Állami támogatási rendszer különös tekintettel a környezetvédelmi támogatásokra

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak EU kapcsolatok szakirány Állami támogatási rendszer különös tekintettel a környezetvédelmi támogatásokra Készítette: Kovács Eszter december

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az állami támogatás fogalma Bevezetés Versenyjog az Európai Unióban Az EK Szerződés 87. cikke A közös piaccal összeegyeztethető intézkedések A közös piaccal feltétel nélkül összeegyeztethető támogatások A Bizottság mérlegelési jogköre alá tartozó támogatások A másodlagos joganyag alapján a közös piaccal összeegyeztethető támogatások További feltételek az összeegyeztethetőséget illetően Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak nem minősülő intézkedések Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárási szabályok Támogatási fogalommeghatározás Az előzetes bejelentési kötelezettség A bejelentési kötelezettség alól mentes állami támogatások Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás Magyarországon, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda feladatai Környezetvédelmi támogatások az Európai Unióban Bevezetés A évi környezetvédelmi állami támogatásról szóló iránymutatás A évi környezetvédelmi állami támogatásról szóló iránymutatás Általános csoportmentességi rendelet Környezetvédelmi támogatások Magyarországon Bevezetés Környezet és Energia Operatív Program Távhőszolgáltatás korszerűsítése Távhőtámogatási modellek Korszerűsítés Közszolgáltatásért járó ellentételezés Környezetvédelemmel kapcsolatos joggyakorlat Konklúzió

3 8. Bibliográfia...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9. Jogforrások Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés Szakmai gyakorlatomat a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodáján töltöttem, ahol megismerkedtem az állami támogatási rendszerrel. Ennek köszönhetően bepillantást nyertem, hogy a pályázati felhívások, támogatási szerződések vagy akár a kormánydöntések milyen vizsgálati és engedélyeztetési eljáráson mennek keresztül. Az uniós szabályok sokszor bonyolult és néha még egymásnak is ellentmondó vagy nem kellően világos rendszerében milyen sok mindenre kell figyelni. Elsősorban a kedvezményezettek érdekében sszükséges az előírások pontos betartása, hiszen egy esetleges bizottsági ellenőrzés alkalmával a támogatási összeg visszafizettetése is bekövetkezhet, amennyiben a Bizottság nem találja indokoltnak az intézkedést. A hazai támogatási rendszer teljes egészében uniós szabályozás alatt áll. Az Európai Unió liberális gazdaságpolitikát folytat, ennek megfelelően a szabad versenyre helyezi a hangsúlyt. Mivel a versenypolitika meghatározása közösségi szinten történik, a tagállamoknak is az uniós vonalat kell követniük. A XXI. század fontos kérdése az Európai Unió számára, hogy működőképesek-e ezek a közösségi elvek. Lehet-e és egyáltalán érdemes-e egy szorosabb integráció megvalósítása. Gondoljunk az Európai Alkotmány elutasítására vagy a Lisszaboni Szerződésre, melynek hatályba lépése szintén kétséges. Nemcsak a tagállamok közti gazdasági különbségek jelentenek problémát, hanem az eltérő nemzeti érdekek, melyeken több, mint 50 éve nem sikerül felülemelkedni. Ezt nem kell feltétlenül kudarcként elkönyvelni, hiszen egyértelmű, hogy minden állampolgár számára elsősorban saját boldogulása és hazájának érvényesülése a legfontosabb. Az európai polgárok helyi szinten, szűkebb környezetükben értékelik a döntéseket. Politikusaikat azért választják, hogy az ő érdekeiket képviseljék és nem egy távoli, megfoghatatlan Közösségért dolgozzanak. Ezért is nehéz elfogadni a versenypolitika és azon belül az állami támogatások célját. Hiába megalapozott közgazdaságtanilag a szabad verseny és hosszútávon a legkedvezőbb feltételeket nyújtja egy modern piacgazdaság számára, ha az emberekben nincs meg a közösségi tudat, melynek szellemében hajlandók átmeneti áldozatokat hozni. A tagállamok keresik a kibúvókat a szigorú szabályok alól, hogy saját vállalataikat részesítsék előnyben, az Unió, azon belül pedig a versenyjog őrének kikiáltott Bizottság elveszik a bürokráciában. Problémát okoz ezen kívül a felemás szabályozás. Esetünkben láthatjuk majd, hogy milyen nehézségeket okoz a közösségi környezetvédelmi politika hiánya. A tagállamok 5

5 eltérő módon próbálják megvalósítani a bizottsági iránymutatásokat. Bizonyos esetekben sikerrel járnak, más esetekben elmarasztalja őket a Bizottság. Ennek pedig vállalatok, emberek és nem utolsó sorban a környezet látja kárát. Dolgozatomban először azt szeretném bemutatni, hogy az uniós jogszabályok alapján mit tekintünk állami támogatásnak, egy tagállamnak milyen lehetőségei vannak támogatás nyújtására és milyen kötelezettségei a Bizottság felé. Ezt követően az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit és a Bizottság által elfogadott környezetvédelmi támogatásokat vázolom fel, vagyis melyek azok a szabályok, amiket a tagállamoknak be kell tartaniuk, hogy intézkedéseik összeegyeztethetők legyenek a közös piaccal. A környezetvédelmi támogatásokat folytatva Magyarország Környezet és Energia Operatív Programját ismertetem, majd részletesebben következnek azok a támogatási lehetőségek, melyek a távhőszolgáltatás korszerűsítésével kapcsolatban szóba jöhetnek és megfelelnek a közösségi irányelveknek. Végül néhány példával szeretném szemléltetni, hogy más tagállamokban milyen próbálkozások történtek környezetvédelmi támogatások területén. Szakdolgozatom során a ma érvényben lévő európai uniós szabályozás bemutatásán keresztül arra keresem a választ, hogy az állami támogatás hatékony és működőképes eszköz-e, hogy a tagállamok segíteni és ösztönözni tudják vállalataik környezetbarát beruházásait. 6

6 2. Az állami támogatás fogalma 2.1 Bevezetés Versenyjog az Európai Unióban Az európai belső piac működése szempontjából a kezdetek óta különösen fontos szerepe van a versenypolitikának. A közös piac érdekében biztosítani kell a szabad versenyt, hiszen ez teszi lehetővé a gazdasági növekedést, ösztönzi az innovációt és a technológiai fejlődést. Ezek által pedig lehetőség nyílik az árak csökkentésére és a fogyasztók a legjobb feltételekkel így juthatnak hozzá a különböző termékekhez és szolgáltatásokhoz. A piacok átjárhatósága, a transznacionális vállalatok elterjedése egyértelművé tette, hogy a versenypolitika csakis uniós szinten lehet kellően hatékony. A tagállami szabályozás nem teszi lehetővé a szabad versenyhez szükséges feltételek megteremtését. A versenypolitika így az Európai Unió közösségi politikái közé tartozik. Az EK-Szerződés 3. része VI. címének 1. fejezete (81-89.cikk) lefektette azokat a szabályokat, melyek által biztosítani kívánják egy modern, jól működő piacgazdaság alapfeltételét: a szabad versenyt. A közösségi versenyt érintő döntések közösségi szintre kerültek, a tagállami hatóságok hatáskörében csak azok a kérdések maradtak meg, melyek kizárólag az adott tagállamban létező versenyt érintik. 1 Az uniós versenyjogot két fő területre oszthatjuk. A rendelkezések első csoportja a vállalkozások magatartásával, megállapodásaival és a vállalkozások összefonódásaival foglalkozik. Az EK-Szerződés 81. cikke kimondja, hogy tilos "minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása". 2 Csupán anya- és leányvállalat között jöhet létre megegyezés, de mind a horizontális, mind a vertikális megállapodások tiltottak és az úgynevezett "gentlemen's agreement", mely jogilag nem kötelező érvényű, sem megengedett. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélésről az EK-Szerződés 82. cikke rendelkezik: A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölénnyel való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. 3 1 Horváth Zoltán, Ódor Bálint, Az Európai Unió szerződéses reformja. (Budapest: HVG-ORAC, 2008): Római Szerződés 81. cikk (1) bek., Az Európai Közösségek Dokumentumainak magyar nyelvű kiadása 3 Római Szerződés 82. cikk (1) bek., Az Európai Közösségek Dokumentumainak magyar nyelvű kiadása 7

7 Ilyen visszaélésnek minősül különösen: tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetett vagy közvetlen kikötése a termelés az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához A vállalati koncentrációra csak később figyeltek fel a versenyjog kapcsán. Az alapítószerződéseknél még nem merült fel a versenykorlátozásnak ez a lehetősége. A jobban működő piacok érdekében a Tanács egy 1989-ben kiadott rendelettel pótolta ezt a hiányosságot, mely 1997-ben módosításra került. 4 A második csoportba tartozó rendelkezések a tagállamokat és az általuk nyújtott különféle támogatásokat, emellett az állami tulajdonban lévő vagy jelentős tagállami befolyás alatt álló vállalkozásokat érintik. 2.2 Az EK Szerződés 87. cikke Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint: "Ha a Szerződés másként nem rendelkezik, összeegyeztethetetlenek a közös piaccal azok a bármilyen formájú tagállami vagy állami forrásokból biztosított támogatások, amelyek meghatározott vállalatoknak vagy egyes áruk termeléséhez nyújtott kedvezményekkel a versenyt torzítják vagy annak torzításával fenyegetnek, ha a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják". 5 Nem minden esetben beszélünk azonban állami támogatásról. Egy tagállami intézkedésről akkor mondhatjuk, hogy állami támogatás és érvényes rá az EK-Szerződás 87.cikk (1) bekezdése, ha az alábbi feltételek mindegyikének megfelel. 1) A támogatás tagállam által nyújtott vagy állami forrásból származik 4 Horváth Zoltán, Kézikönyv az Európai Unióról. (Budapest: Magyar Országgyűlés, 2005): Római Szerződés 87. cikk (1) bek., Az Európai Közösségek Dokumentumainak magyar nyelvű kiadása 8

8 Ennek a szempontnak a vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk, mert az első hallásra egyszerűnek tűnő kritérium sokkal összetettebb, mint gondolnánk. A forrás megállapításánál nemcsak a központi költségvetésre gyakorolt hatást kell figyelembe vennünk, hanem ügyelnünk kell arra is, hogy az államháztartás bármilyen helyi szervének költségvetésében történik-e kifizetés vagy bevételkiesés a támogatás hatására. Gondolunk itt a regionális vagy helyi önkormányzatok költségvetésére. Az állam által közvetlenül nyújtott támogatások mellett figyelembe kell vennünk azt is, ha az állam csak közvetítőként van jelen és egy területi szervezetet használ fel arra, hogy állami pénzeszközöket folyósítson. Ide tartoznak például az állami vállalatok, közhasznú társaságok vagy állami tulajdonú bankok által nyújtott támogatások. 6 2) A támogatás előnyt jelent a kedvezményezett számára. Az intézkedés hatására a vállalkozás olyan előnyhöz jut versenytársaival szemben, mely normál piaci viszonyok között, a támogatás nélkül nem jött volna létre. A kedvezményezett kétféle módon részesülhet támogatásban. A támogatásért cserébe nem tartozik semmivel az adott vállalkozás, de előfordulhat az is, hogy ellenszolgáltatást kell teljesítenie. Az első esetben egyértelmű a gazdasági előny. A második esetben akkor beszélhetünk állami támogatásról, ha a támogatás mértéke meghaladja a cserébe kért ellenszolgáltatás értékét. Lehetőség van arra is, hogy az állam tulajdonosként nyújtson támogatást. Amennyiben profitorientált magánbefektetőként viselkedik, a befektetés nem minősül állami támogatásnak. A piaci befektető elve szerint a beruházás azonos feltételek mellett egy magánbefektető esetén is létrejött volna és nem azért valósult meg, hogy az állam ilyen módon támogasson egy bizonyos vállalkozást. Mivel az üzleti életben a befektetők is eltérő motiváció alapján hozzák meg döntéseiket, az állam magatartását is több dolog indokolhatja. A befektetés mozgatórugója lehet a rövid távú megtérülés, ami legtöbb esetben a hagyományos piaci befektetőket jellemzi. De nem szabad elfelejtenünk, hogy vannak, akik hosszú távú jövedelmezőségben gondolkoznak. Ilyenkor nem az a cél, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több pénzt vegyenek ki a vállalkozásból, hanem érdekelté válnak az adott térség, vagy ágazat gazdasági fejlődésében. Hosszútávon érdemes áldozni infrastrukturális fejlesztésekre, képzésre, kutatásra, mert a későbbiekben ezek hozzájárulhatnak a vállalkozás 6 dr. Staviczky Péter, Az állami támogatások általános szabályozása az Európai Unióban. Az Európai Unió támogatási rendszerének joga és intézményrendszere.szerk. dr. Perger Éva (Budapest: Közigazgatási Hivatal, 2007) 8. 9

9 jövedelmezőségéhez, ezáltal a befektető haszonnövekedéséhez. 7 Az állam nemcsak befektetőként, hanem hitelezőként is jelen lehet a piacon: kötelező befizetések halasztása, részletfizetés engedélyezése. A piaci magánbefektető elvének mintájára ezeknél az intézkedéseknél alkalmazhatjuk a piaci magánhitelező elvét. Itt is megállapíthatjuk, hogy ha az adott helyzetben más hitelező is olyan módon járt volna el, ahogy azt az állam tette, nem beszélhetünk állami támogatásról. További kivételként kezelhetjük, amikor egy vállalkozás úgy részesül állami forrásból, hogy nem élvez kivételezett helyzetet a többi piaci szereplővel szemben. Példaként említhetjük az állami árubeszerzéseket vagy szolgáltatás-értékesítést. A vállalkozásokkal szembeni egyenlő bánásmódot ezekben az esetekben úgy lehet érvényre juttatni, hogy az értékesítés nyílt vagy versenyeztetési eljárás útján valósul meg. Ilyen körülmények között a kiválasztott cég megbízását nem tekinthetjük előnynek. Itt szeretném megemlíteni, hogy a támogatásnak közvetlen vagy közvetett előnyt kell eredményeznie, a szabályozási tevékenységből fakadó előnyök nem minősülnek állami támogatásnak. 3) A támogatás bizonyos vállalkozások vagy gazdasági tevékenységek egy meghatározható körét kedvezményezi, vagyis az intézkedés szelektív jellegű. Akkor beszélhetünk szelektivitásról, ha egy intézkedés vállalatok vagy termékek egy szűk csoportját juttatja előnyhöz. A kedvezményezés bármilyen szempont alapján megvalósulhat: méret, székhely, tevékenység. Viszont ha az intézkedés valamennyi vállalkozás részére elérhető, nincs szó állami támogatásról. Különbséget kell azonban tennünk állami támogatás és általános intézkedés (general measure) között. Lehetnek olyan rendelkezések, melyek csak bizonyos vállalkozásokat érintenek és akár előnyhöz is juthatnak általuk, de amennyiben ezek kötelező erejűek, tömegeket érintenek, legtöbbször országos hatályú jogszabályokban kerülnek megfogalmazásra, nem minősülnek állami támogatásnak. Például környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési vagy képzési tevékenységhez kapcsolódó adókedvezmények. 8 Ha már az adóknál tartunk, egyértelmű, hogy az Európai Unióban máig nem valósult meg a minden tagállamra kiterjedő egységes adórendszer. Kötelező adóharmonizáció hiányában országonként eltérő mértékű a társasági nyereségadó. Az alacsonyabb adókulcs alá eső vállalkozások számára ez a kedvezmény minősülnek állami támogatásnak. A rendszer természetéből fakadó intézkedések tehát nem tartoznak az EK-Szerződés 87. cikk (1) 7 dr. Remetei Filep Zsuzsanna, Állami támogatások az Európai Unióban és Magyarországon. Versenyjog. Szerk. Boytha Györgyné (Budapest: Szent István Társulat, 2008) 6. 10

10 bekezdése szerinti állami támogatásnak. 4) A támogatás befolyásolja a tagállamok közti kereskedelmet. A közös piac lényege, hogy minden vállalkozás azonos feltételek mellett versenyezhessen és azért, mert valaki egy adott országban hazai vállalkozásnak minősül, nem élvezhet előnyt külföldi versenytársaival szemben. Az Európai Bíróság rendkívül szigorúan veszi, hogy a tagállamok ne avatkozzanak bele a Közösség belső piacán folyó versenybe. Nemcsak azok az intézkedések tiltottak, melyekkel megkönnyítik a kivitelt vagy nehezítik a behozatalt. Egyértelmű, hogy ha egy támogatásnak köszönhetően egy vállalat növelni képes hazai termelését, a külföldi vállalatok exportesélyei romlanak. A tilalmat arra az estre is kiterjesztették, ha az exporttevékenység az EU-n kívül valósul meg. A különböző tagállamok vállalatai egy harmadik ország piacán is versenyezhetnek egymással. Ha egyikük külföldi értékesítését támogatják, azáltal a másik hátrányba kerül, ez pedig befolyásolhatja a közösségi kereskedelmet. Csupán az az intézkedés tekinthető kivételnek, mely kizárólag nemzeti szinten érvényesül. 9 5) A támogatás versenytorzító hatású vagy fennáll a versenytorzítás lehetősége. Ezt a hatást a következő szempontok alapján vizsgálják: a támogatás abszolút vagy mekkora a támogatás mértéke a finanszírozott tevékenységhez képest szelektivitás mértéke közvetlenül vagy közvetve támogatja a vállalkozás költségeit egyszeri vagy ismétlődő jellegű Az Európai Bíróság kimondja, hogy amennyiben a támogatás erősíti egy vállalkozás pozícióját versenytársaival szemben, a versenytorzítás megvalósul. Minden esetben a tagállam feladata az, hogy bizonyítsa a támogatás indokoltságát, valamint, hogy általa nem torzul a verseny. 8 dr. Remetei Filep: 9. 9 dr. Staviczky:

11 2.3 A közös piaccal összeegyeztethető intézkedések A közös piaccal feltétel nélkül összeegyeztethető támogatások A közösségi versenyjog azonban nem zár ki mindenfajta állami támogatást. Az Európai Unió által kitűzött gazdasági- és társadalmi célok megvalósítása érdekében lehetőség nyílik állami támogatások folyósítására. Az EK-Szerződés három esetben teszi lehetővé, hogy a tagállamok automatikusan, a versenyszabályokkal összeegyeztethető módon támogatásokat nyújtsanak (EK-Szerződés 87. cikk (2) bekezdés). 1) A magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás. Mivel ezeket a támogatásokat egyéni felhasználóknak és nem vállalkozásoknak nyújtják, nem jelenik meg gazdasági előny. Ügyelni kell azonban arra, hogy a támogatás semmiképpen ne érintse a kereskedelmet és a versenyt. A támogatás nyújtása alkalmával nem történhet megkülönböztetés a termékek eredete alapján sem. A kapott pénzösszeget a magánszemélyek nemcsak bizonyos termékek vagy szolgáltatások vásárlásakor használhatják fel. Vállalatok ebben az esetben úgy kaphatnak támogatást, hogy csak közvetítő szerepet játszanak és szociális intézkedéseket valósítanak meg a támogatás összegéből. Ezáltal a végső kedvezményezettek a munkavállalók. A munkáltató semmiféle gazdasági előnyre nem tehet szert, hiszen az közvetett támogatásnak minősülne. 2) A természeti csapások, vagy más rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott támogatások. A természeti katasztrófák definiálása nem szükséges, ebbe a kategóriába sorolhatók a földrengések, árvizek, tornádók. A rendkívüli esemény fogalmát azáltal lehetne pontosítani, hogy ezeknél a történéseknél az emberi tényező is szerepet kap: háború, sztrájk. 10 A legfontosabb szempont, ami alapján automatikusan összeegyeztethetővé válnak ezek a fajta támogatások, hogy csak a katasztrófa előtti állapot visszaállítása végezhető el általuk. A bekövetkezett károkat megszüntetik, de ezen a jogcímen odaítélt támogatásokat nem használhatják fel a terület vagy gazdasági ágazat fejlesztésére. A támogatásnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy abból a negatív következményeket orvosolni tudják úgy, hogy az eredeti állapotot állítják vissza. 3) A Német Szövetségi Köztársaság azon területei számára nyújtott támogatások, melyek Németország egykori megosztottsága miatt bekövetkezett gazdasági hátrányok 12

12 kompenzálását célozzák. Németország újraegyesítése előtt az NSZK erre a pontra hivatkozva segítette a határterületeket. A berlini fal leomlását követően felvetődött e pont törlésének lehetősége, ugyanakkor a közelmúltban elfogadott EUM-Szerződés újfent megerősítette a kelet-német klauzulát. A kelet-német tartományok különleges helyzetükből adódóan, továbbra is jogosultak speciális állami támogatásokra, melyekkel ellensúlyozhatják az őket ért gazdasági hátrányt. A évi kormányközi konferencián Lengyelország és Csehország szerette volna kiterjeszteni a rendelkezés hatályát a kelet- és közép-európai tagállamokra is, hiszen ezek az országok hasonló történelmi szituációt éltek meg. Sem a cikk kiterjesztését, sem annak eltörlését nem sikerült elérni. Az egyetlen változás, hogy öt évvel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Tanácsnak minősített többséggel lehetősége nyílik a kelet-német tartományokra vonatkozó pont hatályon kívül helyezésére A Bizottság mérlegelési jogköre alá tartozó támogatások A fenti három eseten túl, további mentességeket találunk, melyek kivételt képeznek a főszabály alól. Az EK-Szerződés 87. cikk (3) bekezdése öt kategóriát emel ki, amikor a Bizottság jóváhagyásától függően a nyújtott támogatások mentesülhetnek az általános tilalom alól. 1) A rendkívül alacsony életszínvonalú vagy jelentős alulfoglalkoztatási problémákkal küzdő területek gazdasági fejlődésének elősegítésére nyújtott támogatások. Ezen a jogcímen azok a területek részesülhetnek támogatásban, melyek elmaradottak a közösségi átlaghoz képest. Számszerűleg is meghatározták, mely régiók minősülnek hátrányos helyzetűeknek: az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van. Az ebbe a kategóriába tartozó területek regionális támogatásokat kaphatnak. Azonban nem minden támogatási forma megengedett. Az adott régió minden vállalkozása számára lehetővé kell tenni, hogy részesüljenek a támogatásból mérettől, gazdasági ágazattól függetlenül. A szelektivitás itt sem lehetséges. 12 2) A közös európai érdekű fontos tervek előmozdítására, vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavarok megszüntetésére nyújtott támogatások. 10 dr. Remetei Filep: Horvát, Ódor:

13 Ezalatt a bekezdés alatt két eset kerül említésre. Az előbbinél transznacionális projektekről van szó, melyekben több, vagy akár az összes tagállam érdekelt. A tagállamok közösen valósítják meg, együttes fellépésük szükséges, máskülönben a határokon átnyúló program nem jöhet létre. De nem feltétlenül kell több országban megvalósuló tervre gondolni, mert egy tagállam is részesülhet támogatásban, ha nagyszabású, a közösségi érdek szempontjából fontos projektet valósít meg. A bekezdés második része alapján akkor kaphat egy tagállam támogatást, ha a bekövetkezett kritikus helyzet az egész nemzetgazdaságot fenyegeti. 13 Hiszen ha egy tagállam gazdasága súlyos helyzetbe kerül, a piacok összefonódása révén ez a szituáció kihathat a többi tagállam és az egész unió kereskedelmére és versenyképességére. Ennek megelőzése céljából fontos akár csak egy tagállamban létrejött súlyos problémákat orvosolni. 3) Egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatások, amennyiben azok nem befolyásolják kedvezőtlenül a tagállamok közti kereskedelmet oly mértékben, hogy az a közösségi érdekkel ellentétes volna. Ez alapján a pont alapján nem a közösségi szinthez képest elmaradott régiókat támogatják, hanem azokat a területeket, melyek egy tagállamon belül elmaradottabbak, mint a tagállami átlag. Tagállami javaslatra a Bizottság fogadja el az úgynevezett támogatási térképet, mely megmutatja egy országon belül a területenkénti fejlettségi különbségeket és ennek alapján a megengedett támogatási mértékeket. A tagállamok által ez az egyik leggyakrabban használt bekezdés, ugyanis erre hivatkozva mind ágazati, mind regionális támogatások megvalósíthatók. A támogatások felhasználása igen változatos lehet, a vállalkozásösztönző fejlesztéseken keresztül, a munkahelyteremtő beruházásokon át, környezetvédelmi projektek megvalósulása egyaránt lehetséges. A támogatónak arra kell figyelnie, hogy ne cselekedjen a közösségi érdekkel ellentétesen, valamint, hogy a támogatás által létrejött gazdasági fejlődés ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a kereskedelemre. 4) A kultúrát és a nemzeti örökség megőrzését segítő támogatások, amennyiben nem befolyásolják a közösségi érdekkel ellentétes mértékben a tagállamok közti kereskedelmet. A kulturális célú mentesség igen ritka, hiszen csak a tisztán kulturális jellegű tevékenységek sorolhatók ide. Ha gazdasági jellegű tevékenység is megjelenik a kulturális célzat mellett, a támogatás már nem élvez mentességet. 12 Iránymutatás A Regionális Állami Támogatásokról, HL C74,

14 5) További támogatások, melyeket a Miniszterek Tanácsa a Bizottság javaslata alapján és a Parlamenttel való konzultáció után minősített többséggel jóváhagy. Ennek a pontnak köszönhetően nem zárult be teljesen a mentességek köre. Nyitva maradt a lehetőség új, az idő haladtával esetleg szükségessé vált további támogatási kategóriák meghatározására A másodlagos joganyag alapján a közös piaccal összeegyeztethető támogatások A tagállamok feladata azonban nem könnyű, mivel a fent említett szabályok sok esetben általánosan fogalmaznak. A versenypolitika és ezen belül az állami támogatások elbírálása az egyik oyan terület, ahol a Bizottság rendelkezik a legjelentősebb döntéshozói, végrehajtói és ellenőrzői jogkörrel. 14 A Bizottság kizárólagos jogkörrel rendelkezik, a támogatások engedélyezése az ő mérlegelésétől függ. Azért, hogy álláspontja egyértelműbb legyen több közlemény, iránymutatás és keretszabály került publikálásra a Hivatalos Lapban. Ez a másodlagos szabályozás segíti a tagállamokat, hogyan hajtsák végre a sokkal kevésbé pontos elsődleges szabályokat. Minden támogatást nyújtónak érdekében áll alkalmazni ezeket a szempontokat, még akkor is, ha azok nem kötelező érvényűek. Egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben a másodlagos szabályozás alapján jártunk el, a Bizottság sem marasztalhat el bennünket, mert saját szabályainak betartása rá nézve kötelező. A Bizottság által kiadott orientációs szabályok alapján három fő támogatási kategóriát állapíthatunk meg, melyek összeegyeztethetők a közös piaccal. 1) Horizontális támogatások A 87. cikk (3) bekezdés c) pontja képezi a horizontális támogatások jogalapját, vagyis gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését elősegítő támogatások nyújthatók. Olyan országos támogatások sorolhatók ide, melyek ágazat semlegesek. Attól függetlenül, hogy milyen gazdasági tevékenység kapcsán, melyik régióban merült fel a probléma, az alábbi célok elérése érdekében lehetőség van a nehézségek orvoslására. Tehát sem területi, sem ágazati megkötést nem kell figyelembe venniük a tagállamoknak. kutatás-fejlesztés és innováció környezetvédelem kis- és középvállalkozások fejlesztése 13 dr. Staviczky:

15 foglalkoztatás elősegítése képzés kockázati tőkenyújtás kis- és középvállalkozásoknak megmentési és szerkezetátalakítási támogatások 2) Regionális támogatások A 87. cikk (3) bekezdés a) vagy c) pontja alapján igazolható támogatások tartoznak ide. Az elmaradott régiók felzárkózását igyekeznek elősegíteni. Ezeket a területeket is próbálják vonzóvá tenni a vállalkozások számára, hogy új munkahelyek teremtésével csökkenjen a munkanélküliség. Ugyanakkor segítik a már betelepült vállalatokat is a fejlődésben és modernizációban, ezáltal javítva a régió versenyképességét. beruházási támogatások működési támogatás induló kisvállalkozások segítése 3) Ágazati támogatások A következő ágazatok speciális helyzetük miatt megkülönböztetett figyelmet kapnak és eltérő szabályozás alá tartoznak. A rendkívül erős nemzetközi verseny, a gyors technológiai fejlődés szükségessége teszi az egész Közösség versenyképessége érdekében, hogy ezek a támogatások különleges elbírálásban részesüljenek. acélipar szénbányászat géjárműgyártás szintetikus szál ipar közlekedés hajógyártás mezőgazdaság, halászat gépjarműgyártás További feltételek az összeegyeztethetőséget illetően Az eddig említett kritériumok azonban még mindig nem elegendőek ahhoz, hogy indokolt 14 Horváth:

16 legyen az állami támogatás. Van néhány további szempont, aminek szintén teljesülnie kell, hogy egy állami beavatkozás a lehető legkisebb mértékben torzítsa a versenyt és ne gyakoroljon kedvezőtlen hatást a közös piacon történő kereskedelemre. 1) Szükségszerűség A Bizottság igyekszik kiszűrni azokat a támogatásokat, melyek nem mozdítják előre az általa meghatározott célokat, amelyek alapján tulajdonképpen a támogatás megengedetté válik. Olyan vállalatok nem juthatnak pénzhez projektjeikhez, akik önerőből is meg tudnák azokat valósítani. 15 A támogatásnak ösztönöznie kell a vállalatokat olyan tevékenységre, melyet saját forrásból nem tudnának finanszírozni. A jó helyre került pénzzel azonban sokkal többet tudnak tenni a közösségi kereskedelemért. 2) Arányosság A legtöbb támogatásnál tulajdonképpen elkerülhetetlen, hogy a verseny ne torzuljon. A támogatás mértéke nem haladhatja meg a szükséges minimumot, vagyis arányosnak kell lennie az orvosolni kívánt problémával. Indokolatlanul nagymértékű támogatás hátrányos helyzetbe hozná a többi piaci szereplőt. Két szabály is segít, hogy a kívánt cél a legcsekélyebb versenytorzítás mellett valósuljon meg. A támogatás engedélyezhető mértékének megállapítása a maximális támogatási intenzitás meghatározásával történik. A támogatási intenzitás a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve. A támogatástartalom az az előny, amihez a kedvezményezett jut. A másik fontos szabály a kumulációra vonatkozik. Egy projekt több államháztartási forrásból is juthat támogatáshoz azonos jogcímen, ez az úgynevezett támogatáshalmozás. Ügyelni kell arra, hogy a maximális támogatási intenzitást ebben az esetben se lépjük túl. 16 3) Átmeneti, csökkenő mértékű támogatás Az állami pénzeket nem szabad önállóan működésképtelen projektek fenntartására pazarolni. Az állami beavatkozás arra való, hogy a piacon felmerülő problémát rendbe hozza, biztosítsa a megfelelő befektetési környezetet, fejlődésre ösztönözze a vállalkozásokat. Hosszútávon nem lehetséges pusztán állami támogatásokra alapozni egy projekt sikerét, mert annak normális piaci viszonyok mellett is életképesnek kell lennie. Máskülönben a szabad verseny nyújtotta lehetőségek és a fogyasztókra nézve is kedvező feltételek nem jutnak érvényre. Ezt a 15 dr. Remetei Filep: dr. Remetei Filep:

17 szempontot különösen a megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatásoknál kell szem előtt tartani. A Bizottság ezért közleményben mondta ki, hogy egy vállalkozás tíz évente egyszer vehet igénybe ilyen jogcímen támogatást. 4) Nemzetközi verseny elősegítése Noha a Bizottság elsődleges célja, hogy a közös piacon belül biztosítsa a versenyt, nem hagyhatja figyelmen kívül az európai vállalatok helyzetét a nemzetközi kereskedelemben. A világviszonylatban is versenyképesnek számító európai vállalatok nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe vetélytársaikkal szemben az Unió szigorú versenyszabályozása miatt. A Bizottság ennek érdekében jóváhagyott olyan támogatási programokat, melyek elősegítik a nagyvállalatok jó nemzetközi szereplését. 2.4 Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak nem minősülő intézkedések Eddig azt taglaltuk részletesen, hogy mi minősül állami támogatásnak a közösségi versenyszabályok értelmében. Fontos azonban annak körülhatárolása is, hogy melyek azok az intézkedések, amik a versenyszempontú ellenőrzés szerint nem minősülnek állami támogatásnak, vagyis az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerint nem teljesítik azokat a feltételeket, melyek alapján az állami támogatások közé sorolhatnánk őket. 1) Általános intézkedések A gazdaságpolitika keretein belül lehetőség van olyan intézkedések meghozatalára, melyek az ország egész területére vonatkoznak, és mindazok a vállalkozások, amelyek az előírt feltételeknek megfelelnek, automatikusan részesülhetnek az adott támogatásban. Ezek az általános intézkedések nem tartalmazhatnak korlátozást a kedvezményezett vállalkozások méretére, a beruházás nagyságára vagy a megvalósítás helyére nézve. Ennek fényében az állami támogatás egyik kritériuma, a szelektivitás elve nem érvényesül. Amikor a regionális vagy a helyi önkormányzatoknak önálló, alkotmányban biztosított adókivetési joga van és élnek ezzel a joggal, ezáltal pedig eltérés mutatkozik a kivetett adó mértékében az egyes területek között, szintén nem beszélhetünk állami támogatásról. De ebben az esetben is követelmény, hogy az adott szerv illetékességi területén a kedvezmény mindenki számára elérhető legyen. 17 A regionális vagy helyi önkormányzatok természetesen csak indokolt esetben térhetnek el a megszokott szabályozástól. 18

18 2) Infrastrukturális beruházások Az infrastrukturális fejlesztéseket szintén sorolhatjuk az általános intézkedések közé. Csak abban az esetben nem minősülnek állami támogatásnak, ha az állam vagy helyi szerve olyan infrastrukturális beruházást hajt végre, amely mindenki számára elérhető. 18 Szintén nincs szó támogatásról, ha a megvalósult fejlesztésért az általa kedvezményben részesült vállalkozás piaci árat fizet. Amennyiben a jobb infrastrukturális körülmények csak egy vagy néhány vállalkozást hoznak előnyösebb helyzetbe és ezért az állam semmiféle ellentételezésben nem részesül, az intézkedés állami támogatásnak minősül. Így, ha egy önkormányzat ipari parkjának befektetési környezetét javítja, ez később azonban a telekeladási árakban nem jelentkezik, az ipari parkba betelepülő vállalkozásokat állami támogatásban részesíti. Ellenben ha a fejlesztésre fordított kiadásaival növeli a telekárakat, az érintett vállalkozásoknál nem jelenik meg előny, így állami támogatásról sincs szó. 3) Piaci magánbefektető és magánhitelező elve A korábban már taglalt két eset segít eligazodni, hogy vajon az állami szervek tevékenysége támogatásnak minősül-e. Fontos, hogy az állami szervek vagy vállalatok ne használják ki a státuszukból fakadó előnyöket. Az elv alkalmazása nem könnyű, felvetődnek bizonyos gyakorlati problémák, ezért minden esetben a Bizottság egyedi vizsgálata szükséges. Csak abban az esetben bizonyosodhatunk meg az elv alkalmazásának indokoltságáról, ha ténylegesen van olyan magánbefektető, aki ugyanúgy cselekszik, mint az állam. Ez a helyzet a befektetés során nem mindig áll fenn, így különösen nehéz a beavatkozást megalapozottnak tekinteni. További bonyodalmakat okoz az állami vállalatok megmentésénél alkalmazott intézkedések vizsgálata. Az állam természeténél fogva valószínűleg hajlandó tovább áldozatokat hozni, mint egy egyszerű piaci magánbefektető. Ebben az esetben talán segítségünkre lehet az a megfigyelés, miszerint a piaci magánbefektető is könnyebben és több áldozatot hoz a már tulajdonában lévő vállalatért, mint új befektetőként. Ez alapján igazolhatók a megmentés érdekében hozott, a piaci szempontokkal szembemenő állami döntések. 19 A másodlagos jogalkotás során megtörtént a piaci magánbefektető elvének kiszélesítése: 20 piaci magánkölcsönző elve: a kölcsön nem minősül állami támogatásnak, ha olyan feltételekkel nyújtják, amelyeket egy piaci alapon működő kölcsönnyújtó is elfogadna. 17 A helyi adókról szóló évi C. törvény 18 dr. Staviczky: dr. Remetei Filep: 6. 19

19 piaci magángarantőr elve: amennyiben a kezességvállalásért megfelelő díjat fizetnek, az nem minősül állami támogatásnak. 4) Csekély összegű ("de minimis") támogatások Az egyes tagállamokban nagyon sok olyan kisösszegű támogatás nyújtására került sor, melyek nagyságuk miatt sem nemzeti, sem közösségi szinten nem torzítják jelentősen a versenyt. A Bizottság ezért meghatározta azt az értéket, amely alatt az egy vállalkozásnak, adott időszak alatt nyújtott állami támogatások nem teljesítik a Szerződés 87. cikkének minden feltételét. 21 Mivel csekély mértékük miatt ezek a támogatások nem képesek arra, hogy befolyásolják a kereskedelmet, így azokat nemcsak a Bizottság által jóváhagyott jogcímek alapján lehet megítélni. A tagállamok élnek is ezzel a lehetőséggel és igen széles körben, a legkülönfélébb területeken alkalmazzák a "de minimis" támogatásokat. A Szerződés 87. és 88. cikkének a "de minimis" támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelet alapján a következő szabályokat kötelesek a tagállamok betartani. 22 A "de minimis" támogatás jogcímen kapott maximális támogatás vállalkozásonként bármely három egymást követő pénzügyi év összesítésével nem haladhatja meg a euró, a közúti szállítási ágazatban a euró értékhatárt. A támogatástartalmat bruttó megközelítéssel kell kiszámítani, a több részletben kapott támogatásokat a döntés időpontjára kell diszkontálni. Szigorú eljárási és ellenőrzési szabályokat kell betartani. A támogatást nyújtónak írásban kell tájékoztatni a kedvezményezettet a támogatás típusáról és a támogatástartalomról. A kedvezményezettnek pedig nyilatkoznia kell az adott év és az azt megelőző két pénzügyi évben igénybe vett csekély összegű támogatásokról és, hogy azok nem haladták meg a határértékeket. A tagállam köteles a csekély összegű támogatásokat nyilvántartani és ellenőrizni, így a kedvezményezetteknek külön kell kezelniük a "de minims" támogatásokat és a szükséges iratokat 10 évig meg kell őrizniük. Csekély összegű támogatás minden ágazatban és bármely vállalkozásnak nyújtható az alábbiak kivételével, ugyanis ezekben az esetekben a támogatás diszkriminatív jellegű lenne vagy olyan területekről van szó, ahol már kis összegű támogatás is alkalmas a verseny torzítására. 20 dr. Staviczky: A Tanács május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásárl HL L 142, o. 22 HL L o. 20

20 halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások, amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, valamint amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbításától függ harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek hazai termékeket előnyben részesítő támogatások szénágazatban tevékenységet folytató vállalkozások teherszállító járművek megvásárlására nyújtott támogatás a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásoknak nehéz helyzetben lévő vállalkozások támogatása Noha a "de minimis" támogatások mentesülnek az előzetes bejelentési kötelezettség alól, ez nem jelenti azt, hogy a Bizottság ne ellenőrizné ezeket a támogatásokat. A tagállamoknak adatszolgáltatási kötelezettségük van a Bizottság felé. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nyilvántartásba kell venniük a csekély összegű támogatásokat, hanem egy utólagos jelentési kötelezettségnek is eleget kell tenniük. 5) Közszolgáltatások finanszírozása Először két, a közösségi jog által alkalmazott fogalmat kell tisztáznunk: általános érdekű szolgáltatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatás. Olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek a mindennapi élethez szükségesek. Ezeket a tevékenységeket végezhetik a köz- és a magánszférához tartozók egyaránt. Egy részük nem köthető közvetlenül a gazdasági szektorhoz, ezek az általános érdekű szolgáltatások, míg más részük kimondottan a gazdasági szektorhoz köthető, így a verseny torzulásának lehetősége is felmerül. Az uniós jog nem határozza meg, hogy mely szolgáltatások sorolhatók a két kategóriába, hanem a tagállamokra ruházta azok körülhatárolását. 23 E szolgáltatások ellátása alapvetően az állam feladata, de lehetősége van más, piaci szereplőt 23 dr. Staviczky: