ÖN K O R K É P. Esélyek és lehetőségek. tizennyolcadik évfolyam, szám ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizennyolcadik évfolyam, szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET

2 A Dexia Kommunalkredit Hungary Kft., a a TÖOSZ és az Európai Tanács közösen hirdetette meg meg a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok és és az az Önkormányzati Vezetést Támogató programokat. A Dexia Csoport 1996-ban jött létre, a Credit Local de France és a Credit Communal de Belgique, két piacvezetõ európai helyi közszféra finanszírozási bank szövetségeként. A Magyarországon 2006 áprilisa óta aktív csoport költségvetést kímélõ, testre szabott finanszírozási megoldásokat kínál az önkormányzati infrastruktúra fejlesztési beruházások finanszírozásához valamint a környezetbarát energiaforrások hasznosításához. Továbbra is állunk önkormányzati ügyfeleink rendelkezésére, elsõsorban hosszú-lejáratú hitelnyújtással és kötvény kibocsátással! Dexia Kommunalkredit Hungary Kft Budapest, Horvát u Phone: +36 (0) Fax:+36 (0) info@dexia-kom.hu 2 ÖN KOR KÉP július augusztus

3 TARTALOMBÓL Csak a szocialisták támogatják a közfoglalkoztatás átalakítását tartalmazó szociális segélyezési rendszer módosításáról szóló kor- a szociális segélyezés mányzati előterjesztést. A többi parlamenti erő és az önkormányzati bizottság ülésére meghívott kistérségi képviselők és települési polgármesterek úgy vélték, a cél jó, ám a kormányzat által választott eszközök alkalmatlanok annak elérésére. 5 A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak. 9 A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Miközben nyakunkon a pénzügyi és gazdasági válság a magyar közigazgatás jelentős nemzetközi kihívással találja magát szembe, hiszen 2010-től részese a spanyol belga magyar csoportos uniós elnökségnek. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe? 17 ELFOGYOTT A LAPHOZ MELLÉKELT AJÁNDÉK KOCKANAPTÁRRAL KELLEMES KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN AZ ÖN-KOR-KÉP VALAMENNYI MUNKATÁRSA! Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2009 című kiadványunk elfogyott! TARTALOM L APZ ÁRTA UTÁN A közigazgatási hivatalok ügyében nem született döntés 2 Példát átadó gyakorlatok pályázata 2 PARL AMENT Több mint ezer benyújtott módosító javaslat 3 Napirenden a szociális segélyezés 5 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Arányok és irányok (pályázatokról) 9 TELEPÜLÉSFE JLESZ TÉS ne maradjon önkormányzati beruházás pénz nélkül Beszélgetés Aladics Sándorral, az MFB vezérigatgató-helyettesével 14 KOR-KÉP A magyar közigazgatás Európában 17 Időközi önkormányzati választások 36 Beszédes számok 37 Válság és kezelése 39 Magyar finn konferencia Budapesten 44 Parlagon hever a megoldás? 45 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET ) Vladimír Špidla Budapesten 19 Konferencia Belgrádban 20 Általunk lesz jobb! 20 Európai Ifjúsági Hét 21 Én és Európa párbeszéd 22 A fiatalok erőforrásai, nem pedig problémái a társadalomnak 25 Roma vágyak 27 A romáknak ugyanolyanok a vágyai 28 Az Önarckép projektről 30 Idősbarát Önkormányzat 2008 Bihartorda 31 Az Idősbarát Önkormányzat pályázaton a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének díját kapta: Kelebia 33 POSTAPARTNER PROGR AM Kamarai információs napok 38 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Révbe ért 47 Budapestért Veled Együtt! 48 Közös irányelvek 12 pontban 48 Megváltozott 49 Módosult 50 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) onkorkep@chello.hu Web: Folyóiratunk november decemberi száma az Önkormányzati Minisztérium támogatásával készült Lapzárta: december 5. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

4 LAPZÁRTA UTÁN A közigazgatási hivatalok ügyében nem született döntés Közismert, hogy az Alkotmánybíróság december 31-ei határidővel kötelezte az Országgyűlést, hogy kétharmados szavazati aránnyal elfogadott törvénnyel rendezze a közigazgatási hivatalokra vonatkozó szabályozást. A kérdésről az Országgyűlés december 8-án szavazott. Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottsága december 3-ai ülésén a legnagyobb ellenzéki párt képviselőinek támogatásával elfogadta a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény korábban alkotmánysértőnek minősített módosítással elfogadott 98. (1) bekezdése helyére javasolt szöveget, mely szerint: A közigazgatási hivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve, melyet a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter irányít. A közigazgatási hivatalok illetékessége a főváros és megyék közigazgatási területéhez igazodik. Több megyére, valamint a fővárosra és megyére kiterjedő illetékesség megállapítása esetén az illetékességi terület határa a főváros és a megyék területének határától nem térhet el. A bizottsági módosító javaslat kezdeményezte az Ötv ának új szabályozását, mely szerint: Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közigazgatási hivatalok illetékességi területét és működésének részletes szabályait rendeletben határozza meg. A törvénymódosítási javaslat érintette a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt is, azzal a kiegészítéssel, mely szerint: A közigazgatási hivatal vezetőjének e megbízatása közszolgálati jogviszonyát nem érintve az e törvényben meghatározott eseteken kívül megszűnik a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásával is. Az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatának sürgősséggel történő tárgyalásához az Országgyűlés hozzájárult. A bizottsági törvényjavaslathoz dr. Ódor Ferenc (Fidesz) és dr. Hargitai János (KDNP) képviselők terjesztettek be módosító javaslatot, amelynek lényege, hogy javasolták a bizottsági javaslatból egy mondat törlését, mely szerint: Több megyére, valamint a fővárosra és megyére kiterjedő illetékesség megállapítása esetén az illetékességi terület határa a főváros és a megyék területének határától nem térhet el. Ezzel a módosítással a közigazgatási hivatalok kormány általi regionalizációjának jogalapját javasolták kizárni. A kérdésről az Országgyűlés december 8-án szavazott. Előbb a módosító indítványt vetette el 165 igen és 208 nem szavazati aránnyal, majd az Önkormányzati és területfejlesztési bizottság javaslatáról szavazott a parlament. A bizottsági javaslatot 189-en támogatták, a szocialista képviselők mellett két Fidesz (dr. Fazekas Sándor és Kubatov Gábor), valamint két független (Császár Antal és dr. Gyenesei István) képviselő. A bizottsági javaslatot 187-en elvetették egységesen nemmel szavazott a KDNP-, az SZDSZ- és az MDFfrakció, valamint 134 Fideszképviselő, három független és a szocialista dr. Korózs Lajos is nem gombot nyomta meg. Mindebből következik, hogy a javaslat elvetésre került, így továbbra sincs alkotmányos szabály a közigazgatási hivatalokra vonatkozóan. A kérdés az, hogy miképpen fog működni a közigazgatási hivatali rendszer január 1-jét követően? Sólyom Z. gyakorlatok Példát adó pályázata Jó ötletek, bevált módszerek versenye Hatásos, hatékony, fontos, átlátható, nyitott, fenntartható és megismételhető? Ha mindez igaz az Önök által már bevezetett önkormányzati gyakorlatra, akkor nyújtsa be pályázatát december 31-ig. Az Európa Tanács módszere alapján, és vele együttműködve ugyanis erre hirdetett pályázatot Példát átadó gyakorlatok pályázata néven, a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja keretében a TÖOSZ, a MÖSZ, az MFSZ, az Önkormányzati Minisztériummal, a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel valamint a Dexia Hungary Kft-vel összefogva. Nagyon fontos, hogy a bevált jó megoldásokat más önkormányzatok is megismerjék, tanulhassanak egymástól és továbbfejleszthessék legjobb gyakorlatukat. A program irányítóit tömörítő bizottság ebben az évben úgy döntött, hogy az alábbi területeken lehet pályázni: A lakóhelyhez való kötődés erősítése Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére Befektetők vonzása a helyi gazdasági környezet fejlesztésére. Az egyes kategóriákban egy-egy millió forint az elnyerhető díj a legjobbak számára! A kiírás és a pályázati formanyomtatvány letölthető a TÖOSZ honlapjáról: (Példát átadó gyakorlatok pályázata felirat alatt a jobb oldalon) A szakmai konferenciával összekötött díjátadó ünnepségre április én kerül sor. Sikeres pályázást kíván Önnek a program Irányító Bizottsága! 2 ÖN KOR KÉP november december

5 PARLAMENT 1000 Több mint ezer benyújtott módosító javaslat Nem a kormánynak, hanem az országnak szóló támogatás a költségvetés fő számainak megszavazása érveltek a szabad demokrata vezetők, hozzátéve, elősegítette lépésüket, hogy a parlament elfogadta az állami túlköltekezést akadályozó plafontörvényt. Az előző tervezethez képest további 80 milliárd forint kiadáscsökkentést tartalmaz a javaslat. Az ellenzékiek úgy számolnak, hogy a kormányzat 2008-hoz képest 150 milliárd forintot von ki csak normatívában az önkormányzati rendszerből. A részletes vitában kiderült: a helyi lobbik beindultak, s módosító indítványokkal szeretnének pluszforrást kicsikarni maguknak az önkormányzati vezetők. Mindezt megelőzően az Országgyűlés öt napig tárgyalt az általános vita keretében november elején a es költségvetési törvényjavaslatról. A Ház előtt lévő előterjesztés már a harmadik változat, de A költségvetés megalapozott és korrekt a kormánypártiak szerint, az ellenzékiek viszont tételenként támadják. Nagy az egyetértés az opponálók oldalán abban, hogy a javaslat nem élénkíti a gazdasági növekedést, nem tartalmaz reformelemeket és nagymértékben sújtja az önkormányzati szférát is. A pénzügyi államtitkár szerint a büdzsének nem tiszte a reformok előkészítése. A szocialisták a vitában visszautasították a vidékrombolás vádját. A költségvetést várhatóan december 15- én fogadja el a Ház, de a fő számokat az SZDSZ és a független képviselők segítségével megszavazták. a plenáris hozzászólásokból és a parlamenttel párhuzamosan ülésező költségvetési és gazdasági bizottságok vitáiból kiderült: a több mint ezer módosító indítvány teljesen átformálja a kormányzati elképzeléseket, s a december 15-ére tervezett szavazáson már egy negyedik változatról döntenek. A vitából ezúttal az önkormányzati vonatkozású hozzászólásokat emeljük ki. Jelenleg a jövő évi költségvetés bevételeit 8270 milliárd forintban, kiadásait 8933,7 milliárd forintban, hiányát 663,7 milliárd forintban határozták meg. Ami érzékenyen érinti az önkormányzati szférát, az Veres János pénzügyminiszter azon bejelentése, hogy nincs lehetőség a béremelésre, sőt a kormányzat arra sem tud felelősséget vállalni, hogy a közszférában jövőre megtörténjen a 13. havi bér kifizetése. Több pénz jut a fejlesztésre és az esélyegyenlőségre A helyi önkormányzatok pénzügyi lehetőségeiről szólva a miniszter elmondta: 2009-ben a központi költségvetés a helyi önkormányzatok számára a évi korrigált előirányzathoz képest 1,9 százalékkal nagyobb, összesen 1275 milliárd forint forrást biztosít. Ezen túlmenően az európai uniós fejezeti támogatások 312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből fejlesztési célú 270 milliárd forint. Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadály az európai uniós támogatásban részesülő beruházások megvalósításának, 2,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra emelték azt a támogatási keretet, amelyet a rászoruló önkormányzatok vehetnek igénybe az európai uniós önerő alapból. A közoktatásban elindítják az Új tudás műveltség mindenkinek programot. Ennek fókuszában az esélyegyenlőség javítása, a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók fokozottabb segítése, felzárkóztatása és a mindezen feladatokat végző, nagyobb terhet vállaló pedagógusok anyagi elismerése áll. Bővítik az integrációs folyamatokat felgyorsító programokat, a felzárkóztató, fejlesztő foglalkoztatás lehetőségeit. Kiegészítő illetménnyel ismerik el a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok munkáját, továbbá az osztályfőnökök magasabb munkaterhelését. Folytatódik a szociális rászorultság alapú, ingyenes étkeztetés kiterjesztése is január 1-jétől a bölcsődék, óvodák és az általános iskolák 1 5. évfolyamai mellett már a hatodik évfolyamos rendszeres, gyermekvédelmi támogatásban részesülők is ingyenesen vehetik igénybe az intézményi étkeztetést. A gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére 2008-ban 1,2 milliárd forintot fordítottak. Ez az összeg 2009-ben az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékából bővül, és ezáltal megduplázódik hangzott el. Újabb feladat vár az önkormányzatokra Kiemelt feladatként kezeli a kormány 2009-ben a segélyezési rendszer átalakítását, a rendszeres szociális segélyből élő, tartósan munkanélküliek munkára ösztönzését. Ebben nagy szerepet kapnak az önkormányzatok. A segélyezési rendszer átalakítása szükségessé teszi a kapcsolódó finanszírozás megújítását is. Olyan finanszírozási megoldást kerestek mondta Veres János, amely a közfoglalkoztatásra és a segélyezésre rendelkezésre álló pénzeszközök átalakításával, az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás megszervezésére való erőteljes ösztönzésével garantálja az új program pénzügyi feltételeit. Ezen új rendszerben a rendelkezésre álló november december ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT mintegy 93 milliárd forint közel 50 százaléka szolgál foglalkoztatási célokat a korábbi 23 százalékkal szemben. Folytatódik a társult feladatellátás ösztönzése is, amelynek révén egyre több feladatot vállalnak a többcélú kistérségi társulások emelte ki a miniszter. Mindenki másként reformálna Az általános vitában felszólaló szakminiszter, Gyenesei István önkormányzati reformot, nagy strukturális átalakítást szorgalmazott. Amivel spórolni kell, az nem a helyi demokrácia, hanem a helyi bürokrácia mondta az önkormányzati miniszter, aki szerint a hivatalok és a feladatok összevonásával mérsékelhetők a költségek. Gyenesei már 2010-től 20 százalékkal csökkentené az önkormányzati képviselők számát, de ezt összekapcsolná az Országgyűlés létszámának csökkentésével, hasonlóan a szabad demokraták elképzeléséhez. Az önkormányzati reformot természetesen minden parlamenti erő szükségesnek tartaná, de a részletekben igen eltérő elképzelések fogalmazódtak meg. Pokorni Zoltán (Fidesz) nem a kistelepülésekkel, hanem a fővárossal kezdené, ahol elsősorban a nagyobb kerületek kialakítását tartaná indokoltnak. Béki Gabriella (SZDSZ) elutasította a fővárosi önkormányzat megszüntetésére tett javaslatot, ugyanakkor egyetértett azzal, miszerint túlzott a főváros 23 kerületre való felosztása. Megjegyezte: az SZDSZ-nek számos más javaslata van Budapest működésének ésszerűsítésére. Az általános vitától elszakadó, az önkormányzatokhoz kapcsolódó kormánypárti képviselők is az aggodalom hangján szóltak. Szabados József szocialista képviselő például azt tette szóvá, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program mintegy 148 milliárd forintos forrásának csökkentése veszélyezteti a vidéki élet javítására tett kísérleteket. Hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés elmaradása miatt nehéz helyzetbe kerülhetnének a vidéki mikrovállalkozások és a vidéki turizmus is, ami lehetetlenné tenné a jelenlegi foglalkoztatási színvonal megőrzését. A fidesz szerint falurombolás folyik A fideszes Tilki Attila már egyenesen falurombolásról, vidékpusztításról beszélt, amely több százezer ember nyomorba döntését eredményezi. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány azt a látszatot akarja kelteni, hogy minden ami rossz, a világválság miatt van, holott az ország problémái a kabinet hozzá nem értésének és tehetetlenségének köszönhető. A képviselő úgy vélte, a jövő évi költségvetés alapjaiban rengeti meg az önkormányzati rendszert, mert 2008-hoz képest mintegy 150 milliárd forintot vonnak el a területtől, a kisebb települések állami támogatása pedig a 6 8 évvel ezelőtti szintre esik vissza. A jövő évi költségvetési tervezet alapján megkérdőjeleződik a kistérségi körjegyzőség finanszírozhatósága és brutálisan csökkennek a központi igazgatási normatívák is fűzte hozzá. Ezres nagyságrendekben válhatnak működésképtelenné 2009-ben az önkormányzatok, a vidéki iskolabezárásoknak köszönhetően pedig a kormány minden negyedik gyerektől elveszi az iskolába járás jogát, és munkanélkülivé válhat minden negyedik tanár mondta. Tatai-Tóth András szocialista képviselő ezt cáfolta, mondván, az önkormányzati közoktatási támogatás a 13. havi bér kiemelése miatt igaz hogy 39,4 milliárd forinttal lesz kevesebb, ugyanakkor az oktatási és kulturális területre plusz 27 milliárd áll rendelkezésre. A legnehezebb körülmények között is tartani lehet azt a prioritást, amit a kormány az oktatásnak és kultúrának szán közölte Tatai-Tóth. Bóka István (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy ben 4,5 százalékos inflációval számol a tervezet, egy önkormányzatnál azonban a közüzemi költségek ennél nagyságrendekkel nagyobb mértékben emelkednek. Hangsúlyozta azt is: a közalkalmazottaknál, valamint a köztisztviselőknél több mint 12 százalékos reálbércsökkenés történik. Csomag a szabad demokratáktól Az SZDSZ komplett módosító csomagot nyújtott be a büdzséhez. A liberálisok továbbra is valódi reformokat és adócsökkentést sürgetnek. Az állam szerintük még mindig túl drágán működik, így első lépésként egy 130 milliárd forintos megtakarítási javaslatot terjesztettek a parlament elé, amelyben az állam központi költségvetésének csökkentését és a jóléti kiadások átcsoportosítását szorgalmazzák. Az SZDSZ a csomagban főként az egyes költségvetési fejezetek dologi, működési kiadásait faragná le, célzott fűnyíróelvvel. Ez 63,34 milliárd forintos költségcsökkentést jelentene, 29 tételt érintve. A benyújtott javaslatokból kiderül, hogy az SZDSZ jövőre teljes egészében elhagyná a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt re tervezett 10,3 milliárd forintos működési költségeit, azzal, hogy a szervezet működését ne a költségvetés, hanem közvetlenül a hozzá tartozó vállalatok finanszírozzák. A megtakarításokból az önkormányzatokhoz csoportosítanának át az informatikai normatíva emelésére 7 milliárd forintot, a diáksport normatívára pedig 1,8 milliárdot. A liberális párt jövőre a tehetősebb családok családi pótlékát is csökkentené 5 százalékkal úgy, hogy 18,5 milliárd forintot csoportosítana át a legnagyobb jövedelemmel rendelkezőktől a legszegényebb gyermekek jóléti támogatására. Miután néhány esetben az SZDSZ a költségvetési irányszámok emelését javasolja, a csomag 2009-ben összességében 75 milliárd forinttal mér- 4 ÖN KOR KÉP november december

7 PARLAMENT sékelné a költségvetés kiadási oldalát. A költségvetés bevételei közé számítanák a Robin Hood-adóból származó 30 milliárd forintos bevételt is. Módosítás-dömping A Fidesz 50 milliárd forintot csoportosítana át az egészségbiztosítási alap gyógyító- és megelőző kasszájába. Így védenék ki, hogy szerintük a kormány nem számol a foglalkoztatottság várható csökkenésével. Horváth Zsolt elmondta, hogy a Fidesz az átcsoportosításból 30 milliárd forintot a közegészségügyben dolgozók béreire fordítana, vagyis a reálbércsökkenés megakadályozására és a 13. havi bérek kifizetésére. További 20 milliárd forintot pedig az egészségügyi intézmények növekvő energiakiadásainak finanszírozására különítenének el. Az Országgyűlés gazdasági bizottsága a jövő évi költségvetési javaslathoz az általános vitáig benyújtott, mintegy 800 módosító közül több mint 700- at támogatott a plenáris üléssel párhuzamosan zajló vitán. A többség azokat támogatta, amelyekre a kormány képviselője is igent mondott. A bizottsági módosító javaslatban pedig kezdeményezték, hogy azoknak a fogyasztóknak, akiknek kikapcsolták a gáz- vagy villanyóráját, kártyás mérőt szereljen fel a szolgáltató. Az önkormányzat pedig célzott támogatást nyújthatna azzal, hogy feltölti a rászorulók energiakártyáját. NE Az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága november elején tartott ülésén 14 igen és 9 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta a szociális segélyezési rendszer átalakítását is tartalmazó törvényjavaslatot. A parlament pedig november közepén meg is kezdte a vitát. A javaslat lényege, hogy azokat, akik jelenleg szociális segélyt kapnak, a jövőben két csoportba sorolnák. Külön elbírálás alá esnének az egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt munkaképtelenek, illetve azok, akik bevonhatók a közfoglalkoztatásba. Utóbbiak számára az önkormányzatok segítségével munkalehetőséget teremtenének, így nem segélyből, hanem bérből élhetnének. A bizottsági ülésen a várhatóan mintegy 100 ezer embert érintő közfoglalkoztatási rendszerről kérdezték a meghívott polgármestereket és a szociális és munkaügyi tárca szakállamtitkárát, Kovárik Erzsébetet. a szociális segélyezés Csak a szocialisták támogatják a közfoglalkoztatás átalakítását tartalmazó szociális segélyezési rendszer módosításáról szóló kormányzati előterjesztést. A többi parlamenti erő és az önkormányzati bizottság ülésére meghívott kistérségi képviselők és települési polgármesterek úgy vélték, a cél jó, ám a kormányzat által választott eszközök alkalmatlanok annak elérésére. A többség alacsonyan képzett A hazai foglalkoztatási rendszerről átfogó elemzést adó államtitkár arról beszélt, legfőbb gond, hogy egyre több ember szorul ki tartósan a munkaerőpiacról. Túlnyomó többségük pedig alacsony képzettségű, a kétszázezer szociális segélyezett között hét nyolcezer olyan fiatal van, akinek még nyolc általánosa sincs. A diplomások aránya csak 2,5 százalék. A másik jellemző gond a munkanélküliek területi elhelyezkedése: 1993 óta tendencia, hogy a nagyvárosokban, a dinamikusan fejlődő településeken csökken a segélyezettek száma, ugyanakkor egyre nő az ezer, illetőleg a négyszáz fő alatti településeken, ahol amúgy is kevés a munkalehetőség. A leszakadó településeken 93-hoz képest az országos átlaghoz mérten megduplázódott ezeknek az embereknek a száma. A segélyezettek alacsony képzettsége miatt a kormány első lépésben a közfoglalkoztatás bővítésében látná a megoldást. Az aktív, munkára alkalmas, korábbi segélyezettek számára szigorúbb előírásokat határoznak meg annak érdekében, hogy részt vegyenek a képzéseken, a közfoglalkoztatásban, illetőleg mielőbb visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ettől az önkormányzat rendeletben mentesíthet. Ha nem tudnak részt venni a foglalkoztatásban, rendelkezésre állási támogatást kapnak. Megváltozik a közfoglalkoztatás és a pénzbeli ellátások aránya is. A jelenlegi százalék helyett százalék lesz az arány a közfoglalkoztatás javára. Fontos még, hogyha az önkormányzat közcélú munkát szervez, ahhoz 5 százalékos önerővel kell hozzájárulnia. A közfoglalkoztatás bérét és járulékait pedig a központi költségvetés finanszírozza. Erre a célra biztosított keret felülről nyitott lesz, azaz, csak az önkormányzatok anyagi kondícióitól függ a lehívandó összeg. Aki továbbra is szociális segélyt kap, annak ellátásából tíz százalékos részt kell fizetnie az önkormányzatnak. A munkanélkülieket alkalmazó leghátrányosabb helyzetű kistérségek kis- és középvállalkozásait külön támogatásban részesítik. A Munkaerő Piaci Alap háromezer olyan munkavállaló foglalkoztatását finanszírozza majd, akik a munkaszervezésben segítenek. Az önkormányzatoknak, kistérségi társulásoknak közfoglalkoztatási ter november december ÖN KOR KÉP 5

8 PARLAMENT vet kell készíteniük, amelyben az igényeket és a lehetőségeket kell összehangolniuk. Az átállásra, az aktív munkaképes segélyezettek kiválogatására három hónapot adna a törvény, de nem lesze ez kevés? tették fel a kérdést a képviselők. Nem is akarnak dolgozni Ellenzéki képviselők, köztük Kovács Zoltán (Fidesz) bizottsági alelnök egyebek mellett azt nehezményezte: a százalékos állami finanszírozású program nem teszi lehetővé, hogy a közfoglalkoztatottak az önkormányzati feladatellátásban is részt vegyenek. Az alelnök nem értett egyet azzal sem, hogy a 35 év alatti, aktív korú, ám három gyermeket nevelő szülő bekerüljön a rendszerbe. Kovács Zoltán arra is rámutatott, hogy a probléma megoldását nem a kormány, hanem maguk az önkormányzatok kezdeményezték, egyebek között helyi rendeletekkel kezelve a visszásságokat. Állítása szerint a célzott réteg jó része nem kíván dolgozni, inkább a segélyt választja, s kifinomult módszereket dolgoztak ki egészségi állapotuk leminősítésére. Manapság már mindenki depressziós, allergiás, mert ennek ellenkezőjét nehéz bizonyítani mondta. Annyit elismert, hogy a javaslat az első lépést megteszi a helyzet javítására, ám szerinte még mindig túl sok a kibújási lehetőség a szabályok alól. Frakciótársa, Tasó László úgy vélte, a kormány egy legyengített önkormányzati rendszerbe tol le még egy gondot. Mire megy el négyszáz milliárd? A kormányzati törekvésekkel az SZDSZ-es képviselők is egyetértenek, ám az eszközöket nem tartják megfelelőnek. Így nem tudják támogatni a javaslat elfogadását sem. Geberle Erzsébet szerint vizsgálni kellene azt is, hogy a 400 milliárd forintos munkaerő-piaci alapból finanszírozott képzések mennyire hatékonyak, valóban tartós elhelyezkedést biztosítanak-e. Rávilágított arra, hogy az érintettek túlnyomó többsége hátrányos helyzetű kistelepüléseken él, s ha az önkormányzatok hozzá is jutnának plusz forrásokhoz a közfoglalkoztatásban, akkor sem tudnának több munkát biztosítani az emberek számára. Kételyeik vannak a liberálisoknak a képzéssel és a Startextra kártyával kapcsolatban is. A hátrányos helyzetű térségekre kiterjesztett adó- és járulékkedvezmény szerintük arra ösztönzi majd a vállalkozásokat, hogy ide jelentkezzenek át, ám valós munkahelyet nem biztosítanának. Geberle Erzsébet az együtt nem működő munkanélküli büntetésével kapcsolatban azt mondta: egy kistelepülésen az önkormányzat tisztviselője ilyen esetben sem tudja majd felvállalni az ellátás felfüggesztését. A kormányzat jövőre ezer új munkanélkülivel számol, ami az SZDSZ, az elemzők és az Állami Számvevőszék szerint is alaposan alábecsült adat hívta fel a figyelmet a képviselőnő, hozzátéve, erre a problémára sem ad választ a kormány törvényjavaslata. A legfontosabb lépés azonban a liberálisok szerint az lenne, ha a foglalkoztatóknak valóban megérné a munkanélküliek vagy akár a rendes munkavállalók alkalmazása. Béki Gabriella (SZDSZ) pedig arra figyelmeztetett, hogy a módosításnak számos vesztese lesz, olyan szegény családok ezrei, akik a jelenleginél jóval rosszabb körülmények közé kerülnek. Velük mit kezdenek, ha feketemunkán kapják őket, s még az utolsó szalmaszálukat, a 28 ezer forintos juttatást is elveszítik? tette fel a kérdést. Az előterjesztő a munkára kényszerítés útján indult el, amiben nincs köszönet. Így ők inkább az ösztönzést támogatnák, méghozzá megfelelő fizetéssel hangoztatta. A képviselőnő azzal sem értett egyet, hogy a szociális tárca elindult a segélyek lefaragásának útján. Kényelmes többséggel 198 igen szavazattal, 181 ellenében fogadta el december 1-jén az Országgyűlés az adó- és járuléktörvények módosítását. Az SZDSZ-frakció nemmel voksolt, az MDF nagyobb része viszont igennel. Két fideszes és egy kereszténydemokrata honatya ugyancsak megszavazta a módosításokat. A törvény értelmében egyebek között nem kell örökösödési illetéket fizetniük 2009-től a közvetlen családtagoknak 20 millió forintig, ami várhatóan milliárdos forráskiesést jelent az önkormányzati szférának. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is. Szeptembertől 4,5 százalékkal emelik a családi pótlékot. A nyugdíjasok plusz egyhavi juttatását pedig 80 ezer forintban maximálták. Egyetlen új adónem lesz: a cégautóadó kikerül az szja-törvényből és vagyonadóvá alakul át, havonta az 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom alatt lévő autók után 7, afelett 15 ezer forintot kell fizetni. Az új cégautóadóból a kormány 27 milliárd forintot remél. Ez csaknem egymillió forint többletkiadást jelent havonta egy nagyvárosi önkormányzatnak figyelmeztettek az ellenzéki politikusok. 6 ÖN KOR KÉP november december

9 PARLAMENT Eltérő gondok és lehetőségek A képviselők, akiknek többsége önkormányzati vezető, saját településük példáin keresztül érveltek a javaslat mellett, illetve ellene. Abban azonban egyetértettek, hogy a kistelepülések problémáit nem lehet a nagyvárosok gondjaival összevetni, hiszen a hátrányos helyzetű térségekben lényegesen kevesebb a képzési és a munkalehetőség. Többen, köztük Hajdu László (MSZP), arra is rámutattak, hogy a munkanélküliek egy része önálló munkavégzésre nem is képes a jó szándék ellenére, így őket csak speciális feltételek mellett lehet foglalkoztatni. Vidorné Szabó Gyöngyi, a szociális bizottság szocialista elnöke cáfolta azt a vélekedést, hogy a segélyezettek általában hetvenezer forintos juttatást kapnának. Azzal sem értett egyet, hogy a segély nem ösztönöz munkakeresésre. A diszkriminációra utalva úgy vélte, ha az önkormányzatnak sikerül közmunkát biztosítania, s erre egy roma és egy nem roma jelentkezik, csaknem törvényszerű, hogy ki kapja a munkát. Az abszolút kilátástalanság felszámolásához pluszpénzt kell tenni a rendszerbe szögezte le. Filló Pál, a foglalkoztatási bizottság szocialista alelnöke visszautasította, hogy a javaslattal a kormányzat az önkormányzatokra lőcsölné a foglalkoztatási gondokat. Azzal érvelt, hogy a költségek 95 százalékát az állam állja, méghozzá felülről nyitott alapból. Csak az önkormányzatok szervezésén múlik, mennyi pénz lesz a feladatra. A maradék 5 százalék biztosítására is létre fognak hozni egy keretet ígérte a képviselő. A Startplusz kártyával a vállalkozások ma is kapnak kedvezményt, ha munkanélkülit foglalkoztatnak válaszolta a tömeges átjelentkezésről szóló felvetésre. Nem elég drasztikus a különbség A harminchárom leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó fehérgyarmati kistérség elnöke arról beszélt: náluk olyan település is van, ahol a romák aránya nyolcvan százalék, a munkanélküliség pedig hatvan százalékos. Ne legyenek illúzióink a közmunkaprogramokkal kapcsolatban. Korábban azt sem sikerült elérnünk, hogy amikor a központból lejöttek ellenőrizni, akkor a közmunkások legalább úgy tegyenek, mintha dolgoznának mutatott rá a morál teljes hiányára, egyetértve Hajdu Lászlóval abban, hogy ezeket az embereket nagyon nehezen fogják munkára bírni. A térség polgármesterei szerint ezen az alapproblémán a jelenlegi javaslat sem tud majd változtatni, mert még mindig nem lesz drasztikus különbség a között, hogy valaki segélyen él, vagy közmunkában dolgozik. * Varga Lászlóval készült telefoninterjúnkat a 45. oldalon olvashatja. A Szerencsi Kistérségből érkezett Varga László, Taktaharkány polgármestere*, aki még 17 települést képviselt, annak az aggodalmának adott hangot, lesz-e elég pénz, munkaeszköz, ruházat és olyan érdemi feladat, amelynek elvégzésével meg lehet az embereket bízni. Vagy ahogy többen mondták marad a falevélsepregetés. Közölte, hogy az ellátások finanszírozását újabb tehernek érzik, s úgy gondolják, a személyi és anyagi kiadásokra várhatóan nem lesz elég a központi forrás. Húsz harminc közmunkás mellé ugyanis a polgármester szerint célszerű legalább egy munkafelügyelőt állítani, s kell hozzá egy adminisztrátor is. Azt is kérdésesnek tartja, hogy napi hat órán keresztül tudnak-e az önkormányzatok a feltételeknek megfelelő munkát biztosítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a közmunka utófinanszírozását meg kell szüntetni, ellenkező esetben képtelenek lesznek a feladat végrehajtására. Ő is kétségesnek tartotta a rendszer munkára való ösztönzésének hatásfokát. Még mindig olcsóbb ülni valahol öt százalék támogatásért, mint otthon húsz százalékért? mutatott rá. Félelmeikről számolt be a képzéssel kapcsolatban is. Például nem világos számukra, hogy az erre kötelezetteknek milyen időintervallum állna rendelkezésére az elvárás teljesítésére: a nyolc általánost egy, avagy hány év alatt kell elvégezniük? kérdezte. Továbbá büntetik-e, ha valaki nem jár iskolába? Kik és hol fogják ezeket a speciális oktatást igénylő tanulókat tanítani? sorjáztak a kérdések. Nagy szükségét látnák a naprakész nyilvántartási rendszernek is mondta, s nem értik, az informatika korában ezt eddig miért nem sikerült a magyar foglalkoztatásban megoldani. Javaslatuk szerint a közfoglalkoztatási terv elkészítésének dátumát célszerű lenne a büdzsé megalkotása utáni időszakra tenni, s ezt módosítani is lehessen év közben. Szeretnék továbbá, ha valaki pontosan definiálná a közhasznú, közcélú munka fogalmát. A kistérségi vezető hiányolta a probléma komplex kormányzati kezelését. Az önkormányzatok nem véletlenül foglalkoztak és fogalmaztak meg javaslatokat a témában az oktatásról, közbiztonságról, uzsoráról, családsegítésről és szociálpolitikáról egyaránt szólva hívta fel a figyelmet. Szorgalmazzák azt is, hogy a közcélú munka szervezésében ne csak az önkormányzatok, de a térség vállalkozói is vegyenek részt. Félnek a pluszkiadástól A tervezet jó szándékú, de nincs benne erős szankció, ha az emberek nem lennének hajlandóak az önkormányzattal együttműködni hangoztatta Agócs Gyula. Zagyvarékas polgármestere szintén arról számolt be, hogy falujukban a munkanélküliek november december ÖN KOR KÉP 7

10 PARLAMENT inkább igyekeznek továbbra is segélyen maradni, s munka nélkül kapni az ellátást. Számításai szerint az önkormányzat ezzel anyagilag rosszabbul jár. Eddig tíz százalékot kellett hozzátenniük a segélyhez, ezután pedig huszat, ami személyenként 5700 forint. Náluk munkanélküli van, így ha száz segélyezettel számol, akkor évente plusz hárommilliót kell költenie a településnek, amire nincs forrásuk. Abból biztos nem lesz elég pénzük vélte, hogy a terv szerint e célra nominálisan 1,1 százalékkal kapnak többet az államtól jegyezte meg, miközben az infláció hét százalék körül alakul. Miből fizetjük a szerszámok amortizációját és ki állja az átképzés költségeit? Honnan veszünk speciális tudással rendelkező tanárokat? tette fel kérdéseit a döntéshozóknak. Nem tartotta érdemi változásnak azt sem, ha évente egy hónapig kell foglalkoztatniuk a munkanélkülieket. Számos aggályát osztotta meg a képviselőkkel Zsíros Sándorné, Alsózsolca polgármestere is. A legalapvetőbb gondnak azt tartotta, hogy nem biztos abban, a képviselők felfogják, tudják-e, mekkora a társadalmi feszültség Magyarországon. Náluk van egy jól prosperáló ipari park, ahol a település lakóin kívül még több mint 2500-an dolgoznak. Mégis több mint tíz százalékos a munkanélküliség a településen az iskolázatlan réteg miatt. Szerinte el kell érni, hogy aki munkaképes, az szigorúan csak valamilyen munka fejében kapjon juttatást. A segély összege azonban mindenképpen kevesebb legyen, mint a nyugdíjminimum. A társadalom számára szerinte ugyanis elfogadhatatlan, hogy aki egy percet sem dolgozott, ugyanannyit kapjon, mint aki évtizedekig gürcölt ugyanazért az összegért. Javasolta, hogy a segélyezettektől két három év múlva vonják meg az ellátást, ha nem szerzik meg a minimálisan szükséges végzettséget, a nyolc általánost. Tapasztalatuk az mondta, hogy a juttatások túlnyomó része nem éri el a célját, s nem jut el a gyermekekhez sem. Bővíteni kell a közfoglalkoztatást A háromezer lelkes nagyközség, Tuzsér polgármestere húsz százalékos munkanélküliségről számolt be. Révész László úgy vélte, ez is azt támasztja alá, hogy ezek az emberek képzetlenségük miatt nem tudnak a versenyszférában elhelyezkedni, bármilyen szabályokat, ösztönzőket találnak ki számukra. Marad tehát az állam jegyezte meg, vagy az önkormányzat, hogy e kör foglalkoztatását megoldja. Ha valóban az a cél, hogy munkát biztosítsanak és ne segélyt adjanak, vagy utcát seperni küldjék az érintetteket, akkor a közfoglalkoztatók körének bővítésére lenne szükség, de nem a versenyszféra szabályai szerint emelte ki a polgármester. Szepessy Zsolt, Monok első embere is úgy látta, hogy a parlamenti döntéshozók nem érzékelik a vidéki közállapotokat, a végletekig élezett konfliktusokat, a szegénység fokát. A megoldást pedig mindenki az önkormányzatoktól várja. A tervezet túl puha, szigorúbb szabályokra lenne szükség a rendszer működőképessége érdekében. A munkanélkülieket tulajdonképpen a társadalomba is vissza kell vezetni, nem pusztán munkát kell nekik biztosítani csatlakozott az előtte szóló polgármesterek véleményéhez. Azt kérte, hogy az állam biztosítson a pénz mellett szerszámot, anyagot is ahhoz, hogy az önkormányzat szélesebb körű munkalehetőségeket tudjon biztosítani a közmunkásoknak. A polgármester szerint a romák alacsony képzettségük miatt nem lesznek képesek beilleszkedni az új rendszerbe sem. Pedig a társadalom szögezte le épp a segéllyel taszítja ki őket. A segély zsákutca, értelmes munkát és ahhoz megfelelő jövedelmet kell adni, összehangolva az ügyet az oktatási törvénnyel, azaz tanulásra kell kényszeríteni őket hangoztatta az általa helyesnek vélt megoldást. A módosítás nem átfogó, csak az első lépés Kovárik Erzsébet szakállamtitkár válaszában elmondta: a közfoglalkoztatási terv modellezésére a minisztériumban elkezdtek kidolgozni egy módszertani példát. A munkaszervezéssel foglalkozó háromezer embert a munkanélküliek közül szeretnék kiválasztani. Nem a monoki példával kezdődött a rendszer átalakításáról szóló munka jegyezte meg, hanem a 2007 nyarán elfogadott gyermekszegénység elleni program megalkotásával. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a segélyezési rendszer a társadalmi békét szolgálja. Elismerte, a most kidolgozott javaslat nem tökéletes, de mint mondta érdeme az, hogy lehetővé teszi, aki akar, az a segély felvétele helyett hasznos munkát végezhessen. Jelezte, a mostani módosítás nem átfogó jellegű, az a rendszernek egy részét érinti és csak az első lépés a foglakoztatás bővítésében. Ha nem lenne segély, gyes, gyed, akkor 3,1-szer többen, azaz 4,5 millióan élnének szegénységben állította, amivel képtelenek lennénk megbirkózni. A juttatások összegét sokalló hozzászólókat arra figyelmeztette, hogy a hazai nyugdíjminimum igen alacsony a hasonló, európai ellátásokhoz képest. A három gyermeket egyedül nevelők szerinte azért nem kerültek ki a rendszerből, mert az érintettek mindössze 8 százaléka tud bölcsődei helyet szerezni, s az intézmények 93 százaléka is a nagyvárosokban található. NE 8 ÖN KOR KÉP november december

11 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Arányok és irányok Pályázatok: Panel Öko Kémény A kormányzat 2007 decemberében döntött arról, hogy Új Magyarország Lakásfelújítási Program címen, a korábban meglévő és újonnan megjelenő, alapvetően az épületek energiatakarékos felújítását célzó öt pályázat egységes rendszert alkosson. A pályázatok az önkormányzatokat felügyelő, valamint a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok kezelésében vannak. Tavaly szeptembertől az ÉMI Kht. látja el a pályázatok kezelésével kapcsolatos feladatokat. Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) közreműködésétől a kivitelezések jelentős minőségi javulását várják. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében hirdette meg ban az akkori önkormányzati és területfejlesztési miniszter a megújult panel-, a termofor kémények felújítása-, illetve az ÖKO-programot. A változások a lakosság és az önkormányzat számára is lényegesek A pályázatok közül az ÖKOprogram teljesen új konstrukció, amely a távfűtött lakóépületek egyedi szabályozhatóságának, költségosztásának, illetve mérési lehetőségének kialakítását támogatja. A változtatások lényegesek, nemcsak a műszaki tartalomra, hanem a pályázat teljes folyamatára vonatkozóan is alapvető váltást jelentenek. Az ÚMLP pályázati kiírása egyértelműen meghatározza a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) körét, rögzíti a feladatokat, a hatásköröket és a felelősségeket is. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium idén február elsején jelentette meg a pályázati kiírásokat, amelyeknek beadási határideje szeptember 30., illetve október 31. volt. Felkerült a minisztérium honlapjára a kiírás, a pályázati útmutató, valamint azok az adatlapok, amelyek kitöltésével a pályázatok benyújthatók. A korábbitól alapvetően eltérő feladatot jelent a pályázat benyújtása a lakóközösségek, illetve a pályázatot támogatni szándékozó helyi önkormányzatok számára is. A pályázati anyag tartalmi változásain kívül változnak a szerepek, a feladatok és a folyamatok is. Pályázati feltételek Lényeges a pályázó, a támogatott, illetve a támogató(k) egyértelmű meghatározása, a feladatok, hatáskörök és felelősségek rögzítése. Az új megközelítésben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, A kormány az elmúlt 6 évben 34,4 milliárd forintot fordított a panelprogramra. Az Új Magyarország Lakásfelújítási Program (ÚMLP) keretében 2008-tól minden eddiginél több forrás, azaz terv szerint évente 10 milliárd forint fordítható lakásfelújításra. Az új program alapján pályázni lehet a panelrekonstrukcióra és tűzvédelemre (820 ezer iparosított technológiával készült lakást érint), az ÖKO-program keretében a távfűtésű lakások hőfogyasztásának szabályozására és mérésére (650 ezer távfűtéses lakást érint), valamint a kémények felújítására (csak a fővárosban mintegy 120 ezer lakást érint). A felújítások 8 50 százalék közötti energiamegtakarítást eredményeznek, a felújítások mértékétől függően. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez november december ÖN KOR KÉP 9

12 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. Amennyiben a pályázó a tulajdonosok közössége, akkor az önkormányzat döntése, hogy a pályázati rendszerben milyen szerepet vállal. Támogatóként joga, hogy a vállalt támogatást feltételekhez kösse, legyen szó anyagi vagy közreműködői támogatásról (anyagi támogatás, közbeszerzés lebonyolítása, műszaki ellenőrzés stb.). Vállalt szerepeit saját tulajdonában lévő gazdasági társaságára vagyonkezelő, távhőszolgáltató delegálhatja, támogatásának formáit, mértékét és feltételeit saját pályázati kiírásában jogosult meghatározni. Fontos az egyes hatósági engedélyek, jóváhagyások előírása, egyeztetések kötelezővé tétele. Panelprogram. A legnagyobb érdeklődéssel kísért, legsikeresebb pályázata a minisztériumnak az iparosított technológiával készült lakóépületek energiatakarékos felújítására kiírt pályázat, közismertebb nevén a panelpályázat, melynek keretében nyílászárók cseréjére, hom- lokzatok, tetők, födémek hőszigetelésére, gépészeti felújításokra (fűtés, szellőzés, elektromos rendszer, lift) lehetett igényelni viszsza nem térítendő állami támogatást. A pályázat célja a lakások energiafelhasználásának csökkentése. A panelprogram műszaki tartalmában, a finanszírozásban és pályázati rendszerében egyaránt jelentős változásokat tartalmazott. Műszaki tartalmában lényeges újdonság a megújuló energiaforrások beépítésének támogatása, az energetikai elvárások szigorodása az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet előírásai ebben a pályázatban érvényesíthetők először. Lényeges elem, hogy a fűtési rendszer szabályozottsága és mérhetősége legalább az épület szintjén a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere esetén egyaránt követelmény. Ennek oka az, hogy az épület jobb energetikai jellemzőiből eredő megtakarítás csak a fűtés szabályozásával realizálható. Lakástámogatások települések szerinti megoszlása Megyei jogú városok (48% db forint) Egyéb települések (22% db forint) Budapest (30% db forint) A 2001-ben indított lakásprogram keretében bérlakás kialakítására (2001-től 2003-ig), telekközművesítésre (2001-től ig), egyházi lakás felújítására (2002-től 2003-ig), termoforkémény felújítására és panelépületek energiatakarékos felújítására lehetett pályázni. Bérlakás pályázat keretében: 668 pályázat lakás kialakítását támogatta a minisztérium 63,328 milliárd forint értékben. 564 paplak újult meg 1,16 milliárd forint állami támogatással, 30 telekpályázattal 1824 közművesített telek kialakítására került sor 1,66 milliárd forint támogatással. Összesen 390 kéménypályázat keretében lakás termoforkéménye lett felújítva 651,2 millió forint támogatással. A felsoroltak közül a kémény- és a panelpályázat jelenleg is a minisztérium kiemelt programja. Az egy lakásra jutó legnagyobb támogatás 400 ezer forintról 500 ezer forintra nőtt. Ezzel a kormány a magasabb műszaki tartalmú komplex felújításokat ösztönzi, mivel ezek a munkák eredményezik a legmagasabb energiamegtakarítást. A pályázat hosszú távú finanszírozása először megoldott ebben az évben: a konvergenciaprogram költségvetése a 2011-ig tartó időszakban éves szinten tízmilliárd forint felhasználását teszi lehetővé. A finanszírozás új piaci modellje, az úgynevezett harmadik feles, vagy ESCOvállalkozás, ahol a projektben résztvevő vállalkozó kockázatot vállal az általa ígért megtakarítás teljesüléséért. A pályázatok eddig az önkormányzatok, 2008-ban a lakóközösségek számára lett meghirdetve. Ez szabadságot jelent az önkormányzatok számára támogatási döntéseik meghozására, egyben megnyitja a pályázás lehetőségét azon lakóközösségek előtt, amelyek korábban az önkormányzati pályázat hiányában nem nyújthatták be igényüket. Az állam 1/3 arányú részvételét elnyerését feltételezve ezeknél a munkáknál a 2/3 arányú lakóközösségi sajáterőt ténylegesen a lakóknak kell kiállítaniuk az önkormányzat közreműködése nélkül. Ez nyilvánvalóan akadály a pályázat szempontjából, illetve korlát lehet az elvégzendő munkák tervezésénél. A pályázatban bizonyos munkanemek (nyílászárócsere, hőszigetelések, szellőzőrendszer felújítása) tűzoltósággal való véleményeztetésének előírása az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal való egyeztetések eredményeként született. A pályázatban a projektek monitoring rendszerének erősítésére hívják fel a figyelmet. A pályázati kiírás tartalmazza, hogy a beépített szerkezetek komplex felújítása esetén az épület egészének meg kell felelnie a szeptember 1- jén életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak. Ez a követelmény a korábbi pályázatok során támasztottnál magasabb energeti- 10 ÖN KOR KÉP november december

13 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM kai elvárást jelent. Az elkészült felújítási projektek a jelentős energiamegtakarításon túl a lakótelepek városképi, erkölcsi és anyagi felértékelődését is magukkal hozzák. A program folytatása országosan is mérhető energiamegtakarítást, a felújításokban résztvevő lakóközösségek, családok számára fűtési költségeik érdemi csökkentését ezzel párhuzamosan azonban lakhatásuk imázsának értéknövekedését is jelentik. A felújítási program továbbvitele az állam számára az az alternatíva, amellyel nem a pazarló fogyasztás lakossági terheit, hanem az energiafelhasználást magát csökkenti. Ez a befektetés az energiaárak mozgásának várható irányát figyelembe véve a lakosság és az állam számára értékelhető időn belül megtérül. A műszaki tartalom fő jellemzői. Az épületek felújításának elemei (hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása) megmaradtak, viszont előírják az épületre vonatkozó energiatakarékos felújítási koncepcióterv készítését, megszüntetik a külső környezeti felújítás támogatását. A fűtés szabályozása és mérése a hőszigetelés, illetve a nyílászárócsere feltétele. Az épületek tűzvédelme szempontjából hangsúlyt kap a szellőzőrendszerek felülvizsgálata, tisztítása, illetve felújítása a megfelelő légcsere. Előírják az épületek statikai felülvizsgálatát az állékonyságra vonatkozóan, és sokak örömére a pályázatokból kikerült a távhőszolgáltatásról való leválás támogatásának tiltása a megújuló energia felhasználásának elősegítésére. A megújuló energiaforrások alkalmazása az unió által és a TNM rendeletben egyaránt megfogalmazott elvárás, a távhőszolgáltatásról való leválás tiltása a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén semmi esetre sem indokolt. A gépészeti rendszerek támogatható elemei között megjelennek a megújuló energiaforrások: a megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók, az alkalmazás támogatása esetén az engedélyezési és a működési garanciákat kell beépíteni. A pályázat finanszírozása Az állam 1/3 rész támogatása mellett megmarad a lakóközösség 1/3 kötelező saját ereje, azzal, hogy a fennmaradó 1/3 részt az önkormányzat saját döntése alapján finanszírozhatja. Elutasító önkormányzati döntés esetén az utóbbi részt a lakóközösség átvállalhatja. Az MFB Zrt. Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázat sikerének fontos eleme. Lehetőség van ezt a korábbi évek pályázatai is lehetővé tették úgynevezett harmadik feles finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energiamegtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO-vállalatok stb.). A maximális állami támogatás mértéke 500 ezer forint/lakásra nő. A panelpályázat beadásának határideje szeptember 30- án lejárt. Az eddiginél nagyobb volt az érdeklődés: a beérkezett 1847 pályázat több mint 92 ezer lakás 29,3 milliárd forint nagyságrendű állami támogatási igényét jelenti. Ez a nagyságrend figyelembe véve a hiánypótlások utáni lemorzsolódást, a projektek megvalósításának időigényét a konvergenciaprogram keretén belül kezelhető. A kormány a program finanszírozására szükség esetén további források bevonását is ígérte. Az ÖKO-program a fűtési rendszer szabályozását, a költségosztók, illetve a mérők Az Önkormányzati Minisztérium pályázatai (otm.gov.hu) : Megújult Panelprogram ÖKO-program Termoforkémények felújítási programja Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (khem.gov.hu) NEP pályázatai Hagyományos épületek energiatakarékos felújítása Megújuló energiaforrások pályázat felszerelését célozza. Az önálló meghirdetést az indokolja, hogy a viszonylag olcsó beavatkozás önmagában is 8 15 százalék megtakarítást eredményezhet, de ennél is fontosabb, hogy segítheti a lakóközösségeket a magasabb szintű felújításokra vonatkozó döntéseik meghozatalában. Ebben a programban eredetileg 35 százalék támogatást lehetett igényelni maximum lakásonként 54 ezer forintot ezt a kormány szeptemberben 50 százalékra és 77 ezer forintra növelte, és a beadás határidejét június 30-áig meghosszabbította. A kéménypályázat célja az egycsatornás gyűjtőkémények biztonságtechnikai felújításának támogatása. A meghirdetendő pályázat a évi pályázat műszakipénzügyi tartalmának változatlanul hagyásával kizárólag a pályázó személyét illetően változtatott a panel-pályázathoz hasonlóan. A pályázatban résztvevők szerepeinek tisztázásával itt is a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), az állam és az önkormányzat támogatói szerepet vállal. A 2003 óta működő pályázatra évente átlagosan pályázat érkezik be, melynek keretében mintegy 7000 lakás kéményeit tehetik a lakók biztonságossá. A támogatás mértéke itt magasabb, 40 százalék vissza nem térítendő állami támogatáshoz még 30 százalék önkormányzati támogatás is kapcsolódhat november december ÖN KOR KÉP 11

14 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Budapesti kerületek PÁLYÁZATI ADATOK BUDAPESTRE VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Budapest I Budapest II Budapest III Budapest IV Budapest V Budapest VI Budapest VII Budapest VIII Budapest IX Budapest X Budapest XI Budapest XII Budapest XIII Budapest XIV Budapest XV Budapest XVI Budapest XVII Budapest XVIII Budapest XIX Budapest XX Budapest XXI Budapest XXII Budapest XXIII Összesen Pályázati dömping Jelenleg a beérkezett nagyszámú pályázatok (az országból a három pályázatra összesen 2286 db!) feldolgozása, hiánypótlása folyik, az értékelhető pályázatokra vonatkozóan az első döntési kör várhatóan decemberben lesz. A panelpályázatokban a lakásonkénti átlagos támogatási igény lényegesen megnőtt: az eddigi 200 ezer forintról 310 ezer forintra. Ez azt mutatja, hogy a lakóközösségek többsége komplexebb beruházásokra adott be pályázatot. Ezeknek a felújításoknak a megvalósításához 2013-ig több, mint 30 milliárd forint állami támogatás, 90 milliárd forint beruházás szükséges, amivel további 90 ezer lakás az eddiginél jobb minőségű és hatékonyabb felújítása valósítható meg. Ez a befejezést követően éves szinten áremelkedéssel nem számolva 3,9 milliárd forint megtakarítást jelent. A években mindösszesen 16,75 milliárd forint megtakarítás jelentkezik. Az Önkormányzati Minisztérium a következő pályázat meghirdetését legkésőbb 2009 szeptemberéig tervezi, de a kiírás feltétele, hogy új források álljanak rendelkezésre. A beadott pályázatokról egy kis statisztika A 2286 pályázat 91 településről érkezett 115 ezer lakásra vonatkozó felújítási igényre. Az összes tervezett beruházás értéke 93,4 milliárd forint, ebből 30,2 milliárd forint az állami támogatási igény, és 18,7 milliárd a pályázók részére már odaítélt önkormányzati támogatás értéke. Ez több tényt is jelent: egyrészt sok önkormányzat anyagi lehetősége nem tette lehetővé valamennyi pályázat támogatását, ha adott is, nem mindig 1/3-ot, több helyen annál kevesebbet, például ÖN KOR KÉP november december

15 ÚJ MAGYAROSZÁG LAKÁSFELÚJÍTÁSI PROGRAM Érintett település PÁLYÁZATI ADATOK A MEGYEI JOGÚ VÁROSOKRA VONATKOZÓAN Teljes bekerülési költség (forint) Önkormányzati támogatás (forint) Támogatási igény (forint) Lakásszám Békéscsaba Debrecen Dunaújváros Eger Érd Győr Hódmezővásárhely Kaposvár Kecskemét Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Pécs Salgótarján Sopron Szeged Székesfehérvár Szekszárd Szolnok Szombathely Tatabánya Veszprém Zalaegerszeg ÖSSZESEN százalékot. Jelenti azt is, hogy a pályázók igen nagy hányada nagyobb önrészt vállalt az 1/3-nál. A pályázók között képviselteti magát mind a 23 megyei jogú város, akár a támogatási igényt, akár a lakásszámot tekintve közel az igény közel 50 százaléka ezekben a városokban jelentkezik. Budapesten egy-két kerülettől eltekintve az elmúlt években nem volt túl nagy érdeklődés, ez azoban ebben az évben igencsak megváltozott: öszszesen 35 ezer lakás 7,5 miliárd forint támogatási igénye érkezett be. A 12. oldalon található táblázat a fővárosi kerületek részvételét mutatják állami támogatási igény és a pályázatban részt vevő lakások számát tekintve. Budapesten kívül még négy városból, Szegedről, Nyíregyházáról, Miskolcról és Kecskemétről érkezett be egymilliárd forintnál magasabb támogatási igény, az érintett lakásszám ezekben a városokban A kisebb városokból nem tehetetlenségből nem nyújtottak be annyi pályázatot, mint a nagyobb városokból, hanem mert ott nagyságrendileg kevesebb az iparosított technológiával épített lakóház. Ez a tény például a fajlagos részvétellel is bizonyítható, ha az egyes települések pályázataiban részt vettek számát hasonlítjuk a település teljes lakosságszámához, az így kapott arányszám sokkal jobban mutatja az adott település aktivitását. 0,17 százaléktól 28,83 százalékig igen széles a skála, az átlag 5,76 százalék. A legkisebb szám Salgótarjánt jellemzi, a legnagyobb Pétfürdőt, a már említett négy nagyvárosban 8 9 százalék, Budapesten 5,17 százalék. K. Zs november december ÖN KOR KÉP 13

16 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS...ne maradjon önkormányzati beruházás pénz nélkül Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank MFB Napok 2008 címmel őszszel nyolc helyszínen regionális rendezvénysorozatot tartott. Ezeken a fórumokon a bank vezetői közvetlenül az érintetteknek mutatták be az MFB-ben rendelkezésre álló kedvezményes finanszírozási forrásokat. Az érdeklődés nagy volt, erre való tekintettel kerestük meg Aladics Sándort, a bank vezérigazgató-helyettesét, és azokról a kedvezményes finanszírozási lehetőségekről kérdeztük, amelyeket az önkormányzatok beruházásaihoz és fejlesztéseihez biztosított a bank. Úgy tűnik, hogy az önkormányzatok a megszorító intézkedések ellenére sem riadnak viszsza attól, hogy hitelt vegyenek fel vagy kötvényt bocsássanak ki. A 3194 önkormányzatból több mint hétszáz önkormányzattal van szerződésünk, vannak egymillió forint alatti és sokmilliós hitelszerződések. A 763 magyar önkormányzat összességében a friss adatok szerint 130,5 milliárd forint értékben kötött hitelszerződést. Tudni kell, hogy a szerződéseket a közbeszerzési eljárást követően, döntő többségben a kereskedelmi bankokon keresztül kötjük, közvetlenül önkormányzatokat nagyon ritkán hitelezünk. Miért nem? A Magyar Fejlesztési Bank már négy éve olyan üzletpolitikát folytat, mely szerint csak akkor indulunk el önkormányzati közbeszerzésen, hogyha az második körös, és az önkormányzat nem talált a magyar bankrendszerben finanszírozót. Mi a teljes magyar bankrendszert az összes takarékszövetkezetet, továbbá az összes kereskedelmi bankot finanszírozzuk és refinanszírozzuk. Tehát nyilvánvalóan nem akarunk versenytársként megjelenni, ugyanakkor azt szeretnénk biztosítani, ha véletlenül egy önkormányzati tenderre nem lenne kereskedelmi banki jelentkező, akkor ne maradjon önkormányzati beruházás pénz nélkül, ezért a második körben elindulunk. Volt már erre példa? Még nem, ugyanis minden egyes önkormányzati közbeszerzésen találtak finanszírozó hitelintézetet. Ez jó hír! Igen, ez önmagában is jó hír. Nyilvánvaló, hogy egy önkormányzati finanszírozás más mint a többi. Azt szoktam mondani, hogy egy megyének vagy egy városnak a finanszírozása egy picit olyan, mintha egy országot finanszíroznánk. Persze, föl lehet állítani kockázati mátrixokat meg egyebeket, de azért látnunk kell, hogy egy térség finanszírozásáról van szó, aminek a kockázati és a likviditási biztonsága nem mindig a folyó bevételektől és a folyó kiadásoktól függ, hanem attól is, hogy abban a térségben mi valósul meg. Mi nem működést, hanem fejlesztést, beruházást finanszírozunk. Általában azt tapasztaljuk, hogy ahol fejlesztenek és beruháznak, ott azért végiggondolják, hogy mire költenek. Nem állítom, hogy nem fordul elő, hogy a pénzt olyasmire fordítják, ami nem hasznos, de legtöbbször inkább a működtetéssel szokott gond lenni. Például van, hogy valaki megvalósít egy önkormányzati beruházást, de az korántsem biztos, hogy a működtetéséhez három, négy vagy öt év múlva is rendelkezésre állnak a szükséges források. Ez a felelősség már a helyi döntéshozóké. Biztos vagyok benne, hogy hosszú távon minden egyes település vonatkozásában a működtetési finanszírozásnak valahogy meg kell oldódnia vagy nem fejlesztenek, vagy visszalépnek a fejlesztéstől. De, ez már egy más típusú gazdaságpolitikai veszély. Ha az idei évet értékeljük, önkormányzatok szempontjából, mit nevezhetünk sikernek? Ez egy érdekes megközelítés! Az önkormányzatok szempontjából nézve a legnagyobb siker az volt, hogy nem vittek el pénzt tőlünk. Múlt év végén egy nagyon jelentős önkormányzati kötvény bumm volt a piacon. Mondhatjuk, hogy majdnem minden magára adó önkormányzat kötvényt bocsátott ki működési, fejlesztési és uniós források társfinanszírozására. Ez olyan likvidítást és adósságátrendezést hozott létre a piacon, amire, ha most nem lenne pénzügyi válság, akkor azt tudnánk mondani, hogy az önkormányzati szektor középtávú finanszírozása ezekből a kötvényekből megoldható lenne. Az, hogy most a svájci frank alapú vagy egyéb más deviza alapú kötvények finanszírozhatósága, újrafinanszírozhatósága milyen a piacon, az bonyolult kérdés. Mi azt látjuk, hogy legalábbis a sajáterő-finanszírozás egy részéhez, ezek a források rendelkezésre álltak. Tavasszal kijöttünk egy 60 milliárd forintos önkormányzati kötvényprogrammal, amit persze korlátoztunk, és azt mondtuk, hogy kizárólag csak az uniós források saját erejű finanszírozásához kapcsolható. Éppen abból a pénzügyi szituációból indultunk ki, hogy az önkormányzatok hatalmas mennyiségű kötvényt bocsátottak ki, tehát, ha még igény van kötvényre, azt valószínűleg csak uniós finanszírozáshoz hasz- 14 ÖN KOR KÉP november december

17 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS nálják fel. Mind a hitel-, mind a kötvényprogramunkba is beépítettük azt a lehetőséget, hogy ha az önkormányzat valamilyen uniós projekthez társfinanszírozást kér, 25 éves lejáratú, 5 éves türelmi idejű hitelt tudjon felvenni. Tehát azt, amiről az előbb beszéltünk, hogy a tőketörlesztések esetleg korlátozhatják a hitelfelvételi kedvet, vagy a visszafizetési biztonságot, azzal hidaltuk át, hogy 25 éves lejárattal, 5 éves türelmi idővel adunk hitelt, nagyon kedvező kamattal. Ha már a kamatoknál tartunk! Látnunk kell, hogy különösen a mai piaci válságos időszakban azért döbbenetesen alacsonyak az önkormányzati hitelkamatok. Ez nem csoda, hiszen a magyar kormány minden önkormányzati hitelhez kapcsolódóan átvállalja az árfolyamkockázatot, ezek a kamatok már irreálisan alacsonyak. Ennek következményeként lehet kedvező kamatozású forinthitelt és kötvénycsomagot biztosítani. Az önkormányzatok számára 85 milliárd forint hitel- és 65 milliárd forint kötvénycsomagot nyitottunk, így a lehetőség adott az önkormányzatok számára. Ez tartható? Igen, tartható.. Mindezt meddig lehet felhasználni? december 31-ig, de ez csak egy virtuális határidő, mert ameddig pénz van, addig lesz lehetőség is. Mitől függ, hogy kötvény legyen vagy hitel? Egyes állítások szerint a kötvény azért volt ilyen kedvelt az önkormányzati szektorban, mert nem kellett hozzá közbeszerzés. Viszont a kötvényt a teljes futamidő alatt nagyon nehéz módosítani. A hitel ezzel szemben a közbeszerzés nehézségei ellenére sokkal rugalmasabb, átütemezhető, növelhető, a kamatokon lehet változtatni. Míg a hitelnél az előfinanszírozást is tudjuk biztosítani az önkormányzatnak, addig a kötvény csak utólagosan finanszírozó Úgy látom, hogy legalábbis a bankrendszerrel együttműködve az önkormányzati beruházások biztosítottak. Eddig 130 milliárd forintot finanszíroztunk, és még nyitva van mintegy milliárdos ablak, és ezen belül még van szabad keretünk 6,5 milliárd forint Panel Program társfinanszírozására is. Tehát pénz van bőven! Hogy bőven? Olyan nincs! Azt gondolom, hogy a következő 2 3 évben az uniós pénzek és a kiegészítő hitelfinanszírozás nagyon jelentős forrást jelent majd az önkormányzatnak. Én inkább az elköltés miatt aggódnék. Kérdés, hogy lesz-e elég megfelelő színvonalú építőipari, kivitelezői vállalkozás, hogy jó minőségben, kellő garanciák mellett készüljenek el a beruházások. Vagy, azért, hogy mennyire lesz gyors az engedélyezési folyamat stb. Azt látom, hogy még ebben a gazdaságilag nehéz világban is, sokkal nagyobb a kivitelezési kockázat, a megvalósítás minőségének biztonsága, mint maga a pénzhiány. A Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében jóváhagyott hitelek hitelösszeg szerinti eloszlása darab < <1000 Pest megye Budapest Csongrád megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Komárom-Esztergom megye Bács-Kiskun megye A hitelhez vagy a kötvényhez jut kedvezőbb kamatfeltételekkel az önkormányzat? Azért, hogy ne legyen verseny a kötvény és a hitel között, azonos kamatkondíciókkal megy a kötvény és a hitel is. Az volt a célunk, hogy legyen választása a polgármesternek és a testületnek. Ha kötvényből akarják finanszírozni a saját beruházást, annak is van előnye, hátránya, ha hitelből akarja, ugyanaz a helyzet. Csak beruházásra fordíthatják ezeket a lehetőségeket? Milyen türelmi idővel? Semmi másra! Az volt a célunk, hogy helyzetbe hozzuk az önkormányzatokat az uniós források lehívásánál, ezért emeltük a türelmi időt öt évre. Az a beruházás, ami öt év alatt nem fejeződik be, azt nem szabad megvalósítani. Tehát minden önkormányzati finanszírozásunk olyan, hogy a türelmi idő jóval meghaladja a beruházás befejezésének időpontját. Ezáltal van mód arra, hogy beinduljanak a szolgáltatások. Például, ha az önkormányzat olyan infrastruktúrafejlesztést végez, amiből a vállalkozások el tudnak indulni, arra is van lehetőség. Azt szoktam a konferenciákon mondani, és eddig senki nem nyerte meg velem szemben a fogadást, hogy nem tudnak olyan önkormányzati beruházási célt mondani a polgármesterek, amit ne tudnánk finanszírozni. A hitelprogramok között van egy olyan speciális hitelcél, amire azt mondjuk, hogy mindent finanszíroz. Emellett tavaly némely vállalkozói hitelt is átalakítottunk, pont az önkormányzati célok érdekében. Ezzel lehetővé tesszük azt, Somogy megye Zala megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fejér megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Győr-Moson-Sopron megye Veszprém megye Tolna megye Hajdú-Bihar megye Baranya megye Heves megye november december ÖN KOR KÉP darabszám százalék A Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében M Ft jóváhagyott hitelek megyénként darab jóváhagyott hitelösszeg hitelkérelmek száma 200 Vas megye Békés megye Nógrád megye % 25% 20% 15% 10% 5% 0%

18 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS M Ft hogy a településen élő vállalkozók, ha együttműködnek az önkormányzattal és az önkormányzat nem képes vagy nem akar a feladat jellege miatt hitelt fölvenni, akkor legfeljebb 3 milliárd forintot vehet föl 15 évre a vállalkozás. Végrehajtja a településen szükséges beruházást, s megállapodik az önkormányzattal, hogy 15 éven keresztül ezt ő szolgáltatja. Ez a lehetőség mennyire ismert az önkormányzatoknál? Ismertnek ismert, de nem gyakori, helyi szinten ahhoz, hogy a vállalkozó és az önkormányzat együtt tudjon működni, bizalomra van szükség. Bizalom kell a vállalkozó, illetve az önkormányzat irányában és persze együttműködés, meg helyi politikai transzparencia Mennyire sikeres a Bérlakás Hitelprogram? Úgy tudom, hogy 60 milliárdot terveztek erre. A programot két és fél éve hirdette meg a Magyar Fejlesztési Bank, jelen pillanatban öszszesen 2,2 milliárd forint befogadott és 870 millió forint jóváhagyott lakáskérelmünk van. ÖN KOR KÉP november december Összesen 2,2 milliárd forint? Igen. Annak idején, amikor ezt a programot elindítottuk, arra számítottunk, hogy az önkormányzatok kapva kapnak az alkalmon, és ezzel a hitellel használt önkormányzati ingatlanokból, használt lakások átalakításából, vagy akár új lakások építéséből, vagy a versenyképességhez kapcsolódó önkormányzati lakásépítésekből bérlakásokat tudnak létrehozni. Hogy miért nem építenek az önkormányzatok bérlakást? Mi azt látjuk, hogy hiába van forrás, a 25 éves lejáratú hitel és a 3 éves türelmi idő mégse veszik igénybe. Például arra is volna lehetőség, hogy egy kistelepülésen egy tömblakást megvegyenek és bérlakássá alakítsák, 15 milliót kaphatnak rá és felvehetnek még 6 milliót a felújításra. Tehát a bérlakásokra az állami kedvezményes kamatozású hitelek rendelkezésre állnak, ezt nem ma hirdettük meg, hanem két és fél éve. Úgy látjuk, hogy nem a hitel hiányzik, talán inkább a bérlakás rendszerének a szabályozása Csiky Ildikó Panel Plusz Hitelprogram A Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram részeként meghirdetetett Panel Plusz Hitelprogram a lakóközösségek és a helyi önkormányzatok részére a panellakások energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának hitelből történő finanszírozásához biztosít kedvezményes hitellehetőséget. A hitelprogram célja, az iparosított technológiával épített lakóépületek energiamegtakarítást eredményező korszerűsítésének, felújításának támogatása céljából kiírt pályázathoz kapcsolódó hitelnyújtás, továbbá az ilyen jellegű korszerűsítést, felújítást eredményező tevékenységek pályázaton kívüli megvalósításához kedvezményes forráslehetőség biztosítása. Sikeres Magyarországért Bérlakás Hitelprogram A Sikeres Magyarországért" Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram keretében jóváhagyott hitelek hitelcélonként Környezetvédelem Általános infrastruktúra-fejlesztés Közoktatási célú beruházások Kulturális és sportcélú infrastruktúra... Panel Plusz Hitelprogram Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése jóváhagyott hitelösszeg hitelkérelmek száma Informatikai közműfejlesztés ÚMFT - pályázati önrész darab Ha önkormányzata bérlakások, nyugdíjasházak, idősek otthona építését, felújítását tervezi, a Bérlakás Hitelprogram kedvezményes kamatozású finanszírozási forráslehetőséget biztosít hozzá. A hitelprogram célja: a bérlakásállomány arányának növelése, a fiatalok, az alacsony jövedelműek és a nagycsaládosok bérlakáshoz ezáltal önálló lakáshoz jutásának támogatása, az időskorúak, nyugdíjasok élethelyzetének javítása, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű, vagy a lakásterheiket nehezen fizetni tudó, de lakástulajdonnal rendelkező családok lakhatási helyzetének javítása. Sikeres Magyarországért Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Hitelprogram A hitelprogram célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások törvény által előírt vagy önként vállalt közfeladatainak ellátásához szükséges beruházások finanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású hitel biztosításával. Új Magyarország Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Kötvényfinanszírozási Program A program célja az önkormányzatok és önkormányzati társulások által az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében megvalósuló beruházások pályázati önrészének teljes körű vagy részbeni finanszírozására kibocsátott kötvények MFB általi refinanszírozása éven túli lejáratú, kedvezményes kamatozású forrás biztosításával.

19 KOR-KÉP KÖZIGAZGATÁS A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Mint ismeretes, az Európai Unió soros elnökségét, az EK szerződés 203. cikkének megfelelően, az adott tagállam hat hónapra tölti be. A tagállamok egy előre meghatározott rotációs rendszer alapján követik egymást. A sorrendiséget a es bővítéshez alkalmazkodva, legutóbb a as ciklusra határozta meg az Európai Tanács. Az elnökség szempontjából mindig meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. A múlt, a jelen és a jövő képviselői megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben. A hathónapos elnökségi periódust az Európai Tanács rendes júniusi és decemberi ülése zárja le. Magyarország első félévében tölti be a soros elnökséget. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe? Az európai közigazgatási térről 1 Az Európai Unióban a közösségi közigazgatást szabályozó intézmény, testület és eljárási szabály nincsen, ami viszont nem jelenti azt, Hír: Spanyolország, Belgium és Magyarország közös pályázatot írt ki a es spanyol belga magyar csoportos EU-elnökség közös logójának kialakítására. A pályázaton a három ország művészeti felsőoktatási intézményeinek nappali tagozatos hallgatói indulhatnak. Forrás: Miniszerelnöki Hivatal november Lásd részletesen: Dr. Józsa Zoltán: Az európai közigazgatási tér összefüggéseiről Magyar Közigazgatás szám Miközben nyakunkon a pénzügyi és gazdasági válság a magyar közigazgatás jelentős nemzetközi kihívással találja magát szembe, hiszen 2010-től részese a spanyol belga magyar csoportos uniós elnökségnek. A kérdés az, hogy milyen állapotban is van a magyar közigazgatás, mennyire felkészült, miképpen illeszkedik az európai közigazgatási térbe? hogy Európában a nemzetállamok feletti közigazgatási jog fogalmának nincsen értelme. Ugyan nincsen formális szabályozás a közigazgatásra vonatkozóan, viszont létezik egy közigazgatási alapelvekből álló közös acquis, ami nem hivatalos acquis communautaire-nek tekinthető. Az uniós tagállamok által közösen elfogadott alapelvek alkotják az Európai Közigazgatási Tér (European Administrative Space) létrejöttének a feltételeit. Az Európai Közigazgatási Tér a cselekvés közös szabványainak az együttese, amelyek a jog által meghatározottak és megfelelő eljárások és felelősségi mechanizmusokon keresztül érvényesülnek a gyakorlatban. Szükséges kiemelni, hogy az európai közigazgatási szabványokban rejlő harmonizálási lehetőségek hangsúlyozása nem azt jelenti, hogy az EU tagállamaiban mindenütt hasonló intézményeket kell létrehozni. A szervezeti formák és megoldások vonatkozásában a nemzeti sajátosságokat tükröző változatosság a jellemző, noha Magyarországon elsődlegesen a regionalizáció tekintetében a központi hatalom évtizedeken keresztül előszeretettel hivatkozott az uniós elvárásokra szervezeti kérdésekben is. A lényeg, hogy függetlenül az intézményi formáktól, a nemzetállami szervezetek működése során figyelembe kell venni az alapelveket, és alkalmazni kell azokat a standardokat, amelyek érvényesek az EU-tagállamokban. A Európai Unióban nem a szervezeti azonosságban, hanem a közigazgatási jog alapelvei tekintetében jött létre konszenzus. Az európai közigazgatási jog legfőbb alapelvei Hatékonyság és hatásosság A hatékonyság, mint a közigazgatás és a közszolgálat egyik fontos értéke, azután jelent meg a közigazgatásban, miután az állam vált a közszolgáltatások gazdájává. A költségvetési korlátok következtében a hatékonyság és a hatásosság felértékelődött a közszolgáltatások területén is. A hatékonyság, a felhasznált közpénzek és az elért eredmények közötti megfelelő arányt jelenti. A hatékonysághoz kapcsolódik a hatásosság, ami azt jeleníti meg, hogy a közigazgatás teljesítménye mennyire sikeres a kitűzött célok elérésében Megbízhatóság és kiszámíthatóság A közigazgatási szerveknek döntéseikben követniük kell az általános szabályokat, amelyeket részrehajlás nélkül hatáskörükben alkalmazniuk kell mindenkivel szemben. A hangsúly a semlegességen és az alkalmazás általános érvényességén van. A kiszámíthatóságot és a megbízhatóságot szolgálja az arányosság követelménye, a korrekt eljárás elve, a közigazgatási cselekvések időszerűsége, a professzionalizmus és a közszolgálat integritása. A közszolgálat szakmai integritása a pártatlanságon és a szakmai függetlenségen alapul. Nyitottság és átláthatóság A nyitottság azt jelenti, hogy a közigazgatás elérhető a külső vizsgálatok számára, míg az átláthatóság az ellenőrzés és a vizsgálat céljának a megvalósítását teszi lehetővé. Általános november december ÖN KOR KÉP 17

20 KOR-KÉP KÖZIGAZGATÁS szabályként a közigazgatásnak átláthatónak és nyitottnak kell lennie. A nyitottság és az átláthatóság két sajátos célt szolgál a közigazgatásban. Egyrészről a közérdeket védik, csökkentve a hibás közigazgatási döntések és a korrupció valószínűségét. Másrészről az egyéni jogok védelme szempontjából lényegesek, mivel magyarázzák a döntéseket és hozzásegítik az érdekelt feleket ahhoz, hogy fellebbezési jogukkal élhessenek. Közfelelősség Általános értelemben a számonkérhetőség azt jelenti, hogy az egyén és a hatóság köteles megmagyarázni és megindokolni lépéseit, tetteit. A közigazgatási jogban ez úgy jelentkezik, hogy bármely hatóságnak felelnie kell cselekedeteiért, akár más hatóság vagy törvényhozó, illetőleg bírói szerv előtt. A közfelelősség azt is megköveteli, hogy egyetlen szerv sem vonhatja ki magát más hatóságok felülvizsgálata vagy ellenőrzése alól. A közfelelősség lényeges olyan közigazgatási értékek szempontjából is, mint a hatékonyság, hatásosság, a megbízhatóság és a kiszámíthatóság. A magyar közigazgatás teréről Politika és szakma A magyar közigazgatásra vonatkozó hazai eljárási és anyagi szabályok követik az Európai Közigazgatási Térre vonatkozó alapelveket és értékeket. Ugyanakkor a közigazgatásunk gyakorlatában az európai közigazgatási jog legfőbb alapelvei csak töredékesen és esetlegesen jelennek meg. A szabályozás és a gyakorlat közötti eltérés legfőbb oka a szakmai szempontokat egyre erőteljesebben felülíró pártpolitikai hatásban található meg. A magyar közigazgatás védtelenné vált a napi pártpolitikai befolyással szemben. A politika szakmát felülíró hatása leginkább a központi kormányzásban figyelhető meg, de jelentős mértékben jelen van az elpártosult önkormányzati szinteken, így különösen a fővárosi és kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzatok, a megyei jogú városok, valamint elsődlegesen a 10 ezer lakos feletti városok tekintetében. A minisztériumok vezetési rendszerének 2006-os átalakítása következtében megszűnt a közigazgatási államtitkári tisztség és szerep. A minisztériumot irányító minisztert helyettesítő korábbi politikai államtitkár elvileg a tárca vezetője, miközben a minisztériumok szakállamtitkárságokra bontva végzik feladatukat. A szakállamtitkárok közül elvileg a koordinációs szakállamtitkár a kvázi közigazgatási államtitkár, viszont nem rendelkezik olyan jogi felhatalmazással, amely tényleges vezetési jogosítványokkal ruházná fel a szakállamtitkárságok felett. A helyzetet még tovább bonyolítja a gyakorlatban a szakmai álláspontot leginkább felülírja a miniszteri, illetve államtitkári kabinetek működése. A kabinetek alapvetően a tárca politikai vezetésének eszközei, tevékenységükben a politikai, illetve a PR szempontok a meghatározóak, gyakran a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyható, zavaró körülmények csupán. A politikai kormányzás magyarországi gyakorlata csökkenti a közfelelősséget, gyengíti a hatékonyságot, a megbízhatóságot és nyitottságot, összességében veszélyezteti a kormányzás sikerét. Az önkormányzati hivatalok működése tekintetében a szabályozás egyértelműbb, mint a kormányzati szinten. A hivatal irányítója a polgármester és vezetője a jegyző. A hivatal belső működése és a szakmai tevékenység szempontjából elvileg a jegyző az ügy ura. Ezzel szemben egyre gyakrabban és több helyen a polgármester napi szinten beavatkozik a hivatal munkájába, elsődlegesen a személyzeti kérdésekben, de nem kivételes a konkrét ügyintézésre történő ráhatás sem. Jól jellemzi a politikai és a szakmai szempontok elhatárolásában jelen lévő zűrzavart az építésügyi hatóságok átszervezésének kérdése. Az átalakítás ügyében nem a szubszidiaritás esetleges sérülése volt az érv a politikusok részéről, hanem az, hogy megszűnhet a polgármesterek és a képviselő-testületek befolyása a konkrét építési ügyek tekintetében. Márpedig a helyi szabályozás joga változatlan maradt a települési önkormányzatoknál, viszont a konkrét hatósági ügyintézés, alapvetően szakmai szempontok figyelembevételével koncentrálódott és integrálódott. Ennek következtében az önkormányzati, helyi politikai döntések nem csorbulnak, viszont valóban megnehezült a helyi politika eseti ügyekbe való beavatkozása. Úgy gondolom, hogy ezzel nem sérült az önkormányzatiság, sőt erősödött azzal, hogy a helyi szabályozás és tervezés iránti igény felértékelődött, valamint amennyiben ténylegesen jól működnek a körzeti építésügyi hatóságok javul a hatósági munka színvonala, gyorsasága, törvényessége és korrupció mentessége. (Természetesen a változás csak akkor támogatható igazán, a szakmai szempontok mellett, amennyiben mindez nem nehezíti meg az ügyfelek életét.) A regionális és/vagy megyei közigazgatási hivatalok kálváriája Az Országgyűlés a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CIX. törvénnyel módosította az Ötv. 98. (1) bekezdésének első mondatát, amelynek következtében az önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó fővárosi, megyei közigazgatási hivatal megnevezését, közigazgatási hivatalra módosította. (Folytatás a 35. oldalon) 18 ÖN KOR KÉP november december