A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KKV-INAK MARKETINGSTRATÉGIÁI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KKV-INAK MARKETINGSTRATÉGIÁI"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KKV-INAK MARKETINGSTRATÉGIÁI Budapest, Készítette: Pintér Márk

2 Tartalomjegyzék Táblázat- és ábrajegyzék Bevezetés Kis- és középvállalkozások szabályozása és aktuális helyzetük Az Európai Unió szabályozása KKV-k Magyarországon KKV-k export tevékenysége A gazdasági recesszió hatásai Új Széchenyi Terv Kis- és középvállalkozások általános SWOT elemzése Marketing szerepe a kkv-szektorban A siker útja: a marketing A marketingstratégia kialakításának általános folyamata a kis- és középvállalkozásoknál Közép-magyarországi régió Magyarország regionális felosztása A régió gazdasági szerepe Munkanélküliség A Közép-magyarországi kis- és középvállalkozások jelene Technikai fejlettség a régióban Primer kutatás kvantitatív adatfelvétel Hipotéziseim A kutatás metódusa, mintavétel Kérdőívek elemzése Demográfiai jellemzők A vállalkozások profilja A vállalkozások marketinghez való viszonya Hipotézisre vonatkozó kérdések A marketing célja és jövője a kis- és középvállalkozásoknál Versenyhelyzet A kutatás eredményeinek összefoglalása Primer kutatás mélyinterjúk A kutatás tárgya és célja

3 7.2. A kutatás részletei, a mélyinterjúk A mélyinterjúk felépítése A HH Trade Family Kft ELSŐ MAGYAR MEDIÁTOR IRODA Magyarország Zrt Építőipari középvállalkozás A mélyinterjúk összegzése Összefoglalás Javaslatok Irodalomjegyzék Mellékletek

4 Táblázat- és ábrajegyzék 1. táblázat: A kkv-k általános SWOT elemzése ábra: A kkv-k részesedése a bruttó hozzáadott értékből, ábra: Magyarország régiói ábra: A régiók részesedése a beruházások teljesítményértékéből ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása régiónként a III. negyedévben ábra: Ezer lakosra jutó működő kis- és középvállalkozás, ábra: Az egy vállalkozásra jutó árbevétel a kis- és középvállalkozások körében ábra: A megkérdezett vállalkozások száma méretenként ábra: Hol található a vállalkozás székhelye? ábra: A vállalkozási formák száma a települések nagyságát figyelembe véve ábra: Mivel foglalkozik a vállalkozás? ábra: Mennyire fontos a cég életében a marketing? ábra: Készítenek marketingstratégiát a cégnél? ábra: A marketing túl drága ábra: Szükséges a marketing a hosszú távú sikerességhez? ábra: Kevesebbet költenek marketingre, mint amennyit szeretnének? ábra: Az éves bevétel hány százalékát fordítják marketingre? ábra: A külső tanácsadó cégek költségesek ábra: Ki foglalkozik marketinggel a cégnél? ábra: A marketing a nagyvállalatok eszköze

5 20. ábra: Milyen marketing eszközöket alkalmaztak vagy alkalmaznak jelenleg is? ábra: Mi a marketing célja? ábra: Sikeresnek értékelik az eddigi marketing tevékenységeket? ábra: Hogyan tervezik változtatni a marketingre fordított kiadásokat? ábra: Fontos a versenytársak helyzetének figyelemmel követése?

6 1. Bevezetés Szakdolgozatomban a Közép-magyarországi régió kkv-inak marketing tevékenységeit mutatom be, ezáltal következtetve arra, hogy jelenleg élnek-e a vállalkozások a marketing lehetőségeivel, illetve mennyire érzik szükségesnek a vállalkozásuk sikeressége érdekében a jó stratégia kialakítását. Választásom azért esett erre a témára, mert a jelen gazdasági helyzetben a mikro-, kis- és középvállalkozások döntéskényszerben vannak a marketing területén. A vállalkozások nagy részének csökkentenie kell költségeit a fennmaradáshoz, és ez nagyban érintheti a marketingre fordított kiadásokat. Egy vállalatnak az eredményes, hosszú távú működés és fejlődés megalapozásához marketingkoncepciót, stratégiát kell kidolgoznia. Ehhez ismerni kell a vállalkozás külső környezetét, információt kell szerezni a potenciális vásárlókkal kapcsolatban, figyelni kell a versenytársakat és a piaci viszonyokat. Jelenleg Magyarországon ezek a típusú vállalkozások kevésbé érzik fontosnak a marketingeszközök kiaknázását, ami hosszú távon eredménytelenséghez vezethet. Kutatásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a felkeresett mikro-, kis- illetve középvállalkozások alkalmaznak-e marketingstratégiát, és ha igen meg vannak-e elégedve azok hasznosságával. Úgy vélem sok esetben azoknál a cégeknél, amelyeknél egyáltalán foglalkoznak a marketinggel, inkább a külső segítség lesz a jellemző, nem pedig az önálló marketingstratégia kialakítása, mivel nem feltétlenül áll rendelkezésükre a megfelelő anyagi háttér marketing részleg létrehozására. A dolgozatom két részből áll, az egyik a szekunder kutatás, melyben források segítségével leírom a kkv-szektor aktuális gazdasági nehézségeit, lehetőségeit és a Középmagyarországi helyzetüket. A kutatáshoz könyveket, szaklapokat, KSH jelentéseket és az internet segítségét használtam. Az internetes források felhasználása a jelentősebb, ami azzal magyarázható, hogy a legfrissebb információk itt érhetők el, de ezek közül a szakmailag leghozzáértőbb cikkekre, kutatásokra építettem. A második részben az önálló kutatásom által mérem fel a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetét, illetve a marketinghez való viszonyukat. A kutatásom maga is két részre bontható. Az egyik részben a fővárosban és Pest megyében található kis- és középvállalkozások körében kutattam kérdőíves megkérdezés segítségével annak érdekében, hogy kiderítsem milyen marketing eszközöket alkalmaznak és mennyit költenek ezekre, sikerességüket ellenőrzik-e, továbbá azt, hogy mennyire érzik fontosnak a vállalkozásuk jövője szempontjából a marketinget. 7

7 A kutatás másik részében három mélyinterjút készítettem Budapesten működő mikro-, kisés középvállalkozások vezetőivel. Az interjúalanyok kiválasztásakor fontosnak tartottam a budapesti érdekeltségű cégek megkeresését, mert a régión belül itt található a legtöbb kkv, ezért arra következtettem, hogy itt a marketing szerepe jelentősebb. Az interjúkat két esetben a vállalkozás vezetőjével, egy esetben pedig a gazdasági vezetővel készítettem. 8

8 2. Kis-és középvállalkozások szabályozása és aktuális helyzetük Dolgozatom fő témája a kis- és középvállalkozások marketing tevékenységeinek bemutatása, ehhez elengedhetetlen meghatározni mely vállalkozások tartoznak ehhez a szektorhoz Az Európai Unió szabályozása Az Európai Unión belül a vállalkozások 99 %-a kkv, számuk 23 millióra becsülhető és ezek adják az EU GDP-jének körülbelül 70%-át. A kkv fogalmának meghatározását az Európai Bizottság a 2003/86/EK ajánlásában fogadta el, melyben a foglalkoztatottak számának határértékeit a következőkben határozta meg: mikrovállalkozásnak az minősül, ahol az alkalmazottak száma nem haladja meg a 10 főt, kisvállalkozás esetében az alkalmazottak száma 11 és 50 fő közé esik, valamint középvállalkozásnak tekinthető az, ahol 51 és 250 fő a foglalkoztatottak száma. Az ajánlásban magasabbra emelte a pénzügyi plafonokat a nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg tekintetében. Erre azért volt szükség, mert az első kkv fogalom meghatározása óta bekövetkezett inflációt is figyelembe vették. A vállalkozások főként a tagállamokon belül működnek, csekély azoknak a száma, amelyek a saját tagállamuk határain túlnyúlóan is folytatnak gazdasági tevékenységet, ezért a tagállamoknak joguk van saját mutatószámokat kialakítani a kkv-szektor részére. Ez azért fontos mert az államok feladata, hogy segítséget nyújtsanak a kis- és középvállalkozások finanszírozásához KKV-k Magyarországon Hazánkban a évi XXXIV. törvény tartalmazza a kis- és középvállalkozások besorolásához szükséges mutatószámokat: 3. (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. 1 9

9 (2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 2 A besorolásnál felmerülhet az a probléma, hogy vagy az éves nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg meghaladja a határt, de mindkét tényező egyszerre nem éri el a törvényben meghatározott összeget. Ilyenkor elég, ha csak az egyik mutató felel meg a megadott értékeknek. Mivel ezek az értékek a évi XXXIV. törvényben euróban vannak megadva, forintra történő átváltásuk során a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza középárfolyammal kell számolni, úgy hogy a vállalkozás üzleti évének lezárásakor hatályos középárfolyamot kell alapul venni. Mind a pénzügyi eredményeket, mind az alkalmazottak számát tekintve akkor kerülhet át egy gazdasági társaság más vállalkozási besorolásba, amennyiben két egymást követő évben eltérnek a megadott határértékektől. 3 Hazánkban a legtöbb cég a kis- és középvállalkozások közé tartozik. Magyarországon 2009-ben a 689 ezer vállalkozás 99 %-a a kkv-szektorhoz tartozott, ezek közül az aktív gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások aránya 43 % volt, a bejegyzett nagyvállalatoknál ez az arány pedig 89 % volt. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyvállalatok nem engedhetnek meg hosszabb vagy rövidebb szüneteket a termelésben, míg a kkv-szektorban inkább jellemző az időszakos leállás, illetve sokkal nagyobb arányban állnak felszámolási vagy csődeljárás alatt. Külön érdekesség, hogy a szektoron belül a 2009-es adatok alapján a vállalkozások 96 %-a 10 főnél kevesebb alkalmazottal végzett gazdasági tevékenységet. Tehát a mikrovállalkozások szerepe a gazdasági életben jelentősnek mondható. A szektor mind a foglalkoztatásban, mind a gazdaságban jelentős évi XXXIV. törvény, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 3 10

10 szerepet tölt be az ország életében. Mivel az országban a legtöbb vállalkozás a kkv szektorban tevékenykedik a bruttó hozzáadott értékben is jelentős szerepet töltenek be ben a bruttó hozzáadott érték 56 %-át adták, ez az összeg több mint milliárd forintot jelentett ábra: A kkv-k részesedése a bruttó hozzáadott értékből, Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban, KSH szeptemberi jelentés, 18. oldal Az ábrán is látható, hogy az országon belül is jelentős eltérések mutatkoznak az egyes régiók között a kkv-k bruttó hozzáadott értékből való részesedését tekintve. A Közép- magyarországi régióban a bruttó hozzáadott érték 55 %-át adják a kkv-k, ami a többi régiót is megfigyelve az országos átlagnak felel meg. Kiemelkedő a Dél-Alföld, ahol a bruttó hozzáadott érték majdnem 80 %-át adják a kkv-k, ez azért igazán jelentős, mert a régiónkénti 1000 főre jutó kkv vállalkozások számában ez a térség az átlag alatt van KKV-k export tevékenysége Az éves gazdasági export hazánkban meghaladja a 15 ezer milliárd forintot, de a kkv-k szerepe ebben elhanyagolható. Mindösszesen 18 %-kal járulnak hozzá az export bevételhez. Ez az adat a többi Európai Uniós tagország átlagától 7 %-kal elmarad. 5 Magyarországon a szektor főként a saját készítésű termékekkel jelenik meg a külföldi piacokon, ezen belül is inkább a szomszédos tagállamok irányába kereskednek. Nagyon kevés azon cégek száma, amelyek szolgáltatással is megjelennek a külföldi piacokon. A kormány azt tervezi, hogy kereskedőházak létesítése révén segítséget nyújt a kkv-k külpiacra lépéséhez. A kereskedőház feladatai közé tartozna azon vállalkozásoknak segítségnyújtás, amelyek rendelkeznek olyan termékkel vagy technológiával, amelyek színvonala kiemelkedő, így alkalmas exporttevékenységre. Azok a vállalatok, amelyek már jelenleg is exportálnak, és szeretnének további terjeszkedést elérni, azok számára is állami

11 forrásokat biztosítanának, hogy később az eredmények hatására önállóan is sikeresen exportáljanak utolsó negyedévében a külpiacra lépés lehetőségére egymilliárd forintos keretösszegű támogatásra lehetett pályáznia a kis- és középvállalkozásoknak. Útjára indult egy olyan 27 milliárdos keretösszegű program is, amely az exporttevékenység támogatására, illetve arra irányul, hogy erősödjön a magyar vállalkozások külpiaci jelenléte. 7 Felmerül a kérdés, hogy miért lenne fontos megjelenni legalább az európai piacon. Válaszként több indokot is meg lehet jelölni, melyek az alábbiakban összegezhetőek: Az Európai Unión belül a külpiacra lépés feltételei jelentős szabadságot nyújtanak a vállalkozások számára. Az Unió piacára kilépés kevesebb kockázatot hordoz magában, könnyebb az információszerzés és a kereskedelmi szabályozásban is kevesebb az eltérés. Bővebb vevőkört biztosít a határon belüli értékesítéssel szemben. A nagyobb piacon a piaci rések száma is nagyobb. A pénzügyi hiányosságokon kívül komoly problémát jelent a külpiacra lépéshez a marketing és a megfelelő szakértelem hiánya. A legtöbb magyar vállalkozás honlapot sem üzemeltet, pedig az lenne az első fontos lépés a külpiacra lépéshez. Fontos marketing eszköz ugyanis egy minőségi honlap, teljes körű tájékoztatással, amely akár idegen nyelven is elérhető A gazdasági recesszió hatásai év eleji felmérések alapján a hazai kkv-szektor vezetői továbbra sem látják a válságból kivezető utat. Véleményük szerint a válság mélypontja még messze van. A kutatást a K&H végezte, 700 vezető felkeresésével és az eredmény több mint lehangoló. A kutatás kimutatta, hogy körülbelül a megkérdezettek 90 %-ára hatással volt a gazdasági visszaesés, ennek alapja a vevők fizetésképtelensége és a likviditási problémák a vállalkozások életében. A gazdasági válság által sújtott vállalkozások 20 %-a jelölte meg azt legfőbb problémaként, hogy a már kiállított számláik nagy része nem került kifizetésre

12 Tavalyi és 2012 év eleji kutatásaik alapján a három fő kérdéskörben az alábbiak szerint változott a cégvezetők megítélése: - Stagnálásra számított: 2011: 56 %, 2012: 51 %. - Javulásra számított: 2011: 28 %, 2012: 15 %. - További nehézségekre számított: 2011: 14 %, 2012: 33%. 8 Láthatjuk a cégvezetők megítélésében, hogy a válság további hatásait megjósolni szinte lehetetlen, mert mikor már mindenki stagnálásra számít, illetve a helyzet javulását várja újabb nehézségek jelennek meg. A kutatás eredményeit támasztják alá azok az adatok, amelyek a felszámolási és végelszámolási eljárások indítására vonatkoznak 2012 I. negyedévében. Felszámolást indítottak 5828 cég ellen, végelszámolást pedig 9048 céggel szemben indítottak az adott időszakban. Az előző évi első negyedéves adatok alapján a felszámolások terén 33 %-os, végelszámolások terén pedig 54 %-os növekedést mutat. Ezen tényszerű adatok igen rémisztőek lehetnek a gazdaság jövője szempontjából, különösen úgy, hogy leginkább a kkv-szektor vállalkozásait érinti a vég veszélye. Az ilyen mértékű növekedést nem csak a cégek helyzete idézte elő, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve a cégbíróságok komoly erőfeszítései is, amely a nem aktív gazdasági tevékenységet végző vállalkozások teljes körű vizsgálatában öltött testet. A helyzet ellenére a cégek alapításának aránya 31 %- kal nőtt az előző év első negyedévéhez képest. Ennek oka, hogy januártól a cégalapítás feltételei pénzügyi szinten növekedtek, a feltételek is komolyabbak és nehezebben teljesíthetőek lettek, ezért 2011 novemberében és decemberében az új szabályozástól tartva - megnőtt a cégalapítások száma, de ezt a cégbíróságok csak január hónapban jegyezték be, illetve tették közzé Új Széchenyi Terv Fontosnak tartottam, hogy a dolgozatomban az Új Széchenyi Tervet is röviden bemutassam, hiszen azzal a céllal hozták újra létre, hogy segítse a magyar gazdaság fellendítését és növeljék a foglalkoztatottak számát. A kormány a kkv-szektor

13 megsegítésében látja a jövőt, mert ez a gazdaságunk motorja. Ezen kívül elengedhetetlennek találják azt, hogy az Európai Unió forrásaiban rejlő lehetőségeket az eddigieknél jobban kiaknázzák. Mindez az Új Széchenyi Terv segítségével megtörténhet. A kormány az Új Széchenyi Terv vitairatát július 28-án ismertette, amit 2009 elejétől tartó elemzői munka előzött meg. Az Új Széchenyi Terv pályázati ciklusa végül január 14-én indult, a kkv-szektorra vonatkozó pályázatokat március elsejétől lehetett beadni. Eredményesség szempontjából a várakozások nem voltak alacsonyak a tervvel kapcsolatban, a magyar kormány tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését szeretné elérni, ezzel megalapozva a hosszú távú gazdasági stabilitást és fellendülést, illetve a versenyképesség javítását. A stratégia meghatározza a kitörési pontokat és az ehhez kapcsolódó programokat, amelyek a következőek: Gyógyító Magyarország Egészségipari program Zöldgazdaság - fejlesztési program Otthonteremtési program Vállalkozásfejlesztési program Tudomány Innováció program Foglalkoztatási program Közlekedésfejlesztési program novemberéig a kis- és középvállalkozások számára elérhető 200 milliárd forintból, 57 milliárd került kiutalásra, amit hétezer pályázó között osztottak szét. Átlagosan 15 millió forint volt egy pályázó igénye ben is óriási érdeklődés mutatkozik a pályázatok iránt, jelenleg a szektor részére kiírt pályázatok közül a Mikrovállalkozások fejlesztése című kiírására érkezett a legtöbb pályázat, ez a szám meghaladja a 4100-at. A Mikrovállalkozások fejlesztése tartalmaz vissza nem térítendő támogatást és támogatott hitelkonstrukciót a vállalkozások részére. Népszerűségét mutatja, hogy a pályázat leadási határideje december 31-e, de már most csak a Közép-magyarországi régióban a megpályázott támogatások összege atlagosan_15_milliot_kernek_a_kkv-k 14

14 meghaladja az erre a célra elkülönített források mértékét. A helyzet érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a keret bővítését tervezi. 12 Összességében az Új Széchenyi Terv alig több mint egy éve lépett életbe, és ha még gazdaságilag - az idő rövidsége miatt is - nem érezhető jelentős változás, mindenképpen pozitívum a vállalkozások pályázási kedvének jelentős növekedése, valamint az, hogy tavaly, amikor a terv honlapja megnyitott két hónap leforgása alatt 518 ezer látogatást regisztráltak %C3%A9se%20-%20GOP /M&menu=pview&idvalue=

15 3. Kis- és középvállalkozások általános SWOT elemzése Egy vállalkozás számára a célok meghatározása előtt mindenképpen ajánlatos SWOTanalízis készítése. Az angol mozaikszó a következő szavak kezdőbetűiből áll össze: strengths, weakness, opportunities, threats. 14 Az alábbiakban a három méretkategóriába tartozó cégek általános erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és az őket fenyegető veszélyeket gyűjtöttem össze: 1. táblázat A kkv-k általános SWOT elemzése, Forrás: Önálló szerkesztés Strengths - Erősségek Tapasztalat, egyedi termék, szolgáltatás, profi munkatársak (kapcsolataik, felkészültségük), állami támogatások, beszállítók köre, menedzsment. Weakness - Gyengeségek Műszaki, technológiai lehetőségek, pénzügyi helyzet, magasak a marketing költségek, rövid távú gondolkodás, jelen gazdasági helyzetben nehéz a hitelhez jutás, munkatársak nem megfelelő felkészültsége. Opportunities - Lehetőségek Európai Uniós és állami támogatások, piaci rések kiaknázása, regionális piacra lépés, marketingstratégia kialakítása, menedzsment kialakítása, külpiacra lépés lehetősége. Threats - Veszélyek Vásárló erő, versenytársak felkészültsége, állami intézkedések, szabályozások, technikai fejlődés, infláció, gazdasági ismeretek hiánya, gazdasági válság hatása. 14 Philip Kotler: Marketing menedzsment, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, o. 16

16 4. Marketing szerepe a kkv-szektorban A siker útja: a marketing Azoknál a kis- és középvállalkozásoknál, ahol semmilyen marketing tevékenységet nem folytatnak valószínűleg a rövid távú életben maradás a cél. A jelenlegi gazdasági helyzetben azok a vállalkozások, ahol nem végeznek külső környezet elemzést, ahol nem figyelnek a versenytársakra, a saját vállalkozásuk belső környezetére és a marketing lehetőségeivel még a minimális szinten sem foglalkoznak, hosszú távon kevésbé lehetnek életképesek. A szektor helyzetét jelentősen nehezíti az a tény, hogy a marketingre már nem jut megfelelő pénzügyi háttér. Ennek ellenére a dolgozatomhoz végzett kutatómunkámban sok lehetőséggel találkoztam, amelyek megoldással szolgálhatnak egy kisebb vállalkozás számára egy ideális marketingstratégia kialakításához. Véleményem szerint az lenne a vállalkozások feladata, hogy a rendelkezésre álló forrásokból a maximumot hozzák ki, első lépésben széles körű információszerzéssel. Könyvekből, szaklapokból, gazdasági folyóiratokból és az internetről is lehetőség van a kisebb vállalkozások vezetőinek arra, hogy tájékozódjanak a környezetükről, pályázati lehetőségekről, versenytársakról és olyan alacsony költségű marketing eszközökről, amelyek segíthetik sikerességüket. Le kell szögezni, hogy a kisebb vállalkozások marketingje nem hasonlítható a nagyvállalatok marketingjéhez. Eltérőek a célok, a közönség és az eszközök tárháza is sokkal kisebb. Ez utóbbi a pénzügyi háttér különbségeiből adódik. Meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyek olcsóbbak, ezért talán a hatékonyságuk megkérdőjelezhető, ugyanakkor az eredményességük gyorsabban jelentkezik. Egy új kisvállalkozás létrehozásánál a vállalkozó megismeri a külső környezetet, felbecsüli ötletének lehetőségeit, megteremti a szükséges pénzügyi hátteret, készít egy vázlatos üzleti tervet, és ha úgy látja, hogy a feltételek megfelelőek elindítja üzletét. Ilyenkor dől el minden, a piacra lépést követően az újdonság hatása könnyen generálhat megfelelő vevőkört, de a későbbiekben felmerülhet a probléma, hogy a vásárlóerő hanyatlik. Ennek az oka a marketing hiánya. Ilyenkor kell a rendelkezésre álló forrásokból a kisvállalati marketing eszközeivel élni. Amivel tisztában kell lennie a marketing eszközeinek megfelelő felhasználásához, az főként a potenciális vevők kiléte, az árstratégia kialakítása, a disztribúciós útvonal, továbbá a marketingcsatorna, amellyel közvetít a fogyasztó felé Rekettye Gábor: Kisvállalati marketing, Akadémia Kiadó Zrt., Budapest, o. 17

17 Az Ipsos és a Marketing Commando közösen készített egy felmérést 2009-ben arról, hogy milyen marketing eszközöket alkalmaznak a mikro-, kis- és középvállalkozások. A kutatás 559 fős minta alapján készült. A kapott adatok szerint csak minden harmadik vállalkozás készít önálló marketingstratégiát, és mindösszesen kevesebb, mint az összforgalmuk 5%-át fordítják marketing költségekre. Azoknál a kkv-knál, amelyek pénzt és energiát fordítanak a reklámozásra a legkedveltebb eszközök sorrendben a következőek: internet, sajtó, szórólapok A marketingstratégia kialakításának általános folyamata a kis- és középvállalkozásoknál Egy kis- és középvállalkozás számára - főleg amelyek kisebb területeken folytatnak gazdasági tevékenységet - az első, amit fel kell térképezni a saját környezete. Meg kell ismernie a környékben élők átlagos korát az eltérő korosztályba tartozó vásárlóknak más igényei vannak a termék vagy szolgáltatás terén -, meg kell határoznia, hogy a környezetében mekkora a népességszám és hány százalékuk lehet számára célcsoport valamint figyelembe kell vennie, hogy területileg is eltérőek lehetnek a vevői igények. Mint már a dolgozatomban korábban is említettem, az információszerzés már nem jelent nehézséget, és a kis- és középvállalkozásoknak élniük kell ezzel a lehetősséggel, hogy tisztább képet kapjanak. A stratégia kialakításában és a sikerben is jelentős szerepet játszik a naprakészség egy cég életében. Fontos ismerni a gazdasági helyzetet, a jogszabályokat, a versenytársak helyzetét, valamint esetleges újdonságait és előtérbe kell helyezni a vevőkkel való kapcsolattartást, amely által mérhető elégedettségük. A versenytársak helyzetét reálisan felmérve képet kaphatnak a saját helyzetükről a piaci versengésben. Ez elrettentő lehet a kkv vezetőinek, amennyiben az állapítható meg, hogy a többi cég sikeresebb. Ilyenkor egy vezetőnek érdemes megtalálni a legjobbat a versenytársak közül, és azokon a területeken, ahol a konkurens jobban teljesít ott ha lehetősége van - követővé kell válnia és hasonló stratégia kialakítására kell törekednie. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani továbbá a piaci versenyben annak, hogy a vállalkozások száma folyamatosan változik, újak lépnek be és a már ott lévők hagynak fel a működésükkel. A piaci versenyképesség növelése érdekében ki kell aknázni azokat a piaci réseket, amelyeket az

18 elbukott vállalkozások nyújtanak a vevők, a termékek illetve akár a szolgáltatások terén. A stratégia kialakításánál a külső környezet elemzés mellett a legfontosabb lépés a vállalkozás értékelése. Mindenképpen tisztában kell lenni a saját erősségekkel, gyengeségekkel és a piac külső lehetőségeivel, fenyegetéseivel, ezt nevezzük SWOTelemzésnek. Alapvető hiba a kkv-szektorban a vállalkozóknál, hogy vagy nem készítenek SWOT-analízist, vagy ha készítenek is, az inkább veszéllyel fenyegethet a nem megfelelő önértékelés miatt. Ha egy vállalkozó a stratégia kialakításakor felmérte külső és belső lehetőségeit, akkor foglalkozhat a klasszikus marketing-mix beépítésével, azaz a 4P-vel. Miután a marketingstratégia elkészült és a gyakorlatban is alkalmazzák, a legutolsó lépésben meg kell határozni az eredményességét és le kell vonni a megfelelő következtetéseket Magyar Marketing Szövetség Munkaközössége: Marketing nélkül nem megy!, T.bálint kiadó, Budapest, o. 19

19 5. Közép-magyarországi régió Magyarország regionális felosztása 2. ábra, Magyarország régiói, Forrás: Wikipédia Magyarország jelenleg 7 tervezési-statisztikai régióra van felosztva: Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél- Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl. Az országot az évi XCII. törvény osztotta fel, amely az évi XXI. törvény módosítása. Az ország ezen felosztásának alapja az Európai Unió támogatási rendszere ban a kormány törvényjavaslattal ált elő a megyerendszer leváltására, és a régiók szerinti területi és közigazgatási rendszerre, de nem volt meg a megfelelő támogatottsága, így kudarcba fulladt. 18 A statisztikai célú, Eurostat által kidolgozott NUTS rendszer Magyarországon három szinten jelenik meg. A NUTS 1-es szint három részre osztja az országot: Dunántúl, Közép- Magyarország, Észak és Alföld. A NUTS 2-es szint jelenti a 7 tervezési-statisztikai régiót. A NUTS 3 pedig a megyerendszert tükrözi. 19 A Közép-magyarországi régió NUTS 1-es és NUTS 2-es szintű régió is egyben, amely Budapestből és Pest-megyéből áll. Területileg a legkisebb, mindösszesen 6919 km², viszont ebben a régióban él az ország lakosságának közel 28 %-a, ami azt jelenti, hogy a népsűrűsége is igen magas 423 fő/km², ez a szám az országos átlag négyszerese A régió gazdasági szerepe A Közép-magyarországi régió kiemelkedik a másik hat régió közül mind a foglalkoztatottak számát tekintve, mind gazdaságilag, kulturálisan és a vállalkozások száma alapján is. Ez a régió állítja elő a GDP közel 50 %-át, és már itt feltűnő a főváros húzóerejének jelentősége a maga nagyjából 40%-os részével. További adatok is

20 alátámasztják Budapest erősségét a régión belül, a régióban található 539 ezer vállalkozás több mint kétharmada a fővárosban folytatott gazdasági tevékenységet, és csak az egyharmaduk Pest megyében. A régió az ipari termelés tekintetében az egy főre jutó átlagos termelési értéket figyelembe véve átlagosnak mondható és jóval elmarad az észak-dunántúli térségek értékeitől, mégis az ország össztermeléséhez 33 %-kal járult hozzá. A húzóágazatai a vegyipar, a papír-, a fa-, a gép- és a nyomdaipar. A foglalkoztatottak számának függvényében a második legnagyobb a fővárosban a vegyipar, míg Pest megyében a legtöbb alkalmazott az élelmiszeriparban tevékenykedik. A mezőgazdaság szerepe nem annyira jelentős, mint az iparé a régió életében, mert a termőterületek nagysága nem haladja meg az ország termőterületeinek 8 %-át, viszont az ország termelésének még így is 10%-át ez a régió adja. 21 Az új beruházások teljesítménye 2001 és 2007 között nagyjából 21 milliárd forint volt. Ebből a térség 37 %-kal kiemelkedik, ugyanakkor a hat év tendenciáját figyelembe véve a beruházások számának növekedése az átlag alatt volt. Ebben az időszakban a régión belüli egy főre jutó éves beruházási érték átlaga majdnem 400 ezer forintot tett ki, amely a 3. ábra A régiók részesedése a beruházások teljesítményértékéből Forrás: A beruházások alakulása a magyar régiókban az ezredforduló után, KSH 2008 december, 8. oldal legalacsonyabb mutató duplája. értéket Dél-Alföld Érdekesség ugyanakkor, hogy a meghatározó szerep ellenére ebben a statisztikai rangsorban 2005-ben és 2007-ben a Közép-Dunántúlon magasabb volt a beruházási érték. Természetesen nem csak a régió teljesítménye kiemelkedő a beruházások területén, hanem a főváros húzóereje is szembetűnő. Míg a fővárosban az egy főre jutó beruházási érték átlaga nagyjából 470 ezer forint volt, addig Pest megyében csak 250 ezer forint körüli összeg volt. A külföldi vállalkozások befektetései és beruházásai a munkahelyteremtésben, a gazdasági előrelépésben és a versenyképesség növelésében

21 elengedhetetlen. A 2001 és 2007 közötti időszakban az összes beruházás értékének 35 %-át adták külföldi vállalkozások. 22 A régió fejlődését biztosítja a Közép-magyarországi régió stratégiai terve, amely a as időszakra vonatkozik. A terv létrehozásakor a Közép-Magyarországi Regionális Tanács 2007-ig teljes mértékben nyitottnak tekintette a terv kidolgozását, hogy a legújabb statisztikai adatok és eredmények is alakíthassák. A létrehozásának célja, hogy a magyarországi kiemelkedő gazdasági szerep mellett az európai szintű versenyképességet is növelje és meghatározza azokat az ágazatokat, ahol a fejlődés segítségével elérhető a térség kiemelkedő szerepének megőrzése és növelése. Stratégiai céljai közé tartozik a térségben élőknek biztosítani az európai nagyvárosokhoz hasonló színvonalú életteret, számos új munkalehetőség nyújtása a munkanélküliség visszaszorítása érdekében és nemzetközi viszonylatban is versenyképes gazdasági mutatószámok elérése. A stratégiai célok eléréshez három fontos lépést határoznak meg: a társadalmi összefogás megszilárdítása, a gazdaság fejlődésének biztosítása és a régiókban élők számára megfelelő és élhető környezet biztosítása. A terv épít arra, hogy a régió 2006-ig az 1260/1999/EK rendelet szerint az 1. célkitűzéshez tartozott, amellyel kiaknázhatóak azok a plusz források, amelyek olyan uniós támogatásokat jelentenek, mint: oktatási, idegenforgalmi vagy környezetvédelmi projektek Munkanélküliség Budapest az európai versenytársai (Bécs, Pozsony, Prága) közül is magasabb népességszámmal rendelkezik, illetve az egyetemet vagy főiskolát végzettek száma is magasabb. Mindezek ellenére a humán erőforrás kiaknázása alacsony szinten van. A magyarországi régiók közül a legtöbb munkahellyel ez a régió rendelkezik. Ez részben annak köszönhető, hogy 20 évvel ezelőtt - mikor a legtöbb új vállalkozást alapították - főleg az olyan centralizált és magasan képzett humán erőforrású térségekben jöttek létre az új munkahelyek, mint a Közép-magyarországi régió. A foglalkoztattottak száma tehát kiemelkedően magas a Közép-magyarországi régióban, de a régión belül természetesen a főváros gazdasági helyzete, és a vállalkozások számbeli erőfölénye miatt is eltérések

22 mutatkoznak. A munkanélküliség aránya Pest megyében magasabb, amiből az következik, hogy a foglalkoztatás aránya is alacsonyabb ábra A munkanélküliségi ráta alakulása régiónként a III. negyedévben (%), Forrás: Az ábra alapán hogy megállapítható, a munkanélküliség a közötti időszakban folyamatosan növekedett minden régióban. A Középmagyarországi régióban volt a legkedvezőbb a helyzet, bár nem sokkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint a Közép-, Nyugat- és Dél-Dunántúlon, sőt az utóbbi térségekben a 2009-ről 2010-re csökkenés vagy stagnálás volt megfigyelhető ezen a területen. A Közép-magyarországi régióban annak ellenére, hogy a foglalkoztatási arány átlagon felüli, a munkanélküliség szempontjából erős növekedés figyelhető meg. Okai közt lehet a közigazgatási szféra elbocsátásai, illetve a vásárlóerő jelentős csökkenése ami a vállalkozások számára kényszerhelyzetet teremtett és ez leépítésekhez vezetett. A válság hatására jelentősen nőtt a munkanélküliség aránya, mivel 120 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma ben a regisztrált munkanélküliek száma 480 ezer fő volt, ami 2008-hoz képest kb. 150 ezer fővel jelent többet. A munkanélküliségi ráta régiónként eltérő helyzetet mutat. A fejlettebb régiókban, ahol a foglalkoztatottak száma magasabb, természetesen nagyobb növekedést mutat a munkanélküliség is, mint a korábban már jobban elmaradottabb régiók esetében. Ez abból adódik, hogy ahol már addig is magasabb volt a ráta, ott kisebb volt a növekedés lehetősége is. A gazdasági ágazatokat különbözően érintette a válság, ezáltal az elbocsátások száma is eltérő. Leginkább az építőipart, kereskedelmet és az ipart érintette

23 A 2010-es adatok szerint ebben a régióban volt a munkanélküliek száma a legmagasabb, és itt is nőtt legjelentősebben a számuk, 38 %-kal. A többi régióban ennél jóval kisebb ben 11,2 % volt, ez 1,2 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest A Közép-magyarországi kis- és középvállalkozások jelene 27 A dolgozatomban már korábban is említettem, hogy Magyarország motorja a kkv-szektor, a legkisebb vállalkozásoktól egészen a középvállalkozásokig. Megoszlásukat tekintve a mikrovállalkozások vannak többségben, és ez a jelenlegi tendenciát elnézve nem is fog változni, a legkedveltebb vállalkozási forma a kft. és az összes kkv-t tekintve a társas vállalkozások vannak többségben. A következő részben a Közép-magyarországi kis- és 5. ábra Ezer lakosra jutó működő kis- és középvállalkozás, 2009 Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban, KSH szeptemberi jelentés, 7. oldal középvállalkozások helyzetét mutatom be. A emelkedés volt megfigyelhető. Az országos szintet tekintve a munkanélküliségi ráta Középmagyarországi régióban találjuk az ország kis- és középvállalkozásainak a 40 %-át, az ezer lakosra jutó kkv-k számát tekintve is ez a térség áll az élen. A cégek méretét tekintve is mindhárom esetben külön-külön is itt folytat a legtöbb vállalkozás gazdasági tevékenységet. A régión belül a 2009-es adatok alapján a kkv megoszlása a következőképpen alakult: mikrovállalkozás volt a vállalkozások 95,1 %-a, míg kisvállalkozás 4,2 % volt és középvállalkozásként működött a maradék 0,7 %. A régióban a kis- és középvállalkozásoknál nem az egyéni, inkább társas forma volt a jellemző, ami eltér az országos átlagtól, ahol mindenhol az egyéni vállalkozás volt többségben. Ezt az adatot támasztja alá, hogy 2009-ben az egyéni vállalkozások éves GDPhez való hozzájárulásában ez a régió adta a legkevesebbet

24 Az ország összes kft-jének fele itt működött, míg bt-k aránya is majdnem elérte az 50 %- ot. A bruttó hozzáadott értékhez Budapest és Pest megye járult hozzá a legnagyobb mértékben, az itt működő kkv-k hozzáadott értéke 4000 milliárd forint volt. A kis- és középvállalkozások ágazati jellemzőjét tekintve hangsúlyos a szolgáltatási szektor szerepe, nagyjából a 75 %-uk folytat szolgáltatói tevékenységet. A Közép-magyarországi régió vállalkozásai, amelyek az országos átlag felett teljesítenek a kereskedelem, a műszaki, a szolgáltatói és kommunikációs szektorban működnek, viszont ami meglepő, hogy az építőipar hozzáadott értéke itt a legcsekélyebb az átlaghoz képest. Az eddig tapasztaltak alapján - nem meglepő módon - a 2009-es évben a kkv-k összes bevételének 60 %-a folyt be a főváros és Pest megye vállalkozásainak pénztárába. 6. ábra Az egy vállalkozásra jutó árbevétel a kis- és középvállalkozások körében, 2009 Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete a régiókban, KSH szeptemberi jelentés, 22. oldal A grafikonról leolvasható, hogy a régiók 2009-es egy vállalkozásra jutó árbevételei alapján az a mezőgazdaság amelyben egyetlen ágazat, a középmagyarországi régió nem dominál, míg a többi ágazat bevételeit nézve erős dominancia mutatkozik. A kkv-szektor 2009-ben nagyjából 1800 milliárd forint értékben hajtott végre befektetéseket az országban, ez a nemzetgazdasági fejlesztéseknek több mint a felét jelentette. Közép-Magyarország szerepe jelentős a beruházok tekintetében is, de a Dél- Dunántúl is felzárkózik a régió mellé, ez a két régió képes csak a beruházások körében átlag felett teljesíteni a nagyvállalatokkal közösen vett nemzetgazdasági beruházási érték tekintetében. A beruházások majdnem fele Közép-Magyarországon létesült, és az összes beruházásra fordított kiadás 35 %-át itteni vállalkozások költötték el. Az ipar adja a beruházások kb. 25 %-át, abból is a legjelentősebb részt a feldolgozóipar tette hozzá. A 25

25 Közép-magyarországi régióban a beruházások értéket figyelembe véve - a mezőgazdaságot leszámítva - mindegyik ágazatban itt volt a legmagasabb ez az összeg. Az már a régió sajátossága, hogy az ingatlanügyletek befektetéseire költötték a legtöbbet. Magyarországon 2009-ben a cégek főt foglalkoztattak, 75 %-uk a kkvszektorban dolgozott és ezen munkavállalók közel fele a központi régióban található vállalkozásnál dolgozott. A régióban az alkalmazottaknak nem sokkal több, mint a fele mikrovállalkozásnál dolgozott, míg a kis- és középvállalkozásban dolgozók aránya körülbelül ugyanakkora. A kkv-szektorban a foglalkoztattak számának megoszlása régiónként eltérést mutat ágazatok szerint. A közép-magyarországi régióban a foglalkoztatási arányokat ágazati megoszlás szerint megfigyelve elmarad az országos átlagtól a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar. A foglalkoztatottak a legnagyobb arányban a kereskedelem, gépjárműjavítás és a tudományos, műszaki tevékenység ágazatában dolgoznak Technikai fejlettség a régióban A technológiai fejlettség szintje a Közép-magyarországi régióban a kis- és középvállalkozások különösen nagy problémája. A NAVIGATOR Informatikai Zrt. telefonos lekérdezés útján keresett fel nagyjából 9000 kkv-t és készített 200 db mélyinterjút a szektorban működő cégek képviselőivel. A kutatás célja, hogy felmérjék az informatikai fejlettség helyzetét a cégeknél, és azt, hogy mennyire nyitottak az informatikai megújulással és innovációval kapcsolatban. Az eredmény azt tükrözi, a kkv-k legalább tíz éves lemaradásban vannak az informatikai fejlesztésekben. A vállalkozások a technológiai innováció vonatkozásában hasonlóan gondolkodnak, mint a marketinggel kapcsolatban. Csak akkor fordítanak rá pénzt, amennyiben azonnali eredményt hoz. A technológiai lemaradás csökkentéséhez szükségesek lennének az állami támogatások is, ez az Új Széchenyi Terv pályázataiban már megtalálhatóak és a kormány a későbbiekben is kiemelt szerepet szán a kkv-szektor fejlesztésének, így növelve a nemzetközi versenyképességüket

26 6. Primer kutatás - kvantitatív adatfelvétel Hipotéziseim A Közép-magyarországi kkv-k nem foglalkoznak marketinggel. A kkv-szektorban szereplők azért nem költenek marketingre, mert nincs rá pénzük. A marketinget nem tartják szükségesnek a hosszú távú sikerességhez. A kkv-k nem követik figyelemmel a versenytársak helyzetét A kutatás metódusa, mintavétel Azért a Közép-magyarországi régiót választottam a kutatásom területének, mert a régiók közül a kis- és középvállalkozások nagy része itt található. A választott régióban kérdőíves kutatás segítségével mértem fel a különböző vállalkozások marketinghez való viszonyát, és azt, hogy mennyire tudatosan élnek a marketing eszközeivel. A kérdőívben 15 db kérdés található a bevezető után, az első két kérdés után kértem meg a válaszadókat arra, hogy csak abban az esetben folytassák a kitöltést amennyiben megfelelnek a kritériumoknak. A kérdőíveket Wordben szerkesztettem és így küldtem el ben a megkérdezett vállalkozásoknak, megkérve őket arra, hogy kitöltve küldjék vissza. Mivel ben kevés kérdőívet küldtek vissza kitöltve a kutatást kiegészítettem telefonos lekérdezéssel is, hogy elegendő számú kitöltött kérdőívem legyen. A célom az volt, hogy bemutassam a közép-magyarországi régió mikro-, kis- és középvállalkozásait, abból a szempontból, folytatnak-e marketing tevékenységet, illetve ha igen mennyire tudatosan. A reprezentativitás érdekében legalább 40 db kitöltött kérdőívet szerettem volna kapni, de már a kutatás első két hetében kiderült az ben küldött kérdőívekre igen csekély számú választ kaptam, ezért a telefonos lekérdezéshez is szükség volt. Ebben az esetben már többen segítettek, így összesen 38 db kitöltött kérdőívet kaptam. A kutatáshoz több internetes adatbázisban kerestem a cégeket, mint például a budapesticeg.lap.hu, pestmegyeiceg.lap.hu és illetve a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány céges adatbázisában, hogy ne csak olyan vállalkozásokat találjak, amelyek jelen vannak az online térben. Összesen 180 db kérdőívet küldtem ki az itt megtalált vállalkozásoknak és mindössze 28 darab kérdőívet küldtek vissza, ezért a már 27

27 Vállalkozások száma (darab) ben megkeresett cégek közül, amelyektől nem érkezett válasz 22-t felhívtam és 10 esetben készségesen válaszoltak is, így kaptam meg a 38 darab kitöltött kérdőívet. A 38 darab kitöltött kérdőív alapján kaptam képet arról, hogy a Közép-magyarországi régióban található mikro-, kis- és középvállalkozások folytatnak-e marketingtevékenységet, ha igen mennyire tudatosan és mennyire követik figyelemmel a versenytársaik helyzetét. A Word dokumentumban kapott kérdőívek eredményeiből következtetéseket vontam le, és ábrákkal szemléltettem Kérdőívek elemzése Demográfiai jellemzők A megkérdezett vállalkozások a kkv-szektorhoz tartoznak, tehát a válaszadók között megtalálunk mindhárom méretben gazdasági tevékenységet folytató cégeket. A válaszadók közül a vállalkozási formák aránya hasonló képet mutat, mint a tényadatok. A kitöltők 57 %-a mikrovállalkozás volt, 32 %-uk kisvállalkozás és mindössze 13 % tartozott a középvállalkozások kategóriájához. Ez az arány is alátámasztja azt a tényt, hogy a régióban többségben vannak a 10 főnél kevesebb A megkérdezett vállalkozások száma méretenként alkalmazottal 21 rendelkező cégek a kisés középvállalkozásokkal szemben. A kkvszektorban Középvállalkozás Kisvállalkozás Mikrovállalkozás tevékenykedő besorolását cégek tekintve országos szinten is jellemző, hogy a 7. ábra: A megkérdezett vállalkozások száma méretenként (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 mikrovállalkozások száma kiemelkedően magas és a legtöbb vállalkozás ebben a formában folytat gazdasági tevékenységet. A kutatásban részt vevő cégek esetében a kisvállalkozások száma viszonylag magas, ami azzal magyarázható a tapasztalataim szerint, hogy a telefonos lekérdezés esetében volt olyan személy a cégnél, akinek volt öt 28

28 Vállalkozások száma (darab) perce a kérdéseimre, míg a kisebb cégek esetében sokszor kaptam azt a választ, hogy pillanatnyilag nincs aki ráérne segíteni az elfoglaltsága miatt A vállalkozási formák száma a települések nagyságát figyelembe véve Főváros Város Község Falu 29 Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás A fővárosban volt a legtöbb vállalkozás székhelye, ami a térség Budapest központúságát ismerve nem volt meglepő adat, az viszont már igen, hogy ez az arány 57 % volt, aminél a kutatás előtt magasabb számra számítottam. A Pestmegyei városokat a válaszadók 32%-a jelölte a vállalkozása székhelyének, ami összevonva a budapesti székhelyűekkel már azt mutatja, hogy a fővárosban és a városokban helyezkedik el a cégek 90 %-a, ezzel alátámasztva a régióban és az országban tapasztalt urbanizációt. A maradék öt darab cég közül négynek községben, egy esetben pedig faluban volt található a székhelye. Hol található a vállalkozás székhelye? (darab) Főváros Város Község Falu 8. ábra: Hol található a vállalkozás székhelye? (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 9. ábra: A vállalkozási formák száma a települések nagyságát figyelembe véve (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A cégek vállalkozási formáját megfigyelve, már kiemelkedőbb szerepet mutat a főváros, a kisebb helyiségekkel Mikrovállalkozások szemben. legkisebb településeken is megtalálhatóak, amit a grafikon is szemléltet. A faluból érkezett egyetlen válasz is ebben a formában működik. A községből érkező válaszok esetében a kisvállalkozás és mikrovállalkozás volt megtalálható, ami eltér a régió nyújtotta adatoktól, mivel a 10 fő feletti alkalmazottal rendelkező vállalkozások inkább a városokra a

29 jellemzők. A főváros hatása a régióra ebben az összevetésben érezteti leginkább a hatását. Minden vállalkozási típusból itt található a legtöbb, és az alkalmazottak számát tekintve nagyobb középvállalkozások 75 %-a is a fővárosban található. Egyetlen esetben jelölt középvállalkozás székhelyéül a régióban egy másik várost A vállalkozások profilja A kutatásban résztvevő cégek esetében megvizsgáltam mivel foglalkoznak mielőtt a marketinggel kapcsolatos kérdéseimet feltettem volna. A cégek közel 45 %-a csak termékekkel foglalkozik, 32 % csak szolgáltatásokkal, 23 % pedig mindkettővel. Az ábrán látható megoszlás a régiós átlaghoz képest eltér, mert a vállalkozások nagy része a kkvszektorban már kibővítette profilját, tehát inkább jellemző az, hogy a termékeiket kiegészítik valamilyen szolgáltatással vagy ezt megfordítva a szolgáltatásaikat termékek 23,68% 31,58% Mivel foglalkozik a vállalkozás? (%) 44,74% 30 értékesítésével. A kisebb vállalkozások nem bővítik ki a profiljukat, amit ez a kutatás is alátámaszt, mert a mikrovállalkozások közül egyik esetben sem jelölték meg azt, hogy szolgáltatással és termékkel is jelen vannak a piacon. A kisvállalkozások közel fele, míg a középvállalkozások 75 %-a foglalkozik termékekkel és szolgáltatásokkal is. A mikrovállalkozások ezért is vannak nehéz helyzetben, mert nem bővítik cégük profilját, csak bizonyos termékekkel vagy szolgáltatással foglalkoznak, ezért mikor a keresletben visszaesés mutatkozik, a cég termékeivel vagy szolgáltatásaival kapcsolatban, veszélybe kerül a vállalkozás jövője. A nagyobb cégeknél inkább megfigyelhető az, hogy bővebb profillal rendelkeznek és vesznek részt a piaci versenyben. Termékek Szolgáltatások Mindkettő 10. ábra: Mivel foglalkozik a vállalkozás? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A cégek gazdasági érdekeltségeinek kibővítése nem kizárólag a vállalkozások méretével áll összefüggésben, területileg is eltérő a kép. A kisebb településeken a vállalkozások csak egy területtel foglalkoznak, ezen belül is inkább termékekkel. Egy kisvállalkozás esetében

30 Vállalkozások száma (darab) volt a szolgáltatás a fő profil a községeknél. A városok és a főváros közti különbség is igen nagy volt, kilenc esetben volt az a válasz, hogy szolgáltatással és termékekkel is dolgoznak, de ebből hetet budapesti cég jelölt meg. Ennek az lehet az oka, hogy a fővárosban található a legtöbb kkv, a régióban és az országban egyaránt így elengedhetetlen a profil kibővítés a verseny miatt A vállalkozások marketinghez való viszonya Mennyire fontos a cég életében a marketing? Falu Község Város Budapest egyáltalán nem kis mértékben fontos, de nem elsődleges nagyon fontos 11. ábra: Mennyire fontos a cég életében a marketing? (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A kérdésben következő azt vizsgáltam mennyire érzik fontosnak cégek marketinget a a a siker érdekében és összevetettem azzal, hol végez gazdasági tevékenységet a vállalkozás. Ezáltal következtetve arra, hogy a nagyobb helységekben, ahol kiélezettebb a verseny és több a potenciális fogyasztó hangsúlyosabb szerep jut-e a marketingnek. Az ábra alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a marketing szerepe nagyobb a régión belül a fővárosban. Itt a marketinggel egyáltalán nem foglalkozók aránya mindössze 16 %, míg a régió egyéb területein 30 %-nál is magasabb ez az arány. A megkérdezettek 76 %-a értékelte legalább kis mértékben fontosnak a marketinget gazdasági tevékenységük során. Az eredmény pozitívnak tekinthető a régión belül, mert a kkv-szektorban országos szinten az átlag az, hogy kevesebb, mint a cégek fele marketingezik. A kisebb településeken nem érzik fontosnak a marketing szerepét, de a városokban és a fővárosban a cégek közel 50 %-a legalább fontosnak minősítette a szerepét a tevékenységük során. 31

31 Amennyiben a cégek folytatnak marketing tevékenységet a kis- és középvállalkozói szektorban, akkor sem biztos, hogy tudatosan teszik azt. Felhasználják a marketing eszközeit, de nem készítenek stratégiát, nem figyelik a versenytársaikat és a saját vállalkozásuk lehetőségeivel sincsenek tisztában. Ennek felmérése érdekében megkérdeztem készítenek-e marketingstratégiát a vállalkozások. Az eredmény önmagáért beszélt, mindössze 5 cég válaszolt igennel a kérdésre, 33 nemmel felelt. A legkisebb vállalkozási méretből nem érkezett igen válasz, a mikrovállalkozásokra inkább jellemző, hogy marketingjük kevésbé Készítenek marketingstratégiát a cégnél? (%) tudatos inkább csak a számukra elérhető eszközökre korlátozódik. De a stratégia hiánya nem kizárólag a legkisebb méretű vállalkozásokat érinti. Csak Budapesten működő gazdasági társaság készített stratégiát, ezen belül is négy középvállalkozás és egy kisvállalkozás, amelyek termékekkel és szolgáltatásokkal is foglalkoznak, következtetésképpen ott alakítanak ki tudatos marketingstratégiát ahol hosszú távra terveznek és nagyobb a foglalkoztatottak létszáma. 87% 13% 12. ábra: Készítenek marketingstratégiát a cégnél? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 igen nem Hipotézisre vonatkozó kérdések 79% A marketing túl drága (%) 5% 16% inkább nem igaz inkább igaz igaz 13. ábra: A marketing túl drága (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 32 A kkv-szektor egyik legfőbb problémája a marketinggel kapcsolatban, hogy nincs rá elegendő pénzük és alapvetően drágának találják a marketing eszközeit. A kutatásomban is megtalálható volt erre irányuló kérdés, ahol különböző fokozatokban lehetett megítélni, hogy mennyire tartják a marketing költségeit magasnak a különböző vállalkozások. A válaszok alapján kijelenthető, hogy a vállalkozás méretétől, elhelyezkedésétől és attól függetlenül mennyire érzik fontosnak a marketinget

32 költségesnek találják a marketinget. Mindössze két budapesti kisvállalkozás gondolta úgy, hogy a költségek nem túl magasak, de még a középvállalkozások is úgy gondolják, sokba kerül a marketing. Az eredmény azt mutatja, hogy a kkv-szektor cégei számára is anyagilag elérhetőbbé kellene tenni a marketing eszközeit, ne csak a nagyobb vállalatok tudjanak élni annak lehetőségeivel. A költségeket magasnak tartják a kkv-szektor cégei, de arra a felvetésre miszerint a marketing befektetés és nem kiadás a megkérdezettek 70 %-a inkább igaznak vagy igaznak jelölte. Tehát a magas költségek ellenére befektetésként is tekintenek rá, nem csak kidobott pénzként, ami a későbbiekben kedvezően hathat a cégek marketingre fordított kiadásainak alakulására. Szükséges a marketing a hosszú távú sikerességhez? (%) 3% 5% 16% 3% 42% 31% egyáltalán nem igaz inkább nem igaz egyik sem inkább igaz igaz nem tudom/nem válaszolok 14. ábra: Szükséges a marketing a hosszú távú sikerességhez? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A cégek nagy része azért marketingre, költ mert szeretnének hosszú távon is sikeresek lenni, és ehhez elengedhetetlen a vállalkozás megismertetése, a már meglévő és az új fogyasztókkal való kapcsolattartás, a versenytársak felülmúlása és az új termékek/szolgáltatások népszerűsítése. A kis- és középvállalkozások, ha nem is folytatnak marketing tevékenységet, még vélekedhetnek úgy, hogy fontos lehet a sikeres, hosszú távú működéshez és a fennmaradáshoz, amit megalapoz a kutatás eredménye. A cégek háromnegyede szükségesnek érzi a marketinget a hosszú távú sikerhez. Itt meg kell jegyezni a kis- és középvállalkozások kivétel nélkül szükségesnek érezték a jövő érdekében a marketing szerepét, míg a mikrovállalkozások körében már csak alig több mint a fele gondolta fontosnak a marketinget a hosszabb távú fennmaradáshoz. Ami rávilágít az alap problémára a legkisebb méretben működő vállalkozások esetében. Egyik 33

33 Vállalkozások száma (darab) napról a másikra élnek, így nem is maradhat pénzük marketingre és ez által kevesebb az esélyük a terjeszkedésre, a cég bővítésére. Jelen gazdasági helyzetben, amikor a kkvszektor helyzete nehezebb, és a kereslet visszaesése minden területen érezteti hatását, aki nem fordít marketingre kevésbé számíthat arra, hogy cége fennmarad, illetve gazdaságilag sikeresen szerepel a jövőben. igen 39% Kevesebbet költenek marketingre, mint amennyit szeretnének? (%) inkább igen 26% nem tudom/nem válaszolok 24% egyáltalán nem 3% inkább nem 8% A kutatásban részt vevő vállalkozások jó arányban élnek a marketing lehetőségével, és költenek is rá, a kérdés csak az, hogy véleményük szerint eleget költenek-e rá. A cégek 50 %-a a bevételének kevesebb, mint 5 %- 15. ábra: Kevesebbet költenek marketingre, mint amennyit szeretnének? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 Az éves bevétel hány százalékát fordítják marketingre? Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás át fordítja marketingre, ami a megítélésük szerint is kevés, mert többet szánnának rá ha lenne erre a célra elegendő forrásuk. A korlátozottak, vállalkozások lehetőségei ugyanakkor nem rendelkeznek akkora bevétellel, hogy a saját belátásuk szerint fordítsanak a marketingre. A válaszadóknak csak 16. ábra: Az éves bevétel hány százalékát fordítják marketingre? (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 kevesebb, mint az ötöde nem szánna 34

34 többet reklámozásra. Ezek a vállalkozások kivétel nélkül 6 %-nál többet költenek az éves bevételükből. A társaságok méretéből adódó eltérés, hogy minden középvállalkozás költ marketingre, de a mikro- és kisvállalkozások nagyjából egyharmada egyáltalán nem. Ez így is jó eredmény, mert a régióban található kkv-k nagy része nem tud a bevételéből marketing tevékenységet folytatni, és ezért kiugrónak számít az, ha a kkv-k több mint kétharmada legalább minimális összeget is ilyen kiadásokra fordít. Azok a vállalkozások, amelyek nem fordítanak marketingre, jelölték be az előző diagramban a nem tudom/nem válaszolok lehetőséget. Nagyon jó a kutatás szempontjából a válaszadók hajlandósága, olyan kérdések vonatkozásában, ahol a véleményükkel is segíthették a kutatást. Nem okozott gondot, ha nem érintette őket közvetlenül a kérdés. A külső segítség igénybe vétele nem a kkv-szektor jellemzője. Anyagilag is az elérhetetlen kategóriába sorolható a részükről, illetve az ilyen cégek általában komolyabb marketingstratégiákkal foglalkoznak, mint amilyenre egy kisebb cégnek szüksége van. Az ilyen tanácsadó cégek megítélését jellemzi, hogy a kis- és középvállalkozói szektor résztvevői kevés információval rendelkeznek a külső segítség igénybe vételéről. A vállalkozások közel fele nem tudja megítélni vagy nem válaszol arra, mennyire tartja drágának a tanácsadó cégek szolgáltatásait. Az így válaszoló cégek mindegyike mikrovállalkozás volt. Következtethetünk arra, hogy a kevesebb alkalmazottal rendelkező cégvezetők nem is tervezik külső marketing tanácsadó vállalkozás felkeresését. A kis- és középvállalkozások kiegészülve néhány mikrovállalkozással, határozott véleménnyel rendelkeznek a tanácsadó cégek 47% A külső tanácsadó cégek költségesek (%) 16% 37% inkább igaz IGAZ nem tudom/nemválaszolok árairól. Aki állást foglalt a kérdésben drágának tartja ezeket a cégeket, ezáltal elérhetetlennek a saját maguk részére. 17. ábra: A külső tanácsadó cégek költségesek (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 35

35 A kkv-szektor számára még mindig a legelérhetőbb mód a marketing tevékenység folytatására az, ha a cégen belülről jönnek az ötletek és ezek valósítják meg. A középvállalkozások közül kettőnél vettek igénybe tanácsadó céget vagy reklámügynökség szolgáltatásait, de ezeket drágának is tartották. A kis- és középvállalkozásokra eddig is jellemző volt korábbi felmérések alapján, hogy a cégvezetők foglalkoznak a marketinggel és ezt a kutatásom is alátámasztja. A cégvezetőnek nem ezzel kellene foglalkoznia, inkább az ügyvitellel, a partnerkapcsolatokkal és a cég teljes felügyeletével. A másik alternatíva a cégeknél, hogy egy alkalmazott feladata a marketing kialakítása, akinek más a szakterülete, ezzel is megspórolva a magas kiadásokat. A legjobb megoldás lehetne, ha minél több kkv venne marketing végzettséggel rendelkező fel is alkalmazottat, így el különíteni szerepeket lehetne a a cégen belül és a fejlődést elősegítené, egy is mert ilyen 5 Ki foglalkozik marketinggel a cégnél? (darab) 9 alkalmazott sikeres munkája nem hiányozhat egy sikeres cég életéből saját marketing szakember külső, tanácsadó cég külső, reklámügynökség cégvezető/igazgató más szakterületű alkalmazott nem foglalkoznak marketinggel 18. ábra: Ki foglalkozik marketinggel a cégnél? (db), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A marketing a nagyvállalatok eszköze (%) 8% 79% 3% 10% inkább nem igaz inkább igaz IGAZ nem tudom/nem válaszolok 19. ábra: A marketing a nagyvállalatok eszköze (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A szektorban tevékenykedő vállalkozások mérettől függetlenül igyekeznek a kiadásaikat minél jobban minimalizálni, főleg a gazdasági recesszió óta, ami a kisebb cégeket sújtotta leginkább, és sújtja a mai napig. Az első, ahol a 36

36 Válaszok aránya (%) megszorításokat kezdték csakúgy, mint a nagyobb vállalatok is, a marketing területe, ezért a kutatásomba bele vontam azt a lehetőséget, hogy a kisebb vállalkozások véleményt formáljanak, ki tud a legjobban élni a marketing eszközével. A kapott eredmény elég egyértelmű képet adott a közép-magyarországi kkv-k azon véleményéről, kinek hasznos a marketing. Egy középvállalkozás volt, ami az inkább nem igaz választ jelölte meg, és három mikrovállalkozás nem válaszolt. A többi cég azzal értett egyet miszerint a nagyvállalatok jobban tudnak élni a marketing lehetőségeivel és tudnak komolyabb eredményeket elérni az eszközeivel. Ez az arány is mutatja, miért foglalkoznak kevesebbet a kis- és középvállalkozások a marketinggel, mert kevésbé érzik sajátjuknak ezt a területet. Megvan a saját profiljuk, ami lehet szolgáltatással vagy/és termékkel kapcsolatos és ezekre fókuszálnak. Nem tartják elérhetőnek és szükségesnek a marketing területét. A marketing eszközeit használják, de a tudatosság kevésbé jellemzi a tevékenységüket. Inkább a pénztárcájuk szab határokat a marketingjüknek, a rendelkezésre álló anyagi forrásból próbálják a maximumot kihozni és a leghatékonyabb eszközöket alkalmazni. 100% 80% 60% 40% 20% 0% Milyen marketing eszközöket alkalmaztak vagy alkalmaznak jelenleg is? Mikrovállalkozás Kisvállalkozás Középvállalkozás 20. ábra: Milyen marketing eszközöket alkalmaztak vagy alkalmaznak jelenleg is? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 Az ábrázolja alábbi grafikon a vállalkozások méretéből fakadó eltéréseket, hogy és különbségeket, használják mely eszközöket vagy használták már a múltban a cégek. Az ábrán a százalékos megoszlásokat tüntettem fel, azzal kapcsolatban, hogy az egyes vállalkozási méretekben milyen arányban használják a különböző marketing eszközöket. 37

37 Az , hírlevél a legnépszerűbb a szektorban a cégek körében. Ez tulajdonképpen egyáltalán nem meglepetés, hiszen ez egy nem túl költséges megoldás és mégis sok fogyasztót lehet vele elérni. Hatékonysága azon az elven alapszik, hogy százból egy ember megnézi az elküldött tartalmát és felkeltheti érdeklődését a benne található információ vagy ajánlat. Manapság az emberek már spam-ként kezelik az ilyen eket, és ezért nehezebb eljuttatni a fogyasztóhoz a vállalkozás üzenetét. A második legelterjedtebb eszköz a szórólapozás, ahol szintén meg kell állapítani, hogy valószínűleg az alacsony költségei miatt lehet ilyen népszerű a kkv-k körében. Kimagasló az, hogy a marketingező vállalkozások közül a mikro- és kisvállalkozások esetében 80%- uk élt már a szórólapozás lehetőségével. A középvállalkozások körében nem ennyire elterjedt a szórólapozás, mert egyik cég sem élt még ezzel a lehetőséggel. A szórólap, és hírlevél hatékonysága az árukkal összevetve igen magas, és ezt aknázzák ki a kisebb vállalkozások vezetői, míg a középvállalkozásoké már inkább a drágább, komolyabb munkát igénylő hirdetési formákat választják. Ilyen az internetes felületen vagy a nyomtatott sajtóban megjelenő hirdetés. Ezeket már inkább a nagyobb vállalkozások veszik igénybe, amit alátámaszt az, hogy mindkét esetben középvállalkozások hirdetnek nagyobb arányban, míg a mikro- és kisvállalkozások esetében már csak a cégek negyede hirdetett vagy hirdet jelenleg is ezeken a felületeken. Az öt középvállalkozás mindegyike hirdetett már internetes felületen, ami az online marketing térnyerését mutatja a jelenben és a jövőben egyaránt. A nyomtatott sajtó jelentősége a mindennapjainkban is háttérbe szorult, a kereslet visszaesése miatt. Az emberek ma már inkább az internetről szerzik be a számukra szükséges információkat, honlapokról vagy digitális újságokból. A kis- és középvállalkozások is inkább az interneten hirdetnek a sajtóval szemben, bár a mikrovállalkozások esetében nem jelentős az eltérés a két forma között. A plakátokon a kisvállalkozások majdnem fele hirdetett már, viszont a többi cég esetében nem jellemző ez a megjelenési forma. Az árak tekintetében eltérések mutatkozhatnak a plakátok vonatkozásában elhelyezkedés, nagyság és előállítási költség szempontjából. Ezek a tényezők befolyásolhatják a sikerét is, azt, hogy mennyire figyelemfelkeltő a fogyasztók számára. 38

38 A legdrágább marketing eszközök már elérhetetlenek a mikro- és kisvállalkozások számára. Az is figyelemre méltó, hogy két középvállalkozás már hirdetett a televízióban vagy a rádióban. Igaz ez a két cég volt az, akik már igénybe vették tanácsadó cég vagy reklámügynökség szolgáltatásait, ezért valószínűsíthető, hogy ezek szolgáltatásai által kerültek kapcsolatba a televíziós vagy rádiós szerepléssel. Egy másik kisvállalkozás is élt már a rádió és/vagy televízió eszközével, ez az árak figyelembevételével mindenképpen meglepetés. Meg kell jegyezni, hogy ez a cég volt az, ahol nagyon fontosnak ítélték meg a marketing szerepét, illetve termékekkel és szolgáltatásokkal egyaránt foglalkoznak. Ez a vállalkozás csak létszámát tekintve kisvállalkozás, a stratégiájuk alapján, a jövőben is sikeresek lehetnek, mert kiemelkedő szerepet tulajdonítanak a marketingnek. A kitöltött kérdőívek alapján megállapítható, hogy kilenc cég nem foglalkozik marketinggel. Ez a kutatásban résztvevők 24 %-át jelenti, ami a kkv-k gazdasági helyzetét és az országos átlagot tekintve kiváló arány A marketing célja és jövője a kis- és középvállalkozásoknál fel. fogyasztókkal való kapcsolattartás 16% magasabb forgalom elérése 31% Mi a marketing célja? (%) versenyképessé g növelése 13% nem foglalkoznak marketinggel 24% vállalkozás megismertetése 16% 21. ábra: Mi a marketing célja? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 Az eddigiekben felmértem a cégek viszonyát a marketinghez, a következőekben pedig a célokat, eredményeket és a versenyhelyzettel kapcsolatos észrevételek eredményeit tüntetem Az első és legfontosabb kérdés az volt, hogy mi a céljuk a marketing igénybevételével a kkv-szektorban gazdasági tevékenységet folytató cégeknek. Az okok megjelölésénél kértem a kitöltőket, hogy csak egyet jelöljenek be a lehetséges válaszok közül, ez által is pontosabb képet kapva arról, mi a fontossági sorrend a cégeknél. A kérdésnél egyik cég sem jelölte a nem válaszolok, vagy nem tudom lehetőséget. A korábbi kérdéseknél kiderült 39

39 már, hogy kilenc cég esetében egyáltalán nem beszélhetünk marketingről, ezek a vállalkozások itt is ezt jelölték meg. A kkv-k elsődleges célja nem más, mint a magasabb forgalom elérése, tehát a bevétel növelése céljából fektetnek be marketing tevékenységekbe. Ezt az opciót a kutatásban résztvevők 31 %-a választotta, és ezek közül a legtöbb mikrovállalkozás volt. A vállalkozás megismertetését és a fogyasztókkal való kapcsolattartást egyaránt hat cég jelölte meg, melyek közül csak egy volt mikrovállalkozás. Ebből arra következtettem, hogy a legkisebb méretben működők csak a gyors nyereség növelésért marketingeznek. Öt budapesti kkv pedig a versenyképesség növelését tartotta a legfontosabbnak a marketing feladatai közül. Ez könnyen magyarázható azzal, hogy a fővárosban a legmagasabb a piaci verseny országos szinten és a régión belül is, ezért ha vezető szerepet akarnak elérni, akkor a többi versenytársnál hatékonyabban kell dolgozniuk és marketingezniük. A kutatásból még nem derült ki, hogy sikeresnek találták-e a kkv-k az alkalmazott marketingjüket, és a jövőben mennyire lesz fontos számukra a marketing. 24% 26% Sikeresnek értékelik az eddigi marketing tevékenységeket? (%) 50% igen nem nem folytatnak marketing tevékenységet 22. ábra: Sikeresnek értékelik az eddigi marketing tevékenységeket? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 Az ábráról leolvasható, hogy a Közép- Magyarországon tevékenykedő kis- és középvállalkozások fele elégedett azokkal az eredményekkel, amiket a marketing eszközeivel sikerült elérniük. Minden kis- és középvállalkozás elégedett volt. A mikrovállalkozások nagy része nem ítélte meg sikeresnek a cég eddigi marketing tevékenységét. Ez azt mutatja, hogy a tudatosabb és magasabb költségű marketing kifizetődőbb, persze ezt nem mindenki engedheti meg magának a szakértelem vagy a pénz hiánya miatt. 40

40 Vállalkozások száma (darab) Hogyan tervezik változtatni a marketingre fordított kiadásokat? 10 csökkentik növelik nem változtatnak nem fordítanak marketingre Vállalkozások 23. ábra: Hogyan tervezik változtatni a marketingre fordított kiadásokat? (db) Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 A jövőben, a kkv- szereplők terveznek költeni marketingre. kérdőívet arányban eddigi szektorban nem többet a A kitöltők legnagyobb nem változtatnának kiadásaik nagyságán, és csak kevesen növelnék az ilyen célra szánt összeget. A kis- és középvállalkozások nehéz helyzetében jónak számít, hogy a cégek közel fele legalább ugyanannyit szán marketingre, mint az előző években. A kapott képet árnyaltabbá teszi a cégek negyedének helyzete, akik csökkentenék az ilyen jellegű kiadásaikat. A vállalkozások méretét tekintve a mikro formában működők csökkentenék a kiadásaikat, míg azokat növelni három középvállalkozás és egy kisvállalkozás tervezi. Az a kilenc cég, akik nem fordítanak marketingre, ahogy az eddigiekben, is mind a legkisebb formában működnek Versenyhelyzet A vizsgált régióban a cégek nagy számából adódóan következtetni lehet arra, hogy a versenytársak helyzetének figyelemmel követése különösen fontos Fontos a versenytársak helyzetének figyelemmel követése? (%) nem 29% kis mértékben 11% igen 60% igen kis mértékben nem 24. ábra: Fontos a versenytársak helyzetének figyelemmel követés? (%), Forrás: önálló kutatás 2012, n=38 41

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Hitelfelvétel és a Növekedési Hitelprogramban (NHP) való részvétel a KKV-k körében Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. március Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből

A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből A Növekedési Hitelprogram hatása a kkv szektor beruházási aktivitására Az MKIK GVI KKV Körkép című kutatási programjának eredményeiből Budapest, 2015. április Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu

START T kegarancia Zrt. www.startgarancia.hu Hírlevél 2010. július 1 Hírlevél 2011. március Hírlevél 2011. március 2 173 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEG AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PÁLYÁZATAIBAN A 2011. évi vállalkozásfejlesztést célzó

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság

Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István. Siba Ignác, Irányító Hatóság Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Siba Ignác, Irányító Hatóság Új Széchenyi Terv 1. Foglalkoztatás Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés: Stratégia alkotás Kitörési pontok meghatározása

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról

5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet. a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról 5/2009. (I. 16.) Korm. rendelet a kis- és középvállalkozások helyzetével, támogatásával összefüggő adatszolgáltatásról A Kormány a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése. Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-magyarországi Operatív Program keretében Mikro- és kisvállalkozások technológia fejlesztése Kódszám: KMOP-2007-1.2.1/A A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete

KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV KÖRKÉP 2013 JANUÁR: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete KKV Körkép 2013 január: A kis- és közepes vállalkozások üzleti helyzete Budapest, 2013. február GVI 1034 Budapest, Bécsi út 120.

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

"Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika"

Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika "Tüneti kezelésből tartós gyógymód avagy válságkezelésből növekedésösztönző gazdaságpolitika" Varju László Államtitkár Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium VÁLSÁG PÉNZ PIAC MUNKAHELY Eszközeink

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenysége, vállalkozásfejlesztés A Széchenyi Programiroda feladatai Az Új Széchenyi Terv célkitűzése: hatékony pályázati rendszer működtetése a kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12.

Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. Válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 2008.12.12. VÁLSÁG PÉNZ MUNKAHELY PIAC Válságkezelés szűk keresztmetszetek feloldásával 1. Pénz 3. Piac

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Megújult pályázatkezelési folyamat a MAG Zrt-nél 1. Pályázatkezelési folyamat Társadalmi egyeztetés a kiírást megelőzően Egyszerűsített eljárásrendek

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz

Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz Tá mogátá si leheto se gek Mágyárorszá gon megválo sulo beruhá zá shoz A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) egy-ablakos i rendszert működtet a Magyarországon beruházást megvalósító vállalatok részére.

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A vidékért kezeskedünk

A vidékért kezeskedünk A vidékért kezeskedünk Sajtóbeszélgetés dr. Herczegh András 2014. november 20. Megtorpanó hitelállomány, növekvő jelentőségű hitelgarancia 165% 161% 145% 139% 125% 105% 85% 100% 105% 100% 95% 99% 92% 114%

Részletesebben

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21.

2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. 2010. Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 2010.04.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött

Részletesebben

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel

vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközökkel K&H üzleti tippek 2015 Kovács Viktor Zoltán K&H KKV Marketing vezető 1 életciklus modell megújuló expanzió érett növekedés növekedő hanyatló induló induló vállalkozások

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban.

Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. Tisztelt Hölgyem! Tisztelt Uram! Tisztelt Vállalkozó Ügyfelünk! Engedje meg, hogy megosszuk Önnel a legfrissebb információinkat a hamarosan benyújtható pályázatokkal kapcsolatban. MÓDOSULT A TELEPHELY

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Vállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008

Vállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008 Vállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008 Hungarian Corporate Statistics Database AZ ADATBÁZIS LEÍRÁSA Budapest, 2010 Adatbázis ECOSTAT Softwerleírás DATASECTION-OPMI 1 BEVEZETÉS A hitelezési kockázatok

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben