Jelentés. A Letelepedési Alap miíködésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

Átírás

1 Jelentés A Letelepedési Alap miíködésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

2 Az ellenőrzést végezték: Kovácsné Soós Piroska számvevő Kenéz Sándor tanácsos-számvevő (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) Pankucsi János számvevő (Békés megye) Szilágyi Sándor számvevő (Hajdú-Bihar megye) Az e llenőr zést vezette és összefoglalta: Hudi k Zoltán főtanácsos

3 JÚ.LAMI SZÁMVEVŰSzflc 7-21/1990. JELENTÉS a Letelepedési Alap működésének pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a Letelepedési Alap, (továbbiakban: Alap) hogyan segitette elő a Magyarországon hosszabb ideig tartózkodó külföldiek pénzügyi támogatását, társadalmi beilleszkedését. Egyidejűleg áttekintettük a menekültügyhöz kormánymegállapodás alapján kapcsolódó ENSZ segélyprogram megvalósítását. Az Alap felhasználását két tárcánál (az Alapot és az ENSZ támogatást elkülönítetten kezelő Belügyminisztériumban, valamint a Népjóléti Minisztériumban~), a felhasználásban jel entős mértékben érintett területeken (a fővárosban, Békés, Hajdú- Bihar, Fejér és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben), továbbá a Magyar Vöröskeresztnél és a Magyarországi Református Egyház Zsinatánál vizsgáltuk. L Megáll apítások 1. Az Alap l étrehozása, a menekül t ügy ENSZ t ámogat ása Az 1980-as évek végére olyan mértékben növekedett a Magyarországon menedéket keresók száma, hogy szükségessé vált a segitségnyújtás társadal mi méretekben tört énő összehangolása, a támogatások pénzügyi- gazdasági fel tételeinek megteremtése. ~ május 24-e e l őtt Szociális és Egészségügyi Minisztérium

4 - 2 - Ezt a célt szol gálta, hogy az Ors zággyűlés felhatalmazása alapján a Minisztertanács 49/1988. (VI.28. ) számú r endeletével (továbbiakban: MT rendelet) létrehozta az Alapot, forrásnak az állami kö ltségvetésből évente nyújtott támogatást és a magán-, illetve jogi személyek befizetéseit jel ölte meg. Az MT rendelet fő vonalakban meghatározta a felhasználási lehetőségeket és a kezelés általános szabályait. A hazánkba ér kezett kül földi - többségében magyar nemzetiségű román - állampolgárok ügyeinek rendezésével kapcsolatos feladatok koordinálására Állami Tárcaközi Bizottság alakult, erről a Minisztertanács 3046/ számú határozata rendelkezett. Az Állami Tárcaközi Bizott ság - amely a menekültügyben érintett tárcák, országos hatáskörű szervek képvise l őiből áll - alapelvként fogalmazta meg, hogy a kül földieket is megilletik a magyar állampolgárok esetében adható támogatások. Az Al ap létrehozásakor meghatározott felhasználási jogcímek egyaránt lehetőséget adtak az átmeneti segi tségnyujtásra (szociáli s segélyezésre, az ideiglenes szálláshel y létesitések támogatására) és a végleges letelepedést elősegitő nagyobb költségkihatásu támogatási formák (az egyszeri letelepedési segély, a l akásszerzési t ámogatás) igénybevételére. Az Alap forrását (1. sz. mellékl et) lényegében az állami költségvetésből nyújtott támogatás képezte, mert a magán- és jogi személyek befizetései nem érték el az 1 M Ft-ot sem. Ez utóbbiak nagyságrendekkel magasabb összegü hozzájárulásaikat a Magyar Vöröskereszthez vagy az egyházakhoz juttatták el. Az Alap céljára ban 300 M Ft, 1989-ben az előző évi megtakarításra tekintettel 100 M Ft, évre 500 M Ft került jóváhagyásra. A felhasználható összeget kis mértékben (10,7 M Ft- tal) növelte az évi maradványösszeg - kötvényvásárlás utján történt - hasznosít ásból származó kamat. Erre a 71/1988. (XI I. 27. ) PM rendelet értelmében volt lehetőség.

5 - 3 - A Magyarországon menedéket keresók támogatásába az ENSZ segélyprogram csak második félévében kapcsolódott be a Nemzetközi Menekültügyi Konvencióhoz való csatlakozásunkat követően. A segitségnyujtás programját és költségvetését az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága és a Magyar Kormány megállapodása rögzitette. Az ENSZ segélyprogram az Alap célkitűzéseiben megfogalmazottaktól szükebb körü felhasználást határozott meg, elsősorban a befogadó állomások kialakitására összpontositott. Az ENSZ támogatás keretében 4,9 millió USD (311 M Ft) összegü juttatást irányoztak elő, amelynek elkülönitett kezelését is előirták. Annak ellenére, hogy az ENSZ segélyprogram teljesülését december 31-ig tervezték, ezideig mindössze 3 millió USD került két részletben (1989. októberében, majd januárjában) átutalásra. Ez egyrészt a program elhuzódásához vezetett, másrészt az elkülönitett kezeléssel szemben átmenetileg szükségessé vált a felmerült kiadások Alapból történő finanszirozása. Az ENSZ támogatás késése miatt a BM kérésére decemberében a PM a népgazdasági elszámolások letéti számlájáról - visszafizetési kötelezettséggel M Ft-ot előlegezett. Az átutalás évre huzódása miatt ezt az előleget az Alap céljára ezévre jóváhagyott 500 M Ft terhére a PM visszatartotta. Ennek következtében években az állami költségvetés Alap céljára nyujtott támogatása ténylegesen 600 M Ft volt. Az ENSZ segélyprogram megval ósításához - a 3 mill ió USD összegü hozzájárulás részleteinek megérkezését követően - az MNB összesen 183,2 M Ft-ot utalt át a "Menekültek ENSZ támogatása" elnevezésű bankszámlára, az át utalások napján érvényes átváltási aránynak megfelelően. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban a program költségvetésének összeállitásánál ettől eltérő, magasabb árfolyamon számolt, ami a már átutalt összegek esetében 5,8 M Ft-tal kevesebb tényleges felhasználást tesz lehetövé. Az árfolyarnkülönbözetből eredően a segélyprogram végelszámolásánál jelentkezhetnek gondok.

6 -4-2. Az Alap múködésének szabályozása Az Alap kezelésének és felhasználásának szabál yozása csak fokozatosan, a menekül tügy alakulásának fol yamatában történt. Az Alap létrehozásáról intézkedő MT rendelet és a végrehajtásával kapcsolatos 20/1988. BM Utasitás is csak év közepén, de év elejei al kal mazási hatállyal jelent meg. A kül önböző felhasználási jogeimeken adható támogatásokkal kapcsolatos ügyintézésekben néhány kivételtől eltekintve a tanácsi szervezetek az illetékesek, igy r észükre kezdetben az Állami Tárcaközi Bizottság adott ki irányelveknek minősithető tájékoztatókat. Részletesebb szabályozásra csak szeptemberétől, a BM Tanácsi Szervezési Főosztály, majd a BM Menekültügyi Hivatal körlevelei utján kerül t sor. A rendelkezések szerint a költségvetési szervek külföldiekkel kapcsolatos kiadásait az Alap - a negyedéves elszámolások alapján - utólag t ériti meg. Ez különösen azoknak a helyi tanácsoknak a gazdálkodását nehezitette, ahol a nagyobb volumenü támogatási igények jelentkeztek. Az utólagos térités megváltoztatása az MT rendelet módositását is igényli, meghaladja a belügyi tárca intézkedési hatáskörét. Ennélfogva a gondok enyhitése érdekében hozott néhány tárca szintü intézkedésre a hatályos r endelkezések nem adtak lehetőséget. A közigazgatási belügyminiszterhelyettes december 19-i körlevelében értesitette a megyei tanácsokat, hogy januárjától a BM Menekültügyi Hivatal utólagos elszámolás fejében megelőlegezi a külföldiekkel kapcsolatos költségeiket. Ezt az MT rendelettel nyilvánvalóan ellentétes rendelkezést ezév februárjában visszavonták. A főváros finanszirozási gondjainak enyhitését szolgálta, hogy az Alapból - a lakáscélu felhasználás terhére - 10 M Ft előleget adtak. Fejér megyében hozzájárultak a bicskei átmeneti szállás jelentős bérleti dijának havonta történő megtéritéséhez.

7 - 5 - További szabályozási gondok forrása, hogy a belügyi tárca intézkedéseit általában nem előzte meg a központi menekültügyi, pénzügyi és t anácsi szervezetek közötti hatékony koordinációs együttmüködés. Ez tükröződik az Alap tervezését, felhasználását, kezelését szabályozó BM Utasításban a döntési feladatok meghatározásából, az Alapból történő támogatásnak a tanácsi költségvetési rendbe illesztésére (átvett pénzeszközkénti kezelésére) hozott intézkedésből, valamint a menekültügyi tevékenység adómentes értékesítések körébe sorolásának kezdeményezéséb ől. A 20/1988. BM Utasítással előirt tervezési és döntési feladatok megalapozatlannak, formálisnak tekinthetők, részben a gyakorlatban sem követhetók. Az Alapból történő támogatás átvett pénzeszközkénti kezelése nehezíti a pénzmozgások MT rendelettel meghatározott elkülönített nyilvántartását, mivel nem igazodik a jelenlegi tanácsi szakfeladatrendhez. Tévesen feltételezték a menekültügyi tevékenység SZTJ "Egyéb szociális gondozás és ellátás" főcsoportba, az adómentes értékesítések körébe sorolásából a menekültügy részére nyujtott (kereskedelmi szálláshely, fordítási és hitelesitési, stb.) szolgáltatások és termékbeszerzések ÁFA mentességét. A különböző felhasználási jogeimeken felmerült kiadások Alapból történő térít éséről felső szinten a BM Menekültügyi Hivatal dönt. E döntések megalapozottsága a jelenlegi szabályozás és gyakorlat körülményei között erősen vitatható. A rendelkezések értelmében a hétféle felhasználási jogeim közül csak két esetben (a lakásszerzések támogatásánál és az un. egyéb kiadásoknál) szükséges a téritési igényeket r észletesen indokolni. Ennek következtében a helyi tanácsok kiadásait összesítő megyei tanácsoknak nincs a felhasználások jelentős részének megalapozottságát alátámasztó információja. Emellett általános tapasztalat, hogy a részletes indoklások a felhasználási cél és

8 összeg meg jelölésére szoritkoztak. Következésképpen a megyei szinten összesitett térítési igények belügyi tárca részéről történő elbírálása csak formális l ehetett. A lakásszerzéshez nyujtott támogatások esetében az indoklások hiánya kisebb gondot okozott, mert a helyi tanácsok általában a támogatásokról szóló határozataikat előzőleg a megyei szinten jóváhagyatták. Az un. egyéb kiadások téritési igényének felszínes elbírálhatóságához az is hozzájárul t, hogy az igénylések részletezésének késői szabályozásából eredően számos téves költségbesorolás történt. Az MT rendelet végrehajtásával kapcsolatos BM Utasításban megfogalmazást nyert az Alapból történő felhasználás felügyeleti ellenőrzésének követelménye. Ilyen ellenőrzést azonban ban egyáltalán nem folytattak, ben a fővárosban és mindössze három megyében ellenőriztek. A felügyeleti ellenőrzések rendszeressé tétele mellett azok szinvonalát is javítani kell, mivel az eddigi ellenőrzések megállapításai többségükben általánosságokra szoritkoztak, esetenként nélkülözték a számonkérés alapját képező r endelkezések ismeretét is. Hel yszini vizsgálataink számos olyan hiányosságet tártak fel, amelyeket a korábbi felügyeleti ellenőrzések figyelmen kivül hagytak. Eredményesebbnek minős ithetók a megyei tanácsok el lenőrző szerveinek helyi tanácsoknál folytatott - az Alap felhasználásával kapcsolatos - vizsgálatai, mivel egy-egy terület gyakrabban kerül el lenőrzés alá és közvetlenebb intézkedési lehetőség van a szabálytalanságok felszámolására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tanács ellenőrzése tárta fel, hogy a nyírbátori átmeneti szálláshel y Alap terhére beszerzett 78 E Ft értékü új berendezési tárgyakat részben a középiskola kollégiumában, részben az alkotóházban hel yezték el. VB titkári intézkedésre ezt az összeget az Alapnak visszatérítették. 3. Az Alap felhasználása, az ENSZ segélyprogram kapcsolódása Az Alap terhére - az MT rendeletben meghatározott jogeimeken években eszközölt kiadások összege 577 M Ft volt (ebből 421 M Ft év-

9 - 7 - végéig, a fennmaradó r ész ben, de még a vizsgált időszakban került az Al apból kifizetésre, illetve megtéritésre). A költségek nagyobb hányada (86,3%- a) a tanácsi szervezeteknél jelentkezett. A kiadások felhasználási év és jogeim szerinti megoszlása (2. sz. mellékl et) arra utal, hogy az utóbbi évben rendkivüli mértékben nőtt az Alap felhasználása, ami elsősorban a nagyobb költségkihatásu lakásszer zés támogatás fokozódó igényével és a befogadó állomások létesitésének évtől jelentkező magasabb összegü - ráfordításaival hozható összefüggésbe. A letelepedni szándékozó menekül tek lakásszerzéséhez 1988-ban mindössze nyolc megyében nyujtottak összesen 2,5 M Ft összegü támogatást ben már két nagyságrenddel nagyobb a kimutatott felhasználás, ennek több mint a fele 133,2 M Ft Pest, Békés és Hajdu-Bihar megyében, valamint a fővárosban jelentkezett. A lakásszerzéshez nyujtott támogatásoknál csak az összesítésben érvényesült az az alapelv, hogy a kamatmentes kölcsönök összege legalább érje el a vissza nem térítendő támogatások nagyságrendjét. Különösen magas a vissza nem térítendő támogatások összege Hajdu-Bihar megyében (mintegy háromszorosa a kamatmentes kölcsönöknek). Ezt ellensulyozta, hogy Békés megyében hasonló az arány, de a kamatmentes kölcsönök javára, a fővárosban pedig három eset kivétel ével csak kamatmentes kölcsönt folyósitottak. A mintegy 1100 esetben nyujtott támogatásnál átlagosan egy-egy lakásra 95 E Ft vissza nem térítendő támogatás és 110 E Ft kamatmentes kölcsön jutott. Ezideig mintegy 10 ezer fő az, akinek végleges letelepedésével már számolni lehet és ennek kb. harmadánál tekinthető a lakáshelyzet megnyugtató módon rendezettnek, ezért az ilyen irányu támogatási i gény további növekedése várható.. A kamatmentes kölcsönök folyósitásának - BM Menekültügyi Hivatal által novemberében előirt - nyilvántartási rendje ujraszabályozást igényel, mivel jelenleg a törlesztési adatok részben a tanácsoknál, részben a pénz-

10 -8- intézeteknél jelennek meg, a pénzintézetek pedi g a törlesztéseket közvetlenül utalhatják az Alapba. Ilyenformán a tanácsi nyilvántartások hiányosak, ugyanakkor a törlesztések központilag nem követhetők. A l akásszerzés támogatásaként fol yósitott kamatmentes kölcsönök összege 120,8 M Ft- ot tett ki, ezek törlesztése évente maximálisan 12 M Ft körüli bevételt jelenthet az Al apnak. Figyelembe véve, hogy a törl esztések elkezdésére általában 1-2 éves a türelmi idő és 15 éves a lejárati idő, ennél kedvezőtlenebb visszapótlással lehet számolni. A vizsgált időszakban mindössze 610 E Ft a kölcsöntörlesztésekből származó bevétel. Az Alap védelme azt is megkívánja, hogy a kamatmentes kölcsönök folyásitásánál a pénzintézetek idóoen intézkedjenek a földhivatalok felé, az elidegenitési és terhelési tilalom bejegyeztetésére. Ezen a téren főleg a fővárosban tapasztalhatók mulasztások. A Fővárosi Menekül tügyi Iroda többszöri sürgetése ellenére az OTP Budapesti Lakásértékesítési Fiókja 16 - Alap terhére támogatott - ingatlanvásárlásnál az intézkedésre méltányos 60 napon belül_sem tette meg a szükséges l épéseket. Az ebből eredő problémák áthidalására a fővárosban szeros együttműködés alakult ki a menekültügyi és igazgatásrendészeti szervek között, a visszatelepülni szándékozók utiokmányokkal való ellát ása előtti információkérésben. A megyékben ez nehezebben kivitelezhető megoldást jelent, mivel a kölcsönnyilvántartási adatok nem egy helyre koncentráltak. Ez is hangsulyazza a kölcsönnyilvántartások hiányosságainak mielóobi felszámolását. Az Alap kiadásainak közel egynegyedét képezték a befogadó állomások és az átmeneti szálláshelyek létesitési, fenntartási költségei (124,6 M Ft). Ezen belül a nagyobb összegü ráfordítások a befogadó állomásokkal kapcsolatban - a békéscsabai épületvásárlás, a bicskei ingatlan kezelőt. jogának vásárlása eimén és a hajduszoboszlói állomás bérleti díjaként - merültek fel (ezek összesen 71 M Ft-ot tettek ki).

11 - 9 - A befogadó állomások célszerü kialakitásához kapcsolódik a már átutalt ENSZ támogatások jelentős része, amelyből ténylegesen felhasználásra került 81,7 M Ft, további 44,9 M Ft a szerződésekkel lekötött összeg. A költségigényesség fokozottabban felveti a befogadó ál lomások hasznosulásának értékelését. A hajduszoboszlói és békéscsabai központok már augusztusától, illetve októberétől üzemelnek, közel féléves működésük alatt több mint háromezer menekült ellátását biztosították. Az üzemeltetésük beindításánál jelentkezett átmeneti zavarok visszavezethetők a szervezeti és müködési szabályzatok késedelmes - csak ezév márciusi - kiadására. A befogadó állomások 8-9 hónapos üzemelése alatt is előfordult, hogy csak 25-30%-os kihasználtsággal működtek. Ebből azonban nem a létesitésük indokolatlansága következik, hanem arra figyelmeztet, hogy idejében célszerű -pl. külföldi tapasztalatok felhasználásával -más irányu felhasznál ásukra is megoldást keresni. Vitatható azonban, hogy mennyiben volt gazdaságos megoldás Bicskén a befogadó állomás céljára a korábban az autópálya építéséhez használt felvonulási területet, azon a jelentős ráfordítást igényl ő, erősen leromlott állagu felépítményt kijelölni. A befogadó állomás létesitésének eddig kimutatott költségei - a teljesült és szerződéssel lekötött kiadások - elér ték a 92,6 M Ft-ot, ebbó~ ENSZ támogatás 67,9 M Ft. Az ENSZ támogatásból e cél ra tervezett összegből még fennmaradt 26,9 M Ft. A létesítés elhuzódása miatt a befogadó állomás szerepét az eredetileg erőmü beruházáshoz épitett - az Alap terhére átmeneti szálláshely eimén bérelt - szállá épület tölti be.

12 A szálló épület jelenlegi tulajdonosa a Magyar Hit elbank, kezelője a Bükkábrányi Béke MGTSz és havi bérleti dija "kereskedelmi szálláshely" szolgáltatásként 750 E Ft. A száll ó kihasználtsága átmeneti szálláshelyként történő felhasználása e l őtt nem volt kielégitő, ami szintén megkérdőjelezi az uj befogadó állomás létesit ésének cél szerüségét. Az átmeneti szálláshelyek létesitési és fenntartási költségei között a jelentő s részt a bérleti dijak képviselik. A t isztánlátást neheziti azonban, hogy az i lyen jogeimen történő elszámolható költségeket nem egységesen értel mezték. Fejér megyében az átmeneti szálláshely költségek 92,5%-át a bicskei átmeneti szállás ÁFÁ-t is tartalmazó bérleti dija teszi ki. Békés megyében a bérleti dijakat az egyéb kiadások között szerepeltették, a fővárosban pedig a szükségl akások fel ujitására forditott összegeket az egyéb költségek helyett az átmeneti szál láshely kiadásai közé sorolták. Az átmeneti szálláshelyek igénybevétele - a szolgáltatások (tartózkodási napok száma, étkeztetés lehetőség e, stb. ) szabályozásának hiányában- rendkivül eltérő képet mutatott. Amig nincs egységesen kezelve és a menekültekkel t udatositva a szolgáltatási r end, addig t ermészetesen a humanitárius elvek döntenek, a rendeltetésszerü felhasználás hátrányára (a bicskei átmeneti szálláson t artózkodók 40%-a 4 hónapja, közel egynegyede pedig több mint 8 hónapja veszi igénybe a szolgál tatásokat). Az Alap egészségügyi és társadalombiztositási ellátások eimén kimutatott felhasználása nem számottevő (18,7 M Ft), és csak az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségeket tartalmazza. Ezzel szemben a Népjóléti Minisztérium - becslésekre szoritkozva - az egészségügy kiadásait 334 M Ftban, a társadalombiztositás költségeit 122 M Ft-ban állapitotta meg, amelyeket nem az Alapból finansziroztak, de közvetve az állami költségvetést terhel ték.

13 A költségek becslését az tette szükségessé, hogy az Állami Tárcaközi Bizottság állásfoglalását figyelmen kivül hagyva a gyógyellátással és társadal ombiztosítással kapcsolatos negyedéves jelentések készítését a felügyeleti szervek nem szorgalmazták. A becsült adatok a vil ágbanki statisztikára épültek, ugyanakkor a Romániából érkezettek (nem csak a letelepedni szándékozók) részéről különösen a költségesebb gyógyell átások iránt mutatkozott nagyobb igény. Az egészségügyi kiadásokat részben, a társadal ombiztosítással kapcsolatos költségeket tel jes egészében - a magyar-román szociálpolitikai egyezményen alapuló évi 5. sz. tvr-re hivatkozással - saját forrásból fedezték annak ell enére, hogy a köl tségek óta egydoldaluan a magyar felet terhel ték és az el látásban részesültek tulajdonképpen nem tartoznak a rendelkezés hatálya alá. Az egyensuly helyreállitása érdekében ez év márciusában már történtek kezdeményezések az egyezmény módositására. Az ENSZ Menekültügyi Fóoiztosságával kötött kormánymegállapodásban foglaltak r észben indokolták a gyógyellátások saját forrásu finanszírozását és ebbő l következően az ENSZ támogatás ellentételezéseként a menekültek - a befogadó állomások egészségügyi szol gál tatásain tul - jogosultak az országos egészségügyi rendszer igénybevételére is. Az egészségügyi célra tervezett 82, 2 M Ft ENSZ támogatásból ezideig 55,8 M Ft került átutalásra, amelynek majdnem teljes egésze megrendelések f ormájában van lekötve. Ennek alapvető felhasznál ási célja a befogadó áll omások elsősegély-nyujtáshoz, szüréshez, pszichikai- szociális tanácsadáshoz szükséges eszközökkel tört énő felszerelése, emellett korlátozott mértékben kórházi berendezések, szüróouszok, müveseállomás beszerzésére is sor kerül. A menekültek szociális segélyezésére forditott kimutatható összeg 58,7 M Ft volt. A téves könyvelések és a kiadások nem mindenesetben elkülönített kezelése következtében, továbbá egyes tanácsok saját forrásból finanszírozott segélyezéseire tekintettel a tényleges felhasználás ettől eltér. A té-

14 vesen könyvelt összegek különbözőek, igy összesi t ett adatok hiányában a végeltérés iránya sem becsülhető. Tény azonban, hogy a tanácsok saját forr ásából eszközölt kifizetései az Alap kiadásain tul t erhelték az állami költségvet ést, emel lett szükitették a magyar állampolgárságu r ászorulék támogatási lehetőségét. Békés megyében 200 E Ft-ot meghaladó ol yan szociális támogatás volt kimutatható, amelyet a kiadások nem elkülöní t ett kezelése miatt a helyi tanácsok saját forrásból finansziroztak. Szociális segélyezés keretében - a támogatás feltét eleinek betartásával - személyenként általában Ft összegü rendkivüli segélyt folyósitottak, esetenként előfordultak Ft-os kifizetések is. A felhasznál ás első évében - arányait tekintve - ki magaslóak voltak a szociális segélyezésre fordított kiadások. Azóta a r áfordítások összegének növekedése ellenére az arány csökken, ami az ilyen célú támogatás jelentőségének visszaesésére utal. A szociális segély célu alapfelhasználás közel másfélszeresének megfelelő összegben un. gyorssegély formájában t ámogatt ák a menekül teket az egyházak és a Magyar Vöröskereszt. A gyorssegély kifizetések - az Állami Tárcaközi Bizottság ál lásfoglalása alapján -nem terhelték az Alapot, azok forrásai a Magyar Vöröskereszthez, illetve az egyházakhoz befolyt adományok voltak. Növekvő tendenciát mutat a gyermekes menekül t családoknak nyujtott~ szeri letelepedési segélyek összege (a kiadások 86,6%- a - 6,5 M Ft ben jelentkezett). A kifizetések több mint fele a fővároshoz, Pest, Hajdu-Bihar és Szabol cs-szatmár-bereg megyékhez kötődik. Az es év első két hónapjának adatai arra hivják fel a f igyelmet, hogy különösen a fővárosban nő az egyszeri letelepedési segély iránti igény, a kiadások már meghaladták a 3,5 M Ft-ot. Megállapitható volt, hogy az évben kiutalt egyszeri let elepedési segélyek átlaga az adható - rendszeres havi szociál is segély hatszor osának

15 megfelelő - összegnél általában kevesebb volt (kb. 3,5-5-szörös szorzót jelentett) évbenekifizetések már közelitették, de nem haladták meg az adható maximumot. A gyermekek bölcsődei, óvodai és iskolai elhelyezési költségeinek átváll a l ásával összefüggő kiadások 1,8 M Ft-ot tettek ki, ez az összfelhasználásnak mindössze 0,3%-a. A kimutatott összegnél a tényleges költségek magasabbak, ami az Alap felhasználásában alapvetően azért nem jelentkezett, mert a letelepedák munkába állását követően ezeket a költségeket általában a munkáltatók vállalták magukra. Eltérés adódott abból is, hogy egyes megyékben ezeket a kiadásokat sem kezelték elkülönítetten, ennélfogva ilyen jogeimen az Alapból nem igényeltek támogatást (pl. Békés megye). Az MT rendelet lehetőséget adott a különböző szervezeteknél felme rülő - ügyintézéssel, ellátással, stb. kapcsolatos. - un. egyéb kiadások Alapból tört énő támogatására is. Ezek összege meghaladta a 85 M Ft- ot. Az évi felhasználás közel négyszerese lett az előző évinek, ebben a tapasztaltak alapján szerepe lehetett annak is, hogy az Alapból történő finanszírozás indokoltságának elbírálhatósági feltételei a legszembetünóob módon az egyéb kiadások esetében hiányoztak. Az egyéb költségek nagyobb része (65%-a ) a tanácsi szerveknél mutatható ki, kisebb hányada oszlott meg különböző társadalmi szervezetek között. A tanácsok elsősorban igazgatási köl tségeket, kisebb részt lakás- és albérleti díjakat, menekült gyermekek karácsonyi ajándékozását számolták el az egyéb költségek között. Az igazgatási, ügyintézéssei kapcsolatos kiadások között szerepeltetett különböz ő bérkifizetések és TB járulékok jogosságát a BM érdemben nem tudta f elülvizsgálni. Nem volt egyértelmüen leszabályozva, hogy milyen bérköltségek számolhatók el. Ez olyan aránytalanságokat eredményezett, hogy egyes helyeken a fő munkaköri tevékenységért járó bér ezés mellett végezték a menekültüggyel kapcsolatos többl etmunkát, máshol az.. Alapból jutalmazásokat is finansziroztak.

16 Az egyéb költségeket terhelve nyilt lehetőség - a letelepedni szándékozók l akásgondjának átmeneti segitése érdekében - szükséglakások felujitására, ami többségében ésszerü költséghatárok között valósult meg. Kivételes eset fordult elő Gyulán, ahol 11 komfort nélküli lakás átalakitására a BM előzetesen 2,8 M Ft-os támogatást engedélyezett, ami az épitkezés befejeztével átutalásra került. A 11 lakásból 8 azonban - 5,8 M Ft beruházási költséggel - ujonnan épült, amelyhez 1,8 M Ft összegü támogatást igényelt és kapott az Alapból a tanács. Az Állami Tárcaközi Bizottság állásfoglalása értelmében a menekültek részére kialakitott tanácsi, illetve vállalati lakások - Alap terhére elszámolt - felujitási költségeit a menekült célu felhasználás megszünésekor vissza kell tériteni. A romániai helyzet alakul ására tekintettel a szükséglakások felszabadulásával összefüggésben az Alap nem realizált bevételt. A tanácsok részéről eszközölt egyéb kiadásokon tul nagyobb, 9,7 M Ft összegü támogatást az egyházak i gényeltek. Ebbő l 7 M Ft a Magyarországi Református Egyház Zsinatának költségeit fedezte, amelynek jelentős r észe a bicskei átmeneti szállás bérleti dijával kapcsolatos. Az Alap felhasználására irányuló felügyeleti ellenőrzések a tanácsokon kivül más szervezetekre még nem terjedtek ki. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem került felszinre a Magyarországi Református Egyház Zsinatának esetében a kiadások nagyvonalu kezelése. A bicskei átmeneti szállás bérleti feltételeit sze rződésben nem r ögzitették, nem foglalkeztak a felszámolt összegek megalapozottságával, a 11 hónapos bérleti időtartam alatt 80 E Ft késedelmi kamatot is kifizettek. Jelentős segitséget adott amenekültek l etelepedéséhez, munkavállalásához, hogy a szükséges okmányok forditási és hitelesitési költségei az Alap terhére elszámolhaták voltak. Az Országos Forditó és Forditáshitelesitő Irodánál jel entkező költségek 6,5 M Ft- ot t ettek ki (ez az összeg a szel gáltatás je l legéből adódóan 1,3 M Ft ÁFÁ- t is magában foglalt).

17 Az Állami Tárcaközi Bizottság már 1988-ban a tanácsoknak kiadott tájékoztatójában szorgalmazta a menekültekkel kapcsolatos információs hálózat kiépitését. Ennek megvalósitására 9,8 M Ft összegben, nagyobb részt ENSZ támogatásból számitástechnikai eszközöket szereztek be (az Alap kiadása mindössze 1 M Ft-ot tett ki). Az eszközbeszerzéseket azonban nem követte jól koordinált szervező munka. Az idegenrendészeti feldolgozások ugyan előrehaladtak, a munkaerőpiaci adatbázis gépi nyilvántartása az adatkarbantartás hiánya miatt akadozik, országos információs rendszerről pedig egyáltalán nem lehet beszélni. Egyéb célu felhasználásként összesen 3,3 M Ft került kifizetésre különböző intézetek részére menekültüggyel foglalkozó tanulmányok készitése céljából. Ezek szinvonalas munkát tükröznek, számos jól felhasznál ható információt hoztak felszinre. A Társadalomkutatási Informatikai Egyesül és a r omániai áttelepül tek körében végzett szociológiai felmérést 2,5 M Ft, az MSzMP KB Társadalomtudományi Intézete a menekültekkel foglalkozó szervezetek szociológiai vizsgálatát végezte el 300 E Ft munka-, illetve szerzői dij ellenében. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetével 500 E Ft összegü kutatási szerződést kötöttek a romániai menekültek letelepitésével kapcsolatos területi alternativák kidolgozására. Külön nem részletezve, együttesen mintegy 4,7 M Ft-ot tettek ki a határőrizettel kapcsolatos többletköltségek, a munkaközvetitésekkel, valamint a Szociális Munkások Magyaror szági Egyesületének közremüködésével összefüggésben felmerült költségek. Megfele l ő döntés vagy szabályozás hiányában - egyelőre mint rendeltetéstől eltérő célu felhasználás - az Alap egyéb költségeit terhelik a liberális vizumkiadás következtében és a célor szágok befogadó készségének híánya miatt Magyar országon rekedt kb. 200 afrikai állampolgár elhelyezésével és teljes ellátásával kapcsolatos kiadások.

18 A BM - más országok gyakorlatát alapul véve - a hazájukba visszautaztatásban látta a megoldást, ehhez mintegy 7,7 M Ft biztosítását, illetve hasonló esetekhez elkülönített alap létesítését igényelte. A PM az Alap felhasználási körének bővitését, addig a kiadások - belügyi tárca saját forrásainak terhére történő - megelő l egezését javasolta. Miközben a tárcák a finanszírozás forrását vitatják, a bicskei átmeneti szálláson és a csillebérci táborban kimutatott költségek már meghaladták a 3,5 M Ft-ot, a gyógyellátással, szürővizsgálatokkal öszszefüggő költségek 1,1 M Ft-ra becsülhetók. A köl tségek nagyságrendje azt sürgeti, hogy az érintett tárcák mielóob döntésre jussanak a költségvetést legjobban kimélő megoldás irányába. II. Következtetések Az Alap müködésének első két évében - a menekültügy szinte állandóan változó körülményei között és a felhasználásban mutatkozott számos probléma ellenére - lényegében a célkitüzéseknek megfelelően nyujtott a Magyarországon menedéket kereső 26 ezer főt meghaladó (közel háromnegyed részt magyar nemzet iségü) külföldi állampolgár je lent ős részének kisebb-nagyobb értékü támogatást. Tekintettel arra, hogy a magán- és jogi személyek hozzájárulásai elenyészőek voltak, sőt csökkenő tendenciát mutattak, emellett az Alap esetében jelentős bevétellel sem lehet számolni, forrásnak továbbra is az állami költségvetésből nyujtott támogatás tekinthető. Az állami költségvetést az Alap felhasználásán tul más csatornákon hasonló nagyságrendben terhelte a menekültügy, amelyek között jelentősebbek a gyógyellátás költségei, a helyi tanácsoknak adott pótkeretek, a lakásépitési kölcsönökkel együttjáró szociálpolitikai kedvezmények, a tanácsi és szolgálati lakások kiutalásával nyujtott támogatások. Ezek figyelembevétel ével az állami költségvetés kiadásai már meghal adták az 1 Mrd Ft-ot.