AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI MEGYÉK KÖZÖTT, 1990
|
|
- Mária Németh
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AZ INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁG ALAKULÁSA A MAGYARORSZÁGI MEGYÉK KÖZÖTT, 1990 Fleischer Tamás BEVEZETÉS Jelen kutatás keretében a tág értelemben vett infrastruktura (hálózat, felszereltség, forgalom, szolgáltatás) jellemzésére szolgáló mutatószámok alapján az országon belül megyékre illetve régiókra vonatkozóan végeztünk összevetéseket. Célunk az volt, hogy - amennyire az elérhetô mutatószámok azt lehetôvé tették - megállapítsuk, vajon az ország nagyon gyakran emlegetett és mármár evidenciának tekintett fejlettségi kettészakadását mennyire lehet számszerősíteni, tényszerően, kemény adatokkal is tettenérni. Jelen tanulmány tehát nem tekinti feladatának az országon belüli térszerkezet és a fejlettségi arányok oknyomozó elemzését, a kialakult helyzet történeti-vagy gazdasági vonatkozású magyarázatának átfogó kifejtését. A cél egy 1990-es helyzetkép rögzítése, természetesen az ezzel kapcsolatos módszerbeli kérdések tisztázásával és a módszerbôl eredô bizonytalanságok és pontatlanságok korrekt feltüntetésével. ALAPELVEK, MÓDSZEREK A megyei összehasonlítás módszeréül a nemzetközi összehasonlítások esetében is alkalmazott eljárásunkat használtuk fel. Ennek sarokpontjai a következôk: - Az összehasonlításhoz különbözô statisztikákban elérhetô, hozzáférhetô volumen-alapadatokat használjuk fel.
2 2 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET - Az összehasonlítás kiterjed mind az u.n. hálózati v müszaki infrastruktúrára (közlekedés, hírközlés, energia és közmőhálózatok), mind pedig az u.n. szociális infrastruktúra ágazataira (oktatás, egészségügy, kereskedelem, lakás) - Minden infrastruktúra ágazaton (alágazaton) belül megkülönböztetjük a hálózatokra vonatkozó, a felszerelésekre, berendezésre vonatkozó és a mőködésre, forgalomra vonatkozó alapadatokat, továbbá, ha erre mód van, a mőködés eredményességére utaló mutatókat is. - Az egyes (al)ágazatokon belül másrészrôl figyelmet szentelünk annak, hogy az adott szolgáltatások milyen szintő feladatokat elégítenek ki (helyi, vagy regionális, vagy országos/nemzetközi) ami sok tekintetben egybeesik egy korábban használt alapfokú, középfokú, felsôfokú ellátási kategorizálással. Az alábbiakban részletesebb magyarázatot főzünk az egyes pontokhoz. Volumen alapadatokból való kiindulás A munka során végig igyekeztünk a naturális egységekben (km, db, férôhely, Ft, kwh stb.) mért adatokat megszerezni. Ezek az adatok területi aggregációkra összegezhetôk, és így minden további mővelet (fajlagosítás) az aggregátumokra vonatkozóan is végrehajtható és az országos összesenre is ertelmezhetô volt. A volumenadatok között szerepelt az egyes megyék területe és lakosszáma is. Ezzel lehetôvé vált, hogy minden volumenadatot ezekkel (többnyire fontosabb volt a lakosszámmal) fajlagosítsuk. A fajlagosítás révén összehasonlítható (de többé közvetlenül nem összegezhetô) mutatókat kaptunk. Ezek a mutatók az egyes megyék közötti összehasonlítást teszik lehetôvé, de még mindig alkalmatlanok például a hálózathossz (km/fô) és a jármőszám (jm/fô) mutatóinak egybevetésére. Ezért a következô lépésben a fajlagosított adatokat normáltuk: minden fajlagos adatot elosztottunk saját kategóriájának országos átlagával. Ennek a lépésnek a következtében minden mutató elvesztette speciális mértékegységét és egy viszonyszámmá vált: azt fejezi ki, hogy egy adott megye adott mutatója hányszorosa ugyanezen mutatószám országos átlagának. A jobb áttekinthetôség kedvéért ezeket a viszonyszámokat a táblázatokban százalékban tüntettük fel, ahol tehát az adott mutatószám országos átlaga volt 100%. Megjegyezzük, hogy a lényegében egységes és az összehasonlítást lehetôvé tevô lakosszámmal történô fajlagosítás mellett egyes esetekben
3 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG szükség volt az egyik volumen-adatsornak a másikkal való fajlagosítására (tanuló/férôhely, gondozó/bölcsôdés, villamosenergia-fogyasztás/lakás stb.) Ilyen esetekben arra is vigyázni kellett, hogy a feltüntetett és köznapian értelmezhetô mutatóval szemben (pl. tanuló/osztály) az összehasonlításhoz minden esetben olyan módon használjuk fel a mutatót, hogy az a pozitív értékitélet irányában mutasson nagyobb értékeket (ebben az esetben osztály/tanuló, ha a tanulók ellátottságát kívántuk kifejezni. Ezzel arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az objektív volumen-adatok fajlagosítása kapcsán elkerülhetetlenül értéket is beleviszünk a további összehasonlításokba, tehát azok semmiképpen nem tekinthetôk teljesen objektíveknek. Annyit tudunk tenni, hogy felhívjuk a figyelmet az ilyen önkéntelen értékbevitelre. Az adatok normálásában még tovább kellett mennünk. A szakképzetlen illetve a szakképzett pedagógusok arányszámait megvizsgálva beleütköztünk ugyanis egy további módszertani, a súlyozáshoz hasonló problémára. A szakképzetlen pedagógusok aránya 0.9%-tól 3.2%-ig terjedt, az árlagos 2.1-tôl való eltérés 43% és 152% közé esett. Amikor a szakképzett pedagóusokra tértünk át (a pozitív irányultság biztosítása érdekében), ezek aránya értelemszerően 96.8%-tól 99.1%-ig terjedt, ami a 98% és 101% közötti mezônyben tartotta az összes megyét. Ez utóbbi szakképzettségi mutató a többihez hozzáadva lényegében nem változtat a nélküle kialakult átlagon, míg ha a szakképzetlenségi mutatót (illetve az irányultság másfajta megváltoztatásával annak a reciprokát) használtuk volna, az döntô befolyást gyakorolt volna az átlag alakulására. Arról van szó, hogy a nagy amplitúdójú változások nagyon nagy mértékben befolyásolják az aggregátumot, mig kis eltérések kevésbé. Viszont éppen az ellátottságának kezdeti fokán lévô, kis százalékokkal jellemezhetô értékek fognak nagy százalékos eltéréseket mutatni, az elterjedt, nagy számosságú mutatók esetében a különbségek kicsik lesznek. Ezen hiba kiküszöbölésére tehát nem volt elég, hogy a fajlagos értékeket normáltuk az országos átlag körül, de az értékek szórására is alkalmaznunk kellett egy második standardizálást. Ezt is megtettük, így valamennyi adatsor zérus átlagúvá és egységnyi szórásúvá vált, és most már a mindenkori 0 értékkel jelölt országos átlagtól való eltérés mértékét adja meg a táblázatunk az egyes változók esetében. Megjegyezzük, hogy az eltérések teljes tartományát egységesítené az is, ha az eltérések értékei helyett rangszámmal (a megyék sorrendjével) számolnánk ebben az esetben azonban nem csak a szórási tartományt
4 4 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET egységesítenénk, de az egyedek közötti lépcsôket is, ami viszont jelentôs információvesztéssel járna. A fenti módszertani ismertetésen túl megjegyzendô, hogy bármiféle aggregált mutatószám képzésekor egy másik torzítás eleve adott a felhasznált adatok megválasztása, majd az egyes tényezôk súlya következtében (akkor is, ha minden adat súlya azonos, vagyis súlyozatlanul használjuk ôket). A fentebbi egységesítések után éppen a súlyozási problémát próbáljuk ellenôrzött keretek között tartani a további kategoriák elôzetes felállítása segítségével. Az összehasonlítással lefedett ágazatok Ez a felsorolás külön kommentárt alig igényel, ezért csak megismételjük. Az összehasonlítás kiterjed mind az u.n. hálózati v müszaki infrastruktúrára (közlekedés, hírközlés, energia és közmőhálózatok), mind pedig az u.n. szociális infrastruktúra ágazataira (oktatás, egészségügy, kereskedelem, lakás) A felsorolt ágazatok egyben kategóriaképzô egységek is, azaz a végsô aggregált megyei infrastrukturális mutató kialakítható az egyes ágazatokra kialakított elôzetes aggregátumok súlyozatlan átlagaként, azaz azonos súlyt biztosítva a nyolc fentebb felsorolt ágazatnak. Amint látni fogjuk, ettôl eltérô aggregációs elveket is megvizsgáltunk. Hálózat, berendezések és forgalom megkülönböztetése Minden egyes infrastruktúra ágazaton (alágazaton) belül megkülönböztettük a hálózatokra vonatkozó, a felszerelésekre, berendezésre vonatkozó és a mőködésre, forgalomra vonatkozó alapadatokat, továbbá, ha erre mód volt, a mőködés eredményességére utaló mutatókat is. Bár az egyes ágazatok fejlôdésének idôbeli dinamikája különbözô, mégis általános elvként leszögezhetô, hogy a hálózatok fejlôdési üteme lassúbb, keretként meghatározzák egy adott idôszakban a mőködés lehetôségeit. Szintén tôkeigényesek, de a hálózathoz képest általában mégis gyorsabban cserélôdnek a különbözô felszerelések, berendezések A fenti kinálati oldallal mintegy szemben, a keresleti oldalon jelentkeznek az igények, amit többnyire csak a forgalmi adatokkal közelítünk (de például távközlés esetében jó mérôszáma van a sorbanállásnak, a felmerült, manifesztálódott, de nem kielégített igényeknek is).
5 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG Itt hívjuk fel a figyelmet arra is, hogy egyes esetekben, így elsôsorban a kötelezô és térítésmentes általános iskola esetében az igények tulajdonképpen egy demográfiai adottságot jelenítenek meg, mennyiségükben függetlenek az oktatás felkészültségétôl (Valójában ez már a felsô tagozatra is kevésbé vonatkozik) A közép- és felsô iskolával szembeni igények, vagy a motorizációs igények viszont maguk is fejlettségmérôk, önmagukban is mutatnak valamit az adott infrastruktúra ágazat fejlettségérôl. (Ilyen a bölcsôde és az óvoda is!) Esetenként az aggregációnál fel fogjuk hívni a figyelmet arra, ha adott összesítésbôl a fenti szempontok miatt egyes értékeket kihagyunk. A különbözô ellátási szintek megkülönböztetése Az egyes (al)ágazatokon belül figyelmet szentelünk annak, hogy az adott szolgáltatások milyen szintő feladatokat elégítenek ki (helyi, vagy regionális, vagy országos/nemzetközi) ami sok tekintetben egybeesik egy korábban használt alapfokú, középfokú, felsôfokú ellátási kategorizálással. Az egyes megyék közötti ellátási viszonyok összehasonlításakor sok esetben a kiugró eltérések visszavezethetôk voltak egyes nagyvárosok megyei szerepkörön túlmutató feladataira. Ez szükségessé tette a felsôfokú feladatok megkülönböztetését. * Az alábbiakban elôször az egyes ágazatokból képzett összesített ellátási mutatókat ismertetjük. Ezután az egyes ágazatok szerint külön is bemutatjuk az adatokat és velük kapcsolatosan elvégzett mőveleteket. Bár semmiféle logikának nem felel meg, elôrevesszük az oktatás táblázatait, egyszerően azért, mert itt a rendelkezésre álló adatokkal viszonylag a legteljesebb mértékben sikerült végigcsinálni egy általunk kívánatosnak tekintett programot. Ehhez képest jól láthatóvá válik, hogy a többi alágazati adatok milyen mértékben hiányosak, ami alatt jelen esetben azt értjük, hogy esetenként teljes fentebbi kategoriák hiányoznak az adatsorokból.
6 6 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET ÖSSZEFOGLALÓ Aggregátumok Valamennyi eredményünk összefoglalóját és a térképen is bemutatandó megyei eltérések alapadatait az 1. táblázat tartalmazza. Itt az egyes megyéket és a fıvárost, majd pedig az ország hat összevont területi egységét (régióit) láthatjuk felsorolva. Az elsı két oszlopban a teületet és az 1990-es lakosszámot tüntettük fel, ezt követi a négy hálózati inftastruktúra, majd az öt szociális infrastruktúra ágazat oszlopa. Külön összesítettük az egyes megyékre (régiókra) vonatkozóan az összes hálózati- illetve az összes szociális infrastruktúra szerint is a mutatókat, de ezeket megelızi a (beszürkített) MINDÖSSZESEN oszlop, amely tehát valamennyi infrastruktúra mutatót együtt kezel. Az itt, a mindösszesen oszlopban kapott érték szerint rendeztük sorba ezen a lapon a megyéket, azaz a sorrend egyúttal az összesítésben elfoglalt helyezésre is utal. Maguk a táblázatban található értékek tehát azt mutatják, hogy külön az összes megyék illetve külön a régiók esetében az országos átlagtól való eltérések abszolút értékének összegét 100%-nak tekintve, mekkora az adott megye (régió) eltérése az országos átlagtól. Pozitív érték jelöli, ha az adott megye jobban áll az országos átlagnál, mig a negatív szám a lemaradást jelzi. A következı tizenkét ábra a felsorolt oszlopokat kívánja térképen megjeleníteni. Az 1.ábra a MINDÖSSZESEN INFRA tehát azt mutatja, hogy a közlekedés, a távközlés, a vezetékes energiaszolgáltatás, a vizellátás, továbbá a lakásellátottság, a kereskedelem, a vendéglátás, az oktatás és az egészségügy infrastrukturális, felszerelési és forgalmi mutatóit egyaránt figyelembe véve, a magyarországi ellátottság átlagát kiindulópontnak tekintve, az egyes megyék illetve a fıváros hogyan áll ezen átlaghoz képest. Budapest +11.2%-os értékével külön kategóriát alkot. Rajta kívül pozitív értéket hét megye mutat: Gyır, Csongrád, Baranya (+2.3%, +2.3%, +1.8%: azaz Gyır, Szeged és Pécs ilyen szintre fel képes húzni a megyéjét, szemben Miskolccal és Debrecennel, ahol a megye velük együtt is igen hátul áll), továbbá a három balatoni megye, Zala, Veszprém és Somogy (+1.8%, +1.6%, +1.0%) és Vas megye (0.6%). Az összes többi megye elmarad az átlagtól. Kiemelkedıen elmarad egyrészt a fıváros leszívott környéke, Pest (-8.8%), valamint Fejér (-5.0%) és Nógrád (-4.3%) megyék; másrészt az ország északkeleti fele: Szabolcs (-7.6), Hajdú(-4.2) és Borsod(-3.5)
7 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
8 8 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
9 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG belül a Balaton pozitív hatása mérséklıdött, a nyugati határszél szerepe nıtt. A skála negatív végén a fıváros környéke található: Pest (-12.4%), Fejér (- 7.0%) és jelentıs Nógrád (-3.6%) deficitje is. A keleti végek lemaradása: Szabolcs (-5.6%), Hajdú (-2.5%) és Borsod (-2.4%) a korábban tapasztaltakhoz képest mérsékelt. Az eddigieket összefoglalva megállapítható, hogy a fıváros szerepének kiemelkedı volta mindegyik infrastruktúra kategóriában hasonló volt, ám ezt a szociális infrastruktúra ágazatai esetében sokkal meredekebb lejtı veszi körül, a közvetlenül környezı megyék lemaradása óriási. Ezzel szemben pozitív összhangot mutatott a szociális infrastruktúra relativ fejlettsége a nyugati és a déli határ közelségével, különösen ott, ahol egy fejlettebb szellemi központ kisugárzása is ezzel együtt érvényesült. A hálózati infrastruktúra esetében a dunántúli térség kevésbé emelkedik az átlag fölé, illetve ahol igen, az a balatoni megyék specifikuma. A nyugatkeleti lejtı mégis kialakul, és ezt itt az észak-keleti országrész kiemelkedı elmaradottsága okozza. Igy végül is nyugati és keleti szélsı pontok közötti olló hálózati infrastruktúrában (11.6%) megközelíti a Pest megyei lejtıt (15.6%) míg szociális infrastruktúra esetén a Vas -Szabolcs eltérés (8.4%) csak kicsit több, mint a harmada a Pest megyei belsı értéknek (23.6%). Ágazatonkénti összesítık Ezek után még részletesebben elemezhetjük, hogy az aggregátumokban kimutatott legmarkánsabb jellegzetességeket mely ágazatok idézték elı. Már az 1.táblázat oszlopait végigpásztázva is megállapítható, hogy Budapest szerepe különösen kiemelkedı a lakásállomány, a távközlés, a vízellátás és az egészségügy esetében, viszont éppen csak átlagos a közlekedésben (amit részben az okoz, hogy az egy fıre vetített közúthálózati hossz esetében torzít) Ezzel szemben a balatoni megyék éppen közlekedésben emelkedtek ki a legjobban. (+12.9%, +9.8%, +5.7%). ami messze meghaladja a kereskedelem és vendéglátás terén elért eredményeiket. Ha régiónként nézzük, közlekedésben Dél-Dunántúl +27.1%, Észak- Dunántúl +19.9%-ot ért el. Dél-Dunántúl kiemelkedett még kereskedelem és oktatás terén, Észak-Dunántúl a vendéglátásban, A központi körzet pedig a budapestnél felsorolt ágazatok mellett energiaellátás terén is. Megemlítendı még Dél-Alföld kereskedelemben elért pozíciója.
10 10 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
11 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
12 12 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
13 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
14 14 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
15 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
16 16 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET elszórva: Baranya, Vas, Csongrád, Heves (+2-+7% között) negativ a Balatonpart is és -3--8% közötti negatív értékek az ország keleti felében. Ezzel az ágazatonkénti összesítések ismertetésének a végére értünk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy érdemes átnézni az egyes ágazatokon belüli összesítések kialakulását is. Egyrészt a módszer teljeskörő áttekintését az egyedi statisztikai adatokból kiinduló elemzések esetében jobban lehet követni, másrészt viszont az felhasznált adatok is ott tekinthetık át. Sajnos, minden igyekezetünk ellenére nem sikerült egyformán széleskörő adatgyőjtésre alapozni valamennyi ágazat feldolgozását. Módszerünk mindenesetre biztosítani képes azt, hogy egyes tematikai eltolódások (több forgalmi adat, kevesebb állományi adat stb.) nem torzítja az összesítéseket, hiszen az egyes kategóriákat külön-külön aggregáltuk. Mindent összevetve, ha az egyes ágazati szakértık a saját ágazatuk esetében sok kiegészíteni valót találnak is (aminek örülnénk, fıleg, ha hozzá az adatokat is megadnák) és ezért az egyes ágazati tendenciákat kritikával kell kezelni, az aggregátum mégis olyan átfogó mutatószám-sornak tekinthetı, ami megérdemli a figyelmet. Fontos célunk minnél gyorsabban hozzájutni az évi hasonló számsorokhoz és az elemzést egyrészt megismételni 1995-re vonatkozóan, másrészt levonni a következtetéseket az 1990 és az 1995 évi adatok és tendenciák eltéréseibıl. Budapest, 1996 augusztus 21
17 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
18 18 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
19 MEGYEI INFRASTRUKTÚRA-ELLÁTOTTSÁG
20 20 MTA VILÁGGAZDASÁGI KUTATÓ INTÉZET
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek
1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek Tér és társadalom (TGME0405-GY) gyakorlat 2018-2019. tanév Viszonyszámok Viszonyszá m Viszonyítandó adat (A) Viszonyítási alap (B) 1. Megoszlási
RészletesebbenA GDP területi különbségei Magyarországon, 2007
2009/99 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 99. szám 2009. július 06. A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007 A tartalomból 1 Egy főre jutó GDP 2 Bruttó hozzáadott
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenMTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)
MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január
Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT Megnevezés 2006 január Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli és nyilvántartott
Részletesebben2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett
Részletesebben2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt és
Részletesebben2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA
2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA A foglalkoztatás és a munkanélküliség jellemzően szezonális jelenségek. Az időjárásnak kitett ágazatok miatt
RészletesebbenBeruházás-statisztika
OSAP 1576 Beruházás-statisztika Egészségügyi ágazat Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók 2011 Önkormányzatok és önállóan jelentő egészségügyi szolgáltatók beruházási és felújítási
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXI. évfolyam 4. szám 2016 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2016. augusztus 15-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 4. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. augusztus 17-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 364858
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 368093
RészletesebbenFoglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai
Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai Megnevezés 2004 Változás az előző Változás az előző évhez hónaphoz képest képest főben %-ban főben %-ban Regisztrált munkanélküli 378737
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
RészletesebbenBENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI
MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG VÁNDORGYŰLÉSE GÖDÖLLŐ, 2008. DECEMBER 11-12. BENKŐ PÉTER A HAZAI RÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI FORDULÓPONTJAI A HAZAI RÉGIÓK KOMPLEX FEJLETTSÉGI SZINTJE 1990 ÉS 2007
RészletesebbenKedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában
Kedvezményezett térségek a hazai területfejlesztési politikában NAGY András vezetı tervezı VÁTI Nonprofit Kft Területi Elemzési, Értékelési és Monitoring Iroda Kedvezményezett térségek lehatárolása Hatályba
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenTrendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében
Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében TOP 1+2 kiadvány bemutatója Veszprém 217. november 7. Freid Mónika elnökhelyettes A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai december FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. decemberben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenKOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.
PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenÖsszesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004
Feladatellátási hely típusa Gyermekek, tanulók létszáma Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004 Főmunkaviszony keretében pedagógus-munkakörben alkalmazottak
RészletesebbenSTATISZTIKAI JELENTÉSEK
XXII. évfolyam 4. szám 2017 STATISZTIKAI JELENTÉSEK TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2017. augusztus 14-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenStatisztikai Jelentések
XX. évfolyam, 3. szám, 2015 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2015. július 20-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
RészletesebbenStatisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL
XIX. évfolyam, 4. szám, 2014 Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2014. augusztus 11-i operatív jelentések alapján) Tájékoztató jelentés a nyári mezőgazdasági munkákról
Részletesebbenín' . -. '... \ \ :.- ;; } - ; y ' ','. ' ".- ; ". Szolnok
Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó A D A T O K S Z O L N O K N E G Y E T A N Á C S I K Ö N Y V T Á R A I A Z O R S Z Á G O S A D A T O K T Ü K R É B E N 19 7 3 . -. '... \ \ y ín' S z o l n o k n «g y e t a
RészletesebbenBARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER
BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott
RészletesebbenÖsszefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról év
Összefoglaló az ügyészségi fogalmazói pályázatról 2016. év I. A pályázati felhívás és az előszűrés Legfőbb Ügyész úr hozzájárulásával 2016. évben 33 ügyészségi fogalmazói álláshelyet hirdettünk meg. A
RészletesebbenÖsszefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről
Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a magán-munkaközvetítők 2005. évi tevékenységéről Budapest 2 A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai július FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. júliusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenKonjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015
Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában
RészletesebbenMISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA
MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenLakáspiac területi vetületben
Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok 2010-ra vonatkozóan a Központi Statisztikai
Részletesebben2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete
2013. január május hónapok közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 38,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai szeptember FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. szeptemberében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenRegionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása
Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai május FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. májusában az Állami Foglalkoztatás Szolgálat adatai alapján
RészletesebbenDuna House Barométer. 07. szám. 2011. év 2011. december hónap
Duna House Barométer 07. szám 2011. év 2011. december hónap Tartalomjegyzék: Éves összefoglaló: ingatlanpiac 2011 Vezetői összefoglaló Tranzakciószám és keresletindex Lakásindexek Lakásindexek - Regionális
RészletesebbenA Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági
RészletesebbenKistérségi gazdasági aktivitási adatok
Kistérségi gazdasági aktivitási adatok 1. A KMSR rendszerben alkalmazott statisztikai módszerek Előadó: Dr. Banai Miklós 2. A KMSR rendszer által szolgáltatott adatok, jelentések Előadó: Kovács Attila
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenSzemélysérüléses közúti közlekedési balesetek száma I-IV. hónap
Személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma Balesetek száma Arány 28. () () Budapest 1 235 979 2,34-2,73 Baranya 27 161 3,35-22 Bács 239 226 4,7-5,44 Békés 166 191 3,97 15,6 Borsod 276 249 5,17-9,78
RészletesebbenRegionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz
Regionális Gazdaságtan II 3. Gyakorlathoz Beadandó Házi Feladat Magyarországi megyék versenyképessége Beadandó házi feladat levelezı tagozatosoknak A 3. gyakorlatban bemutatott eljárással elkészített megyék
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Középértékek és szóródási mutatók
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Középértékek és szóródási mutatók Középértékek A leíró statisztikák talán leggyakrabban használt csoportját a középértékek jelentik. Legkönnyebben mint az adathalmaz
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása
A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre
RészletesebbenJA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági
RészletesebbenA bankfiókok és ATM-ek eloszlásának változása Magyarországon 1990 és 2006 között. Dr. Kiss Ferenc - Németh Gábor
TANULMÁNYOK AZ INFORMÁCIÓ- ÉS TUDÁSFOLYAMATOKRÓL 11.; 26/2; 11-31. O. A bankfiókok és ATM-ek eloszlásának változása Magyarországon 199 és 26 között Dr. Kiss Ferenc - Németh Gábor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. augusztus 16-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. augusztus Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenMINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY
MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2011/2012. tanévben 2011. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
RészletesebbenSzerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda
Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A táblázatok a RobotZsaru Neo és a megyei rendőr-főkapitányságok
RészletesebbenALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK
ALAPELLÁTÁS III. CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK 2002. évi összesítés a 198/2001.(X.19.) Korm. rendelet alapján 1696. számon elrendelt KIMUTATÁS A CSALÁDSEGÍTO SZOLGÁLATOK 2002. ÉVI MUKÖDÉSI ADATAIRÓL című kérdőív
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenA BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN
Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatósága A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN Veszprém, 2007. június 10. Központi Statisztikai Hivatal Veszprém Igazgatóság, 2007 Igazgató:
RészletesebbenEducatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN
TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,
RészletesebbenA VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november
A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató
Részletesebben- 2 - 1. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás
RészletesebbenA SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI FŐIGAZGATÓSÁG Közlekedésrendészeti Főosztály A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA 2012. I. hónap A táblázatok a Rendőrség előzetes adatait
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I BUDAPEST 2009. október Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet Gazdaságelemzési Igazgatóság
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai április FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. áprilisában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenMagyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest
Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest Felépítés 1) Melyek Magyarország főbb térszerkezeti jellemzői? 2) Melyik
RészletesebbenA hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *
A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz
RészletesebbenAgrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály
Agrárgazdasági Kutató Intézet TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A TAVASZI MEZİGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL (2010. május 17-i operatív jelentések alapján) A K I BUDAPEST 2010. május Készült: az Agrárgazdasági Kutató Intézet
RészletesebbenBUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1
BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,
RészletesebbenÖsszefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
RészletesebbenBudapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy
AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés
RészletesebbenA Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai
A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar
RészletesebbenAz Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai augusztus FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának fontosabb adatai FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL A munkaerőpiaci helyzet alakulása 2004. augusztusában az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai
RészletesebbenOktatási Hivatal. Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben december
Oktatási Hivatal Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról a 2012/2013. tanévben 2012. december 1. Jogszabályi háttér Jelentés a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazásáról
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenVIZSGADOLGOZAT. I. PÉLDÁK (60 pont)
VIZSGADOLGOZAT (100 pont) A megoldások csak szöveges válaszokkal teljes értékűek! I. PÉLDÁK (60 pont) 1. példa (13 pont) Az egyik budapesti könyvtárban az olvasókból vett 400 elemű minta alapján a következőket
RészletesebbenGalasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata
Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenPÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza
PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,
RészletesebbenA MAGYAR MEGYÉK K+F AKTIVITÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FİKOMPONENS-ELEMZÉSSEL KÉPZETT ÖSSZETETT RANGSOROK ALAPJÁN
A MAGYAR MEGYÉK K+F AKTIVITÁSÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FİKOMPONENS-ELEMZÉSSEL KÉPZETT ÖSSZETETT RANGSOROK ALAPJÁN BEVEZETÉS Molnár László Ph.D. hallgató Miskolci Egyetem, Marketing Intézet A gazdaság versenyképességének
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
Részletesebben[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika
[GVMGS11MNC] Gazdaságstatisztika 5. előadás Érték-, ár-, és volumenindexek http://uni-obuda.hu/users/koczyl/gazdasagstatisztika.htm Kóczy Á. László KGK-VMI Az indexszám fogalma Gazdasági elemzésben fontos
RészletesebbenMATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A
MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A Matematika 4. évfolyam eszközök tanítók részére 1. félév 1. modul 7. melléklet 4. évfolyam tanítói karton 145 307 451 495 505 541 370 450 500 504 550 703 2. modul 2. melléklet
Részletesebben2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete
2012. január augusztus hónap közrendvédelmi helyzete Személyi szabadságot korlátozó intézkedések I./1. Elfogások Az elfogások száma 1,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakában regisztráltakhoz viszonyítva
RészletesebbenLOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1
LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010
RészletesebbenKÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM
Változások és eredmények a GINOP 5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására és a GINOP 5.2.5-16 Gyakornoki program-támogató szolgáltatások című kiemelt projektekben KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenA Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve
A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve 2016 2020 HELYZETÉRTÉKELÉS HÁTTÉRTÁBLÁK I/2. melléklet 2016. március 1. Háttértábla száma Táblázat címe Forrás TABL_01 Az egy főre jutó GDP, 2008 2013 KSH
Részletesebben