Hajózás Jól vizsgázott a folyami információs szolgáltatások rendszere

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hajózás Jól vizsgázott a folyami információs szolgáltatások rendszere"

Átírás

1 Közlekedési hatóság Interjú Schváb Viktor Györggyel, az NKH elnökhelyettesével 3 Hajózás Jól vizsgázott a folyami információs szolgáltatások rendszere 4 Nemzeti stratégia Szûcs Lajos, az NFM fõosztályvezetõje nyilatkozott lapunknak február 27. XXI. évfolyam, 4. szám Fõszerkesztõ: Kiss Pál Tárgyalás a Volánátalakulásról A szakszervezetek bevonásával egyeztetett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (MNV) a Volán-portfólió átalakításának elõrehaladása kapcsán. Az egyeztetés központi kérdései az állami tulajdonban lévõ Volán-társaságok részvényeinek apportálása, valamint a társaságok bérfejlesztési lehetõségei voltak. Az MNV Zrt. a jelenleginél hatékonyabb struktúra megteremtéséhez szükséges új irányok kijelölésében számít a szakszervezetek aktív közremûködésére. A szakszervezetekkel történõ egyeztetéseket Fónagy János (képünkön) államtitkárkormánybiztos támogatásával még 2012-ben Márton Péter akkori társasági portfólióért felelõs fõigazgató (2012. december 19-tõl vezérigazgató) kezdeményezte annak érdekében, hogy a jelentõs szakmai tapasztalatokkal bíró szakszervezetek képviselve a munkavállalói érdekeket operatívan bekapcsolódjanak a munkába és javaslataikkal segítsék a strukturális átalakítás zökkenõmentes lebonyolítását. Simon Zoltán társaságokért felelõs igazgató hangsúlyozta: az átalakítás célja a Volán-társaságok likviditási problémáinak kezelése, a hosszútávon fenntartható, hatékony mûködés kialakítása, a versenyképesség növelése, valamint a hosszútávon motivált kollektíva kialakítása. Amennyiben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban évre ajánlás születik az állami és közalkalmazotti szektorban dolgozók jövedelmének rendezésérõl, abban az esetben az MNV Zrt. is egyetért azzal, hogy a Volánok vezetõi is tárgyalásokat kezdjenek a munkavállalói oldallal. Átalakuló MÁV Csoport Áprilistól jöhet a holdingstruktúra A bankokkal való egyeztetések lezárásától függ, hogy áprilistól már új struktúrában mûködhetnek-e a fõ MÁV-cégek mondta el Dávid Ilona, a MÁV elnökvezérigazgatója február 18-án a társaság székházában egy sajtó-háttérbeszélgetésen. A Nemzeti Vasúti Pályamûködtetõ (NVP) mellett a MÁV-TRAKCIÓ és MÁV-GÉPÉSZET (szinte) teljes állománya is április elsejétõl kerülne át a MÁV-START-hoz. Az NVP Zrt. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (MNV) tulajdonában álló társaságként került bejegyzésre. A tervek szerint e tiszta profilú társaság ezer pályavasúti dolgozót venne át a MÁV-tól vagyis a teljes forgalomirányítást és pályafenntartást, a cég pénzügyi mozgásterét egy 35 milliárd forintos kötvénykibocsátással teremtenék meg. Az indulás pillanatában a cég tulajdonjoga az MNV-tõl a MÁV-hoz kerül át, ezzel létrejön egy holdingszervezet, amelynek központja, a MÁV Szolgáltató Központ vasúti alaptevékenységet nem, csupán egyes kiegészítõ tevékenységeket végezne (humán, jog, beszerzés, könyvelés) a leányvállalatok helyett. Noha korábban úgy tûnt, hogy az Európai Bizottság és az Európa Parlament keresztülveri a tagállamokon az önálló pályavasúti szakcégek létrehozását, most inkább az valószínûsíthetõ, hogy a holdingcégek is megmaradhatnak a rendkívül erõs német és francia lobbinak köszönhetõen, amelyeken belül a pályavasút önálló társaság lehet. A MÁV-TRAKCIÓ és MÁV-GÉPÉSZET kiürítve, némi profilváltással középtávon is megmaradhat, elõbbi a gördülõeszközflotta kezelõje lehet, utóbbi pedig a készletgazdálkodást felügyelheti. A szinergiák kihasználását, egységes folyamat és szervezet kialakítását, a végrehajtó szolgálati egységek összevonását is tartalmazó komplex intézkedéscsomagtól 8 milliárd forintos eredményjavulást vár a menedzsment, aminek Pál László, Ungvári Csaba, Dávid Ilona és Bádonfainé Szikszay Erzsébet köszönhetõen a 2011-es 159 milliárdról 2016-ra 142 milliárd forintra csökkenhet a személyszállítás költségtérítési igénye mondta el Ungvári Csaba, a MÁV-START vezérigazgatója. Bádonfainé Szikszay Erzsébet, a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese a MÁV Csoport évi elõzetes eredményeit ismertette. A zárólétszám csoportszinten fõ volt ben, szemben a 2011-es fõvel, ami 115 fõs csökkenésnek felel meg. A fluktuáció ennek ellenére nem volt kicsi: 2012-ben a felsõvezeték-karbantartást 600 fõvel, valamint a mûszaki tervezést (MÁVTI) 100 fõvel visszaszervezték a MÁV Zrt.-be (így annak létszáma rõl re nõtt), vagyis csaknem 800 fõvel csökkent a vasutasok száma 2012-ben, amibõl jelentõs részt képvisel a központi állomány vezetõi, tanácsadói létszámának drasztikus csökkentése. A MÁV Zrt. árbevétele ben 166 milliárd forint volt, szemben a 2011-es 173 milliárddal. Jelentõsen változott a közszolgáltatási költségtérítés mértéke, 21 milliárdról 67 milliárdra nõtt, így hoszszú évek után 2012 volt az elsõ év, amikor a társaságnak nem kellett új mûködési hitelt felvennie. Noha az üzleti eredmény nulla körül várható, a pénzügyi és adózás elõtt eredmény azonban 8 milliárdos mínuszt mutat többek között azért, mert a MÁV részben önerõbõl 54 milliárd forinttal csökkentette az adósságállományát 156 milliárdra. A MÁV-START gazdálkodása 2012-ben is kiegyensúlyozott volt, árbevétele 73 milliárd forint lett (1 milliárdos növekedés), költségtérítése 155 milliárd forint volt (3 milliárdos csökkenés), üzleti és adózás elõtti eredménye 3 milliárd forint lehet, nullás pénzügyi eredmény mellett. A MÁV-TRAKCIÓ 70 milliárdos árbevétel mellett, 66 milliárd forintos adósságállományt kezelve 4 milliárdos üzleti, 2 milliárdos adózás elõtti, mínusz 2 milliárdos pénzügyi eredményt ért el, adósságszolgálata 7 milliárd forint volt. A MÁV-GÉPÉSZET 42 milliárdos árbevétel mellett nullszaldós eredményeket hozott, adósságállománya alig 3 milliárd forint. A komoly szervezeti átalakítások ellenére 2013-nak elfogadott üzleti tervvel vághat neki a MÁV Csoport, ez számos olyan beruházás, felújítás fedezetét tartalmazza, amit évek óta tologat maga elõtt a társaság. A cégvezetés reményei szerint a kormány napokon belül rábólint a 42 darab négyrészes FLIRT motorvonat beszerzésére, ami után a brüsszeli jóváhagyás szinte csak formalitás lenne. Az IC+-vagon is elkészül idén, a fényezés már kész, a vagonok berendezése megkezdõdött. Hét hónap alatt 735 vagont és motorvonatot szerelnek fel wifi-routerrel, így az InterCity-járatok mindegyikén, valamint a korszerû elõvárosi motorvonatokon év végére elérhetõ lesz ez a kényelmi szolgáltatás. Folytatódik a személykocsik emeltszintû fõjavítása, idén 800 millió forintból 200 vagonon végeznek kárpités belsõburkolat-cserét javítva ezzel a jármûvek takaríthatóságát is. A MÁV-START vezérigazgatójának reménye szerint idén talán megkezdõdik a CAF kocsik nagyjavítása. A MÁV Zrt. aktívan lobbizik azért, hogy a KÖZOP as maradványösszegei terhére 100%-os támogatási intenzitással további projekteket indíthasson. Az esztergomi vonal villamosítására és további fejlesztésére 11,2 milliárdot, hét vasúti híd felújítására, átépítésére 11,5 milliárdot, a szobi és a Cegléd Szolnok vonal állomásfejlesztésére 10,2 milliárdot, a 80-as vonal pályafelújításaira 11,2 milliárdot, vasúti pályakarbantartó nagygépek beszerzésére 8,1 milliárdot, a as idõszak projektjeinek elõkészítésére 3,5 milliárdot, informatikai fejlesztésekre 6,3 milliárdot kérnek. Andó Gergely

2 2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 27. Kevés a hibrid A brit Ricardo-AEA tanulmánya szerint az európai tagállamok 2020-ra képtelenek lesznek az elõírt, kilométerenként 95 gramm szén-dioxid-kibocsátást teljesíteni. A 2025-re tervezett 70 gramm/kilométeres szintet csak úgy lehetne elérni, ha addigra minden második eladott jármû hibrid vagy elektromos lenne Európában. A zöldek 60 gramm/kilométeres kibocsátást tartanák elfogadhatónak, ehhez azonban a kocsik 24 százalékának elektromosnak kellene lennie. Ez kissé túlzott vágynak tûnik ahhoz képest, hogy napjainkban az unió tagállamaiban eladott kocsik mindössze egy százaléka hibrid és 0,1 százaléka elektromos. Légi fúzió A világ legnagyobb légitársasága jöhet létre hamarosan az American Airlines és a US Airways fúziójából. A két vállalat együtt 1530 repülõvel rendelkezik és 6428 járatot üzemeltet. Éves forgalmuk 38,7 milliárd dollár volt tavaly, ez a magyar össztermék (GDP) csaknem 30 százalékával egyenlõ, és ha nem is sokkal, de megelõznék ezzel a United Airlinest és a Delta Air Linest. A részvénycserés egybeolvadástól évi 1,2 milliárd dolláros megtakarítás remélhetõ, de az ügyletben elõbb a bíróság hozzájárulását és a versenyhatóság engedélyét is be kell szerezni. Új olasz buszok Az Iveco tulajdonában lévõ Irisbus és a torinói közlekedési vállalat, a Gruppo Torinese Transporti (GTT) 182 autóbusz megrendelésérõl írt alá megállapodást. Az elsõ 4 Citelist és Crosswayt ünnepélyes keretek között adták át a GTT-nek, az olasz közlekedési szektor egyik vezetõ vállalatának. Az együttmûködés keretében az Iveco 96 darab 12 méteres hosszúságú dízelmotoros Citelis, valamint 86 darab 12, illetve 10,7 méter hosszú Crossway LE szállítását vállalta. Szerzõdésbontás A román kormány felbontaná az észak-erdélyi autópálya építésére vonatkozó szerzõdést az amerikai Bechtel vállalattal. A Brassó Segesvár Marosvásárhely Kolozsvár Nagyvárad Bors nyomvonalon haladó, 415 kilométer hosszú autópálya megépítésére ban kötöttek szerzõdést, de eddig csak 52 kilométer készült el a Kolozs megyei Gyalu és Aranyosgyéres között, valamint folyamatban van a Bihar megyei Bors és Berettyószéplak közötti szakasz építése. A kormány eddig 1,4 milliárd eurót fizetett a vállalatnak, a Bors Berettyószéplak szakasz befejezése pedig további 250 millió euróba kerülne, de erre nincs fedezet a román állami költségvetésben. FLAVIA program Intermodális stratégiára van szükség A személyes kapcsolatok és közvetlen tapasztalatcsere jelentõsége az informatika és a kommunikáció fejlõdése ellenére sem csökken, ezért is lehet hasznos az Európai Unió által finanszírozott FLAVIA program, amely a német-román tengely hét országában fûzné szorosabbra a kapcsolatrendszert, javítva fõleg a vasúti és belvízi árufuvarozás színvonalát. A BILK Kombiterminálon február 14-én írták alá az intermodális terminálok szövetségének együttmûködési megállapodását. A FLAVIA program dedikált célja az intermodális szállítási logisztika javítása. Ennek egyik pilléreként szövetségbe tömörítették az intermodális terminálokat és azok fõbb igénybevevõit vagy azok szakmai szervezeteit. Fullér István, a BILK Kombiterminál Zrt. vezérigazgatója üdvözölte a kezdeményezést, hiszen a terminálok egymással nem, csupán a hajótársaságokkal, szállítmányozókkal, vasúti operátorokkal vannak kapcsolatban. Fullér István szerint a kombinált fuvarozásnak van jövõje, még ha sokan ellene is dolgoznak, és több fronton is tapasztalható a leépülése. A vezérigazgató szerint a terminálok többletérték-termelõ helyek, ahol komplex szolgáltatások nyújtására kell készen állni, sõt a terminálüzemeltetés egyfajta közszolgáltatás, ahol van igény az állami szerepvállalásra nemcsak a beruházások, hanem a mûködtetés területén is. Jó lenne, ha volna intermodális stratégia, de nincs tette hozzá Fullér István, aki azt kérte, hogy a terminálok bemutatkozása a FLAVIA program keretében ne legyen belterjes. A terminálok nem egymástól kapnak forgalmat, a cél az, hogy a hajósokat, szállítmányozókat, árukibocsátókat közvetlenül érjék el és érveljenek nekik a kombinált szállítás elõnyei, lehetõségei mellett. Ilyen-olyan árufuvarozási folyosóból volt már tucatnyi, ezek zömében abban tértek el egymás- Gebrüder Weiss Az utánpótlásra nagy hangsúlyt kell fektetni! Heidegunde Senger-Weiss, a Gebrüder Weiss felügyelõbizottságának elnöke tapasztalatairól adott interjút a Verkehr címû lapnak, aminek kivonatát az alábbiakban olvashatják. Constanta Új vezérigazgató a kikötõ élén A Constantai Kikötõ (azaz a constantai székhelyû Tengeri Kikötõk Kezelõje Rt.) új vezérigazgatója prof. dr. Lucian Balut. A kinevezés elõzményei közé tartozik, hogy a román kormány és az IMF közti megállapodás alapján a Constantai Kikötõ is áttér a privát menedzsmentre. A Pricewaterhouse Coopers által végzett válogatás során több ezer román, holland, német és francia pályázó közül választották ki a 2012 októberében kinevezett igazgatótanács tagjait, majd az új grémium tagjai közül prof. dr. Lucian Balutot február 13-án kinevezték vezérigazgatónak Az 1952-ben született Lucian Balut elismert hajózási szakember, doktori címét a mérnöki elektronika területén szerezte. A constantai Az üzemeltetést is támogatni kellene átlátható, attraktív módon. tól, hogy az elõzõbõl kimaradt útvonalakat is belobbizták az újba, ám tényleges kockázatvállalás nélkül üzletileg nem lehet egyrõl a kettõre jutni ezen a piacon sem. (A Ro-La megszûnése is részben a kockázatvállalás hiányára vezethetõ viszsza.) Fullér István arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházástámogatás kétélû fegyver: az új eszközök amortizációját és üzemeltetési költségét ki kell termelni, ez azonban nem mindig könnyû, ezért az üzemeltetést is támogatni kellene átlátható, attraktív módon. A FLAVIA projekt magyarországi koordinátora a Magyar Logisztikai Egyesület és a Hungarokombi, de egyre nagyobb szerepet vállal benne a BILK Kombiterminál és az MLSZKSZ is. A FLAVIA keretében tapasztalatcsere és találkozók mellett beruházás-elõkészítésre is van mód, feltárva a szûk keresztmetszeteket, javaslatot téve azok felszámolására. A résztvevõk közös közép-kelet-európai intermodális stratégia és akcióterv kidolgozását is célul tûzték ki, valamint nagy hangsúlyt fektetnének a tájékoztatásra és kommunikációra, minél több potenciális megbízóhoz eljutva. A FLAVIA angol nyelvû honlapja a címen érhetõ el. A. G. Heidegunde Senger-Weiss meggyõzõdése, hogy az osztrák intermodális fuvarozás messze jobb a többi EU-s országénál. Az alap mindig az egyes fuvarozási ágak közötti jó együttmûködés. Senger-Weiss úttörõ jelenségnek számított 1968-ban, pályája kezdetén, hiszen évtizedekig õ volt az egyetlen nõi cégvezetõ a szállítmányozási szakmában. A férjével együtt 36 éven át vezette a családi vállalkozást, és a Gebrüder Weiss neve ma már nem csak Ausztriában ismert. Csak az lehet sikeres, aki keményen dolgozik, és nem ül a babérjain véli az öntudatos asszony. A legfontosabb, hogy hosszú távra elõre kell tudni gondolkodni. A férjével 1968-ban vette át a cég vezetését, és akkor még csak egy telephelyük volt Ausztrián kívül, Hamburgban. Most bõven száz fölött tartanak, csak Kínában 17 lerakatot üzemeltetnek. Az utóbbi tíz év szerves növekedése és a saját tõke jó aránya az üzletasszony szerint továbbra is biztosítja a cég sikeres jövõjét. A Gebrüder Weiss nagy hangsúlyt fektet a szakmai és a továbbképzésekre. A gazdasági egyetemen frissen végzett diplomások régebben elsõ körben mindig a bankoknál helyezkedtek el, aztán az iparban, és csak az utolsó választásuk volt a közlekedési ágazat. De ez idõközben megváltozott, és sok jól képzett szakember került be a logisztika vérkeringésébe. Furcsa módon Heidegunde Senger-Weiss nem támogatja, hogy elõírják a felügyelõbizottság nõi tagjainak számát. Ezt azzal indokolja, hogy nem holmi szabályozás, hanem a saját érdemei és teljesítménye miatt szeretne bármilyen funkciót betölteni. Büszke rá, hogy noha mindig is teljes állásban dolgozott, három gyermeket bocsátott útra. Két fiuk a cég vezetésében dolgozik, lányuk pedig ügyvédként. Járdán Eszter Hajózási Egyetem professzora, kétszer volt a Hajózási Elektromechanikai Kar dékánja. Az új vezérigazgatónak 90 nap áll rendelkezésére, hogy a menedzsmenttervet bemutassa, így sajnos a Budapesten szervezett 7. Constantai Kikötõ Napján személyesen nem gratulálhatunk a kinevezéshez. Lapzártakori információink szerint George Gabriel Visan kereskedelmi igazgató vezeti a kikötõi küldöttséget. A konferencián jelen lesz a részvénytársaság igazgatótanácsának egy tagja is: Viorel Panait, aki a COMVEX Rt. elnökvezérigazgatójaként tart elõadást. Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Lapigazgató: Bándy Zsolt Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin Hírszerkesztõ: Andó Gergely Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelõs kiadó: Kiss Pál Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna Cím: H-1132 Budapest, Alig utca 14. Telefon: ; ; Fax: mk@magyarkozlekedes.hu Lapterv: Thuróczy Gábor Absolutone Kft. Stúdió: Sprint Kft. Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: ) További információ 06 (80) ; hirlapelofizetes@posta.hu Elõfizetési díj: egy évre Ft Kiadói elõfizetés: , Hegyi Krisztina Index: HU ISSN A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó Sajtófigyelõnk: 710. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.

3 2013. február 27. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3 Schváb Viktor György, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese Jobb, szakszerûbb és ésszerûbb közlekedést! Közutas családban, mérnökök között nõtt fel, így nagyon nem is lehetett belõle más, mint mûszaki ember. Viszonylag sima karrierív. Jelenlegi munkahelyén, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnökhelyetteseként a hivatal stratégiai irányalkotója, az EU-s projektek felügyelõje, a beszerzések irányítója. A 32 éves Schváb Viktor György szerint sorsdöntõ év lesz Nagy képzelõerõ kell ahhoz, hogy elhiggyük, gyerekkorában azt mondta az édesanyjának: mama, én stratégiai vezetõ akarok lenni. De akkor mi akart lenni? Mérnök. Mindig is ez vonzott, és egyáltalán nem akartam elkerülni a sorsomat. (Édesanyám orvos volt, hogy a kérdésre is feleljek. Õ azt szerette volna ) Igazi közutas családban nõttem fel, édesapám építõmérnökként dolgozott, és már gyerekként is nagyon tetszett a munkája. Ráadásul a családi nyaralások során is mérnökök között voltam, mivel a szüleim barátai is ezen a pályán mozogtak. A testvérem szintén építõmérnök Szóval nem is akartam más lenni. Tulajdonképpen középiskolás korom óta ez érdekelt, pláne hogy a mára megszûnt, de a maga korában híres Kvassay Jenõ Közlekedésépítõ Szakközépiskolába jártam. Nem is volt kérdés, hogy az egyetemen is ilyen szakra jelentkezzek. Már az egyetem alatt is dolgoztam a szakmában, mígnem 2006-ban egy állásinterjút követõen az állami szférába, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt.- be kerültem. Emellett számos szakmai és társadalmi szervezetnek segítettem a munkáját, többek között évek óta vagyok az Országos Balesetmegelõzési Bizottság szakértõje. Kedvenc témám a biztonságos közlekedésre való nevelés. Az NKH-ban új feladatok vártak, örömmel mondtam igent a felkérésre. Tavaly igazoltam a hatósághoz. Mit takar a stratégiai elnökhelyettes pozíció? Az NKH stratégiai koncepcióján olyan hosszú távú intézkedéseket értünk, amelyek segítik a célkitûzéseink megvalósítását, a problémák megoldását. Jelenleg ez kettõs irányultságú. Az egyik a hatóság ügyfeleinek minél teljesebb körû kiszolgálása, a másik a hatóság szervezetének alakítására tett javaslatok, amelyek az optimális mûködést segítik elõ. A közlekedés számtalan ágában nagyok a változások, amelyekre jól felkészült munkatársakkal reagálnunk kell. Azért dolgozunk, hogy a közlekedés egésze jobb, rendezettebb, szakszerûbb és ésszerûbb legyen. Amikor a magyar közlekedés ügyérõl beszélünk, arra keressük a választ, hogy maga a rendszer miként tud megfelelni a társadalmi és gazdasági elvárásoknak. Nagyjából ezeknek az irányoknak a meghatározása a dolga egy stratégiával foglalkozó vezetõnek és munkatársainak. Drasztikusan csökken egyes szakhatósági engedélyek kiadási ideje, a korábbi hatvan nap helyett harminc alatt kell elbírálni egy ügyet. Erre milyen stratégiája van? A rendelet alkalmazása óriási feladat, hiszen a korábbi idõ felezõdött, a kiemelt üggyé nyilvánított esetekben harminc nap lett. Komoly logisztikát kíván az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivataltól, hogy adott esetben akár negyven helyre a mentõktõl a tûzoltókig, a földhivataltól a katasztrófavédelemig elküldött tervcsomagot a visszaérkezése után ilyen rövid idõ alatt véleményezzék, és elfogadható határozat szülessen. Ez egyfelõl nehézség, hiszen a korábban mûködõ rendszert felül kellett írni, másfelõl üdvözlendõ, hiszen az NKH így a gyakorlatban demonstrálja, hogy elmozdult a szolgáltatói hatóság státusa felé. Ez mennyiben növeli a hibázás lehetõségét? Elképzelhetõ, hogy a szakmaiság elve sérül a gyorsaság miatt? Az NKH semmilyen körülmények között nem engedheti meg, hogy például a gyorsaság miatt balesetveszélyes határozatot hozzon. Ebben nincs kompromisszum! Egy mérnöki létesítménynek olyannak kell lennie, hogy ott évtizedek múlva is elférjen a szállító jármû, és az utasokat ne veszélyeztesse semmi. Hosszútávon gondolkozunk, rossz vagy akár csak felületes engedélyt sem engedhetünk ki a kezünkbõl! Tartható a harmincnapos határidõ? A koncepció lényege, hogy a dokumentáció majdan digitális formában is leadható legyen a társhatóságoknak. Ez azonban nem elég, még hatékonyabb munkára van szükség, az eddiginél is jobban együtt kell mûködniük az érintetteknek. Melyek az NKH stratégiai alapvetései 2013-ban? A közelmúlt példái mutatták meg, hogy mennyire fontos a veszély-, illetve katasztrófahelyzetek azonnali kezelése, az ilyen szituációkban nyújtott hatósági eljárások gyorsasága. Az NKH stratégiájában szerepel egy új, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttmûködésben kialakított egységes ügyeleti figyelõrendszer létrehozása. A hatóságnál jelenleg is jól mûködik az ügyeleti rendszer a légügyi területen és a vízi utakra, ráadásul stratégiai partnerével, az RSOE-vel együttmûködve egy új információs és kommunikációs rendszert, a folyami információs szolgáltatásokat, az RIS-t mûködteti és alkalmazza. Ennek elõnyét egy olyan gyakorlati példán érzékeltetném, amikor a hatóság online juthat információhoz a Dunán történtekrõl. A folyami hajókon mûködõ információs rendszerrel, a hajóazonosító berendezés segítségével élõben követhetõ, hogy milyen hajó lépett be Magyarországra, szállít-e veszélyes anyagot, helyesen adta-e meg a méretadatait. Itt fontos megjegyezni, hogy 2011 és 2012 folyamán az NKH több mint 140 állami tulajdonú hajóazonosító készüléket adott használatba kormányzati szervek és magánvállalkozások részére pályázati úton. Az eszközök európai uniós támogatással, az NFM, az NKH, az RSOE és a hajósgazdák összefogásával kerültek beszerzésre és telepítésre, és az NKH vagyonkezelése alatt állnak. Ez komoly hatású elõrelépés. Ugyancsak stratégiai fontosságú a közlekedésbiztonság, a baleset-megelõzés, és beszélhetünk a biztonságot szolgáló infrastruktúra- és a közlekedésfejlesztés kérdéseirõl is. Ehhez kapcsolódik a hazai tervezõi és mérnöki piac védelme, a biztonságosabb közlekedésre nevelés feladatainak megoldása, valamint a gépjármûvezetõ-képzés rendszerének megújítása. Ezek a témák sokat szerepelnek a szakmai sajtóban, így ezt most nem fejteném ki. Amennyiben esemény történik, mi a menetrend? Szakembereink, akik állandó ügyeleti szolgálatban vannak, eldöntik, hogy az adott veszélyhelyzetben szükség van-e hatósági közremûködésre. Ez az elsõ. A hajózásnál ez élesen körülhatárolható. Például az NKHnak van arra jogosultsága, hogy biztonsági szempontból adott esetben eldöntse: a hajó hol és milyen feltételek mellett köthet ki, illetve a Hajózási Hatóság rendelhet el szükség esetén részleges vagy teljes hajózási zárlatot, amennyiben azt a személyek vagy a természetes és épített környezet védelme megköveteli. A katasztrófa elhárítása is csak ezután kezdõdhet, ami viszont már szakhatósági feladat. A Projektkoordinációs Fõosztály felállításával új terület felé nyitott az NKH. Itt mi a prioritás? A megfelelõ szakemberekkel a megfelelõ hatékonyság elérése az EU-s projektekben. A cél egyértelmûen az, hogy részt tudjunk venni a különbözõ pályázatokon, és ehhez megfelelõ szervezetet alakítsunk ki. Az Európai Unió támogatásával indult Magyary-program sikeressége bizonyította, hogy képesek vagyunk az EU-s forrásokkal hatékonyan élni ra tovább bõvült az interneten intézhetõ hatósági eljárások köre, és egyszerûsödött több jármûigazgatási eljárás is. A jármû tulajdonjogában történt változásról a régi tulajdonos már az interneten is bejelentést tehet. A Magyary-program és egyéb EU-s programok keretében történt informatikai fejlesztés nyomán a késõbbiekben ennél merészebb változásokat is tervezünk. Milyen EU-s pályázatokon indul a hatóság 2013-ban? A Duna vízügyi feltérképezése az egyik projektünk, a folyó ugyanis folyamatosan változik, a régi térképek sok esetben már elavultak. Pályázunk az Ügyfélkapu továbbfejlesztésére is, az ügymenet további modernizálása érdekében. A legnagyobb projekt egy új technológia csatasorba állítása lesz. Ez többek között a kamionok menet közbeni tengelysúlymérését, a sebesség ellenõrzését biztosítja. A közutakon elhelyezett automata tesztállomások országos kiépítésével jelentõsen megnõne a forgalomban szabálytanul résztvevõk kiszûrésének lehetõsége. A korszerû fejlesztési eredményeket naprakészen alkalmazó közlekedési projektek elvezethetnek a biztonság növeléséhez, a meglévõ infrastruktúrák hatékony védelméhez. A technika magyarországi alkalmazása, illetve meghonosítása élvezi a kormányzat támogatását is, ezzel együtt éveken átívelõ projekt lesz. Pillanatnyilag a megvalósíthatósági tanulmány indításánál tartunk. Szándékaink szerint még ebben a ciklusban megkötjük a szerzõdést, a program 2015-ben futhat ki. Egy másik területet is szeretnék megemlíteni. A Nemzetközi Fõosztály feladata annyiban szintén köthetõ az EU-hoz, hogy nyitnia kell más országok szaktárcái felé, továbbá el kell látnia az NKH képviseletét az európai és ENSZ szakmai szervezetekben. Az a cél, hogy ott legyünk, ahol az európai fejlesztésekrõl döntenek, hiszen a közvetlen információk biztosítják a szakmai beleszólás lehetõségét. Márciustól a Piacfelügyeleti és Minõségbiztosítási Fõosztályhoz fordulhatnak panasszal azok az utasok, akik elégedetlenek az adott busztársaság szolgáltatásaival. Ön szerint a változás után rohamra kell számítaniuk? Rohamra, panaszáradatra talán nem, de komoly munkára igen. A fõosztály megalakításától azt várjuk, hogy az EU-s elvárásoknak megfelelõen mûködjön. A panaszok elbírálása nagy feladat, hiszen az országban nagyjából 1700 társaság foglalkozik buszos személyszállítással. Ebben benne vannak a nagyvárosi szolgáltatók, de a csupán egyetlen busszal üzemelõ kisvállalkozások is. Amennyiben a szolgáltatás színvonala vagy bármilyen más sérelem miatt panasszal él az utas, elsõ fokon a társasághoz kell fordulnia. Ha az ott kapott válasz, indoklás számára nem kielégítõ, akkor fordulhat másodfokon az NKH fõosztályához. A feladat színvonalas ellátása az NKH ügyfélbarát, szolgáltatói szemléletét fogja bizonyítani. S. V. A.

4 4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 27. Forráselõleg Kéthavi mûszaki érvényesítõ matricára és környezetvédelmi plakettre biztosít forráselõleget a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH). A Fõvárosi Közlekedési Felügyelõség és az illetékességébe tartozó vizsgálóállomások ügyfeleinek maradéktalan kiszolgálása érdekében megtett lépéssel várhatóan elkerülhetõk lesznek a jelzett címkék és plakettek hiányából fakadó fennakadások. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közös döntése nyomán létrejött segítségnyújtás minden szempontból egyedi, célja a lakosság mûszaki vizsgáztatási igényeinek gyors kielégítése, az esetleges kényelmetlenségek megelõzése. A vizsgálatok díját és a bevétel megosztását szabályozó rendelet értelmében a mûszaki és közlekedésbiztonsági vizsgálatra vonatkozó díj 80%-a, a környezetvédelmi ellenõrzés 20%-a a közlekedési hatóságot illeti meg. A díjakat az NKH mindenkori befizetési kötelezettségének teljesítésével utalja át a költségvetésbe, a költségvetési törvény által meghatározott mértékben. Az NKH által a költségvetés számára eljuttatott forrásokból a kormányhivatalok finanszírozzák a közigazgatási szempontból általuk irányított közlekedési felügyelõségek személyi és dologi kiadásait. A rendszer az elmúlt években megfelelõen mûködött, de a jelenlegi helyzet tükrében az NKH megvizsgálja a megoldási lehetõségeket, és indokolt esetben javaslatot tesz a szükséges módosításokra, korszerûsítésekre. KRESZ-vizsga A Magyarországon élõ, dolgozó, ám a magyar nyelvet nem beszélõ emberek mostantól már angolul, németül és románul is letehetik a KRESZ-vizsgát A és B kategóriában egyaránt a Számítógépes Elméleti Vizsga (SZEV) rendszer fejlesztésének köszönhetõen. Jelentõsen megkönnyíti a külföldiek helyzetét, hogy tolmács nélkül, saját anyanyelvükön tehetnek vizsgát közlekedési alapismeretek elméleti vizsgatárgyból február közepétõl. Az idegen nyelvû SZEV rendszer áprilisi bevezetésekor elsõként román nyelven lehetett vizsgázni közlekedési alapismeretekbõl a B kategóriás, azaz személygépkocsi vezetésére szóló jogosítvány megszerzéséhez. A Nemzeti Közlekedési Hatóság által kialakított rendszer azóta folyamatosan bõvült: németül és angolul eddig csak az A kategóriás (motorkerékpár) jogosítványhoz szükséges vizsgát lehetett letenni. Mostantól viszont az A kategória a román, a B pedig az angol és német nyelvvel bõvült. A program kezelése egyértelmû és azonos a magyar nyelvû változattal. A lehetõség minden engedélyezett vizsgahelyen rendelkezésre áll, és a magyar vizsgával azonos módon lehet rá jelentkezni. Folyami információs szolgáltatások Jól vizsgázott a rendszer A folyami információs szolgáltatások (RIS) magyarországi rendszerérõl tartott sajtótájékoztatót Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára, valamint Gyõri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke. A Magyarországon csaknem másfél éve bevezetett folyami információs szolgáltatások rendszere (PannonRIS) jól vizsgázott. Az RIS eszközök jelentõs mértékben hozzájárulnak a vízi közlekedés biztonságához és a természetes környezet védelméhez. A rendszer mûködése alatt úgynevezett hajóütközésbõl származó esemény nem történt. A Dunán keletkezõ környezetszennyezési eseményeket a rendszer idõben észlelte, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság az együttmûködõ szervezetekkel ezeket idõben elhárította. Kiváló példa, hogy tavaly Dunaföldvárnál egy tankhajó zátonyra futásakor a rendszer mûködésének köszönhetõen idõben és megfelelõ szakszerûséggel tudták kezelni a kialakult helyzetet. Magyarország jó úton halad. A magyar közlekedési ágazat egészét érintõ, dinamikus döntések sora jellemzi a 2012-es esztendõ közlekedési szakpolitikai mérlegét mondta Schváb Zoltán. Az európai közlekedésbiztonsági irányvonalakra építõ hazai programok nyomán a közlekedési ágazat legjobb szakembereinek bevonásával egy átgondolt és szisztematikus munka valósul meg. Ennek megfelelõen a kormányzati intézkedések a közlekedõk, a jármûvek és az infrastruktúra viszonyrendszerében a biztonság fokozott erõsítését tûzték ki célul ben a Duna magyarországi szaka- A kormányzati intézkedések a biztonság fokozott erõsítését tûzték ki célul. szán mintegy 1,2 millió tonna veszélyes árut szállítottak hajókon, és több tízezer turista érkezett hazánkba a modern szállodahajókon. Ezen felül több millió tonna árut rakodtak magyarországi kikötõkben, és szintén több tízezer személyt mozgattak termes személyhajók és kompok. Ezek igen jelentõs számok, amelyek bizonyítják, hogy Magyarország kormányának, az államigazgatási és a piaci szereplõknek, illetve a civil szervezeteknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a Dunára mint nemzetközi vízi útra. A folyami információs szolgáltatások olyan harmonizált információs szolgáltatások, amelyek a belvízi hajózás forgalom- és közlekedésirányítását támogatják. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Misztérium, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) együttmûködése keretében kerül sor a PannonRIS rendszer folyamatos fejlesztésére és üzemeltetésére. A kapcsolódó NFM miniszteri rendelet az AIS (nyomkövetõ) készülékek kötelezõ használatát írja elõ a hajósok részére. Így már nem közlekedhet Magyarország területén olyan, veszélyes árut szállító úszólétesítmény, amelyen ne lenne felszerelve és bekapcsolt állapotban a nyomkövetõ eszköz, illetve pontosan követhetõ a kiemelt turisztikai jelentõséggel bíró szállodahajók forgalma. A magyar hajótulajdonosoknak és -üzemeltetõknek az IRIS Europe II TEN-T projekt keretében felerészben magyar kormányzati, felerészben EU-s forrásból sor került 150 Inland AIS transzponder beszerzésére. A beszerzett eszközökbõl a mai aktuális adatok szerint 128 került pályázat útján használatba adásra a magyar lobogó alatt közlekedõ hajók számára. A dunai vízügyi igazgatóságok hajóira került 10 transzponder, három készüléket pedig a Dunai Vízi Rendészeti Rendõrkapitányság kapott használatba. Folytatni kívánjuk ezt a törekvést, és az IRIS Europe 3 projekt es fázisában elektronikus hajózási térképeket megjelenítõ alkalmazásokat tervezünk használatba adni, szintén támogatott feltételek mellett emelte ki a helyettes államtitkár. A hajósoknak, fuvarozóknak a veszélyes áruk vízi szállítását a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak történõ bejelentésén túl a BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság területileg illetékes szerve felé is teljesítenie szükséges, mivel mindkét szervezet jogosult a szállítás ellenõrzésére. A két szervezet szakértõi hozzáféréssel rendelkeznek a PannonRIS rendszer hajókövetõ szolgáltatásához, amellyel nyomon tudják követni a hajók mozgását, és szükség esetén azonnali beavatkozást tudnak eszközölni. Összességében azt gondolom, hogy a magyarországi PannonRIS rendszer egy európai szintû jó példa, amely mutatja a közlekedésért felelõs minisztérium elkötelezettségét a vízi közlekedés és annak biztonsága irányába, és méltán példázza a kormányzati szervek és az iparági szereplõk kooperációját. Mindez a sikeres történeteink részét képezi, hiszen a biztonságos infrastruktúra megteremtését olyan célként határoztuk meg, amely a jelenlegi közlekedéspolitika megvalósításának alapjait jelenti. A magyar közlekedéspolitikai célkitûzések megvalósításával olyan közlekedési rendszer jön létre, amely a hazai és térségi sajátosságokat kezelve európai színvonalú és biztonsági szemlélet központú. A biztonságos közlekedés közös ügyünk Európában zárta elõadását Schváb Zoltán. Gyõri Gyula elmondta: ben 92 hajózási eseményt rögzített az NKH által üzemeltetett diszpécserszolgálat, valamint további 1737 bejelentés alapján 2597 ADN egységet regisztrált. Ezen egységek összesen tonna veszélyes árut szállítottak maximális biztonság mellett. KEDVEZMÉNYES ELÕFIZETÉSI AKCIÓ A Magyar Közlekedés és a NAVIGÁTOR címû kiadványainkat most kedvezményes áron rendelheti meg. Elõfizetõinknek és olvasóinknak lehetõségük nyílik arra, hogy a szakmában elismert kiadványainkból tájékozódjanak a szakmáról, valamint megismerhetik a piaci helyzetet és a piaci szereplõket. Lapjaink átfogják a teljes közlekedési ágazatot, illetve nemzetközi kitekintést is biztosítanak. Egyúttal szólnak a vasútról, közútról, hajózásról, légiközlekedésrõl, valamint a szállítmányozásról és a logisztikai szolgáltatásokról. A Magyar Közlekedés a szakma egyedüli szaklapja, a NAVIGÁTOR pedig a cargo szakma magazinja. A szaklapok elõfizetése és olvasása szakmai elkötelezettséget is jelent, valamint szaklapjaink biztosítják a folyamatos továbbképzést. Megrendelhetõ: Magyar Közlekedési Kiadó Kft Budapest, Alig u. 14. Tel.: , Fax: mk@magyarkozlekedes.hu GPS-sorsolás elõfizetõink között Az elõfizetési akció két szerencsés nyertese egyéves idõtartamra egy-egy GPS-egységet kap, nyomkövetési szolgáltatással. Sorsolás: június Felajánló: VÁLTOZATLAN ÁRON! MEGRENDELÉS Magyar Közlekedés Ft + áfa/év Navigátor Ft + áfa/év Magyar Közlekedés és Navigátor Ft + áfa/év TÖBB PÉLDÁNY MEGRENDELÉSE ESETÉN 20% KEDVEZMÉNY. A megrendelõ neve: Cím: Számlázási cím: Adószám: Ügyintézõ: Telefon: Fax: Elõfizetési idõszak: tól ig Példányszám: A megrendelés elküldhetõ levélben, illetve faxon is. P. H aláírás

5 2013. február 27. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5 Budapesti Közlekedési Központ A Volánbusz szállíthat az agglomerációban Január elején általános meglepetést keltett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye, amely egy EU-s irányelvre hivatkozva május elsejétõl a Volánbusz megbízásáról tájékoztatott a fõváros határát átlépõ, eddig a BKV által kiszolgált viszonylatok üzemeltetésével kapcsolatban. A döntés számos kérdést vetett fel, de válaszok helyett az NFM hírzárlatot rendelt el, ami lapzártánkkor is tart. Évtizedes tabu dõl meg azzal, hogy a fõvárosi agglomeráció településeinek jelentõs részét a jövõben nem a BKV, hanem a Volánbusz szolgálja ki buszokkal a HÉV egyelõre marad a BKV üzemeltetésében. A Budapest környéki alvótelepülések a 80-as évek végéig szinte 100%-ban szimbiózisban éltek a fõvárossal, ezen csak a M0-s körgyûrû és az annak mentén megvalósult iparipark- és bevásárlóközpont-építések változtattak valamelyest. A BKV-busszal történõ kiszolgálás rangot jelentett egy településnek, hiába kellett kiegészítõ jegyet vagy bérletet vásárolni az ezekkel való utazásra a városhatáron túl. A városhatárt átlépõ buszok utasforgalmuk jelentõs részét a városhatáron belül bonyolították, csupán néhány olyan viszonylat volt, ahol ez kevéssé volt jellemzõ, ám a közelmúlt járatátszervezései után ezek száma is csökkent, a BKK a legtöbb, városhatárt átlépõ buszjáratot más viszonylatokkal összehangolva, illetve összekötve bevezette a belsõ kerületekbe, közvetlen metrókapcsolatot biztosítva (a 4-es metró átadásával ez az arány tovább javult volna). A BKK felismerve, hogy az agglomerációs települések egy részén a BKV-járatok jelentõs helyi forgalmat is lebonyolítanak, kiegészítõ támogatást követelt az érintett településektõl. Sikerült is félmilliárd forintot összeszedni tõlük cserébe jobb buszokat, sûrûbb menetrendet, éjjeli kiszolgálást és nagyobb területi lefedettséget biztosítanak. A Volánbusz eddigi vezetéseit különösebben nem zavarta a BKV elõvárosi szerepvállalása, annak átvételére ugyanis nem rendelkeztek eszközökkel, sõt a napi forgalom lebonyolítása is nehézkesen ment. Nem csoda, hogy a Volánbusz az országos átlagot messze meghaladó arányban szervezte ki a járatait alvállalkozókhoz ami elhozta a kínai King Long buszok inkább átkozott, mint áldott idõszakát. A Volánbusz új vezetése A Budapest-bérlet és a MÁV-START A MÁV-START Zrt tól kezdve értékesít az utasok számára Budapest-bérleteket, illetve biztosítja azok elfogadását meghatározott járatain. A bérlet a Budapest közigazgatási határán belüli, vasúti jegyváltás nélküli utazást teszi lehetõvé, míg a várost is érintõ, a korábbi BKSZ területén belüli utazásokhoz csatlakozó jegy vagy bérlet váltható. A csatlakozó jegy díjszabási távolsága a Budapesten belül megtett szakasz hosszával rövidül. A MÁV-START Zrt. a BKK-bérletek árából fixösszegû térítésre jogosult, amelynek mértékét bérlettípusonként határozták meg. Ez az összeg vonatkozik minden Budapest-bérletre, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltató értékesítette a bérletet. A MÁV-START által értékesített Budapest-bérletek darabszáma az elmúlt 3 évben folyamatos növekedést mutat, 2012-ben 227 ezret adtak el. A Budapest-bérletekbõl származó bevételbõl a MÁV- START a BKK-tól mintegy 359 millió forintot kap teljesítményei ellentételezéseként. A kiesõ bevételek ellentételezését az ellátásért felelõs NFM a közszolgáltatási költségtérítésben fizeti meg. A Budapestbérletekbõl származó tényleges bevételkiesés az ellentételezést és a BKK-tól a bérletek után kapott fixösszeget meghaladja, ám komplex forgalmi felmérések nélkül lehetetlen pontosan meghatározni ennek összegét. Támpontul szolgálhatnak a MÁV-START által értékesített csatlakozó jegyek/bérletek, amelyek száma 2012-ben bérletek esetében , menetjegyek esetében darab volt. azonban megtalálta a közös hangot a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelõvel (MNV) és a megrendelõ NFM-mel, sikeresen lobbiztak azért, hogy fejleszthessék a céget új buszokkal és új viszonylatokkal. Azt jól mérte fel a Volánbusz, hogy megfelelõ mennyiségû új busszal képes lehet átvenni a BKV elõvárosi járatait, ahogy azt is, hogy új buszok beszerzése sokéves szünet után ismét napirenden van, ráadásul az MNV és a kormány inkább preferálja a Volánok buszbeszerzéseit, mint a BKV-ét, amely emiatt kénytelen kiszervezni a járatai egy részét. A járatok átvétele azonban nemcsak üzemeltetési, hanem finanszírozási kérdéseket is felvet. A Volánok és a BKV egyaránt alulfinanszírozott, költségvetési forrásokat A járatok átvétele finanszírozási kérdéseket is felvet. szinte csak egymás rovására szerezhetnek, ami nemcsak a beruházási, hanem a mûködési támogatásokra is igaz. A Volánbusz évek óta nehezményezi, hogy gyakorlatilag ingyen szállítja a bérletes utasokat a fõváros területén, a Budapesti Közlekedési Szövetség megszüntetése óta ugyanis nem kapja meg a BKK-tól az õt elvben megilletõ részt a Budapest-bérletek eladásából. Ezen a vonalátvétel nem változtatna ugyan, de a BKK-tól a Volánbuszhoz terelné annak elõvárosi jegy- és bérletbevételének javát, valamint az érintett önkormányzatoktól a helyi közlekedés támogatására beszedett összegeket. Kockázatot csupán az jelent a Volánbusz számára, ha a BKV-sofõrök nem szerzõdnek át tömegesen hozzájuk elõnytelenebb szerzõdési feltételekkel, mert a fõváros környékén elég nehéz több száz buszvezetõt egyik napról a másikra az utcáról felvenni. Nem úgy a BKKnak, ahol azzal (is) érvelnek, hogy a Volánbusz nem tudja (és vélhetõen nem is akarja) az elõvárosi buszok Budapesten belüli utasait elszállítani, ezért a metróállomások és a városhatár között a BKV is kénytelen buszokat közlekedtetni így a két cég több busszal nyújtana rosszabb szolgáltatást, mint eddig. Kevéssé érthetõ az NFM hozzáállása is, hiszen elvileg éppen a szolgáltatások és a tarifák összehangolása van napirenden (ahogy Európában, sõt a világban mindenhol), illetve a közlekedési közszolgáltatások nyílt pályázatása. A meghozott döntés mindezek ellen hat, ráadásul a többletkapacitások veszteségét elõbb-utóbb úgyis a központi költségvetés lesz kénytelen leírni. Ha szakmai érvek nem is, a finanszírozás azért a fõváros részérõl is a vonalátadások mellett szól: az elõvárosi buszközlekedés nem volt nyereséges, így az átadással a fõváros terhei kismértékben csökkenhetnek ha nem kell pluszkapacitást beállítani a városon belül. A BKK tavaly májusban szerezte meg az NFM támogatását a villamostenderéhez, amelynek keretében 43 milliárd forintért 37 darab új, alacsonypadlós, kétirányú közlekedésre alkalmas villamost szereznek be, amelyek szállítása 2015 végéig kell hogy lezáruljon. A villamosok közül 25 darab méter hosszú, 12 darab méter hosszú lenne. A beszerzéssel párhuzamosan felújítják a Hungária, Száva és Budafok kocsiszínt is. A projekt keretében még 24 darab energiahatékony, alacsonypadlós trolibuszt (14 darab szólót és 10 darab csuklóst) is vesznek, ezekre tavasszal írják ki a tendert. Gyakorlatilag az utolsó pillanatban jelent meg a kiírás ahhoz, hogy a támogatás elvesztésének kockázata nélkül megvalósuljon a beszerzés persze ez is csak akkor igaz, ha elsõ, legrosszabb esetben második nekifutásra sikerül eredményesen lebonyolítani a tendert és aláírni a szállítási szerzõdést a nyertessel. Eredményesen zárult a BKK által tavaly november közepén kiírt tender használt csuklós autóbusz beszerzésére, aminek értelmében 25 darab alacsonypadlós, légkondicionált, környezetkímélõbb motorral rendelkezõ és a jelenlegi jármûpark összetételébe jól illeszkedõ autóbusszal javítanák a szolgáltatás minõségét. A tender nyertese a HOMM Kft., amely 2000-es évjáratú Volvo 7000A típusú jármûvekkel pályázott. A buszok korábban Svájcban közlekedtek, Genf városában. A jármûveket a BKK által biztosított beruházási forrásokból a BKV szerzi be és üzemelteti majd. Andó Gergely Mosóczi László a HUNGRAIL élén Mosóczi László lesz a HUNG- RAIL ügyvezetõ elnöke. A MÁV Zrt. volt vezérigazgató-helyettese, aki 2012 végén távozott a társaságtól, április 1-jével lehet a vasúti szervezet fõállású vezetõje. A HUNG- RAIL elnöksége döntött az ügyvezetõ igazgatói tisztség elnöki tisztséggel való összevonásáról az ügyvezetõ elnöki tisztség keretei között. Távozik Kõrös Norbert Kõrös Norbert távozik a GYSEV Cargo vezérigazgatói tisztségébõl 15 éves GYSEV-, illetve GYSEV Cargo- munkaviszony után március 31-én. A GYSEV Cargo Zrt. vezérigazgatói tisztségét áprilistól Skála János, a GYSEV általános vezérigazgató-helyettese, a GYSEV Cargo igazgatósági tagja veszi át. A Raaberbahn Cargo GmbH ügyvezetõi teendõit Kõrös Norbert helyett ugyancsak Skála János látja majd el. Arról nem kaptunk információt, hogy Kõrös Norbert, akinek a távozása értesüléseink szerint a személyes döntése, hol folytatja pályafutását. Oktatási divízió A Magyar Közlekedés értesülése szerint Matéczné Németh Ágnes a MÁV-REC Kft. oktatási divíziójának vezetõje lett. A cég még tavaly idõszakos oktatásszervezési regisztrációt szerzett, és létrehozta oktatási divízióját. Matéczné Németh Ágnes ezt megelõzõen a MÁV Zrt. állományában dolgozott. 4-es metró Az Alstom Transport megszerezte a 4-es metróvonalra gyártott új metrószerelvények típusengedélyét az NKH-tól. Az engedély birtokában az Alstom immár megkezdheti a szériavonatok folyamatos szállítását Budapestre. Az Alstom Transport két prototípus szerelvényt már legyártott, amelyek közül az egyik utastere a végleges kialakítást tükrözi, azaz a késõbbiekben bevezetendõ automata üzemre tekintettel nincs benne ideiglenes vezetõfülke sem. A forgalomba állás után egy évvel beindul majd a vonatfelügyelõ nélküli üzemmód.

6 6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 27. Fuvarpiaci barométer Mind az export, mind az import irányába tapasztalhattunk csökkenéseket és növekedéseket. 20 százalékkal csökkent a cseh export, 16 százalékkal a cseh, 7-7 százalékkal az orosz és osztrák, 5 százalékkal a francia import. Ugyanakkor 7 százalékkal nõtt az osztrák, 6 százalékkal az olasz export, és kisebb, 1-1 százalékos növekedést regisztráltak az észt, holland és román importban. A mutató ugyanott áll, mint két héttel korábban. Adatok: Online NAPI HÍREK SAJTÓ- SZEMLE INFORMÁCIÓK

7 2013. február 27. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7 Szûcs Lajos, az NFM fõosztályvezetõje Közlekedési stratégiát alkotunk Mi a célja a közlekedési stratégiának? Új közlekedéspolitikát, illetve közlekedésstratégiát akkor kell készíteni, amikor az ország valamilyen mérföldkõhöz érkezik. Ennek megfelelõen új közlekedés-szakpolitikai dokumentumot készítettünk 1996-ban, amikor célul tûztük ki, hogy belépünk az unióba, 2004-ben, amikor az EU tagjává váltunk, és az integrációt elõsegítõ szakmapolitikát kellett készíteni, 2007-ben pedig elkészült az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia. Ez utóbbi valójában nem új koncepción alapuló stratégia volt, hanem a Közlekedési Operatív Programnak, vagyis a KÖZOP-nak a stratégiai alátámasztásához, az EU programjaihoz illeszkedõ tartalmi struktúrát kellett elõállítani a létezõ alágazati közlekedéspolitikákból. Ez az idõszak volt az elsõ, amikor jelentõsen tudtunk támaszkodni az unióból származó fejlesztési forrásokra, de ehhez a KÖZOP-ban tervezett fejlesztési projekteket egy kormány által elfogadott stratégia kereteibe kellett elhelyezni. Ezzel elérkeztünk a jelenhez: az elõttünk álló hétéves uniós költségvetési idõszakra megint szükséges egy új stratégiát felállítani, ez a Nemzeti Közlekedési Stratégia, amelynek elkészítése már javában zajlik. Ennek során léptéket váltottunk az eddigiekhez képest, mert megpróbálunk valóban hosszú távú célkitûzéseket is megfogalmazni. Ezzel követjük az uniót, amely 10 évente készít új közlekedési politikát. Készített 2000-ben, 2010-ben is, és az utóbbi már tartalmaz kitekintést 2050-ig azért, hogy egyfajta stabilitásra vezetõ, követhetõ trend körvonalazódjon. Korábban 8-15 éves érvényességû stratégiákat készítettünk, a es magyar közlekedéspolitika 2015-ig célzott elõretekinteni. A világgazdaságban azonban 2009 után új idõszak jött, és a közlekedésfinanszírozási rendszer átalakításának, illetve az energiahordozók áremelkedésének kényszere Európa-szerte azt eredményezte, hogy az unió is készített az aktuális 10 éves közlekedéspolitikájához egy 2050-ig tartó kitekintést. A mi stratégiánknak is lesz olyan fejezete, amelyik a es idõszakra ad kitekintést és egy olyan része is, amelyik a as idõszakra beruházási és intézkedési terv mélységéig lebontja a közlekedési fejlesztéseket. Ez merészen új törekvésnek tûnik Valóban, ez viszonylag új struktúra, amelyhez Magyarországon még egy módszertani újítást is bevezetünk. Igazából csak nálunk új, valójában régi találmány, de mi eddig országos léptékben nem alkalmaztuk. Az újdonság lényege, hogy összközlekedési stratégiát készítünk, modellezési eszközökkel megtámogatva. Ez annyit jelent, hogy nem tervezzük meg önállóan a vasút, közút és a vízi közlekedés fejlesztését, hanem egy olyan egységes és integrált modellszámítást végzünk el, amely az alágazatok számára harmonizáltabb fejlesztést tûz ki célként. Hadd mondjak egy példát: Magyarország földrajzi helyzete olyan, hogy a legfontosabb fõúthálózatok, gyorsforgalmi hálózatok párhuzamosan futnak a legforgalmasabb, legfontosabb vasúti hálózatokkal. Hogyan fejlesszük a közlekedési rendszerünket? Mi az alágazatok közötti munkamegosztás optimuma? Mennyiben tudunk támaszkodni a közösségi közlekedés fejlesztésének tendenciájára, mennyiben kell figyelembe venni az egyéni közlekedés, a motorizáció növekedését? Ezekre a kérdésekre a korábbi közlekedéspolitikák nem adtak megalapozott választ. Most célul tûztük ki, hogy létrehozunk egy olyan országos lefedettségû összközlekedési modellt, amelynek segítségével megpróbáljuk matematikai módszerekkel a helyükre tenni azokat a teoretikus elgondolásokat, amelyek régóta jelen vannak a szakmai gondolkodásban, annak érdekében, hogy az alágazatok Nagy lendülettel készül a Nemzeti Közlekedési Stratégia a fejlesztési tárcánál és háttérintézményeiben. A munkálatok jelenlegi állásáról beszélgettünk Szûcs Lajossal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Közlekedési Infrastruktúra Fõosztályának fõosztályvezetõjével. teljesítményi arányain az intézkedéseinkkel finomítani lehessen. Ez nem fogja fenekestõl felforgatni az eddigi elgondolásokat, de óriási pénzekrõl van szó mind a fejlesztést, mind az üzemeltetést tekintve, tehát ha 1-3 százalékkal jobb mûködést sikerül elérni a rendszerben, már annak is 100 milliárdos haszna van össztársadalmi szinten. Érdemes ilyen messzire tekinteni, látva a gyorsan változó gazdasági környezetet? Akármilyen hosszú távra is gondolkodunk, a napi tapasztalatok alapján mindig visszacsatolásokat kell alkalmazni a tervezésben. Úgy tervezzük, hogy a stratégiát, a hozzá tartozó intézkedéseket, projektcsomagokat hétévente felülvizsgáljuk, és a terveket a mindenkori feltételekhez igazítjuk. Mi lehet ilyen feltétel? Az egyik legfontosabb a nemzetgazdaság teherviselõ képessége. Tudjuk, hogy például a személyközlekedésben az lenne az igazi, ha mindenkit közösségi közlekedés szállítana minden alkalmas esetben, mert össztársadalmi szinten ez a hatékonyabb módja a közlekedésnek, ám ennek a megoldásnak a költségei hatványozottan növekednek a lefedett terület, a lefedett utazási igények növelésével. A valóban hatékonyan, közösségi közlekedéssel ellátandó mobilitási igény hányadot a teljes igényhalmazból olyan módon kell kiválasztani, hogy a költségek még elviselhetõk legyenek a társadalom számára, illeszkedjenek az adott fejlettségi szinthez és a mindenkori olajárhoz. Ilyen távon könnyen elõfordulhat, hogy nagyságrenddel lesz drágább az üzemanyag. Erre készül-e megoldásokkal a stratégia? Beillesztettük a stratégiába az energiahatékonysági szempontrendszer szerinti vizsgálatot is, amely némileg a háttérbe szorult az elmúlt idõszakban. A közlekedési társaságok évvel ezelõtt még energiamérleget készítettek, energetikust foglalkoztattak. Ma ez a feladat vállalati hatáskörben a gazdálkodás kérdései körébe szorult, noha hosszú távú kihatásában ennek sokkal nagyobb jelentõsége van. Ez a stratégia már fejezeti szinten pontosan vizsgálja ezt a kérdést, és olyan irányt próbál megszabni, amelyet a néhányévenkénti felülvizsgálattal lehet finomhangolni. A közlekedési stratégiának lesz egy energiahatékonysági fejezete is. Nyilván ebben is kapcsolódunk az uniós tervekhez. Annyira, hogy itt nem homályba veszõ távoli jövõrõl beszélünk: az Európai Unió tervezi már az úgynevezett transz-európai közlekedési hálózata (TEN-T) mentén az alternatív üzemanyag-szolgáltatások megjelentetését. Ezeknek a hálózatoknak a fejlesztéséhez olyan feltétellel lehet majd uniós támogatáshoz jutni, hogy 150 kilométeres távolságonként alternatív üzemanyagtöltõ hálózati infrastruktúrát is létre kell hozni. Természetesen ez nem a mostani 7 éves idõszakra vonatkozik, de TEN-T fejlesztésének 2030-ig tartó idõszakában már várható ilyen támogatási feltétel. Tudjuk, hogy kifogyóban vannak a jelenlegi üzemanyag-féleségek alapanyagai, de nem egyforma ütemben. Földgázból a világ nagyobb készletekkel rendelkezik, és ennek is ki lehet építeni az újfajta infrastruktúráját. A közlekedéspolitika úgy alkalmazkodhat ehhez, hogy elsõ lépésben azok a közösségi jármûbeszerzések részesülnek elõnyben, amelyek - kiépített infrastruktúrához csatlakozó alternatív üzemanyag-féleségeket tudnak felhasználni. Hogyan tudja ösztönözni a központi stratégiai gondolkodás a gazdasági szereplõket? A közlekedéspolitika a társadalmi igényeket jeleníti meg. Ezeket kell szolgálnia a közlekedés stratégiájának, amely kitûzi ehhez az elérendõ konkrét célokat és feladatokat. Ám ez utóbbi csak akkor ér valamit, ha ehhez hozzájárulnak maguk az intézkedések, beruházási tervek, amelyeket a mai terminológiában operatív programoknak nevezünk. Az intézkedési tervek részét képezik a jogszabályok, a szabályozások, amelyek az ösztönzõket tartalmazzák, amelyekkel befolyásolni lehet, hogy merre fejlõdjön a világ. A hátteret adják a különbözõ iparági stratégiák, területfejlesztési elgondolások vagy akár egy-egy szakmaspecifikus elgondolású intézkedési csomag, mint a közúti jármûveknél a környezetvédelmi célokat szolgáló EURO-normák. Mikor készül el a közlekedési stratégia? Az elsõ lépés, hogy meghatározzuk a fõbb irányokat, a beavatkozást igénylõ részterületeket, az elvi tennivalókat, ezeket elfogadtassuk a gazdasági-társadalmi szereplõket képviselõ szervezetekkel és a megerõsíttessük a kormányzattal. Ezt a célt szolgálják az úgynevezett tézisek, amelyekben elvi szintû megfogalmazásokat, elvárásokat próbálunk rögzíteni. A közlekedés, szállítás, logisztika termeli a GDP 6-8 százalékát, de a támogatási igény miatt ennek jelentõs része vissza is forog a közösségi közlekedésbe. Ezért az ország gazdasági terveivel, államháztartási szándékaival is szinkronban kell lennünk. Az elmúlt félév folyamán kimunkált téziseket most a hivatalos közigazgatási egyeztetésre is elindítottuk. A kormány ezeket a téziseket márciusban várhatóan megtárgyalja, és ha jónak találja a megfogalmazottakat, akkor reményeink szerint elfogadja azokat. A tézisek kormányzati megtárgyalását széleskörû elõkészítõ munka elõzte meg. A tézisek a most folyó nemzeti közlekedési stratégia munkáihoz az elsõ kormányzati szintû visszacsatolást jelentik. A közlekedési stratégia készítése érdemileg egy évvel ezelõtt indult el, és azóta több száz oldalnyi dokumentum keletkezett. Kezdésképpen 150 szakértõ bevonásával történt meg a helyzetelemzés. Ebbõl elkészült az analízis, amely összközlekedési és alágazati szinten is vizsgálta a kérdéseket, és most már megvannak a súlypontok is. Tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben mik az erõsségeink és gyengeségeink, illetve a lehetõségeink, és melyek a kivédendõ veszélyek. Ennek alapján célkitûzéseket is megfogalmaztunk, ezeket tömörítve, téziseknek nevezve terjesztjük a kormány elé. Az elvi útmutatás szándéka mellett a stratégiának van egy rövidebb távú célja is, méghozzá az, hogy megadja az európai támogatásoknak, az operatív programoknak a megfelelõ stratégiai alátámasztást. Ezért a részeredményeket az operatív programok tartalmi kialakításában már felhasználva a kész stratégia dokumentumának legkésõbb 2014 elején a kormány elé kell kerülnie. Szerepel-e a célok között az a régen megfogalmazott igény, hogy az autópályák érjék el a határokat? Természetesen, de a régen megfogalmazott igény -bõl kiindulva árnyaltabban kell vizsgálnunk ez a dolgot. Ahhoz, hogy egy ilyen, nagyon költséges infrastruktúra össztársadalmi szinten megtérüljön, az adott térségben megfelelõ szintû gazdasági aktivitásra van szükség. Az autópályáink forgalmukat tekintve gazdaságosan csak Budapest körül, egy tágabb elõvárosi közlekedésben üzemeltethetõk. Az M1 és M5 a magas tranzitforgalma miatt kivétel ez alól, de máshol nagyon bele kell nyúlnia a zsebébe az államnak az infrastruktúra fenntartása érdekében. A gazdaságos mûködtetés határát térképileg úgy ábrázolhatjuk, ha Budapest körül húzunk egy vonalat Tatabánya, Székesfehérvár, Dunaújváros, Hatvan összekötésével. A Közép-Magyarország gazdasági súlya miatti forgalmak itt indokolják az autópályák létét. Távolabb, ahol gyengébbek a forgalmak, kisebb a gazdasági teljesítmény, kevésbé, de az ott élõk joggal az autópályáktól várják az egyik hajtóerõt a helyi gazdasági fellendüléshez. Ezért az autópályáink Budapest irányából kiépülve lassan, de elérik a határainkat. Az európai gazdasági integrációt tekintve azt is látni kell, hogy a keleti és déli határainkat elérõ gyorsforgalmi úthálózat nemcsak az ország központi részétõl távolabb esõ megyéinket hozza jobb helyzetbe, hanem egybõl továbbviszi a fejlõdés az esélyét a határainkon túli területek számára is. Nehéz feladat lesz, de le fogjuk képezni a közlekedési modellben ezt a problémahalmazt is, a bonyolult probléma optimális megoldásának feltárása céljából.

8 8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február CONSTANTAI KIKÖTÕ NAPJA BUDAPESTEN FEBRUÁR 28. Aquincum Hotel (1036 Budapest, Árpád fejedelem útja 94.) Regisztráció PROGRAM I. rész Konferencia megnyitója, köszöntõk Erdélyi László, a Constantai Kikötõ magyarországi képviselõje George Gabriel Visan, a Constantai Kikötõ kereskedelmi igazgatója Románia Közlekedési Minisztériumának képviselõje (egyeztetés alatt) Megnyitó elõadások Románia Közlekedési Minisztériumának képviselõje (egyeztetés alatt) Õexcellenciája Alexandru Victor Micula, Románia budapesti nagykövete Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára Szakmai elõadások Kovács Imre, a Rail Cargo Hungaria elnöke Szalma Béla, a Magyarországi Kikötõk Dunai Szövetségének elnöke Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke Kávészünet* II. rész Elõadások, kérdések Elõadások George Gabriel Visan, a Constantai Kikötõ kereskedelmi igazgatója Daniel Georgescu, a Hajózható Csatornák Rt. vezérigazgatója Viorel Panait, a COMVEX elnöke Antonio Stoean, a TTS Operator igazgatója Codin Tudor Popescu, a FERTGAS Handels GmbH vezérigazgatója Kérdések Ebéd Networking, menedzsertalálkozók* * A hatékony kapcsolatfelvétel, illetve a megfelelõ tárgyalási feltételek céljából tárgyalóasztalokat biztosítunk a konferenciaterem melletti tárgyalóban is. Az angol/román/magyar nyelvû elõadások jobb megértését szinkrontolmácsok és headsetek segítik. Bõvebb információk, illetve kapcsolatok elõsegítése céljából keressék a budapesti képviseletet az alábbi elérhetõségeken: erdelyi.laszlo@portofconstantza.hu,

9 KÖZLEKEDÉSIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG 2013 Schváb Zoltán A közlekedésben mindenkinek és mindennek célba kell érnie A MAGYAR KÖZLEKEDÉS MELLÉKLETE Biztonságosan célba kell érnie minden közlekedõnek, versenyképesen célba kell érnie minden árunak, és a közlekedésben is célba kell érnie minden, rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak. Meg kell tanulnunk az Európai Unió nyelvét azért, hogy a magyarországi infrastruktúrafejlesztésben és általában a közlekedésfejlesztésben a lehetõ legjobban kihasználjuk az Európai Unióból a magyar nemzetgazdasághoz érkezõ forrásokat. A közlekedésfejlesztés intézményrendszerének hatékony mûködtetése a magyar fejlesztéspolitika sikerét is jelenti egyben. A magyar fejlesztéspolitika sikere pedig meghatározó jelentõségû az egész ország jövõjét tekintve. A fejlesztési programok jellemzõen népszerûek, társadalmi és gazdasági hasznosságuk aligha vitatható, érdemeik kétségtelenek. Azonban mégsem alaptermészetük, hogy az elõkészítésükben és végrehajtásukban dolgozók olyan õszinte lelkesedéssel és jogos büszkeséggel vigyék végig az adott projektet, mint amilyennel sokan képviseljük a magyar közlekedés ügyét, a Nemzeti Közlekedési Stratégia megalkotását. Nézzünk konkrét példát a sikerre, vizsgáljuk meg, hogy az új szemlélet, az újító szándék hogyan teljesítheti ki a közlekedési szakpolitika céljainak megvalósítását. Az Új Széchenyi Terv személyi sérüléses balesetek megelõzését szolgáló, célzott közlekedésbiztonsági fejlesztéseket tartalmazó csomagja a hazai közlekedéspolitika egyik legfontosabb kezdeményezése az elmúlt években. A konstruktív és kompetenciaalapú szakmai együttmûködés mintapéldája. Magyarország jó úton halad. A magyar közlekedési ágazat egészét érintõ, dinamikus döntések sora jellemzi az elmúlt A fejlesztések megvalósítására szánt összesen mintegy 50 milliárd forintból sosem látott mértékû országos közlekedésbiztonsági program indult. idõszak közlekedési szakpolitikai mérlegét. A közlekedési kormányzat legnagyobb kihívása az volt a kormányváltás után, hogy képes lesz-e rendet tenni a közlekedés egész területén. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt években megteremtettük a hazai közlekedésfejlesztés közlekedésbiztonsági szempontú fordulatát. Ennek szellemében elsõdlegességet élvez a közösségi közlekedés igényvezérelt fejlesztése, valamint az infrastruktúrabiztonság megteremtése. Az európai közlekedésbiztonsági irányvonalakra építõ hazai programok nyomán a közlekedési ágazat legjobb szakembereinek bevonásával átgondolt és szisztematikus munka valósul meg. Ennek megfelelõen a kormányzati intézkedések a közlekedõk, a jármûvek és az infrastruktúra viszonyrendszerében a biztonság fokozott erõsítését tûzték ki célul. Fontos eredményünk, hogy a közúti beruházások közlekedésbiztonsági szempontjai elsõdleges helyre kerültek mind a tervezés, mind a kivitelezés, mind az üzemeltetés kapcsán. Említhetjük itt a közlekedésbiztonsági auditorok szerepét, a több százmilliárdos infrastruktúrafejlesztéseket, az elkerülõ utak építését vagy közutak szakszerû üzemeltetését. Európában elsõként a magyar kormányzat volt képes jelentõs pénzügyi lehetõségeket teremteni kifejezetten közlekedésbiztonsági célú fejlesztésekre. Elsõ alkalommal különítettünk el célzott forrásmennyiséget személysérüléses balesetek megelõzését elõsegítõ infrastruktúrafejlesztésekre, közlekedésbiztonsági beavatkozásokra az Új Széchenyi Tervben. A tételes projektlista a problémákat, baleseti gócpontokat a legalaposabban ismerõ vasúttársaságok és közútkezelõk szakmai javaslatai alapján állt össze. A fejlesztések megvalósítására szánt összesen mintegy 50 milliárd forintból sosem látott mértékû országos közlekedésbiztonsági program indult. A projektekkel viszonylag kis költségráfordítással komoly eredményeket érhetünk el a balesetek számának csökkentésében, kimenetelük enyhítésében, az okozott személyi és anyagi károk mérséklésében. A tervezett beruházások a közmegegyezéses cél eredményes megvalósítását szolgálják szilárd szakmai alapokon és kimagasló költséghatékonysággal. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy a közlekedési balesetek számának mérséklése minden jóérzésû ember közös, konszenzusos törekvése. Magyarország példamutató módon szorította vissza a közúti tragédiák számát az elmúlt évtizedben. Ezt a teljesítményt ismerte el az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács, amikor az egyes országok mutatóinak összevetése alapján hazánknak ítélte a évi Közúti közlekedésbiztonsági PIN-díjat. A közúti közlekedési balesetek halálos áldozatainak száma 2001 óta a kiinduló érték kevesebb mint felére esett vissza. Élenjáró kezdeményezés Az Európai Unió a közlekedéspolitikai Fehér könyvben rögzített ambiciózus vállalás alapján a közúti halálesetek számát az évszázad közepére nulla közeli értékre kívánja csökkenteni. Az elvárás szerint 2050-re Európa a közlekedésbiztonság területén minden alágazatban világelsõ lesz. E törekvésekhez kell igazítanunk a hazai intézkedéseket is: a hagyományos eszközök a szabálysértések szigorú és következetes szankcionálása, a hatásos szemléletformálás mellett új lehetõségeket is keresnünk kell a közlekedõk védelmében. A közúti közlekedési rendszerek infrastruktúrájának kialakítása meghatározza az útbiztonság mértékét. A forgalom folyamatos ellenõrzése, körülményekhez alkalmazkodó irányítása az intelligens technológiák ösztönzésével, elterjedésével segíthetõ. E területeken hoz komoly elõrelépést a KÖZOP közlekedésbiztonságot javító célzott fejlesztési programja. Az uniós jóváhagyatási folyamat elõkészítésének kezdetétõl kedvezõ visszajelzéseket, egyértelmû bátorítást kaptunk a brüsszeli kollégáktól. A program akár nemzetközi pilot projektnek is tekinthetõ, hasonló jellegû komplex közlekedésbiztonsági fejlesztésre ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem más tagállamban sem volt még példa. Az élenjáró felelõsségét felismerve mindvégig arra törekedtünk, hogy a csomag a legszigorúbb kritika próbáját is kiállja. A vasúttársaságok, a közútkezelõk és a rendõrség szakemberei mindenki másnál alaposabban ismerik a baleseti gócpontokat, és mindenki másénál hasznosabb megoldásokat képesek javasolni. A minisztérium éppen ezért nemcsak az elõkészítést, tervezést, hanem a megvalósítást is az érintett társaságokra kívánja bízni. A közúti közlekedésrõl szóló törvényben rögzített fõszabály szerint az országos közúthálózaton megvalósuló infrastruktúrafejlesztésekben a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ (NIF) Zrt. jár el építtetõként. Folytatás a 10. oldalon

10 10 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 27. A közlekedésben mindenkinek és mindennek célba kell érnie Folytatás a 9. oldalról Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló miniszteri rendelet tavaly decemberi módosítása azonban ehhez képest a KÖZOP programra optimalizált eltéréseket is megenged. A továbbiakban így a közút kezelõje is elláthat építtetõi feladatokat a jogszabályban felsorolt beruházástípusok esetében, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal megkötött szerzõdés alapján. A fõ- és gyorsforgalmi utak rövidebb szakaszainak építési engedélyhez kötött fejlesztései esetében ezenfelül még a szakminiszter jóváhagyására is szükség van. A megvalósíthatósági tanulmányokban megerõsített fejlesztési javaslatokból tehát a kezdeményezõk munkája nyomán lehet megépített körforgalom, gyalogátkelõ vagy buszöböl. A közútkezelõk helyismerete és meglévõ szervezeti struktúrája hasznosan járul hozzá a fejlesztési források teljes körû felhasználásához. A projektek közös jellemzõje a hatékonyság, hiszen általuk viszonylag kis költségráfordítással igen komoly eredményeket érhetünk el a balesetek számának csökkentésében, kimenetelük enyhítésében, az okozott személyi és anyagi károk mérséklésében. A már leszerzõdött támogatások teljes összege meghaladja az 55 milliárd forintot soha korábban nem fordítottak ekkora összeget kifejezetten közlekedésbiztonsági beruházásokra Magyarországon. Az építési engedélyezést többnyire nem igénylõ munkálatok legkésõbb 2015 második felére befejezõdnek, eredményük hamarosan megmutatkozhat a baleseti statisztikai adatok további javulásában. Az elsõ ütemben ugyanakkor számos további fejlesztés elõkészítésére is biztosítottunk forrást, ezek késõbbiekre tervezett megvalósításával a program teljes beruházási értéke 72 milliárd forintra nõhet. Infotechnológiával a biztonságért Említsünk ismét néhány konkrét példát. A GYSEV Zrt. összesen 982 millió forintból csapórudas sorompókat telepít több vasúti átjáróba, fényjelzései izzóit nagyobb fényerejû, jobban látható LED-ekre cseréli, a rongálások megelõzése érdekében kamerás megfigyelõrendszereket helyez üzembe. A tervezett fejlesztéseket ez év végéig hajtja végre a vasúttársaság. A gyorsforgalmi hálózaton korszerû, változtatható jelzésképû táblákat, forgalomfigyelõ kamerákat, meteorológiai érzékelõket és forgalomszámláló hurkokat telepít az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. A jövõ év végéig lezáruló fejlesztések a balesetek megelõzése mellett az utasok gyorsabb eljutását szolgálják, színvonalas és gyors tájékoztatásukat is segítik. A Magyar A program akár nemzetközi pilot projektnek is tekinthetõ, hasonló jellegû komplex közlekedésbiztonsági fejlesztésre ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem más tagállamban sem volt még példa. Közút 69 bel- és külterületi csomópontban szüntet meg korábban feltárt baleseti gócokat, egyebek mellett balra kanyarodó sávok kiépítésével, akusztikus burkolati jelek, jelzõtáblák telepítésével, jelzõlámpás forgalomirányítás bevezetésével. Középszigetek építésével, gyalogoskorlátok, tartós burkolati jelek létesítésével tesz biztonságosabbá 11 gyalogos-átkelõhelyet. A fejlesztésekkel 50 balesetveszélyes külterületi buszmegállóban irányonkénti változtatható jelzésképû tábla léptet érvénybe sebességkorlátozást a gyalogosmozgások idejére. Megvalósul 713 jelzõlámpás csomópont internetes távfelügyelete is. Az elvárt hatás elõzetes becslése érdekében a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ hazai forrásból, útpénztári társfinanszírozással korábban meghirdetett pályázatainak tapasztalataiból indulhatunk ki. A kiírásokon kis költségû, a csomópontokban és települési átkelõ szakaszokon megvalósuló forgalombiztonsági fejlesztéseikhez kaphatnak támogatást az önkormányzatok. A beruházási helyszíneken a balesetben elhunytak és súlyosan sérültek számát jelentõsen, összességében csaknem felére sikerült visszaszorítani. A beavatkozásokat közösen finanszírozó állami szervek és helyhatóságok a majdnem 1,3 milliárd forintos költség több mint tízszeresét takarították meg a megelõzött közlekedési balesetek lehetséges személyi és anyagi kárainak elkerülésével. Sejthetõ tehát, hogy az autópályákon, fõutakon és vasúti átjárókban tervezett beavatkozások legalább ugyanekkora, de inkább nagyobb hatékonysággal szoríthatják vissza a balesetek számát. Minden alapfeltétel adott tehát ahhoz, hogy a KÖZOP közlekedésbiztonsági programja fontos kezdeményezésbõl szép sikerré váljon. Az elsõ ütem eredményessége nyilvánvaló módon meghatározza majd a program jövõjét, ezért is minden erõnkkel a mielõbbi maradéktalan teljesítésen kell dolgoznunk. Stratégiát alkotunk A as tervezési idõszakra való felkészülés jegyében folyamatban van a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) kidolgozása. A szakmai megalapozó munka elsõ fázisában elkészült a helyzetértékelés, továbbá A stratégia tézisei elnevezésû dokumentum szakmai tervezete. A közlekedési stratégia tézisei meghatározásának célja, hogy elfogadásuk után olyan részletes közlekedési stratégia készülhessen, amelynek kritikus pillérei biztos alapokon állnak. A tézisek megfogalmazása a Nemzeti Közlekedési Stratégia készítési folyamatának elsõ koncepciókészítési fázisának legfontosabb része. A dokumentum elfogadásával elsõsorban a középtávú idõhorizontban az ágazati rendezõelvek, prioritások és célok számos területen rögzítetté válnak. A stratégia téziseinek tartalma és felépítése összhangban van az Új Széchenyi Terv célkitûzéseivel (például földrajzi elhelyezkedés elõnyeinek érvényesítése, lehetséges hazai intermodális és multifunkcionális logisztikai központok bekapcsolása, a Helsinki folyosók és a logisztikai központok összekapcsolása, a fejlesztések súlypontjának áthelyezése az autópálya-fejlesztésekrõl a kevésbé költséges és a helyi igényekhez jobban illeszkedõ alacsonyabb útkategóriákra). A konvergenciaprogramba foglalt költségvetési hiánycél elérése és ebbõl fakadóan a költségvetés teherbíró képessége, az EU-s támogatási keretek, így a közlekedésfejlesztésre fordítható EU-s támogatások várható kerete, továbbá az elõttünk álló feladatok volumene miatt a rendelkezésre álló forrásokkal a lehetõ leghatékonyabban kell gazdálkodni, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a hatékonyságjavító eszközökre és a ráfordítást nem igénylõ (szabályozási) intézkedések körére. A Nemzeti Közlekedési Stratégia téziseinek szakmai meghatározását az alábbi elvek mentén fogalmaztuk meg. I. El kell érni, hogy a közlekedési rendszer a hatékonyság folyamatos javításával szolgálja a gazdasági növekedést. II. Meg kell határozni a gazdasági növekedést közép- és hosszútávon legjobban szolgáló közlekedésfejlesztési területeket. III. Felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, biztosítani kell az esélyegyenlõséget és a kiegyenlített alapellátást. IV. A közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és mûszaki értelemben is fenntarthatóság-orientált stratégia keretében kell megvalósítani, a közszolgáltatók eladósodását meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell õrizni. V. Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggõségét. VI. Jelentõsen csökkenteni kívánjuk a közlekedés baleseti áldozatainak számát. VII. Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerû és költségkímélõ informatikai eszközök alkalmazásával. VIII. Összekapcsolt, együttmûködõ utazási és szállítási láncokat hozunk létre. IX. El kell készíteni és a kormány elé terjeszteni a közlekedési célokat forgalmi vizsgálatokkal és hatásértékeléssel optimalizáló Nemzeti Közlekedési Stratégiát. A Nemzeti Közlekedési Stratégia vizsgált irányainak elemzése során a közlekedésfejlesztés közötti középtávú közösségi finanszírozású céljai között alapváltozatban továbbra is fontos területként jelenik meg: az európai közúti, vasúti és vízi tranzitfolyosók fejlesztése, a térségi közúti elérhetõség javítása, a közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok bekötése, a városi és elõvárosi (legalább részben közösségi) közlekedés fejlesztése, a környezetbarát vasúti, városi, elõvárosi közösségi személyszállító eszközök beszerzése. Ezen belül a közötti idõszak felhasználásához viszonyítva kisebb súllyal szerepel az országos gyorsforgalmi és fõúthálózat fejlesztése, nagyobb súllyal a közlekedési módok összekapcsolása, az elõvárosi és a kerékpáros közlekedés támogatása, továbbá mindezek mellett új kiemelt területként a közlekedésbiztonság javítása, az intelligens szabályozási eszközök alkalmazása és a TEN-T hálózatra ráhordó, nagy forgalmú vasútvonalak szolgáltatásának javítása. Az út- és hídfelújítási feladatokat a középtávú idõszakban útdíjbevételek mint célhoz kötött államháztartási bevételek biztosítják. A as programidõszak fejlesztési feladatainak forrását elsõsorban az EU-s támogatások keretei biztosítják. A nemzetközi folyosókon kívüli, határ menti kapcsolatok fejlesztése az Európai Területi Együttmûködés keretében történik. A légiközlekedés szolgáltatói infrastruktúrájának fejlesztését célzó, valamint a városi átszálló csomópontok fejlesztését szolgáló piaci, kereskedelmi indíttatású beruházásokra is forrást kell biztosítani. A városi közlekedésen belül a keretek aránya a közszolgáltatási teljesítmények és lakosságszám alapján, az elmaradott térségek elõnyben részesítésével, valamint a támogatási feltételeknek az elõkészítettség, eredményesség szempontjából legjobban megfelelõ projektek figyelembe vételével határozható meg. A biztonságos közlekedés megvalósításának elvi alapját jelenti, hogy a közlekedésben mindenkinek és mindennek célba kell érnie. Biztonságosan célba kell érnie minden közlekedõnek, hiszen kiemelt törekvésünk, hogy senki se haljon meg közlekedési balesetben. Stratégiai cél, hogy minden, rendelkezésre álló erõforrás és igénybe vehetõ eszközrendszer a közlekedõk védelmét szolgálja. Az áruszállítás piaci versenyében a hazai vállalatok, vállalkozások védelme egyben a hazai munkahelyek védelmét is jelenti. A magyarországi logisztikai szolgáltatók, fuvarozók hozzájárulása a hazai gazdaság teljesítményéhez nem elhanyagolható, ezért elemi érdekünk, hogy minden áru versenyképesen érjen célba. A magyar fejlesztéspolitikai célkitûzésekkel összhangban a közlekedésben is célba kell érnie minden, rendelkezésre álló pénzügyi forrásnak is annak érdekében, hogy biztonságos infrastruktúra és biztonságos eszközök, jármûvek szolgálják a közlekedõk mindennapjait. A Nemzeti Közlekedési Stratégia olyan elõre mutató vízió, amely megadja a választ arra a kérdésre, hogy honnan hová akarunk eljutni, és mindezt hogyan fogjuk véghezvinni. Ha így teszünk, továbbra is elmondhatjuk, hogy Magyarország jó úton halad. (A szerzõ a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelõs helyettes államtitkára)

11 2013. február 27. MAGYAR KÖZLEKEDÉS 11 A Nemzeti Közlekedési Stratégia tézisei (A tárcaegyeztetésre bocsátott szakmai javaslat szerkesztett szövege) I. El kell érni, hogy a közlekedési rendszer a gazdasági növekedést a hatékonyság folyamatos javításával szolgálja. A közlekedési ágazat az áru- és személyszállítási igények, teljesítmények alakulásával összhangban biztosítja a nemzetgazdaság mûködésének és fejlõdésének dinamikus kiszolgálását. A közlekedésirányítás törekszik a mobilitáshoz felhasznált társadalmi erõforrások ésszerûsítésére, a közlekedésre fordítandó források és támogatások hatékony felhasználására, különösen a közösségi közlekedés területén. A közlekedési hálózat az ország kedvezõ földrajzi elhelyezkedésének kihasználásával magas színvonalon kapcsolja be hazánkat az európai és az interkontinentális szállítási és logisztikai rendszerekbe, kedvezõ feltételeket teremtve a gazdasági szereplõk magyarországi telephelyválasztásához, új munkahelyek létrejöttéhez. A magas szintû kiépítéssel, a szûk keresztmetszetek feloldásával és a keresletre optimalizált szolgáltatási díjakkal a közlekedési infrastruktúra ágazat exportbevételeket termelhet. A közúti személyszállítási közszolgáltatásoknál fokozatosan bevezetésre kerül a szabályozott verseny, lehetõvé téve a hatékonyság és a társadalmi szempontból fontos szolgáltatások ár-érték arányának növelését. Az állami beavatkozás a verseny- és infrastrukturális feltételek kialakítására, valamint a közfeladatok meghatározására koncentrálódik, míg a folyamatokat e kereteken belül a piac vezérli. Fokozatosan meg kell szüntetni az árképzési és az adózás által okozott piaci torzulásokat. Helyi, járási és regionális szinten a kötöttpályás közlekedés nélküli térségekben a közúti személyszállítási közszolgáltatások meghatározó szerepet töltenek be. A kötöttpályás közlekedéssel ellátott helyi és regionális közlekedési rendszerek esetében a közúti személyszállítás ráhordó/elhordó funkciója kerül elõtérbe. A távolsági közúti személyszállítási közszolgáltatások meghatározó szerepet csak a kötöttpályás közlekedéssel nem, vagy nem megfelelõ minõségben ellátható helyeken kapnak. A növekvõ mobilitási igényû városi-elõvárosi környezetben a közlekedési rendszer mûködõképességének megõrzése, a torlódásokból eredõ társadalmi veszteségek csökkentése érdekében az egyéni és a közforgalmú közlekedés ésszerû arányának fenntartása, megfelelõ alakítása szükséges. A városi torlódási díj bevezetése elfogadható egyensúlyalakító eszköz, azonban gondos elõkészítése során igazolni szükséges, hogy a bevezetésre kidolgozott konkrét megoldás a közlekedési rendszer hatékonyságát növeli, a társadalmi (idõ, üzemanyag) veszteségeket csökkenti, el kell érni, hogy a kiépítés, mûködés önköltsége (nemzetközi összehasonlításban) alacsony legyen. II. Meg kell határozni a gazdasági növekedést középés hosszútávon legjobban szolgáló közlekedésfejlesztési területeket. Az infrastruktúrafejlesztés eredményeképpen létrejön a versenyképességet és a regionális felzárkózást egyaránt támogató közlekedési hálózat. A szomszédos országokkal hálózati harmonizációt elõsegítõ együttmûködés szükséges, a hazai szolgáltatók és gazdasági szereplõk érdekeinek figyelembevételével. A foglalkoztatás térbeli központjainak és a jelentõs nagyberuházások telephelyeinek elérhetõségét megfelelõ rugalmassággal szükséges biztosítani, elsõdlegesen a közösségi közlekedés alakításával. Elõnyben kell részesíteni a területfejlesztési koncepciókban meghatározott fejlesztési gócterületek és a logisztikai központok bekapcsolását szolgáló fejlesztéseket. A közúthálózaton a gazdasági környezet javítását legjobban a nagyvárosokban és környezetükben jellemzõ szûk keresztmetszetek feloldása szolgálhatja, valamint a rossz minõségû útkapcsolattal bekötött, nehezen elérhetõ térségek magas szintû bekötése. Közép- és hosszútávon az európai tranzitútvonalak hiányzó, legnagyobb teherforgalmú, települések tehermentesítését szolgáló szakaszainak kiépítése élvez prioritást, fontos továbbá a hálózat Budapest központú szerkezetének fokozatos megváltoztatása, illetve a tranzitvonalaktól távol elhelyezkedõ periférikus területek bekapcsolásának javítása. A megyeszékhelyeket legalább emelt sebességû, 2 2 sávos útkapcsolatokkal kell bekötni. A kisebb forgalmú mellékutakon különös tekintettel a járási és munkahelyi központokba vezetõ utakra az útminõség javítása szükséges. Javítani kell az országhatárok által elszigetelt települések közlekedési kapcsolatait, elõ kell segíteni az EU belsõ és külsõ határain átnyúló kapcsolatok feléledését. A program akár nemzetközi pilot projektnek is tekinthetõ, hasonló jellegû komplex közlekedésbiztonsági fejlesztésre ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem más tagállamban sem volt még példa. A vasúti hálózatfejlesztést elsõdlegesen a nemzetközi különösen a TEN-T alapés fõhálózat színvonalának emelésére és a nagyvárosi agglomerációs közlekedés fejlesztésére kell koncentrálni. Mérlegelni szükséges a fõvárost elkerülõ vasútvonal kiépítésének szükségességét, ütemezését. Területbiztosítást szolgáló tervekkel, a szomszédos országokkal partnerségben fel kell készülni az európai rendszerbe illeszkedõ távlati nagysebességû vasúti hálózat kiépítésére. Vizsgálni kell Budapest belvárosa és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér 2-es terminálja nagysebességû vasúti üzemre is alkalmas kötöttpályás összeköttetésének középtávú megvalósíthatóságát, valamint a Bécs Budapest (II. ütemben Budapest Bukarest) nagysebességû vasúti kapcsolat pénzügyi fenntarthatóságát, és meg kell határozni a fejlesztések tervezhetõ idõhorizontját. A magyar belvízi hajózás fejlesztésének elsõdleges feltétele olyan hazai érdekeltségû, versenyképes, modern flotta, vízi utak és kikötõk kialakítása, amelyek képesek a magyar árut versenyképes áron eljuttatni a világpiacra. A fejlesztések során figyelemmel kell lenni a természet- és környezetvédelmi, valamint a vízbázisvédelmi és vízgazdálkodási szempontokra. A magyar légiközlekedésben egy központi és a piaci kereslettel összhangban több regionális reptér mûködik menetrendszerû forgalommal. A piaci alapú fejlesztés súlypontjai az egységes és hatékony forgalomirányítás, valamint a központi és regionális repülõterek alapinfrastruktúrájának és hálózati kapcsolatainak kialakítása. A fõváros regionális központszerepének javítása érdekében tovább kell vizsgálni a rendszeres hazai légi személy- és áruszállítási igényeknek megfelelõ menetrendszerû járatok indításának lehetõségeit a piacon mûködõ légitársaságokkal vagy új nemzeti légiközlekedési vállalattal. A városainkban ahol a hálózatok kapacitáshiánya a leggyakoribb elsõdleges az új közúti kapacitások létrehozását szükségtelenné tevõ megoldások keresése, de ahol nincs más lehetõség, ott sor kerül a hálózati hiányok pótlására, a szûk keresztmetszetek feloldására. Az élhetõ város érdekében a forgalom csökkentését céltudatos területi, települési tervezéssel, a kerékpáros közlekedés fejlesztésével, a gyalogostengelyek fejlesztésével, a megfelelõ parkolási rendszerek megteremtésével és tarifális szabályozással lehet elérni. A beruházások tervezése során az indokolatlan funkciók kiszûrését és a takarékos megoldások kiválasztását költség-haszon vizsgálat alapú változatelemzéssel, értékelemzéssel, valamint tervtanácsi megvitatás intézményesítésével kell elérni. A beruházási igényeket (a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok összességének figyelembevételével képzett) haszon-költség arány szerint rangsorba kell rendezni, és azt a programok megvitatása során közre kell adni. A gazdasági folyamatok környezeti feltételeinek tervezhetõsége érdekében a nagy elõkészítési idõigényû központi infrastruktúrafejlesztéseket 15 évre elõre tekintõ gördülõtervben kell ütemezni. Vizsgálni kell az elõvárosi és a városi vasutak átjárhatóságát javító újszerû megoldásoknak, továbbá a budapesti gyorsvasúti, elõvárosi vasúti rendszer létrehozásának és ezzel párhuzamosan a pályaudvar-struktúra átalakításának lehetõségeit, gazdaságosságát. III. Felzárkózást támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, biztosítani kell az esélyegyenlõséget és a kiegyenlített alapellátást. A versenyképességet, a környezeti terhek csökkentését és a regionális felzárkózást egyaránt támogató fejlesztéspolitikát kell folytatni, valamint biztosítani kell a kiegyenlített alapellátást a közlekedési szolgáltatásokban. A személyközlekedésben, a mobilitásban törekedni kell az esélyegyenlõségre és a kiegyenlített ellátottság biztosítására a távolsági és a helyi közlekedésben, azon belül az egyéni és a közösségi közlekedési szolgáltatásoknál egyaránt. Törekedni kell a vidék és a fõváros, illetve más nagyvárosok közti különbségek enyhítésére. Biztosítani kell az ellátottsági jellemzõk közérdekû nyilvántartását, és a hasonló adottságú települések között mutatkozó hátrányokat csökkenteni kell. Fontos célkitûzés, hogy javuljon a területileg koncentrált egészségügyi ellátási, oktatási centrumok, államigazgatási (járási) központok elérhetõsége a közösségi és az egyéni közlekedést választók számára, különösen a hátrányos helyzetû térségekben. A közlekedési közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az infrastrukturális feltételek és az államháztartás mindenkori teherbíró képessége által kínált kereteken belül minden település számára biztosítottá válik. Közszolgáltatásként legalább a személyszállítási törvényben rögzített napi három (közúti és vasúti), menetrend szerinti járatpárt kell közlekedtetni az egyes viszonylatokon, fõként az iskolába, munkába járás és hazautazás lehetõvé tétele céljából. A gyakorlatban kialakult közlekedési vonzásközpont mindenhonnan átszállás nélkül legyen elérhetõ. Az átszállások száma a megyeszékhelyre utazók esetében legfeljebb egy, a fõvárosba tartók esetében legfeljebb kettõ lehet. A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, jelzõ- és tájékoztató berendezéseknek alkalmasnak kell lenniük a csökkent mozgási, valamint tájékozódási (látási, hallási, értelmi felfogásbeli) képességû személyek általi biztonságos igénybevételre. A közösségi közlekedés igénybevételét akadályozó fizikai és infokommunikációs korlátok fokozatos lebontásával kell elérni, hogy a fogyatékossággal élõ személyek számára a jármûveken, a pályaudvarokon, állomásokon és megállóhelyeken biztosított legyen a közlekedéshez való hozzáférés. IV. A közlekedési rendszer fejlesztését gazdasági és mûszaki értelemben is fenntarthatóság-orientált stratégia keretében kell megvalósítani, a közszolgáltatók eladósodását meg kell állítani, a nemzeti vagyont meg kell õrizni. Gazdaságilag eredményes, pénzügyileg fenntartható rendszert, részrendszereket, projekteket és szolgáltatásokat kell kialakítani és támogatni. A fizetõképes kereslettel (kiemelt közszolgáltatás esetén társadalmi megtérüléssel) alá nem támasztható beruházásokat, szolgáltatásokat az elõkészítés szakaszában ki kell szûrni. Meg kell teremteni az állagmegõrzést, eszközpótlást biztosító bevételképzés stabil szabályozási és finanszírozási rendszerét. Az országos közúthálózat burkolatainak és hídjainak leromlását három éven belül meg kell állítani, és azok állapotjellemzõit (teherbírás, felületépség) 2020-ig legalább a évi szintre kell visszaállítani. A matricás és megtett úttal arányos útdíjak bevételeit (vagy a bevételekkel megegyezõ keretet) az államháztartás bevételeként, de célhoz kötötten kell felhasználni, a közlekedési rendszer jogszabályban meghatározott mûködtetési és fejlesztési feladataira. A felhasználás területei a közúti közlekedési infrastruktúrával összefüggõ állami feladatok, az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása, felújítása és fejlesztése, a koncessziós szerzõdés keretében üzemeltetett útszakaszok rendelkezésre állási díjának kiegyenlítése, a közlekedési rendszer hatékonyságát javító árképzés, a logisztikai tevékenység optimalizálása, környezetszennyezést csökkentõ intézkedések, az alternatív, környezetkímélõ infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság javítása, a közúti közlekedés biztonságának javítása és útügyi szolgáltatások biztosítása. Az utak állapotleromlási folyamatának visszafordítására megjelölt célok teljesüléséig azonban az útdíjbevételek felhasználási területe korlátozott, csak a költségvetés útkarbantartási és rendelkezésre állási díj terheinek kiváltását, ezen túl az útállapotcélok teljesülését szolgálhatják. A díjszedéssel érintett utakon keletkezett bevételeket átmenetileg a díjszedéssel nem érintett országos közúthálózat karbantartására és felújítására is fel kell használni. A Nemzeti Közlekedési Stratégia keretében készül el az országos közúthálózat felújítási programja, amelynek végrehajtása során a díjszedéssel érintett hálózaton a rossz minõségi besorolású utak 7 éven belüli teljes körû felújítását megcélozva magasabb szolgáltatási szintet kell biztosítani. A vasúthálózaton a fõ célkitûzéseket a Nemzeti Közlekedési Stratégia keretében elkészített Országos Vasúti Koncepció eredményei alapján kell meghatározni. Vizsgálni kell a vasút szerepének növelési lehetõségeit az általa gazdaságosan kiszolgálható piaci területeken, különösen a 300 kilométer feletti áruszállításnál. Az út- és vasúthálózat állapotának alakulásáról a kormánynak kétévente jelentés készül. Az országos jelentõségû, súlyos adósságterhet maguk elõtt görgetõ személyszállító közszolgáltatók feladatainak ellátásában szabályozni szükséges az állami szerepvállalást, hogy az hosszútávon tervezhetõ keretet biztosítson többéves, átlátható és ellen- Folytatás a 12. oldalon

12 12 MAGYAR KÖZLEKEDÉS február 27. A Nemzeti Közlekedési Stratégia tézisei (A tárcaegyeztetésre bocsátott szakmai javaslat szerkesztett szövege) Folytatás a 11. oldalról õrizhetõ szolgáltatói szerzõdések útján. Fel kell tárni az ilyen típusú vasúti és városi közlekedési szolgáltatók tevékenységének racionalizálási lehetõségeit, meg kell alapozni a hosszú távú együttmûködés feltételrendszerét, optimalizálással felállított pénzügyi pályáját, amelynek keretében 2020-ig fokozatosan el lehet érni a közszolgáltatás társadalmi értékét tükrözõ állami támogatás intenzitását. Fel kell tárni és figyelembe kell venni a mûködési egyensúly helyreállását célzó megoldásokat, figyelemmel a teljes közlekedési rendszer mûködõképességének megõrzésére, egyúttal a közszolgáltatók fenntartható és finanszírozható tevékenységi körének, hálózati kiterjedésének meghatározására. Az állam átvállalja a közlekedési közszolgáltatók 2013 elõtti idõszakban kialakult adósságait. Csak olyan közszolgáltató és közszolgáltatást megrendelõ szervezet támogatása indokolt, amelynél a szervezet pénzügyi helyzete stabil, az új szolgáltatás, valamint a teljes szolgáltatási kínálat hoszszútávon fenntartható. Az országos közlekedési infrastruktúra mûszaki létesítményei állami, a helyi közlekedési alapinfrastruktúra létesítményei pedig helyi önkormányzati tulajdonban maradnak. Az állam nem alkalmaz és nem támogat a magántõke bevonásával a járulékos kockázatokat nem piaci alapon megosztó, hoszszútávon és összességében pazarló közkiadásokat okozó finanszírozási megoldásokat. A stratégiai célok elérését szolgáló fejlesztéspolitikában vizsgálni szükséges a vissza nem térítendõ támogatások arányának csökkentését. Növelni kell az ellenõrzési célú rendszerek és intézkedések eredményességét független intézmények útján, megbízható, naprakész statisztikai adatok gyûjtésének elõírásával, a közlekedési szolgáltatók körében a díjszedési rendszerek fejlesztésével, valamint az egységesített közlekedési adattárház létrehozásával. A kiemelt beruházások elõkészítésének elõrehaladását az érintett intézményektõl független szervezetben kell nyomon követni és rendszeresen minõsíteni. Létre kell hozni a stratégiai döntéseket megalapozó hatásvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmányok számításainak ellenõrzésére szolgáló központi szervezeti egységet. V. Csökkenteni kell a közlekedés környezeti terhelését és energiafüggõségét. A közlekedési rendszer fejlesztése a környezeti fenntarthatóság elvének figyelembevételével történik. A jövõ közlekedésében csökkennie kell az energia-, ezen belül az olajfüggõségnek, törekedni kell az erõforrás-hatékonyság emelésére, a környezetterhelés mérséklésére, így az üvegházhatású gázok kibocsátásának, a talaj és a vizek terhelésének csökkentésére, valamint a környezet- és természetvédelmi célból védelem alá helyezett területek megõrzésére. Elsõsorban szabályozási eszközökkel, kedvezményekkel, támogatáspolitikával kell elõsegíteni a környezetszennyezõ jármûállomány korszerûsítését, az alternatív energiaforrások használatát. Mérlegelni szükséges a vasút-villamosítás kiterjesztésének lehetõségeit, különös tekintettel a kedvezményes hiteltámogatás eszközére. Preferálni kell a kevésbé környezetterhelõ szállítási módok és a közforgalmú közlekedés elõtérbe helyezését, kiaknázatlan kapacitásainak lekötését. A közforgalmú közlekedés nagyobb részesedését célozva a ráhordó (P+R, B+R), módváltó rendszereket fejleszteni, bõvíteni szükséges, támogatni kell a csomóponti és szakaszi (villamos, busz) elõnyben részesítés megoldásait. A használó fizet és a szennyezõ fizet elvet fokozatosan ki kell terjeszteni a közlekedési szolgáltatások teljes körére. Az országos közúthálózat útdíjrendszerében a szennyezõ fizet elv alapján kivethetõ emelt útdíj alkalmazása csak hosszútávon, fokozatosan történik meg, ami megteremti e források más területeken történõ részleges felhasználásának lehetõségét (környezetkímélõ mobilitási megoldások keresztfinanszírozása). A közlekedés által okozott zaj csökkentése a meglévõ infrastruktúrahálózaton a legsúlyosabban terhelt lakosságra, a leghatékonyabban védhetõ építményekre, közösségi területekre irányul, és az e célra elkülönített keretekbõl programszerûen történik. Az új közlekedési létesítmények mûszaki, nyomvonali, környezetvédelmi megoldásait az egészségügyi elõírások követelményein túl az érintettek bevonásával, a települési érdekek és a közlekedési szempontok együttes figyelembevételével kell kiválasztani. A súlyosan terhelt települések védelme érdekében 500 nehézgépjármû/nap forgalom felett a zajtérképi adatokra figyelemmel meg kell vizsgálni a teherforgalom adminisztratív eszközökkel történõ korlátozásának lehetõségét. A fõ közlekedési létesítmények (közutak, vasutak) mentén jogszabály alapján meghatározott zajvédelmi intézkedések végrehajtását a környezetvédelmi célokat tartalmazó as operatív programban meg kell jeleníteni. A levegõtisztasági célok elérése érdekében szükséges a Kisméretû szállópor-csökkentés ágazatközi intézkedési program közlekedési feladatelemeinek (alacsony emissziós zónák kijelölése, citylogisztika) ütemezett végrehajtása. Az élhetõ városok építése érdekében a településfejlesztés, település- és területrendezés eszköztárával együttmûködve segíteni szükséges a közösségi személyszállításnak legjobban megfelelõ belsõ és átmeneti övezeti városi terek újraéledését. A barnamezõs övezetek hasznosítását szabályozási eszközökkel elõnyben kell részesíteni a zöldmezõs telephelyválasztással és kereskedelmi fejlesztésekkel szemben. A városi és agglomerációs lakóövezetek spontán szétterülését keretek közé kell szorítani. Meg kell teremteni a védett természeti területeken, termõföldeken új közúti nyomvonalak mentén megjelenõ zöldmezõs beépítési igények megfelelõ visszaszorítását szolgáló szabályozási korlátokat. A települési területek terjeszkedése során a létrejövõ lakó- és intézményi területszerkezet segítse elõ a közösségi közlekedés használatát. A nagyvárosokat többközpontú rendszerben, az utazási igények mérséklését lehetõvé téve szükséges fejleszteni. A nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, intézményi építmények kialakítását megfelelõ közösségi közlekedési ellátottsághoz kell kötni. Az ágazati stratégia fontos területe a nem motorizált közlekedési módok jövõjének vizsgálata. Növekvõ jelentõségû célterület az egészséges, környezetkímélõ, költség- és energiatakarékos közlekedési módnak tekintett, egyre növekvõ arányú kerékpáros közlekedés támogatása, különösen a hivatásforgalmúé. A magas szolgáltatási szintû, fokozatosan egymáshoz kapcsolódó turisztikai, valamint a fõ igényekkel összhangban bõvülõ hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat jön létre. Kiemelt középtávú cél a Duna menti ún. EUROVELO és a fõvárost a Balatonnal összekötõ hálózati elemek megvalósítása, folytonossá tétele. VI. Jelentõsen csökkenteni kívánjuk a közlekedés baleseti áldozatainak számát. A közlekedési rendszer átfogó fejlesztésének eredményeként (beleértve a rendvédelmi feladatokat is) továbbra is folyamatosan és jelentõs mértékben javuljon valamennyi módnál a közlekedésbiztonság, különös tekintettel a gyermekbalesetekre. A közúti közlekedési baleset következtében meghaltak száma, illetve a személyi sérüléses balesetek száma 2020-ra a 2010-es évi érték felére, illetve kétharmadára csökkenjen. A közlekedésbiztonság javítása komplex fellépést igényel, a megfelelõ szabályozási háttér, a személyi tényezõ fejlesztése, a korszerûsödõ közúti infrastruktúra és gépjármûpark, valamint a hatékony közúti ellenõrzõ és baleset-megelõzési tevékenység területeire kiterjedõen. A balesetszám csökkentésére meghatározott célértéket a legeredményesebb intézkedések kiválasztásával és programszerû végrehajtásával kell elérni. A lehetséges baleset-megelõzési intézkedéseket, beavatkozásokat eredményesség szerint rangsorba állítva, nyílt szakmai megvitatás után kell programba építeni. A baleset-megelõzést közvetlenül és közvetve szolgáló (tervezett és lebonyolított) programokat a programok végrehajtásáért felelõs állami szervezetektõl független szakmai bizottság legalább évente egyszer nyilvánosan értékeli. A 38/2012. (III. 12.) kormányrendelet alapján a hosszú távú koncepció egy adott szakpolitikai területrõl készült részletes, hosszú távú stratégiai tervdokumentum, amely a) azonosítja a szakpolitikai területtel kapcsolatos legfontosabb problémákat; b) meghatározza a jövõképet és c) a jövõképen alapuló kiemelt célokat, valamint d) a beavatkozási irányokat, kockázatokat és a fontosabb eszközöket. A szakpolitikai stratégia egy adott szakpolitikai területre vonatkozó jövõkép elérésének középtávú stratégiai tervdokumentuma, amely tartalmazza a) az adott szakpolitikai terület részletes helyzetelemzését és helyzetértékelését; b) az adott szakpolitikai területen megvalósítandó mérhetõ célokat; c) a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározását; d) a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételeit, valamint e) a megvalósítás, a nyomon követés és az értékelés alapelveit és rendszerét. VII. Javítani kell a közlekedési szolgáltatások színvonalát a korszerû és költségkímélõ informatikai eszközök alkalmazásával. A közlekedési rendszer eredményességét elsõdlegesen a gazdaságilag hatékony, költségkímélõ szabályozási eszközök és technológiák alkalmazásával szükséges javítani, különös tekintettel a korszerû ( intelligens ) infokommunikációs (IT) technológiára épülõ e-közlekedés, valamint az információalapú közlekedésszervezési és szolgáltatásfejlesztési rendszerek által nyújtott megoldásokra (például forgalomirányítás, zavarelhárítás, utastájékoztatás, jegyértékesítés). A közlekedési technológiák összekapcsolt mûködésének, a közérdekû információk cseréjének biztosítása, a módváltást segítõ, akadálytalan utazás és szállítás elõsegítése érdekében a nemzetközi szabványokkal harmonizáló, partnerségalapon fejlesztett, magas szintû informatikai együttmûködést biztosító rendszerek támogatása szükséges. VIII. Összekapcsolt, együttmûködõ utazási és szállítási láncokat hozunk létre. Az állam a használó fizet, hosszútávon a szennyezõ fizet alapú tarifális politikával a közúti áruszállítással szemben elõtérbe helyezi a környezetet kevésbé terhelõ, különösen a korszerû kombinált szállítási formákat. Az állam a központi (közösségi) források felhasználásával a várható kihasználtság, a piaci kereslet és a pénzügyi fenntarthatóság részletes elemzése után fejleszti a magas szolgáltatási szintet képviselõ intermodális áruszállítási-logisztikai infrastruktúrát és eszközrendszert. Az utasközpontú személyszállítást, gyors, megbízható és kényelmes átszállást, biztonságos eszközváltást (P+R, B+R stb.) eredményezõ fejlesztéseket támogatni szükséges, különös figyelemmel az átszállóterminálokhoz kapcsolódó kereskedelmi célú üzleti vállalkozások forrásainak szabályozott bevonására, amit az állam elsõsorban kedvezményes hitel biztosításával segít elõ. Az összetett szállítási-logisztikai láncok teljesítményének növelése az áruáramlatok energiahatékonyabb szállítási módok felé terelésével, különösen a kíséretlen kombinált áruszállítási megoldások komplett infrastruktúrájának (terminálok, vasúti-vízi hálózatok) fejlesztésével történik, figyelembe véve, hogy a közúti szállítás elsõsorban a közepes és rövidebb távolságokon versenyképes. Meg kell teremteni a kisebb fuvarigényû kis- és középvállalkozások (kkv-k) logisztikai kiszolgálásának keretfeltételeit. A vasúti árufuvarozás versenyképességének és arányának javítása érdekében a saját célú pályák ( iparvágányok ) minél teljesebb körû kiépítését, a meglévõk fejlesztését, a termelõegységek vasúti szállítási láncba kapcsolását támogatáspolitikai eszközökkel és telephely-alakítási feltételekkel is szükséges elõsegíteni. Összehangolt menetrendû, egységes tarifájú, párhuzamosságoktól mentes, a városi közlekedési rendszerekhez illesztett távolsági közforgalmú személyszállítási rendszert kell kialakítani, kötöttpályás gerinchálózattal és erre történõ ráhordással. Fontos az elõvárosi közlekedés ütemes menetrendjeinek összehangolt kidolgozása, a nagy létszámú munkaerõt foglalkoztató ipari központok, az oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatások jobb elérése érdekében. A nagyvárosi környezetben fõként a budapesti, de akár a Magyarországra átnyúló bécsi és pozsonyi vagy a miskolci, szegedi agglomerációban is létrejönnek az integrált és versenyképes városi-elõvárosi közforgalmú szolgáltatásrendszerek.

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon

PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon RÁDIÓS SEGÉLYHÍVÓ ÉS INFOKOMMUNIKÁCIÓS ORSZÁGOS EGYESÜLET PannonRIS Folyami Információs Szolgáltatások Magyarországon Kovács Csaba Elnökhelyettes Balatonföldvár, 2011.05.12. Témák Bemutatkozás Jogi háttér

Részletesebben

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?

Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Holnapy László főosztályvezető, titkárságvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság

Részletesebben

A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája

A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája Horváth Zsolt Csaba elnök 1 I. A Nemzeti Közlekedési Hatóság első évének értékelése II. A Nemzeti Közlekedési Hatóság stratégiája 2 1 Szervezeti átalakítás 2007.

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések

A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések A közösségi közlekedés előtt álló aktuális kormányzati célkitűzések Borbélyné dr. Szabó Ágnes Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető 2018. 05. 30. 1

Részletesebben

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel

Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel Fejlesztésekről és beruházásokról üzemeltetői szemmel A MÁV Zrt. Pályavasúti üzemeltetési főigazgatóság működése napjainkban XVI. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia BÜKFÜRDŐ 2015.04.15-17.

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, május A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON Konferencia Balatonföldvár, 2015. május 12-14. A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár Nemzeti

Részletesebben

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA

Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület tevékenységének ismertetése PROJEKT BEMUTATÁSA 2012. január A projektet az Európai Bizottság / DG-MOVE támogatja Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs

Részletesebben

Konferencia TERVEZETT PROGRAM. Az emberekért. A vasútért. A holnapért.

Konferencia TERVEZETT PROGRAM. Az emberekért. A vasútért. A holnapért. 2017. május 3. - New York-palota, Hotel Boscolo (1073 Budapest, Erzsébet krt. 9.) Az emberekért. A vasútért. A holnapért. Konferencia TERVEZETT PROGRAM Tervezett programok 8:30-9:00 Regisztráció 9:00-9:20

Részletesebben

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában

A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában A kerékpározás szerepe a közlekedési tárca munkájában Schváb Zoltán Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkár Kerékpáros Közlekedésbiztonsági Nap Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15.

TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN. 2011. December 15. TAPASZTALATOK ÉS TERVEK BUDAPEST ELŐVÁROSÁBAN 2011. December 15. 1 VOLÁNBUSZ Zrt. FŐ ADATAI 2010. RÉGIÓS MŰKÖDÉSI TERÜLET Közlekedési teljesítmény: 69,3 M km Közlekedési bevétel: Éves járatszám: Éves utasszám:

Részletesebben

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár

Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció. Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár Országos közforgalmú közlekedésfejlesztési koncepció Tasó László Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkár 2 3 Szolgáltatási struktúra 2015.évi adatok alapján Menetrendi teljesítmény *Km/év+ Helyközi Szolgáltatók

Részletesebben

Eszközbeszerzési stratégia a közúti közlekedésben

Eszközbeszerzési stratégia a közúti közlekedésben Eszközbeszerzési stratégia a közúti közlekedésben Borbélyné dr. Szabó Ágnes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Szolgáltatási Főosztály főosztályvezető 2017. október 6. Helyközi autóbusszal végzett

Részletesebben

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14.

Szakmai (közlekedési) Képzés - Közlekedésfejlesztés Magyarországon, Szakmai napok 2015 Balatonföldvár, 2015. május 12-14. 8.30-tól regisztráció 2015. május 12. (kedd, délelőtt) 9.30-10.00 A közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, feladatai Előadó: Dr. Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár, NFM 1. témakör:

Részletesebben

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei

VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, szeptember Kérdőívek eredményei VÁROSI KÖZLEKEDÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonfenyves, 2015. szeptember 10-11. Kérdőívek eredményei Mi az első szó, ami eszébe jut a Fenntartható közlekedés fogalmához kapcsolódóan? Környezet, környezetszennyezés,

Részletesebben

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP

Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform - NEJP Nemzeti Mobilfizetési Zrt. 2018. 10. 05. 1 Digitális kapcsolatok NMFR 91 millió mobilparkolási tranzakció 1 650 000 ügyfél 40 milliárd Ft bevétel beszedése és elszámolása 23 viszonteladó integrálása (kkv-k

Részletesebben

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23.

Új buszüzemeltetési modell Budapesten. Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Új buszüzemeltetési modell Budapesten Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ 2014. április 23. Tartalom A BKV buszüzemeltetés helyzete 2010-ben A probléma kezelése azonnali eszközökkel

Részletesebben

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra

Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Javaslat a térségi vasúti társaságok megalakításával kapcsolatos tárgyalásokra Alapvetés: a tárgyalások célja, hogy hosszú távon fenntartható, sőt fejleszthető térségi vasúti szolgáltatás jöjjön létre.

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések

Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Személyszállítási törvény hatósági feladatai végrehajtásának tapasztalatai és a jövőbeni elképzelések Előadó: Bíró József elnökhelyettes Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal vezető A személyszállítási törvény

Részletesebben

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók

A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók A közúti közösségi közlekedés kérdései tulajdonosi szcenáriók Fülöp Attila igazgató-helyettes MNV Zrt. Társaságokért Felelős Igazgatóság Harkány, 2016. november 10-11. A Volán Közlekedési Központok régiók

Részletesebben

XI. Határok nélküli partnerség október 5-6. SALGÓTARJÁN. Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig

XI. Határok nélküli partnerség október 5-6. SALGÓTARJÁN. Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig XI. Határok nélküli partnerség 2017. október 5-6. SALGÓTARJÁN Kéthelyi József A közlekedési szövetségek helyzete a kezdetektől napjainkig Mi a közlekedési szövetség lényege? A közlekedési szövetség a tömegközlekedésért

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban. Csépke András, MÁV-START vezérigazgató

Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban. Csépke András, MÁV-START vezérigazgató Vasúti személyszállítás aktuális trendjei a V4 országokban Csépke András, MÁV-START vezérigazgató Szolgáltatásfejlesztési stratégia korszerű, megbízható, gyors Korszerű gördülőállomány Igény vezérelt menetrend

Részletesebben

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10. A közlekedésfejlesztés országos céljai Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, 2015. szeptember 10. A hazai közlekedésfejlesztés három pillére Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid

A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid A közlekedés, mint az élhető városüzemeltetés pillére Vitézy Dávid vezérigazgató Budapesti Közlekedési Központ Analógia Kell egy mérnök a városnak! 2 Új szervezeti modell Jól strukturált, világos szerkezet

Részletesebben

A BKV ZRT. ÖNJÁRÓ AKKUMULÁTOROS TROLIBUSZAINAK ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI

A BKV ZRT. ÖNJÁRÓ AKKUMULÁTOROS TROLIBUSZAINAK ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI A BKV ZRT. ÖNJÁRÓ AKKUMULÁTOROS TROLIBUSZAINAK ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI Szedlmajer László vezérigazgató-helyettes Vállalti felépítés helyünk a BKV Zrt.-n belül BKV Zrt. Vasúti Üzemeltetési Igazgatóság

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

Közúti pályák (BMEKOEAA213) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Közúti pályák (BMEKOEAA213) Közlekedéspolitika Dr. Juhász János egyetemi docens Közlekedéspolitika az Európai

Részletesebben

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt.

A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. A MÁV-START Zrt. nemzetközi kapcsolatai, innovatív infrastruktúra fejlesztés Lóczi Csaba MÁV-START Zrt. Előadó: KTE Határok Kozák nélküli Tamás partnerség konferencia, 2016. október 6-7. A MÁV-START stratégiája

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2010. február 22-i ülésére Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2010. február 22-i ülésére Tárgy: Gemenc Volán Zrt. beszámolója a személyszállítás költségének, bevételének alakulásáról,

Részletesebben

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4.

Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében. Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Együttműködési keretek Budapest közlekedésfejlesztésében Dr. Denke Zsolt szakterületi vezető Budapesti Közlekedési Központ 2015. március 4. Balázs Mór Terv 2014-2030 2 A Balázs Mór Terv célrendszere Jövőkép:

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 14. Közlekedésfejlesztés Magyarországon (10 év az Európai Unióban), Balatonföldvár

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA

BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA DÁVID ILONA ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. BEFEJEZÉS ELŐTT A MÁV ÁTALAKÍTÁSA 1 TARTALOM I. ÁTALAKULÁS II. EREDMÉNYEK III. STRATÉGIAI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA 2 I. ÁTALAKULÁS 3 I.1. A MÁV

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció

Részletesebben

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet)

Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Statikus funkcionális (működési) modell (szervezetek csoportosítása, szervezeti felépítés, tevékenységi szerkezet) Szervezeti felépítés Tevékenységi (funkció) szerkezet A rendszer adaptivitása funkcionális

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015.

BIZTONSÁGI FŐIGAZGATÓSÁG. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015. Közlekedésbiztonsági Szervezet SZAKMAI NAP 2015. Kertész Ottó vasútbiztonság vezető MÁV Zrt. MÁV Zrt. Felügyelőbizottság Igazgatósága Szervezetek Elnök-vezérigazgató Belső ellenőrzési főosztály Biztonsági

Részletesebben

Előadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019.

Előadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019. Környezettudatosság a VOLÁNBUSZ Zrt. közlekedési stratégiájában Előadó: Dávid Ilona Elnök-vezérigazgató 2019. 15 éve a közlekedésben Tisztségeim: Hungrail-Magyar Vasúti Egyesület elnök STRATOSZ elnök Volán

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

HajózásVilág konferencia

HajózásVilág konferencia HajózásVilág konferencia Vasúti és folyami árufuvarozás: együttműködési lehetőség vagy konkurenciaharc? Vernes András ügyvezető igazgató Budapest, 2017. 03. 30. 1 Fejlesztéspolitikai célkitűzések Cél:

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

A CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL

A CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL A 2014-2020 CIKLUS KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJÁNAK ELŐREHALADÁSA A PROGRAM FELÉNÉL Magyar Közlekedési Konferencia Eger, 2017. október 18-20. KÖZOP ÉS IKOP KERETEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA KÖZOP teljes

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt.

A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. Infrastruktúra-hálózata Leközlekedtetett vonatok, 2016: Személyszállító

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10.

Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben. Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes április 10. Új kihívások a közúti közösségi közlekedésben Előadó: Ungvári Csaba üzemeltetési vezérigazgató-helyettes 2019. április 10. A VOLÁNBUSZ Zrt. üzletpolitikai célja Minél magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtása,

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

Tavaszi hatósági kerekasztal értekezlet

Tavaszi hatósági kerekasztal értekezlet Tavaszi hatósági kerekasztal értekezlet Veszélyes áru szállítás szakterületet érintő hatósági változások, tapasztalatok Kozma Sándor tű. ezredes főosztályvezető Budapest, 2017. március 21. A katasztrófavédelmi

Részletesebben

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2016. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2016- ban 50

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER

RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER Előadó: Dörnyei Zsolt fejlesztési koordinátor Fejlesztési és Stratégiai Igazgatóság Budapest, 2017. október 19. A projekt

Részletesebben

Magyarországi Akcióterv

Magyarországi Akcióterv Zárókonferencia Magdeburg, April 9, 2019 Magyarországi Akcióterv Peter Kiss IFKA Public Benefit Non-profit Ltd. For the Development of the Industry AZ AKCIÓTERV ÁTTEKINTÉSE Koordináció: Magyar Logisztikai

Részletesebben

Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere. Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető

Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere. Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető Elővárosi vasúti szolgáltatásfejlesztés sikere Pákozdy Réka, MÁV-START Zrt., Személyszállítási szolgáltatásértékesítési vezető Az idén 10 éves MÁV-START Zrt. számokban Több, mint 7200 km-es hálózaton szolgáltatunk

Részletesebben

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Új szervezet Budapest közlekedéséért: Budapesti Közlekedési Központ Zrt. Vitézy Dávid vezérigazgató BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. 1 Tartalom A BKK létrehozásának okai és céljai A BKK feladatai

Részletesebben

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év

PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV. Piaci jelentés év PIACFELÜGYELETI ÉS UTASJOGI FŐOSZTÁLY VASÚTI IGAZGATÁSI SZERV Vasúti árufuvarozás Piaci jelentés 2017. év A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a vasúti árufuvarozás teljesítménye 2017-ben 52

Részletesebben

Szolgáltatások

Szolgáltatások urvey 2016 Help us improve the service and the website. Szolgáltatások 66146 2016 Enquête TED 2016 Aidez nous 26/02/2016 S40 Szolgáltatások További információ Tárgyalásos eljárás Magyarország Budapest:

Részletesebben

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK FŐVÁROSI E-MOBILITÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYOK Nyul Zoltán Stratégia és Innováció igazgató BKK Zrt. 2017. június 15. II. E-mobilitási konferencia Témák Fővárosi irányelvek (stratégia, koncepció) E-mobilitási

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en)

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 14. (OR. en) Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 14. (OR. en) 13231/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: 12390/16 Tárgy: a Tanács Főtitkársága TRANS 387 ENV 659 REGIO 88

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT

A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT A HAJÓZÁS HATÓSÁGI Nemzeti Közlekedési Hatóság ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT Bellyei Csaba Hajózási Hatósági Főosztály A HAJÓZÁS HATÓSÁGI ÜGYEI AZ NFM KERETEI KÖZÖTT 382/2016. (XII. 2.) Korm. Rendelet a

Részletesebben

A BKV Zrt. finanszírozásának kérdései a jelenlegi közszolgáltatási modellben

A BKV Zrt. finanszírozásának kérdései a jelenlegi közszolgáltatási modellben A BKV Zrt. finanszírozásának kérdései a jelenlegi közszolgáltatási modellben Bátora László gazdasági vezérigazgató-helyettes 50 éves a BKV XVIII. Városi Közlekedés aktuális kérdései 2018. október 16. A

Részletesebben

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Autóbuszgyártó Klaszter Budapest, 2010 augusztus 9. Autóbusz Klaszter Bemutatkozás Magyar Autóbuszgyártó Klaszter 2010 áprilisában 31 magyar vállalat és a Budapesti Műszaki Egyetem Járműgyártás tanszéke

Részletesebben

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló

Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29. Beszámoló Bodnár Sándor 4150, Püspökladány, Toldi u.10. Adószám: 47773275-2-29 Beszámoló a Püspökladány város közigazgatási határán belül autóbusszal végzett menetrendszerinti helyi személyszállítási tevékenységről,

Részletesebben

Fenntartható működés. A MÁV Zrt. jövőképe

Fenntartható működés. A MÁV Zrt. jövőképe Fenntartható működés A MÁV Zrt. jövőképe A rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan felhasználó, folyamatosan fejlődő szolgáltatási színvonalat biztosító, ügyfélorientált, fenntartható, biztonságos, a

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái Járku Tamás ügyvezető Trans-Tour 90 Kft., Trans-Vonal Kft. KözlekedésVilág Konferencia, Budapest, 2017.

Részletesebben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben

Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia

Részletesebben

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél

CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél CROCODILE projektek a Budapest Közút Zrt.-nél Cooperation of Road Operators for COnsistent and Dynamic Information LEvels Csillik Ádám fejlesztési mérnök Fővárosi ITS projektek 2006 2008 CONNECT II. és

Részletesebben

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe

Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Autóbuszos szolgáltatások szervezése Helsinkiben A közlekedési hatóság szerepe Kimmo Sinisalo Helsinki Region Transport Helsingin seudun liikenne -kuntayhtymä A Helsinki régió buszközlekedésének szervezése

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013

Árufuvarozó vasútvállalatok 2013 NEWS - V0 elkerülő 1968 óta a második tervezett új vasútvonal (Őriszentpéter) Budapest tehermentesítés Fejlődés az építőiparban Finanszírozás: Kínai Fejlesztési Bank és Uniós források Tervezett vonalátadás:

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006

Konferencia és szakmai találkozó Budapesten 2006. november 02. csütörtök, 21:16. Szállítmányozás 2006 Szállítmányozás 2006 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 után hetedik alkalommal találkozhatnak a Magyar Közlekedési Kiadó novemberi konferenciáján a hazai szállítmányozók. Kiss Pál nevéhez fűződik az évenkénti

Részletesebben

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt.

Rónai Gergely. fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. ITS fejlesztés Budapesten Rónai Gergely fejlesztési főmérnök BKK Közút Zrt. A fővárosi ITS kezdetei Nemzeti Közlekedési Napok 2013 - ITS fejlesztés Budapesten 2 ITS fejlesztések szervezeti háttere Budapest

Részletesebben

Bemutatkozás. Ügyvezető igazgató és tulajdonos: Keszthelyi Erik, aki több mint 10 éves biztosítás szakmai tapasztalattal rendelkezik

Bemutatkozás. Ügyvezető igazgató és tulajdonos: Keszthelyi Erik, aki több mint 10 éves biztosítás szakmai tapasztalattal rendelkezik Bemutatkozó anyag Bemutatkozás 100%-ban magyar tulajdonú cégcsoport Ügyvezető igazgató és tulajdonos: Keszthelyi Erik, aki több mint 10 éves biztosítás szakmai tapasztalattal rendelkezik Több mint 20 Mrd

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK HÍROLDAL ÉRDEKVÉDELEM

TARTALOMJEGYZÉK HÍROLDAL ÉRDEKVÉDELEM TARTALOMJEGYZÉK ÉRDEKVÉDELEM Valódi áttörés az érdekérvényesítésben Végre elértük! 4 A NiT Hungary érdekérvényesítõ tevékenysége az autóbuszos vállalkozásokért 10 HÍROLDAL A Shell üzemeltetheti tovább

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program

Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program Volán A buszközlekedés finanszírozási kérdéseirõl nyilatkozott György Tibor 3 Közlekedésbiztonság Egy éve indult a rendkívül sikeres ÉLET ÚTON program 4 Vasúti tréning A kormányzati fejlesztések fókuszában

Részletesebben

Magyar joganyagok - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívá 2. oldal A pályázónak - konzorcium esetén annak egyik tagjának - a s

Magyar joganyagok - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívá 2. oldal A pályázónak - konzorcium esetén annak egyik tagjának - a s Magyar joganyagok - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívá 1. oldal Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati felhívása autóbusszal végzett helyi menetrend szerinti személyszállítás

Részletesebben

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ

EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ EU, NEMZETKÖZI KITEKINTÉS AZ E-MOBILITÁS TERÉN Kerényi László Sándor Mobilitásstratégia vezető BKK Zrt. Stratégia és Innováció 2017. november 10. TARTALOM Városi kihívások Nemzetközi kitekintés Fejlesztési

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább?

Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább? Újjáélesztett vasúti kapcsolat Rajka Bratislava-Petržalka között. Hogyan tovább? Tóthné Temesi Kinga Németh András KTI Északnyugat-magyarországi Közlekedésszervező Iroda Salgótarján, 2018. október 5. Közlekedésszervező

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI PROGRAMALKOTÁS MAGYARORSZÁGON Berta Tamás KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. Közlekedésbiztonsági és Forgalomtechnikai Tagozat KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI AKCIÓPROGRAM

Részletesebben

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK BUDAPESTEN Nyul Zoltán Stratégia és innováció igazgató BKK Zrt. 2017. május 11. Siófok TÉMÁK E-mobilitás Balázs Mór-terv II. EIB tanulmány Főbb induló projektek 2 E-MOBILITÁS JELENE

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért. Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Közlekedéspolitikai fejlesztési irányok a versenyképes közúti fuvarozásért Dr. Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár CÉL: 2030-ra Magyarország Európa top 5 országába kerül az életminőség

Részletesebben

A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései. Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató

A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései. Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató A MÁV-START utasbarát szolgáltatásfejlesztései Kazai Katalin, MÁV-START értékesítési igazgató A MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. számokban Több, mint 7200 km-es hálózaton szolgáltatunk Több, mint

Részletesebben