KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A 2007. ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL"

Átírás

1 KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL BESZÁMOLÓ A ÉVI TEVÉKENYSÉGRŐL Budapest, február 28.

2 2 Tartalomjegyzék 1.Bevezetés A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet) A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása; A törvényesség fenntartása érdekében a hivatal által alkalmazott eszközök, módszerek Az önkormányzatokkal történő kapcsolattartás, szakmai segítségnyújtás Összeférhetetlenség (hivatal általi kezdeményezése) A hivatal munkája a kisebbségi önkormányzatok törvényes működésének biztosításában (11. számú melléklet) A hivatal tevékenysége a többcélú kistérségi társulások vonatkozásában A törvényességi felügyeleti munka módszerei, ellenőrzések, intézkedések (12. számú melléklet) Az önkormányzatok működésével kapcsolatos ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (13. számú melléklet) Az önkormányzati szervek, és a közigazgatási hivatal hatósági tevékenysége Az önkormányzati szervek államigazgatási feladatellátásának tapasztalatai különös tekintettel a közigazgatási hivatal cél-, téma és komplex vizsgálataira A megállapítások alapjául szolgáló cél-, téma és komplex vizsgálatok (14. számú melléklet) A jegyző, a polgármester és az ügyintézők államigazgatási hatósági tevékenységének elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával (15. számú melléklet) A polgármesteri hivatalokat érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (16. számú melléklet) A közigazgatási hivatal államigazgatási feladatai Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával ( számú melléklet) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával ( számú melléklet) Segítségnyújtás a jogalkalmazóknak a Ket.-tel kapcsolatos jogértelmezés problémákban 114

3 A közigazgatási hivatalt érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága (25. számú melléklet) A regionális átalakulás hatása a hatósági munkára Az R a szerinti új jogintézmény tapasztalatai A koordinációs és szervezési feladatok A hivatalvezető régiós átalakulás következtében fennálló többletjogosítványai a területi államigazgatási szervek tekintetében, ezek gyakorlásának tapasztalatai A koordinációs jogkör a regionális átalakulásra figyelemmel A területi államigazgatási szervek együttműködési készsége, ezt befolyásoló tényezők változás a regionalizációval A közigazgatási korszerűsítési feladatok kezdeményezésében és végrehajtásában betöltött szerep A több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolása érdekében végzett tevékenység A területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati és információs rendszerei összehangolásának érdekében végzett tevékenység A regionális államigazgatási kollégium működésének adatai, a kollégium összetétele, struktúrájának hatékonysága (bizottságok, kapcsolattartás, ülések gyakorisága) Az államigazgatási kollégium döntései; a koordináció területei; a központi feladatok (például az uniós pályázatokhoz kapcsolódó teendők) elősegítése, végrehajtása érdekében végzett érdemi, tartalmi munka A közigazgatási hivatal ellenőrzési tevékenységének helyzete, hatékonysága; változása a regionális átalakulás következtében; az ellenőrzött szervek, ellenőrzött területek A munkáltatói intézkedések törvényességére vonatkozó közszolgálati ellenőrzések A Ket. hatályosulására vonatkozó ellenőrzések Az ügyiratkezelésről, a közigazgatási szervek által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtására vonatkozó ellenőrzések, ügyiratkezelési szabályzatok jóváhagyása Az informatikai programok jogtisztaságára vonatkozó ellenőrzések A területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltsága érdekében végzett tevékenység A tartalékállomány és a KÖZIGTAD kezelésével kapcsolatos feladatok Informatikai feladatok Az informatikai tevékenység feltételeinek alakulása, eszközellátottság (26. számú melléklet) A közigazgatási hivatalok informatikai tevékenysége Az informatikai tevékenység összehangolása érdekében tett intézkedések Az elektronikus közigazgatás helyzete A regionális átalakulás hatása a tevékenységre Képzés és továbbképzés Az egyes képzési formák, hatásuk a konkrét közigazgatási feladatok ellátására és annak színvonalára; a képzések szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, tapasztalatok, eredmények, résztvevők (27. számú melléklet) A központi célelőirányzatból megvalósított képzések (28. számú A Regionális Operatív Programokból finanszírozott képzések (29. számú melléklet) Egyéb képzések A közigazgatási alap- és szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismereti és egyéb vizsgák (30. számú melléklet) Közigazgatási alapvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (31. számú melléklet) 142

4 6.2.2.Közigazgatási szakvizsgák és a vizsgára felkészítő tanfolyamok (32.számú melléklet) Közigazgatási szakvizsgák és vizsgára felkészítő tanfolyamok Anyakönyvi szakvizsga és a vizsgára felkészítő tanfolyam (33. számú melléklet) Alkotmányos alapismeretek vizsga (34. számú melléklet) A regionális átalakulás hatása a tevékenységre A hivatal szervi fenntartói és funkcionális tevékenysége A működési feltételek alakulásának általános bemutatása; a regionális átalakulás által indukált változások A hivatali feladatokban bekövetkezett változások következményeinek értékelése, a bér-, és létszámgazdálkodásra, elhelyezési feltételekre gyakorolt hatása A bér-, és létszámgazdálkodás számszerű bemutatása, értékelése, a személyi juttatások alakulása A személyi működési feltételek, ezek alakulása - létszám, végzettség, szakmai összetétel; az emberi erőforrás stratégiája, értékelése; a hivatali munka teljesítmény elismerése, a hiányosságok, hibák leküzdése, illetve az esetleges fegyelmi intézkedések ( számú melléklet) A hivatal pénzügyi feltételének bemutatása, számszerű és szöveges értékeléssel ( számú melléklet) A tárgyi feltételek alakulásának bemutatása A minőségügyi rendszerek alkalmazása A hivatali Szervezet működtetésében alkalmazott korszerű szervezési és vezetési módszerek alkalmazási tapasztalatai, különös tekintettel a szervezetfejlesztés érdekében esetlegesen bevezetett módszerek, kidolgozott stratégiák Kapcsolattartás: szervi és ágazati irányító; más közigazgatási hivatalok, közigazgatási szervek, lakosság, civil szervezetek, sajtó, nemzetközi kapcsolatok Az ügyiratkezelés helyzete Az év során kiemelt, országos jelentőségű feladatok, illetve ezek végrehajtása A régió többcélú kistérségi társulásai működésének tapasztalatai; a kistérségi kapacitásfejlesztés és a koordináció javítása érdekében tett lépések, a hivatal kapcsolata a kistérségekkel Országos jelentőségű eseti feladatok végrehajtásának, lebonyolításának sikeressége, esetlegesen felmerült problémák A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjában való részvétel tapasztalata különös tekintettel a regionalizációra A hatékony és költségtakarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések; különös tekintettel a regionális átalakulásra A területfejlesztési intézményekkel való kapcsolattartás A hivatal működésének körében felmerült egyéb országos jelentőségű ügyek, események, rendezvények stb A szakigazgatási szervek és az állami főépítész tevékenysége A fogyasztóvédelmi felügyelőség A tevékenység prioritásai Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) Az ellenőrzési tevékenység eredményessége, kiemelt feladatok/vizsgálatok A közigazgatási hivatalból történő kiválás A szociális és gyámhivatal tevékenységének rövid értékelése ( számú melléklet) A működés általános tapasztalatai, (a regionális átalakítás hatása) 164 4

5 Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak bemutatásával) A tevékenysége hatása a közigazgatási korszerűsítésre, valamint az ágazatpolitikai célkitűzések megvalósításában A szakmai tevékenységet irányító főhatósággal való kapcsolatok Tevékenysége területei, prioritásai, kiemelt feladatok (pl. közgyógyellátási igazolványok cseréje) Az állami főépítész tevékenységének rövid értékelése A működés általános tapasztalatai, (a beintegrálódás hatása) Az állami főépítész hatósági tevékenysége (területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenység) Az állami főépítész egyéb tevékenységének prioritásai, kiemelt feladatok (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai) A területi államigazgatási szervek és az államigazgatási feladatot ellátó más szervek államigazgatási feladatellátásának jellemzői a régióban ( számú melléklet) Az államigazgatási hatósági tevékenység súlya, nagyságrendje a szervezet által ellátott feladatokon belül Az elsőfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) A másodfokú államigazgatási hatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban, az ügyszám, a jogorvoslati arány, az ügyintézési határidők betartásának, az ágazatpolitikai célkitűzések teljesülésének és a jogi szabályozás problémáinak, valamint a jellemző jogszabálysértések, mulasztások, tendenciák bemutatásával) A szakhatósági tevékenység elemzése (ágazati bontásban) Az államigazgatási feladatot ellátó szervek által végzett hatósági ellenőrzések száma, tapasztalatai, ellenőrzési módszerek Az államigazgatási feladatot ellátó szerveket érintő ügyféli panaszbeadványok, közérdekű bejelentések, javaslatok tapasztalatai, száma, jellemzői, főbb tárgy szerinti megoszlása, megalapozottsága A regionális átalakulás hatása a hatósági feladatellátásra Összefoglalás A hivatal évi feladatainak és kiemelt céljainak teljesülése A jövőbeni legfontosabb feladatok...237

6 6 1.Bevezetés 1.1. A régió főbb jellemzőinek (lakosságszám, terület, településszerkezet, települések, önkormányzatok és önkormányzati hivatalok száma, jellege, kistérségek) bemutatása (1-5. számú melléklet) A fővárost és Pest megyét magában foglaló Közép-magyarországi régió a hét régió közül területileg a legkisebb, az ország társadalmi-gazdasági életében betöltött szerepét tekintve azonban rendkívüli jelentősséggel bír. A térség kiemelkedő szerepe alapvetően a népesség és a termelési erőforrások nagyfokú koncentrációjára, valamint a fejlett infrastruktúrára vezethető vissza. A Közép-magyarországi régió az ország legnagyobb lélekszámú és legsűrűbben lakott területe, az ország népességének 28%-a él ezen a területen, közel kétharmaduk a fővárosban. További sajátosság, hogy a Pest megyében lakók száma meghaladja az 1,1 millió főt és eltérően az országos tendenciáktól ez a lakosságszám folyamatosan növekszik. Budapest központi szerepéből adódóan a fővárosi agglomeráció is rendkívül dinamikusan fejlődik, a megyéhez tartozó települések több mint 40%-a a bővülő fővárosi agglomeráció része. A régióban működik a legtöbb nemzetközi vállalkozás, itt a legmagasabb az éves beruházások értéke, és a térségben koncentrálódnak az autópálya- és egyéb kiemelt építkezések is. Ez a gazdasági és népességi koncentráció egyúttal azt is jelenti, hogy az ország lakosságának 1/3-a a Közép-magyarországi régióban veszi igénybe a közszolgáltatásokat, itt találkozik az önkormányzati és államigazgatási szervekkel, és intézi többek között hatósági ügyeit is. Bár a Közép-magyarországi régiót alkotó Budapest és Pest megye együttes gazdasági mutatói igen kedvezőek, a két fél között meglévő szerkezeti, infrastrukturális és egyéb (pl. önkormányzati rendszer) különbségek a hivatal tevékenységére is kihatnak. Az évi XLIII. törvény szerint április 24. napja óta Budapest Főváros 23 kerületből áll, így a fővárosi szintű önkormányzat mellett 23 fővárosi kerületi önkormányzat létrehozatalára került sor. A fővárosi önkormányzat adminisztratív szerveként a Főpolgármesteri Hivatal, míg a 23 kerületi önkormányzat mellett 23 polgármesteri hivatal működik. Pest megyében 187 települési önkormányzat - ebből 12 körjegyzőség található, valamint a megyei önkormányzat. A megyében az elmúlt években folyamatosan emelkedett a városok száma ben összesen 4 nagyközség kezdeményezte várossá nyilvánítását (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint, Tápiószentmárton), ebből 3 település kapta meg a városi rangot (Biatorbágy, Maglód, Törökbálint). A megyében továbbra is egyetlen megyei jogú város van, Érd (3. sz. melléklet). Pest megyében országos összehasonlításban is kiemelkedően magas a városok száma. Ennek egyik oka nyilvánvalóan a főváros közelsége, elsősorban az agglomerációs települések kezdeményezik nagy számban a várossá nyilvánítást. A városok egy része idegenforgalmi, turisztikai szempontból jelentős, mások pedig az ipari, kereskedelmi szektor erősödése miatt. A 4. sz. mellékletből látható, hogy 2007-ben Pest megyében 12 körjegyzőség volt, 3-mal több, mint 2006-ban. A körjegyzőségek száma és összetétele folyamatosan változik, 2007-ben újonnan alakult 4 körjegyzőség, ezek közül hármat olyan települések alkotnak, amelyek korábban nem voltak részei körjegyzőségnek, egy esetben pedig a korábbi Ráckeve-Lórév körjegyzőségből kivált Lórév, és Makád településsel alkotott új körjegyzőséget. A év folyamán megkezdődött további két új körjegyzőség kialakítása, ezek január 1-jétől kezdték meg működésüket. A

7 7 körjegyzőségek megalakításával kapcsolatban problémaként jelentkezik, hogy az Ötv. 39. (1) bekezdése értelmében kizárólag a megyén belül egymással közvetlenül határos községek alakíthatnak és tarthatnak fenn körjegyzőséget. A szobi kistérségben két, nél kevesebb lakosú település szeretne körjegyzőséget létrehozni, a települések azonban egymással nem határosak, így a jelenlegi jogi szabályozás értelmében erre nincs mód. Érdemes lenne ezt az előírást felülvizsgálni, ez ugyanis a gyakorlatban komoly problémát jelenthet, mivel mint a jelen esetben is - a települések önállóan csak nagy nehézséggel tudják fenntartani hivatalukat, más körjegyzőségek pedig nem támogatták a csatlakozásukat A hivatal alap- és kiemelt feladatainak összefoglalása, a működés főbb jellemzői, az ügyiratforgalom változásának bemutatásával (6. számú melléklet) A térségben csak az elsőfokú önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyek száma évente két- és hárommillió között mozog. Az ebből származó, másodfokon is jelentkező munkateher a közigazgatási hivatal által nem befolyásolható és nem függ össze az általa végzett munka szakmai színvonalával sem. A hivatal alapfeladatai megvalósítása során a következő feladatcsoportokra koncentrált (és koncentrál) kiemelten: - Az uniós források megszerzésének segítése az önkormányzati működésben és a területi államigazgatásban. E területen a hivatal elsődleges célja, hogy sajátos közvetítőként kapcsolja össze a fejlesztési tervező, stratégiaformáló, programkidolgozó és végrehajtó állami intézményrendszert, valamint az illetékességi területén működő önkormányzatokat és területi államigazgatási szerveket. A törvényességi ellenőrzési és felügyeleti tevékenység kiemelt feladatának tekintettük a kistérségek további erősítését, valamint a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanács, a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács és a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács törvényességi felügyeletét, illetve a szakmai segítségnyújtást. - Az EU támogatással tervezett nagyberuházások, valamint az autópályák és gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos kisajátítások kiemelt feladatként történő kezelése. - A hatósági ellenőrzések erősítése. - A törvényességi ellenőrzési munka színvonalának fenntartása, emelése. - A területi államigazgatással kapcsolatos ellenőrzési és koordinációs feladatok, amelyek körében fontos eredménynek tartjuk többek között a gyorsforgalmi utak kisajátítási ügyeiben a földhivatalokkal és a gyámhatóságokkal folytatott egyeztetések eredményeként az ügyintézés összehangolt rendjének kialakítását, valamint a parlagfűmentesítés körében megvalósult koordinációt. Az ügyiratforgalom változására vonatkozó megállapításainkat a pontban fejtjük ki.

8 8 2. Törvényességi ellenőrzési, törvényességi felügyeleti munka 2.1. A számszerű tapasztalatok értékelése; az önkormányzati rendeletekre tett törvényességi felhívások eredményessége, az önkormányzati határozatok törvényességének biztosítása (7-10. számú melléklet) Az elemzésben kizárólag a és évi megyei és fővárosi adatok összevetésére vállalkozhatunk, így régiós elemzésre a jelenlegi helyzetben nem látunk lehetőséget. Véleményünk szerint a fővárosi és a megyei (települési) önkormányzatok működése és főként a döntések jellege jelentős mértékben eltér. Az, ami települési szinten komoly probléma, akár a működőképesség veszélyeire is felhívhatja a figyelmet, az a fővárosi önkormányzatok esetében gyakorlatilag elképzelhetetlen (pl. általános iskolai oktatás megoldatlansága). Ebből adódóan bár a módszertan a régiós összevonással közössé vált - más területek kapnak hangsúlyt a két önkormányzati rendszer ellenőrzésében és főként segítésében. A fővárosi és kerületi önkormányzatok képviselő-testületei évben a nyilvántartás jelenlegi adatai szerint 550 jegyzőkönyvet küldtek meg hivatalunkhoz (7. sz. melléklet). Ezzel összefüggésben - mint ahogy a táblázatokban szereplő valamennyi adat vonatkozásában - előzetesen meg kell jegyezni, hogy a jelentős késéssel történő jegyzőkönyv megküldések miatt a jegyzőkönyvek kb. 20%-a még nem kerülhetett rögzítésre az adatok alapjául szolgáló TORV programban, így az elemzéseket erre tekintettel végeztük el. Ezzel összefüggésben e helyütt is szeretnénk kiemelni, hogy a késve küldött jegyzőkönyvek esetén érdemi intézkedésre nincs lehetősége a hivatalnak, mivel a konkrét felelős, a tényleges mulasztó személyének meghatározása nem tartozhat hivatalunk hatáskörébe, a jegyzőt figyelmeztethetjük ezen kötelezettségére, azonban egyéb, eredményt is hozó intézkedés megtételére a törvényességi ellenőrzési jogkör keretei nem elégségesek. A beküldött 550 testületi jegyzőkönyv mely nem a tényleges testületi ülések számát tükrözi is már jelzi, hogy a fővárosban működő önkormányzatok évente átlagosan 24 ülést tartanak, ami jelentősen meghaladja az Ötv. szerinti minimumot. A fővárosi önkormányzatok jellemzően a rendes üléseken nagyszámú (20-40) napirendi pontot is tárgyalnak, a közgyűlés pedig ülésenként napirendi pontban hoz döntéseket. Ez az oka annak, hogy a megyeihez képest alacsonyabb ülésszámhoz viszonyítva igen magas a testületi határozatok száma. A számadat jelzi továbbá, hogy a szervezeti és működési szabályzatban az általában havi egy ülést szabályozó rendszerben gyakran válik szükségessé rendkívüli ülések összehívása, amelyek elsősorban gazdasági - költségvetési kérdések (nagyberuházások, hitelfelvétel, elidegenítés stb.) megtárgyalására irányulnak. E körben meg kell jegyezni, hogy a rendkívüli ülések ez alatt e helyütt a munkatervben szabályozott üléseken kívüli ülések értendők jelentős részét a polgármester hívja össze, kevésbé gyakori az Ötv ában biztosított, a képviselők egynegyedét, illetve a bizottságokat megillető ülés kezdeményezési jog gyakorlása. Az ülés összehívással kapcsolatban egy esetben hívtuk fel a polgármester figyelmét az ülés összehívásának kötelezettségére, a hivatal általi testületi ülés összehívásra az elmúlt évben a fővárosban nem került sor.

9 ben Pest megyében 5 %-kal kevesebb testületi ülést tartottak, mint 2006-ban. A nyilvános ülések száma mintegy 4 %-kal, a zárt ülések száma pedig közel 8 %-kal csökkent. Kevéssel nőtt az együttes ülések, illetve a közmeghallgatások száma. A fentiek alapján azonban ez az adat sem a valós számokat tükrözi, tekintettel arra, hogy a jegyzőkönyv felterjesztési fegyelem a megyében is nagyon. A 10. sz. mellékletből látható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek közel 20 %-a 60 napon túl került megküldésre, ami azt is jelenti, hogy az adatszolgáltatás időpontjában a év végi jegyzőkönyvek egy része még nem állt rendelkezésünkre. Ezen körülmények figyelembe vételével elmondható, hogy Pest megyében 2007-ben megközelítően ugyanannyi testületi ülést tartottak, mint 2006-ban, illetve valamivel többet ben tehát a Pest megyei képviselő-testületek összesen 4097 ülést tartottak, ami átlagosan 22 testületi ülést jelent önkormányzatonként. Ez igen magas szám (noha valamivel kevesebb, mint a fővárosban működő önkormányzatok esetén), figyelembe véve azt, hogy az Ötv. alapján mindössze 6 testületi ülés tartása kötelező évenként. Ez az adat azt is jelzi, hogy a rendkívüli ülések száma nagyon magas az egyes önkormányzatoknál, hiszen rendes ülést nem terveznek az előírtnál lényegesen nagyobb számban (maximum havonta egy ülés, nyáron egy-két hónap ülésezési szünettel). A rendkívüli ülések összehívásával kapcsolatban megállapítható, hogy az egyes településeken ritkán élnek a képviselők az Ötv ában biztosított üléskezdeményezési jogukkal. Azokban az esetekben viszont, amikor képviselők kezdeményezték a polgármesternél rendkívüli ülés összehívását, több megkeresés is érkezett hivatalunkhoz, melyekben elsősorban annak értelmezését kérték tőlünk (az ülést kezdeményező képviselők), hogy az Ötv a alapján a polgármester köteles-e minden esetben összehívni az ülést. Állásfoglalásainkban kifejtettük, hogy ilyen irányú kezdeményezés esetén, ha az a szükséges számú képviselőtől származik, a polgármester nem mérlegelheti, hogy az ülést összehívja-e, és azt a képviselők által megjelölt napirenddel kell megtennie. A hivatalvezető 2007-ben egy alkalommal hívta össze Pest megyében az ülést az Ötv. 98. (2) bekezdés f) pontja alapján. A nyilvános és zárt ülések száma alapján megállapítható, hogy a fővárosban igen magas a zárt ülések aránya (40%), azonban a zárt üléseken hozott határozatok számaránya ennél lényegesen alacsonyabb, mivel ezeken az üléseken tipikusan vagyongazdálkodási kérdésekben, illetve önkormányzati hatósági ügyekben, továbbá személyi kérdésekről (bizottsági tagok, felügyelő bizottsági tagok és intézményvezetők, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek megválasztása) döntenek a testületek. A zárt ülések magas száma felveti azt a kérdést, hogy nem alkalmazzák-e a fővárosi önkormányzatok indokolatlanul is ezt a nyilvánosság elvének érvényesülését gátló eszközt működésük során. Erre vonatkozó megállapításaink szerint egyre ritkább az, hogy nem indokolt a zárt ülés elrendelése, bár a zárt ülésen történő rendeletalkotás, illetve a pusztán önkormányzati vagyonnal való rendelkezésre hivatkozással elrendelt zárt ülések esetén felhívással élünk a testületek felé. Általánosságban elmondható, hogy a fővárosban a rendes ülések során gyakorlatilag minden esetben található jogszerű indok a zárt ülések elrendelésére, azonban csak néhány napirend vonatkozásában és ez esetben is gondoskodnak az önkormányzatok a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról. Ezt erősíti meg az, hogy ilyen tartalmú panasz ritkán érkezik hivatalunkhoz. Az ezzel kapcsolatos panaszok, bejelentések többsége önkormányzati képviselőktől származik.

10 10 Pest megyében az összes testületi ülés kb. 27 %-a zárt ülés. Zárt ülés tartására általában valamilyen személyi ügy tárgyalása esetén kerül sor (intézményvezetői, jegyzői kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás). Néhány esetben zárt ülésen került sor rendeletalkotásra, illetve nem minden esetben volt indokolt zárt ülés tartása, ezekben az esetekben törvényességi észrevétellel éltünk. Szintén gyakori probléma volt, hogy anélkül tartottak zárt ülést, hogy az érintettet nyilatkoztatták volna arról, hogy hozzájárul-e a nyilvános üléshez. Volt példa arra is, hogy az érintett kifejezetten kérte nyilvános ülés tartását, ennek ellenére zárt ülésen történt a fegyelmi eljárás megindítása. Pest megyében a zárt ülésekkel kapcsolatban szintén visszatérő probléma, hogy az ülésen történtek, a meghozott döntések megismerésére milyen mértékben jogosultak az állampolgárok. Az Ötv. 17. (3) bekezdése értelmében a választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Ennek ellenére gyakori, hogy a zárt ülések jegyzőkönyvébe semmilyen betekintést nem tesznek lehetővé az önkormányzatok, és nem biztosítják a közérdekű adatok megismerésének a lehetőségét sem. Amennyiben az SZMSZ-ek ezzel kapcsolatos rendelkezést nem tartalmaztak, észrevételben hívtuk fel a testületek figyelmét a szabályozás szükségességére. Együttes képviselő-testületi ülés nem jellemző a fővárosban, a kétszintű települési önkormányzati rendszer nem is igényli a közhatalom gyakorlásának e módját. Pest megyében az együttes testületi ülések tartása gyakoribb, általában a körjegyzőséget alkotó települések tartanak együttes ülést, illetve szomszédos települések egy-egy nagyobb, közös beruházás érdekében üléseznek együttesen. Együttes ülésekre bizottságok esetében is sor kerül. Valamennyi fővárosi, kerületi önkormányzat tart közmeghallgatást, amelyek nem minden esetben önálló ülésként, hanem valamely rendes ülés napirendi pontjaként jelennek meg. Közmeghallgatás elmaradásával összefüggő panasz kizárólag kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban érkezik a hivatalhoz. A közmeghallgatást érintő panaszok általában a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott válaszadási határidő túllépését, illetve a nem kielégítő választ nehezményezik. Az önkormányzatok többsége Pest megyében is eleget tesz annak a kötelezettségének, hogy évente egy alkalommal kötelező közmeghallgatást tartani, közmeghallgatás elmaradása miatt panasszal nem fordultak hivatalunkhoz. A fővárosban működő képviselő-testületektől ez ideig beérkezett, 550 darab jegyzőkönyv az elmúlt évek átlagához viszonyítva (kb. 400) magas, tehát a sokasodó önkormányzati feladatok teljesítése a testületi ülések számának emelkedésével is járt (8. sz. melléklet). A jelentősebb önkormányzati feladatok át nem ruházható hatáskörben történő megállapítása mellett további indoka a testületi ülések gyakoribb összehívásának az, hogy rendszeresen szükséges olyan kiemelt kérdésekben is dönteni, amelyet maguk a testületek tartanak saját hatáskörben (nagyberuházások, elidegenítés, intézményrendszer-átalakítással együttjáró, elsősorban gazdasági jellegű döntések stb.). A bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvek száma a fővárosban (2268 db) kb. 25%-kal marad el a többéves átlagtól, ez azonban ismételten visszavezethető a bizottsági jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelmének hiányosságaira. Sajnos, még ez évben is irányadó az a gyakorlat, hogy a legtöbb önkormányzattól a bizottsági ülések anyagai

11 11 csomagban érkeznek, amely beérkezések jelentősen meghaladják a törvényi határidőt (több mint 60 nap). Így várhatóan az éves átlagnak megfelelő vagy attól csekély mértékben elmaradó bizottsági jegyzőkönyv beérkezése még várható. A csökkenés oka azonban visszavezethető arra a tényre is, hogy a testületek többsége a választásokat követően az előző ciklusban létrehozott bizottságokhoz képest csökkentette állandó bizottságai számát és összevont bizonyos bizottsági feladatokat. Ezeket racionalizálási és szakmai szempontokkal is indokolták. Összességében tehát a fővárosban elmondható, hogy a beérkezett jegyzőkönyvek (2268 db) száma 30%-kal marad el a év beérkezett jegyzőkönyveitől (5967 db). A felterjesztés késlekedése miatt ennek elemzése nem feltétlenül tükrözné a valós helyzetet, azonban tény: alacsonyabb a bizottsági és kisebbségi önkormányzati jegyzőkönyvek száma, így kevesebb ülést tartottak mind a bizottságok, mind a kerületi szintű kisebbségi önkormányzatok, amely a bizottsági ülések tekintetében visszavezethető a növekvő számú testületi ülésre. A 8. sz. melléklet adataiból Pest megye vonatkozásában megállapítható, hogy 2007-ben a beérkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint mintegy 5 %-kal csökkent a testületi ülések száma. A bizottsági ülések száma nagyjából megegyezik a korábbi évek adataival, míg a kisebbségi önkormányzatok valamennyivel több ülést tartottak az elmúlt évhez képest. 9. sz. melléklet: Az összes beérkező jegyzőkönyv száma tehát a fent említett okok miatt csökkenő tendenciát mutat, azonban ezen belül a testületi ülések számának növekedése jelzi, hogy egyre több olyan feladatot lát el és egyre több olyan kérdésben jogosult és köteles dönteni az önkormányzat, ahol indokolt a testületi hatáskörben történő döntés. A testületi döntések a mai napig nagyobb elfogadottsággal bírnak a lakosság körében, és a bizottsági átruházott hatáskör esetén automatikusnak tartják a testülethez történő fellebbezés lehetőségét, függetlenül attól, hogy a bizottsági átruházott hatáskörben hozott döntések jelentős része a fővárosban tulajdonosi jogkörben hozott, polgári jellegű döntés (bérleti jogviszonnyal, elidegenítéssel kapcsolatos), mivel az önkormányzati hatósági ügyek jelentős részét az egyszerűbb, hatékonyabb és gyorsabb határozathozatal érdekében a polgármesterek hatáskörébe utalják a testületek. A fővárosi közgyűlés e tekintetben természetesen speciális - az Ötv.-ben megengedett módon, több hatáskört (személyi, intézmény fenntartási ügyek) bizottságaira ruházott át, azonban az önkormányzati hatósági ügyekben történő döntés a fővárosban is jellemzően a főpolgármester hatáskörébe került. A rendeletek száma sem tekinthető véglegesnek, azonban a jelenlegi adatok is megfelelnek a többéves átlagnak, a fővárosban a évihez képest is közel 6%-os emelkedést mutat. Várhatóan az összes beérkezést követően közel 1000 önkormányzati rendelet elfogadásáról beszélhetünk. A jelenlegi adatok alapján a fővárosban működő önkormányzatok átlagosan 37 rendeletet alkottak évben, ami jelentős jogalkotási tevékenységként értékelhető, különös tekintettel arra, hogy a kötelezően megalkotandó gazdasági szabályozók mellett a szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata és a szociális joganyag változása tette szükségessé ki az önkormányzati rendeletalkotást. Természetesen a fővárosi közgyűlés alkotta a legtöbb önkormányzati rendeletet az elmúlt évben is, szám szerint 78-at, ami ismereteink szerint kimagasló országos szinten is.

12 12 A rendeletek száma Pest megyében kb. 10 %-kal csökkent az előző évihez képest. Az adatokból kiolvasható, hogy az önkormányzatok átlagosan 17 rendeletet alkottak az elmúlt évben, ami a fővárosban működő önkormányzatokhoz viszonyítva alacsony szám. A rendeletek törvényessége a fővárosban a tárgyév előtti évhez hasonlóan alakult, évben a rendeletek közel 10 %-át találta jogsértőnek hivatalunk és tett írásbeli vagy szóbeli észrevételt a jogsértés megszüntetése érdekében, ezek többsége lakás- és helyiségrendeletre és költségvetési rendeletre tett észrevétel volt évben a rendeletek több mint 9%-ára tett észrevételt hivatalunk a fővárosban, ezek jelentős része szabályozási tervvel, költségvetéssel, környezetvédelemmel és a célvizsgálat keretében vizsgált szervezeti és működési szabályzatokkal kapcsolatos (a rendeletekre tett észrevételek részletes ismertetése a 2.2. ponton belül történik, régiós szinten.). Változott az aránya a rendeletekre tett szóbeli és írásbeli észrevételeknek, mert a korábbi évhez viszonyítva (írásbeli 48 % - szóbeli 52 %) évben a fővárosi rendeletekre tett észrevételek 56 % írásbeli, 44 % -a pedig szóbeli volt. Ennek oka, hogy a szóbeli észrevétel eredménytelensége esetén csak később tud a hivatal Alkotmánybírósághoz fordulni, ami az állampolgárokat közvetlenül érintő rendeleti tárgykörökben késedelmet okoz ben Pest megyében a rendeletek 9 %-ával szemben éltünk törvényességi észrevétellel, illetve szóbeli jelzéssel, vagyis a rendeletek törvényessége a régióban megközelítően azonos. A évi Pest megyei adatokhoz képest azonban ez jelentős növekedés, aminek egyik magyarázata, hogy 2007-ben elvégeztük a szervezeti-és működési szabályzatok teljes körű felülvizsgálatát, melynek eredményeképpen az önkormányzatok több mint a felénél tettünk írásbeli vagy szóbeli észrevételt. Szintén jelentős számban éltünk jelzéssel a költségvetési rendeletekkel szemben. A rendeletek esetében 41 %-ban írásbeli, 59 %-ban pedig szóbeli észrevétellel éltünk. Pest megyében jóval nagyobb arányban alkalmazzuk a szóbeli jelzéseket, mint a fővárosban. Természetesen a szóbeli jelzés nem elsősorban a klasszikus, telefonon, illetve személyesen tett észrevételt jelenti, hanem mindazokat a jelzéseket, amelyeket ugyan írásban tettünk, de nem minősülnek az Ötv. értelmében törvényességi észrevételnek. Ezek elsősorban a jegyző, illetve a polgármester részére kerültek kiküldésre ben a jegyzőkkel történt konzultációt követően megtett szóbeli jelzések általában eredményesek voltak, nem volt szükség ezt követően írásbeli észrevétel megtételére. Az elmúlt évben a régióban emelkedett az előzetes normakontroll iránti megkeresések száma, vagyis egyre több jegyző kereste meg hivatalunkat azzal, hogy adjunk előzetesen véleményt az elfogadni tervezett rendelet törvényességével kapcsolatban. Ez nem tartozik bele az Ötv. szerinti törvényességi ellenőrzési jogkörbe, ami utólagos, ugyanakkor az ilyen jellegű megkereséseknek is minden esetben igyekeztünk eleget tenni. Ez jelentős többletterhet ró a kollégákra, tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben mindössze néhány nappal a testületi ülést megelőzően kaptuk meg a rendelettervezetet. Az előzetes normakontroll nem jelenti azt, hogy utóbb nincs szükség a rendelet felülvizsgálatára, hiszen sok esetben nem teljes egészében az előzetesen véleményezett tartalommal kerül a rendelet elfogadásra. A rendeletekre tett törvényességi észrevételek a későbbiekben kerülnek részletezésre, fontos azonban megemlíteni ezzel kapcsolatban a hivatal szervezeti egységei közötti együttműködés szükségességét. Egyes rendeleti tárgykörök ugyanis olyan speciális szakértelmet igényelnek, amellyel a törvényességi ellenőrök nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a főosztályon a kistérségi beosztás szerint látják el a munkatársak a

13 13 törvényességi ellenőrzési tevékenységet, nincs mód a szakosodásra, ami azt jelenti, hogy minden ügyintézőnek valamennyi ágazatot ismernie kell. Különösen bonyolult az egyes építési tárgyú rendeletek felülvizsgálata, de az adórendeletek és a szociális rendeletek vonatkozásában is szükség van a társfőosztályokkal való szoros együttműködésre. Egyegy szakkérdés vizsgálata komolyabb szakmai erőfeszítést igényel az ügyintézőktől is, mivel az ilyen tárgyú rendeletek vizsgálatához elengedhetetlen az adott ágazat végrehajtási szakmai joganyagának ismerete is. Így álláspontunk szerint indokolt lenne az ágazati jellegű képzés, szakosodás is a törvényességi területen. A rendeletekre tett észrevételek el nem fogadása miatt a fővárosban 8 esetben fordult hivatalunk az Alkotmánybírósághoz, ami a 2006-os évhez viszonyítva jelentős növekedés (2-ről 8-ra), viszont nem haladja meg a több éves alkotmánybírósági indítványaink átlagát. Jelzi ezt, hogy év első néhány hetében már 5 alkotmánybírósági indítványt tettünk hivatalunk. A fővárosban a rendeletekre tett észrevételek elfogadása során is megfigyelhető az önkormányzati érdek maximális figyelembe vétele, így nem fogadták el a testületek az általunk úthasználati díjnak nevezett, egyébként a nagy össz-tömegű tehergépjárművek közlekedését díjhoz kötő rendeletekre tett észrevételeinket, mivel önkormányzati érdek kötődik hozzá. Hasonlóan nem fogadták el a saját cégeik számára kedvező, ám álláspontunk szerint jogsértő önkormányzati rendeletekre tett észrevételeket sem (távhő, hulladékgazdálkodás). Továbbá nem fogadták el a testületek az állami tulajdonú területekre elrendelt, álláspontunk szerint az Alkotmányt sértő változtatási tilalomról szóló rendeletekre tett észrevételeinket sem, melyeket szintén önkormányzati érdekekre hivatkozással utasítottak el. Az Alkotmánybíróság több döntésében komoly lehetőséget biztosít a helyi önkormányzatoknak a helyi jogalkotásra, akár megengedve azt is, hogy a magasabb szintű jogszabályokat mintegy kiegészítsék, tekintettel a helyi érdekekre. Így a rendeletek esetén többször jogi problémát vethet fel, hogy a látszólag magasabb szintű jogszabályokkal összhangban nem álló, esetlegesen felhatalmazáson túlterjeszkedő önkormányzatok nem csupán a helyi közügyek körében hoznak-e az Alkotmányban biztosított körben rendeleteket. Az egyértelmű törvénysértések esetén többnyire nincs vita az önkormányzat és közigazgatási hivatal álláspontja között (így a szervezeti és működési szabályzatokra, lakásrendeletekre, költségvetési rendeletekre tett észrevételeket elfogadják), azonban az önkormányzat gazdasági érdekét érintő jogalkotási probléma esetén az észrevétel el nem fogadása előre látható. Érdekes kérdést vetett fel a évben elfogadott fővárosi forrásmegosztási rendelet, amikor is a főváros tulajdonképpen a jog szerint neki járó bevételekről is a kerületek javára rendelkezett, amivel megsértette a törvényt, azonban a feladatellátáshoz jobban igazodó, igazságosabb felosztásról döntött. Éppen ezért az eddigi évektől eltérően a kerületi önkormányzatok nem kérték az elfogadott forrásmegosztási rendelet felülvizsgálatát, amely egyébként a törvényi szabályozás szerint igen nehézkes is lenne, mivel nincs már lehetőség évközi korrekcióra, csak a tárgyévet követő évben. Ezzel összefüggésben még kiemelhető, hogy az ilyen tartalmú rendeletek esetében az alkotmánybírósági kontroll sem jelent érdemi megoldást, mivel a korábbi években pl. a forrásmegosztási rendeletre tett indítványunkat csak a tárgyévet követően vizsgálta az Alkotmánybíróság, amikor érdemi megállapításokat már nem is tehetett ben Pest megyében mindössze két alkalommal fordultunk Alkotmánybírósághoz, ez alacsonyabb az előző évi indítványok számánál, és jól mutatja azt, hogy igen nagy arányban tesznek eleget a testületek a törvényességi észrevételeinkben foglaltaknak. Kiemelkedő, hogy az SZMSZ-ekre tett, közel 100 észrevétel közül mindössze egy esetben nem értett egyet a testület hivatalunkkal (az Alkotmánybírósági indítvány

14 14 megtételére már 2008-ban került sor). A két AB indítvány közül az egyiket egy helyi adó rendelettel, a másikat egy építési tárgyú rendelet hatályba léptető rendelkezésével szemben tettük (az AB indítványok részletesebb ismertetésére a 2.2. pont keretében kerül sor). A beérkező határozatok száma (kisebbségi önkormányzatokkal és más önkormányzati határozatokkal együtt) a fővárosban 77238, ami a évi teljes adatokhoz viszonyítva 23 %-os csökkenést mutat. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy év hasonló időpontjában a beérkező határozatok száma volt, ami nem mutat jelentős különbséget a évi számokhoz viszonyítva. Ebből adódóan tehát a évben hozott határozatok száma a beérkező jegyzőkönyvek arányában még jelentős növekedést fog mutatni. Pest megyében a beérkező határozatok számában kb. 3 %-os csökkenés figyelhető meg, ami nem jelentős, a hiányzó jegyzőkönyvek beérkezését követően várhatóan a tavalyi fölé fog emelkedni a határozatok száma. Itt is kiemelendő, hogy a tavalyi év hasonló időszakában a határozatok száma csupán volt, ami a jelenlegi hez viszonyítva lényegesen alacsonyabb. Az ÖTM -mel történt egyeztetést követően a 9. számú melléklet táblázatában csak a képviselő-testületek, bizottságok és polgármesterek határozataira tett észrevételeket szerepeltettük, a kisebbségi önkormányzatok működéséről önálló anyagot készítettünk. A fővárosban a határozatokra tett törvényességi észrevételek száma, pontosabban az észrevételezett határozatok száma a évhez viszonyítva jelentősen, 70 %-kal nőtt. A képviselő-testületi határozatokra évben 16, évben 38 törvényességi észrevételt tettünk, ami több mint 100%-os emelkedést mutat. A határozatok jelentős része önkormányzati vagyon elidegenítésével és intézményfenntartással, intézményvezetői kinevezéssel kapcsolatos. Az önkormányzati vagyont érintő észrevételeinket az önkormányzatok általában nem fogadják el, hivatkozással egyrészt a vagyoni autonómiára, másrészt a polgári jogi jogviszonyok fennállására. Ez a probléma továbbra is meghatározó jelentőségű a törvényességi ellenőrzési munkában, elsősorban a fővárosi önkormányzatok és a nagyobb városok ellenőrzésére jellemző. Esetükben az önkormányzati alap- és sok esetben a szakellátás is megoldott, a különböző közüzemek elkülönült szervezetben végzik munkájukat, így a lakosság panaszai is ritkább esetben irányulnak alapellátás hiányára. (Természetesen a panaszok száma jelentős, a tartalmi részletezést a 2.9. pontban végeztük el.) Ezzel szemben igen magas az olyan ügyek száma (panaszos és hivatalból indult egyaránt), ahol önkormányzati vagyont érintő döntést hoz a testület, illetve ezzel összefüggésben dönt, amellyel értelemszerűen együtt jár a polgári jogviszony létesülése is. Ez az a pont, ahol a hivatal hiába észleli a problémákat, teszi meg észrevételét és indít közigazgatási pert, a mögötte álló polgári jogviszony tartalmába nem avatkozhat be semmiféle módon. Ettől függetlenül mind a képviselők, mind az állampolgárok és a közigazgatási szervek a törvényességi ellenőrzési jogkörre hivatkozva várják a közigazgatási hivataloktól a megoldást. Jelen pereink egy része a 20 millió forint feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséről szóló határozatok ellen indult per, ahol az Áht. és lakástörvény közötti értelmezési kérdésben hivatalunk azt az álláspontot képviselte, hogy 20 millió forint feletti értékű önkormányzati vagyon elidegenítése esetén kötelező a nyilvános versenytárgyalás. Álláspontunkat a fővárosi bíróság elfogadta, a Legfelsőbb Bíróság azonban nem. Tapasztalataink szerint egyre növekvő számban a gazdálkodási jellegű kérdések kerülnek előtérbe a fővárosban, sokasodnak a polgári

15 15 jellegű jogviszonyok (saját gazdasági társaság feladatellátása, más gazdasági társasággal való szerződéskötés), ahol a jogi probléma észlelése nem feltétlenül elegendő, mivel a polgári jogi szerződések megtámadására nincs jogkörünk. A közbeszerzésekkel kapcsolatos tapasztalataink szerint legtöbbször a szerződés megkötését követően a közbeszerzési jogorvoslat határidejének lejárta után, vagy csak némileg korábban jutunk a határozatot tartalmazó jegyzőkönyvhöz, amikor már nincs lehetőség a döntőbizottsági jogorvoslati eljárásának kezdeményezésére a határidő eltelte miatt. Annak megfontolása, hogy a hivatal Döntőbizottsághoz forduljon-e, mindenképpen dokumentumokon és a tényállás alapos rögzítésén alapul, a rendelkezésünkre álló idő nem feltétlenül elegendő a jogorvoslati eljáráshoz szükséges iratok beszerzéséhez és a tényállás teljes körű feltárásához. Az Állami Számvevőszékhez való fordulás lehetősége az Ötv. alapján biztosított a hivatal részére, azonban az ÁSZ folyamatos túlterheltsége előttünk is ismert, ennek megfelelően az ÁSZ csak a munkatervében rögzített feladataira tudja korlátozni vizsgálati tevékenységét. Pest megyében a határozatok esetében 63 %-ban írásban, 37 %-ban szóban tettünk észrevételt. Az észrevételek száma majdnem teljesen megegyezik a évben a határozatokra tett észrevételek számával. Pest megyében a határozatokra azok nagy száma ellenére jóval kisebb arányban éltünk észrevételekkel, mint a rendeletekre. A 29 írásos, és 17 szóbeli észrevétel száma nem mutat jelentős eltérést az előző évekhez képest. Kiemelkedő az intézményvezetői megbízásokkal kapcsolatos észrevételek száma, illetve több határozatra a közoktatási törvény megsértése miatt tettünk észrevételt. A megyében a gazdálkodási jellegű problémák jóval kisebb arányban jelentkeznek, mint a fővárosban. A bizottsági határozatokra tett észrevételek száma a fővárosban a évhez képest szintén növekvő tendenciát mutat: 36-ról 47-re nőtt a számuk, ami 30 %-os emelkedést jelent. A bizottsági határozatok ellenőrzésére a korábbiakban részletezettekhez hasonló problémák jellemzőek, azaz a fő kérdések: vagyoni jellegű döntés, vagyoni és nem vagyoni pályázatok elbírálása és a közterület-használat kérdései. Vagyoni ügyekben a probléma megegyezik a fent ismertetettel, vagyoni pályázat esetén az eljárás vizsgálatára van lehetősége a hivatalnak, az elbírálás esetében azonban nincs perbeli legitimációja, legfelsőbb bírósági döntés alapján. Nem vagyoni (tipikusan civil szervezetek támogatása, kivételes esetben kisebbségi önkormányzatoknak kiírt) pályázatok elbírálása, pedig jellemzően mérlegelési jogkörben hozott döntés. Itt azonban felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek egy esetleges közigazgatási hivatali fellépést igényelnek, azonban a végső szót minden esetben a bíróság mondja ki. Pervesztéshez, pedig megalapozott tényállás és érvelés esetén is elég lehet az ellenérdekű fél azon hivatkozása, miszerint a közigazgatási hivatal nem jogosult a szerződések ellenőrzésére. Pest megyében a korábbi évekhez hasonlóan most sem jelentős a bizottsági határozatokra tett észrevételek száma, 2007-ben mindössze 3 esetben fordultunk írásos észrevétellel a bizottságok felé. A polgármesteri döntésekre évben nem tettünk észrevételt. A polgármesteri döntések jelentős része a fővárosban a lakásokkal, esetlegesen helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés, közterület-használat engedélyezése, amely ügyet a fővárosi önkormányzatok jelentős részénél (21 kerület) önkormányzati hatósági ügyként kezeltek,

16 16 továbbá egyéni szociális önkormányzati hatósági ügyek. Ez utóbbiban eleve csökkent az önkormányzati kompetencia, hiszen rendszeres szociális segély, ápolási segély, lakásfenntartási támogatás jegyzői hatáskörbe került. A évben kibocsátott 2 észrevétel a fővárosban polgármesteri hatáskör-túllépés miatt keletkezett. A polgármesteri döntésekkel kapcsolatban Pest megyében észrevétellel nem éltünk, ezek száma és jelentősége messze elmarad a fővárosi polgármesteri határozatokétól. A fővárosban a részönkormányzatok továbbra sem nagy súllyal és befolyással rendelkeznek az önkormányzati munkára (nincs érdemi átruházott hatáskörük), így a véleményezési jogkörben hozott döntéseik érdemi jogsértést nem keletkeztettek. A megyében működő részönkormányzatokkal összefüggésben egy esetben éltünk jelzéssel, tekintettel arra, hogy a részönkormányzat megalakulása óta nem választotta meg elnökét. A polgármester tájékoztatása szerint több alkalommal is napirenden volt az elnökválasztás, de tekintettel arra, hogy egyetlen képviselő sem vállalta az elnöki feladatok ellátását, továbbra sincs elnöke a részönkormányzatnak. Ezen túl a részönkormányzatok működésével kapcsolatban jogsértést nem észleltünk, ezzel kapcsolatos beadvány nem érkezett a hivatalhoz. Az önkormányzati társulások ellenőrzése a következő okok miatt szintén nehezebb: a fővárosban elsősorban közös feladatellátásra jönnek létre társulások, közös intézményfenntartó egy, míg önálló jogi személyként működő önkormányzati társulás csupán három önkormányzatnál van. A megyében ennél több társulás működik, felmérésük jelenleg is folyamatban van. A társulások ellenőrzésére vonatkozó joganyag hiányos és nem következetes. A társulások működése nehezebben követhető, a jegyzőkönyv beküldése esetleges. Ez tulajdonképpen egy működő, egyéb módon könnyen ellenőrizhető társulás esetén nem okoz problémát (önálló költségvetési szerv látja el a társulási feladatokat vagy a közös intézmény fenntartása, amely általában belső problémakezelést igényel). Azonban a jogi személyiséggel nem rendelkező, testületek által is magukra hagyott társulások esetében már a jegyzőkönyvek megküldésének kikényszerítése sem működőképes. Ezt követően a törvényességi jogkör gyakorlását egyrészt az Ötv. (társulás által hozott önkormányzati döntés) másrészt a társulási törvény szabályozza (működés, döntéshozatal), viszont a perlés tekintetében nincsenek szabályok és nincs bírói gyakorlat sem évben a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása ellen intézett észrevételt, majd indított keresetet hivatalunk (részletesen 2.2. pont alatt), ahol több, fent jelzett kérdéssel szembesültünk. Tekintettel arra, hogy a bírósági eljárás folyamatban van, így érdemi következtetések nem vonhatók le, de meg kell jegyeznünk, hogy szintén gazdasági jellegű kérdések taglalásáról van szó, ami polgári jogi jogügylettel párosul, továbbá végrehajtási kérdésekről, amelyek nem jelentek meg formalizált határozat formájában, azonban jelentősen kihatnak az állampolgárok jogaira, korlátozva azokat. A működésre, mulasztásra tett észrevételek száma a fővárosban a 2006-os évhez viszonyítva nem változott jelentősen, évben 4, míg évben 5 mulasztásiműködési észrevételt tettünk. E körbe tartozik a rendeletalkotás zárt ülésen, a költségvetési koncepció el nem fogadása, fővárosi önkormányzathoz intézett felhívás a kerületi javaslatról szóló döntés meghozatala érdekében. A fővárosban működő önkormányzatokra kevéssé jellemző a mulasztás, a hatásköri problémák is ritkán jelentkeznek, az alkotmánybírósági indítványaink is kivételes esetben - az Étv. szerinti egyeztetési eljárás hiányai miatti indítványainktól eltekintve irányulnak jogalkotási

17 17 mulasztás megállapítására évben egy ilyen esetünk volt: a lakásrendeletben nem szabályozta a testület az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit. Pest megyében a működésre, mulasztásra tett észrevételek száma az előző évihez képest majdnem duplájára nőtt, a szóbeli észrevételek aránya magasabb, mint az írásosaké. Általában az ilyen tárgyú észrevételek előzménye, hogy egy képviselő hívja fel a figyelmet valamilyen jogszabálysértésre, gyakran azt megelőzően, hogy az ülés jegyzőkönyve rendelkezésünkre állna. A megyében ahogy azt már a korábbiakban jeleztük több probléma van a zárt ülések tartásával kapcsolatban, illetve nem ritka az sem, hogy megfelelő előkészítés előterjesztések, határozati javaslatok nélkül tárgyalnak egyes napirendeket a testületek. Az észrevételek elsősorban a működéssel kapcsolatosak, mulasztás miatt ritkábban fordulnak elő ben ilyen volt a zárszámadási rendeletek, illetve az SZMSZ határidőben történő elfogadásának elmulasztása, valamint a jegyzőkönyvek be nem küldése miatt tett észrevétel (illetve a már ismertetett, a részönkormányzat elnökének meg nem választására tett jelzés). A bírósági keresetek száma a fővárosban 10-zel nőtt, így évben 22 bírósági keresetet nyújtott be hivatalunk Fővárosi Bírósághoz. A keresetek több önkormányzati és társulási döntést tartalmaznak, volt olyan kereset, ahol 10 önkormányzati döntést is kifogásoltunk. A keresetek jelentős része az észrevételek ismertetése során már jelzett vagyon elidegenítés tárgykörében keletkezett. A társulási döntések elleni keresetek esetén valamennyi, a társulásban részes (7) önkormányzat ellen benyújtotta hivatalunk a keresetet, tekintettel arra, hogy az Ötv. szerint a kereset kizárólag az önkormányzat ellen nyújtható be. Jellemzően tehát a gazdasági jellegű határozatokra tett észrevételeket nem fogadják el a testületek, illetve döntéshozó szerveik, beleértve ebbe a körbe az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó gazdasági-pénzügyi döntéseket is. Indokunk egyébként többnyire a törvényességi jogkör hiánya vagyoni kérdésekben, továbbá az önkormányzat gazdasági érdekei. Egyéb, nem kifejezetten gazdasági döntés esetén az észrevételeket elfogadják a testületek és szerveik. Pest megyében 2007-ben összesen 4 esetben fordultunk keresettel a bírósághoz, törvényességi észrevételünk elutasítása miatt. Ez a szám azt mutatja összehasonlítva a rendeletekkel szembeni észrevételek, illetve AB indítványok arányával -, hogy a határozatokra tett észrevételeket kisebb arányban fogadják el a testületek. Tekintettel arra, hogy keresettel nyilvánvalóan csak az írásban tett észrevétel elutasítása esetén élhetünk, megállapítható, hogy az észrevételek 14 %-át nem fogadták el a testületek, illetve a bizottság. A 4 bírósági kereset közül egyet bizottsági határozat ellen, hármat pedig testületi határozat ellen nyújtottunk be. Bírósági keresettel éltünk arra való hivatkozással, hogy a korábbi képviselő-testület által meghozott (polgármester és alpolgármester elleni) fegyelmi határozatokat az új képviselő-testület jogellenessé nyilvánította és visszavonta, amire véleményünk szerint a Pttv. és a Ktv. vonatkozó rendelkezései alapján nem volt jogosult. A bíróság hivatalunk álláspontjával egyetértve a határozatokat hatályon kívül helyezte. A további 3 esetben a bírósági eljárás még folyamatban van (a kereseteket a 2.2. pont alatt részletesen ismertetjük).

18 18 A 10. sz. mellékletből látható, hogy a jegyzőkönyvek felterjesztési fegyelme a korábbi évekhez hasonlóan meglehetősen alacsony, ez a tény az elmúlt években nem változott. A fővárosban jellemzően a bizottsági és polgármesteri döntések, valamint a kisebbségi önkormányzatok jegyzőkönyvei megküldésével késlekednek a jegyzők, Pest megyében azonban komoly gondot jelent a testületi ülésekről készült jegyzőkönyvek késedelmes megküldése is. A fővárosban a évben beérkező jegyzőkönyvek mindössze 14,6 %-a (613 db) érkezett a törvényi határidőn belül (ez a régiós átlaghoz viszonyítva - 19, 4% - közel azonos), nap között érkezik a fővárosi jegyzőkönyvek 23, 4 %-a, ami 975 db jegyzőkönyvet takar (a régiós átlag 29, 5 %). A legtöbb jegyzőkönyv (1355 db) 32,5 % 30 és 60 nap között érkezik, és hasonló nagyságrendű a 60 napon túli beérkező jegyzőkönyvek száma (1232 db) és aránya (29,5 %). A régiós átlagok némileg jobb arányokat mutatnak, ami jelzi, hogy a fővárosban rosszabb a felterjesztési fegyelem. Elsősorban a bizottsági jegyzőkönyvek késése jelentős, a testületi jegyzőkönyvek csúszása meghatározott időszakokhoz, eseményekhez köthető (jegyzőváltás, hivatali szerkezetben történő jelentős változás, hosszabb ünnepek, választások). Pest megyében a 2007-ben beérkezett jegyzőkönyveknek mindössze a 22 %-a került a törvényi határidőn, tehát 15 napon belül felterjesztésre nap között érkezik a jegyzőkönyvek 32 %-a, nap között 26 %, 60 napon túl pedig 20 %. Mindez azt jelenti, hogy a jegyzőkönyvek közel fele (46 %-a) 30 napon túl kerül a hivatal részére megküldésre. Sajnálatos módon nagyarányú a késedelem a testületi jegyzőkönyvek vonatkozásában. A jegyzőkönyvek határidőn túli felterjesztése miatt a tárgyidőszakban írásos törvényességi észrevételt Pest megyében egy alkalommal tettünk. A vizsgált időszakot megelőzően és azt követően többször került sor képviselő-testülethez címzett törvényességi észrevétel kibocsátására, de gyakoribb, hogy a késedelmet a jegyzőnek telefonon jelezzük. Amennyiben a jegyzőkönyvek 30 napon belül megérkeznek, nem élünk jelzéssel. Amennyiben szükséges, abban az esetben a jegyzők soron kívül megküldik a törvényességi ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat, azonban tapasztalataink szerint a 15 napos határidő megtartása gondot jelent a településeken. A kis létszámmal működő hivatalokban nem tudják időben elkészíteni a jegyzőkönyveket, tekintettel arra, hogy egyegy köztisztviselő több munkakört is ellát. Azokon a településeken, ahol az SZMSZ szerint jegyzőkönyv-hitelesítők is aláírják a jegyzőkönyveket, erre való hivatkozással lépik túl gyakran a határidőt. Több olyan település is van továbbá, ahol olyan gyakoriak a testületi és bizottsági ülések, hogy nem győzik elkészíteni a jegyzőkönyveket. Szintén jellemző probléma, hogy sok esetben kérik a képviselők a szó szerinti jegyzőkönyvezést, ami miatt jóval hosszabbak a jegyzőkönyvek, elkészítésük nagyon időigényes. Törvényességi felhívás kibocsátása esetén, amennyiben a testület azzal nem ért egyet, nem fordulhat a hivatal bírósághoz, mivel a Fővárosi Bíróság a mulasztásokkal összefüggésben kifejtette, hogy annak orvoslására nincs jogi lehetősége, így a bírói út lehetősége nem áll fenn. A jegyző felelősségre vonásának kezdeményezése pedig a legtöbb ilyen tartalmú ügy esetében nem megalapozott, mivel a mulasztás nem minden esetben egyértelműen a jegyzőnek felróható.

19 19 A fentiek azonban indokolttá teszik átfogó intézkedés megtételét a régióban, működési jogsértésre hivatkozással Az önkormányzatok törvényes működését befolyásoló tények, körülmények, a jellemző jogszabálysértési tendenciák bemutatása; A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok működése megfelelő. A fővárosban minden önkormányzat jól képzett és évtizedes tapasztalatokkal bíró polgármesteri hivatali apparátussal rendelkezik, ami véleményünk szerint jelentősen kihat az önkormányzati munkára és a döntések törvényességére, sőt, ezen túl azok színvonalára is. A polgármesteri hivatali infrastruktúra és személyi állomány nagysága lehetőséget ad a nagyfokú szakmai specializációra, a jogszabályok változásainak folyamatos figyelemmel kísérésére és ezzel összefüggésben a jogalkotási tevékenységhez szükséges előkészítő munkára. Tapasztalataink szerint a fővárosban működő önkormányzatok a jogalkotási tevékenységük során nagy gondossággal járnak el, a szükséges egyeztetési eljárásoknak az építési szabályokat tartalmazó rendeletek esetén kivétellel és gyakran támadott módon eleget tesznek. A jegyzők élnek az Ötv. 36. (3) bekezdésben meghatározott jogkörükkel és felhívják elsősorban - a képviselő-testület figyelmét a jogsértő önkormányzati döntésekre. Természetesen e jog gyakorlására ritkábban van szükség olyan önkormányzatok esetében, ahol a jegyző is részt vesz a döntés érdemi előkészítésében. Az eddigi évektől eltérően évben hat új kerületi jegyző (I., VI. XII., XVI. XVII. és XXII. kerület) kinevezésére került sor, ami az elmúlt időszakokhoz viszonyítva igen magas arány. A korábbi jegyzők jogviszonya általában közös megegyezéssel szűnt meg, a választásokat követő egy éven belül. Véleményünk szerint a jegyző és aljegyző személye is jelentős mértékben meghatározza az önkormányzati működés és döntések törvényességét, ezért tartjuk fontosnak, hogy a fővárosban hosszú évek szakmai tapasztalataival rendelkező jegyzők és aljegyzők dolgoznak. A jegyző hiánya rövidtávon kevésbé, viszont hosszabb időtartamot figyelembe véve már befolyásolhatja a működést, mivel a fővárosban a polgármesteri hivatalok jelentős mennyiségű hatósági, közszolgáltatói tevékenységet is ellátnak, így indokolt és szükséges a jegyzői és az aljegyzői állás betöltése. A fővárosban jelentős azon polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek a száma, akik több cikluson keresztül viselték, viselik tisztségüket, tehát kialakulóban van az önkormányzati képviselői szakma is. A nagy tapasztalattal rendelkező polgármesterek és képviselők értelemszerűen javítják az önkormányzati munka színvonalát. Egyre gyakrabban találkozunk önálló képviselői indítványként készülő rendelettervezetekkel, ami valóban nagy felkészültséget és körültekintést feltételez. Gyakoriak a képviselői megkeresések is, ami szintén jelzi, hogy az önkormányzati képviselők érdemben és határozottan vesznek részt az önkormányzati munkában. A fővárosban jellemző jogszabálysértési tendenciák felvázolása nehezebben lehetséges, bár a kerületi önkormányzatok nagyban támaszkodnak egymás önkormányzati

20 20 rendeleteire és döntéshozatali gyakorlatára, ami egy-egy szabályozási tárgykörben típushibákat eredményezhet. Fontos még kiemelni, hogy a fővárosban működő önkormányzatok részletes, meglehetősen bonyolult eljárásrendet tartalmazó szervezeti és működési szabályzatokkal rendelkeznek, különös tekintettel az ülés összehívásának, az előterjesztések megküldésének módjára, valamint a képviselői hozzászólások, kérdések és interpellációk szabályaira. E szabályzatok megsértésére gyakran hivatkoznak a képviselők beadványaikban, amelynek okát elsősorban a szervezeti és működési szabályzatok túlszabályozottságában és pontatlanságában látjuk, amelyek azonban törvényességi szempontból nem támadhatók. A fentieken túl még ki kell emelni az építésügyi szabályozókkal kapcsolatos problémákat, amelyek a kétszintű önkormányzati rendszer miatt, az országoshoz viszonyítva még egy többlet egyeztetést jelentenek, mivel a lakossági igények és érdekek mellett megjelenhet a fővárosi és kerületi önkormányzatok közötti érdek- és véleménykülönbség. Ezen túlmenően a nagyberuházásokat és az állami szektort közvetlenül érintő, ám nagy lakossági ellenállást kiváltó ügyek folyamatosan jelen vannak (bevásárlóközpontok, autópálya bevezető szakaszok, állami intézményekkel kapcsolatos jogi szabályozás elidegenítési tilalom elrendelése, kormányzati negyed). Az elmúlt évekhez hasonlóan 2007-ben is jelentős volt a Pest megyei településeken a jegyzői fluktuáció. Összesen 39 jegyzőváltás volt az év során. A kis részének az oka új körjegyzőségek alakulása, illetve régiek megszűnése, valamint nyugdíjazás, nagyobb része azonban arra vezethető vissza, hogy a októberében felálló képviselőtestületek (vagy a megválasztott új polgármester) és a jegyzők nem tudtak megfelelően együtt dolgozni. A jegyzőváltások egy részére a jegyző jogviszonyának megszüntetése révén került sor (elsősorban közös megegyezéssel), ahol azonban nem sikerült békésen megválni a jegyzőtől, ott fegyelmi eljárást indított a testület. Az elmúlt évekhez képest nincs változás abban a tekintetben, hogy a kis települések polgármesteri hivatalaiban gyakran a jegyző az egyetlen felsőfokú végzettségű köztisztviselő, ami jelentős terheket jelent, és emiatt a szakmai munka színvonala gyakran nem megfelelő. Kis hivatalokban az is jellemző, hogy egy-egy ügyintéző több munkakört is ellát ben az önkormányzatok működésében Pest megyében az egyre éleződő konfliktusok voltak a jellemzőek. A választásokat követően a testületek egy részében a polgármester ellenzéke szerzett többséget. Ez komoly feszültségeket eredményezett, némely esetben a működésképtelenség veszélye is fennállt. Sok településen alakult ki patthelyzet a testületben, amikor is a két tábor egyenlő szavazattal rendelkezik. Így fontos kérdésekben nem képesek döntéseket hozni. Ebből a kiélezett helyzetből az önkormányzatok egy része az önfeloszlásban találta meg a kiutat. Pest megyében ben 7 képviselő-testület mondta ki önfeloszlását, 4 esetben az időközi választásra is sor került 2007-ben, a másik 3 esetben a választásokat 2008-ban tartják (tartották). Az önfeloszlásokon kívül két esetben került sor időközi választásra a megyében, mindkétszer a polgármester halála miatt. Egy település polgármestere pedig a tavalyi évben lemondott, de a választást csak 2008-ban tartották. Az önfeloszlásokat követő választások több esetben is azt az eredményt hozták, hogy a polgármestert újraválasztották, a képviselőtestületet azonban csak részben, és a polgármesternek meg lett a többsége a testületben. Ezeken a településeken valamelyest javult a helyzet, azonban egy községben, Pilisjászfalun a júliusban lezajlott időközi választást követően ismét az önfeloszlást fontolgatja a testület. A helyzetet súlyosbítja, hogy a település polgármestere 2007.

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete,

Előterjesztés. Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Előterjesztés Kunágota Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Almáskamarás Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, 2014. április hónapban tartandó együttes ülésére Tárgy: Beszámoló a Kunágotai Közös

Részletesebben

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság

2. számú függelék. A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 2. számú függelék A. Pénzügyi, Településfejlesztési és Ügyrendi Bizottság 1. A bizottság közreműködik az önkormányzat költségvetési, pénzügyi-ellenőrzési, vagyongazdálkodási, településüzemeltetési, településrendezési

Részletesebben

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére

6. napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére 6. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. január 29-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A 2015. évi Munkaterv és jogalkotási program elfogadása A tárgykört

Részletesebben

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete

Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének. 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete Bag Nagyközség Önkormányzat képviselő testületének 9/2011./IV. 07./ ÖK.számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007.(X.01.) számú rendeletének módosítása Bag

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont

Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére. 5. napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Tabajd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 9-i rendkívüli ülésére 5. napirendi pont Előterjesztés címe és tárgya: A 2014. évi munkaterv jóváhagyása A tárgykört rendező

Részletesebben

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 TARTALOMJEGYZÉK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKULÁSA...3 1. Bevezetés...3 2. Az államigazgatás átalakulása...4 2.1. A központi közigazgatás és annak átalakulása...4 2.2. A területi-helyi államigazgatás átalakulása

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

Szükséges tehát a jelenlegi SZMSZ hatásköri átruházásáról szóló rendelkezéseit az új jogszabályi keretekhez igazítani.

Szükséges tehát a jelenlegi SZMSZ hatásköri átruházásáról szóló rendelkezéseit az új jogszabályi keretekhez igazítani. 2. napirendi pont Tárgy: A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2003 (VI.25.) önkormányzati rendelet módosításáról Előterjesztő: Ikt. szám: 167-94/2013. Előterjesztés jellege: Rendelet-tervezet

Részletesebben

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok

12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 12. Önkormányzati rendszer, szociális feladatok 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól Önkormányzat: a helyi önkormányzás testülete és szervezete, feladat- és hatáskörébe tartozó

Részletesebben

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére

Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Előterjesztés 4. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 18-i ülésére Tárgy: Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a Szervezeti

Részletesebben

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni.

A Csömöri Hírmondó 1 példányát a Sinka Istvány Községi Könyvtárban, 1 példányát a Csömöri Polgármesteri Hivatalban kell megőrizni. Csömör Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 20 /2014.(XI.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 18/2014.(X.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Csömör

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 9-ei rendes, nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. december 9-ei rendes, nyílt ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-051, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 4. melléklet az 1/2013. (II.20.) önkormányzati rendelethez 1 2 3 4 5 6 A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 1 Módosította: a 11/2013 (VII. 3.) önkormányzati rendelet 4. -a. Hatályos 2013. július

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. december 13-i ülésére Tárgy: A települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 9/2010.(V.27.)

Részletesebben

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére

Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. február 28-i munkaterv szerinti ülésére Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést készítette: Pappné Molnár Afrodité Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek:.napirendi pont E - 26. Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK

AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 3. melléklet a 10/2013.(III.27.) önkormányzati rendelethez AZ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOKRA ÁTRUHÁZOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK 1. Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság 1.1. Az Ügyrendi bizottság dönt: 1.1.1.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 192. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Közgyűlési felhatalmazás a " Vállalkozási szerződés a DDOP-3.1.2-12-2013-0016 azonosítószámú projekt keretében az 1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének december 4. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének december 4. napján tartandó ülésére Szám: 2-237/2015. ELŐTERJESZTÉS Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselő testületének 2015. december 4. napján tartandó ülésére Előterjesztés tárgya: Veszprémfajsz Község Önkormányzata Képviselőtestületének

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék

Városfejlesztési Osztály. Feladat- és hatásköri jegyzék Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal 1145 Budapest, Pétervárad utca 2. Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztály Feladat- és hatásköri jegyzék

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: (22) 514-761 Fax: (22) 526-942, 526-905 E-mail: szervezes@fejer.gov.hu

Részletesebben

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti

Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám címszó alatti 1/2010. (I. 28.) önkormányzati testületi határozat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében

Részletesebben

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére.

. napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. . napirend E L Ő T E R J E S Z T É S Kékkút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. április..-i nyilvános ülésére. Tárgy: Beszámoló az önkormányzati társulások 2013. évi munkájáról. Előterjesztő:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére E l ő t e r j e s z t é s Vigántpetend község Önkormányzata Képviselő-testület 2015. február 20-i rendkívüli nyilvános ülésére Tárgy: Vigántpetend község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/942-1/2013/I. Üi.: Juhászné Kérdő E. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ RENDELETTERVEZET Tárgy: Államháztartáson kívüli forrás

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 19-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 19-i nyilvános ülésére 3. napirendi pont Nyirád Község Önkormányzata Polgármesterétől 8454 Nyirád, Szabadság u. 3. Tel./fax: 88/235-001; 88/506-070 e-mail: hivatal@nyirad.hu Ügyszám: 87-7/2015. Előterjesztő: Sarkadi-Nagy András

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére

Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Iktató szám: 25/2015. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. február 19-i ülésére Tárgy: Javaslat a településfejlesztéssel és településrendezéssel

Részletesebben

Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. évi MUNKATERVE

Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. évi MUNKATERVE Kunmadaras Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. évi MUNKATERVE A munkaterv célja: - meghatározni a legfontosabb feladatoknak az éves végrehajtását, melyet a Képviselőtestület a nagyközség

Részletesebben

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor

M E G H Í V Ó. Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének. 2009. február 12 én 9 órakor Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Polgármester T-14/2009. M E G H Í V Ó Tisztelettel meghívom Belváros-Lipótváros Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. február 12 én 9 órakor

Részletesebben

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata

Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata Csanádpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdése

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Győrszemere Község Polgármesterének előterjesztése a Képviselő-testület 2015. évi munkatervének tárgyában. Tisztelt Képviselő-testület!

Győrszemere Község Polgármesterének előterjesztése a Képviselő-testület 2015. évi munkatervének tárgyában. Tisztelt Képviselő-testület! Győrszemere Község Polgármesterének előterjesztése a Képviselő-testület 2015. évi munkatervének tárgyában Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület az általa elvégzendő munkájának tervszerű, kiegyensúlyozott

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének 2015. január 5-én, 18-órakor megtartandó rendkívüli ülésére

Decs nagyközség képviselő-testületének 2015. január 5-én, 18-órakor megtartandó rendkívüli ülésére Az előterjesztés száma: 209/2014. A határozati javaslat elfogadásához minősített többség szükséges! A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének

Részletesebben

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez -

4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CÍMZETES FÖJEGYZÖJE 4400 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. Ügyiratszám: JKAB/389/2014 Ügyintéző : dr.berényi Judit ELŐTERJESZTÉS - a

Részletesebben

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.)

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) Szám Tárgy 2010 1/2010. (I. 29.) Jegyzőkönyv hitelesítő 2/2010. (I. 29.) Gyepmesteri Társuláshoz való csatlakozás-

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére 8. NAPIREND Ügyiratszám: 1/566-9/2015. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő testület 2015. december 18-i nyilvános ülésére Tárgy: Előkészítette: Megtárgyalja: Tapolca Város Önkormányzata Képviselő testületének 2016.

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester

Jegyzőkönyv. Napirendi pontok: Nyílt ülésen: 1.) Előterjesztés a szociális ellátásokról szóló rendelet elfogadására. Előterjesztő: polgármester Jegyzőkönyv Készült: 2012. november 27- én, 15 óra 30 perctől megtartott nyílt üléséről. Jelen vannak: a jelenléti ív szerint. A polgármester megállapítja a határozatképességet. A képviselőtestület ülése

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére 8055-1/2009 ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. augusztus 5.-i rendkívüli ülésére Tárgy: Kerekegyháza Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatának

Részletesebben

Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. évi munkatervében a április

Mezőberény Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014. évi munkatervében a április márciusáig végzett munkájáról Szociális és Fgészségügyi Bizottság Oktatási és Kulturális Bizottság Véleményező Pénzügyi- és Gazdasági 13 zottság Bizottság: ligyrendi, Jogi, és Közbiztonsági Bizottság Készítette:

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Göndörné Frajka Gabriella jegyző 1 E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. december 11-i ülésére 2. napirend: Tárgy: Köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló rendelet

Részletesebben

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL

KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL KIVONAT NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2014. NOVEMBER 20-ÁN MEGTARTOTT RENDES KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉBŐL NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata

Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának közbeszerzési szabályzata Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 22. (1) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Jegyző Tárgy: Teljesítménykövetelmények alapját képező 2012. évi célok meghatározása a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői részére Tisztelt Képviselő-testület! A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992.

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. 3. A Rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

A bizottságok részletes feladatkörét az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza. 3. A Rendelet 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép. Cece Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (IV.10.) önkormányzati rendelet az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 26/2014.(XI.24.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV DUDAR-BAKONYNÁNA-NAGYESZTERGÁR KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGE KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK 2012. ÁPRILIS 26-ÁN TARTOTT EGYÜTTES ÜLÉSÉRŐL

JEGYZŐKÖNYV DUDAR-BAKONYNÁNA-NAGYESZTERGÁR KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGE KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK 2012. ÁPRILIS 26-ÁN TARTOTT EGYÜTTES ÜLÉSÉRŐL JEGYZŐKÖNYV DUDAR-BAKONYNÁNA-NAGYESZTERGÁR KÖZSÉGEK KÖRJEGYZŐSÉGE KÉPVISELŐ-TESTÜLETEINEK 2012. ÁPRILIS 26-ÁN TARTOTT EGYÜTTES ÜLÉSÉRŐL Jegyzőkönyv Dudar-Bakonynána-Nagyesztergár Községek Körjegyzősége

Részletesebben

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT 3. számú napirendi pont NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE Ikt. szám: 33-20/2013. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje Szám: 04-37-21/2009. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium Ügyrendje 2 Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Kollégium ÜGYRENDJE I. Általános rendelkezések 1.. A Kollégium megnevezése,

Részletesebben

Jegyzőkönyv. 3./ Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás megtárgyalása

Jegyzőkönyv. 3./ Szekszárd és Térsége Önkormányzati Társulás Társulási Megállapodás megtárgyalása Jegyzőkönyv Készült: Szálka Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. március 13-án 16 órakor a Községháza tárgyaló termében megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Pálfi János polgármester,

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére

Előterjesztés. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére 5. Előterjesztés Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. november 20-i ülésére Tárgy: Lajosmizse és Felsőlajos Köznevelési, Egészségügyi és Szociális Közszolgáltató Társulás Társulási

Részletesebben

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont

Előterjesztés. Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2013. február 13. napján tartandó ülésére. 13. számú napirendi pont Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. február 13. napján tartandó ülésére 13. számú napirendi pont Tárgy: Közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási terv Előterjesztő és

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Polgármesteri Hivatal tanácsterme Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Dávid István polgármester. Mertusné Varga Katalin alpolgármester J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2011. szeptember 9-én, 7:30 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2.

polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Sárbogárd, Hősök tere 2. 1. A POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA, FELADATKÖRE Polgármester: Jegyző: Aljegyző: Dr. Sükösd Tamás polgarmester@sarbogard.hu Tel.: 25/520-240, Fax: 25/520-280 Demeterné Dr. Venicz Anita

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére

napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 26 -i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 16. NAPIREND Ügyiratszám: 1/541/2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2013. június 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Beszámoló a Képviselő-testület

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS:

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat Vecsés Város Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciójának

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről.

J e g y z ő k ö n y v. Készült: Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről. Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2-2/2015. J e g y z ő k ö n y v Készült: 2015. február 26-án tartott nyilvános üléséről. A képviselő-testületi ülés kezdete: 16 00 óra A képviselő-testületi

Részletesebben

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A KŐSZEGI TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Kőszeg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a magyar nemzeti értékek és hungarikumok gondozásáról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.17.) határozata. a 2015. ÉVI MUNKA- ÉS ÜLÉSTERVÉRŐL. A munkaprogramból adódó feladatok:

Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.17.) határozata. a 2015. ÉVI MUNKA- ÉS ÜLÉSTERVÉRŐL. A munkaprogramból adódó feladatok: Szőc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/. (II.17.) határozata a. ÉVI MUNKA- ÉS ÜLÉSTERVÉRŐL I. A munkaprogramból adódó feladatok: 1.) Pályázati lehetőségeket kell felkutatni a) község útjainak

Részletesebben

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete /2013.(..) önkormányzati rendelete a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteiről Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 26/2012. (V. 31.) 1 önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzatának Közbeszerzési szabályzata E L Ő T E R J E S Z T É S Szálka község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. április 25.-ei ülésére ELŐTERJESZTŐ: AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

S Z A B Á L Y Z A T. a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

S Z A B Á L Y Z A T. a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. sz. melléklet S Z A B Á L Y Z A T a települési értéktár létrehozásáról ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.A szabályzat célja a települési helyi értékek (esetleg a továbbiakban: zalakomárikumok) körének meghatározása,

Részletesebben

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére

3. ELŐ TERJESZTÉS. Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére 3. ELŐ TERJESZTÉS Rétság Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsa 2012. szeptember 25-én tartandó ülésére Tárgy: A Munkaszervezet jogutód nélküli megszűntetéséről, valamint a Társulás jövőbeni működéséről

Részletesebben

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli)

M E G H Í V Ó. N a p i r e n d : Elıadó: 1./ Helyszíni törvényességi ellenırzés megállapításainak Bózsóné Dr. megtárgyalása (írásbeli) Községi Önkormányzat P o l g á r m e s t e r e Kıtelek, Szabadság út 1. szám M E G H Í V Ó Kıtelek Községi Önkormányzat Képviselıtestülete 2011. január 24-én (hétfı) délután 14 órakor ülést tart, melyre

Részletesebben

A Főosztály dolgozói:

A Főosztály dolgozói: NÓGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Cím: 3100 Salgótarján, Zemlinszky R. út 9 Levelezési cím: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36 3100 Salgótarján, Pf: 265. Telefon: 06 (32) 620-756

Részletesebben

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére

. NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére . NAPIREND Előterjesztés Salföld Község képviselő-testület 2015. március 31-i ülésére Tárgy: Gázló Környezet- és Természetvédő Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fábián Gusztáv polgármester Előkészítette:

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2015. június 24.-ei ülésére Nyílt ülésen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2014. december 18-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/314-6/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Megállapodás közös önkormányzati hivatal létrehozásáról

Megállapodás közös önkormányzati hivatal létrehozásáról Megállapodás közös önkormányzati hivatal létrehozásáról amely létrejött egyrészről - Bárna Község Önkormányzat 3126 Bárna, Petőfi út 23., képviseli Tóth Károlyné polgármester, - Mátraszele Község Önkormányzat

Részletesebben

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2014. (XI. 20.) rendelete

Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének.../2014. (XI. 20.) rendelete Gomba Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2217 Gomba, Bajcsy-Zs. u. 2. 2. napirendi pont előterjesztésének melléklete Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének../2014. (XI. 20.) rendelete

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. október 4-én (péntek) 11.05 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről.

Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. október 4-én (péntek) 11.05 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Szám: 1/1-173/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. október 4-én (péntek) 11.05 órai kezdettel megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Az ülés helye:

Részletesebben

CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete

CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete CSANÁDPALOTA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK./... (..) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011. (IV. 14.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei

A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei A járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a települési önkormányzatok együttműködésének lehetőségei dr. Pilz Tamás Főosztályvezető Területi Közigazgatás-fejlesztési Főosztály A járási (fővárosi kerületi)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére

ELŐTERJESZTÉS. A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére 5. NAPIREND Ügyiratszám: 4/579/2012. ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2012. február 17-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: A szociális és gyermekvédelmi igazgatásról

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET Gazdasági és közlekedési miniszter TERVEZET az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007 (VI. 13.) Korm.

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről J E G Y Z Ő K Ö N Y V Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 9-i rendkívüli, nyílt üléséről Az ülés helye: Az ülés időpontja: Csabdi Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal ülésterme

Részletesebben

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása

A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.18.) rendelet módosítása Az előterjesztés száma: 128/2015. A rendelet tervezet elfogadásához minősített többség szükséges! Decs Nagyközség Képviselő-testületének 2015. június 24-én, 18-órakor megtartandó ülésére A szociális ellátások

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Somlójenő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 8478 Somlójenő, Petőfi u. 99. Szám: Svh/61-1/2015. Készült: J E G Y Z Ő K Ö N Y V Somlójenő Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 2015. február

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. 2015. október 28-i RENDES ülésére A NAPIREND SORSZÁMA: 2. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának felülvizsgálata E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS mely létrejött Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól (továbbiakban: Mötv) szóló 2011. évi CLXXXIX. évi törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 28-i ülésére Tárgy: Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális,

Részletesebben

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete

Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete Bodajk Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (VIII. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére Budapest Főváros I. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 212/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. november 07-ei ülésére Tárgy: Intézmények átfogó tevékenységéről, intézményvezetők

Részletesebben

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6.

SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Tárgy: Gyermekvédelmi szakellátási intézményi társulás létrehozása Mell.: 1 db társulási megállapodás tervezet Szentes Város Önkormányzata Helyben

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben