Tolnay Sándor ( )

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tolnay Sándor (1747-1818)"

Átírás

1 Forrás: Winkler Bea - Striczky Péter Az Állatorvos-tudományi Könyvtár, Levéltár és Múzeum története ( ) Tolnay Sándor ( ) Az állatgyógyászati tanszék a pesti Tudományegyetem kötelékében jött létre. Az alapításról a kancellária január 3-án értesítette a helytartótanácsot. A felállításához szükséges beruházásokhoz a bécsi állatgyógyintézet alapítója, Wolstein professzor segítségét és javaslatait vették alapul. A szükségesnek ítélt berendezéseket tartalmazó listán a könyvek beszerzése is szerepelt, így könyvtárunk alapítását is ekkorra datálhatjuk. Az 1700-as évek második felében Pesten és Budán a kulturális élet fellendült. A felvirágzás magával hozta a művelődéssel kapcsolatos szolgáltatások, például a könyvkereskedők megjelenését. A század végére mind több könyvkereskedő nyitott boltot Pesten és Budán, így a tanintézet alapításakor a szükséges könyveket tőlük kívánták beszerezni. Tolnay Sándor, aki Bécsben, Wolstein intézményében sajátította el az állatorvoslást, később maga fordította magyarra volt professzorának munkáit. Nevéhez fűződik a tudományos igényű magyar nyelvű állatorvosi szakirodalom kezdete. Önálló műveit latin, német és magyar nyelven jelentette meg, és ő írta a pesti egyetem első kötelező állatorvosi tankönyvét is. A könyvek fontosságáról tanszékfoglaló beszédében is szót ejtett, így nem csoda, hogy később is folyamatosan igyekezett gyarapítani a kis tanszék könyvtárát. A pesti Tudományegyetem által fenntartott Egyetemi Könyvtárban nem tartották szükségesnek a tanszéki könyvtárakat, hiszen saját állományuk összetétele a kor fontos tudományos irodalmát tekintve nagyon jónak volt mondható. Ezért a beszerzéseket igyekeztek központosítani, és a megvásárolt könyveket itt elhelyezni. Csupán az egyetem központjától távolabb eső pár intézet rendelkezett önálló könyvállománnyal (Tóth és Vértesy, 1982: 121) az állatgyógyászati és a csillagászati intézet volt ilyen. Az állatgyógyintézet új könyvbeszerzéseit így gyanakvás és a felesleges költekezéstől való félelem lengte körül. A könyvek gyarapításakor Tolnay Sándor többször szembekerült az Egyetemi Könyvtárral, akik túlzottnak tartották a tanszéki könyvtár által gyűjtött állományt, mind a beszerzett

2 könyvek témáját, mind árukat tekintve. A kritikák egyik sarkalatos pontja az volt, hogy Tolnay olyan könyveket vásároltatott meg, amelyek nem közvetlenül kapcsolódtak az állat-orvosláshoz, vagy hasonló témájú könyv már volt az Egyetemi Könyvtár tulajdonában, mint azt több helytartótanácsi és egyetemi szabályzatból, levélből megtudhatjuk. Azt is hibájának róják fel, hogy nemcsak olyan műveket keresett, melyekre az egyetem nyilvános könyvtárának szüksége volt, hanem egyebeket is, melyeket a tanárok kértek mindennapi munkájukhoz (Bakonyi, 1987: 74). Számunkra ezek az elkötelezett vezető lépései, aki egy tudományos intézetet szeretett volna a semmiből létrehozni az Egyetemi Könyvtár szempontjából viszont szabályokat felrúgó, költekező ember volt, aki saját magánkönyvtárát kívánta közpénzen gyarapítani. Az Egyetemi Könyvtárból kölcsönzött könyvek az állatgyógyászati tanszéken maradtak, és mai napig a gyűjtemény féltett kincsei. Tolnay október 7-én kikérte Mang Seuter: Hippiatria (1599), Carlo Ruini: Anatomia et medicina equorum nova (1603) és Publius Renatus Ve g e t i u s : Mulomedicina (1574) című könyveket. Vegetius Mulomedicinája méltán szerepel a gyűjteményben; ezt a művet, amely az ókori ál-latorvostudomány nagy összefoglalása több más kiadás mellett Zsámboki János, a magyar humanista tudós adta ki latin nyelven Bázelben, így az első állatorvosi hungarikának tekintjük. A mű kéziratát Nádaskay és Teclainche közlése szerint Magyarországon találták meg 1528-ban. A könyv possessori bejegyzése szerint Pozsonyból, a II. József által feloszlatott jezsuita rend gyűjteményéből, az ún. abolíciós anyagból származik. Mang Seuter gazdagon illusztrált Hippiátriája (Augsburg, 1599) pedig possessori bejegyzése alapján a nagyszombati rendi gyűjtemény darabja volt. A helytartótanács leirata szerint a Tolnaybeszerzések besoroltatása az egyetem könyvtárába egyébként nem történt meg, az Egyetemi Könyvtár történetét ismerve tudjuk, hogy csupán külön állományjegyzékeket készítettek a könyvekről, de a könyvtári a katalógusban nem tüntették fel őket. Az 1787-től 1818-ig évenként felvett leltárak könyvjegyzékeiből rekonstruálható a tény: a könyvtár törzsanyagát Tolnay Sándor szerezte be, eredménye 224 kötet. Közülük 203 kötet ma is megtalálható a történeti könyv különgyűjteményben. Részlet az Inventáriumból A könyvállomány a gondok ellenére folyamatosan gyarapodott. Egyik forrása az ekkor létező éves vársárlási keret, amely például 1812-ben 100 forint, ugyanekkor az Egyetemi Könyvtár

3 kerete 500 forint volt. A könyvtár elhelyezése és mérete mai szemmel jelentéktelennek tűnhet, mégis a még II. József idejében beszerzett két kis könyvszekrény majd 100 évig elegendő volt. A berendezés leírása megtalálható egy 1881-ben megjelent tanintézeti értesítőben is. A könyvtári szekrények tehát rendelkeztek alul három kihuzható f ókkal (irományok részére), felül pedig ezen alapon egy kis üveges szekrénnyel (Tormay, 1882: 78) ban mind az állatorvosi szakma, mind a könyvtár számára nagy veszteség volt, amikor az intézet és könyvtáralapító Tolnay Sándor eltávozott az élők sorából. Tolnay Sándor halála után a könyvtár katalogizálásával az Egyetemi Könyvtár dolgozóit bízták meg. Az 1818 májusában a könyvtári anyagról készült leltárban a könyveket három csoportba sorolták a beszerzésük szerint: A) Az intézet alapításakor Tolnay prof. Úr által megtartva... B) Az Egyetemi Könyvtár részére különböző időben vásárolt könyvek... C) Az Intézet részére az Egyetemi Könyvtár számláján könyvüzletből vásárolt könyvek. (Bakonyi, 1990: 21 25)

4 Hoffner József ( ) Az állatgyógyászati tanszék és állatgyógyintézet alapítójának halála után a könyvtár gondozásának feladatát Hoffner József vette át, és végezte több mint húsz esztendőn keresztül. Ő volt az első állatorvos tagja a Magyar Tudós Társaságnak, az akadémiának, és később az állatgyógyászati tanszék vezetője lett. A könyvtár tanszéki könyvtári státusza nem változott, de gyarapodása tovább folytatódott, közvetlenül a könyvkereskedőktől, de előfordult hagyatékok, gyűjtemények közvetlen vásár-lása is. Hoffner nagyon értékes darabokkal gyarapította az állományt, és komoly gondot fordított arra, hogy a megfelelő művek szereztessenek be. Szaktekintélyét jelzi, hogy az egyetemi tanács írásos véleményt kért tőle több ízben szakkönyvekről, magángyűjtemények megvételéről ben például Visenthal Károly megvételre ajánlott fel egy hagyatékot, amelyből a bécsi állatorvosi intézet már 200 darabot kiválogatott, így Hoffner javasolta, hogy ne vegyék meg a maradék könyveket (Bakonyi, 1990: ). Az intézet főépülete: "...kettős, emeletes ház volt. Az emeleten 5 szoba, 2 konyha és 1 kamara volt, ezek közül 2 szoba a kamarával és konyhával együtt a tanár lakásául, a 3. nagyobb szoba előadótermül, két szoba pedig az anatómiai készítmények, csontvázak, könyvek és műszerek elhelyezésére szolgált... az összes helyiségek igen kicsinyek, alacsonyak voltak, kis ablakokkal." (Szepes, 1940: 121) 1819-ben egy professzori bizottság megvizsgálta az állatgyógyintézet épületét, hogy megfelele az oktatás és lakhatás alapkövetelményeinek. Ennek eredményeként részletes terv született, hogy a teljesen alkalmatlan épület helyett új telek és épületek vásároltassanak Az új intézet tervében a könyvek megfelelő elhelyezéséről is szó esik: "Az első, azaz az oktatásra és az oktatók elszállásolására szolgáló épület helyiségei: (...) Egy nagyobb múzeum csontvázak, anatómiai preparátumok, élősdiek, kórtani preparátumok, gépek, eszközök, patkók; a szemléltető gyógyszerkészítmények szekrénye, az állatorvosi könyvtár szekrényének őrzésére." (Bakonyi, 1990: 34)

5 Zlamál Vilmos ( ) Zlamál Vilmos értő módon folytatta elődei könyvtárépítő munkáját. Az 1840-es évek elejére alapításához képest rengeteget fejlődött a Pesti Egyetem Orvosi Karának állatgyógyászati tanszéke, azonban a tőlünk nyugatra találhatók fejlettségét elérni nem tudtuk, mint arról egy korabeli cikk tudósít: "A magyarországi királyi egyetemben Pesten is létez baromorvosi oktatószék, s a baromorvoslás oktatója egyszersmind a barmászati intézetnek, a mellyeben magyar baromorvosok, gyógykovácsok és patkolókovácsok képeztetnek, igazgatója; de ezen intézetet igen korlátolt eszközei miatt a bécsi, dresdai, berlini barmászati intézettel párhuzamba vonni nem lehet; még több professzor és tanitó kívántatik a barmászati tudományok és segédtudományok tanitására..." (Rumy, 1842: 1384) Zlamál professzor, a z első 2országos főbarmász" idején megszaporodtak a könyvkereskedői számlák. Ráth Mórtól, Pfeifer Ferdinándtól, a Laufer és Stollp cégtől színvonalas külföldi szakkönyveket vásároltak. A könyvtár gyarapodása folyamatosnak mondható, és a gyűjteményt fontos, az oktatást nagyban segítő tényezőként tartották számon. Az 1848-as szabadságharc idején a könyvtár állománya már 423 mű volt, összesen 1029 kötetben, amelyeket szakok szerint rendeztek. A könyvtár az Egyetemi Könyvtár tanszéki, majd kari egységeként működött továbbra is. Az Egyetemi Könyvtár vezetője ekkor Toldy Ferenc volt, akit többek között az első modern magyar könyvtárvezetőként tartanak számon. Pesti m. kir. Állatgyógyintézet (Stáció utca) Az újonnan kiadott szervezeti szabályzatában szerepeltek az Egyetemi Könyvtár fiókkönyvtárai: a hittudományi, a csillagászati és az állatgyógyintézeté. Az anyaintézmény

6 fejlődése azonban nem hatott közvetlenül az állatorvosi könyvtárra, viszonylagos önállósága okán. Nem változott a könyvtár vezetőjének személye, továbbra is az állatorvos professzorok kezelték a könyveket, sok egyéb elfoglaltságuk mellett. Miután a bécsi állatorvosi tanintézet európai mintára elnyerte önállóságát, az egységes állategészségügyi rendszer kialakítására tett lépések következményeként 1851-ben a pesti intézet is levált az orvosi karról Pesti m. kir. Állatgyógyintézet néven.

7 Szabó Alajos ( ) Szabó Alajos 1853-ban vette át a könyvtár vezetésének feladatát, Zlamál Vilmos felmentése után. Az önálló intézménnyé válást követően lehetővé vált és fontos lépés volt az új telephelyre költözés. Az intézet 1858-ban a Kunewalder-féle házba telepedett át, ami a mai Múzeum körúton volt. Pesti Állatgyógyintézet Az egyetemtől é s az orvosi kartól való teljes elszakadás a székhely változással nem valósult meg ténylegesen. A tanintézeten kívül beköltözött még a sebészet, az állattan, az élettan és az ekkor Semmelweis Ignác vezette szülészet, valamint a teljes kari adminisztráció (Az Egyetem története). Az állatorvosi oktatás körülményei javultak ugyan, de az oktatószemélyzet létszáma továbbra sem nőtt jelentősen, mert mindösszesen három tanár és három asszisztens szolgálta az oktatást. A ház földszintjének nagy utcai helyisége a tervrajzon a Bibliothek meg-nevezéssel szerepel. A gyűjteménynek a központi részben való elhelyezése feltehetően az oktatómunkában betöltött megnövekedett szerepére utal ban a könyvtárban nagy munka kezdődött: a művek lajstromozása a közoktatásügyi minisztérium kérésére. Az így létrejött jegyzékbe bevezették a változásokat a következő években is. Az állományról leltárlistán kívül készült még egy szakcsoportok szerint rendezett lajstrom is. Az 1860-ban elrendelt magyar nyelvű oktatás a könyvtárban mind több magyar könyv vásárlását tette szükségessé. A külföldi szakfolyóiratok beszerzése terén még csak a kezdeteknél tart a könyvtár ban Galambos Márton kéri az igazgatóságot, hogy egy darab külföldi állatorvosi újságot közös használatra megrendelni szíveskedjék.

8 Nádaskay Béla ( ) Nádaskay Béla kórboncnok 1873-ban vette át a könyvtár kezelését. Vezetése alatt jelentősen gyarapodott az állomány, és könyvtárszakmai szempontból is több jelentős esemény fűződik a nevéhez. Ebben az időben az intézmény még mindig a Kunewalder-féle házban működött, ahol a könyvtár a gyűjteményszobában elhelyezett két kis könyvszekrényből állt csupán a nagy változások éve volt, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy ekkortól kizárólag magyar nyelven folyt az oktatás. A könyvtár fejlesztését szívügyüknek tartó tanárok jóvoltából (akik a könyvek beszerzéséről döntöttek, és adományokkal is támogatták a könyvtárat) az állomány jelentősen bővült. Az elhelyezés már nem volt megfelelő, ezért "három darab igen czélszerűen készitett s a könyvtári helyiséget nem kis mértékben diszítő szekrény szereztetett be" (Tormay, 1882: 79). Még ugyanabban az évben a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium elrendelte, hogy a könyvtár állományáról ismét leltár készüljön. A feladattal a könyvtárat felügyelő tanárt bízták meg, és a munkát megkönnyítendő Nádaskay megkapta az 1868-as leltárkor készült listákat is. Az eredményről még Szabó Alajos számolt be a minisztériumnak december 31-én. Nádaskay a könyvtár feldolgozása mellett eddigi történetének és fejlődésének rövid összefoglalását is megírta, és ezt az évi értesítőben közzé is tette (Tormay, 1882: 85, 1. táblázat). A könyvtár az intézet szervezeti struktúrájában a tudományos gyűjtemények között foglal helyet, ami a tanítási segédeszközök első csoportja. Tanítási segédeszközként tekintettek még az intézeti gyógyszertárra, a kórodákra, a patkoldára, a főváros területén vagy környékén kiütött járványokra, a közvágóhídra stb. is. Ez utal arra, hogy az elméleti oktatást (például a könyvekből való tanulást) gyakorlati ismeretekkel egészítették ki, akár olyan események tanulmányozásával, amelynek megtörténtét nem lehetett befolyásolni. A tudományos gyűjtemények mind az adott szaktanár felügyelete alatt álltak. Ez alól csak a könyvtár volt kivétel, hiszen megannyi tudományterületet lefedett, és mindig egy megbízott tanár vagy tanársegéd gondozta. Nádaskay Béla munkája egy hivatásos könyvtárosnak is becsületére vált volna. A könyvek téma szerinti csoportosítására az orvosegyetem könyvtárát véve alapul szakrendet alakított ki, amely 14 szakcsoportra bontotta az állományt. A felosztás az 1876-os könyvtári jelentésben szerepel: az első oszlop a téma betűjele, a második a téma leírása, a táblázat utolsó oszlopa pedig a kötött vagy fűzött egységek darabszámát mutatja (1. táblázat). A B C D Enciklopédiák, propaedeutikai s köztudományi művek Leíró-, összehasonlító és kórboncztani, élet- és szövettani művek Általános és részletes kór- és gyógytani művek Sebészeti és szülészeti művek

9 E Gyógyszertani művek F Törvényszéki és orvosrendőri művek G Tenyésztési, fajta és életrendtani művek H Állat-, növény-, ásvány-, vegy- és természettani művek K Gazdászatot tárgyaló művek L Patkolástani művek M Külemtani művek N Vegyes művek P Fördészet és idevágó monographiai művek O Folyó- és időszaki iratok és művek Forrás: Az 1876-os könyvtári jelentés A szakcsoportokat szekciónként külön-külön számozta úgy, hogy először a betűjelet tüntette fel, majd utána a számot, például H34. A majd 100 évvel később felállított szakmatörténeti könyvgyűjteményben a polcrend kialakításakor ezt a rendszert rekonstruálta az akkori vezetés, amit nagyban megkönnyített, hogy sok régi köteten szerepelt még a fent említett szakcsoport szerinti jelölés. Bár a szakcsoportok darabszáma közötti jól látható különbségek általánosításra és tendenciák megfigyelésére csábítanak, mégsem lehet egyértelmű kapcsolatot leírni az egyes tantárgyaknak az állatorvosképzésben elfoglalt (óraszámok szerinti) súlya és az adott tárgykört képviselő állományrész nagysága között. Ennek oka, hogy a könyvtárban található könyveket egy évszázad alatt szerezték be; egy ilyen lista alapján nehéz lenne felmérni, mi volt az, amit aktuális és fontos szakirodalomként használtak, és mi az, amit csak történeti értéke miatt őriztek. Kölcsönzőjegy 1883-ból Nádaskay Béla készített a könyvtárnak egy új használati szabályzatot is. Ennek a szolgáltatás szempontjából legfontosabb része az, amely szerint a könyvtárat a tanárok és a diákok egyaránt használhatták. Ennek a szándéknak a gyakorlati megvalósítása azonban kétségesnek látszik, hiszen majd 1892-ben is csak a tanársegédek könyvtárhasználatának lehetőségéről egyeztet a tanártestület, és még 1910-ben is mint újdonságot említik, hogy az előző tanévtől a hallgatóság hozzáférhet a könyvtári anyagokhoz. A hallgatók a tanintézet rendszabályának 4. pontja értelmében kötelesek voltak 4 forintot fizetni minden tanévben a könyvtári könyvek és folyóiratok használatáért. A szabályzat pontjai mindenesetre arról árulkodnak, hogy Nádaskay egy mai szemmel nézve is modern tudományos könyvtárat szeretett volna létrehozni, ahol mind az oktatók, mind a hallgatók megtalálják a tanuláshoz, kutatáshoz, oktatáshoz szükséges anyagokat.

10 A diákok két hét időtartamra legfeljebb egy könyvet kölcsönözhettek ki. Ennek lejártával, ha nem érkezett rá előjegyzés, a kölcsönzést meg lehetett hosszabbítani. A hosszabb szünetekre sem tarthattak maguknál könyvet, és mielőtt befejezték tanulmányaikat (vagy elhagyták az intézményt), kötelesek voltak visszaszolgáltatni azt. A tanárok egyszerre több könyvet is kölcsönözhettek, ám ha a könyvre igény érkezett, akkor négy hét elteltével ők is kötelesek voltak visszavinni. A kölcsönzéskor mindenki egy nyugtát írt alá, amit a könyvtárnok elrakott egy erre a célra készült fiókos szekrénybe, ahol a fiókokon a kölcsönzők neve szerepelt. Ha a könyvet visszahozták, a nyugta is visszakerült az aláírójához. A rongált vagy elhagyott könyv árát akárcsak ma meg kellett téríteni; ha nem lehetett már megvenni, akkor annak becsértékét kellett kifizetni. A könyvtárnak volt egyfajta állománygyarapítási stratégiája is, ahogy ma neveznénk. "Törekvésünk abban áll, hogy azon csekély összegből, melylyel a könyvtár rendelkezik, mindég csak a legujabb és legszükségesebb, az egyes szakmákra hasznos művek szereztessenek be, és reményljük, hogy a nagyméltoságu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszterium, kegyes gondoskodása folytán s nagyobb összeg engedélyezése által, módot fog nyujtani a mult hézagainak kipótlására." (A Budapesti értesítője, 1876: 62) A beszerzéseknél nagy hangsúlyt kapott, hogy a szerény anyagi lehetőségekhez mérten a legjobb és leghasznosabb művek mindenképpen bekerüljenek a könyvtár állományába. Ezt segítette elő, hogy a tanintézet könyvtárnoka először megrendelte a kereskedők listáin található műveket, de ezeket csak megtekintésre vette át. Az így megkapott könyveket az adott területen oktató tanárok 14 nap alatt áttanulmányozták, majd az igazgatósággal egyeztetve döntöttek a mű megtartásáról vagy visszaküldéséről. Ez a módszer garantálta a beszerzett könyvek jó minőségét. A könyvek megvásárlása mellett a gyarapodás másik lényeges forrása az ajándékozás volt. Az évben összesen 160 művel gazdagodott az állomány a tanárok ajándékaiból. Ekkor e bőkezűség révén több mint 10 százalékkal növekedett a könyvek száma. A XIX. század utolsó harmadára a budapesti könyvkereskedelem és könyvnyomtatás is fellendült. A Hoffmann és Molnár könyvkereskedés több mint egy tucat könyvvel támogatta az állatorvosképzést. Így került a könyvtár birtokába Flór Ferenc: A tetszholtak felélesztéséről szóló tanítása 1835-ből vagy Reisinger János: Állattan a gerincesekről című könyve 1846-ból. A Pesten végzett állatorvosok szorosan kötődtek alma materükhöz, és szívesen gazdagították annak gyűjteményeit állatorvosi szempontból érdekes adományokkal. Az ajándékok között voltak az oktatást segítő szemléltetőeszközök (például háztáji állatok torzói, beteg szövetek), de előfordultak a könyvtárat gyarapító könyvek és folyóiratok is. A XIX. század második fele, a mai értelemben vett tudományosság fellendülésének korszaka, ami magával hozta a sajtó fellendülését is. Sok, ma is megjelenő magyar tudományos folyóirat indult ezekben az években. A 19. században vált a tudományos folyóiratokban való publikálás a kutatók és az őket alkalmazó szervezetek rangjának legjelentősebb mutatójává (Correia és Teixeira, idézi Tóth, 2006: 471). A tanintézeti könyvtár is elkezdte néhány új folyóirat előfizetését, mint amilyen a ma is járó Orvosi Hetilap és az 1878-ban Nádaskay Béla által indított Veterinarius, az első magyar állatorvosi szakfolyóirat. Természetesen más magyar folyóiratok is elérhetőek voltak a könyvtárban: Egészségtani Lapok, Falusi gazda, Földmívelési Érdekeink, Gazdasági Lapok, Gazdasági Mérnök, Gyógyászat, Haladó gazda,

11 Természet, Természettudományi Közlöny, Vadász- és Versenylap stb. Ezek összetétele folyamatosan változott, részben a folyóiratok megszűnése és újak elindulása okán. A külföldi folyóiratok körében a német túlsúly annyira jelentős volt, hogy a kezdeti időkben (a magyarokon kívül) a The Agricultural Gazette kivételével csak német folyóiratok jártak, például: Archiv für die gesammte Physiologie des Menschen und der Tiere, Archiv für mikroskopische anatomie, Repertorium der Tierheilkunde, Zeitschrif für VeterinärWissenschaf en stb. Az akkori kötetek egy része ma is az állomány részét képezi, például az Archiv für experimentelle Pathologie und Pharmakologie vagy a Jahresbericht über die Leistungen und Fortschritte in der gesamten Medizin. A tanári gárda létszámának folyamatos növekedése és Tormay Béla igazgatói kinevezése tovább erősítette a könyvtár pozícióját az intézmény falain belül. Több mint 100 esztendő hányattatásainak tett pontot a végére az évi XLVII. törvénycikk, amely kimondta, hogy az akkor már meglévő Rottenbiller utcai telken (VII. ker., Rottenbiller utca ) az állatorvosi tanintézet számára épületeket emelnek, amelyek megfelelnek egy modern állatorvos képző intézmény céljainak. A hat pavilon terveit Tormay Béla ötleteinek figyelembevételével Steindl Imre készítette. Alig két év múlva, 1881-ben az átköltözés is megtörtént. Az épületek egy része ma is ugyanott áll, és továbbra is az oktatást szolgálja. Az akkor emelt központi épületben, amely az igazgató hivatalát is magában foglalta, volt a könyvtár és az olvasóterem, amely ma is ebben az épületben működik. A gyűjtemény az új épületbe költözéssel két helyiséget kapott, az egyik a könyvtár, a másik az olvasóterem nevet viseli a tervrajzon. Az új helyiségek berendezéséhez nem volt elégséges a meglévő bútorzat, így ekkor a főkönyvnek egy új, írásra is alkalmas szekrényt készíttettek, ahová néhány egyéb iratot is el lehetett helyezni. Az olvasóterem pedig több asztalt, széket és néhány szekrényt is kapott. Az állomány folyamatos növekedése az anyagi nehézségek ellenére töretlennek bizonyult, kiváltképp, ha az évszázad elejének adataival hasonlítjuk össze. Míg 1808-ban 59 könyv alkotta az állományt, a számuk 1880-ra 1062-re emelkedett ban nagy megtiszteltetés érte a tanintézetet: I. Ferenc József látogatást tett az intézmény falai között. Az egyetem minden fontos részlegét, intézetét megtekintette, így természetesen a könyvtárat sem hagyhatta ki. Sajnos arról nem maradt fenn beszámoló, hogy nyilatkozott-e a könyvtárról, de a tény számunkra mindenképpen azt mutatja, hogy érdemesnek tartották bemutatását.

12 Plósz Béla ( ) 1888-ban Plósz Bélát nevezték ki a könyvtár ügyeiért felelős tanárrá. Közbenjárására engedte át a minisztérium Tolnay professzor tanszékfoglaló beszédének nyomtatásban megjelent egy példányát a könyvtárnak. A nem sokkal a kinevezése után (1890-ben) megjelent új szervezési szabályzatban is szerepel a hallgatók könyvtárhasználatának évi díja (változatlanul 4 forint). A könyvtár használata, nyilvános volta azonban még mindig kérdéses maradt. Több jel utal ugyanis arra, hogy a hallgatók, a fizetendő díj ellenére, továbbra sem férhettek hozzá a könyvtárban őrzött dokumentumokhoz ben Hutÿra Ferenc javaslatot nyújtott be, hogy minden héten tartsanak két könyvtári órát, amikor a tanársegédek bemehetnek a könyvtárba, és ott használhatják a könyveket és a folyóiratokat. A tudományos értékű periodikák számának (és árának) folyamatos növekedése, valamint a könyvtár fejlődése okán a folyóiratok rendelésének módja a tanártestületi üléseken is felmerült. Megismerhetjük a korabeli beszerzés lépéseit egy 1892-ből fennmaradt tanácsülési jegyzőkönyv folyóirat-rendelésre vonatkozó bejegyzései alapján. A rendelés előkészítéseként a könyvtárat vezető tanárnak be kellett nyújtania az adott évben előfizetett lapok listáját. A kapott jegyzéket a tanártestület tagjai alaposan áttanulmányozták. A megrendelések eldöntésekor fokozottan figyelembe vették a folyóirat tudományos értékét, a tanszékek igényeit, és sajnálatos módon számolni kellett a kar anyagi lehetőségeivel is. A címek kiválasztása után a maihoz hasonlóan felmerült a kérdés, hogy honnan szerezzék be a kívánt folyóiratokat. Itt megint több szempontot kellett értékelni a döntés meghozatalához: ki az, aki megbízható, és természetesen ki az olcsóbb ben Plósz Béla jelenti is, hogy Kilián Frigyes könyvkereskedő a nála rendelt könyvek árából hajlandó 11 vagy 12 százalék engedményt adni (valószínűleg a remélt folyóirat megrendelés után). Feltehetőleg részint ennek is köszönhető, hogy a következő évben a folyóiratok ismét tőle rendelték meg. Az állomány folyamatos gyarapítása mellett kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon az eddig beszerzett és leltárban szereplő dokumentumok megvannak-e hiánytalanul. Az 1892/93-as tanév második félévében Czakó Kálmán és Monostori Károly egy állomány-ellenőrzési próbát végeztek. A próbaleltárkor bizonyos anyagrészekben hiányokat találtak, de miután nem végeztek teljes állományfelmérést, így a tényleges hiány nagysága nem volt kimutatható (főleg a folyóiratok számbavétele volt bizonytalan). Jellemző példa azonban, hogy a kéthárom évvel korábban az Ifjúsági Kör számára átadott ifjúsági könyvtár ekkorra teljes egészében elveszett.

13 A tanártestületi ülés jegyzőkönyvének részlete, december 9. A könyvtár további fejlesztése előtt egy teljes körű új leltár felvételét javasolták, amelynek módszerét is meghatározták: minden könyvet egyesével kézbe kell venni és így kell feldolgozni, természetesen a meglévő katalógust is felhasználva. A hatalmas munkát Tangl Ferenc és Plósz Béla a következő év elejére el is végezték. A leltár eredménye az lett, hogy bár elég jelentős hiányok voltak bizonyos területeken, a Plósz Béla idejében beszerzett könyvekből egy sem hiányzott. A leltár befejeztével új könyvtárhasználati szabályzatot terveztek, amelyet kiadtak véleményezésre a volt könyvtárvezetőnek, Nádaskay Bélának április 16-án Plósz Béla felmentését kérte a könyvtárnoki teendők alól, és a tanártestület Bugarszky Istvánt bízta meg a könyvtár további kezelésével. Az új könyvtárnok kinevezésekor a könyvtárnok és a takarító díjazását is jelentősen növelték. A rendelkezésre álló 180 forintból a vezető eddigi évi 10 forint díjazását 150-re, a szolga (takarításért) addig kapott 5 forintját pedig 30 forintra emelték.

14 Bugarszky István ( ) 1895-ben Darányi Ignác lett az agrártárca vezetője. Ez kedvező változásokat hozott a Magyar királyi Állatorvosi Akadémia életében, hiszen ő egész munkássága alatt kiemelkedő figyelmet fordított az állatorvosi oktatásra. Az utolsó negyedszázad fejlődése jól nyomon követhető mind a diákok számának növekedésében (1875-ben 33 diák, 1897-ben 333 diák), mind a tanári kar létszámában (1875ben 12 oktató, míg 1897-ben 29 oktató volt) május 16-án Plósz Béla a tanártestületi ülésen bejelentette, hogy a könyvtárat Bugarszky István segédtanárnak átadta, aki a kémia tanszéken végzett munkája mellett foglalkozott a könyvtárral is ban a növekvő munkára és a könyvtár évi dotációjának emelésére való tekintettel a tanártestület kéri a minisztériumtól, hogy az ezért járó munkadíjat emeljék fel. A tanártestületi ülés jegyzőkönyvéből, április 16 A század legvégére komoly tudományos élet alakult ki az Állatorvosi Akadémián. Ennek folyományaként a gondos professzorok által addig is folyamatosan fejlesztett könyvtár még inkább előtérbe került. Fejlesztésének, bővítésének költségét az évi költségvetések tervezésekor is megemlítik, hiszen büdzséje ekkoriban olyan kevésnek mondható, hogy önálló

15 művek vásárlására alig jutott pénz a folyóiratok beszerzése mellett. Annak ellenére, hogy a legfrissebb kutatási eredmények a folyóiratokban jelentek meg, a korszak alapvető és elfogadott tudományos alapgondolatait tartalmazó könyvek beszerzésére is nagy szükség lett volna. Az Állatorvosi Akadémián folyamatosan emelkedett a kutatások száma, amelyek igényelték a modern és jól felszerelt könyvtárat. Ennek megvalósítása érdekében egy bizottságot hoztak létre, amelynek közvetlen célja a könyvtár használhatóságának növelése volt, tagjai pedig Monostori Károly, Kóssa Gyula és Bugarszky István lettek. E korszak kezdetének elemi problémái után a könyvtár szervezése kezdett szakmailag jelentős feladattá válni. Igazi modern tudományos könyvtár alapjait fektették le a neves oktatók, akik végzettségüket tekintve nem könyvtárosok, de a könyveket fontosnak tartó tudósokként, legjobb tudásuknak megfelelően vezették a könyvtárat.

16 Magyaray-Kossa Gyula ( ) "...hogy egy könyvtár igazán használható és rendeltetésének megfelelő legyen, annak első feltétele a szakszerű pontossággal egybeállított katalógus" olvashatjuk Kóssa Gyula (aki 1909-től a Magyary-Kossa Gyula nevet használta) 1902-ben megjelent katalógusának előszavában (Kóssa, 1902: III) ben a könyvtári munkát már korábban is segítő Kóssa Gyulát nevezték ki az M. kir. Állatorvosi Főiskola könyvtárának vezetőjévé. Első nagy vállalkozása a könyvtár nyomtatott katalógusának megjelentetése volt. Egy katalógus elkészítésének alapfeltétele, hogy az adott könyvtári állomány rendezett és hozzáférhető legyen. A könyvtár állományának rendezése az 1800-as évek végén többször is felmerült a tanácsüléseken, de ennek ellenére nem volt számottevő változás; végül Kóssa Gyula a katalogizálás megkezdése előtt kénytelen volt több hónapot a könyvtár rendezésével tölteni. A professzor, könyvtáros végzettség híján, sok odafigyeléssel és tanulással a mindenkor rá jellemző pontossággal végezte el a katalogizálás feladatát is, a kornak megfelelő színvonalon. A könyvtár állománya 6352 kötet volt a katalógus alapján. A feldolgozásnál a feltárni kívánt anyagok között műfaji szempontok szerint tett különbséget, így míg a különlenyomatok teljes számban megtalálhatók a katalógusban, addig a külföldi állatorvosi iskolák évkönyvei nem. A következő években a katalógus naprakészen tartására a főiskola évkönyvében az aktuális gyarapodást is közzétették. (A tanári kar nagyra értékelte az elvégzett munkát, és 600 koronát kért a földművelésügyi minisztertől Kóssa Gyula díjazására.) Az 1901 és 1902-es tanévben a könyvtár költségvetése: 5000 korona, az éves gyarapodás pedig 300 kötet volt, aminek jelentős részét (85 darabot) ajándékként kapta a gyűjtemény. Kóssa Gyula nemcsak könyvtárvezető volt, hanem mint adományozó is jó példával járt elöl: hiszen volt olyan év, hogy 75 könyvvel járult hozzá a szakirodalmi dokumentumok választékának bővítéséhez (A m. kir. Állatorvosi katalogusa, 1902: 1). A korszak majd minden neves állatorvosa gyarapította a bibliotéka állományát az évek folyamán, csak néhányat kiemelve közülük: Hutÿra Ferenc, Tormay Béla, Zimmermann Ágoston. Kóssa Gyula más területen is fontos szerepet játszott a főiskola életében, mint azt egy 1904-es tanácsülési jegyzőkönyvben is olvashatjuk. A dokumentum szerint felmentését kéri az állatorvostan történetének előadása alól, egyéb sokirányú elfoglaltságaira hivatkozva: Kóssa Gyula könyvtár- és tudománytörténet szempontjából kiemelkedő műve az 1904-ben megjelent Magyar állatorvosi könyvészet Az első állatorvosi bibliográfus nem könyvtáros, hanem orvos, a gyógyszertani tanszék első vezetője és ezeken felül az állatorvoslás történetének előadója volt.

17 A század elején kevés tudományág rendelkezett ilyen filológiai igényességű összeállítással. A tudós professzor szerény büszkeséggel írja előszavában: "Hálátlan feladatra vállalkozik az, aki bibliográf át ír. Rengeteg fáradsággal olyan könyvet szerkeszt, amelynek tulajdonképpen nincsen is igazi könyv jellege, mert hiszen nem olvassa senki. ( ) Hát bizony, a bibliográfa-író munkájából hiányzik ez az édes serkentés. De van helyette más, amely azt jóformán pótolja, az a meggyőződés t.i., hogy az efféle könyv is szükséges könyv." (Kóssa, 1904: VII) 1907 tavaszán a tanártestület az ifjúság gondolkodásának a tudományos művek felé való irányítására ifjúsági könyvtár létrehozását kérte (4000 korona költséggel). Ennek oka lehetett, hogy a hallgatók többsége tanuláskor az elérhető jegyzetekre és tankönyvekre szorítkozott, további szakirodalmakat nem keresett és nem olvasott. A terv célja, hogy minél több fiatal induljon el a tudományos munkásság felé vezető úton. Alapvetőnek tekintették az ifjúkori kedvet a későbbi tudományos érdeklődés felkeltéséhez: még egy háztáji állatorvosnak is nagy szüksége van a korszerű szakkönyvekből szerezhető ismeretekre. A jegyzőkönyv sorai

18 arra utalnak, hogy a diákok továbbra sem használhatták a főiskola könyvtárát a maihoz hasonló módon. A hallgatóknak kialakított könyvtár állományába az ifjúsági kör könyvein kívül Kóssa Gyula szeretett volna olyan állatorvosi és egyéb tudományos műveket elhelyezni, amelyek a diákok ismereteit bővítik. Az új olvasóterem másik célja volt, hogy a sok szabadidővel rendelkező hallgatókat az akkor igen kedvelt kávéházaktól és mulatóktól távol tartsa. Az évek múltával a könyvtár dotációja nem nőtt, sőt 1907-ben 4000 koronára csökkent. Ennek ellenére, Kóssa Gyula továbbra is folytatta megkezdett munkáját, a régi állatorvosi könyvek beszerzését: Különös gond lett fordítva a régi hungarikumok beszerzésére; szintúgy a különlenyomatokra és egyéb füzetes nyomtatványokra is, melyek külön osztályba sorozva kezeltetnek és a számuk, rövid idei gyüjtés után, ma már meghaladta az ezret. (A m. kir. Állatorvosi katalogusa, 1908: 2) A könyvtári helyiség az évek során a jelentős gyarapodás ellenére sem változott, és külön olvasótermet sem hoztak létre a használhatóságot javítandó. Kóssa Gyula leírása szerint a könyvtár szinte használhatatlanul zsúfolt volt. Egy évvel az ifjúsági olvasóterem ötlete után, 1908 áprilisában újabb fejlesztésre irányuló kísérletet láthatunk: egy állandó könyvtári szolga kinevezését, altiszti rangban. Miután már nem lett volna lehetséges, hogy a rektori hivatal szolgája egyedül, mellékfoglalkozásban törődjék a könyvtárral. A hangsúlyosan kért altiszt személyében nem egy egyszerű kisegítőt, hanem egy alapműveltséggel rendelkező megbízható munkatársat kerestek. Az elkövetkező évek minden igyekezete ellenére Magyary-Kossa Gyula könyvtárvezetősége alatt a kérdést nem sikerült megoldani december 10-én dr. Magyary-Kossa Gyula lemond a könyvtár vezetéséről, és egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a rektor kérésére sem változtatja meg döntését.

19 Guoth György Endre ( ) Amikor Guoth Gy. Endre átvette a könyvtár vezetését, még tartott az I. világháború. Működésének öt esztendeje bővelkedett a nagy horderejű történelmi eseményekben, a továbbiakban azonban azokról a nehézségekről lesz szó, amelyek a főiskolát sújtották. A könyvtárvezető-váltáskor a könyvtár működésének felügyeletére könyvtári bizottságot is létrehoztak. Tagjai a főiskola tanárai közül kerültek ki. Első alkalommal a volt könyvtárvezetőt, Zimmermann Ágostont, Marek Józsefet és Roher Lászlót kérték fel. A könyvtári bizottság feladata az volt, hogy a könyvtárvezetővel együttműködve segítse az elvégzendő feladatok meghatározását és a mind jobb szolgáltatás megvalósításához szükséges lépéseket. Az ifjúsági olvasóterem még ekkor (1917-ben) is zárva tartott, mert Ádám Mihály könyvtári altisztet továbbra sem mentették fel a katonai szolgálat alól. A háború befejeztével összegezték az eltelt időszak hiányosságait is. Megállapították, hogy a külföldi folyóiratok rendelése jelentősen visszaesett, és az idegen nyelvű szakkönyvek beszerzése is akadozott. A tanári kar 1921-ben a minisztériumhoz fordult segítségért: az elmaradt folyóiratok és könyvek beszerzésére ötvenezer koronát kértek, de nem kapták meg. A hallgatók tanulását nagyban nehezítette, hogy a fontos tankönyvek nem voltak megfelelő számban elérhetők, és megvásárolni azokat sokaknak nem volt lehetőségük. A probléma megoldását a tanári kar abban látta, hogy a minisztériumtól igényelnek pénzt a hallgatók számára kölcsönadandó könyvek vásárlására, de a kérést ismét nem teljesítették az ország anyagi helyzetére való hivatkozással ban a könyvtár és a főiskola addig sem kedvező helyzete tovább romlott, amit mi sem szemléltet jobban, mint az, hogy még az évkönyv kiadása is szünetelt (1921-ig). Végül a megjelenő évkönyv rövid összefoglalót közölt a háborút követő évek eseményeiről, de a könyvtár ebből teljesen kimaradt december 9-én Guoth Gy. Endre lemondott a könyvtár vezetéséről, és Kotlán Sándor megbízott előadót ajánlotta maga helyett.

20 Kotlán Sándor ( ) A könyvtár vezetését 1921 végén vette át Kotlán Sándor. Az M. kir. Állatorvosi Főiskola nagyhírű vezetője, Hutÿra Ferenc mindent elkövetett a könyvtár szakmai színvonalának megőrzésé ért, de a külső körülmények kedvezőtlen változásai megszakították a könyvtár több évtizedes, felfelé ívelő nagy korszakát. A következő években a minisztérium többször is elutasította a könyvtár támogatására irányuló kéréseket, általában fedezet hiányában. A fejlesztés gondolatát pártolták ugyan, de kérték a tanári kart, hogy az összeget a főiskola költségvetésébe állítsa be. Az elmaradások pótlására 500 ezer koronát tartottak volna szükségesnek, azonban a főiskola dotációja ezt nem tette lehetővé, csak az elengedhetetlenül fontos művek beszerzésére volt fedezet. "A tudományegyetemek, a közgazdasági fakultás, a műegyetem, az állatorvosi, a bányászati és erdészeti főiskolák tanáraiból alakult Felsőoktatási Egyesület." (Az egyetemi tanárok, 1922) 1923-ban százezer korona segélyt nyújtott a főiskolának. A pénz legmegfelelőbb felhasználásáról egy tanácsülésen egyeztetett a tanári kar, ahol felszólalt Zimmermann Ágoston és Marek József, aminek eredményeként az összeget az Állatorvosi Főiskola könyvtára kapta, hogy a múltbéli események hatására keletkezett hiányokat legalább részben pótolhassa. A főiskola tanévnyitó beszédében ekkoriban visszatérő elem volt a főiskola rossz anyagi helyzete és ezzel kapcsolatban a könyvtár sanyarú sorsa: a több mint kötetből álló nagy értékű szakkönyvtár pedig ideiglenes és alkalmatlan helyiségben egy tanár irányítása mellett egyetlen napibéres altiszt gondozására van bízva (Hutÿra, 1926: 6) A későbbiek egyre tudatosabb beszerzései mellett egyéb könyvtárosi munkák is folytatódtak. A könyvtári állomány átkatalogizálása folyamatban volt, azonban a munka lassan haladt, mert az elvégzésére felkért személy a többi feladata mellett havonta összesen tíz napot tudott erre fordítani. Zimmermann Ágoston azt javasolta, hogy a diákok számára a szükséges tankönyveket a könyvtár nagyobb számban szerezze be, és a hallgatók onnan kölcsönözhessék azokat. A tanári kar örült a javaslatnak, de anyagi gondok miatt erre nem került sor. A könyvtár fejlődése, gyarapodása a sok nehézség ellenére is folyamatosnak mondható. Az 1920-as évek elején a könyvtár cserekapcsolatokat ápolt több külföldi intézménnyel, és így jutott hozzá néhány francia és svájci folyóirathoz, a nálunk megjelenő Állatorvosi Lapokért cserébe ban 7 folyóirat előfizetését a Rockefeller Alapítvány biztosította. A külföldre került állatorvosok is szívükön viselték az alma mater sorsát, így 1923-ban Zechmeister László írt a főiskolának, hogy a Comptes rendus de Laboratoire Carlsberg című folyóiratot térítés nélkül

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Miskolc, 2016. A MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR HÁLÓZATI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI

Részletesebben

A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk:

A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk: A Hutӱra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum levéltári fond- és állagjegyzéke A fondrendszer kialakításakor az alábbi számkeretet alkalmaztuk: 1 20. fond: A jogelőd intézmények, illetve az Egyetem (Kar)

Részletesebben

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 -

A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A SAPIENTIA SZERZETESI HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA - 1 - A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola (a továbbiakban: Főiskola) Szenátusa (a továbbiakban: Szenátus)

Részletesebben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata Érvényes: 1998. november 18-tól Készítette: Jóváhagyta: Baranya Péter könyvtáros.

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. számú melléklet POLLACK MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRI GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Készítette: Pataki Sándorné Szathmáry Péterné könyvtáros ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A Pollack Mihály Általános Iskola

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat I. A könyvtár általános adatai: Neve: Iskolai és Közművelődési Községi Könyvtár Székhelye: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, 4533 Sényő, Kossuth. u. 33. Fenntartó neve: Sényő

Részletesebben

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban

Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban Mozgókönyvtári feladatellátás 2012-ben a hévízi városi könyvtárban A mozgókönyvtári feladatellátást nyújtó szervezet: Gróf Festetics György Műv. Kp. Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Igazgató: Halász

Részletesebben

BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma 1075 Budapest, Wesselényi utca 38.

BGSZC II. Rákóczi Ferenc Közgazdasági Szakgimnáziuma 1075 Budapest, Wesselényi utca 38. Gyűjtőkörök Intézményi ügyek Intézményi alapdokumentumok Fenntartói irányítás Gazdasági Hivatal anyagai Bizonyítvány másolat, másodlat Munkaszerződés és kinevezés módosítás (Munkaügy) Megállapodások, szerződések

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 15. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának

Részletesebben

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december

KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2014. december KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2014. december 1. Általános rendelkezések (1) A könyvtár neve: Edutus Főiskola Könyvtára (2) Székhelye és címe: 2800 Tatabánya, Béla király krt. 58. (3) Létesítésének

Részletesebben

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtára MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 2013. Budapest, 2013. március 22. Budayné Baráth Blanka MTA ATK TAKI könyvtárosa

Részletesebben

1. A Könyvtárra vonatkozó általános tudnivalók

1. A Könyvtárra vonatkozó általános tudnivalók A Sola Scriptura Teológiai Főiskola Könyvtára (a továbbiakban Könyvtár) Szervezeti és működési szabályzatának elkészítésekor az alábbi törvények és rendeletek előírásait vettük figyelembe: a kulturális

Részletesebben

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM

A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM A DEBRECENI REFORMÁTUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK 15/K. SZ. MELLÉKLETE Ikt. szám: 179/1300/22-2/2012. SZOCIÁLETIKAI KUTATÓINTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debrecen

Részletesebben

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 13.

Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető. Budapest, 2010. december 13. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Könyvtárának Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzata Készítette: Dr. Knorrné Csányi Zsuzsanna könyvtárvezető Budapest, 2010. december 13. 1 Színház- és Filmművészeti

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról A BME Levéltár idei levéltári napjának apropóját az ország első integrált felsőoktatási intézménye megalakulásának 80. és felbomlásának 70. évfordulója

Részletesebben

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA AZ IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA Jelen szabályozás az Iparművészeti Múzeum (a továbbiakban: Múzeum) Könyvtára (a továbbiakban: Könyvtár) Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK Orbán Éva könyvtárigazgató orban.eva@aotk.szie.hu A kezdetek ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM Hisz mindnyájunknak

Részletesebben

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára

A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Könyvtári szakmai nap Győr, 2014. 03. 25 Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete A Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára Szemerey Tamásné Dr. levéltárvezető Dr. Sági Éva levéltáros Egyetemi

Részletesebben

r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN rr r TÖRTÉNETE Budapest

r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN rr r TÖRTÉNETE Budapest r r JONAS KAROLY VEREDY KATALIN AZ rr r ORSZÁGGYŰLÉSI TÖRTÉNETE KÖNYVTÁR 1870 1995 Budapest 1995 TARTALOMJEGYZÉK A szerkesztő előszava '. 11 Rövidítések jegyzéke.14 l. AKONYVTAR ELSŐ ÉVSZÁZADA 15 1. A

Részletesebben

A könyvtári rendszer

A könyvtári rendszer A könyvtári rendszer Mi a könyvtár? Információk (dokumentumok) rendszerezett gyűjteménye, amelyet közhasználatra szánnak. A könyvtár gyűjt (könyv, periodika, CD, DVD stb.) rendszerez, hogy visszakereshetők

Részletesebben

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Kari Könyvtára Szervezeti és Működési Szabályzata I. A Könyvtárra vonatkozó adatok -A Könyvtár elnevezése: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi

Részletesebben

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat

A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár. Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat 1 A Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Jászberényi Könyvtár Könyvtárhasználati és Szolgáltatási Szabályzat (Az Ügyrend 2. sz. melléklete) Készítette: Fenyvesi Olga Jászberény,

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata

MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Könyvtárának Használati Szabályzata 1. A Könyvtár feladata Az MTA ATK TAKI Könyvtárának állománya az intézet keretében folyó tudományos kutatómunka szolgálata mellett

Részletesebben

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2016.

Használói elégedettségvizsgálat 2016. Használói ségvizsgálat 2016. A Berzsenyi Dániel Könyvtár ISO minőségirányítási rendszerének megfelelően a látogatók könyvtárhasználati szokásait és ségét vizsgáltuk kérdőív segítségével. Az összehasonlíthatóság

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM EGYETEMI KÖNYVTÁR GYÜJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. sz. melléklet -2013- Bevezetés A gyűjtés szakterületi-tartalmi körét a Könyvtár feladataiból adódó követelmények, illetve az 1997. évi

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY

ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY ÖSSZEHASONLÍTÓ KÖNYVTÁRTUDOMÁNY A MKOT és a MKOF szervezésében megvalósuló könyvtárosképző tanfolyamok bemutatása Összeállította: Molnár Andrea Informatikus-könyvtáros MA Wlassics Gyula (1852-1932) miniszter

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Használói elégedettségvizsgálat 2015. Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÖNYVTÁR

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÖNYVTÁR 2. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 11. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI REND KIEGÉSZÍTÉSE KÖNYVTÁR

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. A könyvtár azonosító adatai: A könyvtár neve: Zrínyi Miklós Bolyai János Általános Iskola Zrínyi Székhelyintézmény könyvtára Pontos címe: 8800 Nagykanizsa,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok - Intézményi adatok - A legfontosabb működési feltételek - A könyvtár bélyegzői - Az intézmény típusa és helye a könyvtári rendszerben

Részletesebben

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata A Veszprém Megyei Levéltár Szakkönyvtárának gyűjtőköri szabályzata I. Az állománygyarapítás módja 1. A szakkönyvtár gyűjtőkörét és az állománygyarapítás módját a könyvtári szabályzatban megfogalmazott

Részletesebben

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban Némethné Hajdu Márta projekt menedzser Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete 2011. 03. 17 Mint a csillagokat a távcsövek, úgy húztam körém, s egyre

Részletesebben

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT

A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. sz. melléklet A SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KAR BÉKÉSCSABAI KÖNYVTÁRA GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT 1. A könyvtár állománya gyűjtőköre A Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A jog útvesztőjében, avagy hogyan legyünk naprakészek a könyvtárakat érintő törvények változásaiban

A jog útvesztőjében, avagy hogyan legyünk naprakészek a könyvtárakat érintő törvények változásaiban A jog útvesztőjében, avagy hogyan legyünk naprakészek a könyvtárakat érintő törvények változásaiban Dr. Kenyéri Katalin EMMI Könyvtári és Levéltári Osztály 2016. A könyvtárosok, mint információközvetítő

Részletesebben

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport

A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Killyéni András A kolozsvári egyetem tanárai és a sport Az első világháború előtti kolozsvári sportélet fejlődését kétségtelenül meghatározták az akkori sportvezetők: arisztokraták, köznemesek, később

Részletesebben

A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai

A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai 2.sz.melléklet A Kertvárosi Általános Iskolai Könyvtár használatának szabályai A könyvtár használata és szolgáltatásai A könyvtár legfőbb feladata, hogy a kölcsönzési időben lehetővé tegye a gyűjteménye

Részletesebben

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kari Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár Szervezeti és Működési Rendjének 7. számú melléklete Keszthely Hatályba lépés ideje:

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK Készítette: Fenyvesi Judit 2016. Elhangzott a Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében c.

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 1. Fejezet száma: XXXIII. megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Köztestületi költségvetési szerv a) azonosító adatok

Részletesebben

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata

A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata A Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Könyvtárának Szervezeti és Működési Szabályzata I. Általános rész 1. A könyvtár adatai: 1.1. Megnevezése: Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság [a továbbiakban: Múzeum]

Részletesebben

Pályakezdő könyvtárosok műhelytalálkozója 2007. január 17. KÖNYVTÁR

Pályakezdő könyvtárosok műhelytalálkozója 2007. január 17. KÖNYVTÁR Pályakezdő könyvtárosok műhelytalálkozója 2007. január 17. Beszerzés Számítógépes feldolgozás Takarítás KÖNYVTÁR Könyvtári rend Könyvtárrendezés Állományrendezés Statisztika Kölcsönzés A találkozó fő témája

Részletesebben

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez

Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Az Ady Endre Könyvtár kérdőíve az olvasók elégedettségének értékeléséhez Kedves Könyvtárhasználónk és Látogatónk! Szeretnénk megismerni, hogy könyvtárunk szolgáltatásai mennyire felelnek meg az Ön igényeinek.

Részletesebben

Az Edutus Főiskola Könyvtára Ü gy r e n d i Sz a b á ly z a t a

Az Edutus Főiskola Könyvtára Ü gy r e n d i Sz a b á ly z a t a 3. sz. melléklet Az Edutus Főiskola Könyvtára Ü gy r e n d i Sz a b á ly z a t a 1. Általános rendelkezések (1) Az Edutus Főiskola (továbbiakban Főiskola) a Szervezeti és Működési Rend (továbbiakban SZMR)

Részletesebben

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata

Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata Az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet Könyvtárának Könyvtárhasználati Szabályzata A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezése

Részletesebben

MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ ANDREETTI KÁROLY KÖZSÉGI KÖNYVTÁRBAN január 1. Készítette: Kulcsárné Bernáth Hajnalka

MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ ANDREETTI KÁROLY KÖZSÉGI KÖNYVTÁRBAN január 1. Készítette: Kulcsárné Bernáth Hajnalka MINŐSÉGMENEDZSMENT AZ ANDREETTI KÁROLY KÖZSÉGI KÖNYVTÁRBAN 2016. január 1. Készítette: Kulcsárné Bernáth Hajnalka Andreetti Károly Községi Könyvtár Tartalomjegyzék I. Az Andreetti Károly Községi Könyvtár

Részletesebben

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT Legfontosabb tudnivalók A könyvtár nyilvános szolgáltatásait igénybe veheti bárki, aki a könyvtárhasználati szabályzatot magára nézve elfogadja és betartja. A könyvtárat használhatja

Részletesebben

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata I. A könyvtár általános adatai: 1. A könyvtár neve: Gáthy Zoltán Városi Könyvtár és Helytörténeti Múzeum Székhelye: Komárom-Esztergom megye

Részletesebben

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék

A KÖNYVTÁRHASZNÁLAT RENDJE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1. Felhasznált jogszabályok 3 2. Alapelvek 3 3. A könyvtárra vonatkozó adatok 4 4. Személyi feltételek 4 5. Használói köre 4 6. A könyvtár bélyegzőjének leírása 4 7. A könyvtár fenntartása

Részletesebben

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre

Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum. Költségvetési alapokmánya. 2008. évre A Ludwig Múzeum Kortárs Művészeti Múzeum Költségvetési alapokmánya 2008. évre Fejezet száma, megnevezése: XX. Oktatási és Kulturális Minisztérium Szektor: 1051 Cím / alcím: 300 PIR törszszám: 329134 Intézmény

Részletesebben

I. A Szent István Egyetem

I. A Szent István Egyetem I. A Szent István Egyetem REKTORI KÖSZÖNTŐ 2000-ben - több, korábban önálló egyetem és főiskola integrációjával - létrehozott egyetemünk névadójára, államalapító Szent István királyunkra az egész ország

Részletesebben

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től.

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat. Érvényes: 2009. november 31-től. Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 1157 Budapest Árendás köz 8. Gyüjtőköri szabályzat Érvényes: 2009. november 31-től. Jóváhagyta: Fischerné Szilasi Gabriella igazgató 1. Az iskolai

Részletesebben

A több városban működő integrált egyetemek levéltári hálózata tapasztalatai

A több városban működő integrált egyetemek levéltári hálózata tapasztalatai Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség vándorgyűlése Sopron, 2013. augusztus 26-28. A több városban működő integrált egyetemek levéltári hálózata tapasztalatai Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Levéltára

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2016.

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére

Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Döntéshozatal: minősített többség V-3/2014. Nyü. Ügyiratszám: /2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-ai ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár

Részletesebben

Könyvtári munkafolyamatok

Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Alfolyamatok Részfolyamatok Támogató folyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Vezetési folyamatok Állományalakítás A dokumentum

Részletesebben

Az iskola múltja és jelene

Az iskola múltja és jelene Az iskola múltja és jelene A zsákai református egyház az 1700-as évek elején építteti az első iskolát a fiúk számára, majd a lányok részére 1745-ben épült önálló iskola, egy-egy tanítóval. Iskolaszervezete

Részletesebben

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete)

A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata. (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata (Az Ügyrend 3. sz. melléklete) A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának Gyűjtőköri Szabályzata A Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára

Részletesebben

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája A HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉS SZABÁLYZATA

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája A HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉS SZABÁLYZATA Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája A HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉS SZABÁLYZATA Budapest 2007 1. A Hallgatói Véleményezés Szabályzatának hatálya (1) A Hallgatói Véleményezés Szabályzata

Részletesebben

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata

A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár Könyvtárhasználati Szabályzata A Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár és Teológiai Szakkönyvtár könyvtárhasználati

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló

Pályázati azonosító: 3543/00205. Beszámoló Pályázati azonosító: 3543/00205 Beszámoló az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma által kiírt Muzeális értékű gyűjtemények védelmét és hosszú távú megőrzését szolgáló állományvédelmi szolgáltatásra pályázat

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke.

A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. A Pécsi Tudományegyetem Levéltárának fond- és állagjegyzéke. VIII. Tanintézetek, intézmények 1. A Pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem iratai (1837-) 1914-1923 (-1935), 5,48 ifm a. A Rektori

Részletesebben

ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET WAGNER KÁROLY ERDÉSZETI SZAKKÖNYVTÁR

ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET WAGNER KÁROLY ERDÉSZETI SZAKKÖNYVTÁR ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET WAGNER KÁROLY ERDÉSZETI SZAKKÖNYVTÁR A z Országos Erdészeti Egyesület (OEE) könyvtárának kialakítása a több, mint 150 éve, az 1851-es esztendõben alapított, Pozsonyban székelõ

Részletesebben

Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárhasználati szabályzata

Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárhasználati szabályzata 3.sz.. melléklet Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárhasználati szabályzata Kunszentmárton, 2013. május 01. 1. A könyvtár használati köre Az iskolai könyvtárat az iskola

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében

A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében A nyugalom szigetei(?) Múzeumi könyvtárak Győr-Moson-Sopron megyében Stabilitás Innováció Inspiráció Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. vándorgyűlése Múzeumi és mezőgazdasági szekció Győr, 2012. június

Részletesebben

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata

Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k. A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Ikt. sz.: SZF/ /2013. S z o l n o k i F ő i s k o l a S z o l n o k A Szolnoki Főiskola Demonstrátori Szabályzata Preambulum A Szolnoki Főiskola (továbbiakban Főiskola) oktatói és kutatói munkájának, kutatásszervezési

Részletesebben

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30.

Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, november 3 30. A Magyar Tudomány Ünnepi Hónapja, 2012. november 3 30. A magyar tudomány napját a pozsonyi országgyűlés 1825. november 3 i felajánlásától származtatjuk. Az Országgyűlésen Gróf Széchenyi István adományával

Részletesebben

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva

Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Eötvös József Székhelyintézmény Készítette: Pap Éva Hódmezővásárhely, 2010. március 20. Az iskolai könyvtárhasználati útmutatója

Részletesebben

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata

A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata A BCE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati Szabályzata A BCKT 2014.05.14-ei ülésén, a 16/2014.(V.14.) számú határozatával támogatta a Szabályzat elfogadását. Ezzel egyidejűleg a tárgyban

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről

JELENTÉS. A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről Ikt.sz. 00-33/14 Kelt, 2014.02.04-én Magyarkanizsa JELENTÉS A magyarkanizsai József Attila Könyvtár 2013. évi tevékenységéről A közkönyvtárnak, mint kulturális intézménynek, feladata az ismeretekhez, információkhoz,

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLY ZATA

A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLY ZATA A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLY ZATA A Szervezeti és Működési Szabályzat alapdokumentumai - 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézkedésekről, a nyilvános könyvtári

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárának KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÚTMUTATÓJA

A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárának KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÚTMUTATÓJA A Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola könyvtárának KÖNYVTÁRHASZNÁLATI ÚTMUTATÓJA Készítette: Sunyovszky Anna Budapest, 2010 1. Az iskolai könyvtárat

Részletesebben

TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT -

TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT - TONK SÁNDOR KÖNYVTÁR - KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT - Elérhetőség: Déva utca 19. sz. RO-400375 Kolozsvár Tel./Fax: +4 0364 401458 http://kv.sapientia.ro/hu/konyvtar-bemutatas Könyvtárosok: Vincze-Jancsi

Részletesebben

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015.

AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYEI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2015. Az egri Főegyházmegyei Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata A szabályzat az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről

Részletesebben

AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KARI KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI RENDJE

AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KARI KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI RENDJE AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KARI KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI RENDJE 1 1999 I. A KÖNYVTÁRRA VONATKOZÓ ADATOK 1. A könyvtár elnevezése: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Kari Könyvtár. 2. A

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva A Közgyűlés VII-107/14.49/016. számú határozatának. melléklete Okirat száma: Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 011. évi CXCV. törvény 8/A. -a alapján

Részletesebben

Az SZMSZ 26 sz. melléklete. Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárhasználati szabályzata

Az SZMSZ 26 sz. melléklete. Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárhasználati szabályzata Az SZMSZ 26 sz. melléklete Apáczai Csere János Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárhasználati szabályzata 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja

A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja A Nyilvános Könyvtárak Adatbázisa és a Könyvtári Minerva Gyűjtőköri Adatbázis összevonása, a könyvtárak adatainak önálló adminisztrációja Garamvölgyi László könyvtári szakinformatikus Országos Széchényi

Részletesebben

Rigó József Általános Művelődési Központ

Rigó József Általános Művelődési Központ Rigó József Általános Művelődési Központ Könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2015. 12. 01-től érvényes Bugac A könyvtár alapfunkciója szerint általános gyűjtőkörű nyilvános települési könyvtár, szolgáltatásait

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL SZAKMAI BESZÁMOLÓ A TISZAZUGI FÖLDRAJZI MÚZEUM 2016. ÉVI MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL A program címe: Iránya a csillagos ég! - Éjszaka a Tiszazugban Dr. Róka András, főiskolai docens (Kémiai

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. október

Pályázati figyelő 2010. október Jelmagyarázat n.r. nincs adat nem releváns Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 i Nemzeti Kulturális Alap - NKA NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Részletesebben

ÁPORKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

ÁPORKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA A Pályázati azonosító: 204105/03034 Áporka 2017 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Szakmai bemutató 1.1 - A megvalósulás rövid ismertetése 3 1.2 - A támogatott tevékenység szakmai vonatkozásai, tapasztalatai 4 1.3 -

Részletesebben

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK

ID. SZINNYEI JÓZSEF ( ): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK ID. SZINNYEI JÓZSEF (1830 1913): TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS MATEMATIKAI ÍRÁSOK A HAZAI FOLYÓIRATOKBAN (1778 1873) A szöveget sajtó alá rendezték a Magyar Tudománytörténeti Intézet munkatársai, Gazda István

Részletesebben

Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Könyvtára Könyvtára Könyvtáros: Ruszné Geréb Edit

Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Könyvtára Könyvtára Könyvtáros: Ruszné Geréb Edit Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Könyvtára Könyvtára Könyvtáros: Ruszné Geréb Edit Nyitva tartás: HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK Délelőtt ZÁRVA 11:00-11:45

Részletesebben

Vécsey Károly Könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata

Vécsey Károly Könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata Vécsey Károly Könyvtár Könyvtárhasználati szabályzata A Vécsey Károly Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános közkönyvtár. A közkönyvtári ellátást szolgáló könyvállományt Solt város lakossága társadalmi

Részletesebben

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

A térképkészítő huszártiszt kiállítás 2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet

Részletesebben

Törekvések a szakoktatás fejlesztésére ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016

Törekvések a szakoktatás fejlesztésére ( ) Dr. Nyéki Lajos 2016 Törekvések a szakoktatás fejlesztésére (1790-1867) Dr. Nyéki Lajos 2016 Tessedik szarvasi iskolája Négyévnyi szünet után, 1798-ban újraindult az iskola. Tanárai fizetést kaptak az államtól. A profil bővült,

Részletesebben

A ZMNE EKK Könyvtárhasználati Szabályzata

A ZMNE EKK Könyvtárhasználati Szabályzata A ZMNE EKK Könyvtárhasználati Szabályzata 1. A könyvtár használata A ZMNE Egyetemi Központi Könyvtára (továbbiakban: könyvtár) nyilvános állami egyetemi könyvtár. A könyvtárat minden 16 éven felüli személy

Részletesebben