A posztszovjet térség migrációs mintái

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A posztszovjet térség migrációs mintái"

Átírás

1 A posztszovjet térség migrációs mintái Faludi Julianna Absztrakt Az egykori Szovjetunió migrációs rendszere a mai napig meghatározza a posztszovjet térség migrációs mintáit. A Szovjetunió felbomlását követően az új államok etnikai konfliktusok, politikai feszültség és háború közepette jöttek létre, melyet a kényszerű migráció, illetve az állampolgárság megszerzésére irányuló etnikai mozgások jellemeztek. Ez utóbbiakat az új államok repatriációs politikái támogatták. Az etnikai kisebbségek jelentős számban hagyták el a térséget nyugati desztinációk felé. A globális munkamegosztás szempontjából a régió kibocsátó szerepben van kelet-nyugati irányban. Az egykori központi tervgazdaság kijelölte a térség fejlődési útját és gazdasági szerkezetét, meghatározva a kibocsátó és fogadó országok mai szerepét a regionális és világgazdaságban. A szegénységgel küzdő, leszakadó államok globális munkamegosztás szempontjából kibocsátó szerepben vannak Oroszország, Kazahsztán, Fehéroroszország és a nyugati államok felé. A posztszovjet térség korábban meghatározó gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatai gyengülni látszanak, a térség dezintegrációja figyelhető meg. Abstract The rise and fall of the Soviet Union shapes the migration patterns of the postsoviet area to today. Ethnic conflicts, wars, political unrest has dominated as a push factor for the first migration waves in the region. Ethnic minorities fled from the former republics toward Western destinations in the wake of the nineties. Ethnic return policies supported population movements within the former USSR. Migration patterns have transformed since toward massive contemporary labour migration, which has its legacies in the former central planning of the USSR defining the development paths and the structure of the economies of the sending and receiving countries of the post-soviet area. States faceing poverty and decline provide their labour force to Russia, Kazakhstan, Belarus and Western destination countries. The former USSR despite of its dense economic and trade ties, after the collapse stepped on the path of desintegration.

2 310 faludi julianna Kulcsszavak: posztszovjet, FÁK, kényszerű migráció, repatriáció, illegális migráció, munka migráció, centrum-periféria, feminizáció Keywords: post-soviet, CIS, forced migration, repatriation, illegal migration, labor migration, centerperiphery, feminization Bevezetés: a Szovjetunió migrációs folyamatai Szovjetunió a globális erőtérben A posztszovjet térség migrációs mintái a Szovjetunió gazdasági, kulturális és politikai örökségének ismeretében érthetők meg. Fontos leszögeznünk, hogy a világ bipoláris felosztása ( ) mellett mind a Szovjetunió (ma posztszovjet térség), mind a szovjet befolyás alá tartozó régiók a globális gazdasági vérkeringés részei voltak. A kapitalista világ számára a magántőke szabad áramlását gátló szocialista blokk kialakulása gazdasági kihívást jelentett, melyet a szocializmus hetvenes évekbeli ázsiai, afrikai terjeszkedése még inkább fokozott. A két világhatalom versengése hidegháborúhoz, és a befolyási övezetek felosztásához és növeléséhez vezetett. A bipoláris elzárkózás azonban nem volt kizárólagos, a szocialista államok ugyanis termékeikkel részt vettek a világkereskedelmi keringésben és a globális növekedésben. Európai viszonylatban sem szakadtak meg teljesen a keleti blok országait korábban a Nyugathoz kötő hagyományos kereskedelmi és gazdasági szálak (Böröcz, 2009; Dén-Nagy Faludi Ihász-Tóth, 2013). Az államszocializmusra való átállás Európában az 1920-as és 1930-as években nyugati és északi irányú migrációs hullámot indított el (Portes Böröcz, 1989). A vasfüggönyön átnyúló, elsősorban keletről nyugatra tartó migrációs mozgások leginkább politikai események hatására (pl. 1956) történő kivándorlással írhatók le (Massey et al., 1988). Emellett, az egykori gyarmatokról induló globális mozgás a 20. század utolsó évtizedeiben észak-nyugat irányú volt. A hidegháború enyhülésével az 1980-as évek második felétől lazultak a kiutazási szabályok, és megnövekedett az elvándorlás a szovjet térségből. Az átjárás mellett közel 70 évig alapvetően párhuzamosan létezett a nyugat-európai migrációs rendszer mellett a Szovjetunió migrációs rendszere, annak sajátos folyamataival, körülményeivel (Molodikova, 2007). A szovjet befolyási övezet országai és a Szovjetunió közötti szabad mozgás korlátozott volt, leginkább tanulmányi, katonai célú, illetve a magasan kvalifikált szakemberek munkavállalása jellemezte. A Szovjetunión belüli mozgások A Szovjetunión belüli vándorlások centruma Oroszország volt, előzményei a 19. századi cári hódításokkal és orosz expanzióval összefüggő migrációs fejleményekben gyökereznek. A szovjet állam kezdetekben az internacionalizmus, és a szlijanyije (egybeolvadás) politikája értelmében a szocialista nemzet megteremtését hirdette, mely-

3 a posztszovjet térség migrációs mintái 311 nek jegyében a modern szocialista államban a különbségek láthatatlanokká válnak. A sztálinista Szovjetunióban azonban számos alkalommal került sor erőszakos etnikai áttelepítésekre, másrészt 1937-től erőteljes ruszifikációs intézkedésekre 1 (Sahadeo, 2012). Előbb az iparosítás, majd a második világháború után az újjáépítés hatására megnőtt a munkaerőigény a nyugati orosz nagyvárosokban, amit a (közép-)ázsiai régiókból elégítettek ki. A központi tervgazdaság hatására a munkaerőt is tervszerűen mozgósították. A nagyberuházásokat, főként Közép-, és Kelet-Oroszországban továbbra is leginkább Közép-Ázsiából látták el munkásokkal, rövidtávú, legfeljebb 3 éves szerződések keretében (limitcsiki) (Uo.) re a legfontosabb nyugat-kelet, illetve észak-dél irányú migrációs trendek megfordultak. Déli irányból észak felé orosz etnikumúak és orosz-ajkúak költöztek (a közép-ázsiai tagköztársaságokból), hazatértek a második világháború után deportált krími tatárok, illetve az iparosítás lelassulásával a városba irányuló migráció is megtorpant. Jelentős emigrációs hullám indult el a SZU európai részéből: 235 ezer fő vándorolt ki Izraelbe, Németországba és Görögországba (Roland, 1993). Ábra 1: A Független Államok Közössége és a Balti Államok 1 Ennek jegyében 1937-ben bezárták az önkormányzati nem-orosz iskolákat, kulturális szervezeteket, megszüntették a folyóiratokat.

4 312 faludi julianna Posztszovjet migrációs folyamatok A Szovjetunió felbomlásának következményei A szovjet gazdaság összeomlása nem csupán a volt-tagállamok közötti kereskedelem csökkenését hozta, hanem a tervgazdaság koordinációs mechanizmusainak megszűnését is. A volt tagállamok szorosan integrálódtak a szovjet gazdaságba, míg az átmenet széthullást, recessziót hozott, ami a kereskedelmi kapcsolatok ritkulását okozta. Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy sem a gazdasági összefonódás, sem a kereskedelem nem szűnt meg teljes mértékben, a szovjet idők gazdasági kapcsolatainak helyébe a FÁK 2 államainak kapcsolatrendszere lépett. A munkaerő Oroszország és Kazahsztán felé irányuló migrációja a gazdaság két fontos pólusát emeli ki a térségen belül. A Szovjetunió felbomlása 3 után a belső migráció jelentős része nemzetközivé vált az országhatárok átrendeződése 4 és az új államok létrejötte miatt. Az egyes posztszovjet államokat tömörítő Független Államok Közösségén (FÁK) belül az orosz mint közös közvetítő nyelv, a rokonsági kapcsolatok, illetve a gazdasági, közlekedési hálózat, a kommunikációs rendszerek, az oktatási rendszerek hasonlósága és nem utolsó sorban a vízummentesség is elősegítették a belső (munkaerő) áramlást (Molodikova, 2008). A szovjet migrációs rendszer továbbélését a tagállamok közötti integrációs politika, illetve a posztszovjet tagállamok közötti vízummentességet deklaráló, es Biskeki megállapodás biztosította 5. A kilencvenes évek Ebben az időszakban zajlott az újonnan létrejött államok önálló politikáinak és intézményrendszereinek kialakítása. A korábbi belső migráció külföldi mozgássá fejlődött, ami a vándorlók nyomon követésének intézményi eljárásai feltételeit követelte ki. Fontos kihívás volt ekkor a kényszerű migráció, a háborúk (pl. menekültek áradata Örményországból), fegyveres konfliktusok, illetve a természeti katasztrófák miatt beáramlók kezelése, a repatriációs célú, és az állampolgárság megszerzéséért irányuló etnikai mozgások feltételeinek kialakítása között jellemző volt a nemzetiségek kiáramlása Oroszországból az újonnan létrejött államokba. A Szovjetunió felbomlása ugyanis olyan folyamat volt, melynek során a volt tagállamok egyesével proklamálták függetlenségüket. E mozgásokat az a félelem hajtotta, hogy az újonnan létrejött nemzetállamokban az eltérő nemzetiségűek eset- 2 Független Államok Közössége (létrejött ). Alapító tagjai: Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna, Üzbegisztán. A posztszovjet államok közül Észtország, Litvánia és Lettország nem csatlakoztak. Ukrajna a mai napig nem ratifikálta a FÁK szerződést. Grúzia az orosz-grúz háború következtében kilépett a FÁK-ból augusztus 18-án december 31. a szovjet parlament feloszlatásának dátuma. 4 Számos tagköztársaság már a Szovjetunió hivatalos feloszlatása előtt kikiáltotta függetlenségét. 5 A vízummentesség azóta nem terjed ki az EU-hoz csatlakozott balti államokra (Észtország, Litvánia, Lettország), és a FÁK-on kívüli Grúziára és Türkmenisztánra.

5 a posztszovjet térség migrációs mintái 313 leg elveszítik majd az állampolgárság megszerzésének lehetőségét, sőt talán saját nemzetállamuk állampolgárságát sem szerezhetik meg. Számos köztársaság később valóban megtagadta a kettős állampolgárságot, így az eltérő etnikumúak válaszút elé kerültek között csökkent az Oroszországból való kiáramlás, és növekedett az etnikai oroszok, illetve orosz-ajkúak Oroszországba való beáramlása a környező új államokból (Molodikova, 2007; Korobkov Zaionchkovskaia, 2004). A politikai helyzet stabilizációjának köszönhetően 1996-tól csökkent a migráció mértéke. Az Oroszországon kívül rekedt orosz-ajkúak száma 25 millióra tehető, az oroszországi letelepedés szándékával túlnyomó többségben Közép-Ázsiából (67 százalék) és a Kaukázusból (59,1 százalék) érkeztek (Molodikova, 2007: 59, a Csiszlennoszty naszelenyija alapján) Ebben az időszakban a repatriációs és letelepedési hullám után a kényszerű migrációt lassan a munka-irányú mozgás váltotta fel, a kibocsátó országok összetétele is változott: a munkaerő jellemzően Ukrajnából, Fehéroroszországból és Moldovából érkezett, illetve megnövekedett Törökország desztinációs szerepe (Molodikova, 2007). A nemzetközi emigráció A Szovjetunió összeomlása és az államszocializmust felváltó kapitalista rendszerváltás gazdasági, társadalmi és etnikai feszültséget indukált, ennekkövetkeztében ugyancsak megindult az emberek vándorlása. Az emigrációs célú népességmozgás már a nyolcvanas évektől elkezdődött, amikor a kelet-európai blokk, illetve a Szovjetunió enyhített az emigrációs feltételeken. Az egykor Németország területéről érkezett etnikai németek állampolgári státuszt kaphattak Németországban és 1991 között 1,2 millió etnikai német vándorolt Németországba a Szovjetunióból, Lengyelországból és Romániából. A Szovjetunió területéről elsősorban Oroszországból és Kazahsztánból emigráltak németek. Közel 50 ezer etnikai görög hagyta el az egykori birodalom területét, 30 százalékuk Görögországba, 20 százalékuk a skandináv államokba és más részük Svájcba telepedett át (Massey, 1988: 12). Kényszerű migráció és repatriáció A kilencvenes évek posztszovjet migrációját bevándorláspolitikailag tehát elsősorban a kényszerű migráció, illetve az állampolgárság és a repatriáció határozta meg. A Szovjetunió felbomlását megelőző és követő kezdeti időszak etnikai, fegyveres konfliktusoktól volt terhes (a Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság kiválása Moldovából, Hegyi-Karabahból a fegyveres konfliktus következtében menekültek áradata Azerbajdzsánból, Dél-Oszétia és Abházia kiválása Grúziából, később a háborúkká mélyült csecsen konfliktus). Az orosz hatóságok több ízben is támogatták a repatriálást. Az Orosz Föderáció létrejöttekor 2000-ig lehetővé tette az orosz állampolgárság megszerzését minden

6 314 faludi julianna volt szovjet állam lakosa számára, aki Oroszországban kívánt letelepedni. Később, az új évezred megszigorított bevándorláspolitikája mellett is történtek intézkedések a hazatárés támogatására, ami elsősorban az elnéptelenedő, illetve lakosságvesztést szenvedett régiók benépesítését szolgálta volna (távol-keleti, észak-keleti területek). Ennek jegyében a magukat orosz etnikumúnak valló, egykoron szovjet állampolgárságú népesség betelepítését támogatták (könnyített állampolgársági eljárás, letelepedés támogatása, egészségügyi, oktatási stb. szolgáltatások biztosítása). A volt szovjet államok között Észtországban, Lettországban, és Kazahsztánban a legjelentősebb az orosz etnikumú és az orosz anyanyelvű lakosság (Kazahsztánban 2010-ben, tehát az elvándorlási hullámot követően 24 százalék volt). A felbomlott Szovjetunió utódállamai az országuk elnevezéseiben utaltak a nemzeti identitásra, miközben etnikai összetételükben alacsony volt az eredeti etnikumú lakosság 6. A repatriációs hullám egyik következményeként az egyes tagállamok állampolgársági politikája a saját etnikumú lakosság felé tett kedvezményeket. Kazahsztán pl. automatikusan megadta határain kívül élő kazahok számára az állampolgárságot, annak érdekében, hogy a választásokon növeljék a kazah etnikumúak részvételét és képviseletét. Ugyanakkor megtagadta a kettős állampolgárság lehetőségét, ami népmozgásokhoz vezetett (etnikai lakosság elvándorlása). Mindezek következtében 2001-re 53 százalékra változott a kazah etnikumúak aránya (Korobkov, 2007: 176). A balti államok állampolgársági politikája jelentős számú lakos viszonyainak rendezetlenségét eredményezte. Észtország, Lettország, Litvánia Szovjetunióba való bekebelezése után jelentős számú oroszajkú lakos telepedett le a 20. század második felében. A Szovjetunió egész területéről, de leginkább Oroszországból érkező bevándorlási hullám mögött a viszonylag magas életszínvonal állt. Észtországban csak a már 1940 előtt is állampolgársággal rendelkezők, illetve leszármazottaik kaptak állampolgárságot, a kettős állampolgárság lehetőségét megtagadták, ez pedig rendkívül hátrányos volt az ott élő oroszokra nézve. A helyzet rendezésére 2011-ben 1510 fő számára adtak állampolgárságot (ebből 89 százalék állampolgárság nélküli, és 10 orosz állampolgár volt) (OECD, 2013: ). Vállalkozók és kereskedők A migránsok fontos rétegét alkotják a vállalkozók, akik a fogadó ország gazdaságában nyitnak üzletet, vállalkozást, helyben fizetik meg az adókat. Ez megfigyelhető az etnikai gazdaságban (pl. örmény éttermek), de irányulhat a gazdaság egy bizonyos szegmensének a megszervezésére is. A Szovjetunióban pl. a vágott virág kereskedelmét az azeriek szervezték meg a közép-oroszországi nagyvárosokban, amit az 1980-as években vettek át az ukránoktól és baltiaktól (Sahadeo, 2012). A grúzok és örmények a gyümölcs és zöldségpiacok standjait uralták a kétezres évekig. 6 Például Kazahsztánban 44 százalék volt a kazah etnikumúak aránya, Kirgizisztánban 33 százalék

7 a posztszovjet térség migrációs mintái 315 Közvetlenül a rendszerváltás előtt és után a kelet-nyugat irányú mozgás egyik kiváltója a kereskedelmi liberalizáció, és a mobilitás növekedése volt. Az első migránsok egyikei kereskedők voltak és időszakos mozgásaik Nyugatról behozott árucikkek keleten való értékesítésére irányultak. A kereskedők egy csoportja a célországokban le is telepedett, így biztosítva a kereskedelmi csatornákat. Ehhez csatlakoztak az idénymunkások, akik leginkább Lengyelországból, Litvániából és Ukrajnából érkeztek a kereskedőkkel egy időben. A kétezres évek. A bevándorláspolitika hatása a térség migrációs mintáira A kétezres évek elejének putyini szigorításai és módosításai az illegális migráció felszámolását, a demográfiai összetétel javítását célozták. Ebben az időben az etnikai jellegű (a saját nemzetállamban való letelepedésre irányuló) mozgás lelassult, a gazdasági migráció (munkahely-keresés) nyert egyre nagyobb teret, ennek központja Oroszország és Kazahsztán volt A 2002-ben Oroszországban bevezetett bevándorláspolitikai szigorítások illeszkedtek a szeptember 11. után az USA, az EU államai, valamint a FÁK többi államában is elfogadott biztonságpolitikai szigorításokhoz. Fontos fejlemény volt, hogy az új szabályozás nem tett különbséget a volt Szovjetunió államaiból érkezők és az egyéb külföldiek között. Ugyanakkor a megnövekedett belső munkaerő iránti igények, és a szigorú szabályozás az illegális bevándorlást erősítette Oroszországban, valamint az illegálisan bevándorló munkavállalók körülményeit nehezítette. A hárommillió illegális bevándorlót eredményező (Molodikova, 2007: 63) jogszabályokon 2003-ban enyhítettek. A magasan képzett munkaerő áramlása általában kisebb arányú az alacsony végzettségűnél. Ez a típusú migráció legális formát ölt, és a fogadó állam kifejezett támogatását élvezi. Ez a réteg abban az esetben migrál, ha helyben nem talál végzettségének megfelelő, és a családja eltartását lehetővé tévő munkát. (pl. orvosok, kutatók stb). A magasan képzett munkaerő helyben tartása érdekében tehát enyhítettek a felsőoktatásban végzettek és munkahellyel rendelkezők tartózkodási és letelepedési feltételein. Ugyanakkor továbbra is rendezetlen maradt kb. egymillió, a határokon kívül rekedt, volt szovjet állampolgár státusza, akik az új szigorú állampolgársági törvény hatálya alá kerültek, szemben az eddigi kedvezményekkel (Molodikova, 2007) A kétezres évek elejének szigorú bevándorláspolitikája után 2007-től Oroszországban meghirdették a nyitott ajtók politikáját, mely a munka irányú migrációt hivatott megkönnyíteni, illetve átláthatóbbá tenni. A szomszédos országokból érkező bevándorlást könnyítő, ám eljárásjogi anomáliákat felmutató, 2007-ben életbe lépett intézkedések az elöregedő Oroszország demográfiai összetételét célozták javítani és eljárásjogi könnyítésekkel az időszakos migrációt elősegíteni (a közbeékelődött korrupció és illegális, illetve féllegális közvetítők visszaszorításával).

8 316 faludi julianna A 2004-es bővítés következtében (melynek része volt Észtország, Lettország és Litvánia felvétele) az Európai Unió határai kitolódtak, így egy sor posztszovjet ország, úgymint Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna, Örményország és Grúzia az EU keleti határán találta magát. Az újonnan csatlakozott kelet-európai államok integrációja a schengeni határigazgatási rendszerbe vízum- és letelepedési politikájuk szigorításával is járt, ez pedig kihatott a posztszovjet államok állampolgárainak migrációs döntésére is. Az új tagállamok korábban kedvelt kivándorlási célpontok voltak, így azonban az EU országainak szigorú bevándorláspolitikájánál enyhébb feltételeket támasztó Oroszország előtérbe került, illetve az EU-n belül távolabbi (nyugati, északi) célpontokra helyeződött a migrációs áramlás. A schengeni övezeten kívül rekedt FÁK országok válaszlépésként ugyancsak szigorítottak vízumpolitikájukon. Centrum és periféria a posztszovjet térben. Migrációs minták napjainkig A posztszovjet térség államai közötti hangsúlyos gazdasági és társadalmi különbségek, illetve a regionális centrum és (fél)periféria viszonyok kialakulása a cári hódítások idejében gyökerezik. Az Orosz Birodalom expanziója, a megkésett jobbágyfelszabadítás és iparosítás, illetve az európai területek népesedése és urbanizációja, (a megszerzett) ázsiai területek felé irányította orosz kereskedőket, katonákat, telepeseket. Később, a szovjet tervgazdaság a központosított iparosítás mellett kijelölte a mezőgazdasági termelés, illetve az ipari termelés ellátásához szükséges nyersanyag előállítás (földrajzi) helyét. Ennek következményeként az ipari termelés hangsúlya a központra, Oroszország esett, amihez az erőforrásokat a régió (fél)perifériája nyújtotta (Közép-Ázsia, Oroszország keleti részei). A balti államok különleges helyet foglalnak el az európai integrációs folyamat melletti elköteleződésüknél fogva. Életszínvonal tekintetében a Szovjetunió idején, illetve a rendszerváltás után is a posztszovjet térségben kiemelkedtek. Gazdaságuk stabilnak mondható, ugyan növekedés tekintetében alulmaradnak az éllovas Oroszország mögött (ld. ábra: GDP növekedés régiós bontásban). Gazdasági, politikai, kereskedelmi kapcsolataik jellemzően a FÁK térségen kívül szerveződnek. Oroszország a világ 7 migrációs célpontjai között 2010-ben a bevándorlók számát tekintve a 2. helyen állt, a kivándorlás tekintetében a 3. helyet foglalta el. Ez arra enged következtetni, hogy mind a beáramlás, mind a kiáramlás jelentős, Oroszország sok esetben tranzitállamként szolgál a kelet-nyugat irányú migráció számára. A globális erőtérben Oroszország a gazdaságilag feltörekvő államok közé tartozik, a folyamatosan magas GDP növekedést mutató BRICS 8 tagjaként. A feltörekvő államok tömbösödése felveti az északi és nyugati centrumok hegemonikus egyensúlyának 7 1. USA, 2. Oroszország, 3. Németország, 11. Ukrajna Resources/Factbook2011-Ebook.pdf 8 A rövidítés angolul Brazil, Russia, India, China, South-Africa: azaz Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika államait tömöríti.

9 a posztszovjet térség migrációs mintái 317 megroppanását, félperifériából centrumként lépve elő a jövőben. Mindenesetre a posztszovjet régióban Oroszország centrum szerepet tölt be, gazdasági, társadalmi és katonai értelemben egyaránt. A régió gazdasági integrációjának (a balti államok kivételével) legfontosabb politikai intézményeinek túlnyomó többsége Oroszország kezdeményezésére jött létre. Kivétel ez alól a Fekete-tengert környező államokat tömörítő szervezet, illetve a GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova) mely az orosz érdekek ellensúlyozását célzó összefogás. Fontos fejlemény a kínai-orosz összefogással létrejött Sanghaji Együttműködési Szervezet. Ország Táblázat 1: A FÁK tagállamainak integrációs szervezetei FÁK 1991 KBSZSZ 1992 EurÁzsGK 2ooo Oroszo.- Belorusz Uniója 1996 BSEC 1992 (1998) SCO 1996 GUAM 1997 Oroszo., Belarusz, Örményo. vámunió 2010 Azerbajdzsán X (2) X X Belorusz X X X X X Grúzia (1) (2) X X Kazahsztán X X X Kirgizisztán X X X X Moldova X X X Oroszország X X X X X X X Örményország X X X X Tádzsikisztán X X X X Türkmenisztán X Üzbegisztán X (2) (3) X (4) Ukrajna X X X (1) Grúzia az orosz-grúz háborút követően kilépett a FÁK-ból augusztus 18-án. (2) Azerbajdzsán, Grúzia, Üzbegisztán 1994-ben belépett, majd Azerbajdzsán, Grúzia 1999-ben Üzbegisztán 2012-ben kilépett. (3) december 12. Üzbegisztán tagságának felfüggesztését kérte. (4) Üzbegisztán kilépett: 2oo5. KBSZSZ: Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete Biskek. SCO: Shanghaji Együttműködési Szervezet: További tag: Kína. EurÁzsGK: Euro-Ázsiai Gazdasági Együttműködés. BSEC: Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés. További tagállamok: Bulgária, Törökország, Albánia, Görögország, Szerbia GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán, Moldova) Együttműködés a Demokráciáért és Gazdasági Fejlődésért Forrás: Saját szerkesztés Molodikova 2008: 11 nyomán, bővítve.

10 318 faludi julianna Kazahsztán sajátos helyet foglal el a régióban, egyrészről szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, illetve migrációs szempontból még mindig kibocsátó ország Oroszország felé. Jellemzően már nem az etnikai hovatartozás a taszító faktor 9, inkább a bizonytalan gazdasági kilátások tól jelentősen visszaesett az elvándorlás, Kazahsztán egyúttal befogadó lett: déli szomszédok (Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán) és Kína felől érkezők számára (An Becker, 2013). 1 Kazahsztán Az 1917-es forradalom előtti kazah társadalom a nomád állattartás köré szerveződött, a vérségi alapú csoportok évente négyszer is vándoroltak a természetes évszakok ritmusában. Az orosz bevándorlás a 17. században kezdődött, a forradalomig két nagyobb hullámban érkeztek: először kozák katonák, később az orosz jobbágyfelszabadítás következményeként a cári adminisztráció kínált parcellákat a föld nélkül maradt parasztok számára az Orosz Birodalom ázsiai részén, enyhítve az európai területekre (városokba) beözönlő migrációs hullámot ra Kazahsztán lakosságának 60 százaléka orosz etnikumú volt. A nomád életmód nagyobb területeket kíván, mint a letelepedett mezőgazdasági földművelés. Kazahsztán a 9. legnagyobb területű ország a világon, miközben népsűrűsége alacsony. Az orosz adminisztráció földosztása nem vette figyelembe a nomád útvonalakat, legelőket, ami egyrészt a kazahok letelepedését és a mezőgazdaság kötött formájának elterjedését eredményezte, ugyanakkor súlyos társadalmi és gazdasági megrázkódtatással járt a kazah lakosságra nézve (Aldashev Guirkinger, 2012). A második világháború után a kollektív bűnösséggel sújtott etnikai németeket költöztették ide. A rendszerváltás utáni főleg etnikai indíttatású elvándorlás, melynek során lakosságának 13 százalékát vesztette el, 2004-re csillapodott, ekkor már pozitív migrációs mérleggel zárt Kazahsztán. Főleg az etnikai ukrán, német, fehérorosz, orosz, tatár kisebbségek emigráltak (Aldashev Dietz, 2014) közötti adatok alapján.

11 a posztszovjet térség migrációs mintái 319 Ábra 2: Posztszovjet régiók éves GDP növekedése Forrás: A Világbank adatai alapján saját szerkesztés 2 A térség gazdasági viszonyai és a gazdasági válságok A posztszovjet államok a Szovjetunó összeomlásakor rendkívül nehéz gazdasági helyzetben találták magukat, a termelés zuhant. Napjainkig két fontosabb válság rázta meg a térséget a szovjet gazdasági rendszer összeomlásán túl. Az Ázsiából átgyűrűző es pénzügyi válság (melynek csúcsa 1998-ban az orosz rubel összeomlása volt), valamint az USA-ból 2007-ben elindult es világválság. Ez utóbbi első elszenvedője a térségben Kazahsztán volt (erős külső finanszírozottsága miatt), a többi államot 2008 végén érte el a recesszió re az államok, Örményország és Ukrajna kivételével, visszakapaszkodtak GDP tekintetében a válság előtti termelési szintre (Golovin et al., 2013). A posztszovjet gazdasági kapcsolatok jelentőségét mutatja, hogy a es gazdasági világválság idején, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Oroszország, Fehéroroszország és Örményország egy közös válságalapot hozott létre (mely gyorssegélyt kívánt nyújtani költségvetési deficit, likviditási gondok esetére, illetve nagyberuházások támogatását melyek a regionális kohéziót szolgálnák) ben Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán vámuniót kötöttek. A volt Szovjetunió államainak technológiai kompatibilitása az ipari termelés terén a szorosabb együttműködés felé mutat. A nemzetközi versenyben meghatározó gazdasági erőként léphet fel egy szorosabb regionális együttműködés, melynek szükségességére a válság és kezelése is rámutatott (Golovnin et al., 2013).

12 320 faludi julianna A posztszovjet államok gazdasági növekedésének viszonylagos együttmozgását mutatja a regionális bontású ábra. A kilencvenes évek mélyrepülése után a második évezredre látványos fellendülésnek lehetünk tanúi, ami a nyersanyag árak emelkedésével hozható összefüggésbe. A legutóbbi világválság után a GDP növekedés az egyes posztszovjet régiókban ismét megindult. Az egy főre jutó GDP az össztermelés volumenét fejezi ki, ez alapján látható, hogy a legutóbbi világválság megrázta a legjobban teljesítő államokat. A stabil, de szerényebb növekedésű államok (Észtország, Lettország, Litvánia) magasabb termelékenységet mutatnak. Kirgizisztán, Moldova, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Ukrajna a tartós leszakadás jegyeit mutatják. Ábra 3: Egy főre jutó GDP (2000 USD konstants), inflációval korrigálva Forrás: A Világbank adatai alapján saját szerkesztés A nemzetközi munkamegosztás transznacionális térben szerveződik. Ez azt jelenti, hogy a feltörekvő gazdaságú országokban megnövekszik a munkaerő iránti igény, amit a saját országhatáraikon belül nem tudnak kielégíteni. Legfontosabb migrációs trend a térségben a kétezres években: a munkaerő-áramlás Oroszország és Kazahsztán felé. A kibocsátó országok hagyományosan az alacsony termelékenységű, és a magas szegénységi rátát mutató Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Moldova, Ukrajna, Azerbajdzsán, és Üzbegisztán. A gazdasági válság erősen befolyásolta a munkaerő-áramlást. Egyrészt serkentette a periférián elhelyezkedő, kibocsátó országokból való elvándorlást a centrum felé. Másrészt, a várakozások ellenére azok a bevándorlók, akik a fogadó országban elvesztették munkájukat, nem tértek vissza hazájukba, hanem sok eset-

13 a posztszovjet térség migrációs mintái 321 ben újonnan elhelyezkedtek (a tádzsik bevándorlók csupán 3,6 százaléka döntött úgy, hogy hazatér Oroszországból (Golovnin, 2012: 115). Oroszország és Közép-Ázsia 10 között a migrációs szálak hosszú múltra, a cári hódítások idejére nyúlnak vissza. A Szovjetunióban a többnyire orosz területeken megvalósuló nagyberuházásokhoz már korábban is innen pótolták a hiányzó munkaerőt. A munkások brigádokban való szállítása az állami kontrollon kívül is szerveződött, az így rekrutált idénymunkások (sabashniki), leginkább férfiak voltak. Mint az korábban említésre került, az orosz bevándorláspolitika szigorításával, a bevándorlási statisztikák csökkenése mögött az illegális migráció, illegális tartózkodás, valamint nem legális munkavállalás térnyerése áll. Az illegálisan tartózkodók helyzete kiszolgáltatott, nem tudnak szabályos és az érdekeiket védő munkaszerződést kötni, illetve alacsonyabb bérért kényszerülnek sokszor túlórában dolgozni. Az illegális migráció a fogadó ország számára előnytelen hatásai közé tartozik a megszerzett pénzügyi források hazaküldésének nehézkessége (kerülve a banki, pénzügyi szolgáltatásokat), illetve az erőforrások nem hatékony eloszlása, a korrupció, és a közvetítő szolgáltatásokat nyújtó (hamis engedélyek, igazolványok) kriminalizált réteg megerősödése, ugyanakkor megemlítve a társadalom stigmatizációját és a bevándorlókkal szembeni negatív attitűdök elterjedését. A nehéz munkakörülmények, és a méltatlan bánásmód több elemzés tárgya. A bevándorlók sokszor mégis vállalják ezeket a kockázatokat, mivel a megkeresett bérük java részét haza küldik 11, családjuk eltartására fordítják. A nehéz gazdasági helyzetben lévő, és magas elvándorlást mutató országok így még súlyosabb függő helyzetbe kerülnek. Ezt illusztrálja Tádzsikisztán esete, ahol a hazai össztermék 35 százaléka származik a kivándorlók hazautalásaiból (ez a legmagasabb a világon, Moldova a 4. helyen 23 százalék). Tádzsikisztán a FÁK egyik legszegényebb 12 tagállama, a bevándorlók hazaküldései a szegénység leküzdésében játszanak szerepet. Figyelemre méltó, hogy az aktív korú férfiak közel egy harmada vállal Oroszországban idénymunkát. Grúziából százezrek menekültek el lakhelyükről a háborús konfliktusok miatt. ( , 2008). A lakosság jelentős része (egyharmada) évtizedek óta a szegénységi küszöb alatt él, az ország munkanélküliséggel küzd, így a külföldi munkavállalás fontos megélhetési stratégiává vált. Kétezerig vízum nélkül utazhattak be és vállalhattak munkát a többnyire férfi migránsok Oroszországban, akik leginkább az építőiparban, mezőgazdasági idénymunkákon, és a szolgáltató szektorban helyezkedtek el. A as orosz-grúz háború következményeként Oroszországgal a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok meggyengültek, a bevándorlási statisztikák csökkenést mutatnak. A 10 A mai közép-ázsiai államok: Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán. 11 A Világbank (2011) számításai szerint 2009-ben az alacsony jövedelmű országok GDP-jének 5,4 százalékát tették ki. 12 Tádzsikisztánban a legmagasabb a gyermekek alultápláltsági mutatója (az 5 év alatti gyermekek 6 százaléka 2007-ben) az összes FÁK ország között.

14 322 faludi julianna csökkenés egyik oka, hogy az elvándorlás célpontja ma leginkább a Közel-Kelet, Európa és Észak-Amerika felé tolódott, ahova inkább nők érkeznek munkavállalási céllal (ld. később: feminizáció). A másik ok az illegális bevándorlás, és a fekete- ill. szürke gazdaságban való foglalkoztatás növekedése, ami az orosz bevándorláspolitikai szigorítások következményének tudható be. Ez a bérek, valamint a hazaküldések csökkenéséhez vezetett, hosszútávon a migrációs célpontok, és a feminizáció migrációs mintája felé való eltolódáshoz (ld. később). A globális trendeknek megfelelően a posztszovjet térség munkavállalási irányú kivándorlásának egyre fontosabb szereplői a nők, ami egyenlőtlen társadalmi helyzetükből, illetve a kibocsátó országok nehéz gazdasági helyzetéből (magas munkanélküliség, nehéz megélhetési körülmények) fakad. Gyakori minta a családdal (házasságban élő, gyermekkel) rendelkező nők átmeneti külföldi munkavállalása, ami végül tartóssá válik. Az otthon maradt család fontos bevételi forrását jelenti a hazautalt pénz, melyet leginkább nem a helyi gazdaság fejlesztésébe csatornázódik be (pl. üzleti vállalkozás létrehozása, bővítése helyben), hanem az egyéni életutak költségigényeinek fedezetére: a munkanélküli családtagok hiányzó bérének, az elmaradó, nem létező, vagy csekély szociális juttatások pótlására, családi építkezés, gyermekek továbbtanulásának biztosítására. A migráció feminizációja (ugyancsak) a globális munkamegosztás kihívásai mentén alakul. A kelet-európai és posztszovjet kibocsátó országok a távol-keleti és afrikai országok elvándorlóival versenyeznek a munkaerőpiac bizonyos szegmenseiben. 3 A hazautalások A hazaküldések volumene országonként eltérő. A GDP/hazautalások arány azt mutatja meg, hogy az adott ország össztermelésének hány százaléka származik a külföldön szerzett jövedelem transzferéből. A nem banki csatornákon keresztül érkező jövedelem, illetve az illegális migránsok hazaküldései nem szerepelnek az adatok között. A hazaküldések volumene tekintetében a Kelet-Európai és Közép- Ázsiai térség országai között a hazaküldéseket fogadók első helyén Oroszország áll (5,6 milliárd USD) (Világbank, 2011). Összehasonlításként a világ legszegényebb országai rangsorában Bangladesh (11,1 milliárd USD), és a világon India áll az első helyen (55,5 milliárd USD). A legfontosabb forrásországok a világ rangsorában a volument tekintve: USA (48,3 milliárd USD), Oroszország (18,6 milliárd USD) a 4. helyen. A GDP arányában a forrás-országok első helyén Luxemburg áll GDP-jének 20 százalékával. Adatok: Világbank, 2011.

15 a posztszovjet térség migrációs mintái 323 Az alacsonyan fizetett ház körüli, valamint a vendéglátás és a szociális ellátás területén lévő (betegellátás, idősgondozás, gyerekfelügyelet) munkák elvégzését többnyire bevándorlók, köztük számos kelet-európai és a posztszovjet térség orosz-ajkú (ukrán, fehérorosz, moldáv, kazah, orosz) migránsai látják el a nyugati társadalmakban. A migráció feminizációját jól példázza Grúzia esete, ahol az elvándorlók növekvő számban nők, különösen 1999 óta. A migráns nők elsősorban munkavállalási célból vándorolnak, és csak azt követi a tanulási, vagy családegyesítési cél (Hofmann Buckley, 2013). A vizsgálat szerint a célországok összetétele is a nemi eloszlás változása mentén módosult: a korábban jellemzően a FÁK országokba, különösen Oroszországba irányuló mozgás (pl. férfi idénymunkások) új célpontok, Törökország, és az EU felé tart. A kétezres évek e tendenciáját a migráns nők kedvezőbb munkavállalási lehetőségei határozzák meg az EU országaiban, és Törökországban. Az elemzés szerint a magasabb végzettséggel rendelkezők hajlamosabbak az EU-ba vándorolni, mint Oroszországba, vagy a FÁK államokba. A nők elvándorlásának okaként említik a gazdasági szerkezet átalakulását mind a fogadó, mind a kibocsátó országban. Az alacsonyan fizetett női munkaerőre igényt tartó fogadó országokban a helyi nők a gazdaság egyéb szektoraiban helyezkednek el, üresen hagyva a tradicionálisan női foglalkozásokat a bevándorlók számára. Például az öregedő nyugati társadalmak igényt tartanak az időskorúak ellátására, amit a jóléti szolgáltatások csökkentése következtében magánúton kell megszervezni. A kibocsátó országok egy csoportjában kulturálisan nem elfogadott, hogy a nők elhagyják a családi tűzhelyet és külföldre mennek, ám az ázsiai, kelet-európai és dél-amerikai országokban egyre elfogadottabb a nők elvándorlása. Részben magyarázható ez a válások növekvő számával, amikor a nő válik a család fenntartójává. Magyarázó tényező továbbá a nők magasabb végzettsége, és önálló döntéshozatala saját migrációja tekintetében (is). A nők munkavállalási migrációjának egyik közvetett következménye a kibocsátó ország társadalmának átalakulása, egalitáriusabbá válása egyes kutatások szerint. A posztszovjet államokból sokan távoznak ideiglenesen, tanulási szándékkal. A felsőoktatás hallgatói részmunkát vállalnak kint tartózkodásuk fedezésére, leginkább a vendéglátásban. A posztszovjet térségből irányuló tanulmányi migráció célpontjai jellemzően az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság. Oroszországban a külföldről érkező felsőoktatásban tanulók száma 2011-re megháromszorozódott 2001-hez képest.

16 324 faludi julianna 4 Esettanulmány a cselédiparról Svédország hagyományosan az egalitárius és jóléti állam mintája, ahol a nők egyenjogú munkaerő-piaci részvételét a szociális, illetve háztartási szolgáltatások állami szintű megszervezésével biztosítják. A nyugat-európai országokban megfigyelhető trendeknek megfelelően azonban az elmúlt években, a gazdasági válságra adott válaszként Svédországban is erőteljesen visszavágták az államilag garantált jóléti és szociális ellátásokat. Ennek következtében ezen szolgáltatások a piaci alapú ellátási formák felé mozdultak el. Annak érdekében, hogy legálisan működjön ez a piac, Svédországban 2007-ben adókedvezményt vezettek be háztartási szolgáltatásokra. Ezek ellenére a szürkegazdaságban a háztartási munkák informális piaca virágzik Svédországban. A cselédipar dolgozói leginkább a kelet-európai, orosz, mongol, afrikai dél-amerikai bevándorló nők. A takarítási és cseléd munkákat ellátó bevándorló nők két csoportját azonosította Gavanas (2013): 1. magasan képzett nők, akik nem végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni, 2. alacsonyan képzett, esetenként szakképzettség nélküli nők. Az orosz-ajkúak körében a kapcsolathálók az orosz nyelv mentén szerveződnek: azaz az elhelyezkedés a posztszovjet térségből érkezők csoportjainak segítségével történik. Fontos szerepet játszanak a közvetítők, hiszen a bevándorlók túlnyomó többsége nem beszéli a fogadó ország nyelvét, amikor munkát keres, illetve nem ismeri a helyi viszonyokat. A bevándorlók a munkát megszervező közvetítő (és a bérüket lefölöző) szervezetekkel állnak szerződésben, sokszor vállalnak feketemunkát is. A ledolgozott órák magas száma mellett nem jut idejük a fogadó ország nyelvének magasabb szintű elsajátítására (megrekednek a takarító svéd szintjén), ezért társadalmi mobilitási kilátásaik beszűkülnek. Ezek a bevándorlók így etnikai és gender paraméterek mentén szegmentálódnak, illetve a feketegazdaság egyenlőtlen hatalmi viszonyainak kiszolgáltatottjaivá válnak (interjúalanyok beszámolói szólnak zsarolásról, ingyenes túlórákról, a megállapított bér ki nem fizetéséről, szexuális zaklatásról, illetve szexuális szolgáltatások elvárásáról a takarítás mellett. Ezen utóbbi szolgáltatásokra vonatkozó elvárások etnikai alapon differenciálódnak). Forrás: Gavanas, 2013.

17 a posztszovjet térség migrációs mintái 325 Összegzés Már a több államból összekovácsolt Szovjetunió létrejötte előtt meghatározta a térség mozgásait az Orosz Birodalom expanziója. A szovjet állam az internacionalizmus jegyében a szocialista nemzet megteremtését tűzte ki célul, erőteljes ruszifikációs politikával. A legfontosabb mozgások: többszörös etnikai áttelepítések, a tervgazdaság igényeit kielégítő szakképzett, illetve magasan képzett munkaerő és a tanulmányi célú, felülről szabályozott és korlátozott mozgás volt. A nyolcvanas években felerősödött az emigráció, melynek során több hullámban távoztak etnikai kisebbségek. Ez a folyamat a Szovjetunió megszűnése után folytatódott (legfontosabb célpontok: Németország, Izrael, Görögország). Hetven évig létezett a Szovjetunió sajátos és különálló migrációs rendszere. Felbomlásakor a legmarkánsabban és a leghamarabb a balti államok váltak ki, amelyek az európai integráció jegyében a kibővített EU migrációs rendszerébe tagozódtak be. A kilencvenes években jellemző fegyveres és etnikai konfliktusok, természeti katasztrófa miatti kényszer migráció. Az újonnan megalakított államok repatriációs politikája, illetve az etnikai feszültségek hatására jelentős etnikai mozgások mentek végbe letelepedési szándékkal. A rendszerváltás után az új államok nagy részében magas arányban voltak jelen az orosz-ajkú, és orosz etnikumú volt-szovjet állampolgárok. Egyes országokban az állampolgársági viszonyok a mai napig rendezetlenek, bár történtek lépések a helyzet megoldására ig az egykori tagállamok Oroszországgal vízummentességet élveztek, a szovjet migrációs és gazdasági tér divergálása a kétezres évek után egyre erőteljesebben tapasztalható. A második évezred elején a térség legfontosabb migrációs központja, Oroszország, szigorításokat vezetett be, ami az illegális migráció intézményeinek megerősödéséhez vezetett. A posztszovjet térségből és Közép-Kelet-Európa volt szocialista blokkjában a rendszerváltás és a piaci liberalizáció lehetőségeket tartogatott az ingázó kereskedők és vállalkozók számára, akik a kelet-nyugat irányú mozgások fontos szereplői voltak. Az EU keleti bővítésével (2004, 2007) felvett volt szocialista államok egyfajta köztes területként álltak a posztszovjet térségből nyugatra irányuló mozgás előtt, valamint saját, önálló bevándorláspolitikával és vízumrendszerrel rendelkeztek a csatlakozásukat megelőzően. Schengeni csatlakozásuk után ugyan korlátozottan, de továbbra is ellátják a folyosó szerepet a kelet-nyugati mozgás irányában. A térség viszonylagos politikai stabilitása után a kétezres évek második felétől egyre élesebbé váltak a jegelt konfliktusok, ami a politikai-gazdasági tömörülések lazulásához (inkább formális szerveződésekké váltak), vezettek. Elmondható, hogy a térség napjainkra mind gazdasági, mind politikai értelemben dezintegrálódik. Egyes országok tartós leszakadása figyelhető meg (Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Moldova, Azerbajdzsán), melyek a világgazdaságba munkaerő kínálatukkal kapcsolódnak be. Ezen kibocsátó országok foglalkoztatási szerkezete eltér a fogadó országokétól, melyek hangsúlyosabban támaszkodnak az ipari ter-

18 326 faludi julianna melésre. A munka migráció célpontja ezen országokból még mindig a térségben legnagyobb és tartós növekedését produkáló Oroszország, illetve a munkaerőért versenyző Kazahsztán és Fehéroroszország. A migránsok hazautalásai a legszegényebb országok fontos bevételi forrásává váltak, mellyel egyéni szinten a szociális ellátás hiányait, illetve nemzetgazdasági szinten a hazai össztermelés fontos tényezőjévé vált (legszélsőségesebb példája ennek Kirgizisztán). Az eddigi főleg alacsony végzettséget igénylő idénymunkákat végző férfiak mellett, az ezredforduló óta vált egyre jelentősebbé a nők munkavállalási migrációja. A nők elsősorban a cselédiparban, vendéglátásban helyezkednek el, migrációs célpontjuk eltolódott az EU államai, és Törökország irányába (a munkaerő-piaci keresletnek megfelelően). A migráció feminizációja hatással van a kibocsátó társadalmakra, melyekben a nők szerepe újraértelmeződik. A munka keresletét és kínálatát, valamint a push és pull (vonzó és taszító) faktorokat hangsúlyozó megközelítések mellett kiemelendő, hogy a migráció társadalmi jelenség (Portes Böröcz, 1989). A posztszovjet térség mozgásai ezt számos példával szemléltetik. A kilencvenes évek elejének etnikai mozgásai során fontos szerepet játszottak a rokonsági kapcsolatok. Az újonnan alakult tagállamokban az állampolgárság felvételét mikro szinten sokszor a családok döntéshozatala határozta meg, ahol különösen fontos szerepe volt az egyébként gyakori vegyes házasságoknak. A beáramló munkaerőt fogadó nagyvárosokban a bevándorlók etnikai hálózatai fogadják az újonnan érkezőket, a célpont kiválasztásában és a migrációs döntésben ez is szerepet játszik (orosz-ajkúak közösségei a célállomásokon). 1. Milyen hatással volt a Szovjetunió megszűnése a térség migrációs mintáira? 2. Melyek a kilencvenes és a kétezres évek regionális mozgásainak legfontosabb jellemzői, különbségei? 3. Helyezze el a balti államokat a posztszovjet és az európai migrációs térben! 4. Jellemezze Oroszország helyét a globális erőtérben! 5. Melyek a legfontosabb célállomások a térségből elvándorlók számára? 6. Válasszon egy esetet (kibocsátó- vagy célország) a migráció feminizációjának bemutatására! Tárja fel a jelenség lehetséges okait, következményeit!

19 Ajánlott linkek a posztszovjet térség migrációs mintái 327 Felhasznált irodalom Agadjanian, Victor Nedoluzhko, Lesia Kumskov, Gennady (2008): Eager to Leave? Intentions to Migrate Abroad among Young People in Kyrgyzstan. International Migration Review, Vol. 42., No. 3. pp Aldashev, Gani Guirkinger, Catherine (2012): Deadly Anchor. Gender Bias Under Russian Colonization of Kazakhstan. Explorations in Economic History, No. 49. pp Aldashev, Alisher Dietz, Barbara (2014): Economic and spatial determinants of interregional migration in Kazakhstan. Economic Systems. Elérés: j.ecosys (Letöltve: ) An, Galina Becker, Charles M. (2013): Uncertainty, Insecurity and Emigration from Kazakhstan to Russia. World Development, No. 42. pp Böröcz, József (2009): The European Union and Global Social Change. A Critical Geopolitical- Economic Analysis. Routledge, London New York. Dén-Nagy, Ildikó Faludi, Julianna Ihász-Tóth, Dániel (2013): Az Európai Unió geopolitikai és gazdasági értelmezése a világrendszerben. (Böröcz József: The European Union and Global Social Change. A Critical Geopolitical-Economic Analysis). Szociológiai Szemle, Vol. 23., No. 3. pp Gavanas, Anna (2012): Migrant Domestic Workers, Social Network Strategies, and Informal Markets for Domestic Services in Sweden. Women Studies International Forum, No. 36. pp Golovnin, Mikhail Libman, Alexander Ushakova, Daria Yakusheva, Alexandra (2013): Is the USSR dead? Experience from the Financial Crisis of Communist and Post- Communist Studies, No. 46. pp Hofman, Erin Toruth Buckley, Cynthia J. (2013): Global Changes and Gendered Responses. The Feminization of Migration From Georgia. International Migration Review, Vol. 47., No. 3. pp Huffman, Samantha A Veen, Jaap Hennink, Monique M. McFarland, Deborah A. (2012): Expolitation, Vulnerability to Tuberculosis and Access to Treatment among Uzbek Labor Migrants in Kazakhstan. Social Science and Medicine, No. 74. pp OSI (1997): Estonia and Latvia. Citizenship, Language and Conflict Prevention, A Special Report by the Forced Migration Projects. Open Society Institute, New York. Korobkov, A. V. Zaionchkovskaia, Z. A. (2004): The Changes in the Migration Patterns in the Post-Soviet States. The First Decade. Communist and Post-Communist Studies, No. 37. pp

20 328 faludi julianna Massey, Douglass S. Arango, Joaquín Hugo, Graeme Kouaouci Ali Pellegrino, Adela Taylor, J. Edward (1988): Worlds in Motion. Understanding International Migration at the End of the Millenium. Clarendon Press, Oxford. Melegh, Attila (2011): A Globalizáció és Migráció Magyarországon, Educatio, No. 2. pp Molodikova, Irina (2007): Transformation of Migration Patterns in Post-Soviet Space. Russian New Migration Policy of Open Doors and Its Effects on European Migration Flows. Review of Sociology, Vol. 13., No. 2. pp Molodikova, Irina (2008). Patterns of East to West Migration in the Context of European Migration Systems. Possibilities and Limits of Migration Control. Demográfia. English Edition, Vol. 51., No. 5. pp OECD (2013): International Migration Outlook 2013, OECD Publishing. Elérés: org/ /migr_outlook-2013-en (Letöltve: ) Portes, Alejandro Böröcz, József (1989): Contemporary Migration Theoretical Perspectives on Its Determinants and its Modes of Incorporation. International Migration Review, Vol. 23., No. 3. pp Roland, Richard (1993): Regional Migration in the Former Soviet Union during the 1980s: the Resurgence of European Regions. In. King, Russel (ed.): The New Geography of European Migrations. Belhaven Press, London. pp Sahadeo, Jeff (2012): Druzhba Narodov or Second-Class Citizenship? Soviet Asian Migrants in a Postcolonial World. In: Randolph, John Avrutin, Eugene M. (eds.): Russia in Motion. Cultures of Human Mobility since University of Illinois Press, Champaign. pp Wallace, Claire Vincent, Kathrine (2007): Recent Migration from the New European Borderlands. Review of Sociology, Vol. 13., No. 2. pp World Bank (2011): Migration and Remmittances Factbook. Elérés: econ.worldbank.org (Letöltve: ) További ajánlott irodalom Gödri, Irén (2010): Migráció a kapcsolatok hálójában. A kapcsolati tőke és a kapcsolathálók jelenléte és szerepe az ezredvégi magyarországi bevándorlásban, Kutatási Jelentések, No. 89. Népességtudományi Intézet. Melegh, Attila Kovács, Éva Gödri, Irén (2010): Azt hittem, célt tévesztettem. A bevándorló nők élettörténeti perspektívái, integrációja és a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök nyolc európai országban. Kutatási Jelentések, No. 88, Népességtudományi Intézet. Wallerstein, Immanuel (1979). On the Core-Periphery Structure of the Global Economy. The Capitalist World-Economy. Essays. Cambridge University Press, New York. Penninx, Rinus Berger, Maria Kraal, Karen (eds.) (2006): The Dynamics of International Migration and Settlement in Europe. A State of the Art. Amsterdam University Press, Amsterdam.

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG

FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK KAUKÁZUSI, KÖZÉP- ÁZSIAI RÉGIÓ, MOLDOVA, VÁMSZÖVETSÉG FÁK, Orosz-magyar Gazdasági Fórum, Piac&Profit 2015. május 21 Gyabronka Tibor FÁK Üzleti Klub Magyarország FÁK, sateliták, önállósodó régiók? A

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben GÖDRI Irén SOLTÉSZ Béla Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei Budapest, 2014.

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+

Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel. Education and Culture Erasmus+ Nemzetközi kreditmobilitás a partnerországok felsőoktatási intézményeivel Education and Culture Erasmus+ Miről szól a nemzetközi kreditmobilitás? Erasmus nemzetközi kinyitása Rövid-időtartamú mobilitás

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek Szakirodalom 173 A geometriai átlagolású formulák közül a Lowe és a Young állítható elő a legkönnyebben. A Young-féle ugyanúgy torzít, mint a Lowe-index, csak ellenkező irányban, és értelmezése sem egyszerű.

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

A kiiskolázottak ndorlása

A kiiskolázottak ndorlása A kiiskolázottak elvándorl ndorlása agyelszívás A kiművelt emberfők k elvándorl ndorlása Pártálláspontok miatt hosszú ideig nemigen lehetett a kivándorl ndorlás s problémájáról l beszélni, holott súlyos

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Vándorló milliók 1. Kontinensek közötti (interkontinentális) vándorlások: - népvándorlás Ázsiából Európa felé (4-9. század); - kivándorlás Európából Amerikába (15-16. 16. századtól napjainkig, a legintenzívebb

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

IRINA MOLODIKOVA 2. Bevezetés

IRINA MOLODIKOVA 2. Bevezetés A KELETRŐL NYUGATRA IRÁNYULÓ MIGRÁCIÓ JELLEGZETESSÉGEI AZ EURÓPAI MIGRÁCIÓS RENDSZER ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN: A MIGRÁCIÓ KONTROLLJÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI 1 IRINA MOLODIKOVA 2 Bevezetés Az európai migrációs

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban

A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban Nem 1990-ben kezdődött sem a keleti, sem a nyugati nyitás Jelentős kapcsolatok az un fejlődőországokkal és a KGST országokkal is A devizában történőeladósodás,a

Részletesebben

Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően

Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően TÉRSÉGFEJLESZTÉS Magyarország lakosságának átrendeződése a szocializmust követően Az egyes országok lakosságának területi eloszlása szorosan öszszefügg a gazdaság és a politikai szervezet változásaival.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás

Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai. európai összehasonlítás Helyzetkép 50 éves a Népességtudományi Kutatóintézet konferencia Budapest, 2014 január 20 Képzés és első gyermekvállalás kölcsönhatásai európai összehasonlítás Cornelia Mureşan Babes-Bolyai Tudományegyetem,

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN

MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN Migrációs folyamatok a posztszovjet térségben 209 MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN OROSZORSZÁG MINT VONZÁSKÖZPONT Simon Tünde A posztszovjet térségbeli népességmozgások növekvő szerepet játszanak

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

SAJTÓREGGELI 2008. július 23.

SAJTÓREGGELI 2008. július 23. SAJTÓREGGELI 2008. július 23. EURÓPAI DISZTRIBÚCIÓS RIPORT 2008 Európai Disztribúciós Riport 2008 Három közép-kelet európai ország a Top Five -ban 2 Kereslet - Európa Növekedés Nagyobb bérleménynagyság

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A kisebbségek helyzete Magyarországon SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A kisebbségek helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Globalizáció és magyar társadalom I. Páthy Ádám Kisebbségek Európában Nemzeti kisebbségek:

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI

MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI MAGYARORSZÁG, ROMÁNIA ÉS SZLOVÁKIA KIVÁNDORLÁSI FOLYAMATAI A RENDSZERVÁLTOZÁSOK UTÁN ELTÉRÉSEK ÉS HASONLÓSÁGOK * GÖDRI IRÉN TÓTH ERZSÉBET FANNI Tanulmányunk három posztszocialista kelet-közép-európai ország

Részletesebben

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon

A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Nagyvállalkozók tíz év után

Nagyvállalkozók tíz év után Nagyvállalkozók tíz év után Laki Mihály- Szalai Julia MTA Közgazdasági Kutató Központ MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2013. január 18. Kornai János 85 konferencia Az előadás vázlata - kutatástörténet

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím:

Részletesebben

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN

A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN A MAGYAR-UKRÁN KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK PERSPEKTÍVÁI AZ UKRÁN GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÜKRÉBEN 1. Ukrajna általános bemutatása 1.1. Rövid történelmi áttekintés (1991-tıl) Szovjet elızmények. Függetlenség elnyerése

Részletesebben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben

Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.)

Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) Tér és Társadalom / Space and Society 27. évf., 3. szám, 2013 Hardi Tamás: Duna-stratégia és területi fejlődés (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. 293 o.) GÁL ZOLTÁN Hardi Tamás könyve az Európai Unió Duna-stratégiája

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben