Makroökonómia 1. A MAKROÖKONÓMIAI ALAFOGALMAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Makroökonómia 1. A MAKROÖKONÓMIAI ALAFOGALMAK"

Átírás

1 1. A MAKROÖKONÓMIAI ALAFOGALMAK Makroökonómia A makroökömómia fő céljai és eszközei Várakozások Új klasszikus makroökonómia Statikus elemzés Makroökonómia Az elméleti közgazdaságtan azon ága, amely a gazdaság egészét az aggregált összfolyamatok (kibocsátás, jövedelemelosztás, egyensúly, növekedés stb.) Elemzésén keresztül vizsgálja. 1. A makroökömómia fő céljai és eszközei. 1, A reálkibocsátás és a fogyasztás minél magasabb szintjének elérése, a folyamatos és gyors növekedés biztosítása. A kibocsátás legátfogóbb mércéje a GNP. GNP deflátor = nominális GNP / reál GNP. Eszköze: Költségvetési politika: kormányzati kiadások, adózás. A költségvetés bevételeit az adókkal (Tax; T), kiadásait pedig transzferkifizetésekkel (Tr) és a kormányzati vásárlásokkal (G) tesszük egyenlővé. Ez csak a modellben megengedhető egyszerűsítés. 2, Legmagasabb szintű foglalkoztatottság, alacsony szintű kényszerű munkanélküliség. Az ezt szolgáló gazdaságpolitikai cselekvés kialakításához a munkanélküliség természetes rátája szolgál alapul. Ez az a ráta, amely mellett az árakra és a bérekre felfelé és lefelé ható erők egyensúlyban vannak. Eszköze: Monetáris politika: a pénzkínálat szabályozása a kamatlábak befolyásolásával. Ezeken keresztül a megtakarításokra és a magánberuházásokra van nagy hatással. 3, Árszínvonal stabilitás (alacsony infláció) szabad piacok mellett. Stabil esetben az inflációs ráta közel zérus. Az általános árszínvonal meghatározása ár-index számítás módszerével történik. Árindex a különböző termékek ezreinek az árából képzett súlyozott átlag. Az általános árszínvonal leggyakrabban használt mérőeszköze a fogyasztóiár-index (Consumer Price Index; CPI). Eszköze: Jövedelempolitika: az önkéntes bér-ár irányelvektől a kötelező bér- és árellenőrzésig. Úgy fékezik vagy kompenzálják az inflációt, hogy ne kelljen érte gazdasági visszaesés vagy növekvő munkanélküliség formájában árat fizetni. 4, A belső és külső mérleg egyensúlya, és az árfolyam-stabilitás. Az export és import többé-kevésbé egyensúlyban van, a nettó export a GNP-nek csupán kis töredékét teszi ki. A konjunktúraciklusok, a kamatlábak nagyarányú változása változásokat idézhetnek elő a nettó exportban. Ilyen esetekben a nemzeti valuta árfolyama meredeken megváltozhat. Eszköze: Külgazdasági politika: kereskedelempolitika, árfolyam intervenció. Vámok, kontingensek alkalmazása. A különböző változók jövőbeni értékeire vonatkozó, azokat általában anticipáló elképzelések. Az a közgazdasági irányzat, (a XX. Sz. Végén - fő képviselői: Lucas, Sargent, Wallace, Barro), amely az adaptív várakozások helyébe a racionális várakozásokat állítja, így a gazdaságpolitika hatástalanná válik. A modellek változói nem függenek az időtől, vagy ami ugyanaz, a vizsgálat által átfogott időtáv pillanatszerű. Postkeynesianizmus Az az irányzat (XX. Sz. Második fele - fő képviselői: Káldor, Harrod, Domar, J. Robinson), amely kijavítja, kiteljesíti Keynes modelljét. Neoklasszikus szintézis Az a közgazdaságtani irányzat (XX. Sz. Közepe - képviselői: Samuelson, Arrow, Debreu), amely beépíti a keynesi modellt a neoklasszikus elméletbe, tükrözve a

2 Neoklasszikus közgazdaságtan vegyes gazdaság viszonyait. Az a közgazdaságtani irányzat (XIX. Sz. Vége-XX. Sz. Eleje - fő képviselői: Fisher, Marshall, Pigou, Hicks), amely a klasszikus közgazdaságtanból és a mikroökonómiából (Gossen, Jevons, Walras, Edgeworth, Pareto) indul ki, s amely szerint a gazdaságban általában egyensúly van, ezért az kiszámítható, így az államnak nem szabad megzavarni a piac mechanizmusát. Neokeynesianizmus Az a közgazdaságtani irányzat (XX. Sz. Második fele - fő képviselői: Tobin, Modigliani), amely a keynesi modellt igyekszik a megváltozott viszonyokhoz igazitani. Nem egyensúlyi modellek Azok az irányzatok (a XX. Sz. Végén - fő képviselői: Grossman, Malinvaud, Kornai) amelyek szerint a piac a ragadós árak, bérek mellett nem tisztul meg, így a magasan szervezett társadalom gyorsabban reagál az egyensúlytalanságokra, mint a piac s így működőképes. Monetarizmus Merkantilizmus Komparatív statikus elemzés Klasszikus közgazdaságtan Keynesizmus Kettős aggregálás Fiziokratizmus Dinamikus elemzés Gazdaságpolitika Makroökonómia Az a közgazdasági irányzat (a XX. Sz. Második felében - fő képviselői: Friedman, Schwartz - Chicágoi iskola), amely szerint, ha a központi bank a pénzforgalmat jól szabályozza, a gazdaság egészségesen működik. Az a közgazdaságtani irányzat, (XVII-XVIII sz. - fő képviselői Serra, Colbert) amely szerint az arany (a pénz) a nemzet gazdagságának megtestesítője, ezért az államnak fejlesztenie kell a külkereskedelmet, elő kell segítenie a gyarmatosítást, hogy minél több arany (pénz) áramoljon az országba. Alternatív állapotokat hasonlít össze anélkül, hogy vizsgálná, az időben miért és hogyan jutott a gazdaság egyik állapotából a másikba. Az a közgazdaságtani irányzat (XVIII-XIX. Sz. - fő képviselői:petty, Smith, Ricardo, Say), amely szerint a gazdaság jó működését a piac a láthatatlan kéz biztosítja, ezért az állam csak éjjeli őr legyen. Az irányzat megalkotója Keynes. A közgazdaságtani irányzat szerint a magára hagyott gazdaság az elégtelen kereslet és a gazdaság szereplőinek pszichológiája (a jövő bizonytalan) miatt működésképtelen, ezért az államnak kell megteremtenie az egyensúlyt. Az a módszer, amikor egy felől a gazdasági szereplők tevékenységeit különböző szektorokba, más felől a javak tömegét csoportokba, összjavakba (aggregált termékekbe) vonjuk össze. Az a közgazdaságtani irányzat (XVIII. Sz. - fő képviselői: Turgot, Qesnay), amely szerint a gazdagság egyedüli forrása a mezőgazdaság, a gazdaság magától jól működik, mert természetes rendje ezt biztosítja, az állam csak zavarhatja ezt. Az, amikor a változók értékei különböző időpontokra vagy időszakokra vonatkoznak, és magyarázatot ad a változásokra is. Az állami gazdaságpolitika mindazon célok, s azokat szolgáló eszközök, módszerek összessége, amivel az állam tudatosan hatást gyakorol a gazdaságra. A makroökonómia számára a gazdaság, mint egész az érdekes, ennek megfelelően a gazdaság átfogó jelenségeit elemzi. A makroökonómia a makrogazdaság (nemzetgazdaság) homogén csoportokba összefogott (aggregált) gazdasági szereplőinek viselkedésével, a köztük levő jövedelmi és egyéb kapcsolatok elemzésével foglalkozik. A nemzetgazdaság: egy ország gazdasági szerepelőinek, a gazdasági tevékenységet folytató egyéneknek, vállalkozásoknak és intézményeknek az összessége, és a köztük kialakult kapcsolatok és kölcsönhatások bonyolult rendszere. A makroökonómia funkciói közé tartozik, hogy elméleti alapot nyújtson a kormányzati gazdaságpolitikák számára. A makroökonómia tárgya: feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek a gazdaság

3 Aggregálás Gazdasági szférák Indexszám Mérleg Modell A, makrogazdasági kibocsátás: (output) B, makrojövedelem: (yield; y) C, fogyasztás: (consumption; c) D, megtakarítás: (saving; s) E, beruházás: (investment; i) egészének kapcsolatait, mozgásait jelentik. Foglakozik a nemzetgazdaság teljesítményét meghatározó tényezőkkel, a reál- és pénzfolyamatokkal, a gazdaság egyensúlyi és egyensúlytalansági kérdéseivel, a kormányzati gazdaságpolitika lehetőségeivel és hatásaival. Elemzési módszerei: A makroökonómiára kettős aggregálás jellemző. Aggregáljuk a gazdasági szereplőket: létrejönnek a gazdasági szférák. Aggregáljuk az előállított javakat és szolgáltatásokat: termékhalmazt, összkibocsátást hozunk létre. Háztartási- Vállalati- Kormányzati- Bankszféra Külföld Egy heterogén sokaság nyomon követésére szolgál. Megmutatja, hogy egy gazdasági mutató mikor változott meg az idők folyamán. Kétoldalú kimutatás. Időpontra (statikus), vagy időszakra (dinamikus) vonatkoznak. A valóság egyszerűsített, áttekinthető leírása. A makroökonómia alapösszefüggései: Bizonyos idő alatt létrehozott javak és szolgáltatások teljes összege, melyek a gazdaság számára bármilyen felhasználási célra, és bármilyen formában rendelkezésre állnak. Nominálkibocsátás: egy bizonyos idő alatt létrehozott áruk és szolgáltatások értékének összege folyó áron mérve. Reálkibocsátás: egy bizonyos idő alatt az összkibocsátásnak változatlan (bázisévi) árakon mért nagysága. Potenciális kibocsátás: a makrogazdaság maximális kibocsátátsi szintje. Makroszinten a realizált kibocsátások összessége. A termelési tényezők felhasználásával nyert jövedelmek összessége. A makrojövedelem azon része, amelyet a szükségleteket közvetlenül kielégítő javakra és szolgáltatásokra költenek el. A makrojövedelem el nem fogyasztott része. A háztartások és vállalatok megtakarításai a tőkepiacra kerülnek, és a beruházások forrásává válnak. A tartós használatú eszközök pótlására és bővítésére fordított tőkejavak vásárlása. Bruttó beruházás: az elhasznált tartós használatú eszközök pótlása, létesítése. Nettó beruházás: az adott időszak alatt megvalósult reáltőke-állomány növekedése. Amortizáció: a tartós használatú tőkejavak elhasználódásának mértéke. F, makroegyensúly A makrogazdaság azon állapota, mikor az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal. Aggregált kereslet: (aggregate demand; ad): az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett szándékoznak megvásárolni. Aggregáált kínálat: (aggregate supply; as): az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott árak mellett hajlandók és képesek előállítani. G, árszínvonal: a javak árainak súlyozott számtani átlagával közelíthető mutató. Változásának meghatározásához a gdp-deflátort használjuk. H, infláció az árszínvonal tartós és általános emelkedése. Fiskális gazdaságpolitikai eszközök Fiskális (költségvetési) politika Államháztartás A bevételek és a kiadások szabályozásán keresztül az állam hat az államháztartási, költségvetési egyensúlyra, s ezen keresztül a nemzetgazdaság egészére. Az állami jellegű gazdálkodás mérlegeinek összessége: a központi költségvetés, a területi és a társadalombiztosítási önkormányzatok, valamint az elkülönített állami

4 Központi/állami költségvetés Deficites költségvetés Szufficites költségvetés Kiegyensúlyozott költségvetés Költségvetési bevételek Közvetlen adó Közvetett adó Egyösszegű adó Jövedelmektől függő adó A költségvetés főbb kiadásai Expanzív költségvetési politika Restriktív költségvetési politika Adómultiplikátor Haavelmo-tétel Automatikus stabilizátorok Diszkrecionális politika Tényleges költségvetés Strukturális költségvetés Ciklikus költségvetés Társadalmi határtermék Társadalmi határhaszon Társadalmi határköltség alapok költségvetése. Az állam tervezett bevételeinek és kiadásainak éves mérlege, az állam központosított pénzalapja. A költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeit A költségvetés bevételei nagyobbak, mint a kiadásai A költségvetési bevételek és kiadások megegyeznek. Adók, vámok, illetékek, állami és költségvetési szervek befizetései, egyéb bevételek. Az az adó, amit a jövedelemtulajdonos közvetlenül fizet be. Amit általában a javak árai tartalmaznak és az eladók fizetik be. Ami nem függ a jövedelmektől, hanem a vagyontól vagy mástól (ház, eb, adó stb.) Ami a jövedelem nagyságával arányos vagy progresszív vagy degresszív. A költségvetési intézmények (rendőrség, katonaság, oktatás egészségügyi szervezetek stb.) Fenntartása, vállalati, lakossági transzferek, beruházások állami finanszírozása. Az állam az aggregált kereslet élénkítésén keresztül hat a gazdaságra (bevétel csökkentés, kiadás növelés). Az állam az aggregált kereslet csökkentésén keresztül gyakorol hatást a gazdaságra (kiadás csökkentés, bevétel növelés). Egységnyi adónövekedés hány egységnyi jövedelemcsökkenést okoz. Mértéke c c = =. 1 c s Az egyensúlyban lévő költségvetés a kiadások nagyságával növeli az egyensúlyi jövedelem nagyságát. Olyan gazdaságpolitikai eszközök, amelyek visszacsatolásuk révén egyszeri bevezetés után automatikusan stabilizálják a nemzetgazdaságot. Egyedi állami intézkedések a gazdaság szabályozására, rendkívüli feltételek mellett. Az adott időszak tényleges költségvetési kiadásait és bevételeit állítja szembe. Költségvetési kiadások és bevételek egyenlege a gazdaság potenciális kibocsátási szintjén tervezve. A konjunktúra-ciklusoknak a költségvetésre gyakorolt hatásait tükrözi. Az egyenleg azon változásait mutatja, amikor a gazdaság a potenciális szint alatt (recesszió), vagy afölött (prosperitás) működik. (MSP = Marginal Social Product) - mindazon javak (termékek és szolgáltatások) termelésének a változása, amelyet valamely inputtényező egységnyi változása idéz elő, tekintet nélkül arra, hogy kinek a tulajdonába kerülnek e javak. (MSU = Marginal Social Utility) - az az összhaszon változás, amelyet egy jószág fogyasztásának egységnyi változása vált ki, tekintet nélkül arra, hogy ez mely fogyasztóknál következett be. (MSC = Marginal Social Cost) - az az összköltségváltozás, amelyet egy jószág termelésének egységnyi változása okoz, tekintet nélkül arra, hogy kiknek kell viselniük e költségeket. Externália (külső hatás) - a termelés és a fogyasztás olyan nem szándékolt hatása a társadalom más tagjaira, ami megváltoztatja azok hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait. Pozitív externália - olyan externália, ahol a külső hatás javítja a társadalom tagjainak hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait.

5 Negatív externália - olyan externália, ahol a külső hatás rontja a társadalom tagjainak hozam - hasznossági és (vagy) - költségviszonyait. Piaci kudarc Jogi-közgazdasági iskola Coase-tétel Magánjavak Közjavak Vegyes javak Nash-optimum - a piaci egyensúly nem jelenti az erőforrások hatékony elosztását, (például kevés erőforrást juttat a pozitív és túl sokat a negatív externáliát okozó tevékenységeknek), vagyis a racionalitás és a hatékonyság nem esik egybe. - a ~ szerint a piac nemcsak javak, erőforrások és a pénz cseréjének a terepe, hanem a tulajdonosi jogok adás-vétele is. - amennyiben teljesen egyértelműek és érvényesíthetők a tulajdonosi jogok, valamint nincsenek vagy elhanyagolhatóak a tranzakciós költségek - a szerződő felek tárgyalásai a tulajdonosi jogok eredeti kijelölésétől függetlenül ugyanahhoz az allokációs eredményhez vezetnek, ezért az externáliák problémái a tulajdonjogok önkéntes megváltoztatásával megoldhatók. - azok az osztható és egyénileg elkülönülten (szuverén módon) is fogyasztható gazdasági javak, amelyeknek a fogyasztásából egyesek kizárhatóak, az egyes fogyasztók által történő fogyasztásuk csökkenti a többiek számára megmaradó készletet, ezért a fogyasztók rivalizálnak e javak megszerzéséért egymással. - azok a fogyasztásban oszthatatlan gazdasági javak, amelyeknek az egyes fogyasztók által történő fogyasztása nem befolyásolja mások fogyasztási lehetőségeit, senki nem zárható ki e javak fogyasztásából, a fogyasztók nem rivalizálnak megszerzésükért. azok a jószágok, amelyek bizonyos jellemzőik alapján közjavakhoz, más jellemzőik alapján magánjavakhoz sorolhatók. Alosztályaik a következők: jelentős externál hatással rendelkező tulajdonképpeni magánjavak, amelyek éppen az externál hatás miatt viselkednek közjószágszerűen; az előbbiek részesetei azok a javak, amelyeknek a fogyasztásához közérdek fűződik; térbelileg korlátozott haszonhatású tulajdonképpeni közjavak, amelyek éppen a regionális jellegük miatt viselkednek magánjószágszerűen; az előbbiek részesetei a túlzsúfoltságra hajlamos javak. nevezzük az olyan magatartás eredményét, amikor egy gazdasági szereplő partnerei bizonytalan döntéseire számítva minimalizálja veszteségeit. Non-profit szervezetek azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek alapvető céljuk fontos társadalmi szükségletek kielégítése önkéntes adományokból és zömmel önkéntes, fizetés nélküli munkával. Monetáris gazdaságpolitikai eszközök Monetáris politika Az állam a pénzforgalom és a kamatláb szabályozásával hat a gazdaságra. Tágabban értelmezett pénzpiac Direkt pénzpiaci beavatkozás Indirekt pénzpiaci eszközök Szűkebb pénzpiac Elsődleges pénzpiac Másodlagos pénzpiac Refinanszírozási hitelek Magában foglalja a szűkebben vett pénzpiacot, a pénztőke piacát, a devizapiacot, valamint ezek tranzakcióit. Az állam közvetlenül avatkozik a pénzpiaci folyamatokba (a betéti és hitelkamatok megszabása, hitelpolitikai direktívák stb.). A jegybank közvetett eszközökkel szabályozza a pénztömeget és a kamatlábat (nyíltpiaci műveletek, a refinanszírozási és rediszkontláb-politika, a kötelező tartalékráta-politika). A rövidlejáratú ügyletek, pénz- és hiteleszközök adás-vétele. (eszközei: kereskedelmi-kincstári váltó, kincstárjegy, bankbetét, rövidlejáratú bankhitel stb.) A pénz teremtése és a megtakarítások tőkévé válása. A teremtett pénz újraelosztása. A központi bank hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, hogy bővíthessék

6 Nyíltpiaci művelet Kötelező tartalékráta Expanzív pénzpolitika hitelnyújtási lehetőségeiket. A váltóleszámítóláshoz hasonló hatású (pénzteremtés!), de annál korszerűbb forma. A jegybank állampapír-kereskedelme a kereskedelmi bankok és a lakosság felé. A kereskedelmi bankok számára kötelezően a jegybanknál elhelyezendő, elsődlegesen a betétesek biztonságát szolgáló tartalék aránya a betétállományhoz: t= kötelező tartalék a jegybanknál. a kereskedelmi bank betét állománya Az állam több pénzt pumpál a gazdaságba, hogy növelje a keresletet, és így élénkítse a gazdaságot. Restriktív pénzpolitika Az állam csökkenti (vagy korlátozza) a forgalomban lévő pénz mennyiségét, amivel korlátozza a kereslet így a termelés növekedését is. 2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI Gazdasági szektor Háztartás szektora Vállalat szektora Állam szektora Külföld szektora Makrokibocsátás Nominális makrokibocsátás Reál makrokibocsátás Makrojövedelem Elsődleges jövedelem elosztás Jövedelem újraelosztás Makrokiadás Nemzeti Számlák Rendszere (SNA) A gazdasági szereplők azon tevékenységeinek összessége, amelyek azonos célokat követnek, azonos jellegű gazdasági döntéseket valósítanak meg. Aggregált kategória. Azon tevékenységek összessége, amelyek közvetlenül a személyes szükségletek kielégítésére irányulnak, tehát a végső fogyasztás szintere. Azon tevékenységek összessége, amelyekkel javakat termelnek, forgalmaznak, pénzügyi tranzakciókat bonyolítanak jövedelem (profit) szerzés céljából. Azon gazdasági tevékenységek összessége, amelyekben az állam közhatalmi, gazdaságszervező (érdekegyeztető) és köztulajdonosi funkciói érvényesülnek. Azon külföldi gazdasági szereplők tevékenysége, akik tartósan kapcsolódnak a vizsgált ország gazdaságához (export-import, tőkeáramlás stb.). (Jele: O = Output) - egy időszak (általában egy év) alatt a gazdaságban létrehozott javak összessége. Az output folyó árakon aggregálva. Az output változatlan árakon aggregálva. (Jele: Y = Yield) - a realizált makrokibocsátás. A makrojövedelem elosztása az erőforrások tulajdonosai között (munkatőkejövedelmek, járadékok, vállalkozói nyereség). Az elsődleges jövedelmek egy részének önkéntes, vagy kényszerű átengedése más szereplőknek (adók, transzferek,adományok stb.), un. Végső jövedelmek A végső jövedelmek felhasználása, elköltése (vásárlás, felhalmozás stb.) Az ENSZ által ajánlott teljesítmény-számbavételi rendszer, amely a keynesi fogalmakra építve méri piaci viszonyok között a makrogazdaság folyó (számlákon megjelenő) teljesítményeit (SNA = System of National Accounts) Az SNA alapmutatói Bruttó kibocsátás (Jele: GO = Gross output) - a makrogazdaság teljesítményének teljesen halmozott értéke. A korszerűsített SNA-ban a GDP-ből származtatott mennyiség. Bruttó hazai termék (Jele: GDP=Gross domestic product) - az adott ország területén, az adott évben előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelők állampolgárságától. A korszerűsített SNA és az ESA közös alapmennyisége. Nettó hazai termék (Jele: NDP = Net domestic product) - a bruttó hazai termék amortizációmentes értéke.

7 Integrált Gazdasági Számlák Európai Rendszere (ESA) Hazai (Domestic) teljesítmény Nemzeti (National) teljesítmény Termelési vertikumok Termelő fogyasztás Térbeli halmozódás Időbeli halmozódás Bruttó teljesítménymutató Félnettó teljesítmény mutató Nettó teljesítmény mutató Felhalmozás Beruházás Pótló beruházás Bővítő (nettó) beruházás Bruttó beruházás Flow (folyam) jellegű változók Bruttó nemzeti termék (Jele: GNP = Gross national product) - az adott ország állampolgárai által az adott évben előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül a termelés színterétől. Nettó nemzeti termék (Jele: NNP = Net national product) - a bruttó nemzeti termék amortizációmentes értéke. az Európai Uniónak az SNA-t módosító teljesítménymérési ajánlása, amely a nemzeti mutatókat csak jövedelem formákban értelmezi (ESA = European System of Accounts). Az ESA mutatói Bruttó nemzeti jövedelem (Jele: GNI = Gross national income) - adott évben az ország állampolgárai által előállított, végső felhasználásra szánt javak hozzáadott összértéke, függetlenül attól, hogy hol jött létre. A GDP határokon átfolyó tőke és munkajövedelmekkel korrigált értéke. Nettó nemzeti jövedelem (Jele: NNI = Net national income) - a bruttó nemzeti jövedelem amortizációmentes értéke. Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Jele: GNDI = Gross national disposable income) - az adott ország állampolgárainak adott évben felhasználható bruttó jövedelme. A GNI nemzetközi transzferekkel korrigált értéke Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Jele: NNDI = Net national disposable income) - A GNDI amortizációmentes értéke. Az adott ország területén (politikai határain belül) keletkezett teljesítmény, függetlenül a létrehozói állampolgárságától. Az adott ország állampolgárainak teljesítménye függetlenül attól, hogy az területileg hol keletkezett. A térben széttagolt termelés egyes fázisainak termelési helyei (például: nyersanyag kitermelés; félkésztermék gyártás; végtermék összeszerelés) A termelés más vertikumaiban létrejött javak felhasználása az adott vertikumban. A különböző vertikumokban keletkezett értékeket minden felhasználó vertikumban újra számításba veszik (lásd: termelő fogyasztás). ~T okoz az amortizáció beszámítása az adott vertikum teljesítményébe, hiszen a felhasznált és használat közben kopó állóeszközök más vertikumok korábbi időpontokban már beszámított teljesítményei. Az időbeli halmozódás a térbeli halmozódás módosult formája. ~T kapunk, ha minden vertikum teljesítményét teljesen (térben és időben) halmozottan számítjuk. A bruttó értékből levonjuk a térbeli halmozódás értékét (sajátságosan ezt nevezik az SNA/ESA ajánlásokban Gross=G=Bruttó mutatónak). A térbeli és időbeni halmozódás nélküli mutató. A rendelkezésre álló jövedelem el nem fogyasztott részének felhasználása beruházásra és készletek növelésére. A termeléshez szükséges ujratermelhető tárgyi eszközök beszerzése, létesítése. A termelésben elhasználódott tárgyi eszközök pótlása. Az ujratermelhető, termelésben használt tárgyi eszközök állományának növelése. A pótló és bővítő beruházások összege. Amelyek egy időszak (általában egy év) eredményeit és ráfordításait rögzítik (például éves jövedelem, éves kiadások stb.)

8 Stock (állomány) jellegű változók Nemzeti vagyon Humán vagyon Nettó gazdasági jólét Makrogazdasági körforgás Reáliák áramlása Jövedelemáramlások Fogyasztás Fogyasztási kiadás Amelyeknek nincs idődimenziójuk. (pl.: befektetés, vagyon stb.). Egy adott ország (állampolgárainak és a társadalomnak) tulajdonában lévő természeti és humán erőforrások, valamint a folyó jövedelem múltban felhalmozott részeinek állománya. Pontos tartalma vita tárgya. Az adott ország mínősített munkaerő állománya (munkaidőalap és képzettség). Az élet minőségét jelenti. Pontos tartalma vita tárgya (jele: new = net economic welfare) Az outputok szektorok közötti állandó, folyamatos és ismétlődő visszaáramlása, inputtá való visszacsatolása - maga az újratermelés. A gazdaság szektorai között a javak és a gazdasági erőforrások állandóan cserélődnek. A gazdasági szektorok közötti pénzáramlások, amelyek részben a reáláramlások következményei, részben egyoldalú transzferek. A makrokibocsátás azon része, amit a háztartás szektora a vállalatok szektorától szerez be közvetlen szükségletkielégítés céljára (Jele: C = Consumption) A makrojövedelem fogyasztásra szánt része. Általában szintén c-vel jelölik. Megtakarítás A makrojövedelem azon része, amit nem kívánnak fogyasztásra fordítani (Jele: S = Savings) Beruházás Adó Kormányzati (állami) kiadások Transzferek Exporttal kapcsolatos jövedelemáramlás Importtal kapcsolatos jövedelemáramlás Folyó tételek számlája Vagyonmérleg Pénzügyi rendszer Váltó Bankjegy Leszámítolás Kétszintű bankrendszer A makrokibocsátás azon része, amit a termelés újratermelhető tárgyi eszközeinek előállítására, létesítésére használ a vállalati szektor (Jele: I = Investment) A gazdaság magánszereplőinek jövedelmére, fogyasztására, vagyonára vagy egyéb vonatkozására az állam által kivetett fizetési kötelezettség (Jele: T = Tax) Az állam vásárlásai funkciói ellátásának érdekében (Jele: G = Government expenditure) Olyan egyirányú jövedelemáramlások, amelyeket az állami szektor a gazdaság többi szereplőinek ad (Jele: TR = Transzfer incomes v. Transzfer payment) A vállalati szektor bevétele, a külföld kiadása a kivitel kapcsán (Jele: Ex = Export) A vállalat szektorának kiadása, a külföld bevétele az árubehozatal kapcsán (Jele: Im = Import) Olyan kétoldalú (mérlegszerű) kimutatás, amely valamely gazdasági szektornak egy meghatározott időszakban végbement jövedelemáramlásait mutatja. Olyan kétoldalú (mérlegszerű) kimutatás, amelynek baloldalán a vagyonváltozások (Aktíva), jobboldalán pedig e változások forrásai (Passzíva) jelennek meg. A pénz különböző formáit valamint a pénzügyi szervezeteket (pénzintézeteket) a köztük zajló folyamatokon keresztül összefogó rendszer. A gazdaság alrendszere. Pénzhelyettesítő értékpapír, olyan határozott időre és a kibocsátó nevére szóló fizetési igérvény, amelyben az adós és kezesei vállalják, hogy a megnevezett összeget a jelzett időben kifizetik a váltót bemutató személynek. Kezdetben a bank saját váltója, az aranypénz-rendszerben aranyat helyettesített, aranyra beváltható volt, jelenleg a hitelpénz egyik megjelenési formája. (Diszkontálás) - az a művelet, amikor a bank váltó ellenében bankjegyet ad, de levonja a váltó összegéből a lejáratig hátralévő kamatot és a kezelési költséget. Olyan bankrendszer, amelyben a bizonyos állami jogkörökkel (bankjegykibocsátás, kötelező tartalékráta meghatározása stb.) Monopólisztikusan felruházott központi bank(ok) mellett sok kereskedelmi (pénz és hitelközvetítésí funkciókat ellátó) bank

9 Központi bank Kereskedelmi (magán) bank Nem monetáris pénzintézetek Pénzmultiplikátor M0 pénztömeg M1 pénztömeg M2 pénztömeg M3 pénztömeg Nettó pénzügyi vagyon Államadósság működik. (Jegybanknak, emissziós banknak is nevezik) - az a bank, amelyik egyedül rendelkezik a bankjegykibocsátás monopóliumával. Ez általában állami bank. Olyan pénzintézet, amely betéteket gyűjt, hiteleket nyújt és egyéb pénzügyi tranzakciókat (pl.: valuta adás-vétel) végez. Részt vesz a pénzteremtés folyamatában. (Biztosítók, nyugdíjpénztárak stb.) - olyan pénzügyi szervezetek, amelyek csak a pénz újraelosztását végzik, pénzt nem teremthetnek. Az a pénzmennyiséget sokszorozó hatás, amit a bankrendszer működése vált ki a 1 jegybank által kibocsátott pénztömegen. Nagysága m = (t a kötelező tartalékráta). t Másnéven monetáris bázis - a készpénz + jegybanki számlapénz. Másnéven szűkebb értelemben vett (tranzakciós) pénz - M0 + látra szóló betét. Másnéven tágabban értelmezve (kvázi) pénz - M1 + határidős betétek és kincstárjegy. M2 + értékpapírok. Az egyes szektorok vagyonmérlegeinek egyenlegei. az állami szektor negatív pénzügyi vagyona. A makroteljesítmény mérése, az SNA számlarendszer fő mutatói. Kibocsátás A kibocsátás egy reálmennyiség, a termékek és szolgáltatások azon körének aggregátuma, amely áruként elhagyja a termelőegységeket (a vállalati szektort). MPS (Material Product System) SNA (System of National Accounts): B, A gazdasági szereplők teljesítményének hazai és nemzeti megkülönböztetése C, A makrogazdasági teljesítményének bruttó és nettó megkülönböztetése D, A makroteljesítmény nominál- és reálértéken való kifejezése: E, A makrogazdasági teljesítményének piaci áron vagy tényezőköltségen történő kifejezése A, Az összemérés értelmezése a mérés szempontjából: volt szocialista országok alkalmazták. Az anyagi termelésre és az anyagi szolgáltatásokra értelmezték. az ENSZ dolgozta ki, 1953-ban vezették be. A javak összesítésekor minden létrehozott terméket, szolgáltatást, és szervezett tevékenységet számításba vesz. Az adott ország területén keletkezett teljesítményt hazai outputnak nevezzük, függetlenül attól, hogy az hazai vagy külföldi szereplőtől származik. Az adott ország állampolgárai teljesítményeit pedig nemzeti outputnak nevezzük, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak. A teljesítménymutatók halmozódás szerinti csoportjai: Bruttó mutatók: minden teljesítményt teljes értéken vesznek számba, mind térbeli és mind időbeli halmozódást tartalmaznak. Félnettó mutatók: a bruttó értékből levonjuk a térbeli halmozódást. Nettó mutatók: az amortizációt is kivonjuk, kiszűrjük az időbeli halmozódást. Ha az SNA mutatókat minden évben a termékek és szolgáltatások keletkezésének idején érvényes piaci áron számoljuk el: ez a nominális kibocsátás, amely az adott év folyó árain számítva a kibocsátás pénzbeni értékét adja. Ha kiszűrjük az árváltozások hatását, akkor beszélünk a változatlan áras számbavételről, ez a reálkibocsátás. Az adott év kibocsátását egy kiválasztott (bázis) év árain összesítjük. Az adók növelik a piaci árat, dotáció esetén a piaci ár alacsonyabb lesz a termelői árnál.

10 Az SNA számlarendszer fő mutatói: A, Bruttó Hazai Termék: (Gross Domestis Product; GDP) Egy országban adott évben előállított, végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások összessége. GDP = GO termelőfogyasztás = Hozzáadott érték. A termelőfogyasztás a termelésben adott időszakban felhasznált javakban megtestesült érték. A hozzáadott érték a vertikális halmozódástól megtisztított bruttó kibocsátás. B, Nettó Hazai Termék: (Net Domestis Product; NDP) NDP = GDP amortizáció. Az adott évben keletkezett új, elsődleges jövedelmek összege. C, Bruttó Nemzeti Jövedelem: (Gross National Income; GNI) Egy ország állampolgárai által az adott évben realizált összes elsődleges jövedelem. A GDP módosított formája. D, Nettó Nemzeti Jövedelem: (Net National Income; NNI) NNI = GNI amortizáció. A bruttó nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett része. E, Bruttó rendelkezésre álló Nemzeti Jövedelem: (Gross National Disposable Income; GNDI) Egy ország állampolgárai által az adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. A GNI módosított formája. F, Nettó rendelkezésre álló Jövedelem: (Net National Disposable Income; NNDI) NNDI = GNDI amortizáció. A bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem amortizációval csökkentett része. A makroökomómiai jövedelemáramlás, a kétszektoros modell. Modell A gazdasági folyamatok mozgását tükrözi. Gazdasági tranzakció A reálfolyamatok A jövedelmi folyamatok Minden olyan vállalkozás, ügylet bonyolítása, amely a gazdaság szereplői között vagyoni vagy jövedelmi mozgással megy végbe. A gazdaságban megtermelt áruk és szolgáltatások mértékegységük és anyagi jellemzőjük alapján történő mozgása, amely tartalmazza a létrehozásukat, forgalmazásukat és felhasználásukat. A reáljavak értékesítését feltételezi, és az értük kapott jövedelem mozgásaként jelenik meg. A kétszektoros modell A két szereplő: A háztartások: termelési eszközök tulajdonosa, fogyasztási cikkek fogyasztója. A vállalatok: fogyasztási javak termelői, termelési eszközök felhasználói. A két szereplő között reáljavak és jövedelemáramlás megy végbe. A vállalatok jövedelmet (W) fizetnek a háztartásoknak, amit azok fogyasztási javakra költenek. Ezek a kiadások (C) mint a vállalatok bevétele visszakerül a vállalatokhoz. Ábra: 16.oldal. A háztartások jövedelmük egy részét megtakarítják (S). ezek a jövedelmek a bankszféra közvetítésével a beruházások pénzügyi forrását adják (I). A háztartási szféra költségvetési egyenlete: W = C + S H. A vállalati szféra költségvetési egyenlete: C + I = W + S V. Mivel a makrojövedelmet a vállalati szektor termeli meg: Y = C + I. A bankszférán keresztül áramló pénzmozgások: I = S H + S V. A makrojövedelem: Y = C + S H + S V = C + S. A makroökomómiai jövedelemáramlás, a négyszektoros modell.

11 A négyszektoros modell Az állami költségvetés fogalma, bevételei és kiadásai. Állami költségvetés Állami költségvetés Bevételei 2. A makroökomómiai jövedelemáramlás, a négyszektoros modell. Bekapcsoljuk az államot harmadik szereplőként, amely a tevékenységeihez szükséges jövedelmet a másik két szektortól adók útján (T) szerzi meg. Közben egyrészt javakat vásárol a vállalatoktól (állami megrendelések; G), másrészt jövedelmeket juttat (transzferek; T R ) a háztartásoknak. A külföld szektora lesz a negyedik szereplő. A vállalatokkal áll kapcsolatban, exportimport folyamatait vesszük figyelembe. A háztartás szektorának költségvetési egyenlete: W + T R = C + T H + S H. A vállalati szektor költségvetési egyenlete: C + I +G + Ex = W + T V + S V +Im. Az állami szektor egyenlete: T H + T V + T K = T R + G + S A. A külföld bevétele: Im = Ex + S K. A bankszférán keresztül a tőlepiaci egyensúly valósul meg, ha a négy szektor megtakarítása megegyezik a beruházások összegével: I = S H + S V + S A + S K. A makrogazdasági jövedelem egyenlete: C + S + T = Y = C + I + G + (Ex-Im). A makrogazdasági jövedelem egyenlő a makrokiadásokkal. Az állami költségvetés: Az állam pénzügyi alapja Pénzügyi terv, melyben az állam megjelöli az őt megillető jövedelmeket (bevételek), és ezek felhasználási irányát (kiadások). Az állami költségvetés az államháztartás része. Az államháztartás magában foglalja: Központi költségvetést Helyi önkormányzati költségvetéseket Társadalombiztosítási alapokat Elkülönített állami pénzalapokat. a bevételek zömét az adók teszik ki. Az adó a közösségi funkció ellátásához nélkülözhetetlen pénzügyi forrás, amelyet az államhatalom kényszer útján szed be az állampolgáraitól, s amelyért közvetlenül semmiféle ellenszolgáltatást nem ad. Közvetlen vagy egyenes adó: annak a gazdasági alanynak a jövedelmét terheli, aki az adót fizeti, pl.: SzJA. Közvetett adó: árukra és szolgáltatásokra kivetett adó. Ezen adó terheit az áru, illetve a szolgáltatás vásárlója viseli. A kivetett adó lehet: Jövedelemfüggő: realizált jövedelem létezése esetében kell fizetni. A jövedelem nagyságától független: egyösszegű adó. Akkor is esedékes, ha nincs jövedelem. A jövedelemfüggő adó lehet: Progresszív: a magasabb jövedelmi sávokban magasabb adókulcs található. Regresszív: az egyre magasabb jövedelmi sávokban egyre kisebbek az adókulcsok. Lineáris: egységes adókulcs. Fő adónemek: Személyi jövedelemadó Profitadó Értéknövekedési adó (Mo.-n ÁFA)

12 Állami költségvetés Kiadásai Fogyasztási kiadások: a közös szükségletek kielégítését szolgáló kiadások: honvédelem, rendfenntartás, kulturális célú kiadások. Az állam jövedelmeit egyrészt bérfizetés, személyi juttatások (nyugdíj, családi pótlék), másrészt áruk, szolgáltatások megvásárlására költi. Felhalmozási kiadások: a, Vállalatoknak nyújtott támogatások; b, Állami költségvetés közvetlen beruházásai. Pénztartalék létrehozása, pénzfelhalmozás. Az államháztartás részei. A magyar államháztartási reform. Államkincstár. Az államháztartás részei A költségvetéspolitika fogalma, funkciói, típusai. Költségvetéspolitika Diszkrecionális költségvetési politika Kiadási programok Központi, kormányzati költségvetés: minisztériumok, TV, rádió, oktatási, kulturális, egészségügyi intézmények költségvetését tartalmazza. Helyi, önkormányzati költségvetés: pénzalapja részben központi költségvetésből, részben helyi befizetésekből származik. Elkülönített állami pénzalapokat kezelő szervezetek: környezetvédelmi alap, oktatási alap, kulturális alap, lakásalap. Társadalombiztosítási alapok: egészségügyi és nyugdíjbiztosítás. Az állami vagyont kezelő szervezetek: ÁPV Rt. Költségvetési politikán az adózás (bevételek) és a kormányzati kiadások kialakításának folyamatát értjük, amelynek célja, hogy Elősegítse a konjunktúra ciklus kilengéseinek csillapítását Hozzájáruljon a növekvő, magas foglalkoztatottsági szintű, az erős inflációtól mentes gazdaság fenntartásához. A kormányzati kiadások növekedése expanziós hatást gyakorol a nemzeti termékre, igen hasonlóan a beruházásokhoz. A nagyobb kormányzati kiadás magasabb kibocsátási szintet eredményez. A költségvetési kiadások alkotják azt az eszközt, mellyel a kormány meghatározza, hogy mekkora legyen az állami és magánszektor viszonylagos mérete, hogy a GNP-ből mennyit fogyasztunk kollektívan. Az adóváltozások csaknem olyan hatékony eszközt jelentenek a munkanélküliség és az infláció ellen, mint a kormányzati kiadások változásai. Az adók emelése: csökkenti a fogyasztási kiadásokat, az aggregált keresletet és a foglalkoztatottságot is. Az adók csökkentése: növeli a fogyasztási kiadásokat, ez megnöveli az aggregált keresletet, és bővíti az új befektetéseket. Növekedik a foglalkoztatottság és emelkedik a potenciális GNP. Fő eszközei azok a gazdaságpolitikai programok, amelyek egyedi kormányzati döntést tartalmaznak, és költségvetési kiadások és bevételek aktív megváltoztatása révén fejtik ki hatásukat. Ezek a következők: Közmunkák és más kiadási programok: útépítés, parkrendezés Állami foglalkoztatási programok: közszolgálat-foglalkoztató munkaalkalmak Különböző egyedi transzferkifizetési programok: családi pótlék Stabilizáló szerepet csak akkor töltenek be, ha visszaesés idején ezek a kiadások megjelennek, fellendülés esetében eltűnnek. Bevételi oldal: Adókulcsok és társadalombiztosítási befizetések egyedi döntés útján történő megváltoztatása

13 Expanzív és restriktív költségvetési politika A, Ha a gazdaságra a teljes kapacitáskihasználás és rugalmatlan kínálat jellemző, akkor a restriktív politika révén (költségvetési kiadások csökkentése, bevételek növelése) szolgáltatható a stabilizáció. Ezen intézkedések az inflációs nyomást jelentősen fékezhetik, az összkeresletet csökkenthetik. B, Ha a gazdaságra erőteljes kapacitás kihasználatlanság és rugalmas kínálat jellemző, akkor expanziós politika révén szolgáltatható a stabilizáció: kiadások növelése, bevételek csökkentése, mely hozzájárulhat a kapacitások jobb kihasználásához, a munkanélküliség csökkentéséhez, az összkereslet növeléséhez. A monetáris politika eszközrendszere és működési mechanizmusa. Monetáris politika A jegybank pénzügypolitikai eszközei Pénzügyi, monetáris politikán a forgalomban lévő pénzmennyiség szabályozását értjük. Minden országban a központi jegybank funkciója az, hogy szabályozza a banktartalékok mennyiségét, a kamatlábakat, s ezáltal meghatározza a nemzet pénzkínálatát és hitellehetőségeit. A központi bank monetáris politikája az aggregált kereslet változtatásával, s ezáltal a reálkibocsátás és az árak befolyásolásával hat a gazdaságra. A, Nyíltpiaci műveletek: A központi bank értékpapírokat elsősorban állami adósságleveleket ad el a kereskedelmi bankoknak, vagy tőlük vásárol ilyeneket. Értékpapír eladás esetén a jegybank azok értékével megterheli a kereskedelmi bankok számláját, vagyis csökkenti a központi jegykibocsátó bankkal szemben fennálló folyószámlakövetelésüket. Ezáltal csökken a kereskedelmi bankok likviditása, ami korlátozza hitelnyújtó képességüket. Ez restriktív (korlátozó, szigorító) hitel- illetve pénzügyi politika. A fő nyíltpiaci eszközök: Rövid lejáratú papírok: Kincstárjegyek: állami vállalatok és a költségvetés bocsátja ki napra. Kamata rögzített. Diszkontált kincstárjegyek: lejárata 6-24 hónap. Névérték alatt lehet megvásárolni és a kibocsátó névértéken vásárolja vissza. Bankelfogadványok: külföldiek számára bocsátják ki, árfolyamát naponta a pénzpiacon közlik. Letéti jegyek, letéti igazolások. Hosszú lejáratú piac: A különböző kötvények a központi bank fő eszközei: államkölcsön-kötvények, vállalatok, bankok kötvényei. B, Rediszkontláb politika: A központi, állami bank a kamatlábat csökkenti vagy növeli. A kereskedelmi bankok hitelt vesznek igénybe a jegybanktól, ha valamilyen okból készpénzre vagy arra szóló számlakövetelésre van szükségük. A rediszkontláb emelése a kereskedelmi bankok hitelkínálatát mérsékli, mert kamatrése (haszna) csökken. A kereskedelmi bank magasabb rediszkontláb esetén valószínűleg kevesebb hitelt vesz fel a központi banktól, s ez az oka, hogy maga is kevesebb hitelt tud kínálni a vállalatoknak. A gyakorlatban ez a politika nagyon mérsékelt hatású. C, Kötelező tartalékráta: Azt fejezi ki, hogy a kereskedelmi bankok a bankszámlapénzben meglévő passzívák, a náluk elhelyezett betétállomány hány százalékát kötelesek készpénzben és / vagy jegybankkal szembeni pénzre szóló követelésben tartalékolni. A kötelező tartalékráta változásával a hitelnyújtás lehetősége is változik: a ráta emelkedésével ez a lehetőség korlátozottabbá válhat. Ezen politikai eszközök segítségével a központi bank célja: a lehető legalacsonyabb szintű infláció és munkanélküliség, valamint a reál-gnp gyors növekedésének

14 Monetáris politika fogalma A monetáris politika intézményrendszere A monetáris politika eszközrendszere elősegítése. Monetáris politikán azt a pénzpolitikát és annak gyakorlását értjük, amely a pénz- és a tőkepiacon a pénz és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, ezzel a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. A monetáris politika feladatainak meghatározása, eszközrendszerének működtetése az MNB, magának a monetáris politikának az irányítása a Jegybanktanács feladata. 1) Monetáris hatóság: Magyarországon egyetlen bank, az ország központi bankja, az MNB látja el. 2) Betéti bankok: ide tartoznak a kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, takarék (hitel) szövetkezetek, a betéti bankok pénzügyi közvetítői intézmények, amelyek a megtakarítók és felhasználók közötti kapcsolatot teremtik meg. A monetáris hatóság és a betéti bankok alkotják a gazdaság monetáris rendszerét. 3) Nem monetáris pénzintézetek a) egyéb bankszerűen működő pénzintézetek (pl.: szakosított bankok, befektetési bankok) b) nem bankjellegű pénzügyi intézmény (pl.: biztosító társaság, önkéntes hozzájárulás alapján működő nyugdíjalap) kötelező jegybanki tartalék: A pénzintézet az összes forint és devizaforrása (betét) után köteles az MNB által százalékban meghatározott jegybanki tartalékot képezni. (12-19%). Kivéve: saját tőke az MNB által nyújtott refinanszírozási hitelek igénybevett állománya más pénzintézettől felvett kölcsönök a pénzintézet saját munkavállalóinak ki nem fizetett munkabére, prémiuma után. Ha nő a kötelező tartalékráta, a bank a forrásaiból több pénzt köteles elhelyezni az MNB-nál vezetett számláján. Ezáltal csökken a kereskedelmi bank pénzteremtési lehetősége, a nyújtható hitelek mennyisége csökken a gazdaságba kiáramló pénzmennyiség. A kötelező tartalék után az MNB általában kamatot nem fizet, vagy ha fizet, a fizetett kamat mértéke alacsonyabb a piaci kamatszintnél. kötelező likviditási tartalék árfolyam-szabályozás Külgazdasági egyensúly, külgazdaság-politika. Külső és belső gazdasági egyensúly refinanszírozás (kamatláb csökken, a pénzmennyiség nő) kamatszabályozás: Az MNB által alkalmazott kamatok: a) Jegybanki alapkamat: refinanszírozási hitelek és a folyószámla hitelek nyújtása esetén. Jelenleg 13,5%. b) Marginális kamatláb: pénzintézetnek nyújtott likviditási hitelek esetében. A kamatláb megegyezik a kereskedelmi bankok által nyújtott átlagos piaci kamatlábszinttel. c) Preferenciális kamatláb: alacsonyabb a jegybanki alapkamatnál. Exportfinanszírozási céloknál alkalmazzák. d) Napi pénzpiaci feltételekhez igazodó kamatláb: nyílt piaci műveleteknél alkalmazzák. rendkívüli hitelnyújtás szükséghelyzetben lévő pénzintézeteknek: Az MNB a szükséghelyzetben lévő pénzintézetnek rendkívüli hitelt adhat. Szükséghelyzet akkor áll elő, ha a pénzintézetet a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, vagy saját tőkéjének csökkenése eléri a 25%-ot. A külső és belső gazdasági egyensúly biztosításával van kapcsolatban, amelynek keretében az árfolyam-alakítás (vámok, kontingensek) alkalmazása, sőt a monetáris és költségvetési politika eszközeinek bevezetése is előfordul. Az állami beavatkozást szolgáló kereskedelempolitikai eszközök nem a piac helyettesítésére, kikapcsolására, hanem szelektív befolyásolására, szükséges korlátozására törekszik, melyek

15 Kereskedelempolitika Vámok Szubvenció Mennyiségi korlátozások elsősorban az árakon keresztül fejtik ki hatásukat. A kereskedelempolitika főbb eszközei: Vámok. Szubvenciók. Mennyiségi korlátozások. A nem tarifális eszközök egyéb formái. Olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, amely normatív módon, árképző tényezőként érvényesülve, a vámhatáron áthaladó áruk árára gyakorolt hatásával korlátozza, tereli azok forgalmát. A vám lényeges tulajdonságai: Árképző tényező Közadó Terelő (diszkriminatív) tényező Gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz A vámok különböző csoportosítása: A, az elérendő célok szerint: Fiskális vámok: kivetésével a költségvetés adóbevételekhez jut. Védővámok: a hazai termelők piaci pozícióját javítja, a versenytársakkal szemben. Lehet: nevelő-, piacbiztosító-, devizavédelmi-, taktika, retorziós, stb. Vám. B, a külkereskedelmi forgalom iránya szerint: Import vám. Export vám. Tranzit vám. C, jogi státusuk szempontjából: Autonóm. Szerződéses. D, termelői védettséget nyújtó szerepe alapján: Nominális. Effektív (komplex) vám. A vámteher meghatározása történhet érték, specifikus vámtételek vagy e kettő kombinációja alapján. Nem tarifális eszköz. Szorosan kapcsolódik a vámokhoz: azokat helyettesítheti, hatásukat felerősítheti vagy közömbösítheti. Vissza nem térítendő állami támogatás, juttatás, amelyet nyereségelven működő gazdasági egységek kapnak azzal a feltétellel, hogy azt az állam által meghatározott gazdaság- és kereskedelempolitikai céloknak, instrukcióknak megfelelően használják fel. Finanszírozásuk költségvetésből történik. Típusai: termelési-, export- és import szubvenció. Akkor alkalmazzák, amikor az import vagy export mennyisége (értéke) elmarad a fizetőképes keresletük mögött, vagy meghatározott piacokra terelődik. Eszközei: Vámkontingens Önkéntes export korlátozás Közvetett mennyiségi korlátozás

16 Nem tarifális eszközök A nem tarifális eszközök egyéb formái: az előző kategóriákhoz közvetlenül nem kapcsolható állami beavatkozási formák tartoznak ide. Devizapolitikai eszközök: valuta leértékelés, többes árfolyamok. Egészségügyi, műszaki biztonsági, környezetvédelmi előadások. Vámeljárási módszerek: vámérték meghatározás, vámutak kijelölése. Engedélyezési rendszer. Állami (kormányzati) beszerzések. Valutaárfolyam politika. Magyar árfolyam rendszer. Valutaárfolyam Rögzített árfolyam Kúszó árfolyam Csúszó-rögzített árfolyam Intervenciós sávban ingadozó piaci árfolyamok A foglalkoztatáspolitika. Passzív munkaerő politika Valamely valuta egységnyi mennyiségének egy másik valutában kifejezett ára. A valutaárfolyam változás a külgazdasági kapcsolatok teljes spektrumában érezteti hatását. A valutaárfolyam amennyiben a valutának létezik és működik piaca, ahol a valutákat szabadon adják-veszik a keresletnek és a kínálatnak megfelelően hullámzik. A devizapiacok az árupiacokhoz hasonlóan manipulált piacok. Így a valuták árfolyama még hosszabb idő átlagában sem tükrözik feltétlenül a vásárlóerő paritást: ( a valuták vásárlóerejeként az átlagos árszínvonalak kerülnek összehasonlításra). A valutaárfolyam főbb típusai: A, Hivatalos árfolyam: a hazai valutának az az ára, amelyet a valuta tulajdonos állam deklarál. Ha a hivatalos árfolyam magasabb, mint a piaci, a valuta túlértékeltségéről, ellenkező esetben alulértékeltségről beszélünk. B, Piaci árfolyam: a devizapiac működése során a kereslet-kínálat alakulását tükrözve alakul. Ez az árfolyam csak akkor válik tényleges meghatározó tényezővé, ha a piac működése szabad. Attól függően, hogy a hivatalos árfolyamban az állam milyen gyakorisággal, illetve milyen mértékben hajlandó elismerni a piaci viszonyok áralakító hatását, a következő árfolyamokról beszélhetünk: Az állam a hivatalos árfolyamot csak végszükség esetében módosítja. Az állam a piaci viszonyok változását folyamatosan követi, s azt bizonyos mértékig a hivatalos árfolyamban is elismeri. A hivatalos árfolyam csak bizonyos időnként, de rendszeresen követi a piaci viszonyokat. A valuta iránti kereslet-kínálat alakulását az állam mesterséges beavatkozással (interveniálással) terelheti akívánt irányba. Lényege a munkanélküliség mérséklése, a munkaerő-kínálat csökkentése a munkaerő egy részének a piacról való kivonása útján. Másrészt a munkanélküliség szétterítése a dolgozók között, a munkaidő csökkentése révén. A munkaerő-kínálat visszaszorítását elsősorban: A szakmailag aktív életszakasz lerövidítésével, A családgondozói tevékenység főfoglalkozássá tételével és A külföldi munkavállalás elősegítésével lehet elérni. Az iskolázási idő meghosszabbítása szintén alkalmas a munkaerő-kínálat csökkentésére. A munkanélküliség szétterítése : A munka egyenletesebb elosztását célozzák, ennek fő módjai: A munkaidő csökkentés, és A részmunkaidő. Ez eszköz lehet mind a munkaerőhiány, mind a munkaerő-felesleg ellen.

17 Az aktív munkaerőpolitika Duális fejlesztési, munkahely teremtési politika A jövedelempolitika. Jövedelempolitika Bérbefagyasztás Bér- és árellenőrzés Önkéntes ár- bér irányelvek Adózáson alapuló jövedelempolitika A munkaerő iránti kereslet növelését jelenti úgy, hogy támogatják új munkahelyek létesítését, másrészt a munkanélkülieket alkalmassá teszik a gazdaság igényeinek a kielégítésére: képzés, átképzés, továbbképzés. A valódi megoldás természetesen nem a munkanélküliség szétterítése, hanem munkahelyek teremtése, amihez növekedés illetve beruházások kellenek. Rövidtávon nem ritka a foglakoztatás és termelés ellenkező irányú alakulása. Közép- és hosszútávon azonban rendszerint ezek egyirányúak. Ahogy a termelés növelése, úgy a beruházások sem nyújtanak feltétlen védelmet a munkanélküliség ellen. A beruházások nem csak teremthetnek, hanem meg is szüntethetnek munkahelyeket. A racionalizáló, modernizáló beruházások azokra a tevékenységekre, offenzív ágakra koncentrálódjanak, ahol versenyképesek lehetünk a világpiacon. Ezzel szemben a nem kompetitív, defenzív ágakban a racionalizáló beruházásoknak szükségszerűen háttérbe kell szorulniuk. A kompetitív szektorban nagy összegű modernizációs beruházások szükségesek akár csak a meglévő munkahelyek megtartásához is. A nem kompetitív szférában mód nyílik viszonylag kis összegű beruházási ráfordításokkal is új munkahelyek teremtésére. Pontosabb neve: bér-ár politika. Stabil árak elérésére törekszik. Az infláció lassításának hagyományos módja, hogy visszafogják a pénzkínálatot és a kormánykiadások növekedését. Az ilyen lépések csökkentik a reál-gnp-t, növelik a munkanélküliséget és fékezik az ár-bérinflációt. Ez a stratégia igen költséges. A kormány a béralku folyamatába valamilyen módon beavatkozva kísérli meg ellenőrzése alatt tartani a bérinflációt. A kormány jövedelempolitikája a következő fő formákat alkalmazza: Csak néhány rövid időszakban volt érvényben. Hatástalannak bizonyult az infláció ellenőrzésében. Rövid távon hatékony, hosszú távon szétesik az ellenőrzés, vagy hatástalannak bizonyul. Valamivel jobbak, de idővel hatástalanná és igazságtalanná váltak. (TIP): az infláció csökkentésére irányuló javaslat. Adó kivetését tenné lehetővé, egy adott bér-ár irányelv megsértői terhére. Aggregált kereslet, aggregált kínálat, makroegyensúly. A Keynes-i és monetarista álláspont összehasonlítása. Makroegyensúly Aggregált kereslet Aggregált kínálat A makrogazdaság azon állapota, mikor az aggregált kereslet megegyezik az aggregált kínálattal. (Aggregate Demand; AD): az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott árszínvonal mellett szándékoznak megvásárolni. (Aggregate Supply; AS): az a jószágmennyiség, amelyet a gazdaság szereplői adott árak mellett hajlandók és képesek előállítani. C + S + T = C + I + G + (Ex-Im): aggregált kínálat = aggregált kereslet S I = (G T) + ( Ex Im): = költségvetési egyenleg + külkereskedelmi, fizetési mérleg S = I hosszú távon I > S rövid távon Klasszikus elmélet: az árak, a bérek és a kamatok teljesen rugalmasak. Ha kissé elmozdul az aggregált kereslet vagy az aggregált kínálat mennyisége, az árak az elmozdulást azonnal és gyorsan követik. A klasszikus irányzatok nem tulajdonítanak szerepet az államnak a makroökonómiai egyensúly megteremtésében. Az általános árszínvonal kiegyensúlyozott, változásához az összes bér, költség és ár rugalmasan

18 Árszínvonal (P) Makroökonómiai vagy aggregált kereslet(-i függvény) Makroökonómiai vagy aggregált kínálat(-i függvény) Makrogazdasági (makroökonómiai) egyensúly igazodik. A mikroökonómia ár-kategóriáját általánosító aggregált kategória statisztikai megfelelője a statisztikai jószágkosár árainak a jószágok mennyiségeivel súlyozott átlaga. Azok az aggregált jószágmennyiségek, amelyeket a gazdaság szereplői a különböző árszínvonalak mellett megvásárolni szándékolnak. Y d (p) = ad. Azok az aggregált jószágmennyiségek, amelyeket a gazdaság szereplői a különböző árszínvonalak mellett képesek és hajlandók megtermelni és eladni. Y s (p) = as. A gazdaság azon állapota, amikor az aggregált kereslet egyenlő az aggregált kínálattal. Az infláció és az antiinflációs gazdaságpolitika. Infláció Az infláció definíciói: Az infláció, mint árjelenség abban nyilvánul meg, hogy egy vizsgált időszakban az aggregált árszínvonal emelkedik; egységnyi pénzért kevesebb jószág vásárolható. Pénzügyi jelenségként értelmezve az infláció a pénzforgalom felhígulását jelenti; a forgalomban levő pénztömeg gyorsabban nő, mint amennyit a piac ténylegesen indokolttá tesz. Ha a normális pénzmennyiséghez képest több pénz kerül forgalomba, akkor egységnyi pénz kevesebb értéket fog képviselni, érte kevesebb termék és szolgáltatás vásárolható. A pénznek ezt az elértéktelenedési folyamatát nevezzük inflációnak. A pénzügyi megközelítés: Szűkebb: mert nem minden áremelkedés hátterében a pénzforgalom felhígulása áll. Tágabb: mert a pénzromlásnak legadekváltabb, de korántsem egyedüli megjelenési formája az árak emelkedése. Az infláció hatásai (költségei): Az infláció sokak szerint az egyik a monetaristák szerint az első számú közellenség. Gazdasági következményei többnyire negatívak. Ugyanakkor esetenként pozitív gazdasági folyamatok kísérőjelensége vagy előidézője is lehet. A negatív következmények legáltalánosabban abban összegezhetők, hogy az infláció piacromboló. A káros hatások szempontjából nem mindegy, hogy az áremelkedés hogyan megy végbe. Minél gyorsabb ütemű az infláció, annál nehezebben kezelhető az egyén és a gazdaságpolitika számára. Az anticipált, vagyis előre várt, kiszámítható infláció kevesebb gondot okoz. Az infláció valamilyen mértékben mindig átrendezi a gazdaságot. Az infláció soha nem úgy megy végbe, hogy minden vagyontárgy és fogyasztási cikk ára ugyanolyan mértékben nő. Az infláció újraelosztást végez a tulajdonosok illetve a fogyasztók között. Az inflációt kiváltó okok: Pénzinfláció: e felfogás a forgalomba kerülő pénzmennyiség növekedéséből, a felduzzadt pénzmennyiségből származtatja az áremelkedést, változatlan piaci feltételek mellett. Keresleti infláció: a kínálathoz viszonyított túlkereslet miatt következik be. Költséginfláció: költségek, illetve profittörekvések által indukált infláció.

19 Antiinflációs gazdaságpolitika Kúszó infláció Vágtató infláció Hiperinfláció Infláció gazdasági hatása Az infláció által okozott piaci zavarok keresleti infláció Kínálati oldali infláció Infláció felgyorsulása Olyan gazdasági környezet, mechanizmus kiépítése, amely megfelelő érdekeltséget teremt az erőforrásokkal való hatékony gazdálkodásban, a termelés struktúrájának korszerűsítésére ösztönöz, meggátolja a költségek automatikus továbbhárítását, és nem, illetve csak kemény feltételek mellett nyújt átmeneti segítséget a veszteséges tevékenységet folytató vállalatoknak. Főbb lehetőségek az infláció megfékezésére: Az állam csökkenti a keresletet, mindenekelőtt saját kiadásainak csökkentésével. Szabályozza a forgalomban lévő pénzmennyiséget: ha adott termelés mellett kevesebb pénz van forgalomban, akkor az árszínvonal csökkentő hatású. Kínálatot élénkítő eszközök: adókedvezmények. mértéke 10% alatti. A gazdaságra nézve nem kártékony, sőt jótékony hatása is lehet, mivel termelésre ösztönöz, ezáltal csökkentőleg hat a munkanélküliségre. mértéke 10% - 100% közötti. Hatása a gazdaságra negatív, mivel a gazdasági folyamatok kezelhetetlenné és kiszámíthatatlanná vállnak. mértéke 100% fölötti. A gazdaság teljesen szétesik és a nemzeti valuta elveszti fizetőképességét. Pl.: pengő csökken a reálbér növekednek az árak és ezzel kapcsolatos járulékos költségek is a gazdaság kiszámíthatatlanságának lesznek nyertesei és vesztesei. Ennek oka a jövedelemátcsoportosítás. Ha az infláció a vártnál gyorsabb, akkor a hitelező veszít és az adós nyer az üzleten. Ha az infláció a vártnál kisebb ütemű, akkor a hitelező nyer és az adós veszít az üzleten. A pénzben rögzített értéktárgyak veszítenek értékükből jól járnak a vagyontárgyakat birtoklók. Pl.: telek, ház, műkincs 1) megzavarja a piaci jelzéseket (az árváltozás félrevezeti a kereslet és a kínálat alakítóit) 2) nehéz megkülönböztetni az árarányok változását az árszínvonal növekedésétől 3) nem lehet a beruházások várható jövedelmét megállapítani a beruházási döntések kockázatosak, ezért csökken a beruházások mennyisége. 4) mivel bizonytalan az infláció mértéke, így a hitelkamatokat sem lehet megállapítani, nincs hitelezés a gazdaságban nincs beruházás. ezen elmélet szerint az infláció oka az összetétel növekedése. Ezt előidézheti bármi, ami a kereslet növekedésére hat. Pl.: túlkereslet, a munkapiacon alacsony munkabérek, túl sok beruházás stb. Pénzpiaci oka lehet, hogy túl sok a forgalomban levő pénz mennyisége a piacon, bérnövekedés vagy állami beruházás miatt. Megfékezésének módja: csökkenteni kell a keresletet: leállítani az állami beruházásokat vagy növelni az adókat, csökkenteni az állami transzfereket, de mindezen intézkedések a munkanélküliség növekedésének irányába hatnak. az infláció oka lehet a kínálat csökkenése. Ezt az árupiaci egyensúlytalanság idézi elő, amikor az összkínálat nem követi az összkereslet növekedését. a) Okai: nő a termelési tényezők ára. pl.: munkabér romlik a termelés hatékonysága b) Megfékezése: csökkenteni kell a költségeket (pl.: nominálbérek), vagy növelni kell a termelés hatékonyságát (pl.: új technológia alkalmazása). Az infláció felgyorsulásának irányába hat: az inflációs költségek megjelenése, növekedése inflációs várakozások: minél inkább számítanak az inflációra, annál inkább valószínű, hogy növekszik a mértéke ár bér spirál: olyan folyamat, amelynek során az árszínvonal és a nominálbér egymást erősítve nőnek. Ha nő a nominálbér, nő a reálbér. Ha az állam megpróbálja elhárítani az inflációs károkat, azt a forgalomban lévő pénzmennyiségnek a csökkentésével, vagy az inflációs várakozások letörésével (a

20 Központi Bank csökkenti a kamatot) teheti. Gazdasági növekedés és konjunktúra ciklusok. Gazdasági növekedés Multiplikátor Akcelerátor Kereslet-oldali közgazdaságtan Kínálati-oldali közgazdaságtan Expanzió Gazdasági növekedés Gazdasági fejlődés Növekedési ütem A gazdasági növekedés a nemzeti kibocsátás bővülése. Ez reálmennyiségnek tekintendő, ezért a növekedés az ország gazdaságának növekedését jelenti. Leggyakrabban használt mutatók: GNP, GDP. A modern gazdaságokban a növekedés jellemzésére leginkább a GNP-t használják. Egy ország reál GNP-jének bővülése a termelés gazdasági képességének növekedését jelenti. A gazdaság növekedése különböző növekedési pályákon valósulhat meg. Ezek között kitüntetett szerepe van az egyensúlyi növekedési pályának. A növekedés makroökonómiai szempontból akkor egyensúly, ha az aggregált kereslet és aggregált kínálat összhangban van. A klasszikus konjunktúra ciklus mechanizmusa: a beruházásoknak a nemzeti összkibocsátásra gyakorolt hatása. A beruházási kiadások nagy energiájú kiadások, aminek az a hatása, hogy a beruházások saját növekedésüknél nagyobb mértékben növelik az összkibocsátást. A beruházásoknak ezt a nagyobbító (sokszorozó) hatását nevezzük multiplikátornak. A multiplikátor tehát egy szám, ami azt mutatja, hogy a beruházás változása hányszoros hatással jelenik meg az összkibocsátásban. A beruházások keresletét az eladások és a kibocsátás növekedése befolyásolja. Ez az ún. akceleráció-elv, vagy akcelerátor (felgyorsító), amely szerint a társadalom számára akár raktárkészletek, akár berendezések formájában szükséges tőkeállomány elsősorban a termelési szinttől függ. A tőkeállomány növelése, vagyis nettó beruházás csupán akkor valósul meg, ha az eladások és a kibocsátás növekszik. Az akceleráció-elv szerint az értékesítésnek ugyanazzal a sebességgel kell tovább növekedniük, hogy a beruházások szinten maradjanak. Ez a gazdasági instabilitáshoz erőteljesen hozzájáruló tényező: a kibocsátás változásai felerősödve, nagyobb változásokban jelentkezhetnek a beruházásokban. A kibocsátás-változásnál nagyobb lesz a keresletváltozás. A gazdasági egyensúly állapota akkor valósul meg, ha az aggregált kereslet és kínálat megegyezik. A gazdaság ciklikus mozgása viszont éppen azt jelenti, hogy a gazdaság a maga periodikus mozgásával rendszeresen eltér ettől az állapottól. Egyensúlyi helyzet akkor alakul ki, ha a GNP nagysága éppen az egyensúlyi növekedési pálya trendvonalát metszi. (Keynes és követői) Az aggregált kereslet stabilizálására fordítja a fő figyelmet. Ha az egyensúly megbomlik, a keresleti oldallal operál: a fogyasztással, a beruházásokkal, az állami költségvetési politikával. Az aggregált kereslet stabilizálására való törekvés rövid- és középtávon érhet el ugyan sikereket, de ezzel hosszútávon veszélyezteti a gazdaság életképességét. A hangsúlyt az aggregált kínálatra helyezi, nagy arányú adócsökkentéseket javasol, mert ezzel a munka és a tőke kínálatát növelni lehet, növelve ezáltal a kibocsátást. A kibocsátás (GDP) növekedése, ami a potenciális GDP határán belül nem gazdasági növekedés. A kibocsátás (GDP) növekedése (expanziója) a kapacitások bővülése (a potenciális GDP növekedése) mellett. Gazdasági növekedés + minőségi tényezők (arányosabb jövedelemelosztás, környezeti feltételek javulása stb.) Y Y A kibocsátás (százalékos) növekedése: α = = ( 100% ) Y Y& Y

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A pénzpiac, az IS-LM-görbék és az összkeresleti függvény 15. lecke A pénz

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika

Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer I. Magyar Nemzeti Bank jogállása, alapvető feladatai Monetáris politika Bankrendszer fogalma: Az ország bankjainak, hitelintézeteinek összessége. Ezen belül központi bankról és pénzügyi intézményekről

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe

Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzkereslet, pénzkínálat, a pénzügyi szektor közvetítı szerepe Pénzügy I. Sportszervezı II. évfolyam Onyestyák Nikolett A központi bank mérlege 1 A központi bank mérlege általunk használt formája A jegybank

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok. 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét Pénzügytan I. Pénzteremtés, banki mérlegek és pénzaggregátumok 2010/2011 tanév őszi félév 2. Hét 2010.09.14. 1 Tartalom 1. A pénz különböző formái (ismétlés) 2. Pénzteremtés folyamata 3. Pénzaggregátumok

Részletesebben

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o

Gazdasági és jogi ismeretek. 10. o Gazdasági és jogi ismeretek 10. o A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai 22 óra A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

Makroökonómia. 10. hét

Makroökonómia. 10. hét Makroökonómia 10. hét Jövő héten ZH! Multiplikátor hatás Kiadási multiplikátor Adómultiplikátor IS-görbe Nem lesz benne pénzkínálat! Könyvet érdemes tanulmányozni, Igaz- Hamis, definíció előfordulhat Könnyű

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S)

MAKROJÖVEDELEM (Y)= FOGYASZTÁS (C) + MEGTAKARÍTÁS (S) 1. Mutassa be a makroökonómia alapösszefüggéseit, a mikro- és makroökonómia közötti különbségeket, a makroökonómia alapfogalmait, szerepl it, céljait, eszközeit! A mikroökonómia és a makroökonómia a gazdaság

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor. 2010. június KÖZGAZASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata

A pénz fogalma. Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Monetáris poli4ka elmélete és gyakorlata Aktuális gazdaságpoli0kai ese2anulmányok 2013. Tavasz 7. előadás A pénz fogalma A pénz olyan eszközök állománya, amelyek azonnal felhasználhatók tranzakciók (gazdasági

Részletesebben

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer

Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu. A monetáris rendszer Dr. Vigvári András vigvaria@inext.hu A monetáris rendszer Monetáris rendszer fogalma, elemei, pénzteremtés mechanizmusa 1. A bankrendszer alapjai 2. A pénzteremtés folyamata 3. Endogén-egzogén pénzteremtés

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

MUNKAANYAG. Speigelné Szabó Margit. A makroökonómia alapfogalmai. A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok

MUNKAANYAG. Speigelné Szabó Margit. A makroökonómia alapfogalmai. A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok Speigelné Szabó Margit A makroökonómia alapfogalmai A követelménymodul megnevezése: Gazdálkodási feladatok A követelménymodul száma: 1968-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-50 MAKROÖKOMÓMIA

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 3 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. (MAKROÖKONÓMIA)

KÖZGAZDASÁGTAN II. (MAKROÖKONÓMIA) A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg. Misz József Tömpe Ferenc KÖZGAZDASÁGTAN II. (MAKROÖKONÓMIA) DE AMTC AVK 2007 Misz József Tömpe Ferenc KÖZGAZDASÁGTAN

Részletesebben

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14.

Devizaárfolyam, devizapiacok. 2006. november 14. Devizaárfolyam, devizapiacok 2006. november 14. Az árfolyam fajtái 1. Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke Deviza = valutára szóló követelés Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében Devizaárfolyam: számlapénz

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1.

A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. A fiskális politika hatásmechanizmusa 1. 1. allokációs költségvetés T(h)+T(v)+ D(G)= G, haszonelvű adózás, jellemzően kiegyensúlyozott. Elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása. 2. redisztribúciós

Részletesebben

A pénzügyi rendszer és a pénz

A pénzügyi rendszer és a pénz A pénzügyi rendszer és a pénz Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A pénzügyi rendszer funkciói 1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. 2. A

Részletesebben

Makroökonómia - 3. elıadás

Makroökonómia - 3. elıadás Makroökonómia - 3. elıadás A makrogazdaság árupiaci egyensúlya 1 IM Y A makrogazdaság összjövedelme TERMELÉS termékek, szolgáltatások Fogyasztási javak Termelési célú javak Jövıbeli termeléshez Jelen termelésben:

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia

KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia Közgazdaságtan Tanszék NÉV: Neptun kód:. KÖZGAZDASÁGTAN II. Makroökonómia M I/1a Oldja meg a következő feladatokat és jelölje meg X-szel a helyes megoldást az alábbi táblázatban! Csak egyértelmű jelöléseket

Részletesebben

A pénzügyek jelentősége

A pénzügyek jelentősége Pénzügyek alapjai A pénzügyi rendszer fogalma, funkciói, elemei, folyamatai és struktúrái és alrendszerei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi docens vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

Makroökonómiai fogalmak, meghatározások

Makroökonómiai fogalmak, meghatározások Makroökonóma fogalmak, meghatározások Tartalom 1. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 2 2. A MAKROGAZDASÁG ÁRUPIACA 5 3. A MAKROGAZDAÁG PÉNZPIACA 6 4. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY 8 Makrogazdaág kereslet 8

Részletesebben

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell)

Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makrogazdasági egyensúly, stabilizációs politika, infláció (4- szereplıs modell) Makroökonómia - 7. elıadás Bacsi Makro 7 1 Hosszútávú makroökonómiai egyensúly Hosszú távon a bérek képesek alkalmazkodni

Részletesebben

Az állam gazdasági szerepe

Az állam gazdasági szerepe Az állam gazdasági szerepe Az állam feladatai 1. Stabilizációs feladatok 2. Elosztási feladatok 3. Allokációs feladatok 1. Stabilizációs feladatok Stabilizációs funkció: államnak (kormánynak) meg kell

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010

Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzpiac 12. évfolyam Kereskedelmi bankok pénzteremtése Pethő Irén 2010 Pénzteremtés A pénzteremtés alapvető módja a hitelnyújtás. Ha egy vállalat a termelését bővíteni akarja, akkor hitelt vesz fel. A

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu

A nemzetközi fizetési mérleg. Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi fizetési mérleg Vigvári András vigvaria@inext.hu A nemzetközi pénzügyi piacok mikroökonómiája Árfolyam alakulás, árfolyam rendszer kérdései A piac szabályozottsága (kötött devizagazdálkodás-

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma

Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI. A pénzügyi tevékenység tartalma Vállalatgazdaságtan A VÁLLALAT PÉNZÜGYEI Money makes the world go around A pénz forgatja a világot A pénzügyi tevékenység tartalma a pénzügyek a vállalati működés egészét átfogó tevékenységi kört jelentenek,

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM:

GAZDASÁGPOLITIKA I. AJÁNLOTT IRODALOM: GAZDASÁGPOLITIKA I. 1 AJÁNLOTT IRODALOM: Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából AULA 2004, ill. 2005. Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitika. Intézmények, döntések, következmények AULA 2003.

Részletesebben

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel

Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel Adó: kényszer útján beszedett pénzösszeg, amellyel szemben közvetlen ellenszolgáltatás nem követelhető Adósságcsapda: kezelése hitelfelvétellel történik Alacsony (inferior) javak: azok melynek jöv.rugja.

Részletesebben

Makroökonómia példatár (minta)

Makroökonómia példatár (minta) 1 /45 Makroökonómia példatár (minta) I. Alapfogalmak, alapvetı összefüggések 1. Egy nyitott gazdaságban az árupiaci kereslet a) C + I + G + X, b) C + I + G T + X, c) C + I + G + X IM, d) C + I + G T +

Részletesebben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben

Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztás, beruházás és rövid távú árupiaci egyensúly kétszektoros makromodellekben Fogyasztáselméletek 64.) Bock Gyula [2001]: Makroökonómia feladatok. TRI-MESTER, Tatabánya. 33. o. 1. feladat 65.) Keynesi

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK I. TÉTEL A. Olvassa el figyelmesen a következő kijelentéseket. a) Az első öt (1-től 5-ig) kijelentésre vonatkozóan jelölje a kijelentésnek megfelelő számot, és

Részletesebben

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban?

Mintafeladatsor. 1. Feleletválasztós feladat Döntse el, hogy az alábbi összefüggések közül melyik teljesül egy háromszektoros gazdaságban? Mintafeladatsor Makroökonómia A következõkben elõször pusztán a kérdéseket láthatja. Ezt a részt használja gyakorlási célra. Ezután a feladatsor már megoldással együtt látható. Ezt a részt csak ellenõrzésre

Részletesebben

Pénzügytan szigorlat

Pénzügytan szigorlat GF KVIFK Gazdaságtudományi Intézet Pénzügy szakcsoport Pénzügytan szigorlat 4 29,5 33 pont jeles 25,5 29 pont jó 21,5 25 pont közepes 17,5 21 pont elégséges 17 pont elégtelen Név: Elért pont: soport: Érdemjegy:

Részletesebben

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként:

Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei. Témák és ezek ismertetése szintenként: Gazdasági ismeretek tantárgy követelményei Témák és ezek ismertetése szintenként: TÉMÁK A közgazdaságtan alapfogalmai, főbb kérdései, vizsgálódási módszerei A piaci mechanizmus alapvető elemei, működése,

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon

Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon Pénzügytan minimum kérdések (2009/2010. tanévre) BA szakon 1. A pénz fogalma és funkciói! 2. Mit nevezünk kamatnak, kamatlábnak és reálkamatlábnak? 3. Mi a jövőérték? Milyen kamatozási módok és módszerek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA ELMÉLETI GAZDASÁGTAN I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK 3. Szaknyelv alkalmazása 1.1. Szakmai fogalmak azonosítása,

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék.

A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata. Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék. A modern pénz kialakulása. A pénz fogalma, funkciói. A pénzteremtés folyamata Pénzügytan 1./1. Onyestyák Nikolett Sportmenedzsment Tanszék A pénz Meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi

Részletesebben

Makroökonómia Gyakorló feladatok

Makroökonómia Gyakorló feladatok Makroökonómia Gyakorló feladatok I. Gazdasági körforgás és a nemzetgazdaság teljesítményének mérése 1. Egy gazdaságban 5 terméket termelnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az 5 termék két egymást követő

Részletesebben

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08.

Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Közgazdaságtan II. Pénz és pénzteremtés Szalai László 2015.04.08. Mi a pénz? A középosztály pénz olyan, mint a pornográfia, nehéz lenne pontosan definiálni, de aki látja, biztosan tudja, hogy ez az. Orbán

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Miért van szükség államra?

Miért van szükség államra? Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős szerepet játszik a gazdaságban. * Szükségleteket elégít ki, jövedelmeket von el a magánszektortól kiadásokat teljesít.

Részletesebben

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı

2011.10.12. A pénz fogalma. A pénzfejlıdés szakaszai. A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció. könnyen felismerhetı A PÉNZ ÉS A BANKRENDSZER. A pénzpiac, a pénzkínálat és az infláció 3. témakör A pénz fogalma A pénzzel alapvetıen kétféle gazdasági folyamatban találkoznak: pénzzel bonyolítják le az áruk cseréjét, a tranzakciókat.

Részletesebben

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész

MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész MAKROÖKONÓMIA - Vizsgafelkészítés - Tesztek rész Révész Sándor szuperkonzultacio.hu 2012. május 15. GDP kiszámítása A következ eket kell gyelembe venni a GDP kiszámításakor: 1 A számításhoz a piaci árakat

Részletesebben

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal)

1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) Sorszám Sorkód Megnevezés 1AB Felügyeleti mérleg (Eszközök könyv szerinti bruttó adatokkal) 001 1AB0 Eszközök összesen (2+10+75+102+114+275+302+316+333+357) 002 1AB1 Pénztár és elszámolási számlák (3+

Részletesebben

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra?

Az állam pénzügyei. Miért van szükség államra? Az állam pénzügyei Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék Miért van szükség államra? Tapasztalati tény, hogy a mai gazdaságban az állam jelentős

Részletesebben

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok

Makropénzügyek. 1. Elméleti alapok Makropénzügyek 1. Elméleti alapok Félév menete Tananyag Pete Péter: Bevezetés a monetáris makroökonómiába, Osiris 1996, I. rész: Pénzelmélet Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/bevezetes-monetaris/adatok.html

Részletesebben

A vállalati pénzügyi döntések fajtái

A vállalati pénzügyi döntések fajtái A vállalati pénzügyi döntések fajtái Hosszú távú finanszírozási döntések Befektetett eszközök Forgóeszközök Törzsrészvények Elsőbbségi részvények Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek

Részletesebben

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője

Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai. Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője Az államháztartási hiány csökkentésének hatásai Hamecz István igazgató A Közgazdasági és Monetáris Politikai szakterület vezetője A 2006-os ESA deficit alakulása Inflációs jelentés -7,8% Változások: Autópálya

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben