ÚJ KERESKEDELEM ELMÉLET (NEW TRADE THEORY): MÉRETGAZDASÁGOSSÁG, TÖKÉLETLEN VERSENY ÉS NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KÜLSŐ MÉRETGAZDASÁGOSSÁG ÉS AZ IPARÁGAK

Átírás

1 ÚJ KERESKEDELEM ELMÉLET (NEW TRADE THEORY): MÉRETGAZDASÁGOSSÁG, TÖKÉLETLEN VERSENY ÉS NEMZETKÖZI KERESKEDELEM KÜLSŐ MÉRETGAZDASÁGOSSÁG ÉS AZ IPARÁGAK ELHELYEZKEDÉSE A VILÁGBAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012

2 A nemzetközi kereskedelem új elmélete új gazdaságföldrajz (P.K.) A komparatív előny elmélete nem ad magyarázatot arra, hogy Miért kereskednek egymással teljesen hasonló gazdasági szerkezettel rendelkező országok? A választék és méretgazdaságosság miatt! a termelés koncentrálódik földrajzilag 7-2

3 Bevezetés A komparatív előny elmélet eddig a termelésben konstans hozadékot feltételezett: Ha egy iparágban egységnyivel nő az input, akkor az output ugyanolyan mértékben fog nőni. Ha az input megduplázódik, az output is duplázódni fog.

4 Bevezetés (folyt.) De előfordulhat növekvő skálahozadék vagy más szóval méretgazdaságosság is: Ez azt jelenti, hogy ha az inputot egységnyivel növelem, akkor az output gyorsabb mértékben fog nőni Nagyobb termelési volumen hatékonyabb: az egy termékegységre jutó költség csökken, ha a vállalat növeli a termelést.

5 Az input és az output közötti kapcsolat (egy hipotetikus iparágban)

6 Bevezetés (folyt.) Kölcsönösen hasznos kereskedelem a méretgazdaságosság eredményeként is létre jöhet. A nemzetközi kereskedelem lehetővé teszi, hogy minden ország egy meghatározott termékkört állítson elő anélkül, hogy feláldozná a fogyasztás változatosságát. A kereskedelem segítségével egy ország előnyökhöz juthat a méretgazdaságosságon keresztül azáltal, hogy hatékonyabban tud termelni, mintha mindent önmaga állítana elő.

7 Méretgazdaságosság és piacszerkezet A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy a nagyobb vállalatok vagy a nagyobb iparágak hatékonyabbak lehetnek. Külső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség az iparág méretétől függ. Sok kisméretű vállalat (tökéletes verseny) Pl.: Szilícium-völgy; Hollywood; Pl. Forma 1 (Renault, Honda, Williams, Red Bull telephelye Angliában Midlands) Belső méretgazdaságosság, amikor az egy egységre jutó költség a vállalat méretétől függ. Kevés nagyvállalat alkotja a piacot (tökéletlen verseny)

8 A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) Az olyan fejlődő országokban, mint Kína a külső méretgazdaságosság erősen jelen van a termelésben A világon a legtöbb alsóneműt egy kínai város gyártja, míg egy másik város állítja elő a világ majdnem összes öngyújtóját. A külső méretgazdaságosság kulcsszerepet játszik abban, hogy India az információs szolgáltatások egyik fő exportőrévé vált. Indiában Bangalore-ban van az információs szolgáltatás központja.

9 A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) Különböző okokból kifolyólag, ha termelést egy vagy néhány helyszínre koncentráljuk, az csökkenteni képes az iparági költségeket, akkor is ha az egyes vállalatok mérete kicsi marad az iparágon belül. Okok, amelyek miatt a külső méretgazdaságosság létezhet:

10 A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) 1. A termeléshez szükséges speciális felszereléseket és szolgáltatásokat csak akkor tudja egy másik vállalat (olcsón) rendelkezésre bocsátani, ha nagy és koncentrált egy iparág. Például Kaliforniában a Szilícium-völgyben nagy a koncentráltsága a chipeket gyártó vállalatoknak, melyeknek olyan cégek a beszállítói, amelyek speciális gépsorokat és eszközöket készítenek a chip gyártáshoz. Itt ezek a gépek olcsóbbak és könnyebben elérhetőek, mint máshol.

11 A külső méretgazdaságosság elmélete (folyt.) 2. Munkaerő koncentrációja: egy nagy és koncentrált iparág munkavállalókat vonz magához, így lecsökkenti a vállalatok munkaerő-keresési és munkaerő-bérlési költségeit. 3. Tudás túlcsordulása : egy koncentrált iparágban a különböző vállalatoknál dolgozó szakemberek sokkal könnyebben cserélhetnek eszméket, ismereteket, tudást, amiből végül is minden cég hasznot húz.

12 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem Qiaotou, Kína: 200 gyár, a világ gombtermelésének 60%-a A nemzetközi kereskedelmet megelőzően, az egyensúlyi ár és kibocsátás minden ország számára azon a ponton lenne, ahol a belföldi kínálati görbe (S=AC) metszi a belföldi keresleti görbét (D). Tételezzük fel, hogy a kínai gomb árak kereskedelem hiányában alacsonyabbak, mint az USA-ban:

13 Növekvő hozadék: A kereskedelem a relatív árak csökkenéséhez vezet mindkét országban Mi történne, ha az országok nyitnának a gombkereskedelem irányában? A kínai gombipar valószínűleg fejlődni fog, míg az amerikai gomb ipar beszűkül. Ez a folyamat önmagát táplálja: mivel a kínai ipar output-ja emelkedik, így a költségek tovább csökkennek; az amerikai ipar output-ja csökken, a költségei megnövekednek Így végül minden gombot Kínában fognak gyártani. Kína kínálati görbéje előre bukik (negatív meredekség), ezért a gyártási mennyiség megnövekedése a gombárak csökkenését okozza: azok alacsonyabbak lesznek mint a kereskedelem előtt! A kereskedelem alacsonyabb árakhoz vezet a világon (így mindkét országban), mint a kereskedelem előtti ár!

14 Kereskedelem és árak A Kereskedelem mindenhol csökkenti az árakat

15 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) Mitől lesz egy országnak kezdeti előnye? Az egyik lehetőség, hogy komparatív előnye alakul ki a technológia és az erőforrások országok közötti eltérése miatt. Külső méretgazdaságosság létrejöhet, pl. történelemi okok miatt is: Országok és régiók, melyek nagy volumenű gyártóként kezdenek egy bizonyos iparágban, a későbbiekben is nagy gyártók maradnak, még akkor is, ha egy másik ország sokkal olcsóbban is tudná legyártani a szóban forgó terméket. Pl. Japán: autóipar, elektronika; USA: olaj, acél, autó, repülő; Németo.: vas, acél, szén, cement, jármű; Svájc: gépek, vegyszerek, órák; stb.

16 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) Egy 19. sz.-i lány ügyes nászajándékából (rongyszőnyeg) nőtt ki a szőnyeggyártó-klaszter Daltonban (Georgia, USA) A Szilícium-völgy két Stanford-i hallgatónak köszönheti létezését. Bill Hewlett és Dave Packard (HP) voltak, akik először vállalkozást indítottak itt egy kis garázsban.

17 A kreált előny fontossága Nincsen garancia arra, hogy a megfelelő ország fogja a terméket gyártani. A szerencsén és egyéb nem szándékolt tényezőkön is múlik, hogy ki lesz a nyerő, ki kezdi el a gyártást hamarabb és tesz szert méretgazdaságosságra.

18 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) A külső méretgazdaságosságra alapuló kereskedelemnek kétoldalú hatása van a nemzeti jólétre A világgazdaság nyer az iparágak koncentrálásával. Azonban lehetséges, hogy egy ország rosszabbul jár a kereskedelemmel, mintha nem kereskedne és ő termelné a terméket a hazai piacra. Ugyanis az import neki drágább, mint saját termelése, de ehhez el kellene érnie egy adott termelési méretet. 7-18

19 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) Képzeljük el, hogy Thaiföld olcsóbban tudna órákat gyártani, de Svájcban hamarabb kezdték el az óragyártást, így már elértek egy olyan termelési volument, amely alacsonyabb árakhoz vezet, mint Thaiföld kezdeti költségszintje. Thaiföldön az órák ára alacsonyabb lehetne kereskedelem nélkül A kereskedelem Thaiföldet rosszabb helyzetbe hozza, ezáltal ösztönzi a kormányt, hogy megvédje a potenciális óraipart a külföldi versenytől. Mi van ha Thaiföld visszatér az önellátó gazdasághoz (autarkia)?

20 Külső méretgazdaságosság és a kereskedelem okozta veszteség 7-20

21 Külső méretgazdaságosság és nemzetközi kereskedelem (folyt.) Ne feledjük, hogy ez még mindig a világgazdaság javát szolgálja, hogy kihasználhatjuk a koncentrálódó iparágak alacsonyabb költségszintjét. Azonban minden ország profitálni szeretne a termelésből is (nemcsak a fogyasztásból), ami azonban kereskedelmi konfliktusokat teremt. Összességében a világnak jobb, ha minden iparág a külső méretgazdaságosság előnyeire építve koncentrálódik valahol. Illetve, ha egy országon belül is hasonló koncentráció jön létre. Azonban egyes országok és régiók károkat szenvedhetnek el. 7-21

22 Dinamikusan növekvő hozamok A külső méretgazdaságosság okai lehetnek: Jelenlegi, adott időpontban mért output volumene Egy időintervallumra vonatkozó (kumulatív) output volumene A dinamikusan növekvő hozadék akkor jön létre, ha az átlagköltség csökken amint a kumulatív output az idővel növekszik. A dinamikusan növekvő hozam maga után vonja a dinamikus külső méretgazdaságosságot. Ez a felhalmozott tudás és tapasztalat eredménye. Grafikus ábrázolása: tanulási görbe (a vállalat az idő múlásával egyre hatékonyabban állíthatja elő a terméket/szolgáltatást, mert a termelési folyamat tanulási folyamat is egyben)

23 Tanulási görbe A dinamikusan növekvő hozam behozhatatlan előnyt adhat egy vállalatnak. A protekcionizmus igazolására is használható: Újdonsült iparág érv (Infant industry) Pl. japán autóipar védelme az 50-es években Nehéz előre látni, hogy mikor jöhet létre külső méretgazdaságosság.

24 Külső méretgazdaságosság és gazdaságföldrajz A külső méretgazdaságosság az országon belüli, azaz a régiók közötti kereskedelemben is fontos lehet: Sok filmgyártó Los Angelesben található, akik az egész USA, sőt a világ számára készítenek filmeket. Sok pénzügyi cég New Yorkban koncentrálódik, pénzügyi szolgáltatásokat biztosítanak ügyfeleiknek az egész USA-ban. Ruhr vidék (Németo.): szénbányászat elektrotechnika

25 Külső méretgazdaságosság és gazdaságföldrajz (folyt.) A gazdaságföldrajz azt tanulmányozza, hogyan üzletelnek egymással a különböző helyeken élő emberek, a különböző helyeken működő vállalatok, azaz hogyan alakul a termelés térbeli szerkezete. (pl. kék banán ) A kommunikációs technológiák megváltoztatják az üzletelés módját, a tér áthidalásának problémáit. New Economic Geography (NEG)

26 Házi feladat / 1 Magyarázza meg, hogy az alábbi esetek külső vagy belső méretgazdaságosságot jelentenek-e? A legtöbb fúvós hangszert az USA-ban több mint egy tucatnyi vállalat készíti Elkhartban, Indiana államban. A USA-ban eladott összes Hondát vagy importálják vagy az ohio-i Marysville-ben gyártják. Az Airbus repülőgépekhez szükséges géptörzseket rendre a franciaországi Tolouseban szerelik össze. A connecticuti Hartford az USA biztosítási fővárosa. 7-26

27 Házif feladat / 2 Az alábbi esetekben a méretgazdaságosság vagy a komparatív előny elmélete játszik fontosabb szerepet? Miért? A világ alumíniumgyártásának többsége norvég és kanadai kohókban történik. A világ sugárhajtású utasszállító gépeinek felét Seattle-ben szerelik össze. A legtöbb félvezetőt Japánban vagy az USA-ban gyártják. A legtöbb Scotch whiskey-t Skóciában készítik. A világ legjobb borainak jelentős részét Franciaországban termelik. 7-27

28 Házi feladat / 3 Az alábbi termékek és szolgáltatások közül, melyek alkalmasak inkább a külső méretgazdaságosság és melyek a dinamikusan növekvő hozam előnyeinek kiaknázására? Indokolja válaszát! szoftver support szolgáltatások aszfaltgyártás mozifilmgyártás rákkutatás fakitermelés 7-28