FÖLDES MIKLÓS SZEPTEMBER KATONÁJA Nizalowski Ernő Kiadó, Budapest

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÖLDES MIKLÓS SZEPTEMBER KATONÁJA Nizalowski Ernő Kiadó, Budapest"

Átírás

1 FÖLDES MIKLÓS SZEPTEMBER KATONÁJA Nizalowski Ernő Kiadó, Budapest 1

2 Földes Miklós SZEPTEMBER KATONÁJA ŻOŁNIERZ WRZESNIA Könyvkiadó Budapest 2

3 Előszó Ez a történet egyszerű, mert igaz, és igaz, mert egyszerű. A magyar nemzet történtének egyik sötét korszakában a II. világháború idején voltak olyan hazafiak, akik harcoltak a fasiszták ellen. Nizalowski Ernő, idősebb dr. Antall József, Baló Zoltán, Kiss Miklós és táraik az óvópince oltalma helyett az ellenállást választották. A közös célok igenlése egy oldalra állította a mélyen vallásos Nizalowski Ernőt, a szocialista Kiss Miklóst, a Belügyminisztérium államtitkárát, idősebb Antall Józsefet és a Honvédelmi Minisztérium ezredesét, Baló Zoltánt. A fasiszták megvetése egy családba kovácsolta valamennyiüket. A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Rafał Wiśniewski mondta róluk a Farkasréti-temetőben 2001-ben: a roppant nehéz és kihívásokkal teli időkben is végig lehetett élni méltó módon és emelt fővel az életet, soha el nem árulva az értékeket és a barátokat. Azért írtam egy lengyel és magyar hazafi életéről, harcairól, hogy jobban megismerjék Nizalowski Ernőt. Ismerje meg jobban a magyar és a lengyel közösség, az unokák és a dédunokák ennek a szerény, de bátor és hős antifasiszta küzdelmeit. Ezért írtam röviden a különböző nézetű és beosztású emberek életéről, hogy az utódok lássák: érdemes volt harcolni a fasizmus ellen, a szabad, független Magyarországért és Lengyelországért. Földes Miklós 3

4 Lengyel-Magyar két jóbarát Polak Węgier dwa bratanki Óh nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt a hatalma, birtoka; Magyar tenger vizében hunyt el Észak, kelet s dél hullócsillaga. (Petőfi Sándor: A hazáról) Budapesten, a kőbányai autóbuszról leszáll egy 91 éves, magas, erős testalkatú férfi. Kissé görnyedt hátú. Talán kék vagy inkább világosszürke szemű, lassú járású. Ennek ellenére járása határozottnak tűnik, egyenletes, szabályszerű. Járása sejteti, hogy valaha katona volt. Néha megáll, kipiheni magát. Haja valamikor szőke volt, most már csak oldalt és hátul maradt egy kevés haj. Ki ez a jólöltözött, a Rákoskeresztúri temetőbe érkező férfi? Honnan jön, miért? Ha közeli helyet írunk, akkor Kőbányáról, a Kőér utcából, ha távoli helyet írunk, akkor a Lengyelországi Modlin tragikus földjéről, vagy a fasiszták által rommá bombázott Varsó alól, az 1939-es háború vérzivatarából érkezett. Ez az ember lengyel nevén Ernest Niżałowski, magyar nevén Nizalowski Ernő. Minden másnap elzarándokol a 64-es parcellához. Itt nyugszik édesapja, Czesław Niżałowski és édesanyja, Pátka Mária. Majd a 65-ös parcellához megy, ahol felesége, Kiss Ilona nyugszik. A sírkő különlegesen szép, dél-afrikai rhodéziai fekete gránitból van. A sírkőre az elhalt felesége neve után Nizalowski Ernő név és a születési év, 1915 már rá van vésve. Készül a halálra, úgy mint lengyelországi Modlinierődből indulva szeptember 4-én, gyalogosan, szemben a német fasiszta tigris tankokkal. Nizalowski Ernő lehajol, összeszed néhány falevelet a sírról, zsebkendőjével megtörli a szemét és indul vissza a lakására. Nizalowski Ernőt Szeptember katonája, ŻOŁNIERZ WRZESNIA néven ismerik Lengyelországban és Magyarországon, a szépszámmal élő lengyelek. 4

5 1. ábra Nizalowski Ernő, żołnierz wrzesnia (mellén a Lovagkereszt és a Lengyel Hadsereg hőse kitüntetése) Ma már csak néhány volt harcos él Magyarországon, akik 1939-ben menekültként vagy vegyesházasság révén telepedtek le Magyarországon. Nizalowski Ernő egyik csoportba sem tartozik. Itt született Magyarországon, Budapesten a Kőér utca 46. szám alatt (akkor Apaffy utca volt), március 29-én, de mégis lengyel katonaként harcolt a német fasiszták ellen, az szeptember 1-jén kezdődő II. világháborúban. 2. ábra Nizalowski Ernő születési anyakönyvi kivonata május 3-a, a Lengyel Köztársaság Alkotmányának ünnepnapja. Ünnepség a Lengyel Köztársaság Nagykövetségének dísztermében 5

6 Budapesten. Az asztalnál a Lengyel Köztársaság elnöke, Aleksander Kwaśniewski. Szólítják Ernest Niżałowskit, aki kimegy az asztalhoz. Kwaśniewski elnök átadja a Lengyel Köztársaság Érdemjendjének Lovagkeresztjéről szóló okiratot és Nizalowski Ernő mellére tűzi a Lovagkeresztet. 3. ábra A Lengyel Köztársaság Lovagkeresztje Majd két év múlva, szeptember 1-jén a Lengyel Köztársaság budapesti Nagykövetségén Henryk Szumski tábornok, a Lengyel Hadsereg vezérkari főnöke Ernest Niżałowski repülős hadnagyot főhadnaggyá nevezi ki. 4. ábra Polskiego generał Henryk Szumski 6

7 5. ábra Nizalowski Ernő főhadnagyi kinevezése A lengyel-magyar barátság évszázados múltra tekint vissza. III. Kázmér (Kazimierz Trzeci) lengyel királlyal Nagy Lajos magyar királynak volt egy szerződése, amely szerint, ha III. Kázmér utód nélkül hal meg, akkor nagy Lajos magyar király a lengyel trónt is elfoglalhatja. Miután III. Kázmér ben utód nélkül halt meg, létrejött az első magyar-lengyel unió Nagy Lajos magyar király ( ) vezetésével. Lajos király édesanyja Róbert Károly magyar király felesége -, Lokietek Erzsébet (Elżbieta Łokietek) kormányzott Lengyelországban 1370-től. Majd a magyar rendek által királlyá választott I. (Várnai) Ulászló (Wladysław Jagielloński) lett a közös uralkodó ( ), aki a török elleni várnai csatában esett el. A lengyel rendek 1575-ben királlyá választották Báthory István (Stefan Batori) erdélyi fejedelmet ( ). Emléke olyan erős volt a lengyelek szívében, hogy például az első lengyel óceánjáró hajót Báthory -nak nevezték el. Tehát ezekben az időkben mint Petőfi Sándor írta A hazáról című versében a magyar hagyomány szerint a Keleti- (Balti-), a Fekete- és az Adriai-tenger mosta a magyar határokat ben Poroszország, a cári Oroszország és a Habsburg Ausztria első ízben osztotta fel egymás között Lengyelországot ben, Lengyelország harmadik felosztásával megszűnt a lengyel állam. 7

8 Az osztrákok a nyugati Nysa folyótól a keleti Kemenyec-Podolskig tartották megszállva a Galícia néven ismert területet ig osztrák örökös tartomány volt 8 és fél millió lakossal. Sok ruszin és zsidó nemzetiség is élt Galíciában ben, majd ben hatalmas felkelések törtek ki a másik megszálló, a cári Oroszország ellen. A felkeléseket a cári Oroszország túlereje leverte. Az es felkelés vezetője Bem József (Józef Bem) volt. Az es felkelésekben részt vett Nizalowski Ernő nagyapja Nizalowski Zsigmond (Zygmunt Niżałowski) is. Elfogták és agyonlőtték. A Lengyel Légió élén jött Magyarországra az es forradalom megsegítésére herceg Mieczysław Woroniecki. A forradalom leverése után az osztrák császár parancsára, gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnök után, negyedikként akasztották fel a pesti Újépület (Neugebäude) udvarán. Az 1907-es Magyar kalendárium Aranykönyv címen közli Mieczysław Woroniecki nevét, valamint a fényképét. 6. ábra Mieczysław Woroniecki herceg (az 1907-es Magyar Kalendáriumból) Budapesten, a Fiumei úti temetőben nyugszik. Minden évben, október 20-án halálának napján a magyarországi lengyel közösség megkoszorúzza emlékművét. 7. ábra Nizalowski Ernő Woroniecki herceg obeliszkjénél 8

9 A magyar és a lengyel nemzet hálával emlékezik meg Bem József tábornokról, Mieczysław Woroniecki hercegről és másokról. 8. ábra Bem portrék a szabadságharc korából 1929-ben a Lengyel Köztársaság a törökországi Aleppóból szülőhelyére, Tarnów városába hozatta Bem József földi maradványait és egy tó közepén levő szigetre helyezte el egy szép szarkofágban. 9. ábra Bem József síremléke Tarnówban Sem a 19. század, sem pedig a 20. században nem törődtek bele a lengyel hazafiak nemzetük elnyomásába. Jól mutatják ezt a lengyel himnusz sorai. 9

10 10. ábra A lengyel himnusz kottája 11. ábra Lengyel himnusz egy tekercsen 10

11 Jeszcze Polska... (1797.) Jeszcze Polska nie zginela, Kiedy my zyjemy. Co nam obca przemoc wziela, Szabla obdierzemy. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Przejdziem Wisle, przejdziem Warte, Bedziem Polakami, Dal nam przyklad Bonaparte Jak zwyciezac mamy. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Jak Czarniecki do Poznania Po szwezkim zaborze -, Dla ojczyzny ratowania Wrócim sie przez morze. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Mówi ojciec do swej Basi Caly za plakany, Sluchaj jeno, pono nasi Bija w tarabany. Marsz, marsz, Dąmbrowski Z ziemi wloskiej do Polski! Za twoim przewodem Zlaczym sie z narodem. Nincs még veszve Lengyelország Nincs még veszve Lengyelország, Míg mi meg nem haltunk, Hogyha földünk elrabolták, Visszaszerzi kardunk. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. A Wartáig, Visztuláig Szabad lesz a lengyel, Bonaparte álma válik Tettre gyõzelmeddel. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Poznannal Czernieczki kardja Mindent visszaszerzett, Így szállunk majd mi is partra, Hogyha hív a nemzet. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Szólt a lányhoz az aggastyán Szeme könnybe lábadt - Figyelj, lánykám, még hallasz tán Lengyel trombitákat. Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. Cseng a hangunk, szabadság int, Több türelmünk nincsen! Velünk vannak jó kaszáink, Kosciuskóval Isten! Fel, fel Dąmbrowski, Zászlódat bontsd ki! Ha te vagy vezérünk, Népünkhöz elérünk. 11

12 A század fordulóján az ország függetlenségét kivívni vágyó lengyelek szemében Franciaország és Napóleon tűntek reális szövetségeseknek. A lengyel politikai gondolkodásban mélyen gyökerezett az országot feldaraboló abszolutizmus elleni, a függetlenségért és demokráciáért folytatandó harc eszméje, amely azután végigkísérte a lengyel nép szabadságmozgalmait. Napóleon döntése nyomán Jan Henryk Dąbrowski tábornok vezetésével Olaszországban megalakultak a lengyel Légiók, amelynek zászlaja alá több ezer, országát elhagyni kényszerülő, de érte vérét ontani kész ember sereglett júliusában a táborba érkezett tábornok barátja, Józef Wybicki jeles költő és színpadi szerző, akit a három év után először látott lengyel egyenruhák, vezényszavak és katonadalok annyira elbűvöltek, hogy az éjszaka alatt egy népi mazurka dallamára megírta az itáliai Lengyel Légiók Dalát, más néven a Dąbrowski mazurkát. Az egyszerű, szívhez szóló szavak és az ismert dallam hamar népszerű lett a katonák között és elterjedt a megszállt hazában is. A megszálló hatalmak betiltották, így a dal szájhagyomány útján terjedt, otthon és külföldön is. Elkísérte a katonákat az első és a második világháborúban is ben pedig a Szejm himnusszá nyilvánította. Friedrich Engels, a nagy német gondolkodó a 19. század végén a következő sorokat írta: Nyolcvan év óta elnyomták, leigázták, kiszipolyozták őket, mégis mindig a forradalom oldalára álltak s Lengyelország forradalmasítását és függetlenségét egymástól elválaszthatatlannak tartották épen ezért, mert a lengyel és forradalmár azonos fogalmakká váltak, ezért bírják a lengyelek egész Európa rokonszenvét, s nemzeti függetlenségük visszaállítása bizonyos. Az agyonlőtt Nizalowski Zsigmond (Zygmunt Niżałowski) özvegye két fiával Czesław és Ludwik Niżałowskival Bécsbe költözött Lembergből. A fiúk egyetemre jártak. Czesław műszaki mérnök lett és aviatikát is tanult. Zygmunt Niżałowski özvegye Ludwik nevű fiával az Egyesült Államokba utazott. Czesław Bécsben maradt. Czesław Niżałowski mindent megtett, hogy a magyar hadseregnek repülőgépei legyenek. Angliába is elutazott, és megfelelő repülőgépmotort vásárolt. 2 Szapári Pál támogatása mellett nagyon sokat áldozott saját pénzéből a repülőgép építésre. Azonban közbejött az I. világháború. Czesław bevonult katonának, mint tanult ember karpaszományos őrmesterként. Az olasz fronton Doberdonál harcolt tüzérként. Főhadnagyként szerelt le. Megkapta a Sebesülési érmet és a Károly Csapatkeresztet. 1 Irodalom: Stefan Lisowski (w) Polski Hymn Narodowy 2 A magyar repülés története. Műszaki könyvkiadó, oldal 12

13 A sorban a legismertebb a Károly Csapatkereszt, melyet IV. Károly király alapított azon harcosok részére akik legalább 12 heti front szolgálatot teljesítettek. (Aránylag szerény követelmény, ha figyelembe vesszük, hogy volt aki 48 havi frontszolgálattal rendelkezett.) Ugyancsak IV. Károly király alapította a Sebesültek érmét. A szalagon lévő vékony piros csíkok a sebesülések számát jelzik ban a trianoni békeszerződés következett, amely többek között repülőgépek gyártását is megtiltotta. Czesław Niżałowski családja eltartása érdekében saját vállalkozásba kezdett. Képkeretkészítést és aranyozást folytatott. Maga mellé vette nagyobbik fiát, Lajost a vállalkozásba. 12. ábra Károly csapatkereszt és a Sebesültek érme Kisebbik fia, Ernő az elemi iskola elvégzése után a kőbányai Szent László Gimnáziumban tanult tovább. Az iskola 1921-ben vette fel Szent László király nevét (Budapesti X. kerületi Kőbányai Magyar királyi Állami Szent László Főgimnázium, 1924-től Reálgimnázium). Ernő magántanuló volt. Éjjel tanult, nappal pedig dolgozott. Később a jogi egyetemre ment tanulni. Ernő eszes, jófejű gyerek volt. Édesapjától megtanulta a lengyel és a német nyelvet. A gimnáziumban pedig latinul és franciául tanult. Az édesapja után a feleség Parka Mária és a gyerekek lengyel állampolgárok lettek, az akkori magyar törzskönyvek szerint. Ernő leánytestvérei Éva és Mária férjhez mentek. 13. ábra A Kőbányai Szent László Gimnázium 13

14 14. ábra Lengyel állampolgársági bizonyítvány 14

15 Két nemzet van egyesülve bennünk, S mily két nemzet! A lengyel s magyar, Van-e sors, mely hatalmasabb, mint E két nemzet, ha egy célt akar? (Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg) Szeptember katonája Żołnierz wrzesnia Nizalowski Ernő egyetemi tanulmányai után, 1936 novemberében, Lengyel állampolgárként Lengyelországba utazott két éves tényleges katonai szolgálatra. Önként lépett be a lengyel hadseregbe 21 éves korában. Először gyalogos kiképzésben vett részt a Visztula melletti Toruń városában, a világhírű Mikołaj Kopernik (Nicolaus Copernikus) ( ) világhírű csillagász szülőhelyén. Mint újoncot három hónapos gyalogos kiképzésre osztották be. Ruházatuk: keki színű ruhát, négyszögletes alakú sapkát valamint szöges talpú bakancsot kaptak. A sapkájuk formája hasonlított a 17. századbeli lengyel parasztok sapkájára. Hagyományból volt ilyen sapkájuk a lengyel közkatonáknak. Ezután Nizalowski Ernő az 5. számú Légiezred pilóta iskolájában tanult Lida városában (most Ukrajnához tartozik), majd Demblinben elvégezte a tartalékos tisztiiskolát. Ruházata: acélkék repülős egyenruha, kerek ellenzős sapka, gumitalpú bőr bakancs. Baloldalukon kis tőrt hordtak. Ernő megtanulta a P as vadászrepülőgép kezelését, vezetését. Ez a repülőgép felsőszárnyú, csillagmotorral ellátott, egy légcsavaros volt. Legjobban megtanulta és gyakorlatozott is a P 23-as távolfelderítő bombázó repülőgéppel, amely alsó szárnyú, egy légcsavaros gép volt. Mindkét repülőgép duralumíniumból készült, a lengyel ipar gyártmánya volt. 15. ábra PZL P 23 Karaś bombázó 15

16 16. ábra PZL P 23 Karaś bombázó jellegrajza Nizelowski Ernő 1938 őszén tartalékos tisztként szerelt le hadnagyi ranggal. 17. ábra Nizalowski Ernő lengyel katonakönyve 16

17 Toruńban a lengyel katonák köztük Nizelowski Ernő is a gyalogos kiképzésen túl megtanulták a kötött ballon (francia nyelven a ballon captif) vezetését is, amely légköri megfigyelésekre és repülőgépek elhárítására szolgált. A ballon gumírozott vászonból készült, kb. 3 méter széles, 20 méter hosszú szivar alakú volt, kb. 1 kilométer magasra engedték fel, vékony több eres acélvezetékkel. Hélium gázzal töltötték fel. A háború vége felé a német fasiszták nagy hatótávolságú rakétalövedéket próbáltak ki. Ezzel akarták megsemmisíteni Angliát. Ezek a V-1 sugárhajtású szárnyas lövedékek és a V-2 folyékony hajtóanyagú rakéta volt. Először Lengyelországban a Pripjaty mocsarakra lőtték próbaképpen. A lengyel parasztok szénával takarták le a fel nem robbant lövedéket, majd angol repülőgépek elszállították Angliába. 18. ábra V 1-es sugárhajtású szárnyas lövedék (repülőbomba) 19. ábra V 2-es folyékony hajtóanyagú rakéta 17

18 Itt el kell mondani, hogy a Göring fasiszta repülőmarsall irányításával, a német légierő október végén, teljes erővel kezdte bombázni Angliát. Az Angliába szökött lengyel pilóták, angol társaikkal együtt Spittfaer és Hurricane vadászgépekkel vették fel a harcot a német Messerschmidt vadászrepülőgépekkel. 20. ábra Hurricane vadászgép Ugyancsak sikeresen vették fel a harcot a fent említett rakétákkal a háború vége felé után, Nizalowski Ernő nem sokáig élvezhette a békés életet Budapesten. A német fasiszták álnok módon, váratlanul megtámadták a Lengyel Köztársaságot. Ez a nap szeptember 1., a II. világháború kezdetének napja. A német fasiszták szemenszedett hazugsággal vádolták meg Lengyelországot az egész világ előtt. Azt hazudták, hogy a Lengyel Köztársaság megtámadta Németországot. A piszkos és aljas munkát Alfred Naujocks SS hadnagyra ( ) bízták. 3 Azt állították, hogy a lengyelek megtámadták a németlengyel határon lévő gleiwitzi (Gliwice) rádióadót. 21. ábra Alfred Naujoks SS hadnagy 3 Fredrick Forstith: Odessa ügyirat; 336. oldal, IPM Könyvtár 18

19 22. ábra Gliwicei rádióállomás A fasiszták több börtönben levő bűnözőnek felajánlották, ha vállalják a glewitzi rádió elleni támadást, elengedik büntetésüket. A köztörvényes bűnözőket lengyel egyenruhába öltöztették, ellátták őket fegyverrel és átdobták a határon. Amikor a bűnözők támadtak, a németek legéppuskázták őket. Még a támadás előtt Hitler levelet küldött Teleki Pál magyar miniszterelnöknek és felszólította a magyar-lengyel határ megnyitására. Akkor Magyarország és Lengyelország újra határos volt egymással. Hitler terve az volt, hogy Lengyelországot délről is megtámadja. Teleki Pál magyar miniszterelnök július végén írt Hitlernek, melyben a többek között ezt írta: Magyarország erkölcsi okokból nem vehet részt Lengyelország elleni fegyveres támadásban. A lengyel nép, a hadsereg minden erőivel támogatta a lengyel kormányt, az akkori parlamentben levő 64 szocialista és 7 kommunista képviselő is. Ausztria és Csehszlovákia letiprása után a német fasizmus éle egyenesen Lengyelország ellen irányult. Ezt segítette elő Arthur Neville Chamberlain - akkori brit miniszterelnök és Adolf Hitler 1938-ban megkötött müncheni egyezménye. 23. ábra Hitler és Chamberlain 1938-ban, Münchenben 19

20 Hitler ettől vérszemet kapott, megtámadta Csehszlovákiát. Kezébe került Európa második legnagyobb fegyvergyára a Škoda Művek, Churcill a háború alatt brit miniszterelnök a müncheni egyezményt szégyenteljes cselekedetnek minősítette. Józef Beck ( ) külügyminiszter ben megkötötte a német-lengyel megnemtámadási szerződét. Beck és még sokan illúziókat tápláltak az angol és a francia garanciák iránt. Valójában azonban Lengyelország 1939-re magára maradt ábra Józef Beck (1939) Nizalowski Ernő a mozgósítás hírére a Lengyel Köztársaság budapesti követségre ment, majd vonatra ült és szeptember 2-án a modlini erődítményben volt. 25. ábra Modlin erődje A lengyeleknek volt saját állami repülőgép-gyáruk, ahol a PZL-lot (Pezetel) fajta repülőgépeket gyártották. A németek 1500 repülőgéppel támadtak. A lengyeleknek 900 repülőgépük volt fele korszerűtlen melynek nagy részét a németek a földön elpusztították, mielőtt felszállhattak volna. 27 lengyel pilóta jutott egy repülőgépre. Nizalowski Ernőt a gyalogsághoz osztották be. A gyalogoskatonák rövid, ismétlő Mauser puskát kaptak, szuronnyal. Továbbá kézigránátot. Varsótól északnyugatra, Modlinnál egységükkel szemben két német páncélos hadosztály vonult fel. 4 Winston Spencer Churcill: A II. világháború története, Európa Könyvkiadó, Budapest 20

21 A tábornok látva a túlerőt, megkérdezte a lengyel katonákat: Vonuljunk vissza, vagy harcoljunk? A lovasság és a gyalogság a harc mellett döntöttek. A lengyel katonák szemüket a fehér és piros nemzeti zászlóra függesztették, amelyben széttárt szárny lengyel sas volt látható. 5 A lengyel katonák halált megvető bátorsággal küzdöttek a túlerő ellen. A lengyel katonák halált megvető bátorsággal küzdöttek a túlerő ellen. Fegyverzetük azonban elégtelen volt. A német páncélosok, a stukák bombázása mellett, vérfürdőt rendeztek a lovasság és a gyalogság között. 26. ábra Német stukák Hiába vágtattak be a lovasok és dobtak kézigránátokat a német tankokra, a túlerővel nem bírtak. Patakokban ömlött a lengyel katonák vére. Az ezredeket letiporták a német tankok. 27. ábra Lengyel lovasság (kawaleria) 5 Encyklopedia Popularna PWN. 21

22 A megmaradtak vissza akartak vonulni, de két német tank Modlinnál elállta az útjukat. Nizalowski Ernő egy társával, az est leszálltakor, az árokban kúszva megközelítette a tigris tankokat. A tankok alá mágneses aknát helyeztek el. A detonátorokkal, rádióhullámokkal felrobbantották a tankokat. Megnyílt az út a visszavonuláshoz Varsó felé. A stukák által porig bombázott Varsóban sem lőszerutánpótlásuk, sem élelmük nem volt. A német túlerő bekerítette őket, kénytelenek voltak megadni magukat. 28. ábra Varsó bombázása Nizalowski Ernőt a tankok felrobbantása elismeréseként az egység ezredese a Lengyel Hadsereg Hőse címmel tüntette ki, még ott a fronton. 29. ábra Nizalowski Ernő "A Lengyel Hadsereg Hőse" kitüntetése Nizalowski Ernő sok más társával együtt hadifogságba került. A Marienburg melletti hadifogoly-táborba került. Tizenhat hónap után, egyik éjjel megszökött. Egy osztrák tanyára ment, az emberektől civil ruhát kapott. Bécsben a magyar konzulátusra ment, de nem kapott igazolványt, mert lengyel állampolgár volt. Ezután a zöldhatáron át Magyarországra szökött. Elfogta egy rendőr, majd Sopronban táborba került. Innen átszállították, s az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborba került a budapesti Zugliget- Fácánoskertbe. Itt többnyire lengyel katonatisztek voltak. 22

23 30. ábra Igazolás a német hadifogságról 23

24 Márványlapokra tettöket, Örök betűivel, A történet komoly szavú Múzsája vési fel. (Bajza József: Apotheozis) Lengyelország hűséges barátja Polonia semper fidelis Magyarország Teleki Pál utasítására nem a fasiszta csapatok, hanem a menekültek előtt nyitotta meg a lengyel-magyar határt őszén megközelítően 80 ezer polgári és 40 ezer katona menekült Magyarországra. A Magyar kormány Budapesten és vidéken helyezte el a lengyel családokat. Lakással, állással és pénzzel is támogatta őket. A lengyel katonák Zugligetben, Kalocsán, Zalaszentgróton és másutt lettek elhelyezve. A lengyel gyermekek számára Balatonbogláron létesült gimnázium és líceum Varga Béla tiszteletes irányítása alatt. 31. ábra Varga Béla balatonboglári plébános Vannak, akik nem helyeslik, amit a következőkben leírok. Azonban Varga Béla balatonboglári plébános 6 aki az antifasiszta ellenállási mozgalomban jelentős szerepet játszott 1945 tavaszán kiadott kiáltványát a magyar néphez az alábbiakban közlöm: Az orosz katona ezer és ezer kilométerről jött a Duna-Tisza völgyébe, hogy felszabadítson egy szegény, elnyomott, meggyalázott népet, a magyar népet, a germán iga jármából. Ezek a katonák itt estek el Budapest házai között, a házak árkádjai alatt és a pincékben folytatott harcokban. Azt hiszem, minden magyar ember nevében beszélek, amikor azt indítványozom, hogy Budapesten, valamint az egész ország területén elesett orosz katonákat tekintsük nemzeti hősöknek, jelöljük meg sírjukat maradandó emlékművel. 6 Varga Béla plébános 1945-ben a Magyar kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt elnöke volt. A fenti beszédet a Budapesti Nemzeti Bizottságban mondta el április 4-én. 24

25 ben kezdődött a lengyelek megsegítésére és Angliába juttatásukra az életveszélyes munka. Ennek a tevékenységnek az élvonalában állt idősebb dr. Antal József, a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetője, valamint Baló Zoltán ezredes (később tábornok), a Honvédelmi Minisztérium XXI. Osztályának vezetője. Ehhez az életveszélyes munkához csatlakozott a zugligeti táborban levő Nizalowski Ernő, a Budapesten született lengyel katonatiszt. Idősebb Antall József és Baló Zoltán ezredes látogatták a zugligeti tábort is. Alkalmasnak találták Nizalowski Ernőt a lengyel katonák külföldre juttatásában, mivel Nizalowski Ernő beszélt a magyar és a lengyel nyelven kívül németül és franciául. Nizalowski Ernő vállalta ezt az életveszélyes feladatot. 32. ábra Idősebb dr. Antall József Idősebb dr. Antall József írásos javaslatára Kiss Miklós rákosszentmihályi lakos felvételt nyert a Menekültügyi Hivatalba. Kiss Miklóst több esetben küldték Budapestre, de vidékre is a lengyel családok helyzetének ellenőrzésére. Ennek során megismerkedett egy lengyel lánnyal, és beleszeretett. Hozzá írta az alábbi verset, amely a líra nyelvén tükrözte a lengyel családok helyzetét: Dal egy lengyel lánynak (Barbara Czerwinskának) Kék szemedben lengyel ég dalol, S valaki vár már valahol, Tegnap még Varsót láttad égni, Ma Pesten jársz hontalan. Míg mi Csodálva nézzük ringó léptedet, S félünk, hogy a holnap eltemet. Te gondtalan örömmel kacagsz, Mikor országok összeomlanak, És várod a nyárban a tavaszt. 25

26 1939 szeptembert vége felé, hogy a német hadifogságot elkerülje, Edward Rydz-Smigly marsall 7 ( ?), a Lengyel Hadsereg főparancsnoka és néhány miniszter Romániába menekült. A román kormány- a várakozásuk ellenére börtönbe zárta a marsallt ben Baló Zoltán ezredes és idősebb dr. Antall József titkos kapcsolatokat létesített és előkészítette Rydz-Smigly marsall kiszabadítását. 33. ábra Baló Zoltán ezredes (középen) Két román táborvezető és tapasztalt lengyel katonatisztek segítségével megszöktették Rydz-Smiglit, áthozták a zöldhatáron, majd Kiss Miklós és Nizalowski Ernő a románokat Budapestre kalauzolta. Itt dr. Antall József hamis útlevelekkel és pénzzel látta el a románokat, majd Svájcba segítették őket. Ezután a polgári ruhával ellátott és Adam Zawisa névre kiállított hamis útlevéllel Rydz-Smigly marsallt Lengyelországba segítették át. A romániai táborban szerzett tüdőbetegség miatt december 9-én meghalt. Varsóban, a Powazki katonai temetőben temették el Adam Zawisa néven. Bizonyára eljön az idő, amikor saját nevén és méltón helyezik majd örök nyugalomra Rydz-Smigly marsallt. 7 Lengyel marsall ben, a németek támadásakor kor ő volt a hadsereg főparancsnoka, és Lengyelország gyakorlatilag az ő irányítása alatt állt. Késve rendelte el a mozgósítást, a lengyel hadsereg, bár hõsiesen küzdött, nem tudott ellenállni a németeknek. Két héttel a csatározások megkezdése után az ország délkeleti részébe rendelte a még harcolni képes egységeket, hogy ott várják be az angol és francia segítséget, hiszen ez a két állam ekkor már hadat üzent Németországnak. Ezzel szemben a szovjet csapatok indultak meg keletről, Rydz-Smigly szeptember 17-én Romániába menekült, ahol internálták. Sikorski elmozdította főparancsnoki posztjából ben megszökött Romániából, és visszatért Lengyelországba, ahol álnéven a földalatti mozgalom tagja lett. 26

27 34. ábra Edward Rydz-Smigly marsall A romániai katonai börtönből való kiszabadítása a lengyel-magyar antifasiszta ellenállás legnagyobb tette volt 1940-ben ben Baló Zoltán látogatásakor beszéltek Nizalowski életéről és Baló ezredes megtudta a háború alatti tevékenységét és megismerte nyelvtudását. Baló ezredes kérésére Nizalowski Ernő elvállalta a lengyel katonák külföldre juttatását. Ezután Nizalowski Ernőt hazaengedték lakására. Nizalowski Ernő a kőbányai Lengyel Házban ismerkedett meg Henryk Sławikkal 8, a Magyarországon működő Lengyel Bizottság elnökével. A Belügyminisztériumhoz tartozó Menekültügyi Hivatalban ismerkedett meg idősebb Antall Józseffel ban már a lengyel menekültügy mindhárom legendás emberét megismerte. Tőlük kapott megbízást lengyel katonák eljuttatására Lyonba, Franciaországba. Tőlük kapott hamis útleveleket, pénz lengyel katonát a Vöröskereszt segítségével polgári ruhába öltöztették, és Nizalowski Ernő vezetésével útnak indultak. A jugoszláv-magyar barátság vonattal utaztak. Ott az úgynevezett zöldhatáron titokban, este, gyalog mentek át Jugoszláviába. A határőrség Baló ezredes közbenjárására kedvezett az átkelőknek. Ezután vonattal Olaszországon át a franciaországi Lyon városáig utaztak. Minden országban várták őket a titkos megbízottak. Mindezt Henryk Sławik, dr. Antall József és Baló Zoltán ezredes intézte el. Nizalowski Ernő ezt az életveszélyes utat többször megjárt, egészen március 19-ig, a németek Magyarországra való bevonulásáig. 8 Henryk Sławik Sziléziai munkás-paraszt származású, újságíró-szerkesztő, aki nyolc általánost végzett. Katowicében három napig volt róla elnevezve utca 1946-ban, majd a táblát levették, és a világ a közelmúltig hallgatott róla. Cipora Lewawi, egy izraeli kibucban élő asszony szerint Sławik az úristen küldötte volt. Az első menekültekkel érkezett Sławik. Hivatásszerűen, a megfelelő hivatalban lévő id. Antall Józseffel konspirálva folyamatosan foglalkozott a lengyelek megmentésével. Bár a végső bajban, felesége letartóztatása után még elmenekülhetett volna, nem mentette saját magát. A börtönben nem árulta el Antall Józsefet, ő maga haláltáborba került és ott halt meg. 27

28 Itt el kell mondani, hogy a fenti három személy más névre kiállított, hamis iratokkal segített vallási és politikai okok miatt üldözött magyaroknak és a hozzánk szökött olasz és francia hadifoglyoknak március 19-én Nizalowski Ernő a lengyel orvosokhoz igyekezett a Fő utcába. Messziről látta, hogy a kapuban SS-katona áll. Gyorsan átment a másik oldali járdára és hazament. Másnap tudta meg, hogy dr. Jan Kollataj- Srzednicki orvos tábornokot és több orvostársát a németek lemészárolták március 19-e után a németek elfogták Henryk Sławikot 10, a Lengyel polgári Bizottság elnökét, majd később dr. Antall Józsefet és a Gestapó házba hurcolták őket a Szabadság-hegyre. Rettenetesen megkínozták őket. Egyikük sem árult el senkit. Magatartásukról írtam az előszóban amit Rafał Wiśniewski nagykövet mondott 2001-ben a farkasréti temetőben: végig lehetett élni az életet méltó módon és emelt fővel 35. ábra Henryk Sławik Henryk Sławikot a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták és meggyilkolták. Idősebb dr. Antall Józsefet megkínzása után, a magyar kormány követelésére elbocsátották. Dr. Antall József ezután illegalitásba ment, mert tudta, hogy a vereségük előtt még kegyetlenebbek lesznek, és nem tud majd megmenekülni. Kiss Miklóst is elhurcolták, amikor bement a Menekültügyi Hivatalba. Németországba hurcolták, a Fekete-erdő melletti Spaichingen város mellé. Ott halt meg 1944 végén. 9 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon. 186 és 242 oldal. Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Kossuth Könyvkiadó, Henryk Sławik élete olyan élettörténet, amely az ember hatalmas erőfeszítését példázza, egy olyan emberét, aki a társadalom alsóbb szintjéről a saját munkája és tehetsége révén emelkedik föl a régió, majd az ország társadalmi életének vezető pozíciójába. Sławik a sziléziai embereknek tulajdonított minden pozitív jellemvonással rendelkezett: felelősségtudattal, munkaszeretettel és ezt érdemes aláhúzni valami olyasmivel, ami szinte az egész elnyomás alatt született nemzedéket jellemezte: eszmevilággal......ez az eszmevilág, a Sławikéhoz hasonló sziláziai környezetben, szilézai családban formálódott emberek értékrendjéből következett. Az adott szónak megvolt a súlya, tudták, mi a lojalitás, a becsület pedig szent volt. (Miroslaw Fazan, a Sziléziai Egyetem professzora) 28

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben

2005. 81-82. kép: Lui bűvész a Magyar-Lengyel Baráti Körben 2005. 2005. január 15. Országos Lengyel Polonia Fórum. Az Országos lengyel Kisebbségi önkormányzat POLONIA FÓRUMÁ-t az OLKÖ székházában rendezték. Az 1. napirendben a kisebbségi és a kisebbségi választási

Részletesebben

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Kovács (Kohn) Adolf? 1914 Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? 1906 Berger Adolf 1862 1939 Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) 1874 1944 Apa

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek?

1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? 1.) Miért nevezzük október 23 át kettős Nemzeti ünnepnek? a). b) 2.) Az 1956 os forradalom és szabadságharc miniszterelnöke látható a képen. Ki ő? Életrajzi adatainak nézzetek utána! Neve Születési helye,

Részletesebben

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból

Forradalmárok az október 23-ai szabadságharcból 2016 október 23. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték Mohai Balázs képein keresztül megismerhetünk forradalmárokat, akik 1956-ban a mi szabadságunkért is küzdöttek. Ez a forradalom Magyarország népének

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

1/ 4. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1/ 4 Ikt.szám: 18-204/4/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában

12-13. ábra Az 1848-as honvédsíroknál Ünnepeltek a XVII. kerületi lengyelek is - cikk a POLONIA WĘGIERSKA számában 2003. Január 18.: részvétel a Lengyel Bálon (Bal Polonii) Hűvösvölgyi Vigadóban. Január 29. Új tagok köszöntése a Magyar-Lengyel Baráti Körben. Február 15. Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat választása

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący 1 /10 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Elnöke SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący Ikt.szám: 18-202/9/2004. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25.

Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. http://1956.vfmk.hu Helytörténeti vetélkedő középiskolások számára 2.online forduló Közzététel: 2016. szeptember 19. Beküldési határidő: szeptember 25. Irodalom: Cseh Géza: A Damjanich Rádió hullámhosszán.

Részletesebben

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján

Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján Foucauld atyáért adtak hálát halála 100. évfordulóján 2016. november 13. vasárnap 13:00 Boldog Charles de Foucauld halálának 100. évfordulójáról emlékeztek meg a budapesti Páli Szent Vinceplébániatemplomban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący

BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT. SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący 1 BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLETI LENGYEL KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU Przewodniczący Ikt.szám: 18-3/7/2007. J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely

Részletesebben

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Schwarz? Schwarz?-né (szül.?) Deutsch Ignác 1828 1915 Deutsch Ignácné (szül. Weisz Teréz) 1860 1944 Apa Schwarz Mór 1877 1941 Anya Schwarz

Részletesebben

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek

Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola. Kiskırösi Négyek Petıfi SándorS Wesselényi Miklós Mőszaki Szakközépiskola Kiskırösi Négyek Apja: Petrovics István mészáros mester volt. Anyja: Hrúz Mária, szlovák anya nyelvő volt. Petıfinek volt egy fiú öccse, akit Istvánnak

Részletesebben

MANS(Z)BART(H) ANTAL

MANS(Z)BART(H) ANTAL MANS(Z)BART(H) ANTAL Gyermekkora Tóvároson született 1821. december 20-án, az akkori Öreg (ma Ady Endre) utca 4-es számú házban. Apja Josefus Mansbart viaszöntő és mézesbábos mester volt. Anyja Anna Venusin

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)?

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) 1875 1944. Goldklang Dávidné (szül.?)? Családfa Apai nagyapa Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje Apai nagyanya Goldklang Dávidné (szül.?)? 1932/33 Anyai nagyapa Krausz Simon 1875 1932 Anyai nagyanya Krausz Simonné (szül.

Részletesebben

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei

A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei 1 A cs.és kir. 68. gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgratzi csatát követően a 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett hősök számára egy emlékművet állítanak föl. Az emlékmű

Részletesebben

Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU

Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU 1 /7 Ikt.szám: 18-204/7/2005. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat SAMORZĄD MNIEJSZOŚCI POLSKIEJ W 17-TEJ DZIELNICY BUDAPESZTU J E G Y Z Ő K Ö N Y V PROTOKÓŁ amely készült a

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny

II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny II. Rákóczi Ferenc Irodalmi és Műveltségi csapatverseny iskolai forduló FELADATLAP 2014. április I. feladat Keresztrejtvény 1 2 3 Á S 4 5 6 7 8 R 9 O 10 A 11 12 13 14 15 A 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25

Részletesebben

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán? Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moskovits Lajos 1860-as évek 1938 Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) 1873 1944 Klein Kálmán? 1910-es évek Klein Kálmánné (szül. Fischer

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942. Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül 1944. Stern Sámuel 1879 1933 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Haskó Jakab 1850-es évek 1927 Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) 1863 1942 Stern Sámuel 1879 1933 Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Ágoston István csendőr alezredes

Ágoston István csendőr alezredes Ágoston István csendőr alezredes Ágoston István csendőr százados korában. Született: Szekszárd, 1896.05.18. Édesapja: Ágoston István törvényszéki bíró, táblabíró, végül az ítélő tanács elnöke (szül. Görbő,

Részletesebben

Dr. André László m. kir. csendőr százados

Dr. André László m. kir. csendőr százados Dr. André László m. kir. csendőr százados Budapesten született 1915. január 16-án köztisztiviselői családban. Nagyapja a Belügyminisztériumban dolgozott a Csendőrgazdászati Osztály irányításában, így már

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam.

Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Régen és most Kezdetek: A község első említése 1288-ból származik. Nevének eredetére kétféle magyarázatot is találtam. Az egyik, hogy 1288-ban Zurchuk néven szerepelt, 1426-ban pedig már Karakozurchek.

Részletesebben

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György

Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György 1 Ízelítő a magyar gyalogság egyenruháiból az 1800-as években Csak belső használatra összeállította: Udovecz György gyalogsági zubbony 1798-1808 között kép: Ottenfeld Magyar gránátos és tiszt 1805-ből,

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Limanowa, a magyar Monte Cassino!

Limanowa, a magyar Monte Cassino! Limanowa, a magyar Monte Cassino! Évszázada, 1914 nyarán kezdődött a Nagy Háború, amely során az orosz gőzhenger rárontott Galíciában az osztrák-magyar csapatokra. A döntően magyar katonák, huszárok, honvédek,

Részletesebben

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója

Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója Rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör 2003. évi beszámolója I. negyedév 2003. január 29. A rákosligeti Magyar-Lengyel Baráti Kör új tagokat köszönthetett. 2003. február 26. Kiállítás nyílt a Csekovszky

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Ifjú fejjel a hadak útján

Ifjú fejjel a hadak útján Ifjú fejjel a hadak útján Szerző: Horák János ma 0 hozzászólás Egy könyvtáros, egy iskolaigazgató, és egy lakatos. Első látásra semmi közük egymáshoz. Azonban ha meghallgatjuk történeteiket, rájövünk,

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Kedves lengyel és magyar vendégeink!

Kedves lengyel és magyar vendégeink! Magyar-lengyel baráti találkozó Falumúzeum, Isaszeg, 2016. április 6. Kedves lengyel és magyar vendégeink! Legelőször is szeretném elmondani, hogy Korek Eugen úr, a Bem József Lengyel Kulturális Egyesület

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V.

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) 1886 1944. R. Lipót (1883 1944) V. Ignác (? 1944) V. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa V. Ignác (? 1944) V. Ignácné (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: V. Ignácné (szül.? Éva) (? 1944) Anyai nagyapa R. Lipót (1883 1944) Anyai nagyanya R. Lipótné (szül. D. Cecília)

Részletesebben

Kőbányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat G/2J2>0/ yjíj-f QjQ09 Elnöke

Kőbányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat G/2J2>0/ yjíj-f QjQ09 Elnöke Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testület ülése Kőbányai Lengyel Kisebbségi Önkormányzat G/2J2>0/ yjíj-f QjQ09 Elnöke Budapest M#!UA Tárgy: Beszámoló a Kőbányai Lengyel Kisebbségi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG Készült a 2012. szeptember 12-én tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Kincses Csilla közművelődési referens Tárgy:

Részletesebben

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én

Apám baráti köre az Adriai-tengeren 1917. VIII. 17-én GYERMEKKOROM 1917. május 21-én születtem Pilisvörösvárott. Apám, Fetter János géplakatos volt a Budapestvidéki Kõszénbánya Rt.-nél. Bevonulása elõtt az Erzsébet-aknánál (három község találkozásánál) a

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

Családfa. Buchhalter Lipótné (szül. Schiller Berta) Braun Ignácné (szül. Kestenbaum?)?? Buchhalter Lipót 1850-es évek 1908

Családfa. Buchhalter Lipótné (szül. Schiller Berta) Braun Ignácné (szül. Kestenbaum?)?? Buchhalter Lipót 1850-es évek 1908 Családfa Apai nagyapa Braun Ignác 1848 1929 Apai nagyanya Braun Ignácné (szül. Kestenbaum?)?? Anyai nagyapa Buchhalter Lipót 1850-es évek 1908 Anyai nagyanya Buchhalter Lipótné (szül. Schiller Berta) 1860

Részletesebben

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT Csapat neve: Iskola neve: Szerezhető pontszám: 120 pont Elért pontszám: Beküldési cím: Abacusan Stúdió, 1193 Budapest Klapka u. 47. 2. A következő feladatok megoldása előtt tanulmányozzátok

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany Családfa Apai nagyapa Geiringer Vilmos? 1944 Apai nagyanya Geiringer Vilmosné (szül. Rechnitz Antónia)?-1944 Anyai nagyapa Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek Anyai nagyanya Rechnitz Sámuelné (szül.

Részletesebben

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944

Családfa. Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943. Fülöp Jakabné (szül.? Eszter) Fülöp Jakab. Lazarovits József 1860-as évek 1944 Családfa Apai nagyapa Lazarovits József 1860-as évek 1944 Apai nagyanya Lazarovits Józsefné (szül. Rosenfeld Róza) 1860-as évek 1943 Anyai nagyapa Fülöp Jakab 1860-as évek 1939 Anyai nagyanya Fülöp Jakabné

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek 1940. Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944. Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Családfa Apai nagyapa Katz Icik 1870-es évek 1939 Apai nagyanya Katz Etja (szül.?) 1880-as évek 1944 Anyai nagyapa Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944 Anyai nagyanya Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat.

Várostörténet. 3. forduló. Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. Várostörténet 3. forduló Kecskemét városának legrégebbi oktatási intézményéhez kapcsolódik a következő feladat. 1. Egészítsd ki a szöveget! Az iskola híres kegyesrendi, más néven iskola. megalapítása gróf.

Részletesebben

23. kép: Siekerszki Zenobia festőművész kiállítása 24. kép: XVII. kerületi Lengyelekért díj átadása

23. kép: Siekerszki Zenobia festőművész kiállítása 24. kép: XVII. kerületi Lengyelekért díj átadása 2004. Január 28.: Farsang. Február 17. Művészeti Szalon a Csekovszky Árpád Művelődési Házban: Siekerszki Zenobia festőművész Lengyel-magyar tájakon c. kiállítása. Budapest Főváros XVII. kerületi Lengyel

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999

Családfa. Apa. Anya. Adler Mátyás 1897 1944. Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895 1944. Házastárs. Testvérek. Interjúalany. Pudler János 1921 1999 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Adler? Nincs adat Pollák? Pollák?-né?? 1837 1942 (szül.?)? 1911 Apa Adler Mátyás 1897 1944 Anya Adler Mátyásné (szül. Pollák Etel) 1895

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

1996-os emlékbélyegek

1996-os emlékbélyegek 1996-os emlékbélyegek 1. MAGYAR - AZ 1956 -OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC - Bélyeg rendelési kód: 1996/005 2. ENGLISH - THE 1956 REVOLUTION - Order code of the stamp: 1996/005 3. GERMAN - Die Revolution

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) D. Sámuel Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Apa D. Sámuel 1870 1945 Anya D. Sámuelné (szül. N. Rebeka) 1875 1949 Testvérek D. Piroska 1898? D. Imre 1900 1924 F. M.-né (szül. D. Ilona)

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Hadszíntér és hátország

Hadszíntér és hátország Hadszíntér és hátország LÖVÉSZÁRKOK A HÁTORSZÁGBAN A napjainkban olyan élesen látható árkok és törésvonalak gyökerei legalább száz évre, az 1905 1918 közötti évtizedre nyúlnak vissza érvel monográfiájában

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Családfa. Reichard Salamon Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) Moric Jakobovič (Jakobovics Mór)

Családfa. Reichard Salamon Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) Moric Jakobovič (Jakobovics Mór) Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Moric Jakobovič (Jakobovics Mór) 1856 1930 Jakobovics Mórné (szül. Lefkovics Katalin) 1857 1918 Reichard Salamon 1857 1939 Reichard Salamonné

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I.

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Forduló: I. HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 4. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Feladási határidő: Elérhető pontszám: 70p. 2015. január 9. 1. Fejtsd meg a

Részletesebben

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő 2010 október 21. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Simon értékelve Böske, az első Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Ma már csak kevesen tudják, hogy Magyarország és egyben Európa első je Simon Böske

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf 1836 1928. Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót 1871 1930 Családfa Apai nagyapa Lunczer Gyula? 1925/26 Apai nagyanya Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Anyai nagyapa Krausz Adolf 1836 1928 Anyai nagyanya Krausz Adolfné (szül.?)?? Apa Lunczer Lipót 1871 1930 Anya Lunczer

Részletesebben

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939

Családfa. Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza) 1870 1943. Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Családfa Apai nagyapa Krämer Gyula (Julius Krämer)?? Apai nagyanya Krämer Gyuláné (szül. Benedek Gizella)?? Anyai nagyapa Neuser Lipót Kb. 1868 1939 Anyai nagyanya Neuser Lipótné (szül. Bachmann Róza)

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Családfa. Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül. Nincs adat. Wagner Adolf? 1915/16. Nincs adat. Apa.

Családfa. Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül. Nincs adat. Wagner Adolf? 1915/16. Nincs adat. Apa. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Wagner Adolf? 1915/16 Anyai nagyanya Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül Apa S. (Sprerlinger) Jenő 1890 1941 Anya S. Jenőné

Részletesebben

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István

Soltész Imre csö. ezredes és fia, dr. Soltész István Az alábbi információ zömét Soltész Imre fivérének dédunokája, a mai Trvanában (Nagyszombaton) élő Boris Majerov szolgáltatta, amiért köszönetünket fejezzük ki. Soltész Imre csendőr ezredes 1877. február

Részletesebben

Családfa Apai Apai Anyai nagyanya Anyai nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

Családfa Apai Apai Anyai nagyanya Anyai nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek Családfa Apai nagyapa? Friedman 1845 1887 Apai nagyanya? Friedman (szül.?) 1852 1925 Anyai nagyapa Bernard Rosenzweig 1855 1938 Anyai nagyanya Katarine Rosenzweig (szül. Katarine Ertler) 1858 1940 Apa

Részletesebben

Melek Çolak Az első balkáni háború idején magyarországra menekült török katonák Abstract A balkáni háború, a török hadsereg és Magyarország

Melek Çolak Az első balkáni háború idején magyarországra menekült török katonák Abstract A balkáni háború, a török hadsereg és Magyarország ő1őő őő1 ő 1 ő 1 1 1ő 1 őőő 1 ő 11 11 ő ő ş 1 1 1111 11 1 ő ş ő őş ő ő ş 1 ő 1 ő 11 1 ű ő ő ő ő ő ő ő 1111 ő ő 1 1 1111 11 1 1 1 11111ő ő 1 1 ő1őő őő1 ő ő1 1 1 1 őő ő ő 1 11ő 11 ű ő 1 ő 1 11 ő 1 ő 1 ő

Részletesebben

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903.

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934. Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát 1847 1903. Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Roth Bernát 1847 1903 Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) 1852 1934 Rosenberg?? 1910-es évek Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt Apa Roth

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003.

Családfa. Anyai nagyapa. Friedrich Vilmos Nincs adat. Interjúalany. Szeszlerné Göndör Márta (szül. Göndör Márta) 1919 2003. Családfa Apai nagyanya Apai nagyapa Göndör (Grünwald) Jakab Bauman?-né (Göndör /Grünwald/ Jakabné) (szül. Heimovics Regina) 1850-es évek 1940-es évek Anyai nagyapa Friedrich Vilmos Anyai nagyanya Friedrich

Részletesebben

Nyári gyakorlat beszámoló

Nyári gyakorlat beszámoló Nyári gyakorlat beszámoló Készítette: Vándor Lilla Mikor megtudtam az iskolában, hogy van lehetőségünk külföldön gyakorlatozni, nem is hezitáltam, ahogy lehetett jelentkeztem a programra. El sem hittem,

Részletesebben

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez 1 Javaslat a Csefkó György tanterem és emléktáblája települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádámné Farkas Beáta (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. május 10. (település, dátum) (P. H.)

Részletesebben