NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2008. (I.15.) KGY. r e n d e l e t e

Átírás

1 NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 2/2008. (I.15.) KGY r e n d e l e t e a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő lakbér hozzájárulási szolgáltatásról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. tv. /a továbbiakban: Szt./ 1. -ának (2) bekezdése, 10. -ának (1) bekezdése, 26. -a 32. -ának (1) és (3) bekezdése felhatalmazása alapján a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható -lakhatásukat segítő- lakbér hozzájárulási szolgáltatásról az alábbi rendeletet alkotja: I. Rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendeletnek az a célja, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata /a továbbiakban: Önkormányzat/ az önhibájukon kívül szociálisan hátrányos helyzetben lévő, hajléktalan személyek lakhatásának biztosítása és megőrzése érdekében a saját közreműködésükre is igényt tartva- lakbér hozzájárulási szolgáltatásban részesítse. A rendelet hatálya 2. (1) A rendelet hatálya kiterjed az ellátás iránt benyújtott kérelmében tartózkodási helyként Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területét megjelölt hajléktalan a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra,

2 -2- d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. (2) A rendelet hatálya kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban, a szobabérlők házában (a továbbiakban együtt: otthonház) lévő lakást, illetőleg lakrészt és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. (1) E rendelet alkalmazásában: 3. a) hajléktalan az, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, b) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett ba) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, bb) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%- ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

3 -3- Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. -a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. -ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot 25. életévét betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; g) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az

4 -4- ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; h) keresőtevékenység, ha e rendelet másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; i) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van; j) tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a személy -lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül- három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. k) lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a személy él. l) lakcím: az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik m) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A. -ban meghatározott lakás. n) nem lakás céljára szolgáló helyiség: az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál. o) szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló évi LXXVIII. törvény 91/A. -ban meghatározott szükséglakás. p.) együttműködésre kijelölt szerv: Periféria Egyesület, Oltalom Szeretetszolgálat r.) Iroda: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda

5 II. Rész 4. A jogosultság feltételei (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás a hajléktalan személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. Az Önkormányzat határozatában megjelölt időponttól lakbér hozzájárulási szolgáltatásban részesíti azt a családot vagy személyt, aki a) a kérelem benyújtását megelőzően legalább 90 napja folyamatosan átmeneti szállón lakik, vagy legalább 30 napja utcán, közterületen, lakásként nem használható helyen vagy éjjeli menedékhelyen él és a Periféria Egyesülettel vagy Oltalom Szeretetszolgálattal /továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv/ bizonyíthatóan kapcsolatot tart feltéve, hogy ab) havi nettó jövedelme vagy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, de nem haladja meg annak 300 %-át és ac) a kérelem benyújtásakor nyilatkozatában tartózkodási helyként Nyíregyháza közigazgatási területét megjelölte, ad) bérleti/albérleti szerződést kötött, továbbá ae) vállalja a lakhatást segítő programban való részvételt és a megállapodást megköti, af) és saját maga és családjának lakhatása más módon nem biztosított. (2) A támogatás egyidejűleg több, azonos lakcímre költöző, (1) bekezdésben előírt feltételekkel rendelkező személynek is megállapítható. 5. A szolgáltatás formái (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás esetén a jogosult a) lakbér hozzájárulásban b) lakhatást segítő programban r é s z e s ü l.

6 -6-6. Lakhatást segítő program (1) Az Önkormányzat az e rendeletben meghatározott feladatait az együttműködésre kijelölt szerv útján látja el, a fenntartóval kötött ellátási szerződés alapján. (2) A lakhatást segítő program keretében az együttműködésre kijelölt szerv: a) tájékoztatja a kérelmezőt a lakbér hozzájárulás feltételeiről, a program elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, b) a kérelmező hozzájárulásával megvizsgálja a kérelmező fizetési kapacitását és készségét, környezettanulmányt készít a bérleményben, segítséget nyújt a bérleti/albérleti szerződés megkötéséhez, melynek alapján javaslatot tesz a lakbér hozzájárulási szolgáltatásba történő bevonásra, c) kidolgozza a kérelmező bevonásával az egyéni élethelyzethez igazodó programot és a kérelmezővel írásban lakbér hozzájárulási megállapodást /továbbiakban: megállapodás/ köt, melynek tartalmaznia kell a kérelmező által vállalt önerő mértékét és formáját, d) a hozzájárulás folyósításának időtartama alatt a kérelmezővel kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását, e) szükség esetén kezdeményezi a lakbér hozzájárulási szolgáltatásra vonatkozó döntés módosítását, f) évente írásos értékelést készít a program végrehajtásáról, melyet megküld a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságnak /továbbiakban: Bizottság/, g) jelzi a Bizottságnak, ha a jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h) a szolgáltatás megszűnése esetén biztosítja a segítségnyújtáshoz való hozzáférés lehetőségét. 7. Együttműködési kötelezettség (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás időtartama alatt a jogosult együttműködik az együttműködésre kijelölt szervvel. Az együttműködés során a jogosult köteles a) hozzájárulni a lakhatással kapcsolatos adatok és információk együttműködésre kijelölt szerv általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

7 -7- b) aktívan közreműködni a megállapodás kidolgozásában, c) köteles a megállapodásban foglaltakat betartani, d) havonta legalább egy alkalommal az együttműködésre kijelölt szervvel személyesen találkozni és a megállapodásban előírt módon- tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról. (2) Nyíregyháza közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult kérheti a bérleti/albérleti szerződés bemutatásával az új bérleményre vonatkozóan a lakbér hozzájárulás tovább folyósítását. 8. Lakbér hozzájárulás (1) A lakbér hozzájárulás havi összege nem lehet kevesebb az albérleti díj 20 %-nál, de legalább 8000 Ft, és nem lehet több annak 60 %-nál, de legfeljebb Ft. (2) A hozzájárulás adható a) lakásbérleti, albérleti díjra b) lakásbérlet, albérlet egy összegű tartós lekötésére, kauciójára. (3) A lakbér hozzájárulást legfeljebb egy évre lehet megállapítani. (4) A lakbér hozzájárulás a (2) bekezdés b) pontja esetében egy összegben is nyújtható, melynek mértéke legfeljebb forint. (5) A megállapított lakbér hozzájárulást a kérelmező részére kell folyósítani. (6) A hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy az együttműködésre kijelölt szerv havonta igazolja, hogy a jogosult a bérleményben lakik és a megállapodásban foglaltakat teljesíti. (7) A jogosultat a hozzájárulás a lakbér hozzájárulásról szóló határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi hozzájárulás teljes összegét kell folyósítani. 9. A lakbér hozzájárulási szolgáltatás megszüntetése, jogkövetkezmények (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a lakhatást segítő programban nem vesz részt.

8 -8- (2) A lakbér hozzájárulási szolgáltatást meg kell szüntetni, ha a) a jogosult lakcíme megváltozik, vagy b) meghal, vagy c) a hozzájárulás megállapításának feltételei nem állnak fenn. (3) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. III. Rész Eljárási rendelkezések 10. A kérelem benyújtása és a szociális igazgatási eljárás előkészítése (1) A lakbér hozzájárulási szolgáltatás iránti kérelmeket az együttműködésre kijelölt szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az együttműködést vállalja, valamint hogy Nyíregyháza közigazgatási területén tartózkodik. (2) A kérelmeket év közben folyamatosan lehet benyújtani. (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles arra, hogy családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. a) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással vagy a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó átlag jövedelmére vonatkozó könyvelő által kiállított igazolással, ennek hiányában nyilatkozatával kötelesek igazolni. b) Azon kérelmezők, illetve családtagjaik, akik mezőgazdasági őstermelők a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért nettó jövedelmüket nyilatkozatukkal kötelesek igazolni. c) Az alkalmi munkából származó jövedelmet az érintetteknek a kérelem benyújtását megelőző háromhavi nettó átlag jövedelmére vonatkozó nyilatkozatával és az alkalmi munkavállalói könyv bemutatásával kell igazolniuk. d) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátások esetén az ellátás utolsó havi szelvényét, valamint a kérelem benyújtásának évében az Igazgatóság által megküldött tájékoztató egyszerű másolatát kell benyújtani.

9 -9- (4) A kérelmezőnek lakáshasználata jogcímét bérlakás és albérlet esetén a bérleti szerződés egyszerű másolatával igazolnia kell. (5) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (6) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (7) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (8) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. (9) az e rendelet 6. (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban szabályozott eljárás lefolytatása után az együttműködésre kijelölt szerv a kérelmet és mellékleteit, valamint a megállapodás egy példányát, a lakbér hozzájárulás mértékére és folyósításának időtartamára, vagy az arra irányuló kérelem elutasítására tett javaslatával egyetemben a kérelem benyújtásától számított 15 munkanapon belül köteles megküldeni az Irodának. A határidő indokolt esetben egy alkalommal- 10 munkanappal meghosszabbítható. (10) Ha a (9) bekezdés alapján megküldött iratok tartalmából a lakbér hozzájárulásra való jogosultság feltételeinek fennállása nem állapítható meg az Iroda az iratokat a 6. (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott eljárás lefolytatására az együttműködésre kijelölt szervnek visszaküldi. Az Iroda állásfoglalása az együttműködésre kijelölt szervre nézve kötelező. (11) Az Iroda a közvetlenül hozzá benyújtott kérelmet haladéktalanul köteles megküldeni az együttműködésre kijelölt szervnek.

10 A lakbér hozzájárulás iránti kérelem elbírálása (1) Ha a 10. (9) bekezdésben meghatározott iratok hiányosak, vagy azok tartalma alapján az érdemi döntés nem készíthető elő, az Iroda az iratokat a pótolandó hiányok, vagy tisztázandó körülmények pontos megjelölésével az együttműködésre kijelölt szervnek visszaküldi, egyben felhívja a hiányok pótlására és az iratok 8 napon belül történő ismételt megküldésére. (2) A megállapított hozzájárulás összegét a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől havi részletekben folyósítandó hozzájárulás esetén, az együttműködésre kijelölt szerv igazolásától- számított 15 munkanapon belül kell átutalni a jogosultnak. (3) A lakbér hozzájárulási szolgáltatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Irodát. (5) Az Önkormányzat a támogatás céljára felhasználható összeget a mindenkori éves költségvetési rendeletében határozza meg. (6) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (7) Az eljárásra, a nyilvántartás vezetésére, a kérelmezők személyes adatainak kezelésére az Szt , valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Rész Hatásköri rendelkezések 12. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése e rendeletben szabályozott lakbér hozzájárulási szolgáltatás megállapítására biztosított hatáskörének gyakorlását átruházza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottságára.

11 -11- Vegyes rendelkezések 13. A jelen rendelet február 1. napjával lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Nyíregyháza, január 14. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző E rendeletet január hó 15. napján kihirdetem. Nyíregyháza, január 15. Dr. Szemán Sándor jegyző

12 -12- A szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére nyújtható lakhatásukat segítő lakbér hozzájárulási szolgáltatásról szóló 2/2008. (I.15.) KGY rendelet i n d o k o l á s a I. Általános indokolás Uniós mintára Magyarországon is programot indítottak el a hajléktalanok lakhatáshoz jutásának biztosítására. Nyíregyháza mindkét hajléktalanokat ellátó szervezete a Periféria Egyesület és az Oltalom Szeretetszolgálat is részt vett a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázatán. Az elnyert támogatással január 1-től 18 hónapon keresztül valósították meg a hajléktalan emberek lakhatásba jutását és ezzel a társadalmi reintegrációjukat. A júniusában eredményesen lezárult program, kedvező tapasztalatai és pozitívumai alapján a rendelet-tervezet egy új keletű szolgáltatást vezet be. A lakbér hozzájárulási szolgáltatás nem passzív segélyezését jelenti a hajléktalanoknak, hanem a hozzájárulás mellett a személyre szabott segítségnyújtással és a jogosult aktív részvételével igyekszik nemcsak a lakhatáshoz jutást, hanem annak megtartását is biztosítani, javítani a jogosult munkaerő piaci helyzetét, erősíteni autonómiáját, társadalmi kapcsolatait. A tervezetben szabályozott szolgáltatás a hajléktalanellátás korábbi megoldásai mellett olyan új lehetőséget kínál a szociálisan rászorult hajléktalan személyek részére, mely hozzásegítheti őket a hajléktalan létből a társadalomba való visszatérésre. II. Részletes indokolás hoz Az Általános Rendelkezések meghatározzák a rendelet célját, szabályozzák hatályát, a személyi hatályát hozzáigazítva az Szt. rendelkezéseihez, figyelembe véve hajléktalanokra vonatkozó rendelkezését és rögzíti, hogy milyen bérlemény esetén állapítható meg a támogatás. 3. -hoz A tervezet az értelmező rendelkezések között foglalja össze azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek segítséget nyújtanak az eljárásban résztvevő jogosultaknak és az eljáró igazgatási szerveknek is, figyelembe véve az Szt. jövedelem meghatározására vonatkozó új rendelkezését.

13 hoz A tervezet meghatározza a jogosultság feltételeit, a jövedelemhatárt meghatározva annak minimumát is, mivel önerő vállalása nélkül nem érné el a nyújtott hozzájárulás a célját. A rendelet támogatásban részesíti azokat is, akik együtt költöznek azonos lakcímre ezzel is elősegítve a lakhatásuk megoldását. 5. -hoz A szolgáltatás formáinak meghatározásánál a cél az volt, hogy segélyezés helyett a jogosult aktív együttműködésére, önerő vállalására is számítva nyújtson hozzájárulást hoz Az önkormányzat a lakbér hozzájárulási szolgáltatás feladatait két olyan szervezet bevonásával látja el, akik évek óta részt vesznek a hajléktalan ellátásban. Feladataik közül kiemelt szerepet kap a személyre szabott segítségnyújtás. A rendelet-tervezet részletesen tartalmazza a jogosultak együttműködési kötelezettségének szabályait is. 8. -hoz A tervezet tartalmazza az Önkormányzat által adható hozzájárulás havi összegét, annak alsó és felső határát. Továbbá rögzíti, egy összegben történő támogatás esetén annak felső határát. 9. -hoz A lakbér hozzájárulási szolgáltatás megszüntetése feltételeinek és a hátrányos jogkövetkezmények szabályozásával a tervezet elsősorban szolgáltatás céljainak megvalósulását szolgálja hoz A tervezet részletesen tartalmazza a kérelem benyújtásának szabályait, az együttműködésre kijelölt szerv és az Önkormányzat feladatait az eljárásban, kiemelve az ellátás szolgáltatás jellegének megfelelően a lakhatást segítő program jelentőségét. Ugyanakkor minden az együttműködésre kijelölt szervhez benyújtott kérelemről szociális igazgatási szerv dönt hoz A tervezet figyelemmel a Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság feladataira, a hatáskör bizottságra történő átruházását javasolja.