TARTALOMJEGYZÉK RENDELET

Átírás

1 1 K Ő Z L Ö N Y 6/1. SZÁM JÚNIUS HÓ TARTALOMJEGYZÉK RENDELET 18/2006. (06.15.) Ör. a Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításáról 19/2006. (06.15.) Ör. az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. (06.27.) sz. rendelet módosításáról 20/2006. (06.15.) Ör. az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10.03.) sz. rendelet módosításáról 21/2006. (06.30.) Ör. egyes közterületek elnevezéséről 4 22/2006. (06.30.) Ör. a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról 23/2006. (06.30.) Ör. a földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról 25/2006. (06.30.) )Ör. a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. (06.29.) sz. rendelet módosításáról 26/2006. (06.30.) Ör. a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) sz. rendelet módosításáról 27/2006. (06.30.) Ör. Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. (11.26.) sz., valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. (11.29.) sz. rendelete módosításáról és egységes szövegéről MELLÉKLETEK TÁRA 65 RENDELETEK /2006.(06.15.) számú rendelet a Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. /1/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécs város történetében, gazdasági és kulturális életében kiemelkedő szerepet betöltő szén-és uránbányászatról Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű felállításával emlékezik meg. /2/ A közgyűlés az Emlékmű felállításának helyszínéül a Pécsett az Ágoston téren lévő 16725, 16724, 16723, 16722/1 és

2 2 a 16721/1 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok azon részét jelöli ki, amelyet a hatályos szabályozási terv zöldterületként jelöl. /3/ A közgyűlés elrendeli, hogy az Emlékművet Taubert László szobrászművész terve szerint és a művész kivitelezésében kell elkészíteni. Az Emlékmű fő része egy fekete márványból álló, 395 cm magasságú férfi idol legyen, amelynek posztamentuma 75x47x56 cm nagyságú fekete gránitból készüljön. Az idol 275x275 cm nagyságú négyzet közepén álljon, sarkait 4 db 50 cm-es fekete gránit kocka zárja. 2. Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Toller László Dr. Papp Judit polgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadta a Közgyűlés június 1-jei ülésén. Kihirdetve: június 15-én 19/2006.(06.15.) számú rendelet az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. ( ) számú rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 32. (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény 18. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. ( ) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja. 1. (1) Az Ör. 2. (1) bekezdés k) pontja hatályát veszti. (2) Az Ör. 2. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A Közgyűlés felhatalmazása alapján a népjóléti igazgatás területén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény b) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás c) a közgyógyellátásra való jogosultsági ügyekben a hatáskört a jegyző gyakorolja. 2. (1) Az Ör. 8. helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében a.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően az illetékes területi szociális központnál nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszkedését segítő programban való részvételt. b.) az együttműködésre kijelölt szervnél, az illetékes területi szociális központ által megjelölt időpontban köteles megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát. c.) A rendszeres szociális segély megállapítását követően, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá d.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervnél a megadott időpontban önhibájából egy alkalommal nem jelenik meg, b) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat önhibájából egy alkalommal nem teljesíti. (3) A (2) bekezdésben foglalt esetekben az önkormányzat az együttműködésre kijelölt szerv értesítésének kézhezvételét követő hónap 1. napjától a segély összegét hat hónapig 75%-os mértékben folyósítja. (4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének súlyos esetei:

3 3 a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg. b.) a beilleszkedést segítő programról az írásos megállapodást nem köti meg, c.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek és a segély összegének felülvizsgálata során az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. d) a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget. e) a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget (beleértve az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást is) nem fogadja el, f) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatást a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, g) a rendszeres szociális segély keresőtevékenység miatti továbbfolyósítása során a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta nem igazolja. h) ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt a (2) bekezdésben szabályozott együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi. (5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. 3. Az Ör. 9. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép (1) Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata: a.) a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartásba vételre történő megjelenési kötelezettség elmulasztásáról nyolc munkanapon belül értesíti a területileg illetékes szociális központot. b.) a rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást köt a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről, és erről tájékoztatást küld az illetékes területi szociális központ részére c.) az együttműködésre kijelölt időpont elmulasztását követő nyolc munkanapon belül jelzi a területileg illetékes szociális központnak, amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a beilleszkedését segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlően nem igazolja. d.) a beilleszkedést segítő program elkészítését követő egy év elteltével írásban tájékoztatja a területileg illetékes szociális központot a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről. 4. Az Ör. 29. helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Közgyógyellátási igazolványra való jogosultság méltányosságból annak a személynek állapítható meg, aki szociálisan rászorult és az Szt. 49. (2) bekezdésében meghatározott gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén a 200%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja. 5. (1) E rendelet július 1-én lép hatályba azzal, hogy az akkor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is alkalmazni kell. (2) Az Ör. 2. (1) g) pontja szeptember 1-én veszti hatályát. (3) Az Ör. 3. számú melléklete július 1-jén hatályát veszti. Dr. Toller László s.k. Dr. Papp Judit s.k. polgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadva a Közgyűlés

4 június 01-i ülésén Kihirdetve: június 15-én 20/2006.(06.15.) számú rendelet az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. (10.03.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 55/C. által biztosított felhatalmazás alapján a következőket rendeli. Az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 38/2003. ( ) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban Ör. ) az alábbiak szerint módosítja. 1. Az Ör. 8. (5) bekezdése hatályát veszti. 2.. Az Ör a új (6) bekezdéssel egészül ki: (6) Az adósságcsökkentési támogatás havi utalása csak ahhoz a szolgáltatóhoz történik, ahová az adós a tárgyhavi önrész befizetési kötelezettségét teljesítette. 3.. Az Ör 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1. számú melléklete lép: 4. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyek elbírálása során is e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni Dr. Toller László s.k. Dr. Papp Judit s.k. polgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadta a Közgyűlés június 01-i ülésén Kihirdetve: június /2006.(06.30.) számú rendelet Egyes közterületek elnevezéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a 71/1989. (VII. 4.) MT rendelet 4. (1) b) pontjában, kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. A Közgyűlés az eddig névtelen közterületeknek az 1. számú melléklet szerinti elnevezést adja. 2. A Közgyűlés a 2. számú melléklet szerinti közterület-elnevezéseket módosítja, illetőleg megszünteti. 3. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző Záradék: megalkotta a Közgyűlés június 22-i ülésén. Kihirdetve: 2006.június 30. napján 22/2006. (06.30.) számú rendelet a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer helyi szabályozásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdése, valamint a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerről szóló 12/2001. (IV. 28.) OM rendelet és a pályázathoz való csatlakozásról szóló Általános Szerződési Feltételekben kapott felhatalmazás alapján a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálására a következő rendeletet alkotja: 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében, az önkormányzat költségvetésének a terhére ösztöndíj támogatásban részesítheti az önkormányzat területén állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetben lévő a) olyan felsőoktatási hallgatókat, akik állami felsőoktatási intézményben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményekben, az Oktatási Minisztérium és az intéz-

5 5 mények közötti megállapodás alapján államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, az általuk felvett szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési időn belül, nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, b) olyan fiatalokat, akik állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben, vagy első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben kívánnak részt venni. 2. (1) A szociális ösztöndíj támogatás pályázat útján igényelhető. (2) A pályázatot az önkormányzat a Bursa Hungarica felsőoktatási Ösztöndíjpályázat Általános Szerződési Feltételében meghatározott határidőben írja ki és teszi közzé. (3) A szociális ösztöndíj támogatást, az önkormányzat döntésétől függően évente kérelmezni kell. (4) Az önkormányzat az ösztöndíj odaítéléséről és visszavonásáról határozattal dönt. 3. E rendelet alkalmazásában az tekinthető szociálisan rászorultnak, akinek családjában az egy főre jutó nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%- át. 4. (1) A felosztható támogatási keretösszeget az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, illetve a Költségvetési Bizottság javaslatára évente a Közgyűlés határozza meg. (2) Az ösztöndíj mértéke havonta legalább 1000,- Ft, de összege nem haladhatja meg a 6000,- Ft-ot. 5. (1) A támogatás elbírálásakor előnyt élvez: a) akinek a családjában lévő eltartottak száma három vagy annál több, b) aki árva vagy félárva, c) aki valamilyen krónikus betegségben szenved, vagy családjában folyamatos ellátást igénylő beteg van, d) akinek a szülője/gondviselője munkanélküli (v. álláskereső) vagy nyugdíjas, e) akinek gyermeke van, f) aki állandó lakóhelyén kívüli intézményben tanul, g) aki nem részesül kollégiumi ellátásban. (2) A Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesített pályázók rangsorolásánál figyelembe veendő szempont a fentieken kívül a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nagysága. 6. (1) A jogosultság elbírálásakor a kérelmező köteles a család jövedelmi viszonyairól igazolást benyújtani. (2) Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt az ösztöndíj folyósítását érintő változásokról haladéktalanul értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságát. (3) Aki a pályázatban valótlan adatokat közöl, vagy ahhoz valótlan tartalmú igazolásokat csatol, vagy értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, s így az ösztöndíjat jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszi igénybe, az köteles a támogatást 30 napon belül visszafizetni. (4) A következő tanulmányi félévtől meg kell szüntetni annak a hallgatónak az ösztöndíját, aki az önkormányzat illetékességi területéről elköltözik. (5) Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott, államilag finanszírozott hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

6 6 (6) Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, az ösztöndíj folyósítása teljes egészében szünetel. (7) A hallgatónak megítélt ösztöndíj támogatást vissza kell vonni, ha szociális rászorultsága már nem áll fenn. 7. (1) A pályázatokat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály Szociálpolitikai Osztálya illetékes Területi Szociális Központjainál kell benyújtani. (2) A Közgyűlés a Bursa Hungarica Ösztöndíj támogatás iránti kérelem elbírálásával kapcsolatos hatáskörét átruházza az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságra. (3) Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben gyakorolt elsőfokú döntése ellen a kézhezvételt követő 15 napon belül Pécs Megyei Jogú Város Közgyűléséhez címzett, de Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Népjóléti Főosztály illetékes Területi Szociális Központjainál benyújtott illetékmentes fellebbezésnek van helye. 8. A rendelet alkalmazásában a jövedelem, a család és az egyedülálló fogalmát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 4. (1) bekezdésében foglaltak szerint kell értelmezni. 9. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadva a Közgyűlés június 22.-i ülésén. Kihirdetve: június /2006. (06.30.) számú rendelet a Földrajzi nevek megállapításáról, karbantartásáról és a házszám keletkezéséről és megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az évi LXVI. törvénynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról (a továbbiakban Tv.), és a törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X.26.) Kormányrendelet (a továbbiakban Vhr.), valamint a magyarországi hivatalos földrajzi neveiről szóló 71/1989 (VII.4.) MT rendelet (a továbbiakban MT) rendelkezéseire figyelemmel, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településrész nevek, a közterület nevek megállapításáról, a lakcím keletkezéséről és megállapításáról az alábbi rendeletet alkotja. Rendelet célja, hatálya 1. (1) E rendelet célja, hogy Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterület- és településrész-neveinek (a továbbiakban földrajzi név) megállapítása, karbantartása, megváltoztatása, nyilvántartása, alkalmazása, valamint a címnyilvántartás készítése, karbantartása, használata és adatszolgáltatása területén Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata feladatainak és feltételeinek meghatározásával azok egységes szakmai követelmények szerint legyenek kielégíthetők. (2) A rendelet hatálya alá tartoznak a) a Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező és menekültként elismert személyek, továbbá jogi személyek, b) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodási engedéllyel rendelkező, az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárai. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) A földrajzi nevek megállapításának és megváltoztatásának rendjére, b) Az ingatlan-nyilvántartásban magánút megnevezésű közlekedési célú területekre, melyek a közforgalom előtt megnyitottak, c) A házszám keletkezésével, karbantartásával kapcsolatos eljárásra. (4) Az államigazgatási helynévről, a domborzat- és tájnévről, a területnévről, víz-

7 7 névről, természetvédelmi területek nevéről, valamint a közlekedési és hírközlési létesítmények nevéről külön jogszabály rendelkezik. (5) A rendelet (4) bekezdése szerinti elnevezések vonatkozásában a Közgyűlés a magyarországi hivatalos földrajzi neveiről szóló 71/1989 (VII.4.) MT rendelet 6. -a alapján véleményt alkot. Értelmező rendelkezések 2. A rendelet alkalmazása szempontjából: a) földrajzi név: aa) belterületi településrész vagy város és helységrésznév: a város központi belterületének részét, az egyéb belterületet vagy ezek lakónegyedét jelölő név. ab) Külterületi településrész név: a város külterületének lakott részét jelölő név, ac) Közterületnév: a város út, utca, köz, tér, park, sétány stb. jellegű közterületét jelölő földrajzi név. b.) Cím: olyan földrajzi és térbeli helymeghatározó adat, amely emberi tartózkodásra, munkavégzésre alkalmas épületeket, ezek önálló rendeltetési egységeit, ill. az ezekkel beépíthető földrészleteket jelöli. c.) Címnyilvántartás: olyan nem hatósági nyilvántartás, mely a közterület és a közforgalom előtt megnyitott magánút nevét és jellegét és helyrajzi számát, valamint az arról megközelíthető ingatlan címét és helyrajzi számát tartalmazza, d.) Lakcím-nyilvántartás: olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgárok törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza. e.) Házszám: cím alapján az ingatlanhoz tartozó szám. Földrajzi név megállapítása, megváltoztatása 3. (1) A városban a településrészt, a közterületet, a közlekedési területet és a közforgalom előtt megnyitott magánutat el kell nevezni. (2) A közforgalom előtt megnyitott magánutak elnevezése előtt az ingatlannyilvántartásban rögzített tulajdonos, tulajdonosok, a (3) bekezdés szerinti döntést megelőzően, írásban véleményezik a részükre megküldött elnevezést. (3) A földrajzi nevek megállapításáról, illetve megváltoztatásáról a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság és a Kulturális Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés rendelettel dönt. (4) A megszűnt közterület nevét a helyi címnyilvántartásban továbbra is szerepeltetni kell, jelölve a megszűnés okát. (5) Az új földrajzi nevet az ingatlan kialakítását, illetve közterületként való bejegyzését követő 90 napon belül meg kell állapítani. A 90 napos határidőt a kialakítási, illetve a bejegyzést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől kezdve kell számítani. 4. (1) Földrajzi név megállapítását, vagy megváltoztatását kezdeményezheti: a) a közgyűlés bármely bizottsága, b) önkormányzati képviselő, c) Pécs város közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező pécsi polgár, d) a magánút tulajdonosa, e) Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, f) bármely természetes és jogi személy. (2) A földrajzi név megállapítása, vagy megváltoztatása előtt az önkormányzati képviselők útján vagy médiában közzétett felhívással meg kell ismerni az érintett terület lakosságának véleményét. A lakosság javaslatait a lehetőséghez képest figyelembe kell venni. (3) A földrajzi név megállapítása és megváltoztatása során figyelembe kell venni a kialakult élő névhasználatot, a történelmi hagyományokat, a helytörténeti kutatások eredményeit, a nemzetiségi és etnikai viszonyokat, a nyelvi, nyelvhelyességi követelményeket. (4) Közterületet személyről, illetve olyan fogalomról, élőlényről, más földrajzi névről vagy tárgyról lehet elnevezni, amelynek neve lehetőleg rövid és közérthető.

