A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T-ot:

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG Budapest, Margit krt Postafiók 166. Tel.: Fax: Ikt. sz.: D. 237/ 11/2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T-ot: A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: Döntőbizottság Elnöke) által az Oroszlány Város Önkormányzata (2840 Oroszlány, Rákóczi F. út 78., a továbbiakban: ajánlatkérő) Oroszlány Város Önkormányzata és intézményei vagyon- és felelősségbiztosítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 252. (1) bekezdés b) és c) pontját. A Döntőbizottság ajánlatkérőt Ft (azaz ötszázezer forint) bírsággal sújtja. Az ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa kincstárnál vezetett MNB számú számlájára köteles befizetni készpénzátutalással vagy átutalási megbízással. Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a tárgyban korábban lefolytatott, valamint jelen közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, és ajánlatkérő érdemi észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2 2 A jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás előzményeként ajánlatkérőnek a rendelkező részben megjelölt szolgáltatás tárgyában hatályos szerződése volt, mely szerint a kockázatviselés kezdete április 1., időtartama 3 év, az évfordulója minden év április 1. Ajánlatkérő ezen szerződést a Képviselő-testület március 24-én hozott 21/2009. számú határozata folytán márciusában meghosszabbította 1 évvel, március 31-ig. Ajánlatkérő a beszerzés tárgyában február 24-én 3983/2010. szám alatt megjelent ajánlattételi felhívással indította meg a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű közbeszerzési eljárását. A hirdetmény február 19-én került feladásra. A felhívás II.1.5) pontjában meghatározta ajánlatkérő a szerződés tárgyát: Oroszlány Város Önkormányzata intézményrendszerének működési körében felmerülő kockázatok fedezetére szóló, április 1-től kezdődően határozatlan időre vonatkozó biztosítási szerződések. A beszerzés tárgya: az alábbiakban meghatározott vagyoncsoportokra és fedezeti körökre a megjelölt feltételekkel és limitekkel: Fedezet alá vonandó vagyoncsoportok, vagyonértékek: Ingatlanok = Ft Műszaki berendezések= Ft Egyéb berendezések = Ft Számítógépek= Ft Készletek= Ft Készpénz= Ft Összesen= Ft PML (tűz)= Ft Ajánlatkérő rögzítette, hogy a részekre történő ajánlattétel nem lehetséges. A beszerzés teljes mennyiségét a II.2.1) pontban az alábbiak szerint határozta meg ajánlatkérő: 1. Igényelt fedezetek, kártérítési limitek, önrészek: 1.1 All risks vagyonbiztosítás limit = Ft, önrész = 10%, minimum Ft Kiegészítő fedezetek, szublimitek Betöréses lopás, rablás limit = Ft káronként és évente összesen (abszolút első kockázati limit) önrész = 10%, minimum Ft Vandalizmus limit = Ft káronként és Ft évente

3 3 önrész = 10%, minimum Ft Villámcsapás másodlagos hatása limit = Ft káronként és Ft évente önrész = 10%, minimum Ft Üvegtörés limit = Ft évente önrész = nincs Költségtérítés limit = Ft káronként és évente összesen 2. Felelősségbiztosítások limit = Ft káronként és Ft évente önrész = 10%, minimum Ft A fenti limitek az alábbi fedezetekre együttesen értendők (aggregát limit) 2.1. Általános felelősség biztosítás 2.2. Munkáltatói felelősség biztosítás 2.3. Kátyúkárok térítése 2.4. Hivatali tisztségviselők felelősség biztosítása Az Ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet mértéke jelen közbeszerzés tekintetében összesen: E Ft/év A műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeként írta elő ajánlatkérő, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha (együttes megfelelés): - nem rendelkezik az ajánlattételi határidő lejártát megelőző legfeljebb 3 évben (azaz az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban, tehát március 11. és március 10. között): legalább 1 db, legalább 4 milliárd Ft vagyonnagyságú önkormányzat részére legalább 1 évig folyamatosan teljesített, vagyon és felelősségbiztosítási szolgáltatás tárgyú referenciával. Ezen alkalmassági feltételhez kapcsolódóan meghatározta a megkövetelt igazolási módot is. Ajánlatkérő rögzítette a közbeszerzési eljárás során releváns határidőket, az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta, meghatározva a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát. Ajánlatkérő ezen közbeszerzési eljárása eredménytelenségét március 17- én tartott eredményhirdetésen hirdette ki. Az eredménytelenség indokaként a Kbt. 92. c) pontját jelölte meg, mivel a beérkezett egyetlen érvényes ajánlat, a

4 4 Groupama Garancia Biztosító Zrt. ajánlata meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékét. Ajánlatkérő rögzítette az összegezésben, hogy a biztosítási díj mértéke az ajánlatkérő hatályos, március 31. napjával megszűnő biztosítási szerződésében E Ft/év volt, a beérkezett ajánlat pedig Ft/év összegű ellenszolgáltatást tartalmazott, ami majdnem kétszerese a jelenlegi díjnak. Ajánlatkérő a tárgyban ezt követően a Kbt (1) bekezdés b) pontja és c) pontja alapján, március 17-én közvetlen ajánlattételi felhívás küldésével indította meg hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását, melyről tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét is. Az ajánlattételi felhívásban a beszerzés tárgyát, mennyiségét a korábbi hirdetménnyel induló egyszerű eljárásban rögzítettekkel azonos módon határozta meg. A hirdetmény nélküli eljárás felhívása alapján ajánlatkérő részajánlattételt biztosított 2 rész tekintetében: 1. rész: All risks vagyonbiztosítás + Felelősségbiztosítások a hivatali tisztségviselők felelősségbiztosítása kivételével 2. rész: hivatali tisztségviselők felelősségbiztosítása. A szerződés időtartamát április 1-től határozatlan időtartamban határozta meg. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban műszaki, illetve szakmai alkalmasság minimumkövetelményeként a 2 rész vonatkozásában rögzített alkalmassági feltételt: Alkalmatlan az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés 10 %-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója, ha (együttes megfelelés): - az 1. rész tekintetében nem rendelkezik az ajánlattételi határidő lejártát megelőző legfeljebb 3 évben (azaz az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban, tehát március 24. és március 23. között): legalább 1 db, legalább 4 milliárd Ft vagyonnagyságú önkormányzat részére legalább 1 évig folyamatosan teljesített, vagyon és felelősségbiztosítási szolgáltatás tárgyú referenciával. - a 2. rész tekintetében nem rendelkezik az ajánlattételi határidő lejártát megelőző legfeljebb 3 évben (azaz az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően legfeljebb 3 évvel korábban, tehát március 24. és március 23. között): legalább 1 db, önkormányzat vagy más költségvetési szerv részére legalább 1 évig folyamatosan teljesített, felelősségbiztosítási szolgáltatás tárgyú referenciával. Ezen alkalmassági feltételhez kapcsolódóan meghatározta a megkövetelt igazolási módot is. Az eredményhirdetés időpontját március 29-ében, a szerződéskötés tervezett időpontját március 30-ában jelölte meg ajánlatkérő a felhívásban.

5 5 Az ajánlatok bírálati szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját választotta, meghatározva a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát a korábbi, hirdetménnyel induló eljárásban rögzítettekkel azonos módon. Rögzítette ajánlatkérő a tárgyalás lefolytatásának menetét, alapvető szabályait. Ajánlatkérő 8 ajánlattevőnek küldte meg az ajánlattételi felhívást: 1. AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. 2. Allianz Hungária Biztosító Zrt. 3. Groupama Garancia Biztosító Zrt. 4. MKB Általános Biztosító Zrt. 5. QBE Insurance (Europe) LTD Magyarországi Fióktelepe 6. Signal Biztosító Zrt. 7. Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. 8. UNIQA Biztosító Zrt. Ajánlatkérő dokumentációt is készített, mely általános információkat tartalmazott az ajánlattevő részére, továbbá műszaki leírást, nyilatkozatmintákat, valamint szerződéstervezetet az 1. és a 2. rész vonatkozásában. Az ajánlattételi határidőre benyújtotta ajánlatát a Groupama Garancia Biztosító Zrt. az 1. rész vonatkozásában Ft ajánlati árral, a 2. rész vonatkozásában Ft ajánlati árral. Ajánlatkérő tárgyalás tartását követően március 30-án tartott eredményhirdetésen kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint érvényes ajánlatot tevőként és nyertesként jelölte meg a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-t összesen Ft/év ellenszolgáltatási összeggel. Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel március 30-án megkötötte a biztosítási szerződést. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításáról ajánlatkérő március 17-én tájékoztatta a Döntőbizottság Elnökét. Ajánlatkérő az eljárásfajta választásának indokaként előadta, hogy a Közbeszerzési Értesítőben február 24-én K.É. 3983/2010. számon megjelent ajánlattételi felhívással Oroszlány Város Önkormányzata és intézményei vagyon- és felelősségbiztosítása tárgyban a Kbt. VI. fejezete szerinti egyszerű, tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárást indított. Ezen eljárás a Kbt. 92. c) pontja alapján eredménytelen volt, mivel a beérkezett ajánlat meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezet mértékét. A biztosítási díj mértéke az ajánlatkérő hatályos, március 31. napjával megszűnő biztosítási szerződésében: E Ft/év, ugyanakkor a beérkezett egyetlen ajánlat ,- Ft/év összegű ellenszolgáltatást tartalmaz, amely csaknem

6 6 kétszerese a jelenlegi díjnak, így ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 92. c) pontja alapján eredménytelennek nyilvánította. Az eljárás becsült értéke a Kbt. 38. (1) bekezdés b) pontja szerint: E Ft. Az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás érintett összes ajánlattevőjének (1 ajánlattevő volt) ajánlattételi felhívást küldött. Ajánlatkérő tájékoztatásában előadta továbbá, hogy fennáll a tárgyalásos eljárás jogcíme a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti rendkívüli sürgősség miatt is: feltétlenül szükséges a hirdetmény nélküli eljárás, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak. A jelenleg fennálló biztosítási szerződés március 31. napjával megszűnik, a Kbt. VI. fejezete szerint lefolytatott közbeszerzési eljárás pedig a fentebb jelzett okból eredménytelenül zárult. Az önkormányzat biztosítási jogviszony nélkül nem maradhat, ezért feltétlenül szükséges az új szerződést április 1-jétől hatályba léptetni. A szerződés megkötése feltétlenül szükségessé teszi a Kbt (1) bekezdésének alkalmazását. Ajánlatkérő megjelölte a 8 ajánlattételre felhívott céget. Ajánlatkérő tájékoztatásához mellékelte az ajánlattételi felhívást. A Döntőbizottság Elnöke hiánypótlást követően DT.334/4/2010. szám alatt március 31-én hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen és indítványozta a választott eljárásfajta jogalapjának és az ajánlattételi felhívás jogszerűségének a vizsgálatát. A Döntőbizottság március 31-én megindította a jogorvoslati eljárást. Ajánlatkérő írásbeli észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. A korábban előadottakon túl hivatkozott arra, hogy a jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítését a Döntőbizottságnak április 2-án kapta kézhez, így a Kbt (4) bekezdésben rögzített lehetőséggel nem tudott élni. Ez alapján kérte volna a Döntőbizottságtól a szerződés megkötésének engedélyezését halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek, közérdek védelmére hivatkozva, mivel a szerződéskötés elhúzódása esetén a mintegy 7 milliárd Ft értékű vagyonban bekövetkező esetleges károk viselése teljes mértékben ajánlatkérőre hárult volna. Hangsúlyozta ajánlatkérő, hogy biztosítási jogviszony nélkül nem maradhat ajánlatkérő egyetlen napra sem, ezért feltétlenül szükséges az új szerződést április 1-től hatályba léptetni.

7 7 Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap körében előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlattételi felhívás feltételei lényegesen nem változtak meg a korábbi hirdetménnyel induló eljáráshoz képest. Annyi változást eszközölt a felhívásban, hogy a részajánlattételt biztosította 2 rész tekintetében, ehhez kapcsolódóan a műszaki, szakmai alkalmasság tekintetében határozott meg a 2. rész vonatkozásában egy új alkalmassági minimumkövetelményt. Ezt annak érdekében biztosította ajánlatkérő, hogy esetlegesen több ajánlat érkezzen, mivel a korábbi hirdetményes eljárásban is egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő álláspontja szerint az az ajánlattevő, aki a korábbi feltételek mellett ajánlatot tudott tenni, az a kiegészített műszaki-szakmai alkalmassági feltétel esetén is tud ajánlatot tenni. Ajánlatkérő a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalap körében előadta, hogy a tárgybani szolgáltatás kapcsán a rendkívüli sürgősség fennáll, ajánlatkérő nem tudhatta előre, hogy a hirdetménnyel induló egyszerű eljárása eredménytelen lesz, álláspontja szerint ez nem róható fel ajánlatkérőnek. Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra, hogy a közbeszerzési szabályzat szerinti döntéshozó munkacsoport március 29-én hozott határozatában a nyertes ajánlattevő megjelölése mellett rögzítette, hogy a biztosítási időszak, mely jelen esetben 1 év, lejártát megelőzően ajánlatkérő kellő időben ismételt piackutatást végez a biztosítótársaságok között a biztosítási feltételekről. Ajánlatkérő e körben előadta, hogy a határozatlan idejű szerződést a biztosítási időszak végére bármelyik fél indokolás nélkül felmondhatja a Ptk (4) bekezdése alapján. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a rövidebb biztosítási időszak meghatározása aránytalanul magasabb időszakos díjat eredményezett volna, ezért az a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetetlen volt. Ajánlatkérő előadta, hogy a Kbt (1) bekezdés c) pontjára hivatkozott arra tekintettel is, mert a szerződést azonnal meg kellett kötnie, hogy április 1- jétől hatályos szerződése legyen ajánlatkérőnek. A korábbi szerződése március 31-ig volt hatályban, és ajánlatkérő biztosítási szerződés nélkül nem maradhatott. Ajánlatkérő előadta, hogy a beszerzés kis értékű, 2,5 millió Ft/év és a határozatlan időtartamra tekintettel haladja meg közbeszerzési értékhatárt. Egyéb érdekeltként a nyertes ajánlattevő észrevételében bejelentette, hogy a szerződés megkötésre került március 30-án. A jogorvoslati eljárás megindításáról szóló értesítést április 9-én kapta kézhez, így a Kbt. 99. (4) bekezdésének alkalmazására nem kerülhetett sor, a szerződés megkötésének elhalasztására.

8 8 A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel a hivatalbóli kezdeményezést alaposnak ítélte. Ajánlatkérő a Kbt. VI. fejezet szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, a választott eljárásfajta jogalapját a Kbt (1) bekezdés b), valamint c) pontjára alapította. A Kbt (1) bekezdése alapján az egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást hirdetmény útján köteles közzétenni. A Kbt (1) bekezdése szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van, kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalások befejezésével ajánlati kötöttség jön létre. A Kbt (1) bekezdés b) pontja szerint a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az ajánlatkérő által lefolytatott eljárás a 92. b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg és az ajánlatkérő az általa lefolytatott eredménytelen eljárás 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld. A Kbt (1) bekezdés c) pontja szerint a 250. (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. A Kbt (2) bekezdés b) pontja szerint az (1) bekezdés szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra a , valamint a szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni és - a 99. (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A közbeszerzési eljárás célja, hogy nyilvánosan közzétett hirdetménnyel indított eljárás alapján kiválasztott ajánlattevővel kössön ajánlatkérő szerződést az adott tárgyú beszerzése kapcsán. A hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárások kivételes jellegűek, ezért a Kbt. konkrétan rögzíti azokat a feltételeket,

9 9 amelyeknek együttes fennállása esetén lehetőség van hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás alapján a szerződés megkötésére. Ajánlatkérő tárgybani esetben két jogalapra hivatkozott hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárása kapcsán. A Kbt. kogens szabályozására tekintettel a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás alkalmazása akkor jogszerű, ha az ajánlatkérő által megjelölt két jogalap közül legalább az egyik fennáll, vagyis az egyik jogalap körében a Kbt.-ben rögzített valamennyi feltétel hiánytalanul, együttesen megállapítható a közbeszerzési eljárás vonatkozásában. A Döntőbizottság megvizsgálta ezért az ajánlatkérő által megjelölt két önálló jogalapot, azok kötelező feltételeinek fennállását a tárgybani közbeszerzési eljárás kapcsán. A Kbt (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap körében a kötelező feltételek az alábbiak: - az ajánlatkérő által a tárgyban lefolytatott korábbi eljárása a 92. b) vagy c) pontja alapján volt eredménytelen, - az ajánlattételi felhívás feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, - az ajánlatkérő az általa korábban lefolytatott eredménytelen eljárás 88. (1) bekezdésének a)-e) pontja alapján nem érintett összes ajánlattevőjének ajánlattételi felhívást küld. Bármelyik feltétel hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő. Az eljárásfajta feltételei fennállásának alátámasztása, igazolása az ajánlatkérőt terheli. A Döntőbizottság vizsgálata során megállapította, hogy az ajánlatkérő által a tárgyban korábban lefolytatott hirdetménnyel induló egyszerű eljárása a Kbt. 92. c) pontja alapján eredménytelenül zárult. Továbbá megállapítható, hogy ajánlatkérő a korábbi hirdetményes egyszerű eljárás egyetlen érvényes 88. (1) bekezdés a) e) pontja alapján nem érintett ajánlattevőjét meghívta a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra. Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a felhívás feltételei időközben (a korábbi hirdetményes egyszerű eljáráshoz képest) változtak-e, amennyiben igen, a változtatások lényegesnek minősülnek-e. A Kbt. a lényeges változás tekintetében nem ad tételes meghatározást, ezért annak eldöntése mindig az adott közbeszerzési eljárás összes körülményének mérlegelésétől függ. A Döntőbizottság a hirdetményes egyszerű eljárás és a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívásának összevetése során eltérést észlelt a

10 10 részajánlattétel biztosítása vonatkozásában és ehhez kapcsolódóan a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek előírása körében. Ajánlatkérő a korábbi hirdetményes eljáráshoz képest a hirdetmény nélküli eljárásban biztosította a részajánlattétel lehetőségét, két részt határozott meg. Továbbá ehhez kapcsolódóan a műszaki, szakmai alkalmassági minimumfeltételek körében a korábbi felhívásban foglaltakhoz képest a 2. rész tekintetében önálló, új alkalmassági feltételt állított. A Döntőbizottság álláspontja szerint a felhívás lényeges változásának minősül a részajánlat tételének biztosítása és ehhez kapcsolódóan az alkalmassági feltételekben történő változás, módosítás, kiegészítés. Mind a részajánlattétel biztosítása, mind az alkalmassági feltételek előírása mindenképpen befolyásolja az ajánlattételt. A részajánlattétel biztosításával ajánlatkérő változást eszközölt a beszerzés tárgya és mennyisége körében is, mivel az egyes részek elkülönítésével meghatározta egy adott részhez tartozó beszerzési tárgyat, annak mennyiségét, eltérő módon a korábbi, hirdetményes eljárás felhívásában előírtakhoz képest. Az alkalmassági minimumfeltételek megváltoztatása pedig befolyásolja azt, hogy egy ajánlattevő az adott feltételeknek meg tud-e felelni egy közbeszerzési eljárás során, vagy sem. Ezen körülményt, a feltételek lényeges megváltoztatását nem befolyásolja az, hogy ajánlatkérő adott esetben nem súlyosbítja a korábban előírt alkalmassági feltételt, feltételeket, hanem esetlegesen könnyíti azokat. Ettől függetlenül az lényeges változásnak minősül. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részajánlattétel biztosítása, az alkalmassági feltételek változtatása alkalmasak a potenciális ajánlattevők konkrét közbeszerzési eljárásban való részvételi szándékának befolyásolására, ezért ezen változtatások együttesen mindenképpen lényeges mértékű változtatásoknak minősülnek. A Döntőbizottság ezért nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, miszerint a változtatások nem sértik az ajánlattevők esélyegyenlőségét. Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a Kbt (1) bekezdés b) pont szerinti jogalap körében kötelezően előírt feltételek közül a felhívás feltételei lényeges változásának hiánya nem teljesült, így ajánlatkérő tárgybani hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárását ezen hivatkozott jogalap nem alapozza meg. A Döntőbizottság vizsgálta ezért az ajánlatkérő által megjelölt, Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalapot is, mely kapcsán a kötelező feltételek az alábbiak: a beszerzés feltétlenül szükséges, rendkívüli sürgősség fennállása, az egyszerű eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak,

11 11 rendkívüli sürgősségnek az ajánlatkérő által előre nem látható okból kell előállnia, a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Ez esetben is bármelyik feltétel hiánya esetén az eljárásfajta választása jogsértő. A Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a Kbt (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállnak-e. A Döntőbizottság nem látta megállapíthatónak azon feltételek fennállását, miszerint a rendkívüli sürgősségnek ajánlatkérő által előre nem látható okból kell előállnia és ez nem eredhet ajánlatkérő mulasztásából. Ajánlatkérő március 24-én - a Képviselő-testületi 21/2009. számú határozat folytán - tisztában volt azzal, hogy a tárgyban hatályos szerződése március 31-éig áll fenn és közbeszerzési eljárást kell majd lefolytatnia annak érdekében, hogy április 1-től ismét legyen a beszerzés tárgyában fennálló szerződése. Ajánlatkérőnek tehát majdnem egy év állt rendelkezésére hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatására. Ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindításakor számolnia kell azzal, hogy esetlegesen eredménytelenül zárul az eljárása. Időben tehát kalkulálnia kell azzal, hogy egy eredménytelen közbeszerzési eljárást követően ismételten egy hirdetményes közbeszerzési eljárást tudjon lefolytatni. Mindezek alapján az nem alapozza meg a rendkívüli sürgősség fennállását, hogy a korábbi hirdetményes közbeszerzési eljárása ajánlatkérőnek eredménytelenül zárult. Ezen helyzet nem ajánlatkérő által előre nem látható okból állt elő, mivel ajánlatkérő a rendelkezésére álló hosszú idő ellenére a hirdetményes egyszerű közbeszerzési eljárását február 19-én indította meg. Emiatt azon feltétel fennállása sem állapítható meg, hogy a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek ajánlatkérő mulasztásából. A fentieken túlmenően ezen jogalap körében vizsgálta a Döntőbizottság azon körülményt is, hogy ajánlatkérő határozatlan időtartamra kívánt szerződést kötni. A Döntőbizottság e vonatkozásban megállapította, hogy maga a rendkívüli sürgősség fogalma, illetőleg a Kbt (1) bekezdés c) pontjának kivételes jellege kizárja, hogy ajánlatkérő ezen közbeszerzési eljárásfajtában hosszabb időtartamú szolgáltatás vonatkozásában végezzen beszerzést. Ezen eljárásfajtában ajánlatkérő csak a rendkívüli sürgősség által indokolt mértékben, mennyiségben, időtartamban jogosult a beszerzés megvalósítására. A Kbt (2) bekezdés b) pontja a 252. (1) bekezdés c) pontja esetére előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, és a tárgyalás befejezésekor írásban

12 12 szerződést kötni, aki a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes teljesíteni. A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azzal, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást határozatlan időtartamra vonatkozóan írta ki és kívánta megkötni a szerződést a nyertes ajánlattevővel, lényegesen meghaladta a rendkívüli helyzetet indokoló szükséges mértéket. A kialakult bírósági gyakorlat szerint a rendkívüli sürgősségű hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás korlátozott, csak indokolt mértékben és mennyiségben, rövid időtartamra vonatkozó beszerzések esetén alkalmazható, az ajánlatkérőnek az indokolt mértéket meghaladóan biztosítania kell a nyílt versenyt. Az ajánlatkérő által megkötni kívánt határozatlan tartamú szerződés esetén ugyanakkor nyilvánvalóan nem áll fenn olyan szükséghelyzet, ami alapján ajánlatkérő ne tudna a törvényi határidőkre figyelemmel hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárást lefolytatni. Erre tekintettel a Döntőbizottság a határozatlan időtartam vonatkozásában sem találta jogszerűnek a Kbt (1) bekezdés c) pontjára alapított hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást. Ezt nem befolyásolta azon ajánlatkérői előadás sem, hogy 1 év lejártát megelőzően ajánlatkérő ismételten megvizsgálja a piaci viszonyokat, biztosítási feltételeket, a felhívás és a megkötött szerződés határozatlan időtartamra szól. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság nem ítélte jogszerűnek a Kbt (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalapot sem tárgybani hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárás kapcsán. A Döntőbizottság ezért megállapította, hogy az ajánlatkérő által megjelölt két jogalap egyike tekintetében sem áll fenn a Kbt.-ben előírt feltételek összessége, ezért a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja tekintetében jogsértést állapított meg. Erre tekintettel az ajánlattételi felhívás jogszerűsége vonatkozásában vizsgálatot nem végzett. A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel a Kbt (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kbt (2) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértést és alkalmazta a (3) bekezdés e) pontjában megjelölt jogkövetkezményt, bírságot szabott ki. A Kbt (2) bekezdés d) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában megállapítja a jogsértés megtörténtét és alkalmazza a (3) bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket. A Kbt (3) bekezdés e) pontja szerint amennyiben a Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg bírságot szabhat ki - kivéve a 306/A. (2) bekezdés szerinti körülmények fennállása esetén - az e törvény szabályait

13 13 megszegő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Kbt (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetőleg a bírság összegének megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsérelem súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság a fenti tényezők mérlegelése és a jogszabályhelyek alapján a jogsértés megállapítása mellett a bírság kiszabását indokoltnak ítélte. A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogsértően választott eljárásfajta súlyos jogsértést valósít meg, mert ezzel nem tette lehetővé a Kbt. alapelveinek maradéktalan teljesülését. A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározásánál figyelemmel volt arra, hogy a szerződés megkötésre került, így a jogsértés nem volt reparálható, továbbá arra, hogy ajánlatkérő mulasztására tekintettel állt elő a rendkívüli sürgősségi helyzet és került alkalmazásra a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Tekintettel volt azonban a Döntőbizottság a beszerzés alacsony becsült értékére is, melyeket együttesen mérlegelve a Döntőbizottság a rendelkező részben meghatározott pénzbírságot szabta ki. A Döntőbizottság az eljárási költségek viseléséről a Kbt (2) bekezdés g) pontja és a 341. (4) bekezdése alapján rendelkezett. A bírósági jogorvoslatot a Kbt (1) bekezdése biztosítja. B u d a p e s t, május 11. Hubáné Dr. Szabó Ágnes sk. közbeszerzési biztos Hámori András sk. közbeszerzési biztos Dr. Szaller Ottó sk. közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Tóth Zoltánné Kapják: 1 Oroszlány Város Önkormányzata (2840 Oroszlány, Rákóczi Ferenc út AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. (1023 Budapest, Bécsi út 3-5.) 3 Allianz Hungária Biztosító Zrt. (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52.) 4 Groupama Garancia Biztosító Zrt. (1056 Budapest, Október 6. u. 20.) 5 MKB Általános Biztosító Zrt. (1132 Budapest, Váci út 30. I. em.)

14 14 6 QBE Insurance (Europe) LTD Magyarországi Fióktelepe (1143 Budapest, Stefánia út 51.) 7 Signal Biztosító Zrt. (1123 Budapest, Alkotás u 50.) 8 Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1082 Budapest, Baross u. 1.) 9 UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Róbert Károly körút ) 10 Közbeszerzések Tanácsa Elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85.) 11 Irattár