KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL"

Átírás

1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL Budapest, február 28.

2 2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet) A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása; A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás Összeférhetetlenség (hivatal általi kezdeményezése) A hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésének biztosításában (11. számú melléklet) A hivatal tevékenysége a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában A törvényességi felügyeleti munka módszerei, ellenőrzések, intézkedések (12. számú melléklet) Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13. számú melléklet) Az önkormányzati szervek, és a közigazgatási hivatal hatósági tevékenysége Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet) A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet) A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával ( számú melléklet) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával ( számú melléklet) Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban 114

3 A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára Az R a szerinti új jogintézmény tapasztalatai A koordinációs és szervezési feladatok A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változás a regionalizációval A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága) Az államigazgatási kollégium döntései; a koordináció területei; a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése, végrehajtása érdekében végzett érdemi, tartalmi munka A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok Informatikai feladatok Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság (26. számú melléklet) A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések Az elektronikus közigazgatás helyzete A regionális átalakulás hatása a tevékenységre Képzés és továbbképzés Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú melléklet) A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet) Egyéb képzések A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet) Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet) 142

4 6.2.2.Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32.számú melléklet) Közigazgatási szakvizsgák és vizsgára felkészítő tanfolyamok Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) A regionális átalakulás hatása a tevékenységre A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A személyi működési feltételek, ezek alakulása - létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések ( számú melléklet) A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel ( számú melléklet) A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A minőségügyi rendszerek alkalmazása A hivatali Szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerek, kidolgozott stratégiák Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok Az ügyiratkezelés helyzete Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb A szakigazgatási szervek és az állami főépítész tevékenysége A fogyasztóvédelmi felügyelőség A tevékenység prioritásai Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Az ellenőrzési tevékenység eredményessége, kiemelt feladatok/vizsgálatok A közigazgatási hivatalból történő kiválás A szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése ( számú melléklet) A működés általános tapasztalatai, (a regionális átalakítás hatása) 164 4

5 Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok Tevékenysége területei, prioritásai, kiemelt feladatok (pl. közgyógyellátási igazolványok cseréje) Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése A működés általános tapasztalatai, (a beintegrálódás hatása) Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai) A területi államigazgatási szervek és az államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői a régióban ( számú melléklet) Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra Összefoglalás A hivatal évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése A jövőbeni legfontosabb feladatok...237

6 6 1.Bevezetés 1.1. A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet) A fővárost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió a hét régió közül területileg a legkisebb, az ország társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepét tekintve azonban rendkívüli jelentősséggel bír. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációjára, valamint a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. A Közép-magyarországi régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe, az ország népességének 28%-a él ezen a területen, közel kétharmaduk a fővárosban. További sajátosság, hogy a Pest megyében lakók száma meghaladja az 1,1 millió főt és eltérően az országos tendenciáktól ez a lakosságszám folyamatosan növekszik. Budapest központi szerepéből adódóan a fővárosi agglomeráció is rendkívül dinamikusan fejlődik, a megyéhez tartozó települések több mint 40%-a a bővülő fővárosi agglomeráció része. A régióban működik a legtöbb nemzetközi vállalkozás, itt a legmagasabb az éves beruházások értéke, és a térségben koncentrálódnak az autópálya- és egyéb kiemelt építkezések is. Ez a gazdasági és népességi koncentráció egyúttal azt is jelenti, hogy az ország lakosságának 1/3-a a Közép-magyarországi régióban veszi igénybe a közszolgáltatásokat, itt találkozik az önkormányzati és államigazgatási szervekkel, és intézi többek között hatósági ügyeit is. Bár a Közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye együttes gazdasági mutatói igen kedvezőek, a két fél között meglévő szerkezeti, infrastrukturális és egyéb (pl. önkormányzati rendszer) különbségek a hivatal tevékenységére is kihatnak. Az évi XLIII. törvény szerint április 24. napja óta Budapest Főváros 23 kerületből áll, így a fővárosi szintű önkormányzat mellett 23 fővárosi kerületi önkormányzat létrehozatalára került sor. A fővárosi önkormányzat adminisztratív szerveként a Főpolgármesteri Hivatal, míg a 23 kerületi önkormányzat mellett 23 polgármesteri hivatal működik. Pest megyében 187 települési önkormányzat - ebből 12 körjegyzőség található, valamint a megyei önkormányzat. A megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett a városok száma ben összesen 4 nagyközség kezdeményezte várossá nyilvánítását (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint, Tápiószentmárton), ebből 3 település kapta meg a városi rangot (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint). A megyében továbbra is egyetlen megyei jogú város van, Érd (3. sz. melléklet). Pest megyében országos összehasonlításban is kiemelkedően magas a városok száma. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a főváros közelsége, elsősorban az agglomerációs települések kezdeményezik nagy számban a várossá nyilvánítást. A városok egy része idegenforgalmi, turisztikai szempontból jelentős, mások pedig az ipari, kereskedelmi szektor erősödése miatt. A 4. sz. mellékletből látható, hogy 2007-ben Pest megyében 12 körjegyzőség volt, 3-mal több, mint 2006-ban. A körjegyzőségek száma és összetétele folyamatosan változik, 2007-ben újonnan alakult 4 körjegyzőség, ezek közül hármat olyan települések alkotnak, amelyek korábban nem voltak részei körjegyzőségnek, egy esetben pedig a korábbi Ráckeve-Lórév körjegyzőségből kivált Lórév, és Makád településsel alkotott új körjegyzőséget. A év folyamán megkezdődött további két új körjegyzőség kialakítása, ezek január 1-jétől kezdték meg működésüket. A

7 7 körjegyzőségek megalakításával kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy az Ötv. 39. (1) bekezdése értelmében kizárólag a megyén belül egymással közvetlenül határos községek alakíthatnak és tarthatnak fenn körjegyzőséget. A szobi kistérségben két, nél kevesebb lakosú település szeretne körjegyzőséget létrehozni, a települések azonban egymással nem határosak, így a jelenlegi jogi szabályozás értelmében erre nincs mód. Érdemes lenne ezt az előírást felülvizsgálni, ez ugyanis a gyakorlatban komoly problémát jelenthet, mivel mint a jelen esetben is - a települések önállóan csak nagy nehézséggel tudják fenntartani hivatalukat, más körjegyzőségek pedig nem támogatták a csatlakozásukat A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) A térségben csak az elsőfokú önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyek száma évente két- és hárommillió között mozog. Az ebből származó, másodfokon is jelentkező munkateher a közigazgatási hivatal által nem befolyásolható és nem függ össze az általa végzett munka szakmai színvonalával sem. A hivatal alapfeladatai megvalósítása során a következő feladatcsoportokra koncentrált (és koncentrál) kiemelten: - Az uniós források megszerzésének segítése az önkormányzati működésben és a területi államigazgatásban. E területen a hivatal elsődleges célja, hogy sajátos közvetítőként kapcsolja össze a fejlesztési tervező, stratégiaformáló, programkidolgozó és végrehajtó állami intézményrendszert, valamint az illetékességi területén működő önkormányzatokat és területi államigazgatási szerveket. A törvényességi ellenőrzési és felügyeleti tevékenység kiemelt feladatának tekintettük a kistérségek további erősítését, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét, illetve a szakmai segítségnyújtást. - Az EU támogatással tervezett nagyberuházások, valamint az autópályák és gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítások kiemelt feladatként történő kezelése. - A hatósági ellenőrzések erősítése. - A törvényességi ellenőrzési munka színvonalának fenntartása, emelése. - A területi államigazgatással kapcsolatos ellenőrzési és koordinációs feladatok, amelyek körében fontos eredménynek tartjuk többek között a gyorsforgalmi utak kisajátítási ügyeiben a földhivatalokkal és a gyámhatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az ügyintézés összehangolt rendjének kialakítását, valamint a parlagfűmentesítés körében megvalósult koordinációt. Az ügyiratforgalom változására vonatkozó megállapításainkat a pontban fejtjük ki.

8 8 2. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka 2.1. A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) Az elemzésben kizárólag a és évi megyei és fővárosi adatok összevetésére vállalkozhatunk, így régiós elemzésre a jelenlegi helyzetben nem látunk lehetőséget. Véleményünk szerint a fővárosi és a megyei (települési) önkormányzatok működése és főként a döntések jellege jelentős mértékben eltér. Az, ami települési szinten komoly probléma, akár a működőképesség veszélyeire is felhívhatja a figyelmet, az a fővárosi önkormányzatok esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen (pl. általános iskolai oktatás megoldatlansága). Ebből adódóan bár a módszertan a régiós összevonással közössé vált - más területek kapnak hangsúlyt a két önkormányzati rendszer ellenőrzésében és főként segítésében. A fővárosi és kerületi önkormányzatok képviselő-testületei évben a nyilvántartás jelenlegi adatai szerint 550 jegyzőkönyvet küldtek meg hivatalunkhoz (7. sz. melléklet). Ezzel összefüggésben - mint ahogy a táblázatokban szereplő valamennyi adat vonatkozásában - előzetesen meg kell jegyezni, hogy a jelentős késéssel történő jegyzőkönyv megküldések miatt a jegyzőkönyvek kb. 20%-a még nem kerülhetett rögzítésre az adatok alapjául szolgáló TORV programban, így az elemzéseket erre tekintettel végeztük el. Ezzel összefüggésben e helyütt is szeretnénk kiemelni, hogy a késve küldött jegyzőkönyvek esetén érdemi intézkedésre nincs lehetősége a hivatalnak, mivel a konkrét felelős, a tényleges mulasztó személyének meghatározása nem tartozhat hivatalunk hatáskörébe, a jegyzőt figyelmeztethetjük ezen kötelezettségére, azonban egyéb, eredményt is hozó intézkedés megtételére a törvényességi ellenőrzési jogkör keretei nem elégségesek. A beküldött 550 testületi jegyzőkönyv mely nem a tényleges testületi ülések számát tükrözi is már jelzi, hogy a fővárosban működő önkormányzatok évente átlagosan 24 ülést tartanak, ami jelentősen meghaladja az Ötv. szerinti minimumot. A fővárosi önkormányzatok jellemzően a rendes üléseken nagyszámú (20-40) napirendi pontot is tárgyalnak, a közgyűlés pedig ülésenként napirendi pontban hoz döntéseket. Ez az oka annak, hogy a megyeihez képest alacsonyabb ülésszámhoz viszonyítva igen magas a testületi határozatok száma. A számadat jelzi továbbá, hogy a szervezeti és működési szabályzatban az általában havi egy ülést szabályozó rendszerben gyakran válik szükségessé rendkívüli ülések összehívása, amelyek elsősorban gazdasági - költségvetési kérdések (nagyberuházások, hitelfelvétel, elidegenítés stb.) megtárgyalására irányulnak. E körben meg kell jegyezni, hogy a rendkívüli ülések ez alatt e helyütt a munkatervben szabályozott üléseken kívüli ülések értendők jelentős részét a polgármester hívja össze, kevésbé gyakori az Ötv ában biztosított, a képviselők egynegyedét, illetve a bizottságokat megillető ülés kezdeményezési jog gyakorlása. Az ülés összehívással kapcsolatban egy esetben hívtuk fel a polgármester figyelmét az ülés összehívásának kötelezettségére, a hivatal általi testületi ülés összehívásra az elmúlt évben a fővárosban nem került sor.

9 ben Pest megyében 5 %-kal kevesebb testületi ülést tartottak, mint 2006-ban. A nyilvános ülések száma mintegy 4 %-kal, a zárt ülések száma pedig közel 8 %-kal csökkent. Kevéssel nőtt az együttes ülések, illetve a közmeghallgatások száma. A fentiek alapján azonban ez az adat sem a valós számokat tükrözi, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv felterjesztési fegyelem a megyében is nagyon. A 10. sz. mellékletből látható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek közel 20 %-a 60 napon túl került megküldésre, ami azt is jelenti, hogy az adatszolgáltatás időpontjában a év végi jegyzőkönyvek egy része még nem állt rendelkezésünkre. Ezen körülmények figyelembe vételével elmondható, hogy Pest megyében 2007-ben megközelítően ugyanannyi testületi ülést tartottak, mint 2006-ban, illetve valamivel többet ben tehát a Pest megyei képviselő-testületek összesen 4097 ülést tartottak, ami átlagosan 22 testületi ülést jelent önkormányzatonként. Ez igen magas szám (noha valamivel kevesebb, mint a fővárosban működő önkormányzatok esetén), figyelembe véve azt, hogy az Ötv. alapján mindössze 6 testületi ülés tartása kötelező évenként. Ez az adat azt is jelzi, hogy a rendkívüli ülések száma nagyon magas az egyes önkormányzatoknál, hiszen rendes ülést nem terveznek az előírtnál lényegesen nagyobb számban (maximum havonta egy ülés, nyáron egy-két hónap ülésezési szünettel). A rendkívüli ülések összehívásával kapcsolatban megállapítható, hogy az egyes településeken ritkán élnek a képviselők az Ötv ában biztosított üléskezdeményezési jogukkal. Azokban az esetekben viszont, amikor képviselők kezdeményezték a polgármesternél rendkívüli ülés összehívását, több megkeresés is érkezett hivatalunkhoz, melyekben elsősorban annak értelmezését kérték tőlünk (az ülést kezdeményező képviselők), hogy az Ötv a alapján a polgármester köteles-e minden esetben összehívni az ülést. Állásfoglalásainkban kifejtettük, hogy ilyen irányú kezdeményezés esetén, ha az a szükséges számú képviselőtől származik, a polgármester nem mérlegelheti, hogy az ülést összehívja-e, és azt a képviselők által megjelölt napirenddel kell megtennie. A hivatalvezető 2007-ben egy alkalommal hívta össze Pest megyében az ülést az Ötv. 98. (2) bekezdés f) pontja alapján. A nyilvános és zárt ülések száma alapján megállapítható, hogy a fővárosban igen magas a zárt ülések aránya (40%), azonban a zárt üléseken hozott határozatok számaránya ennél lényegesen alacsonyabb, mivel ezeken az üléseken tipikusan vagyongazdálkodási kérdésekben, illetve önkormányzati hatósági ügyekben, továbbá személyi kérdésekről (bizottsági tagok, felügyelő bizottsági tagok és intézményvezetők, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek megválasztása) döntenek a testületek. A zárt ülések magas száma felveti azt a kérdést, hogy nem alkalmazzák-e a fővárosi önkormányzatok indokolatlanul is ezt a nyilvánosság elvének érvényesülését gátló eszközt működésük során. Erre vonatkozó megállapításaink szerint egyre ritkább az, hogy nem indokolt a zárt ülés elrendelése, bár a zárt ülésen történő rendeletalkotás, illetve a pusztán önkormányzati vagyonnal való rendelkezésre hivatkozással elrendelt zárt ülések esetén felhívással élünk a testületek felé. Általánosságban elmondható, hogy a fővárosban a rendes ülések során gyakorlatilag minden esetben található jogszerű indok a zárt ülések elrendelésére, azonban csak néhány napirend vonatkozásában és ez esetben is gondoskodnak az önkormányzatok a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról. Ezt erősíti meg az, hogy ilyen tartalmú panasz ritkán érkezik hivatalunkhoz. Az ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések többsége önkormányzati képviselőktől származik.

10 10 Pest megyében az összes testületi ülés kb. 27 %-a zárt ülés. Zárt ülés tartására általában valamilyen személyi ügy tárgyalása esetén kerül sor (intézményvezetői, jegyzői kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás). Néhány esetben zárt ülésen került sor rendeletalkotásra, illetve nem minden esetben volt indokolt zárt ülés tartása, ezekben az esetekben törvényességi észrevétellel éltünk. Szintén gyakori probléma volt, hogy anélkül tartottak zárt ülést, hogy az érintettet nyilatkoztatták volna arról, hogy hozzájárul-e a nyilvános üléshez. Volt példa arra is, hogy az érintett kifejezetten kérte nyilvános ülés tartását, ennek ellenére zárt ülésen történt a fegyelmi eljárás megindítása. Pest megyében a zárt ülésekkel kapcsolatban szintén visszatérő probléma, hogy az ülésen történtek, a meghozott döntések megismerésére milyen mértékben jogosultak az állampolgárok. Az Ötv. 17. (3) bekezdése értelmében a választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ennek ellenére gyakori, hogy a zárt ülések jegyzőkönyvébe semmilyen betekintést nem tesznek lehetővé az önkormányzatok, és nem biztosítják a közérdekű adatok megismerésének a lehetőségét sem. Amennyiben az SZMSZ-ek ezzel kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaztak, észrevételben hívtuk fel a testületek figyelmét a szabályozás szükségességére. Együttes képviselő-testületi ülés nem jellemző a fővárosban, a kétszintű települési önkormányzati rendszer nem is igényli a közhatalom gyakorlásának e módját. Pest megyében az együttes testületi ülések tartása gyakoribb, általában a körjegyzőséget alkotó települések tartanak együttes ülést, illetve szomszédos települések egy-egy nagyobb, közös beruházás érdekében üléseznek együttesen. Együttes ülésekre bizottságok esetében is sor kerül. Valamennyi fővárosi, kerületi önkormányzat tart közmeghallgatást, amelyek nem minden esetben önálló ülésként, hanem valamely rendes ülés napirendi pontjaként jelennek meg. Közmeghallgatás elmaradásával összefüggő panasz kizárólag kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban érkezik a hivatalhoz. A közmeghallgatást érintő panaszok általában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott válaszadási határidő túllépését, illetve a nem kielégítő választ nehezményezik. Az önkormányzatok többsége Pest megyében is eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy évente egy alkalommal kötelező közmeghallgatást tartani, közmeghallgatás elmaradása miatt panasszal nem fordultak hivatalunkhoz. A fővárosban működő képviselő-testületektől ez ideig beérkezett, 550 darab jegyzőkönyv az elmúlt évek átlagához viszonyítva (kb. 400) magas, tehát a sokasodó önkormányzati feladatok teljesítése a testületi ülések számának emelkedésével is járt (8. sz. melléklet). A jelentősebb önkormányzati feladatok át nem ruházható hatáskörben történő megállapítása mellett további indoka a testületi ülések gyakoribb összehívásának az, hogy rendszeresen szükséges olyan kiemelt kérdésekben is dönteni, amelyet maguk a testületek tartanak saját hatáskörben (nagyberuházások, elidegenítés, intézményrendszer-átalakítással együttjáró, elsősorban gazdasági jellegű döntések stb.). A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek száma a fővárosban (2268 db) kb. 25%-kal marad el a többéves átlagtól, ez azonban ismételten visszavezethető a bizottsági jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelmének hiányosságaira. Sajnos, még ez évben is irányadó az a gyakorlat, hogy a legtöbb önkormányzattól a bizottsági ülések anyagai

11 11 csomagban érkeznek, amely beérkezések jelentősen meghaladják a törvényi határidőt (több mint 60 nap). Így várhatóan az éves átlagnak megfelelő vagy attól csekély mértékben elmaradó bizottsági jegyzőkönyv beérkezése még várható. A csökkenés oka azonban visszavezethető arra a tényre is, hogy a testületek többsége a választásokat követően az előző ciklusban létrehozott bizottságokhoz képest csökkentette állandó bizottságai számát és összevont bizonyos bizottsági feladatokat. Ezeket racionalizálási és szakmai szempontokkal is indokolták. Összességében tehát a fővárosban elmondható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek (2268 db) száma 30%-kal marad el a év beérkezett jegyzőkönyveitől (5967 db). A felterjesztés késlekedése miatt ennek elemzése nem feltétlenül tükrözné a valós helyzetet, azonban tény: alacsonyabb a bizottsági és kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyvek száma, így kevesebb ülést tartottak mind a bizottságok, mind a kerületi szintű kisebbségi önkormányzatok, amely a bizottsági ülések tekintetében visszavezethető a növekvő számú testületi ülésre. A 8. sz. melléklet adataiból Pest megye vonatkozásában megállapítható, hogy 2007-ben a beérkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint mintegy 5 %-kal csökkent a testületi ülések száma. A bizottsági ülések száma nagyjából megegyezik a korábbi évek adataival, míg a kisebbségi önkormányzatok valamennyivel több ülést tartottak az elmúlt évhez képest. 9. sz. melléklet: Az összes beérkező jegyzőkönyv száma tehát a fent említett okok miatt csökkenő tendenciát mutat, azonban ezen belül a testületi ülések számának növekedése jelzi, hogy egyre több olyan feladatot lát el és egyre több olyan kérdésben jogosult és köteles dönteni az önkormányzat, ahol indokolt a testületi hatáskörben történő döntés. A testületi döntések a mai napig nagyobb elfogadottsággal bírnak a lakosság körében, és a bizottsági átruházott hatáskör esetén automatikusnak tartják a testülethez történő fellebbezés lehetőségét, függetlenül attól, hogy a bizottsági átruházott hatáskörben hozott döntések jelentős része a fővárosban tulajdonosi jogkörben hozott, polgári jellegű döntés (bérleti jogviszonnyal, elidegenítéssel kapcsolatos), mivel az önkormányzati hatósági ügyek jelentős részét az egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb határozathozatal érdekében a polgármesterek hatáskörébe utalják a testületek. A fővárosi közgyűlés e tekintetben természetesen speciális - az Ötv.-ben megengedett módon, több hatáskört (személyi, intézmény fenntartási ügyek) bizottságaira ruházott át, azonban az önkormányzati hatósági ügyekben történő döntés a fővárosban is jellemzően a főpolgármester hatáskörébe került. A rendeletek száma sem tekinthető véglegesnek, azonban a jelenlegi adatok is megfelelnek a többéves átlagnak, a fővárosban a évihez képest is közel 6%-os emelkedést mutat. Várhatóan az összes beérkezést követően közel 1000 önkormányzati rendelet elfogadásáról beszélhetünk. A jelenlegi adatok alapján a fővárosban működő önkormányzatok átlagosan 37 rendeletet alkottak évben, ami jelentős jogalkotási tevékenységként értékelhető, különös tekintettel arra, hogy a kötelezően megalkotandó gazdasági szabályozók mellett a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata és a szociális joganyag változása tette szükségessé ki az önkormányzati rendeletalkotást. Természetesen a fővárosi közgyűlés alkotta a legtöbb önkormányzati rendeletet az elmúlt évben is, szám szerint 78-at, ami ismereteink szerint kimagasló országos szinten is.

12 12 A rendeletek száma Pest megyében kb. 10 %-kal csökkent az előző évihez képest. Az adatokból kiolvasható, hogy az önkormányzatok átlagosan 17 rendeletet alkottak az elmúlt évben, ami a fővárosban működő önkormányzatokhoz viszonyítva alacsony szám. A rendeletek törvényessége a fővárosban a tárgyév előtti évhez hasonlóan alakult, évben a rendeletek közel 10 %-át találta jogsértőnek hivatalunk és tett írásbeli vagy szóbeli észrevételt a jogsértés megszüntetése érdekében, ezek többsége lakás- és helyiségrendeletre és költségvetési rendeletre tett észrevétel volt évben a rendeletek több mint 9%-ára tett észrevételt hivatalunk a fővárosban, ezek jelentős része szabályozási tervvel, költségvetéssel, környezetvédelemmel és a célvizsgálat keretében vizsgált szervezeti és működési szabályzatokkal kapcsolatos (a rendeletekre tett észrevételek részletes ismertetése a 2.2. ponton belül történik, régiós szinten.). Változott az aránya a rendeletekre tett szóbeli és írásbeli észrevételeknek, mert a korábbi évhez viszonyítva (írásbeli 48 % - szóbeli 52 %) évben a fővárosi rendeletekre tett észrevételek 56 % írásbeli, 44 % -a pedig szóbeli volt. Ennek oka, hogy a szóbeli észrevétel eredménytelensége esetén csak később tud a hivatal Alkotmánybírósághoz fordulni, ami az állampolgárokat közvetlenül érintő rendeleti tárgykörökben késedelmet okoz ben Pest megyében a rendeletek 9 %-ával szemben éltünk törvényességi észrevétellel, illetve szóbeli jelzéssel, vagyis a rendeletek törvényessége a régióban megközelítően azonos. A évi Pest megyei adatokhoz képest azonban ez jelentős növekedés, aminek egyik magyarázata, hogy 2007-ben elvégeztük a szervezeti-és működési szabályzatok teljes körű felülvizsgálatát, melynek eredményeképpen az önkormányzatok több mint a felénél tettünk írásbeli vagy szóbeli észrevételt. Szintén jelentős számban éltünk jelzéssel a költségvetési rendeletekkel szemben. A rendeletek esetében 41 %-ban írásbeli, 59 %-ban pedig szóbeli észrevétellel éltünk. Pest megyében jóval nagyobb arányban alkalmazzuk a szóbeli jelzéseket, mint a fővárosban. Természetesen a szóbeli jelzés nem elsősorban a klasszikus, telefonon, illetve személyesen tett észrevételt jelenti, hanem mindazokat a jelzéseket, amelyeket ugyan írásban tettünk, de nem minősülnek az Ötv. értelmében törvényességi észrevételnek. Ezek elsősorban a jegyző, illetve a polgármester részére kerültek kiküldésre ben a jegyzőkkel történt konzultációt követően megtett szóbeli jelzések általában eredményesek voltak, nem volt szükség ezt követően írásbeli észrevétel megtételére. Az elmúlt évben a régióban emelkedett az előzetes normakontroll iránti megkeresések száma, vagyis egyre több jegyző kereste meg hivatalunkat azzal, hogy adjunk előzetesen véleményt az elfogadni tervezett rendelet törvényességével kapcsolatban. Ez nem tartozik bele az Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkörbe, ami utólagos, ugyanakkor az ilyen jellegű megkereséseknek is minden esetben igyekeztünk eleget tenni. Ez jelentős többletterhet ró a kollégákra, tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben mindössze néhány nappal a testületi ülést megelőzően kaptuk meg a rendelettervezetet. Az előzetes normakontroll nem jelenti azt, hogy utóbb nincs szükség a rendelet felülvizsgálatára, hiszen sok esetben nem teljes egészében az előzetesen véleményezett tartalommal kerül a rendelet elfogadásra. A rendeletekre tett törvényességi észrevételek a későbbiekben kerülnek részletezésre, fontos azonban megemlíteni ezzel kapcsolatban a hivatal szervezeti egységei közötti együttműködés szükségességét. Egyes rendeleti tárgykörök ugyanis olyan speciális szakértelmet igényelnek, amellyel a törvényességi ellenőrök nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a főosztályon a kistérségi beosztás szerint látják el a munkatársak a

13 13 törvényességi ellenőrzési tevékenységet, nincs mód a szakosodásra, ami azt jelenti, hogy minden ügyintézőnek valamennyi ágazatot ismernie kell. Különösen bonyolult az egyes építési tárgyú rendeletek felülvizsgálata, de az adórendeletek és a szociális rendeletek vonatkozásában is szükség van a társfőosztályokkal való szoros együttműködésre. Egyegy szakkérdés vizsgálata komolyabb szakmai erőfeszítést igényel az ügyintézőktől is, mivel az ilyen tárgyú rendeletek vizsgálatához elengedhetetlen az adott ágazat végrehajtási szakmai joganyagának ismerete is. Így álláspontunk szerint indokolt lenne az ágazati jellegű képzés, szakosodás is a törvényességi területen. A rendeletekre tett észrevételek el nem fogadása miatt a fővárosban 8 esetben fordult hivatalunk az Alkotmánybírósághoz, ami a 2006-os évhez viszonyítva jelentős növekedés (2-ről 8-ra), viszont nem haladja meg a több éves alkotmánybírósági indítványaink átlagát. Jelzi ezt, hogy év első néhány hetében már 5 alkotmánybírósági indítványt tettünk hivatalunk. A fővárosban a rendeletekre tett észrevételek elfogadása során is megfigyelhető az önkormányzati érdek maximális figyelembe vétele, így nem fogadták el a testületek az általunk úthasználati díjnak nevezett, egyébként a nagy össz-tömegű tehergépjárművek közlekedését díjhoz kötő rendeletekre tett észrevételeinket, mivel önkormányzati érdek kötődik hozzá. Hasonlóan nem fogadták el a saját cégeik számára kedvező, ám álláspontunk szerint jogsértő önkormányzati rendeletekre tett észrevételeket sem (távhő, hulladékgazdálkodás). Továbbá nem fogadták el a testületek az állami tulajdonú területekre elrendelt, álláspontunk szerint az Alkotmányt sértő változtatási tilalomról szóló rendeletekre tett észrevételeinket sem, melyeket szintén önkormányzati érdekekre hivatkozással utasítottak el. Az Alkotmánybíróság több döntésében komoly lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak a helyi jogalkotásra, akár megengedve azt is, hogy a magasabb szintű jogszabályokat mintegy kiegészítsék, tekintettel a helyi érdekekre. Így a rendeletek esetén többször jogi problémát vethet fel, hogy a látszólag magasabb szintű jogszabályokkal összhangban nem álló, esetlegesen felhatalmazáson túlterjeszkedő önkormányzatok nem csupán a helyi közügyek körében hoznak-e az Alkotmányban biztosított körben rendeleteket. Az egyértelmű törvénysértések esetén többnyire nincs vita az önkormányzat és közigazgatási hivatal álláspontja között (így a szervezeti és működési szabályzatokra, lakásrendeletekre, költségvetési rendeletekre tett észrevételeket elfogadják), azonban az önkormányzat gazdasági érdekét érintő jogalkotási probléma esetén az észrevétel el nem fogadása előre látható. Érdekes kérdést vetett fel a évben elfogadott fővárosi forrásmegosztási rendelet, amikor is a főváros tulajdonképpen a jog szerint neki járó bevételekről is a kerületek javára rendelkezett, amivel megsértette a törvényt, azonban a feladatellátáshoz jobban igazodó, igazságosabb felosztásról döntött. Éppen ezért az eddigi évektől eltérően a kerületi önkormányzatok nem kérték az elfogadott forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatát, amely egyébként a törvényi szabályozás szerint igen nehézkes is lenne, mivel nincs már lehetőség évközi korrekcióra, csak a tárgyévet követő évben. Ezzel összefüggésben még kiemelhető, hogy az ilyen tartalmú rendeletek esetében az alkotmánybírósági kontroll sem jelent érdemi megoldást, mivel a korábbi években pl. a forrásmegosztási rendeletre tett indítványunkat csak a tárgyévet követően vizsgálta az Alkotmánybíróság, amikor érdemi megállapításokat már nem is tehetett ben Pest megyében mindössze két alkalommal fordultunk Alkotmánybírósághoz, ez alacsonyabb az előző évi indítványok számánál, és jól mutatja azt, hogy igen nagy arányban tesznek eleget a testületek a törvényességi észrevételeinkben foglaltaknak. Kiemelkedő, hogy az SZMSZ-ekre tett, közel 100 észrevétel közül mindössze egy esetben nem értett egyet a testület hivatalunkkal (az Alkotmánybírósági indítvány

14 14 megtételére már 2008-ban került sor). A két AB indítvány közül az egyiket egy helyi adó rendelettel, a másikat egy építési tárgyú rendelet hatályba léptető rendelkezésével szemben tettük (az AB indítványok részletesebb ismertetésére a 2.2. pont keretében kerül sor). A beérkező határozatok száma (kisebbségi önkormányzatokkal és más önkormányzati határozatokkal együtt) a fővárosban 77238, ami a évi teljes adatokhoz viszonyítva 23 %-os csökkenést mutat. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy év hasonló időpontjában a beérkező határozatok száma volt, ami nem mutat jelentős különbséget a évi számokhoz viszonyítva. Ebből adódóan tehát a évben hozott határozatok száma a beérkező jegyzőkönyvek arányában még jelentős növekedést fog mutatni. Pest megyében a beérkező határozatok számában kb. 3 %-os csökkenés figyelhető meg, ami nem jelentős, a hiányzó jegyzőkönyvek beérkezését követően várhatóan a tavalyi fölé fog emelkedni a határozatok száma. Itt is kiemelendő, hogy a tavalyi év hasonló időszakában a határozatok száma csupán volt, ami a jelenlegi hez viszonyítva lényegesen alacsonyabb. Az ÖTM -mel történt egyeztetést követően a 9. számú melléklet táblázatában csak a képviselő-testületek, bizottságok és polgármesterek határozataira tett észrevételeket szerepeltettük, a kisebbségi önkormányzatok működéséről önálló anyagot készítettünk. A fővárosban a határozatokra tett törvényességi észrevételek száma, pontosabban az észrevételezett határozatok száma a évhez viszonyítva jelentősen, 70 %-kal nőtt. A képviselő-testületi határozatokra évben 16, évben 38 törvényességi észrevételt tettünk, ami több mint 100%-os emelkedést mutat. A határozatok jelentős része önkormányzati vagyon elidegenítésével és intézményfenntartással, intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatos. Az önkormányzati vagyont érintő észrevételeinket az önkormányzatok általában nem fogadják el, hivatkozással egyrészt a vagyoni autonómiára, másrészt a polgári jogi jogviszonyok fennállására. Ez a probléma továbbra is meghatározó jelentőségű a törvényességi ellenőrzési munkában, elsősorban a fővárosi önkormányzatok és a nagyobb városok ellenőrzésére jellemző. Esetükben az önkormányzati alap- és sok esetben a szakellátás is megoldott, a különböző közüzemek elkülönült szervezetben végzik munkájukat, így a lakosság panaszai is ritkább esetben irányulnak alapellátás hiányára. (Természetesen a panaszok száma jelentős, a tartalmi részletezést a 2.9. pontban végeztük el.) Ezzel szemben igen magas az olyan ügyek száma (panaszos és hivatalból indult egyaránt), ahol önkormányzati vagyont érintő döntést hoz a testület, illetve ezzel összefüggésben dönt, amellyel értelemszerűen együtt jár a polgári jogviszony létesülése is. Ez az a pont, ahol a hivatal hiába észleli a problémákat, teszi meg észrevételét és indít közigazgatási pert, a mögötte álló polgári jogviszony tartalmába nem avatkozhat be semmiféle módon. Ettől függetlenül mind a képviselők, mind az állampolgárok és a közigazgatási szervek a törvényességi ellenőrzési jogkörre hivatkozva várják a közigazgatási hivataloktól a megoldást. Jelen pereink egy része a 20 millió forint feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről szóló határozatok ellen indult per, ahol az Áht. és lakástörvény közötti értelmezési kérdésben hivatalunk azt az álláspontot képviselte, hogy 20 millió forint feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése esetén kötelező a nyilvános versenytárgyalás. Álláspontunkat a fővárosi bíróság elfogadta, a Legfelsőbb Bíróság azonban nem. Tapasztalataink szerint egyre növekvő számban a gazdálkodási jellegű kérdések kerülnek előtérbe a fővárosban, sokasodnak a polgári

15 15 jellegű jogviszonyok (saját gazdasági társaság feladatellátása, más gazdasági társasággal való szerződéskötés), ahol a jogi probléma észlelése nem feltétlenül elegendő, mivel a polgári jogi szerződések megtámadására nincs jogkörünk. A közbeszerzésekkel kapcsolatos tapasztalataink szerint legtöbbször a szerződés megkötését követően a közbeszerzési jogorvoslat határidejének lejárta után, vagy csak némileg korábban jutunk a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvhöz, amikor már nincs lehetőség a döntőbizottsági jogorvoslati eljárásának kezdeményezésére a határidő eltelte miatt. Annak megfontolása, hogy a hivatal Döntőbizottsághoz forduljon-e, mindenképpen dokumentumokon és a tényállás alapos rögzítésén alapul, a rendelkezésünkre álló idő nem feltétlenül elegendő a jogorvoslati eljáráshoz szükséges iratok beszerzéséhez és a tényállás teljes körű feltárásához. Az Állami Számvevőszékhez való fordulás lehetősége az Ötv. alapján biztosított a hivatal részére, azonban az ÁSZ folyamatos túlterheltsége előttünk is ismert, ennek megfelelően az ÁSZ csak a munkatervében rögzített feladataira tudja korlátozni vizsgálati tevékenységét. Pest megyében a határozatok esetében 63 %-ban írásban, 37 %-ban szóban tettünk észrevételt. Az észrevételek száma majdnem teljesen megegyezik a évben a határozatokra tett észrevételek számával. Pest megyében a határozatokra azok nagy száma ellenére jóval kisebb arányban éltünk észrevételekkel, mint a rendeletekre. A 29 írásos, és 17 szóbeli észrevétel száma nem mutat jelentős eltérést az előző évekhez képest. Kiemelkedő az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos észrevételek száma, illetve több határozatra a közoktatási törvény megsértése miatt tettünk észrevételt. A megyében a gazdálkodási jellegű problémák jóval kisebb arányban jelentkeznek, mint a fővárosban. A bizottsági határozatokra tett észrevételek száma a fővárosban a évhez képest szintén növekvő tendenciát mutat: 36-ról 47-re nőtt a számuk, ami 30 %-os emelkedést jelent. A bizottsági határozatok ellenőrzésére a korábbiakban részletezettekhez hasonló problémák jellemzőek, azaz a fő kérdések: vagyoni jellegű döntés, vagyoni és nem vagyoni pályázatok elbírálása és a közterület-használat kérdései. Vagyoni ügyekben a probléma megegyezik a fent ismertetettel, vagyoni pályázat esetén az eljárás vizsgálatára van lehetősége a hivatalnak, az elbírálás esetében azonban nincs perbeli legitimációja, legfelsőbb bírósági döntés alapján. Nem vagyoni (tipikusan civil szervezetek támogatása, kivételes esetben kisebbségi önkormányzatoknak kiírt) pályázatok elbírálása, pedig jellemzően mérlegelési jogkörben hozott döntés. Itt azonban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek egy esetleges közigazgatási hivatali fellépést igényelnek, azonban a végső szót minden esetben a bíróság mondja ki. Pervesztéshez, pedig megalapozott tényállás és érvelés esetén is elég lehet az ellenérdekű fél azon hivatkozása, miszerint a közigazgatási hivatal nem jogosult a szerződések ellenőrzésére. Pest megyében a korábbi évekhez hasonlóan most sem jelentős a bizottsági határozatokra tett észrevételek száma, 2007-ben mindössze 3 esetben fordultunk írásos észrevétellel a bizottságok felé. A polgármesteri döntésekre évben nem tettünk észrevételt. A polgármesteri döntések jelentős része a fővárosban a lakásokkal, esetlegesen helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés, közterület-használat engedélyezése, amely ügyet a fővárosi önkormányzatok jelentős részénél (21 kerület) önkormányzati hatósági ügyként kezeltek,

16 16 továbbá egyéni szociális önkormányzati hatósági ügyek. Ez utóbbiban eleve csökkent az önkormányzati kompetencia, hiszen rendszeres szociális segély, ápolási segély, lakásfenntartási támogatás jegyzői hatáskörbe került. A évben kibocsátott 2 észrevétel a fővárosban polgármesteri hatáskör-túllépés miatt keletkezett. A polgármesteri döntésekkel kapcsolatban Pest megyében észrevétellel nem éltünk, ezek száma és jelentősége messze elmarad a fővárosi polgármesteri határozatokétól. A fővárosban a részönkormányzatok továbbra sem nagy súllyal és befolyással rendelkeznek az önkormányzati munkára (nincs érdemi átruházott hatáskörük), így a véleményezési jogkörben hozott döntéseik érdemi jogsértést nem keletkeztettek. A megyében működő részönkormányzatokkal összefüggésben egy esetben éltünk jelzéssel, tekintettel arra, hogy a részönkormányzat megalakulása óta nem választotta meg elnökét. A polgármester tájékoztatása szerint több alkalommal is napirenden volt az elnökválasztás, de tekintettel arra, hogy egyetlen képviselő sem vállalta az elnöki feladatok ellátását, továbbra sincs elnöke a részönkormányzatnak. Ezen túl a részönkormányzatok működésével kapcsolatban jogsértést nem észleltünk, ezzel kapcsolatos beadvány nem érkezett a hivatalhoz. Az önkormányzati társulások ellenőrzése a következő okok miatt szintén nehezebb: a fővárosban elsősorban közös feladatellátásra jönnek létre társulások, közös intézményfenntartó egy, míg önálló jogi személyként működő önkormányzati társulás csupán három önkormányzatnál van. A megyében ennél több társulás működik, felmérésük jelenleg is folyamatban van. A társulások ellenőrzésére vonatkozó joganyag hiányos és nem következetes. A társulások működése nehezebben követhető, a jegyzőkönyv beküldése esetleges. Ez tulajdonképpen egy működő, egyéb módon könnyen ellenőrizhető társulás esetén nem okoz problémát (önálló költségvetési szerv látja el a társulási feladatokat vagy a közös intézmény fenntartása, amely általában belső problémakezelést igényel). Azonban a jogi személyiséggel nem rendelkező, testületek által is magukra hagyott társulások esetében már a jegyzőkönyvek megküldésének kikényszerítése sem működőképes. Ezt követően a törvényességi jogkör gyakorlását egyrészt az Ötv. (társulás által hozott önkormányzati döntés) másrészt a társulási törvény szabályozza (működés, döntéshozatal), viszont a perlés tekintetében nincsenek szabályok és nincs bírói gyakorlat sem évben a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása ellen intézett észrevételt, majd indított keresetet hivatalunk (részletesen 2.2. pont alatt), ahol több, fent jelzett kérdéssel szembesültünk. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás folyamatban van, így érdemi következtetések nem vonhatók le, de meg kell jegyeznünk, hogy szintén gazdasági jellegű kérdések taglalásáról van szó, ami polgári jogi jogügylettel párosul, továbbá végrehajtási kérdésekről, amelyek nem jelentek meg formalizált határozat formájában, azonban jelentősen kihatnak az állampolgárok jogaira, korlátozva azokat. A működésre, mulasztásra tett észrevételek száma a fővárosban a 2006-os évhez viszonyítva nem változott jelentősen, évben 4, míg évben 5 mulasztásiműködési észrevételt tettünk. E körbe tartozik a rendeletalkotás zárt ülésen, a költségvetési koncepció el nem fogadása, fővárosi önkormányzathoz intézett felhívás a kerületi javaslatról szóló döntés meghozatala érdekében. A fővárosban működő önkormányzatokra kevéssé jellemző a mulasztás, a hatásköri problémák is ritkán jelentkeznek, az alkotmánybírósági indítványaink is kivételes esetben - az Étv. szerinti egyeztetési eljárás hiányai miatti indítványainktól eltekintve irányulnak jogalkotási

17 17 mulasztás megállapítására évben egy ilyen esetünk volt: a lakásrendeletben nem szabályozta a testület az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Pest megyében a működésre, mulasztásra tett észrevételek száma az előző évihez képest majdnem duplájára nőtt, a szóbeli észrevételek aránya magasabb, mint az írásosaké. Általában az ilyen tárgyú észrevételek előzménye, hogy egy képviselő hívja fel a figyelmet valamilyen jogszabálysértésre, gyakran azt megelőzően, hogy az ülés jegyzőkönyve rendelkezésünkre állna. A megyében ahogy azt már a korábbiakban jeleztük több probléma van a zárt ülések tartásával kapcsolatban, illetve nem ritka az sem, hogy megfelelő előkészítés előterjesztések, határozati javaslatok nélkül tárgyalnak egyes napirendeket a testületek. Az észrevételek elsősorban a működéssel kapcsolatosak, mulasztás miatt ritkábban fordulnak elő ben ilyen volt a zárszámadási rendeletek, illetve az SZMSZ határidőben történő elfogadásának elmulasztása, valamint a jegyzőkönyvek be nem küldése miatt tett észrevétel (illetve a már ismertetett, a részönkormányzat elnökének meg nem választására tett jelzés). A bírósági keresetek száma a fővárosban 10-zel nőtt, így évben 22 bírósági keresetet nyújtott be hivatalunk Fővárosi Bírósághoz. A keresetek több önkormányzati és társulási döntést tartalmaznak, volt olyan kereset, ahol 10 önkormányzati döntést is kifogásoltunk. A keresetek jelentős része az észrevételek ismertetése során már jelzett vagyon elidegenítés tárgykörében keletkezett. A társulási döntések elleni keresetek esetén valamennyi, a társulásban részes (7) önkormányzat ellen benyújtotta hivatalunk a keresetet, tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint a kereset kizárólag az önkormányzat ellen nyújtható be. Jellemzően tehát a gazdasági jellegű határozatokra tett észrevételeket nem fogadják el a testületek, illetve döntéshozó szerveik, beleértve ebbe a körbe az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó gazdasági-pénzügyi döntéseket is. Indokunk egyébként többnyire a törvényességi jogkör hiánya vagyoni kérdésekben, továbbá az önkormányzat gazdasági érdekei. Egyéb, nem kifejezetten gazdasági döntés esetén az észrevételeket elfogadják a testületek és szerveik. Pest megyében 2007-ben összesen 4 esetben fordultunk keresettel a bírósághoz, törvényességi észrevételünk elutasítása miatt. Ez a szám azt mutatja összehasonlítva a rendeletekkel szembeni észrevételek, illetve AB indítványok arányával -, hogy a határozatokra tett észrevételeket kisebb arányban fogadják el a testületek. Tekintettel arra, hogy keresettel nyilvánvalóan csak az írásban tett észrevétel elutasítása esetén élhetünk, megállapítható, hogy az észrevételek 14 %-át nem fogadták el a testületek, illetve a bizottság. A 4 bírósági kereset közül egyet bizottsági határozat ellen, hármat pedig testületi határozat ellen nyújtottunk be. Bírósági keresettel éltünk arra való hivatkozással, hogy a korábbi képviselő-testület által meghozott (polgármester és alpolgármester elleni) fegyelmi határozatokat az új képviselő-testület jogellenessé nyilvánította és visszavonta, amire véleményünk szerint a Pttv. és a Ktv. vonatkozó rendelkezései alapján nem volt jogosult. A bíróság hivatalunk álláspontjával egyetértve a határozatokat hatályon kívül helyezte. A további 3 esetben a bírósági eljárás még folyamatban van (a kereseteket a 2.2. pont alatt részletesen ismertetjük).

18 18 A 10. sz. mellékletből látható, hogy a jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelme a korábbi évekhez hasonlóan meglehetősen alacsony, ez a tény az elmúlt években nem változott. A fővárosban jellemzően a bizottsági és polgármesteri döntések, valamint a kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyvei megküldésével késlekednek a jegyzők, Pest megyében azonban komoly gondot jelent a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek késedelmes megküldése is. A fővárosban a évben beérkező jegyzőkönyvek mindössze 14,6 %-a (613 db) érkezett a törvényi határidőn belül (ez a régiós átlaghoz viszonyítva - 19, 4% - közel azonos), nap között érkezik a fővárosi jegyzőkönyvek 23, 4 %-a, ami 975 db jegyzőkönyvet takar (a régiós átlag 29, 5 %). A legtöbb jegyzőkönyv (1355 db) 32,5 % 30 és 60 nap között érkezik, és hasonló nagyságrendű a 60 napon túli beérkező jegyzőkönyvek száma (1232 db) és aránya (29,5 %). A régiós átlagok némileg jobb arányokat mutatnak, ami jelzi, hogy a fővárosban rosszabb a felterjesztési fegyelem. Elsősorban a bizottsági jegyzőkönyvek késése jelentős, a testületi jegyzőkönyvek csúszása meghatározott időszakokhoz, eseményekhez köthető (jegyzőváltás, hivatali szerkezetben történő jelentős változás, hosszabb ünnepek, választások). Pest megyében a 2007-ben beérkezett jegyzőkönyveknek mindössze a 22 %-a került a törvényi határidőn, tehát 15 napon belül felterjesztésre nap között érkezik a jegyzőkönyvek 32 %-a, nap között 26 %, 60 napon túl pedig 20 %. Mindez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvek közel fele (46 %-a) 30 napon túl kerül a hivatal részére megküldésre. Sajnálatos módon nagyarányú a késedelem a testületi jegyzőkönyvek vonatkozásában. A jegyzőkönyvek határidőn túli felterjesztése miatt a tárgyidőszakban írásos törvényességi észrevételt Pest megyében egy alkalommal tettünk. A vizsgált időszakot megelőzően és azt követően többször került sor képviselő-testülethez címzett törvényességi észrevétel kibocsátására, de gyakoribb, hogy a késedelmet a jegyzőnek telefonon jelezzük. Amennyiben a jegyzőkönyvek 30 napon belül megérkeznek, nem élünk jelzéssel. Amennyiben szükséges, abban az esetben a jegyzők soron kívül megküldik a törvényességi ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, azonban tapasztalataink szerint a 15 napos határidő megtartása gondot jelent a településeken. A kis létszámmal működő hivatalokban nem tudják időben elkészíteni a jegyzőkönyveket, tekintettel arra, hogy egyegy köztisztviselő több munkakört is ellát. Azokon a településeken, ahol az SZMSZ szerint jegyzőkönyv-hitelesítők is aláírják a jegyzőkönyveket, erre való hivatkozással lépik túl gyakran a határidőt. Több olyan település is van továbbá, ahol olyan gyakoriak a testületi és bizottsági ülések, hogy nem győzik elkészíteni a jegyzőkönyveket. Szintén jellemző probléma, hogy sok esetben kérik a képviselők a szó szerinti jegyzőkönyvezést, ami miatt jóval hosszabbak a jegyzőkönyvek, elkészítésük nagyon időigényes. Törvényességi felhívás kibocsátása esetén, amennyiben a testület azzal nem ért egyet, nem fordulhat a hivatal bírósághoz, mivel a Fővárosi Bíróság a mulasztásokkal összefüggésben kifejtette, hogy annak orvoslására nincs jogi lehetősége, így a bírói út lehetősége nem áll fenn. A jegyző felelősségre vonásának kezdeményezése pedig a legtöbb ilyen tartalmú ügy esetében nem megalapozott, mivel a mulasztás nem minden esetben egyértelműen a jegyzőnek felróható.

19 19 A fentiek azonban indokolttá teszik átfogó intézkedés megtételét a régióban, működési jogsértésre hivatkozással Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása; A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok működése megfelelő. A fővárosban minden önkormányzat jól képzett és évtizedes tapasztalatokkal bíró polgármesteri hivatali apparátussal rendelkezik, ami véleményünk szerint jelentősen kihat az önkormányzati munkára és a döntések törvényességére, sőt, ezen túl azok színvonalára is. A polgármesteri hivatali infrastruktúra és személyi állomány nagysága lehetőséget ad a nagyfokú szakmai specializációra, a jogszabályok változásainak folyamatos figyelemmel kísérésére és ezzel összefüggésben a jogalkotási tevékenységhez szükséges előkészítő munkára. Tapasztalataink szerint a fővárosban működő önkormányzatok a jogalkotási tevékenységük során nagy gondossággal járnak el, a szükséges egyeztetési eljárásoknak az építési szabályokat tartalmazó rendeletek esetén kivétellel és gyakran támadott módon eleget tesznek. A jegyzők élnek az Ötv. 36. (3) bekezdésben meghatározott jogkörükkel és felhívják elsősorban - a képviselő-testület figyelmét a jogsértő önkormányzati döntésekre. Természetesen e jog gyakorlására ritkábban van szükség olyan önkormányzatok esetében, ahol a jegyző is részt vesz a döntés érdemi előkészítésében. Az eddigi évektől eltérően évben hat új kerületi jegyző (I., VI. XII., XVI. XVII. és XXII. kerület) kinevezésére került sor, ami az elmúlt időszakokhoz viszonyítva igen magas arány. A korábbi jegyzők jogviszonya általában közös megegyezéssel szűnt meg, a választásokat követő egy éven belül. Véleményünk szerint a jegyző és aljegyző személye is jelentős mértékben meghatározza az önkormányzati működés és döntések törvényességét, ezért tartjuk fontosnak, hogy a fővárosban hosszú évek szakmai tapasztalataival rendelkező jegyzők és aljegyzők dolgoznak. A jegyző hiánya rövidtávon kevésbé, viszont hosszabb időtartamot figyelembe véve már befolyásolhatja a működést, mivel a fővárosban a polgármesteri hivatalok jelentős mennyiségű hatósági, közszolgáltatói tevékenységet is ellátnak, így indokolt és szükséges a jegyzői és az aljegyzői állás betöltése. A fővárosban jelentős azon polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek a száma, akik több cikluson keresztül viselték, viselik tisztségüket, tehát kialakulóban van az önkormányzati képviselői szakma is. A nagy tapasztalattal rendelkező polgármesterek és képviselők értelemszerűen javítják az önkormányzati munka színvonalát. Egyre gyakrabban találkozunk önálló képviselői indítványként készülő rendelettervezetekkel, ami valóban nagy felkészültséget és körültekintést feltételez. Gyakoriak a képviselői megkeresések is, ami szintén jelzi, hogy az önkormányzati képviselők érdemben és határozottan vesznek részt az önkormányzati munkában. A fővárosban jellemző jogszabálysértési tendenciák felvázolása nehezebben lehetséges, bár a kerületi önkormányzatok nagyban támaszkodnak egymás önkormányzati

20 20 rendeleteire és döntéshozatali gyakorlatára, ami egy-egy szabályozási tárgykörben típushibákat eredményezhet. Fontos még kiemelni, hogy a fővárosban működő önkormányzatok részletes, meglehetősen bonyolult eljárásrendet tartalmazó szervezeti és működési szabályzatokkal rendelkeznek, különös tekintettel az ülés összehívásának, az előterjesztések megküldésének módjára, valamint a képviselői hozzászólások, kérdések és interpellációk szabályaira. E szabályzatok megsértésére gyakran hivatkoznak a képviselők beadványaikban, amelynek okát elsősorban a szervezeti és működési szabályzatok túlszabályozottságában és pontatlanságában látjuk, amelyek azonban törvényességi szempontból nem támadhatók. A fentieken túl még ki kell emelni az építésügyi szabályozókkal kapcsolatos problémákat, amelyek a kétszintű önkormányzati rendszer miatt, az országoshoz viszonyítva még egy többlet egyeztetést jelentenek, mivel a lakossági igények és érdekek mellett megjelenhet a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti érdek- és véleménykülönbség. Ezen túlmenően a nagyberuházásokat és az állami szektort közvetlenül érintő, ám nagy lakossági ellenállást kiváltó ügyek folyamatosan jelen vannak (bevásárlóközpontok, autópálya bevezető szakaszok, állami intézményekkel kapcsolatos jogi szabályozás elidegenítési tilalom elrendelése, kormányzati negyed). Az elmúlt évekhez hasonlóan 2007-ben is jelentős volt a Pest megyei településeken a jegyzői fluktuáció. Összesen 39 jegyzőváltás volt az év során. A kis részének az oka új körjegyzőségek alakulása, illetve régiek megszűnése, valamint nyugdíjazás, nagyobb része azonban arra vezethető vissza, hogy a októberében felálló képviselőtestületek (vagy a megválasztott új polgármester) és a jegyzők nem tudtak megfelelően együtt dolgozni. A jegyzőváltások egy részére a jegyző jogviszonyának megszüntetése révén került sor (elsősorban közös megegyezéssel), ahol azonban nem sikerült békésen megválni a jegyzőtől, ott fegyelmi eljárást indított a testület. Az elmúlt évekhez képest nincs változás abban a tekintetben, hogy a kis települések polgármesteri hivatalaiban gyakran a jegyző az egyetlen felsőfokú végzettségű köztisztviselő, ami jelentős terheket jelent, és emiatt a szakmai munka színvonala gyakran nem megfelelő. Kis hivatalokban az is jellemző, hogy egy-egy ügyintéző több munkakört is ellát ben az önkormányzatok működésében Pest megyében az egyre éleződő konfliktusok voltak a jellemzőek. A választásokat követően a testületek egy részében a polgármester ellenzéke szerzett többséget. Ez komoly feszültségeket eredményezett, némely esetben a működésképtelenség veszélye is fennállt. Sok településen alakult ki patthelyzet a testületben, amikor is a két tábor egyenlő szavazattal rendelkezik. Így fontos kérdésekben nem képesek döntéseket hozni. Ebből a kiélezett helyzetből az önkormányzatok egy része az önfeloszlásban találta meg a kiutat. Pest megyében ben 7 képviselő-testület mondta ki önfeloszlását, 4 esetben az időközi választásra is sor került 2007-ben, a másik 3 esetben a választásokat 2008-ban tartják (tartották). Az önfeloszlásokon kívül két esetben került sor időközi választásra a megyében, mindkétszer a polgármester halála miatt. Egy település polgármestere pedig a tavalyi évben lemondott, de a választást csak 2008-ban tartották. Az önfeloszlásokat követő választások több esetben is azt az eredményt hozták, hogy a polgármestert újraválasztották, a képviselőtestületet azonban csak részben, és a polgármesternek meg lett a többsége a testületben. Ezeken a településeken valamelyest javult a helyzet, azonban egy községben, Pilisjászfalun a júliusban lezajlott időközi választást követően ismét az önfeloszlást fontolgatja a testület. A helyzetet súlyosbítja, hogy a település polgármestere 2007.

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium

A törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos

Részletesebben

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.

Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11. Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely

Részletesebben

Törvényességi felügyeletet érintő jogszabályi változások

Törvényességi felügyeletet érintő jogszabályi változások Törvényességi felügyeletet érintő jogszabályi változások dr. Sipos János 1 Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály Ágazati referensi rendszer Területfelelősi rendszer Ügyfelek: állampolgárok,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok

Részletesebben

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 2. számú függelék A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, településrendezési

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20 /2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014.(X.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Csömör

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Előterjesztés. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása

Előterjesztés. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása Előterjesztés A 3. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása a polgármester Előzmények: - Rendelet - tervezet: az előterjesztés melléklete I. A téma ismertetése:

Részletesebben

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. melléklet az 1/2013. (II.20.) önkormányzati rendelethez 1 2 3 4 5 6 A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1 Módosította: a 11/2013 (VII. 3.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályos 2013. július

Részletesebben

Szükséges tehát a jelenlegi SZMSZ hatásköri átruházásáról szóló rendelkezéseit az új jogszabályi keretekhez igazítani.

Szükséges tehát a jelenlegi SZMSZ hatásköri átruházásáról szóló rendelkezéseit az új jogszabályi keretekhez igazítani. 2. napirendi pont Tárgy: A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2003 (VI.25.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztő: Ikt. szám: 167-94/2013. Előterjesztés jellege: Rendelet-tervezet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének

Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének Előterjesztő: Tárgy: Polgármester A Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság hivatásos állományú tagjai, valamint a Debreceni Közterület Felügyelet köztisztviselői teljesítményértékelésének alapját

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. Tárgy: Beszámoló az önkormányzati társulások 2013. évi munkájáról. Előterjesztő:

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. február 27-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2012. évi célok

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 Tájékoztató a 90/2007. (XI. 14.) AB határozatról 4 Tájékoztató az ár- és belvíz kapcsán a kárenyhítéssel összefüggésben bejegyzett jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom törléséről 5 Tájékoztató

Részletesebben

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK RENDJE 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 25. (10) bekezdésében foglaltak szerint az előterjesztések rendjének további szabályait és a benyújtásukhoz

Részletesebben

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS JEGYZŐJE

BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS JEGYZŐJE BÉKÉSCSABA MEGYEIJOGÚ VÁROS JEGYZŐJE Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: I 342007. Előadó: dr. Kiss Gyula Mell.: rendelet-tervezet Hiv. sz.: Postacím: 560 Pf lj2. Telefon: (66) 523-802 Telefax: (66)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Szám: 2/2012 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 26-án megtartott rendes, nyilvános ülésén készült

Részletesebben

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. melléklet a 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 1.1. Az Ügyrendi bizottság dönt: 1.1.1.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet

Részletesebben

A régió helyi önkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatait érintő évi felülvizsgálat eredményei

A régió helyi önkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatait érintő évi felülvizsgálat eredményei A régió helyi önkormányzatainak Szervezeti és Működési Szabályzatait érintő 2007. évi felülvizsgálat eredményei A helyi önkormányzatok SzMSz-eit tartalmazó rendeletek felülvizsgálatára az Önkormányzati

Részletesebben

Önkormányzati SZMSZ módosítása

Önkormányzati SZMSZ módosítása Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 241- /2013. ELŐTERJESZTÉS Készült:

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatkörök 1229 Hatósági statisztika 1293 Az igazságügyi szakértői intézmények tevékenysége 1300 Összesítés a végrehajtói irodák ügyforgalmi és tevékenységi adatairól 1301 A megyei bírósági végrehajtók ügyeire vonatkozó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének április 22-i ülésére Szám:02/86-26/20 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)4-011, FAX: (88)4-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: (22) 514-761 Fax: (22) 526-942, 526-905 E-mail: szervezes@fejer.gov.hu

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 192. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Közgyűlési felhatalmazás a " Vállalkozási szerződés a DDOP-3.1.2-12-2013-0016 azonosítószámú projekt keretében az 1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 9-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 9-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-051, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának. Óvodai ellátására társulási megállapodás

Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának. Óvodai ellátására társulási megállapodás Báta Község Önkormányzatának és Sárpilis Község Önkormányzatának Óvodai ellátására társulási megállapodás Báta és Sárpilis Községek Önkormányzatainak Képviselő testületei, annak érdekében, hogy a Magyarországi

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/99-4/2009. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E LŐTERJ E S Z T É S a Veszprém Megyei

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében:

KOORDINÁCIÓS, HUMÁNPOLITIKAI és SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY. 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: 1. A Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály koordinációs feladatai tekintetében: a) Ellátja a Megyei Államigazgatási Kollégium működésével kapcsolatos koordinációs és adminisztrációs feladatokat;

Részletesebben

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a

Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a Ramocsaháza/Nyíribrony/Nyírkércs Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2012. (XII.) H a t á r o z a t a A Ramocsaházi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratáról A Képviselő-testület: 1. A Ramocsaházi

Részletesebben

I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei

I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei I. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi, Ellenőrzési és Közbeszerzési Bizottságának saját hatáskörei I.1. Általános saját hatáskörök Kezdeményezheti a polgármester intézkedését,

Részletesebben

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére sz. napirend Előterjesztés Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. április -i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a 2009. évi belső ellenőrzési tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények adatszolgáltatásának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 12/2009. (04.21.) rendelete a fenntartásában működő közoktatási intézmények ának teljesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a közoktatásról szóló

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 239/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. december 13. napi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére E l ő t e r j e s z t é s Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Vigántpetend község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei

A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei 2.SZ. MELLÉKLET Javaslat a Polgármesteri Hivatal strukturális átalakítására című előterjesztéshez A szervezeti egységek változó feladat- és hatáskörei Építéshatósági és Általános feladatköre a) az építési,

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata E L Ő T E R J E S Z T É S Szálka község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. április 25.-ei ülésére ELŐTERJESZTŐ: AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal beszámolóját vitassa meg és hozza meg döntését!

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Csanádpalotai Közös Önkormányzati Hivatal beszámolóját vitassa meg és hozza meg döntését! ELŐTERJESZTÉS Csanádpalota Város Képviselő-testülete részére Ügyiratszám: 2280/2015. Tárgy: Beszámoló a Csanádpalotai Közös i Hivatal 2014. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország helyi

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének november 30-i ülésére

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének november 30-i ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. november 30-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2016. évi Munkaterv és jogalkotási program

Részletesebben

PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA ÉVI

PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA ÉVI 1 EDELÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK PÉNZÜGYI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 2016. ÉVI MUNKATERVE Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága 2016. évi Munkatervét

Részletesebben

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az

Előterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Somogy Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS a Somogy Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról SOMOGY MEGYE JEGYZŐJE SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Ügyiratszám: SMÖ/313/2015. ELŐTERJESZTÉS a Somogy Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA

Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Pitvaros Község Önkormányzatának KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA Pitvaros Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület december 16-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület december 16-i nyilvános ülésére 10. NAPIREND Ügyiratszám: 1/563-12/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2016. december 16-i nyilvános ülésére Tárgy: Előkészítette: Megtárgyalja: Tapolca Város Önkormányzata Képviselő testülete 2017.

Részletesebben

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez -

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FÖJEGYZÖJE 4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. Ügyiratszám: JKAB/389/2014 Ügyintéző : dr.berényi Judit ELŐTERJESZTÉS - a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Magyarország helyi önkormányzatairól

Magyarország helyi önkormányzatairól Magyarország helyi önkormányzatairól Közös hivatal alakítás Készült : 2012. X.24. Baranya Megyei Kormányhivatal Átmeneti szabályozás/t8887.sz. A közös önkormányzati hivatal alakításával kapcsolatos döntéseket

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 26/2012. (V. 31.) 1 önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester Jegyzőkönyv Készült: 2012. november 27- én, 15 óra 30 perctől megtartott nyílt üléséről. Jelen vannak: a jelenléti ív szerint. A polgármester megállapítja a határozatképességet. A képviselőtestület ülése

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 22-i ülésére

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének október 22-i ülésére Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. október 22-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti

Részletesebben

2011. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI GYŰJTŐ

2011. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI GYŰJTŐ PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERI HIVATALA 2011. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI GYŰJTŐ (NÉV) Készült: 2 példányban 1 példány: Köztisztviselő 1 példány Humánpolitikai ügyintéző I. A KÖZTISZTVISELŐ

Részletesebben

Alapvető cél Kiemelt cél:

Alapvető cél Kiemelt cél: Alapvető cél: - a helyi önkormányzáshoz való alapjogok érvényesülésének biztosítása: demokratikus és hatékony működés - a közszolgáltatások színvonalának emelése, - modern, költségtakarékos, feladatorientált

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 7.

Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 7. Gyomaendrőd-Csárdaszállás-Hunya Kistérségi Óvoda 5500 Gyomaendrőd, Kossuth L. u. 7. SZÜLŐI SZERVEZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Intézmény OM- azonosítója: 201827 Intézményvezető: Kovács Péterné

Részletesebben

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére 3. ELŐ TERJESZTÉS Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: A Munkaszervezet jogutód nélküli megszűntetéséről, valamint a Társulás jövőbeni működéséről

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 2/2011. (I. 13.) ÜB. sz. módosító határozattal MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÜGYRENDI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE

Egységes szerkezetben a 2/2011. (I. 13.) ÜB. sz. módosító határozattal MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÜGYRENDI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE 1/1. sz. függelék Egységes szerkezetben a 2/2011. (I. 13.) ÜB. sz. módosító határozattal MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÜGYRENDI BIZOTTSÁGÁNAK ÜGYRENDJE A bizottság a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján

Részletesebben

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület február 7--i ülésére

E L Ő T E R J E SZ T É S. A Képviselő-testület február 7--i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1 Szám: 1/205- /2013. Pékné dr. Csefkó Judit E L Ő T E R J E SZ T É S A Képviselő-testület 2013. február 7--i ülésére Tárgy:

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-

Részletesebben

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok

Előterjesztés. a Képviselő-testület részére. Tárgy: A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásával kapcsolatos módosítási javaslatok Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). Előterjesztés a Képviselő-testület részére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére 8055-1/2009 ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

Költségvetési szervek ellenőrzése. II. Előadás. Ellenőrzések a közigazgatásban

Költségvetési szervek ellenőrzése. II. Előadás. Ellenőrzések a közigazgatásban Költségvetési szervek ellenőrzése II. Előadás Ellenőrzések a közigazgatásban Ellenőrzések a közigazgatásban 1. Államháztartási kontrollok 2. Az Állami Számvevőszék 3. Könyvvizsgálók a közszférában 4. Hatósági,

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1. Gazdasági Bizottság

1. Gazdasági Bizottság 2. melléklet a 10 /2013. ( V. 8. ) önkormányzati rendelethez A képviselő-testület egyes bizottságainak feladat- és hatásköréről és átruházott jogköréről 1. Gazdasági Bizottság 1.1. Ellátja az Mötv. és

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület január 29-én tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület január 29-én tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. január 29-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat a Képviselő-testület 2015. évi munkatervére Előterjesztő: Tóth József polgármester Előkészítő: dr. Váliné Antal Mária

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének december 4. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének december 4. napján tartandó ülésére Szám: 2-237/2015. ELŐTERJESZTÉS Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének 2015. december 4. napján tartandó ülésére Előterjesztés tárgya: Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/ Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Üsz.: 22-6/2016. Tárgy: A Képviselő-testület 2016. évi munkaterve Mell.: munkaterv

Részletesebben

A Hatósági Főosztályra vonatkozó feladatok

A Hatósági Főosztályra vonatkozó feladatok A Hatósági Főosztályra vonatkozó feladatok A Főosztály általános feladatai tekintetében a) Kodifikációs feladatai tekintetében a hatósági tevékenység tapasztalatai alapján jogszabálymódosító javaslatokat

Részletesebben