8 8 (5) A földrajzi nevekben a doktori cím, tudományos fokozatra, rangra, foglalkozásra, beosztásra utalás akkor sem használható, ha a névadó személy egyébként e címmel rendelkezett. 5. (1) A földrajzi név megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha: a) az azonos nevű hangzások zavart keltőek, a pontos tájékozódást megnehezítik, b) a névhasználatban kimutatható változás következett be, c) a névvel jelölt terület vagy létesítmény megszűnt, vagy megváltozott, d) a névhasználat, illetőleg az elnevezés a közérdek szempontjából nem megfelelő, e) az új név adása kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja. f) a közterület jellegének változása azt megkívánja. (2) Élő személyről földrajzi nevek nem nevezhetők el. Elhunyt személyről 15 évvel a halála után nevezhető el földrajzi név. (3) A földrajzi név előtagjaként a természetes személy családi és utónevét kell megállapítani, kivéve, ha a névadó családi nevéről is közismert és személye ezáltal nem téveszthető össze. (4) Földrajzi név elnevezéssel emléket állítani olyan elsősorban magyar nemzetiségű személynek lehet: a) akinek tevékenysége a közjót, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodását példaértékűen szolgálta és személye közmegbecsülést élvez, b) aki a tudomány, a művelődés, a sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett és alkotott, c) aki a város életében, történelmében jelentősen hozzájárult annak fejlődéséhez, hírnevének öregbítéséhez. (5) Földrajzi név adható, olyan nem magyar nemzetiségű személyről is, akinek életműve az emberiség egyetemes értékeit gyarapította. (6) Amennyiben a közterület, a fejlesztések eredményeképpen a már kialakultnál több önálló földrészletre tagozódik, és ezért az egységes közterület megszűnik, a keletkezett közterületi földrészeket 90 napon belül kell elnevezni. 6. (1) A rendelet 3. (3) bekezdése szerint megállapított földrajzi nevekről a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Főosztálya (a továbbiakban Főosztály) helyi közterületjegyzék elnevezéssel, nyilvántartást vezet, mely tartalmazza: a) a közterület nevét és jellegét, b) a földrajzi nevek megállapításáról, megváltoztatásáról, illetve megszűnéséről alkotott rendelet számát, c) a megváltoztatott földrajzi nevek tekintetében azok korábbi ismert elnevezéseivel kapcsolatos adatokat kronológiai sorrendben, d) a földrajzi neveket és a földrajzi névvel lefedett földrészletek helyrajzi számait. (2) A közterületjegyzék nyilvános, adattartalmába bárki betekinthet, abból másolatot igényelhet. (3) A Főosztály a közterületjegyzéket minden év március 31-ig hivatalos lapjában közzéteszi és egyúttal megküldi a(z) a) Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, b) Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság, c) Országos Mentőszolgálat helyi szervezete, d) Pécs Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt, e) Közműtulajdonosok, illetve közműszolgáltatók részére, f) Magyar Posta Rt Pécsi Igazgatóság részére, valamint g) Jogszabály szerint adatkezelésre jogosult szerv részére, amennyiben azt kéri. (4) A közterületjegyzék adattartalmában bekövetkezett változásokat jogszabály szerint meg kell küldeni: a) Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal, b) a Földmérési és Távérzékelési Intézet, c) Központi Statisztikai Hivatal részére. (5) A földrajzi neveknek a Pécsi Körzeti Földhivatalnál vezetett földmérési alaptérképen történő ábrázolásáról, illetve a változások átvezetéséről a Főosztály gondoskodik.

9 9 7. (1) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén a rendelet 2. ac) pontjában jelzett közterületeket névtáblával kell jelölni. (2) A névtáblán fel kell tüntetni a közterület nevét, az utca elejétől a végéig (útkereszteződéstől útkereszteződésig) a tömbsarkos házszámokat, valamint jelölni kell a számozás irányát. (3) A névtáblát az utca mindkét oldalán és mindkét végén kell elhelyezni. (4) A névtáblát az épületen vagy egyéb a közúti és gyalogosforgalmat nem veszélyeztető módon kell elhelyezni. A névtábla kihelyezését és az azzal járó munkálatokat az ingatlan tulajdonosa, használója tűrni köteles. (5) A közterült nevének megváltoztatása estén a korábbi névtáblát, a tájékozódás zavartalansága érdekében, piros színnel átlós irányban áthúzva, az új névtábla kihelyezésétől számított két évig meg kell tartani. (6) A névtábla kihelyezése során az országosan védett épületek és műemlék jellegű területek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, az építészeti örökség helyi védelméről szóló 37/2002 /06.28./ számú rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség elemeinek esetében Pécs Megyei Jogú Város főépítészének véleményét ki kell kérni. (7) A névtáblák kihelyezéséről, karbantartásáról, szükség szerinti áthelyezéséről, pótlásáról, a közterületek és közutak kezelője gondoskodik. (8) A névtábla megrongálása, beszenynyezése, szövegének megváltoztatása vagy olvashatatlanná tétele, illetőleg engedély nélküli eltávolítása tilos. Házszám keletkezése, karbantartása 8. (1) Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi ingatlant címmel kell ellátni. (2) Az ingatlanok számozását úgy kell elvégezni, hogy a számok növekedése lehetőleg a város centrumától kifelé haladó irányt kövesse és az utca bal oldalán a páratlan, jobb oldalán a páros számok legyenek. Tér esetén az óramutató járásával megegyező irányban kell a folyamatos számozást elvégezni. (3) Az ingatlanok számozására az arab számozás használható. Kiegészítő jelzésként ugyanezen számok alátörései vagy a magyar ABC ékezet nélküli betűi használhatóak. Házszám 9. (1) Az ingatlan tulajdonosa, amennyiben azon épület található, köteles a lakcím alapján a házszámot a közterületről jól látható helyen, lehetőleg az épület közterület felé néző oldalán, sarok telek esetében az ingatlan bejárat felőli részén elhelyezni. (2) Az (1) bekezdés szerint a telekhez tartozó több főépület megléte vagy elhelyezése esetén valamennyi épületen a házszámon túl fel kell tüntetni az épület alszámát vagy betűjelét is. Társasházak esetén a házszámot lépcsőházanként a bejárat felőli oldalon kell feltüntetni. (3) A házszámtábla elkészítése, kihelyezése és karbantartása, illetve pótlása az ingatlan tulajdonosának, tulajdonosainak kötelessége. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezettséget a) új építmények esetében a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül, b) lakcímváltozásnál az új lakcímkártya kiadásától számított 90 napon belül, c) házszámtábla pótlását haladéktalanul, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 60 napon belül végre kell hajtani. Egyéb rendelkezések 10. (1) Szabálysértést követ el és ,- Ftig terjedő pénzbírsággal vagy ,- Ftig terjedő helyszíni bírsággal sújtható az, aki: a) a névtábla kihelyezését akadályozza (7. (4) bek.) b) a kihelyezett névtáblát megrongálja, beszennyezi, szövegét megváltoztatja

10 10 vagy olvashatatlanná teszi, illetőleg a kezelő hozzájárulása nélkül azt eltávolítja, (7. (9) bek.) c) a házszám elhelyezési, karbantartási illetve pótlási kötelezettségének a jegyző felszólítása ellenére nem tesz eleget. (9. (4) bek.) (2) A szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik. 11. A rendelet 6. (1) bekezdése szerint megállapított földrajzi nevekről vezetett közterületjegyzéket a rendelet melléklete tartalmazza. Záró rendelkezések 11. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a közterületek, településrészek elnevezéséről, művészeti alkotások elhelyezéséről szóló évi 29. számú önkormányzati rendelet a, valamint 21. -a hatályát veszti. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadta a Közgyűlés: június 22-i ülésén Kihirdetve: június /2006. (06.30.) rendelet a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. ( ) sz. rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. tv ában kapott felhatalmazás alapján a települési szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról és annak kötelező igénybevételéről szóló 44/2002. ( ) sz. rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja: 1. A rendelet 3. (4) bekezdés a) pontjának első tagmondata kiegészül a (amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő nem tulajdonosa az ingatlannak, úgy az ingatlantulajdonos megnevezése és azonosító adatai is) meghatározással. 2. A rendelet 17. -a kiegészül az alábbi (3) és (4) bekezdéssel: 17. (3) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen, a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek megfizetését a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelőjétől követelheti. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges. (4) A települési önkormányzat jegyzője által a behajtás eredménytelenségéről kiadott igazolást követő 30 napon belül a közszolgáltató fizetésre felszólítja az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, melynek eredménytelensége esetén - a 17. (3) bekezdésében meghatározott felelősség alapján - intézkedik a díjhátralék behajtásáról. 3. A rendelet 1. sz. melléklete módosul és a gyűjtőpontról történő szállítás ingatlan elől történő szállításra változik az alábbi utcák tekintetében és a melléklet kiegészül az alább felsorolt új utcákkal. 4. A rendelet 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 5. A rendelet 4. számú melléklete kiegészül az alábbi utcanevekkel: 6. E rendelet július 1-jén lép hatályba. A megállapított közszolgáltatási díjak a rendelet hatálybalépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók. Dr. Kunszt Márta s. k.dr. Papp Judit s.k. alpolgármester címzetes főjegyző Záradék: megalkotta a Közgyűlés június hó 22-i ülésén Kihirdetve: június hó 30. nap

11 11 26/2006.(06.30.) rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) ában, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI törvény (a továbbiakban: Gyvt.) ában kapott felhatalmazás alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 1/2006. (01.31.) számú önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör. ) az alábbiak szerint módosítja.( A táblázatot lásd a mellékletek tárában) 1. (1) Az Ör. 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:.( A táblázatot lásd a mellékletek tárában) 2. I. E rendelet július 1-jén lép hatályba. Dr. Kunszt Márta s.k. Dr. Papp Judit s. k. alpolgármester címzetes főjegyző Záradék: elfogadva a Közgyűlés június 22.-i ülésén Kihirdetve: június /2006. (06.30.) számú rendelet Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 29/2004. ( ) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. ( ) számú rendelete módosításáról és egységes szövegéről. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a 29/2004. ( ) számú, valamint az annak módosításáról szóló 48/2005. ( ) számú rendeletét a jelen rendelettel módosítja és megállapítja Pécs Építési Szabályzatának ( a továbbiakban: PÉSZ) és Szabályozási Tervének (a továbbiakban: PSZT) egységes szövegét: I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A RENDELET HATÁLYA 1. (1) A PÉSZ és PSZT hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város (a továbbiakban a város) közigazgatási területére. (2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos előírások és a jelen rendelet előírásainak együttes alkalmazásával szabad. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. (1) A szabályozási tervlap felületként, határvonalként, vonalként, pontszerűen vagy jelképesen megjelenő szabályozási elemeket rögzít. A rajzi és szöveges kötelező szabályozási elemek egyrészt I., másrészt II. rendűek. (2) I. rendű kötelező szabályozási elemek: c) a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat, d) az I. rendű közterületek, e) az I. rendű közlekedési célú közterületen belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.). (3) II. rendű kötelező szabályozási elemek: f) a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek. (4) Az irányadó szabályozási elemek az irányadó telekhatárok és a magánutak, valamint a bontandó épület.

12 12 (5) Településszerkezeti terv módosítása nélkül az építési övezetek határai egy telek mélységig szabályozási terv készítésével igazoltan, és az önkormányzati tervtanács pozitív véleménye alapján módosíthatók, ha a határmódosítással érintett szomszédos építési övezet legalább 2 telekre kiterjedő marad. (6) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyek határai csak akkor módosíthatók, ha a módosítások elvi építési engedélyezési eljárás keretében igazolhatók. Az elvi építési engedélyezési tervben elemezni kell az építési hely változtatásának építészeti, ökológiai, gazdasági következményeit. (7) a) Az I. rendű kötelező szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor. b) A II. rendű kötelező szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg. c) Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK TERVEZETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TE- RÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. (1) A területek lehatárolását az 1. sz. melléklet tünteti fel. (2) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, - tervezett beépítésre szánt területet, - beépítésre nem szánt területet jelöl ki. (3) Tervezett beépítésre szánt (az 1/b zónalapon lehatárolt) területeken az Országos Településrendezési és Építési Követelmények a továbbiakban: OTÉK) 32. -ában felsorolt építményeket kivéve építést engedélyezni a) csak a teljes közmű kiépítése esetén szabad, kivéve a 35. (10) d. pontjában foglalt ingatlanoknál. b) az a) pontban előírt kötelezettségek teljesüléséig 1. a volt zártkertek területén csak a jelen rendelet 13. (1) bekezdésének 2. az egyéb 1. pontban nem említett területen csak a jelen rendelet 13. (3) bekezdésének előírásai szerint szabad. ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. A város területén a szabályozási terv a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi d) értékvédelmi e) korlátozási zónákat jelöl ki. A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A RENDELTETÉSI ZÓNÁK 5. (1) A 2. sz. melléklet a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: 1. a beépítésre szánt területen g) lakó:(l) h) vegyes:(v) i) gazdasági:(g) j) különleges:(k) 2. a beépítésre nem szánt területen k) közlekedési és közmű:(kö) l) közpark:(z) m) erdő:(e) n) mezőgazdasági:(m) o) vízgazdálkodási: (Vg) LAKÓZÓNÁK 6. (1) Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A zónába jellemzően nagy laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, (kivéve többszintes parkolóház) vendéglátó épü-

13 13 let, egyházi, oktatási, egészségügyi szociális épület, sportlétesítmény, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház és a parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A zónába jellemzően közepes laksűrűségű telkek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. Egy lakóépületben az összes nettó szintterület nem haladhatja meg a 900 m 2 t. Zártsorú beépítés esetén, és ahol telkenként csak egy épület helyezhető el, és ha előtt telekösszevonás történt, az összevonás előtti telekállapot szerint vehető figyelembe az elhelyezhető épület szintterülete. b) A zónában 1. lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 2. kivételesen szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Kertvárosias lakózóna (Lke) 0rűségű telkek tartoznak, ahol legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően lakóépületek helyezhetők el. b) A területen 1. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető(k) el. c) Egy épület összes nettó szintterülete nem haladhatja meg a 300 m²-t. d) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. VEGYES ZÓNÁK 7. (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen 1. lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő 2. kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása

14 14 mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető 1. igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület öszszes szintterületének 50%-át, 2. kivételesen olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik. c) A 2. pontban felsorolt épületek, építmények az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak akkor helyezhetők el, ha a szomszédos telekhatár mellett 10 m széles sávban háromszintes növénytelepítés megtörtént. d) A területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. (1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz) a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület. b) A területen 1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, 2. kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, helyezhető el. c) A 2. pont alatti funkciók az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása mellett csak meglévő épületek felhasználásával, funkcióváltással telepíthetők. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. (2) Zavaró hatású ipari zóna (Gip) a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. (3) Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b) A területen az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek; továbbá m 2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha az OTÉK 31. (2) és a rendelet 5. (2) bekezdésében előírtak betartása mellett azok meglévő épületek funkcióváltásával jönnek létre. Ilyen funkciójú meglévő épületek bővíthetők. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 9. (1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)

15 15 a) A terület elsősorban a m 2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterülete nem tartozik bele. b) A területen kivételesen elhelyezhető 1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó épület. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. (2) Különleges közhasználatú építményi zóna (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes telkeken belül az egyes építési helyekre eltérő, kizárólagos használatot is rögzíthet. (3) Bányászati zóna (Kb) a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája. b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmény helyezhető el. c) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, ill. más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges. (4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmény helyezhető el. (5) Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok kezelésére, tárolására szolgáló telephely, építmény létesíthető. (6) Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmény helyezhető el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthető lakás is. (7) Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmény (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területe és telkei, illetve nagykapacitású parkolók, - ha azok nem közterületek tartoznak - helyezhetők el. KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 10. (1) Közúti közlekedési zóna (KÖu) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, terepszint alatti garázsok, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, pavilonok, szálláshely szolgáltató épület,

16 16 igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, valamint - hirdető berendezések, szobrok, díszkutak, távbeszélő fülkék, parkolóóra, jegykiadó.helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a pavilonokat kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. A pavilonok építménymagassága legfeljebb 3,0 m lehet. (2) Kötöttpályás közlekedési zóna (KÖk) a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmény(ek), kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhetők el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület legfeljebb a telekterület 2%-a lehet. KÖZPARK ZÓNA (Z) 11. (1) Közpark céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) Az 1500 m 2 vagy annál nagyobb közparkban a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület elhelyezhető. (3) II. rendű közparkban, ha annak területe 1500 m 2 -t nem éri el építmény nem helyezhető el. (4) Az újonnan elhelyezhető épület építménymagassága legfeljebb 6,0 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (6) Az I. rendű közpark területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark területének legfeljebb 50%-án, ha a meglévő értékes fák fennmaradását az építés nem veszélyezteti és a földtakarás mértéke eléri az 1,5 m-t. (7) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. ERDŐZÓNÁK 12. (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el, kivéve kilátó. (2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága - kivéve kilátóépületnél - nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) a) A terület elsődlegesen gazdasági erdőhasználat céljára szolgál. b) A m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m- t. d) Az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű, ill. a gazdasági rendeltetésű erdőzónák esetében az erdőterületek igénybevételével kapcsolatos előírások-

17 17 ban az engedélyező minden esetben az erdészeti hatóság. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK 13. (1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke) a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei (gazdasági épületek) építhetők, illetve földdel borított pince is elhelyezhető a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelően. Méhészetet kivéve állattartást szolgáló építmény, valamint állattartó telep a zónákban nem létesíthető. c) A telken újonnan létesülő épület szabadon állóan, az épület homlokvonala előtti út tengelyétől legalább 12,0 m távolság és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezendő el. d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Gazdasági épülettel beépíthető az a telek: 1.1 amelynek a telekszélessége az építési helyen: min. 10 m 1.2 amelynek alábbi művelési ágú területrésze megfelelő nagyságú: kert művelési ág esetén: min m 2 szőlő és (vagy) gyümölcsös és intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén: min m m 2 közötti területű, a fenti művelésű ágakba tartozó telken csak egy földdel borított pince építhető m 2 -t el nem érő nagyságú, telkeken függetlenül a művelési ágba sorolástól építmény (az OTÉK , 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető. 4. A beépítés szempontjából nem megfelelő művelési ágú telekrész területe a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 5. Beépítettség: max. 3%, de maximum egy 90 m 2 -es alapterületű épület (+földdel borított pince) építhető. Kivétel, ha a telek szőlő művelési ágban min. 1 ha, gyümölcsös művelési ágban min 2 ha nagyságú, ez esetekben a beépítettség max. 1,5 %,de az épület(ek) alapterülete telkenként max. 500 m 2 lehet. 6. Építménymagasság: max. 4,5 m. 7. Új épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, vízfelülettől min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken ahol a természet védelméről szóló évi LVII. törvényben foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. 8. Lakóépület nem építhető. (2) Mezőgazdasági általános zóna (Má) (3) A zónába a jellemzően nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak. a) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló gazdasági épület illetve földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület nem építhető. b) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, az épület homlokvonala előtti, a telket kiszolgáló út tengelyétől legalább 15 m-re és 3 m oldalkert biztosításával helyezendő el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságot kell megtartani. Az épületnek, pincének forrástól, élő vízfolyástól, tóparttól min. 30 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben 1 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. c) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken: 1. Beépíthető az a telek, amelynek szántó, kert művelési ágba tartozó területe legalább 5 ha ( m 2 ) vagy szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet)művelési ágba tartozó része min. 2 ha ( m 2 ) 2. Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes alapterülete telkenként max m 2, lehet. Azon a telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő, az egyéb művelési ágú telek-

18 18 rész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe. 3. Építménymagasság: max. 5,5 m, kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehetne több mint 12,0 m. 4. A zónában nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - kiadásáról szóló 2 FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez, természeti területhez 300 m- nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét. (3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területek tartoznak. b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak természetes beerdősülés után (erdőre) változtatható meg. c) Elhelyezhető épületek (funkció alapján): 1. lakóépület nem építhető 2. gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető 3. kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is. 2 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete 2 (1), (2) bekezdéseiben 4. nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható. d) Beépítés és telekalakítás, felosztás részletes előírásai: 1. A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 5 ha ( m 2 ) 2. Beépítettség: telkenként max. 200 m 2 /5 ha összalapterületű épület(ek) építhető,a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással. 3. Építménymagasság: max. 3,5 m 4. Beépítési mód: szabadonálló 5. előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m. 6. Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező. 7. Az épületnek forrástól, vízfolyástól, vízfelülettől min. 50 m távolságra kell lennie, kivéve a természeti területeken, ahol a természet védelméről szóló törvényben 3 foglaltak szerint helyezhetők el új épületek. (4) Mezőgazdasági zónák közös előírásai a) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni, korlátozott használatú mezőgazdasági zónában. b) Má mezőgazdasági zónákban - ha azok nem esnek védett területbe - kialakítható anyagnyerő bányatelek, amennyiben annak területe nem haladja meg a m 2 -t. A m 2 -t meghaladó bányatelkek csak különleges területbe tartozó bányászati zónákban alakíthatók ki. A kialakítási eljárásba minden esetben be kell 3 az évi LIII. tv. 18. (3) bekezdésében

19 19 vonni a bányakapitányságot, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatóságokat. c) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken 1. a bányászattal kapcsolatos üzemi épületek nem építhetők, csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el. 2. A felvonulási épületek által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és építménymagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Az építményeket a bányászat befejezése után azonnal el kell távolítani. 3. A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rekultiváció után, a rendezési tervnek megfelelően engedélyezhető. 4. A mezőgazdasági zónákban az OTÉK 29. (5)-(8) szerint, ill. az OTÉK 1. sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtokközpontok és kiegészítő központok nem alakíthatók ki. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 14. A mezőgazdasági ill. erdő zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek). Ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 15. (1) A területbe p) az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, q) az állóvizek medre és parti sávja, r) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, s) a vízbeszerzési területek, tartoznak. (2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a) egyéni horgásztanyák nem építhetők, b) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény építménymagassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 16. (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén - belvárosi (1. jelű) - városi zárt (2. jelű) - társasházas (3. jelű) - hegyoldali kertes (4. jelű) - szabályos kertes (5. jelű) - átalakuló falusias (6. jelű) - vegyes (7. jelű) megnevezésű építési zónacsoportokat határol le. Az építési zóna területeit a 3. sz. melléklet ábrázolja. (2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni. NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KA- TEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK T OSZ- LOP ALATTI ÉRTÉKEI) 17. (1) A 17. (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat beépítési módot, építménymagasságot az sz. táblázatok értékei határozzák meg. KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATE- GÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK K OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 18. Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (további-

20 20 akban: kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, ha szükséges az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között, az adottságok figyelembevételével az építési hatóság határozza meg a városi főépítész vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának ismeretében. Az építtető elvi építési engedély dokumentációval kérheti az építési hatóságtól az adottságok szerinti szabályok meghatározását. Az elvi építési engedélyezési dokumentációban az adottságok vizsgálata alapján javaslatot kell tenni a szabályokra. A legnagyobb beépítettséget, építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen sz. táblázat keretei között meg kell határozni. KIALAKULT ÉS NEM KIALAKULT SZA- BÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 19. Ha a telek jelenlegi jellemzői az építési zóna előírásainak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a meglévő tetőtér-beépítését, ill. lapostető esetén ha az építési előírások megengedik - magastető építését, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek) 1. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték alatti, akkor a korábbi az építési előírásokban meghatározott megengedett értéket meghaladó beépítettség visszaállítható, Azonban az építési előírások szerinti épülettömeg, azaz a beépítési % szerinti m 2 és építménymagasság szorzatával kapott érték ez esetben sem lehet nagyobb. 2. és a telek területe az építési előírásokban meghatározott legkisebb érték szerinti, vagy annál nagyobb, a telket beépítetlennek kell tekinteni és az építési előírások szerinti beépíthetőséget kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók, a telek beépíthető. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód bővítésnél, átalakításnál megtartható, az egyéb országos és helyi építési előírások betartása mellett. Ha az építési hely szélessége 6,0 m-nél kevesebb, akkor a beépítési mód az adottságok figyelembevételével határozható meg, az egyéb országos és helyi előírások megtartásával. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. BELVÁROSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI (1. JELŰ) 20. (1) Az építési hely utcai határvonalán magastetős épületek helyezhetők el, zártsorú-általános, vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. A visszalépés azonban nem engedélyezhető az oldalhatárokkal érintkező 3