A HOLOKAUSZT. Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HOLOKAUSZT. Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához"

Átírás

1 A DEPORTÁLÁS A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához Tóth Júlia Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium

2 [A HOLOKAUSZT] 2

3 [A HOLOKAUSZT] A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához visszaemlékezésekre alapuló projekt A projektet készítette: Tóth Júlia Iskola: Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium, 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 12. 3

4 [A HOLOKAUSZT] 4

5 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ A projekt címe: A gettó Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 2 X 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a gettó fogalmát. A gettózás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. Kapjanak képet arról, hogy milyen külső körülmények hatására jöttek létre a gettók, és kapjanak bepillantást abba, hogyan élték meg a zsidó családok a gettóba kerülést. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Ismerjék fel, hogy a holokauszt különböző történelmi, társadalmi, vallási, gazdasági tényezők együttes hatásaként következhetett be. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klipek: Klip_01 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Cséri Lajos Csri_Lajos V :45 13:28 04:45 Amikor be kellett vonulni a gettóba Nem volt, nem volt A klip szövege: - Amikor be kellett vonulni a gettóba, ezt hogyan fogadták azok, akiknek be kellett, nem volt semmi zúgolódás, tehát - Érdekes módon ezt többször, Lengyelországban is már megkérdezték tőlem, hogy hát semmi ellenállás, meg semmi ilyesmi nem volt? Én nem tudok ilyesmiről. Mert hát én, én magam is úgy voltam vele, hogy hát majd egyszer ennek vége lesz. Nagyanyám csodálatos leveleket írt, az utolsó percig nagy levelezésben voltunk, ami sajnos nem maradt meg, mert hallatlanul érdekes lehetett, lenne az most, hogy ha elolvashatnám, mert ugye mindig azt [írta], hogy, hogy jön a megpróbáltatás, de utána biztos, hogy jön egy új korszak, és aki azt megéri, az, az nagyon, 5

6 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] nagyon boldog lesz. És valahol, valahol az Istenben való hitünk és segítségét vártuk ugye, hogy eljön, ahogy nagyanyám is írta, majd az új világ, amikor olyan szép és olyan jó lesz. Hát igen. És nem volt zúgolódás, hanem kicsit most a mai eszemmel visszagondolva, mentünk, mint a barmok, és nem volt az De mivel is lehetett volna, mert aki zúgolódott, azt összetörték a csontját, és elvitték. Mert ilyen is volt, ilyen is volt a kezdet kezdetén. A március 18, 19- én bejöttek a németek, 20- án már a jelentősebb, gazdagabb személyeket, zsidókat összeszedték és a szentesi városháza pincéjébe vitték. Ott, például akiknél össze voltunk költöztetve, a Szilágyi Ágiéknál, az édesapját, mentünk együtt beadni lehetett ilyen tisztasági csomagot. Az öreg ember kék és zöld volt, és alig tudott menni, pedig jó kondícióban lévő idős ember volt. És ki volt, ki volt a gettóban, mikor onnan be kellett vonulni 18 éves korig? Gyerekek és idősek voltak. Hát vagy és főleg nők, nők és idős bácsik és magam korabeli [gyerekek], ugye én voltam akkor a gyerekek között a legidősebb. Aki egy évvel már idősebb volt, mint én, annak be kellett vonulni katonának, illetve munkaszolgálatra. És ugye az anyák, hát azt nézték, hogy esetleg hogy tudják megvédeni a gyerekeiket. Szóval és mentünk, mentünk, hajtottak bennünket a csendőrök, és azt is meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon- nagyon- nagyon kegyetlenek voltak. Aki nem tudott úgy menni, mert a gyerekit fogta, meg a csomagját, megállt egy pillanatra, akkor [a csendőr] levette a puskáját, és akkor így meglökte a hátát a puskatussal. Ez még a legegyszerűbb volt. És meg voltunk, ugye meg voltunk félemlítve, mert hát mit tehettünk volna, puszta kézzel ugyebár. És nem beszélve arról, hogy hogy akik tehettek volna valamit, akik zúgolódhattak volna, azok nem voltak ott. El lehet képzelni például a barátomat, az öccsét, az édesanyját. Hát az édesanyja úgy fogta át a két gyerekét, mert védte, védte és és nem hogy arra gondolt volna, hogy zúgolódni merjen, mert akkor mi baj történik Vagy én magam, aki tizenhat esztendős voltam ugyebár, és arra tanítottak, hogy ugye szófogadó legyek, nehogy, nehogy valami baj, nehogy rossz társaságba keveredjek, mert akkor hazaküldenek ugye. Hát szóval ez. Nem volt, nem volt Klip_02 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Józan Péter Jzan_Pter V :17 11:04 02:47 Soha nem vetődött fel a családban nem volt férfi a családban. A klip szövege: - Soha nem vetődött fel a családban az, hogy menekülni kellene? - Nem ez vetődött fel, mert egyértelműen végig nem tudták gondolni a családban, hogy hova lehetne menekülni. Az vetődött föl, a német megszállás első napjaiban, vagy első heteiben, hogy a nagybátyámhoz kellene elküldeni a húgomat, engem és a nagyanyámat, mert egy orvosnál azért mégis nagyobb biztonságban leszünk, vagy lennénk. Mert akkor már naponta jelentek meg 6

