 7,8% 31 6,2% ,8% A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek ,4% ,6% ,4% ,1% ,6% ,8% ,4% ,7% ,4% ,1% Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát ,7% ,0% ,7% 88 17,5% ,4% ,3% ,0% ,9% 85 16,9% ,7% Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 151 9,1% ,3% ,0% 94 18,7% ,9% ,2% ,0% ,0% 84 16,7% ,7% Hosszú távon nem lehet rájuk számítani ,8% ,2% ,6% 62 12,3% ,0% ,5% ,1% ,9% 51 10,2% ,9% Összes válasz Munkáltatók száma Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok A fiatalok a munka világába történő beilleszkedésének megítélése az elmúlt évi felméréshez képest valamelyest javult, elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében, míg a nagyvállalatoknál némi visszaesés tapasztalható. Legkedvezőbb a megítélésük a vegyiparban és a villamos-energia, gáz és vízellátás területén. 5. Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen E területen is pozitív változás következett be, összességében kevesebb munkáltató látja a fiatalok beilleszkedését problémásnak, mint egy évvel ezelőtt. Szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban a fiatalok megítélése kedvezőbb, mint az egy évvel ezelőtti felmérésben. 6. Tapasztalanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük Valamennyi munkáltató esetében emelkedett azok száma, akik e megállapítással egyetértett. A nemzetgazdasági ágak, ágazatok közül a legtöbben a vegyiparban és a szálláshely, szolgáltatásban értettek egyet ezzel a megállapítással, számuk az elmúlt évhez képest több mint kétszeresére emelkedett. 7. A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek A pályakezdők szakmai felkészültségének megítélése minden a felmérésben résztvevő foglalkoztató esetében javult. A vegyiparban közel kétszeresére emelkedett, míg az oktatás területén jelentősen csökkent a pályakezdők pozitív megítélése. A nagyvállalatok csaknem fele jelölte meg a fiatalok e pozitív készségét. 17

18 8. Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Mindkét felmérésben a válaszadók közel ötöde értett egyet ezzel a kérdéssel. Az oktatás területén csökkent az állítást elfogadók, míg a vegyiparban közel kétszeresére emelkedett az állítással egyetértők száma. 9. Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni A pályakezdő fiatalok ilyen irányú megítélése az elmúlt évi felméréshez képest gyakorlatilag nem változott, a munkáltatók több mint tizede ért egyet ezzel a megállapítással. A nemzetgazdasági ágakat vizsgálva megállapítható, hogy a vegyiparban, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatásban kisebb mértékben emelkedett, a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás, valamint az oktatás területén foglalkoztatottak esetében mintegy felére csökkent a megállapítást elfogadók aránya. 10. Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Minden vállalati méret esetében a megállapítással egyetértő munkáltatók száma csekély mértékben csökkent. Az egyes nemzetgazdasági ágakban általában ugyanez a csökkenő tendencia figyelhető meg, bár több területen csekély mértékű növekedés látható. 18

19 A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 3 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT AZON MUNKÁLTATÓK KÖRÉBEN, AKIK VALAMENNYI FELMÉRÉSBEN RÉSZT VETTEK A tervezett és tényleges létszámadatok összehasonlítását azon munkáltatók körében is elvégeztük, akik valamennyi felmérésben részt vettek és profiljuk nem változott. Az általuk közölt adatok alapján a létszám-tervezés lényegesen reálisabb, a tény adatoktól való eltérés (+1) - (-1,8)% közötti. Az eddigi összes felmérésben átlagosan munkáltató vett részt, akik munkavállalót foglalkoztattak. Az elmúlt egy évben (öt felmérés adatai) munkáltató vett részt (közel 64%) valamennyi adatszolgáltatásban és ők átlagosan t alkalmaztak, ami mintegy 63%-a az összes felmérésben résztvevő munkáltatók által foglalkoztatottak létszámának. Az utóbbi egy év, negyedévenkénti előrejelzéseit a 4898 munkáltató önkéntes adatszolgáltatását összehasonlítva a tényszámokkal megállapítható, hogy: I. negyedévében átlagosan -1,8%-kal kisebb létszámot foglalkoztattak, mint ahogy azt jelezték. A túltervezés minden ágazatra jellemző, de a legnagyobb arányú a bányászatban(-4,8%) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (-8,6%) volt. A terv/tény adatok szórása 2,0% II. negyedévre tervezett létszám minden nemzetgazdasági ágban jobban közelített a valós igényekhez, bár az alultervezés volt jellemző ebben a negyedévben. A valós igényeket az építőipar (0,9%), valamint a mezőgazdaság, halászat (0,9%) munkáltatói mérték fel a legjobban. A többi nemzetgazdasági ágban az átlagos létszámszükségletet 1%-kal tervezték alul a munkáltatók. A terv/tény adatok szórása 0,02% III. negyedévre általában ismét a túltervezés jellemző, átlagos értéke -1,1%. A mezőgazdaság, halászat, a bányászat a villamos-energia, gáz, vízellátás és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakban alulterveztek, ennek mértéke 0,8 2,9% között változik. A nemfém ásványi termékek gyártása és az egészségi, szociális ellátás munkáltatói szinte teljesen pontosan tervezték meg létszámszükségletüket, míg a többi nemzetgazdasági ágban 0,3 4,1%-kal kevesebb munkavállalót alkalmaztak, mint ahogyan azt az előző negyedévben tervezték. A terv/tény adatok szórása 1,8% IV. negyedévben az alultervezés volt a jellemző, melynek átlagos értéke 0,7%. A legnagyobb arányú eltérés a terv és tényadatok között a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (9,7%), a mezőgazdaság, halászat (5,9%), az építőipar (4,9%) valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (4%) nemzetgazdasági 19

20 ágakban volt. A túltervezés a feldolgozóipar szinte valamennyi ágazatában jellemző volt (kivéve az élelmiszer, ital, dohány gyártása) és a kereskedelem, javítás, valamint az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban, ám ezek mértéke sehol sem érte el az egy százalékos értéket. A terv/tény adatok szórása 3,1% I. negyedévében ismét a túltervezés vált jellemzővé szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban. A várható létszám megbecsülése a bányászatban (-7,7%), az építőipar (-4,6%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (-3,0%) területén sikerült a legkevésbé, míg az oktatás és villamos-energia, gáz, vízellátás nemzetgazdasági ágakban szinte teljesen pontosan mérték fel a foglalkoztatottak leendő számát. A terv/tény adatok szórása 1,8%. A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVBEN, 3 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMÁNAK MEGOSZLÁSA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT 10,0 8,0 Mezőgazdaság, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenerga, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely -szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelező társ.bizt. Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közöségi, személyi szolgálatás 6,0 4,0 2,0 tény/terv, % 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0-10, I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév 20

21 A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 12 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT AZON MUNKÁLTATÓK KÖRÉBEN, AKIK VALAMENNYI FELMÉRÉSBEN RÉSZT VETTEK. A csak azon munkáltatóknál elvégzett, egy évre tervezett és tényleges létszámadatok vizsgálata esetében, akik valamennyi felmérésben részt vettek, megállapítható, hogy szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban a munkáltatók túltervezték létszámszükségletüket (átlagosan -3,0%-kal). Ez különösen a bányászatban (-13,5%) valamint az építőiparban (-10,7%) figyelhető meg. Alultervezés mindössze öt nemzetgazdasági ágban, ágazatban fordult elő, ezek aránya nem éri el az egy százalékot. (A terv/tény adatok szórása 1,8%.) A két időszak ténylétszámát összehasonlítva az tapasztalható, hogy egy év alatt az 1,8%-os várt növekedéssel szemben 1,3%-os csökkenés következett be a foglalkoztatottak számában. A MUNKÁLTATÓK I I. NEGYEDÉVÉBEN, 12 HÓNAPRA TERVEZETT ÉS TÉNYLEGES LÉTSZÁMA NEMZETGAZDASÁGI ÁGANKÉNT Nemezetgazdasági ág, ágazat Válaszadók I. negyedév I. negyedév száma* jelenlegi létszám tervezett létszám jelenlegi létszám 2008/2007 tény % tény/terv, % Mezőgazdaság, halászat ,4-4,4 Bányászat ,4-13,5 élelmiszer, ital, dohány gyártása ,5-2,5 textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,4-6,8 fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevéke ,1-6,6 gépipar ,6 0,7 nemfém ásványi termékek gyártása ,6-4,6 fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,1-4,1 vegyipar ,4 0,7 máshova nem sorolt feldolgozóipar ,6 0,1 Feldolgozóipar ,1-1,8 Villamosenerga, gáz és vízellátás ,7-5,5 Építőipar ,8-10,7 Kereskedelem, javítás ,6-1,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,4-4,0 Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,0-6,1 Pénzügyi közvetítés, Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ,4 0,1 Közigazgatás, védelem, kötelező társ.bizt ,2-4,8 Oktatás ,2 0,5 Egészségügyi, szociális ellátás ,2-3,7 Egyéb közöségi, személyi szolgálatás ,0-5,9 Összesen ,3-3,0 * Az összehasonlításban csak azok a munkáltatók szerepelnek, akik mindkét időszakban részt vettek az önkéntes adatszolgáltatásban 21

22 GRAFIKONOK I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA ÁGAZATOK SZERINT -15% -10% -5% % 5% 10% 15% Mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás -2,8 1,1 3,7-0,5 Bányászat 5,6 6,1-1,8 Feldolgozóipar összesen 2,2 4,0-1,1 Villamos energia, gáz és vízellátás 0,1 1,2-5,6 Építőipar 4,5 10,1-2,3 Kereskedelem, javítás 1,1 3,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás -2,1 2,3 4,4 Szállítás, raktározás, posta, távközlés -1,5 0,7 2,1 Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolg. -1,9 4,3 6,3 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás -3,9 3,7 7,6 Oktatás -0,9 0,0 0,9-1,3 Egészségügyi, szociális ellátás 0,2 1,5 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,2 2,4 5,6-2,0 Összesen 1,8 3,8 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 22

23 2. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA MEGYÉK SZERINT -5% -3% -1% 1% 3% 5% Budapest Pest Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen -2,8-3,0-2,8-3,4-1,5-1,8-1,9-2,0-1,7-1,4-1,3-2,1-1,8-1,5-2,0-1,7-1,7-1,7-2,2-1,8-2,0 1,8 2,6 1,2 2,7 1,5 1,8 2,2 1,7 3,2 4,4 3,1 4,8 3,2 3,2 3,5 4,5 1,0 3,1 1,6 3,4 1,5 3,0 2,2 4,2 1,0 4,0 1,5 3,1 1,5 3,1 1,2 2,9 1,4 4,2 1,6 3,8 2,5 2,3 4,2 1,8 3,8 5,9 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 23

24 3. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA RÉGIÓK SZERINT -9% -7% -5% -3% -1% 1% 3% 5% 7% Közép-Magyarország -1,6 2,1 3,7 Közép-Dunántúl -1,9 2,0 3,9 Nyugat-Dunántúl -1,8 1,9 3,7 Dél-Dunántúl -1,8 1,4 3,2 Észak-Magyarország -2,4 1,7 4,1 Észak-Alföld -2,0 1,4 3,4 Dél-Alföld -2,4 2,0 4,5 Összesen -2,0 1,8 3,8 Munkaerő-leépítés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 4. A I. NEGYEDÉVES NMF SZERINTI MUNKAERŐ-FELVÉTEL ÉS -LEÉPÍTÉS ARÁNYA 3 HÓNAP MÚLVA LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK SZERINT -4% -2% % 2% 4% 6% 8% 10% 12% 14% 16% 18% -3,5 Mikro 13,2 16,7 Kis -3,0 3,5 6,5 Közepes -2,0 1,8 3,8 Nagy -1,7 1,1 2,8 Összesen -2,0 1,8 3,8 Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás (a jelenlegi létszám %-ban) Munkaerő-felvétel 24

25 5. A válaszoló szervezetek pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos véleményének aránya a munkáltatók száma szerint a válaszadók százalékában Nagy I. negyedév I. negyedév Közép Kis Mikro Nagy Közép Kis Mikro 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% Hosszú táv on nem lehet rájuk számítani Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Betanításuk lef oglal egy szakképzett kollegát A legf risebb szakmai tudással rendelkeznek Tapasztalatlanságukból adódóan lasabb munkav év zésüket nem ellensúly ozza az alacsony abb bérük Nehezen alkalmazkodnak a munkahely en Könny ebben betaníthatók, mint más korosztály ok Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Betanításuk sok időt vesz el Az állam számos támogatást ny újt utánuk 25

26 6. MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA A ÉVES NÉPESSÉG KÖRÉBEN IV. NEGYEDÉVBEN Észak-Magyarország 13.5 % Észak-Alföld Közép-Magyarország 5.1 % 11.4 % Nyugat-Dunántúl 5.0 % Közép-Dunántúl 5 % Dél-Alföld 7.9 % Dél-Dunántúl 11.3 % Munkanélküliségi ráta IV. név. 4,0-6,9 7,0-9,9 10,0-12,9 26

27 TÁBLÁZATOK 1. A I. NEGYEDÉVES NMF ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA évben a KSH intézményi adatai szerint foglalkoztatottak Az NMF-ben szereplő szervezeteknél I. negyedév végén foglalkoztatottak Reprezentációs Nemzetgazdasági ág, ágazat arány száma megoszláslása megosz- száma Mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás ,7% ,6% 19,9% Bányászat ,4% ,4% 19,1% Feldolgozóipar összesen ,2% ,9% 35,9% Ebből: Élelmiszer, ital, dohány gyártása ,5% ,3% 30,6% Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,1% ,3% 42,1% Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,2% ,9% 22,2% Vegyipar ,2% ,7% 34,9% Nemfém ásványi termékek gyártása ,7% ,5% 37,3% Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,8% ,6% 27,4% Gépipar ,7% ,1% 45,6% Máshova nem sorolt feldolgozóipar ,0% ,4% 22,5% Villamos energia, gáz és vízellátás ,6% ,2% 32,9% Építőipar ,4% ,9% 5,7% Kereskedelem, javítás ,1% ,7% 8,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,0% ,9% 7,8% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,7% ,5% 11,9% Pénzügyi közvetítés, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ,3% ,5% 6,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,3% ,4% 7,8% Oktatás ,1% ,2% 10,8% Egészségügyi, szociális ellátás ,6% ,4% 23,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,7% ,3% 11,6% Területen kívüli szervezetek 0 0,0% 479 0,1%.. Összesen ,0% ,0% 16,6% 27

28 2. A I. NEGYEDÉVES NMF ALAPJÁN BECSÜLT ÉVES LÉTSZÁMVÁLTOZÁS NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN, ÁGANKÉNT Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő szervezeteknél foglalkoztatottak száma évben a KSH intézményi adatai szerint foglalkoztatottak Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül I I. negyedév negyedév (előrejelzés) (tényadat) Mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás ,9% 397 Bányászat ,1% 606 Feldolgozóipar összesen ,9% Ebből: Élelmiszer, ital, dohány gyártása ,6% Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,1% 885 Fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,2% Vegyipar ,9% Nemfém ásványi termékek gyártása ,3% 927 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,4% Gépipar ,6% Máshova nem sorolt feldolgozóipar ,5% Villamos energia, gáz és vízellátás ,9% Építőipar ,7% Kereskedelem, javítás ,5% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,8% Szállítás, raktározás, posta, távközlés ,9% Pénzügyi közvetítés. Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás ,1% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,8% Oktatás ,8% Egészségügyi, szociális ellátás ,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,6% Területen kívüli szervezetek n.a ,0% 0 TEAOR (súlyozott értékek összege) TEAOR (abszolút érték) ,6%

29 3. A I. NEGYEDÉVES NMF-BEN RÉSZTVEVŐ SZERVEZETEK FOGLALKOZTATOTTJAINAK SZÁMA ÁGAZATOK, LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁK RÉGIÓK ÉS MEGYÉK SZERINT Régió, megye Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Mezőgazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás Bányászat Feldolgozóipar összesen Ebből: élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység vegyipar nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gépipar máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamos energia, gáz és vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Területen kívüli szervezetek Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen