Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS. A sztoicizmus hatása november 21.

Átírás

1 Hendrik Nikoletta SZTOICIZMUS A sztoicizmus hatása november 21.

2 1) Korai kereszténység A sztoicizmus a kereszténység megszületésének pillanatában élte fénykorát, így már a kezdetektől is voltak arra irányuló kísérletek, hogy összeegyeztessék a sztoikus és a keresztény eszméket. Szent Ágostonpéldául szimpatizált az apatheiafogalmával. Tertullianuspedig megfontolásra érdemesnek találta a panteisztikus materializmus gondolatát. Ennek ellenére egy olyan keresztény gondolkodó sem volt ekkoriban, aki komolyan megpróbálta volna kibékíteni a két rendszert. Éppen ezért olyan keresztény gondolkodó sem volt, aki teljesen támogatott volna minden sztoikus gondolatot.

3 2) Középkor: Újsztoicizmus Újsztoicizmus előzményei: A középkorban Epiktétosz Kézikönyvecskéje, Cicero néhány műve és Seneca Erkölcsi levelei számos monostorban fellelhetők voltak. Ennek hatására Abélardműveiben találkozhatunk a sztoikus etika hatásával, különösen a Dialogus inter Philosophum, Iudaeum et Christianum c. művében: a szándék előtérbe helyezése a tényleges cselekedetekkel szemben, v alamint az erkölcsi tökéletesség eszménye egyértelműen sztoikus hatás. Abélard hatással volt tanítványára, Salisbury Jánosra is.

4 Újsztoicizmus: Időzítés: kései reneszánsz mozgalom a századból Célja: a sztoicizmus ismételt életre keltése olyan módon, hogy a keresztények számára is elfogadható legyen. Ez magával vonta a sztoicizmus bizonyos elemeinek módosítását vagy elvetését, például a materializmust vagy a determinizmus. Kifejezés: Kálvin Jánostól származik az 1536-os Institutio Religionis Christianaeban hivatkozott az új sztoikusokra akik megpróbálják az apatheiakoncepcióját újjáéleszteni ahelyett, hogy hősiesen elviselnék a szenvedéseket, amelyet Isten küldött. ezeket a szenvedéseket ugyanis tesztként fogta fel egy keresztény, ám az újsztoikusok úgy tettek, mintha ez a szenvedés nem is létezne.

5 Legfontosabb képviselője: Justus Lipsius ( ) belga klasszika-filológus Seneca és Tacitus műveinek kritikai kiadása Legkiemelkedőbb műve: De Constantia (1584) célja az volt, hogy megmutassa a keresztényeknek, hogy a sztoikus eszmék felhasználásával miként lehetséges a szenvedések könnyebb elviselése az eretneknek való nyilvánítástól való félelmében már az előszóban közli, hogy minden gondolata összhangban értelmezendő a Bibliával a sztoikus gondolatok békességhez vezetnek

6 Justus Lipsius( ) vannak olyan sztoikus tételek, amelyeket egy elkötelezett kereszténynek el kell utasítania Lipsius szerint ezek a tételek mind a kauzális determinizmussal vannak összefüggésben: Isten a fátumnak alávetett természeti rend létezik ok-okozati összefüggéssel (és így nincsenek csodák) nincs véletlen nincs szabad akarat. (Bár ez a sztoikus fátumelmélet félreértelmezését jelenti.) amely azonban pozitívan kiemelendő a sztoikus tanításból: az erény primátusa a gyönyörrel szemben a materiális birtoklással szembeni negatív attitűd.

7 További újsztoikusok: Az újsztoicizmus sosem vált jól szervezett szellemi mozgalommá. Ettől függetlenül vannak további említésre méltó neosztoikusok: Guillaume Du Vair ( )francia államférfi, fő műve: De la Constance (1594). Epiktétosz nagy rajongója, a Kézikönyvecskét le is fordította franciára. Epiktétoszt követve Du Vair szerint a külső, anyagi javak hajszolása boldogtalansághoz vezet. Pierre Charron ( )francia lelkész, akit legfőképp a sztoikus bölcs és a prokoptónideálja érdekelt. Fő filozófiai művének is ez a tárgy: A bölcsességről (De la Sagesse) (1601)

8 További újsztoikusok: Francisco de Quevedo ( ): spanyol szerző, aki főként Epiktétosz fordított ben összeállított egy rövid művet a sztoicizmusról (Doctrina Estoica), amelyben megpróbálta közvetlenül összekötni a sztoicizmust a Bibliával. Michel de Montaigne( ): a híres francia esszéistát túlzás lenne újsztoikusnak hívni, de észrevehető egy sztoikus tendencia a munkáiban. Lipsiust nevezte kora egyik legműveltebb emberének, és nyíltan csodálta Seneca és Epiktétosz műveit.

9 3) Újkori hatása Az újsztoicizmus rövid időszakát követően a sztoicizmus ismét háttérbe szorult. Számos filozófus életművében találkozunk ennek ellenére sztoikus hatással: Descartes: 3 morális szabálya közül az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy inkább a vágyakat kell megváltoztatni, mint a világ rendjét; önmagunk legyőzése fontos, hiszen valójában a saját gondolatainkon kívül semmi más nincs hatalmunkban. Spinoza: számosmetafizikai és episztemológiai elemet vesz át a sztoától. Spinoza talán az a filozófus, akire a legjobban hatott a sztoicizmus. Kant: a kozmopolitizmus és a örök béke gondolata egyértelműen sztoikus gyökerekből táplálkozik. Hegel: nála a hellenisztikus filozófia képviseli az antitézist az Arisztotelészig terjedő időszakkal szemben. A szintézis az újplatonizmus lesz.

10 4) Sztoicizmus napjainkban Stoicism Today A sztoicizmus angolszász nyelvterületen újra virágkorát éli. Hét akadémikus tartott egy workshopot a sztoicizmus mai alkalmazhatóságáról, amelyből blog és rendezvénysorozat lett. A mozgalom fő kérdése: Miként segíthet hozzá minket a sztoicizmus egy jobb és boldogabb élethez? Idén éppen jövő héten rendezik meg a Stoic Week 2014 rendezvényt, amihez online is lehet csatlakozni:

11 Sztoicizmus mint kognitív terápia A pszichológia és a filozófia legkorábbi gyökerei azonosak. A kérdések, amelyek egy terápia során elhangzanak, nagyon hasonlóak ahhoz, amit az ókorban a filozófusok feszegettek. A modern pszichológia kognitív viselkedéstudomány (CBT) ága ebből is kiindulva fedezte fel újra a sztoicizmust, mint egy olyan filozófiai irányzatot, amelynek a terápiában való felhasználása gyümölcsöző a tapasztalatok szerint. Robertson, Donald: The Philosophy of Cognitive-Behavioural Therapy (CBT). Stoic Philosophy as Rational and Cognitive Psychotherapy, Karnac, London, 2010

12 DOLGOZAT 15% Leadási határidő: november 28. Formátum: 1 oldal, Times New Roman, 12 pt, szimpla sorköz Tartalom: egy sztoikus probléma kiválasztása és elemzése ZH 60% Időpont: november 28. Formátum: 7 db kérdésből álló kifejtős dolgozat, írásban Tartalom: az órán elhangzottak és a kötelező irodalom. PREZENTÁCIÓ 10% Előadás: december 5. Formátum: 15 perc Tartalom: a dolgozat témája kibővítve, kontextusba helyezve

13 DOLGOZAT TIPPEK 1 bekezdés bevezetés a cím megmagyarázásával és a tézissel 3-5 bekezdés a tárgyalással, bekezdésenként 1 gondolattal 1 bekezdés a konklúzióval PREZENTÁCIÓ TIPPEK Tedd a hallgatóság számára érdekessé a mondandódat! Kezdj érdekes vagy vicces felütéssel. Legyen világos a prezentáció felépítése. A végén zárj egy olyan konklúzióval, amely összegzi azt az egy gondolatot, amelyet szeretnél, hogy a hallgatóság megjegyezzen a prezentációdból és amire szeretnéd, hogy reflektáljanak. Legyél nyugodtan szemléletes: használhatsz PowerPoint vagy Prezi prezentációt, képeket, boardokat vagy egyéb szemléltető eszközöket. Figyelj rá, hogy ne lépd túl a megadott 15 percet.

14 CSOPORTOS DISZKUSSZIÓ 10% Időpont: december 12. Formátum: közös beszélgetés. Tartalom: Élhetünk ma úgy, mint egy sztoikus? Mindennapok- Hogyan néz ki egy átlagos nap egy sztoikus szerint? Nehézségek-Hogyan nézzünk szembe a nehézségekkel? Milyen konkrét technikákat említenek a sztoikusok? Mi számít nehézségnek szerintük? Hivatás, karrier és pénzügyek - Mit gondolnak erről a sztoikusok? Sport és hobbi -Vajon van-e egy sztoikusnak hobbija és sportol-e? Ha igen, akkor mi az és milyen mélységben foglalkozik velük? Barátság, család és házasság -Vannak és legyenek-e barátai? Mennyire adja át magát az érzelmi életnek? Hit- Milyen szerepet játszik a hit egy sztoikus életében? Politikai élet és közösség - Részt vegyünk-e benne és hogyan? Az élet célja -Mi egy sztoikus szerint az élet célja? Hogyan érhető ez el ma? EDDIGI ÓRAI RÉSZVÉTEL 5%

15 Kérdésed van bármikor a sztoikus filozófia kapcsán? Hendrik Nikoletta hendrik.nikoletta@gmail.com