Közlekedés környezeti hatásai. 2016/2017 I. félév

Átírás

1 Közlekedés környezeti hatásai 2016/2017 I. félév

2 A kerékpáros közlekedés integrációja a városi, térségi közlekedésben bike sharing, kerékpáros közösségi közlekedés

3 Területhasználati aspektusok Kerékpáros integráció 3

4 Kerékpáros integráció 4

5 Közlekedési területhasználat Kerékpáros integráció 5

6 Egészségügyi szempontok Kerékpáros integráció 6

7 Kerékpáros integráció 7

8 Hogyan támogassuk a kerékpározást és a gyaloglást, a közlekedésbiztonság javítása mellett? New York - Jobb kerékpározási és gyaloglási infrastruktúra, Integráció a gyaloglás, kerékpározás és a közösségi közlekedés között, Forgalomcsillapítás lakóövezetekben, Kevert zónák, és javuló városi környezet, Az autóhasználat restrikciói, Oktatás, nevelés, tudatformálás, Biztonságos Utak az Iskolába program, Forgalomszabályozás és szankcionálás, Kerékpáros integráció 8

9 Módválasztás Egyéni vagy közösségi közlekedés? Mely tényezők játszanak szerepet a választásban? - Forgalombiztonság - Utazás időtartama - eljutási idő - átszállások száma - várakozási idő - Utazás költségei - Utazás komfortja - férőhelyek kihasználtsága - ülőhelyek száma - Utazás tervezhetősége - térbeli és időbeli rendelkezésre állás - menetrendszerűség - járatok összehangolása

10 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII: XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Budapest Környék ÉNY Buda Környék DNY Buda Környék ÉK Pest Környék DK Pest Modal-split Budapesten 100% A munka indokú helyváltoztatások mód szerinti megoszlása 80% 60% 40% 20% 0% Tömegközlekedés Szgk Gyalog Kerékpár Egyéb

11 A modal-split romlásának hatásai negatív folyamatok Közúthálózat terhelése növekszik Közösségi közlekedés tovább lassul Közösségi közlekedésről egyénire váltás Környezet terhelése fokozódik Szuburbanizáció, migráció erősödik Közlekedési szolgáltató cég bevételei csökkennek, miközben a keringési sebesség csökkenése miatt a szükséges járművek száma ugyanannyi!

12 A szolgáltatás kialakításának stratégiai szempontjai Infrastruktúra fejlesztése Intermodalitás, csomóponti, hálózati infrastruktúra, kapcsolódó szolgáltatások (P+R, B+R) bővítése Előnyben részesítés fokozása forgalomtechnikai megoldások, korrekciók alkalmazása Minőségi szolgáltatás nyújtása Esélyegyenlőség biztosítása Tarifapolitika Információtechnológia (utastájékoztatás, tervezés informatikai támogatása) Összehangolt közlekedési rendszer

13 Alternatíva - A kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés kapcsolata - intermodalitás Budapest Közlekedésének Rendszerfejlesztési Terve 2/3-as intézkedés: Kerékpárszállításra alkalmas tömegközlekedési járművek elterjesztése Kombinált eszközhasználat Héven és fogaskerekűn kerékpárszállítással Egyéb járműveken kerékpárszállítás nélkül, kölcsönző rendszer kiépítésével, annak közösségi közlekedési hálózatba történő integrálásával A kerékpáros közlekedés részaránya Budapesten: 1,5-2% 5 10 %

14 Alternatíva - A kerékpáros közlekedés és a közösségi közlekedés kapcsolata A közösségi közlekedés és a kerékpárosok gyakran versengenek egymással ahelyett, hogy kiegészítenék egymást

15 Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszerek felé Dalos Péter - COWI anyagai felhasználásával

16 Kerékpáros Közösségi Közlekedési Rendszer Újfajta közösségi közlekedési szolgáltatás Közlekedési csomópontokban/egyéb célterületeken elérhető Viszonylag sűrű hálózati lefedettség Bárki számára könnyen hozzáférhető Ingyenesen vagy minimális díjért Kerékpározás = közlekedési mód Közbringa = közösségi közlekedési eszköz Kerékpáros integráció 16

17 A KKKR kialakulása Első generáció (ellenszolgáltatás nélkül, Amszterdam) Második generáció (kijelölt gyűjtőhelyek, zárható kerékpárok, minimális kaució, Koppenhága) Harmadik generáció (modern fizető-, zár-, és regisztrációs rendszerek, Portsmouth) Kerékpáros integráció 17

18 A KKKR nem kerékpárkölcsönző! Hagyományos (elsősorban turisztikai) Közösségi (elsősorban lakossági) Regisztráció minden alkalommal a helyszínen egy alkalommal a helyszínen vagy előzetesen Hozzáférés személyazonosságot igazoló okmány, mint letét ügyfélkártya, bankkártya vagy mobiltelefon Kerékpár kialakítása normál, kereskedelemben kapható különleges, egyedi kialakítású Kölcsönzési idő 1 óra - több nap néhány perc - néhány óra Nyitva tartás korlátozott éjjel-nappal Hálózati jelleg nem igen Visszaadás helye átvétel helyével megegyezik Egyirányú utazás lehetősége nem igen a hálózaton belül tetszőleges (gyűjtőhely/dokkolóállomás) Szükséges személyzet kiadásnál, visszavételnél és karbantartásnál javításnál, karbantartásnál és elosztásnál Célcsoport elsősorban a turisták elsősorban a lakosság (mindennapi használatra) Finanszírozás felhasználó Kerékpáros integráció kis részben felhasználó, parkolási díjak, útdíj, közterületi hirdetés 18

19 KKR-ek a világban 2004: 11, 2011: 291 Dátum Rendszer neve Helyszín Kerékpárok/gyűjtő állomás 2011 március Deco Bike Miami USA 1000/ március Mejor en Bici Buenos Aires Argentina 500/ május Tel-O-Fun Tel Aviv Izrael 1500/ május Bixi Toronto Kanada 1000/ május Norisbike Nürnberg, Németország 750/ május Bicike Ljubljana, Szlovénia 300/ június Stadtrad Berlin, Németország n.a EcoBici Mexikóváros, Mexikó, 4000/ NYC BkeShare New York, USA 10000/ Bubi Budapest, Magyarország 1000/ html Kerékpáros integráció 19

20 A bike-sharing-ról A bike-sharing a tömegközlekedés egyik új lehetséges formája, mely az egyén szabadságát tág határok mellett fenntartja, A kölcsönözhető kerékpárok főként rövidtávú utazásokra használhatók, illetve a tömegközlekedési, vagy akár a személygépkocsis utazások is kiegészíthetők vele, Ezzel a rugalmas rendszerrel a tömegközlekedés háztól-házig szolgáltatássá válik, így versenyre kelhet a személygépkocsival is, Kerékpáros integráció 20

21 Bike-sharing rendszerek Nulladik generáció: kezelőszemélyzet, irat leadás, Svájc, Németország, Hollandia, vasúttársasági üzemeltetés, Első generáció: köz-kerékpárok, korlátlan használat, megrongálás, ellopás, wietfiets, német városok, Második generáció: zárható támaszok, letéti díj. Kerékpáros integráció 21

22 Bike-sharing.3 Korszerű, az állomások között megvalósuló kommunikáció, a kerékpár nyilvántartás, a járműkövető rendszerek alkalmazása, a megfelelő zárrendszerek beépítése, Azonosító rendszerek, és a használat arányos díjszabás, Különleges kerékpárok, melyek drágábbak lehetnek a bolti forgalomban lévő kerékpároknál, jellemző rájuk, a speciális alkatrészek alkalmazása, 1998: Rennes, 25 állomás, és 200 kerékpár az indulásnál, Kerékpáros integráció 22

23 A KKKR szerepe a városi közlekedésben Cél belvárosi utazásokra alternatíva létrehozása, a kínálat szélesítése A városközpontot érintő utazások egy részének átterelése kerékpárra idő- és költségmegtakarítás, csökkenő környezetterhelés Társadalmi (egészségügyi) hasznok Fenntarthatóság Célcsoport: belvárosban közlekedő éves Utazás hossza hosszú közepes rövid Gyaloglás Közösségi kerékpár alacsony Személygépjármű Magán kerékpár Közösségi közlekedés közepes Taxi Városon belüli utazások magas Utazási költség Kerékpáros integráció 23

24 A kerékpáros közlekedők típusai Kerékpáros integráció 24

25 Munkamegosztási összetevők Kerékpáros integráció 25

26 Bike-sharing funkciók Turisztikai célú rendszer, Pályaudvarokat kiszolgáló rendszer, Közös kerékpárok (Pool bike) munkaadói, szolgálati jelleg -, Egyetemi, helyi közösségi, zárt közösség, több telephely, Nyitott közcélú rendszerek, közösségi, szabadon igénybevehető, belvárosi, Kerékpáros integráció 26

27 Bike-sharing felépítés, rendszer elemek Dokkoló egységek, leadó-, felvevő helyek, A kerékpárok, A kommunikációs, informatikai rendszer, Az elosztáshoz szükséges járművek, utánfutók, Kerékpáros integráció 27

28 A rendszer elemei szolgáltatási terület Kerékpáros integráció 28

29 Regisztráció, információtechnológiai háttér Kerékpáros integráció 29

30 Ügyfél-azonosítás, rendszerhozzáférés Kerékpáros integráció 30

31 Kerékpár-újraelosztó és - karbantartó rendszer Kerékpáros integráció 31

32 Gyűjtőhelyek és kerékpárok Kerékpáros integráció 32

33 Budapest - Területi lehatárolás Körzetenkénti adatok: Demográfiai (KSH) Gazdasági (KSH) Oktatási (KSH) Helyváltoztatások (BKV házt.felv.) Közösségi közlekedés Kerékpározhatóság Adottságok Infrastruktúra Közúti közlekedés Kerékpáros integráció 33

34 Területi változatosság Területi Változatosság Mutató mód szerint Helyváltoztatások száma Lakosság Munkahelyek száma Irodaterület Oktatási intézmények férőhelye/létszáma Kerékpáros integráció 34

35 Pl. Budapest Koppenhága Város: Budapest Koppenhága Gyűjtőállomások száma: 98 db 120 db Kerékpárok száma: 1150 db 2000 db Kerékpáros integráció 35

36 Elavult szabályozási környezet Kialakulatlan kerékpárosbarát közlekedési infrastruktúra (gépjárműforgalom csillapítása, sebességének csökkentése, akadálymentesítés) Korlátozottan elérhető adatok a kerékpáros közlekedésről, a kerékpárral közlekedők szokásairól Kezdetleges a kerékpáros közlekedés integrációja a közlekedéspolitikába (szakma, városvezetés) KKKR best practice kialakulóban Korlátozó tényezők Kerékpáros integráció 36

37 Kritikus feladatok Érintettek folyamatos bevonása Tulajdonviszonyok egyeztetése Megvalósítandó rendszer testreszabása Kommunikáció a tervezés során Kommunikáció a megvalósítás során Kommunikáció a sikeres működtetés érdekében Kerékpáros integráció 37

38 A KKKR felé piaci űr Kerékpáros integráció 38

39 Közvélemény kutatás elutasító ,5 1,5 nyitott ,3 17,7 szabadidős ,5 12,4 0% 20% 40% 60% 80% 100% biztosan nem venném igénybe Valószínűleg nem Talán Valószínűleg biztosan igénybe venném Kerékpáros integráció 39

40 A KKKR felé Célcsoportok Az elkészült piackutatás alapján a budapesti rendszer potenciális felhasználói elsődlegesen a év közötti városlakók lehetnek, akik mindennapos utazásaik során érintik a belvárost. Célkitűzések Cél a budapesti elsősorban a belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető közösségi közlekedési kínálat szélesítése. A közösségi kerékpáros rendszer olyan alternatíva lesz a városban közlekedők számára, amelyet bármikor igénybe vehetnek. Segítségével időt takaríthatnak meg, valamint a rendszernek köszönhetően csökkenhet a környezetterhelés (levegő, zaj stb.). A külföldi KKKR-ek adatai alapján a városokban átlagosan a lakosság 15 százaléka regisztrált felhasználó, és a személygépkocsival megtett utazások akár 5 százalékát ki lehet váltani. Kerékpáros integráció 40

41 Integráció Kerékpáros integráció 41

42 A KKKR-ek jellemzői: Minden regisztrált ill. eseti felhasználó számára hozzáférhető, Éjjel-nappal működik, A kerékpárok felvétele és leadása automatikus (önkiszolgáló), Nagy népsűrűségű, vegyes területfelhasználású körzetekben működik, Fő utazási célpontokat és közlekedési csomópontokat szolgál ki, alkalmazási területe általában a városok központi része, Használata rövid időre (jellemzően az első 30 percre) ingyenes, vagy nagyon olcsó, ezt követően a használati díj progresszíven növekszik, ösztönözve a kerékpárok gyakori, rövid távú igénybe vételét, Kerékpáros integráció 42

43 A rendszer 98, közterületen kialakított moduláris, bővíthető gyűjtőállomás, összesen 1514 dokkoló állással Átlagosan m távolság a gyűjtőhelyek között 20 km 2 lefedett terület 1150 db egyedi kialakítású, strapabíró, lopás ellen védett, kevés karbantartást igénylő kerékpár Kamerás megfigyelőrendszer a lopás és a vandalizmus minimalizálása érdekében 6 db környezetbarát meghajtású szállító jármű Kerékpáros integráció 43

44 Kerékpáros integráció 44

45 Dokkoló állomás Kerékpáros integráció 45

46 Infrastruktúra - ütemezés I. ütem: a KKKR bevezetéséig végrehajtható forgalomtechnikai és kis mértékű szegély korrekciókat igénylő beavatkozások, illetve esetenként a parkolási rend átalakítás. II. ütem: 3 éven belül megvalósítható javaslatok, amelyekhez szükség van építési engedélyre, így az I. ütembe időbeli korlátok miatt nem férnek be. III. ütem: Azok az intézkedések, amelyek jelentős építési beavatkozást és/vagy közlekedéspolitikai döntést igényelnek. Ezek a beruházások nem a KKKR miatt szükségesek, hanem más közlekedési szempontok érvényesítése miatt, de ezekben a projektekben is érvényesíteni kell a kerékpáros közlekedés szempontjait. Kerékpáros integráció 46

47 Működés elve, folyamata kerékpár felvétele automatikusan, elektronikus azonosítást (bankkártya, személyes regisztráció) követően történik első időszak (jellemzően fél óra) ingyenes, utána lépcsősen emelkedő, időarányos díj gyakran használók részére bérlet (kedvezményes vagy időkorlát nélküli használat)» online regisztráció» bankkártya» mobiltelefon Kerékpáros integráció 47

48 Üzemeltetés kerékpárok folyamatos, egyenletes elosztása az állomások között szoftver rendszer üzemeltetése kerékpárok és állomások karbantartása, javítása, pótlása ügyfélszolgálat működtetése hirdetési felületek értékesítése, hirdetések elhelyezése (konstrukciótól függően) bevételek: a kerékpárokon és az állomásokon elhelyezett hirdetések bevételei (konstrukciótól függően) használati díj bérletek eladása Kerékpáros integráció 48

49 A rendszer működése a kommunikáció szempontjából Kerékpáros integráció 49

50 Rendszer működés Terminál, azonosítás, chip kártya, Központ lekérdezés, Kerékpár hozzárendelés, nyitás, Kerékpár igénybevétel, adatáramlás, Kerékpár leadás, más állomáson, azonosítás, szabad dokkoló egység, Adatáramlás, terminál, központ, Kerékpáros integráció 50

51 A 4. generáció egyes elemei Kerékpáros integráció 51

52 Kerékpár felvevő, leadó állomás Kerékpáros integráció 52

53 Útburkolati jelzés rendszer Kerékpáros integráció 53

54 Telepítés, metró állomás Kerékpáros integráció 54

55 Barcelonai helyzet Kerékpáros integráció 55

56 Állomások forgalma Kerékpáros integráció 56

57 Kerékpár sáv hálózat Kerékpáros integráció 57

58 Kerékpáros barát intézkedések Főútvonalak kerékpározhatóvá tétele, Kerékpársávok, kerékpáros nyomok Útfelújításoknál kerékpáros szempontok érvényesítése Meglévő hálózat folytonossá tétele és az akadálymentesség javítása Autóbuszsávok kerékpározhatóvá tétele Minden új létesítéskor vizsgálandó Forgalomnagyságtól és igényektől függ Kerékpáros integráció 58

59 Kerékpáros barát intézkedések Csomópontok átalakítása, előretolt kerékpáros felállóhelyek A kerékpár előnyben részesítésének és a biztonság növelésének jó eszköze. Segíti az átjárhatóságot és a kanyarodást Egyirányú utcák megnyitása Egy nagyobb területre egységesen kell bevezetni. Egyértelmű elsőbbség szabályozással és tájékoztatással. Kerékpáros integráció 59

60 Kerékpáros barát intézkedések Kerékpártámaszok Közterületi kerékpártámaszok és B+R jellegű kerékpártárolók bővítése Forgalomcsillapítás Gyalogos és kerékpáros övezet bővítése. Sebesség csillapítás Akadálymentesítés Rámpák, tolósínek, kerékpáros átkötések. Kerékpáros integráció 60

61 Az imázs és a kommunikáció jelentősége - Koppenhága Kerékpáros integráció 61

62 Értékrend - Koppenhága Kerékpáros integráció 62

63 Sokféleség - Koppenhága Kerékpáros integráció 63

64 Időjárás függetlenség Kerékpáros integráció 64

65 Marketing, arculat - Koppenhága Kerékpáros integráció 65

66 Kerékpáros integráció 66

67 Kapcsolódó anyagok: Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten (Megvalósíthatósági tanulmány és költség-haszon elemzés) május, COWI Magyarország Kft. > > Kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása Budapesten, II. fázisú projektdokumentáció anyagai. (Parking Kft, 2010.július) >> A Budapesti közösségi kerékpáros közlekedési rendszer bevezetéséig szükséges infrastruktúra intézkedési javaslatok (TANDEM Mérnökiroda - COWI Magyarország Kft., július) >> Fotók: Brüsszeli példák (Magyar Kerékpárosklub) Londoni példák: (Bencze-Kovács Virág) Budapesti példák: (Bencze-Kovács Virág) Koppenhága (Magyar Kerékpárosklub) Svájci példák: (Bencze-Kovács Virág) Kerékpáros integráció 67