Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

Átírás

1

2 1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Vizsgálat-azonosító szám: V0293 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Csapodi Pál főtitkár Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Kékesi László főtitkárhelyettes Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bojtos Rozália tanácsadó Dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos Göller Géza főtanácsadó Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs Nagyné Lakhézi Éva számvevő tanácsos 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Simon Ákosné főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes Holé Sándorné Dr. igazgatóhelyettes Szabóné Farkas Katalin osztályvezető főtanácsos Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes Norczen Győzőné osztályvezető főtanácsos Tolnai Lászlóné osztályvezető főtanácsos Hámoriné Maróti Györgyi osztályvezető főtanácsos Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítették: Balázs Melinda számvevő tanácsos Bamberger Mária tanácsadó Deli Gáborné számvevő Dormán István Zoltán számvevő Fogarasi Miklós főtanácsadó Jagicza Istvánné számvevő Kádár Kriszta számvevő Magyar Sára számvevő Niklai Heléna számvevő Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Farkas László főtanácsadó Görgényi Gábor számvevő Jenei Zoltán Béláné számvevő Krémó Márkné számvevő tanácsos Dr. Mészáros Leila számvevő Papp Julianna számvevő tanácsos Séra Andrásné főtanácsadó Ferencz Katalin számvevő tanácsos Gyarmati István tanácsadó Karsai Lászlóné főtanácsadó Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos Morvay András tanácsadó Pető Krisztina számvevő Szabóné Simai Mária számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 Dr. Szima Mária tanácsadó Zaroba Szilvia számvevő Vas Lajos főtanácsadó Winter Zsuzsa számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Ackermann János külső munkatárs Dr. Baji László számvevő Balázs Melinda számvevő tanácsos Bamberger Mária tanácsadó Dr. Bartos László számvevő Bodor Alfréd külső munkatárs Csuhai Miklósné külső munkatárs Dede Katalin számvevő tanácsos Dombovári Nóra számvevő Éva Katalin főtanácsadó Farkas Sándor külső munkatárs Fekete Győr László számvevő Félegyházi-Törökné Somogyi Éva külső munkatárs Gaál Attila külső munkatárs Görgényi Gábor számvevő Győrffi György külső munkatárs Hajduné Sipos Erika számvevő tanácsos Hegedűsné Erdélyi Piroska tanácsadó Holló András számvevő Dr. Hódos Ágnes külső munkatárs Jagicza Istvánné számvevő Jenei Zoltán Béláné számvevő Ács László külső munkatárs Baki István számvevő Dr. Balázs Péter külső munkatárs Bánlaki Lívia külső munkatárs Bedécs Erzsébet számvevő Böröczné Kőszegi Zsuzsanna külső munkatárs Csutora Erzsébet külső munkatárs Deli Gáborné számvevő Dr. Domján Eszter számvevő tanácsos Ézsiás László külső munkatárs Farkas Timea külső munkatárs Fekete Tibor külső munkatárs Fogarasi Miklós főtanácsadó Galuska Józsefné külső munkatárs Gyarmati István tanácsadó Haáz Andorné külső munkatárs Haklik Józsefné külső munkatárs Hegedűsné Csongor Mária külső munkatárs Horcsin Attila számvevő Huszár József számvevő Dr. Jakab Kornél számvevő Jeszenkovits Tamás számvevő tanácsos Antal Zoltán külső munkatárs Balla Zoltán külső munkatárs Dr. Baloghné Sebestyén Éva számvevő Bartha Gyula külső munkatárs Beszeda István külső munkatárs Burenzsargal Narantuja számvevő Dancsóné Kuron Ildikó számvevő Dr. Deli Lajosné külső munkatárs Dormán István Zoltán számvevő Farkas László főtanácsadó Fehérné Jagasich Mariann számvevő tanácsos Ferencz Katalin számvevő tanácsos Franczen Lajos számvevő gyakornok Gömöri József számvevő tanácsos Győrffi Dezső külső munkatárs Hajdu Károlyné számvevő tanácsos Halcsák József külső munkatárs Hegedűs Miklós külső munkatárs Horváth József tanácsadó Huszárné Borbás Melinda számvevő Jáger Lajos számvevő Kaiser Ilona külső munkatárs

4 Kádár Kriszta számvevő Kincses Erzsébet Eszter számvevő Kocsis Ferencné számvevő Dr. Knapp József külső munkatárs Kőhalminé Major Judit külső munkatárs Dr. Lengyel Attila tanácsadó Major Lászlóné számvevő tanácsos Mátrai Katalin külső munkatárs Dr. Mészáros Leila számvevő Molnár Imre tanácsadó Nagy Zoltánné külső munkatárs Niklai Heléna számvevő Papp József számvevő tanácsos Pető Krisztina számvevő Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Reszler György külső munkatárs Dr. Rónai Éva külső munkatárs Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos Sükösd István külső munkatárs Szakál Pálné külső munkatárs Dr. Szávai Tamás főtanácsadó Szilágyi Zsuzsanna tanácsadó Ifj. Szita László külső munkatárs Szőke Gábor külső munkatárs Tasner Mária külső munkatárs Vacsora Erika számvevő tanácsos Dr. Kálmán Zoltán külső munkatárs Kiss Istvánné főtanácsadó Konorót Zsuzsanna számvevő tanácsos Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos Krémó Márkné számvevő tanácsos Maczekó Károly külső munkatárs Marozsán Katalin külső munkatárs Mátyási József számvevő Dr. Mohácsi Istvánné tanácsadó Morvay András tanácsadó Nedeljkovic Diána külső munkatárs Nitaisz Jánosné külső munkatárs Papp Julianna számvevő tanácsos Petrovszky Pál külső munkatárs Remeczki László külső munkatárs Dr. Ritter Gábor külső munkatárs Séra Andrásné főtanácsadó Somjay István külső munkatárs Szabó Erzsébet számvevő tanácsos Szatainé Kováts Erna számvevő Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs Dr. Szima Mária tanácsadó Szöllősiné Hrabóczki Etelka főtanácsadó Takács Andrea külső munkatárs Tolnai Józsefné külső munkatárs Varga Józsefné külső munkatárs Karsai Lászlóné főtanácsadó Kiss Józsefné külső munkatárs Koska János külső munkatárs Kovács Judit külső munkatárs Krüzselyi Attila számvevő Magyar Sára számvevő Mátrai Istvánné külső munkatárs Mesterné Berta Ildikó külső munkatárs Molnár Bálint számvevő Nagy József főtanácsadó Némethné Nagy Mária számvevő Papp Ferencné külső munkatárs Patai Tamás számvevő tanácsos Polyák Ferenc számvevő Dr. Remport Katalin tanácsadó Dr. Ritter Gáborné külső munkatárs Sidlovics Sándor külső munkatárs Stamler Jánosné külső munkatárs Szabóné Simai Mária számvevő Szatmári Andrea külső munkatárs Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó Szita László külső munkatárs Dr. Szöllősi Zoltán külső munkatárs Takács Béla külső munkatárs Unger Ferenc külső munkatárs Váriné Kádár Margit külső munkatárs

5 Varsányiné Dudás Eleonóra számvevő gyakornok Dr. Vass Gábor számvevő tanácsos Vörös Lászlóné külső munkatárs Winter Zsuzsa számvevő tanácsos Zaroba Szilvia számvevő Vas Lajos főtanácsadó Verő Tünde számvevő Vida Ildikó külső munkatárs Zagyva Béla külső munkatárs Vas Istvánné külső munkatárs Vörös Katalin külső munkatárs Villányi Antal számvevő tanácsos Zakar László számvevő 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Holman Magdolna osztályvezető Németh Gábor igazgató helyettes Turnheimné Lakos Zsuzsa főcsoportfőnök helyettes Az összefoglaló jelentést készítették: Ambrus Lajos főtanácsadó Czifra Erzsébet tanácsadó Dr. Ernst László főtanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos Varga József főtanácsadó Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Preller Zsuzsanna tanácsadó dr.vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos Batkiné Vas Anna számvevő Bíró Zsolt számvevő Czifra Erzsébet tanácsadó Csuti Lajos számvevő tanácsos Dr. Ernst László főtanácsadó Gaál László számvevő György Árpád számvevő tanácsos Ambrus Lajos főtanácsadó Bencsik Árpád számvevő Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos Csényi István számvevő Dér Lívia számvevő tanácsos Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő Hadházy Sándor számvevő tanácsos Baloghné Dakó Eszter számvevő tanácsos Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos Buús Zoltánné Hütter Erzsébet számvevő Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Eigner György Zoltán számvevő Fercsik Gyula főtanácsadó Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő Dr. Hegedüs György főtanácsadó

6 Dr. Horváth Klára számvevő Iszakné Dóczé Katalin számvevő Kányáné Murva Tünde számvevő Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos Kozma Gábor számvevő tanácsos Maróti Sándor számvevő tanácsos Nagy Attila számvevő tanácsos Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő Preller Zsuzsanna tanácsadó Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Szabó Zoltán számvevő tanácsos Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos Tormáné Ivánfi Irén számvevő tanácsos Tóth Pál számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó Veres Jánosné számvevő Horváth Mária számvevő Jakubcsák Jenő számvevő tanácsos Kenéz Sándor főtanácsadó Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos Kiss Rita Teréz számvevő Kopaczné Horváth Zsuzsanna számvevő tanácsos Köllődné Gátai Mária számvevő Mokánszkiné Mengyi Andrea számvevő Nagy Ervin Barnabás számvevő Pappné dr. Szamosi Éva számvevő tanácsos Puskás Balázs számvevő Ritecz Tibor számvevő Szalontai Miklós számvevő tanácsos Szikszainé Király Mária tanácsadó Tótfalusi Zoltán számvevő Tóth Péter számvevő Varga József főtanácsadó Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Humli Tamásné számvevő Kalmár István számvevő tanácsos Kerezsi Pál számvevő tanácsos Kispálné Wiedemann Györgyi tanácsadó Koczor László számvevő Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos Lingné Rajz Borbála számvevő tanácsos Molnár Istvánné számvevő Nyikon Zsigmondné számvevő tanácsos Péntek László főtanácsadó Reichert Margit számvevő Szabó Leonóra Ildikó számvevő Szarvas Szilárd számvevő Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Tóth László számvevő Tóth Tamás számvevő Dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma

7 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 53 A) A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM TÖRVÉNYESSÉGI ÉS SZÁMSZAKI ELLENŐRZÉSE A zárszámadási dokumentum tartalma, szerkezete Egyes törvényi előírások és felhatalmazások teljesítése A dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítése A költségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítése A zárszámadási dokumentum külső és belső egyezősége, átláthatósága Fejezeti indokolások 67 B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 69 B1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE 71 B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS A központi költségvetés évi törvényi előirányza-tainak teljesítése, a hiány alakulása A központi költségvetés finanszírozása és a kincstári egységes számla likviditása A központi költségvetés finanszírozási igénye A központi költségvetés tényleges finanszírozása A központi költségvetés közvetlen előirányzatai A központi költségvetés közvetlen bevételei Vállalkozások költségvetési befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A lakosság befizetései Egyéb költségvetési bevételek Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek Osztalékbevételek 93 1

8 Koncessziós bevételek Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevétel Uniós elszámolások Vám- és egyes adónemek visszatérítése A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásainak megbízhatósága A belső kontrollok működése az APEH-nél és a VP-nél Az APEH és a VP főkönyvi és analitikus nyilvántartásának egyezősége A köztartozások behajtására tett intézkedések Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések Végrehajtói letéti rendszer Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása az APEH-nél A vámhatóság által kezelt vám- és adótartozások behajtására tett intézkedések A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai A központi költségvetés közvetlen kiadásai Az előirányzatok felhasználása A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, adósság- és követeléskezelés költségei A központi költségvetés terhére vállalt kezesség Általános tartalék és céltartalék A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága A közvetlen bevételek és kiadások elszámolásában érintett szervezetek informatikai rendszereinek értékelése A fejezetek költségvetésének végrehajtása A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása, az intézmények finanszírozása A bevételi előirányzatok teljesítése A kiadási előirányzatok teljesítése Az előirányzat-maradványok alakulása A költségvetési intézmények finanszírozása Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása A beszámolók megbízhatósága Az ún. alkotmányos, illetve egyintézményes fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága A kijelölt fejezetek teljes intézményi körét érintő beszámoló megbízhatósága 169 2

9 Az igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága EU Integráció fejezet és a fejezeteknél megjelenített EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóinak megbízhatósága A fejezetek által ellenőrzött elemi beszámolók megbízhatósága Az EU-támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések Letéti számlák A központi letéti számla Fejezeti letéti számlák A korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban tett intézkedések 189 B.1.2. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK Munkaerőpiaci Alap Az MPA költségvetési beszámolója Az MPA pénzügyi helyzete Az Alap bevételeinek teljesülése Az MPA évi kiadásai Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Az Alap évi költségvetésének végrehajtása Az Alap bevételei Az Alap kiadásai Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Az Alap évi költségvetési beszámolója Az Alap évi költségvetésének teljesülése A bevételek alakulása A kiadások alakulása Az Alap előirányzat maradványa Az Alap ellenőrzési rendszere Utóvizsgálat Szülőföld Alap A Szülőföld Alap létrehozása, működtetése A Szülőföld Alap évi költségvetésének végrehajtása A pályázatok ellenőrzésének tapasztalatai 207 3

10 5.4. A határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatok és a Szülőföld Alap kapcsolata Utóvizsgálat Nemzeti Kulturális Alap A Nemzeti Kulturális Alap létrehozása, működtetése A Nemzeti Kulturális Alap évi költségvetésének végrehajtása 210 B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI Nyugdíjbiztosítási Alap A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési beszámolóinak minősítése A költségvetési beszámoló tartalma Az Ny. Alap pénzügyi helyzetének értékelése Nyugdíjbiztosítási Alap pénzforgalma és likviditása A Ny. Alap mérlegeinek értékelése Az alapkezelő feladatellátása Az Ny. Alap évi bevételeinek alakulása Az Ny. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése Az APEH adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése, az adatok megbízhatósága Az Ny. Alap kiadásainak alakulása Az Ny. Alap ellátási kiadásai Az Ny. Alap vagyongazdálkodási kiadásai A működési kiadások alakulása Egészségbiztosítási Alap Az E. Alap költségvetési beszámolóinak minősítése A költségvetési beszámoló tartalma Az E. Alap pénzügyi helyzetének értékelése Az E. Alap pénzforgalmának és likviditásának alakulása Az E. Alap mérlegeinek értékelése Az alapkezelő feladatainak ellátása Az E. Alap évi bevételeinek alakulása Az APEH adatszolgáltatási tevékenységének értékelése Az Egészségbiztosítási Alap évi ellátási kiadásai Rokkantsági nyugellátások kiadásai Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira fordított kiadások alakulása A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kiadásai Irányított Betegellátási Rendszer A gyógyszer-támogatási kiadások alakulása Gyógyászati segédeszközök támogatása Természetbeni ellátások méltányossági kiadása 237 4

11 Egyéb természetbeni ellátások A működési kiadások alakulása Az Országos Orvosszakértői Intézet átadása 239 B.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK A Költségvetési tv. mellékleteiben meghatározott központi támogatások elszámolásának szabályszerűsége Előirányzatok nyilvántartása Az eredeti előirányzatok jogcímenkénti megfelelősége a Költségvetési tv.-ben és a PM-BM együttes rendeletben Az előirányzat módosítások szabályszerűsége A helyi önkormányzatok támogatásainak és hozzájárulásainak jogcímenkénti alakulása A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai A helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása A helyi önkormányzatok színházi támogatása A kőszínházak és a bábszínházak működtetési hozzájárulása Színházak pályázati támogatása A normatív kötött felhasználású támogatások Felhalmozási célú támogatások Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása Vis maior tartalék A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása Budapest 4-es Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti metróvonal első szakasz építése támogatási rendszerének ellenőrzése Szociális nyári gyermekétkeztetés Támogatás rendkívüli időjárás miatt keletkezett lakossági károk enyhítésére 285 5

12 2. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolása és ellenőrzése során megállapított eltérések rendezésének szabályszerűsége A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítésének országos tapasztalatai a évben 288 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 293 6

13 BEVEZETŐ VE /2007 BEVEZETŐ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság évi költségvetését a évi CLIII. törvényben (Költségvetési tv.) hagyta jóvá, amely magában foglalta a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait. A Kormány a végrehajtásról készített törvényjavaslatot és a döntéshozatalhoz szükséges információkat az éves zárszámadási dokumentumban terjeszti az Országgyűlés elé, amit az együtt tárgyal a zárszámadás ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentéssel. Az ellenőrzés lefolytatásának jogi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 1. (2), a 2. (1), valamint ezen jogszabályi előírásokra figyelemmel a 2. (3), (5)-(6) és (9) bekezdései, a 17. (1), a 18. (2) bekezdései, továbbá az államháztartásról szóló évi XXXVIII. tv (3) és a 120/A. (1) bekezdései együttesen képezik. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Magyar Köztársaság évi költségvetése teljesítését bemutató törvényjavaslat valósághűen tükrözi-e a évi pénzügyi folyamatokat és a költségvetés végrehajtásában jog-, és hatáskörrel rendelkezők a törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között tettek-e eleget kötelezettségeiknek; a évi költségvetés végrehajtása során érvényesültek-e az államháztartási törvény, a Költségvetési tv., illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírásai; a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások, támogatások előirányzatainak módosítását szabályszerűen végezték-e, azok folyósítása a jogszabályi előírások szerint történt-e; a helyszíni vizsgálatba vont önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően igényelték, használták fel és számolták-e el a hozzájárulásokat és a támogatásokat; a támogatások igénylésére vonatkozó pályázati kiírások tartalma és a pályázatokról hozott döntés összhangban van-e a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvénnyel és a kapcsolódó ágazati jogszabályokkal; a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezárásához szükséges döntések meghozatalát. 7

14 BEVEZETŐ A jelentésben az államháztartásban használatos mutatók segítségével, az államháztartás szerkezeti rendjéhez igazodva mutatjuk be a hiány tervezettel szembeni alakulását. A évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során az EU-ban széles körben alkalmazott, az ÁSZ által a hazai sajátosságok figyelembevételével kidolgozott, financial audit módszerével minősítettük a zárszámadás adatainak megbízhatóságát: az alkotmányos és az egyintézményes fejezeteknél, a PM, az ÖTM, az IRM, a KvVM, az EU integráció és a KSH fejezeteknél, a fejezeti jogosítványú költségvetési címeknél, a fennmaradó fejezetek igazgatási címeinél, illetve azok fejezeti kezelésű előirányzatainál, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételeit és kiadásait érintően. Az adatok megbízhatóságának ellenőrzésével egyidejűleg az elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi-gazdasági folyamatok szabályszerűségét is vizsgáltuk, és ezek eredményei együttesen határozták meg a beszámolók, elszámolások megbízhatóságáról alkotott véleményünket. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek az általuk ellenőrzött intézményi körben (a kiadási főösszeg 3%-a) szintén az ÁSZ módszertana szerint minősítették a beszámoló jelentések megbízhatóságát. A feladat végrehajtása az ÁSZ és a fejezeti belső ellenőrök szoros szakmai együttműködése mellett valósult meg. Ennek eredményeként a központi költségvetés kiadási főösszege 83%-át fedték le a megbízhatósági ellenőrzések. Ezzel reálissá vált az a cél, hogy az Országgyűlés korábbi határozatainak, illetve a 193/2003. (XI. 26.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2010-re teljes körűvé váljanak a megbízhatósági ellenőrzések a központi költségvetés területén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a fejezetek felügyeleti szervei maradéktalanul teljesítsék ellenőrzési kötelezettségüket. (Bíztató, hogy több tárca pl. GKM, OKM, SZMM, FVM jelezte ez irányú szándékát.) Az alapok zárszámadásának ellenőrzésénél az Áht. 57. és a 86/A. -ára figyelemmel egyéb szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk, amelynek során hasznosítottuk a könyvvizsgálat értékelését. A nemzetgazdasági elszámolások esetén a jelentős nagyságrendet képviselő előirányzatoknál az érintett szervezetek (APEH, VP, ÁKK Zrt., Magyar Államkincstár) informatikai rendszereit is ellenőriztük. Az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokat (támogatások és befizetések) külön is értékeltük. A Költségvetési tv.-ben szereplő, a területhez tartozó előirányzatok teljesítését öszszevontan és részletesen is ellenőriztük. 8

15 BEVEZETŐ A helyszíni ellenőrzés során áttekintettük a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben (számvevői jelentésekben) rögzített hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket is. A évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában 815,6 Mrd Ft központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás, valamint 473,7 Mrd Ft átengedett személyi jövedelemadó igénylését, felhasználását és elszámolását ellenőriztük szabályszerűségi szempontból. A címzett és céltámogatással megvalósított befejezett, illetve üzembe helyezett beruházások esetében a teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a beruházások célszerűségét, eredményességét. A normatív hozzájárulás elszámolását 72 önkormányzatnál, a kötött felhasználású támogatásokat 44 önkormányzatnál és 4 regionális fejlesztési tanácsnál, valamint 4 minisztériumnál, továbbá a felhalmozási célú támogatásokat 33 önkormányzatnál ellenőriztük. Zárszámadási ellenőrzésünk alapján 105 javaslatot tettünk, melyekkel erősíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A legfontosabb, átfogó szemléletű, illetve minden fejezetet érintő javaslatainkat az összefoglaló megállapítások mögé szerkesztettük, míg a tárcáknak tett, szabályszerűségre vonatkozó javaslatokat a jelentés függelékében, az adott tárcánál a részletes megállapítások után szerepeltetjük. A jelentés két kötetből áll. Az első kötet az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait, valamint a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére és az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokat tartalmazza. A második kötet (Függelék) a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatásokkal és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekre, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó részletes megállapításokat és javaslatokat foglalja magában. 9

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az államháztartás alrendszereinek évi bevételi előirányzata ,2 Mrd Ft, kiadási előirányzata ,8 Mrd Ft, a tervezett hiány 1580,6 Mrd Ft volt. A Költségvetési tv.-t az Országgyűlés két alkalommal módosította, amely érintette a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak főöszszegeit és hiányát, illetve az elkülönített állami pénzalapok bevételi főösszegét és egyenlegét. Az államháztartás hiánya 618,4 Mrd Ft-tal 2199,0 Mrd Ft-ra nőtt a tervezettel szemben, így a GDP-arányos 6,8%-os hiány 9,3%-ra emelkedett. A kormányzati szektor uniós statisztikai egyenlege 9,2%-ra nőtt, szemben a évre prognosztizált 6,1%-kal 1. Az államháztartás jellemző hiányai évi eredetileg c tervezett (1) évi tény (2) Mrd Ft Index% (= 2/1) Az államháztartás egésze 1580,6 2199,0 139,1 Az államháztartás központi szintje a 1545,8 2042,5 132,1 ebből a központi költségvetés 1531,0 1961,6 128,1 Az államháztartás helyi szintje b 34,8 156,5 449,7 a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok együttesen b helyi önkormányzatok c Megjegyzés: a törvényt az Országgyűlés a december 19-i ülésnapján fogadta el. A módosított előirányzatokhoz történő viszonyításokat a jelentésünk részletesen tartalmazza. Az államháztartás eredetileg tervezett hiányához képest a hiány növekedése 39,1% volt. Ennek mintegy kétharmada a központi költségvetés nem tervezett kiadásnövekedésével volt összefüggésben (adósságszolgálat, a TB alapoknak átadott pénzeszközök, a világpiaci gázárnövekedés miatti kompenzáció, valamint az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető kiadások). A TB alapok együttes hiánya 99 Mrd Ft-tal, a helyi önkormányzatoké 121,7 Mrd Ft-tal haladta meg az eredeti hiánycélt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 32,9 Mrd Ft-tal javította az államháztartás pozícióját. Az államháztartás nagy ellátórendszereire fordított kiadások a évben is emelkedtek annak ellenére, hogy év második felében az államháztartás egyensúlyi helyzetét javító (bevételnövelő és kiadást mérséklő) intézkedések tör- 1 A korábbi években és a évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésénél is jeleztük, hogy az államháztartási hiány és a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya kockázatot hordoz. 10

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK téntek 2. Az Ny. Alapnál a nyugdíjkiadások tartós növekedése olyan adottság, amellyel rövid és hosszú távon egyaránt számolni kell. A központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. Nem erősödött a közpénzek előre meghatározott célok szerinti elosztásának aránya. Nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, valamint az évek közötti összehasonlíthatóságot a kétévenként ismétlődő évközi kormányzati struktúraváltásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások. A kormányzati struktúraváltás és a szervezet-átalakítások nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg. A fejezetek közötti feladatátrendezések jellemzően év végéig sem fejeződtek be. Ennek következtében nem minden tárcánál sikerült teljes körűen az új tárca feladatainak megfelelően összehangolni a szabályozást. Az érintett tárcák beszámolói az Áhsz ában meghatározott határidőre nem készültek el. Nem volt megoldott a megszűnő intézmények bizonylatainak szabályszerű kezelése sem. A közpénzek felhasználásának átláthatóságát kedvezőtlenül érinti, hogy pl. a turisztikai, a sport, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok követhetetlen módon, többféle jogosítvánnyal, több helyen, mindig más irányítási rendben jelennek meg. A nagyságrendjüket illetően meghatározó jelentőségű EU-forrásokat és hazai társfinanszírozással megvalósuló fejezeti kezelésű előirányzatokat a fejezetektől az irányító hatósági feladatokkal együtt áthelyezték az EU Integráció fejezethez. A zárszámadási törvényjavaslatban a tárcák szintjén jelenik meg a pénzeszközök felhasználásáról készült beszámolás, annak ellenére, hogy az érintett tárcáknak a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatban a jogosítványuk megszűnt. Az elszámolások és a beszámolók megbízhatóságának kockázatát növeli, hogy a fejezeti belső kontroll rendszer oly mértékben leépült 2006-ban, hogy nincs meg a feltételrendszere a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi és hatékonysági kontrolljának. A költségvetési törvény és végrehajtásának jelenlegi, illetve sok éves múltra visszatekintő szabályozása nagy szabadságot biztosít a mindenkori kormányok (fejezetek, intézmények) számára az előirányzat-átcsoportosítások, illetve egyes előirányzatok előirányzat-módosítás nélküli túlteljesítése tekintetében. Ezeken túl a költségvetési törvény bevételi és kiadási főösszegének, és ezáltal a hiány összegének jelentős, a költségvetési év végéhez közeli módosítása a tervezés lényegével ellentétesen a tervet igazítja a tényleges pénzügyi folyamatokhoz. A költségvetési törvény betartásához nincsenek szankciók rendelve, az éves zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés tudomásul veszi az eltéréseket. 2 A évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése kapcsán szintén jeleztük a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében, hogy az NY. Alap költségvetési egyensúlya nem valósítható meg, az E. Alap tervezett hiánya pedig nem tartható. 11

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A évi folyamatok minden tekintetben a korábbi gyakorlat folytatásának tekinthetők, ezért helytálló az ÁSZ által 2007 áprilisában A közpénzügyek szabályozásának tézisei c. tanulmányban megfogalmazott figyelemfelhívás arról, hogy a szabályalapú költségvetésre való áttérés tovább nem halasztható. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM A költségvetési törvények normaszövege számos, a költségvetés különféle területeire vonatkozó rendelkezést, felhatalmazást tartalmaz. A zárszámadási törvényjavaslat előterjesztésére vonatkozóan teljes körű tartalmi, szerkezeti szabályozás nincs, a költségvetési törvény normaszövegében szereplő rendelkezések teljesítését a zárszámadási törvényjavaslat különféle részeiben jeleníti meg: a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegében, törvényi mellékleteiben, általános indokolásában, illetve fejezeti köteteiben. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés nem emeli törvényi szintre az általános és fejezeti indokoló részt, az ott szereplő elszámolásokat, kimutatásokat és mérlegeket. Ennek megfelelően jelen formájában a költségvetési törvény végrehajtásáról való beszámolás nem következetes. Az Áht. több paragrafusa tartalmaz nem teljes körűen előírást a zárszámadással, illetve a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjával kapcsolatosan. A évi CXXI. tv. az Országgyűlés részére átláthatóbb, rendszerezettebb összeállítások készítésének támogatására módosította többek között az Áht. zárszámadással kapcsolatos paragrafusait. Mindezek ellenére a vonatkozó törvényi előírások továbbra sem egyértelműek és teljes körűek, jelen dokumentumon kevéssé érzékelhető a szándékolt változás. Így az ÁSZ bár a törvényjavaslat jellemzően teljesíti a törvényi előírásokat ismételten a korábbi években jelzett hiányosságokat állapítja meg (pl. hosszú távú kötelezettségvállalások állománya, közvetett támogatások bemutatása). A törvényjavaslat normaszövege, törvényi mellékletei és általános indokolásának alapvetően jellemző tartalmi összhangja mellett továbbra is a korábbi évekével egyező vagy azokhoz hasonló hiányosságok tapasztalhatók a zárszámadási dokumentum átláthatósága, döntéselőkészítést támogató jellege tekintetében. A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet A) A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése c. pontjában található meg. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Az államháztartás központi szintjének évi tervezett bevételi főösszege 9836,7 Mrd Ft, kiadási főösszege ,5 Mrd Ft, hiánya 1545,8 Mrd Ft volt. A két alkalommal történt törvényi módosítás következtében a hiány 12

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2055,5 Mrd Ft-ra nőtt. A évi tényleges hiány 2042,5 M Ft volt, amely 13,0 Mrd Ft-tal, 0,6%-kal kevesebb a törvényben rögzítettnél. A központi költségvetés hiánya (1961,6 Mrd Ft) 28,1%-kal haladta meg az eredetileg tervezettet, amely az adósságszolgálat kamatterhének növekedésével (134,3 Mrd Ft), a gázártámogatással (74 Mrd Ft), az MTV Zrt. hiteléhez vállalt állami készfizető kezesség beváltásával (4,1 Mrd Ft), valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai többletkiadásával (112,7 Mrd Ft) volt összefüggésben. A központi költségvetés 8,3%-os GDP arányos költségvetési hiánya úgy alakult ki, hogy a döntő súlyú adóbevételi (áfa, tao, szja, jövedéki adó) előirányzatok nemcsak teljesültek, de a tervezett összegeket is valamivel meghaladták. Az adóbevételi előirányzatok teljesítésében szerepet játszottak a szeptember 1-jével hatályba lépett törvényi változások, amelyek hatásaként mintegy 150 Mrd Ft bevételi többlet realizálódott. 10 A központi költségvetés hiánya (a GDP %-ában) ,7 6,3 0,9 1,4 6,6 2,5 3,1 3 3,1-0, a tényleges és a tervezett hiány eltérése eredeti előirányzat Forrás: költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok A költségvetés egyensúlya szempontjából meghatározó jelentőségű, automatikusan túlléphető kiadási előirányzatok és azok teljesítése az előző évekhez képest kisebb mértékben (adósságszolgálat, kamattérítés 13,8 Mrd Ft, egyéb kiadások 37,6 Mrd Ft, egyedi és normatív támogatások 28,8 Mrd Ft) terhelte meg a költségvetést. Egyes a nemzetgazdasági elszámolások körébe tartozó előirányzatok módosítása, illetve teljesítése azonban rámutat a tervezés megalapozottságának problémájára. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül a Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos bevételek alcím előirányzata és a tényleges teljesítés között lényeges eltérés mutatkozik, amely azzal függ össze, hogy az előirányzat tervezése évek óta nem szolgál a teljesítés alapjául. A PM indokolásában az előirányzat-módosítás okaként elsősorban a Budapest Airport Zrt. vagyonkezelői joga évi eladásának a évi előirányzatra gyakorolt hatását emeli ki. Az előirányzat további, M Ft összegű csökkentését az indokolás nem tartalmazza. Az indokolás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítését és a bevétel mintegy felének fejezeti átcsoportosításait taglalja, azonban az értékesítés lebonyolításának módját, és az elért bevétel nagyságát a évi lehetőségekkel összehasonlítva nem értékeli. 13

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vasúti személyszállítások alapellátásához, valamint a kedvezményes utazások költségtérítéséhez való hozzájárulás összege 50%-kal haladta meg az előirányzatot. A garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz 777,4 Mrd Ft összegű előirányzatát további 113,2 Mrd Ft-tal módosították az évközi folyamatok következtében. A központi költségvetés céltartaléka kiadási előirányzatának (5 Mrd Ft) több mint háromszorosát meghaladó kifizetés azt jelzi, hogy a költségvetési tervezés időszakában nem került megfelelően átgondolásra a 2006-ban végrehajtott létszámcsökkentés és annak forrásigénye. A bevételi és kiadási előirányzatok többsége a módosított Költségvetési tv.-ben rögzítettekkel közel azonos összegben teljesült. Ez azonban nem a költségvetési törvényben meghatározott hiányösszeg betartását szem előtt tartó kiegyensúlyozott tervezés, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás eredménye. A központi költségvetés hiányát 390,3 Mrd Ft-tal növelő módosítás december 22-én lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési folyamatok évközi alakulásának következményeit a törvénymódosítás legalizálta. Alátámasztja ezt az is, hogy a Pénzügyminisztérium decemberi államháztartási tájékoztatója szerint a központi költségvetés első 11 hónapi hiánya elérte az 1465,8 Mrd Ft-ot, amely az eredeti előirányzattól (1531,0 Mrd Ft) alig maradt el, a várható éves hiányt pedig 1956,8 Mrd Ft összegben prognosztizálta. Az EUROSTAT jelzése alapján már évben sem lehetett költségvetésen kívül kezelni az autópálya építéssel összefüggő állami kiadásokat. A költségvetés évben 177,8 Mrd Ft NA Zrt. által felvett hitelt vállalt át és fizetett ki. A Költségvetési tv a további 415,9 Mrd Ft összegű adósságátvállalásra adott felhatalmazást a Kormánynak az NA Zrt. autópálya építéssel összefüggő hitelfelvételével kapcsolatban, holott a jelzett kiadásokat a évi költségvetésben meg kellett volna tervezni. A évi költségvetési törvény 210 Mrd Ftot tartalmaz gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése címén. A költségvetés kézbentartásának hiányosságára utal, hogy az államháztartás fizetőképességének biztosítását szolgáló finanszírozási tervet a pénzügyminiszter öt alkalommal módosította. A módosítások szükségességét indokolta, hogy a Pénzügyminisztérium előrejelzései alapján a teljes nettó finanszírozási igény 3 és annak időbeli lefutása jelentősen eltért a finanszírozási tervtől. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben nem került sor a finanszírozási terv ilyen gyakori és jelentős mértékű módosítására. Az államháztartás központi szintje hiányának időbeli lefutása változásán túl ennek az oka az, hogy a évi költségvetési törvény módosítása 25,5%-kal 4 nagyobb összegű hiányt tartalmazott az Országgyűlés által eredetileg elfogadott törvényben rögzítettől. 3 A központi költségvetés hiánya, a TB finanszírozási szükséglete, az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási szükséglete, az MNB tartalékfeltöltésének, a privatizációs bevételek és tőkeműveletek, valamint az európai uniós mezőgazdasági támogatások előfinanszírozása és visszatérítése egyenlegének összege, amely nem tartalmazza az adósságátvállalásokat. 4 A tényleges hiány ezt 2,6%-ponttal meghaladta. 14