7 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ azok a korlátozó intézkedések, és látszott, hogy nagyon nagy baj van, nagyon nagy baj lesz és ez nagyon- nagyon ésszerű elképzelésnek tűnt, hisz a nagybátyám olyan pozícióban volt, hogy hat vagy hét falu tartozott hozzá. Valami olyan ígérete is volt, de erről én azt hiszem később értesültünk, hogy őneki nem lehet baja, a helyi notabilitások megígérték neki, hogy nem lesz bántódása, mert az ő munkájára szükség van. Na most, hogy ez az információ akkor már létezett, amikor felmerült az, hogy, hogy esetleg minket oda kellene küldeni, azt nem tudom, de minden esetre ez így felmerült. Felmerült az is, hogy vajon meg tudnánk- e menteni az életünket, hogy ha kikeresztelkednénk. És miért, miért nem, végül is az volt a konklúzió, hogy nem keresztelkedünk ki. Én nem akarom ezt most patetikusan előadni, hogy akár az életünk árán is megmaradunk- e zsidónak, valahogy ettől egy olyanfajta ellenérzés tartott vissza bennünket, hogy ez nem került sorra, de lehet, hogy az is szerepet játszott benne, hogy az se garantálja azt, hogy élve tudjunk maradni. Nagyon rövid volt az az időszak, amikor egyáltalán a menekülés fölvetődhetett volna, s ez a mi esetünkben azért se volt járható út, mert hát mi annyira ismert emberek voltunk. Mit tehettünk volna? Felmehettünk volna az anonimitásba Budapestre, ha Budapesten van olyan közeli rokonunk, aki ezt tudja, el tudja rendezni, ha már akkor lehetett volna tudni, hogy a budapesti zsidóságnak más lesz a sorsuk, mint a vidéki zsidóknak, és hogy ha nagyon sok pénzünk lett volna, mert ehhez nyilván nagyon sok pénz kellett volna. És biztos, hogy ha eltűntünk volna, másnap reggeltől kezdve körözést adtak volna ki ellenünk. Tehát be voltunk kerítve. És nagyon röviddel a német megszállás kezdete után az apámat már elvitte a Gestapo, tehát akkor megint abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem volt férfi a családban. Interjúalanyokra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. Dr. Józan Péter: Hajdúböszörményben született ben. Édesapja ügyvéd, nagybátyja körorvos volt. Édesapja 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt, majd a német megszállás után elvitték a hajdúszentgyörgyi lágerbe. A család Hajdúböszörményben került gettóba, majd Bécsbe deportálták őket, a Kerms melletti gneixendorfi lágerben szovjet csapatok szabadították fel. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után patológusként, majd demográfusként dolgozott. Az MTA doktora. peter 7

8 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) 1.1 A tananyaghoz való kapcsolás megerősítésére a tanulók készítsenek kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről Az első zsidótörvény A második zsidótörvény A harmadik zsidótörvény március 19. Magyarország német megszállása április 16. Kárpátalján megindul a gettózás április 28. Gettórendelet a zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről április vége A deportálás megkezdése Auschwitzba 1.2 A gettó fogalmának meghatározásához a diákok nézzenek utána annak, hogy mit jelent a gettó kifejezés. Mit jelentett a középkorban? Hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? Mit jelentett a gettó a második világháború alatt? Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? Gettó: eredetileg, a században a zsidók számára kizárólagos lakóhelyül kijelölt városrészt jelentette. Később tágabb értelemben a lakosság valamely etnikai alapon elkülönített csoportjának lakóhelye. Először a velencei zsidónegyedet nevezték gettónak a 13. században. A zsidóknak éjszakánként és keresztény ünnepeken nem volt szabad elhagyniuk a gettókat, és amikor elhagyták, megkülönböztető jeleket (zsidófolt, zsidósüveg) kellett viselniük. A középkor antiszemitizmusa kényszerítette a zsidókat gettókba. A második világháború alatt a németek gettókba kényszerítették a zsidóságot, ahonnan jórészt megsemmisítő táborokba hurcolták őket. Magyarországon a német megszállás után rendelet jelent meg a nagyobb településeken elkülönítendő zsidónegyedek létesítésére. (Magyar történelmi fogalomtár. Bp., 1989) 1.3 A helytörténeti kapcsolódás erősítéséhez ha volt az adott településen gettó a tanulók városuk térképére rajzolják fel, hol helyezkedett el a gettó saját településükön. Ha fellelhető, gyűjtsenek adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban. Hajdúböszörményben a gettó területe a Kassa utcát, a Benedek János utcát (bennük a zsinagóga és a hitközség egyéb intézményei), valamint a Somossy Béla (ma Iskola) utca néhány házát foglalta magába, összesen kb. 50 lakást. Ide költöztették be a kb. 900 főt számláló zsidó közösséget. (Kardos Pál: Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez. Hajdúböszörmény, 1949) 8

9 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ 2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. Az első klip megtekintése. (Az interjúalanyról a filmrészletből ki fog derülni, hogy ben 16 éves, és Szentesen került gettóba.) 04:45 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? A diákok helyezzék a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiájukban március 19. után 4.2 A diákok figyeljék meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz. Kik voltak a gettóban? nők - anyák, gyerekek, idősek Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan? a férfiak, a családfők 4.3 Majd csoportokban dolgozva a diákok vitassák meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja? A férfiak jó része munkaszolgálatos volt, vagy letartóztatták. A családok szétválasztása gyengíthette az esetleges ellenállást. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott. 4.4 A diákok jellemezzék a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét. Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése? A történetben egy jól nevelt, szófogadó, engedelmes fiú jelenik meg, aki nagymamájától az Istenben való hitet, a zsidó vallás tanításait is megtanulta. 4.5 A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt- e zúgolódás? A tanulók figyeljék meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsék össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját. Csoportosítsák az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők. A történetbéli fiú nem zúgolódott, nem állt ellen, engedelmes volt. Indokai, melyeket megemlít: a hit, a vallás (jön a megpróbáltatás, de utána jön a boldog kor), a külső kényszer és erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége), és így a megfélemlítettség, és tehetetlenség (puszta kézzel a puskákkal szemben?), a jólneveltség (szófogadónak kell lenni). Személyes vagy családi tényezők a hit, a vallás a jólneveltség Külső körülmények erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége) 9

10 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 4.6 A diákok vitassák meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható- e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban. 4.7 A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? A diákok vitassák meg ezt a látott filmrészlet alapján. (Az interjú más részében kiderül, hogy erre a fiú nem vállalkozott, mert attól félt, ha megtalálják, abból még nagyobb baj lesz.) 4.8 A diákok vitassák meg, hogyan látja a riportalany mai szemmel a kérdést. Változott- e álláspontja az elmúlt évek során? 5. A második klip megtekintése. (Itt a részletből csak annyi derül ki a riportalanyról, hogy gyerek volt a gettóba vonulás idején. Az életrajz alapján elmondható, hogy 9 éves volt ekkor.) 02:47 6. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (3. sz. melléklet) 6.1 A diákok töltsék ki a táblázatot: Milyen lehetőségek merültek fel a családban a megmenekülésre? a gyerekek elküldése a nagybátyhoz, akinek ígérete volt arra, hogy nem lesz baja kikeresztelkedés szökés Budapestre az anonimitásba Milyen családi, személyes tényezők akadályozták ezt? (nem derül ki) ellenérzés a kikeresztelkedéssel szemben pénzhiány, a család ismertsége helyben Milyen külső körülmények akadályozták ezt? (nem derül ki) nem volt garancia arra, hogy ez segít körözés veszélye az apa letartóztatása (A riportalany október 6- án, máshol adott interjújából kiderült, hogy azért nem küldték a gyerekeket a nagybátyhoz, mert az édesanya ösztönösen ellenezte azt. A család megmenekült. A riportalany úgy tudja, hogy a Kasztner- Eichmann egyezménynek köszönhetően, de a nagybácsi, akinek jóvoltából felkerülhettek a listára, nem.) 6.2 A diákok támasszák alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? 7. A két interjúrészlet összehasonlítása: a diákok keressenek hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. (3. sz. melléklet) Elemezzék az okokat. Hasonlóságok a család/fő hiánya a bekerítettség, a kiszolgáltatott helyzet külső erőszak Különbségek a menekülés lehetőségeinek számbavétele 10

11 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ Továbbgondolási lehetőségek (önálló feladatok, folytatás lehetősége): 1. A nagymama levele a diákok írjanak levelet a nagymama nevében az interjúban szereplő fiúnak. 2. Kertész Imre Sorstalanság regénye felhasználásával a diákok hasonlítsák össze Köves Gyuri és Klein Lajoska hozzáállását, felfogását a holokausztról. 3. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott, sőt aki megpróbált ellenállni, másokra is veszélyt hozhatott. Lidice vagy a varsói gettófelkelés története alapján a diákok mondják el véleményüket arról, hogy vajon van- e egy embernek joga ahhoz, hogy mások életét ily módon veszélybe sodorja. 4. A történetbeli fiú jellemzése után megvitatható az is, hogy milyen más jellegzetes kamaszos viselkedés létezik még (pl. dac, lázadás a felnőttek világa ellen), és hogy az mennyire lehetett volna járható út ebben az esetben. 5. A 2. interjúrészlet megtekintése után érdeklődő csoporttal eljátszható egy- két jelenet: pl. vita az átkeresztelkedésről, vagy hogy elküldjék- e a gyerekeket a nagybácsihoz. 11

12 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 1. sz. melléklet 1. Készíts kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről! Egészítsd ki a táblázatot! 1938 Az első zsidótörvény Magyarország német megszállása április 16. Gettórendelet a zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről. A deportálás megkezdése Auschwitzba 2. Nézz utána annak, hogy mit jelent a gettó kifejezés? mit jelentett a középkorban? hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? mit jelentett a gettó a második világháború alatt? Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? 3. Nézz utána, volt- e településeden gettó! Ha volt, hol helyezkedett el? Rajzold be a településed térképére! Gyűjts adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban! 12

13 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ 2. sz. melléklet 1. Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? Helyezd el a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiában! 2. Figyeld meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz! Töltsd ki a táblázatot! Kik voltak a gettóban? Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan? 3. Csoportokban vitassátok meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja? 4. Jellemezd a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét! Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése? 5. A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt- e zúgolódás? Figyeld meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsd össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját! Csoportosítsd az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők Személyes vagy családi tényezők Külső körülmények 6. Vitassátok meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható- e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban! 7. A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? Vitassátok meg ezt a látott filmrészlet alapján. 8. Mi a véleményed, hogyan látja a riportalany mai szemmel a kérdést? Változott- e álláspontja az elmúlt évek során? 13

14 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 3. sz. melléklet 1. Töltsd ki a táblázatot! Milyen lehetőségek merültek fel a családban a megmenekülésre? Milyen családi, személyes tényezők akadályozták ezt? Milyen külső körülmények akadályozták ezt? 2. Támaszd alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? Hasonlítsd össze a két interjúrészlet! Keress hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. Elemezd az okokat! Hasonlóságok Különbségek 14

15 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS A projekt címe: A deportálás Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a deportálás fogalmát. A deportálás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről, valamint arról, mi az egyes emberek szerepe és felelőssége, amikor az emberi méltóságot és jogokat lábbal tiporják. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Gondolkodjanak el azon, miért veszélyes közömbösnek maradni, amikor mások az elnyomás áldozataivá válnak. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klip: Klip_03 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Cséri Lajos Csri_Lajos V :13 23:00 02:47 Én már nem tudnám pontosan megmondani nem kaptuk meg a vizet A klip szövege: Én már nem tudnám pontosan megmondani, de egy hét vagy tíz napig tartott az utunk. Mert azok a tehervonatok, azok cammogtak, vagy talán direkt nem gyorsították, vagy nem tudtak menni, már én azt nem tudhatom. Csak ott lezárták a marhavagont, és ültünk a kis hátizsákunkon, kis motyónkon, de úgy, hogy ottan felállni nem lehetett, összezsúfolva, így. És amikor mentünk, mentünk az ablaknál, ami még be volt rácsozva, még szöges drótot is raktak, hogy nehogy azt ugye kiszedjük, és onnan valaki kimenjen. A Magduska, aki miskolci volt, és Miskolc környékét jól ismerte, azt mondja nekem, hogy jaj azt mondja de ismerős helyen vagyunk. Hát ez Forróencs. Azt mondja, hogy hát én gyermekkoromban itt nyaralgattam, mert egy nagybátyám és nagynénémék itt éltek. Azt mondja, jaj, azt mondja, csak jönne valaki azt mondja és kérnék tőle egy kis vizet. Mert mindenki vitt egy 15

16 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] ilyen kis tejes kannát, mert hát a legborzasztóbb dolog az éhség, de még ennél is borzasztóbb a szomjúság. És amit hoztunk magunkkal kis kulacsban, meg minden, azt csak olyan negyed kortyonként mertük meginni, hogy Isten tudja, meddig tart ez az út. És Magduska odabújt valahogy nagy nehezen a rácsos ablakhoz, és meglátja, hogy egy vasutas ott a vagonnál, ott és kiszólt a vagonból. Nem tudom már, Péter, Pál vagy hogy Azt mondja: hozzon egy kis vizet. Jaj azt mondja Magduska kisasszony, hát hogyne hoznék. És az elvette, kidugtuk ott, elvette a kis tejes kannát, jaj, milyen boldogság, vizet fogunk szerezni. És akkor ez a vasutas ember hozta a vizet. És amikor akarta így felnyújtani, akkor a másik vasutas már szólt a csendőrnek. És a csendőr a tejes kannánkat meg a vasutasnak így a kezére ráütött a puskának a tőrjével, vagy mi ez ott, a hegyes részével. Úgy hogy nem kaptuk meg a vizet. Az interjúalanyra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) Az interjúrészletben elhangzó információk és a tananyag összekapcsolásához a diákok nézzenek utána a következő kérdéseknek: 1.1 Mit jelent a deportálás kifejezés? A deportálás egyes személyek vagy csoportok külföldre, kényszerlakhelyre vagy zárt táborba telepítése, illetve száműzése. 1.2 Gyűjtsenek történelmi példákat az alkalmazására. A Római Birodalomban gyakran éltek vele (száműzetés egy kijelölt városba, vagy szigetre). Az újkorban Angliából Ausztráliába, a fegyencgyarmatra szállították a bűnözőket. Politikai elítélteket is száműztek lakhelyükről, pl. Oroszországban a dekabristákat Szibériába. 1.3 Az egyetemes történeti ismereteik alapján foglalják össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt. A nácik nagyszámú zsidót hurcoltak Európa szerte lakhelyükről koncentrációs táborokba. 16

17 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS 1.4 A magyar történelmi ismereteik alapján válaszoljanak a kérdésekre: mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon; mikor állították le a deportálásokat, mi volt ennek az oka; mikor kezdődtek újra a deportálások. A magyar vidéki zsidóság tömeges deportálása május 15- én kezdődött meg július 6- án Horthy Miklós kormányzó bejelentette, hogy leállítja a deportálásokat. A kormányzóra nagy külső és belső nyomás nehezedett. Végül a nemzetközi tiltakozás (XII. Pius pápa, Roosevelt amerikai elnök tiltakozó levele), a keresztény egyházak tiltakozása, valamint a hadi helyzet romlása (normandiai partraszállás) befolyásolta Horthy álláspontját. 2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. A klip megtekintése. 02:47 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 A diákok figyeljék meg, hogy mit tudunk meg a filmrészletből, milyenek voltak az utazás körülményei. Az utazás körülményei az utazás időtartama a vonat, a vagon jellemzői körülmények a vagonban a külvilág egy hét vagy tíz nap tehervonat zsúfoltság egy segítőkész vasutas a vonat cammogott marhavagon berácsozott, szögesdróttal megerősített ablak a vonat cammogott felállni sem lehetett az embereket szomjúság kínozta egy vasutas, aki megakadályozta a segítséget egy csendőr, aki kiütötte a vízzel telt kannát a vasutas kezéből 4.2 A diákok alakítsanak csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljék a történetet o o Magduska, a segítőkész vasutas szemszögéből. 4.3 A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik. (Ervin Staub) A diákok fogalmazzák meg, mit jelent számukra a hős szó! Hős volt- e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? 17

18 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] Továbbgondolási lehetőség (önálló feladat, folytatás lehetősége): 1. Az érzelmi ráhangolódást elősegítheti a Bogozd ki a csomót! című drámajáték. Ez esetben a tanulók nagyon közel kerülnek kényelmetlen testhelyzetben egymáshoz, mint a deportálás idején a vagonokban. Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét, kört alkotnak. A kört elkezdik összebogozni: egyes játékosok felemelik kezüket, s az így keletkezett kapun átbújnak. Mások máshol bújnak át, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót. (Eredetije: Kézgombolyag. Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó. Budapest, A történetet napló formájában is meg lehet íratni a diákokkal. 3. Lehetne állóképekkel ábrázolni a történet 3-4 legfontosabb pillanatát: a diákok a testükből szoborszerűen kimerevített képeket hoznak létre, mintha fényképeket látnánk, s akár a szereplők gondolatait ki is hangosíthatjuk. 4. Az alábbi idézetet is felhasználva a diákok elemezzék, hogy miből eredt a nem zsidó lakosság passzivitása, vagy éppen káröröme. Hogyan hatott mindez a zsidóság sorsára? Isabella Leitner ben tizenéves volt. Kisvárdán, egy fős városban élt. Utolsó napjára így emlékszik: május 29- én, hétfő reggel a gettót kiürítették. Zsidók, ezrek és ezrek kicsik és nagyok, véknyak és kövérek, mindenféle korú, mindenféle betegséggel, azok, akiknek vére nem volt eléggé árja, azok is, akik már réges- rég megváltoztatták vallásukat mindnyájan a főutcán vánszorogtak az állomás felé, azért, hogy a németek kifejezésével deportálják őket. Hátukon batyuk a kötelező 50 kiló a legjobb ruhával és élelemmel (amit a németek egyetlen akció folyamán később egyszerűen elkoboztak). És a magyar városok lakói, a nem zsidók is ott voltak. Álltak az utak szélén, sokan mosolyogtak, mások elrejtették mosolyukat. Egy könny sem hullott. Egyetlen viszontlátásra! sem hangzott el. Ők voltak a jó emberek, ők voltak a boldog emberek. Ők voltak az árják. Megszabadultunk tőlük, a büdös zsidóktól ezt lehetett leolvasni az arcukról. A város a miénk! Főutca, Magyarország. (Idézi: Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó, Budapest, o.) 5. A hős fogalmát lehet ellenpontozni: a cinkos jellemének megfogalmazásával. 18

19 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS 1. sz. melléklet Előzetes feladat Nézz utána a következő kérdéseknek: 1. Mit jelent a deportálás kifejezés? 2. Gyűjts történelmi példákat az alkalmazására! 3. Az egyetemes történeti ismereteid alapján foglald össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt! 4. A magyar történelmi ismereteid alapján válaszolj a kérdésekre: o Mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon? o Mikor állították le a deportálásokat? o Mi volt ennek az oka? o Mikor kezdődtek újra a deportálások? 19

20 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] 2. sz. melléklet 1. Figyeld meg a filmrészletben, milyenek voltak az utazás körülményei! Az utazás körülményei az utazás időtartama a vonat, a vagon jellemzői körülmények a vagonban a külvilág 2. Alakítsatok csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljétek a történetet o Magduska, o a segítőkész vasutas szemszögéből. 3. Olvasd el az idézetet, majd fogalmazd meg, mit jelent számodra a hős szó! Hős volt- e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik. (Ervin Staub) 20

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Sorstípusok... 4 Táborok... 5 Felszabadulás, hazatérés... 10 2 BEVEZETÉS 1945 kora nyarától kezdve a hazatérő deportáltak egy

Részletesebben

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT Csapat neve: Iskola neve: Szerezhető pontszám: 120 pont Elért pontszám: Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest Klapka u. 47. 2. A következő feladatok megoldása előtt tanulmányozzátok

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 )

Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) Interjú Bános Tibor holokauszttúlélővel (kb. 32 ) A bal oldali oszlopban a teljes interjúból kiválasztott részletek és az egyes részletek megértését segítő, vágások közé illesztett feliratok (dőlt betűvel)

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN HARC A TÚLÉLÉSÉRT: AKTIVITÁS, ÖNMENTÉS ÉS ELLENÁLLÁS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN HARC A TÚLÉLÉSÉRT: AKTIVITÁS, ÖNMENTÉS ÉS ELLENÁLLÁS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN HARC A TÚLÉLÉSÉRT: AKTIVITÁS, ÖNMENTÉS ÉS ELLENÁLLÁS TARTALOM Bevezetés... 3 Az elemzés szempontjai... 4 Sorstípusok... 4 Vizsgálati szempontok... 5 Aktivitás... 6 I. szakasz: antiszemitizmus

Részletesebben

Bevezető film. Vallásos családban nőttem fel. Három generáció, hat esküvő (Koltai Panni története) (Galpert Ernő története)

Bevezető film. Vallásos családban nőttem fel. Három generáció, hat esküvő (Koltai Panni története) (Galpert Ernő története) Bevezető film http://www.centropastudent.org/?typ=sprache&flang=eng&movid=34&nid=78&q=m Vallásos családban nőttem fel (Galpert Ernő története) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=13&nid=43&q=m

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó 1857 1944. Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) 1924. Gyermekek. Nyitrai István 1947 Családfa Anyai nagyanya Apai nagyapa Spitzer Jakab? 1922 Apai nagyanya Spitzer Jakabné (szül. Rózsay Gizella)?? Anyai nagyapa Kohn Manó 1857 1944 Kohn Manóné (szül. Hirsch Flóra)?? Kohn Manóné (szül. Wurn

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Dr. Reichenfeld Zsigmond 1858 1933 Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) 1869 1944 Deutsch Dávid 1849 1903 Deutsch Dávidné (szül.

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.)

Óravázlat. Az óra menete. Egyperces novella elolvasása, kép megtekintése! (Melléklet 1.) Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5-6. Tematikai egység: Test és lélek Az óra témája: Egész-ség Az óra célja és feladata: A beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése. Az elfogadó,

Részletesebben

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa.

Családfa. Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb /46. Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Grün János? Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grün János? 1919 Grün Jánosné (szül. Weiner Emma)?? Krajcsik Jakab?? Krajcsik Jakabné (szül. Srézinger Berta) kb. 1852 1945/46 Apa Grün

Részletesebben

1. Holokauszt vagy holocaust:

1. Holokauszt vagy holocaust: A HOLOKAUSZT 1. Holokauszt vagy holocaust: a hitleri diktatúra által szervezett és központilag irányított népirtás görög eredetű szó, jelentése: tűzáldozat zsidó elnevezése: soáh, a német neve Endlösung

Részletesebben

PETOCZ-nyomda indd :14:41

PETOCZ-nyomda indd :14:41 ez az utazás talán a legrosszabb emlékeim egyike. Ezért nem tudok erről az utazásról mit mondani. Minden olyan ideiglenesnek tűnt akkoriban. Bizonytalannak. És ez a bizonytalanság, ez volt talán a legkimerítőbb.

Részletesebben

Táblázatok jegyzéke. Első kötet

Táblázatok jegyzéke. Első kötet Táblázatok jegyzéke Első kötet 1.1. Magyarország területi és népességveszteségei az első világháború után 25 1.2. A trianoni Magyarország népességének etnikai megoszlása 25 1.3. A trianoni Magyarország

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS HOLOKAUSZT BUDAPESTEN SZOLIDARITÁS ÉS EMBERMENTÉS TARTALOM Bevezetés... 3 Az elemzés szempontjai... 4 Sorstípusok... 4 Vizsgálati szempontok... 4 Szolidaritás és embermentés... 6 I. szakasz: antiszemitizmus

Részletesebben

I: Köszönjük szépen, hogy itt van velünk megint. Legyen szíves mindenekelőtt elmondani a nevét.

I: Köszönjük szépen, hogy itt van velünk megint. Legyen szíves mindenekelőtt elmondani a nevét. Bártfai Imréné Pálosi Ilona I: Köszönjük szépen, hogy itt van velünk megint. Legyen szíves mindenekelőtt elmondani a nevét. BI: Bártfai Imréné. I: A lánykori neve? BI: Pálosi Ilona. I: Mikor született?

Részletesebben

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt

Petőcz András. Idegenek. Harminc perccel a háború előtt Petőcz András Idegenek Harminc perccel a háború előtt Peut-être à cause des ombres sur son visage, il avait l air de rire. (Camus) Megyünk anyámmal haza, a plébániára. Szeretek az anyámmal kézen fogva

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) 1926. Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová 1948 1948 Családfa Apai nagyapa Weisz Mihály?? Apai nagyanya Weisz Cecília (szül. Hopper Cecília)?? Anyai nagyapa Laufer Mór?? Anyai nagyanya Laufer Mina (szül. Smatana Mina) 1860-as évek 1938 Apa Weisz József 1893

Részletesebben

A mi fánk. "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap,

A mi fánk. Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, A mi fánk "Fa nélkül egy fillért sem ér a táj, S üres a fa, ha nincs rajta madár. Én azt hiszem, nem kelne föl a nap, Ha nem lennének fák és madarak." (Horváth Imre) 2013.04.30. 1-2. óra Magyar nyelv és

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI

MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI MEGJÁRT UTAK EMLÉKEI Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng. Tánczos István igazgató tanító visszaemlékezései a kerekharaszti iskoláról A visszaemlékező 42 évi hivatásszeretettől vezérelt pedagógus

Részletesebben

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? 1933. Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929. Családfa Apai nagyapa Marmorstein Herman?? Apai nagyanya Marmorstein Hermanné (szül. Gottesman Ilona)?? Anyai nagyapa Lorber Sámuel? 1933 Anyai nagyanya Lorber Sámulné (szül. Goldiner Ida)?? Apa Marmorstein

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

Békéscsaba >> Auschwitz

Békéscsaba >> Auschwitz Békéscsaba >> Auschwitz Hirsch Gábor Gábor Hirsch 1 Békéscsabáról >> Auschwitzba Családi háttér Gyerekkorom Békéscsabán, Magyarország, zsidó törvények Zsidóházak, gettó, deportálás Auschwitzról, megérkezés

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu

Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052. www.smmi.hu Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum 7400 Kaposvár, Fő u. 10. Bejelentkezés: +36 30 869 6052 www.smmi.hu 2 I. 1. FELADAT A tulipános láda egyik felét már kifestette a mester. Fejezd be te a másik

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Friedman? 1850-es évek 1920-as évek. Izsák József 1858 1933. Apa. Anya. Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák József 1858 1933 Friedman? 1850-es évek 1920-as évek Apa Izsák Jakab 1880-as évek 1940-es évek eleje Anya Izsák Jakabné (szül. Friedman

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban

Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Történelemtanítás a gyakorlatban Mindennapi élet és mentalitás a Kádár-korban Repárszky Ildikó Saját családi fényképeim alapján néhány elképzelhető téma, illetve az odatartozó képek elemzési szempontjai,

Részletesebben

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon?

Családfa. Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905. Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária) 1870-es évek 1940. Lukács Simon? Családfa Apai nagyapa Mailender Lajos? 1936 Apai nagyanya Mailender Lajosné (szül. Marosi Julianna) 1870-es évek 1905 Anyai nagyapa Lukács Simon? 1925 Anyai nagyanya Lukács Simonné (szül. Lőwinger Mária)

Részletesebben

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934)

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? 1944. Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max (1890 1934) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Lövith??? Pardesz?? 1930-as évek Pardesz?-né (szül.?)? 1944 Apa Lövith Max (1890 1934) Anya Lövith Berta (szül. Pardesz Berta) 1896 1944

Részletesebben

Óravázlat. Az óra didaktikai feladatai. Idő. szemléltetés, eszközök Ellenőrző kérdések

Óravázlat. Az óra didaktikai feladatai. Idő. szemléltetés, eszközök Ellenőrző kérdések Óravázlat Készítette: Koczor Kinga Dóra (kiegészítette Bubernik Eszter) Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Kirekesztés, előítéletek Az óra célja: Felismerni,

Részletesebben

Sodródás és szembenállás Sorsok a vészkorszakban

Sodródás és szembenállás Sorsok a vészkorszakban Sodródás és szembenállás Sorsok a vészkorszakban I. Modulterv Bános Tibor-interjú 10 teljes I/A/1, I/B/1, I/C/1 feladatok megoldása Az interjú megtekintése az elejétől A megszállás után néhány héttel megkezdődik

Részletesebben

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor

A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Bánszky Pál A politikai és a szakmai vezetés találkozása volt a motor Ön nem kecskeméti, mégis nagyon sokat tett az utóbbi évtizedekben Kecskemét város kulturális életéért. Honnan származik, hogyan került

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882 1944. Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944. Kohn Mihály 1876 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Keller Jakab 1860-as évek 1944 Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek 1944 Kohn Mihály 1876 1944 Kohn Mihályné (szül.? Hermina) 1882

Részletesebben

Én Istenem! Miért hagytál el engem?

Én Istenem! Miért hagytál el engem? Édes Illat Én Istenem! Miért hagytál el engem? Sóhajtotta Jézus, miközben a fakereszten felfüggesztve, vércseppek csöpögtek végig a testén. És akkor, nem lélegzett többet. Nem, te voltál minden reményem!

Részletesebben

Családfa. Junger Jékef 1850-es évek Interjúalany. Moskovics Iván Gyermekek

Családfa. Junger Jékef 1850-es évek Interjúalany. Moskovics Iván Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovics? 1850-es évek 1910- es évek Moskovics? (szül.?) 1850-es évek 1910-es évek Junger Jékef 1850-es évek 1944 Junger Jékefné (szül.?)

Részletesebben

Családfa. S. Hermanné (szül.? Hermina) B.?-né (szül.?)?? S. Herman?? B.??? Apa. Anya B. S.? B. S.-né (szül. S. Gizella)

Családfa. S. Hermanné (szül.? Hermina) B.?-né (szül.?)?? S. Herman?? B.??? Apa. Anya B. S.? B. S.-né (szül. S. Gizella) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya B.??? B.?-né (szül.?)?? S. Herman?? S. Hermanné (szül.? Hermina) 1855 1941 Apa B. S.? 1922 Anya B. S.-né (szül. S. Gizella) 1877 1965 Testvérek

Részletesebben

"Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval

Soha nem érzem, hogy itt a plafon - Interjú Bánsági Ildikóval "Soha nem érzem, hogy itt a plafon" - Interjú Bánsági Ildikóval 2014. augusztus 26. kedd, 07:00 "Mindig büszke voltam, ha valami újra hívtak. Soha nem érzem, hogy itt a plafon, hanem inkább azt, hogy szeretnék

Részletesebben

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944

Családfa. Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944. Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es évek 1944. Blum Mór 1868 1944 Családfa Apai nagyapa Preisz Soma 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Preisz Sománé (szül. Deutsch Berta) 1870-es évek 1944 Anyai nagyapa Blum Mór 1868 1944 Anyai nagyanya Blum Mórné (szül. Klein Róza) 1870-es

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943

Családfa. Gárdonyi (Grünberger) Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45. Gárdonyi (Grünberger) Dávidné (szül. Brauner Hermina) 1869 1943 Családfa Apai nagyapa Kinszki Ármin 1860-as évek 1910 Apai nagyanya Kinszki Árminné (szül. Schiller Paula) 1879 1944/45 Anyai nagyapa Gárdonyi (Grünberger) Dávid 1861 1914 Anyai nagyanya Gárdonyi (Grünberger)

Részletesebben

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta.

A BARÁT. Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Bódi Zsolt Publio Kiadó 2012 Minden jog fenntartva! A BARÁT Moncsinak, aki végig kitartott mellettem és támogatott. Andrásnak, aki szereti az írásaim, de ezt a könyvet még nem olvasta. Szüleimnek, testvéreimnek,

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Utazás Radnóti Miklós életében

Utazás Radnóti Miklós életében Utazás Radnóti Miklós életében Radnóti Miklós élete 1909-ben született Zsidó származású Eredeti neve Glatter Születésekor édesanyja meghalt, 12 éves korától nagybátyja nevelte Középiskolás korától írt

Részletesebben

örökbefogadás hülye ötletei 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_33 P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Készítette: Bányai László

örökbefogadás hülye ötletei 9. ÉVFOLYAM SZKA_209_33 P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n Készítette: Bányai László P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n örökbefogadás az apám hülye ötletei Készítette: Bányai László SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK_209_33 tanári örökbefogadás 9. évfolyam

Részletesebben

Óratervezet. Megfigyeltük a fák és az emberek élete közötti hasonlóságot a Biblia képes beszédein keresztül.

Óratervezet. Megfigyeltük a fák és az emberek élete közötti hasonlóságot a Biblia képes beszédein keresztül. Óratervezet Az izraeli Yad Vashem Intézet és a budapesti Holokauszt Emlékközpont 2013-ban meghirdetett egy pályázatot, amelynek címe: A holokauszt a művészetek nyelvén. Az alsótagozatos diákok egy csoportjával

Részletesebben

Feladatlap I/A. Bános Tibor-interjú A. tanulócsoport

Feladatlap I/A. Bános Tibor-interjú A. tanulócsoport Feladatlap I/A Bános Tibor-interjú A. tanulócsoport Kérdések, feladatok I/A/1 Nézzetek utána annak, Előkészítő feladatok hogy ki volt az interjúban említett Scheiber Sándor és Lőw Immánuel! Mit jelent

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Ifjú fejjel a hadak útján

Ifjú fejjel a hadak útján Ifjú fejjel a hadak útján Szerző: Horák János ma 0 hozzászólás Egy könyvtáros, egy iskolaigazgató, és egy lakatos. Első látásra semmi közük egymáshoz. Azonban ha meghallgatjuk történeteiket, rájövünk,

Részletesebben

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932. Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921 Családfa Apai nagyapa Dr. Glück Lajos 1850-es évek 1891 Apai nagyanya Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül 1932 Anyai nagyapa Löbl Ármin 1857 1930 Anyai nagyanya Löbl Árminné (szül.

Részletesebben

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA

KÉRDŐÍVEK FELDOLGOZÁSA Mi legyek, ha nagy leszek? pályaválasztási nyílt nap 2013. január 22. A program az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Nemzeti Együttműködési Alap és Civil Támogatások Igazgatósága támogatásával valósul meg.

Részletesebben

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA

VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA VETTE AZ Ő NÉPÉT GOBBY FEHÉR GYULA Csonka András tudta, hogy az ő családja Békésb ől származik. Azt is tudta az édesanyjától, hogy Pósa Jánosék anyai ágon rokonaik. De nem volt biztos benne, hogy Dankóék

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944

Családfa. Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza) 1874 1944. Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944. Schillinger Lipót 1864 1944 Családfa Apai nagyapa Steinberger Dávid?? Apai nagyanya Steinberger Dávidné (szül. Czinner Jozefa)? 1944 Anyai nagyapa Schillinger Lipót 1864 1944 Anyai nagyanya Schillinger Lipótné (szül. Keppich Róza)

Részletesebben

Szeretet volt minden kincsünk

Szeretet volt minden kincsünk Szeretet volt minden kincsünk Azt mondják, mindenkinek meg van írva a sorskönyvében az élete. Mindenkinek ki van jelölve z út, mint a kerti ösvény, szélekkel, jelekkel, hogy ne lehessen letérni róla. Van

Részletesebben

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK

Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Készítette: Horváth Eszter, Kovács Noémi, Németh Szabolcs Csapatnév: HERMANOSOK Előzmények: Gunter Demnig német művész volt az első, aki betonkockára applikált réztáblácskába véste az elhurcoltak nevét,

Részletesebben

Családfa. B. I.-né (szül. K.K.)?-? S. G.-né (szül. L. A.)? S. G.? 1930-as évek eleje B. I Apa. Anya B. Á.

Családfa. B. I.-né (szül. K.K.)?-? S. G.-né (szül. L. A.)? S. G.? 1930-as évek eleje B. I Apa. Anya B. Á. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya B. I. 1855 1930 B. I.-né (szül. K.K.)?-? S. G.? 1930-as évek eleje S. G.-né (szül. L. A.)? 1939 Apa B. Á. 1894 1944/5 Anya B. Á-né (szül.

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

A holokauszttéma filmekben

A holokauszttéma filmekben A holokauszttéma filmekben I. A HOLOKAUSZT A görög eredetű szó (ὁλοκαύτωμα, ejtsd: holokautóma) eredetileg Istennek ajánlott, teljesen elégő tűzáldozatot jelent. Tágabb értelemben, az Európában 1933 és

Részletesebben

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól

Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Galambos Gábor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar főigazgatója (2001 March 01, Thursday) - Munkatársunktól Amióta én vagyok a fõigazgató, kell, hogy látsszon az, hogy nagyobb rend van. Ez szép lassan

Részletesebben

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Stern Nuhim 1860-as évek 1940 Név ismeretlen 1860-as évek 1939 Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek 1942

Részletesebben

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III.

HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés III. A versenyző neve: HARMATCSEPP LEVELEZŐS TANULMÁNYI VERSENY Olvasás-szövegértés Forduló: III. Osztály: 3. Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Az iskola kódja: H- Elérhető pontszám: 39 p. Ellenőrizte:

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Családfa. Walter Nahmanné (szül. Szegál Hene Rajze) 1860-as évek Málek Jánkelné szül. Szegál Eszter? Walter Nahman?? Málek Jánkel?

Családfa. Walter Nahmanné (szül. Szegál Hene Rajze) 1860-as évek Málek Jánkelné szül. Szegál Eszter? Walter Nahman?? Málek Jánkel? Családfa Apai nagyapa Málek Jánkel? 1944 Apai nagyanya Málek Jánkelné szül. Szegál Eszter? 1944 Anyai nagyapa Walter Nahman?? Anyai nagyanya Walter Nahmanné (szül. Szegál Hene Rajze) 1860-as évek 1943

Részletesebben

Miért menekülnek el az emberek a hazájukból?

Miért menekülnek el az emberek a hazájukból? Miért menekülnek el az emberek a hazájukból? Időkeret: 45 perc Eszközök: Célok: Szövegkiemelő Flipchart papír Menedékjog iránti kérelem (minden résztvevő számára) A Melléklet Család kártya B Melléklet

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. A gazdag ember és a szegény ember

A Biblia gyermekeknek bemutatja. A gazdag ember és a szegény ember A Biblia gyermekeknek bemutatja A gazdag ember és a szegény ember Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta :

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apa D. Sámuel 1870 1945 Anya D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) 1875 1949 Testvérek D. Piroska 1898? D. Imre 1900 1924 F. M.-né (szül. D. Ilona)

Részletesebben

Családfa. Mandel Ábrahám Fülöp?-né (szül.?)?? Mandel Ábrahámné (szül. Fülöp Sára) Fülöp??? Apa. Anya. Fülöp Móric

Családfa. Mandel Ábrahám Fülöp?-né (szül.?)?? Mandel Ábrahámné (szül. Fülöp Sára) Fülöp??? Apa. Anya. Fülöp Móric Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Fülöp??? Fülöp?-né (szül.?)?? Mandel Ábrahám 1853 1935 Mandel Ábrahámné (szül. Fülöp Sára) 1843 1935 Apa Fülöp Móric 1873 1945 Anya Fülöp

Részletesebben

Családfa. Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Grósz??? Apa. Anya

Családfa. Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Grósz??? Apa. Anya Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Grósz??? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? 1956 Apa Gáti (Grósz) Dániel 1906 1967 Anya Gáti

Részletesebben

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Tevan Adolf 1854 1921 Tevan Adolfné (szül. Fischer Teréz) 1863 1944 Deutsch Béla 1850 1936 Deutsch Béláné (szül. Reis Nina) 1866 1944 Apa

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Holokauszt Iskolai emléknap. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam. Programcsomag: Polgár a demokráciában

Holokauszt Iskolai emléknap. Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák. 8. évfolyam. Programcsomag: Polgár a demokráciában Holokauszt Iskolai emléknap Kompetenciaterület: Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák 8. évfolyam Programcsomag: Polgár a demokráciában A modul szerzője: Baracs Nóra MODULLEÍRÁS Ajánlott korosztály

Részletesebben

A gazdag ember és a szegény ember

A gazdag ember és a szegény ember A Biblia gyermekeknek bemutatja A gazdag ember és a szegény ember Írta : Edward Hughes Illusztrálta : M. Maillot és Lazarus Átírta : M. Maillot és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta :

Részletesebben

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker

1. Melléklet. 2. Melléklet. Interjú D.-vel. Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Geri a nagy parker, Azt hiszi, hogy ő a Marveles Peter Parker 194 1. Melléklet Dobbantó Rap G. D. & B. A. Zs. Ez itt a Dobbantó! Was is das? Ez nem gáz! Kriszbá az osztályfőnökünk Vele cool az egyéni fejlődési tervünk Edit nénit se felejtsük el hozzá fordulunk, ha

Részletesebben

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901 Családfa Apai nagyapa Klein Károly kb. 1827 1923 Apai nagyanya Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Anyai nagyapa Dormán Sámuel? 1901 Anyai nagyanya Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Apa Klein Lipót 1866

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik

Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Fityó néni és a drága aranyos szerelő bácsik Több éves gyakorlattal fejlesztették tökélyre kifinomult praktikáik egész arzenálját. Kódszavaik tárháza régi, legendássá vált esetekből épült fel, ám legtöbbször

Részletesebben

Családfa. Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Nincs adat. Spitzkopf Jenő?

Családfa. Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Nincs adat. Spitzkopf Jenő? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya D. Jakab D. Jakabné (szül. Silberstein Sarolta) Spitzkopf Jenő? 1943 Spitzkopf Jenőné (szül. Baumgarten Róza) 1880-as évek 1945 Apa D. Tibor

Részletesebben

Képtelen Képeslapok. Beszámoló a Budapesti Javítóintézet Pályázati Tevékenységről. Jelképek (H. István, 2014)

Képtelen Képeslapok. Beszámoló a Budapesti Javítóintézet Pályázati Tevékenységről. Jelképek (H. István, 2014) Fédération Internationale des Communautés Educatives Internationale Gesellschaft für erzieherische Hilfen International Federation of Educative Communities ONG-UNESCO/UNICEF/ECOSOC/CONSEIL D`EUROPE NEVELŐ

Részletesebben

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa Családfa Apai nagyapa Fleischmann Mór 1858 1897 Apai nagyanya Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? 1942 Anyai nagyapa Rózsa??? Anyai nagyanya Rózsa?-né (szül.?)?? Apa Domonkos (Fleischmann) Miksa 1890

Részletesebben

MagyarOK A2+ munkalapok 1

MagyarOK A2+ munkalapok 1 1. Ismerkedünk munkalap / Kérdés Válasz 1. Jól hallom, hogy nem vagy magyar? Jól hallom, hogy nem magyar? 2. Hol dolgozol? Hol dolgozik? 3. Hol élsz? Hol él? 4. Mivel foglalkozol / foglalkozik? Milyen

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje

Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Wass Albert - Kicsi Anna sírkeresztje Elmondom, hadd tudja meg végre a világ kicsi Anna igaz történetét. A falu neve, ahol mindez történt, Mezőbölkény, és a falu szélén van egy ócska, düledező gabonás,

Részletesebben

tematikus iskolai projekt Holokauszt Emléknapra ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium

tematikus iskolai projekt Holokauszt Emléknapra ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tematikus iskolai projekt Holokauszt Emléknapra ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Gonda Zita gyakorlóiskolai vezetőtanár Holokauszt Emléknap: hivatalos iskolai emléknap a 2000-2001-es tanévtől Gothár

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

András és Krisztina: A nagy út

András és Krisztina: A nagy út András és Krisztina: A nagy út Külföldi Magyar Cserkészszövetség András és Krisztina: A nagy út Írta: Madzsarné Osvay Erzsébet Rajzolta: Pándiné Uray Erzsébet A Zöld Pajzsos Kiscserkészek részére Külföldi

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben