III. évfolyam 15. szám április április 15.

Átírás

1 III. évfolyam 15. szám április április 15. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei április 10. A 20 éves Fulbright Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a es tanévre oldal április 11. Iskolai Fitt Napok az ötkarikás játékok jegyében..3.oldal április 13. Nemzeti és nemzetek közötti összefogással újult meg a devecseri óvoda....4.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet április 10. Önkormányzati tulajdonban maradnak az általános iskolák..4.oldal ATV Egyenes beszéd Vendég Galló Istvánnné letölthető interjú..6.oldal Magyar Hírlap Egyeztetnének az egyházak a hittanról..6.oldal Eduline Újabb "titkos terv" szivárgott ki Hoffmann államtitkárságáról: ez a jövő?.. 7.oldal MTV Híradó április 11. A Pedagógusok Szakszervezete szerint gazdátlan a közoktatás... 8.oldal Magyar Hírlap Rektorokat nyugdíjaznak oldal Origo Összevissza nevezi ki az iskolaigazgatókat az állam.. 10.oldal MTV Híradó április 12. Hoffmann: Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona oldal Magyar Narancs április oldal Hoffmann baltája - Jön a NAT oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 1

2 Népszabadság április 13. Éhkopp oldal Magyar Hírlap Felsőoktatási fejlesztés összevonással..19.oldal Eduline Már most törvényt módosítana Matolcsy: így változhat a szakképzés 21.oldal Origo Fizetni nem, csak dirigálni akar a kormány az iskolákban. 22.oldal Edupress Elutasítja a politikai kinevezés vádját az igazgató..23.oldal Eduline LMP: "erőltetett ütemű kádercsere" kezdődhet az iskolákban.24.oldal Magyar Nemzet április 14. Hiller ördögi elképzeléseket lát oldal Magyar Narancs.hu ápr. 12. Stoppolták a baptistákat - Vác...25.oldal Országos hírek MTV Híradó április 11. Fáklyás tiltakozás az igazgató ellen Szigetszentmiklóson - képgalériával..27.oldal MTV Duna TV közbeszéd április 12. Vége a díjmentes bölcsődéknek? letölthető interjú oldal MTV Híradó április 12. Iskolaegyesítés a XIII. kerületben...29.oldal Magyar Narancs április oldal Láthatatlan gyerekek - Csobánka Zsuzsa és Földes Petra a "digitális nemzedék" oktatásáról..30.oldal Fnhír24.hu Mégis beszántják a Corvinust?...33.oldal Szakmai sajtó Fővárosi oktatási portál Mindlab Nemzetközi Olimpia oldal Blog...35.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei április 10. A 20 éves Fulbright Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a es tanévre Az idén 20 éves Fulbright Magyar-Amerikai Oktatási Csereprogram Bizottság ösztöndíjakat hirdet az Egyesült Államokba a es tanévre. Pályázni bármely tudományterületen és művészeti ágban lehet. Az angol nyelvű pályázat beadási határideje: május 7. További részletek találhatók az alábbi linken, illetve a honlapon április 11. Iskolai Fitt Napok az ötkarikás játékok jegyében Szekeres Pál, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) sportért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg a ma kezdődő, három napos Fitt Napokat, amelyet a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola szervezett diákjainak, azok szüleinek és családtagjaiknak. A hagyományteremtő céllal rendezett eseményen az iskolán kívül öt helyszínen kínálnak sportprogramokat, olimpiai és paralimpiai élménybeszámolókat, orvosi tanácsadással egybekötött szűrővizsgálatokat és egészséges életmódról szóló előadásokat, számtalan további érdekes program kíséretében. Azon ritka általános iskolák közé tartozunk, ahol első osztálytól kezdve testnevelés szakos tanárok oktatják a testnevelést. mondta az olimpiai eszme jegyében szervezett Fitt Napok megnyitóján a 4,6-os iskolaátlaggal büszkélkedő oktatási intézmény vezetője, Vizi Andrea. Az igazgató beszédében kitért arra is: A sport nemcsak a fizikai erőnlétünket tartja formában, hanem mentális és pszichikai erőnlétre is edz; megtanít küzdeni, kitartásra, tettrekészségre nevel, a fair play, a nemes küzdelem szabályainak mindenkori betartására buzdít. Az ünnepségen elhangzott Czene Attila, a NEFMI sportpolitikáért felelős államtitkárának köszöntője, amelyben az államtitkár jelezte: Az iskola diákjai mely kimagasló tanulmányi eredményekkel és példaértékű sporteredményekkel is büszkélkedhet tanulmányaik alatt magukba szívják az egy életen át tartó tanulás eszméjét, megtapasztalják az egészséges életmód és a sport jelentőségét A számos neves sportolót is felvonultató Fitt Napokat az egészséges életvitel, a mozgás (pl.: kosárlabda, kézilabda, labdarúgás, úszás, vívás, íjászat, judo, torna, sakk, tenisz, taekwondo, darts, speedfitness, zumba, asztalitenisz, pókfoci, szivacslabda, floorball, csónakfutás stb.) és a londoni ötkarikás játékok jegyében szervezik. A Fitt Napok megnyitó ünnepségén jelen volt Ferdinándy István, Zugló oktatásért felelős alpolgármestere, Mélykúti Melinda, az önkormányzat Humán Közszolgálati Bizottságának elnöke és Várnai László képviselő, valamint az öttusázók közül Martinek János, a Zuglói Sportközpont igazgatója, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 3

4 a szöuli olimpián egyéniben és csapatban is aranyérmet szerző, négyszeres világbajnok (aki a római Európa-bajnokságon is aranyérmet szerzett), és Fábián László, aki Szöulban olimpiai bajnok lett, s emellett hatszoros világbajnoki és ötszörös Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhet. A megnyitót követően a hatszoros világ-, kétszeres Európa-bajnok, Világjátékok-győztes Katus Tamás által vezetett aerobikkal indultak a sportprogramok. A londoni paralimpiára készülő, olimpiai bronzérmes, többszörös paralimpiai bajnok vívó Szekeres Pál, az MTK pályán a gyermekeknek tartott vívóbemutatóval és vívóedzéssel folytatta a napot. (Sportért Felelős Államtitkárság) április 13. Nemzeti és nemzetek közötti összefogással újult meg a devecseri óvoda Ahogy a fákat megedzi a szél, úgy edzette meg Devecsert, Kolontárt és Magyarországot a vörösiszap tragédiája" - fogalmazott Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken, a felújított devecseri óvoda emléktábla avató és emlékfa ültető ünnepségén. Réthelyi Miklós kiemelte: a vörösiszap katasztrófa óta tudjuk, hogy a szeretet és az összetartozás ereje erősebb, mint a múlt zagytározója. Az összefogás jelenti a legerősebb emberi védművet - mondta október 4-e után az összefogás sem országhatárokat, sem generációk közti távolságot nem ismert - mutatott rá Réthelyi Miklós, majd emlékeztetett: általános iskolás gyermekek száz forintokból 74 millió forintot gyűjtöttek össze. Ez a gesztus mindenkit meghatott - folytatta a miniszter -, sokat jelentett az itt élők és az egész ország számára, éppúgy, mint Ausztria önzetlen segítsége. Az itt körben állók, akik testközelből ismerik hazánk egyik legnagyobb katasztrófáját, tudják, hogy most már a jövőre gondolhatnak: óvodákra és iskolákra - fogalmazott Réthelyi Miklós. Beszéde végén a miniszter megköszönte Magyarországnak, és a magyar nép barátainak az áldozatos segítségét, a két osztrák tartománynak, Stájerországnak és Burgenlandnak az újjáépítéshez adott anyagi és tárgyi adományait. "Azt kívánom, hogy a ma elültetett fa ugyanolyan erős legyen, mint a devecserieket és a kolontáriakat megsegítő nemzetközi összefogás" - zárta ünnepi beszédét Réthelyi Miklós. (kormany.hu) NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet április 10. Önkormányzati tulajdonban maradnak az általános iskolák KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 4

5 Az általános iskolák január 1-je után is önkormányzati tulajdonban maradnak, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve finanszírozza közölte a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára egy keddi budapesti önkormányzati konferencián. Farkasné Gasparics Emese elmondta, az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon továbbra is az önkormányzati rendszer része marad, ám azokat a jövőben a települések más célokra is használhatják. A helyettes államtitkár szerint így az iskolák épületeit, az eddig kizárólag oktatási célokat szolgáló ingatlanokat, vagyontárgyakat oktatási időn kívül az önkormányzatok közösségi, sport-, kulturális, turisztikai célokra is hasznosíthatják. A helyettes államtitkár előadása után Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes az iskolai épületek önkormányzati tulajdonban maradásával kapcsolatban azt vetette fel, hogy ebben az esetben az állam fog-e bérleti díjat fizetni a településeknek. Farkasné Gasparics Emese azt válaszolta, hogy jogi megoldásként az állam és az önkormányzatok várhatóan üzemeltetési szerződéseket kötnek egymással. Elmondta, a jelenlegi állami oktatási normatívában épületüzemeltetési költség és a gyermeknevelési, köznevelési feladatok ellátásával összefüggő költség is van. A jövőben várhatóan már az önkormányzatoknak kell kimutatniuk az oktatáshoz kapcsolódó üzemeltetés költségeit. Elveszett képességek A helyettes államtitkár a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ménesi úti épületében tartott önkormányzati vagyongazdálkodási konferencián a településeket érintő változásokról tartott előadást önkormányzati tisztviselőknek. Az átalakítást egyebek mellett azzal indokolta, hogy az elmúlt két évtizedben az önfenntartás és az önszerveződő képesség elveszett az önkormányzati rendszerből. Mint mondta, a jövőben egyfajta településmenedzsment-szemléletet várnak el az önkormányzatoktól. Feladat és vagyon együtt kerül át A változtatások szükségességét indokolva kitért arra is, az önkormányzatoknál az elmúlt húsz évben olyan mennyiségű állami feladat halmozódott fel, hogy inkább állami feladatmegoldó intézményeknek számítottak. Közölte, ezért szabályozták újra, illetve választották szét az állami és önkormányzati feladatokat. Úgy vélte, ennek egyik első lépése, a hivatásos katasztrófavédelem állami átvétele viszonylag zökkenőmentes volt. A járások kialakításáról szólva elmondta, az államigazgatási feladatok, így az okmányirodák átvétele azt is jelenti, hogy nemcsak a feladat, hanem az ahhoz kapcsolódó vagyon is elkerül majd az önkormányzatoktól. Szavai szerint az önkormányzatoknak az államigazgatási feladatok átadása után kezdetben meglehetősen nehézkes működéssel kell számolniuk, mert a hivatalok érintett személyi állománya is a járási hivatalokba kerül. CET-es demonstráció A közszolgálati egyetemen megrendezett konferenciára érkezőket az épület előterében demonstrálók fogadták, akik a megjelent újságíróknak arról beszéltek, jelenlétükkel a Duna-parti CET kulturáliskereskedelmi központ megnyitását és az alvállalkozók kifizetését akarják elérni a főváros vezetőinél. Kanász István, a CET főépítésvezetője közölte, azt szorgalmazzák, a főváros vezetői üljenek le velük, folytassanak érdemi tárgyalásokat, hogy megtörténhessen az épület műszaki átadás-átvétele, és kifizessék a több mint egymilliárd forintot, amire már több mint egy éve várnak a vállalkozók. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 5

6 A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) tavaly tavasszal kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárását időközben leállították, de a belső beépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll. ATV Egyenes beszéd Vendég Galló Istvánnné letölthető interjú Interjú a volt megyei fenntartású, állami kézbe került intézmények sorsáról, sikertelen vezetői pályázatairól beszélgetett Magyar Hírlap Egyeztetnének az egyházak a hittanról Jövő szeptembertől bevezetik a kötelező hittan-, illetve erkölcstanoktatást az iskolákban Számos tisztázatlan kérdés van még a kötelező hit- és erkölcsoktatás bevezetése kapcsán hívja fel a figyelmet a református szakértő, aki egyeztetéseket sürget. Információink szerint a keresztény egyházak részéről a napokban közös álláspontot készítenek elő az esetleges tárgyalásokra. A kötelező hittan-, illetve erkölcstanoktatás jövő szeptemberi bevezetése kapcsán az egyházak és az oktatási kormányzat közötti mihamarabbi egyeztetéseket sürgeti nemrég közzétett tanulmányában Papp Kornél református oktatási szakértő. Korábban a keresztény egyházak közös közleményben javasolták lényegében ugyanezt. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a napokban egy konferencián jelentős munkának nevezte az előkészítést és a végrehajtást, kiemelve, a társadalomban nagy a várakozás az oktatási rendszer átalakítása, ezen belül egyebek mellett a hittanoktatás és az erkölcstanoktatás kötelező bevezetése kapcsán. A tárcavezető beszélt arról is, a hitoktatóknak elemzőképességgel és filozófiai ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint egyszerre kell elbeszélőknek és evangélistáknak lenniük, meg kell találniuk a mélyebb értelmét az általuk elmondott elbeszéléseknek, amelyeket az emberiség történetébe is kell helyezniük. Papp Kornél szerint a köznevelési törvény megjelenése után számos egyházi fórumon értették félre az állami általános iskolákban bevezetendő erkölcstan vagy az egyházak által szervezett hit- és erkölcstan kötelező tanórai foglalkozások közé kerülésének jelentőségét. Tanulmányában leszögezi, a jogszabály nem szól a nem állami és a nem egyházi fenntartású általános iskolák helyzetéről. Nem tisztázott tehát azon intézmények helyzete sem, amelyek január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek, azonban fenntartásuk jogát az önkormányzatok köznevelési szerződés keretében határozott időre visszakapják. Amennyiben a készülő végrehajtási rendeletek ezen intézményi kört nem tekintik majd az állami fenntartás részének, úgy az önkormányzati intézményekben szervezhető hittanoktatás az egyéb intézménytípusokban óvoda, középiskola vagy kollégium szervezhető fakultatív hittanoktatáshoz lesz hasonló, a korábbiakhoz képest minimális eltéréssel vélte. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 6

7 A szakértő rámutatott, az úgynevezett fakultatív hit- és erkölcstanoktatást az állam finanszírozza. Súlyos feszültséget jelent viszont szerinte az óradíjak alacsony mértéke, az erkölcstanoktatás, illetve a hit- és erkölcstanoktatás párhuzamos tartása esetén a helyzet még tarthatatlanabbá válik. Azonnali feladat a évi állami költségvetés előkészítésének szakaszában egyeztetés kezdeményezése a jövő szeptembertől érvényes finanszírozásról szögezte le Papp Kornél. Megkeresésünkre egyelőre nem válaszolt az oktatási államtitkárság. Arról érdeklődtünk, hol tartanak az egyeztetések az érintett egyházakkal a témában. Úgy tudjuk, ezek még nem kezdődtek el, a napokban mindenesetre a keresztény egyházak közös álláspont kialakításába foghatnak, hogy minél egységesebb javaslatokkal készüljenek a tárgyalásokra. Információink szerint egyébként a tervezett szabályozás részleteiről a szaktárca a minap már megküldött egy előzetes tervezetet az érintetteknek. Eduline Újabb "titkos terv" szivárgott ki Hoffmann államtitkárságáról: ez a jövő? Tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólus kialakításáról szól az az MTI birtokába került javaslat, amely szerint kismértékben tovább csökkennének a felvételi keretszámok, és 2013-tól be kellene vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozást. Az 56 oldalas, március végén készült, a nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól szóló kormányhatározat mellékleteként összeállított dokumentumot a kormány még nem tárgyalta. A felsőoktatási pólusok kialakításának rendező elveként azt rögzítik, hogy egy profil legfeljebb 3-5 helyen legyen jelen az országban, az intézményfejlesztési tervezés egyik feladata a telephelyek rendszerének felülvizsgálata. A tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola. Az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem. A közép-magyarországi műszaki felnőttképzési pólus része lenne az Óbudai Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szent István Egyetem Ybl kara és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A középmagyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. A középmagyarországi orvostudományi kutatóegyetemi pólust a Semmelweis Egyetem (SE) alkotná. A középmagyarországi kiemelt nemzetközi universitas pólushoz az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) és a Corvinus egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. A közép-magyarországi művészeti KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 7

8 klaszter felsőoktatási pólushoz a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Táncművészeti Főiskola, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tartozna. A dokumentumban az olvasható: a fejlesztési pólusok, támogatási prioritások meghatározásakor elvi jelentőségű, hogy azok a főiskolai és felnőttképzési vidéki központok, amelyek meghatározó társadalmi értéket képviselnek az adott régióban, megőrizendők, és fenntartásukat biztosítani szükséges. Konkrét cél továbbá legalább 1-3 intézmény (vagy intézményi konzorcium) teljesítményének olyan irányú fejlesztése, hogy nőjön azok nemzetközi ismertsége és elismertsége, illetve azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást. Az anyag melléklete ilyen intézményként határozza meg a Debreceni Egyetemet, a Szegedi Tudományegyetemet és az ELTE-t. Rögzítik azt is: a kabinet a képzési területekre meghatározza a középtávú támogatási (ösztöndíjazási) tervet, amely alapján kidolgozzák az intézményi szintű középtávú támogatási terveit tól vezetnék be az új finanszírozási rendszert A javaslat szerint 2013-tól be kell vezetni a képzés, a fejlesztés és a kiválóság céljait támogató hárompilléres finanszírozás rendszerét. A költségvetési támogatáson belül 60 százalékot tenne ki a képzési, 30 százalékot az intézményi, 10 százalékot a kiválósági támogatás. A kiemelt felsőoktatási intézmények, ha kutató egyetemi címet is szereznek, mindkét rendszer mutatói alapján többlettámogatást kapnak a minősítés célrendszerének megfelelően. A többlettámogatás forrása a felsőoktatás költségvetési támogatásának körülbelül 10 százaléka. Az állami támogatás kizárólag mennyiségi bemeneti (hallgatói, dolgozói létszám) tényezőkre alapuló jelenlegi modelljéről olyan vegyes modellre kívánnak átállni, amely fejlesztéscentrikus támogatási elemeket is tartalmaz. A felsőoktatás szereplőivel partnerségben kidolgozandó új modell a költségvetési források egy részét a felsőoktatási intézmény fejlődési-fejlesztési képességének és stratégiai célkitűzéseinek fejlesztéspolitikai értékeléséhez rendeli. MTV Híradó április 11. A Pedagógusok Szakszervezete szerint gazdátlan a közoktatás Pillanatnyilag gazdátlan a közoktatás rendszere és rendkívül nagy a bizonytalanság - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerdán Budapesten. Galló Istvánné minderről az Államosítás előtt, után és közben - zavaros jövőkép címmel rendezett sajtótájékoztatón beszélt. Szerinte a bizonytalanságot az is fokozza, hogy nem lehet tudni, az iskolák államosítása pontosan miként zajlik majd, és félő, a tanárok úgy mennek el a nyári szünetre, hogy nem tudják, milyen változásokra számíthatnak az új tanév kezdetétől. A PSZ vezetője szólt arról, hogy a legutóbbi hírek szerint az iskolák működtetését, azaz a közüzemi számlákat, a karbantartást és más dologi kiadásokat az önkormányzatok fizetnék, az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 8

9 intézményfenntartás, tehát az osztályok, csoportok számának meghatározása, a pedagógusálláshelyek betöltése, illetve az intézményvezetői kinevezések és a pedagógusok munkájának ellenőrzése pedig állami feladat lenne. Az érdekvédő felidézte Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára keddi, egy budapesti konferencián mondott szavait, amelyek szerint az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon január 1-je után is az önkormányzati rendszer része marad, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve azt finanszírozza. Galló Istvánné nézete szerint ezzel a "mindent az állam vesz át" elve megdőlt. Az államosítás a kormányzat által elképzelt gyors tempóban végrehajthatatlan, mivel 4169 iskoláról, ezen belül 5923 telephelyről van szó, és 1 millió 418 ezer tanulót, valamint 121 ezer 518 pedagógust érint - tette hozzá. Megemlítette, nem látják az államosítás pénzügyi fedezetét a költségvetésben, mert a járási kormányhivatalok még nem álltak fel, és nem lehet tudni, hogy azokat miből finanszírozzák, hogyan fog felállni ez a rendszer, és miként tisztázzák a hatásköröket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a költségvetés a jövő évben sem költ majd annyit a közoktatásra, amennyi az államosításhoz szükséges lenne. Mint mondta, információik alapján jelenleg több helyütt, így Baranya és Csongrád megyében, illetve Vácott egyházakkal - utóbbi városban a baptistákkal - tárgyalnak az önkormányzatok, ami szerinte azt jelzi: a településeken nem látják biztosítva, hogy ha az államhoz kerülnek az iskolák, akkor megmaradhat az oktató-nevelő munka sokszínűsége. A PSZ csak akkor támogatja az iskolaátadást egyházaknak, ha abba az összes érintett szülő beleegyezik, mert ideológiailag semleges oktatást kell nyújtani. Nem biztos, hogy a helyi pedagógusok összessége meg tud felelni az egyházi elvárásoknak, ráadásul ők az egyházi átvétel esetén nem lesznek közalkalmazottak - jegyezte meg. Galló Istvánné felemlítette: a közoktatás államosításával az is probléma, hogy több mint 500 intézményt újítottak fel részben EU-s pénzekből, a támogatás kritériuma pedig az volt, hogy öt évig ne legyen fenntartóváltás. Úgy látja, az intézmények működtetése ezért maradna az önkormányzatoknál. A PSZ vezetője súlyos, megmagyarázhatatlan szakmai hibának nevezte, hogy noha Szigetszentmiklóson a döntéshozók a két pályázó közül egyiket sem tartották alkalmasnak az igazgatói posztra, mégis közülük választottak egyet ideiglenes vezetőnek a Batthyány Kázmér Gimnázium élére július 31-ig. Ráadásul nem vették figyelembe sem a tantestület, sem a szülők véleményét, mert ők a másik jelöltet támogatták, ezért a tantestület felháborodása jogos - jelentette ki. Magyar Hírlap Rektorokat nyugdíjaznak Nem tartja komoly gondnak a rektori konferencia elnöke azt, hogy az állami felsőoktatási intézmények tucatnyi vezetőjét érintik a kinevezések szigorúbb feltételei. Visszamenőleges hatállyal problémás értelmezni a rektori kinevezéseket, de a törvényt elfogadjuk, az mindenkit kötelez mondta lapunknak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április 16. 9

10 Pécsi Tudományegyetem rektorát az új felsőoktatási törvényről kérdeztük, amely szigorúbb feltételekhez köti a vezetőválasztást, rektori posztot e szerint csak 65 éves korig lehet betölteni, legfeljebb két cikluson keresztül. A türelmi időszak június 30-ig tart, addig az idősebb, vagy a már kétszer újraválasztott rektoroknak, rektorhelyetteseknek, dékánoknak és főigazgatóknak távozniuk kell. A korábbi, 2005-ös jogszabály szintúgy csak kétszeri megválasztást és 65 éves korig tartó kinevezést engedélyezett, de egy 2007-es lazításnak köszönhetően a szenátus kétharmados többséggel dönthetett úgy, hogy a rektor 70 éves koráig vezesse az intézményt, vagy harmadjára is megkaphatja a kinevezést. Bódis József éppen e kétharmados többségre hivatkozva megjegyezte, ugyan jobb lett volna, ha a jelenlegi vezetők még felmentést kapnak a szabály alól, ugyanakkor nem tartja problémának a kérdést, szerinte az intézmények fennakadás nélkül eleget tesznek az új vezetők kinevezésének. A 28 állami egyetem és főiskola közül négy rektort érint az életkori szigorítás: Szekeres Tamás (Széchenyi István Egyetem) augusztusban már 69 éves lesz, Magda Sándor (Károly Róbert Főiskola) nemrég ünnepelte 66. születésnapját. Patkó Gyula (Miskolci Egyetem) és Solti László (Szent István Egyetem) az idén tölti be 66. életévét. Rudas Imre (Óbudai Egyetem) és Hauser Zoltán (Eszterházy Károly Főiskola) már harmadik ciklusát tölti. Féltucatnyi intézményben a következő egy-két évben jár le a már egyszer újraválasztott rektorok kinevezése. Origo Összevissza nevezi ki az iskolaigazgatókat az állam Napok óta tiltakoznak a szigetszentmiklósi gimnázium tanulói és tanárai az ellen, hogy az állam új igazgatót akar rájuk tukmálni. Nemcsak a Pest megyei iskolában áll a bál, kilenc megyében kell hirtelenjében igazgatót keríteni az iskolák élére, de a legtöbb helyen rutinnal elejét vették a vitáknak. Hoffmann Rózsa kedden a parlamentben azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy az igazgatóválasztás nem demokratikus folyamat, a szülők és a tanárok legfeljebb javasolhatnak, de végül úgyis az állam fogja eldönteni a kérdést. Nem tudom minősíteni azt, aki kitalálta, hogy árpilis elsejével legyen a váltás. Utána jön az érettségi, a vizsgák, az évzárás. Az igazgató elkezd egy évet, de nem ő ballagtatja el, nem ő búcsúzik el a gyerekektől" - mondta az [origo]-nak Czita Zoltán a szigetszentmiklósi Batthyány Kázmér Gimnázium korábbi igazgatója. Czita Zoltánnak március végén szűnt meg az igazgatói megbízatása azokkal az igazgatókkal együtt, akik a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerülő középiskolákat vezették. Az április elsejével megüresedett igazgatói helyekre a fenntartó, azaz az állam szűk határidővel pályázatot írt ki. A szigetszentmiklósi Batthyány gimnáziumban azután csaptak fel az indulatok, hogy a fenntartó, a Pest Megyei Intézményfenntartó Központ (PMIK) érvénytelennek nyilvánította az igazgatói pályázatokat az egész megyében, és egy olyan igazgatót nevezett ki az iskola élére, akit se a tantestület, se a szülők, se a diákok nem támogattak. Pest megyén kívül azonban még nyolc megyében nyilvánították érvénytelenné az igazgatói pályázatokat, ami azt jelenti, hogy egy hónappal az érettségi előtt Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Zala megyében is új pályázatot kell kiírni. Megosztja az iskolát a pályázat KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

11 Felháborította a tantestületet a dolog" - mondta az [origo]-nak egy olyan iskola igazgatója, ahol az elmúlt két évben már négyszer írtak ki pályázatot az igazgatói posztra. Miután a megyei intézményfenntartó március végén érvénytelenítette a legutolsó pályázatot, az iskolában ismét, immár ötödszörre is el fogják kezdeni az eljárást, jelenleg ugyanis csak ideiglenesen megbízott igazgató vezeti az intézményt. "Két pályázó van, és a tantestület megosztott" - mondta a neve elhallgatását kérő igazgató, aki szeretné megtartani helyét, ezért újra pályázik. A megosztottság szerinte azért nem jó, mert "durva kampány" folyik az iskolában, a csoportok minél több tanárt és diákot próbálnak a saját pártjukra állítani. Ez szerinte nem rendkívüli, a korábbi pályázatoknál is ez történt, a versengés azonban az új pályázat kiírásával el fog húzódni. Ráadásul az ilyen pályázatoknál össze kell hívni az iskolai szerveket, például a tantestületet és a szülői tanácsot, amelyeknek véleményezniük kell a jelöltek pályázatait. Ezek az igazgató szerint időigényes feladatok, mert például minden ülésről jegyzőkönyvet kell írni. "Jócskán elveszi az időt a valódi munkától" - mondta. A rutin megoldja a problémát "Átgondolatlan, elhamarkodott döntés" - mondta az [origo]-nak az iskolaigazgatói pályázatok kiírásáról Mendrei László, a Pedagógusok Demokratikus Szövetségének vezetője. Mendrei extrémnek nevezte, hogy ilyen gyorsan követik egymást a pályázatok, ráadásul rossz időzítéssel. Az érettségi előtt ugyanis szerinte "nem tesz jót a pedagógiai munkának", hogy a pályázatok véleményezésével is foglalkozniuk kell. Nem minden iskolában okoz éles konfliktusokat a pályázat sikertelensége, zavart azonban igen. "Ez egy bevett gyakorlat, teljesen megszokott dolog ötévenként" - mondta az [origo]-nak az igazgatói pályáztatásról Rója István, a makói József Attila Gimnázium igazgatója. Azt azonban "kissé sűrűnek" nevezte, hogy csak két éve nevezték ki igazgatónak, és máris újra pályáztatás zajlik. "Azt nem mondom, hogy nem zavar, de ez van" - tette hozzá. A gimnázium élére rajta kívül még egy jelölt pályázott, aki azonban teljesen ismeretlen az iskolában, így a tantestület egységesen Rója pályázatát támogatta. "Így nincsen vita, ami megoszthatná az iskolát" - mondta. Szerinte emiatt a tanítás szintjén sem jelenik meg semmilyen konfliktus. A jelöltek pályázatát az iskolai szervezeteknek is véleményezniük kell, ez Rója szerint náluk "gyorsan lemegy", elsősorban a rutin miatt. Azt azonban a fenntartó velük sem közölte, hogy miért kellett érvényteleníteni a pályázatokat. A dátumokba zavarodtak bele Az eddig megyei kézben lévő iskolák az új közoktatási törvény szerint átkerültek állami kézbe, a fenntartók pedig a megyei intézményfenntartó központok lettek. Az intézményfenntartó a megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízotton keresztül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) irányítása alá tartozik. A szakmai felügyeletet azonban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) látja el, az iskola vezetőit is az erőforrás miniszter nevezi ki, miután a pályázat elbírálása után az intézményfenntartó vezetője a megyei kormánymegbízott egyetértésével a miniszter elé terjeszti a vezetői posztra szóló javaslatát. Az [origo] megkereste a KIM-et és a Nefmit is, arra voltunk kíváncsiak, hogy miért kellett kilenc megyében érvényteleníteni az iskolaigazgatói pályázatokat. Megkeresésünkre a Nefmi azt válaszolta, hogy a témában a megyei intézményfenntartó központok az illetékesek, a KIM pedig egy korábbi közleményét küldte el, amely szerint azokban az iskolákban, ahol március 31-én lezáruló pályázati KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

12 kiírás nem volt eredményes, új pályázatot írnak ki április 15-ei határidővel. A közlemény azt nem említette, hogy miért nem voltak eredményesek az említett pályázatok. Szerdán megkerestük mind a kilenc érintett megyei kormányhivatalt. A Zalai, a Fejér megyei és a Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központ azonban csak annyival indokolta a pályázatok érvénytelenségét, hogy azt "jogszabály-értelmezési problémák okozták". A Csongrád és a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal az idevágó kormányrendeletet idézve annyit mondott, a pályázat azért lett érvénytelen, mert "nem vezetett eredményre, nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást". Ennek okairól azonban nem beszéltek. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal szerint a megyében azért lett érvénytelen a pályázat, mert valamennyi pályázati kiírásban helytelenül szerepelt a megbízás időtartama. A törvény szerint ugyanis magasabb vezetői megbízás az év során bármikor öt évre adható. Nevelési-oktatási intézmény esetében azonban mindenképpen július 1-je és augusztus 15-e közé kell esnie a megbízás utolsó napjának, akkor is, ha az ötéves határidő egyébként ennél az időpontnál korábban vagy később járna le. Győr-Moson-Sopron megyében e miatt a hiba miatt hét iskolában kell új pályázatot kiírni. Pest megyében sok hiba volt a pályázatban A korábbi pályázat sikertelensége a szigetszentmiklósi gimnáziumban okozta a leglátványosabb konfliktust. A fenntartó PMIK ugyanis a tantestület, a szülők és a diákok választásával szembemenve nem a korábbi igazgatót, Czita Zoltánt nevezte ki ideiglenes igazgatónak az új pályázati eljárás lezárásáig, hanem a másik pályázót, Mede Norbertet. Ezt jogilag megtehette, ugyanis a jogszabály szerint az iskolai szerveknek csak véleményezési joguk van. A kinevezés azonban egyedülállónak számít, ugyanis az [origo] kérdéseire válaszoló kormányhivatalok szerint más megyékben mind a korábbi igazgatók maradtak az iskolák élén, és az új pályázatig hátralévő négy hónapra nem neveztek ki új igazgatót. Az intézményfenntartó központ szerint Pest megyében a pályázatot azért nyilvánították érvénytelennek, mert a pályázati felhívásokból hiányzott a személyes adatkezeléshez való hozzájáruló nyilatkozat előírása, az öt év szakmai gyakorlat igazolásának követelménye és az elbírálási határidő is tévesen szerepel a pályázatban. Ráadásul nem teljesült a pályázatok benyújtására vonatkozó 30 napos határidő követelménye. Utóbbi miatt az intézményfenntartó szerint nem ők a felelősek, hanem a Nemzeti Közigazgatási Intézet, amely túl későn jelentette meg a pályázatot. Az érvénytelen pályázat miatt a Pest megyei iskolák egy részében a régi vezetőt, máshol a tantestületből pályázó más pedagógust bízták meg az igazgatói feladatokkal. Utóbbi kategóriába tartozik Mede Norbert kinevezése a szigetszentmiklósi gimnáziumban, amelyet azonban élénk tiltakozás követett a tantestület, a diákok és a szülők részéről. Az iskola tanárai közül 22-en Mede kinevezése után közölték, hogy tiltakozásul lemondanak osztályfőnöki megbízatásukról, a diákok petíciót indítottak ellene, szerdán pedig többen is azért hiányoztak az iskolából, hogy így tiltakozzanak Mede kinevezése ellen. A tanárok szerint szakmailag teljesen indokolatlan Mede kinevezése, többen pedig politikai indokokat sejtenek a háttérben. A PMIK az [origo]-nak azzal indokolta Mede kinevezését, hogy a pályázaton a volt igazgató pályázata mellett "ugyancsak magas színvonalú, proaktív vezetői elképzelésekben gazdag pályázati munkát nyújtott be, a pályázati meghallgatás során szakmai fejlesztési elképzelései meggyőzőek és előremutatóak voltak". Ezenkívül a megbízással lehetőségét kívánnak adni Medének, hogy az elképzeléseit "a gyakorlatban is bizonyítani és igazolni tudja". Hoffmann szerint jó a rendszer KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

13 A szigetszentmiklósi igazgatóváltás még a parlamentben is szóba került. Tóbiás József MSZP-s képviselő tett fel kérdést Mede kinevezésről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak. Tóbiás azt kifogásolta, hogy a kormány ebben az esetben elvette a tantestület önrendelkezési jogát. Hoffman erre úgy válaszolt, hogy "egy igazgató kiválasztása nem lehet kizárólag egy demokratikus szavazás eredménye", egy alkotmánybírósági határozat pedig már a 90-es években megszüntette a tantestületnek azt a jogát, hogy a véleménye alapján lehessen az igazgatót kinevezni. "Véleményezési joga van a tantestületnek, a szülőknek, a közalkalmazotti tanácsnak, a diákönkormányzatnak, ezt a jogot gyakorolhatják, de a vélemény nem köti a döntéshozót. És az elmúlt több mint egy évtizednek az igazgatói kinevezési gyakorlata azt mutatta, hogy ez megfelelően működik" - mondta az oktatási államtitkár. A szigetszentmiklósi igazgatóváltás esetében azonban nem felhőtlen a kommunikáció. Szerdán az intézményfenntartó PMIK tájékoztatót tartott a tanároknak az új igazgató kinevezéséről. A tájékozatót a PMIK képviselője az [origo]-nak pozitívnak nevezte, azt mondta, megindult a párbeszéd, a tanárok pedig konstruktívan álltak a helyzethez. Ezzel szemben az általunk megkérdezett tanárok a tájékoztató után azt mondták, hogy bár csillapodtak a kedélyek, "a szakmai kérdésekre kitérő válasz sem érkezett", a PMIK képviselője pedig kizárólag arról beszélt, hogy jogilag szabályszerű volt Mede kinevezése. "Próbálják ránk tukmálni az új igazgatót" - mondta egyikük. Azt is hozzátette, hogy csak azért nem bojkottálják a tanítást, mert nem akarnak kiszúrni azokkal a diákokkal, akiket négy éve az érettségire készítenek fel. Szerdán este fáklyás tüntetést is szerveztek az új igazgató elleni tiltakozásul a szülők. A felvonuláson körülbelül négyszáz diák, szülő és tanár vett részt, transzparenseiken az iskola jelmondata, a "Fidelitate et fortitudine" (hűséggel és bátorsággal) felirat mellett többek között Reményik Sándor "Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!" versidézete is olvasható volt. A szülői tanács által szervezett demonstráción az iskola, valamint a polgármesteri hivatal előtt tartott beszédében Hoffer Barnabás, a tanács tagja, az iskolaszék elnöke azt mondta, az iskola közössége nem engedi, hogy az iskola a "zsákmányszerzés célpontja legyen" ( Sajnos ez a link túl hosszú, és csak akkor nyílik meg, ha a klikkelést követően a kereső sávba a cím után még beírjuk a két utolsó betűt: az ml t. Akkor működik) MTV Híradó április 12. Hoffmann: Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona Az oktatási államtitkár a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács ülésén mondta ezt. A közoktatási intézmények átadás-átvétele során az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona, a tulajdonjogot nem érinti a folyamat - erősítette meg Hoffmann Rózsa. Az oktatási államtitkár az MTI-nek elmondta: a tanács résztvevőinek a közoktatási intézményrendszer átalakításáról számolt be. Az ülésen - tájékoztatása szerint - a legtöbb megszólaló egyértelmű támogatásáról biztosította az átalakítási terveket január 1-jével a települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési szerződés keretében vállalhatják az intézmények működtetését. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

14 Hoffmann Rózsa közölte: komoly megerősítést kapott abban, hogy az oktatási rendszerben gazdaságorientált tananyagokra van szükség, és a nevelés megerősítését, előtérbe helyezését szinte minden oldal pozitívan fogadta. Megerősítő visszajelzéseket kapott a tartalmi szabályozás kérdésében is. Hozzátette: a munkavállalói oldal képviselője, Varga László ismét bírálta, hogy a tankötelezettség 16 éves korig tartson. Hoffmann Rózsa - elmondása szerint - megismételte az eddigi álláspontot: ötven fejlett ország közül negyvenben van ilyen rendszer, és ha Franciaország, Finnország, Dánia jól tud így működni, akkor ezt a kérdést Magyarországon napirenden tartani és kritika alá venni felesleges. Az államtitkár összegzése szerint komoly visszajelzéseket kaptak arról, hogy jó úton haladnak a közoktatás átalakításakor, és a közel kétórás egyeztetést sikeresnek értékelte. A tanácskozás napirendjén az adórendszer eddigi átalakítása és a felnőttképzés helyzete szerepel. A résztvevők tárgyalnak még az NGTT tavalyi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásról, valamint megvitatják a Nemzeti fejlesztési tervet. Az NGTT - mint az érdekegyeztetés országos fóruma - tavaly októberben tartotta alakuló ülését. A kormány, a munkavállalók és a gazdasági szervezetek mellett a tudomány, az egyházak, valamint a civil szféra is képviselteti magát. A testület döntéseket nem hoz, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó feladata van. Magyar Narancs április oldal Hoffmann baltája - Jön a NAT A Nemzeti alaptanterv (NAT) jelenlegi tervezete elődei számos eredményét viszi tovább (nemritkán szó szerinti idézetek formájában), itt-ott javít is rajtuk ezt-azt, sok tekintetben azonban súlyos visszalépésnek ígérkezik. A tervezet társadalmi vitája egy hónapja ért véget, és talán már a napokban kiderül, mit fogadtak meg az illetékesek a titkos és nyilvános bírálatokból. A talán legátfogóbb kritikát jegyző Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szerint az "eklektikus" munka valóban magán viseli egy innovatívabb tantervfejlesztési kultúra kéznyomát, készítésében számos nagy tudású és tapasztalatú, rutinos szakember vett részt. Azt, hogy a végeredmény valamivel rosszabb a felemásnál is, a lehetőségeket erősen behatároló köznevelési törvény és az azt nyélbeütő megrendelők elvárásai magyarázzák. A mester és tanítványai Az elvárások nemcsak a köznevelési törvényben, de a munkát koordináló NAT-bizottságban is felszínre kerültek, még ha forrásaink arról számoltak is be, hogy közvetlenül senki nem kívánt beavatkozni a munkájukba. A bizottság tagjai közül Aczél Petra Katalin a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE - Hoffmann Rózsa szűkebb pátriája) oktatója, Bagdy Emőke szintén egyházi felsőoktatási intézményben, a Károli Gáspár Református Egyetemen dolgoz~k, de a Pázmány által kiadott Mester és Tanítvány c. "konzervatív pedagógiai folyóirat" szerkesztőbizottságának is tagja. (A lap alapító főszerkesztője Hoffmann Rózsa.) Dobos Krisztina is egyházi oktatási intézményből, a Fasori Evangélikus Gimnáziumból érkezett a grémiumba. A tantervkészítés szakmai munkálataiban oroszlánrészt vállaló Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet jelenlegi vezetője, Kaposi József korábban évekig. Hoffmann kollégája volt a PPKE Hoffmann által KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

15 vezetett Pedagógiai Intézetében, a Mester és Tanítvány rendszeres szerzője. Tag még Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár is. Szintén a Mester és Tanítványban publikál többnyire Sályiné Pásztor Judit, a PP KE oktatója, a NAT magyar nyelv és irodalom műveltségterület szakmai műhelyének elnöke. A 2oo5-ös irodalom érettségiről szóló mű társszerzője a műhely tagjai közt szintén helyet foglaló Pelczer Katalin. A NAT-bizottság alatti "alapfokú iskolatípus bizottság" vezetője Hegyváriné Pauló Mária, a Magyarországi Evengélikus Egyház Budapesti Kollégiumának igazgatója, aki 2006-ban Domony fideszes polgármesterjelöltje volt. A Testnevelés Szakmai Műhely társelnöke, Ónodi Szabolcs a bonyhádi evangélikus iskola igazgatója, Fidesz-KDNP-színekben helyi képviselő, a MOS tagja, és nemrég még Schmitt Pál személyes tanácsadója is lehetett. A közoktatási törvény arra törekedett, hogy központi utasításokkal irányítsa és kontrollálja minden iskola életét Battonyától Nemesmedvesig: ez megjelenik a NAT-ban is, elsősorban a NAT-ba visszaírt, azt csordultig töltő konkrét tananyagok révén. Hoffmann Rózsa a tiltakozók megnyugtatására pár hete baltával ígérte slankítani a terjedelmes dokumentumot - és azt már sokszor bizonyította, hogy tényleg nem szikével szeret operálni. A rengeteg megtanítandó anyag kényszere a feldolgozás leggyorsabb módját, a magyar pedagógiai kultúrában amúgy is nagy hagyományú "leadást", "lediktálást" hívhatja elő a tanárokból, az élményközpontú oktatást, a tanulók bevonásán, részvételén alapuló metódusokat háttérbe szorítva. Ráadásul, ha egyen tananyagot kell leadnia mindenkinek, nemigen marad mód és idő az eltérő családi-szociális hátterek, adottságok és érdeklődés figyelembevételére. Szemben tehát azzal, amit az oktatási kormányzat a köznevelési törvény tervezeteiről szóló viták kezdete óta mond, az egységesítés nem a felzárkózást, hanem a további leszakadást segíti elő. Ez a tananyag mennyiség a közismereti tárgyakra jutó- nem utolsósorban Hoffmannék eredményes erőfeszítéseinek köszönhető - jóval kevesebb idő miatt a szakiskolákban, de még a szakközépiskolákban is megtaníthatatlan, vagyis az "egységes műveltségi minimum" valójában csak a gimnazisták, az elit műveltsége lesz. Ráadásul a pedagógiai innovációt a legfelsőbb szintű szabályozás agyonrészletezett előírásai blokkolják. A tananyag központi előírása és óriási mennyisége statikussá teszi az alaptantervet, amely hiába hangoztatja az élethosszig tartó tanulás fontosságát lépten-nyomon, ha a műveltség örök "tartalmait" verik bele a diákokba ahelyett, hogy minél inkább képessé tennék őket új "tartalmak" elsajátítására. Félő, hogy az utóbbi években beindult, főleg a tanárok kreativitására építő, uniós támogatással kidolgozott programcsomagok végképp befulladnak, mivel egyszerűen nem lesznek kompatibilisek a NAT mindent központilag előíró szabályozásával. Amellett, hogy az ezekbe ölt eddigi munka kárba veszhet, folytatása ellehetetlenül, a támogatási összegekkel sem lesz könnyű elszámol ni - azaz akár még fizetni is kell azért, hogy önmagunknak kárt okozhassunk. Az, hogy a NAT ennyi konkrét tananyagot ír elő, jóformán értelmetlenné teszi az alternatív kerettantervek akkreditálásának a köznevelési törvényben meghagyott lehetőségét is még azelőtt, hogy egyáltalán tudni lehetne, milyen szempontok döntik el, melyik kerettantervet akkreditálják. Amennyiben a hoffmanni balta valóban jelentősen megfaragná a tananyagot, az persze esélyt jelenthet az alternatív iskolák számára, hogy saját kerettantervük összeegyeztethető legyen az így nagyobb mozgásteret biztosító NAT-tal. Erkölcs, haza, nevelés Ami a tananyag visszaemelésén kívüli, további újításokat illeti, a "liberális értékrelativizmus" elleni harc jegyében készülő NAT-ot az erkölcsi és hazafias nevelés rehabilitálásával reklámozzák, noha az ilyen KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

16 utalások a jelenleg hatályos jogszabályból és elődeiből sem, hiányoztak. Az államtitkárság például imád úgy tenni, mintha az etika oktatása eddig senkinek sem fordult volna meg a fejében. Hoffmann már egy 2002-es, kormányváltás utáni előadásában úgy emlékezett, hogy "az előző kormányzati ciklusban szerepelt a kormányprogramban, hogy (...) javítani kell az erkölcsi nevelést, be kell vezetni az etika oktatását (...) Némi kitérők és nemleges állásfoglalások után 2001-ben végül is bekerült a kerettantervbe, hogy a közoktatás tizenkét évében két éven keresztül a hetedik és a tizenegyedik évfolyamon - kötelező lesz heti egy órában az etikaoktatás." Az ember és erkölcsismeret oktatása ezzel szemben már az 1995-ös első Nemzeti alaptantervben szerepelt, 2001-ben viszont az egyharmadára (vagyis a szóban forgó két évfolyamra) csökkent az óraszáma. Az erkölcstan jelenlegi formájában a felekezeti hittannal áll párban, közülük az egyik kötelezően választandó. Ezzel kapcsolatban kifogásolható, hogy a tanulóknak a választáskor számot kell adni világnézetükről, és az is, hogy míg az erkölcstan oktatását állami tantervek szabályozzák, addig a hittantanítás tartalma és módja teljes mértékben az egyház döntésétől függ. A terv védelmében azt szokás felhozni, hogy Európa számos országában is így csinálják. A legtöbbet hivatkozott finn példa azonban markánsan eltér a hazai tervektől: ott ugyanis az állam megszabja, hogy mit tanítson az egyház iskolai hittanként, nálunk viszont teljes mértékben a felekezetekre bízza ezt. Az egyházak tehát úgy léphetnek be az állami oktatásba, hogy az állam semmilyen módon nem korlátozza őket saját szempontjaik érvényesülésében. (Ez, ha nem is igazán súlyos, de mégiscsak visszalépés állam és egyház viszonyában.) Másrészt sokan éppen a leendő iskolai hittanosok védelmében mondják, hogy a két tárgy nem felcserélhető, az ember- és társadalom ismeretet is magában foglaló etika oktatásában való részvételre mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani. A NAT vonatkozó részei a bírálók szerint nem fogadják el az értékpluralizmust, egyetlen erkölcsi értékrendet ismernek el; nem a problémaérzékenységet kívánják fejleszteni, hanem az "igaz értékrendet" közvetíteni és számon kérni. Tény, a szövegben ezzel ellentétes deklarációk, sőt ezzel valóban ellentétes szellemiségű passzusok is találhatók. A kidolgozásban részt vett a téma két elismert szakembere, Lányi András és Jakab György is. Lányi, aki a szakmai műhelyek munkáját irányító NAT-bizottságnak is tagja, maga is számos kifogást fogalmazott meg az erkölcstan oktatásáról rendezett február végi minisztériumi vitán. A további társadalomtudományokról is vegyesek a benyomások: lényegében mindenki dicséri a pénzügyi nevelés hangsúlyossá válását, ugyanakkor éles kritikák is megfogalmazódtak, elsősorban a történelemoktatás miatt. A pedagógiai kifogások ugyanazok, mint a többi területen: a tananyag túlzott mennyisége. il, történettudományiak - elsősorban a Történelemtanárok Egylete (TIE) megfogalmazásában - főleg azt nehezményezik, hogy a reprezentatív személyiségek életútjának bemutatása, a királyok, csaták, hadvezérek tematikája a felső tagozaton képeskönyvvé egyszerűsíti a történelemoktatást. A műveltségi tartalmak megfogalmazása nem botrányos, de azért jól kivehető elfogultságot sejtet, a magyar történelemnek kizárólag a kiemelkedő személyiségeiről esik szó, a nemzeti történelemnek nincsenek, csak például a francia forradalomnak vannak "árnyoldalai" a tervezet szerint, melyekről már felső tagozatban és aztán a középiskolában is szót kell ejteni. Az ellenreformáció csak "katolikus megújulás"-ként szerepel. A rendszerváltás, "a Vasfüggöny lebontása és következményei" immáron múlt, "a mai Magyarország" mint önálló történeti korszak "az Alaptörvénnyel" és a "jogállam" hozzá kapcsolódó intézményeivel kezdődik - vagyis a jelenlegi kurzus kétéves pályafutása a tervezetben a magyarság korszakjelölő eseményévé nemesedik. Ezek az elfogultságok még látványosabbá és ijesztőbbé válnak abban a válaszban, amit az anyagot létrehozó szakmai műhely egyik tagja, Katona András adott a TIE-nek. A nemzeti identitás kialakítása indokolja szerinte a jeles történeti személyiségek, példaképek szerepeltetését: a koncepció szerint tehát a nemzeti identitás csak problémátlan azonosulás lehet egy leegyszerűsített nemzeti történelem- KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

17 mel, nem tartozik hozzá a nemzeti múlt problematikus eseményeinek ismerete, kritikus feldolgozása. Katona ráadásul hozzáteszi, hogy mindez persze csak annak fontos, "akinek ez a fogalom (nemzeti identitás) számít valamit". A tantervkészítő levele hemzseg a hasonló kiszólásoktól: "A NAT (...) nem egy világnézethez kötődik ugyan (...), de a magyarság és Európa zsidó-keresztény gyökereit nem kívánja elhallgatni, az európai nagypolitikával ellentétben". Továbbá "az erkölcstan kérdésében sem kell elfogadnunk a TIE álláspontját, mert társadalmunk erkölcsi állapota éppen a kérdés ilyen liberális kezelése miatt jutott - persze több egyéb ok mellett - jelenlegi gyászos állapotába". Talán még elszomorítóbbak a zárómondatok: "Szó esik a hon- és népismereten belül a magyarországi nemzetiségekről is. Egyébként az ő értékeiket nyilván a magyarországi nemzetiségi iskolák a megfelelő súllyal kezelik." Úgy tűnik, Katona szerint az "ő értékeik" megismerése nem az egész nemzeti közösség feladata és lehetősége. Megszokások és kísérletek A "közműveltségi tartalmak", a szerző- vagy műlisták az irodalom oktatásában okozhatják a leglátványosabb gondokat, amit mi sem mutat jobban, mint hogy jobbról és balról is sokaknak támadt ötlete" hirtelen arra, kinek melyik műve tartozzon feltétlenül" a nemzeti műveltségi minimumba. Szükségszerű volt, hogy a kánoniistának a válogatás szempontjait nem tisztázó központi kijelölése ezzel a következménnyel jár: majdhogynem minden és mindenki mellett és ellen is fel lehet hozni méltányolható érveket. Az első körben bekerülő XX. századi szerencsések körében a hagyományos felépítésű művek erős túlsúlya figyelhető meg, például Gion Nándor vagy Szabó Magda könyveinek felülreprezentáltságában. Ugyanakkor Jókai két regényének (lehetőleg A kőszívű ember fiai és Az aranyember) előírása mutatja, mennyire szem elől téveszti az anyag a diákbefogadók vonzalmait. olvasási szokásait, hogyan demotiválja őket egyéb ként remek, pedagógiai szempontból viszont alkalmatlan (hosszú, befogadójáétól gyökeresen eltérő szókincsű) művek bebetonozásával - figyelmeztet a Magyartanárok Egyesülete (ME). A különben teljesíthetetlenül hosszú listák a jelenlegi status quót védik, azokat a szövegeket, ameiyeknek a tanítása amúgy is - néha túlzottan is - kézenfekvő. (Felettébb jellemző, hogy a központi tartalomszabályozás szükségességét a senkitől sem fenyegetett János vitéz "megvédésével" igazolta Hoffmann Rózsa az utóbbi években előadott szinte mindegyik évnyitó beszédében.) Ennek a sok elemében már halott, valódi olvasói hatás kiváltására - legalábbis iskolás életkorban - nem képes irodalmi kánonnak a rögzítése csak arra jó, hogy a folyamatosan változó kulturális környezettől, befogadási szokásoktól teljes mértékben függetlenítse az irodalom tanítását, és az irodalmi műveltség múzeumává tegye az iskolát - egy régen elparentált műveltségeszmény nevében. A kortársak tanítását ugyan előírja a NAT, de Csukás Istvánon kívül egyetlen szerzőt sem nevez meg, a közvetlenül a II. világháború után fellépő Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János az utolsók, akiket említ. A művészeti neveléssel foglalkozó részt kritizálók is jelezték, hogy az énektanítással is hasonló a helyzet: a populáris zene, a tanulók saját preferenciái csak a: középiskola végén.kapnak helyet a tananyagban, egy pedagógiailag nem indokolható kronologikus szemlélet jegyében. Az ME áthidaló javaslata szerint egy-egy téma, motívum, helyzet egymásra reflektáló feldolgozásainak akár a kortárs, populáris kultúrát is bevonó végigkövetése egyszerre fejleszthetné a történeti érzéket és az olvasásiszövegértési kompetenciákat is. A baltával fazonírozott verzió napvilágra kerülésekor meglátjuk, érdekel-e bárkit a különben már igen sokszor és sok formában felvetett ötlet. A magyar nyelv oktatásának szemléleti korszerűtlenségét is joggal bírálja az ME: a NAT nyelv személete túlzottan nyelvtanközpontú, a nyelv működéséhez és használatához kevéssé kapcsolódó ismeretekre (elsősorban a szófajtanra) koncentrál. Úgy vélik a szerzők, hogy a hagyományos nyelvtani kategóriák ismerete nélkül nem lehet "helyesen" beszélni magyarul, és az idegen nyelvek elsajátításának is ez az alapja. Erről a konzervatív pedagógiai közhelyről könnyen belátható, hogy nem igaz: pár éves korban a gyermekek teljes anyanyelvi kompetenciával rendelkeznek anélkül, hogy ismerhetnék a szóban forgó nyelvtani kategóriákat. Az, hogy ismeretük elengedhetetlen az idegen nyelvek iskolai elsajátításához, alighanem még a klasszikus latintanítás fegyvertárából eredő KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

18 feltételezés, ami önmagában is szemléletesen mutatja, hogy a szerzők egy már régen nem létező műveltségképet kívánnak ráerőltetni az azzal semmilyen viszonyban nem lévő valóságra. Mindehhez szorosan kapcsolódik a helyesírási és nyelvhelyességi "normák" átadásának erős túlhangsúlyozása a nyelvi kreativitás fejlesztésének kárára. Még a reál is A természettudományokról szóló rész váltotta ki a legkomolyabb viharokat. Egyszerre támadják konzervatív szemszögből, és tekintik progresszív alapállásból visszalépésnek. Az MTA, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete helyteleníti, a természettudományok saját logikájától, fogalmi rendszerétől idegennek tartja, 'a progresszív pedag6gusok viszont üdvözlik a döntést, hogy a terület oktatása a tervezetben nyitottabbá válik a természettudományok társadalmi vonatkozásaira. A műveltségterület a tudományos belátások és technikai alkalmazásuk kapcsán felvetődő erkölcsi dilemmákra, az egészségmegőrzés, a fenntartható fejlődés problémáira, a mindennapi élethelyzetek kezeléséhez szükséges természettudományos műveltség megszerzésére fókuszál, a hatályos NAT által kitaposott úton továbblépve. Ide kapcsolódik az a törekvés is, amely közös "műveltségi tartalmakat" ad meg a három természettudományi tárgy (biológia, fizika, kémia) oktatásához. Az elképzelés szimpatikus, de ahhoz, hogy e tartalmak mindig mindhárom tárgyat lefedjék, néha valóban meglehetősen erőltetett ötletekhez kell a készítőknek folyamodni. Az egyik leglátványosabb példa az, amikor a fizikának kellene valamit hozzátenni az egészségtudatossághoz, és e kihívásra a sportolás közben végzett mozdulatok mechanikai elemzését tudják ki izzadni magukból a tantervkészítők. A tudósok - többek közt gyakorlóiskolai tanárok véleményére támaszkodva - keveslik a kísérletek előírt minimális számát is, és abban a két irányból érkező bírálatok egyetértenek, hogy az elterpeszkedő tananyag itt is a saját tevékenységen, az élményen, a tapasztalatszerzésen alapuló tanulás esélyeit rontja. A HAT bírálati anyagának e területet tárgyaló szerzői, Csákány Antalné és Nahalka István még tovább mennek: szerintük a kísérletek önmagukban nem garantálják, hogy a tanulók maguktól felfedezzék a megfelelő törvényeket, hiszen ők más, nem természettudományos szemlélettel figyelnek. Ezt is figyelembe kell venni a tanítás során, és szerintük ezzel a NAT tervezet érintett fejezete nem kalkulál. Az MTA óraszámemelést is követel - valóban csak elhanyagolható mértékben nő a természettudományok tanításának óraszáma. Viszont annak ellenére, hogy az e területen tanító tanárok többnyire tragikusan kevésnek érzik a rendelkezésre álló időt, Európában ezüstérmesek vagyunk ezzel az óramennyiséggel. Az, hogy két irányból is támadható a tervezet, újfent azzal magyarázható, hogy szerzőinek egy része a körülményekhez képest igyekezett minél többet megőrizni a hatályos NAT szellemiségéből. Nem is vallottak teljes kudarcot. (Az anyag készítésében részt vett két, a régi NAT-ok elkészítésében is szerepet vállalt tanár, Horányi Gábor és Veres Gábor.) Ezért tulajdonképpen igazuk van a tudósoknak, amikor úgy látják, hogy az elképzelés "akadályozza a kormányzat (...) törekvéseit", amennyiben elsősorban a szemléletformálásra törekszik, és nem arra, hogy a diákok lehetőleg minél nagyobb része természettudományos és műszaki területen végezze felsőfokú tanulmányait a kormány elképzeléseinek megfelelően. Itt tartunk most, várjuk a végsőnek szánt változatot. Hoffmann Rózsa forgatja a baltát, hullik körülötte a forgács, mint a záporeső. Ahhoz azonban, hogy most az egyszer oda csapjon, ahova köll, azt kell feladnia, hogy mindent ő, a hivatala és annak háttérintézményei akarjanak diktálni és ellenőrizni, pirossal aláhúzni, kijavíttatni minden percben, az ország összes osztály termében. Mert ha ez nem megy, akkor a balta sem segít. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

19 Népszabadság április 13. Éhkopp Fájdalom, de arra esély sincs, hogy pont én leszek, aki meg tudja mondani önöknek, hogyan fog festeni mondjuk mához egy évre egy átlagos magyar település közoktatási-közművelődési rendszere, no pláne a költségvetése. Minimum etruszk béljósnak kéne ehhez lennem. A kormány kezdeti nagy mondásaiból mára nem maradt több, mint a kétségbeesett takarékoskodás vagy hogy Szijjártó Péter egykori kedves kifejezését idézzük: a pénzbehajtás, az egyetlen cél az, hogy az államnak minél kevesebb legyen a terhe, miközben mind nagyobb összeg csorog be/vissza a kasszájába. Mindeközben persze lehet arról beszélni, hogy például az állam majd egységesít meg erősíti a felelősségérzetet az önkormányzatokban, de a tény mégiscsak az, hogy a városok megkapják a költséges feladatokat, döntési jogkör nélkül. Lecsupaszítva a dolgot most ott tartunk, hogy az állam majd megmondja, mit és hogyan kell tanítani, kinevezi az igazgatót, az iskolaépület fenntartását pedig az önkormányzat nyakába varrja. Igaz, következetlenséggel legalább nem vádolhatjuk, hiszen ugyanígy járt el a könyvtárakkal és a múzeumokkal is: a megyék megszüntetése után fenntartó nélkül maradt közgyűjteményeket is megkapták a városok, hiába könyörgött a szakma, hogy a szaktárca legyen a gazdájuk. Hogy is lenne az pénzbe kerül. Most ugorjuk át azt a részt, amikor fölemlegetnénk, hogy átlátszó ez a trükközés, hisz hiába tagadják a megszorításokat, az önkormányzatok sanyargatása maga a színtiszta megszorítás, amelynek az emberek látják kárát. Beszéljünk inkább arról, hogy milyen hosszú távú kárai lesznek ennek a hisztérikus kapkodásnak. Az oktatásban például az államosítás nem jelent majd többet, mint hogy a kormány bebiztosítja a maga ideológiai hatalmát, és erővel garantálja, hogy minden gyereket elérjen a keresztény-nemzeti szósszal leöntött konzervatív tananyag. Szó sincs ugyanakkor arról, hogy kihasználnák az ölükbe hullott lehetőséget, és a helyi politikai kötöttségektől mentesen, de a helyiekkel egyeztetve végrehajtanák az oktatási rendszer Hódmezővásárhely-típusú, közpénzből mindenkinek egyformán jó iskolát biztosító átalakítását. Mindehhez hozzájön, hogy ezt az éhkoppot a múzeumok és könyvtárak sem úszhatják meg: sorban zárnak majd be, ami csak addig nem tűnik tragédiának, amíg nem vesszük számításba, hogy ezek az intézmények a legtöbb településen afféle művházként, mindennemű ismeretszerzés végváraiként szolgálnak. Azzal tehát, hogy az állam ideológiai monopóliumot szerez az iskolákban, miközben elsorvasztja a helyi közművelődést, hosszú távon irtózatos rombolást indít el a magyar városokban. Ezzel egyben a felelős állampolgári magatartásra, az öntudatra és a döntésképességre, lényegében a polgárosodásra mond nemet. Húsz év eredményeit teszi tönkre egy csapásra, amit embertelenül nehéz lesz visszacsinálni. Magyar Hírlap Felsőoktatási fejlesztés összevonással KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április

20 A kiszivárgott tervezet csak lehetséges irány, de az biztos, hogy központokat alakítanának ki a gazdasági igények alapján Felsőoktatási képzési és fejlesztési pólusokat alakítana ki az oktatásirányítás. Noha értesüléseink szerint a nyilvánosságra került szakértői anyagban szereplő elképzelések még közel sem a végleges verziót tükrözik, a korábbi nyilatkozatok előrevetítették már az ez irányú gondolkodást. Mint megírtuk, a kormány által még nem tárgyalt javaslat értelmében összesen tizenkét felsőoktatási képzési és kutatás-fejlesztési pólus alakulhat. Úgy tudjuk, a tervezetben szereplő elképzelések korántsem tekinthetők véglegesnek, a dokumentum lényegében egy szakértői tanulmány. Értesüléseink szerint a cél az, hogy a túlburjánzott szakokat némileg visszanyessék. Tény, hogy számos vidéki egyetemnek és főiskolának egyre inkább magántőkét kellene bevonnia, különben fenntarthatatlanná válna, ezen pedig az integráció valamilyen formája segíthet. Sályi Lőrinc, az oktatási államtitkárság politikai tanácsadója egy márciusi konferencián már előrevetítette, hogy felsőoktatási gócpontokat alakítanak ki a gazdaság igényei alapján, de azt is hangsúlyozta, hogy egyik állami finanszírozású intézménynek sem akarjuk elengedni a kezét. A távirati iroda által megszellőztetett tervezet szerint a nyugat-magyarországi pólushoz tartozna a Széchenyi István és a Pannon Egyetem, a dél-dunántúlihoz a Kaposvári Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az Eötvös József Főiskola, az észak-magyarországihoz a Miskolci Egyetem, az Eszterházy Károly és a Károly Róbert Főiskola, az észak-alföldihez a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola, a dél-alföldihez a Szegedi Tudományegyetem, a Kecskeméti Főiskola és a Szent István Egyetem egy része. A Közép-Magyarország régióban hét pólus alakulhat. A műszaki felnőttképzési része lenne az Óbudai és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola és a Szent István Egyetem építéstudományi kara, az agrárt pedig a Szent István négy és a Budapesti Corvinus Egyetem három kara alkotná. A pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez tartozna a Budapesti Gazdasági és a Szolnoki Főiskola, a műszaki-gazdasági kutatóegyetemihez a Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, valamint a Műegyetem. Az orvostudományi kutatóegyetemit a Semmelweis Egyetem alkotná, míg a művészetit a Liszt Ferenc Zeneművészeti, a Színház- és Filmművészeti, valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem, továbbá a Magyar Táncművészeti Főiskola. Kialakítanának egy kiemelt nemzetközi universitas pólust is, melybe az ELTE és a Corvinus Egyetem közgazdaságtudományi karát sorolnák. Az anyag néhány intézmény olyan irányú fejlesztési tervét is szükségesnek nevezi, hogy azok nemzetközi szinten tudják képviselni a magyar felsőoktatást, ezek közé tartozhat a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az ELTE. A jövő évtől hárompilléres finanszírozási rendszert vezetnének be, ebből hatvan százalékot a képzési, harmincat az intézményi, tízet pedig a kiválósági támogatás tenne ki. Az anyag az állami ösztöndíjas felvételi keretszámok további csökkentését is felvázolja, jövőre , 2014-re , 2015-re pedig ilyen hellyel számolva. A lehetséges kurtításnak információink szerint egyszerű oka van: a népességcsökkenés. A településeknél marad az iskolák vagyona Az önkormányzatoknál marad az iskolák vagyona, a tulajdonjogot nem érinti a közoktatási intézmények átadásának-átvételének folyamata erősítette meg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy tegnapi megbeszélésen. Az államtitkár elmondása szerint komoly megerősítést kapott, hogy az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft április