Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Jogharmonizáció, a szociálpolitika jogharmonizációjának menete Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. Jogharmonizáció, a szociálpolitika jogharmonizációjának menete Magyarországon"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Jogharmonizáció, a szociálpolitika jogharmonizációjának menete Magyarországon készítette: Nagy Veronika Budapest, 2003.

2 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 0 Bevezető Fejezet A rendszerváltástól a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig A Társulási Szerzödés Az Agenda 2000 és az Országjelentések A Fehér Könyv A Csatlakozási Partnerségi Szerződés Csatlakozási Tárgyalások és még egyszer az Országjelentések Fejezet A közösségi jog és a jogharmonizáció A közösségi jog természete, jogalkalmazás A szabályozás eszközei A közösségi jog természete A közösségi jog érvényesülését meghatározó elvek Az Unión belüli jogharmonizáció Magyarország jogharmonizációs programja A joganyag lefordítása Tárgyalási fejezetek Fejezet A szociálpolitika jogharmonizációja A Szociálpolitika története az EU-ban, Szociálpolititka, Foglalkoztatás helye a közösségi jogalkotásban Magyarország szociálpolitikájának jogharmonizációja az Országjelentések alapján A jelen és a közeljövő szociálpolitikával kapcsolatos jogharmonizációs feladatai56 Összefoglalás... 60

3 2 Bevezető Magyarország 2004-ben csatlakozni fog az Európai Unióhoz. Ha az EU tagállamok parlamentje és Magyarország állampolgárai is úgy akarják 10 1 Európai országgal együtt az EU teljes jogú tagjává válunk. Nagy lépés lesz ez az ország életében. Évek óta készülünk erre rá. Magyarország gazdasága már jórészt alkalmazkodott ehhez a folytonos versenyre ösztönző világhoz. Ha összehasonlítjuk Magyarország az Európai Unió jelenlegi tagállamaival, megállapíthatjuk, hogy nem sokban különbözik az árukínálat, szabadon áramlik az eszme és a kultúra. Hosszú utat tettünk meg hogy idáig eljussunk. Mi magyar állampolgárok most már "hivatalosan" is európai állampolgárok leszünk. Magyarország az államalapítás óta igyekszik bizonyítani, hogy Európához tartozik, földrajzilag és kulturálisan is. Magunkkal hoztuk kultúránkat, szokásainkat a vándorlás éveiből, de közben természetesen alkalmazkodnunk is kellett, be kellett fogadnunk azt az európai kultúrát, ami már akkor itt volt, amikor mi még a vándorló népek életét éltük. Hogy fent tudjunk maradni, meg kellett ismernünk, ezt az európai kultúrát, hogy hozzátéve saját szellemi örökségünket, szokásainkat alakítsuk ki a saját irodalmunkat, közigazgatásunkat, gazdaságunkat stb... Európai ittlétünk során voltunk a kontinens védőbástyája tatár, török ellen; Mátyás királyunk uralkodása alatt országunk meghatározó tényező volt az európai szellemi és politikai életben; s volt időszak mikor uralkodtak rajtunk és küzdenünk kellett a fennmaradásért. Ezekben az években különösen fontos volt az, hogy megőrizzük kultúránkat, nyelvünket és ne felejtsük el hogy mi is európaiak vagyunk. Most, a XXI. század elején jött el végre az az idő, hogy közigazgatásilag, gazdaságilag is ténylegesen a Nagy Európai Közösséghez csatoljuk életünket. Csatlakozásunk fontos fejezete hazánk történelmének. Ebből a nagy fejezetből választottam ki egy kis szeletet dolgozatom témájául; a jogharmonizációt. A jogharmonizáció szervesen kapcsolódik Uniós csatlakozásunkhoz. Jogrendszerünket 1 Szlovákia, Litvánia, Észtország, Csehország, Szlovénia, Lengyelország, Málta, Magyarország, Ciprus, Lettország

4 3 úgy kell kialakítanunk, hogy az megfelelően illeszkedjen az EU-s jogszabályokhoz. Mindez hatalmas munka, amely egyben hosszú évekig is eltarthat még a csatlakozás után is. A jogharmonizáció folyamatos, nem lehet pontosan meghatározni a kezdetét és a befejezését sem. Ha ilyen hosszú ez a jogharmonizációs folyamat, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, miért van ennek most ilyen nagy jelentősége? Azért, mert soha többé nem lesz országunknak lehetősége ilyen nagymértékben megváltoztatni törvényeit. A törvényeket, jogszabályokat most kell megváltoztatni, úgy, hogy azokaz az EU-ban, már teljes jogú tagként alkalmazni tudjuk. Az Unióban ugyanis a közösségi jogszabályoknak elsőbbségük van a nemzeti törvényekkel szemben. A közelítéssel így azt érjük el, hogy jobban sajátunknak érezhetjük a közösségi jogot illetve áthidaljuk a két jogrendszer közötti nagyobb különbségeket. A végső cél azonban nem az, hogy teljes egészében átvegyük a jelenlegi acquis communautaire-t, hanem hogy alkalmazni is tudjuk az átvett jogszabályokat. Ehhez azonban meg kell teremteni a szükséges technikai feltételeket. Ilyen a joganyag szakszerű lefordítása magyarra, továbbá a jogászok, joggal foglalkozó szakemberek képzése, felkészítése a változásokra. Dolgozatom, olyan témáról szól, ami mindennapunkat is érzékenyen érinti. Magánemberként rengeteg új szabályt, változást kell majd megismernünk, ami eddig egyáltalán nem vagy máshogyan létezett. A joganyagnak vannak olyan részei, ahol nagyon sok dolgot kell megváltoztatnunk a mi jogrendszerünkben, mert ezeket a területeket az EU nagymértékben szabályozása alá vette (ilyen például: a mezőgazdaság, vagy az adópolitika) és vannak olyan részei a jogi szabályozásoknak, amelyek nem szorosan a jogharmonizáció részei, mert azokat az Unió csak részben (például Szociálpolitika, foglalkoztatás) vagy egyáltalán nem vette szabályozása alá (például. Oktatáspolitika). Ezeken a területeken az Unió a jogalkotást nagyrészt a nemzetállamokra bízza, így a tagállamok feladata az, hogy megoldják a témához tartozó problémákat, feladatokat. A dolgozat második felében a Közösségi Szociálpolitikával szeretnék foglalkozni. A témát azért választottam, mert a szociálpolitika közvetlenül kihat mindennapi

5 4 életünkre. Beletartozik többek között a munkanélküliség kérdése, a nyugdíjpolitika, a munkaidő kérdése, egészségügy stb Ezek a dolgok végigkísérnek életünkön keresztül, a szültésünktől, halálunkig. Szervesen hozzátartozik életünkhöz. Dolgozatom egyik célja a jogharmonizáció fontosságának megvilágítása. Miért kell nekünk a jogharmonizáció? Miért kell a jogrendszerünket hozzáigazítani az EU jogrendszeréhez ahhoz, hogy teljes jogú tagként tudjunk létezni a Közösségben? Nem veszélyezteti-e az ország jogalkotási függetlenségét az, hogy jogrendszerünket az EU jogrendszerének kell alávetnünk? Másik célom, pedig az, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy hogyan, miként ment végbe a Szociálpolitika, Foglalkoztatáspolitika jogharmonizációja Magyarországon. Hogyan működik a Szociális Politika az EU-ban? A jogharmonizáció során melyek azok a főbb változások, állomások, amelyek megjelentek a magyar Szociális Törvényben? Milyen hatásai lesznek a jogharmonizációnak a magyar szociálpolitikára? Dolgozatom 3 fő fejezetből áll. Ebből az első és második fő fejezetet magának a jogharmonizáció vizsgálatának szentelem. A Bevezetés utáni első fejezetben, Magyarország jogharmonizációjának történetét vázolom fel, központban a Társulási Szerződéssel az Agenda 2000-el, Fehér Könyvvel és az Országjelentésekkel egészen a csatlakozási tárgyalásokkal bezárólag. Az országjelentéseknél részletesen is végigveszem a politikai, gazdasági, jogharmonizációs fejezeteket a Koppenhágai kritériumok, szemszögéből. Megvizsgálom, miben és hogyan változott a Bizottság véleménye az ország politikai, gazdasági, jogharmonizációs folyamatáról 1997-től 2002-ig. Ebben a fejezetben leírom azt is, hogy milyen nagy jelentősége volt ezeknek a főbb állomásoknak Magyarország Uniós jogi közelítéssel kapcsolatos felkészülésében. Milyen iránymutatásokat kaptunk az Uniótól, hogy minél jobban, gyorsabban, céltudatosabban végre tudjuk hajtani a jogközelítést? Ezek után a második fejezet a Közösségi joggal foglalkozik. A közösségi jog jogharmonizációt érintő kérdéseit vizsgálom. Szó lesz a szabályozás eszközeiről, hogyan viszonyul a közösségi jog a tagállamok belső jogrendjéhez, melyek a közösségi jog legfőbb jellemzői.

6 5 Aztán rátérek a Közösségi jog érvényesülését meghatározó elvekre, a közvetlen hatály, közvetett hatály elvének magyarázatára. Szorosan ehhez kapcsolódik a szubszidiaritás elve, ami viszont azt határozza meg, hogy hol alkossák meg a törvényeket. Közösségi szinten vagy tagállami szinten. A fejezet második felében tovább folytatom az EU jog és a jogharmonizáció kapcsolatát taglaló részt. Kitérek néhány szóban arra is, hogy mennyire befolyásolja a jogharmonizáció a magyar jogalkotást. Egy részt, igaz kisebb részt szentelek az Unión belüli jogharmonizációnak, ahol említést teszek arról, hogy milyen jogharmonizációs változatok léteznek, és külön egy már nagyobb részt Magyarország jogharmonizációs programjának. Foglalkozok azzal is, hogy milyen problémákat jelent és miért jelent problémát a közösségi joganyag lefordítása. A második fejezet utolsó pontjaként pedig bemutatom a tárgyalások fejezeteit, hogy ebből kiindulva rátérjek a harmadik fejezetre. A dolgozat második nagy részében a harmadik fő fejezetében, a Szociálpolitika jogharmonizációjával foglalkozom majd bővebben. Az első pontban a szociálpolitika Unióbeli szerepéről, történetéről beszélek. Hogyan változott a szociálpolitika szerepe az Unióban a Római szerződéstől napjainkig? Hogyan alakult ki a manapság olyan sokat emlegetett Szociális Európa fogalma? Melyek azok az elvek, amelyek meghatározóak a Közösségi Szociálpolitikában? A jogszabályoknak melyek azok a részei, amelyek szupranacionális szinten vannak jelen az Unióban és melyek azok, amelyek a tagállamok jogalkotói hatáskörében vannak? Külön pontban foglalkozom Magyarország szociálpolitikájának jogharmonizációs menetrendjével. Az országjeletnéseken keresztül végig lehet kísérni hazánk szociálpolitikájának jogharmonizációját. A jelen jogharmonizációs folyamatot pedig a jelenleg érvényben lévő jogharmonizációs programon keresztül vizsgálom. A szabályokat és a jelentéseket vizsgálva arra szeretnék választ kapni, hogy mennyiben és hogyan változott illetve változik hazánk szociálpolitikája azáltal, hogy igyekszik megfelelni az EU által támasztott irányelveknek? Mennyiben változott meg az új jogszabály a régihez képest? Hol kellett csak módosítani és hol kellett teljesen más új jogszabályt alkotni, mert azelőtt egyáltalán nem volt az a pont szabályozva a magyar jogrendszerben?

7 6 A Befejező részben összefoglalom a munkámat, amiben leírom, hogy sikerült-e megválaszolnom a dolgozat elején feltett kérdéseket. Mintegy keretet adva a munkának, lezárom a dolgozatot. A dolgozat írása közben sokat kutattam a könyvtárban, Európai Uniós és Szociálpolitikával foglalkozó szakfolyóiratokat olvastam (pl.: Esély). Sajnos mivel vidéken élek távol a fővárostól, ezért a szakirodalomhoz jutás terén kereteim korlátozottak voltak, annak ellenére, hogy úgy gondolom Huszár Gál Városi Könyvtárunk Európai Uniós szakirodalom terén a többi könyvtárhoz képest is gazdag anyaggal rendelkezik. Szakirodalmat tudtam gyűjteni a Győri Megyei Könyvtárunkból is. Néha ellátogattam a Főiskola Kari könyvtárába is, de sajnos az Európai Uniós szakkönyvtárban nem jutottam el. Ennek ellenére megpróbáltam a lehető legtöbb magyar és idegen nyelvű szakirodalomhoz hozzájutni, hogy az elolvasott anyag alapján minél nagyobb és több oldalú rálátásom legyen a jogharmonizációra és a Szociálpolitika munkajog jogharmonizációjával kapcsolatos problémákra. További kutatási alapként szolgált még az Internet, ahol nagyon sok anyagot lehet találni a témával kapcsolatban, de egyben óvatos is voltam ezekkel a fellelt anyagokkal hisz tudatában vagyok annak, hogy meg kell szűrni ezeket a dokumentumokat, amelyek közül nincs mindegyik mögött megfelelő szakmai háttér, hogy fel lehessen használni őket egy diplomadolgozatban. Dolgozatomban olyan a világhálóról keresett szakirodalmakra hivatkozom, amelyek hitelesek. Ezért látogattam gyakran a Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, Szociális és Családügyi Minisztérium honlapjait illetve az Európai Unióval foglalkozó hivatalos oldalakat. Konzultáltam a külső konzulensemmel is. Ő jogász, így sokat tudott segítetni a jogi fogalmak tisztázásban. Bevezetőmben meg kell említenem azt, is hogy nem vagyok jogász végzettségű. Eredetileg francia nyelvtanár vagyok és politológiai tanulmányokat folytattam továbbá érdekelnek a társadalomtudományok. A diplomadolgozat témájának kiválasztásánál azért esett a választásom a jogharmonizációra, és ezen belül a szociálpolitikára, mert úgy gondolom, hogy jogszabályaink ilyen nagy mértékű változása hatással kell hogy legyen a társadalom egészére. A jogszabályok ilyen irányú változása remélhetőleg maga után vonja az emberek szociális gondolkodásának megváltozást is. Gondolok itt arra, hogy türelmesebbek,

8 7 szolidálisabbak leszünk a hátrányosabb helyzetben, nálunk rosszabb körülmények között élő vagy bármilyen módon (fizikai vagy szellemi értelemben) csökkent képességű emberekkel. A jogharmonizáción keresztül végbement jogszabályi változások hatással lesznek mostani életünkre, jövőnkre és következtetéseket lehet levonni abban a tekintetben, hogy, merre tart Magyarország? Úgy érzem, hogy már akkor elértem a célomat, ha sikerült egy kis részt kibogoznom a jog szövevényes hálójából. Remélem, hogy az olvasó olyan élvezettel fogja olvasni írásomat, mint amilyen lelkesedéssel én írtam.

9 8 1. Fejezet A rendszerváltástól a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig 1.1 A Társulási Szerződés A csatlakozási folyamat történések sora, amelynek sok állomása van. A rendszerváltás után augusztus 8-án a rendszerváltó országok közül először vettük fel a diplomáciai kapcsolatot az EK-val február 1-én lépett hatályba az EK és hazánk között még 1991-ben Brüsszelben aláírt Társulási Szerződés, amely egy sokoldalú együttműködési megállapodás. Szerepelt benne többek között az aszimmetrikus vámlebontás, végső célként pedig a teljes ipari szabad kereskedelmet tűzték ki célul. Az asszimetrikus vámlebontás ebben az esetben azt jelentette, hogy az EU az ipari termékekre gyorsabban bontja le a vámot, mint Magyarország. A törvény foglalkozott - ami már jobban hozzátartozik dolgozatom témájához - a jogharmonizáció kérdésével is. 3 Kimondta, hogy a nemzetközi szerződések megkötésénél illetve a jogszabályok előkészítésénél biztosítani kell az Európai Megállapodással való összhangot. 4 A Társulási Szerződés kiemelése azért fontos Magyarország jogharmonizációja szempontjából, mert a szerződés hatálybalépésének idejétől a magyar jogot már egyértelműen az Európai jog határozta meg. 5 Ekkortól lépett ugyanis a magyar törvényhozás olyan fázisba, ahol a törvényeket az EK jogszabályainak figyelembevételével hozták meg évi I.törvény 3 Kecskés László: EK-jog és jogharmonizáció második átdolgozott kiadás Jogi és Közgazdasági Kiadó Budapest o. 4 Kecskés László: 309.o. 5 Kecskés László 314.o.

10 9 Érdekes kettősséget figyelhetünk meg; egyrészt Magyarország kifejezte, hogy hosszú távú céljai közé tartozik a teljes jogú Európai Uniós tagság elnyerése, ugyanakkor az EK ekkor még semmi olyan konkrét kijelentést nem tett, amivel elkötelezte volna magát arra, hogy Magyarország a közeljövőben megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor a Társulási Szerződés V. címének III. fejezetének Jogközelítés (approximation of laws) című cikkei a következőkkel foglalkoztak: 6 "67. Cikk A szerződő Felek elismerik, hogy Magyarországnak a Közösségbe történő gazdasági integrációja egyik alapvető feltétele az, hogy az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítsék a Közösség jogszabályaihoz. Magyarország biztosítja, hogy amennyire lehetséges, jövőbeni jogszabályait a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetők lesznek." "68. Cikk A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: vámjog, társasági jog, vállalati számvitel és adózás, szellemi tulajdonjog, a dolgozóknak a munkahelyen történő védelme, pénzügyi szolgáltatások, versenyszabályok, emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, az élelmiszer-jogszabályok, a fogyasztói érdekvédelem beleértve a termékfelelősséget, a közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok, fuvarozás és környezetvédelem." Pedig a felkészülés - látens módon - a vámok lebontásával és azzal, hogy hazánk innentől kezdve jogrendszerét, törvényeit tudatosan az EK-éhoz igazította, tulajdonképpen már elkezdődött. A folyamat mindenképpen a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez és a legvégén reményeink szerint - a teljes tagság elnyeréséhez vezetnek. Igaz ez nem volt annyira egyértelmű, mint aminek az első látásra látszik. Az hogy idáig jutottunk, az rengeteg ember munkájának és energiájának gyümölcse. Véleményem szerint az EU-ban is ugyanúgy tudták, hogy a rendszerváltó országok útja előbb vagy utóbb a Közösségbe vezet. Òvatosságukat annak tudom 6 Várnai Ernö Papp Mónika: Az Európai Unió joga Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest o.

11 10 tulajdonítani, hogy szerették volna, ha tisztán látják saját és a majdan csatlakozni kívánó országok helyzetét, lehetőségeit még mielőtt valami olyat jelentettek volna ki, ami elkötelezettséget jelent számukra. 7 A Társulási Szerződés alapján létrejött a Társulási Tanács, aminek abban volt szerepe, hogy, évente egyszer ülésezett és miniszteri szinten vitatták meg a feladatokat, a folyamatos kapcsolattartást pedig a Társulási Bizottság, illetve a tíz albizottság biztosította. Ahogy már az előbb említettem Magyarország végső célja az volt, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A folyamat keretében lépésről lépésre kerültünk közelebb a teljes jogú tagsághoz. Számunkra, ennek a hosszú útnak az egyik lényeges állomása volt a Társulási Szerződés megkötése. Ebben az időben a legközelebbi cél az volt, hogy először is elnyerjük a jelölt ország státuszt. Így már valamilyen szinten, mégis csak szerződésileg hivatalosan kötődtünk az Unióhoz. 8 A Társulási Szerződés mindvégig jogharmonizációs kötelességeink jogi alapja maradt, segítséget adott a lépések logikus sorrendjének meghatározásához ben elérkezettnek láttuk az időt, és a körülményeket, hogy beadjuk csatlakozási kérelmünket az Európai Unióhoz. Ez április 1.-én történt meg, amikor is Jeszenszky Géza külügyminiszter Athénban átadta az Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország kormányának hazánk hivatalos csatlakozási kérelmét. A Bizottság - a Tanács megbízásából - először megvizsgálta tagfelvételi kérelmünket - és ennek keretében 1996-ban a ma már elhíresült több mint 100 kérdést tartalmazó minden témára kiterjedő kérdőívet adott át hazánk kormányának. Ennek alapján 1997-ben a Bizottság - ugyancsak a Tanács megbízásából - alkotta meg első, hazánkról alkotott "Országjelentését", amely rendkívül kedvező volt ránk nézve és így egyre nagyobb esélyt lehetett látni arra, hogy mielőbb megkezdjék velünk a csatlakozási tárgyalásokat. 7 Dr. Kondorosi Ferenc PhD; Dr. Molnár István PhD: Az Európai Unió és a Magyar Csatlakozás Intérményfejlesztési - jogalkotási feladatai Föiskolai Jegyzet, Budapest Kecskés: 318.o.

12 Az Agenda 2000 és az Országjelentések Az Agenda 2000-et a Bizottság az országvéleménnyekkel együtt adta ki. Tartalmazta az EU jövőbeni stratégiáját, terveit. Jelentősége azért volt olyan nagy - főleg számunkra, Magyarország számára - mert a programdokumentum már a Keleti országokkal kibővült EU-val számol. Egy olyan összegzésről van tehát szó, ami tartalmazta egyben az EU jövőbeni stratégiáját, reformjait, amely tervnek már a most csatlakozni kívánó Kelet-Közép Európai országok is részesei, valamint csatolt okmányként megtalálható volt a csomagban a jelölt országokról szóló első országjelentés, ami egy értékelés és segített minket abban, hogy tudjuk, hol tartunk, mit értünk el eddig és milyen területeken kell még javítanunk. Ezeknek az országjelentéseknek végig nagy szerepük volt, hiszen a Közösség ezzel osztályozott segített és egyben irányított is minket abban, hogy tudjuk mik a hiányosságaink, hol kell még fejlődnünk, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. Az Agenda 2000-ben a Bizottság rögzítette továbbá, hogy rendszeresen jelentést készít az Európai Tanácsnak valamennyi közép- és kelet-európai tagjelölt ország csatlakozási felkészülésben tett előrehaladásáról, valamint arról, hogy az első jelentését 1998 végén nyújtja be. 9 Ezek országjelentések legfőképpen a koppenhágai kritériumokon alapultak. Az EU ugyanis addig nem kezdett semmiféle tárgyalást, amíg a jelölt ország nem teljesítette ezeket az alapvető kritériumokat. A koppenhágai kritériumok világosan meghatározták, hogy a Közösség mit vár el a jelölt országoktól; - a jelölt országnak demokratikus berendezkedéssel kell rendelkeznie, ahol tiszteletbe tartják az emberi jogokat; - bírnia kell majdani EU tagként az EU-n belüli versenyt. - Késznek kell lennie arra, hogy teljes egészében átvegye az acquis communautaire-t. 9 Ennek megfelelően a Bizottság októberében adta közre az éves jelentések első sorozatát, októberében a második sorozatát, novemberében a harmadik sorozatát novemberében a negyedik sorozatát illetve a legutóbbit novemberében

13 12 Ezeknek a kritériumoknak azért volt olyan nagy jelentőségük, mert ez volt az első eset az Unió történelmében, hogy a felvételre váró országoknak először ezeknek az alapvető kritériumoknak kellett megfelelniük még mielőtt bármilyen csatlakozási párbeszédet is kezdtek volna a felvételükkel kapcsolatban. A Koppenhágai Kritériumokra megalkotására szükség volt, mégpedig azért, mert az Unió történetében most először fordult elő az, hogy olyan országok nyilvánították ki csatlakozási szándékukat, akik eddig 40 éven keresztül egy egypárt uralta diktatúrában éltek. Az Uniónak biztosnak kellett lenni abban, hogy ezek az országok megfelelő alapokkal rendelkeznek demokratikus berendezkedés terén, továbbá hogy megfelelő gazdasági és jogi alapokkal rendelkeznek, amelyekkel megfelelnek az Unión belüli elvárásoknak. Ennek alapján a 10 Magyarország EU-tagság iránti kérelméről készített évi országvéleményében a Bizottság a következőket állapította meg: "A magyar intézmények jól működnek, a különböző hatóságok tudatában vannak jogkörüknek és az együttműködés szükségességének. A választások szabad és tisztességes feltételek között zajlottak le és 1990-ben és 1994-ben politikai hatalomváltást tettek lehetővé. Az ellenzék a szokásos szerepet tölti be az intézményrendszer működésében. Nincsenek nagyobb problémák az országban az alapvető jogok tekintetében. A kisebbségek jogait garantálják és védik. Bár bizonyos fejlődés még szükséges, haladás következett be a kormányzat által a romák (cigányok) számára biztosítandó igazságosság és védelem érdekében közelmúltban hozott intézkedések formájában. Hatékonyabbá kell tenni az erőfeszítéseket a korrupció elleni küzdelemben. Magyarország megtestesít egy stabil intézményrendszerrel bíró, a törvényességet, az emberi jogokat biztosító, s a kisebbségeket védő és tisztelő demokráciát." (Koppenhágai kritériumok 1. Pont) 10 fellelési idő

14 13 Magyarország működő piacgazdaságnak tekinthető ; középtávon képesnek kell lennie arra, hogy az Unión belüli verseny nyomásának és a piaci erőknek megfeleljen.(koppenhágai Kritériumok 2. Pont) Amennyiben Magyarország további erőfeszítéseket tesz a közösségi vívmányok átvételére, különös tekintettel az egységes belső piacra, fokozza munkája hatékonyságát ennek gyakorlati alkalmazásában, középtávon képesnek kell lennie az acquis teljes körű átvételére. Jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a környezetvédelem, a vámellenőrzés és az energiaipar területén is érvényesüljenek a közösségi vívmányok. Emellett az országnak folytatnia kell a közigazgatás reformját, mert csak ezúton biztosíthatók azok a struktúrák, amelyek hatékonyan alkalmazhatják és érvényesíttethetik a közösségi jogokat (Koppenhágai Kritériumok 3. Pont) Hazánkat a Bizottság emberi jogokat tisztelő, diszkriminációmentes demokratikus országként jellemezte, ahol megteremtették a szabad verseny és az egyenlő esélyek feltételeit. A Bizottság jelentése alapján tehát megállapíthatjuk, hogy Magyarország jó alapokról tud kezdeni. Az alapvető feltételeket hazánk már teljesítette. Ez egy jó kiindulópont a kezdéshez. Az hogy a Koppenhágai Kritériumoknak ennyire megfeleltünk, azt mutatja, hogy a Bizottság Magyarországot elég érettnek tekinti a további tárgyalásokhoz. Ez volt a kiindulópont, a kezdőhelyzet. Az, hogy kezdésnek ilyen jól megfeleltünk a Bizottság értékelő véleményében, nagyon dicséretes. A következőkben nézzük meg röviden, hogy hogyan alakult ez a jelentés az elkövetkezendő években politikai, gazdasági, ill. az acquis átvételére vonatkozó kritériumok alapján. Sajnos nem tudok minden kérdésre részletesen kitérni. Az országjelentések terjedelme meglehetősen nagy, minden témára kiterjedő, átfogó tartalmú dokumentumok. Figyelemreméltó, hogy évenként növekszik a terjedelem. Míg az 1998-as jelentés 42 oldal, addig a legutolsó 2002-es Bizottsági jelentés már 144 oldal. A jelentések mind-mind angolul íródtak, magyarul csak nem hivatalos fordításban lehet fellelni a dokumentumokat.

15 14 politikai kritériumok Két fő kritikus terület volt, amit a jelentések végig megemlítettek a vizsgált időszakban. Ez a romák kérdése és a korrupció elleni harc. Sokat foglalkoznak a jelentések a Bíróságok helyzetével (túlterheltségével és a probléma megoldásával) illetve a börtönök zsúfoltságával és állapotával. A roma kérdés és a kisebbségi kérdés esetében, folyamatos, de kis előrelépések történtek az évek során. Az 1998-as jelentésben, még kritika volt, hogy nem hogy nem született törvényi szabályozás a kisebbségek parlamenti szabályozását illetően, de ráadásul a cigányság továbbra is széleskörű előítélettől és diszkriminációtól szenved a mindennapi életben A 99-es jelentés már arról beszélt, hogy a 98-as helyi önkormányzati választásokon megválasztották a helyi kisebbségi önkormányzatokat. A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény módosítását követően, pedig 13 kisebbségi önkormányzat alakult. Fejlődésnek értékelhető az is, hogy támogató intézkedéseket vezettek be az oktatás, foglalkoztatás, szociálpolitika, jogvédelem területén. Napjainkba pedig a romáknak lehetőségük van a politikában való aktív részvételre. A 2000-es jelentés további pozitívumként kezeli, hogy Magyarország már csatlakozott a legfontosabb emberi jogi egyezmények legtöbbjéhez. Végül a 2002-es jelentés beszámol egy tervezett átfogó hosszú távú programról és az átfogó diszkrimináció ellenes törvényről, aminek elfogadása jelentős lépés a helyzet javítása érdekében. A másik súlyos probléma a korrupció kérdésében, már nem számol be ennyi előrelépésről annak ellenére, hogy folyamatos előrelépések és jogszabályalkotások tapasztalhatók ezen a területen de ezek mégsem olyan mérvűek, hogy jelentős, látható eredményekről lehessen beszámolni. A korrupciót a Bizottság folyamatos politikai problémaként kezeli a jelentésekben. Pozitívumként jelenik meg, hogy Magyarország 1999 decemberében ratifikálta az Európa Tanács Pénzmosásról, valamint a bűncselekményből származó javak felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Egyezményét és 2000 májusában

16 15 kihirdette az OECD Külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló Egyezményét. A Bizottsági jelentés tartalmazza, hogy a kormány hosszú távú korrupció-ellenes stratégiát fogadott el, amelybe bele tartozik több jogszabály módosítása és egy teljesen új törvény a lobbi-tevékenységről. Ennek ellenére a korrupció kérdését a 2002-es Bizottsági jelentés is súlyok és még megoldatlan kérdésként kezeli. Gazdasági kritérium Gazdasági téren fejlődés ment végbe. A piacgazdaság tovább erősödött a jogi és intézményi struktúrákkal együtt. A jelentések szerint, ha az ország folytatja a reformokat középtávon képes a strukturális reformok végrehajtására. A vizsgált időszakban az infláció folyamatosan csökkent, a GDP pedig folyamatos növekedést mutatott. Az 1999-i jelentés bírálta a nyugdíjreformot, és sürgette az egészségügyi reformot is. Ez a probléma a 2002-es jelentésben is változatlanul fennmaradt illetve megemlítésre került. A 2000-es jelentés sok bírálatot tartalmaz a gazdaság területén, és már itt felhívja a figyelmet arra, hogy rövidtávon kell megfelelni az Unión belüli verseny nyomásának Ugyanebben az évben a jelentés megállapítja, hogy a vállalatalapítási tevékenység erős volt, ami jót tett a munkanélküliség csökkenésének. A foglalkoztatás terén problémák voltak abban a tekintetben, hogy jelentős regionális különbségek állanak fenn és a szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható a magas növekedést elérő iparágakban ben fegyelmezettebb monetáris politikára hívja fel a figyelmet és sürgeti az egészségügy reformját is. A 2002-es jelentés dicséretként említi meg, hogy annak ellenére, hogy a világban gazdasági csökkenés tapasztalható, a magyar gazdaság tovább tudott növekedni, a külső negatív hatások ellenére. Jogharmonizációs rész A jogharmonizációs részben a Bizottság 1998-as 99-es-2000-es, 2001-es és 2002-es jelentésben 11 Magyarországot továbbra is olyan országként jellemezte, ahol folyamatos a jogharmonizáció. 11 A jogharmonizációs menetrendről egy későbbi fejezetben lesz szó.

17 16 A 98-as jelentés bírálja, hogy az Acquis Átvételének Nemzeti Programja nem fedi le a teljes acquis-t. A legtöbb területen az információ hiányos és nincs megjelölve a kapcsolat a javasolt magyar intézkedések és a vonatkozó acquis között. Voltak olyan területek, melyek jogharmonizációja rendkívül problémás volt és lassan haladt. Ilyen volt a mezőgazdaság és a környezetvédelem ill. az acquis alkalmazását szolgáló intézmények kiépítése. A környezetvédelemmel kapcsolatban, a 2002-es jelentésben a Bizottság a hatásvizsgálatról, a víz-, a hulladék-, és az ipari szennyezés ellenőrzéséről, valamint a kockázatkezelésről, illetve a vegyi anyagokról és a sugárvédelemről szóló jogszabályok elfogadásával fejlődésről számol be. A mezőgazdaságban előrehaladás a 2002-es Bizottsági jelentés szerint csak az élelmiszerbiztonság terén és az állat-egészségügyi szektorban volt tapasztalható. További lemaradásról ad számot az állat- és növény-egészségügy területen illetve a közös mezőgazdasági politikát érintő eljárási rendszerek és struktúrák terén. Gyors és jó eredményeket értünk el viszont az általános forgalmi adók és jövedéki adók területén valamint a közlekedés jogi részeinek átvételében, kivétel a vasúti fuvarozás. Rendes ütemben és viszonylag gyorsan ment végbe a szociálpolitika, foglalkoztatás témakörbe tartozó jogi szabályozások átvétele is, bár itt azt is meg kell jegyezni egyben, hogy az EU a Szociálpolitika, Foglalkoztatás fejezetet nem szabályozza jelentős mértékben. 12 A kényes de fontosabb kérdések közé tartozik a közbeszerzési jogszabályok harmonizációja, hiszen ez összefüggésbe hozható a korrupció elleni harccal. A jelentések szerint a jogharmonizáció ezen a téren jól halad, de problémák vannak és fejlődésre van szükség a következő területeken: a határidők, a kivételek, az értékelési szempontok, a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos szabályozás és a nemzeti preferencia eltörlése tekintetében. 12 Hogy milyen mértékben és hogyan foglalkoznak az Európai Unióban a Szociálpolitikával, azt majd dolgozatom egy későbbi részében részletezem.

18 17 A Bizottság által készített országjelentések alapján megállapíthatjuk, hogy a politikai, gazdasági ill. jogharmonizációs területeken országunk folyamatosan kielégítő teljesítményt nyújtott. Ha voltak is lemaradások, megtorpanások, ezek mértéke nem volt olyan nagy és jelentős, hogy az akadályozta volna Magyarország uniós csatlakozásának folyamatát. 1.3 A Fehér Könyv A felkészülésben további segítséget nyújtott az 1995-ben kiadott cannes-i Fehér Könyv. Ez a könyv egy oldalas kiadvány, ami az egységes belső piachoz leginkább szükséges lépéseket sorolta fel. Egy, az egységes belső piacot bemutató könyv, ami újabb távpontokat tartalmaz a jelölt országok számára a jogharmonizációs feladatok ésszerű ütemezésére. A kiadvány megkülönböztette a sürgős (első lépcsős) és kevésbé sürgős (második lépcsős) intézkedéseket. Mivel a Fehér Könyv a Közös Piachoz ad iránymutatásokat, ezért nem tartozik szorosan dolgozatom témájához és nem szeretnék vele bővebben foglalkozni A Csatlakozási Partnerségi Szerződés Az Unió számos segítséget nyújtott a jelölt országoknak, hogy segítse őket a csatlakozási felkészülésben. Ezek közül már többet megemlítettem. Az egyik ilyen még az országvéleményeken alapuló kétoldalú Csatlakozási Partnerségek Szerződések is A Csatlakozási Partnerségi Szerződés egy kifejezetten az EU elvárásait tükröző dokumentum, volt, amely elvárásai közé egyik elsődleges helyen szerepet a jogközelítés A Csatlakozási Partnerség megjelöli Magyarország számára a csatlakozásra való felkészülés elsőbbségét élvező területeit. Magyarországnak ugyanakkor a Rendszeres jelentésben (Regular Report) foglaltakat is szem előtt kell tartania. 13 Várnay Ernő, Papp Mónika: Az Európai Unió joga 413.o. 14 Csatlakozási Partnerség határozat 3. pontja In:Várnay Ernő, Papp Mónika: Az Európai Unió joga 413.o.

19 18 Ugyancsak fontos, hogy Magyarország az Európai Megállapodásban, a screening kapcsán megfelelően teljesítse a jogközelítési és az acquis cimplementálásáre vonatkozó kötelezettségeit. Meg kell jegyezni, hogy az acquis beépítése a jogba nem elegendő; azt is biztosítani kell, hogy ugyanolyan szinten alkalmazzák, mint az Unióban. A Csatlakozási Partnerség egy billaterális szerződés volt az EU és a jelölt ország (Magyarország) között. Ez is egy segítség egy iránymutatás az EU részéről. Annyiban speciális, hogy ezt minden jelölt országgal külön-külön kötötték meg. Az EU a jelölt országgal együtt közösen határozta meg az acquis communautaire átvételének ütemtervét. Voltak rövidtávú feladatok és hosszú távú feladatok. A szerződés kinyilvánította, hogy a jelölt ország az előcsatlakozási programok keretében (Phare, SAPARD, ISPA) anyagi segítséget is kap a feladatok végrehajtásában, amely programok nagy szerepet játszottak a magyar jogharmonizáció elősegítésében Az, hogy az Unió bevonta a jelölt országokat a különféle programokba ezzel is lehetővé tette, hogy az országok jobban megismerkedjenek az Unió döntéshozatali mechanizmusával, eljárási rendjével. A Csatlakozási Partnerség programhoz tartoztak még a Nemzeti Programok - ami a jogalkotási és kormányzati, közigazgatási intézkedéseket határozta meg. Mindezek végrehajtását az előbb már említett Társulási intézmények felügyelték. Láthatjuk, hogy az Unió a legkülönfélébb iránymutatásokat adta meg, hogy irányítsa, terelje jogharmonizációnkat, jogközelítésünket. Megteremtette a feltételeket, megmutatja az irányt amerre mennünk kell, hogy elérjük a célunkat a lehető legjobban végrehajtott jogközelítés - nekünk pedig az volt a feladatunk, hogy végrehajtsuk ezeket az utasításokat, útmutatásokat. Sokan mondhatják itt, hogy az EU diktál(t). Persze, hogy diktál(t). Mi igyekszünk oda az Unióba, és nem fordítva miközben persze egy percig nem szabad elfelejtenünk, hogy nekik pontosan olyan 15 Várny Ernő, Papp Mónika: Az Eurpai Unió joga 413.o. 16 Dr.Kondorosi Ferenc PhD, Dr. Molnár István PhD: Az Európai Unió és a magyar csatlakozás intézményfejlesztési-jogalkotási feladata 137.o.

20 19 nagy szükségük van ránk, mint nekünk rájuk. Mi kopogtatunk egy családi ház ajtaján, amin belül fel van építve egy olyan jogrendszer, aminél az összes többi tagnak ugyanúgy végre kellett hajtani a jogharmonizációt, mint nekünk. Azzal a különbséggel, hogy a régebbi EU tagállamok együttesen hosszú éveken keresztül alakították ki azt a szabályozási rendszert, amihez most nekünk kell harmonizálni. Hosszú éveken keresztül folytak a tarágyalások és a viták a tagállamok között az egyes témákról; mit emeljenek szupranacionális szintre és mi maradjon az államok kormányainak, törvényhozásának hatáskörében. Erre egy nagyon jó példa a dolgozat második felében szereplő szociálpolitika, aminek mint majd láthatjuk hosszú utat kellett megtennie, hogy eljusson az EU-n belül arra a szintre, ahol most van. Ez a mostani helyzet sem nem tekinthető még végleges állapotnak. A harmonizál szó szerintem a legjobb kifejezés arra, ami most történik jogi szabályozásunkkal. Nem kell átvennünk, illetve alkalmaznunk egy teljesen idegen joganyagot, hanem harmonizálnunk kell azt. Annak ellenére, hogy az unió sok mindent megszab a tagállamoknak a csatlakozással és Uniós tagságunkkal nem fogjuk elveszteni függetlenségünket a jogalkotásban igaz ez a függetlenség elég csekély mértékű. Vannak vélemények, amelyek szerint már csak a jogalkotás 20-25%-a független az EU-ban a közösségi jogalkotástól. Másrészt viszont tagállamként részesei leszünk a Közösségi Jogalkotásnak. Az EU jogrendszere is állandóan változik. Változnak a szabályozások. Változik például azoknak a politikák száma amelyek a Közösségi Politika részei voltak és átkerülnek/maradnak részben vagy egészben az országok nemzeti hatáskörébe. Ilyen például mikor a Szociálpolitika részből a munkajogi, foglalkoztatáspolitikai rész az Amszterdami Szerződés óta a Közösségi Politikák közé tartozik, tartalmazza az acquis communautaire, - az Oktatáspolitika viszont már a tagállamok jogalkotói hatáskörben van. Ennél a résznél eszembe jutott egy kérdés. Mi a jobb, mi jelent fejlettebb szintet, ha az a bizonyos politika szupranacionális szinten van, vagy ha marad az államok helyi törvényhozásának hatáskörében? Eddigi tudásom és tanulmányaim után, szerintem a helyzettől függ. Az például, hogy az Unió külpolitikája egységes legyen, az már egy magasabb integrációs szintet jelent, ha nem a legmagasabbat. Ez rendkívül

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVEZET MINISZTER Szám: 2690-3/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?

Mi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak? Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján

VS/2014/0588. Országjelentés Magyarország - 2015. Készült a szerzők (Képesné Szabó Ildikó és Rossu Balázs) eredeti, angol nyelvű anyaga alapján Kísérlet egyes közép-kelet európai országokban a társadalmi párbeszéd és a nemzeti munkaügyi kapcsolatok revitalizációjára - tanulságok és bevált gyakorlatok a válságból való kivezető úton VS/2014/0588

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Gellérné Lukács

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM./2009. Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2009.......-án/én. ELŐTERJESZTÉS a 2001. évi C. törvény III. részének hatálya alá

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc

OTDK DOLGOZAT. Jakab Melinda Msc OTDK DOLGOZAT Jakab Melinda Msc 2013 HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK NÉMETORSZÁG- AUSZTRIA ÉS AUSZTRIA-MAGYARORSZÁG HATÁRÁN CROSS-BORBER COOPERATIONS ON THE BORDER OF GERMANY-AUSTRIA AND AUSTRIA-HUNGARY

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA

A NIZZA-I SZERZÕDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI KARTÁJA 1 euro-atlanti nemzetközi szervezetekhez. A közösségi intézmények működése és összetétele azonban 6 országra volt méretezve, és az Európai Közösségek jelenleg 15 tagállamot 3 számlálnak, anélkül, hogy

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

EU Közbeszerzési politika

EU Közbeszerzési politika EU Közbeszerzési politika 2012. szeptember 25. Jeney Petra A közbeszerzési politika célkitűzései Piaci integráció - vámjellegű kereskedelmi korlátok eltörlése közbeszerzési politika lehetséges versenykorlátozó

Részletesebben

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára

Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban. Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára Korrupció elleni küzdelem az Európai Unióban Nemzetközi ajánlások és azok magyar vonatkozásai a magyar soros elnökség számára 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén Összegző tanulmány Készítette: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj-Budapest, 2015. október

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban Az Európai Parlament 2008. szeptember 25-i állásfoglalása az Európai Unión belüli médiakoncentrációról és -pluralizmusról (2007/2253(INI))

Részletesebben

Iránymutatások és ajánlások

Iránymutatások és ajánlások Iránymutatások és ajánlások Iránymutatások és ajánlások a központi szerződő felek kollégiumainak tagjai közötti írásbeli megállapodásokról ESMA CS 60747 103 rue de Grenelle 75345 Paris Cedex 07 France

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól 114. sz. Egyezmény a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe,

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője

Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése. Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet magyarországi bevezetése Dr. Török Ágnes KOZMOS Jogi Szakbizottság vezetője Az 1223/2009/EK kozmetikai rendelet bevezetése Maga a rendelet nem igényel hazai átültetést,

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Mit ér a diploma, ha magyar?

Mit ér a diploma, ha magyar? 3. szint Április Mit ér a diploma, ha magyar? Az Unióban automatikusan elfogadják majd a magyar oktatást A diploma annyit ér, amennyiért beváltható. Mondjuk fizetésre. Nagy kérdés, hogy a magyar diplomák

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben