A HOLOKAUSZT. Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához

Átírás

1 A DEPORTÁLÁS A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához Tóth Júlia Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium

2 [A HOLOKAUSZT] 2

3 [A HOLOKAUSZT] A HOLOKAUSZT Oktatási segédanyag a Shoah Alapítvány Vizuális Történeti Archívum (VHA) videó- interjúinak felhasználásához visszaemlékezésekre alapuló projekt A projektet készítette: Tóth Júlia Iskola: Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium, 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 12. 3

4 [A HOLOKAUSZT] 4

5 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ A projekt címe: A gettó Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 2 X 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a gettó fogalmát. A gettózás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. Kapjanak képet arról, hogy milyen külső körülmények hatására jöttek létre a gettók, és kapjanak bepillantást abba, hogyan élték meg a zsidó családok a gettóba kerülést. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Ismerjék fel, hogy a holokauszt különböző történelmi, társadalmi, vallási, gazdasági tényezők együttes hatásaként következhetett be. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klipek: Klip_01 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Cséri Lajos Csri_Lajos V :45 13:28 04:45 Amikor be kellett vonulni a gettóba Nem volt, nem volt A klip szövege: - Amikor be kellett vonulni a gettóba, ezt hogyan fogadták azok, akiknek be kellett, nem volt semmi zúgolódás, tehát - Érdekes módon ezt többször, Lengyelországban is már megkérdezték tőlem, hogy hát semmi ellenállás, meg semmi ilyesmi nem volt? Én nem tudok ilyesmiről. Mert hát én, én magam is úgy voltam vele, hogy hát majd egyszer ennek vége lesz. Nagyanyám csodálatos leveleket írt, az utolsó percig nagy levelezésben voltunk, ami sajnos nem maradt meg, mert hallatlanul érdekes lehetett, lenne az most, hogy ha elolvashatnám, mert ugye mindig azt [írta], hogy, hogy jön a megpróbáltatás, de utána biztos, hogy jön egy új korszak, és aki azt megéri, az, az nagyon, 5

6 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] nagyon boldog lesz. És valahol, valahol az Istenben való hitünk és segítségét vártuk ugye, hogy eljön, ahogy nagyanyám is írta, majd az új világ, amikor olyan szép és olyan jó lesz. Hát igen. És nem volt zúgolódás, hanem kicsit most a mai eszemmel visszagondolva, mentünk, mint a barmok, és nem volt az De mivel is lehetett volna, mert aki zúgolódott, azt összetörték a csontját, és elvitték. Mert ilyen is volt, ilyen is volt a kezdet kezdetén. A március 18, 19- én bejöttek a németek, 20- án már a jelentősebb, gazdagabb személyeket, zsidókat összeszedték és a szentesi városháza pincéjébe vitték. Ott, például akiknél össze voltunk költöztetve, a Szilágyi Ágiéknál, az édesapját, mentünk együtt beadni lehetett ilyen tisztasági csomagot. Az öreg ember kék és zöld volt, és alig tudott menni, pedig jó kondícióban lévő idős ember volt. És ki volt, ki volt a gettóban, mikor onnan be kellett vonulni 18 éves korig? Gyerekek és idősek voltak. Hát vagy és főleg nők, nők és idős bácsik és magam korabeli [gyerekek], ugye én voltam akkor a gyerekek között a legidősebb. Aki egy évvel már idősebb volt, mint én, annak be kellett vonulni katonának, illetve munkaszolgálatra. És ugye az anyák, hát azt nézték, hogy esetleg hogy tudják megvédeni a gyerekeiket. Szóval és mentünk, mentünk, hajtottak bennünket a csendőrök, és azt is meg kell, hogy mondjam, hogy nagyon- nagyon- nagyon kegyetlenek voltak. Aki nem tudott úgy menni, mert a gyerekit fogta, meg a csomagját, megállt egy pillanatra, akkor [a csendőr] levette a puskáját, és akkor így meglökte a hátát a puskatussal. Ez még a legegyszerűbb volt. És meg voltunk, ugye meg voltunk félemlítve, mert hát mit tehettünk volna, puszta kézzel ugyebár. És nem beszélve arról, hogy hogy akik tehettek volna valamit, akik zúgolódhattak volna, azok nem voltak ott. El lehet képzelni például a barátomat, az öccsét, az édesanyját. Hát az édesanyja úgy fogta át a két gyerekét, mert védte, védte és és nem hogy arra gondolt volna, hogy zúgolódni merjen, mert akkor mi baj történik Vagy én magam, aki tizenhat esztendős voltam ugyebár, és arra tanítottak, hogy ugye szófogadó legyek, nehogy, nehogy valami baj, nehogy rossz társaságba keveredjek, mert akkor hazaküldenek ugye. Hát szóval ez. Nem volt, nem volt Klip_02 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Józan Péter Jzan_Pter V :17 11:04 02:47 Soha nem vetődött fel a családban nem volt férfi a családban. A klip szövege: - Soha nem vetődött fel a családban az, hogy menekülni kellene? - Nem ez vetődött fel, mert egyértelműen végig nem tudták gondolni a családban, hogy hova lehetne menekülni. Az vetődött föl, a német megszállás első napjaiban, vagy első heteiben, hogy a nagybátyámhoz kellene elküldeni a húgomat, engem és a nagyanyámat, mert egy orvosnál azért mégis nagyobb biztonságban leszünk, vagy lennénk. Mert akkor már naponta jelentek meg 6

7 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ azok a korlátozó intézkedések, és látszott, hogy nagyon nagy baj van, nagyon nagy baj lesz és ez nagyon- nagyon ésszerű elképzelésnek tűnt, hisz a nagybátyám olyan pozícióban volt, hogy hat vagy hét falu tartozott hozzá. Valami olyan ígérete is volt, de erről én azt hiszem később értesültünk, hogy őneki nem lehet baja, a helyi notabilitások megígérték neki, hogy nem lesz bántódása, mert az ő munkájára szükség van. Na most, hogy ez az információ akkor már létezett, amikor felmerült az, hogy, hogy esetleg minket oda kellene küldeni, azt nem tudom, de minden esetre ez így felmerült. Felmerült az is, hogy vajon meg tudnánk- e menteni az életünket, hogy ha kikeresztelkednénk. És miért, miért nem, végül is az volt a konklúzió, hogy nem keresztelkedünk ki. Én nem akarom ezt most patetikusan előadni, hogy akár az életünk árán is megmaradunk- e zsidónak, valahogy ettől egy olyanfajta ellenérzés tartott vissza bennünket, hogy ez nem került sorra, de lehet, hogy az is szerepet játszott benne, hogy az se garantálja azt, hogy élve tudjunk maradni. Nagyon rövid volt az az időszak, amikor egyáltalán a menekülés fölvetődhetett volna, s ez a mi esetünkben azért se volt járható út, mert hát mi annyira ismert emberek voltunk. Mit tehettünk volna? Felmehettünk volna az anonimitásba Budapestre, ha Budapesten van olyan közeli rokonunk, aki ezt tudja, el tudja rendezni, ha már akkor lehetett volna tudni, hogy a budapesti zsidóságnak más lesz a sorsuk, mint a vidéki zsidóknak, és hogy ha nagyon sok pénzünk lett volna, mert ehhez nyilván nagyon sok pénz kellett volna. És biztos, hogy ha eltűntünk volna, másnap reggeltől kezdve körözést adtak volna ki ellenünk. Tehát be voltunk kerítve. És nagyon röviddel a német megszállás kezdete után az apámat már elvitte a Gestapo, tehát akkor megint abba a helyzetbe kerültünk, hogy nem volt férfi a családban. Interjúalanyokra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. Dr. Józan Péter: Hajdúböszörményben született ben. Édesapja ügyvéd, nagybátyja körorvos volt. Édesapja 1942 és 1944 között munkaszolgálatos volt, majd a német megszállás után elvitték a hajdúszentgyörgyi lágerbe. A család Hajdúböszörményben került gettóba, majd Bécsbe deportálták őket, a Kerms melletti gneixendorfi lágerben szovjet csapatok szabadították fel. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elvégzése után patológusként, majd demográfusként dolgozott. Az MTA doktora. peter 7

8 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) 1.1 A tananyaghoz való kapcsolás megerősítésére a tanulók készítsenek kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről Az első zsidótörvény A második zsidótörvény A harmadik zsidótörvény március 19. Magyarország német megszállása április 16. Kárpátalján megindul a gettózás április 28. Gettórendelet a zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről április vége A deportálás megkezdése Auschwitzba 1.2 A gettó fogalmának meghatározásához a diákok nézzenek utána annak, hogy mit jelent a gettó kifejezés. Mit jelentett a középkorban? Hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? Mit jelentett a gettó a második világháború alatt? Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? Gettó: eredetileg, a században a zsidók számára kizárólagos lakóhelyül kijelölt városrészt jelentette. Később tágabb értelemben a lakosság valamely etnikai alapon elkülönített csoportjának lakóhelye. Először a velencei zsidónegyedet nevezték gettónak a 13. században. A zsidóknak éjszakánként és keresztény ünnepeken nem volt szabad elhagyniuk a gettókat, és amikor elhagyták, megkülönböztető jeleket (zsidófolt, zsidósüveg) kellett viselniük. A középkor antiszemitizmusa kényszerítette a zsidókat gettókba. A második világháború alatt a németek gettókba kényszerítették a zsidóságot, ahonnan jórészt megsemmisítő táborokba hurcolták őket. Magyarországon a német megszállás után rendelet jelent meg a nagyobb településeken elkülönítendő zsidónegyedek létesítésére. (Magyar történelmi fogalomtár. Bp., 1989) 1.3 A helytörténeti kapcsolódás erősítéséhez ha volt az adott településen gettó a tanulók városuk térképére rajzolják fel, hol helyezkedett el a gettó saját településükön. Ha fellelhető, gyűjtsenek adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban. Hajdúböszörményben a gettó területe a Kassa utcát, a Benedek János utcát (bennük a zsinagóga és a hitközség egyéb intézményei), valamint a Somossy Béla (ma Iskola) utca néhány házát foglalta magába, összesen kb. 50 lakást. Ide költöztették be a kb. 900 főt számláló zsidó közösséget. (Kardos Pál: Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez. Hajdúböszörmény, 1949) 8

9 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ 2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. Az első klip megtekintése. (Az interjúalanyról a filmrészletből ki fog derülni, hogy ben 16 éves, és Szentesen került gettóba.) 04:45 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? A diákok helyezzék a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiájukban március 19. után 4.2 A diákok figyeljék meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz. Kik voltak a gettóban? nők - anyák, gyerekek, idősek Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan? a férfiak, a családfők 4.3 Majd csoportokban dolgozva a diákok vitassák meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja? A férfiak jó része munkaszolgálatos volt, vagy letartóztatták. A családok szétválasztása gyengíthette az esetleges ellenállást. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott. 4.4 A diákok jellemezzék a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét. Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése? A történetben egy jól nevelt, szófogadó, engedelmes fiú jelenik meg, aki nagymamájától az Istenben való hitet, a zsidó vallás tanításait is megtanulta. 4.5 A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt- e zúgolódás? A tanulók figyeljék meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsék össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját. Csoportosítsák az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők. A történetbéli fiú nem zúgolódott, nem állt ellen, engedelmes volt. Indokai, melyeket megemlít: a hit, a vallás (jön a megpróbáltatás, de utána jön a boldog kor), a külső kényszer és erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége), és így a megfélemlítettség, és tehetetlenség (puszta kézzel a puskákkal szemben?), a jólneveltség (szófogadónak kell lenni). Személyes vagy családi tényezők a hit, a vallás a jólneveltség Külső körülmények erőszak (a vezetők/férfiak megverése, a csendőrök kegyetlensége) 9

10 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 4.6 A diákok vitassák meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható- e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban. 4.7 A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? A diákok vitassák meg ezt a látott filmrészlet alapján. (Az interjú más részében kiderül, hogy erre a fiú nem vállalkozott, mert attól félt, ha megtalálják, abból még nagyobb baj lesz.) 4.8 A diákok vitassák meg, hogyan látja a riportalany mai szemmel a kérdést. Változott- e álláspontja az elmúlt évek során? 5. A második klip megtekintése. (Itt a részletből csak annyi derül ki a riportalanyról, hogy gyerek volt a gettóba vonulás idején. Az életrajz alapján elmondható, hogy 9 éves volt ekkor.) 02:47 6. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (3. sz. melléklet) 6.1 A diákok töltsék ki a táblázatot: Milyen lehetőségek merültek fel a családban a megmenekülésre? a gyerekek elküldése a nagybátyhoz, akinek ígérete volt arra, hogy nem lesz baja kikeresztelkedés szökés Budapestre az anonimitásba Milyen családi, személyes tényezők akadályozták ezt? (nem derül ki) ellenérzés a kikeresztelkedéssel szemben pénzhiány, a család ismertsége helyben Milyen külső körülmények akadályozták ezt? (nem derül ki) nem volt garancia arra, hogy ez segít körözés veszélye az apa letartóztatása (A riportalany október 6- án, máshol adott interjújából kiderült, hogy azért nem küldték a gyerekeket a nagybátyhoz, mert az édesanya ösztönösen ellenezte azt. A család megmenekült. A riportalany úgy tudja, hogy a Kasztner- Eichmann egyezménynek köszönhetően, de a nagybácsi, akinek jóvoltából felkerülhettek a listára, nem.) 6.2 A diákok támasszák alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? 7. A két interjúrészlet összehasonlítása: a diákok keressenek hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. (3. sz. melléklet) Elemezzék az okokat. Hasonlóságok a család/fő hiánya a bekerítettség, a kiszolgáltatott helyzet külső erőszak Különbségek a menekülés lehetőségeinek számbavétele 10

11 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ Továbbgondolási lehetőségek (önálló feladatok, folytatás lehetősége): 1. A nagymama levele a diákok írjanak levelet a nagymama nevében az interjúban szereplő fiúnak. 2. Kertész Imre Sorstalanság regénye felhasználásával a diákok hasonlítsák össze Köves Gyuri és Klein Lajoska hozzáállását, felfogását a holokausztról. 3. A nácik a félelmet és a megfélemlítést is felhasználták az ellenállás megelőzésére. Mindenki, aki ilyesmivel próbálkozott, azonnali megtorlásra számíthatott, sőt aki megpróbált ellenállni, másokra is veszélyt hozhatott. Lidice vagy a varsói gettófelkelés története alapján a diákok mondják el véleményüket arról, hogy vajon van- e egy embernek joga ahhoz, hogy mások életét ily módon veszélybe sodorja. 4. A történetbeli fiú jellemzése után megvitatható az is, hogy milyen más jellegzetes kamaszos viselkedés létezik még (pl. dac, lázadás a felnőttek világa ellen), és hogy az mennyire lehetett volna járható út ebben az esetben. 5. A 2. interjúrészlet megtekintése után érdeklődő csoporttal eljátszható egy- két jelenet: pl. vita az átkeresztelkedésről, vagy hogy elküldjék- e a gyerekeket a nagybácsihoz. 11

12 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 1. sz. melléklet 1. Készíts kronológiát a magyarországi holokauszt eseménytörténetéről! Egészítsd ki a táblázatot! 1938 Az első zsidótörvény Magyarország német megszállása április 16. Gettórendelet a zsidók lakásainak igénybevételéről és az új lakóhelyek kijelöléséről. A deportálás megkezdése Auschwitzba 2. Nézz utána annak, hogy mit jelent a gettó kifejezés? mit jelentett a középkorban? hol és mikor, miért jelentek meg az első gettók Európában? mit jelentett a gettó a második világháború alatt? Magyarországon mikor került sor gettók létesítésére? 3. Nézz utána, volt- e településeden gettó! Ha volt, hol helyezkedett el? Rajzold be a településed térképére! Gyűjts adatokat arról, hogy hány lakásba hány embert költöztettek össze a gettóban! 12

13 [A HOLOKAUSZT] A GETTÓ 2. sz. melléklet 1. Mikor zajlottak az interjúrészletben elhangzott események? Helyezd el a történetet a magyar holokauszt történetéről elkészített kronológiában! 2. Figyeld meg, hogy kik a szereplői a történetnek, és milyen a viszonyuk a gettóhoz! Töltsd ki a táblázatot! Kik voltak a gettóban? Kik nem voltak ott, kik hiányoztak onnan? 3. Csoportokban vitassátok meg a következőket: Miért történhetett ez így? Miért nem voltak a gettóban ott a férfiak, a családfők? Kinek és mi lehetett ezzel a célja? 4. Jellemezd a történetbeli fiú egyéniségét, személyiségét! Hogyan válhatott olyanná, amilyennek a történetben megismerjük? Milyen volt a neveltetése? 5. A részlet elején a riporter arra kérdez rá, hogy hogyan fogadták az emberek, hogy be kell vonulni a gettóba, volt- e zúgolódás? Figyeld meg, hogyan viselkedett a történetbéli fiú, és gyűjtsd össze, milyen érvekkel támasztja alá álláspontját! Csoportosítsd az érveket aszerint, hogy azok családi, személyes, vagy külső tényezők Személyes vagy családi tényezők Külső körülmények 6. Vitassátok meg, vajon ez egyéni vélemény, vagy az akkor a szentesi gettóban lévők zsidókra általánosítható- e a fiú véleménye arról, miért nem volt zúgolódás a gettóban! 7. A fiúnak később a szegedi téglagyárban a nagy kavarodásban lehetősége nyílt, hogy elbújjon a csendőrök elől. Erre nagybátyja is biztatta. Vajon hogyan döntött? Vitassátok meg ezt a látott filmrészlet alapján. 8. Mi a véleményed, hogyan látja a riportalany mai szemmel a kérdést? Változott- e álláspontja az elmúlt évek során? 13

14 A GETTÓ [A HOLOKAUSZT] 3. sz. melléklet 1. Töltsd ki a táblázatot! Milyen lehetőségek merültek fel a családban a megmenekülésre? Milyen családi, személyes tényezők akadályozták ezt? Milyen külső körülmények akadályozták ezt? 2. Támaszd alá történelmi tényekkel, hogy a kikeresztelkedés miért nem segíthetett volna már a családon 1944 márciusában? Hasonlítsd össze a két interjúrészlet! Keress hasonlóságokat és különbségeket a két interjúrészletben elhangzottak között. Elemezd az okokat! Hasonlóságok Különbségek 14

15 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS A projekt címe: A deportálás Célközönség: középiskolás diákok, elsősorban 12. (13.) évfolyamos tanulók. Elsősorban a történelem tantárgy keretében felhasználható tananyag. Időkeret: 45 perc Elérendő célok: A tanulók ismerjék meg a deportálás fogalmát. A deportálás történetét tudják elhelyezni a magyarországi holokauszt történetében. A diákok gondolkodjanak el a hatalomról, a hatalommal való visszaélésről, valamint arról, mi az egyes emberek szerepe és felelőssége, amikor az emberi méltóságot és jogokat lábbal tiporják. Ismerjék fel a társadalomban az előítéletet, az antiszemitizmust. Gondolkodjanak el azon, miért veszélyes közömbösnek maradni, amikor mások az elnyomás áldozataivá válnak. Váljon tudatossá a diákokban, hogy a társadalmi traumák az egyén életében kitörölhetetlen nyomot hagynak. Ez erősíti a diákok szociális érzékenységét. Tantervi kapcsolódás: a gimnáziumi történelem tantárgy keretében a 12. évfolyamon kerül sorra a holokauszt témája. Jelen tananyag elsősorban a német megszállás és a holokauszt Magyarországon (pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás) témakörökhöz kapcsolódik. Felhasználandó klip: Klip_03 Interjúalany neve Interjú kód Kazetta Klip kezdetének ideje Klip befejezésének ideje Klip kb. hossza Klip kezdete Klip vége Cséri Lajos Csri_Lajos V :13 23:00 02:47 Én már nem tudnám pontosan megmondani nem kaptuk meg a vizet A klip szövege: Én már nem tudnám pontosan megmondani, de egy hét vagy tíz napig tartott az utunk. Mert azok a tehervonatok, azok cammogtak, vagy talán direkt nem gyorsították, vagy nem tudtak menni, már én azt nem tudhatom. Csak ott lezárták a marhavagont, és ültünk a kis hátizsákunkon, kis motyónkon, de úgy, hogy ottan felállni nem lehetett, összezsúfolva, így. És amikor mentünk, mentünk az ablaknál, ami még be volt rácsozva, még szöges drótot is raktak, hogy nehogy azt ugye kiszedjük, és onnan valaki kimenjen. A Magduska, aki miskolci volt, és Miskolc környékét jól ismerte, azt mondja nekem, hogy jaj azt mondja de ismerős helyen vagyunk. Hát ez Forróencs. Azt mondja, hogy hát én gyermekkoromban itt nyaralgattam, mert egy nagybátyám és nagynénémék itt éltek. Azt mondja, jaj, azt mondja, csak jönne valaki azt mondja és kérnék tőle egy kis vizet. Mert mindenki vitt egy 15

16 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] ilyen kis tejes kannát, mert hát a legborzasztóbb dolog az éhség, de még ennél is borzasztóbb a szomjúság. És amit hoztunk magunkkal kis kulacsban, meg minden, azt csak olyan negyed kortyonként mertük meginni, hogy Isten tudja, meddig tart ez az út. És Magduska odabújt valahogy nagy nehezen a rácsos ablakhoz, és meglátja, hogy egy vasutas ott a vagonnál, ott és kiszólt a vagonból. Nem tudom már, Péter, Pál vagy hogy Azt mondja: hozzon egy kis vizet. Jaj azt mondja Magduska kisasszony, hát hogyne hoznék. És az elvette, kidugtuk ott, elvette a kis tejes kannát, jaj, milyen boldogság, vizet fogunk szerezni. És akkor ez a vasutas ember hozta a vizet. És amikor akarta így felnyújtani, akkor a másik vasutas már szólt a csendőrnek. És a csendőr a tejes kannánkat meg a vasutasnak így a kezére ráütött a puskának a tőrjével, vagy mi ez ott, a hegyes részével. Úgy hogy nem kaptuk meg a vizet. Az interjúalanyra vonatkozó háttérinformáció: Cséri Lajos: Hajdúböszörményben született ban, gyermekkorát Sárrétudvariban töltötte. Születési neve: Klein Lajos. Édesapját ben munkaszolgálatra vitték Hajdúhadházra, ahol megbetegedett, majd ben meghalt. Őt ezalatt a család Szentesre küldte nagynénjéhez után munkaszolgálatos leventeként dolgozott, majd március 19. után be kellett vonulnia a szentesi gettóba. Szentesről deportálták. Auschwitzba, majd Dachau központi lágerébe került, onnan tovább vitték Kauferingbe. A családjából csak ő és a bátyja tért haza. Már fiatalon szobrászkodott, a háború után elvégezte a Képzőművészeti Főiskolát, elismert szobrászművész. Óravázlat, feladatlapok: 1. Előzetes feladatok: (1. sz. melléklet) Az interjúrészletben elhangzó információk és a tananyag összekapcsolásához a diákok nézzenek utána a következő kérdéseknek: 1.1 Mit jelent a deportálás kifejezés? A deportálás egyes személyek vagy csoportok külföldre, kényszerlakhelyre vagy zárt táborba telepítése, illetve száműzése. 1.2 Gyűjtsenek történelmi példákat az alkalmazására. A Római Birodalomban gyakran éltek vele (száműzetés egy kijelölt városba, vagy szigetre). Az újkorban Angliából Ausztráliába, a fegyencgyarmatra szállították a bűnözőket. Politikai elítélteket is száműztek lakhelyükről, pl. Oroszországban a dekabristákat Szibériába. 1.3 Az egyetemes történeti ismereteik alapján foglalják össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt. A nácik nagyszámú zsidót hurcoltak Európa szerte lakhelyükről koncentrációs táborokba. 16

17 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS 1.4 A magyar történelmi ismereteik alapján válaszoljanak a kérdésekre: mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon; mikor állították le a deportálásokat, mi volt ennek az oka; mikor kezdődtek újra a deportálások. A magyar vidéki zsidóság tömeges deportálása május 15- én kezdődött meg július 6- án Horthy Miklós kormányzó bejelentette, hogy leállítja a deportálásokat. A kormányzóra nagy külső és belső nyomás nehezedett. Végül a nemzetközi tiltakozás (XII. Pius pápa, Roosevelt amerikai elnök tiltakozó levele), a keresztény egyházak tiltakozása, valamint a hadi helyzet romlása (normandiai partraszállás) befolyásolta Horthy álláspontját. 2. Az óra elején az előzetes feladatok megbeszélése. 3. A klip megtekintése. 02:47 4. Megfigyelési szempontok és feladatok az interjúrészlethez: (2. sz. melléklet) 4.1 A diákok figyeljék meg, hogy mit tudunk meg a filmrészletből, milyenek voltak az utazás körülményei. Az utazás körülményei az utazás időtartama a vonat, a vagon jellemzői körülmények a vagonban a külvilág egy hét vagy tíz nap tehervonat zsúfoltság egy segítőkész vasutas a vonat cammogott marhavagon berácsozott, szögesdróttal megerősített ablak a vonat cammogott felállni sem lehetett az embereket szomjúság kínozta egy vasutas, aki megakadályozta a segítséget egy csendőr, aki kiütötte a vízzel telt kannát a vasutas kezéből 4.2 A diákok alakítsanak csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljék a történetet o o Magduska, a segítőkész vasutas szemszögéből. 4.3 A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik. (Ervin Staub) A diákok fogalmazzák meg, mit jelent számukra a hős szó! Hős volt- e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? 17

18 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] Továbbgondolási lehetőség (önálló feladat, folytatás lehetősége): 1. Az érzelmi ráhangolódást elősegítheti a Bogozd ki a csomót! című drámajáték. Ez esetben a tanulók nagyon közel kerülnek kényelmetlen testhelyzetben egymáshoz, mint a deportálás idején a vagonokban. Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét, kört alkotnak. A kört elkezdik összebogozni: egyes játékosok felemelik kezüket, s az így keletkezett kapun átbújnak. Mások máshol bújnak át, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót. (Eredetije: Kézgombolyag. Mohay Péter: Közösségformáló játékok tizenéveseknek. Flaccus Kiadó. Budapest, A történetet napló formájában is meg lehet íratni a diákokkal. 3. Lehetne állóképekkel ábrázolni a történet 3-4 legfontosabb pillanatát: a diákok a testükből szoborszerűen kimerevített képeket hoznak létre, mintha fényképeket látnánk, s akár a szereplők gondolatait ki is hangosíthatjuk. 4. Az alábbi idézetet is felhasználva a diákok elemezzék, hogy miből eredt a nem zsidó lakosság passzivitása, vagy éppen káröröme. Hogyan hatott mindez a zsidóság sorsára? Isabella Leitner ben tizenéves volt. Kisvárdán, egy fős városban élt. Utolsó napjára így emlékszik: május 29- én, hétfő reggel a gettót kiürítették. Zsidók, ezrek és ezrek kicsik és nagyok, véknyak és kövérek, mindenféle korú, mindenféle betegséggel, azok, akiknek vére nem volt eléggé árja, azok is, akik már réges- rég megváltoztatták vallásukat mindnyájan a főutcán vánszorogtak az állomás felé, azért, hogy a németek kifejezésével deportálják őket. Hátukon batyuk a kötelező 50 kiló a legjobb ruhával és élelemmel (amit a németek egyetlen akció folyamán később egyszerűen elkoboztak). És a magyar városok lakói, a nem zsidók is ott voltak. Álltak az utak szélén, sokan mosolyogtak, mások elrejtették mosolyukat. Egy könny sem hullott. Egyetlen viszontlátásra! sem hangzott el. Ők voltak a jó emberek, ők voltak a boldog emberek. Ők voltak az árják. Megszabadultunk tőlük, a büdös zsidóktól ezt lehetett leolvasni az arcukról. A város a miénk! Főutca, Magyarország. (Idézi: Szemtől szemben a történelemmel és önmagunkkal. Korona Nova Kiadó, Budapest, o.) 5. A hős fogalmát lehet ellenpontozni: a cinkos jellemének megfogalmazásával. 18

19 [A HOLOKAUSZT] A DEPORTÁLÁS 1. sz. melléklet Előzetes feladat Nézz utána a következő kérdéseknek: 1. Mit jelent a deportálás kifejezés? 2. Gyűjts történelmi példákat az alkalmazására! 3. Az egyetemes történeti ismereteid alapján foglald össze röviden, kiket, honnan és hová deportáltak a nácik a második világháború alatt! 4. A magyar történelmi ismereteid alapján válaszolj a kérdésekre: o Mikor kezdődött meg a vidéki zsidóság deportálása Magyarországon? o Mikor állították le a deportálásokat? o Mi volt ennek az oka? o Mikor kezdődtek újra a deportálások? 19

20 A DEPORTÁLÁS [A HOLOKAUSZT] 2. sz. melléklet 1. Figyeld meg a filmrészletben, milyenek voltak az utazás körülményei! Az utazás körülményei az utazás időtartama a vonat, a vagon jellemzői körülmények a vagonban a külvilág 2. Alakítsatok csoportokat, és a szerepeket elosztva meséljétek a történetet o Magduska, o a segítőkész vasutas szemszögéből. 3. Olvasd el az idézetet, majd fogalmazd meg, mit jelent számodra a hős szó! Hős volt- e az a vasutas, aki vizet akart adni a vagonba zsúfolt zsidóknak? A jóság, akárcsak a gonoszság, gyakran kis lépésekkel kezdődik. Hősnek nem születünk: azzá válunk. A mentésre vállalkozók közül sokan az elején épp csak egy kis segítségre szánták el magukat, például elrejtettek valakit egy vagy két napra. De miután ezt a lépést megtették, saját magukat is másként kezdik látni, olyan embernek, aki segít. S ami egy kis hajlandósággal kezdődik, az teljes odaadássá változik. (Ervin Staub) 20