Banif Plus Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentum

Átírás

1 Banif Plus Bank Zrt. Nyilvánosságra hozatali dokumentum 215 1

2 1. Bevezetés A Banif Plus Bank a Banco Cofidis S.A. Portugal 1%-os hitelintézeti leányvállalata, a jelen dokumentummal felel meg a Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/212/EU rendelet módosításáról szóló 575/213/EU rendelete (213. június 26.) (továbbiakban CRR) Nyolcadik részében foglalt a prudenciális szabályozásnak való megfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelményeknek, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 213. évi CCXXXVII. törvény 56. Nyilvánosságra hozatal alatti előírásoknak. Csoportra vonatkozó információk és a nyilvánosságra hozatal hatóköre 215-ben a Cofidis Participations S.A. közvetve a Banif Plus Bank 1%-os tulajdonosa lett, mivel megvásárolta a korábbi anyabankjának 1%-os tulajdonosa, a Banif Mais SGPS S.A részvényeinek 1%-át. A Cofidis Participations a francia Crédit Mutuel csoport központi bankjának a Banque Fédérative du Crédit Mutuel 54,6%-os tulajdonában álló leányvállalata, és ily módon része a Crédit Mutuel szövetkezeti hitelintézetek CM-11 elnevezésű nagy pénzügyi csoportjának. A CM-11 csoport konszolidált saját tőkéje 215. december 31-én 37,5 milliárd EUR-t, elsődleges alapvető tőkéje 29 milliárd EUR-t tett ki, elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 15,1%, teljes tőkemegfelelési mutatója 17,9% volt, tőkeáttételi mutatója 5,7% volt. 1 Cofidis Participations S.A. portugál érdekeltségeinek csoportstruktúráját a következő ábra mutatja. COFIDIS PARTICIPATIONS, S. A. COFIDIS - SGPS, S.A. pénzügyi holding társaság BANCO COFIDIS, S.A. (hitelintézet) MARGEM MEDIACAO DE SEGUROS, LDA (biztosítás közvetítő társaság) BANIF PLUS BANK ZRT SUCURSAL ESLOVÁQUIA (szlovák fiók) SUCURSAL POLÓNIA (lengyel fiók) 1. ábra: A Cofidis csoport felépítése 1 Group CM11 Crédit Mutuel 215 Registration Document 2

3 A Cofidis SGPS, S. A. leányvállalatainak tőkéjét, és a leányvállalatokban való részesedését a következő táblázat szemlélteti. Cofidis - SGPS, S.A. leányvállalatának neve Székhely Tevékenység Tőke (EUR) Közvetlen részesedés Közvetett részesedés Banco Cofidis, S.A. Lisszabon banktevékenység 11 1% - Margem - Mediacao de Seguros, LDA Lisszabon biztosítás közvetítés % - Banif Plus Bank Budapest banktevékenység % 1. táblázat: A Cofidis SGPS, S. A. leányvállalatai, tevékenységei, illetve az egyes leányvállalatok tőkéje A Banif Plus Bank a Cofidis SGPS, S. A. más leányvállalataival együtt összevont alapú felügyelet alá tartozik, és teljes körűen be van vonva az anyavállalat konszolidációjába. A Cofidis SGPS, S. A., mint anyavállalat által vezetett szubkonszolidált szintű csoport elsődleges alapvető tőkéje 326 millió EUR. Kiegészítő alapvető tőkéje vagy járulékos tőkéje a csoportnak nincsen. A csoport a minimális tőkekövetelményt csoportszinten a legegyszerűbb sztenderd módszerekkel határozza meg. Tőkekövetelményt csak hitelezési és működési kockázatra kellett képeznie, a teljes deviza nyitott pozíció a szavatoló tőke 2%-a alatt maradt, ezért mentesült a tőkekövetelmény alól. Mivel a Cofidis SGPS, S.A.-ra Portugáliában összevont alapú felügyelet vonatkozik a nyilvánosságra hozatali követelményeket is összevont alapon teljesíti. A Cofidis SGPS, S. A. konszolidált 215. évi prudenciális nyilvánosságra hozatali dokumentuma a következő linken érhető el: 2. A prudenciális információk nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos jogszabályi előírások A CRR 6. cikkében foglalt általános elvek értelmében Az olyan intézmény, amely anyavállalat vagy leányvállalat, és az olyan intézmény, amelyet bevontak a 18. cikk szerinti konszolidációba, nem köteles egyedi alapon megfelelni a nyolcadik részben megállapított követelményeknek. (CRR 6. cikk (3) bekezdés) A CRR 13. cikk (1) második albekezdés kimondja, hogy Az EU-szintű anyaintézmények jelentős leányvállalatainak és a helyi piacukon nagy jelentőséggel bíró leányvállalataiknak egyedi vagy szubkonszolidált alapon kell nyilvánosságra hozniuk a 437., 438., 44., 442., 45., 451. és 453. cikkben meghatározott információkat. 3

4 A nevezett cikkek a következő témaköröket tartalmazzák: 437. cikk Szavatoló tőke 438. cikk Tőkekövetelmények 44. cikk Tőkepufferek 442. cikk Hitelkockázati kiigazítások (egyedi értékvesztés/céltartalék, általános kockázati céltartalék) 45. cikk Javadalmazási politika 451. cikk Tőkeáttétel 453. cikk Hitelkockázat mérséklés A hitelintézetekről és befektetési vállalkozásokról szóló 213. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) a szerint a hitelintézet, ha az 575/213/EU rendelet alapján összevont alapú felügyelet alá tartozik, legalább évente egyszer összevont alapon nyilvánosságra hozza az üzleti évre vonatkozóan (EGT-államonként és harmadik országonkénti bontásban) a) a hitelintézet nevét, tevékenységek jellegét és földrajzi tagozódását, b) árbevételét, c) teljes munkaidőben alkalmazottak létszámát, d) adózás előtti eredményét, e) az eredményt terhelő adókat, valamint f) a kapott állami támogatást. (2) A hitelintézet egyedi alapon nyilvánosságra hozza az adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosaként kifejezett eszközarányos jövedelmezőségi mutatóját. 3. Hpt. szerint nyilvánosságra hozandó információk A Bank engedélye alapján a TEÁOR 28 szerint a következő tevékenységeket végezheti: Egyéb monetáris tevékenység (hitelintézeti tevékenység) Pénzügyi lízing Biztosítási ügynöki tevékenység, brókeri tevékenység A Bank 215-ben a használt gépjármű értékesítés finanszírozásra helyezte a hangsúlyt, az új hitelek és a lízing értékesítése ügynökök közreműködésével történik, a 215-ben megkötött új szerződések 97%-át a lízingszerződések tették ki. A Bank továbbá a következő helyeken hozott létre fiókokat üzlet tevékenységének támogatására: Budapest, Debrecen, Pécs, Miskolc, Kecskemét, Szombathely. A Bank tevékenységét Magyarországon végzi, külföldi leányvállalata, fióktelepe nincs. Külföldi kitettsége 215-ben kizárólag az anyabanki finanszírozáshoz kapcsolódott. A Bank értékesítésének nettó árbevétele 215-ben eft, pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó eredménye eft, adózás előtti eredménye pedig e Ft volt. 4

5 Sorszám MEGNEVEZÉS Előző év(ek) módosításai Kapott kamatok és kamat jellegû bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb kapott kamatok és kamat jellegû bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 2. Fizetett kamatok és kamat jellegû ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) 4. Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 5. Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 6. Pénzügyi mûveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - értékelési különbözet b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési tevékenység bevétele) Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása - értékelési különbözet 5

6 Sorszám MEGNEVEZÉS Előző év(ek) módosításai d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési tevékenység ráfordítása) Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - forgatási célú értékpapírok értékvesztése - értékelési különbözet 7. Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól - készletek értékvesztésének visszaírása 8. Általános igazgatási költségek a) személyi jellegû ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegû egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek a TB költségekből nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyag jellegû ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak - készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalékképzés a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és 12. kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalék felhasználása függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt 13. megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 6

7 Sorszám MEGNEVEZÉS Előző év(ek) módosításai Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után 15. Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a)-1.a)] 16. Rendkívüli bevételek 17. Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+15+18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+19-2) Általános tartalékképzés, felhasználás () Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 24. Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 25. Mérleg szerinti eredmény (+21-/ ) , táblázat: A Bank eredményének bemutatása A Bank munkavállalóinak átlagos száma 215 során 66 fő volt. A Banknak a 215-ös évben társasági adó fizetési kötelezettsége nem keletkezett, eredményére a hitelintézeti különadó volt hatással Adózás előtti eredmény Adó alap növelő tételek: Céltartalék Büntetések, késedelmi kamatok Elszámolással kapcsolatos veszteség Értékcsökkenési leírás Adó alap csökkentő tételek: Értékvesztés (*) Előző évre vonatkozó bevételek Céltartalék felhasználás Pénzügyi szervezetek különadó (26. LIX. 4/a) Értékcsökkenési leírás Társasági adó alap társasági adó alap 1% 5 5 Társasági adó alap 19% Társasági adó összesen Társasági adót csökkentő tételek 422,991 Fizetendő társasági adó 7

8 Hitelintézeti különadó alap Hitelintézeti különadó összege (26. LIX. 4/b) Adófizetési kötelezettség táblázat: A Bank eredményét terhelő adók A Bank eszközarányos jövedelmezőségi mutatója 215 év végére vonatkozóan 1,32%. 4. A CRR szerint nyilvánosságra hozandó információk 4.1 Szavatoló tőke A szavatoló tőkével és a tőkemegfeleléssel kapcsolatos nyilvánosságra hozatali követelményeket az EU Bizottság 1423/213 végrehajtási rendelete részletezi, amely egységes sémát ad a nyilvánosságra hozandó információkat illetően. A Banif Plus Bank szavatoló tőke szerkezete a legjobb minőségű elsődleges alapvető tőkeelemekből áll. A Banknak sem kiegészítő alapvető tőkéje, sem járulékos tőkéje nincsen december 31-én az immateriális javakon kívül a Banknak semmilyen olyan pozíciója nem volt, ami miatt az elsődleges alapvető tőkére kiigazítást vagy módosítást kellett volna alkalmaznia. Az elsődleges alapvető tőkét ily módon a saját tőkének az immateriális javak könyv szerinti értékével csökkentett összege tette ki. Az említett sajátosságok miatt az átmeneti rendelkezéseknek, kedvezményeknek a Bank szavatoló tőkéjére és teljes kockázati kitettségértékére nem volt hatása. A Banif Plus Bank elsődleges alapvető tőkéje törzsrészvényekből, az eredménytartalékból és az egyéb tartalékok között kimutatott, a Hpt. szerint az adózott eredményből képzendő általános tartalékból áll. A törzsrészvényekre vonatkozó információkat mutatja a következő táblázat. 8

9 Megnevezés Alapvető tőkeinstrumentum 1 Kibocsátó Banif Plus Bank Zrt. Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy zártkörű kihelyezés 2 HU79272 Bloomberg-azonosítója) 3 Az instrumentum Irányadó joga magyar Szabályozási intézkedések 4 A tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) átmeneti szabályai Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1) 5 A CRR átmeneti időszakot követő szabályai Elsődleges alapvető tőkeinstrumentum (CET1) 6 Egyéni és/vagy szubkonszolidált alapon figyelembe vehető Egyedi Az Instrumentum típusa (az egyes joghatóságok szerint 7 meghatározandó típusok) share (részvény - jegyzett tőke) (CRR 26. cikk (3)) A szabályozói tőkében megjelenített összeg (pénznem - HUF 8 millióban, a legutóbbi adatszolgáltatás időpontjában) 3 9 Az instrumentum névleges összege (névértéke) - HUF 2 9a Kibocsátási ár - HUF 2 9b Visszaváltási ár nem visszaváltható 1 Számviteli besorolás Saját tőke 11 A kibocsátás eredeti időpontja Lejárat nélküli vagy lejáratra szóló Lejárat nélküli 13 Eredeti lejárati idő Nincs lejárati idő A kibocsátó vételi (call) opciója 14 előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött Nem 15 Opcionális vételi Időpont, függő vételi Időpontok és visszaváltási összeg 16 Adott esetben további vételi Időpontok Nincsenek további vételi időpontok Kamatszelvények / osztalékok - 17 Rögzített vagy változó összegű osztalék / kamatszelvény Változó összegű osztalék 18 Kamatfizetési időpont és bármely kapcsolódó index - Osztalékfizetést felfüggesztő rendelkezés (dividend stopper) 19 fennállása - Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy 2a kötelező (az időzítés tekintetében) - Teljes mértékben diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy 2b kötelező (az összeg tekintetében) - 21 Feljebb lépési vagy egyéb visszaváltási ösztönző Nem 22 Nem halmozódó vagy halmozódó Nem halmozódó 23 Átalakítható vagy nem átalakítható Nem átalakítható 24 Ha átalakítható, az átváltási küszöb(ök) - 25 Ha átalakítható, teljesen vagy részben - 26 Ha átalakítható, az átalakítási arányszám - 27 Ha átalakítható, kötelező vagy opcionális az átalakítás - На átalakítható, határozza meg az instrumentumtípust, amire 28 átalakítható - Ha átalakítható, határozza meg annak az instrumentumnak a 29 kibocsátóját, amire átalakítható - 3 Leírás jellemzői Nem 31 Ha leírható, a leírási küszöb(ök) - 32 Ha leírható, teljesen vagy részben - 33 Ha leírható, akkor tartósan vagy ideiglenesen - 34 Ideiglenes leírás esetén a felértékelési mechanizmus leírása - A felszámolási alárendeltségi hierarchiában elfoglalt pozíció A felszámolási alárendeltségi hierarchiában az 35 (határozza meg közvetlenül megelőző instrumentum típusát) az utolsó helyen áll. instrumentumot 36 Nem megfelelő áttérő jellemzők Nem 37 Ha igen, nevezze meg a nem megfelelő jellemzőket - 9 Nincs vételi időpont

10 Megnevezés Elsődleges alapvető tőke: instrumentumok és tartalékok 1. Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) ebből: 1. instrumentumtípus ebből: 2. instrumentumtípus ebből: 3. instrumentumtípus ezer HUF CRR cikk hivatkozások 26. cikk (1) bekezdés, 27. cikk, 28. cikk, cikk, EBH-lista 26. cikkének (3) bekezdése 3 EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés 2. Eredménytartalék cikk (1) bekezdés c) pont 3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok, beleértve az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti nem realizált nyereséget és veszteséget) cikk (1) bekezdés 3a. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok 26. cikk (1) bekezdés f) pont a. 6. A 484. cikk (3) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 218. január 1-jéig Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében engedélyezett összeg) Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően 486. cikk (2) bekezdés 483. cikk (2) bekezdés 84. cikk, 479. cikk, 48. cikk 26. cikk (2) bekezdés

11 ezer HUF CRR cikk hivatkozások 7. Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) 34. cikk, 15. cikk 8. Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek 36. cikk (1) bekezdés b) pont, 37. cikk, levonása után) (negatív összeg) cikk (4) bekezdés 9. Üres halmaz az EU-ban Megnevezés Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) Cash flow fedezeti ügyletekből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez kapcsolódó valós értékelésből származó tartalékok A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó 14. nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza Meghatározott juttatást nyújtó nyugdíjalapban lévő 15. eszközök (negatív összeg) Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a 16. saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a 17. szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem 18. rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény 19. jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) 2. Üres halmaz az EU-ban. 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 33. cikk a) pont 36. cikk (1) bekezdés d) pont, 4. cikk, 159. cikk, 472. cikk (6) bekezdés 32. cikk (1) bekezdés 33. cikk b) pont 36. cikk (1) bekezdés e) pont, 41. cikk, 472. cikk (7) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés f) pont, 42. cikk, 472 cikk (8) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés g) pont, 44. cikk, 472. cikk (9) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés h) pont, 43. cikk, 45. cikk, 46. cikk, 49. cikk (2) és (3) bekezdés, 79. cikk, 472. cikk (1) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 43. cikk, 45. cikk, 47. cikk, 48. cikk (1) bekezdés b) pont, 49. cikk (1) (3) bekezdés, 79. cikk, 47. cikk, 472. cikk (11) bekezdés 2a. Az 125 %-os kockázati súllyal figyelembe veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja 36. cikk (1) bekezdés k) pont 2b. ebből: befolyásoló részesedés a pénzügyi ágazaton kívül 36. cikk (1) bekezdés k) és i) pont, (negatív összeg) cikk 2c. ebből: értékpapírosítási pozíciók (negatív összeg) 36. cikk (1) bekezdés k) pont ii. alpont, 243. cikk (1) bekezdés b) pont, 244. cikk (1) bekezdés b) pont, 258. cikk 2d. ebből: nyitva szállítás (negatív összeg) 36. cikk (1) bekezdés k) pont iii. alpont, 379. cikk (3) bekezdés 11

12 Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások (folytatás) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 1 %-os küszöbérték feletti összeg, a 21. kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) A 15 %-os küszöbértéket meghaladó összeg (negatív 22. összeg) 23. Megnevezés ebből: az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben ezer HUF CRR cikk hivatkozások 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 47. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 48. cikk (1) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 48. cikk (1) bekezdés (b) pont, 47. cikk, 472. cikk (11) bekezdés 24. Üres halmaz az EU-ban cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 47. cikk, adókövetelések 472. cikk (5) bekezdés 25a. A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) 36. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk (3) bekezdés 25b. Az elsődleges alapvető tőkeelemekhez kapcsolódó adóterhek (negatív összeg) 36. cikk (1) bekezdés l) pont 26. Az elsődleges alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében 26a. Nem realizált nyereségre és veszteségre vonatkozó szabályozói kiigazítások a 467. és 468. cikkek szerint Ebből: szűrő a nem realizált 1. veszteségre 467. cikk Ebből: szűrő a nem realizált 2. veszteségre 467. cikk Ebből: szűrő a nem realizált 1. nyereségre 468. cikk Ebből: szűrő a nem realizált 2. nyereségre 468. cikk 26b. Az elsődleges alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt 481. cikk további szűrőkre és levonásokra Ebből: 481. cikk 27. A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az intézmény kiegészítő alapvető 36. cikk (1) bekezdés j) pont tőkéjét (negatív összeg) 28. Az elsődleges alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása Elsődleges alapvető tőke

13 Megnevezés Kiegészítő alapvető tőke: instrumentumok Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli 3. befizetések (ázsió) ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti 31. saját tőkének minősül ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti 32. kötelezettségeknek minősül A 484. cikk (4) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, 33. amelyek kivezetésre kerülnek a kiegészítő alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 218. január 1-jéig. A konszolidált kiegészítő alapvető tőkében foglalt figyelembe vehető elsődleges alapvető tőke (beleértve az sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő 35. instrumentumok Kiegészítő alapvető tőke a szabályozói 36. kiigazításokat megelőzően ezer HUF 51. cikk, 52. cikk CRR cikk hivatkozások 486. cikk (3) bekezdés 483. cikk (3) bekezdés 85. cikk, 86. cikk, 48. cikk 486. cikk (3) bekezdés Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások 13

14 Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a 37. saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a 38. szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem 39. rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős 4. részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) 41. Megnevezés A kiegészítő alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/213/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) ezer HUF CRR cikk hivatkozások 52. cikk (1) bekezdés b) pont, 56. cikk a) pont, 57. cikk, 475. cikk (2) bekezdés 56. cikk b) pont, 58. cikk, 475. cikk (3) bekezdés 56. cikk c) pont, 59. cikk, 6. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés 56. cikk d) pont, 59. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés 41a. 41b. 41c. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/213/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre vonatkozó rendelkezések hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/213/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: nem realizált veszteségek lehetséges szűrője 472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a) pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk (6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a) pont, 472. cikk (9) bekezdés, 472. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk (11) bekezdés a) pont 477. cikk, 477. cikk (3) bekezdés, 477. cikk (4) bekezdés a) pont 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk 467. cikk Ebből: nem realizált nyereségek lehetséges szűrője 468. cikk Ebből: 481. cikk 42. A járulékos tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az intézmény járulékos tőkéjét (negatív 56. cikk e) pont összeg) 43. A kiegészítő alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása 44. Kiegészítő alapvető tőke 45. Alapvető tőke (Alapvető tőke = elsődleges alapvető tőke + kiegészítő alapvető tőke)

15 Megnevezés ezer HUF CRR cikk hivatkozások Járulékos tőke: instrumentumok és tartalékok 46. Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) 62. cikk, 63. cikk 47. A 484. cikk (5) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, 486. cikk (4) bekezdés amelyek kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 218. január 1-jéig cikk (4) bekezdés 48. A konszolidált járulékos tőkében foglalt figyelembe vehető szavatolótőke-instrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és kiegészítő alapvető 87. cikk, 88. cikk, 48. cikk tőkeinstrumentumokat is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak 49. ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok 486. cikk (4) bekezdés 5. Hitelkockázati kiigazítások 62. cikk c) és d) pont 51. Járulékos tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően 15

16 Megnevezés Járulékos tőke: szabályozói kiigazítások Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a 52. saját járulékos tőkeinstrumentumokból és alárendelt kölcsönökből (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, 53. ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az intézmény szavatolótőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha 54. az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt nem álló új 54a. részesedések Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt álló, b. január 1-je előtt fennálló részesedések Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha 55. az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) A járulékos tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az /213/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) 56a. 56b. 56c. A járulékos tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/213/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre képzett céltartalékok hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/213/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra. Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A járulékos tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből: nem realizált veszteségek lehetséges szűrője ezer HUF 467. cikk Ebből: nem realizált nyereségek lehetséges szűrője 468. cikk Ebből: 481. cikk 57. A járulékos tőke összes szabályozói kiigazítása 58. Járulékos tőke 59. Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke összesen = alapvető tőke + járulékos tőke) CRR cikk hivatkozások 63. cikk b) pont i. alpont, 66. cikk a) pont, 67. cikk, 477. cikk (2) bekezdés 66. cikk b) pont, 68. cikk, 477. cikk (3) bekezdés 66. cikk c) pont, 69. cikk, 7. cikk, 79. cikk, 477. cikk (4) bekezdés 66. cikk d) pont, 69. cikk, 79. cikk, 477. cikk (4) bekezdés 472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a) pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk (6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a) pont, 472. cikk (9) bekezdés, 472. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk (11) bekezdés a) pont 475. cikk, 475. cikk (2) bekezdés a) pont, 475. cikk (3) bekezdés, 475. cikk (4) bekezdés a) pont 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk 16

17 59. 59a. Megnevezés Szavatoló tőke összesen (szavatoló tőke összesen = alapvető tőke + járulékos tőke) Kockázattal súlyozott eszközérték a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/213/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) Ebből: az elsődleges alapvető tőkéből le nem vont tételek (575/213/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek, pl. jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után, közvetett részesedések saját elsődleges alapvető tőkében stb.) ezer HUF CRR cikk hivatkozások 472. cikk, 472. cikk (5) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés b) pont, 472. cikk (1) bekezdés b) pont, 472. cikk (11) bekezdés b) pont Ebből a kiegészítő alapvető tőkeelemekből le nem vont tételek (575/213/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb.) A járulékos tőkeelemekből le nem vont tételek (575/213/EU rendelet maradványösszegei) (soronként részletezendő tételek pl. saját járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló közvetett részesedések, közvetett részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, közvetett részesedés más pénzügyi szektorbeli szervezetek tőkéjében fennálló jelentős részesedésekben, stb.) 6. Kockázattal súlyozott eszközérték összesen Tőkemegfelelési mutatók és pufferek 61. cikk Elsődleges alapvető tőke (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) Alapvető tőke (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) Tőke összesen (a kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) Intézményspecifikus pufferkövetelmény (elsődleges alapvető tőkekövetelmény a 92. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, plusz a tőkefenntartási és anticiklikus puffer, valamint a rendszerkockázati tőkepuffer és a rendszerszinten jelentős intézmények puffere (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények), a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) 65. ebből: tőkefenntartási pufferkövetelmény, 66. ebből: anticiklikus pufferkövetelmény, 67. ebből: rendszerkockázati tőkepuffer-követelmény, 475. cikk, 475. cikk (2) bekezdés b) pont, 475. cikk (2) bekezdés c) pont, 475. cikk (4) bekezdés b) pont 477. cikk, 477. cikk (2) bekezdés b) pont, 477. cikk (2) bekezdés c) pont, 477. cikk (4) bekezdés b) pont 24, cikk (2) bekezdés a) pont, 465. cikk 24, cikk (2) bekezdés b) pont, 465. cikk 24, cikk (2) bekezdés c) pont, A CRD 128. cikke, 129. cikke, 13. cikke 67a. ebből: globálisan rendszerszinten jelentős intézmények vagy egyéb rendszerszinten jelentős intézmények puffere, CRD 131. cikke Pufferek rendelkezésére álló elsődleges alapvető 68. tőke (a teljes kockázati kitettségérték százalékaként kifejezve) 69. [nem releváns az EU-szabályozásban] 7. [nem releváns az EU-szabályozásban] 71. [nem releváns az EU-szabályozásban] 16,93 CRD 128. cikk 17

18 Megnevezés ezer HUF A levonási küszöbértékek alatti összegek (kockázati súlyozás előtt) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az 72. említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős 73. részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (1 %-os küszöbérték alatti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) 74. Üres halmaz az EU-ban. CRR cikk hivatkozások 36. cikk (1) bekezdés h) pont, 45. cikk, 46. cikk, 472. cikk (1) bekezdés, 56. cikk c) pont, 59. cikk, 6. cikk, 475. cikk (4) bekezdés, 66. cikk c) pont, 69. cikk, 7. cikk, 477. cikk (4) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 45. cikk, 48. cikk, 47. cikk, 472. cikk (11) bekezdés 75. Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 1 %-os küszöbérték alatti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 48. cikk, 47. cikk, 472. cikk (5) bekezdés A céltartalékok járulékos tőkébe történő bevonására vonatkozó felső korlátok 76. A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a sztenderd módszer alá eső kitettségek tekintetében (a 62. cikk felső korlát alkalmazása előtt) 77. A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe sztenderd módszer szerint történő bevonására vonatkozó 62. cikk felső korlátok 78. A járulékos tőkében foglalt hitelkockázati kiigazítások a belső minősítésen alapuló módszer alá eső kitettségek 62. cikk tekintetében (a felső korlát alkalmazása előtt) 79. A hitelkockázati kiigazításoknak a járulékos tőkébe belső minősítésen alapuló módszer szerint történő bevonására vonatkozó felső korlát 62. cikk Kivezetésre kerülő tőkeinstrumentumok (csak 213. január 1. és 222. január 1. között alkalmazható) Kivezetésre kerülő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát Az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) Kivezetésre kerülő kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát A kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) 484. cikk (3) bekezdés, 486. cikk (2) és (5) bekezdés 484. cikk (3) bekezdés, 486. cikk (2) és (5) bekezdés 484. cikk (4) bekezdés, 486. cikk (3) és (5) bekezdés 484. cikk (4) bekezdés, 486. cikk (3) és (5) bekezdés Kivezetésre kerülő járulékos tőkeinstrumentumokra vonatkozó jelenlegi felső korlát A járulékos tőkeinstrumentumok között a felső korlát miatt figyelembe nem vett összeg (meghaladja a felső korlátot a visszaváltások és a lejáratok után) 484. cikk (5) bekezdés, 486. cikk (4) és (5) bekezdés 484. cikk (5) bekezdés, 486. cikk (4) és (5) bekezdés 4.2. Tőkekövetelmények A CRR 92. cikke a tőkekövetelmények alapját a teljes kockázati kitettségértékben határozza meg, amely a hitelezési típusú kockázatoknál a kockázattal súlyozott kitettségérték, a piaci kockázatoknál, a működési kockázatoknál, a hitelértékelési korrekciós kockázatnál a szabályozásban meghatározott módszerekkel számított tőkekövetelmény 12,5-szerese. 18

19 A kockázatok fedezéséül minimálisan tartandó tőke mértékét a CRR közvetve a tőkemegfelelési mutatók minimálisan teljesítendő szintjén keresztül határozza meg. A 92. cikk (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a teljes kockázati kitettségérték minimálisan 4,5%-át kell elsődleges alapvető tőkével, minimálisan 6%-át kell alapvető tőkével, minimálisan 8%-át kell szavatoló tőkével fedezni. A Bank annak értékelésére, hogy a Bank rendelkezésére álló tőke elégséges-e az aktuális és jövőbeli tevékenységek kockázatainak fedezésére, a CRR-ben meghatározott, a Cofidis SGPS S.A. által is alkalmazott, legegyszerűbb módszereket használja. A Bank hitelkockázati tőkekövetelményét a CRR harmadik rész II. címének 2. fejezetében megfogalmazott sztenderd módszer segítségével határozza meg. Derivatív ügyletekkel, hosszú teljesítési idejű ügyletekkel kapcsolatos kitettsége a Banknak nincsen, ezért a partnerkockázatnak nincs tőkekövetelménye. Szintén nincs tőkekövetelmény a nyitva szállítási kockázatra, valamint - a sztenderd módszer használata miatt - a követelésvásárlásokhoz kapcsolódó felhígulási kockázatra. A Bank kereskedési könyvet nem vezet, árupozíciókat nem vállal. A devizahitelek forintosítását követően a teljes tevékenységében meglévő deviza nyitott pozíciója csekély, amelynek egy része euróban, a másik része svájci frankban van. A devizaárfolyamkockázatára vonatkozóan a CRR cikkei alapján meghatározott sztenderd módszer segítségével képzi meg tőkekövetelményét. A tőkekövetelmény a devizanemenként összesített nettó hosszú pozíciók és a devizanemenként összesített nettó rövid pozíciók abszolút értékei közül a nagyobbnak a 8%-a az összes tőkekövetelmény szempontjából elenyésző nagyságrendű. Tőzsdén kívüli derivatív ügyletekből származó kitettsége a Banknak nincs, ezért hitelértékelési korrekciós kockázata sincsen. A működési kockázatainak minimális tőkeszükségletét a CRR 315. cikkében szabályozott alapmutató módszerrel méri. A CRR 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott teljes kockázati kitettségérték összetevők szerinti alakulását és a 92. cikk (1) bekezdésében meghatározott minimális tőkemegfelelési szinteket illetve a számított tőkekövetelményeket a következő táblázat foglalja össze. 19

20 Megnevezés Kockázattal súlyozott kitettségérték (RWA) - ezer HUF Szavatoló tőkével fedezendő minimális tőkekövetelmény - ezer HUF TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉK HITELKOCKÁZATRA, PARTNERKOCKÁZATRA ÉS FELHÍGULÁSI KOCKÁZATRA, VALAMINT NYITVA SZÁLLÍTÁSOKRA VONATKOZÓ, KOCKÁZATTAL SÚLYOZOTT KITETTSÉGÉRTÉKEK ELSZÁMOLÁSI/TELJESÍTÉSI KOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Nem kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat Kereskedési könyvi elszámolási/teljesítési kockázat POZÍCIÓKOCKÁZAT, DEVIZAÁRFOLYAM-KOCKÁZAT ÉS ÁRUKOCKÁZAT TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE A kereskedési könyvi pozíciókockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Tőzsdén forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Részvény A teljes tevékenységben meglévő devizaárfolyamkockázat és árukockázat sztenderd módszer (SA) szerinti kockázati kitettségértéke Deviza Áru MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT (OpR) TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE Működési kockázatra vonatkozó alapmutató módszere (BIA) A HITELÉRTÉKELÉSI KORREKCIÓ TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NYILVÁNTARTOTT NAGYKOCKÁZATOK TELJES KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKE EGYÉB KOCKÁZATI KITETTSÉGÉRTÉKEK 4. táblázat: Az egyes kockázati típusok tőkekövetelménye A Bank leglényegesebb kockázatára megállapított hitelkockázati tőkekövetelményt a CRR 112. cikkben meghatározott, a Bank számára releváns egyes kitettségi osztályokba sorolva az alábbi táblázat tekinti át: 2

21 A Banif Plus Bank számára a sztenderd módszer szerinti releváns kitettségi osztályok Kitettségek bruttó értéken ezer HUF Kitettségek nettó értéken ezer HUF Kockázattal súlyozott kitettség ezer HUF Tőkekövetelmény ezer HUF Központi kormányzattal vagy központi bankkal szembeni kitettségek Intézményekkel szembeni kitettségek Lakossági kitettségek Késedelmes tételek kitettségi osztályba sorolt kitettségek Egyéb tételek kitettségi osztályba sorolt kitettségek Összesen: táblázat: A Bank hitelkockázati tőkekövetelményének megoszlása a CRR által meghatározott kitettségi osztályok alapján A sztenderd módszerben felsorolt többi kitettségi osztályban a Banknak nem volt sem mérlegen belüli, sem mérlegen kívüli kitettsége. Így többek között nem volt pozíciója az ingatlannal fedezett kitettségeknél, a vállalkozásokkal szembeni kitettségeknél, a közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségeknél, a regionális kormányzatokkal vagy helyi hatóságokkal szembeni kitettségeknél, a fedezett kötvényeknél. Az alapmutató módszer szerint a működési kockázat tőkekövetelménye a bruttó pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény néhány tételének kivételével képzett irányadó mutató három utolsó évben számított átlagának 15%-a. Megnevezés ezer HUF 3 évvel korábbi irányadó mutató évvel korábbi irányadó mutató múlt évi irányadó mutataó Irányadó mutatók hároméves átlag Szorzószám 15% Alapmutató módszer szerinti tőkekövetelmény Működési kockázati tőkekövetelmény 4.3. Tőkepufferek A Banif Plus Banknak csak magyarországi kitettsége van. Az MNB honlapján közétett adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank re vonatkozóan a Hpt a szerinti intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer értékét %-ban határozta meg. 2 Ezalapján a Bank 2 21

22 anticiklikus tőkepuffert nem képez. A Hpt a szerinti rendszerkockázati tőkepuffert az MNB nem határozott meg. A Banif Plus Bank nem minősül egyéb rendszerszinten jelentős intézménynek, a Hpt aiban ilyen címen megállapítható tőkepuffert nem kell tartania. A Hpt a szerinti tőkefenntartási puffert pedig a Hpt ában meghatározottak szerint csak 216. január 1-ét követően kell képezni. 4.4 Hitelkockázati kiigazítások (értékvesztés/céltartalékképzés) Az értékvesztés és céltartalék-képzés szabályai A Bank a mérlegen belüli és mérlegen kívüli tételeinek értékelésénél valós értékelést nem alkalmaz. Az értékvesztés, illetve a kockázati céltartalék szintjét a minősítési kategóriákba történő besorolással, az adott tételhez egyedi elszámolás, illetve képzés esetén a súlysávon belül hozzárendelt mérték, egyszerűsített elszámolás, illetve képzés esetén a tételesen (konkrétan) hozzárendelt százalékos mérték határozza meg. Az elszámolt értékvesztés és a megképzett céltartalék szintjét a Bank havonta, de az ügyletminősítéssel együtt legalább negyedévente felülvizsgálja. Az értékvesztés, annak visszaírása, vagy a céltartalék-képzés, felszabadítás, illetve felhasználás meghatározásánál alapvetően a várható megtérülést, illetve a veszteségjellegű jövőbeni fizetési kötelezettséget kell figyelembe venni. A várható megtérülés meghatározásánál tekintettel kell lenni a veszteség valószínűségére és nagyságára, a megtérülés valószínűségére, valamint az ügylet minősítési kategóriájára és a befolyó pénzbevételre vonatkozó számviteli előírásokra. Ha eszközök esetében a könyv szerinti érték a várható megtérülésnél magasabb, akkor értékvesztést kell elszámolni, ha alacsonyabb, akkor az értékvesztés visszaírásával kell az eszköz könyv szerinti értékét növelni. A Bank a veszteségszámításon alapuló ügyletminősítést a következő módon felelteti meg a Hitkr. szerinti minősítési kategóriáknak, ez egyben a követelések után képzendő értékvesztés és céltartalékképzés alapja is: Kategóriák Értékvesztés mértéke Problémamentes % Külön figyelendő 6,5 % Átlag alatti 15 % Kétes 51 % Rossz 9 % Általános hitelkockázati céltartalékot (általános hitelkockázati kiigazítások) a Bank nem képez. A kitettségek földrajzi eloszlása a főbb kitettségi osztályok szerinti bontásban a következő táblázat mutatja. A portugáliai intézménnyel szembeni kitettség az anyabanki finanszírozással függött össze. 216-ban a finanszírozás megváltozásával a kitettség megszűnt. 22

23 Megnevezés Ország, ahol a kitettség létrejött Kitettségérték (ezer HUF) Ország, ahol a kitettség létrejött Központi kormányzatok vagy központi bankok Magyarország Intézmények Lakossági Ebből: Kkv Nemteljesítő kitettségek Egyéb tételek Teljes kitettség Ország, ahol a kitettség létrejött Portugália Intézmények Teljes kitettség táblázat: kitettségek földrajzi megoszlása A Bank nemteljesítő kitettségei földrajzi szempontból Magyarországon helyezkednek el. Az összes kitettség hátralevő futamidő szerinti megoszlását kitettségi osztályok szerint a következő táblázat szemlélteti: Kitettségek ügyfélkategória és lejárat szerinti megoszlása bruttó értéken - MHUF Éven belüli 1-2 év között 2-3 év között 3-5 év között 5-1 év között 1 év felett Lejárat nélkül ÖSSZESEN Központi kormányok és központi bankok 158, ,478 Helyi önkormányzatok Hitelintézetek és befektetési vállalkozások 3,678,189 3,678,189 Vállalkozások Lakosság 655,624 1,491,827 2,58,392 3,31,22 1,56,512 34,627 8,832,4 Ingatlannal fedezett követelések Késedelmes tételek 3,733, ,649 72,89 173,88 31,9 5,373,721 Egyéb tételek 345, ,693 ÖSSZESEN 8,225,575 2,224,476 2,761,282 3,24,83 1,591,62 34, ,693 18,388,85 8. táblázat: Kitettségek ügyfélkategória és lejárat szerinti megoszlása bruttó értéken 23

24 Az értékvesztett és késedelmes kitettségek értéke külön-külön kimutatva főbb gazdasági ágazat vagy partnertípus szerinti bontásban: Ügyfél kategória Kitettségek bruttó értéken Értékvesztett kitettségek Késedelmes kitettségek Központi kormányok és központi bankok 158,478 Helyi önkormányzatok Közszektorbeli intézmények Hitelintézetek 3,678,189 Vállalatok Lakosság 8,832,5 1,25,848 1,22,483 természetes személy 8,282, , ,177 önállóvállalkozó 59,172 8,219 8,219 mikro vállalkozás 462,144 5,834 5,834 kisvállalkozás 28,62 2,252 2,252 középvállalkozás Ingatlannal fedezett követelés Késedelmes tételek 5,373,721 5,368,313 5,275,145 természetes személy 4,899,267 4,893,823 4,8,691 önállóvállalkozó 1,22 1,57 1,22 mikro vállalkozás 428, , ,422 kisvállalkozás 34,83 34,83 34,83 középvállalkozás 1,27 1,27 1,27 Fedezett kötvények Egyéb tételek 345,693 Összesen: 18,388,86 6,394,161 6,297,628 Az értékvesztett és késedelmes kitettségek összege, külön- külön felsorolva a következő táblázatban kerülnek bemutatásra. Megnevezés Összeg (eft) Teljes kitettség 18,388,86 Ebből késedelemben lévő kitettség 6,297,628 Ebből értékvesztett kitettség 6,394,161 Az értékvesztéssel kapcsolatos mozgásokat a legutóbbi nyilvánosságra hozatal óta a következő táblázat foglalja össze. 24