A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten"

Átírás

1 Kézirat (ábrák nélkül) A tanulmány megjelent: Hedonizmus; Győri tanulmányok tudományos szemle 25-ik száma, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Kiadványa, pp Dusek Tamás A mezőgazdasági termékek árkülönbségei megyei szinten Az egyes termékek területileg különböző árai a gazdaság eltérő területi adottságait, keresletikínálati viszonyait tükrözik vissza. Ezért ezek vizsgálata a lokális gazdaságok egyik fontos jellemzőjének a feltárását jelentik. Jelen tanulmányban először a területi árkülönbségekkel kapcsolatos néhány általános elméleti szempontot tárgyalok, majd ezek illusztrálására a mezőgazdasági termékek egy körének a piaci felhozatali átlagárát használom fel. A számítások végzése (26 termény hat évre vonatkozó adatai alapján) során választ kapunk arra a kérdésre, hogy az ország egyéb kutatásokból ismert térszerkezeti sajátosságait a zöldségárak mennyiben tükrözik vissza. A területi árkülönbségek néhány elméleti kérdése Helyi árkülönbségek léteznek, aki nem egy helyben éli le életét, az tapasztalhatja is ezt a tényt. A területileg különböző árak kialakulása a termékek eltérő relatív szűkösségére vezethető vissza. Az eltérő relatív szűkösség három oka: különböző lokális természeti adottságok és termelési feltételek (a termék kínálati oldala), a fogyasztási szokások, emberi igények és keresleti lehetőségek különbözősége (a termék keresleti oldala), szállítási költségek létezése. Amennyiben a szállításnak se költsége, se időigénye nem létezne, a területi árkülönbségek nem alakulhatnának ki a szállítható termékek esetében, mivel azok az alacsonyabb árszínvonalú területekről a magasabb árszínvonalú területre szállítással rögtön kiegyenlítődnének. Azonban a szállítási költségek, az időtényező és a piaci információk részleges ismerete esetén, vagyis a valóságnak megfelelően a területi árkülönbségek természetesek, az árkülönbségek hiánya lenne természetellenes. A termelési többletű helyekről a fogyasztási többletű helyekre szállítással a területi árkülönbségek csupán mérséklődnek, annál nagyobb mértékben, minél kisebb a termék árához viszonyított szállítási költség. A lokális jószágok (ingatlanok, szolgáltatások nagy része) nem szállíthatóak, ezért esetükben a helyi keresleti-kínálati viszonyokat nem lehet a jószágok, hanem csupán a termelési tényezők szállításával befolyásolni, de így is csak bizonyos termékek és szolgáltatások esetében. A mezőgazdasági termékek esetén a helyi piac jelentősége a lokális jószágok és a könnyen szállítható versenyjavak mint a feldolgozóipari termékek nagy része, amelyeknél a szállításhoz kapcsolódó költségeknél gyakran jelentősebb árkülönbségeket okozó tényezőket lehet elkülöníteni, mint az árut eladó kereskedelmi egység jellege, valamint a termék csomagolásbeli, kiegészítő szolgáltatásbeli, mennyiségi kedvezménybeli és egyéb, árakra ható elemeket között helyezkedik el. Az eltérő helyi árrendszerek létezésének elemzése kapcsán kétféle értelmezés létezik. Az elterjedtebb nézet a pénz vásárlóerejének területi különbségéről beszél a termékek eltérő árszínvonalát tapasztalva. Többnyire ezzel szoktunk találkozni például a nemzetközi összehasonlítások során, amikor egyes pénzek országonként eltérő vásárlóerejéről beszélnek. De gyakran találkozhatunk néhány kiválasztott nemzetközi nagyváros árszínvonalának 1

2 összehasonlításával is. Statisztikai értelemben bármilyen területegységek összehasonlíthatóak, legfeljebb a területegységek nagyságrendjének nagymértékű különbözősége esetén csekély értelme lesz a vizsgálatnak (például egy budapesti kerület és az OECD országok átlagárainak összehasonlítása esetén). Ennek a nézetnek a következetes alkalmazása azzal a következménnyel jár, hogy a pénz vásárlóereje nem csak régiónként, hanem egy városon belül sétálva is változik, annak megfelelően, hogy milyen típusú üzletben, vagy melyik városrészben vásárolunk például egy üveg sört (Mises, 1981). Itt említek meg egy további, talán nem annyira nyilvánvalónak tűnő, de könnyen elkerülhető veszélyt, ami a pénz vásárlóerejének megállapításához szükséges aggregációból fakad, ezért ehhez az értelmezéshez inkább köthető. Az aggregált árszínvonal vizsgálata mellett ugyanolyan fontosságú az egyedi termékek, valamint az egész árszerkezet, az egyes termékek más termékekhez viszonyított relatív árában megmutatkozó területi különbségek elemzése is. Ha ettől eltekintenénk, elemzésünk hiányos maradna. A másik véleményünkkel megegyező nézőpont azt hangsúlyozza, hogy a technikailag azonos, de a tér különböző pontján lévő termékeket gazdaságilag különböző termékeknek kell tekinteni (Mises 1981). A Makó környékén termesztett hagyma Makón más gazdasági jószágnak tekintendő, mint ugyanaz a hagyma Sopronban, hiszen a térbeli különbséget szállítás révén kellett áthidalni. Egyedül a pénz esetén lehet eltekinteni a térpozíciótól, mivel a területen való mozgatása költségmentes 1. A pénz vásárlóereje mindenhol ugyanakkora, a jószágok szükségletkielégítési képességének viszont döntő tényezője azok térben elfoglalt pozíciója. Az egyes termékek mozgathatósága és ezzel együtt térértéke vagy árának területi meghatározottsága függ a fizikai jellemzőktől, a szállítási körülményektől és a keresleti viszonyoktól. Az árkülönbségek mindkét értelmezése szerint el lehet végezni ugyanazokat a vizsgálatokat, területi árszínvonalra vonatkozó és egyéb, árrendszerrel kapcsolatos számításokat, csak az eredmények interpretálása lesz más. A területi árkülönbségeket lehet vizsgálni egy termék esetén, termékcsoport esetén, valamint a teljes árrendszert reprezentáló termékek körével. A területi árszínvonalak számítása elvileg az időbeli összehasonlításokkal megegyező módon történik, csak az idő szerepét a tér veszi át. A teljes árindexek számításához szükséges adattömeg azonban csak országos szinten éri el a statisztikai megbízhatósághoz szükséges szintet. Az országos árrendzserek lokális alrendszereinek tapasztalati vizsgálata az adatgyűjtéssel kapcsolatos gyakorlati nehézségekbe ütközik. Ezért a lokális árrendszerek vizsgálata vagy megmarad elméleti szinten, vagy néhány kitüntetett, területi bontásban rendelkezésre álló termék árára szorítkozik. Az elméleti megfontolások illusztrálására ugyanakkor elégséges az árak egy csoportjának kiválasztása. Magyarországon a mezőgazdasági termékek piaci felhozatali átlagára alkalmas leginkább hosszú idősoros megyei szintű elemzésre. Az éves átlagárakon kívül több fontos termény esetében havi átlagárak is rendelkezésre állnak, ami az éven belüli ármozgások vizsgálatát is lehetővé teszi. Ez a mezőgazdasági termékekre jellemző erős szezonalitás miatt különösen fontos. A termékek területi árkülönbségeivel kapcsolatban végzett vizsgálatokat két típusba lehet sorolni. Az egyes termékek (pl. burgonya, karalábé, uborka, alma) árában megnyilvánuló területi árkülönbségek nagysága az adott termék (vagy termékcsoport) térérzékenységének mértékéről árulkodik: nagyobb árkülönbség esetén növekszik a lokális piac szerepe. Az árak területi eloszlása pedig az egyes megyék keresleti és kínálati sajátosságait tükrözi vissza: alacsonyabb árszint kisebb keresletről és/vagy nagyobb kínálatról tanúskodik. 1 Árupénz esetén létezik szállítási költség. 2

3 A számítások elvégzése előtt is tehetünk megállapításokat egy adott zöldség vagy gyümölcs területi árkülönbségeit meghatározó tényezőkről. A kínálati oldalon hat ilyen elemet célszerű elkülöníteni: 1. A termelhetőség földrajzi feltételei, éghajlati és talajadottságok. 2. A termék termelésére rendelkezésére álló földterület és munkaerő nagysága. 3. Időjárási viszonyok. 4. A termék tömegszerűsége. 5. Tömegszerű szállíthatóság, importálhatóság. 6. Eltarthatóság, kényesség. Az első szempont egy viszonylagos tényező, mivel egy jó éghajlati és talajadottságú területen előfordulhat, hogy minden terméket jobban lehet termelni, mint egy mostoha adottságokkal rendelkezőn, de a komparatív előnyök valószínűleg ebben az esetben is különbözni fognak termékenként. Ezért a termékek relatív árai is el fognak térni egymástól. Megyéken belül is jelentős éghajlati és talajeltérések lehetségesek, amelyek a tájtermesztési körzetek kialakulásához vezetnek, mint például az ismertebb Szeged és Kalocsa környéki fűszerpaprika, vagy a makói hagyma termesztése. Az adott termék termesztésére fordítható földterület nagysága összefüggésben van az összes többi termékre fordítható földterület nagyságával, és a föld nem mezőgazdasági célú hasznosítási lehetőségeinek jövedelmezőségével. Egy munkaigényes mezőgazdasági terméket felvásárló élelmiszeripari üzem (konzervgyár, dohánygyár) megtelepedése csökkentheti a többi termékek egy részének helyi termelését és kínálatát. Az időjárási viszonyok a növénytermesztésben fontos szerepet játszanak, és éves ingadozásokhoz vezethetnek. Egy szélsőséges időjárású (aszály vagy özönvíz, fagy) időszak az érintett területek termelését nagymértékben visszaveti, növeli a relatív szűkösséget. A kedvező időjárás növeli a termés mennyiségét, csökkenti az árat, a termelők jövedelmét viszont növelheti és csökkentheti is. Mivel egy adott évben a termények bizonyos körének árára jelentős hatással lehet az időjárás, ezért nem szerencsés egy kiragadott év árait az időjárási helyzet ismerete nélkül vizsgálni, több éves idősor esetén viszont el lehet tekinteni ettől a tényezőtől, és az egyik évről a másikra történő nagy áringadozások esetén lehet gyanakodni az időjárás hatására. Az összes mezőgazdasági termék számára egységesen jó időjárás nem képzelhető el, mivel az egyes termékeknek más és más az optimális napfény, hő és csapadékigénye. Ezért az időjárás függvényében is természetes módon változik az egyes termőterületek termésmennyisége és ára. A termék tömegszerűsége és szállíthatósága összefüggésben áll egymással. Kettős értelemben használjuk ezt a kifejezést: egyrészt a termelés munkaerőigényességét, másrészt a fogyasztásban betöltött súlyát is értjük alatta. Jellemző módon a nem, vagy csak részben gépesíthető terményeknek a fogyasztási súlya is kisebb, mint a jól gépesíthetőké. Minél nagyobb a tömegszerűség mértéke, az árak annál kisebb különbségére számíthatunk. Az eltarthatóság is befolyásolja a területi árkülönbségeket, a rövidebb ideig eltartható termények szállításának nagyobb kockázata áremelő tényező, amit a vásárlóknak kell megfizetniük. A keresleti oldalt meghatározó tényezők közül a következőket fontos elkülöníteni: 1. A lakosság jövedelmi helyzete. 2. Önellátó termelés fontossága. 3. A lakosság fogyasztási szokásai. 4. Helyettesítő termékek kínálata, ára. 5. Az exportálás lehetősége. 6. Bevásárlóturizmus jelentősége. A lakosság jövedelmi helyzete és a keresett mennyiség nagysága között normál jószágok esetén, egyéb tényezők változatlanul hagyása mellett, pozitív összefüggés van. Az Engel- 3

4 javaknál ez az összefüggés megváltozik, adott jövedelemszintig növekszik a jószág kereslete, ennél magasabb jövedelem esetén csökken. Az élelmiszerek között találhatunk néhány ilyen jószágot. A mezőgazdasági termékek nagy részénél a saját fogyasztás céljára történő termelésnek jelentős szerepe lehet. Ennek kiterjedtsége függ a helyi szokásoktól, a háztáji gazdaság elterjedtségétől, az emberek szabadidős lehetőségeitől. Ezek a szokások lassan változnak, rövid távon a termékek piaci ára nem hat rájuk, hosszú távon viszont az is befolyásolja a hobbikertészet jelentőségét. A lakosság fogyasztási szokásai számos módon befolyásolják az árak alakulását, a keresleti görbe helyzetét. A mezőgazdasági termékek helyettesítő termékei elsősorban a más élelmiszerek, a hazai gyümölcsöknek például a déligyümölcsök, szélesebb értelemben a desszertek, csokoládék, édesipari termékek, a zöldségeknek főleg a gabona, hús, zsír. Az exportálás és a bevásárlóturizmus árakra gyakorolt hatása egymáshoz hasonló. Mindkettő egy külső keresleti elem megjelenését jelenti, amelyek egyéb tényezők változatlansága mellett megemelik az adott terület árait. Az exportálás ugyanakkor a kínálati oldali importálási lehetőségnek az ellentéte, és a helyi kínálattal is összefügg: az exportálás csökkenti, az importálás növeli a helyi kínálat nagyságát. Az exportálás lehetősége továbbá kapcsolatban áll a kínálati oldalon felsorolt negyedik és ötödik tényezővel, a potenciális exportpiacok földrajzi elérhetőségével, keresleti-kínálati viszonyaival, a termelők piacismeretével, az információáramlással, a termék bejáratottságával, ismertségével, jogi, egészségügyi és egyéb előírásokkal és további elemekkel is. A bevásárlóturizmus annál jelentősebb, minél nagyobb vonzást gyakorol a piac a külső keresletre, minél nagyobb a nem helyi vásárlóerő támasztotta kereslet mértéke. A bevásárlóturizmus körébe azon vásárlási aktusokat értem jelen esetben, amely olyan, nem a lokális piachoz tartozó látogatóktól érkezik, akik, bár nem feltétlenül a vásárlás a fő céljuk, de mégis vevőként megjelennek a termék helyi piacán. Végül még azt is szükséges megjegyezni, hogy a területi árkülönbségek a mezőgazdasági termelők jövedelmi különbségeiről önmagukban semmit sem állítanak. A legkisebb árszínvonalú terület termelői nagyobb jövedelemre tehetnek szert a legnagyobb árszínvonalú terület termelőinél, egyrészt a termelési költségek ugyancsak eltérő szintje, másrészt az export lehetősége miatt. A statisztikai adatok elemzése 2 Az 1-5 ábrán látható térképek a mezőgazdasági termékek árszínvonalát mutatják 1993 és 1998 között. A térképeket tanulmányozva az árszínvonalra és közvetve az ország térszerkezetére vonatkozóan több egyértelmű kijelentést tehetünk. Az 1. ábrán hat év átlagát láthatjuk, az évenkénti kisebb ingadozásokat ezáltal kiszűrtük. Egyértelmű nyugat-keleti árlejtő a burgonya esetében állapítható meg, vagyis annál a terménynél, amelyiknél a könnyű és tömeges szállíthatóság és eltarthatóság miatt a lokális piac szerepe a legkisebb jelentőségű. A burgonya éves terméseredménye átlagosan megegyezik a készletek nagyságával. Az árszínvonalat tehát a lokális vásárlóerő, kereslet határozza meg nagyrészt, a kínálati eltérések a szállítás révén kis költséggel áthidalhatóak. A megfigyelhető árkülönbségek olyan mértékűek, ami mellett a szállítás már nem válna kifizetődővé (az alacsonyabb árú megyéből a magasabb árú megyébe). A burgonyát nemcsak fizikai jellemzői teszik különlegessé, hanem fogyasztásban betöltött nagy súlya is. A zöldségek árszínvonalában az egyértelmű nyugat-keleti lejtő helyett egy középső árgödröt tapasztalunk, Csongrád megye az országos árszínvonal mindössze 79,3%-át éri el, majd Jász- Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Nógrád és Pest megyét három dunántúli megye követi (Vas, 2 A vizsgálat adatbázisáról és a statisztikai elemzési módszeréről a függelékben olvashatunk, ezekkel a technikai részletekkel nem kívántam megtörni a tanulmányt. A táblázatok és ábrák is a tanulmány végén találhatóak. 4

5 Tolna, Baranya). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas árszínvonala különösen figyelemre méltó, az ország legkeletibb megyéjét csupán Budapest, Zala és Veszprém megye előzi meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél ugyanakkor a burgonya csak kettő, a gyümölcs csak egy megyében olcsóbb. A gyümölcsök árszínvonala sem mutat teljesen szabályos területi elrendeződést, bár a legalacsonyabb árszínvonalú megyék mind a Dunától keletre, a magasak pedig nyugatra találhatóak. Összességében három megye árszínvonala emelkedik lényegesen az országos átlag fölé, Veszprémé, Zaláé és Budapesté. Ezek a megyék a burgonyát, zöldségeket és gyümölcsöket külön vizsgálva is a legdrágábbaknak számítanak. Budapest magas árszínvonala, ismerve a helyi vásárlóerő nagyságát, nem meglepő. Ugyanakkor Zala és Veszprém megye esetében a viszonylag kedvező helyi vásárlóerő önmagában nem magyarázza a magas árszínvonalat. Ehhez a tényezőhöz hozzájárul a kedvezőtlenebb mezőgazdasági termelési környezet és különösen Veszprém esetében a balatoni turizmus is, mint az a havi ármozgások alapján is érzékelhető. Vas megye helyzete meglepően kedvező, vagyis az összes termék árszínvonala az országos átlag 96,8%-a, és csak a burgonyáé haladja meg az átlagot 5,1%-al. A legalacsonyabb árszínvonalú megyék közül is hármat lehet kiemelni, Csongrádot, Bács- Kiskunt és Jász-Nagykun-Szolnokot. Az első kettő megye közismerten az ország legkedvezőbb növénytermesztési adottságokkal bíró területe. Az évenkénti árszínvonalakat mutató térképeket nézve az eddig elmondottakhoz hasonló megállapításokat tehetünk. Képünket annyival árnyalhatjuk, hogy évről-évre egyes megyék esetében természetesen léteznek kisebb-nagyobb áringadozások, amelyek a több év átlagát mutató térképekhez képest olykor szabályosabb, olykor tarkább képet rajzolnak ki országosan. A maximális és minimális árszínvonal közötti eltéréseket és az árszínvonalak szórását az 1.táblázatban láthatjuk. A legnagyobb eltérést 1996-ban tapasztaljuk, amikor Veszprém megye 57%-al haladta meg a Csongrád megyei árszínvonalat, a legkisebb maximális különbség pedig egy évvel korábban, ugyanezen két megye között volt tapasztalható, 31%-al. További érdekes információt szolgáltat az árkülönbségek jellegéről, ha az egyes termékeknek a megyei átlaghoz képesti szóródását vizsgáljuk meg (2. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy az átlagos árszínvonal és az egyes termékek árszínvonala közötti összefüggés meglehetősen gyenge, és az árak szóródása sem függ az árszínvonal mértékétől, bár nagyon mérsékelt pozitív kapcsolat mutatható ki az árszínvonal és a szórás mértéke között. Ez alól a két legjelentősebb kivételt Veszprém megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelenti. Veszprém megye azért, mert itt nincsenek olyan termékek, amelyeket a megyei átlag alatt lényegesen olcsóbban lehetne megkapni (ellentétben például Zalával, ahol viszonylag olcsó a szamóca, körte, karalábé, uborka). Veszprémben a megyei árszínvonalhoz képesti legolcsóbb termékhez, a cseresznyéhez is az országos átlagnál 8%-al drágábban lehetett hozzájutni a hat év átlagában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont a termékek egy része az országban a legolcsóbbak közé tartozik: a dió az átlag 63,9%-a, a szilva 65,5%, az alma 74,8%, a körte 82,3%. Másik része ugyanakkor a legdrágábbak között található: petrezselyemgyökér 130,2%, zöldpaprika 124,5%, sárgarépa 119,8%. Ezen termékek termesztésének a földrajzi adottságai az alföldi megyék között itt a legrosszabbak. A 6.ábrán az országos átlagtól legnagyobb mértékben eltérő termények elhelyezkedését láthatjuk, a nyugat-keleti különbség ezekről a térképekről is könnyen leolvasható. Mint azt láttuk, az országon belüli, megyék közötti átlagos árkülönbségek is évről évre meglehetősen jelentős mértékűek, ám az egyes termékeket külön vizsgálva természetesen ennél jóval nagyobb árkülönbségeket tapasztalunk, mind a relatív szórás, mind a maximális és minimális ár közötti eltérés esetében (3.táblázat). Ha két termék között mindössze egy-két százalékpontos a különbség a relatív szórásban, illetve 10-20%-os az átlagos eltérésben, akkor az még nem mondható jelentős különbségnek, de ennél lényegesen nagyobb eltéréseket 5

6 is tapasztalunk. A legkisebb árkülönbségű termékek között a könnyen és tömegesen szállítható és eltartható termékeket (burgonya, kelkáposzta, fokhagyma) találjuk. A legnagyobb árkülönbségű termékek elsősorban a gyümölcsök közül kerülnek ki, mint a sárgadinnye és szilva, valamint a paraj, amelynek szállítási költsége az egységnyi súlyra jutó nagy térfogathányad és a fogyasztásban betöltött kicsi súlya miatt nagyon költséges. Hogyha az aggregált árszínvonalak szórását nézzük, akkor a gyümölcsöknek árnyalatnyival kisebb szórását tapasztaljuk a zöldségeknél, viszont hogyha egyesével adjuk össze és átlagoljuk az összes zöldség és gyümölcs szórását, akkor a gyümölcsök lényegesen nagyobb különbségét tapasztaljuk. Ha pusztán a termékek sorrendjére pillantunk rá, ez a különbség abból is kiderül, hiszen a lista elején, a viszonylag kisebb szórású termékek között jóval több zöldséget, a végén pedig inkább gyümölcsöket láthatunk. Ez az eredmény megfelel várakozásainknak. Egyrészt a termelés földrajzi feltételei a zöldség esetében többnyire kiegyenlítettebbek területileg, másrészt bár nem minden esetben többségük jobban eltartható és szállítható. Harmadrészt a zöldségek alapvetőbb élelmiszereknek számítanak a gyümölcsöknél, a kisebb jövedelmű emberek elsősorban a gyümölcsök vásárlásáról mondanak le. Ezért a helyi vásárlóerő differenciát okozó ereje is jelentősebb a gyümölcsöknél, mint a zöldségeknél. A maximális és minimális árak hányadosai között a kétszeres arány természetesnek mondható, a maximum mindegyik terméknél eléri a 172%-ot. Néhány különös évben egy-két kiugróan magas vagy alacsony árú megye miatt a maximális árkülönbségek többnyire meghaladják a kétszeres eltérést, a sárgadinnyénél 1998-ban (Zala megye drágasága miatt) nyolcszoros az érték, a zöldbabnál (Békés megye olcsósága miatt) ötszörös. Ezek után rátérek a havi árváltozások vizsgálatából levonható néhány további, áralakulással kapcsolatos jellemző tárgyalására. Áradatok csak a burgonyára és hat, egész éven át kapható zöldségre állnak rendelkezésre teljes körűen. Az árkülönbségek lényegesen megnövekednek, akár a szórást, akár a minimális és maximális ár közötti eltérést vizsgáljuk. A kisebb aggregációs szint mellett ez a jelenség általánosnak, bár nem kizárólagosnak mondható. A zöldségek árának legnagyobb különbségeit a primőrök érésének időszakában tapasztaljuk. Egyrészt az időjárás az ország déli és északi területei között napos eltérést eredményez a primőrök érési idejében, másrészt a helyi kínálati eltérések ebben az időszakban hidalhatóak át a legnehezebben a szállítással. A hét termék átlagos szórása alapján megerősíthetjük az eddig elmondottakat: április, május, június hónapokban, a primőr áruk megjelenésének időszakában a legnagyobbak az árkülönbségek (7.ábra). Ezután, egészen februárig, a szórások fokozatosan csökkenő mértékét tapasztaljuk. A szeptemberi kisebb csúcspont az ekkor érő vöröshagyma hatására alakul ki. A primőr időszak elmúltával a termékek árkülönbségei csökkennek, a nagyobb helyi terméskülönbségeket és árkülönbségeket a nagykereskedők letompították. Érdekes megnézni, hogy az egyes termékek árkülönbségei külön hogyan alakulnak az éven belül. A burgonya esetében az újburgonya áprilisi megjelenésekor a szórás 17,9%-ra ugrik fel a márciusi 10,5%-ról, majd májusban éri el a 27,8%-os csúcspontot (négy év átlagában). Júniusban az áprilisi szintre csökken, ezután pedig alig változva a 8,5-12,1%-os sávban mozog. A négy év átlagához képest az éves adatokban még ennél is hektikusabb ingadozást tapasztalunk. A burgonyával teljesen ellentétesen viselkedik a szárazbab ára, amelynek havi relatív szórása a 9,4-12,7%-os sávban mozog, júliusi csúcs, és januári mélyponttal. Ennek főleg az az oka, hogy a szárazbab az országban mindenhol hasonlóan megtermő, igénytelen növény, ráadásul mindemellett könnyen szállítható, jól eltartható. A sárgarépa mindvégig magas szórású, júniusi csúcs- és októberi mélyponttal. A petrezselyem áralakulása, a termesztés tulajdonságainak megfelelően, a sárgarépáéhoz hasonlóan alakul. A vöröshagyma csak a későbbi betakarítás miatt viselkedik rendhagyóan, nála a legnagyobb árkülönbség nem 6

7 tavasszal-kora nyáron, hanem szeptemberben jelentkezik (28%-al). Ennek a terméknek az áringadozásaiban a legnehezebb a trendszerűséget felfedezni. Érdekes kérdés, hogy az egyes megyék árszínvonala mely hónapokban haladja meg vagy múlja alul lényegesen az adott megye éves átlagár szerinti mértékét. Azt feltételezhetjük, hogy ahol korábban érik az adott termék, ott akkor lesz kisebb az országos átlaghoz képesti árszínvonal, a másik meghatározó tényező pedig a termelési mennyiség eltérései lesznek: a kevesebbet termő területeken a kezdeti magasabb árszínvonal később viszonylag lecsökken. A havi ármozgásokat elemezve ezt a feltételezést nem tudjuk cáfolni, de megerősíteni sem. Két esetben találunk igazán jelentős eltérést a betakarítási időszakban: a burgonya esetében Győr-Moson-Sopron megye és Budapest árszintje májusban átlagosan 48%-al haladja meg az országos átlagot (alacsony árszintű megyék: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Komárom-Esztergom, Jász-Nagykun-Szolnok, Vas), a vöröshagyma árszintje pedig szeptemberben Budapesten 29%-al, Komárom-Esztergomban 38%-al, Zalában 61%-al haladja meg az országos átlagot (alacsony árszint: Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg). A feltételezéseket jobban lehetne ellenőrizni, hogyha egyrészt a havi adatokon kívül hetiekkel is rendelkeznénk, másrészt ha a hét terméken kívül továbbiakról is lenne információnk. Veszprém megyére vonatkozóan viszont érdekes megállapítást tehetünk a havi árszínvonalváltozás vizsgálata alapján. A hét termék júliusi és augusztusi árszínvonala egy-egy kivétellel meghaladja azt a megyében más hónapokban tapasztalt, országos átlaghoz képesti árszínvonal-különbséget (a 12 hónap átlagában 12,5%-al haladja meg a megyei árszínvonal az országosat, ám, júliusban 18,1%, augusztusban 17,6% az országos és a megyei szint közötti különbség). A másik kettő Balaton parttal rendelkező megyénél nincs ilyen összefüggés, Zalában az augusztustól novemberig terjedő időszak a legdrágább, Somogyban a június, de az átlagot csak 4%-al meghaladó módon. Veszprém megyében a hét megfigyelt piacból egy Balaton parti, négy Balatonhoz közeli, Zala megyében az ötből egy Balaton parti, Somogyban hatból kettő. A Veszprém megyei eredmények érdekes és meggyőző példáját szolgáltatják annak, hogy egy régióba történő vásárlóerő-, más néven pénzbeáramlást az áruk áramlása csak részben tudja követni, ez a hatás részlegesen mindig az árszínvonal növekedésében csapódik ki. A gyümölcsök árszínvonala hat év átlagában Veszprém megyében a legmagasabb az országban, az országos átlagot 21,9%-al haladja meg. Ez gyaníthatóan legalábbis részben annak tulajdonítható, hogy a gyümölcsök főszezonja a balatoni turistaszezonhoz hasonló időszakban zajlik. Záró megjegyzések A vizsgálatban bemutatott áradatok alapján az ország térszerkezetére vonatkozó feltételezéseink összhangban állnak az egyéb gazdasági-társadalmi indikátorokból levonható tanulságokkal. Az olyan direkt és indirekt, a gazdasági tevékenység szintjére és a lakossági jövedelmek nagyságára utaló mutatók, mint az egy lakosra jutó GDP nagysága, a személyi jövedelemadó alap mértéke, a személygépkocsi állomány nagysága alapján kialakított kép az áradatok alapján két kisebb módosítást kellett tennünk: az egyébként legfejlettebb Vas, Győr- Moson-Sopron és Fejér megyék helyett a kedvezőtlenebb adottságú Veszprém és Zala megyében magasabb a termékek árszínvonala, ugyanakkor a legalacsonyabb árszínvonal a közepesen fejlett, de kedvező mezőgazdasági adottságú Csongrád és Bács-Kiskun megyékben található. Külön a burgonyát tekintve viszont nagyobb a hasonlóság a fejletségi adatokkal, a korábban említett ok, az adott terméknél a lokális vásárlóerő fontossága, és a lokális kínálat kisebb jelentősége miatt. További tanulság, hogy az eltérő helyi árrendszerek miatt a reáljövedelem eltérései nem azonosak a nominális eltérésekkel. Jellemzően pozitív a kapcsolat a helyi jövedelem nagysága 7

8 és a helyi árszínvonal között, vagyis a reálkülönbségek valamivel mérsékeltebbek a nominális különbségeknél. Ennek nincsen objektív, pontos mértéke a különböző helyi viszonyok részleges összehasonlíthatósága miatt (Dusek, 2000), de több jellemző egyidejű leírásával árnyaltabb képet alkothatunk az egyes területek fejlettségéről és gazdasági körülményeiről. A tanulmány ennek a célnak is megfelel. Függelék Az éves átlagadatok forrásai a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikai évkönyvei, a havi adatoké a KSH megyei negyedéves tájékoztatói. A KSH minden megyében több település piacán végzi hetente vagy kéthetente megfigyeléseit. Az átlagár a leggyakoribb ár, a módusz, a felhozatali mennyiséggel súlyozva. Az árindexek számításához az indexet alkotó termékeket a fogyasztásban betöltött súlyuk szerint kell súlyozni. Az ezzel kapcsolatos alapvető problémát az jelenti, hogy a súlyok kisebb-nagyobb mértékben évről évre változnak. Ugyanakkor mivel maguk az eredeti súlyok nagyságának a terméseredmények megállapítása is tartalmaz becslési elemet, valamint nagyságrendbeli különbségek és ingadozások nem jellemzők, ezért a probléma kezelhető. Az árindexekben alkalmazott súlyokat három év (1996, 1997, 1998) terméseredményének átlagai alapján számoltam (4.táblázat), a külkereskedelemtől eltekintettem, mivel az csekély mértékű, számos termék esetében nulla. Az egyes termékek éves átlagára alatt a húsz megye egyszerű súlyozatlan számtani átlagát értem. Ezek képezik az összehasonlítás alapját, az egységnyi árat. Az éves adatokban 26 termény szerepel (kivétel 1993, amelyben 25), ebből 16 zöldség, 10 gyümölcs, valamint a burgonya. A havi áradatok hét termény esetében állnak rendelkezésre hiánytalanul. Irodalomjegyzék Dusek T. (2000) A területi árrendszerek és fogyasztási szerkezetek eltérése és a gazdasági tevékenység szintjének összehasonlíthatósága Tér és Társadalom o. Mises, L. von (1980) The theory of money and credit. Indianapolis, Liberty Classics 8

9 1. táblázat A maximális és minimális árszínvonalú megyék hányadosa és az árszínvonal szórása a mezőgazdasági termékeknél, összes termény burgonya zöldségek gyümölcsök átlaga maxim minim uma uma maximum/mini mum, % relatív szórás 10,5 10,1 7,8 12,2 9,8 10,0 10,1 12,2 7,8 maximum/mini mum, % relatív szórás 9,1 5,7 7,9 13,6 14,6 8,1 9,8 14,6 5,7 maximum/mini mum, % relatív szórás 13,0 13,2 13,1 15,5 10,6 13,9 13,2 15,5 10,6 maximum/mini mum, % relatív szórás 13,3 14,2 9,1 12,4 12,5 10,9 12,0 14,2 9,1 2. táblázat A mezőgazdasági termékek árszínvonalának relatív szórása a megyei átlagokhoz képest átlagosan Zala 18,0 12,3 13,3 13,4 17,3 49,0 20,6 Szabolcs-Szatmár- 18,5 17,4 19,8 18,0 20,3 27,1 20,2 Győr-Moson-Sopron 15,7 14,6 16,1 19,2 20,1 20,3 17,7 Somogy 16,0 16,2 17,5 19,1 21,3 14,7 17,5 Vas 15,7 16,7 15,7 19,0 16,6 13,7 16,2 Csongrád 13,1 12,4 14,9 19,2 16,2 18,7 15,7 Heves 12,4 13,2 13,4 18,6 13,8 15,5 14,5 Fejér 11,0 13,9 14,4 13,6 14,1 18,2 14,2 Békés 11,0 10,0 18,4 15,1 17,2 10,8 13,8 Komárom-Esztergom 9,8 10,1 14,7 12,6 15,9 18,2 13,6 Hajdú-Bihar 10,5 11,2 16,5 10,3 16,1 15,1 13,3 Bács-Kiskun 11,8 16,9 9,5 15,3 12,9 11,3 13,0 Nógrád 12,3 8,0 12,4 16,0 12,6 16,5 13,0 Tolna 9,9 10,2 13,3 16,8 13,5 13,7 12,9 Budapest 12,0 12,1 15,9 11,0 10,0 14,9 12,6 Borsod-Abaúj-Zemplén 13,8 10,6 11,7 13,2 12,7 13,5 12,6 Baranya 17,2 10,8 12,2 12,2 9,7 8,2 11,7 Jász-Nagykun-Szolnok 10,3 11,3 12,6 12,3 10,8 11,1 11,4 Pest 9,2 9,0 9,5 7,5 9,0 8,0 8,7 Veszprém 7,7 9,5 7,6 9,7 8,6 8,0 8,5 átlagosan 12,8 12,3 14,0 14,6 14,4 16,3 14,1 9

10 3. táblázat A mezőgazdasági termékek megyei szintű árkülönbségeinek jellemzői, átlaga Maximális és minimális ár Relatív szórás hányadosa név Átlag Maximu m Minimu m Átlag Maximu m Minimu m burgonya ,8 14,6 5,7 összes termék árszínvonala ,1 12,2 7,8 kelkáposzta ,2 12,7 7,3 fokhagyma ,7 13,8 10,3 gyümölcsök árszínvonala ,0 14,2 9,1 alma ,2 15,7 9,9 zöldségek árszínvonala ,2 15,5 10,6 zöldborsó ,2 19,7 10,5 petrezselyemgyökér ,4 20,6 10,2 fejes káposzta ,5 17,3 11,6 körte ,6 18,1 12,6 karalábé ,4 17,0 13,5 sárgarépa ,5 18,0 12,9 vöröshagyma ,6 20,6 12,6 összes zöldség átlaga ,3 20,3 12,9 őszibarack ,7 19,1 14,6 szőlő ,9 21,3 14,8 cseresznye ,7 20,5 12,1 zöldpaprika ,0 21,8 16,0 szamóca ,1 22,2 14,9 uborka ,4 23,7 14,6 görögdinnye ,4 29,7 11,2 összes gyümölcs átlaga ,4 27,5 14,3 paradicsom ,0 22,5 14,8 meggy ,8 26,2 16,8 kajszi ,9 28,5 15,2 zöldbab ,4 26,8 14,6 dió ,5 26,3 17,0 paraj ,0 29,9 19,0 szilva ,6 30,4 18,2 sárgadinnye ,9 72,1 14,7 10

11 4.táblázat termék súly burgonya 35,8 összes zöldség 34,4 paradicsom 8,1 fejes káposzta 5,0 vöröshagyma 4,6 zöldpaprika 3,8 sárgarépa 3,5 uborka 3,5 zöldborsó 2,1 petrezselyemgyökér 1,6 zöldbab 0,9 fokhagyma 0,5 karalábé 0,5 paraj 0,2 kelkáposzta 0,2 összes gyümölcs 29,8 alma 15,3 szilva 3,4 görögdinnye 2,8 őszibarack 1,9 meggy 1,8 szőlő 1,2 körte 1,1 kajszi 0,9 cseresznye 0,6 szamóca 0,4 dió 0,2 sárgadinnye 0,2 11

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon

Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 235-247. o. Agrártermékek területi árkülönbségei Magyarországon Dusek Tamás 1 - Szalka Éva 2 Egy termék

Részletesebben

Az almatermesztés időjárási

Az almatermesztés időjárási Az almatermesztés időjárási vonatkozásai Tőkei László, Sepsi Panna Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. K épület, 3. emelet

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL PÉCSI IGAZGATÓSÁG AZ IDÉNYCIKKEK ÁRA A PIACOKON ÉS AZ ÁLLATVÁSÁROK FŐBB ADATAI A DÉL-DUNÁNTÚLON. év Száma: 4/2006 PÉCS 2006. február Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XIX. évfolyam, 7. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. november 24-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Beruházás-statisztika

Beruházás-statisztika OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási

Részletesebben

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok

Kistérségi gazdasági aktivitási adatok Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz

Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

STATISZTIKAI JELENTÉSEK XXI. évfolyam 1. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. április 18-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens k.krisztian@efp.hu Árrugalmasság A kereslet árrugalmassága = megmutatja, hogy ha egy százalékkal változik a termék ára, akkor a piacon hány

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA 2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS

BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE AUGUSZTUS BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 216. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető.

ADATLAP TERMÉKLEÍRÁSHOZ. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. A válaszadásra kihagyott pontozott rész szabadon bővíthető. 1. A termék bemutatása 1.1 Kérjük, adja meg azt az elnevezést, amellyel a terméke értékesítésre kerül:. 1.2 Amennyiben ismert más elnevezése

Részletesebben

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett

Részletesebben

Diplomás pályakövető rendszer május-június

Diplomás pályakövető rendszer május-június Diplomás pályakövető rendszer 2010. május-június KUTATÁSI TANULMÁNY Tervezet BGK - 14 éves korban BGK - jelenleg KGK - 14 éves korban KGK - jelenleg KVK - 14 éves korban KVK - jelenleg NIK - 14 éves korban

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt Autókereskedők A csapat tagjai Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt A feladat Magyarországon belül hol érdemes új autókereskedést nyitni? Az üzletben milyen

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

GINOP 2.1.1-15. Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP 2.1.1-15 Célja Jelen pályázat célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL XVII. évfolyam, 2. szám, 2012 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2012. május 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a tavaszi mezőgazdasági

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor soport: Felnőtt Név: Ignécziné Sárosi ea Tanár: Kulics György Kidolgozási idő: 68 perc lapfogalmak 1. z alábbi táblázatban fogalmakat és azok meghatározásait találja. definíciók melletti cellák legördülő

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése

A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A 2013-2014-es generikus juttatások elemzése A Magyar Közlöny 2011. évi 161. számában, december 28-án jelent meg az Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián   Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián e-mail: k.krisztian@efp.hu Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Irodalom Tankönyv: Jack Hirshleifer Amihai Glazer David Hirshleifer:

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető

Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető Olcsó ingatlanvilág: Vége? Rutai Gábor Elemzési vezető 1 A LAKÁSPIAC CIKLUSAI 2 ADÁS-VÉTELEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 3 ÁRAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Országos árindex Országos panel 4 Országos tégla ÁRAK

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról november

Havi elemzés az infláció alakulásáról november Havi elemzés az infláció alakulásáról 1. november 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 13. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank

Részletesebben

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok 2010-ra vonatkozóan a Központi Statisztikai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára

Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára 211/31 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 31. szám 211. május 23. Mezőgazdasági termelői árak és hatásuk az élelmiszerek fogyasztói árára A tartalomból 1 Bevezetés 1 Élelmiszerek

Részletesebben

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre

Statisztika I. 11. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre Statisztika I. 11. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Összefüggés vizsgálatok A társadalmi gazdasági élet jelenségei kölcsönhatásban állnak, összefüggnek egymással. Statisztika alapvető feladata: - tényszerűségek

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE OKTÓBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. aug. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk

Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk Muzeális intézmények munkaerő-állományához kapcsolódó információk A muzeális intézmények működési vonatkozású statisztikai adatait a statisztikai adatszolgáltatásra kötelezett intézmények által feltöltött

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE augusztus / August 2006 ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT MONTHLY REPORT OF THE HUNGARIAN NATIONAL EMPLOYMENT OFFICE / August 2006 Megnevezés / Number of 2006 aug. Aug. 2006 Változás az előző hónaphoz képest / Changes compared to previous

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

A fogyasztási kereslet elméletei

A fogyasztási kereslet elméletei 6. lecke A fogyasztási kereslet elméletei A GDP, a rendelkezésre álló jövedelem, a fogyasztás és a megtakarítás kapcsolata. Az abszolút jövedelem hipotézis és a keynesi fogyasztáselmélet. A permanens jövedelem

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.

Részletesebben

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba Mikroökonómia előadás Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán 10.15 11.45. között Helyszín: 311-es szoba Költségvetési egyenes Költségvetési egyenes = költségvetési korlát: azon X és Y jószágkombinációk

Részletesebben

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez

Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság

Részletesebben

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.

Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása GINOP-2.1.1-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Vállalatok K+F+I tevékenységének a GINOP-2.1.1-15 A célja: Olyan hazai kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek a, amelynek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó,

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Előadó: Dr. Kertész Krisztián Előadó: Dr. Kertész Krisztián E-mail: k.krisztian@efp.hu A termelés költségei függenek a technológiától, az inputtényezők árától és a termelés mennyiségétől, de a továbbiakban a technológiának és az inputtényezők

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

STATISZTIKA I. Centrális mutatók. Helyzeti középértékek. Középértékek. Bimodális eloszlás, U. Módusz, Mo. 4. Előadás.

STATISZTIKA I. Centrális mutatók. Helyzeti középértékek. Középértékek. Bimodális eloszlás, U. Módusz, Mo. 4. Előadás. Centrális mutatók STATISZTIKA I. 4. Előadás Centrális mutatók 1/51 2/51 Középértékek Helyzeti középértékek A meghatározása gyakoriság vagy sorszám alapján Számítás nélkül Az elemek nagyság szerint rendezett

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról január

Havi elemzés az infláció alakulásáról január Havi elemzés az infláció alakulásáról 2014. január 1 A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. tv.) 3. (1) az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés

A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás

Részletesebben

TETÕ HELYETT MONDD: Bramac tetõcserepek Beépítési Útmutató

TETÕ HELYETT MONDD: Bramac tetõcserepek Beépítési Útmutató TETÕ HELYETT MONDD: Bramac tetõcserepek Beépítési Útmutató Bramac tetõcserepek Alpesi Protector, Classic Protector, Cristal tetõcserép Natura Plus, Duna tetõcserép Bramac Adria, Római tetõcserép Bramac

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Budapest geopolitikai helyzete

Budapest geopolitikai helyzete Budapest geopolitikai helyzete Miért éppen itt? A Kárpát-medence legenergikusabb pontja. Medence-közepi fekvés, a centrális úthálózat központja A Duna vízi útja. Ideális dunai átkelőhely a nemzetközi utakat

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján

TÁJÉKOZTATÓ. az MNB-lakásárindex alakulásáról a harmadik negyedéves adatok alapján TÁJÉKOZTATÓ az MNB-lakásárindex alakulásáról a 2016. harmadik negyedéves adatok alapján Gyorsult a lakásárak növekedési üteme 2016 harmadik negyedévében Budapest, 2017. február 8. 2016 harmadik negyedéve

Részletesebben

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT

KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT KUKORICA VETŐMAG AJÁNLAT 2014 dekalbteszt.hu dekalbmet.hu 04.30. ÚJ DKC3811 9 10 10 9 10 10 Termőképesség Vízleadás Aszálytűrés Korai fejlődési erély Szárszilárdság Gyökérerősség Alacsony növénymagasságú,

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június GAZDASÁGSTATISZTIKA GAZDASÁGSTATISZTIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS,

Részletesebben